EMI-tábor
A tavaly új helyszínre költöztetett EMI-tábor idén is a Gyergyószentmiklóstól 12 kilométerre található Borzonton, a Dorka Panzió területén kerül megrendezésre. Erdély legnagyobb nemzeti fesztiválja augusztus 7-11. között színes programkínálattal várja a fiatalokat és fiatal lelkületűeket, családokat és baráti társaságokat egyaránt.
Az EMI-tábor az elmúlt években sikeres nemzetpolitikai műhellyé nőtte ki magát, így idén sem hiányozhatnak a rendezvény programjából a fontos közéleti kérdések.
A tábor második napján, augusztus 8-án, az idén húsz éves Neptun-botrány kerül terítékre, amikor Bodó Barna politológus, az RMDSZ volt ügyvezető alelnöke, Borbély Imre volt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, volt parlamenti képviselő elemzi a két évtizede lezajlott találkozó közéletben betöltött szerepét. Augusztus 9-én (pénteken) az Európai Parlament kisebbségpolitikája és a 2014-es választás kapcsán Balczó Zoltán parlamenti képviselő és Szilágyi Zsolt, Tőkés László EP-képviselő irodavezetője tartanak előadást. Az EMI-tábor utolsó napján az autonómiáé lesz a főszerep, hiszen, a Székely Nemzeti Tanáccsal partnerségben, összeállított programban helyet kapott a katalán Marc Gafarot i Monjó, aki beszámol a katalán önrendelkezési harc jelenlegi állapotáról, valamint ezzel párhuzamosan elemzi a székely autonómia-törekvéseket. Délután Polgári kezdeményezések az autonómiáért címmel kerül megszervezésre egy kerekasztal-beszélgetés, melynek meghívottjai – többek között – Izsák Balázs, az SZNT elnöke, Miren Martiarena, a nemzeti régiók védelmére indított európai kezdeményezés polgári bizottságának baszk tagja, valamint az erdélyi magyar pártok képviselői.
Elmaradhatatlan történelmi előadások
Az EMI-tábor első napján, augusztus 7-én Balogh Gábor történész előadásából megtudhatjuk, hogy a két világháború között voltak-e a magyar kormányzatnak revíziós tervei. Pénteken, augusztus 9-én Raffay Ernő történész tart előadást Ady Endre és a szabadkőművesség kapcsolatáról. Szombaton És mégis élünk – Fejezetek az ezredéves magyargyűlölet történetéből címmel tart előadást Bakay Kornél történész, régész, majd Illésfalvi Péter hadtörténész Az erdélyi bevonulásról és a visszatért területeknek a honvédelem rendszerébe való integrálásáról beszél.
Gazdaság és környezetvédelem
Szerdán Dr. Lóránt Károly közgazdász tart előadást a Kárpát-medence gazdasági helyzetéről és perspektíváiról, pénteken pedig Erdély kincsei a multik kezében címmel kerekasztalbeszélgetésre kerül sor: a Schweighofer-ügy és a verespataki aranybányászat beindítása kapcsán beszélgetnek Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke, Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke, az EMNP, az MPP és az RMDSZ képvielői.
A komoly témák mellett nem feledkezünk meg a szórakozásról sem, pénteken délután visszatérő vendégünk, Berecz András mesél az EMI-táborban.
Csép Sándor-sátor az EMI-táborban
Az idei évben az EMI-tábor szervezői úgy döntöttek, hogy a Szórványért és népesedés sátrat Csép Sándorról nevezik el. A sátor programjában olyan témákkal találkozhatunk, mint a gyermekvállalás kérdése, a szórványvidékek támogatása, a dél-erdélyi és a moldvai magyarság helyzete és kilátásai.
Tematikus sátrak idén is
A 9. EMI-táborban az Előadásósátor és a Csép Sándor-sátor mellett az Ifjúsági és művészsátor, a Kézműves sátor, a Keskeny út sátor és az Alfalu-sátor várja naponta változatos programokkal az érdeklődőket, a legkisebb táborozók pedig a Gyereksátorban tölthetik el hasznosan az idejüket. Nem maradnak el a délutáni borkóstolók sem, és a nap vége felé a Kisszínpadon is különleges produkciókkal találkozhatnak a táborozók.
Zenei nagyágyúk a színpadon
Esténként minőségi magyar élőzenére kapcsolódhatnak ki a látogatók, a nagyszínpad programjából idén sem hiányozhatnak a Kárpátia és az Ismerős Arcok zenekarok, de fellép az EDDA Művek, az Ossian, a Depresszió és a Dalriada is. Néhány év kihagyás után újra az EMI-tábor színpadás a Romantikus Erőszak zenekar, az erdélyi magyar zenét pedig a TransylMania és a Knock Out képviselik.
Jegyárak és kiadó szobák
Idén sem drágultak a belépők, a tavalyi évhez hasonlóan 21 RON-ba kerül a napijegy, míg 93 RON-ba az egész hétre (öt napra) szóló belépő.
2013-ban is lesz családi jegy, mely megvásárlásával kedvezményesen vehetnek részt a magyar családok: két felnőtt és egy gyerek belépőjének megváltásával a további gyerekjegyek megvásárlásától eltekintenek a szervezők. A Dorka Panzió terültének kiépítettsége megfelelő körülményeket biztosít a gyerekekkel érkező táborozóknak is. A Gyereksátor mellett a panzió játszótere is várja a játékos kedvű csemetéket.
Újdonság idén a csoportos kedvezmény, melyben azok részesülhetnek, akik 15-25 fős csoporttal érkeznek az EMI-táborba. A kedvezményes belépő így 73 RON-ba kerül. A csoportok előzetesen, július 31-ig kell jelentkezzenek a gy.szilard@yahoo.com e-mail címen egy listával, mely tartalmazza a résztvevők nevét és személyi számát.
Idén is különböző szálláslehetőségek közül válogatjatnak azok, akik nem szeretnének sátorozni az EMI-tábor öt napja alatt. A tábor környékén, illetve az EMI-tábor területén lévő kulcsos házakban és panziókban is lehet szállást foglalni, melyeknek ára 30 és 90 RON/fő/éjszaka között mozog. Érdeklődni Horváth Enikőnél lehet a +40 747 30 48 08 telefonszámon vagy a horvath.mitzi@yahoo.com e-mail címen.
Folyamatosan bővülő programkínálat
Az idő előrehaladtával a szervezők egyre inkább véglegesítik a programkínálatot és a táborral kapcsolatos egyéb információkat is, melyek megtalálhatók a www.emitabor.hu/erdely címen. Naprakész információkért érdemes az oldalt rendszeresen látogatni! Lassan már lehet az utat tervezgetni és készülődni, ugyanis alig több, mint egy hónap múlva kezdetét veszi az EMI-tábor, Erdély legnagyobb nemzeti fesztiválja.
erdon.ro

Tájékozódás
Egyáltalán nem volt titkos Bajnai Gordon erdélyi látogatása, csak a rendezvények voltak zártkörűek, és a sajtót is csak utólag értesítették a legtöbb eseményről, egyébként teljesen nyitott és nyilvános volt az egész utazás, az elejétől a végéig.
Tájékozódni ment Bajnai, mert ballib politikustársaihoz hasonlóan hiába mindentudó ő is, számos témához nem ért – ahhoz például saját bevallása szerint sem, hogy miként kell kifizetni az ő cégével szerződött libatenyésztők jogos járandóságát –, az erdélyi ügyekhez meg főleg nem. Nyilván tájékozódnia kellett, hogy neki vagy a családjának nincs-e véletlenül valami működő, netán befagyott vállalkozása, offshore számlája, kinnlevősége, esetleg tartozása a kies Romániában, mert az ilyeneket nem árt jó előre tisztázni, mielőtt nekilát észt osztani a makulátlan múltú és jellemű politikus.
Másrészt Erdélyben minden baloldalinak tájékozódnia kell, mert ők testületileg el vannak tájolva, a magyarság ügyeiben különösen jellemző, hogy az egyik legjelesebb képviselőjük, Szanyi Tibor úgy véli, a partiumi magyaroknak román az anyanyelve. De 1998-ban, majd 2004-ben is a Romániában élő magyaroknak adandó magyar jogokról úgy gondolták a baloldalon, hogy azokat románok kapnák, ami a honi hazafiaknak mégiscsak rosszulesnék. Egyedül a Medgyessy volt jól tájékozott erdélyi kérdésekben, ő például pontosan tudta, mikor van Románia nemzeti ünnepe, még azt is, hogy milyen eseményt ünnepelnek (Erdély Magyarországtól való elszakítását), ment is nagy vidáman koccintgatni az okkal dajdajozó románokkal.
Ám Medgyessy a 2004-es kampányban nem vett részt, ahogy Bajnai sem, az előbbi már, az utóbbi még nem volt az apparátus meghatározó eleme, így Bajnai csak a cinkosság vétkében marasztalható el, igaz, ő ártatlannak hiszi magát ebben is, mint minden másban. Állítása szerint nem is vett részt a 2004-es népszavazáson, mert úgy véli, hogy: „egy hamisan feltett kérdésre egy borzasztó, az önzés érvrendszerét használó politikai válasz született akkor a baloldalon, és ebből olyan mély, tartós megosztottság jött létre, ami azóta is osztja a magyar társadalmat." Vajon hogyan kellett volna kérdezni a külhoni magyaroknak adandó állampolgárságról az ország népét, hogy a Bajnai-félék is helyesen válaszoljanak? S ha máskor nem, amikor miniszterelnök volt, miért nem próbálta korrigálni a borzasztó, baloldali politikai választ? Talán, mert a külhoni magyaroknak nem volt állampolgárságuk és szavazati joguk, s akkor még azt remélte, hogy nem is lesz soha?
Az Erdélyi Magyar Ifjak nevű társulattól kapott „Turista vagyok, nem magyar" feliratú pólóra azt mondta Bajnai, hogy az nem sérti őt, mert mind Erdélyben, mind Magyarországon magyarnak érzi magát. Ez nagyon helyes, de nem is az egyszerű tényt vonták kétségbe. Politikusnak is érzi magát, meg miniszterelnökségre alkalmas személynek is... Bajnai úgy nyilatkozott, hogy nem kampányolni ment Erdélybe, nem szavazatot gyűjteni, hanem tájékozódni és partneri viszonyt építeni. Ezek szerint itthon az összes kínálkozó partnerével már kiépítette a viszonyát, ráadásul az összes lehetséges szavazatot is biztosította magának, ha az erdélyiekére már szüksége sincs. Arra viszont visszatarthatatlan ingere támadt, hogy a maga módján ő is tájékoztatással szolgáljon a regnáló magyar kormány elfogadhatatlan és cinikus politikájáról.
Ugyanis Bajnai szerint a magyar kormány Budapestről akarja megmondani a tutit, diktál az ott élőknek, gyarmatosító módjára viselkedik az erdélyiekkel, kard csörtetve üvöltözik, s csak azokra az állampolgárságot felvett erdélyi magyarokra fog koncentrálni, akiktől szavazatot remélhet. Ezzel szemben, ha ő lesz a miniszterelnök, a kormánya az ott élők demokratikusan választott szervezeteitől fogja megkérdezni, hogy mi a kívánságuk. Ezenkívül Magyarország is szakszerűen lesz vezetve. Vajon miket fog mondani, amikor majd szavazatokat is akar gyűjteni?
Ugró Miklós
A szerző a Magyar Nemzet munkatársa
Krónika (Kolozsvár)

Pár beszéd vagy párbeszéd?
Mi, magyarok úgy vagyunk a párbeszéddel is, mint sok egyébbel: igény volna rá, de valahogy sehogy sem jön össze. Politikusaink – mert bárhogy forgatjuk, e feladat rájuk hárulna – képtelenek egy asztalhoz ülni. S bár évek óta hangoztatjuk szükségességét, mai napig csak tervek szintjén hallani arról, hogy meg kellene próbálni elmagyarázni a románságnak, mit is akarunk tulajdonképpen, mit jelentene számukra az autonómia.
Sok és sokféle párbeszédre volna szükség, rendeznivalónk akad bőven, ennek dacára mintha egyre szűkülnének a lehetőségek. Tusványos egykoron a párbeszéd helyszíne volt, jeles román véleményformálók tisztelték meg jelenlétükkel, s nagy tervek, elképzelések születhettek, éppen azért, mert egy asztalhoz ültek különböző álláspontok képviselői, a könnyedebb, rövidnadrágos környezet pedig lehetőséget nyújtott a kibeszélésre. Aztán évről évre kevesebb román politikus tartotta fontosnak az ilyen típusú közeledést, Traian Băsescu kampányban még megfordult itt, de ma már számára sincs tétje az ilyen jellegű szereplésnek, maradtak nagyon kevesen, többnyire olyanok, akik értenek bennünket, s nem tekintik ördögtől valónak követeléseinket. Pár évvel ezelőtt még nem derogált az RMDSZ vezetőinek részt venni Tusványoson, s volt idő, amikor itt végre hajlandó volt a közös szereplésre Markó Béla és Tőkés László. Az RMDSZ, ha itt nem lehetett főszereplő, kitalálta saját táborát, ott tágítják az amúgy is hozzájuk közel álló ifjak agyát, Tusványosra legfeljebb egy-két másodvonalbeli politikusuk megy el kitartóan, s néhányan látványosan megjelennek Orbán Viktor előadásán. S lassan elmaradoztak az MPP-sek is, többségük inkább az EMI-tábort választja. Párhuzamos nyári egyetemek, párhuzamosan szervezett tüntetések, egymás ócsárlása és sok-sok mellébeszélés, egymás mellett elbeszélés jellemzi napjainkat. Pedig minden eddiginél nagyobb szükség lenne a már unalomig ismételt összefogásra, hisz Székelyföld szétdarabolásának, a magyarság szétcincálásának veszélye Damoklesz kardjaként lebeg a fejünk fölött, és a veszélyt elhárítani, valós, fontos céljainkat elérni csak közösen lehetünk képesek. Tíz évvel ezelőtt a Tusványosi szabadegyetem címe az volt: Együtt vagy külön utakon?, 2005-ben pedig egy másik kérdés: Összetartozunk?. 2011-ben azt hirdették: Összenő, ami összetartozik, idén pedig ismét derűlátó a jelszó: A mi időnk. Talán a hét végére körvonalazódik, ki az a mi, akinek végre itt az ideje: egy párt csupán vagy a magyar nemzet? S az is, sikerül-e kimenekíteni Tusványost az egyoldalúság csapdájából, felnő-e újra ahhoz a feladathoz, amelyre a sokak által bálványosi folyamatnak nevezett múlt kötelezné, vagy nem lesz egyéb, csak egy jó kis vakációs program sok-sok bulival.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tabukat döntögetnek az EMI-táborban
A székely zászló botrány volt a fő témája az EMI-tábor szerdai nyitónapjának, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesülete által szervezett rendezvény vasárnapig zajlik a székelyföldi Borzonton.
Soós Sándor főszervező nemzeti ifjúsági fesztiválként jellemezte a tábort, amelyen a hét végéig napközben „tabukat döntögetnek" az előadósátrakban, nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, kulturális és szabadidős programokat ajánlanak, esténként pedig népszerű zenekarok szórakoztatják a táborlakókat.
„Ez egy olyan hely, ahol a magyar családok minden korosztálya megtalálja a számára kedves programot" – magyarázta Soós Sándor. Hozzátette, az EMI-táborral eredetileg az egyesület tagságának akartak hasznos időtöltési lehetőséget biztosítani, a rendezvény azonban túlnőtte annak kereteit. Az idei tábornak Az akarat utat talál a mottója, mondta a főszervező, aki szerint ezzel elsősorban a székelyföldi autonómiatörekvéseket akarták szolgálni.
A vasárnapi autonómianapon baszk, katalán és dél-tiroli előadók beszélnek saját tapasztalataikról. „A tábor résztvevőinek azt az üzenetet szeretnénk átadni, hogy nem elég csak hinni, nem elég csak beszélni arról, hogy milyen jó is lenne az autonómia, akarni is kell" – jelentette ki Soós Sándor. Elmondta, a „nemzetpolitikai műhelymunkára" valamennyi erdélyi magyar párt és politikai szervezet képviselőit meghívták, Magyarországról pedig hagyományosan a Fidesz és a Jobbik politikusai kapnak meghívót. Hozzátette, a korábbi évek gyakorlata alakította úgy, hogy „a Tusványoson Orbán Viktor a visszajáró vendég, az EMI táborba Vona Gábor jön el".
A Jobbik elnöke szombaton délben Európa vagy Unió? címmel tart előadást. Soós Sándor szerint nem az a céljuk, hogy valamely politikai párthoz kössék a tábort, hanem az, hogy az általuk javasolt kényes témák kapcsán beszélgetésre sarkallják a politikusokat. A politikai panellek mellett számos szórakoztató rendezvény is lesz, a tábor színpadán többek között csütörtökön az Edda, pénteken a Kárpátia, szombaton az Ossian, vasárnap pedig a Hooligans lép fel.
Krónika (Kolozsvár)

EMI-tábor – A neptuni titkos tárgyalások húsz év távlatából
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
A romániai magyar politikát alapjaiban befolyásoló 1993-as neptuni titkos tárgyalásokat, és ezek hatásait vették számba a székelyföldi Borzonton zajló 9. EMI-tábor, az Erdélyi Magyar Ifjak egyesület által szervezett tábor egyik csütörtöki pódiumbeszélgetésének résztvevői.
A romániai magyar politikatörténet Neptun-ügyként vagy Neptun-gateként emlegetett fejezete, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) három politikusának, Borbély Lászlónak, Frunda Györgynek és Tokay Györgynek a román tengerpart Neptun üdülőhelyén 1993 júliusában lezajlott titkos tárgyalásait fedi. A meghatalmazás nélkül tárgyaló magyar politikusok amerikai közvetítéssel megállapodtak a román kormány képviselőivel néhány, a kisebbségeket érintő kérdésben. Az RMDSZ kisparlamentje, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elítélte a titkos tárgyalásokat, de a tárgyalók később fontos tisztségeket kaptak az RMDSZ-ben.
Borbély Zsolt Attila politológus, az egyik előadó a pódiumbeszélgetés után az MTI-nek elmondta, a neptuni tárgyalások logikája mindmáig meghatározza az RMDSZ politikáját. "Ekkor adta fel az erdélyi magyar érdekképviselet a nemzetközi nyomásgyakorlás politikai eszközét" – fogalmazott a politológus. Hozzátette, 1993-ban Románia várta felvételét az Európa Tanácsba, és mind a demokrácia kérdéseiben, mind a kisebbségi jogok tekintetében bizonyítási kényszer nehezedett az országra.
"A neptuni tárgyalók lehetőséget biztosítottak arra, hogy az etno-soviniszta román hatalom kisebbségbarát színben tetszelegjen a nemzetközi színtéren. Ahelyett, hogy növelték volna a Romániára nehezedő külföldi nyomást, az RMDSZ-programot messze alulmúló ígéretcsomag fejében legitimálták a román hatalmat" – értékelte a politológus, aki a húsz éves évfordulóra Neptun-gate címen szöveggyűjteményt adott ki a történtekről.
Borbély Zsolt Attila szerint a neptuni tárgyalások egyenes következménye volt az RMDSZ 1996-os bekerülése a kormányba, amelynek következtében Bill Clinton amerikai elnök kijelenthette, hogy Románia példaértékűen megoldotta a kisebbségi kérdést.
Bodó Barna politológus – a beszélgetés másik előadója – az MTI-nek elmondta, a Neptun-ügy az RMDSZ belső viszonyaira is kihatott. "Az SZKT Neptunnal kapcsolatos állásfoglalása kimondta, hogy az elnöknek van egyedül joga mandátumot adni az RMDSZ nevében tárgyalóknak; ez nyitotta meg az utat Markó Béla hatalomkoncentrációja felé, amely az érdekvédelmi szervezetként alakult RMDSZ elpártosodásához vezetett" – jelentette ki Bodó Barna.
MTI

Borbély László a Neptun-ügyről: élvezzük a romániai magyarság bizalmát
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
A romániai magyar választók bizalma jelzi azt, hogy igazuk volt a húsz évvel ezelőtti úgynevezett Neptun-ügyben érintett politikusoknak – közölte pénteken az MTI-vel Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület szervezésében, a székelyföldi Borzonton zajló 9. EMI-táborban csütörtökön pódiumbeszélgetésen idézték fel a résztvevők, hogy 1993-ban az RMDSZ három politikusa – Borbély László, Frunda György és Tokay György – amerikai közvetítéssel, a tengerparti Neptun üdülőhelyen meghatalmazás nélkül ült le tárgyalni a román kormány képviselőivel kisebbségvédelmi kérdésekről.
Borbély Zsolt Attila politológus, aki a húszéves évfordulóra Neptun-gate címen szöveggyűjteményt adott ki a történtekről, úgy értékelte: "a neptuni tárgyalók lehetőséget biztosítottak arra, hogy az etno-soviniszta román hatalom kisebbségbarát színben tetszelegjen a nemzetközi színtéren", és az RMDSZ ekkor adta fel a nemzetközi nyomásgyakorlás politikai eszközét.
A Neptun-gate című könyv megjelenésére és az EMI-táborban elhangzottakra reagálva Borbély László kijelentette: a könyv tele van valótlanságokkal, szerzőinek pedig nincs már más lehetőségük a megszólalásra, és ez is azt bizonyítja, igazuk volt azoknak, akik a román féllel való tárgyalás lehetőségeit keresték.
"Ha mi nem helyesen jártunk volna el, akkor is és utána is, akkor a magyarság elállt volna mellőlünk, nem élveztük volna a magyarság bizalmát. Márpedig ez nem egy választáson bizonyosodott be, hanem sok választáson, akkor is, amikor elindultak ellenünk magyar pártok" – mondta az MTI-nek az RMDSZ politikai alelnöke.
Hozzátette: megtisztelő, ha egyesek úgy gondolják, hogy hárman voltak, akik befolyásolták az utóbbi 23 év RMDSZ-politizálását, de szerinte nem lehet két évtizeden keresztül félrevezetni a romániai magyarságot.
Borbély László szerint a külpolitikai nyomásgyakorlás eszközét sem adta fel az RMDSZ. "Másképp politizálsz, amikor kormányon vagy, és másképp, mikor ellenzékben vagy", de mindig megtalálták azt az eszközt, amellyel előre vihetik a magyarság ügyét – jelentette ki az RMDSZ politikai alelnöke.
MTI

A ’93-as neptuni tárgyalások hatásairól értekeztek az EMI-táborban
A romániai magyar politikát alapjaiban befolyásoló 1993-as neptuni titkos tárgyalásokat, és ezek hatásait vették számba a székelyföldi Borzonton zajló 9. EMI-tábor csütörtöki pódiumbeszélgetésének résztvevői.
A romániai magyar politikatörténet Neptun-ügyként vagy Neptun-gateként emlegetett fejezete, az RMDSZ három politikusának, Borbély Lászlónak, Frunda Györgynek és Tokay Györgynek a román tengerpart Neptun üdülőhelyén 1993 júliusában lezajlott titkos tárgyalásait fedi. A meghatalmazás nélkül tárgyaló magyar politikusok amerikai közvetítéssel megállapodtak a román kormány képviselőivel néhány, a kisebbségeket érintő kérdésben. Az RMDSZ kisparlamentje, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elítélte a titkos tárgyalásokat, de a tárgyalók később fontos tisztségeket kaptak az RMDSZ-ben.
Borbély Zsolt Attila politológus, az egyik előadó a pódiumbeszélgetés után az MTI-nek elmondta, a neptuni tárgyalások logikája mindmáig meghatározza az RMDSZ politikáját. „Ekkor adta fel az erdélyi magyar érdekképviselet a nemzetközi nyomásgyakorlás politikai eszközét\" – fogalmazott a politológus. Hozzátette, 1993-ban Románia várta felvételét az Európa Tanácsba, és mind a demokrácia kérdéseiben, mind a kisebbségi jogok tekintetében bizonyítási kényszer nehezedett az országra.
„A neptuni tárgyalók lehetőséget biztosítottak arra, hogy az etno-soviniszta román hatalom kisebbségbarát színben tetszelegjen a nemzetközi színtéren. Ahelyett, hogy növelték volna a Romániára nehezedő külföldi nyomást, az RMDSZ-programot messze alulmúló ígéretcsomag fejében legitimálták a román hatalmat\" – értékelte a politológus, aki a húsz éves évfordulóra Neptun-gate címen szöveggyűjteményt adott ki a történtekről. Borbély Zsolt Attila szerint a neptuni tárgyalások egyenes következménye volt az RMDSZ 1996-os bekerülése a kormányba, amelynek következtében Bill Clinton amerikai elnök kijelenthette, hogy Románia példaértékűen megoldotta a kisebbségi kérdést.
Bodó Barna politológus – a beszélgetés másik előadója – az MTI-nek elmondta, a Neptun-ügy az RMDSZ belső viszonyaira is kihatott. „Az SZKT Neptunnal kapcsolatos állásfoglalása kimondta, hogy az elnöknek van egyedül joga mandátumot adni az RMDSZ nevében tárgyalóknak; ez nyitotta meg az utat Markó Béla hatalomkoncentrációja felé, amely az érdekvédelmi szervezetként alakult RMDSZ elpártosodásához vezetett\" – jelentette ki Bodó Barna.
Krónika (Kolozsvár)

Az Unió tűzzel-vassal irtja az autonómiát
Három székely autonómiatervezetből kettőt már visszadobott Brüsszel, egy szalmaszálba kapaszkodhatunk. A IX. EMI-táborban pénteken Balczó Zoltán Jobbikos és Szilágyi Zsolt EMNP-s politikus elemezte az Európai Unió viszonyát a nemzeti kisebbségekhez a székelyföldi Borzonton.
Az előző esti, éjfélig tartó Edda koncert dacára már délelőtt tíz órakor megtelt az EMI-tábor előadósátra, ahol elsőként Raffay Ernő történész tartott érdekfeszítő alternatív történelemórát arról, hogyan hálózták be radikális baloldali szabadkőműves páholyok Ady Endrét. A pénteki nap kiemelt kerekasztal-beszélgetése 14:00 órakor kezdődött Balczó Zoltán magyar országgyűlési képviselő (Jobbik) és Szilágyi Zsolt, Tőkés László EP-képviselő irodavezetője (Erdélyi Magyar Néppárt) részvételével. A téma az Európai Parlament kisebbségvédelme és a 2014-es uniós választások volt.
Megtűrt közösségvédelem
A beszélgetés elején Balczó Zoltán sajnálatát fejezte ki, hogy a Fidesz – bár meghívást kapott – sem magyarországi, sem uniós képviselőt nem küldött, így nem voolt, aki reagáljon a Jobbik kritikáira. Megjegyezte, bár Morvai Krisztina EP-képviselőként mindig kiállt a magyar kormány mellett, amikor a balliberális pártok Brüsszelben Magyarországot támadták, az EMI-tábor pont egy olyan fórum, ahol érdemben lehetne vitázni ezekről a kérdésekről.
Arra a felvetésre, hogy az Európai Unióban miért nem foglalkoznak érdemben a nemzetiségek helyzetével, Szilágyi Zsolt elmondta, ez az úgynevezett nemzetiségi „intergroup” feladata, amely viszont csupán néhány képviselő „hobbija”, megtűrt egység, amelynek még saját költségvetése sincs, érdekérvényesítésben pedig messze elmarad a bizottságoktól. Az itt munkálkodó képviselők támogatják ugyan, hogy legyen etnikai kisebbségeket védő uniós okmány, de ezeket a próbálkozásokat rendre félresöprik a magasabb szinteken.
Az erdélyi politikus szerint a valaha keresztény gyökerű Unió nagyon messzire került attól, aminek az alapító atyák megálmodták. Brüsszel csak az egyéni jogokat védi, a családi, nemzeti közösségek számára ismeretlen fogalmak, így nem is lehet hivatkozni rájuk.
Brüsszelt nem zavarja a szlovák nyelvtörvény
A témánál maradva Balczó Zoltán felhívta a figyelmet, hogy az egyes tagországok felelőssége is, hogy a szebb napokat megélt Uniós egy európai szuperállam felé halad. Szájer József Fideszes EP-képviselő például egyenesen dicsőítette a 2009-es lisszaboni szerződést, mondván végre szerepel benne a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak biztosítása. Ez végül teljesen kikerült a szövegből, csupán a fogyatékossággal élő és eltérő szexuális irányultságú kisebbségek védelme került bele, az őshonos kisebbségek kimaradtak. A Jobbik alelnöke szerint érdemes azzal a gondolattal is eljátszani, hogy mi számít „uniós értéknek”: ami benne van a dokumentumokban, vagy amit betartanak?
Balczó felidézte az emberi jogokat lábbal tipró szlovák nyelvtörvény 2009-es EP-vitáját, amelyre egy késő esti órában került sor, közvetlenül a nicaraguai, vietnami és laoszi emberi jogsértések után. Elmondása szerint a szlovákok ahelyett, hogy magyarázattal szolgáltak volna, egyik EP-képviselőjük, Jaroslav Paška szlovák „helyre tette” a magyarokat, mondván mi korlátozzuk a magyarországi szlovákokat, ők bezzeg mindent megadnak a szlovákiai magyaroknak. Erre ráerősítve Hannes Swoboda, az európai szocialisták mostani frakcióvezetője kijelentette, hogy bár a végrehajtáson javítani kell, magában a törvényben semmi kivetnivaló nincs.
Nemzetbiztonsági kockázat?
Szilágyi Zsolt a kettős mérce tipikus példájának nevezte, hogy az Európai Unió azoknak a kisebbségi keretegyezményeknek a betartását kéri a csatlakozni kívánó országoktól, amelyeket a klubon belül sem követel meg senkitől. Az EMNP-s politikus rávilágított arra az ellentmondásra, hogy míg az Unió Jugoszlávia felbomlásakor a népek önrendelkezésének intézményes biztosításához ragaszkodott, ezt az elvet – saját határain belül – tűzzel-vassal irtja.
Véleménye szerint nincs hatékony Európai Unió a népek önrendelkezési jogának biztosítása nélkül, és az erdélyi magyaroknak dicséret járna, amiért (szemben egyes nyugat-európai népekkel, akik erőszakhoz folyamodnak) az autonómiát békésen, tárgyalásos módszerrel akarják elérni. Ehelyett azonban a román állam nemzetbiztonsági kockázatként kezeli a területén élő magyarokat – „Nem ilyen Európában akarunk élni” – jelentette ki Szilágyi, nagy tapsot kiváltva a közönség soraiból.
Orbán Viktor, a székely bácsi
Balczó Zoltán ehhez hozzáfűzte, hogy az EU régi tagállamai (a „tizenötök”) teljesen más szabályzást tartanak maguk számára kötelező érvényűnek, mint amit a kelet-európai államoktól elvárnak. Ez jól megmutatkozik a termőföld esetében.
A magyar kormányt bírálva megjegyezte, hogy a mi uniós elnökségünk alatt fogadták el az úgynevezett „európai szemesztereket”, amely a központosítás jegyében előírja, hogy a tagállamok költségvetését Brüsszelnek is jóvá kell hagynia. Balczó az autonómiaküzdelmek kapcsán kifejtette, ha a 70 ezres belgiumi német kisebbség területi autonómiát tudott kiharcolni, akkor ez közel egymillió egy tömbben élő erdélyi magyarnak is sikerülnie kell. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Orbán Viktor mostani tusványosi beszédében az „autonómia” vagy „önrendelkezés” szavak egyszer sem hangoztak el.
Szilágyi Zsolt erre védelmébe vette a magyar kormányt. Szerinte Orbán Viktor úgy van az autonómiával, mint a székely bácsi a viccben, akit az asszony harminc év házasság után kérdőre von, hogy miért nem mondja, hogy szereti, erre ő rávágja: „egyszer már mondtam, majd ha változik, szólok”.
Az Unió nem foglalkozik az autonómiával
A beszélgetésen szóba került a tavaly április óta hatályos európai polgári kezdeményezés, melynek lényege, hogy ha hét uniós országban egy év alatt összeszednek egymillió aláírást valamely ügy érdekében, akkor azzal az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, mert a gyűjtésnek szigorú szabályai vannak, az uniós jogi főosztálynak meg kell állapítania, hogy az EU hatáskörébe tartozó kérdésről van-e szó, és ha megállapítják, hogy igen, és az aláírásokat is sikerül összeszedni, az EB még mindig dönthet úgy, hogy különböző kifogásokkal nem foglalkozik vele. Szilágy Zsolt elmondása szerint eddig 26 bejegyzett indítványból 12-t fogadott be az Unió, 9 esetben indult meg az aláírásgyűjtés, és mindössze egy esetben („víz mint emberi jog”) gyűlt össze a megfelelő számú érvényes aláírás.
A székelyföldi autonómia esetében az erdélyi alakulatok nem tudtak közös szövegben megállapodni, ezért abban maradtak, hogy mindenki benyújtja a saját javaslatát, és akié „átjut a szűrőn”, amögé beállnak a többiek. Eddig sajnos mind az Erdélyi Magyar Néppárt, mind a Székely Nemzeti Tanács indítványa elhasalt az uniós jogi elővéleményezésen. Jelenleg az RMDSZ beadványa fut, melyet társszerzőként adtak be az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójával (FUEN). Erre Szilágyi véleménye szerint szeptemberig megérkezhet a válasz. Az elutasítás indoklásában egyébként az állt, hogy bár az Unió nagyra tartja a kulturális sokszínűséget, de nem tudnak mit kezdeni az üggyel, mivel az szerintük tagállami kompetencia.
Balczó Zoltán megjegyezte, hogy az érdekérvényesítés erejét gyengíti, hogy háromféle autonómia-koncepció van, de egyben hangsúlyozta, hogy a Jobbik teljes erejével támogatni fogja a végleges tervet.
Egyre többen ábrándulnak ki az EU-ból
A Jobbik alelnöke felhívta a figyelmet, hogy az „euroszkeptikusnak” nevezett (valójában „eurorealista”) pártok közül egyre többen építenek baráti kapcsolatokat Izraellel a közös ellenségként tekintett iszlám bevándorlás megakadályozása érdekében. Szerinte az Európai Unióban megrendült bizalmat jelzi az Eurobarométer 2011-es felmérése, miszerint az emberek mindössze 32 százaléka tekint pozitívan az intézményre. Magyar vonatkozásban érdekes, hogy a Századvég legutóbbi felmérése szerint a hazai lakosság most először nevezte inkább hátrányosnak, mint előnyösnek az EU-t. Szilágyi ezt azzal egészítette ki, hogy Európában sorra nyerik a választásokat a baloldali pártok, például Csehországban, Szlovéniában és Romániában, ami nem sok jót vetít előre a jövőre nézve.
A romániai választási esélylatolgatás kapcsán Szilágyi elmondta, a korrupciós ügyekkel terhelt RMDSZ-szel nehezen lehet összefogni, de e téren nincs jó döntés. „Ha összefogunk az RMDSZ-szel, akkor megkapjuk, hogy kikkel álltunk össze, ha az ellenkezőjét tesszük, akkor megkapjuk, hogy már megint megy a testvérháború” – fogalmazta meg dilemmáját az EMNP-s politikus.
Lesz-e EMNP-kampány a Fidesz mellett?
A kerekasztal-beszélgetés végén a közönség soraiból tettek fel kérdéseket. Valaki felvetette, hogy hiába születnek törvények például a kétnyelvűségről, ha a helyi magyar közösség nem teszti szóvá annak be nem tartását, és széles tömegek nem élnek kollektív jogaikkal. Ezt Szilágyi a félelemre építő kommunista múlttal magyarázta, hozzátéve, ez a mi szegénységi bizonyítványunk is.
Az Alfahír kérdésére, hogy az EMNP viszonozza-e a Fidesz támogatását a tavalyi romániai választási kampányban, és jövőre felszólítja-e híveit Orbán Viktorék támogatására, az EMNP-s politikus kitérő választ adott. Mint mondta, saját felméréseik szerint az EMNP-szavazók 92 százaléka Fidesz szimpatizáns, ezért nem kell őket külön felszólítani. „Konkrét üzenetet még nem dolgoztunk ki, jelenleg arra buzdítjuk az erdélyi magyarokat, hogy minél többen regisztráljanak” – fogalmazott Szilágyi.
Bencsik János
alfahir.hu
Erdély.ma

Fokozott rendőri ellenőrzéssel zajlik az EMI-tábor
A romániai hatóságok fokozott ellenőrzése közepette zajlik vasárnapig a székelyföldi Borzonton az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által szervezett 9. EMI-tábor.
Soós Sándor, a tábor főszervezője az MTI-nek elmondta, a rendőrség megannyi csoportja ellenőrizte a tábort. Némelyik csoport fegyvereket és robbanószereket keresett, mások a szervezők számítógépein futtatott programok törvényes használatát ellenőrizték, de kiszállt a táborba a gazdasági rendőrség, a pénzügyőrség, a tisztiorvosi szolgálat, az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság és a Román Hírszerző Szolgálat is.
„A szervezésben semmi kivetnivalót nem találtak, a hivatalos jegyzőkönyvek kiállítása után el is mondták, hogy kínosnak érzik a fellépésüket, de ez a parancs" – említette meg Soós Sándor. A főszervező büszkén említette, hogy a hatósági ellenőrzésekből a tábor résztvevői ma már alig vesznek észre valamit. Legfeljebb a szokatlanul sok vasalt inges, és többnyire románul beszélő személyre figyelhetnek fel – mondta el Soós.
Soós Sándor hozzátette, idén kevésbé foglalkozott a román sajtó a táborral, mint tavaly, amikor az interneten ismeretlenek egy éleslövészet képeit tették közzé azzal a szöveggel, hogy az EMI-táborban fegyveres harcra készítik fel a résztvevőket. A főszervező szerint az internetes rémhírkeltők ellen tett feljelentésükre azóta sem kaptak választ.
A tábor egyik jellegzetessége, hogy egyre többen jönnek családdal, kisgyermekekkel. A szervezők ugyanis egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a gyerekeknek is hasznos elfoglaltságot biztosítsanak. Megállapítása szerint a Kárpátia péntek esti koncertje vonzotta eddig a legtöbb érdeklődőt. Ezen mintegy 3500-an vettek részt.
Soós a vasárnapra tervezett autonómia napot említette a tábor újdonságának. Elmondta, az EMI-tábornak az elmúlt években csak magyar előadói voltak, még az esti koncerteken is magyar együttesek zenéltek, magyarul. A vasárnapi autonómia-napra most dél-tiroli, katalán és baszk előadókat is meghívtak. "Az autonómia olyan ügy, amelynek kivívásához szükség van a külföldi partnerekre" – magyarázta az újdonságot Soós Sándor.
Maszol.ro

EMI-tábor – Vona kitoloncolását, a Jobbik romániai betiltását kezdeményezi egy román képviselő
Vona Gábor nemkívánatos személlyé nyilvánítását és kitoloncolását, a Jobbik romániai betiltását kezdeményezi Bogdan Diaconu román kormánypárti képviselő a Jobbik elnökének a borzonti EMI-táborban tett szombati kijelentései miatt. A román külügyminisztérium pontosító közleményt adott ki.
Az Adevarul című bukaresti napilap internetes oldalán még szombaton közölt véleménycikkében a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Bogdan Diaconu Vona Gábornak a román lapokban tág teret kapott kijelentését kommentálja, amely szerint ha a magyar érdek csupán a Romániával való konfliktus árán képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.
"Megértük, hogy egy magyarországi náci párt vezetője paramilitáris csapatokkal körülvéve háborúra uszít bennünket a saját országunkban" – fogalmazott a képviselő, aki nyilvánosan szólította fel a román külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa nemkívánatossá Vona Gábor személyét, és egyszer s mindenkorra tiltsa be Románia területén a Jobbikot.
A képviselő kijelentette, olyan törvényt kezdeményez, amely a külföldiek románellenes megnyilvánulásait azonnali nemkívánatossá nyilvánításukkal büntetné, és amely betiltana minden olyan megnyilvánulást, tábort, összejövetelt, amelyek érintik a román alkotmány első cikkelyét.
Az alaptörvény e cikkelyében egységes és oszthatatlan, szuverén és független nemzetállamként határozza meg Romániát.
A román külügyminisztérium vasárnap közleményben pontosította: a nemzetközi egyezmények értelmében csak a diplomata státussal rendelkező személyek nyilváníthatók nemkívánatosaknak (persona non gratának). A minisztérium közölte: előzetes elemzése értelmében az etnikai alapú gyűlöletkeltés és az erőszakra való uszítás a köztörvényes bűnözés kategóriájába tartozik. Ez ellen az állam a rasszista, xenofób szervezetek működését, szimbólumainak a használatát, valamint az emberiesség elleni bűntettek elkövetőinek a kultuszát tiltó jogszabály alapján járhat el – közölte a román külügyminisztérium.
Egy korábbi közleményében a bukaresti külügyi tárca elítélte a borzonti táborban szombaton elhangzott kijelentéseket, s a magyar kormánytól is elvárja, hogy elhatárolódjon a Jobbiknak a táborban kifejtett álláspontjától.
Vona Gábornak az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által szervezett táborban tett kijelentéseit valamennyi jelentős román napilap idézte. A Romania Libera beszámolója címében azt emelte ki, hogy "A Jobbik hadat üzen Romániának", a Jurnalul national Vona Gábornak azt a kijelentését emelte be beszámolója címébe, hogy "Nem mondunk le Trianon érvénytelenítéséről".
A Gandul.ro portál helyszíni tudósításának azt a címet adta, hogy "A székely jacuzzi erősebb, mint a Jobbik elnökének a tanítása". A cikkíró megállapítása szerint a táborba gyűlt fiatalok számára fontosabb volt a szórakozás, mint a politikai tárgyú előadások hallgatása.
MTI

EMI-tábor – Jobbik: provokáció a román külügyi nyilatkozat
A Jobbik tudatos provokációnak tartja a román külügyi nyilatkozatot. Az ellenzéki párt szerint őket akarják felhasználni az erdélyi magyarság megfélemlítéséhez.
Erről Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetvezetője beszélt vasárnap az MTI-nek, miután a román külügyminisztérium elítélte az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által Székelyföldön, Borzonton szervezett táborban elhangzottakat. A rendezvényen Vona Gábor pártelnök a romániai magyarok helyzetéről úgy vélekedett: ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.
A román külügy a magyar kormány elhatárolódását is várja, a szerintük nagyon súlyos, a nemzetközi joggal, az európai szabványokkal, valamint a magyar-román alapszerződés és stratégiai partnerség alapelveivel ellentétes kijelentéstől.
Szávay István, aki a Jobbik erdélyi pártszervezéséért is felelős, közölte: "tudatos provokációnak" tartja a román külügy nyilatkozatát.
Korábban már többször elmondták – folytatta -, hogy a Jobbik számára a környező országokkal fenntartott viszonyban a külhoni magyar közösségek érdeke az elsődleges, és érdeksérelem esetén a párt hajlandó a diplomáciai konfliktust is vállalni.
Szávay István szerint szó sincs arról, hogy Vona Gábor háborúra uszított volna. Szerinte ha nyilvánosságra hoznák a sajtótájékoztató vágatlan felvételét, akkor kiderülne, hogy a Jobbik-elnök mondanivalójának lényege más volt. Hiszen Vona Gábor úgy gondolja, hogy a kisebbségi kérdést leszámítva Magyarország és Románia problémáinak többsége azonos – közölte.
Azt mondta, nincs szó másról, mint az erdélyi magyarság megfélemlítésének újabb kísérletéről, amihez a Jobbikot használják fel. Nem lehet politikai véleménye alapján senkit sem megfélemlíteni – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezt határozottan visszautasítják.
A táborban egyetlen románellenes megnyilvánulás sem volt, az egy magyar nemzeti tábor volt – közölte.
Kitért arra, hogy tavasszal indult a pártszervezés Erdélyben. Bejegyzett szervezetként nem létezik a Jobbik Romániában, ezért sem feloszlatni, sem betiltani nem lehet. Az ottani tagjaik baráti csoportot alkotva fejtik ki tevékenységüket.
MTI

Bukarest elvárja, hogy a magyar kormány elhatárolódjon a Jobbik álláspontjától
A román külügyminisztérium határozottan elítéli a borzonti táborban szombaton elhangzott kijelentéseket, és a magyar kormánytól is elvárja, hogy elhatárolódjon a Jobbik itt kifejtett álláspontjától.
A bukaresti külügyminisztérium vasárnap közleményben reagált az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által Székelyföldön szervezett 9. EMI-táborban szombaton lezajlott fórumra. A rendezvényen Vona Gábor, a Jobbik elnöke a romániai magyarok helyzetéről úgy vélekedett: ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.
A román külügyi közlemény ezt nagyon súlyos, a nemzetközi joggal, az európai szabványokkal, valamint a magyar-román alapszerződés és stratégiai partnerség alapelveivel ellentétes kijelentésnek minősítette.
Egy ilyen álláspont teljességgel idejétmúlt, és ezt a leghatározottabban el kell ítélnie minden romániai, magyarországi és európai felelős tényezőnek – szögezte le a bukaresti külügyminisztérium.
A közlemény szerint az etnikai alapú autonómia nem része a nemzeti kisebbségekre vonatkozó "elfogadott európai szabványoknak", miképpen a "úgynevezett kollektív jogokat" is kizárja a kétoldalú kapcsolatok témái közül az 1996-ban megkötött magyar-román alapszerződés.
A román külügyminisztérium visszautasít minden szélsőséges megnyilvánulást, amelyre Románia területén kerül sor, s azt állapítja meg, hogy "egy hónapon belül másodszor kényszerül állást foglalni egyes magyar hivatalosságoknak a stratégiai partnerségnek ellentmondó kijelentéseivel szemben, amelyek Románia szuverén területén rendezett nyári táborokban hangzottak el".
Július 24-én George Ciamba román külügyi államtitkár a Tusnádfürdőn rendezett 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemről szólva úgy vélekedett, hogy egyes magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentései beavatkozást jelentenek a romániai demokratikus, legitim és szuverén folyamatba.
MTI

EMI-tábor– Külügyminisztérium: a Jobbik nem vesz részt a magyar kormányzat munkájában
A Jobbik ellenzéki párt, amely nem vesz részt a magyar kormányzat munkájában, és nem is osztozik annak felelősségében – közölte a Külügyminisztérium vasárnap az MTI-vel.
A román külügyminisztérium a nap folyamán kiadott nyilatkozatában a magyar kormány elhatárolódását várta az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által Székelyföldön, Borzonton szervezett táborban elhangzottaktól. A rendezvényen Vona Gábor, a Jobbik elnöke a romániai magyarok helyzetéről úgy vélekedett: ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.
A román külügy elítélte a szerintük nagyon súlyos, a nemzetközi joggal, az európai szabványokkal, valamint a magyar-román alapszerződés és stratégiai partnerség alapelveivel ellentétes kijelentéseket.
A Külügyminisztérium közleményben hangsúlyozta: a magyar kormány elkötelezett a magyar–román stratégiai partnerség alapelvei mellett és célkitűzései iránt.
MTI

Vona Gábor nyílt levele a román politikusokhoz
Tisztelt Román Politikusok! Egyikük, Bogdan Diaconu képviselő az EMI-táborban tartott beszédem után az én Romániából történő kitiltásomra és a Jobbik teljes ottani ellehetetlenítésére tett javaslatot.
A beszédem tartalmát teljesen elferdítő sajtó, az erre hisztérikusan rálicitáló képviselő, majd az egészet megkoronázó külügyminisztérium jól láthatóan nem a valóságra volt kíváncsi, csupán botrányt akart. Azt a hamis képet akarták mutatni a nagyvilágnak, hogy a békés román politikát mennyire zavarja az agresszív magyar politika. Hogy önöknek miért van szükségük ezekre a ferdítésekre, botrányokra, hogy miért nem a valóságról, a tényekről beszélgetünk, hogy miért nem érdemi és konstruktív vitát folytatunk egymással? Ennek oka véleményem szerint az önök rossz lelkiismerete, amiért az erdélyi magyarság jogi törekvéseit rendre méltatlan módon akadályozzák. De nem vagyok és nem is akarok az önök pszichológusa lenni, ezért helyesebb, ha mélyen rejlő motívumaikat inkább saját maguk igyekeznek megkeresni.
Ezt a levelet azért írtam, mert szeretném, ha a közöttünk, magyarok és románok között lévő vita konstruktív és hasznos lenne. Az értelmetlen csapkodást, a felesleges provokálást és a tényeket figyelmen kívül hagyó sajtóüzengetést nem szeretem. Ezzel csak rombolni lehet. Én az őszinte vitának, az egymás szemébe mondott érvelésnek és az építkezésnek vagyok a híve. Ennek az alapja, hogy a valóságot mindannyian igyekszünk megismerni, és nem ülünk fel a különféle manipulációknak, csúsztatásoknak. Mit is mondtam én valójában Borzonton, amiből ekkora botrányt kreáltak egyesek?
Az egyik újságíró megkérdezte a magyar érdekek képviselete kapcsán, hogy amennyiben az a román állammal történő konfliktussal jár együtt, akkor is vállaljuk-e, én azt mondtam: igen. Egy magyar pártnak mi is lenne a dolga, ha nem az, hogy akár a vita, a nézeteltérés, vagyis a konfliktus vállalásával is, de védje a saját véreit? Ebből az önök sajtója már azt kreálta, hogy én hadat üzentem Romániának, erre reagált a képviselő és a külügyminisztérium. Tényleg szükséges ez, uraim? Kérdezem önöktől, ha a román emberek jogaiért önöknek vállalni kell a konfliktust egy másik állammal, akkor nem ugyanazt a választ adják-e, mint amit én adtam? Ugye hogy igen? Akkor mire ez az egész hisztéria?
Arról is beszéltem a sajtótájékoztatón, hogy nekünk semmi bajunk sincs a román emberekkel, nem ellenük vagyunk, hanem a magyar emberekért. Sőt, továbblépve arról is beszéltem, hogy ha a kisebbségi kérdést meg tudnánk oldani, akkor észrevennénk, hogy az összes problémánk, ebből következően a jövőnk is közös. Vagyis ha képesek lennénk a toleranciára, egymás megértésére és a szükséges jogok kölcsönös biztosítására, akkor képesek lehetnénk egymásban nem az ellenséget, hanem a szövetségest meglátni. Arról is beszéltem, hogy Magyarországnak és Romániának inkább közösen kellene feltartóztatni a bennünket kizsigerelő EU-t és a globális kapitalizmust. Ebben együtt kellene működnünk a magyar emberek és a román emberek boldogabb és jobb életéért. Mit gondolnak, mindez ugyan miért maradt ki a beszámolókból, bár külön és hangsúlyosan kértem a sajtó munkatársait, hogy mindenképp legyen benne a híradásokban? Az én lelkiismeretem tehát tiszta, állok elébe a vitának, vállalom bárkivel a szembesítést. Javaslom ezért, sőt kérem önöket, hogy a további félreértések elkerülése végett keressék meg az EMI-táborban lévő román sajtómunkatársakat, és az általam tartott sajtótájékoztatót teljes terjedelmében és vágatlanul jelentessék meg azokban a tévékben, rádiókban és újságokban, amelyekben korábban az elferdített hazugságok megjelentek. Ez mindannyiunk közös érdeke. Lehet, hogy nem értünk mindenben egyet, lehet, hogy sok vitás kérdés van közöttünk, de remélem, egyben megegyezik a véleményünk: bármilyen vita alapját csak a tisztesség, az igazság és a tények képezhetik. Amennyiben önök úriemberek, úgy teljesítik ezt a kérést. Ha nem, az mindenki számára bizonyítja majd, kinek áll érdekében elferdíteni a valóságot.
Bízva a konstruktív hozzáállásukban és szebb jövőben,
Vona Gábor,
a Jobbik elnöke és egyúttal Mircea Eliade őszinte tisztelője
Erdély.ma

Perel az SZNT (Európai polgári kezdeményezés)
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságánál támadja meg a nemzeti régiókról szóló kezdeményezésének brüsszeli elutasítását – jelentette ki az EMI-tábor tegnapi autonómianapján az SZNT elnöke.
Izsák Balázs elmondta: azzal az indoklással, amellyel az Európai Bizottság elutasította kezdeményezésük bejegyzését, egy másodéves kolozsvári jogászhallgató megbukott volna a vizsgán. Az SZNT elnöke kifejtette, azt várják, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Bizottság elutasító határozatát, és kötelezze a bizottságot a polgári kezdeményezés bejegyzésére. Hörcsik Richárd, a magyar Országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó bizottságának fideszes elnöke azért tartotta fontosnak az európai polgári kezdeményezések kapcsán elvégzett munkát, mert – mint a rendezvényen elmondta – a magyarságnak és az Európai Unió kisebbségeinek készenlétben kell állniuk arra a helyzetre, amikor gazdasági okokból módosítják az EU alapszerződését. Szerinte erre várhatóan 2015-ben kerül sor. Ekkor kell elérni azt, hogy az alapszerződés immár a kisebbségi jogokra is kiterjedjen. Az EMI-tábor autonómianapján katalán, baszk és dél-tiroli előadók elmondták: az autonómiaküzdelemnek voltak ugyan erőszakos időszakai is, a 21. században azonban csakis békés, demokratikus eszközökkel szabad elérni a célokat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kedélyborzolás Borzont körül
Több mint két hete tüzelik, rémítgetik a román közvéleményt az EMI Gyergyóalfalu mellett, Borzonton szervezett kilencedik nyári akadémiájával.
Szemrebbenés nélkül állították, 800 terrorista készül összeülni az ország szívében, s hogy szavaikat hitelesebbé tegyék, a rég betiltott Magyar Gárdáról sugároztak korabeli filmkockákat, náci voltukat igazolandó. Nem mellékesen Orbán Viktorról is elmondták, ahányszor csak alkalmuk adódott, hogy a magyar miniszterelnök szembemegy az unióval, nem szalonképes Európában, holott a Fidesznek e rendezvényhez köze nem volt, legfeljebb ellenzékének meglehetősen éles bírálatait kellett ismét végighallgatnia. A „terroristák vezére”, Vona Gábor is megkapta a magáét, csak úgy záporoztak a stúdiókban és írott sajtóban a fasiszta és náci jelzők, de megkapta a magáét a tehetetlen román állam és kormány is, mely megtűr az ország szívében egy irredenta, revizionista, az ország területi egységét veszélyeztető félkatonai tábort. Szapora ellenőrzésbe fogott Borzonton minden erőszakszervezet, rendőrség, csendőrség, titkosszolgálatok, de a vám- és pénzügyi hivatal, a fogyasztóvédelem, bizonyára kirendelték a kutyavédő egyesületet is, kérlelhetetlen szigorúsággal csapjon le, ha egy-egy elvetemült irredenta magyar nem bánna jól ebével. S mit ad Isten, félkatonai alakulatok, terroristák helyett csak békés családokat, fiatalokat, korosodó embereket találtak, s egy tizennyolc éves székelyudvarhelyi fiatalembert, aki úgymond nemkívánatos feliratú trikókat árult, s egy Fidesz-tisztségviselőt szállító sofőrt, aki nem jó helyen parkolt, de terroristáknak nyomuk sem akadt. De Vona Gábor Jobbik-elnök szombati előadása után ismét új erőre kapott a cirkusz, dühtől el-elakadó mondatokkal kommentálták Vona ama kijelentését, miszerint „az a vágya, hogy a magyarok egy hazában éljenek”, és ha a magyar érdek csak konfliktussal oldható meg, azt is vállalja fajtája megvédése érdekében... Irredenta, rasszista – zúgta a bukaresti kórus, és Vona Gábor azonnali kitoloncolását, nemkívánatos személlyé nyilvánítását követelték, bizonyítva, hogy a románság némely szívbajos képviselőjének remegni kezd a nadrágja, s elönti agyát a düh, ha az erdélyi magyarság útkeresését, jövőképét a nyári egyetemeken egy-egy előadó kissé radikálisabban fogalmazza meg. A bosszantó csak az, hogy a román társadalom egy része és a folyamatosan tiltakozásokat, állásfoglalásokat kibocsátó külügyminisztérium máig nem fogta fel, hogy uniós csatlakozásával országuk egy nyitott demokráciákat összefogó elitklubba lépett be, önként és örömmel, és ott a véleménynyilvánítás nem bűn, az elvek és ideák szabadon áramolhatnak, még akkor is, ha az egy-egy vagy sok embernek nem tetszik.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Autonómia: készen kell lennünk a kedvező pillanatra
Az „Autonómia-nap” nevet kapta az EMI-tábor zárónapja. Új eszköz jutott a kisebbségi törekvések, az autonómiáért küzdők kezébe, amely közel vihet a célhoz. Ez az európai polgári kezdeményezés.
Ha elbuknak, akkor is hasznosak az autonómiáért, a kisebbségi jogokért indított európai polgári kezdeményezések – hangzott el az EMI-tábor záró kerekasztal-előadásán. Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, Hörcsik Richárd Fidesz-képviselő, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Miren Martiarena baszk képviselő és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke ismertették meglátásaikat a polgári kezdeményezések lehetőségeiről.
A hallgatók megtudhatták, széthúzásnak tűnik ugyan, hogy az EMNP, az SZNT, valamint az RMDSZ is polgári kezdeményezéseket nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyekben a kisebbségi jogok elérését remélik, de ebben az esetben nem hátrány a három különböző kezdeményezés, hanem kiegészítik egymást.
Az EMNP kezdeményezése a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szól.
Az SZNT kezdeményezése sajátos jogállást biztosítana azoknak a régióknak, amelyekben egy őshonos nemzeti kisebbség többséget alkot, és amelyeket az őket körül vevő régióktól megkülönböztető nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok jellemeznek.
Az RMDSZ, közösen a számos európai szervezetet tömörítő FUEN-nel, egy „Minority SafePack” kisebbségvédelmi csomagot szeretne bejegyeztetni, amely egy sor intézkedést, jogi aktust javasol az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása és védelme érdekében. A kezdeményezések bejegyeztetése nem egyszerű, hiszen az Európai Bizottság csak azokkal foglalkozik érdemben, amelyek uniós hatáskörhöz tartozhatnak. A kisebbségi ügyek azonban a tagállamok belügyei a jelenlegi uniós szabályozások szerint.
Éppen emiatt az SZNT kezdeményezését már vissza is utasították, de amint Izsák Balázs elnök elmondta, az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságánál támadják majd meg a bizottsági visszautasító döntést.
Jelzés arra, hogy a három kezdeményezés nem a széthúzást erősíti, az, hogy mindegyik erdélyi politikai szervezet felvállalta, amennyiben bármelyikük kezdeményezését bejegyzi az Európai Bizottság, azonnal melléje állnak és segítik. Ugyanis egymillió támogatás összegyűjtése is szükséges több tagállamból, ahhoz, hogy a kezdeményezésből valóban szabályozás-javaslat legyen.
Hörcsik Richárd kifejtette: az sem nagy baj, ha most ezek a kezdeményezések nem jutnak túl az Európai Bizottság szűrőjén. Fontos, hogy a foglalkozzanak a kisebbségi ügyekkel. Jövőre uniós választások lesznek, és nagy a valószínűsége annak, hogy újra kell majd tárgyalni a közösség működését meghatározó alapszerződéseket. Az új szerződések megfogalmazásakor eljön az alkalom, hogy megváltozzon az a tézis, miszerint a kisebbségi ügyek tagország-belügynek számítanak. Készülni kell, hogy amint eljön a kedvező pillanat, azonnal lépni lehessen.
Az „Autonómia-napon” már működő európai autonómiákkal is megismerkedhettek az EMI-tábor vendégei, amelyek példát jelenthetnek Székelyföldnek is.
A dél-tiroli Philipp Erschbaurner, a baszk Miren Martiarena, illetve a katalán Marc Gafarot és Daniel Laspra képviselők szavaiból kiderült: az autonómia felvirágzást hozott a viszonylag szegény régióknak, és további fejlődést a gazdagabb tartományoknak is.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Vona Gábor nemkívánatos személlyé nyilvánítását és kitoloncolását, a Jobbik romániai betiltását kezdeményezik az oláhok
Vona Gábor nemkívánatos személlyé nyilvánítását és kitoloncolását, a Jobbik romániai betiltását kezdeményezi Bogdan Diaconu román kormánypárti képviselő a Jobbik elnökének a borzonti EMI-táborban tett szombati kijelentései miatt.
Előzmény: Vona: "Nem fogunk lemondani arról a célunkról, hogy egyszer minden magyar egy hazában éljen"
Az Adevarul című bukaresti napilap internetes oldalán még szombaton közölt véleménycikkében a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Bogdan Diaconu Vona Gábornak a román lapokban tág teret kapott kijelentést kommentálja, amely szerint ha a magyar érdek csupán a Romániával való konfliktus árán képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.
"Megéltük, hogy egy magyarországi náci párt vezetője paramilitáris csapatokkal körülvéve háborúra uszít bennünket a saját országunkban" – fogalmazott a képviselő, aki nyilvánosan szólította fel a román külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa nemkívánatossá Vona Gábor személyét, és egyszer s mindenkorra tiltsa be Románia területén a Jobbikot.
A képviselő kijelentette, olyan törvényt kezdeményez, amely a külföldiek románellenes megnyilvánulásait azonnali nemkívánatossá nyilvánításukkal büntetné, és amely betiltana minden olyan megnyilvánulást, tábort, összejövetelt, amelyek érintik a román alkotmány első cikkelyét.
Az alaptörvény e cikkelyében "egységes és oszthatatlan", szuverén és független "nemzetállamként" határozza meg Romániát.
Vona Gábornak az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által szervezett borzonti táborában tett kijelentéseit valamennyi jelentős román napilap idézte. A Romania Libera beszámolója címébe azt emelte ki, hogy "A Jobbik hadat üzen Romániának", a Jurnalul national Vona Gábornak azt a kijelentését emelte be beszámolója címébe, hogy "Nem mondunk le Trianon érvénytelenítéséről".
A Gandul.ro portál helyszíni tudósításának azt a címet adta, hogy "A székely jacuzzi erősebb, mint a Jobbik elnökének a tanítása". A cikkíró hazugságai szerint a táborba gyűlt fiatalok számára fontosabb volt a szórakozás, mint a politikai tárgyú előadások hallgatása.
A szőröstalpú külügy "elvárja" a "magyar" kormány elhatárolódását
Az oláh külügyminisztériumnak fáj az igazság: "határozottan elítéli" a borzonti táborban szombaton elhangzott kijelentéseket, és a magyar kormánytól is "elvárja", hogy elhatárolódjon a Jobbik itt kifejtett álláspontjától.
A bukaresti külügyminisztérium vasárnap közleményben reagált az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által Székelyföldön szervezett 9. EMI-táborban szombaton lezajlott fórumra. A rendezvényen Vona Gábor, a Jobbik elnöke a romániai magyarok helyzetéről úgy vélekedett: ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.
A területrabló bocskorosok közleménye ezt "nagyon súlyos", a nemzetközi joggal, az európai szabványokkal, valamint a magyar-román alapszerződés és stratégiai partnerség alapelveivel ellentétes kijelentésnek minősítette.
"Egy ilyen álláspont teljességgel idejétmúlt, és ezt a leghatározottabban el kell ítélnie minden romániai, magyarországi és európai felelős tényezőnek" – szögezte le a mai napig kizárólag nemzetállamban gondolkodó bukaresti külügyminisztérium.
A közlemény szerint az etnikai alapú autonómia nem része a nemzeti kisebbségekre vonatkozó "elfogadott európai szabványoknak", miképpen a "úgynevezett kollektív jogokat" is kizárja a kétoldalú kapcsolatok témái közül az 1996-ban megkötött magyar-román alapszerződés.
A román külügyminisztérium visszautasít minden "szélsőséges megnyilvánulást", amelyre Románia területén kerül sor, s azt állapítja meg, hogy "egy hónapon belül másodszor kényszerül állást foglalni egyes magyar hivatalosságoknak a stratégiai partnerségnek ellentmondó kijelentéseivel szemben, amelyek Románia szuverén területén rendezett nyári táborokban hangzottak el".
Július 24-én George Ciamba román külügyi államtitkár a Tusnádfürdőn rendezett 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemről szólva úgy vélekedett, hogy egyes magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentései beavatkozást jelentenek a romániai "demokratikus", "legitim és szuverén" folyamatba.
Frissítés: Nem diplomataként, hanem köztörvényes bűnözőként bánnának az oláhok Vonával
A román külügyminisztérium vasárnap közleményben pontosította: a nemzetközi egyezmények értelmében csak a diplomata státussal rendelkező személyek nyilváníthatók nemkívánatosaknak (persona non gratának).
A minisztérium közölte: előzetes elemzése értelmében az "etnikai alapú gyűlöletkeltés" és az "erőszakra való uszítás" a köztörvényes bűnözés kategóriájába tartozik. Ez ellen az állam a rasszista, xenofób szervezetek működését, szimbólumainak a használatát, valamint az emberiesség elleni bűntettek elkövetőinek a kultuszát tiltó jogszabály alapján járhat el – közölte a román külügyminisztérium.
2. frissítés: Szávay: A románok csak provokálnak, céljuk az erdélyi magyarság megfélemlítése
A Jobbik tudatos provokációnak tartja a román külügyi nyilatkozatot. A nemzeti ellenzék pártja szerint őket akarják felhasználni az erdélyi magyarság megfélemlítéséhez.
Erről Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetvezetője beszélt vasárnap az MTI-nek, miután a román külügyminisztérium elítélte az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által Székelyföldön, Borzonton szervezett táborban elhangzottakat.
Szávay István, aki a Jobbik erdélyi pártszervezéséért is felelős, közölte: tudatos provokációnak tartja a román külügy nyilatkozatát.
Korábban már többször elmondták – folytatta -, hogy a Jobbik számára a környező országokkal fenntartott viszonyban a külhoni magyar közösségek érdeke az elsődleges, és érdeksérelem esetén a párt hajlandó a diplomáciai konfliktust is vállalni.
Szávay István szerint szó sincs arról, hogy Vona Gábor háborúra uszított volna. Szerinte ha nyilvánosságra hoznák a sajtótájékoztató vágatlan felvételét, akkor kiderülne, hogy a Jobbik-elnök mondanivalójának lényege más volt. Hiszen Vona Gábor úgy gondolja, hogy a kisebbségi kérdést leszámítva Magyarország és Románia problémáinak többsége azonos – közölte.
Azt mondta, nincs szó másról, mint az erdélyi magyarság megfélemlítésének újabb kísérletéről, amihez a Jobbikot használják fel. Nem lehet politikai véleménye alapján senkit sem megfélemlíteni – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezt határozottan visszautasítják.
A táborban egyetlen románellenes megnyilvánulás sem volt, az egy magyar nemzeti tábor volt – közölte.
Kitért arra, hogy tavasszal indult a pártszervezés Erdélyben. Bejegyzett szervezetként nem létezik a Jobbik Romániában, ezért sem feloszlatni, sem betiltani nem lehet. Az ottani tagjaik baráti csoportot alkotva fejtik ki tevékenységüket.
3. frissítés: A "magyar" külügy közleménye: "A magyar kormány elkötelezett a magyar–román stratégiai partnerség célkitűzései iránt"
A Jobbik ellenzéki párt, amely nem vesz részt a magyar kormányzat munkájában és nem is osztozik annak felelősségében – olvasható a Külügyminisztérium közleményében.
A magyar kormány elkötelezett a magyar–román stratégiai partnerség alapelvei mellett és célkitűzései iránt – zárul is a közlemény.
Nem eresztették bő lére a külügynél, nyilván nem akarták megbántani bocskorék érzékeny lelkivilágát.
(MTI nyomán)
Krónika (Kolozsvár)

Basescu: Románia vezető szerepet fog vállalni Budapest rendreutasításában
Magyarország az instabilitás forrása, a 2013-as év az utolsó, amikor a magyar politikusok nyugodtan járkálhattak Romániában, és a tusnádfürdői nyári egyetem sem szervezhető meg többé, ha az ideihez hasonló formában zajlik – jelentette ki Traian Băsescu román államfő hétfőn a Hargita megyei Marosfőn, a határon túli román közösségek képviselőinek részvételével megszervezett nyári egyetemen.
A székelyföldi településen, a külhoni románság képviselőinek jelenlétében rendezett fórumon a román elnök kijelentette, hogy Romániában nem fog semmilyen autonóm térség alakulni. A "magyar politikai elit" részvételével lezajlott székelyföldi rendezvényekről szólva hozzátette: ezek túllépték az illendőség határát, és ez többé nem ismétlődhet meg.
"Románia nagyon gyorsan lépni fog, más országokkal együtt, mert Magyarország az instabilitás tűzfészkévé vált a kisebbségi kérdésben (...) Románia vezető szerepet fog vállalni Budapest rendreutasításában" – jelentette ki Marosfőn a román államfő.
Az államfő azzal fenyegetőzött, hogy Románia „helyre teszi” Budapestet. Úgy vélte, hogy a Hargita és Kovászna megyébe látogató magyar politikusok „átlépték a tisztesség határait.” „Idén elértek arra a határra, amikor azt mondom: ez már túl sok” – jelentette ki, hozzátéve: Magyarország jelenleg az instabilitás forrása, ami a régióban élő kisebbségekkel való bánásmódot illeti, szerinte ugyanis Budapest politikája „nehézségeket” okoz.
Az elnök kitért Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke két héttel ezelőtti, tusnádfőrdői kijelentésére is, amelyben azt kérte Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől: Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek fölött, úgy, ahogy Ausztria védhatalmi státust vállalt a dél-tiroli németek fölött. „Vannak olyan román állampolgárok, akik nem érdemlik meg, hogy román állampolgárok legyenek, mint például az a személy, aki magyar védhatalmi státust kért Erdély fölött. Meg kell megvizsgálnunk, hogy mennyire elfogadhatók az ilyen kijelentések egy román állampolgártól” – jelentette ki Băsescu.
„Egy professzor korábban azért panaszkodott, hogy Orbán Viktor túlságosan szabadon járkál Hargita és Kovászna megyében. Erre én azt kérdem: miért nem ment oda, hogy kifütyülje? A kormány nem fogja kifütyülni” – közölte az államfő. Azt is kijelentette, hogy amennyiben a tusnádfürdői, Tusványosként ismert nyári egyetem a jövőben is úgy zajlik, mint idén, akkor többé nem szervezhető meg Románia területén.
A közigazgatási átszervezés kapcsán kifejtette: az nem valósulhat meg etnikai alapon. „Akik így gondolják, összetévesztenek bennünket a sztálinistákkal: csak Sztálin hozott létre magyar autonóm régiót” – jelentette ki.
Mint ismeretes, a kedélyeket nem csupán a tusnádfürdői kijelentések borzolták fel, hanem Vona Gábor Jobbik-elnök szombati, a borzonti EMI-táborban tett kijelentései is, amelyekben arról értekezett, hogy föl kell vetni a nemzetközi színtéren Trianon kérdését, illetve hogy Magyarországnak a jelenlegi határokon túli magyarok érdekében fel kell vállalnia a konfliktusokat is Romániával.
Az államfő egyébként a határon túli románokkal kapcsolatos politikáról is beszélt. Felszólította a határon túli román közösségeket, hogy vallják magukat románnak, illetve hogy legyenek egységesek, ne osszák meg magukat több szervezet között, mert a román állam csak ebben az esetben tudja őket támogatni.
Emlékeztetett: számos környező országban népszámlálások következnek. „Testvérek, valljátok magatokat románnak, ne moldovánnak, szerbnek vagy más, a kommunizmus idején kitalált identitásúnak. Románia azokat támogatja, akik románnak vallják maguknak” – hangsúlyozta.
Az elnök rámutatott: az iskolaügy helyzete is gyakran a román közösségeken múlik. Igaz, külső nehézségek is vannak, mivel Ukrajnában, Szerbiában és Magyarországon is nehéz munkát találni, ha valaki csak az anyanyelvén tanul. „Ezt mondjuk az RMDSZ-es kollégáknak is, amikor magyar iskolákat kérnek: ha a fiataljaitok csak magyarul tanulnak, nem találnak munkát Bukarestben. Mit kezdenek a diplomájukkal, hiszen Románia nagy, nem csupán Hargitából és Kovásznából áll?” – tette fel a kérdést az elnök. Hozzátette: példaként az Egyesült Államokra tekint, ahol a diákok angolul tanulnak, a hétvégén pedig a templomok mellett működő vasárnapi iskolákban az anyanyelvükön is. Az elnök leszögezte: az ország célja román tudat megerősítése a környező országokban élő román közösségek körében.
Románia és Moldova esetleges egyesülése kapcsán kifejtette: bár az összes román párt szeretné, azt jelenleg a moldovaiak többsége nem akarja, a legnagyobb párt, a kommunista párt Európai Unió- és NATO-ellenes, és az ország eurázsiai integrációját szorgalmazza.
Az államfő egyébként A romániai kisebbségek jogai versus a határon túli és balkáni román kisebbségek jogai. Kit diszkriminálnak? elnevezésű panelben szólalt fel. A rendezvényen egyébként több, magyarellenes tematikájú panelt is meghirdettek, így például a székelyföldi autonómiaköveteléseket a „sztálinista” Magyar Autonóm Tartomány felélesztésére tett kísérletként értelmezik, és a restitúciós folyamatot bíráló panel is szerepel a napirenden.
(Krónika.ro – MTI nyomán)
Krónika (Kolozsvár)

Basescu: Magyarország az “instabilitás tűzfészkévé” vált a kisebbségi kérdésben
Magyarország az “instabilitás tűzfészkévé” vált a kisebbségi kérdésben – vélekedett Traian Basescu román államfő hétfőn, a 11. Marosfői Nyári Egyetem megnyitóján, hozzátéve, hogy Budapest politikája nehézséget okoz a térség azon országainak, amelyekben magyar kisebbség él.
A székelyföldi településen, a külhoni románság képviselőinek jelenlétében rendezett fórumon a román elnök kijelentette, hogy Romániában nem fog semmilyen autonóm térség alakulni. Kifejtette: azok, akik azt hiszik, hogy etnikai kritériumok alapján fogják az ország közigazgatását megszervezni, a sztálinistákkal tévesztik össze Románia vezetőit, mert csak a sztálinisták hoztak létre itt magyar autonóm tartományt.
A “magyar politikai elit” részvételével lezajlott székelyföldi rendezvényekről szólva hozzátette: ezek túllépték az illendőség határát, s ez többé nem ismétlődhet meg.
“Románia nagyon gyorsan lépni fog, más országokkal együtt, mert Magyarország az instabilitás tűzfészkévé vált a kisebbségi kérdésben (…) Románia vezető szerepet fog vállalni Budapest rendreutasításában” – jelentette ki Marosfőn a román államfő.
Basescu kifejtette: Romániában a kisebbségvédelem törvényes kerete nagyon jó, de egyesek úgy képzelik, hogy az alkotmányos küszöböket át lehet lépni.
“Nekik innen, Hargita megyéből üzenem: egyetlen alkotmányos küszöböt sem lehet vita tárgyává tenni, sem átlépni. Jöhet Hargita és Kovászna megyébe az egész magyar politikai elit. Egyébként valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, hogy ezt ilyen lazán megtehették. Őszintén szólva államfőként kíváncsi voltam, meddig mennek el. Ebben az évben elértek egy olyan határt, amelyre azt mondom innen, ahol ők is jártak: ez túlzás, és nem fog megismétlődni” – fogalmazott a román elnök.
Egy korábbi hozzászóló felvetésére válaszolva, aki nehezményezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvételét a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Traian Basescu államfő azt kérdezte: miért nem fütyült, ha nem tetszett neki a látogatása. A bukaresti kormány nem fog fütyülni – tette hozzá Basescu.
Tőkés László európai parlamenti képviselőre, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökére utalva Basescu azt mondta: aki védhatalmat kér egy másik államtól Erdély fölé, az nem érdemli meg a román állampolgárságot. Hozzátette, hogy Románia nem így kíván a külhoni románok védelmében fellépni, csupán annyit jogot kér számukra a szomszédoktól, amennyit Románia is biztosít a területén élő kisebbségeknek.
Traian Basescu “A romániai kisebbségek és a határon túli románok jogai – kit diszkriminálnak?” című pódiumbeszélgetés meghívottjaként arról is beszélt, hogy Bukarest csak azokat a külhoniakat támogathatja identitásuk megőrzésében, akik vállalják románságukat, ezért arra bíztatta őket, hogy a népszámláláskor “ne moldovainak vagy vlachnak”, hanem románnak vallják magukat.
A román államfő arra is kitért: nincs realitása a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülésének, amíg a szomszédos országban a többség nem óhajtja az egyesülést. Mint mondta: a hazai és külhoni románságnak az az esélye, hogy az Európai Unióban találkozzon.
Július 23. és 28. között a székelyföldi Tusnádfürdőn rendezték meg a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, amelyen több magyarországi és erdélyi politikus bírálta azt a bukaresti közigazgatási átszervezési tervet, amely a Székelyföldet, az ott élők akarata ellenére, román többségű régióba olvasztaná be. A román sajtóban nagy visszhangot kapott Tőkés László azon javaslata, hogy Magyarország vállaljon “védhatalmi státust” az erdélyiek érdekében.
Éles elutasítással reagáltak Romániában Vona Gábornak az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által szervezett táborban szombaton tett kijelentéseire is. A rendezvényen a Jobbik elnöke a romániai magyarok helyzetéről úgy vélekedett: ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.
A román külügyminisztérium egy-egy közleményben tiltakozott mind a tusnádfürdői, mind pedig a borzonti táborban elhangzott kijelentések ellen. Az utóbbira reagálva a magyar külügyminisztérium vasárnap leszögezte: a Jobbik ellenzéki párt, amely nem vesz részt a magyar kormányzat munkájában, és nem is osztozik annak felelősségében.
erdon.to

Băsescu nekimegy a magyaroknak
Magyarország az instabilitás forrása, a 2013-as év az utolsó, amikor a magyar politikusok nyugodtan járkálhattak Romániában, és a tusnádfürdői nyári egyetem sem szervezhető meg többé, ha az ideihez hasonló formában zajlik – jelentette ki Traian Băsescu román államfő hétfőn a Hargita megyei Marosfőn, a határon túli román közösségek képviselőinek részvételével megszervezett nyári egyetemen.
Az államfő azzal fenyegetőzött, hogy Románia „helyre teszi” Budapestet. Úgy vélte, hogy a Hargita és Kovászna megyébe látogató magyar politikusok „átlépték a tisztesség határait.” „Idén elértek arra a határra, amikor azt mondom: ez már túl sok” – jelentette ki, hozzátéve: Magyarország jelenleg az instabilitás forrása, ami a régióban élő kisebbségekkel való bánásmódot illeti, szerinte ugyanis Budapest politikája „nehézségeket” okoz.
Az elnök kitért Tőkés László Európai Parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke két héttel ezelőtti, tusnádfürdői kijelentésére is, amelyben azt kérte Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől: Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek fölött, úgy, ahogy Ausztria védhatalmi státust vállalt a dél-tiroli németek fölött. „Vannak olyan román állampolgárok, akik nem érdemlik meg, hogy román állampolgárok legyenek, mint például az a személy, aki magyar védhatalmi státust kért Erdély fölött. Meg kell megvizsgálnunk, hogy mennyire elfogadhatók az ilyen kijelentések egy román állampolgártól” – jelentette ki Băsescu.
„Egy professzor korábban azért panaszkodott, hogy Orbán Viktor túlságosan szabadon járkál Hargita és Kovászna megyében. Erre én azt kérdem: miért nem ment oda, hogy kifütyülje? A kormány nem fogja kifütyülni” – közölte az államfő. Azt is kijelentette, hogy amennyiben a tusnádfürdői, Tusványosként ismert nyári egyetem a jövőben is úgy zajlik, mint idén, akkor többé nem szervezhető meg Románia területén.
A közigazgatási átszervezés kapcsán kifejtette: az nem valósulhat meg etnikai alapon. „Akik így gondolják, összetévesztenek bennünket a sztálinistákkal: csak Sztálin hozott hétre magyar autonóm régiót” – jelentette ki.
Mint ismeretes, a kedélyeket nem csupán a tusnádfürdői kijelentések borzolták fel, hanem Vona Gábor Jobbik-elnök szombati, a borzonti EMI-táborban tett kijelentései is, amelyekben arról értekezett, hogy föl kell vetni a nemzetközi színtéren Trianon kérdését, illetve hogy Magyarországnak fel kell vállalnia a konfliktusokat Romániával.
Az államfő egyébként a határon túli románokkal kapcsolatos politikáról is beszélt. Felszólította a határon túli román közösségeket, hogy vallják magukat románnak, illetve hogy legyenek egységesek, ne osszák meg magukat több szervezet között, mert a román állam csak ebben az esetben tudja őket támogatni.
Emlékeztetett: számos környező országban népszámlálások következnek. „Tesvérek, valljátok magatokat románnak, ne moldovánnak, szerbnek vagy más, a kommunizmus idején kitalált identitásúnak. Románia azokat támogatja, akik románnak vallják maguknak” – hangsúlyozta.
Az elnök rámutatott: az iskolaügy helyzete is gyakran a román közösségeken múlik. Igaz, külső nehézségek is vannak, mivel Ukrajnában, Szerbiában és Magyarországon is nehéz munkát találni, ha valaki csak az anyanyelvén tanul. „Ezt mondjuk az RMDSZ-es kollégáknak is, amikor magyar iskolákat kérnek: ha a fiataljaitok csak magyarul tanulnak, nem találnak munkát Bukarestben. Mit kezdenek a diplomájukkal, hiszen Románia nagy, nem csupán Hargitából és Kovásznából áll?” – tette fel a kérdést az elnök. Hozzátette: példaként az Egyesült Államokra tekint, ahol a diákok angolul tanulnak, a hétvégén pedig a templomok mellett működő vasárnapi iskolákban az anyanyelvükön is. Az elnök leszögezte: az ország célja a román tudat megerősítése a környező országokban élő román közösségek körében.
Románia és Moldova esetleges egyesülése kapcsán kifejtette: bár az összes román párt szeretné, azt jelenleg a moldovaiak többsége nem akarja, a legnagyobb párt, a kommunista párt Európai Unió- és NATO-ellenes, és az ország eurázsiai integrációját szorgalmazza.
Az államfő egyébként A romániai kisebbségek jogai versus a határon túli és balkáni román kisebbségek jogai. Kit diszkriminálnak? elnevezésű panelben szólalt fel. A rendezvényen egyébként több, magyarellenes tematikájú panelt is meghirdettek, így például a székelyföldi autonómiaköveteléseket a „sztálinista” Magyar Atonóm Tartomány felélesztésére tett kísérletként értelmezik, és a restitúciós folyamatot bíráló panel is szerepel a napirenden.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Hadüzenet vagy kampány?
A romániai magyar politikusok bírálták Traian Băsescu államfő Marosfőn elhangzott nyilatkozatát.
Kelemen: Băsescu nyilatkozata hadüzenettel ér fel
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a Krónikának elmondta: „túlméretezett" Traian Băsescu reakciója a magyar politikusok nyilatkozataira. „Racionálisan nem lehet megmagyarázni Băsescu nyilatkozatát, az ugyanis egyfajta hadüzenettel ér fel, ami elfogadhatatlan" – szögezte le Kelemen. Hozzátette: az ilyen helyzetekben az RMDSZ már több ízben is felajánlotta a közvetítést, ami például annak idején a magyarigazolványok miatt kialakult nézeteltérések során segített megoldást találni, és az most is hasznos lehetne.
Lapunk azon kérdésére, hogy az államfő azon kijelentése, miszerint Románia az élére áll a Magyarország megrendszabályozását célzó akcióknak, értelmezhető-e úgy, hogy egyfajta új Kisantantot akar létrehozni, Kelemen kifejtette:már másfél-két évvel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy sem Magyarország, sem a környező országokban élő magyar kisebbségek számára nem lenne jó, ha a szomszédok megpróbálnák elszigetelni az országot.
Megjegyezte: bár nincs bizonyíték arra, hogy Băsescu az új pártépítést és további politikai karrierjét próbálná építeni az ilyen nyilatkozatokkal, de ha így volna, akkor az még inkább elfogadhatatlan lenne. Hozzátette: azoknak, akik eddig mélyen hittek Băsescuban, megbíztak benne, és kiálltak mellette, most „nem ártana a tükörbe nézniük,és elgondolkodniuk az utóbbi majdnem tíz éven."
A Tusványos esetleges betiltása kapcsán úgy vélekedett: az Európai Unióban nem lehet megtiltani az emberek szabad mozgását és a vélemények szabad áramlását, mint ahogy „a hülyeségét sem." „A román kormánynak azon kellene dolgoznia, hogy a romániai magyarok sokkal jobban érezzék magukat itt, és akkor nem lehetne a magyarok elégedetlenségét kihasználni. Akkor lenne hiteles a példás román kisebbségpolitikáról beszélni, ha azt a magyar kisebbség tagjai tennék, nem pedig a román kormány tagjai" – összegzett Kelemen Hunor.
Eckstein-Kovács Péter volt államfői tanácsadó, korábbi RMDSZ-es szenátor szerint nem volt szerencsés, hogy Traian Băsescu „ostorral fenyegette" és „rendre utasította" Magyarországot csak azért, mert egy magyar politikai vezető „ostobaságokat" mondott. Szerinte az államfő nem diplomatikus módon fogalmazta meg a véleményét. Egyúttal úgy vélte: az uniós polgárok mozgási szabadsága nem korlátozható, mint ahogy a véleménynyilvánításhoz való jog sem.
Toró: az államfő kampányol
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy véli, a román politikusok által az utóbbi időszakban a magyar ügyek kapcsán tett kijelentések kampánycélokat szolgálnak. „Mind Tusványos, mind az EMI-tábor a nacionalista román sajtó – élen az Antena 3-mal – kereszttüzébe került, amely a kontextusukból kiragadva félreértette, vagy eltorzította az ott elhangzottakat. A román politikum ennek nyomán reagált az ismert hangnemben. Ez azt jelenti, hogy közelednek a 2014-es európai parlamenti és államfőválasztások, ezek a megnyilvánulások pedig a kampány egyféle előkészítő hadműveletét jelentik" – fogalmazott a Krónika kérdésére a politikus. Hozzátette: ez igen szerencsétlen helyzet, mivel egy olyan kérdésről – a határon kívüli nemzettársak érdekeinek képviseletéről –, amelyben Magyarországnak és Romániának azonos platformon kell állnia, hiszen mindkét kormány azonos problémákkal szembesül.
„A nyilatkozatoknak belpolitikai vonzatai vannak, Băsescu a megszokott populista stílusában adott hangot álláspontjának, de rajta kívül is sok a hasonló véleményt megfogalmazó hang. Ezeket a helyükön kell kezelni, ha elmúlik a düh, érdemes tárgyalásos úton folytatni a párbeszédet azokról a kérdésekről, amelyekben érdekazonosság van" – mondta lapunknak Toró. Úgy vélte, az erdélyi nyári szabadegyetemeken idén sem történt semmi másképp, mint a korábbiakban, csak a közelgő kampány miatt kerültek a figyelem középpontjába. Leszögezte: egy esetleges román-magyar konfliktus kárvallottja az erdélyi magyarság lenne, ezért a konfliktus megelőzése a politikum felelőssége.
Elhatárolódik az RMDSZ Vonától
Elhatárolódott Vona Gábor Jobbik-elnök borzonti kijelentéseitől Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A politikus leszögezte: a 21. században elfogadhatatlan a szélsőséges pártok beavatkozása a társadalom életébe, az RMDSZ-nek nincsenek intézményes kapcsolatai a Jobbikkal, a Vonáéhoz hasonló kijelentések pedig semmiben sem segítenek. „Elutasítjuk az ilyen nyilatkozatokat és elhatárolódunk tőlük" – mondta Kelemen.
Eközben Bogdan Diaconu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szélsőségesen magyarellenes megynilvánulásairól ismert képviselője hétfőn ügyészségi feljelentést tett Vona ellen azzal a váddal, hogy veszélyzetteti Románia nemzetbiztonságát és a közrendet. Mint ismeretes, Diaconu vasárnap Vona nemkívánatos személlyé nyilvánítását is követelte, de a külügy jelezte: ezt csak diplomatastátussal rendelkező személyek esetében lehet megtenni.
Vasile Blaga, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnöke felelőtlennek minősítette Vona kijelentéseit, és ő is úgy véli, ki kellene tiltani az országból. Vona eközben nyílt levélben fordult a román politikusokhoz, amelyben az általa mondottak elferdítésével vádolta meg a sajtót, és „konstruktív és hasznos" vitára hívja a román felet.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor elítéli Vona Gábor kijelentéseit
Elhatárolódott hétfőn Kelemen Hunor a Jobbik elnökének attól a szombati – EMI-táborban elhangzott – nyilatkozatától, miszerint ha a magyar érdek csupán a Romániával való konfliktus árán képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell. Az RMDSZ elnöke a RFI-nek elmondta, a román politikusok válaszreakcióit is kissé túlzottnak tartja.
„A 21. században elfogadhatatlan a szélsőséges pártok befolyása a társadalomra. Az RMDSZ-nek semmilyen intézményes kapcsolata nincs a Jobbikkal és más szélsőséges erőkkel, Vona kijelentései nem segítettek rajtunk semmit. Elutasítjuk ezeket a nyilatkozatokat” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke megállapította: a magyarországi politikusok az Erdélyben tett kijelentéseik után autóba ülnek és hazamennek. „Mi pedig itt maradunk, és itt kell megoldanunk a problémáinkat. Ezért világos az álláspontunk: semmi szükség nincs ilyen nyilatkozatokra, de hát a 21. században, az Európai Unióban az árukhoz hasonlóan a gondolatok, még ha butaságok is, szabadon mozoghatnak” – jelentette ki.
Mint ismert, a román külügy a hét végén felszólította a magyar kormányt, hogy határolódjon el Vona Gábor kijelentéseitől. Egy román politikus azt is felvetette, hogy a Jobbik elnökét ki kell toloncolni az országból.
Maszol.ro

Felelőtlen az államfő (Háromszéki politikusok Traian Băsescu nyilatkozatáról)
Igen élesen támadta Magyarországot, az erdélyi magyarság autonómiaigényét a marosfői nyári egyetemen Traian Băsescu államfő. Az erdélyi magyar pártok háromszéki vezetőit kérdeztük arról, miként vélekednek az elnök nyilatkozatáról, s milyen következményei lehetnek a magyar–román viszonyban, befolyásolhatja-e valamilyen formában jövőnket.
Széteshet Románia
Felelőtlennek tartja Traian Băsescut magát és nyilatkozatait is Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke, hisz azokat támadta az elnök, akik korábban partnerei voltak, akikkel közösen akarták biztosítani Közép-Kelet-Európa stabilitását. Annál is érthetetlenebb az államfő megnyilvánulása, mert Orbán Viktor Tusványoson kimondottan Románia-, román- és Băsescu-barát üzeneteket fogalmazott meg. Felelőtlennek tartja azt is, hogy ilyen aránytalan reagálás született, hiszen egy magyarországi ellenzéki párt vezetőjének szavaira válaszolt az elnök. „Olyan, mintha Corneliu Vadim Tudor vagy Gheorghe Funar hőbörgéseire válaszolnának folyamatosan a magyar politikusok” – vélekedett. „Nagyon veszélyesnek tartom, és rossz dolgokat vetít előre, hiszen a következő másfél évben két választás is lesz, nem fog a magyarellenesség leállni, várhatóan folyamatos téma lesz. Ugyanakkor a magyarországi választások előtt a magyar pártok is üzeneteket közvetítenek majd Erdélyben, s a románok, nem tudván, miként kezeljék ezt a kérdést, többnyire hisztérikusan reagálnak. Az erdélyi magyarok elvárnák, hogy ne Románia vagy Magyarország mondja meg, mi jó nekünk, hanem bízzák ránk, hogy eldöntsük, jogaink mely mértékben érvényesülnek” – mondta Antal Árpád. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke úgy véli, Traian Băsescu Maroshévízen darázsfészekbe nyúlt, ahol azoknak próbált megfelelni, akik frusztráltak, mert nem tudtak megfelelni feladatuknak, s hiába telepítették be őket ide negyven-ötven évvel ezelőtt, nem sikerült elrománosítaniuk Székelyföldet. „Akkorát mondott, hogy Európában betörtek a kancelláriák ablakai” – vélekedett, de kifejtette: mindezek dacára van a mostani történéseknek jó oldaluk is, végre Európa, az Egyesült Államok is láthatja, az erdélyi magyarságnak nincs partnere, és nincs, akivel tárgyalnunk ügyeinkről, pártállástól függetlenül az összes román politikai vezető magyarellenes, ugyanazt szajkózza Ponta, Băsescu, Antonescu vagy Voiculescu. „Lehet, eljött az idő, hogy akárcsak a 90-es évek elején, közepén, ismét Amerika, Európa közvetítsen a román–magyar viszonyban”– hangsúlyozta. Ugyanakkor Antal Árpád azt is elmondta: Románia vezetőinek jó lenne észrevenniük, hogy nem a magyarok a nagy ellenségeik. Jelenleg európai viszonylatban Romániában a legalacsonyabb a születések száma, és a világra hozott gyermekek 30 százaléka mély szegénységbe érkezik, esélye sincs a társadalom hasznos tagjává válni. Az elmúlt húsz év román kormányai meg sem próbáltak javítani a helyzeten, de ha nem lesz radikális változás, a meg nem született gyermekek helyét idegenek foglalják el, akiknek kultúrája sokkal távolabb áll a romántól, mint a magyar. „Ha a titkosszolgálatok, az állami szervek, az egyházak nem változtatnak eddigi politikájukon, ha nem keresnek megoldást a demográfiai problémákra, ha így folytatódik minden, mint eddig, ha a magyarokkal harcolnak ahelyett, hogy a valós gondokkal foglalkoznának, húsz-harminc év múlva Románia, sajnos, szétesik. Sajnos, mondom, mert nem nélkülünk, hanem velünk együtt történik majd ez” – hangsúlyozta Antal Árpád.
Újraindítani a román–magyar párbeszédet
A balkáni politizálás mesternyilatkozata volt Traian Băsescu megnyilvánulása – véli Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszentgyörgyi elnöke, aki szerint a román politikusok mindig helyszínhez és alkalomhoz illesztik kijelentéseiket. Az államfő esetében is figyelembe kell venni, hogy Marosfőn milyen közönség előtt fejtette ki mondandóját – vélekedett. A magyar fiatalok húsz éve ilyen nyári egyetemeken szocializálódnak, a románok kevésbé, nem szokták meg, hogy az ilyen helyeken elhangzanak meredekebb üzenetek is, ezért reagáltak olyan hevesen a tusványosi vagy EMI-táborbeli előadásokra. Nemes Előd pont a mostani történések kapcsán fogalmazta meg: jobb lenne, ha Tusványos ismét a román–magyar párbeszéd helyszínévé is válna, sok feszültség levezethető lenne, ha nem a sajtóban üzengetnének egymásnak a felek, hanem egy asztalhoz ülnének. Ugyanakkor nem hiszi, hogy Traian Băsescunak módjában áll Tusványost betiltani, az államelnök túllépte hatáskörét marosfői nyilatkozataival – fogalmazott a néppárti politikus. A román vezetők az elmúlt egy évben többször próbálták kihasználni, hogy Magyarország nehéz helyzetbe került az EU-ban, saját állampolgárait védi, míg az itteni vezetők mindenben alkalmazkodni próbálnak az uniós elvárásokhoz. Megpróbálják kihasználni ezt a helyzetet, ám Nemes Előd szerint ez nem sikerül nekik, Traian Băsescu egy új pártot akar felfuttatni, kihasználja, hogy Pontáék népszerűsége kicsit csökkent, mindent bevet – fogalmazott a néppárti politikus.
Băsescu megy, Székelyföld marad
Sérelmezte Traian Băsescu kijelentéseit Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke is. Mint fogalmazott, szégyellné magát Băsescu helyében, hisz éveken át odaült Orbán Viktor mellé, jópofizott, barátkozott, most pedig támadja, fenyegeti. „Băsescu elnök úr elfelejti, hogy Románia az EU tagja, nem tilthatja meg, ki, mikor, hova megy, ha mégis meg akarják tenni, akkor vissza kell állítaniuk a Ceauşescu-féle kommunista, diktatórikus berendezkedést” – mondotta. „A román politikusoknak inkább az országban élők mély szegénységével, saját népükkel kellene foglalkozniuk, nem a magyarokkal. Bizonyára zavarja őket, hogy végre körvonalazódik a teljes körű magyar összefogás” – vélekedett. „Băsescu csak egy politikus, aki ma van, holnap nincs, Székelyföld azonban volt, van és lesz” – hangsúlyozta Kulcsár-Terza József.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Használ a gazdaságnak az autonómia (EMI-tábor)
Az autonómia különböző kérdéseinek szánt utolsó napon az önrendelkezés gazdasági vetületeiről is szó esett. Az idei EMI-táborban az előadók, működő autonómiák szakemberei, politikusai egyértelműen és egyöntetűen előnyösnek tekintették azt, hogy egy autonóm régióban a gazdaságpolitikai döntések is közelebb kerülnek a polgárokhoz és a vállalkozókhoz. Ugyanakkor segít, hogy a gazdaságot a helyi erőforrások révén „táplálják”, legyen az természeti erőforrás vagy éppen adó. A helyi parlament pedig az autonóm tartomány gazdaságpolitikájának prioritásait figyelembe véve hozhatja meg döntéseit.
Daniel Laspra, a CADCI katalán vállalkozói szövetség titkára elégedetlenségének adott hangot, mert adóügyekben például az autonóm terület nem rendelkezik elegendő hatáskörrel, az adókat Madrid szedi be, igaz, jelentős mértékben visszaosztja. A függetlenségi törekvéseknek ez is jelentős pontja – szögezte le a szakember. Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy egy sor gazdasági kérdésben Katalónia kormánya, illetve szakhivatalai döntenek, és arra biztatta a székelyföldi vállalkozókat, hogy minél több saját termékkel jelenjenek meg a piacon. Véleménye szerint a kiváló székely termékek exportja – irányuljon akár román vidékekre, vagy szerte Európába – a térség kulturális védjegye is. Ez egyáltalán nem gazdasági sovinizmus – érvelt a katalán szakember, aki kérdésre válaszolva elmesélte, a katalán pezsgő, a cava azután vált sikeressé Európában, miután a spanyol piacon egyfajta bojkottot hirdettek ellene.
Miren Martianera Baszkföld kezdetekkor kockázatos, ám annál eredményesebb adórendszerét ismertette dióhéjban. A Baszk Nemzeti Párt külügyi kabinetjének tagja elmondta, az autonóm hatóságok állapítják meg, szedik be az adókat, Madridnak fix öszszeget fizetnek be. Így gyakorlatilag az adópolitika egész működését ők határozzák meg, ezért például az autonóm területen belüli provinciákban különböző adószinteket tudtak meghatározni. Ez – bár kockázatos is, hiszen gyengébb teljesítmény esetén felborulhat az egyensúly – nemcsak a vállalkozóknak kedvező, nem csupán a gazdaság egészét határozza meg (a pénzügyi válság kevésbé érintette a baszk gazdaságot), hanem például környezetvédelmi szempontból is több jogosítványt biztosít. Philipp Erschbaurner, a Dél-tiroli Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara munkatársa kijelentette, az ottani modell bebizonyította, ha nincs autonómia, akkor fejlődés sincs. A leginkább mezőgazdaságból élő régió az egy főre eső nemzeti össztermék vonatkozásában az évi 25 ezer eurójával Európa élvonalába tartozik, de ezt csakis úgy tudták elérni, hogy az egyébként rendkívül nehéz éghajlati és domborzati körülmények között termelő ágazat jelentős támogatásban részesül. Mindezt azért is, hogy megőrizzék a természetes tájat, hiszen a másik jelentős bevételi forrás a turizmus, évente 30 millió vendégéjszakát regisztrálnak. Az export vonatkozásában a bor az elsődleges termékük, a megtermelt mennyiség kilencven százalékát szállítják külföldre. Az adórendszer itt is nagymértékben helyi hatáskör, az adók többségét az autonómia szakintézményei vetik ki és gyűjtik be, csak bizonyos adónemek tartoznak Rómához. A székelyföldi Arbor vállalkozói szövetség ügyvezetője szerint a gazdasági önrendelkezést sok értelemben a vállalkozók is meg tudják valósítani. Molnár Judit környezetvédelmi szakember ezért öt ajánlásba sűrítette mondandóját. Javasolta, hogy mindannyian (vállalkozók és fogyasztók) saját életünket éljük, legyünk ne a környezet, a média által diktált szokások, trendek rabjai, a magánvállalkozások legyenek közösségi beállítottságúak, tanuljuk meg, hogy a gazdaság építése a családban kezdődik, tudatosan élesszük fel és működtessük a közösségeket (például erős vállalkozói szövetségeket), és tanuljunk abból a tudásból, amit eleink ránk hagyományoztak (például a nyílföldeken való gazdálkodást, amikor évente cserélődött a kaszáló-legelő megművelője). Mindez azt feltételezi, hogy személyesen és a közösségben is belülről éljük meg az autonómiát – mondta az előadó.
Ferencz Csaba
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Borbély „félévet értékelt”
Traian Băsescu marosfői nyilatkozata túllépett minden olyan szabályt, amit a nemzetközi diplomácia elismer – mondta Csíkszeredában Borbély László. Az RMDSZ politikai alelnöke a jövő évi magyarországi választásokról is szót ejtett.
Csíki RMDSZ-es községi polgármesterekkel találkozott Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerdán Csíkszeredában, ahol az idei év RMDSZ-t is érintő témáiról beszélgettek. Az ínséges esztendőről „Ínséges év elé nézünk, ezt már ez a fél év is bebizonyította. Megemlíteném, hogy a 2010-es és 2011-es esztendők is nehezek voltak, amikor az RMDSZ kormányon volt, mert fizetéseket kellett levágni, és más megszorító intézkedések is voltak, de az infrastrukturális beruházások tekintetében most fele annyi költségvetési háttér sincs, mint akkor volt” – mondta az eseményt követő sajtótájékoztatóján Borbély, aki a téma kapcsán megjegyezte, jelenleg ugyan ellenzékként politizálnak, de konkrét elképzeléseik vannak arra a 2014–2020-as időszakra, amikor az Európai Uniótól hatalmas összegeket lehet megpályázni. Borbély véleménye a politikai nyilatkozatokról A politikai alelnök kitért Vona Gábor Jobbik-elnök és Traian Băsescu államfő napokban tett nyilatkozatára is. „Úgy látom, hogy a román politikusok, és nemcsak a nacionalisták, megpróbálják a magyarellenes kártyát előhúzni a tarsolyból. Én úgy tudom, hogy az idei Tusványoson egyetlen olyan információ sem hangzott el, beleértve a magyar miniszterelnök előadását, amely sértené Romániában akármelyik politikus önérzetét. A borzonti EMI-táborba többek között jobbikos politikusokat is meghívtak, akik kötelességüknek érzik olyan nyilatkozatokat tenni, amelyek felborzolják a közvéleményt. Az RMDSZ egyértelműen elhatárolja magát ettől a nyilatkozattól, mert akárhogyan is tettek fel egy kérdést Vona Gábornak, az nem vezet sehova, ha úgy válaszol, hogy abból a két állam között bármiféle konfliktus lehet” – fogalmazott Borbély, majd a Băsescu-féle marosfői kijelentésekről is szót ejtett. „Túldimenzionáltnak tűnt a román elnök reakciója egy magyarországi ellenzéki pártelnök kijelentésére, és meggyőződésem, hogy politikai, nem pedig államelnöki nyilatkozat volt, hiszen túllépett minden olyan szabályon, amit a nemzetközi diplomácia elismer. Egyik nyilatkozat sem használt senkinek.” A régiósításról A területátszervezés kapcsán az alelnök azt mondta, úgy néz ki, hogy halasztás lesz, „hiszen a romániai politikai élet most nem tudná az urnák elé szólítani azt az ötven százalékot, akik szavaznának az alkotmánymódosításról. Valószínű, hogy ezt a referendumot összekapcsolják a jövő évi államelnöki választással.” „Az én legnagyobb problémám, hogy jelen pillanatban az RMDSZ az egyetlen politikai alakulat, amelynek van elképzelése arról, hogy hogyan nézzenek ki az új gazdasági régiók. Egyetlen párttól sem tudnak önök sem, mások sem felmutatni egy koherens elképzelést, maga a kormány sem tud” – állította Borbély László. Hozzátesszük, az Erdélyi Magyar Néppárt március 26-án Csíkszeredában mutatta be regionalizációs javaslatát, amely szerint Romániát tizenkét régióra és három metropolisz-övezetre osztanák. A jövő esztendei magyarországi választásokról A Székelyhon.ro kérdésére, hogy az RMDSZ-nek van-e már álláspontja a jövő esztendei magyarországi választásokkal kapcsolatban, Borbély László a következőt válaszolta: „a személyes álláspontom egyértelmű, megkérem nagy tisztelettel a magyarországi politikusokat, hogy a kampányukat és a belharcaikat ne hozzák be Romániába. Azon túl, ismét személyes véleményem, hogy mi 1990 óta nagyjából mindig azt mondtuk a romániai magyaroknak, hogy éljenek szavazati jogukkal, ez gondolom, érvényes lesz most is. Amúgy még nincs kialakult álláspontunk.” Tánczos a rossz kormányzati döntésekről Az eseményen a házigazda Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke mellett Tánczos Barna szenátor is jelen volt. Utóbbi azt mondta, az idei gazdasági mutatókból világosan látszik, hogy milyen hatásai vannak a kormány által meghozott döntéseknek. „Megnyirbálták a gazdasági beruházásokra fordítható pénzeket, ezért az állam megrendelőként visszalépett a piacról, tehát nem igényel beruházásokat, így a magánszektorban megnövekedett a munkanélküliek száma. Közben csökkentek az állam bevételei is, ezért új adók jelentek meg” – magyarázta a szenátor, aki a régióátszervezés kapcsán kijelentette: „felszólítjuk a kormányt, hogy azonnal intézkedjen, és tárgyalja újra a jelenlegi fejlesztési régiókat, mert felelőtlenség ezekkel a régiókkal még egy hétéves uniós ciklust elkezdeni”.
Kozán István
Székelyhon.ro

Sikeres volt az EMI-tábor: a román sajtó csúsztatásai miatt feljelentést tesz az EMI
Visszanyerte korábbi lendületét az augusztus 11-én véget ért EMI-tábor. A látogatók számában korábban tapaszt visszaesés idén megszűnt, a tábor pedig – köszönhetően a több száz meghívottnak – jó alkalmat biztosított az érdemi vitákra.
Közel 15.000 fiatal és fiatal lelkületű vett részt augusztus 7-11. között az Erdélyi Magyar Ifjak, immár kilencedik alkalommal megszervezett, nyári táborában. A borzonti Dorka Panzió területén lezajlott fesztivál ezúttal is viták, előadások és könnyűzenei koncertek helyszíne volt.
Az EMI-tábor vasárnapi autonómia-napján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kijelentette: nem az a fontos, hogy Románia jelenleg milyen jogokat garantál a székelyeknek, hanem az, hogy a székelyek autonómiát kívánnak, amit az SZNT-nek köszönhetően a többi európai kisebbség is felismert.
A táborban tartott sajtótájékoztatón a szervezők a román sajtó egy részének csúsztatásira is felhívták a figyelmet. Soós Sándor főszervező rámutatott: az Antena3 országos hírtelevízió „szégyenteljes, csúsztatásoktól hemzsegő” beszámolót sugárzott több adásában is. Annak ellenére, hogy jelen voltak a táborban és saját felvételeket is készítettek, élő tudósításuk mellé hamis, félrevezető képanyagokat vágtak be (magyarországi lőtéri gyakorlatokat vagy a 2006-os budapesti tévéostrom képeit). Soós közölte, a tudósítás miatt feljelentést tesznek az illetékes médiahatóságnál. Elmondta továbbá, hogy a román állami ellenőrzőszervek képviselői az elmúlt évekhez hasonlóan idén is tömegesen érkeztek a rendezvényre, így csütörtökön mintegy 30 különböző ellenőr vizsgálódott egy időben.
A szervezők a Gândul napilap vasárnapi állításait cáfolva jelezték: az EMI-sek arra törekednek, hogy a tábori bevételek fedezzék a kiadásokat, „nullában jöjjenek ki”, és nem igaz, hogy a tábor „egy jó üzlet” lenne, amit a szervezők saját meggazdagodásukért tartanak fenn. Sorbán Attila Örs, az EMI országos elnöke megjegyezte: csúsztatás a lap azon állítása is, miszerint pár száz résztvevő lett volna jelen. Az EMI-tábor már péntek estére elérte a tavaly a teljes hét során regisztrált, tízezres látogatottságot.
(Az Erdélyi Magyar Ifjak sajtóközleménye)
erdon.ro

Kiutasítaná a magyar szélsőségeseket Diaconu Romániából
A külföldi szélsőségesek kiutasításáról és rendezvényeik betiltásáról terjesztett törvénytervezetet a parlament elé Bogdan Diaconu, a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt parlamenti képviselője – közölték csütörtökön a román lapok.
A jogszabály betiltana minden olyan rendezvényt – találkozót, konferenciát, tábort, és tüntetést -, amely akár csak közvetve is megkérdőjelezi Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, és nemkívánatos személynek nyilvánítana Romániában minden olyan külföldit, aki – bárhol a világon – megkérdőjelezi a román alkotmány első cikkelyét.
Bár a tervezet nem utal a magyarságra, a hozzá csatolt sajtóközleményben Diaconu kifejtette, hogy ez a második olyan képviselői kezdeményezése, amely a „magyar szélsőségesek megfékezésére" irányul. Tavasszal Diaconu jogszabály-tervezetet dolgozott ki a pártokhoz kötődő alapítványok külföldi finanszírozásának betiltásáról, amellyel állítása szerint Tőkés László Európai Parlamenti képviselőt vette célba.
A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Bogdan Diaconu vasárnap Vona Gábor nemkívánatos személlyé nyilvánítását és a Jobbik romániai betiltását követelte a bukaresti külügyminisztériumtól.
Romániában számos sajtótermék idézte, illetve számos politikus elítélte a Jobbik elnökének az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület székelyföldi táborában megfogalmazott véleményét, miszerint ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.
Maszol.ro

A megfenyegetett Tusványos
A 2013-as év az utolsó, amikor a magyar politikusok nyugodtan járkálhattak Romániában, és a tusnádfürdői nyári egyetem sem szervezhető meg többé, ha az ideihez hasonló formában zajlik – jelentette ki Traian Băsescu román államfő. A magyar kormány közleményben egyértelműsítette: következetesen támogatja a romániai magyarság demokratikusan felvetett igényeit.
A Hargita megyei Marosfőn rendezett nyári egyetem hasonló témákra érzékeny közönsége előtt – a rendezvény elsősorban a határon túli, illetve a székelyföldi megyékben élő román közösségeket célozta – minden korábbinál nagyobb erővel buggyant ki a román hatalom magyarfóbiája. Băsescu azzal fenyegetőzött, hogy Románia „helyre teszi” Budapestet, miután az Erdélybe látogató magyar politikusok „átlépték a tisztesség határait.” Az államfő szerint Magyarország jelenleg az instabilitás forrása a régióban élő kisebbségekkel való bánásmód tekintetében.
Az elnök kitért Tőkés László tusnádfürdői kijelentésére is, amelyben azt kérte Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől: Magyarország – a dél-tiroli németekért tett osztrák gesztushoz hasonlóan – vállaljon védőhatalmi státust az erdélyiek fölött. „Az a személy, aki magyar védőhatalmi státust kér Erdély fölött, nem érdemli meg, hogy román állampolgár legyen” – fogalmazott Băsescu. A kedélyeket azonban nem csak a tusnádfürdői kijelentések borzolták fel, hanem Vona Gábor Jobbik-elnöknek a borzonti EMI-táborban tett kijelentései is. Vona arról értekezett, hogy a nemzetközi színtéren is fel kell vetni Trianon kérdését, illetve hogy Magyarországnak akár konfliktusokat is fel kell vállalnia a romániai magyarok érdekében.
Oktatás és kioktatás
A határon túli románokkal kapcsolatos politikáról szólva az államelnök felszólította a határon túli román közösségeket, hogy vallják magukat románnak, legyenek egységesek, ne osszák meg magukat több szervezet között, mert a román állam csak ebben az esetben tudja őket támogatni. Emlékeztetett: számos környező országban népszámlálások következnek. „Testvérek, valljátok magatokat románnak, ne moldovánnak, szerbnek vagy más, a kommunizmus idején kitalált identitásúnak. Románia azokat támogatja, akik románnak vallják magukat” – hangsúlyozta. Az elnök szerint az iskolaügy helyzete is gyakran a román közösségeken múlik. Igaz, külső nehézségek is vannak, mivel Ukrajnában, Szerbiában és Magyarországon is nehéz munkát találni, ha valaki csak az anyanyelvén tanul. „Ezt mondjuk az RMDSZ-es kollégáknak is, amikor magyar iskolákat kérnek: ha a fiataljaitok csak magyarul tanulnak, nem találnak munkát Bukarestben. Mit kezdenek a diplomájukkal, hiszen Románia nagy, nem csupán Hargitából és Kovásznából áll” – mondta Băsescu. Románia és Moldova esetleges egyesülése kapcsán kifejtette: bár valamennyi román párt szeretné, a moldovaiak többsége nem akarja, a kommunista párt unió- és NATO-ellenes, és az ország eurázsiai integrációját szorgalmazza.
Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet a külügyminisztériumban ismertette a magyar kormány álláspontját a Traian Băsescu által érintett kérdésekben. A közlemény kiemeli: a magyar kormány következetesen támogatja a romániai magyarság demokratikusan felvetett igényeit, amelyek összhangban állnak az európai normákkal és gyakorlattal. A nemzeti közösségek védelmében is közösek a két ország érdekei, e kérdésben is „az építő párbeszédre és együttműködésre törekszünk.”
Román tudatépítés
Egyre élesebb ellentmondás feszül a között, ahogy Bukarest a határon túli románokhoz viszonyul, illetve ahogy a Romániában élő magyar közösség igényeit és az anyaországgal fenntartott kapcsolatait kezeli – hívja fel a figyelmet elemzésében a Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport. Mint felidézik, Traian Băsescu néhány héttel ezelőtti moldovai látogatása során nem zárta ki a határmódosítás lehetőségét. „Kérjék, és megvalósítjuk!” – válaszolta egy ottani polgár felvetésére, miszerint egyesíteni kellene Moldovát és Romániát, majd arról beszélt, hogy szeretné, ha a Prut mindkét oldalán élő románoknak csak egy, közös állampolgárságuk lenne. Mivel azonban ez nem lehetséges, mandátuma lejártával „érzelmi okokból” felveszi a moldovai állampolgárságot.
A következő napokban egy határon túli román gyerekek számára megszervezett sulinai táborban arról beszélt, hogy Románia a román tudat újraélesztésén ügyködik a határon túli románok körében, akiknek az elmúlt ötven évben „rosszul tanították a történelmet”. Azért látogatott el a táborba, mondta, hogy az ottani fiatalokban is tudatosítsa a folyamat fontosságát. Természetesen lojálisaknak kell lenniük az országhoz, amelyben élnek, mivel „mi sem örülnénk, ha létezne olyan kormány, amely arra ösztönözné a Románia területén élő kisebbségeket, hogy ne legyenek lojálisak a román államhoz” – idézi a Mensura az államelnök mondandóját.
Üzengetés Budapestre
Mindeközben a román kormány goromba hangvételű közleményekben bírálja azon erdélyi és budapesti magyar politikusokat, akik a Romániában élő magyar közösség nemzeti identitása megőrzésének fontosságát hangoztatják, és az azt előmozdító eszközöket – mint például az autonómia – keresik. Mindennek fényében kettős mércének tűnik, ahogy a kormány például a Tusványoson elhangzott felvetésekre reagált. Ott ugyanis senki sem vetette fel a határmódosítás témáját, a leghevesebb bírálatot kiváltó, a Magyarország Erdély fölötti védőhatalmi státusra vonatkozó felkérés magyarázatakor az „ötletgazda” Tőkés László épp azt szögezte le: annak köze sincs a határmódosításhoz, csupán egy, Ausztria és Dél-Tirol vonatkozásában nemzetközi precedenssel is rendelkező mechanizmust jelent. Az utóbbi nem csorbítja Olaszország szuverenitását, lehetőséget biztosít viszont a Dél-Tirolban élő német közösség nemzeti identitásának bécsi támogatású megőrzésére.
Ahogy Băsescu szerint Románia számára fontos a környező országokban, illetve máshol élő románok körében a román tudat erősítése, úgy Bukarestnek sem lehet kifogása Magyarország azon törődésével szemben, hogy erősítse a magyar nemzethez való tartozás tudatát a külhoni magyarok körében. „A magyarok Romániával szembeni lojalitását épp a román kormány ássa alá, amikor zsigeri, durva érveket nélkülöző reakciókkal utasítja el a párbeszéd lehetőségét is a magyar közösség önrendelkezéséről” – áll a Mensura elemzésében.
Vona, a kiutasított „szélsőséges”
Nemzetközi színtereken kellene felvetni Trianon kérdését, hiszen a cél az, hogy minden magyar egyetlen országban éljen – jelentette ki többek között Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Hargita megyei Borzonton az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által szervezett 9. EMI-táborban. Ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell. Vona kijelentései heves reakciókat váltottak ki román részről. A bukaresti külügyminisztérium közleményben ítélte el a politikus kijelentéseit, a kommünikében megfogalmazottak szerint a Vona által szorgalmazott „etnikai alapú autonómia” nincs összhangban a nemzeti kisebbségeket érintő európai normákkal, és felszólította a magyar kormányt, hogy határolódjon el a politikus kijelentéseitől. A közleményben az is áll, hogy a román külügynek egy hónapon belül másodszor kell állást foglalnia „egyes magyar hivatalosságok Románia szuverén területén megrendezett nyári egyetemeken tett kijelentései miatt, amelyek a román fél szerint nincsenek összhangban a magyar-román stratégiai partnerséggel a 21. századi Európáért.” Ezzel arra utalnak, hogy Tusványoson Rétvári Bence, a magyar közigazgatási minisztérium parlamenti államtitkára többek között arról beszélt, hogy a tervezett román közigazgatási reform súlyosan sérti az Európa Tanács és az Európai Unió nemzetközi jogi egyezményeit, amire a román külügy a tegnapihoz hasonló hangvételű közleményben reagált. A román bírálatokra a magyar külügyminisztérium szűkszavú nyilatkozatban reagált, amelyben leszögezik: a Jobbik ellenzéki párt, amely nem vesz részt a magyar kormányzat munkájában és nem is osztozik annak felelősségében.
Hadüzenet Kelemen Hunor túlméretezettnek tartja Traian Băsescu reakcióját a magyar politikusok nyilatkozataira. A Krónikának adott nyilatkozatában az RMDSZ elnöke elmondta: „Racionálisan nem lehet megmagyarázni Băsescu nyilatkozatát, az ugyanis egyfajta hadüzenettel ér fel, ami elfogadhatatlan.” Ilyen helyzetekben az RMDSZ már több ízben is felajánlotta a közvetítést, például annak idején a magyarigazolványok miatt kialakult nézeteltérések során segített megoldást találni, és az most is hasznos lehetne – tette hozzá Kelemen Hunor. A Tusványos esetleges betiltásáról az RMDSZ-elnök úgy fogalmazott: az unióban nem lehet megtiltani az emberek szabad mozgását és a vélemények szabad áramlását, mint ahogy „a hülyeségét” sem. „Akkor lenne hiteles a példás román kisebbségpolitikáról beszélni, ha azt a magyar kisebbség tagjai tennék, nem pedig a román kormány tagjai” – összegzett Kelemen Hunor. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint a román politikusok által az utóbbi időszakban a magyar ügyek kapcsán tett kijelentések kampánycélokat szolgálnak. „Mind Tusványos, mind az EMI-tábor a nacionalista román sajtó kereszttüzébe került, amely összefüggésükből kiragadva félreértette vagy eltorzította az ott elhangzottakat. A román politikum ennek nyomán reagált az ismert hangnemben. Közelednek a 2014-es európai parlamenti és államfőválasztások, ezek a megnyilvánulások pedig a kampány egyféle előkészítő hadműveletét jelentik” – fogalmazott a Krónika megkeresésére a politikus. Toró úgy véli, az erdélyi nyári szabadegyetemeken idén sem történt semmi másként, mint a korábbiakban, csak a közelgő kampány miatt kerültek a figyelem középpontjába.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

A politikai elit felelőssége
Korunk globalista zsarnoksága abban különbözik a történelem eddigi autokratikus rendszereitől, hogy tagadja önmaga létét. Önfenntartását célzó eszmei pillére nem az emberek meggyőzésén alapul, mint a liberalizmus, a konzervativizmus vagy a szociáldemokrácia/szocializmus, hanem azok félrevezetésén. Valamennyi – amúgy rég idejétmúlt – ideológia képviselői közé beférkőznek a globalizátorok, akik lényegében színjátékot játszanak, amikor úgy tesznek, mintha még mindig e letűnt politikai ellentétek határoznák meg a világ folyamatait és a nemzetek jövőjét. A meg nem vásárolt lényeglátók egy része is belemegy a játékukba, mert esélytelennek érzi a tiszta beszédet, fél a periferizálódástól, a szalonképtelenné nyilvánítástól vagy egyszerűen a választási vereségtől.
Ebben az orwelli rendszerben igazi felüdülés egy olyan rendezvény, ahol az előadók nyíltan beszélnek globalizmusról, nemzetellenes látszatmagyarokról, az erdélyi magyarság létkérdéseiről. S teszik ezt a nemzet sorsa iránti felelősségtől áthatva. Miként 2006-ban az akkor négyéves fiam megállapította: az EMI táborban „magyar a levegő”.
Neptun: akkor és ma
Az EMI-tábor idei programjának keretében megszólalók tovább vitték a valódi szólásszabadság e nemes hagyományát, legyen szó Ady Endre szabadkőműves kötődéseiről, az autonómiáról, a sajtószabadságról vagy a Neptun-ügyről, amely kerek húsz esztendeje kavarta fel az erdélyi politikum állóvizét.
A Neptun-problematikát elemző kerekasztal kapcsán a Magyar Távirati Iroda is kiadott egy hírt, amire Borbély László, az egyik egykori részvevő fontosnak tartotta reagálni. Az MTI által közzétett „válaszban” foglalt állításokat a következőképpen rendszerezhetjük: az e sorok írója által szerkesztett Neptun-gate című könyv, amely összefoglalja a húsz évvel ezelőtti polémia legfőbb dokumentumait, „tele van valótlanságokkal”. A következő mondatot pontosan idézném, mert nem teljesen világos a tartalma: „Szerzőinek pedig nincs már más lehetőségük a megszólalásra, és ez is azt bizonyítja, igazuk volt azoknak, akik a román féllel való tárgyalás lehetőségeit keresték.” Továbbá: ha a neptunosok nem jártak volna el helyesen, akkor is, utána is, a magyarság eláll mellőlük, nem élvezték volna a magyarság bizalmát. „Nem lehet két évtizeden keresztül félrevezetni a romániai magyarságot.” A külpolitikainyomásgyakorlás eszközét feladta az RMDSZ.
Valótlanságok?
Ami a valótlanságokat illeti, jó lenne, ha Borbély László megnevezné azokat. Egy dokumentumgyűjteménynek, amely módosítás nélkül közli egy adott kérdésben megnyilatkozók interjúit és esszéit, nem feladata a korrekció, ettől függetlenül a kötet szerkesztése és végső korrektúrája során nem találkoztam valótlan állításokkal.
A külpolitikai nyomásgyakorlás eszközét 1996-ban az RMDSZ feladta, mint ahogy az autonómiáért való tényleges küzdelmet is. Az RMDSZ-politika legfőbb haszonélvezője a román nemzetállam volt: úgy integrálódhatott az európai struktúrákba, hogy az erdélyi magyarság sorsának rendezése érdekében semmit nem tett az RMDSZ kormányba emelésén kívül. Az RMDSZ pedig – miniszteri, államtitkári és igazgatói pozíciókért cserébe – a Neptun-ügy mintájára vállalta az etnodiszkriminatív román politika legitimálását.
Nem várhatjuk a magyar érdeket súlyosan sértő politikai paktum egyik illusztris szereplőjétől, hogy ezt elismerje és ne beszéljen mellé. A modern politikai kommunikáció legfőbb problémája, hogy a választópolgár előtt a valós szándékokat leplező, az egyéni érdekmotiváltságot elfedő, a közösségi érdeket sértő álláspont éppoly racionális felvértezettséggel jelenik meg, mint a valóságot tükröző, a nemzeti érdekekkel ténylegesen konvergens, jövőbe mutató álláspont, s csak igen kevesen képesek elválasztani az ocsút a búzától.
Közösségi érdekek és azok felismerése
Érdemes részletesen górcső alá venni azt az álláspontot is, hogy meg lehet-e téveszteni egy nemzeti vagy politikai közösséget hosszú távon a saját érdekeit illetően. E kérdés átvezet egy másik problémához is: a választók milyen mértékben képesek felismerni saját érdeküket? Helytálló-e a liberális demokrácia azon alaptétele, hogy a politikai testet alkotó állampolgárok zöme racionális, döntőképes, tisztában van saját érdekeivel, s így felelős döntést tud hozni a választásokon? Ha e tétel igaz lenne, nem kellene kivenni a népszavazási kérdések közül az adóval kapcsolatos ügyeket.
Az egyéni érdekkövetés nem mindig mutat a közösségi érdekérvényesítés irányába. Jó példa erre 1918 késő ősze, amikor az lett volna a közösségi érdeknek megfelelő magyar politikai cselekvés, ha az ütőképes, zömmel harcedzett katonákból álló, az ellenség földjén állomásozó csapattesteket átszervezik az ország történelmi határainak védelmére. A szabadkőműves dominanciájú Károlyi-kormány mégis a leszerelés mellett döntött, a tömeg ujjongása közepette. Innen egyenes út vezetett az ország két harmadának elvesztéséhez.
Alois Schumpeter osztrák közgazdász-politológus írja, hogy a közakarat nem a demokratikus politikai folyamat hajtóereje, hanem annak végterméke. Más szóval: a közakaratot a pártok teremtik meg politikai marketing útján. S miként a mosóporok közül is azt választja a fogyasztó, amelynek meggyőzőbb a reklámja, tehát amely mögött jellemzően nagyobb tőke áll, nem pedig azt, amely hatékonyabban mos, a választók zöme is azt a politikai gárdát választja, amelynek reklámja, marketingje ügyesebb, rafináltabb, erőteljesebb.
Az elit felelőssége
A nemzetek egymás közti vetélkedésében azon közösségek jutnak versenyelőnyhöz, amelyek politikai elitje elkötelezett a közösségi célok érvényesítésének kérdésében, és képes is rá. Amelynek elitje akár politikai kockázatot is vállal szükség esetén a köz érdekében, a népszerűtlen intézkedésektől sem riad vissza, s cselekvéseit elsősorban nem a négyévenkénti választás motiválja, hanem a nemzetszolgálat.
Az RMDSZ-vezetés előtt két út állt 1996-ban. Az egyik a könnyű népszerűség- és pozíciószerzés útja, a Neptun-logikájú kormányzati szerepvállalás. A másik a nehezebb, de távlatosabb: az autonómia útján való megmaradás. Miként Eva Maria Barki, Csapó József és Borbély Imre mellett a borzonti EMI-táborban Bodó Barna is kifejtette: kormányon belül képtelenség autonómiát kivívni, hiszen épp a kormány által is képviselt és gyakorolt államhatalomból kíván közösségünk részesedni.
Az autonómia útját járni, megszervezni a közösséget, az erdélyi magyar társadalmat, elérni a mindennapi életben a többségtől való minél kisebb függési fokot, s emellett minden politikai energiát az erdélyi kérdés nemzetköziesítésére fordítani: nehezebb lett volna és népszerűtlenebb is. De lett volna távlati esélyünk a fogyatkozásunk megfékezésére. Az autonómiapolitika mellett álltak a történelmi egyházak, a civil társadalom, a sajtó egésze és az akkor még egységes politikum.
Ehelyett az elit engedett politikai szirénhangoknak, s a jó esetben az erdélyi magyar társadalom morális állóképességének megőrzését, az értékiránytűk nemzedékek közötti átörökítését, a többségi elnemzetlenítő, tudatmosó törekvések ellensúlyozását szolgálótájékoztatáspolitikátátépítette a legfontosabb közösségi célokat feladó, önsorsrontó politikájának legitimálására.
Ahogy könnyebb volt 1918-ban a „béke” mellett szónokolni, amikor három oldalról fenyegette ellenséges támadás az országot, ahogy Európa-szerte ma is népszerű és könnyű a globalizmus, a fogyasztói társadalom jelszavait szajkózni a politikai korrektség idiómáját követve, úgy könnyű a hatalommal való megegyezés mellett síkra szállni a lassan száz éve a többség által nyomorgatott közösségben is. A választók nagy része vevő erre, lásd a Bugár Béla-féle felvidéki szörnypártot, a Híd-Most nevű szlovák–magyar képződményt, amelynek elnöke odáig megy az önfeladásban, hogy nyíltan kimondja: nem lát problémát abban, ha magyar szülők szlovák iskolába íratják a gyermekeiket, s azzal kampányol, hogy az MKP-vel ellentétben ők NEM akarnak autonómiát.
Az erdélyi magyar politikai elit közös felelőssége, hogy a pártcsatározások közepette mi ne juthassunk ide. Ehhez viszont közös nemzeti minimumra, közös múltértelmezésre és jövőképre lenne szükség. Nem pedig arra, hogy egy többszázezres lélekszámfogyással járó, közösségi szempontból megbukott politikai kurzus origóját, a Neptun-ügyet ma is mintának állítsuk be.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)