Január 23-án Nagybányán a civil szervezetekkel találkozott a nagybánya-központú területi RMDSZ elnöksége a helyi RMDSZ székházában. A városban működő legtöbb civil szervezet (EMKE, a Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány, a helyi RMPSZ, a Magyar Tanítók Klubja, az Erdélyi Múzeum-Egylet helyi orvosi köre, az EKE Gutin osztálya, a Nagybányai Ifjak Szövetsége, az RMGE, valamint a Romániai Magyar Nők Szövetségének helyi fiókjai) egy-egy képviselője megjelent a tanácskozáson. A tevékenységhez szükséges pénzforrások megszerzésének nehézségeiről esett a legtöbb szó. Ludescher István felhívta a figyelmet, hogy immár hivatalosan az önkormányzatokhoz is lehet pályázatokat benyújtani. . /(Farkas E. Zoltán): Civil szervezetekkel... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Kolozsváron a természetjárást kedvelők 1891. jan. 11-én megalapították az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Trianonig nagyon jól működött, azután egyre több akadályt gördített az akkori hatalom az egyesület útjába, majd 1945-ben a kommunisták betiltották. 1990-ben újra elkezdődött a szervezkedés, 1991-ben pedig, a százéves évforduló tiszteletére, újraalakult az Erdélyi Kárpát Egyesület, amelynek fő célkitűzése a szervezett turizmus, honismeret és környezetvédelem fejlesztése Erdély területén. Az újraalakult EKÉ-nek a legnépesebb osztálya a kolozsvári. 2003-ban a kolozsváriak kétszáznál több kirándulást szerveztek, köztük honismereti túrákat. Kirándulásaikon több mint 3000 személy vett részt. A legnépszerűbb a nyaranta megszervezett Országos Vándortábor, amely tavaly a Maros-völgyében, Ratosnyán volt, ezernél több hazai és külföldi turista részvételével. Idei, XIII. vándortáborukat a gyergyói osztály szervezi a Gyilkos-tó közelében. Megszervezték a diákok számára a Kalotaszegi vetélkedőt, megemlékeztek dr. Xántus János munkásságáról. Újrafestettek megkopott turistajelzéseket, pihenőhelyeket alakítottak ki, a forrásokat és környéküket karbantartják. /Kovács Zsuzsa: A kolozsvári EKE tevékenysége 2003-ban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A kolozsvári ünnepek között hagyományossá vált Mátyás-napok idei rendezvénysorozata az első napján, február 21-én a Mátyás-házban megtartott megnyitón az alig maroknyi közönség színvonalas előadást hallgathatott meg. A főszervező, László Bakk Anikó kiemelte: a tizenkettedik Mátyás-napok alkalmával számban ugyan kevesen, ám lélekben annál többen töltik meg igaz szellemiséggel a házat. Dr. Gaal György tartott előadást a nagy király szülőháza sorsának alakulásáról. Kolozsvár legrégebbi lakóháza gótikus stílusú épület. 1889-ben felavatták a ma is látható emléktáblát, amelyet Pákey Lajos építész tervének alapján Zala György szobrász készített. Az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeuma volt a ház, 1934-ben azonban a múzeum anyagát egyszerűen kiszórták az utcára. Néhány évvel később az emléktáblát is eltávolították, ez a lépés azonban olyan hatalmas tiltakozást váltott ki, hogy a város akkori polgármestere kénytelen volt bukaresti parancsra visszahelyeztetni azt az eredeti helyére. A szülőház mai formája Kós Károlynak köszönhető: a bécsi döntés után őt kérték fel tervezőnek, Kós pedig szinte korhű módon állította helyre az épületet. Jelenleg a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia épülete. 1996. január 15-én még egy tábla került a ház falára, ezúttal két nyelven, és a valóságnak megfelelő tartalommal. /Sándor Boglárka Ágnes: Tizenkettedik Mátyás-napok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Március 2-án a képviselőház és a szenátus együttes ülésén elfogadták a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény egyeztetett változatát. A jogszabály tartalmi szempontból, illetve az ingatlan-visszaadási folyamat gyakorlati elemeinek tekintetében az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényben foglaltakhoz hasonló. Kötő József, az EMKE elnöke fontos lépésként értékelte a jogszabály elfogadását, hiszen ezáltal lehetőség nyílik a civil és önszerveződés útján létrejött egyesületek és alapítványok vagyonának visszaszolgáltatására is. A törvény értelmében kérelmezők lehetnek azok a jogi személyek (pl: Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Kárpát Egyesület) vagy kisebbségi közösségek, amelyeknek ingatlan vagyonát 1940. szept. 6. és 1989. dec. 22. között jogtalanul elkobozták. Ebbe a kategóriába sorolható például a bukaresti Petőfi Ház, illetve a temesvári Magyar Ház is. Szintén elfogadta a parlament két háza az ingatlan-visszaadás felgyorsításáról szóló sürgősségi kormányrendeletet, amelynek legfontosabb kitétele az 1989 után napjainkig törvénytelenül elidegenített egyházi ingatlanok visszaperelhetőségéről szól. Az RMDSZ által is szorgalmazott előírás lényege, hogy a perújrafelvétel jogával az egyházak a törvény hatályba lépésétől számított további 6 hónapig élhetnek. /P. A. M.: Visszaszolgáltatják a közösségi ingatlanokat. Kötő József: Érdemes visszaszerezni az elkobzott gazdagságot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Kötő József EMKE-elnök elmondta, hogy a szervezet egykori kolozsvári székházában ma a vasúti igazgatóság található. Lukács János, Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke közölte: a legtöbb menedékházat, amelyről a közvélemény úgy tudta, hogy az egyesület tulajdona, az EKE csak bérelte. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) az Erdélyi Gazdák Egyesülete jogutódjának tartja magát, három székházat is visszaigényel, tájékoztatott Farkas Zoltán elnök. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) számára az 1999-ben kibocsátott sürgősségi kormányrendelet már visszaadta Kolozsváron a főtéri Wass Ottilia házat. Funar polgármester megfellebbezte a döntést a közigazgatási bíróságon, ezért nem kaphatták vissza a házat. Az EMÉ-nek továbbra sem áll módjában visszaigényelni az egykori Ferenc József Tudományegyetem által bérelt (ma a BBTE tulajdonát képező) ásvány-, növény- és állattani gyűjteményeket, vagy az Egyetemi Könyvtárban fellelhető 300 ezer kötetét, régi nyomtatvány- és kézirattárát. /Székely Kriszta: Államosított közösségi ingatlanok nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Március tizenötödike, a szabadság ünnepe jó alkalom arra, hogy a két város, Szeged és Temesvár összetartozását közösen szervezett művelődési rendezvényeken kifejezze – fejtette ki Szász Enikő megyei tanácsos és Kohári Nándor szegedi önkormányzati képviselő mindkét városban. Márc. 12-én két fiatal temesvári képzőművész, Dobolyi Tamás grafikáit és Szekeres Bernadette festett tárgyait Aradi 13 címmel mutatta be Szegeden. Márc. 13-án a szegediek látogattak Temesvárra, Szőke János fotóművész Ecce Homo tárlatával. Márc. 13-án az Erdélyi Kárpát Egyesület kerékpárosai bejárták a város és a környék 1848–1849-es emlékhelyeit. /Szekernyés Irén: A fiatalokban tovább él az üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület márc. 6-án tartotta közgyűlését, ahol tiszteleti taggá választották többek között Tövissi József geográfust. Kolozsváron tanársegéd, majd a BBTE-n adjunktussá lépett elő. Tövissi, a földrajztudományok doktora (1978), a természeti földrajzot és azon belül a földfelszíntant, a geomorfológiát nemcsak tanította, hanem művelte is. 1990 és 1992 között az EKE elnöki tisztségét is viselte. /Dr. Molnár Jenő ny. egyetemi tanár az EME tiszteletbeli tagja: Megérdemelt elismerés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Hézagpótló kiadványt jelentetett meg az Erdélyi Kárpát Egyesület helyi szervezete. A mintegy hetven, kiváló minőségű színes fényképet tartalmazó album Szatmár megye legérdekesebb tájaira, történelmi és kulturális értékeire hívja fel a figyelmet. A kiadványt Fülöp Szabolcs szerkesztette, megjelenését az Identitas Alapítvány és a Gyermekközpontú Oktatásért Munkacsoport támogatta. /(Sike Lajos): Szatmári képek.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Máj. 1-jén, Magyarország európai uniós csatlakozásának napján indult útnak az az öt tagú, magashegyi túravezetőkből (Mályi József, Vámos László, Csima Mihály, Mocsári László – mindannyian a Magyarországi Kárpát-Egyesület tagjai, valamint Ratiu Krisztián, az Erdélyi Kárpát-Egyesület Gutin osztályának tagja) álló csoport, amely közel öt hónapon át a Kárpátok gerincén végighaladva, hét országot érintve 2500 km-t fog végiggyalogolni. Az expedíció a Kárpát-koszorú Nemzetközi Túramozgalom nevet viseli. Az útvonalon 6–8 naponként bárki csatlakozhat a gerinccsapathoz egy-két napra vagy akár több hétre is. Az indulás napján Orsován 25 turista (13 magyarországi és 12 erdélyi) csatlakozott a csapathoz. /Útnak indult a II. Kárpát-Koszorú expedíció. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Első nagybányai magyar civil fórumnak is lehetne nevezni: a Teleki Magyar Házban működő klubok, társaságok, egyesületek képviselői jöttek össze baráti találkozóra. Tizenöt civil alakulat képviselői jelentek meg. Többen javasoltak közös szervezet megalapítását a jobb együttműködés céljából. Az Erdélyi Féniks Szabadegyetem nevében Csoma György ismertette a nagybányai múzeum alapításának 100 éves jubileuma alkalmából előkészített programokat. A Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány vezetője, Simori Sándor felajánlotta a társulat kb. 800 kötetes könyvállományát a Tersánszky Könyvtárnak. A Máramarosi Vállalkozók Egyesülete nevében Kishegyi Endre az üzletember-találkozóra hívta fel a figyelmet. Dudás Gyula festőművész beszámolt a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságáról (NMKT). A Teleki Magyar Házzal karöltve több mint 30 tárlatot szerveztek az elmúlt két esztendőben. A Teleki Blanka Nyugdíjas Klub nevében Barcsi Lajos elnöke beszélt a sokadjára megszervezésre kerülő Szépkorúak Szavalóversenyéről. Balogh E. Csaba Koltón tanító magyar nyelv és irodalom szakos tanár a Németh László Gimnázium tanulóiból verbuvált diákszínjátszó kör rendezőjeként-vezetőjeként vett részt a beszélgetésben. A Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválon első helyezést nyert produkciójukat a nagybányaiak többször is láthatták. Kormos Sándor a Magányosok Klubjáról beszélt. A gr. Teleki Sándor cserkészcsapat legnagyobb idei rendezvénye a nyári csapattábor. Az EKE Gutin Osztályát Pál Teréz mutatta be. A Cimborák Gyermekszínjátszó és -bábcsoport a Lendvay Társulat keretében működik, Méhes Éva tanárnő irányításával. Történelmi vetélkedő, zarándoklat Csíksomlyóra, okt. 6-i és okt. 23-i megemlékezések – sorolta a Nagybányai Rákóczi Szövetség idei terveit Nagy Zoltán történelem szakos tanár. Nagy Zoltán a Németh László Gimnázium Schönherr Gyula Történelmi Köre, valamint a Turul Sas Lovagrend működését ismertette. A Teleki Magyar Házban a rendszeres programok mellett idén sem marad el a Bóbita Gyermeknap, lesz nyári játszóház és bábos tábor is. /(vásárhelyi): Fórum, tea, sütemény. Programokról beszélgettek a nagybányai civil szervezetek képviselői. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 14./

Néhány éve került a kolozsvári Báthory Líceumba Orbán István rajztanár, s máris úgy ismeri a tanintézet épületeinek pincéit, padlásait, raktárait, mint a tenyerét. Két év kutatómunkájával rengeteg értékes holmit gyűjtött össze, régi értesítőket, évkönyveket, mintegy 12 ezer lapot tanulmányozott át. Ennek eredményeként született meg az Évgyűrűk /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című, a 425 éves iskola 1773-tól 1914-ig terjedő időszakát feldolgozó kötete. A kötetben szerepel az is, hogy az 1869-ben a Kőváry László vezette népszámlálás adatai szerint Kolozsvár 24 826 lakosából 20 265 magyar, 2410 román, 1133 pedig német volt. Fadrusz János alkotásának, a Mátyás-szobornak 1902-es felavatásával egy időben nyílt meg Mátyás király szülőházában az Erdélyi Kárpát-Egyesület néprajzi múzeuma is. /Németh Júlia: Grafikus a pincében, padláson. Orbán István, a kutató rajztanár. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

Újra kiadták dr. Tavaszy Sándor (1888–1951) Erdélyi tetők című könyvét, mely először 1938-ban jelent meg az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában. A 2003-as kiadást az Erdélyi Református Egyházkerület tette lehetővé, magyarországi támogatással. A kötet szerzője szerint "Úti élmények és természeti képek" gyűjteménye, több ennél: hitvallás, tiszteletet a szülőföld és lakói iránt. Dr. Tavaszy Sándor teológiai tanár 1937 és 1942 között elnöke, majd 1942-től tiszteletbeli elnöke volt az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek. Ebben az időben a román nacionalizmus egyre jobban támadta az erdélyi magyar egyesületeket és szervezeteket. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület elveszítette a Mátyás király szülőházában rendezett értékes tájmúzeumát (Kárpát-múzeum), könyv- és térképtárát, valamint irodáit. Az elkobozott múzeumi tárgyak az Erdélyi Néprajzi Múzeumba kerültek, és ma is ott vannak. Tavaszy hangoztatta, hogy a turistaságot a honismeret tudományának tekinti. Az Erdélyi tetők című könyv ennek szellemében született. Tavaszy a sanyarú kisebbségi létben képes volt megfogalmazni a derült jövőbe tekintő bizakodást: "Kívülről talán nem lesz szebb, de belülről e személet által kétségtelenül szebbé válik itt minden, (gondoljunk Erdélyre!) mígnem egyszer csak a belső szépségnek átsugárzó fénye áttöri ennek a világnak borús árnyait." Már a harmincas években megfogalmazódott benne a természetvédelem gondolata és igénye. /Ajtay Ferenc: Egy értékes honismereti könyv margójára (I.). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6., II., júl. 7., III., 8., IV., 9./

Kalotaszeg és környéke címen jelentette meg az Erdélyi Kárpát-Egyesület Kolozsvári Osztálya a kötetet, amely Erdély egyik legszebb természeti adottságokkal megáldott és sajátos magyar szigetként ismert vidékét, a Kalotaszeget mutatja be. Túralehetőségekkel is megismertet a könyv. /Ö. I. B.: Kalotaszeg és környéke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által évente megrendezett civil szervezetek seregszemléje, a Civil Fórum 2002-es rendezvényének kötetbe foglalt anyagát mutatták be aug. 2-án Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesboltban. A civil társadalom és az önépítkező intézményfejlesztés című, kötetet a székelyudvarhelyi Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke és Somai József, az ERMACISZA volt elnöke, jelenleg kuratóriumi tagja mutatta be. A kötet az erdélyi magyar civil szféra tükörképét nyújtja, ugyanakkor pedig egyfajta jövőképet is felvillant. A 90-es évek elején jelentős szervezetek alakultak, amelyek a mai napig is sokat tevékenykednek ezen a téren, ilyenek például az EMKE, EKE, EME és az RMKT. Az ERMACISZA adatbankjában 2300 szervezetet tartanak számon, a valós létszám azonban ennél jóval nagyobb, a felmérések szerint évente mintegy 200 új egyesület vagy alapítvány alakul. /Sándor Boglárka Ágnes: Optimista helyzetkép a civil társadalom jövőjéről. Bemutatták a IV. Civil Fórum konferenciakötetet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Aug. 4-én Gyergyószentmiklós Erdélyi Kárpát Egyesület vezetőtanácsa megtartotta közgyűlését, majd megnyílt az EKE vándortábora. Dr. Gereőffy Ferenc, az EKE gyergyói fiókjának elnöke köszöntötte a jelen lévőket, a világ több sarkából. Üdvözlőbeszédet mondott Jeszenszky Géza, a Magyarországi Kárpát Egyesület elnöke, a vándortábor fővédnöke; Pap József gyergyószentmiklósi polgármester, valamint Dukrét Lajos, az EKE leköszönő alelnöke is. Gál Mihály gyergyóalfalvi versmondó Wass Albert-verset tolmácsolt. /Bajna György: Megnyitották a XIII. EKE Vándortábort. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

A napokban egy 8 méter magas, villámhárítóval ellátott vaskeresztet állított a római katolikus egyház az 1545 méter magas Piricske tetőre, a Gyergyói-medence összefogó jelképeként. A kereszt Dezső László és családja, valamint Bencze Attila és családja adománya, ünnepélyes felszentelése aug. 7-én lesz. A fölszentelés időpontját összhangba hozták az EKE tábor programjával. A Gyergyói-medence legmagasabb pontja a Piricske tető. Hajdó István főesperes kifejtette: A kereszt magasan áll, föl kell rá tekinteni, ugyanakkor ő is letekint a Gyergyói-medencére, a gyergyói népre. Azt szeretnék, ha ennek a keresztnek lenne egy olyan vonzereje, hogy ha el is megy innen az ember, amikor hazagondol, lelki szemei előtt megjelenjen a csúcson álló kereszt. /(Gáll Éva Emese): „Uram, jó nekünk itt lenni”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

Gyergyószentmiklóson az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) 13. vándortáborának ezernél több vendége volt tanúja a keresztállításnak. Dukrét Lajos leköszönő alelnök, a sepsiszentgyörgyi osztály elnöke szerint a mostanihoz hasonló programot nehéz lesz másutt is produkálni. A nyolcméteres kereszt alapjához előbb 2,8 méter mély gödröt ástak, ebbe a környéken található és elmozdítható köveket gyűjtötték össze. /Gergely Edit: Élménydús nyaralás túrázóknak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

Aug. 4–8-a között került sor az Erdélyi Kárpát-Egyesület tizenharmadik vándortáborára Gyergyószentmiklós mellett, a kemping táborban. 1228 résztvevője volt a tábornak, elsősorban Erdélyből, de nagyon sokan jöttek Magyarországról, sőt még németországi és portugáliai vendégük is akadt. /Kovács Zsuzsa: XIII. EKE vándortábor–Gyergyószentmiklós. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Aug. 20-án este újból fellobbant Magyar Szolidaritás tábortüze a Kolozsvár melletti Gorbó-völgyében. Idén 46-an jöttek el tábortüzet gyújtani. Nem csak EKE tagok /Erdélyi Kárpát Egyesület/ jöttek, hanem olyanok is akik az újságból, rádióból értesültek az eseményről. A fellobbanó tábortűz mellett elénekelték a Himnuszt, a Szózatot, a székely himnuszt. /Kovács Zsuzsa: Fellobbant a Magyar Szoldaritás Tüze. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ kolozsvári osztálya és a Művelődés folyóirat közös rendezésében Torockón megtartott III. Nemzetközi Fotó-Videó Alkotótáborban húsz személy vett részt. Az alkotótáborban készült felvételekből dr. Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője rendezésében Torockón, majd Kolozsváron lesz kiállítás. /Torockói fotós alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Közzétették a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint az RMDSZ közösen meghirdetett pályázatának eredményét. Nyertes pályázók (az összegek forintban): Stúdium Alapítvány (www.orvostudomany.ro – az Erdélyi Magyar Orvosok Internetes Lapja): 800.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (www.tudomany.ro): 1.000.000; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány: 200.000; Erdélyi Magyar Írók Ligája (www.erdelyiterasz.ro; www.irodalom.org): 500.000; Media NET Kft., Romániai Magyar Adatbank: 1.000.000; Media NET Kft., Transindex (www.transindex.ro): 1.000.000; MIND Egyesület (www.catholic.ro): 300.000; Erdélyi Múzeum-Egyesület (www.eme.ro): 500.000; András Alapítvány (www.hargitatanc.ro): 50.000; Agnus Média Alapítvány & Multiradix Kft. (www.agnusradio.ro): 200.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport Civilport – Web Hosting szolgáltatás elindítása és működtetése a nonprofit szervezetek részére: 600.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport PONT.web – pályázatfigyelő (www.pontweb.ro): 900.000; Országos Magyar Diákszövetség (www.oktatas.ro): 1.500.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság – Marosvásárhely, Bolyai-kéziratok: 2.000.000; Téka Művelődési Alapítvány és Szórványkollégium (www.mezoseg.ro): 200.000; OZONE Egyesület (www.szabadidokalauz.ro): 150.000; Kós Károly Kulturális Egyesület (www.infokalotaszeg.ro): 150.000; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet (www.szeben.ro): 140.000; CSTIT és Állampolgár Menedzser Egylet (www.cstit.ro): 300.000; Pro Press Egyesület (www.szekelyhirmondo.ro): 300.000; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület (www.erdovidek.ro): 150.000; Brassai Társaság (www.brasso.ro): 300.000; EKE – Marosvásárhelyi Osztály – A természetjárók honlapja: 150.000; Németh László Alapítvány (www.nagybanya.ro): 300.000; Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (www.klmt.ro): 100.000; Kolozsvár Társaság (www.kt.ro): 100.000. /Webes támogatások Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

Teleki Társaság néven új egyesületet alapítottak Nagybányán a Teleki Magyar Házban működő szervezetek. Az egyesület legfontosabb célja a Ház és a tagszervezetek tevékenységének, programjainak támogatása és közös érdekeinek képviselete Nagybányán és a Bányavidéken. Okt. 26-án volt az alapító közgyűlés. Az alapító jogi személyek: EKE Gutin Osztálya, Lendvay Márton Színjátszó Kör, Máramarosi Vállalkozók Egyesülete és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület. A jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok: Fülemile Diákszínjátszó Kör, Erdélyi Féniks Szabadegyetem, Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága, Magányosok Klubja, Gr. Teleki Sándor Cserkészcsapat, Cimbora Gyermekszínjátszó Kör és a nagybányai Rákóczi Szövetség. A Teleki Társaság elnöke Dávid Lajos lett, alelnök Szaniszló József, titkár pedig Markó Hajnal. /(dl): Megalakult a Teleki Társaság. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 29./

Nov. 6-án ünneplik a Szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ fennállásának tizedik évfordulóját. A tagság a helyi EKE–szervezet alapító elnökének, Csillag Antalnak a sírjánál emlékezik és helyez el koszorút. Ezt követően az ünnepi rendezvények színhelye a Kölcsey Ferenc Főgimnázium lesz. Másnap autóbuszos kirándulással folytatódik a jubileumi ünnepség. /Tízéves a szatmárnémeti EKE. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

Útjuk során mindenhol meleg fogadtatásban részesültek azok a zarándokok, akik november 21-én keltek útra a kettős állampolgárság érdekében Nagyváradról Budapest felé. A budapesti fiatalok szervezte menethez Kolozsvárról az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagjai társultak, akik a határon túliak üzenetét eljuttatták valamennyi parlamenti párthoz. Egyedül Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek nem tudták átadni az üzeneteket tartalmazó kötetnyi vastagságú dossziét. Üzenetüket Mádl Ferenc államelnökhöz is eljuttatták, sőt a Szabad Demokraták Szövetsége is a sajtó jelenlétében vette át. Az üzenetek között szerepelt Tempfli József megyés püspök levele. /Lázár Lehel: Zarándokok útbeszámolója. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadta a csoport tagjait. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

A rendszerváltás idején a Romániai Magyar Szó a napi 170 ezer példányával magasan uralta a hazai magyar újság-piacot, 15 év múlva pedig már egy félezer lakosú kis településnek is lehet saját lapja. Napvilágot látott a Kőszegremetei Kisújság első száma. Az avasi falu elsősorban szabadtéri Széchenyi-emlékművének és a Széchenyi- ünnepeknek köszönhetően került be a köztudatba. Az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmári szervezetének köszönhető, hogy most már negyedévenként megjelenő újságja is van. Az EKE a Kárpátok Alapítvány (Nagyvárad) Élő örökség programja keretében egy pályázatot nyert Kőszegremete tárgyi és kulturális örökségének feltérképezésére. /(Sike Lajos): Itt a Kőszegremetei Kisújság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Megjelent Herepei János posztumusz munkája: Kolozsvár történeti helyrajza, Sas Péter szerkesztésében, a Művelődés kiadásában. Herepei János /Kolozsvár, 1891-Szeged, 1970/ Kolozsváron az egyetemen magyar-történelem-régészet szakot végzett. 1914-ben Pósta Béla egyetemi intézetében segédarcheológusként alkalmazta. A román egyetem kötelékében csak rövid ideig régészkedhetett, az Árpád-kori sírok azonosítása miatt eltávolították az egyetemtől. 1925-1938 között a Minerva nyomda könyvelője volt, emellett kutatott, az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeumőri tisztségét is betöltötte. 1938-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lett. A világháború végén parancsot kapott, hogy a múzeum legértékesebb darabjait ládában menekítse. Az érkékes anyag 1945 márciusában az zalaegerszegi állomáson bombatalálat következtében elégett. Herepei hibásnak érezte magát a parancs végrehajtásáért, a háború után nem tért haza, három évig Keszthelyen nyomorgott. 1947-ben Bonyhádra költözött, hogy a hazatért bukovinai székelyek Székely Múzeum Egyesülete által felállítandó múzeumát vezesse. 1950-ben a hatóságok a múzeumot felszámolták. 1953-ban Kajdacsra költözött, itt kezdte meg jegyzeteit feldolgozni. 1957-től felfigyelt munkásságára a szegedi egyetem irodalmi tanszéke. Biztosították neki a kutatás feltételeit. 1961-ben családjával Szegedre költözött. A szegedi egyetem Adattár a XVII. Századi szellemi mozgalmaik történetéhez címmel három kötetben kiadta cikkeit, tanulmányait. Élete főműve soká váratott megjelenésére /A Házsongárdi temető régi sírkövei, Budapest, 1988/. Herepei kéziratos hagyatékában több kéziratos munka fennmaradt. Sas Péter Kolozsvár múltjának kutatására szakosodott. Neki köszönhető Herepei értékes munkájának kiadása. /Gaal György: Kolozsvári helynevek vallatója. = Helikon, dec. 25., 24. sz./ Előzőleg Herepei könyvéről: Farkas Imola: A valódi érték időtálló. Könyvbemutató a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. ápr. 3./ Megjegyzés: Meg kell említeni Asztalos Lajos hatalmas munkáját: a Szabadságban folytatásokban közli – betűrendbe rakva – Kolozsvár minden utcájának összes elnevezését, történelmi múltját, megemlítve az utcában található fontosabb épületeket, intézményeket, gyárakat is. 2004-ben egész évben folytatódtak közlései. A 2004. dec. 15.-i számnál a K betűnél tartott. Ízelítőül az alapos adattárból: „1497: Kysmesterwczaya [Kmk II. 159.]; 1570: "Janos deak Kismester vchay" [Élő 24.]; 1572: "Caspar ely fwtamot eleote az kismester vchara" [LvLtTörJk III/3. 13–63.]; 1589: kleyn meister gasse (’kismester utca’) [Gold 119.]; 1695: "a Széna Utczától Kis mester utczára által menő Sikátor" [Élő 24.]; 1696: "Platea angustae [...] qui [...] ex [...] Platea Széna Uccza in Plateam vulgo Kis Mester uccza nominatam ducit" (’a Széna utcából a közönségesen Kismester utcának nevezett utcába vezető szűk utca’) [Kvtel 67.]; …” /A Kismester utca leírása folytatódik, Asztalos idézett Felvinczi György Kolo’svár le-irása 1706-ban című verséből is, az utca eredetéről pedig ismertette Szabó T. Attila és Cholnoky Jenő véleményét.

Valer Marian Szatmár megyei prefektus nyílt levelet nyújtott át Szabó István tanácselnöknek, a tanácsosoknak és a sajtó képviselőinek dec. 28-án tartott rendkívüli tanácsülésen. Az abban megfogalmazottak szerint nem sikerült rendezni a Vatra Romanesca Kulturális Egyesület, a megyei könyvtár, valamint a szatmári táblabíróság székhelyproblémáját, ezzel szemben „meglepően gyorsan” központi székhelyet biztosítottak a Megyei Turisztikai Információs Központnak, melyet a megyei, illetve a helyi tanács és az Erdélyi Kárpát-Egyesület működtet. „Ez olyan egyesület, mely magyar nemzeti kritériumokon alapul, melynek egyöntetű célja, hogy magyarországi cégeket vonzzon” – nehezményezte a prefektus. Valer Marian a „szatmári gróf”-nak nevezett Szabónak magyarországi kapcsolatait, többek közt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának elnökéhez fűződő barátságát is felrótta. /Magyarországi kapcsolataiért vonta kérdőre Szabó Istvánt a leköszönő szatmári prefektus. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

Február 1-jén Kolozsváron az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ rendezésében, bemutatták a Kárpát-koszorú nemzetközi túra 2004-es expedíciója történetét. Mályi József vezette a kilenc évvel ezelőtti első (téli) és a tavalyi második (nyári) expedíciót is. 2004 nyarán a résztvevők négy és fél hónap alatt, 2500 km-t megtéve, járták végig a Kárpátok gerincét Orsovától Dévényig. Az expedíció útvonala nagyjából egybeesett az ezeréves határral. /Ördög I. Béla: Beszámoló a II. Kárpát-Koszorú Expedícióról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Február 5-én a marosvásárhelyi Bernády Házban megnyílt Balogh Ernő /1882-1969/ geológus professzor erdélyi tájakról készült természetfotóinak kiállítása. A tárlat magyarországi és székelyföldi városok után az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztályának támogatásával nyílt meg Marosvásárhelyen is. Dr. Balogh Ernő, a kolozsvári egyetem professzora hihetetlen energiával kutatta Erdély földtani kincseit. Ezzel együtt járt a természetjárás és a fotózás is. Főtitkára volt az 1947-ben beszüntetett Erdélyi Kárpát Egyesületnek, főszerkesztője az Erdély című folyóiratnak, fáradhatatlan szervezője az EKE vidéki szakosztályainak. Színdarabot és verset is írt, s a néprajz terén a tulipán ornamentikánk eredetéről készített tanulmányt. 1960-ban 200 képével illusztrálták Románia földrajzi monográfiáját. Dr. Balogh Ernőnek 1969-ben jelent meg Cseppkő világ című könyve, ez a barlangászok és barlangfotósok kézikönyvévé vált. /(bodolai): Hajdani erdélyi tájakon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

Sike Lajos, a lap munkatársa ironikusan írt arról, hogy elszalasztott ilyen előadásokat: A hun-magyar etnogenezis a legújabb kutatások fényében, Csaba királyfi csillagösvénye, A Szent Korona tana és az elszakított területek, Hol keressük Attila sírját?, A székely rovásírás a magyar múlt fényében, A magyarság küldetése a Kárpát-medencében. Ehelyett elment a városi tanács soros ülésére, ahol „közösségünkre nézve is fontos dolgokat tárgyaltak”, továbbá az Erdélyi Kárpát Egyesület tagjaival egy közösen szerkesztendő falusi lap kiadásáról tanácskozott. /Sike Lajos: Magunk elibe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./