Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Egyesült Nemzetek Szervezete /ENSZ/
771 tétel
1995. szeptember 27.
"Oliviu Gherman szenátusi elnök elutasította a kisebbségeknek adandó jogok gondolatát szept. 27-én Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén mondott beszédében. A kisebbségi követelések kapcsán egyenesen a náci fajelméletre utalt. Gherman beszélt Iliescu "bátor kezdeményezéséről", a román-magyar megbékélésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Ugyanezen a napon, Strasbourgban, az ET közgyűlésén felszólalt Adrian Paunescu szenátor, a román küldöttség tagja, azt állítva, hogy a jugoszláv konfliktus igazi oka: az Antall-kormány "felfegyverezte Horvátországot, hogy hatékonyabban tudja szétverni Jugoszláviát". Ebben Jeszenszky Géza játszott kulcsszerepet. Jeszenszky Géza, az ET parlamenti közgyűlésén részt vevő magyar küldöttség tagja válaszában leszögezte, hogy a magyar kormány legálisan adott el fegyvereket Horvátországnak, ráadásul 1990-ben még béke volt a térségben. Paunescu vádaskodását visszautasította Bársony András, a magyar küldöttség vezetője, és kérésére Miguel Angel Martínez úgy döntött, hogy Paunescu egyes szavait - mint az ET szellemével összeegyeztethetetleneket - törlik az ülés jegyzőkönyvéből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Magyar Hírlap, szept. 28./"
1995. szeptember 29.
Az ENSZ-közgyűlésre érkezett Kovács László magyar külügyminiszter szept. 27-én félórás megbeszélést tartott New Yorkban román kollégájával, Teodor Melescanuval. A találkozón az Iliescu elnök által kezdeményezett megbékélésről volt szó. Kovács László kijelentette, hogy a magyar kormány kedvezően fogadta a megbékélés gondolatát, annál is inkább, mert az szerepel a magyar kormányprogramban. A megbékélés feltételezi a megoldatlan problémák rendezését, tette hozzá a magyar külügyminiszter, a kisebbségi jogok érvényesítése csak jogi aktussal, kötelezettséget rögzítő úton valósítható meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
1995. szeptember 30.
Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 28-án New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán kifejtette, hogy Románia egyik legfontosabb feladata a szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok új alapokon történő fejlesztése. Emlékeztetett a történelmi megbékéléssel kapcsolatos kezdeményezésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30. - okt. 1./
1995. október 7-8.
"A pápa okt. 5-én az Egyesült Államokban ellátogatott az ENSZ-központba és fölszólalt az ENSZ ülésszakán. "Minden nemzetnek jogában áll, hogy hagyományainak szellemében formálja sorsát és alakítsa életét. De nem teheti ezt az alapvető emberi jogok megsértésével, és különösen nem a kisebbségek elnyomásával." - mondotta többek között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./ "
1995. október 11.
"Okt. 6-án és 7-én zajlott le Csíkszeredában a Csíki Területi RMDSZ, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ és a Julianus Alapítvány közös rendezésében a Lármafa Napok hagyományossá váló rendezvénye. A találkozó előadói - Borbély Imre képviselő, az MVSZ választmánya intéző bizottságának elnöke, Tőkés József, az MVSZ titkára, Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke és mások - a magyarság jelenlegi gondjaira hívták fel a figyelmet. A találkozón képviseltette magát a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ A csíkszeredai székhelyű Julianus Alapítvány először 1993 őszén rendezte meg a székelyföldiek és a romániai szórványmagyarság találkozóját. A résztvevők akkor elhatározták, két év múlva újra találkoznak. A Julianus Alapítvány nem feledkezett meg erről. A találkozón dr. Jakubinyi György érsek celebrálja a szentmisét Csíksomlyóban, a kegytemplomban, majd a városi művelődési házban folyik a tanácskozás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A tanácskozáson azok vallottak munkájukról, akik részt vállaltak az anyanyelvi oktatás megőrzésében, a szórványmagyarság összefogásában. Sebestyén Ottó zernyesti plébános az egyházak nagyobb szerepvállalását sürgette. Vetési László tiszteletes azokról a személyiségekről beszélt, akik képesek egy kisebb település éltetőivé válni. A dicsőszentmártoni dr. Kakassy Márton a nagyobb méretű önszerveződésben látja a szórványpusztulás ellenszerét. Felszólalt Gergely István csíkcsobotfalvi plébános, a gyermekotthonokból kikerült több mint száz fiatalnak munkát adó Csibész Alapítvány elnöke, Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke és Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője, aki azt vallotta: "Akik egyszerűen a dolgukat teszik, nem is beszélnek róla, csak teszik - ez a megmaradás." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"
1995. október 26.
"Gagyi-Balla István kolozsvári nyugdíjas történelemtanár az 1956-os magyar forradalom romániai hatását kutatja évek óta. Kutatómunkájának egyes részleteit közölte a Magyar Fórum. S. L. gyergyószentmiklósi lakos a forradalom idején Magyarországon volt, rokoni látogatáson. A Fehér Könyvben megjelent a fényképe. A fénykép alapján tíz évre ítélték az "ellenforradalomban részvétel" miatt. - Szoboszlay Aladár aradi plébános illegális szervezetet hozott létre Keresztény Munkáspárt néven, Székelyföldön is voltak tagjai. Ebben az ügyben többszáz embert tartóztattak le, majd kb. 200 főt állítottak bíróság elé, fegyveres szervezkedés vádjával. A fegyveres jelző onnan származott, hogy volt köztük román katonatiszt is. A Szoboszlay-ügyben 57 személyt ítéltek el, köztük tíz főt halálra. A halálos ítéleteket 1958 szeptemberében Aradon hajtották végre. - Dobay István kolozsvári jogász elaborátumot készített az erdélyi kérdés megoldásáról, melyet az ENSZ-hez kívánt eljuttatni. Végül kilenc vádlottat ítéltek el, közülük ötre az ügyész halált követelt. - Brassóban alakult meg az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesülete /EMISZ/, Orbán László társaival gyűjtötte az erdélyi magyarok panaszait, hogy azokat eljuttassa az ENSZ-hez. Ügyükben 77 főt állítottak bíróság elé. - A csíkszeredai líceum több tanárát és diákját /11 személyt/ tiltott iratok terjesztésével állították bíróság elé. -A galócásiak bűnperében 12 huszonéves fiatalt ítéltek el 5-től 12 évig terjedő börtönre. - Gyulakután hét vádlottat ítéltek 7 és 20 év közötti kényszermunkára. - Nagyváradon a forradalom hatására diákok megalapították a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetét. Összeesküvés vádjával két tanárt 18 évi, három diákot 25 évi kényszermunkára ítéltek. Szászrégeni diákok ügyét fegyveres szervezkedésnek minősítették és 1960-ban a 24 vádlott súlyos börtönbüntetést kapott. A szilágysomlyóiak ügyében öt főt ítéltek el. - A Bolyai Tudományegyetem hallgatóinak és tanárainak a pere ismert, több beszámoló jelent meg róla, azonban a teljes feltárás még mindig nem történt meg. /Magyar Fórum (Budapest), okt. 26./"
1995. október 27.
"Tőkés László okt. 26-án Genfben "csendes etnikai tisztogatással" vádolta Iliescu elnököt, amikor az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felelőseivel találkozott. Románia 12 ezer joghallgatójának csak 0,8 %-a magyar, ami megakadályozza a kisebbséget abban, hogy érdekeit érvényesítse. Az egyházak nem kapták vissza javaikat, államosított 1300 iskolájukat. - A kormány hallgatólagos belegyezésével a szélsőséges pártok harsány zsidóellenes kampányt folytatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29., Új Magyarország, okt. 27./"
1995. november 1.
Tempfli József és Tőkés László nagyváradi püspökök okt. 21-e és 26-a között a Svájci Magyar Egyesületek Szövetségének /SMESZ/ meghívására Svájcban ökumenikus szolgálati körutat tettek, több városban jártak. Ismertették egyházaik és a romániai magyarság nehéz helyzetét, az etnikai diszkrimináció tényeit, a svájci egyházak erkölcsi, politikai és anyagi támogatását kérték. Interjúkat adtak a lapoknak, hitet tettek a nemzeti és vallási megbékélés mellett. Svájci útjukon a püspököket vendégül látták dr. Benczédi Pál és dr. Sasvári László, a SMESZ elnöke és főtitkára, dr. Bagi Lajos, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ nyugati alelnöke, valamint B. Szabó Péter, az MVSZ svájci szervezetének elnöke. Okt. 26-án a püspököket fogadták John Pace, az ENSZ Emberjogi Központja Technikai Együttműködési Osztályának igazgatója, továbbá Lee Swepston és Jane Hodges-Aeberhard, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főtisztviselői. A két püspök nemzetközi sajtóértekezletet tartott, majd fogadta őket az Egyházak Világtanácsának főtitkára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
1995. november 1.
A tüntető diákok követeléseit Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a parlamenti tanügyi bizottság alelnöke ismertette: az alkotmányellenes díjak eltörlése, az egyetemi autonómia tiszteletben tartása, az ösztöndíjaknál a diákok szükségleteit tartsák tiszteltben, a hallgatók kapjanak ötvenszázalékos kedvezményt a közszállítási eszközökön. A pártok közül csak az RMDSZ és a Demokrata Párt támogatta a diákok követeléseit, ennek ellenére a diákok az újabb tárgyalásra nem hívták meg az RMDSZ-t, a szövetség elszigetelése tehát folytatódik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./
1995. november 2.
"A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ választmányi ülése okt. 29-én ért véget. Dudás Károly író, a Szabad Hét Nap főszerkesztője összegezte az elhangzottakat. Fontos kérdésekről tanácskoztak akkor, amikor több oldalról is durva támadások érték az MVSZ-t, beszűküléssel vádolták a szervezetet. Az MVSZ nyitott, minden nemzetrész gondját egyaránt fölvállaló, vállalja azt is, amit a jelenlegi magyar kormány nem hajlandó vállalni. Tőkés László, az elnökség tagja határozottabb politizálást követelt az MVSZ-től: a világ színe előtt képviselje a súlyos helyzetben levő kárpát-medencei magyarság érdekeit. "A jelenlegi magyar kormány ugyanis nem képes nemzetben gondolkodni, csonka tudatú politikát folytat nemzetpolitika helyett." Zabolai Csekme Éva /Genf/ példákkal bizonyította, hogy a magyar kormány távol marad olyan rendkívül fontos ülésekről, ahol a kisebbségek sorsáról folyik a vita. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke az ENSZ főtitkárához és a világ kormányaihoz írt levelében kiállt a vajdasági magyarság mellett, tiltakozva a szerb menekültek tömeges betelepítése ellen. /Szabad Hét Nap (Szabadka), nov. 2./ "
1995. november 29.
"A Bihari Napló felelős kiadója, Szilágyi Aladár interjút készített Traian Chebeleu elnöki szóvivővel, aki Nagyváradon védte meg doktori disszertációját /Az ENSZ szerepe az államok közötti viszályok rendezésében, a rendezés dinamikája és távlatai/. Tőkés László javaslata igen kemény reagálást váltott ki, jegyezte meg Szilágyi Aladár. Chebeleu hangsúlyozta, hogy mindaz, amit elmondott, az elnök véleménye, amelyet ő tolmácsolt. Amennyiben a kormány leülne az RMDSZ-szel tárgyalni, "akkor elismernénk, hogy az RMDSZ a magyar kisebbség egyetlen legitim képviselője. Holott szó sincs ilyesmiről!" Rajta kívül más magyar szervezetek is léteznek, állította Chebeleu. Azt is kijelentette, hogy a "tanügyi törvény az RMDSZ-javaslatok nagy részét beillesztette szövegébe." Szerinte meg tudnának egyezni, ha az RMDSZ dokumentumaiból eltűnne az autonómia követelése. /Doktoravatásról: Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28., interjú: /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./"
1996. január 3.
Király Károly 1972-ben fordult szembe a Ceausescu-rendszerrel, amikor lemondott Kovászna megyei első titkári tisztségéből. Életútját megismerhetjük önéletrajzában /Nyílt kártyákkal. Önéletírás és naplójegyzetek, Nap Kiadó, Budapest, 1995./, amelyben kitér arra is, hogyan viselkedtek egyes magyar értelmiségiek. Dr. Jeszenszky Ferenc 1979-ben lehallgatókkal felszerelt helyre hívta Király Károlyt, ugyanez az ember ma az egészségügyi miniszter egyik tanácsadója. Gálfalvi Zsolt minden beszélgetésükről jelentést tett, Huszár Sándor maga vallotta be Király Károlynak, hogy ő is jelentést készít. - 1990. jan. 5-én a Nemzeti Megmentési Front vezetősége elfogadott egy nyilatkozatot, amely kiállt a kisebbségek egyéni és kollektív jogai mellett. A stilizálás eredményeképpen ebből kimaradt a területi autonómia gondolata, ez Domokos Gézának köszönhető, aki hevesen vitatkozott és Iliescu autonómia-ellenes érveit támogatta. Az új román hatalom az 1990. jan. 5-i hatalmi hierarchiában második helyet elfoglaló Király Károly irodájába lehallgatót szereltetett, de lehallgatóval bélelt volt az a rádiókészülék is, amelyet a budapesti román nagykövetség munkatársaitól kapott, magyarországi gyógykezelése idején. - Könyvében elmondja azt is, hogy Verestóy szenátor beszédének szövegét előzetesen átnyújtotta Vacarunak, a Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetőjének. Király kérdésére, hogy jóváhagyatja-e, azt válaszolta Verestóy, hogy csak konzultál. Ez a beszéd volt, amelyben kérte: az autonómiapártiakat ki kell zárni az RMDSZ-ből. /Csutak István: Király Károly történetei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./
1996. január 4.
A dévai Corvin Magazin Bt. Déván Hunyad Vármegye, Medgyesen Nagyküküllő, Resicán Délnyugat, Nagyszebenben Nagyszeben és Vidéke címmel ad ki folyóiratot. Az előállítás költségeit a magyarországi Pro Professione Alapítvánnyal együtt fedezik. Maguk az újságok a dévai Xpress Kft segítségével a szintén dévai Grapho Tipex nyomdában készülnek. A költségeket viselők és az ellenszolgáltatás nélkül szerkesztésre vállalkozók célja: a dél-erdélyi szórványmagyarság kezébe anyanyelvű sajtót juttatni. A lapokban az egyetemes magyar hagyományokat fölelevenítő írások kapnak helyet, emellett irodalmunk legszebb alkotásai. /Kósa László: Ellenszolgáltatás nélkül. = Magyar Nemzet, jan. 4./
1996. február 9.
"Febr. 9-én Bukarestben megkezdődött a román Helsinki Bizottság által szervezett, "A román-magyar viszony helye az euro-atlanti integrációs folyamatban" című kétnapos konferencia. A román, illetve a magyar kormány részéről megjelent Marcel Dinu, illetve Szent-Iványi István külügyi államtitkár, továbbá több magyarországi politikus, illetve kutató, szakértő, így Molnár Gusztáv, a Teleki László Közép-Európai Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa, Bíró Gáspár, az ENSZ és az ET szakértője, továbbá más országok szakértői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9., 715. sz./ A konferencián Gellért Kiss Gábor, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke és Németh Zsolt Fidesz-képviselő, bizottsági tag is részt vesz. /Magyar Nemzet, febr. 9./"
1996. február 10.
A marosvásárhelyi Tabu szórakoztató hetilap felmérése szerint a romániai magyarok népszerűségi listáján első helyen Markó Béla, a másodikon Frunda György, a harmadik helyen Tőkés László áll. 1995-ben a legellenszenvesebb romániai magyar Hajdu Győző és felesége, Ádám Erzsébet, volt színésznő, akit kineveztek a budapesti Román Kulturális Központ igazgatójának. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
1996. február 15
"Febr. 12-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban volt a megemlékezés Márton Áron püspökre. Jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, aki febr. 13-án töltötte be ötvenedik évét. Márton Áron püspök "Rómához való hűségében, hitéhez való ragaszkodásában és a minden nép iránti szeretete mellett: magyarságában megingathatatlan volt" írta róla Fodor Sándor. Ebben követték őt utódai. Jakab Antal püspök ellenszegült a Kolozsváron lévő Szent Péter-i templom lebontásának a diktatúra utolsó, kemény éveiben, és nem volt hajlandó figyelembe venni a teológiai felvételeknél az állam által szabott keretet, és levélben figyelmeztette egyik főpap társát, hogy ne tegyen napi politikai (ezúttal a diktátornak hízelgő) nyilatkozatot. Ugyanezen az úton indult el Bálint Lajos püspök, majd érsek is. Korán megrendült egészségi állapota akadályozta meg abban, hogy folytassa munkáját, ezért nyugalomba vonult. Ezután a Szentszék dr. Jakubinyi György segédpüspököt, a tudós teológiai professzort nevezte ki a főegyházmegye élére. A több nyelven tudó fiatal érsek szintén távol tartja magát a napi politikától, azonban felemeli szavát hívei és nemzete sorskérdéseiben. /Fodor Sándor: Az ötvenéves érsek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15/"
1996. március 7.
"A moldvai csángók közül ma mintegy százezren beszélik vagy értik őseik nyelvét. A csángók valamennyien katolikusok. Hitüket azok is megtartották, akik nem tudtak ellenállni az erőszakos románosításnak. Moldvában, Tatros városában született meg, 1466-ban az első bibliafordítás is. Fennmaradt töredéke, a Müncheni-kódex őrizte meg a Miatyánk legrégibb szövegét. Ebben így szerepel egy mondat: "Mü testi kenyerünk felett való kenyeret adjad münékünk ma." Az anyanyelvi oktatás és vallásgyakorlás azonban évszázadok óta hiányzik a moldvai magyarok életéből. Ceausescu bukása után annyit változott a helyzet, hogy nyilvánosan nem korlátozzák a csángó falvak látogatását. A magyar nyelv oktatását azonban továbbra sem engedélyezik. Lészpeden Fazekas József nyugdíjas maga köré gyűjtött néhány iskoláskorút, hogy megtanítsa őket magyarul írni és olvasni. A falu papja a milícia segítségével zaklatja őt. Kallós Zoltán, a moldvai csángó népélet egyik legkiválóbb ismerője azt javasolta, hogy a Csángó sorskérdések címen tartott illyefalvi konferencia a magyar nyelvhasználat üldözése miatt forduljon az ENSZ kulturális szervezetéhez, az UNESCO-hoz. Ezen a Sepsiillyefalván megtartott konferencián több mint harminc előadás hangzott el. Borbáth Erzsébet csíkszeredai tanárnő, aki városában oktatja a moldvai csángó gyermekeket, kifejtette, hogy nem tekinthető végső megoldásnak az, hogy a csángó gyermekek Moldvából Csíkszeredába jöjjenek tanulni, hanem szülőfalujukban kell biztosítani számukra az anyanyelvi oktatást. Vitát váltott ki a konferencián Tánczos Vilmos néprajzos előadása /Hányan vannak a moldvai csángók?/. Köztudott, hogy a romániai nemzetiségi statisztikák nem ismerik a moldvai magyarokat. Az 1992-es népszámlálás idején Petru Gherghel iasi püspök körlevélben szólította fel papjait, hogy a szószékről parancsolják meg híveiknek: tagadják le származásukat. Tánczos Vilmos számbavételénél Szabó T. Attila nyelvész nyelvföldrajzi tagolását vett alapul, ennek alapján bejárta a csángó falvak többségét, szerinte a magyarul beszélő csángók 60 ezren lehetnek, a következő megoszlásban: északi csángók /Románvásár, Szabófalva környéke/: 9 faluban 7 ezer fő, déli csángók /Bákó környékén/ 6 faluban 8 ezer fő, székelyes-csángók 69 faluban, 45 ezer fő. Kiemelte Pusztina, Gajcsána, Bogdánfalva, Trunk, Nagypatak, Klézse, Somoska, Pokolpatak, Frumosa, Forrófalva, Külső-Rekecsin és Diószén településeket, ahol még napjainkban is szinte 100 %-ban beszélik és értik a magyar nyelvet a fiatalok is. Kallós Zoltán és mások is vitatták ezt az adatot, Kallós Zoltán továbbra is 100-120 ezres lélekszámot tartja reálisnak. Abban viszont egyetértettek, hogy az elmúlt évtizedekben közel 40 ezer csángó telepedett át Erdélybe. /Hajdú Demeter Dénes: Csángó sorskérdések. = Magyar Fórum, márc. 7./ Illyefalvi konferencia: 1996. jan. 12-13., 71. sz. jegyzet."
1996. március 8.
Márc. 5-én együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja. Az ülés napirendjén a Hungária Közalapítvány Ellenőrző Testületébe való jelöléssel kapcsolatos kérdések megvitatása szerepelt. Hosszas vita után, többségi szavazattal elfogadták Markó Béla szövetségi elnöknek a kérdésben a magyar Országgyűlés elnökéhez intézett levelében foglaltakat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 733. sz./ A levél szerint az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy Szőcs Gézát javasolták a testületbe. Eredetileg András Imre képviselő azt javasolta, hogy üdvözöljék a Fidesz kezdeményezését. Végül 24-en támogatták Markó Béla javaslatát, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8., Népszava, márc. 8./ Szőcs Géza kijelentette, hogy nem lép vissza a jelöléstől. /Magyar Hírlap, márc. 8./
1996. március 8.
"Traian Chebeleu elnöki szóvivő a Timpul hetilap márc 7-i számában azt állította, hogy az RMDSZ már 1990-től a kész tények politikáját gyakorolja a román állammal szemben és az etnikai autonómia megvalósítása felé halad. Chebeleu Románia európa tanácsi felvétele előtt még az 1201-es ajánlásért kardoskodott, most viszont azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy kettős játékot űz, hiszen számos utóbbi határozatával megkérdőjelezte Románia nemzetállami jellegét, egységét, szuverenitását. Az elnök szóvivő példaként felhozta az RMDSZ 1992-ben az ET-hez eljuttatott memorandumát, az RMDSZ 1992-es kolozsvári nyilatkozatát. Szerinte az RMDSZ "szeparatista jellegű" szerveket, hozott létre, így a Szövetségi Képviselők Tanácsát, az RMDSZ oktatásügyi tervezete "elkülönítő és maximalista jellegű". Ugyancsak kifogásolta, hogy az RMDSZ az 1995. évi kongresszusán "autonóm nemzeti közösségként" határozta meg a magyarságot. Amennyiben az RMDSZ vezetői nem változtatnak magatartásukon, akkor az ország elnöke, a kormány és a politikai erők továbbra is szilárd magatartást fognak tanúsítani, amikor az ország egysége forog kockán. A területi-etnikai autonómia a "stabilitás végét jelentené", mondta a szóvivő., és elutasította az önálló magyar egyetem gondolatát. Chebeleu szerint az RMDSZ nem tarthat igényt arra, hogy a romániai magyarság egyetlen képviselője legyen, mert nem minden magyar ért egyet politikájával. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./ Chebeleu neheztelt azért, mert az RMDSZ tagja lett az ENSZ-ben nem képviselt népek és nemzetek szervezetének, ahol szerinte nincs mit keresnie, mert az ENSZ-ben mind a magyar, mind a román népnek van szószólója, Románia és Magyarország. Chebeleu cáfolni igyekezett Tabajdi Csaba azon megállapítását, hogy a magyar kisebbségek a legbékésebbek Európában. Chebeleu szerint nem lehet elfelejteni "az RMDSZ által kirobbantott" etnikai villongásokat, de azt sem, hogy az RMDSZ köreiből többször hangzott el felhívás a polgári engedetlenségre. A Timpulban megjelent interjút azonnal idézni kezdte a Cronica Romana. /Gyarmath János: Vádaskodik az elnöki szóvivő. = Magyar Nemzet, márc. 8./"
1996. március 13.
A legtárgyilagosabb történelemkönyvet, P. P. Panaitescu művét érdekes módon Antonescu idején adták ki. A második világháború után a hírhedt Rollet tankönyv ismét megnyitotta az utat a történelemhamisítás felé - nyilatkozta Demény Lajos a vele készült interjúban. Rollet egyetlen sort sem írt a román holocaustról. A legrosszabb tankönyvet a XII. pártkongresszus után írták, ez már Iosif Constantin Dragan álláspontját képviselte, aki tagadta a román nép római eredetét, azt állította, hogy a rómaiak a latin nyelvet tanulták el, stb. Hasonlóan romantikus-nemzeti a bolgár, szerb, szlovák, török, orosz, ukrán történetírás is. A román történészek között nem mindenki romantikus, egyesek kiváló résztanulmányokat írnak. A néhai Vlad Georgescu Amerikában kiadta az utóbbi évtizedek legjobb román történelemkönyvét. - Demény Lajos Bukarestben, a Nicolae Iorga Történelmi Intézetben dolgozott, ahol 1971-ben megalakult a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó részleg. Néhány évig ott dolgozott Csucsuja István, Vekov Károly, Tüdős Kinga /ő jelenleg is Demény kollégája/. A részleg a nyolcvanas évek elején megszűnt, de tovább végezték munkájukat, Andrei Otetea akadémikus irányítása alatt. Összeállították az első nemzetiségtörténeti kötetet, amely a Politikai Kiadónál jelent meg román és magyar nyelven. A 16. század utáni történelmet volt szabad kutatni, a többit megtiltotta Stefan Pascu, a kolozsvári rektor, aki a kötetet felülvizsgálta. Emellett összeállították a Székely Oklevéltárat, az első kettő megjelent a Kriterionnál, a harmadikat betiltották, az csak a fordulat után látott napvilágot. A közeljövőben adja ki a negyediket, amely a lustrákat tartalmazza. A lustrák egészen sajátos forrásai a 16-18. századi erdélyi történelemnek, ezek más népközösségek estében nem léteznek. Ezek székely katonai vagy általános adó és más jellegű összeírások. - Több olyan fejezete van történelmünknek, amelyekre allergiásak a román történészek. Ilyen a bejövetel, a letelepedés. Hivatalos vélemény szerint a magyarok nem telepedtek le, legfeljebb átlovagoltak Erdélyen, a román őslakosság által benépesített tájakon. Arról sem lehet beszélni, hogy Erdély az önálló fejedelemség megalakulásáig a magyar királyság része volt, az erdélyi vajdát a király nevezte ki, legtöbbször magyarországi főnemesek közül. Nem szeretik a Rákóczi-felkelést sem. Eltérő 1848 megítélése is. A szabadságharc utáni korszak egészében ellenszenves a román álláspont számára. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./
1996. március. 13
"Márc. 12-én a szenátus gyorsított tűzte napirendjére Ion Predescu /Szociális Demokrácia Pártja, a vezető párt/ és Valer Suian /Román Nemzeti Egységpárt/ által benyújtott kezdeményezést, majd Hajdú Gábor és Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátorok módosító indítványait elvetve, az RMDSZ ellenszavazatával, elfogadták az immár hírhedt rendelkezéseket, hogy 3 hónaptól 3 évig terjedhető börtönbüntetéssel sújtható más állam zászlajának, felségjeleinek kitűzése, illetve himnuszuk eléneklése, továbbá 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés róható ki "az ország vagy a román nemzet bármely eszközzel történő nyilvános gyalázásáért". A törvényjavaslat képviselőházi vitája még hátravan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 738. sz./"
1996. április 24.
Ápr. 14-20-a között a brüsszeli székhelyű Pax Christi International /az ENSZ-ben konzultatív státussal rendelkező keresztény békemozgalom/ Ifjúsági Fórumának rendezésében Kisebbségi jogok és az önrendelkezéshez való jog címmel nemzetközi szemináriumot tartottak Antwerpenben. A résztvevők betekintést nyerhettek a belga föderatív rendszer működésébe. A szemináriumon elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyet külön delegáció juttatott el a brüsszeli román nagykövetségre. A nyilatkozat szerint Romániában visszalépés tapasztalható a kisebbségeket érintő törvénykezésben, felkérik a román kormányt, hasson oda, hogy a kisebbségek igényeit figyelembe véve módosítsák a tanügyi törvényt, tárgyalja a parlament az egyházakról szóló törvénytervezetet, tegye lehetővé az egyházi javak visszaszolgáltatását, biztosítsa a kétnyelvű feliratokat, illetve a kisebbségek anyanyelvének használatát a közigazgatásban. A rendezvényen az RMDSZ-t Nemes Antal külpolitikai tanácsos képviselte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
1996. május 2.
"Magyarország volt külügyminisztere /Jeszenszky Géza/, volt pénzügyminisztere /Szabó Iván/, az Országgyűlés volt elnöke /Szabad György/ néhányadmagával Budapesten mintegy hatvan ember előtt azon vitatkozott, hogy egy, a határon túli magyarsággal foglalkozó passzusban egynehány írásjel hova kerüljön. A Magyar Demokrata Néppárt /MDNP/ alapítóinak ülését ez a hangulat uralta. "Az egykori közjogi méltóságok még mindig nem mérték föl: a nagy semmiben vannak, párt sehol, szavazóbázis dettó..." - olvasható a hetilapban. /Magyar demokraták rendületlen országépítése. = Magyar Narancs, máj. 2./"
1996. május 8.
Máj. 3-án ért véget Genfben az ENSZ Kisebbségvédelmi Albizottsága által szervezett Kisebbségi Munkacsoport második ülésszaka. Niculescu Antal, az RMDSZ képviselője is felszólalt. Beszédében több nemzetközi nem kormányzati szervezet, többek között a Kisebbségjogi Csoport (Minority Rights Group), az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete (UNPO), illetve az ENSZ Munkaügyi Bizottsága (International Labour Organization) által benyújtott tervezetet támogatta, amelyben azt tanácsolják a Kisebbségi Munkacsoportnak, hogy a különböző kisebbségek, a kormányok és az emberjogi szakértők által benyújtott információk alapján dolgozzon ki konkrét mechanizmusokat az ENSZ 1992. évi Kisebbségi Nyilatkozatában megfogalmazott jogok életbe léptetésére. Az ENSZ 50 éves történetében először szólalhattak fel közvetlenül a nemzeti kisebbségek képviselői. /Először szólalhattak fel a nemzeti kisebbségek képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
1996. május 30.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szemenszedett hazugságnak tartja az Evenimentul Zilei meg nem nevezett RMDSZ-forrásokra alapozott állítását, hogy az RMDSZ által támogatandó kolozsvári polgármester-jelöltről döntő gyűlésen Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke manipulálással vádolta volna meg az RMDSZ megrendelésre készült közvélemény-kutatást, továbbá árulónak nevezte Markó Bélát és az RMDSZ-ből való kilépéssel fenyegetőzött. A román lap cikkével szemben Tőkés László éppen a román-magyar barátság mellett tett hitet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
1996. június 10.
Jún. 6-10-e között Markó Béla Gálfalvi Zsolttal, a romániai PEN Club elnökével részt vett a Nyelvi Jogok Világkonferenciáján Barcelonában. A számos NGO /nem kormányzati szervezet/ részvételével zajló tanácskozáson elfogadtak egy nyilatkozatot a nyelvi jogokról, amelyet az UNESCO-nak és az ENSZ-nek kívánnak beterjeszteni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 13., 801. sz./
1996. július 6.
"Júl. 4-én és 5-én Budapesten a kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői zártkörű tanácskozást tartottak Magyarország és a határon túli magyarság címmel. A határon túli magyar szervezetek: RMDSZ, Egyetértés /Duray Miklós/, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /Bugár Béla/, Magyar Polgári Párt /A. Nagy László/, Csemadok, VMDK, Vajdasági Magyar Szövetség /Kasza József/, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /Kovács Miklós/, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /Tóth Mihály/, Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Horvátországi Magyarok Szövetsége. A konferencia vendégeit az Országházban fogadta Horn Gyula miniszterelnök, aki kijelentette: a magyar kormány a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon egyaránt támogatja a határon túli magyarság jogainak garantálására vonatkozó igényeit. A tanácskozás szünetében Kovács László külügyminiszter elmondta: megnyitóbeszédében kifejtette, hogy Magyarország euroatlanti integrációja nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a határon túli magyarság érdeke is. Az autonómia kérdésről elmondta: ezeket az elképzeléseket minden ország magyar kisebbségének önállóan kell megfogalmaznia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./ Egyetértenek abban, hogy az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció, szögezte le a zárónyilatkozat, melyben az is szerepel, hogy összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Egyetértettek abban is, hogy a határon túli magyar közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada illesse meg. Az aláírók elhatározták, hogy idén ismét találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit. A közös nyilatkozatot a résztvevők közül egyedül a VMDK elnöke, Ágoston András nem írta alá. - A sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter hasznosnak értékelte a találkozót, amely lehetőséget adott bizonyos félreértések tisztázására. Elismerte, hogy bizonyos kérdésekben jelentős véleménykülönbségek is felmerültek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., a közös nyilatkozat szövege: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 818. sz./ Az ellenzéki pártok hiányolják a dokumentumból a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél. Nem volt egyetértés abban sem, hogy a magyar-magyar párbeszéd intézményesítésére létrehozzanak-e állandó testületet. Tabajdi Csaba államtitkár szerint a konferencia elősegítheti a nemzeti egyetértést a határon túli magyarsággal. - Az elmúlt két évben megromlott a külpolitikai konszenzus, a találkozó az első lépés volt annak helyreállítása felé.Németh Zsolt /Fidesz/. Markó Béla, az RMDSZ elnöke fontosnak tartja a konzultáció intézményesítését. Ennek megvizsgálására ősszel újabb konzultációt tartanak. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a magyar kormány nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a határon túli kisebbség beleegyezése nélkül nem köt szerződést. Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke szerint a határon túli szervezetek vétója jogi nonszensz lenne. /Népszabadság, júl. 6./ Hosszas egyeztetés után közös dokumentum elfogadásával ért véget a "magyar-magyar csúcstalálkozó". Az aláírás lezajlását nem fényképezhették a sajtó képviselői, ez az eljárás nagy felzúdulást keltett az újságírók között. - Egyes résztvevők hajlamosak voltak elfelejteni, honnan indult ez a kezdeményezés - nyilatkozta Udvardy Zoltánnak Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - emlékeztetve az RMDSZ és a Fidesz márciusi közös nyilatkozatára. "Nem értek egyet Kovács László külügyminiszter rádiónyilatkozatával sem, hogy a kisebbségi szervezetek megnyugvással fogadták volna a kormány ismertetett álláspontját." - A szervezők nem hangsúlyozták annyira "az autonómia kérdését, mint amennyire mi szerettük volna, bár nem is zárkóztak el előle." Orbán Viktor kijelentette: az ellenzék javaslatát a magyarság politikai egységéről nem tartotta elfogadhatónak a kormányzat, így ?a világ magyarságának együvé tartozása? került a végső szövegezésbe. - Messzemenően megfelelt ez a találkozó személyes elvárásaimnak - értékelte a "magyar-magyar csúcsot" Lábody László, a HTMH elnöke. Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy az autonómia támogatásának alapelvét, valamint az integrációs folyamat és a kisebbségek kérdésének összehangolását sikerült megoldani e találkozón. /Új Magyarország, júl. 6./ A találkozó legfőbb üzenete, hogy nem a viták és nézeteltérések a meghatározóak, hanem a közös szándék és érdek, nyilatkozta Lábody László. - A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Magyarország költségvetésének bizonyos hányadát minden évben fordítsák a határon túli közösségek támogatására. A százalékos értéket azonban nem tudták meghatározni. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz Autonómia Tanácsot, mások Nemzeti Egyeztető Tanácsot akartak létrehozni, de ez nem történt meg: "Az ellenzék és a határon túli magyarok akarták ezt, a kormány azonban nem." - mondotta Orbán Viktor. /Magyar Nemzet, júl. 6./"
1996. július 29.
Júl. 27-én befejeződött Bálványoson a nyári szabadegyetem, melyen rekordot döntött a résztvevők létszáma, több mint kétszázan gyűltek össze, hogy meghallgassák a hét előadót. A Románia és Magyarország geopolitikai kilátásai című témakör vitaindítói Pröhle Gergely, a budapesti Friedrich Naumann Alapítvány elnöke és Smaranda Enache voltak. Az előadók: Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Molnár Gusztáv budapesti külpolitikai szakértő, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Csoport vezetője, dr. Liviu Muresan, a bukaresti Európai Biztonsági és Kommunikáció Intézet vezetője, Valentin Stan, a Román Helsinki Csoport tagja, Pataki Gábor Zsolt, Párizsban élő külpolitikai szakértő és Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./
1996. augusztus 6.
A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából megtartották a magyar történészek konferenciáját a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Történészek Világszövetsége és az MTA Történettudományi Intézete rendezésében. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke leszögezte: a magyar történettudomány feladata az, hogy a sokszínű, egységesülő Európában megtalálja a magyarság helyét. Elmondta, hogy a történelemtudomány megjelenítése, népszerűsítése teljes egészében hiányzik a televízióból és a rádióból. Jakó Zsigmond kolozsvári professzor az erdélyi magyar történetírásról beszélt. Hangsúlyozta, hogy csak a magyar történettudomány tudja egységként kezelni a Kárpát-medence történetét, ezért különösen fontos, hogy az erdélyi és magyarországi történészek együttesen dolgozzák fel a közös forrásörökséget. A konferencián szekcióülések is voltak, az egyiken az összehasonító kisebbségtörténetet vitatták meg, a másikon a magyar történetírás és történelemoktatás határokon túli helyzetét tekintették át. Az utóbbival kapcsolatban Szász Zoltán történész elmondta, a legfontosabb feladatnak a kisebbségek politikai és történeti tudatának ápolását tekintették. Megtartották az 1989-ben alakult, elsősorban a határokon túli magyar történészeket tömörítő Magyar Történészek Világszövetségének tisztújító közgyűlését is. A szervezet vezetése változatlan maradt: tiszteletbeli elnöke Király Béla, a két társelnök Jakó Zsigmond és Deák István. A választmány tagjai közé kerültek többek között Benkő Samu, Jeszenszky Géza, Ormos Mária és a japán történésznő, Kumiko Haba. A megjelentek elfogadták a szervezet névváltoztatását, új neve: Magyar Történészek Nemzetközi Társulata. Elhatározták, hogy szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a Magyar Történelmi Társulattal. Jakó Zsigmond a szervezet legfontosabb feladatának a közös munkát jelölte meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./
1996. augusztus 8.
"Marácz László amszterdami egyetemi tanár a Magyarok IV. Világkongresszusán beszámolt arról, hogy hollandul írt könyvének /Magyar fordulat/ lényege: "a trianoni igazságtalanság kimondása, és a kárpát-medencei magyarság jelenlegi tarthatatlan helyzetének felvázolása." Könyvében összefoglalta a magyar őstörténet kutatásának állását, megjegyezve, hogy a hivatalos magyar körök kitartanak a finnugor származás mellett. Könyvében kitért a II. világháború utáni súlyos magyarellenes jogsértésekre, amelyek az ENSZ 1948-as konvenciója értelmében népirtásnak minősülnek /magyarellenes pogromok, burkolt deportálások és a diszkriminatív nyelvtörvények/. Ahhoz, hogy a magyarság magára találjon, hangsúlyozza Marácz László, a legfontosabb feltétel, hogy saját hagyományaiból táplálkozzon és a határon túli magyarság autonómiája maradéktalanul érvényesüljön. Mindehhez szükséges, hogy a magyarság mondja ki sérelmeit, állítsa össze követelményrendszerét és ezt kezdje érvényesíteni. Ez a magyar fordulat lényege. A hollandiai Mikes Kelemen Kör könyve ellen fordult. A román Sorin Alexandru professzor támadta őt könyvéért és követelte Marácz Lászlónak az egyetemről való eltávolítását. Honti professzor, a Groningeni Egyetem tanára szintén támadta a szerzőt könyvéért. A hágai magyar nagykövetség munkatársa, Göndör Péter tanácsos és a budapesti holland nagykövet, Sondaal szintén a könyv ellen fordult. A Perry Kiadó és Michiel Klinkhamer publicista nyilvánosan megvédték a könyvet, hozzájuk csatlakozott több tekintélyes újságíró, Palotás Zoltán elismerő recenziót írt Marácz munkájáról, csakúgy, mint a pozsonyi Szabad Újságban Őry Péter. A könyv megjelenik angolul is. /Marácz László: Holland áttörés. = Magyar Fórum, aug. 8./ Ugyanerről: 1042. sz. jegyzet."