Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. augusztus 15.
A magyarországi ellenzéki pártok aggodalommal fogadták annak hírét, hogy elkészült az alapszerződés végleges szövege. Isépy Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője - aki az elmúlt hetet Erdélyben töltötte - személyes tapasztalataira hivatkozva elmondta: az erdélyi magyarok félnek attól, hogy, hogy az alapszerződés növelni fogja problémáikat. G. Nagyné Maczó Ágnes, a kisgazdapárt alelnöke szerint mindaddig, amíg európai garanciákkal egybekötve fel nem számolják a magyarság elleni faji megkülönböztetést, az alapszerződés megkötése hazaárulásnak és magyarellenes cinkosságnak minősül. Jeszenszky Géza /Magyar Demokrata Néppárt/ kifejtette: az alapszerződés szövegét nem ismeri, nem akar elhamarkodottan ítélkezni. Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ szkeptikusan fogadta a megegyezés hírét. A Fidesz szerint az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. Meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula miniszterelnök aláírja az alapszerződést, jelentette ki Csurka István, a MIÉP elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Népszava, aug. 15., Népszabadság, aug. 15./
1996. augusztus 23.
Szilágyi Domokos Szatmárnémetiben álló szobra, a költő nagysomkúti, magyarláposi és batizi emléktáblája, a sződemeteri és szatmárnémeti Kölcsey-szobrok Kovács Albert Lázáriban élő kőfaragó-mester önzetlen munkája nélkül nem lennének. Ellenszolgáltatás nélkül segítette mindig az alapok öntésével, a betűk metszésével a Kölcsey Kört /Szatmárnémeti/. Aug. 18-án szülőfaluját, Lázárit kereszttel ajándékozta meg Kovács Albert, melyet a település parkjában állítottak föl, talapzatába belevésték a második világháború harcaiban, és a hadifogságban meghalt, távoli, jeltelen sírokban nyugvó lázáriak nevét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./
1996. augusztus 26.
Immár harmadik éve gyűltek össze aug. 26-án azok a csíkszentmártoni és háromszéki székelyek, akik három évvel ezelőtt emlékművet állítottak a második világháborúban az Úz völgyében elesett áldozatoknak, a hősöknek. Gergely Andrásnak, Csíkszentmárton polgármesterének megnyitója után Sylvester Lajos író leplezte le az új márványtáblát, az Úz-völgyi harcokban elesettek újabb névsorát. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, országgyűlési képviselő is jelen volt a megemlékezésen. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor is köszöntötte az egybegyűlteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Az Úz-völgyben elesettek névsorát, kilencven nevet véstek fel az 1994-ben felállított emlékműre. Mára százötvenre emelkedett a számuk, a listán az ő nevüket is el kell helyezni, írta Sylvester Lajos, aki az Úz-völgyi harcokra emlékező könyvet írt, azóta újabb szemtanúk, túlélők keresték fel. Köztük van Gyergyószárhegyről Keresztes András zászlós, aki azt a feladatot kapta Kásás Andor vezérőrnagytól, feledhetetlen parancsnokától valahol Németországban, hogy szakaszát épségben hozza haza. Keresztes ezt teljesítette: a foksáni /Focsani/ internálótáborba kerültek, ahonnan vitték volna őket tovább Szibériába. Paradicsomszedésre kértek önként vállalkozókat, Keresztes egész szakaszával jelentkezett, majd megszöktek. Keresztes román katonaként ugyanis éppen itt szolgált 1938-39-ben, jól ismerte a terepet, így mind a negyven embert, egész szakaszát épségben hazahozta. /Sylvester Lajos: Úz-völgyi arcképcsarnok. = Új Magyarország, jún. 27./ Sylvester Lajos jún. 26-án vette át Budapesten a MÚK /Magyar Újságírók Közössége/ Petőfi Sándor Sajtószabadság-díját. Előzmény: 598. sz. jegyzet.
1996. augusztus 28.
"M. Lengyel László visszatekintett az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokra. A "külön kisebbségi megállapodás" javaslatát az 1995. febr. 20-23-i bukaresti szakértői fordulón utasította el végleg a román fél. 1995. júl. 21-én tette le Bukarestben Kovács László külügyminiszter azt a kompromisszumos javaslatot, amelynek román átirata érkezett meg 1996 augusztusában Melescanutól. Itt a három ENSZ-, EBESZ- és ET-dokumentum aláírásai szerepeltetésének mikéntjéről volt szó. Horn Gyula miniszterelnök utasítására az eredetileg elképzelt tárgyalási menetet fölborítva Bukarestbe utazott az integrációs ügyek mellől ideiglenesen visszaszólított Somogyi Ferenc államtitkár, aki megállapodást kötött partnerével, Marcel Dinuval. /Népszabadság, aug. 28./"
1996. szeptember 18.
"Az öt magyar ellenzéki párt közös nyilatkozatban ítélte el az alapszerződést. Az Országgyűlésben szept. 16-án napirend előtti felszólalásként elhangzott nyilatkozat hangoztatja: a kormány az ellenzék és a határon túli magyarság fenntartásai ellenére írta alá a magyar-román alapszerződést. A szerződést támogató MSZP és SZDSZ eltért a magyar-magyar csúcs nyilatkozatának szellemétől. Nagy a kockázata annak, hogy az alapszerződés a magyar-román viszony romlásához vezet. Az ellenzéki frakciók javasolják az újabb magyar-magyar csúcs összehívását. - A magyar ellenzéki pártok és szervezetek szept. 16-án a Magyarok Világszövetségének székházában aláírt közös állásfoglalásukban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. "A Magyarok Világszövetsége elnöke és az alulírott pártok, társadalmi szervezetek vezetői szükségesnek tartják, hogy nyilatkozatban foglalják össze álláspontjukat." "Egyetlen kormány sem kapott azonban felhatalmazást arra, hogy a magyarság érdekeinek rovására - külső befolyás alatt vagy saját szándékából - a jogokról való egyoldalú lemondással szerződéseket kössön. A magyar kormány nem kapott felhatalmazást arra, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozón vállalt kötelezettségeitől két hónap múlva egyoldalúan elálljon." "A nyilatkozat aláírói felszólítják a magyar kormányt, hogy enyhítse a hibás döntésből eredő hátrányokat." Érvényesítse az autonómiákkal kapcsolatos jogos magyar igényeket. A nyilatkozat aláírói: Magyarok Világszövetsége - Csoóri Sándor, Bocskai Szövetség - dr. Balás István, Erdélyi Szövetség - Halász Péter, Kárpátaljai Szövetség - Báthory Katalin, Rákóczi Szövetség - Halzl József, Független Kisgazda Párt - Győriványi Sándor, Fidesz-Magyar Polgári Párt - Orbán Viktor, Kereszténydemokrata Néppárt - Giczy György, Magyar Demokrata Fórum -. Boross Péter, Magyar Demokrata Néppárt - Jeszenszky Géza. /Magyar Nemzet, szept. 17., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./ Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ elnöke bejelentette, hogy az MVSZ külföldi magyar szervezetek segítségével irodát nyit Budapesten, hogy a határon túli magyar szervezetek panaszt tehessenek, ha az eddig megkötött alapszerződések megszegését tapasztalják. A panaszokat eljuttatják nemzetközi szervezeteknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./"
1996. szeptember 18.
Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt képviselője szept. 17-i rendkívüli sajtóértekezletén kijelentette: az alapszerződésnek vannak hibái, de nem ért egyet azokkal az ellenzéki politikusokkal, akik a dokumentum felülvizsgálatát ígérik. Az alapszerződés eredményességétől teszi függővé pártja szavazatát a ratifikálás során. /Magyar Hírlap, Népszabadság, szept. 18./
1996. szeptember 21.
"Önálló képviselői indítványt terjesztett be Szűrös Mátyás /MSZP/ és az öt ellenzéki párt egy-egy képviselője: Rockenbauer Zoltán /Fidesz/, Győriványi Sándor /FKGP/, Csóti György /MDF/, Isépy Tamás /KDNP/, Jeszenszky Géza /MDNP/. A szomszédsági kapcsolatokban és a magyarság összetartozásában bekövetkezett újabb fejlemények szükségessé teszik az anyaország és a határon túli magyarság közötti minél tejesebb nemzeti és politikai összhang kialakítását - áll az indítványban. A javaslat 12 pontba foglalja össze a magyar külpolitikának a célok elérése érdekében követendő "viselkedési normáit", köztük a magyar Országgyűlés a tárgykörben elfoglalt álláspontját. /Népszabadság, szept. 21./"
1996. szeptember 25.
Teodor Melescanu külügyminiszter, aki New Yorkban részt vesz az ENSZ közgyűlésének ülésszakán, Ion Iliescu elnök személyes üzenetét viszi Bill Clinton amerikai elnöknek és Jean Chretien kanadai miniszterelnöknek, amely szerint Romániának ott a helye a NATO-ba kerülő államok első csoportjában. Iliescu a napokban hasonló tartalmú üzenetet küld a NATO és az EU országainak vezetőihez. /Magyar Hírlap, szept. 25./
1996. október 3.
Okt. 3-án a képviselőházban sürgősségi eljárással tárgyalták és elfogadták a magyar-román alapszerződést. Nastase házelnök tájékoztatta a képviselőket, hogy a külügyi bizottság reggel összeült és elfogadásra ajánlotta az alapszerződést. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy az alapszerződés nem elégít ki mindenkit, de megjavítja a légkört a két nép között. A vitához egyetlen óra elegendő volt. Vida Gyula, az RMDSZ frakcióvezetője a magyar képviselők nevében nyilatkozatot olvasott fel, kifejtve, hogy az alapszerződés fontos eszköze lehet a két ország közötti kapcsolatok rendezésének. Az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, amely bizonyos pozitív előírásokat is tartalmaz. Az alapszerződés azonban sok tekintetben nem elégíti ki a magyar közösség érdekeit, különösen az 1201-es ajánlás lábjegyzetes értelmezését fájlalja a szövetség, mert a kollektív jogok bizonyos formáinak intézményesítése nélkülözhetetlen a romániai magyarság helyzetének megnyugtató megoldásában. A képviselőház megszavazta az alapszerződést, egy ellenszavazattal és 27 tartózkodással. Az RMDSZ képviselői tartózkodtak. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ A két szélsőséges párt, a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt képviselői tiltakozásul kivonultak a teremből. /Magyar Nemzet, Népszabadság, Új Magyarország, okt. 4./
1996. november 4.
"Tófalvi Zoltán az 1956 és 1960 közötti bebörtönzött túlélőkkel elment a régi szenvedés színhelyeire és börtöneibe. Még az erdélyi magyar közvélemény is alig tud valamit arról, hogy az 1957-es, Szoboszlay Aladár magyarpécskai plébános nevével fémjelzett perben "államellenes összeesküvés vádjával bíróság elé állított 57 személy közül 11-re mondták ki a halálos ítéletet és 10-et ki is végeztek: Szoboszlay Aladár pécskai és Ábrahám Árpád torjai katolikus plébánost, báró Huszár József volt földbirtokost, dr. Orbán Károly marosvásárhelyi, dr. Kónya István kézdivásárhelyi ügyvédet, dr. Fintanar Alexandru aradi ügyvédet, Tamás Dezső csíksomlyói származású tisztviselőt, Tamás Imre csíksomlyói származású, temesvári tanítót, Orbán István csíktapolcai földművest, Lukács István magyarpécskai kereskedőt, Draganita Mogyorós Máriát is halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanira változtatták. - Az "érmihályfalvi csoport" 31 elítéltje közül 1958. dec. 3-án kivégezték Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt, dr. Hollós István tanárt, volt hadbíró századost, 1959-ben végezték ki Szíjgyártó Domokost. A Securitate vallatószobáiban elszenvedett kínzásokba belehalt a dr. Dobai István jogász által összeállított "ENSZ-memorandum" két vádlottja, Kertész Gábor és Nagy József. A peripravai kényszermunkatáborban /a Duna deltájában/ halt meg Demeter István. A börtönben elszenvedett embertelen bánásmód következtében az 1964-es szabadulás után nemsokára meghalt Molnár Béla, Kolumbán Bendegúz, Nyitrai Sándor, Böjthe Sándor, Adorján Dezső, Csatlós Csaba református lelkész, illetve teológus, valamint Grósz József, Bocz Ádám, Deák Géza peripravai "Golgotát járó". A börtönben halt meg az "érmihályfalvi csoport" egyik résztvevője, a 25 éves kényszermunkára ítélt Tordai János géplakatos. Az RMDSZ 1996 egyik legjelentősebb kezdeményezésének, az 1956-os forradalom legméltóbb romániai megemlékezésének tartotta Tófalvi Zoltán elhatározását, hogy végigjárják az egykori gulágokat és erről film készüljön. A budapesti DEKO Film 36 órás, a Román Televízió magyar adása 15 órás filmösszeállítást készített a "halálmenet" megismétléséről. Az utat végigjárók között volt dr. Csiha Kálmán református püspök /10 évre ítélték/, Mózes Árpád evangélikus püspök /18 évre ítélték/, Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes, dr. Dobai István nemzetközi jogász /életfogytiglanra ítélték/, Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze /11 évre ítélték/, Veress Sándor, a Kis-Küküllő menti csoport vezetője /még 1957 januárjában is a magyar forradalmat éltető röpcédulákat terjesztettek!/, akit 20 évre ítéltek, Kacsó Tibor, a "fegyveres felkeléssel" vádolt csíkszeredai csoport vezetője /25 év kényszermunkára ítélték/, Puskás Attila biológus, aki Október 23-a című saját versét terjesztette /20 évre ítélték/, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége és a Székely Ifjak Társasága, valamint a "Palotás-csoport" számos tagja, akiket annak idején 15-25 évre ítéltek. - Egyedül a marosvásárhelyi bíróságon 514 személy ellen hoztak különböző ítéleteket. Itt ítélték el az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ 75, a "Palotás-csoport" 24, a Székely Ifjak Társasága 9, a Puskás Attila nevével jelzett csíkszeredai tanárok, diákok 11 fős csoportját, a Kacsó Tibor nevéhez kapcsolt "fegyveres" felkelés 3 tagját, a csíkszeredai mezőgazdasági szakközépiskola 21 tanulóját /valamennyien román anyanyelvűek!/. Ezeken a tárgyalásokon a szabóból gyorstalpalással "hadbíró őrnaggyá" előléptetett Macskássi Pál elnökölt, aki a visszaemlékezések szerint több mint 80 személyre mondott ki a halálos ítéletet. /Új Magyarország, nov. 4./"
1996. november 4.
"Jeszenszky Géza a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez írt levelében emlékeztetett Moses és Brinken amerikai nagykövetek levelére, amelyben súlyos történelmi tévedésekkel dicsérték a magyar-román alapszerződést. Jeszenszky azonnal írt egy válaszcikket, amelyet nagyobbik részét végre közölte az International Herald Tribune okt. 16-i száma. Ebben Jeszenszky a szerződés fő hiányosságának nevezte, hogy az RMDSZ és a magyar egyházak kérése ellenére nem rendezték az egyházaktól és a magyar intézményektől elkobzott vagyon ügyét, továbbá a bezáratott magyar egyetem, illetve a kolozsvári főkonzulátus újramegnyitását. Felvetette továbbá a jogi kibúvók lehetőségét, s azt, hogy a szerződés nem tartalmaz garanciákat és ellenőrzési mechanizmusokat. Az amerikai lap nem közölte Jeszenszky levelének azt a részét, ahol cáfolta, hogy az egyezmény "ezer éve tartó konfliktusnak" vet véget, azt, hogy Románia e században kétszer is elfoglalta Budapestet. Nem lehet Budapest elfoglalásának nevezni azt, hogy Románia a szovjet csapatok oldalán részt vett a budapesti hadműveletekben. "A valódi szolidaritás és megbékélés minden rossz emlékét elsöprő hangulatát Iliescu, Románia elnöke fojtott el, sikerrel. Most az érdemel dicséretet, aki olajat öntött a háborgó vízre, miközben ő a vihar egyik előidézője?" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ A két nagykövet levele: International Herald Tribune szept. 19. /szept. 20-i jegyzet/"
1996. december 7.
"Dec. 1-jén Nagyváradon tartotta kibővített ülését a Magyar Református Világszövetségének vezetősége. Kiadott állásfoglalásuk szerint elismeréssel vették tudomásul dr. Szűrös Mátyás, dr. Győriványi Gábor, Csóti György, Rockenbauer Zoltán, dr. Isépy Tamás és dr. Jeszenszky Géza képviselőknek a határon túli magyarság iránti felelősség ügyében benyújtott önálló országgyűlési indítványáról. Megdöbbenésünket fejezték ki amiatt, hogy "A határon túli magyarok iránti felelősség dolgában" című határozati javaslatnak a napirendre kerülését megakadályozta mind a külügyi bizottság, mind az Országgyűlés plénuma. Az állásfoglalás szerint "nemzeti érdekeink megkövetelik a magyar országgyűlésnek és a magyar kormánynak a júliusi magyar-magyar csúcs szellemében és az ott létrejött Közös Nyilatkozat értelmében történő felelősségvállalását." /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./"
1996. december 11.
"Az Országgyűlés dec. 10-én 249 igen szavazattal, 53 ellenében, 12 tartózkodás mellett ratifikálta az alapszerződést. A név szerinti szavazáson a koalíciós pártok /MSZP, SZDSZ/ képviselői támogatták a dokumentumot /egy kivételével, Szűrös Mátyás (MSZP) tartózkodott/, az MDF, a Fidesz, az FGKP és a KDNP nemmel voksolt /az utóbbiból ketten tartózkodtak/, az MDNP /az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt/ tartózkodott. A vitában Horn Gyula miniszterelnök és Eörsi Mátyás /SZDSZ/ kiállt az alapszerződés mellett. Eörsi Mátyás szerint az egyezménynek köszönhetően lehetetlenné vált a választásokon a román nacionalisták manipulálása. A kisgazdák politikája Eörsi szerint életveszélyes, hatalomra kerülve fegyveres konfliktusba sodorhatnák az országot. Bírálta Giczy György KDNP-elnököt is, aki veszélyezteti a határon túli magyarok érdekeit, Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentését, hogy euroatlanti csatlakozásunk nem az alapszerződés aláírásától függ, felelőtlennek nevezte. Surján László /KDNP/ szerint szabaddemokrata képviselőtársa /Eörsi/ a belpolitikai csatározások szintjére alacsonyította le a külpolitikai párbeszédet. Tabajdi Csaba politikai államtitkár vállalható kompromisszumnak nevezte a szerződést. Rámutatott arra, hogy a kisebbségi ügyek rendezésének az alapszerződés szükséges, de nem elégséges feltétele. A közös kormányzás végre esélyt adhat arra, hogy a magyarság végre beleszólhat sorsa alakításába. Lezsák Sándor /MDF/ leszögezte, hogy a dokumentum tartalmilag veszélyesen hiányos. Hiányzik belőle a magyar közösség javainak visszaszolgáltatása, s elfogadhatatlan a kollektív jogokat értelmező lábjegyzet. Az MDF elutasító döntése azonban a múltat utasítja el, nem a jövőt. Az MDF a maga eszközeivel segíti a megbékélést a Kárpát-medencében. Jeszenszky Géza /MDNP/ kifejtette, hogy pártja "ha nem is támogatja, de nem ellenzi az alapszerződést". Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ kijelentette: az ellenzék kész volt, hogy részt vegyen az alapszerződés előkészítésében, azonban a kormánykoalíció az ellenzék egyetlen javaslatát sem fogadta el, s negligálta az RMDSZ véleményét is. Az egyházi kárpótlás alapkérdés, ettől függ, lesz-e magyar nyelvű oktatás Romániában. - Az ellenzéki pártok javasolták a ratifikálás elhalasztását addig, amíg a magyar-magyar csúcs záródokumentumának jogforrássá emelését célzó határozati javaslatot nem fogadja el a parlament. Eörsi Mátyás ezt elvetette, a ratifikálás elhalasztását a kormánytöbbség elutasította. - Az egyes frakciók képviselői megindokolták azt, hogyan szavaznak. Az MDF azért szavaz nemmel, indokolta Csóti György, mert a szerződést a romániai magyarok feje felett és akaratuk ellenére kötötték meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Kinek jó ez az egész magyarországi parlamenti ratifikációs vita az alapszerződésről, tette fel Nagy Iván Zsolt /a Magyar Nemzet munkatársa/ a kérdést, majd válaszolt rá, szerinte sem a kormánynak, sem az RMDSZ-nek, sem az ellenzéknek... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A Népszabadságban Aczél Endre dühödten kirohant a magyar ellenzéki képviselők ellen, amiért nem szavazták meg a ratifikálást és bátran kiállt a kormányzat mellett. /Aczél Endre: Konok magyar ellenzék. = Népszabadság, dec. 11./"
1996. december 13.
"Victor Ciorbea miniszterelnök dec. 11-i bemutatkozó beszédében egyetlen, de sokatmondó bekezdést szánt a nemzetiségi kérdésnek. Kormánya arra törekszik, hogy a kisebbségek élvezzék az esélyegyenlőséget mind a törvény előtt, mind a gazdasági, társadalmi stb. életben való érvényesülésben. Az uszító felszólalásokban nem volt hiány. Adrian Nastase megkérdezte: hogy mernek a kisebbségek elnökjelöltek, kormánytagok lenni Romániában? Minek kell nemzetiségi miniszter? Azért szükséges, válaszolta cikkében Zsehránszky István, mert "Önök uralkodásuk hét éve alatt elzárkóztak a nemzetiségeket érintő valamennyi lényeges kérdés megoldásától." Corneliu Vadim Tudor szenátor szerint Ciorbea legnagyobb hibája, hogy az RMDSZ-t bevette a kormányba. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt vezérszónoka azzal indokolta ellenszavazatát, hogy bekerültek a kormányba egy olyan nemzetiség tagjai, akiknek lojalitása kétséges. Markó Bélán, Vida Gyulán és a nem magyar kisebbségek parlamenti csoportjának vezetőjén, Varujan Pambaccianon kívül senki sem emelt szót a diszkriminatív, kisebbségellenes felszólalások ellen, még a többi vádat hevesen visszaverő Ciorbea sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./"
1996. december 20.
"Bodor Pál lapjában közli Tőkés László elleni támadását, abból az alkalomból, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kisebbségvédelmi küzdelméért kitüntetést kapott Barcelonában. Tőkés László "szentül meg van győződve arról, hogy csak Ő cselekszik helyesen". Lassan ellenszenvessé teszi "sokak szemében" a szent ügyet. Bodor nem részletezi, kik azok a sokak. - Annyit azért Bodor is elismer, igaz, óvatosan, hogy a magyar baloldal és liberalizmust nem érdekli a magyar kisebbség nehéz helyzete, szemben a nemzeti-keresztény-konzervatív erőkkel, de azonnal hozzáteszi, azok egy része "éppen ebből él". Tőkés "őszintén hitte: akik a román hatalommal tárgyalnak, eleve hazaárulók." Bodor elfelejtette hozzátenni: a titkon tárgyalókról volt szó... Bodor hangja nyers: Tőkés László nem hallgatott a józan szóra, ha nem igazolta rögeszméit. Bodor, a kormánylap munkatársa védelmébe veszi az alapszerződést, majd megfeddi Tőkés Lászlót: "A hősi intranzigencia nem elég." Nem állíthatja, vallja Bodor Pál, hogy a mai hatalom elkényeztetné, mégis azaz "engesztelhetetlen ingerültség, amellyel Tőkés a mai magyar politikát szüntelenül böcsmérli", "megkérdőjelezi Tőkés László történelmi judíciumát. És a romániai magyarság esélyeit..." /Bodor Pál: Tőkés László barcelonai kitüntetéséhez. = Népszabadság, dec. 20./ Nem kényeztette el a hatalom, írja Bodor Pál, közben két napja kapta meg a 200 ezer forinttal járó Kisebbségi Díjat. Ezután írta meg támadását."
1997. január 9.
"Adrian Severin külügyminiszter a bukaresti Evenimentul Zilei jan. 8-i számában válaszolt a lapban jan. 6-án megjelent, budapesti tárgyalását támadó cikkre. Severin hangsúlyozta, hogy Magyarország Románia természetes szövetsége kell, hogy legyen. A külügyminiszter történelmi visszapillantásában kifejtette, hogy a sajnálatos 1990. márciusi események tovább késleltették az enyhülést. Szerinte Antall József néhai miniszterelnök, Für Lajos, Gheorghe Funar, Corneliu Vadim Tudor és Tőkés László nem szerencsés nyilatkozatai fenntartották a feszültséget, ugyanakkor a válság meghaladására tett lépések között volt a "Nyitott égbolt" egyezmény, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter romániai látogatása, majd Melescanu és Kovács László budapesti találkozása, végül az alapszerződés megkötése. Adrian Severin hangsúlyozta, hogy a román-magyar párbeszédet az őszinteség és megértés jellemezte látogatása idején. Megállapodtak a vegyes bizottság felállításában, a bezárt konzulátusok megnyitásában. A tárgyaláson nem tértek ki olyan kényes kérdésekre, mint a Babes-Bolyai Egyetem vagy az elkobzott egyházi vagyon helyzete. Ezeket a kérdéseket a nemzetközi normáknak megfelelően, a román alkotmány és az alapszerződés alapján lehet megoldani, szögezte le Severin, aki végül bizalmat sürgetett, enélkül ugyanis a tegnapi ellenség nem válhat holnapi baráttá. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"
1997. január 21.
"Jan. 17-19. között az amerikai Kelet-Európai Demokráciáért Intézet, a horvátországi Szerb Demokrata Fórum és Horvát Béke Tanulmányi Társaság közös rendezésében nemzetközi szimpóziumra került sor Zágrábban ex-jugoszláviai politikusok, újságírók, nemkormányzati szervezetek, valamint szlovén, horvát, szerb, albán és makedón - többségi és kisebbségi - szervezetek képviselői részvételével. A szimpózium jelentőségét növelte az a tény, hogy négy év óta először ültek össze egy asztal köré a volt jugoszláv köztársaságok civiltársadalmi szervezeteinek képviselői. "A nacionalizmus felerősödése Közép-Kelet-Európában - a jelenség típusai, okai, következményei és ellenszerei" címmel szervezett rendezvényen magyarországi, romániai és észtországi meghívottak is jelen voltak. Romániából Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Niculescu Antal, az RMDSZ szövetségi elnökének politikai tanácsosa vett részt a szimpóziumon. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 21., 949. sz./"
1997. február 27.
"Magyar Nándor László újból reagál az egyetemmel kapcsolatos vitacikkekre. Szerinte ezek "egy letűnt korszak szellemi relikviáinak tiltakozása a feledés ellen". Meg kell változni az értelmiségieknek, különben kiszorulnak "az új elitek piacáról". Magyari indulatosan visszautasította Balázs Sándor vitacikkét /Chrurchill és Bolyai, Szabadság, febr. 14./, aki szerint egy korábbi felmérés ötven százalékos tévedést is tartalmazott. Magyari szerint ez "szemenszedett hazugság". Magyari nem áll meg itt, hanem tovább támad: milyen jó lenne egy kis pártgyűlés, ahol Balázs Sándor kimondhatná, hogy a szociológia "burzsuj áltudomány". /Magyar Nándor László: A töltött káposzta eszmei üzenete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"
1997. február 27.
"Asztalos Ferenc képviselő hozzászólt a vitához: a magyar állami tudományegyetem visszaállításának politikai legitimitása vitathatatlan, hiszen ezt mondja ki az RMDSZ ellenszavazat nélkül elfogadott oktatáspolitikai stratégiája, továbbá az alapszerződés szintén szól erről, végül az RMDSZ a kormánykoalíció része, senki sem kötelezte az RMDSZ-t, hogy lemondjon az önálló magyar egyetemről. /Asztalos Ferenc: A Bolyai-vita kapcsán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 27./"
1997. március 15.
"A szenátus márc. 13-i ülésén, napirend előtti felszólalásában Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor méltatta a magyarság egyetemes ünnepe, március 15. jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy a múlt századi "népek tavaszának" magyar, román, német, francia forradalmárai egyaránt a polgári szabadságjogok, a demokratikus államrend eszméiért szálltak síkra. Reánk, mai utódokra hárul a feladat, hogy valóra váltsuk Európa népeinek egymásra találását, egyetlen nagy családba történő betagolódását, a román-magyar történelmi megbékélést ? mondotta, és hozzátette: 1997 tavasza mindannyiunk számára a demokrácia és a közös jövőbe vetett bizalom évszaka. Ugyanezen az ülésen tárgyalta a felsőház az igazságügyi miniszter indítványát Corneliu Vadim Tudor parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozóan. Hosszas és ellentmondásos ügyrendi vita eredményeként érdemi tárgyalásra nem is került sor. A kormánykoalíciós pártok szenátorai egyöntetűen azt javasolták, hogy mivel a múlt törvényhozási ciklus folyamán a Szenátus kétharmados szavazattöbbséggel már a mentelmi jog felfüggesztése mellett voksolt ugyanebben a bíróság által időközben le nem tárgyalt ügyben, a T. Ház ezúttal csupán e határozatnak az érvényességéről vagy érvénytelenségéről döntsön, éspedig a házszabálynak megfelelően immár egyszerű szavazattöbbséggel. Az SZDRP, az RNEP és a Nagy-Románia Párt szenátorai tiltakozásul kivonultak a teremből, távollétükben a Szenátus 74 szavazattal, 3 ellenszavazat mellett jóváhagyta a többrendbeli rágalmazásért beperelt C.V.Tudor mentelmi jogának a folyamatos felfüggesztését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 986. sz./ Corneliu Vadim Tudor szónoklatában rágalmazott mindenkit, még Iliescu volt elnököt is "hazaárulónak", "eloroszosodott cigánynak" nevezett, a legélesebben az RMDSZ-t, a kisebbségeket, a magyarokat és a zsidókat támadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"
1997. május 2.
"Birtalan Ákos visszautasította a bukaresti Adevarul napilap azon cikkét, amely egyik múlt heti számában a brüsszeli román turisztikai képviselet felszámolása és ezzel egyidőben ugyanott magyar turisztikai iroda megnyitása között összefüggéseket sejtet. A cikkíró azzal vádolta az RMDSZ-es turisztikai minisztert, hogy a konkurens magyar légitársaság érdekeit szolgálja a románéval szemben. Birtalan Ákos válaszában elmondja, hogy az idegenforgalmi minisztérium vezető tanácsa hosszas elemzés után hozta meg a döntést két külföldi turisztikai iroda felszámolásáról, melyek közül egyik a brüsszeli. "Nemcsak költségvetési, hanem turizmuspolitikai szempontok játszódtak közre annak eldöntésében, hogy 18 irodánkból végül melyik kettő kerüljön felszámolásra" ? jelentette ki Birtalan Ákos a kolozsvári lapnak, majd hozzátette, hogy mivel a Benelux államokban még van képviselete Romániának, a régió fedve van. Leszögezte, hogy a döntésnek semmi köze nincs az éppen megnyíló magyar turisztikai irodához. Elmondta, hogy a turisztikai politikáért egyelőre az idegenforgalmi minisztérium felel, amelyet a román kormány programjának szellemében, és nem különféle újságírói vélemények alapján érvényesít. Szemenszedett hazugságnak minősíti a lap vádját, miszerint a műemlékvédők tusnádi nemzetközi konferenciáján szervezői minőségben vett volna részt, és azon alkalommal a MALÉV légitársaságot részesítette volna előnyben a TAROM-mal szemben. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ A Cronica Romana A brüsszeli és a koppenhágai turisztikai irodákat gazdasági okok miatt zárták be címmel tájékoztat, hogy Mirel Tariuc idegenforgalmi államtitkár interpellációra válaszolva Birtalan Ákoséval azonos álláspontot képviselt az irodák bezárásával kapcsolatban. Az államtitkár elmondta, hogy semmiféle összefüggés nem létezik az említett döntések és a turisztikai miniszter bizonyos állásfoglalásai között, mint ahogy azt az interpelláció szerzője, a PUNR-s Vasile Dobrescu vélte. /Cronica Romana (Bukarest), máj. 2./"
1997. május 30.
"Május 26-30. között zajlottak le Genfben az ENSZ Emberi Jogi Albizottsága keretében működő kisebbségi munkacsoport III. rendes ülésszakának munkálatai. A kisebbségi munkacsoportot 1995-ben hozták létre, az ENSZ Kisebbségjogi Nyilatkozatának elfogadása után. A munkálatokon több mint 50 ország kormányának képviselői, továbbá nemzetközi kisebbségvédelmi szervezetek és kisebbségi érdekvédelmi szervezetek képviselői voltak jelen. Az RMDSZ korábban is képviseltette magát e munkacsoport ülésszakán, hol mint az ENSZ-ben nem képviselt népek és nemzetek szervezetének /UNPO/ tagjaként, hol külön meghívottként. Az idei ülésszakon, akárcsak tavaly, Niculescu Antal kormányszakértő volt jelen, ezúttal a román kormányküldöttség tagjaként. Az RMDSZ kormánytisztviselője felszólalt a munkálatok során. Nagy érdeklődéssel kísért előadásában elmondotta, hogy a tavaly novemberi választások eredményeként Romániában végbement változások során a kisebbségek helyzetének kezelésében is jelentős változás észlelhető, és kiemelte, hogy az RMDSZ-nek, mint a romániai magyar nemzeti kisebbség legitim érdekképviseleti szervének a kormányzásban való részvételével megteremtődtek a feltételek a nemzeti kisebbségek, jelesen az 1,7 millió lélekszámú magyar közösség helyzetének európai normák szerinti rendezésére, amihez az új koalíciós erők politikai akarata is megvan. Niculescu Antal hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés megoldásában jelentős szerep hárul a civiltársadalmi szférára, a sajtóra, különösen ami a lassabban érlelődő mentalitásbeli változásokat illeti a többség-kisebbség közötti viszony vonatkozásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 30., 1038. sz./"
1997. június 11.
"Jún. 9-én kezdődött Görögországban. Thesszalonikiben a balkánközi konferencia a külügyminiszterek részvételével. Adrian Severin is megjelent a konferencián, de ott voltak a boszniai összekötő csoport, az ENSZ, az EBESZ és az Európai Unió képviselői is. A napirenden a térségbeli országok stabilitásának, biztonságának és együttműködésének kérdései szerepeltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./"
1997. július 14.
"Victor Ciorbea miniszterelnök júl. 14-én kelt rendeletével kinevezte Niculescu Antalt a kormány főtitkárának helyettesévé, államtitkári rangban. Niculescu Antal hatáskörébe tartozik a Remus Opris által vezetett kormányfőtitkárságon, illetve a helyi közigazgatási szerveket koordináló kormányhivatalon belül három igazgatóság: a minisztériumok főtitkárainak munkáját irányító igazgatóság, a protokoll-igazgatóság és a jogszabályok alkalmazását felügyelő igazgatóság. Niculescu Antal kinevezésével az RMDSZ megkapta az 1996. novemberi választási eredmények alapján kialakult algoritmus, illetve a koalíciós egyeztetés szerint a szövetséget megillető nyolcadik államtitkári tisztséget. Niculescu Antal 1964. május 6-án született Marosvásárhelyen. A bukaresti Ady Endre Matematika-Fizika Líceumban érettségizett 1982-ben, majd vegyészmérnöki diplomát szerzett Bukarestben, a Műszaki Egyetem ipari vegyészeti karán, 1991-ben. Szerkesztőként /Valóság, Bukarest, 1990-1991/, majd 1991-1993 között a Friedrich Naumann Stiftung /német liberális alapítvány/ politikai tanácsosaként dolgozott, 1993-tól pedig az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának politikai tanácsosa, Markó Béla kabinetfőnöke volt 1996. májusáig. Közben Frunda György államelnökjelölt szóvivőjeként és választási kampányfőnökeként, 1996. májusától pedig mostani kinevezéséig a Ciorbea-kormány szakértőjeként dolgozott. Alapító tagja és első elnöke volt a bukaresti MADISZ-nak /1989-1990/, tagja a MISZSZ elnökségének /1990-1992/, illetve SZKT-képviselő /1993. január ? 1995. májusa között/. A berlini Berghof Válságkezelő Központ kutatási ösztöndíjasaként etnikumközi válságkezelő tanfolyamot végzett 1994. júniusa és augusztusa között, illetve 1992-1995 között a KSZE Consult /Németország/ szervezésében etnikumközi válságkezelési tanfolyamot vezetett. Több belföldi és külföldi nemzetközi rendezvényen, értekezleten (ENSZ, EBESZ) képviselte az RMDSZ-t Budapesten, Genfben, Varsóban, részt vett a PHARE Democracy Program keretében szervezett politikai tanulmányutakon Nagy-Britanniában, Belgiumban, Németországban, továbbá az EU meghívására Dániában és Spanyolországban, illetve az amerikai kormány meghívására egyhónapos politikai tanulmányúton az Egyesült Államokban. Nős, felesége: Niculescu (Dezső) Olga, a Gallup bukaresti fiókintézetének vezetője. A magyar és román nyelv anyanyelvi szintű ismerete mellett angolul felsőfokon, németül középfokon ír és beszél, franciául alapfokon beszél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./"
1997. október 24.
A 11 országot tömörítő Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Együttműködés /BSEC/ tagjainak külügyminiszterei okt. 22-én Kijevben elfogadták a szervezet alapszabályzatát. /A BSEC tagjai között van Románia./ Leonyid Kucsma ukrán elnök újabb kijevi csúcstalálkozóra hívta meg a tagországokat abból a célból, hogy a parlamenti ratifikáció után aláírják a dokumentumot. Az aláírás után az új nemzetközi szervezetet be lehet jegyeztetni az ENSZ-nél. A BSEC nem új szerveződés, 1923 júniusában Turgut Özal török elnök kezdeményezésére hozták létre, szervezeti felépítésében helyet kapott a parlamenti közgyűlés, a titkárság, a magánvállalkozói tanács és a gazdasági vállalkozói központ. A tagországok külügyminiszteri félévente tanácskoznak. Az utóbbi fél év legfontosabb eredménye az 1997 végén létrejövő Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1997. november 5.
Megjelent Németh Tünde, Budapesten politológiát és jogot hallgató fiatal újságíró interjúkötete A jéghegy a magyar-magyar csúcson címmel. A szovjet elnyomás megszűnése után újra felszínre jöttek az össznemzeti problematika főbb megválaszolatlan kérdései, állapította meg az előszóban dr. Borbély Zsolt Attila. A kötetben Kovács Miklóssal, Tabajdi Csabával, Németh Zsolttal, Duray Miklóssal, Szőcs Gézával, Hódi Sándorral, Borbély Imrével, Kodolányi Gyulával, Jeszenszky Gézával, Demeter Ervinnel, Semjén Zsolttal, Horváth Bélával és Bencsik Andrással készült interjú olvasható. Németh Tünde az Erdélyi Napló munkatársa volt. Az új főszerkesztő nemzetileg egyértelműen elkötelezett, de hosszabb lélegzetű írásokat nem közölt, ezért nem jelenhettek meg a hetilapban Németh Tünde interjúi. /Kisgyörgy Réka: A jéghegy a magyar-magyar csúcson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1997. november 29-30.
A tárgyilagos történetírásnak az 1956-os forradalom erdélyi eseményeit tekintve még nem jött el az ideje, állapította meg Sipos Gábor történész, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa, akivel Aniszi Kálmán beszélgetett. A rendelkezésre álló anyagot máris rostálni kell, mert a Securitate iratait csak nagy óvatossággal szabad használni. "Ötvenhatban eggyé vált a nemzet." Sepsiszentgyörgyön is felvonultak magyar zászlókkal a forradalom hírére. Hubecz Márton könyvelő börtönbe is került miatta. Le is ülte büntetését. Sokan forradalmi verseket másoltak, adtak tovább. Dobri János kolozsvári lelkész, aki 1940 őszétől újjászervezte a cserkészetet, 1956-ban a forradalmi versek egyik fő terjesztője volt. Ugyanígy Molnár Dezső kolozsvári lelkész, Dobainé Varga Piroska, Bányai Miklósné és sokan mások. 1956-ban újra felvetették az erdélyi magyar értelmiségiek Erdély helyzetét. Úgy érezték, emlékiratban a világ elé kell tárni a lehetséges megoldásokat: független Erdély, Erdély megosztása, illetve a Erdély teljes egészében kerüljön Magyarországhoz. Dobai István nemzetközi jogász Komáromi József matematikatanárral készítette a memorandumot, melynek szövegét Varga László református lelkész, Bereczki András és Gazda Ferenc tudományos kutatók ismerték a legjobban. Dobai István elvitte a memorandumot Márton Áronhoz, aki helyeselte a memorandumot, mert ő a Szent István-i Magyarország híve. Márton Árontól hazafele tartott Dobai István, amikor letartóztatták, megtalálták nála az emlékirat egy példányát. Az egyik szekus rögtön azt mondta: ez az - tehát tudtak róla. Ezután letartóztatták a többieket is. Sokáig az a hír járta, hogy Dobai azonnal kiadta a közreműködők nevét. Sipos Gábor cáfolta ezt a változatot. A perben nagyon súlyos ítéletek születtek, de halálos ítélet nem volt. Az emlékirat teljes szövegét még nem közölték sehol. A Dobai-Varga-per, másnéven ENSZ-per volt a legfontosabb megmozdulása az erdélyi magyarságnak ötvenhatban. Ezt a kezdeményezést a hatalom megtörte, de azt tudják, hogy az egyes változatokra kik szavaztak. A független Erdély mellett voltak a szociáldemokraták: Jordáky Lajos, Pásztai Géza, Nagy Géza és mások. Erdély Magyarországhoz tartozásának eszméje mellett tett hitet Márton Áron püspök és az idősebb nemzedék. Erdély igazságos megoszlása mellett állt ki a többség, Dobai István, Varga László, Kertész Gábor zilahi ügyvéd, a per egyik vádlottja. Annak, hogy Erdély Romániánál maradjon, csak a kollaboránsok voltak a pártolói.- A perben a vádlottak bátran viselkedtek. Később másokat is letartóztattak és a Dobai-csoporthoz csatoltak, köztük volt László Dezső kolozsvári lelkész, akit azért vittek el, mert esélyes lett volna a közelgő püspökválasztás. A börtönben a per több elítéltje meghalt. Szekeres Nagy József éhen halt a börtönben, Dobai István és Varga László többször volt a halál szélén. Hét év után kikerültek a börtönből a per elítéltjei. Beszélni kell még az érmihályfalvi csoportról. Itt már nem volt kézzelfogható vádpont, mint a másik perben a memorandum. Ebben a perben halálos ítélet is született, Sas Kálmán érmihályfalvi lelkészt kivégezték. Ez a per az erdélyi magyarság megfélemlítését szolgálta. /Aniszi Kálmán: 1956 - Erdély. = Kapu (Budapest), okt., újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29-30./
1998. február 4.
"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke a következő felhívást adta közre a horvátországi Szentlászló újjáépítéséért: Január 15-én Horvátország keleti részeit, Dél-Baranyát és a Szerémséget elhagyták a békefenntartó csapatok. Az ENSZ-erők kivonulását követő napon Horvátország szuverenitása kiteljesedésének napján Szentlászlóra utaztunk. Szentlászló a balkáni háborús pusztítás gyász-szimbólumává vált: mind a 472 házát és valamennyi középületét lerombolták. Tragédiájának története jelenkori történelmünk alig ismert, kíméletlen kegyetlenségű szelete. A hét évvel ezelőtti rombolás túlélői ma építésre gyülekeznek. "Falunkat felépítjük - segítséggel vagy anélkül!" - mondták Szentlászlótól Kórógyig és Harasztiig. Én azt mondom, hogyha már tétlenül és szó nélkül kellett ezen árpádkori falvak pusztulását végignéznünk - akkor most, amikor eljött a szabadulásuk napja és megadatott újjáépítésük lehetősége - most nem hagyhatjuk őket újból magukra. Felhívással fordulok tehát elsősorban minden erdélyi magyar emberhez és köztestülethez: fogjunk össze és építsük fel közösen Szentlászlót! Elsődleges kötelességünk ez nekünk erdélyieknek, mert helytörténészek tanulmányai és a helybeli emberek neve egyaránt arról árulkodik, hogy gyepűvédő székelyek e falvak lakói. Másodsorban a világ magyarjaihoz fordulok ugyanazzal a felhívással: építsük fel Szentlászlót! Ehhez a felhíváshoz csatlakoztak az erdélyi egyházfők,a következő nyilatkozat kibocsátásával: Alulírottak, az erdélyi történelmi magyar keresztény egyházak elöljárói, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága felhívását követve elhatároztuk, hogy a balkáni háborúban elpusztult Árpád-kori település, Szentlászló felépítésében tevőlegesen részt veszünk. E falut négy napig tartó ostromgyűrűbe fogta és ellene nehéztüzérséget vetett be az agresszor. Ez a nemtelen támadás sem tudta elpusztítani a faluvédő férfiakat, akik kitörtek az ostromgyűrűből és megmenekültek. Ma, hét év múltán szeretnénk e települést újraépíteni. Vállaljuk, hogy híveink között gyűjtést szervezünk Szentlászló megsegítésére és felépítjük a háborúban szétlőtt templomot. Ugyanakkor felhívással fordulunk minden erdélyi magyar emberhez - bárhol éljen a világon, kövesse példánkat az adakozásban. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Gyulafehérvár, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Nagyvárad, Reizer Pál római katolikus püspök, Szatmárnémeti, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Kolozsvár, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Kolozsvár, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kolozsvár, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Kolozsvár. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"
1998. március 16.
"Erdély-szerte méltósággal, incidensek nélkül zajlottak le a március 15-i ünnepségek. A magyar szabadságharc 150. évfordulójának szentelt ünnepi rendezvények részvevői az ország valamennyi magyarlakta településén emelkedett légkörben tettek hitet a márciusi eszmények iránti elkötelezettségükről, erősítették meg a szabadság, egyenlőség, testvériség szellemében azt az elhatározásukat, hogy a testvéri román nemzettel békében, egyetértésben és együttműködésben munkálkodjanak hazánk, a szabad és demokratikus Románia felemelkedésén, az ország csatlakozásán az új, egységes Európához. A csíkszeredai jubileumi nagygyűlésen, mintegy tízezer részvevő előtt, Csedő Csaba polgármester üdvözlő szavai után Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Dézsi Zoltán, Hargita megyei prefektus felolvasta Emil Constantinescu államelnök Göncz Árpád elnökhöz intézett üdvözletét a magyar szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Az ünnepi rendezvény keretében megkoszorúzták Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu csíkszeredai szobrát. Markó Béla a márciusi eszmék aktualitását emelte ki beszédében, s a márciusi ifjak, a szabadságért, egyenlőségért, testvériségért cselekvő elődeink példáját állította a mai nemzedékek elé. "Példájuk - mondotta - arra figyelmeztet minket", hogy "legyünk cselekvő magyarok, készek a feladatra és az áldozatra, ahogy azt 1848 szelleme kéri tőlünk. Az a szellem, amely végképp egybekovácsolta ezt a nemzetet, és azóta sem lehet szétválasztani minket, bárhogyan is szaggasson a történelem. Az a szellem, amely nem mások ellenében, hanem másoknak testvérkezet nyújtva tett szabadságért küzdő nemzetté minket... Igen, mi ma is vállalni tudjuk március üzenetét, mert mindenkihez szól ez az üzenet. Európához is, az akkori és a mostani Európához... szól a velünk együtt élő népekhez, szól a románokhoz, szól másokhoz is. Százötvenszer vagy talán százötvenezerszer mondtuk el azóta ezt az üzenetet, és lehet, hogy még sokszor el kell mondanunk, amíg mindenki megérti. Szabadság! Magyarok szabadsága, románok szabadsága, mindenki szabadsága. Egyenlőség! Magyarok egyenlősége, románok egyenlősége, mindenki egyenlősége. Testvériség! Magyarok testvérisége, románok testvérisége, mindenki testvérisége. El fogjuk mondani százötvenezerszer, és meg fogunk harcolni érte százötvenezerszer, ha kell, amíg valóban állíthatjuk majd, hogy se nyelvünk, se kultúránk, se nemzeti hagyományunk nincsen veszélyben." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16., 1227. sz./ A csíkszeredai ünnepség fénypontjai voltak: Gál Sándor honvédezredes mellszobrának felavatása /a mellszobor Nagy Ödön /Csíkszereda/ szobrászművész alkotása/, Imets Dénesnek az 1848-as hős életéről szóló "Gál Sándor éjszakái" című drámájának bemutatása, a főtéri beszédek, A költő visszatér című rockopera előadása és az esti premier a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió jóvoltából. - A Duna Televízió közvetítette a nagyszabású ünnepséget. Ezúttal elmaradtak a román nacionalista zajkeltő csoportok. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 17./ Takács Csaba ügyvezető elnök március 15-én Nagyszalontán vett részt ünnepi istentiszteleten, majd beszédet mondott a helyi Kossuth-szobor megkoszorúzását követő megemlékezésen. Az ügyvezető elnök ugyanaznap részt vett a nagyváradi ünnepségsorozaton, amely a Nagyváradi Állami Színházban rendezett díszelőadással zárult. Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnöke március 15-én délelőtt a máramarosszigeti, délután pedig a hosszúmezői ökumenikus istentiszteleteken mondott ünnepi beszédet, és részt vett a koszorúzási szertartásokon. Székely István önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök a Brassó megyei RMDSZ március 14-én rendezett ünnepi előadással egybekötött megemlékezésén volt jelen, majd március 15-én koszorút helyezett el a felsőtömösi emlékoszlopnál, illetve a négyfalusi 1848-as emlékműnél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 1228. sz./ Sepsiillyefalván Kató Béla református tiszteletes mondott beszédet. Illyefalván az ünnepség fénypontja Jókai Mór mellszobrának, Kutas László magyarországi képzőművész alkotásának leleplezése. A testvértelepülés, Nagyszénás adta ki Illyefalva történelmét és helyneveit tartalmazó könyvét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./"
1998. március 16.
Márc. 15-én Genfben megválasztották a hágai központú UNPO új főtitkárát, Helen Corbett (az ausztráliai bennszülöttek képviselője) személyében. Az ENSZ mellett működő, több mint 100 millió embert, azaz 40 etnikai közösséget tömörítő nemzetközi nemkormányzati szervezet rendkívüli ülésszakán az RMDSZ képviseletében Niculescu Antal helyettes kormányfőtitkár vett részt. Ugyanaznap délben, Niculescu Antal részt vett a Genfi Magyar Egyesületnek az 1848-as magyar szabadságharc 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésén, ahol felolvasta Markó Béla szövetségi elnök üzenetét a március 15-ét ünneplő genfi magyarokhoz /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16., 1227. sz./