Orbán Viktor kormányának nem lesz jobbikos tagja – közölte a Fidesz, sajtófőnöke arra reagálva, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke egy nappal korábban a gyergyószentmiklósi EMI-táborban azt mondta: pártja kormányzásra készül, és a Fidesszel együtt is vállalja ezt a szerepet, amennyiben a kormányprogram a Jobbiké lesz. Orbán Viktor pártelnök a Fidesz júliusi választmányi ülésén elmondta: ha lesz olyan kormány, amelyet ő fog vezetni, abban nem lesz sem MSZP-s, sem pedig jobbikos. /Az Orbán-kormányban nem lesz jobbikos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

A Bolyai Egyetem felszámolásának következményei, újjáalakításának esélyei, valamint a rendszerváltás utáni időszak elszalasztott lehetőségei volt a két fő előadás témája augusztus 7-én a gyergyószentmiklósi EMI-táborban. Az önálló állami magyar egyetem visszaállításáért küzdők egyik legnagyobb hátráltatója az RMDSZ, mely mindig mindent felvállal és megígér, majd nem tesz semmit az ügy érdekében – fogalmazott Bodó Barna politológus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság volt elnöke azon a beszélgetésen, amelyen Asztalos Lajos helytörténésszel, Kovács Lehel és Wanek Ferenc egyetemi oktatóval a felsőoktatási intézmény újraalapításának esélyeit latolgatták. A legnagyobb érdeklődéssel várt előadás keretében Raffay Ernő történész Borbély Zsolt Attila politológus segítségével elemezte a rendszerváltás következtében kialakult helyzetet. Elszomorítóvá vált a helyzet az elmúlt húsz évben, de nincs mit tenni, újra kell kezdeni az építkezést, és ez remélhetőleg kezdetét is veszi egy Fideszből és Jobbikból álló kétharmados többség révén. Egy ilyen többség ugyanis még az alkotmánymódosításra is lehetőséget biztosít – mondta Raffay Ernő történész. Beteg a magyar társadalom, igen gyenge állapotban van a nemzettudat, kiesett ugyanis Trianon a nemzeti emlékezetből – szögezte le az előadásba bekapcsolódó Szidiropulosz Archimédesz. A görög származású történész úgy látja, Görögországban elképzelhetetlen, hogy saját nemzettársaik ellen szavazzanak az emberek, az pedig különösképpen, hogy erre a hivatalban lévő kormányfő buzdítson. A szerkesztők bemutatták a Trianoni Szemle című új budapesti folyóiratot. /Ferencz Csaba: Nem reménytelen a magyar jövő (V. EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

A szervezők idén is ingyenes belépést biztosítottak a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki fiataloknak a gyergyószentmiklósi EMI-táborban. Bár Soós Sándor EMI-elnök szerint nem a politikára alapoztak, mégis a programok között a legnagyobb érdeklődés a politikai kérdéseket feszegető előadások iránt volt. Nagy csalódást okozott Tőkés László EP-képviselő távolmaradása az augusztus 8-i előadásról, melyet Összefogás vagy paktum? címmel rendeztek meg. A beszélgetésről csak Tőkés hiányzott, a többiek jelen voltak: Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, Bardócz Csaba, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke és Lengyel György, a Magyar Polgári Egyesület alelnöke. A kerekasztal célja az volt, hogy Tőkés László függetlenként való indulását a 2007-es EP-választásokon, támogató hat magyar szervezet, melyek támogatták véleményt nyilvánítson a jelenlegi helyzetről. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke megjegyezte, hogy szerinte Tőkés és az RMDSZ között paktum köttetett, és bár most elégedetlen, reményét fejezte ki, hogy ennek hasznos következményei is lesznek. A fiatalok azonban kitartottak Tőkés mellett. „A parlamentbe jutás nem a cél volt, csak egy eszköz, a magyarság fennmaradását tekintve. Nemzetpolitikában kell gondolkodni és nem pártpolitikában” – fogalmazott Soós. Bardócz is ezen a véleményen volt. „Nem kérdés, hogy lesz-e tábor, a kérdés csak az, hogy milyen méretű és hány napos” – jelentette ki Soós Sándor főszervező. A gazdasági válság ugyanis az EMI-re is rányomta bélyegét, hiszen kevesebb volt a támogató, ezért a belépők árán is emelni kellett, és számításaik szerint így is jó lesz, ha nullával kijönnek. /Csibi Márti: Tőkés nélkül Tőkésről. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

A romániai közszolgálati rádió marosvásárhelyi területi stúdiója magyar adásának szerkesztője beszámolt az V. Gyergyószentmiklósi EMI-táborról. Vona Gábor, a Jobbik elnöke előadása után a riporter nem talált semmi kivetnivalót az elhangzottakban, sőt úgy fogalmazott: a magyarországi vendég igazából nem mondott semmiféle sértőt, botránykeltőt, mindaz, ami elhangzott a lehető legtermészetesebb. Vona kijelentette, Magyarország legyen újra a magyaroké! Székedi Ferenc, az ÚMSZ főmunkatársa elítélte ezt a kijelentést, mondván, mit szólnának a romániai magyarok, ha egy romániai román politikus mondaná: „Románia legyen újra a románoké!” Erre azt mondanánk, írta Székedi, hogy nacionalista, hogy fajgyűlölő, hiszen itt vannak a romániai magyarok, németek, bolgárok, örmények, törökök, tatárok, cigányok, lipovánok és így tovább. Vona jelmondata: Magyarország legyen újra a magyaroké! – éppen ilyen nacionalista. A fiataloknak „Vonától ezért kell vonakodniuk. ” /Székedi Ferenc: Vonakodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Koncertekkel ért véget augusztus 10-én az V. EMI-tábor Gyergyószentmiklóson. A román sajtóban foglalkoztak a „szélsőséges magyar” táborral. A rendezvényeket incidens nem zavarta meg, csupán annyi történt, hogy mivel az Új Jobboldal (Noua Dreapta) bejelentette: 10-én, vasárnap Gyergyószentmiklósra látogatnak, a táborban megjelent a csendőrség. A többezer táborozó háborítatlanul követhette a színpadon zajló előadásokat, hallgathatta az előadósátor meghívottait, hódolhatott a bőséggel kínált szabadidős tevékenységeknek. Film- és borsátor, művész sátor működött a táborban, a gyerekeket kézműves tevékenységekkel, rajzolással, festéssel, játékkal, sok mesével szórakoztatták. Minden estére jutott egy vagy több nevezetes vendégegyüttes, fellépett például a Transylmania, a Kormorán, az Ismerős Arcok, a Beatrice, a Kárpátia, a Zanzibár, a Knock Out, a Moby Dick és a Kalapács. /Véget ért az EMI-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Több alkalommal is szóba került a revízió ügye a Gyergyószentmiklós mellett többezres részvétellel zajló EMI-táborban. Vona Gáborra, a Jobbik elnökére több száz táborlakó volt kíváncsi, szavait igen gyakran kísérte taps, főként amikor az autonómia ügyének és a magyar állampolgárság visszaadásának szükségességéről beszélt. „Nekem az az álmom, hogy minden magyar újra egy hazában élhessen” – fogalmazott Vona, hozzátéve: lehet, ő nem éri meg ennek a megvalósulását, de a gyermekeit ebben a szellemben neveli. Vona Gábor nem tart valószínűnek egy majdani Fidesz-Jobbik koalíciót. Előadás hangzott el a szórvány helyzetéről, majd Raffay Ernő történész elemezte Borbély Zsolt Attila politológussal a rendszerváltás következtében kialakult helyzetet. /Szellemi és gazdasági revízióról beszélgettek az EMI-táborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

Eső áztatta, ellenőrök látogatták, tüntetéssel fenyegették, mégis sikeres volt az V. EMI-tábor. Az esőnél jobban zavarta a szervezőket a rengeteg ellenőr. Bagoly Zsolt szervező szerint a megfélemlítés volt a cél, azonban bármilyen tüzetesen is keresgéltek, nem találtak szabálytalanságot a táborban. Soós Sándor főszervező elmondta, tudomást szereztek róla, hogy a román szélsőjobb képviselői tiltakozó akcióra készültek az EMI-tábor ellen. A tüntetés végül meghiúsult. Tőkés László az összefogás fontosságát hangsúlyozta, amit nagy tapssal fogadott a közönség, és az MPP elnöke is tapsot kapott. /Lázár Hajnal: Izgalmakkal tűzdelt EMI-tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./

Összefogás vagy paktum született a legutóbbi EP-választáson? – tették fel a sarkalatos kérdést a tábor szervezői a korábban Tőkés László független indulását támogató hat szervezet képviselőinek, egy másik előadáson pedig az egykori rendszerváltók az eltelt húsz esztendőt értékelték. Tőkés László nem vett részt a vitán. Toró T. Tibor egyértelműen pozitív, a nemzetpolitikai rendszerváltás csomagjának következetes vonalvezetéseként értelmezte a magyar összefogást. Szász Jenő, az MPP elnöke kijelentette, a Magyar Összefogás valójában egy paktum, és a lassan kibontakozó erdélyi többpártrendszer megkerülését szolgálja. Izsák Balázs SZNT-elnök kifejtette, az SZNT két okból nem tud részt venni az EMEF munkálataiban. Egyrészt egy közképviselet, mint amilyen az SZNT, nem lehet egy pártokat tömörítő intézmény tagja, másrészt az autonómia kérdése kategorikus imperatívusz, egy egyeztető fórum minden képviselője számára az egyeztetés csakis a megvalósítás gyakorlati lépéseiről szólhat. A két ifjúsági szervezet, a MIT és az EMI a közvetlenül nem politizáló fiatalok véleményét fogalmazta meg. Bardócz Csaba volt MIT-elnök felrótta, hogy a felelősek egymás pocskondiázásával vannak elfoglalva, Sós Sándor EMI-elnök szerint pedig a politikai szereplők mindig összetévesztik a célt az eszközzel. Lengyel György, a Nagyváradon bejegyzett Magyar Polgári Egyesület elnöke úgy vélte, Tőkés László támogatása számukra soha nem volt kérdés, így mind a független, mind az összefogás listáján való indulását támogatták. /Ferencz Csaba: Nemzetpolitikai rendszerváltás (V. EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

Kisebb botrány kísérte az 1989-es rendszerváltásról szóló beszélgetést az idei EMI-táborban. Az előadások után Tőkés László EP-képviselőtől a közönségből felszólaló hölgy megkérdezte: miért nem volt jelen a Magyar Összefogásról szóló, délelőtti beszélgetésen, amelyen a 2007-ben Tőkés független indulását támogató szervezetek képviselői vitáztak, és miért fogott kezet a két évvel ezelőtt éppen általa Farkaslakán Gyurcsányhoz hasonló erkölcsi hullának nevezett Markó Bélával? Tőkés László a kérdést megtapsoló közönséghez fordult: mi megtapsolni való van egy ilyen kérdésben? – tette fel a kérdést a hallgatóságnak, majd vércse típusú támadásnak nevezte a felvetést. Tőkés hozzátette: nem mondta Markó Béláról, hogy erkölcsi hulla. /(fer-): Éles szóváltás (V. EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

Az Erdélyi Magyar Ifjak vezetői augusztus 11-én értékelték az augusztus 9-én, vasárnap zárult EMI-tábort. Az összejövetelre összesen 17 ezren léptek be napijeggyel. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet elnöke elmondta, mostanáig azt hitte, minden romániai ellenőrző szervet ismer. Kiderült, tette hozzá, vannak még, akik kérhetik az aktákat. Megjelent a közegészségügyi hatóság, a környezetvédelem, a gazdasági rendőrség, a szoftverrendőrség, de jelen volt a román titkosszolgálat /SRI/ és a magyarországi nemzetbiztonságiak küldöttsége is. Segítséget nyújtottak a karhatalmiak, amikor a szélsőséges Noua Dreapta szervezet tüntetésének a híre érkezett a táborba. A tüntetők nem jelentek meg, rendbontás nem volt. A zárszámadáskor kiderült, idén alig van nyereség: a cégek a válságra hivatkozva kevesebbet adtak, mint a korábbi években. /Balázs Katalin, Hargita Népe: Kiértékelték az EMI-tábort. = Erdély. ma, aug. 12./

Wass Albert-köteteket, nemzeti jellegű könyveket és Nagy-Magyarország-térképeket kobozott el a gazdasági rendőrség 3600 lej értékben az EMI-tábor egyik árusától. „Először abba kötöttek bele, hogy nem tüntettük fel az árat a Kard és kasza mindkét kötetén. Később visszajöttek, és elkobozták az összes könyvet, arra hivatkozva, hogy a szállítólevél nem naprakész, tehát nem volt ráírva az aznapi dátum és az, hogy EMI, Gyergyószentmiklós. Én merem állítani, hogy bár ezekre a formai dolgokra hivatkoztak, az igazi ok nem ez volt. Nem érdekelte őket a zászlók, kitűzők sokasága, csakis a könyvek”, nyilatkozta a könyvek árusa, Nagy Géza, aki sérelmezte, hogy a céget emellett 6 ezer lejre megbüntették. Anamaria Crasmanu, a Hargita megyei rendőrség helyettes szóvivője elmondta, az 1990/12-es törvény alapján jártak el, azt azonban nem tudta megmondani, a gazdasági rendőrség miért csak a könyveket kobozta el. /Csibi Márti, Hargita Népe: Wass-könyveket koboztak el. = Erdély. Ma, aug. 13./

A fideszes Lázár Ferenc, aki Székelyföldről települt át Magyarországra, nyílt levelet írt Szász Jenő MPP-elnöknek, figyelmeztetve, hogy szétforgácsolja az erdélyi nemzeti oldalt, amikor Tőkés László ellen hangolja az embereket. Aljasság volt az Erdélyi Magyar Ifjak táborának bejáratánál ingyen osztogatni a székelyudvarhelyi Polgári Élet azon friss számát, amelyben egy névtelen tollforgató Tőkés Lászlót csúsztatással rágalmazza. Ezt a hetilapot nem lehetett megvásárolni a gyergyói újságos standoknál, tehát azért osztogatták, hogy Tőkés ellen hangolja a táborba belépő fiatalokat. Egy másik hetilapnak, amit szintén ingyen osztogattak a táborban, a kézdivásárhelyi Székely Újságnak Szász Jenő adott interjút, melyben azt állította, Tőkés László lépett egyet balra, összeborult az RMDSZ-szel. A püspök régen az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt, ahová most visszafogadták. Szász Jenő is az RMDSZ prominense volt, emlékeztetett Lázár Ferenc. Amikor 1989-ben Tőkés László a saját és családja életét kockáztatta, akkor Szász Jenő Brassóban a kommunista diákszövetség elnöke volt. Lázár Ferenc javasolta, hogy Szász Jenőnek nyilvánosan kérjen elnézést Tőkés Lászlótól a fizetett „nemzeti polgáris” tollforgatóik helyett is. /Lázár Ferenc, a Fidesz kulturális bizottságának tagja, a Magyar Gyökerek Egyesület elnöke: Nyílt levél Szász Jenő MPP-elnöknek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Közös fellépéssel kell megoldanunk a határvitát, hiszen a Békás-szorosban húzódó Hargita–Neamt határ megyehatár is, nemcsak Gyergyószentmiklós közigazgatási területének határa – jelentette ki Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök nemtörődömséggel vádolta Gyergyószentmiklós önkormányzatát, és bírságot helyezett kilátásba, ha nem távolítja el a Neamt megyeiek által felállított információs táblát. A tábla kihelyezését megelőzően a két megye elöljárói egyezséget kötöttek: tartózkodnak a megyehatárt jelző táblák, feliratok elhelyezésétől, míg az erre a célra létrehozott bizottság nem dönt a kérdésben. Mezei nem jelent meg a tárgyaláson, mivel az EMI-tábor megnyitóján vett részt – ezt is nehezményezte Borboly. /Jánossy Alíz: Közös megoldás kell a határvitára. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

Duna Televízió augusztus 16-i Közbeszéd műsorának egyik meghívottja Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke volt. A beszélgetés több témakörre is kiterjedt, annak végén a műsorvezető az EMI-tábornak adott támogatásról is megkérdezte a tanácselnököt. Sok támadás érte Borboly Csabát, mert önkormányzat támogatta az Erdélyi Magyar Ifjak táborát. A tábort, egyik meghívottja, Vona Gábor, a Jobbik elnöke volt. Borboly Csaba elmondta, valamivel több mint félszáz fiatal vett részt a Vona Gábor-előadáson, de ott volt több mint tízezer fiatal, aki jól szórakozott, Beatricet hallgatott, Tőkés Lászlót, RMDSZ-es politikusokat, továbbá neves tudósokat. Borboly a Magyarországon tapasztalható politikai megosztottság Erdélybe való importálását azáltal látja megakadályozhatónak, „ha annak nem adunk túl nagy jelentőséget, és nem eltaszítunk”. „Az Erdélyi Magyar Ifjakat és a velük szimpatizálókat nem taszítani kell a szélekre, hanem inkább húzni kell be, középre. Én ebben hiszek, hogy az erdélyi és a székelyföldi társadalom egységes kell legyen”. /Borboly Csaba: Az Erdélyi Magyar Ifjakat húzni kell be, középre. = Erdély. Ma, aug. 18./

Borboly Csaba összefoglalta nézeteit, hitet tett az egységes erdélyi magyar politikai közképviselet mellett. Kifejtette, hogy a radikál-liberálisok megijedtek az összefogástól: ha sikerül közös hangot találni az erdélyi magyar politikai életben, és nem lehet jelentős szereplők szélsőségesnek minősítésével jó pontokat szerezni az RMDSZ vezetésénél, akkor ők munka nélkül maradnak. „Gyorsan veszélyforrás után kellett nézni, és kapóra jött két esemény is: az alcsíki konfliktusok és az EMI tábor ügye. ” Az „ erdélyi magyar sajtó egy jól körülhatárolható és komoly politikai háttér-támogatással rendelkező része a történtekből sietett bunkósbotot faragni, és azzal a csíki székelyekre támadni. Megjegyzendő, hogy olyan sajtócsoportról beszélünk, amely az erdélyi magyarság kulturális intézményeinek fenntartására szánt közpénzek nélkül sem újságpapírt, sem nyomdafestéket nem tudna vásárolni. ” Olyan megállapításokig sikerült eljutni hogy „a csíki székely… nyomorultak közt is a legnyomorultabb”, illetve, hogy a csíki térség lakói „cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” Az idézett minősítésekben semmi kivetnivalót nem talált Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elnöke, „annak az intézménynek a vezetője, amelyet a csíki polgármesterek és jómagam kértünk fel eljárás lefolytatására a fent idézett mondatok ügyében. ” Asztalos Csaba szerint „ez egy abszurd és nevetséges dolog”, sőt „visszataszító”. Asztalos Csaba előre tudja már, mi lesz egy-egy beadvány sorsa. „Az EMI tábor esetében még annak megnyitását sem kellett megvárni ahhoz, hogy megszülessen a verdikt: a szervező EMI szélsőséges. ” Sokan fenyegetve érzik magukat a Magyar Összefogás által. Olyan „politikai körökről van itt szó, akik az elmúlt években abból csináltak maguknak munkát és megélhetést, hogy magyarországi példákat importálva kinyilatkoztatták, az erdélyi közélet szereplői közül ki az, aki „európai”, „politikailag korrekt”, „toleráns”, és ki az, aki nem. ” Másfelől nagy pánikot és felháborodást váltott ki az összefogás a minden együttműködést elutasító MPP-vezetés köreiben. /Borboly Csaba: Hol szorít a nadrág? – Védőbeszéd az egységes erdélyi magyar politikai közképviselet mellett. = Transindex. ro, aug. 19./

Vincze Lóránt, az Új Magyar Szó főszerkesztője, érintettnek érezve magát, kirohant Borboly Csabának a Transindexen megjelent Hol szorít a nadrág? című írása ellen. Zavaros. Röviden így jellemezhetné Borboly Csaba írását. Májusban arról írt az ÚMSZ, hogy Borboly Csaba tanácselnökként a Hargita Népe napilap vezetését nem éppen szakmai indokokkal sürgősen menesztette és új vezetést állított az élére. A szándék kézenfekvő: kézi vezérléssel irányítani a megye mérvadó napilapját. /Vincze Lóránt nem említette, Borboly az ÚMSZ munkatársait hozta a laphoz. / Júliusban az ÚMSZ megtudta, hogy a Hargita Megyei Tanács pénzzel támogatja az Erdélyi Magyar Ifjak táborát. A tanácselnök azzal védekezett, hogy választópolgárai között minden politikai ideológiának vannak támogatói. Egy hétre rá robbantak ki az alcsíki konfliktusok. Vincze Lóránt akkor írta: kicsinyes a megyei önkormányzati vezető védekezése, hogy a helyi választott vezetőknek elsősorban magyar választópolgáraik érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A manna.ro-n – tehát nem az Új Magyar Szóban – megjelent hasonló témájú írás érvei és következtetései szintén helyénvalóak voltak, azonban Vincze Lóránt elismerte: szóhasználata túlzó és illetlen volt. /Vincze Lóránt: A politikus esete a sajtóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Vincze Loránt nem nevezte meg, hogy Parászka Boróka cikkéről van szó, melyben nyomorult csíkiakról írt, hozzátéve: állatok. Ezt a minősítést Vincze illetlennek mondta.

Közös nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását a szlovák államnyelvtörvény ellen öt erdélyi ifjúsági szervezet. A Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Értekezlet, az Országos Magyar Diákszövetség és a Magyar Középiskolások Szövetsége elnökei által aláírt állásfoglalásban leszögezték: minden népnek, nemzetnek és nemzeti közösségnek elidegeníthetetlen joga saját anyanyelvének használata saját hazájában és szülőföldjén. /Farcádi Botond: Tiltakoznak az erdélyi magyar fiatalok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./

Harmadik alkalommal indult kerékpárral szeptember 6-án a váradi bazilika elől az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének tucatnyi tagja. Céljuk, hogy az Érmelléken át egészen Érmihályfalváig karikázva felhívják a civil szféra és a politikum figyelmét az itt élő magyarság önrendelkezési jogára, az Érmellék áldatlan helyzetére. „1940-ben, szeptember 6-án vonult be a magyar honvédség Nagyváradra. Ezzel az időponttal kötöttük össze immár hagyományossá vált, figyelemfelkeltő akciónkat, mivel ezt sem civil, sem politikai szervezetek nem vállalták fel. Azért járjuk be éppen az Érmelléket, mert Székelyföld mellett ez egyike azon területeknek, ahol többségben él a magyarság, és ezért a vidék sajátos jogállásának a kérdését indokolt felvetni” – összegezte Barta Béla, az EMI alelnöke. A fiatalok minden településen megálltak, plakátokat ragasztottak ki, és szórólapokat osztogattak. A szórólapokon pontokba szedve taglalták, mit jelent az érmelléki magyaroknak az önrendelkezés. /Sükösd T. Krisztina: Az érmelléki magyarságért karikáznak az EMI-sek. Biciklitúra az autonómiáért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 7./

Mintegy kétszázan vettek részt az aradi vértanúk emlékére szervezett csíkszeredai fáklyás felvonuláson október 6-án, amely az 1956-os térről indult és a Gál Sándor-szobornál ért véget. Az 1848-as emlékműnél a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és város polgármesteri hivatala tartott rövid ünnepi megemlékezést. Veress Dávid, az RMDSZ városi szervezetének alelnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott: „A magyar szabadság vértanúira emlékezünk, akik a vérpadon, a magyar szabadság vértanúiként a magyar golgotán, Aradon lehelték ki lelküket. ” A beszédek után a résztvevők koszorúztak. Székelyudvarhelyen tizenhárom szál fehér gyertya és az aradi vértanúk fotográfiái álltak a Vasszékely talapzatán. Koszorúzással emlékeztek meg október 6-áról az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye székelyudvarhelyi tagjai. /Fáklyaláng a vértanúkért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

Ivan Gasparovic szlovák államfő Nagyszalontán a tiszteletbeli szlovák konzulátust látogatta meg. Ezt megelőzően Bukarestben Traian Basescu román államfővel tárgyalt. A tanácskozás során beszéltek a nemzeti kisebbségek kérdéséről is. A rendőrségre vitték október 17-én Nagyszalontán az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) kilenc tagját, akik rögtönzött tüntetést (fleshmobot) akartak szervezni Ivan Gasparovic ottani látogatása idején. Lovassy Tamás, az EMI nagyváradi szervezetének elnöke elmondta: néhány transzparens felmutatásával akartak tiltakozni a szlovák nyelvtörvény ellen, szolidaritást vállalva a felvidéki magyarsággal. Kilencen utaztak három gépkocsival Nagyváradról Nagyszalontára. „Leparkolásunk után tíz perccel megjelent mellettünk egy civil ruhás rendőr és egy csendőr. Azt mondták, fáradjunk be az őrsre, de nem mondták meg, hogy miért. Odabent külön-külön terembe vittek, s nyilatkozatot kértek arról, mit keresünk Nagyszalontán. Két órán keresztül tartottak bent, s a végén azt mondták: azért kísértek be, mert a város mellett valaki elgázolt az autójával egy biciklistát, s gyanúsak voltunk” – magyarázta Lovassy. Valójában baleset nem történt, ez csak ürügy volt a feltartóztatásukra, vélekedett. Lovassy. /Cs. P. T. : Gasparovic-vizit áldozatokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Székelyföldi koncertturnén tiszteleg az 1956-os forradalom emléke előtt az Ismerős Arcok zenekar. A turné jótékonysági célt szolgál: a koncertek nyereségét a bikfalvi templom felújítására ajánlja fel a szervező Erdélyi Magyar Ifjak Egyesület. /Farcádi Botond: Jótékonysági koncert az ‘56-os forradalom emlékére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

Tőkés László nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a román hatóságok nemrégiben megakadályozták az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar megyei szervezetének nagyszalontai tüntetését Ivan Gasparovic szlovák államelnök látogatásakor. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke emlékeztetett: a fiatalok akkor szerettek volna transzparenseikkel megjelenni, amikor Gasparovic a hajdúváros tiszteletbeli szlovák konzulátusán tett látogatást. Az EMI-sek spontán akciójukkal a szlovák államnyelvtörvény ellen kívántak tiltakozni. A fiatalokat azonban civil ruhás rendőrök bevitték a rendőrségre, és órákon át fogva tartották őket – emlékeztetett Tőkés László. /Az EMI-tüntetés akadályozása miatt tiltakozott Tőkés= Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Jó volt a hangulat a Gyergyószentmiklósi Városnapok ünnepségsorozatán. Az egyik legnagyobb látogatottságot eredményezte Bajna György író, újságíró az Utcáim című kötetének bemutatója. A kötet Gyergyószentmiklós útjainak, utcáinak fejlődését kísérte nyomon. Sikeres volt a nemrégiben megalakult Gyergyói Fotóklub 12 fotósának közös kiállítása a Tarisznyás Márton Múzeumban, a tárlatot Ábrahám Imre, a Gyergyói Kisújság főszerkesztője nyitotta meg. Szintén nagy érdeklődés övezte a Bernád Rita, a Szent Miklós Plébánia levéltárosa által bemutatott római katolikus levéltári dokumentumokat. Pro Urbe díjjal jutalmazták Kolumbán Istvánt, a Tekerőpataki Fúvószenekar vezetőjét és karmesterét. Oklevelet kapott az Ipartestület Férfikórusa, a Szent Miklós Kamarakórus, a Figura Stúdó Színház, a Krigel Sportklub és az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete. /Csibi Márti: Mikulás-ünnep Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

SZNT: kisebbségi törvény helyett valós autonómiát!
A Székely Nemzeti Tanács szerint a kisebbségi törvénytervezet valójában csak egy hamis alternatíva, amelyet a tényleges autonómiáról való lemondásért cserébe kínál a román hatalom az RMDSZ-nek.
Románia kormányának 2009–2012-es időszakra vonatkozó programja ismét napirendre tűzte a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetet. Jóllehet a kormányprogram tartalmaz pozitív célokat is, ezek nem képesek ellensúlyozni azt a hátrányt, amelyet a kisebbségi törvény elfogadása jelentene az autonómia szavatolása helyett – áll a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleményében.
2005. november 3-án a Székely Nemzeti Tanács a Magyar Polgári Szövetséggel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, a Magyar Ifjúsági Tanáccsal, az Erdélyi Magyar Ifjakkal közös állásfoglalásban tett hitet az autonómia mellett. Közösen kérték a kisebbségi törvénytervezet visszavonását, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által elfogadott autonómia törvénykezdeményezések támogatását, széles körű magyar társadalmi párbeszéd elindítását, a közösségi jogokat is tartalmazó törvénytervezet tárgyában.
A közös nyilatkozat tartalmazza azt az elvi alapot, amelyre a felsorolt szervezetek közötti jövőbeni együttműködés is felépíthető, hiszen az nemcsak egy törvénytervezet pontosan fogalmazott kritikája, megállapítva, hogy épp azzal marad adós, amit ígér – nemzeti közösségünk valódi autonómiájával –, hanem kimondja azt is, hogy „erdélyi magyar közösségünknek, fennmaradása érdekében, tényleges személyi elvű autonómiára, Székelyföldnek pedig területi autonómiára van szüksége – fogalmaz a SZNT közleménye.
Hamis alternatíva
A közlemény szerint a kisebbségi törvénytervezet valójában csak egy hamis alternatíva, amelyet a tényleges autonómiáról való lemondásért cserébe kínál a román hatalom az RMDSZ-nek: ,,a közösségünket megillető jogok helyett monopóliumot a magyarság képviselete, valamint a neki szánt állami erőforrások fölött".
„A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés csíkszeredai rendezvényén az RMDSZ kezdeményezésére szavazták meg a jelenlevők azt a Memorandumot, amely leszögezi: régiónk és közösségünk jövőjének egyetlen törvényi garanciája Székelyföld területi autonómiája lehet. Ám a kisebbségi törvénytervezet nem Székelyföld autonómiájáról szól, és az a veszély fenyeget, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés márciusra ígért ülését – ha egyáltalán még van politikai akarat arra, hogy az RMDSZ listáin megválasztott önkormányzati tisztségviselők azon részt vegyenek – a koalíciós partner felé tett vállalások felülírják, és ezért ott majd a közös cél feladására tesznek kísérletet.
Ebben a helyzetben felkérjük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a Magyar Polgári Pártot, a Magyar Ifjúsági Tanácsot, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetét, hogy erősítsék meg ők is a 2005-ben kiadott közös nyilatkozatunkat, határozottan foglaljanak állást a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet elfogadása ellen” – tartalmazza a közlemény.
AZ SZNT szerint az erdélyi magyarság összefogása csak úgy valósítható meg, „ha Székelyföld autonómiájáért, a romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájáért, mint közös célokért akarunk és tudunk fellépni, és nem akarja senki közülünk részjogok, engedmények elfogadásával kompromittálni és lebontani azokat. E nélkül beszélni magyar összefogásról képmutatás, félrevezetés. A Székely Nemzeti Tanács ezt a valódi összefogást sürgeti, következetességet és hűséget a közös célokhoz és az adott szóhoz" – zárul az SZNT közleménye. Forrás: SZNT.ro

Megint átvernek minket a románok?
Az új Boc-kormány programjában szerepel a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadása. Ezzel megkezdődik a kisebbségi törvénnyel való „fenyegetés” történetének harmadik felvonása. Hogy most lesz-e végkifejlet, vagy megint csak a politikai üzletek és játékok vesztese lesz-e az erdélyi magyarság, az 2010-ben várhatóan kiderül.
Első felvonás
A kisebbségi törvény elfogadásának ötlete nem új keletű Romániában. Először a kilencvenes évek elején került be a köztudatba a szakzsargon, amikor Románia az Európa Tanácsba való belépésekor egy ilyen törvénnyel reprezentálta volna a kisebbségi kérdés megoldását. A tervezet elfogadása eltolódott, majd a csatlakozás után – nagy meglepetésre? – elfelejtődött.
Második felvonás
Az európai uniós csatlakozás hajnalán, a 2004-es választásokat követően az RMDSZ, illetve Markó Béla ismét felvetette a kisebbségi törvény elfogadásának ötletét. Ezt az autonómia tanácsok által követelt, uniós csatlakozás előtt megvalósulandó területi autonómia alternatívájaként jelenítette meg az RMDSZ. Az elképzelés 2005 tavaszára öltött testet, és vált az RMDSZ hivatalos dokumentumává. (Maga mögött hagyva ezzel a székelyföldi fejlesztési régió elképzelésének tervét.)
Egy kiegyensúlyozott kép kialakításához érdemes elolvasni a 2005-ös törvénytervezettel kapcsolatban megfogalmazott fenntartásokat is! Amennyiben bővebb elemzést szeretne olvasni, ajánljuk figyelmébe Márton János és Orbán Balázs: Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetről című, a Magyar Kisebbség 2005/1-2. számában megjelent írást.
A törvény uniós csatlakozás előtti elfogadására az Európai Parlament két jelentésében is felszólította a román kormányt. Azonban a román törvényhozás ezt „kifinomult módon” halasztotta el először a csatlakozás utánra, majd megismétlődött az Európa Tanács esetében történt forgatókönyv... A törvénytervezet elfelejtődött.
Harmadik felvonás
Markó Béla RMDSZ-elnök a decemberi kormányalakítás után ismét elővette a kisebbségi törvénytervezet lehetőségét az elfelejtett irodafiókból. Január elején arról beszélt, hogy még idén szeretnék elfogadtatni a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetet, hiszen – fogalmazott Markó – egy új kormány első időszakában könnyebb érvényesíteni bizonyos megoldásokat, és ebben a román törvényhozásban ülő kisebbségi szervezetek képviselete is támogatni fogja az RMDSZ-t. Nem ugyanezt gondolta 2004-ben? Akkor nem vitte sikerre elképzelését.
Tagadhatatlan tény, hogy az erdélyi magyarságnak és Románia egyéb kisebbségeinek szüksége van egy átfogó, kisebbségi jogokat rendező törvényre. Mindenképpen jó megoldás, hogy az elképzelés nemcsak a magyar közösségre koncentrál, ezzel egyfelől csökkenti az az ellen való román uszítás lehetőségét, másfelől pedig könnyebb támogatókat és partnereket találni hozzá a többi nemzeti közösség sorai közül. Ugyanakkor egy ilyen törvénynek már a kilencvenes évek folyamán meg kellett volna születnie. Nem beszélve arról, hogy az első két felvonás felidézése után sokan – joggal – veszíthetik el a törvény, illetve az RMDSZ és Markó Béla iránti lelkesedésüket.
Az eddigi törvénytervezetekkel szemben megfogalmazódott kritikák alapján joggal vonhatjuk le a következtetést: egy politikai győzelem érdekében kapkodásban, átgondolás, valódi tartalom és hatásvizsgálat nélkül elfogadott törvény talán még árthat is a nemzeti közösségeknek. De persze az sem lenne szerencsés, ha az elhúzódó tárgyalási folyamat során a román fél ismét megváltoztatná a tervezet lényegi elemeit, megfosztva ezzel a kisebbségeket a problémák valódi megoldásától. Ha a törvény valódi jogok helyett csak a kirakatba készül, akkor jobb, ha meg sem születik. Elnézve a román nemzeti érdekérvényesítés sikereit európai szinten, egy ilyen felemás törvény elfogadása után, már senki nem hinné el Európában, hogy a magyarokat a gyakorlatban valóban diszkriminálják szülőföldjükön.
Ahhoz, hogy az első vázolt szcenárió mégis sikeres lehessen, széles konzultációt kell elindítani, amelybe a politikai döntéshozók mellett a szakmai oldalt, és a kisebbségi érdekképviseletek szintjét is bevonják. Továbbá szükség van egy nagyon határozott, politikai kompromisszumoktól mentes RMDSZ-kiállásra is. Hiszen, ahogy Markó mondja, az ördög a részletekben lakik.
Törvénytervezet vs. autonómia?
„Az erdélyi magyar közösségünknek, fennmaradása érdekében tényleges személyi elvű autonómiára, Székelyföldnek pedig területi autonómiára van szüksége.” /Memorandum/
A Székely Nemzeti Tanács a törvénytervezet kapcsánkiadott egy memorandumot, amely az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a Magyar Polgári Pártot, a Magyar Ifjúsági Tanácsot, és az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetét sürgeti, hogy ismét erősítsék meg a 2005-ben kiadott – autonómia-párti – közös nyilatkozatukat, továbbá foglaljanak állást a kisebbségek jogállásáról szólótörvénytervezet elfogadása ellen.
A SZNT új memoranduma kapcsán – a kisebbségi törvény és az autonómia viszonyáról – megállapítható, hogy az előbbi semmiképpen nem tekinthető a székelyföldi területi autonómia alternatívájának, ebben jogos a SZNT felvetése. Tagadhatatlan, hogy a törvény létezése a székelyföldi magyarság javát is szolgálná, de nem egy lehetséges területi autonómiával megegyező mértékben. A területi autonómia azonban egy csapásra soha nem fog megvalósulni Romániában.
Ez a látszólagos ellentét azonban nem kéne azt jelentse, hogy a magyar közösség ismét részekre szakad, és egymás ellen buzdítja a másikat. Szomorú ismételten szembesülni azzal, hogy a magyarság maga nyújt lehetőséget a román politikának arra, hogy kijátszható legyen egymás ellenében, ezzel pedig veszélyezteti mind a kisebbségi törvénytervezet, mind pedig az autonómia megvalósulásának lépéseit.
Holló. Forrás: kitekinto.hu

Báthory Díjak 2009
A Báthory Díjat a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) javaslatára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) adományozza azoknak a személyiségeknek és szervezeteknek, akik a legtöbbet tettek a romániai, állami finanszírozású magyar felsőoktatás megteremtése érdekében.
A 2009. évi Báthory Díjak átadására január 9-én, szombaton 17 órakor kerül sor a marosvásárhelyi Bod Péter Diakoniai Központ nagytermében (Erdő utca 7b, www.bodpeter.ro).
2009 díjazottai:
Bács-Várkuti Emőke, a Pro Karpatia Alapítvány ügyvivője
Béres András egyetemi tanár, a MSZE volt rektora
Brassai Zoltán orvosprofesszor, akadémikus
a dél-tiroli Dolomiten napilap szerkesztősége
az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI)
Cornelius Hell irodalomtörténész, újságíró
a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ)
Kiss Oliver újságíró, a Szabadság napilap volt főszerkesztője
Pálfalvi Attila egyetemi tanár, volt oktatási miniszterhelyettes
Péter Mihály orvosprofesszor, akadémikus
Páskándiné Sebők Anna irodalomtörténész, rendező
Somai József, a Bolyai Egyetem Barátai Egyesület (BEBE) erdélyi szervezetének elnöke
A díjakat Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke, és Hantz Péter tudományos kutató, a BKB alelnöke adja át. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Az EMNT az összefogás ellehetetlenítésével vádolja az RMDSZ-t
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői az erdélyi magyar összefogás politikai programjának ellehetetlenítésével puszta konzultációs keretté akarják visszaminősíteni az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) intézményét - olvasható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Elnökségének hétvégi közleményében.
A Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírását viselő, vasárnap az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott dokumentum az EMEF pénteki marosvásárhelyi ülésére utal. A testületet az RMDSZ és EMNT tavaly februárban alakította meg közösen abból a célból, hogy közös választási listát állítson az európai parlamenti választásokra, valamint együttesen dolgozzon ki autonómiamodelleket. Időközben parlamenti választásokat is rendeztek Romániában, amelyek nyomán az RMDSZ ellenzékbe került, majd a mostani elnökválasztás után ismét kormányzati szerepet vállalt.
Az EMNT szombati elnökségi ülésén értékelte az ülés eredményeit. A közlemény aláírói megállapítják: az erdélyi magyar összefogás programja eredményes volt a 2009-es EP-választásokon és elfogadhatóan működött a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen nyilvánosságra hozott Székely Memorandum kidolgozása során. "A továbbiakban az RMDSZ a magyar államelnökjelölt kiválasztásánál, majd az államelnök-választással, illetve a kormánykoalíciós tárgyalásokkal kapcsolatos összes döntését kizárólag pártpolitikai szempontok szerint hozta meg", letérve a magyar összefogás nemzetpolitikai távlatokra tekintő útjáról - írja Tőkés és Toró.
Az EMEF létrehozása fontos eredménye a múlt évi együttműködésnek, és ha az ennek keretében kialakított megegyezés közös politikai cselekvéshez is vezet, az EMEF valóban műhelye marad az összefogásnak, ennek hiányában azonban csupán a kölcsönös tájékoztatás színtere marad - áll a dokumentumban. "Az RMDSZ vezetői a magyar összefogás politikai programjának ellehetetlenítésével az EMEF intézményét egyszerű konzultációs keretté akarják visszaminősíteni" - állapítja meg az EMNT elnöksége.
A Tőkés László vezette szervezet úgy határozott: folytatja munkáját az EMEF keretében, további erőfeszítéseket téve annak érdekében, hogy - mint a közlemény fogalmaz - az EMEF ne csupán a kölcsönös tájékoztatás kerete legyen. A különböző közösségi autonómiaformák megvalósítását csak magyar összefogással lehet elérni - vallja az EMNT. Szükségesnek tartja az együttműködés kiszélesítését az erdélyi magyar közélet többi szereplőjével is, ennek érdekében további egyeztetést kezdeményez a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és a Magyar Polgári Párttal (MPP), szorosabbra fogja együttműködését eddigi partnereivel, a Magyar Ifjúsági Tanáccsal, az Erdélyi Magyar Ifjakkal és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségével. Forrás: MTI

Messze ható üzenet
Gazdára találtak a Báthory István-díjak
Tizenkét személy illetve szervezet vehette át az idén a Báthory István-díjat, amellyel azoknak a személyeknek, illetve szervezeteknek a munkáját jutalmazzák, akik a legtöbbet tettek, tesznek a romániai, állami finanszírozású magyar felsőoktatás megteremtése érdekében. Az elismerést, amelyet a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) javaslatára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) oktatási szakbizottsága adományoz, szombaton délután a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban nyújtották át ünnepélyes keretek között az idei kitüntetetteknek.
Mikor lesz a sok jó szándékból egy akarat a romániai magyar felsőoktatás ügyének egységes rendezésére – tette fel a kérdést nyitóbeszédében Tőkés László, az EMNT elnöke, EU-képviselő, aki szerint le kell szokni a provinciális kisebbségi gondolkodás szűk korlátairól és egyetemes összefüggésbe kell helyezni a romániai magyar felsőoktatás ügyét, amelynek jogosságát ily módon meg sem lehet kérdőjelezni. Az EMNT bővített elnökségének tanácskozásán napirendi pontként szerepel a stratégia kidolgozása, amelynek megvalósítására teljes körű összefogásra van szükség – tette hozzá.
Manapság akkora a csend mintha e téren minden rendben volna, holott "növesztik titkon szőrüket már a hatalmas meszelők" – idézte Kányádi Sándor sorait Hantz Péter tudományos kutató, a BKB alelnöke, akit határozott kiállásáért távolítottak el a Babes–Bolyai Egyetemről. Azok az egyetemi tanárok, akik az idei díjakat kapják, sikeres emberek, annak ellenére, hogy nem váltak a hatalom zsoldosaivá – hangzott el beszédében.
Az öt éve kiosztásra kerülő díj történetét Kovács Lehel, a díjazottak gazdag munkásságát Ördög Miklós Levente műsorvezető olvasta fel.
Az idei díjazottak: Bács-Várkuti Emőke, a Pro Kárpátia Alapítvány ügyvivője, aki a nemzetközi kapcsolattartás terén támogatta a Bolyai Kezdeményező Bizottság tevékenységét; a dél-tiroli Dolomiten című napilap, amely számos fényképekkel illusztrált cikket közölt a Babes- Bolyai Tudományegyetemen a magyar feliratok kapcsán történtekről; Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), amely szervezet tüntetéseket, imaest-láncokat szervezett a Bolyai Kezdeményező Bizottság támogatása érdekében; Cornelius Hell, irodalomtörténész, újságíró, aki a Die Furche cmű osztrák napilap szerkesztőjeként rendszeresen beszámolt a romániai magyarság valós helyzetéről, a Babes–Bolyai Tudományegyetem "hamis multikulturalizmusáról"; a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), amely rendszeresen kiállt a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében; Kiss Olivér újságíró, a Szabadság című napilap volt főszerkesztője, aki a lap hasábjain közölte azoknak az egyetemi oktatóknak a listáját, akik a magyar karok ellen foglaltak állást; Pálfalvi Attila egyetemi tanár, volt oktatási miniszterhelyettes, aki a rendszerváltáskor elősegítette, hogy anyanyelvén tanulhasson az a sok ezer diák, akiket a diktatúra kényszerített román osztályokba, s aki részletes tervet készített a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében; Páskándiné Sebők Anna kultúr- történész, aki filmet készített a Bolyai Egyetem erőszakos felszámolásáról; Somai József, aki létrehozta a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesületét, és újabb vállalásként az egyetem ügyét nemzetközi joghatóságok elé terjeszti.
Marosvásárhelyről három egyetemi tanárt tüntettek ki Bárthory-díjjal, Béres András professzort, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem volt rektorát, akinek "oroszlánrésze volt annak kiharcolásában", hogy 1990 januárjában az intézményben magyar kar létesüljön, amelynek jogait egy autonómia-nyilatkozat szentesítette; Brassai Zoltán orvosprofesszort, akadémikust, aki orvosként, kutatóként, orvos szakíróként impozáns életművet alkotott úgy, hogy nem hódolt be a hatalomnak és nem lépett be a Román Kommunista Pártba, és pályafutása során következetesen harcolt az önálló erdélyi magyar egyetem ügyéért; Péter Mihály orvosprofesszor, aki tudós egyetemi tanárként a rendszerváltáskor többször kiállt a magyar nyelvű felsőoktatás helyreállításáért, s az 1990 márciusában elszenvedett súlyos fizikai bántalmazás ellenére tovább folytatta oktatói és orvostörténeti szakírói tevékenységét.
Béres András professzortól azt kérdeztük: 1989-ben remélte-e, hogy sikerül ilyen mértékben kibővíteni a színművészeti egyetemen folyó tevékenységet?
– 1989-ben még nem, de 1990-ben, amikor elvállaltam a rektorságot, már gondoltam, hogy idáig eljut a "színi", s reménykedem, hogy tovább fog fejlődni.
– Az élet egy befejezetlen kísérlet, ahogy Salvador Luria Nobel-díjas tudós mondta. Ilyen a magyar nyelvű felsőoktatás kérdése is, soha nincs teljesen befejezve, mindig valamire törekszünk, de véleményem szerint a dolgok jó irányba haladnak, …csak ki kell várni – jegyeztük Brassai Zoltán orvosprofesszor szavait.
A harmadik vásárhelyi kitüntetett, Péter Mihály egyetemi tanár a következőket válaszolta:
– Elvégeztem az egyetemet, tanítottam is román nyelven, de, ha el kellene az orvosnak árnyaltan mondanom, hogy hol mi fáj, ma is zavarba jönnék. A papjával, a tanítójával és az orvosával minden embernek anyanyelvén kell beszélnie, s erre mindenkinek meg kell teremteni a lehetőséget. A magyar felsőoktatás ezért volt a szívügyem, az ma is, s az lesz, amíg élek.
– Erdélyben adott a kellő potenciál, erő, de húsz év alatt szinte semmire nem jutottunk, ami egy tarthatatlan állapot, ezért kísérletet kell tennünk az ügyben érintett és érdekelt felek összehozására, s egy közös stratégia melletti felsorakoztatásra. Jelentse ez az esztendő ennek a tervnek a megvalósítását – mondotta Tőkés László, aki szerint Báthory István, az első erdélyi magyar egyetem alapítójának a neve komoly súlyt, messze ható üzenetet kölcsönöz a díjnak.
Európa nem zárkózhat el egy sikeres közigazgatási modelltől, az autonómiától, amelynek alapját a föderalizáció és a decentralizáció jelenti, mivel az egyes régiók lakói jobban tudják, hogy mire van szükségük – hangzott el a dél-tiroli Dolomit című lapot képviselő Hatto Schmidt beszédében, aki azzal fejezte be szavait, hogy lapja az erdélyi magyarság küzdelmei után a sikeréről szeretne tudósítani.
A szellemi tőke, a tudás fontosságát hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia Báthory-díjas volt elnökének üzenete, amelyet Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár olvasott fel.
(bodolai) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Újra ír az Adevarul a gárdáról
Alapos vizsgálatnak vetik alá, keresztkérdésekkel teli kérdőíveket töltetnek ki azokkal a személyekkel, akik be akarnak lépni a Székely Szakaszba, a Magyar Gárda székelyföldi szervezetébe – írja tegnapi számában az Adevărul.
A bukaresti napilap az előző naphoz hasonlóan ezúttal is két teljes újságoldalt szentel a Magyarországon betiltott szervezet székelyföldi „alegységének”.
Mostani számában leírja, hogy ismeretei szerint milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki be akar lépni a Magyar Gárda Győri Wass Albert Zászlóaljának Székely Szakaszába.
A lap újságírója tudni véli, hogy a tagok rendkívül kemény fizikai kiképzéseket kapnak az Úz völgyében és az 1801 méter magasan fekvő Madarasi Hargitán.
Tévesen azonban azt írja, hogy a kiképző egy bizonyos Magyarósi Árpád Szovátáról, vagyis az írás szerzője nem tudja, hogy az illető már nincs életben, tavaly Bolíviában lelőtték.
Ismételten idézi a szakasz tevékenységében fő szerepet játszó Csibi Barnát, aki nem ismeri el, hogy az említett kiképzések félkatonai jellegűek lennének.
A riport másik felében az Adevarul röviden bemutatja a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM), valamint az Erdélyi Magyar Ifjakat (EMI) is. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Wass Albertre emlékeztek az Erdélyi Magyar Ifjak
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) marosvásárhelyi szervezete Wass Albert író, költő születésnapjára emlékezett múlt hét végén. "A Wass Albert-ügy ma nem Wass Albert- ügy, hanem magyar nemzeti ügy" – hangzott el a rendezvényen.
Telt ház volt a marosvásárhelyi Deus Providebit Házban péntek este az EMI rendezvényén. Erdélyi írónk, Wass Albert születésnapjára (1908. január 8., Válaszút) emlékeztek a résztvevők, zömében idősebb polgárok. A Floridában 1998-ban elhunyt íróról, aki több mint harminc regényt, sok verseskötetet, elbeszélést, színművet írt, kinek regényeit több nyelvre lefordították, Simon Zsolt, az EMI tagja beszélt: "Wass Albert életét a szeretet és gondosság hatotta át, a világot vallásos áhítattal szemlélte. Történetei azért kelnek életre, mert abból az életből merítette őket, amely őt magát is betöltötte. Hősei drámai küzdelmek között hűek maradnak önmagukhoz mostoha sorsuk és a rajtuk esett igazságtalanságok ellenére. Prózája és versei a lélekhez szólnak és megindító szívközelbe kerülnek". A rendezvény főmeghívottja, Bartha József holtmarosi református lelkész, a Czegei Wass Alapítvány elnöke Wass Albert, az író műveinek aktualitását firtatta. Mondta ugyanis valaki, hogy Wass Albert már nem aktuális író. "Ne féljetek, magyarok! Szeressétek egymást, magyarok! Tartsatok össze, magyarok! Segítsék egymást, magyarok!" – idézte az írót. Ezekből a szavakból is látszik, hogy művei által igencsak aktuális író. "Aktuális, mert egyet akarunk: itthon, szülőhazánkban egyenrangúnak érezni magunkat a más nemzetiségűekkel! Jogunk van e röghöz őseink révén" – tette hozzá. Beszélt az Erdélyben található három Wass Albert-szoborról: egyik Szászrégenben egy imateremben, a másik Vicén egy iskola raktárában és a harmadik a holtmarosi református templomban található. Jobban mondva ide menekített emlékművekről van szó, hiszen a román hatalom nem tolerálja az író kultuszát, és miközben "marosvásárhelyi tanácsosok egy tömeggyilkos szobrát állíttatják fel, Holtmaroson egy koncepciós per áldozatának szobrát nem lehet köztéren elhelyezni. Hol itt az igazság?!" – tette fel a kérdést Bartha József, arra a meggyőződésre jutva, hogy "Románia még mindig nem jogállam". A lelkész szerint a "Wass Albert- ügy ma nem Wass Albert-ügy, hanem magyar nemzeti ügy".
A rendezvényt Karácsonyi Tímea és Szabó Szende szavalatai színesítették, végül pedig Koltay Gábor Adjátok vissza a hegyeimet! című Wass Albertről készült filmjét vetítették le.
Antalfi Imola. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)