Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/
312 tétel
2001. december 8.
"Az RMDSZ Temes megyei szervezete Magyar Házban levő címére egy bírósági idézést és egy kilakoltatási felszólítást kézbesítettek dec. 5-én. A bírósági idézés dec. 4-re szólt... A nov. 29-én keltezett és egy hetes késéssel kézbesített hivatalos iratból kiderül, hogy a Magyar Ház telekkönyvezett tulajdonosa, a TIM-PRESS RT kilakoltatási pert indított az RMDSZ helyi szervezete ellen. Előzmények: a cég először a HETI ÚJ SZÓ-t és kiadóját, a Reflex Kft.-t próbálta kilakoltatni a Magyar Házból. Miután a pert végleg elveszítette, most az ÚJ SZÓ szerkesztőségének egy részét elfoglaló RMDSZ szervezettel próbálkozott. Utóbbi az elmúlt tizenkét év alatt sikertelenül próbálta visszaszerezni a temesvári Magyar Házat. A szerkesztőségben, a Magyar Ház első emeletén, a HETI ÚJ SZÓ és az RMDSZ mellett a TEMISZ ifjúsági szervezet, a magyar civil szervezeteknek otthont adó Civil Terem és az RMDSZ képviselői iroda működik. A kilakoltatás fenyegeti tehát nemcsak az RMDSZ-t, hanem a temesvári magyarság valamennyi jelentős szervezetét, hiszen a Civil Teremben működik a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdakör Bánsági szervezete, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bánsági Osztálya, többek között. A dec. 4-re kitűzött tárgyalást - miután az RMDSZ nem is tudott róla - dec. 18-ára halasztották. /(Pataki Zoltán): Bírósági idézést hozott a Mikulás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"
2001. december 12.
"A nagybányai Aurul nevével elhíresült céghez hasonlóból több ezer is van Romániában. Csupán Máramaros és Szatmár megyében meghaladja számuk a 350-et. Zömük természetesen Máramarosban található. A szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület az elmúlt hónapokban felméréseket végzett az említett két megyében a zagytárolók és meddőhányók állapotával kapcsolatban, s megállapításuk: ezek folyamatosan és egyre súlyosabban szennyezik a környezetet. A szél széthordja az ártalmas porszemeket, a beszivárgó csapadékvíz kioldja a szennyező anyagokat, amelyek később megjelennek a források és kutak vízében, károsítva a fogyasztók egészségét. Az EKE munkatársai megállapították: minderre fel kell hívni nem csak a kormányzati szervek és az érintett szaktárcák, de a közvélemény figyelmét is. /(Sike Lajos): EKE- tanácskozás Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./"
2002. január 15.
Balogh Ernő (1882–1969) geológus, egyetemi tanár 1907 és 1914 között a Kolozsváron az egyetem Ásványföldtani Intézetében tanársegédként dolgozott, majd 1920-tól két évtizeden át természet- és földrajz tárgyakat tanított a gyergyószentmiklósi gimnáziumban és a kolozsvári római katolikus leánygimnáziumban. Ezzel egyidejűleg az Erdélyi Múzeum-Egyesület természettudományi szakosztályának titkára, majd elnöke, továbbá az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) elnöke és az egyesület színvonalas honismereti folyóiratának az, "Erdélynek" főszerkesztője. Az 1940-es és 50-es években a Kolozsváron az egyetem Földtani Tanszékének tanszékvezető tanára, dékánja volt, majd nyugdíjba vonulásáig (1959) tanszéki oktató. Közel félszáz tudományos közleménye mellett több mint 200 ismeretterjesztő cikke jelent meg, de szépirodalmi műveket is publikált. Balogh Ernő bejárta a 20. század első harmadában a Bánság, Erdély és Máramaros városait, fényképeken örökítette meg Erdély tájait, városait és egyéb érdekességeket. A Román Tudományos Akadémia kiadásában 1960-ban megjelent Románia földrajzi monográfiája c. műben Erdélyről az ő képei szerepelnek a legnagyobb számban. Életművének méltatására tudományos ülésszakot rendeztek 1999 májusában Kolozsváron. – Budapesten a Néprajzi Múzeumban kiállítják Balogh Ernő számos esetben már eltűnt vagy igencsak átalakult erdélyi tájakat s azokon az embert is megörökítő, ritkaságszámba menő fotográfiáit. /Erdélyi tájakon Balogh Ernő (1882–1969) ismeretlen fotográfiái. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
2002. január 25.
Jan. 25-én nyílik Nagybányán, a Teleki Magyar Házban a kortárs nagybányai magyar képzőművészek alkotásainak kiállítása. A rendezvényre 17 festő, szobrász és keramikus jelentkezett alkotásaival. Megnyitó beszédet mond Dudás Gyula festőművész, Balogh Béla nyugalmazott levéltáros és Dávid Lajos, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke. Ezzel az eseménnyel hivatalosan is beindul a tevékenység az épületben, amelyet a EKE Gutin Osztálya, a gr. Teleki Sándor cserkészcsapat, a Teleki Blanka Nyugdíjas Klub és a Magányosok Klubja mellett hamarosan a Erdélyi Múzeum-Egyesület orvosi és gyógyszerészeti szakosztályának nagybányai csoportja és a műkedvelő színjátszók is birtokba vehetnek. /– vásárhelyi – : Kiállítás és kisavató. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 25./
2002. március 12.
A környezetvédelemmel kapcsolatos törvények súlyos megsértésére hívták fel a figyelmet Csíkszeredában a Polgártárs Alapítvány által szervezett "Tapasztalatcsere 2002" részvevői. A 25 civil szervezet között ott volt az Erdélyi Kárpát Egyesület Szatmár megyei szervezete is. Az EKE természetvédelmi programfelelőse, Márk Nagy Jánost beszámolt a tanácskozásról. A természetvédelmi területekkel, valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket vetették fel. Nyilatkozatot fogalmaztak meg a Drakula Parkkal kapcsolatos tervek ellen. A létesítmény egy védett övezetben, a Breite rezervátumban kapna a tervek szerint helyet, ahol 500–600 éves tölgyfák állnak. Négy nagy vízgyűjtő terület (Románia 11 vízgyűjtő területre van felosztva) civil szervezetei vettek részt a csíkszeredai tanácskozáson. /Benedek Ildikó: "Tapasztalatcsere 2002" Civil szervezetek a környezetvédelemért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./
2002. május 20.
Gazdag tartalommal jelent meg az Erdélyi Kárpát Egyesület turisztikai, honismereti és természetvédelmi közlönye, az Erdélyi Gyopár legújabb, idei 1–2-es száma. Hints Zoltán a Szolcsvai-búvópatak barlangjáról írt. Megemlékeztek a jubileumi X. Vándortáborról is. /László Ferenc: Barangolások és túrák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2002. július 19.
"A Gyopár, az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Kolozsváron megjelenő turisztikai, honismereti és természetvédelmi közlönye idei 3. száma bemutatta a Gyergyói-medencét, Erdély egyik legszebb tájegységét. Gyergyószentmiklós mellett, a Magasbükk környékén júl. 31-én nyílik a XI. EKE Vándortábora. /László Ferenc: Gyergyói kedvcsináló, meghívó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./ "
2002. július 24.
"Idén első alkalommal rendezték meg az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) támogatásával a Fotó-Videó Tábort Kalotaszentkirályon, júl. 11-e és 20-a között, és amelynek szervezését Vas Géza fotós vállalta magára. A tábor eredeti célja az volt, hogy a részvevők a legeldugottabb kalotaszegi faluba is eljussanak és megörökítsék a még fellelhető népviseletet, a különböző kézműves mesterségeket folytató embereket. A tábor szervezéséhez viszont nem sikerült biztosítani a megfelelő anyagi hátteret, végül 15 jelentkező maradt. Vas Géza szerint a tábor jeligéje lehetett volna, hogy "Volt egyszer egy Kalotaszeg", hiszen félő, hogy nemsokára így kell beszélni erről a vidékről. A táborozók közel húsz kalotaszegi helységet látogattak meg, ahol felvételeket készítettek. /Köllő Katalin: Hagyományok megörökítése Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ "
2002. augusztus 1.
"Júl. 31-én tartotta Erdély Kárpát Egyesület /EKE/ országos tisztújító közgyűlését Gyergyószentmiklóson. A korelnök, a 87 éves Blénessy Jenő - 1931-ben Zárug Istvánnal ő szervezte újra az EKE gyergyói fiókját - és a legfiatalabb gyergyószentmiklósi résztvevő húzta fel a tábor zászlóját. Gereöffy Ferenc, az EKE helyi fiókjának elnöke, Dézsi Zoltán alprefektus és Pál Árpád polgármester köszöntötte a helyiek nevében az egybegyűlteket. Németországból is érkeztek résztvevők, továbbá a magyarországi társszervezetek képviselői is megjelentek. /Bajna György: Az EKE szíve öt napig Gyergyóban dobog. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./"
2002. augusztus 6.
"Az Erdélyi Könyv Egylet kiötlője és értelmi szerzője a stockholmi Veress Zoltán. Az Erdélyi Könyv Egylet eddig tizenkét kötetet adott ki, valamennyi erdélyi szerzők műveit tartalmazza. A legújabb kötet /Évek az ezerszázból/ betekintést nyújt az erdélyi magyar történészek műhelyébe. Húsz történész és művelődéstörténész munkáit fogja egybe ez a kötet. Jó lenne, ha erdélyi könyvesboltokba is eljutna ez a fontos könyv, melynek szelleme beépülhetne a történelmi oktatásba. Az EKE könyvei nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, de az egyik könyvkiadó vállalhatná az újrakiadást. /Bereczki Károly: Igaz könyv históriánkról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./"
2002. augusztus 10.
"Aug. 11-én zárja kapuit az Erdélyi Kárpát Egyesület által szervezett "Együtt a Túrért" elnevezésű egyhetes tábor, melynek helyszíne a Túrterebes Szőlőhegyen található iskola és kultúrotthon. A magyar, román, sváb és roma nemzetiségű túrterebesi gyerekek kézműves-foglalkozások, csapatjátékok és kirándulások alkalmával sajátíthatták el az általános természet- és környezetvédelmi módszereket. /czinzel: Környezetvédelmi tábor. "Együtt a Túrért". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 10./"
2002. szeptember 16.
"Besztercén a Magyar Házban tartották meg, szept. 14-15-e között, a helyi MADISZ szervezésében az Őszi "Tarisznyás Napokat". A résztvevők megtekinthették a Magyar Ház kiállítótermében berendezett kiállításokat. Az Erdélyi Kárpát Egyesület képviselői, Lukács József országos elnök vezetésével, honismeretről és természetvédelemről tartottak előadást és diavetítést. A rendezvényen megjelent az RMDSZ országos vezetősége. Megbeszélést tartottak a megyei RMDSZ szervezet ügyvezető elnökségével. A kerekasztal megbeszélésen Markó Béla a szövetség stratégiáját vázolta, az asszimiláció, a kivándorlás megfékezésében és az itthonmaradás és a hazai érvényesülés érdekében. Nagy Zsolt az erdélyi fiatalság, az oktatás, a helyi önkormányzat, a gazdaság, a politika, a magántulajdon adta lehetőségeket és kilátásokat mutatta be. Szép Gyula a művelődés, hagyományőrzés és az egyházak fontosságát, valamint összefogó szerepét emelte ki. A magyar történelmi egyházak kórusainak fellépését, a helyi ifjúsági színjátszó csoportok és az Árvalányhaj néptánccsoport előadása követte. Az est fénypontját a kolozsvári Tarisznyás együttes muzsikája biztosította. /Besztercei Tarisznyás Napok. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 16., 2284. sz./"
2002. szeptember 23.
"Lukács József, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke tájékoztatott arról, hogy az EKE egyike a legrégibb erdélyi magyar szervezeteknek. Idén ünnepelték fennállásuk 111. évfordulóját. Országos szervezet, tevékenységét 16 osztályban fejti ki. Az EKE nonprofit civil szervezet, tevékenységének költségeit saját forrásaiból állja, valamint pályázatok útján nyer pénzforrásokat. Az EKE természetjáró, természetvédő és honismereti egyesület. Első helyen a természetjárás áll. Évente mindig más helyen tartják az országos vándortábort, melynek létszáma az utóbbi években meghaladja az ezer főt. Ez a vándortábor egyike a legnagyobb erdélyi rendezvényeknek /Kresz Béla: Bemutatkozik az Erdélyi Kárpát Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./ "
2002. október 12.
"Napvilágot látott az Erdélyi Gyopár, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ turisztikai, honismereti és természetvédelmi közlönyének idei 4. száma. Beszámolt az EKE Gyergyószentmiklóson megrendezett, immár XI. vándortáboráról is. /László Ferenc: Megjelent az Erdélyi Gyopár 4. száma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"
2002. november 2.
"Idén múlt 100 éve, hogy 1902 okt. 12-én Kolozsváron Mátyás szobor leleplezési ünnepével egyidőben megnyitották az Erdélyi Kárpát-Egyesület Kárpát Múzeumát, Mátyás király szülőházában. Az avatáskor a múzeum Mátyás király házának 12 termét foglalta el. Ezekbe rendezték be a gazdag nép- és tájrajzi gyűjteményeket. Rövid időn belül az EKE múzeuma, benne a Mátyás király emlékszobával, Kolozsvár egyik látványosságává vált. Később az 1848-49-es Történelmi Ereklyemúzeumot is a Mátyásházba költöztették. Időközben eltűnt a múzeum, Mátyás király szobája sem emlékhely többé. Vissza kellene állítani a Mátyás emlékszobát, javasolta az újságíró. /Tóthpál Tamás: Hová lett a Mátyás emlékszoba? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"
2002. december 16.
"Negyedik alkalommal rendezett találkozót Szatmárnémeti civil szervezetei számára a Non Profit Szervezetek Forrásközpontja, a CREST. A tanácskozás célja az volt, hogy jobban összehangolják tevékenységüket. A dr. Héjja Botond által vezetett CREST olyan eredményes együttműködést szeretne kialakítani a legtöbb szervezettel, mint amilyent a katolikus egyház segélyszervezetével, a Caritas-szal vagy az Erdélyi Kárpát Egyesülettel, az EKÉ-vel sikerült létrehozniuk az utóbbi években. /Civilszervezetek összefogása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ "
2002. december 23.
"Az Erdélyi Kárpát Egyesület Kolozsvári Osztálya a kolozsvári líceumok és általános iskolák tanulói számára honismereti vetélkedőt rendezett az Apáczai Csere János Líceumban. A Kolozsvár legfontosabb műemlékeit felölelő vetélkedőn 39-en vettek részt. Lukács József országos EKE-elnök megnyitója után kezdődött a verseny. /Honismereti vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"
2002. december 28.
"Újra kiadta, bővített formában a Kalotaszegi kalauzt az Erdélyi Kárpát Egyesület Kolozsvári Osztálya. Kalotaszeg néprajzilag legjelentősebb települései külön-külön is szerepelnek a kötetben. /Németh Júlia: Útmutató a szép tájak kedvelőinek. Harmadszor is: Kalotaszegi kalauz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./"
2003. január 6.
"Gyergyószentmiklóson a nemrég létrejött Dr. Csíky János Egyesület, valamint a Hegyesi János Egyesület tartalmas eseménynaptárt állított össze 2003-ra. Az összeállításban oroszlánrészt vállalt az egyesület elnöke, Kercsó Attila költő, nyugalmazott orvos. Januárban Gereőffy Ferenc, az Erdélyi Kárpát-Egyesület gyergyói szakosztályának elnöke az EKE célkitűzéseiről beszél majd. /Gergely Edit: Előadás-sorozat Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./"
2003. március 1.
"Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnöke és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ vezetője visszatekintett a kezdetre. Gyergyószárhegyen 1991. máj. 11-én az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ centenáriumán alakították újra az EKÉ-t. Nagyváradon 1991. máj. 23-án tartották meg az EKE helyi alapító gyűlését. Az EKE mellett 1993-ban jött létre a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Ez ökumenikus szervezetet, amelynek célja a helytörténeti kutatás, műemlékvédelem, néprajzi kutatás és honismereti nevelés volt. Az EMKE, például, Nagyváradon most is csak papíron van, az Erdélyi Múzeum- Egyesület is két éve működik a városban, a Kriza János Néprajzi Társaságnak csak egy-két tagja volt itt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak nem is volt nagyváradi fiókja, csak Szatmáron, meg Aradon. A PBMEB tagja csak az lehet, aki kutató munkát végez. A PBMEB-nek évente három nagy rendezvénye van. Általában márciusban van az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon. Második rendezvényük mindig a Varadinum keretében történik. A harmadik a három napos honismereti konferencia. A konferenciákon elhangzó előadásokat közzéteszik. A rövidek a Partium lapban jelennek meg, a hosszabbak gyűjteményes kötetekben. Dukrét Géza 1994-ben alapította a Partium újságot, azóta évente 2-3 szám jelenik meg. A másik az 1997-ben elindított Partiumi Füzetek sorozat, eddig húsz kötet jelent meg, köztük három gyűjteményes /az első a partiumi temetőkről szóló, a másik az 1848-as forradalomról, a harmadik a Turul madaras emlékműveket bemutató/. A PBMEB alelnöke a szatmári Barra István, titkára pedig Gyarmati Gábor: minden megyében vannak területi elnökök: Biharban Péter Zoltán, Aradon Ujj János, Temesváron Pálkovács István, a Szilágyságban Major Miklós, Szatmárban Kiss Kálmán volt, Fazekas Lóránt fogja átvenni. A helytörténeti kutatással kevés szakember foglalkozik. Érmihályfalva, Ottomány, Albis, Nagyszalonta, Rév, Szalacs, Székelyhíd, Csatár községben azt a keveset, ami van, megbecsülik. Idén az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó márc. 22-én lesz, második, a díjkiosztó a Varadinum keretében, május 17-én. Az idei téma a XX. század emlékezete, öröksége. Tervezik, hogy márc. 15-én Érmihályfalván felavatják Kuthy Lajos emléktábláját, továbbá emléktáblát terveznek Bocskai Istvánné Hagymási Katalinnak Mezőtelegden, és Fekete József szobrászművész tiszteletére Nagyváradon, a temesváraiak pedig Buziáson Deák Ferenc pihenőjét akarják visszaállítani. /Balla Tünde: Sok még a fehér folt. Aki megismerte a helytörténeti kutatás ízét, az soha nem hagyja abba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., folyt. márc. 1./ "
2003. március 7.
"Színes borítóval jelent meg Erdélyi Gyopár, az EKE /Erdélyi Kárpát Egyesület/ folyóirata, Váradi István felelős szerkesztő beköszöntőjével. A borítót Könczey Elemér grafikusművész készítette. A lapban a jeles tudós ifj. dr. Xántus Jánosra emlékeztető írások találhatók, továbbá a partiumi, marosvásárhelyi, bánsági és nagybányai szervezetek tevékenységét bemutató cikkek. /László Ferenc: Új köntösben a Gyopár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./"
2003. március 27.
"Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ Szatmár megyei szervezetének alelnöke arról tájékoztatott, hogy a víz világnapja alkalmából a szatmárnémeti EKE megszervezte a Tiszta Szamosért akciót. Ennek keretében a Szamos jobb partja két híd közötti szakaszát megtisztították. Partnerük volt a városi polgármesteri hivatal. Az iskolák tanulói is eljöttek segíteni. Ugyancsak a helyi EKE akciója volt Luna-forrás és környéke megtisztítása. A Túr folyó védelmével kapcsolatos programjuk EU-s támogatásokat nyert. /Sike Lajos: Megint az EKE mutatott példát! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"
2003. április 11.
"Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kolozsvári osztálya ápr. 5-re vetélkedőt hirdetett Kalotaszeg témakörben kolozsvári általános iskolások, valamint középiskolások számára. Az ajánlott könyvészeti anyag az EKE által kiadott (immár harmadik kiadást megért) Kalotaszegi Kalauz volt. A Kolozsváron megtartott vetélkedő sikeres volt. Az EKE a jövőben is fog vetélkedőket rendezni honismereti témakörben. /Magyarosi Margit: Kalotaszeg-vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"
2003. június 17.
"Várható volt, a helyi többségi sajtó nem tűri sokáig, hogy Szatmár megyében a magyarok által létrehozott, illetve a magyar személyek által vezetett civil szervezetek működnek a legjobban és legeredményesebben. Elég csak az CRES-re (Nem Kormányzati Szervek Forrásközpontja), az EKE-re vagy a Pro Europa Liga itteni szervezetére gondolni. Ám arról dr. Héjja Botond, Szabó László vagy Kónya László nem tehet, hogy másoknál hamarabb jutottak a civil szerveződések társadalmi szükségességével kapcsolatos információkhoz, többek között a hazai magyar sajtóból. A Szatmárnémetiben megjelenő Gazeta de Nord-Vest szerint a román többséget hátrányosan érinti a már említett és egyéb civil szervezetek tevékenysége. Mert miért lenne csak magyar ügy az, ha az Erdélyi Kárpát Egylet EU-s pályázatokat nyer a Túr vize tisztaságának megóvására? /(Sike Lajos): Támadás a magyar civil szervezetek ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./"
2003. július 31.
"Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) szervezésében júl. 30-án megkezdődött Ratosnyán az országos vándortábor. A honismereti túrákkal tarkított táborba több száz vendéget várnak. Míg a felnőttek vetélkedőkön és túrákon vesznek részt, addig a gyermekek a tábori óvoda vendégei. / Elkezdődött az országos vándortábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./"
2003. augusztus 8.
"A szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület tagjai nemrégiben fejezték be a Kőszegremetei Általános Iskola használaton kívüli és rossz állapotban levő épületszárnyának felújítását. Az épületrész felújítása 50 millió lejbe került - ez az összeg pályázati pénzekből származott -, a civil szervezet pedig a felújítás fejében több évig használhatja az épületet. A civil szervezet tagjai táborközpontot létesítenének a felújított részben, ahol bármilyen szervezett csoportot fogadhatnának majd. A felújított épületben elsőként román, magyar és roma nemzetiségű kisiskolások számára megrendezett multietnikus környezeti nevelési táborra került sor, mely a napokban ér véget. A Lázári Általános Iskola tanulói és az Erdődi Caritas napközisei táboroztak itt együtt, a szervezők pedig minden napra gondoskodtak valamiféle elfoglaltságról, melyeknek a keretein belül a gyerekek a természettel ismerkedhettek meg. /(cl): Táborozók Kőszegremetén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 8./"
2003. augusztus 18.
"Az Erdélyi Kárpát Egyesület idei vándortáborának színhelye, Ratosnya, félúton található Szászrégen és Maroshévíz között. A tizenkét meghirdetett útvonal között szerepelt könnyű, közepes és nehéz gyalogtúra, honismereti túra, szekeres, valamint kerékpáros túra, mindenki választhatott. Az első tábori napon több mint százan indultunk a Kelemen-havasok legvonzóbb kirándulóhelyére, az 1380 m magasan fekvő Istenszékére. A táborozók másik csoportja honismereti túra során látogatta meg Szászrégent, Marosvásárhelyt /amelynek első írásos említése 1332-ből való, Novum Forum Siculorum néven/, Sáromberkét, Gernyeszeget, a Teleki család ősi fészkét, Marosvécset, itt tartotta találkozóit a Kemény János író (1903-1971) által 1926-ban létrehozott erdélyi Helikon Társaság. A parkban temették el Kemény János írót 1971-ben, ugyancsak itt található Wass Albert (1908-1998) síremléke is. Útjuk utolsó két állomása Magyaró és Disznajó volt. /Kovács Zsuzsa: Ratosnya - harmadszor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"
2003. október 3.
"A gazdag múlttal rendelkező, ám a második világégést követően betiltott Erdélyi Kárpát Egyesület nagybányai osztálya 1998-ban alakult újjá, azóta egyike legaktívabb civil szervezeteknek. Már az első évben országos tábort szerveztek az Izvorán, azóta is heti rendszerességgel meghirdetett túráik, kirándulásaik, télidőben vetítettképes előadásaik igen népszerűek. Okt. 3. és 5. között sok érdekességet kínált az Erdélyi Kárpát Egyesület Gutin Osztálya a nagybányai közönségnek. Az EKE-napok első délutánján a nagyváradi Sófalvi István "A természet anatómiája" címmel nyitotta meg kiállítását a nagybányai Teleki Magyar Házban, akit Deák László, a Gutin Osztály elnöke köszöntött. Érdekes előadások következtek. Deák László "EKE Gutin Osztály - múlt és jelen" címmel tartott diavetítéses előadást. /(dávid): Gazdag Kárpát-egyesületi évforduló volt a hétvégén. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 3./"
2003. október 29.
"Okt. 25-én Buziásfürdő magyarsága a helyi Református Központ udvarán felavatta Deák Ferenc helyreállított pihenőpadját és megemlékezett a "haza bölcse" születésének 200. évfordulójáról. Deák Ferenc életpályáját Szabó Ferenc, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bánsági Osztályának elnöke idézte fel. Toró T. Tibor parlamenti képviselő a deákferenci életpálya a ma emberéhez szóló politikai üzenetét fogalmazta meg. A gyógyfürdő parkjából eltüntetett műemlék-pad helyreállításának történetét Balogh András helyi RMDSZ-elnök, Enyedi András református gondnok és Molnár József nyugdíjas villanyszerelő mester, a pad kivitelezői mondták el. Trefort Ágoston kultuszminiszter szobra és Deák Ferenc pihenőpadja a még épülő Református Központ udvarán áll. /(Pataki Zoltán): Buziásfürdőn felavatták Deák Ferenc helyreállított pihenőpadját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./"
2003. december 23.
"Az Illyés Közalapítvány Gazdasági és Tudományos Szaktestületének támogatásával a szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület szeptemberben kezdte meg a megye turisztikai vonzerő-leltárának a készítését. Az EKE tagjai közel 43 települést jártak eddig végig, feltérképezve a műemlékeket, emlékhelyeket, népszokásokat, természeti különlegességeket és egyéb látnivalókat. A 2004-es év tavaszára teljes egészében elkészülő adatbázis tartalmazza majd a megye szálláslehetőségeit a megyeközponttól a legkisebb vidéki településig. A tervek szerint az adatbázist CD-lemezen rögzítik majd, sok képpel. /(cl): Erdélyi Kárpát Egyesület. Szatmár megye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 23./"