Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2012. január 23.
Konszolidált szervezetet vehettem át elődeimtől”
Beszélgetés Sándor Krisztinával, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökével
Az elmúlt év végi EMNT választásokon a vezetői tisztségeket javarészt fiatalok vették át idősebb kollégáiktól. A fiatalság azonban nem jelent tapasztalatlanságot, hiszen az új garnitúra többnyire a Magyar Ifjúsági Tanácsban (MIT) töltött be fontos pozíciókat. Sándor Krisztina, aki Toró T. Tibortól vette át az elnöki tisztséget, nyolc esztendőn keresztül vezette a MIT-et. Ilyen vezetői tapasztalattal a háta mögött szinte érthető is, hogy miért rá esett a többség választása. A generációváltás az EMNT-ben zökkenőmentesen zajlott, ez derül ki az új ügyvezető elnökkel készített interjúnkból is.
– Nemzedékváltás történt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban, fiatalok kerültek a vezetés élére. Ön ezt előnyként vagy hátrányként éli meg?
– Az én szempontomból egyértelműen előnyt jelent. Örülök annak, hogy sok fiatal, aki eddig az ifjúsági civil szervezetekben dolgozott az elmúlt években, úgy érezte, itt az ideje, hogy átlépjen a „felnőtt” pályára, ezáltal az EMNT-ben tovább dolgozhatok olyan volt munkatársakkal, akikkel a Magyar Ifjúsági Tanácsban hosszabb-rövidebb ideig kollégák voltunk.
– Hogyan fogadták a fiatalítást az idősebb EMNT tagok, vezetők? Nem érezték azt, hogy félre lettek állítva?
– Egyetlenegy ilyen véleményt sem hallottam, inkább egyfajta várakozásnak élem meg az idősebbek részéről.
– Azt nyilatkozta, hogy egy konszolidált szervezetet vett át elődeitől. Mit jelent ez pontosabban?
– Gyakorlatilag azt jelenti, hogy van közel harminc irodánk, több mint húsz területi szervezetünk, ezek az elmúlt évben folyamatosan erősödtek, illetve kialakult egy jól meghatározott rendszerük, mind a humánerőforrás, mind az elvégzendő feladatok tekintetében. A legfontosabb feladat most nem az építkezés, hanem inkább az, hogy továbbra is erősítsük a területi szervezeteket, és minél több emberhez jusson el az EMNT közvetlen formában, ugyanakkor a most alakult pártot is tudjuk népszerűsíteni.
– Sikerült az EMNT-t egész Erdély területére kiterjeszteni, vagy vannak olyan helyek, ahol még fejlesztésre szorul a szervezet?
– Többet kell dolgozni a szórványban. A dél-erdélyi szórványmegyékben is vannak Demokrácia Központjaink, de a szervezetet azokon a vidékeken nem sikerül úgy megerősíteni, ahogyan azt szeretnénk. A Székelyföldön és a Partiumban a területi lefedettségünk jónak mondható, de a területi szervezeteken is sok múlik, mennyire folytatnak a társadalmat érintő vagy érdeklő tevékenységet.
– A leköszönt elnök, Toró. T. Tibor némi kritikával illette a szakbizottságok vezetőit. Egyetért az elmarasztalással?
– Azelőtt alelnökként működtem a szervezetben, így volt némi rálátásom a helyzetre; elmondhatom, valóban nem nagyon működtek a szakbizottságok. Ígéretesnek indult néhány bizottsági munka – a média, a kultúra, az oktatás terén – de az élet úgy hozta, hogy nem tudtunk igazán odafigyelni a szakbizottságok tevékenységére, nem volt aki gondoskodjon az összehívásukról, a szakmai munka folyamatossá tételéről. Terveink szerint a január végi választmányi ülésen újra áttekintjük, milyen szakbizottságaink vannak, melyiknek ki áll az élén. Valószínűleg újraszervezzük őket, és megpróbálunk a rendszeren belül keresni egy felelőst, aki felvigyázza működtetésüket.
– Megszületett a gazdasági érdekeltségű Mikó-terv, amelyet már közvitára bocsátottak, mellette most a Bodola Gyula-tervet is elindítják útjára. Ez utóbbi pontosabban mi jelent?
– Ifjúsági- és sportstratégiát foglal magában, elsősorban az erdélyi magyar sportra figyelne. Olyan terület ez, amelyet nem nagyon emelt ki egyik politikai szervezet sem, és nincs elképzelés arra, hogy azokat az erdélyi fiatalokat, gyerekeket, akik egy-egy sportágban jeleskednek, hogyan tudjuk közösségi szinten elismerni, miként támogassuk fejlődésüket, és hogyan integrálódhatnak a magyarországi sportéletbe, egyáltalán lehet-e ez cél.
– Célul tűzték ki többek között a civil szervezetek munkájának az összehangolását is.
– Amikor az EMNT területi szervezetei létrejöttek, több olyan ember is szerepet vállalt bennük, akik civil szervezetek munkatársai voltak, azokban tevékenykedtek, vagy tevékenykednek. Több helyen is úgy szervezték éves rendezvényeiket, hogy igyekeztek bevonni a településeiken hasonló jelleggel működő szervezetek. Az EMNT által szervezett Magyar Napok munkájába is sok civil szervezet kapcsolódott be Kolozsváron, Brassóban és máshol. Olyanokkal társultunk, akik az elmúlt években jelentős eredményeket értek el. Ebből is kiviláglik az, hogy az EMNT nem azért jött létre, hogy versenytársa legyen a civil szervezeteknek, inkább úgy kíván működni, hogy az adott település, régió civil szervezeteinek lehetőséget adjon arra, hogy együtt dolgozzanak többen, több területen. Ebben látok fantáziát, hiszen, mint aki a civil szférában is dolgozott, sokszor tapasztaltam, hogy gyakran párhuzamosan történnek a dolgok. Bizonyos területeken jobb egyesíteni az áramvonalakat, mert a párhuzamos munkának egy idő után nincs értelme.
– A Néppárt megalakulásának következtében vannak olyan feladatok, amelyek lekerültek a Nemzeti Tanács válláról? – Az EMNT célkitűzései nem változnak, de nyilván a politikai téren felvállalt feladatok átkerülnek a Néppárt udvarába. Ők vesznek részt a választásokon, de gyakorlatilag ugyanazokat a témákat vállalják fel, amit eddig a Nemzeti Tanács vitt a közvélemény elé. A Mikó Imre terv a Néppárt gazdasági programja is lesz, szakbizottságaink pedig olyan programokat készítenek elő, melyeket a Néppárt is hasznosítani tud. Nem mondhatom, hogy a feladatok lekerültek az EMNT válláról, csupán annak, amit eddig is végeztünk, egy része a Néppárt javára is válik.
– Nem fordulhat elő, hogy párhuzamosan végzik ugyanazt a munkát?
– Pontosan ezt szeretnénk elkerülni, ezért nem hoz létre a Néppárt különböző szakbizottságokat. A testületi ülésekre minden esetben hívjuk egymást, a Néppárt elnökségi ülésére például, egy-két elnökségi társammal hivatalos vagyok én is, ugyanígy az EMNT elnökségi ülésére meghívót kap a Néppárt megbízott elnöke, és az alelnökök is. Tőkés László személye egyébként garancia arra, hogy a két formáció tevékenysége nem válik szét, ő egyrészt az EMNT elnöke, másrészt a Néppárt védnöke. Gyakorlatilag kéz a kézben kell egymás mellett mennünk, azzal a megjegyzéssel, hogy mivel választási év van, és most kell a Néppártot mindenhol létrehozni, helyi szervezeteit megerősíteni, természetszerűleg az elkövetkező egy évben nagyobb hangsúlyt kap a Néppárt, akár a sajtó, akár a nyilvánosság felé. Ezt természetesnek tartom, hiszen egy erős Néppárt jó az EMNT-nek is, és ez fordítva is igaz.
– Az idei választásokba milyen módon kapcsolódik be az EMNT?
– Irodahálózata, infrastruktúrája egyelőre a Tanácsnak van, ez a tény az elkövetkező időben segíti a Néppárt helyi szervezeteinek megalakulását, és azok megerősítését. Azt is el kell fogadnunk, hogy az EMNT-ben sok olyan vezető van, aki helyi, illetve területi szinten nem kíván politizálni, nem akar párttag lenni. Olyanok is vannak a tanácsban, akik párttagok lesznek, viszont nem szeretnének a választásokon szerepelni. Az EMNT előnye, hogy van kiépített rendszerünk, és azt se feledjük, hogy a Tanács döntötte el, hogy legyen Néppárt, ezért teljesen természetes, hogy irodailag és humán-erőforrás szintjén segítsük az elkövetkező évben a pártot.
– Igaz, hogy az EMNT döntését követően alakult meg a Néppárt, ugyanakkor a Tanács pártokon felüli szervezetként jött létre. A lehetőségek szintjén továbbra is vállalják az együttműködést az RMDSZ-szel és egyéb formációkkal?
– Véleményem szerint be kell látnunk: az elképzelés, amely mentén 2003-ban létrejött az EMNT, mint egy erdélyi magyar parlament – hiszen ez volt az eredeti cél –, nem működött, hiszen az RMDSZ a kezdetektől fogva kijelentette, hogy ebben nem kíván részt venni. A 2008-as újraszervezésre is azért volt szükség, hogy magunk is leszámoljunk azzal az illúzióval, amiért az EMNT-t annak idején létrehoztuk. Természetesen évekig hittünk az eredeti elképzelésben, de nem volt partner, akivel ezt kellőképpen működtetni tudtuk volna. A 2008-as újjáalakulást követően ugyanazokat a célokat fogalmaztuk meg, de kezdett megérni a gondolat, hogy olyan pártot kell létrehozni, amelyik felvállalja és továbbviszi ezeket a célokat. Ennek ellenére, mivel az EMNT nem párt, fontosnak tartom, hogy nyitott maradjon a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, vagy az RMDSZ irányába is. Mivel az idén lesznek a választások, valószínűleg nem lesz túl sok közös felület, bár ami az egymillió aláírásos EU-s tervet illeti, nagyon jó közös téma lehetne. De éppen azért, mert választási év van, a Néppárt fog megméretkezni az említett politikai pártokkal.
– Melyek a visszajelzések a Demokrácia Központok által lebonyolított újrahonosítással kapcsolatban? Ugyanolyan méretű érdeklődés, mint tavalyi?
– Az év elején azt mondtam: ha ugyanazokat a számadatokat meg tudjuk ismételni, mint amelyekkel a tavalyi esztendőt zártuk, az megfelelő folytatás lesz. Úgy tűnik, hogy az érdeklődés nem lankad, sőt, az év elején többen jártak például a kolozsvári irodánkban, mint 2011 második felében általában. Az újrahonosítás továbbra is fontos tevékenységi területünk marad, nem utolsó sorban egy olyan lehetőség ez, amivel az EMNT minél több emberhez közvetlen formában is eljuthat, ami nagyon fontos számunkra.
– Milyen az EMNT kapcsolata a történelmi egyházakkal, hiszen az egyik új régióelnök például unitárius lelkész?
– Az elmúlt években a korábbi vezetőség jó kapcsolatokat ápolt a történelmi egyházak vezetőivel. Természetesen ez a kapcsolat esetszerű volt, nem folyamatos egyeztetésre kell gondolni, de ezt a jó viszonyt továbbra is megpróbáljuk fenntartani, ha lehet, erősíteni. Az egyházak szerepe jelentős Erdélyben, és ezt érdemes figyelembe venni.
– Hamarosan választmányi illetve elnökségi ülésre kerül sor az EMNT-ben.
– Január 27-én lesz az elnökségi, 28-án pedig a választmányi ülés Kolozsváron. Ami újdonság: ezúttal első alkalommal választották meg úgy az elnökséget, hogy az elnökségi tagok egy-egy területért felelnek. A szakbizottságokat az adott területen megválasztott alelnökök fogják koordinálni, ugyanakkor a régióelnökségi rendszert jónak értékeltük, ezért ez változatlan maradt.
Nánó Csaba
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Beszélgetés Sándor Krisztinával, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökével
Az elmúlt év végi EMNT választásokon a vezetői tisztségeket javarészt fiatalok vették át idősebb kollégáiktól. A fiatalság azonban nem jelent tapasztalatlanságot, hiszen az új garnitúra többnyire a Magyar Ifjúsági Tanácsban (MIT) töltött be fontos pozíciókat. Sándor Krisztina, aki Toró T. Tibortól vette át az elnöki tisztséget, nyolc esztendőn keresztül vezette a MIT-et. Ilyen vezetői tapasztalattal a háta mögött szinte érthető is, hogy miért rá esett a többség választása. A generációváltás az EMNT-ben zökkenőmentesen zajlott, ez derül ki az új ügyvezető elnökkel készített interjúnkból is.
– Nemzedékváltás történt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban, fiatalok kerültek a vezetés élére. Ön ezt előnyként vagy hátrányként éli meg?
– Az én szempontomból egyértelműen előnyt jelent. Örülök annak, hogy sok fiatal, aki eddig az ifjúsági civil szervezetekben dolgozott az elmúlt években, úgy érezte, itt az ideje, hogy átlépjen a „felnőtt” pályára, ezáltal az EMNT-ben tovább dolgozhatok olyan volt munkatársakkal, akikkel a Magyar Ifjúsági Tanácsban hosszabb-rövidebb ideig kollégák voltunk.
– Hogyan fogadták a fiatalítást az idősebb EMNT tagok, vezetők? Nem érezték azt, hogy félre lettek állítva?
– Egyetlenegy ilyen véleményt sem hallottam, inkább egyfajta várakozásnak élem meg az idősebbek részéről.
– Azt nyilatkozta, hogy egy konszolidált szervezetet vett át elődeitől. Mit jelent ez pontosabban?
– Gyakorlatilag azt jelenti, hogy van közel harminc irodánk, több mint húsz területi szervezetünk, ezek az elmúlt évben folyamatosan erősödtek, illetve kialakult egy jól meghatározott rendszerük, mind a humánerőforrás, mind az elvégzendő feladatok tekintetében. A legfontosabb feladat most nem az építkezés, hanem inkább az, hogy továbbra is erősítsük a területi szervezeteket, és minél több emberhez jusson el az EMNT közvetlen formában, ugyanakkor a most alakult pártot is tudjuk népszerűsíteni.
– Sikerült az EMNT-t egész Erdély területére kiterjeszteni, vagy vannak olyan helyek, ahol még fejlesztésre szorul a szervezet?
– Többet kell dolgozni a szórványban. A dél-erdélyi szórványmegyékben is vannak Demokrácia Központjaink, de a szervezetet azokon a vidékeken nem sikerül úgy megerősíteni, ahogyan azt szeretnénk. A Székelyföldön és a Partiumban a területi lefedettségünk jónak mondható, de a területi szervezeteken is sok múlik, mennyire folytatnak a társadalmat érintő vagy érdeklő tevékenységet.
– A leköszönt elnök, Toró. T. Tibor némi kritikával illette a szakbizottságok vezetőit. Egyetért az elmarasztalással?
– Azelőtt alelnökként működtem a szervezetben, így volt némi rálátásom a helyzetre; elmondhatom, valóban nem nagyon működtek a szakbizottságok. Ígéretesnek indult néhány bizottsági munka – a média, a kultúra, az oktatás terén – de az élet úgy hozta, hogy nem tudtunk igazán odafigyelni a szakbizottságok tevékenységére, nem volt aki gondoskodjon az összehívásukról, a szakmai munka folyamatossá tételéről. Terveink szerint a január végi választmányi ülésen újra áttekintjük, milyen szakbizottságaink vannak, melyiknek ki áll az élén. Valószínűleg újraszervezzük őket, és megpróbálunk a rendszeren belül keresni egy felelőst, aki felvigyázza működtetésüket.
– Megszületett a gazdasági érdekeltségű Mikó-terv, amelyet már közvitára bocsátottak, mellette most a Bodola Gyula-tervet is elindítják útjára. Ez utóbbi pontosabban mi jelent?
– Ifjúsági- és sportstratégiát foglal magában, elsősorban az erdélyi magyar sportra figyelne. Olyan terület ez, amelyet nem nagyon emelt ki egyik politikai szervezet sem, és nincs elképzelés arra, hogy azokat az erdélyi fiatalokat, gyerekeket, akik egy-egy sportágban jeleskednek, hogyan tudjuk közösségi szinten elismerni, miként támogassuk fejlődésüket, és hogyan integrálódhatnak a magyarországi sportéletbe, egyáltalán lehet-e ez cél.
– Célul tűzték ki többek között a civil szervezetek munkájának az összehangolását is.
– Amikor az EMNT területi szervezetei létrejöttek, több olyan ember is szerepet vállalt bennük, akik civil szervezetek munkatársai voltak, azokban tevékenykedtek, vagy tevékenykednek. Több helyen is úgy szervezték éves rendezvényeiket, hogy igyekeztek bevonni a településeiken hasonló jelleggel működő szervezetek. Az EMNT által szervezett Magyar Napok munkájába is sok civil szervezet kapcsolódott be Kolozsváron, Brassóban és máshol. Olyanokkal társultunk, akik az elmúlt években jelentős eredményeket értek el. Ebből is kiviláglik az, hogy az EMNT nem azért jött létre, hogy versenytársa legyen a civil szervezeteknek, inkább úgy kíván működni, hogy az adott település, régió civil szervezeteinek lehetőséget adjon arra, hogy együtt dolgozzanak többen, több területen. Ebben látok fantáziát, hiszen, mint aki a civil szférában is dolgozott, sokszor tapasztaltam, hogy gyakran párhuzamosan történnek a dolgok. Bizonyos területeken jobb egyesíteni az áramvonalakat, mert a párhuzamos munkának egy idő után nincs értelme.
– A Néppárt megalakulásának következtében vannak olyan feladatok, amelyek lekerültek a Nemzeti Tanács válláról? – Az EMNT célkitűzései nem változnak, de nyilván a politikai téren felvállalt feladatok átkerülnek a Néppárt udvarába. Ők vesznek részt a választásokon, de gyakorlatilag ugyanazokat a témákat vállalják fel, amit eddig a Nemzeti Tanács vitt a közvélemény elé. A Mikó Imre terv a Néppárt gazdasági programja is lesz, szakbizottságaink pedig olyan programokat készítenek elő, melyeket a Néppárt is hasznosítani tud. Nem mondhatom, hogy a feladatok lekerültek az EMNT válláról, csupán annak, amit eddig is végeztünk, egy része a Néppárt javára is válik.
– Nem fordulhat elő, hogy párhuzamosan végzik ugyanazt a munkát?
– Pontosan ezt szeretnénk elkerülni, ezért nem hoz létre a Néppárt különböző szakbizottságokat. A testületi ülésekre minden esetben hívjuk egymást, a Néppárt elnökségi ülésére például, egy-két elnökségi társammal hivatalos vagyok én is, ugyanígy az EMNT elnökségi ülésére meghívót kap a Néppárt megbízott elnöke, és az alelnökök is. Tőkés László személye egyébként garancia arra, hogy a két formáció tevékenysége nem válik szét, ő egyrészt az EMNT elnöke, másrészt a Néppárt védnöke. Gyakorlatilag kéz a kézben kell egymás mellett mennünk, azzal a megjegyzéssel, hogy mivel választási év van, és most kell a Néppártot mindenhol létrehozni, helyi szervezeteit megerősíteni, természetszerűleg az elkövetkező egy évben nagyobb hangsúlyt kap a Néppárt, akár a sajtó, akár a nyilvánosság felé. Ezt természetesnek tartom, hiszen egy erős Néppárt jó az EMNT-nek is, és ez fordítva is igaz.
– Az idei választásokba milyen módon kapcsolódik be az EMNT?
– Irodahálózata, infrastruktúrája egyelőre a Tanácsnak van, ez a tény az elkövetkező időben segíti a Néppárt helyi szervezeteinek megalakulását, és azok megerősítését. Azt is el kell fogadnunk, hogy az EMNT-ben sok olyan vezető van, aki helyi, illetve területi szinten nem kíván politizálni, nem akar párttag lenni. Olyanok is vannak a tanácsban, akik párttagok lesznek, viszont nem szeretnének a választásokon szerepelni. Az EMNT előnye, hogy van kiépített rendszerünk, és azt se feledjük, hogy a Tanács döntötte el, hogy legyen Néppárt, ezért teljesen természetes, hogy irodailag és humán-erőforrás szintjén segítsük az elkövetkező évben a pártot.
– Igaz, hogy az EMNT döntését követően alakult meg a Néppárt, ugyanakkor a Tanács pártokon felüli szervezetként jött létre. A lehetőségek szintjén továbbra is vállalják az együttműködést az RMDSZ-szel és egyéb formációkkal?
– Véleményem szerint be kell látnunk: az elképzelés, amely mentén 2003-ban létrejött az EMNT, mint egy erdélyi magyar parlament – hiszen ez volt az eredeti cél –, nem működött, hiszen az RMDSZ a kezdetektől fogva kijelentette, hogy ebben nem kíván részt venni. A 2008-as újraszervezésre is azért volt szükség, hogy magunk is leszámoljunk azzal az illúzióval, amiért az EMNT-t annak idején létrehoztuk. Természetesen évekig hittünk az eredeti elképzelésben, de nem volt partner, akivel ezt kellőképpen működtetni tudtuk volna. A 2008-as újjáalakulást követően ugyanazokat a célokat fogalmaztuk meg, de kezdett megérni a gondolat, hogy olyan pártot kell létrehozni, amelyik felvállalja és továbbviszi ezeket a célokat. Ennek ellenére, mivel az EMNT nem párt, fontosnak tartom, hogy nyitott maradjon a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, vagy az RMDSZ irányába is. Mivel az idén lesznek a választások, valószínűleg nem lesz túl sok közös felület, bár ami az egymillió aláírásos EU-s tervet illeti, nagyon jó közös téma lehetne. De éppen azért, mert választási év van, a Néppárt fog megméretkezni az említett politikai pártokkal.
– Melyek a visszajelzések a Demokrácia Központok által lebonyolított újrahonosítással kapcsolatban? Ugyanolyan méretű érdeklődés, mint tavalyi?
– Az év elején azt mondtam: ha ugyanazokat a számadatokat meg tudjuk ismételni, mint amelyekkel a tavalyi esztendőt zártuk, az megfelelő folytatás lesz. Úgy tűnik, hogy az érdeklődés nem lankad, sőt, az év elején többen jártak például a kolozsvári irodánkban, mint 2011 második felében általában. Az újrahonosítás továbbra is fontos tevékenységi területünk marad, nem utolsó sorban egy olyan lehetőség ez, amivel az EMNT minél több emberhez közvetlen formában is eljuthat, ami nagyon fontos számunkra.
– Milyen az EMNT kapcsolata a történelmi egyházakkal, hiszen az egyik új régióelnök például unitárius lelkész?
– Az elmúlt években a korábbi vezetőség jó kapcsolatokat ápolt a történelmi egyházak vezetőivel. Természetesen ez a kapcsolat esetszerű volt, nem folyamatos egyeztetésre kell gondolni, de ezt a jó viszonyt továbbra is megpróbáljuk fenntartani, ha lehet, erősíteni. Az egyházak szerepe jelentős Erdélyben, és ezt érdemes figyelembe venni.
– Hamarosan választmányi illetve elnökségi ülésre kerül sor az EMNT-ben.
– Január 27-én lesz az elnökségi, 28-án pedig a választmányi ülés Kolozsváron. Ami újdonság: ezúttal első alkalommal választották meg úgy az elnökséget, hogy az elnökségi tagok egy-egy területért felelnek. A szakbizottságokat az adott területen megválasztott alelnökök fogják koordinálni, ugyanakkor a régióelnökségi rendszert jónak értékeltük, ezért ez változatlan maradt.
Nánó Csaba
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. január 25.
Megszondázzák Erdélyt
Döntsünk közösen! címmel közösségi véleményfelmérő programot indít az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A négyszázezer példányban kibocsátott kérdőívet a párt önkéntesei és helyi szervezetei juttatják el az erdélyi magyar családokhoz.
”Széles merítésű közösségi akcióról van szó, amelyben véleménynyilvánításra, együtt gondolkodásra hívjuk az erdélyi magyarságot – fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, a Néppárt elnöke. – Meg kell ismernünk az emberek véleményét és hozzáállását, mert úgy tűnik, a hatalom felé közvetítőkre van szükség. Amíg nem lesznek választott képviselőink, a mi feladatunk ennek a közvetítői szerepnek az ellátása.” A kérdőívben többek között szóba kerül az országos zavargásokat kiváltó egészségügyi reform, a kormány pénzügyi és szociális lépései, valamint az autonómia kérdése is. A nyolc kérdés közül a romániai korrupciót fejtegető pontra külön felhívta a figyelmet az elnök. A kérdőív az erdélyi magyar közösség parlamenti képviseletét, az erre megoldásul szolgáló közös képviselői listát és az etnikai arányosság elvét is taglalja. A Döntsünk közösen! a magyar nemzeti közösségnek az állami költségvetésből járó összeg kapcsán is kíváncsi a címzettek véleményére: jelenleg az RMDSZ számlájára utalt évi 3,5 millió eurónyi összegnek csupán az egyharmadát pályáztatják meg, a maradék évi 2,3 millió euró sorsáról azonban nem tudni semmit. A felmérés nem számít tudományos értékű közvélemény-kutatásnak, de több tízezer kitöltött ívre számítanak. A válaszok összesítése két-három hónapot vesz igénybe, az eredményeket nyilvánosan közölni fogják, és figyelembe veszik a politikai program vitáján is. A kérdőíveket önkéntesek révén juttatják el a közösség tagjaihoz, a válaszokat pedig postai úton, személyesen a legközelebbi Demokrácia Központban vagy elektronikusan az EMNP internetes oldalán (www.neppart.eu) juttathatják célba.
Népújság (Marosvásárhely)
Döntsünk közösen! címmel közösségi véleményfelmérő programot indít az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A négyszázezer példányban kibocsátott kérdőívet a párt önkéntesei és helyi szervezetei juttatják el az erdélyi magyar családokhoz.
”Széles merítésű közösségi akcióról van szó, amelyben véleménynyilvánításra, együtt gondolkodásra hívjuk az erdélyi magyarságot – fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, a Néppárt elnöke. – Meg kell ismernünk az emberek véleményét és hozzáállását, mert úgy tűnik, a hatalom felé közvetítőkre van szükség. Amíg nem lesznek választott képviselőink, a mi feladatunk ennek a közvetítői szerepnek az ellátása.” A kérdőívben többek között szóba kerül az országos zavargásokat kiváltó egészségügyi reform, a kormány pénzügyi és szociális lépései, valamint az autonómia kérdése is. A nyolc kérdés közül a romániai korrupciót fejtegető pontra külön felhívta a figyelmet az elnök. A kérdőív az erdélyi magyar közösség parlamenti képviseletét, az erre megoldásul szolgáló közös képviselői listát és az etnikai arányosság elvét is taglalja. A Döntsünk közösen! a magyar nemzeti közösségnek az állami költségvetésből járó összeg kapcsán is kíváncsi a címzettek véleményére: jelenleg az RMDSZ számlájára utalt évi 3,5 millió eurónyi összegnek csupán az egyharmadát pályáztatják meg, a maradék évi 2,3 millió euró sorsáról azonban nem tudni semmit. A felmérés nem számít tudományos értékű közvélemény-kutatásnak, de több tízezer kitöltött ívre számítanak. A válaszok összesítése két-három hónapot vesz igénybe, az eredményeket nyilvánosan közölni fogják, és figyelembe veszik a politikai program vitáján is. A kérdőíveket önkéntesek révén juttatják el a közösség tagjaihoz, a válaszokat pedig postai úton, személyesen a legközelebbi Demokrácia Központban vagy elektronikusan az EMNP internetes oldalán (www.neppart.eu) juttathatják célba.
Népújság (Marosvásárhely)
2012. február 20.
A Fidesz-kormány támogatáspolitikáját bírálta Kovács Péter
Azzal vádolja Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a budapesti kormányt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Demokrácia központok finanszírozására fordítja azt a pénzt, amelyből kulturális intézményeket, kis- és középvállalkozásokat, vagy családtámogató programokat lehetett volna finanszírozni. Az RMDSZ egyébként a kisebbségi szervezetként kapott román állami költségvetési támogatásnak csak mintegy egyharmadát osztja ki nyilvános pályázatokon.
Kovács Péter főtitkár az RMDSZ-közeli Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt című műsorában úgy fogalmazott: a magyar kormány 2011-ben „elfelejtette” folyósítani a nemzeti jelentőségű erdélyi magyar szervezetekre és programokra szánt támogatást, „volt viszont bőven pénz a demokrácia központokra és az új magyar párt finanszírozására”.
„Míg az RMDSZ saját költségvetéséből ezévben is mintegy 4,5 milliárd lejjel támogatja a jelentős civil szervezeteket, a magyar kormány pártépítésre fordította azt a pénzt, amelyből kulturális intézményeket, kis- és középvállalkozásokat, vagy családtámogató programokat lehetett volna finanszírozni” – mondta Kovács Péter.
Az RMDSZ főtitkára szerint továbbra is igen „ködös”, hogy a Fidesz-kabinet az idei évben milyen összeget kíván fordítani az erdélyi magyarság számára kiemelten fontos intézmények támogatására, de nem kiszámíthatóak, kézzelfoghatóak a kritériumok sem, amelyek alapján eldöntik, ki jogosult erre és ki nem.
„Láttunk egy közleményt, hogy ebben az évben lesz támogatás, de ezen kívül totális köd, zűrzavar van. Például az egyik, a Beszterce-Naszód megyei Vicén lévő szórványkollégium kap támogatást: tudni kell, hogy Vicén két szórványkollégium van, az egyik együttműködik a frissen bejegyzett párttal, a másik nem, és az kap támogatást, amelyik együttműködik az új párttal. Remélem, hogy ez véletlen egybeesés, remélem, hogy nem politikai alapon osszák a keretet, de nagyon komolyan felmerül ez a kérdés” – mondta Kovács Péter.
Az RMDSZ főtitkára arra utalt, hogy a magyar kormány nemrég bejelentette: elkészült a nemzeti jelentőségű Kárpát-medencei magyar intézmények listája. Az intézmények – köztük tizenegy erdélyi intézmény és öt program – nem évről évre, pályázatok útján, hanem kiszámítható módon részesülnek majd támogatásban.
Kovács szerint a tizenhat erdélyi intézmény és program esetében nem tudni, milyen programokról és mekkora összegről van szó, hol döntenek majd erről, Magyarországon avagy Erdélyben.
„Egy nagyon tág és nagyon homályos kritériumrendszer alapján döntenek, ilyen kritériumok vannak, mint például, hogy az adott szervezet milyen mértékben járul hozzá az autonómiaharchoz” – jegyezte meg a főtitkár.
Kovács Péter szerint az RMDSZ az elmúlt hét évben „egy teljesen ellenőrizhető, átlátható rendszert kiépítve” milliárdos nagyságrendű támogatásban részesítette a kiemelten fontos erdélyi magyar szervezeteket, ezzel szemben, a „másik oldalon”, a magyar kormány pártépítésre fordítja a pénzt, ahelyett, hogy a magyar civil szervezeteket támogatná.
Az RMDSZ egyébként az idén mintegy 17 millió lejt kap abból az alapból, amelyet a kormány az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalán keresztül a nemzeti kisebbségek szervezetei között oszt szét. Tavaly ez az összeg 16 millió lej volt, ebből az RMDSZ a Comunitas Alapítványon keresztül 3,5 millió lejt osztott ki pályázati rendszerén keresztül.. Az elmúlt években a szövetség ennek az alapnak csak mintegy egyharmadát osztotta ki átlátható módon, nyilvános pályázatokon. Az RMDSZ 2009 tavaszán lemondott a neki parlamenti pártként járó költségvetési támogatásról, ehelyett a nagyságrendekkel nagyobb kisebbségi támogatást kapja.
Kovács Péter éles hangon bírálta „a Fidesz-kormány által kedvezményezett EMNP-t” is, amely álláspontja szerint választási célú adatbázis-építésre használja fel a párt által szétküldött kérdőívekre válaszoló gyanútlan emberek adatait.
„Ennek az egyébként igen nevetséges űrlapnak az a célja, hogy lejárassa az RMDSZ-t, ugyanakkor intenzíven zajlik az adatbázis-építés is: ez a szervezet begyűjti az emberek adatait, e-mail címét, telefonszámát, és amikor eljön a választási kampány, akkor kezdi bombázni őket sms-el, elektronikus levelekkel, telefonhívással: ez a konzultációnak álcázott adatbázis-építés” – szögezte le a főtitkár.
Kovács Péter szerint az RMDSZ fel van készülve a választásokra. „Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy másoknak könyörögjünk, hogy jöjjenek a mi listánkra: mi meg fogjuk nyerni a választásokat” – fogalmazott.
Krónika (Kolozsvár)
Azzal vádolja Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a budapesti kormányt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Demokrácia központok finanszírozására fordítja azt a pénzt, amelyből kulturális intézményeket, kis- és középvállalkozásokat, vagy családtámogató programokat lehetett volna finanszírozni. Az RMDSZ egyébként a kisebbségi szervezetként kapott román állami költségvetési támogatásnak csak mintegy egyharmadát osztja ki nyilvános pályázatokon.
Kovács Péter főtitkár az RMDSZ-közeli Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt című műsorában úgy fogalmazott: a magyar kormány 2011-ben „elfelejtette” folyósítani a nemzeti jelentőségű erdélyi magyar szervezetekre és programokra szánt támogatást, „volt viszont bőven pénz a demokrácia központokra és az új magyar párt finanszírozására”.
„Míg az RMDSZ saját költségvetéséből ezévben is mintegy 4,5 milliárd lejjel támogatja a jelentős civil szervezeteket, a magyar kormány pártépítésre fordította azt a pénzt, amelyből kulturális intézményeket, kis- és középvállalkozásokat, vagy családtámogató programokat lehetett volna finanszírozni” – mondta Kovács Péter.
Az RMDSZ főtitkára szerint továbbra is igen „ködös”, hogy a Fidesz-kabinet az idei évben milyen összeget kíván fordítani az erdélyi magyarság számára kiemelten fontos intézmények támogatására, de nem kiszámíthatóak, kézzelfoghatóak a kritériumok sem, amelyek alapján eldöntik, ki jogosult erre és ki nem.
„Láttunk egy közleményt, hogy ebben az évben lesz támogatás, de ezen kívül totális köd, zűrzavar van. Például az egyik, a Beszterce-Naszód megyei Vicén lévő szórványkollégium kap támogatást: tudni kell, hogy Vicén két szórványkollégium van, az egyik együttműködik a frissen bejegyzett párttal, a másik nem, és az kap támogatást, amelyik együttműködik az új párttal. Remélem, hogy ez véletlen egybeesés, remélem, hogy nem politikai alapon osszák a keretet, de nagyon komolyan felmerül ez a kérdés” – mondta Kovács Péter.
Az RMDSZ főtitkára arra utalt, hogy a magyar kormány nemrég bejelentette: elkészült a nemzeti jelentőségű Kárpát-medencei magyar intézmények listája. Az intézmények – köztük tizenegy erdélyi intézmény és öt program – nem évről évre, pályázatok útján, hanem kiszámítható módon részesülnek majd támogatásban.
Kovács szerint a tizenhat erdélyi intézmény és program esetében nem tudni, milyen programokról és mekkora összegről van szó, hol döntenek majd erről, Magyarországon avagy Erdélyben.
„Egy nagyon tág és nagyon homályos kritériumrendszer alapján döntenek, ilyen kritériumok vannak, mint például, hogy az adott szervezet milyen mértékben járul hozzá az autonómiaharchoz” – jegyezte meg a főtitkár.
Kovács Péter szerint az RMDSZ az elmúlt hét évben „egy teljesen ellenőrizhető, átlátható rendszert kiépítve” milliárdos nagyságrendű támogatásban részesítette a kiemelten fontos erdélyi magyar szervezeteket, ezzel szemben, a „másik oldalon”, a magyar kormány pártépítésre fordítja a pénzt, ahelyett, hogy a magyar civil szervezeteket támogatná.
Az RMDSZ egyébként az idén mintegy 17 millió lejt kap abból az alapból, amelyet a kormány az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalán keresztül a nemzeti kisebbségek szervezetei között oszt szét. Tavaly ez az összeg 16 millió lej volt, ebből az RMDSZ a Comunitas Alapítványon keresztül 3,5 millió lejt osztott ki pályázati rendszerén keresztül.. Az elmúlt években a szövetség ennek az alapnak csak mintegy egyharmadát osztotta ki átlátható módon, nyilvános pályázatokon. Az RMDSZ 2009 tavaszán lemondott a neki parlamenti pártként járó költségvetési támogatásról, ehelyett a nagyságrendekkel nagyobb kisebbségi támogatást kapja.
Kovács Péter éles hangon bírálta „a Fidesz-kormány által kedvezményezett EMNP-t” is, amely álláspontja szerint választási célú adatbázis-építésre használja fel a párt által szétküldött kérdőívekre válaszoló gyanútlan emberek adatait.
„Ennek az egyébként igen nevetséges űrlapnak az a célja, hogy lejárassa az RMDSZ-t, ugyanakkor intenzíven zajlik az adatbázis-építés is: ez a szervezet begyűjti az emberek adatait, e-mail címét, telefonszámát, és amikor eljön a választási kampány, akkor kezdi bombázni őket sms-el, elektronikus levelekkel, telefonhívással: ez a konzultációnak álcázott adatbázis-építés” – szögezte le a főtitkár.
Kovács Péter szerint az RMDSZ fel van készülve a választásokra. „Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy másoknak könyörögjünk, hogy jöjjenek a mi listánkra: mi meg fogjuk nyerni a választásokat” – fogalmazott.
Krónika (Kolozsvár)
2012. február 20.
A magyar kormány válaszolt Kovács Péter RMDSZ-főtitkár nyilatkozataira
A budapesti kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága tételesen válaszolt Kovács Péter, az RMDSZ főtitkárának nyilatkozataira, amelyeket az Erdélyi Magyar Televízióban tett a hétvégén a magyar kormány határon túli támogatáspolitikájával kapcsolatban.
Mint arról tájékoztattunk, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a hétvégén többek között azzal vádolta a budapesti kormányt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Demokrácia központok finanszírozására fordítja azt a pénzt, amelyből kulturális intézményeket, kis- és középvállalkozásokat, vagy családtámogató programokat lehetett volna finanszírozni.
Alább közöljük a magyar kormány válaszát.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság válasza Kovács Péter (RMDSZ) valótlan állításaira
A hétvégén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára az egyik erdélyi televízióban nem egészen öt perc alatt közel féltucatnyi olyan állítást fogalmazott meg, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Sajnáljuk hogy az RMDSZ főtitkára a médiát választja a problémák megbeszélésének helyszínéül, ezért mi is kénytelenek vagyunk az ő általa választott módon reagálni. Lássuk, mik ezek a valótlan állítások, téves információk pontosan:
1. Kovács Péter: „ A magyar kormány a múlt évben „elfelejtette” folyósítani a nemzeti jelentőségű erdélyi magyar szervezetekre és programokra szánt támogatást, volt viszont bőven pénz a demokrácia központokra és az új magyar párt finanszírozására.”
Nemzetpolitikai Államtitkárság: Először is szeretnénk leszögezni: hogy az elmúlt évben is finanszíroztuk a nemzeti jelentőségű intézmények közé tartozó szervezeteket és programokat, annak ellenére, hogy a tavalyi év átmeneti volt abból a szempontból, hogy év végére fejeztük be a támogatási rendszer átalakítását és ennek körében a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának megújítását. Meglehetősen ízléstelen a nemzeti jelentőségű intézmények kapcsán is pártpolitikai támadásokat indítani. Szeretnénk leszögezni, hogy a magyar kormány nem finanszíroz egyetlen határon túli magyar pártot sem.
2. Kovács Péter: „Míg az RMDSZ saját költségvetéséből ezévben is mintegy 4.5 milliárd lejjel támogatja a jelentős civil szervezeteket, a magyar kormány pártépítésre fordította azt a pénzt”
Nemzetpolitikai Államtitkárság: Örülünk annak hogy az RMDSZ 4,5 milliárd régi lejjel ( kb. 30 millió forinttal) támogatja a jelentős civil szervezeteket, de szeretnénk emlékeztetni arra, hogy a magyar kormány erre fordított támogatásai nagyságrendekkel nagyobbak, hiszen mind nemzeti jelentőségű intézményként, mind egyedi támogatásként, mind a nyílt pályázati rendszerben nyújtunk támogatást a határon túli szervezeteknek. Még egyszer vissza szeretnénk utasítani a pártfinanszírozásra vonatkozó alaptalan vádakat.
3. Kovács Péter: „továbbra is igen „ködös”, hogy a FIDESZ-kabinet az idei évben milyen összeget kíván fordítani az erdélyi magyarság számára kiemelten fontos intézmények támogatására, de nem kiszámíthatóak, kézzelfoghatóak a kritériumok sem, amelyek alapján eldöntik, ki jogosult erre és ki nem”
Nemzetpolitikai Államtitkárság: Ami itt ködös, az nem a kritériumrendszer, hanem egyes prominens politikusok emlékezete. 2011. november 24.-én, a MÁÉRT X. ülésén – ahol Kovács főtitkár úr személyesen jelen volt – fogalmazták meg és véleményezték a tagszervezetek a nemzeti jelentőségű intézmények kritériumrendszerét. Így ezt a kritériumrendszert az RMDSZ is elfogadta. A pontos támogatási összegek meghatározása most van folyamatban, ahol figyelembe vesszük az erdélyi szervezetek javaslatait, kéréseit és igyekszünk azokat a rendelkezésünkre álló források keretén belül maximálisan kielégíteni.
4. Kovács Péter: (…) tudni kell, hogy Vicén két szórványkollégium van, az egyik együttműködik a frissen bejegyzett párttal, a másik nem, és az kap támogatást, amelyik együttműködik az új párttal.
Nemzetpolitikai Államtitkárság: A magyar kormány mindkét Vicén bejegyzett egyesületet támogatta az elmúlt évben, és támogatni fogja idén is. Amíg azonban a Bástya Kollégium a nemzeti jelentőségű intézmények körébe, addig a Possibilitas Egyesület által működtetett Szent István ház a nemzeti jelentőségű programok közé nyert besorolást. Ennek indoka a két intézmény közötti nagyságrendbeli és szervezeti különbségen túl az, hogy a Bástya Egyesület tevékenysége jobban illeszkedik a szórványkollégiumi programba. Ismét szeretnénk hangsúlyozni, hogy a támogatáspolitikai döntések nem a pillanatnyi pártpolitikai érdekekhez, hanem a MÁÉRT-on elfogadott szempontrendszerhez igazodva születnek
5. Kovács Péter: „A magyar kormány programokat is meghirdetett, ez esetben sem tudni, milyen programokról és mekkora összegről van szó, hol döntenek majd erről, Magyarországon avagy Erdélyben.”
Nemzetpolitikai Államtitkárság: Sajnáljuk, ha főtitkár úrnak a meghirdetett nemzeti jelentőségű programok elnevezéséből nem világos azok tartalma. A Bethlen Gábor Alapkezelő a pályázati kiírásait március első hetében fogja közzétenni, de addig is szívesen állunk főtitkár úr rendelkezésére minden ezt érintő információval kapcsolatban.
Reméljük, főtitkár úr a partneri viszonyban álló felekhez méltó módon kívánja legközelebb megbeszélni a felmerülő problémákat, nem a sajtón keresztüli üzengetésekkel, és akkor talán az ilyen jellegű politikai felsülések is elkerülhetőek lesznek. Mi továbbra is készen állunk közös ügyeink megvitatására, és ezen megbeszélésekre várjuk főtitkár urat is.
Nemzetpolitikai Államtitkárság
Krónika (Kolozsvár)
A budapesti kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága tételesen válaszolt Kovács Péter, az RMDSZ főtitkárának nyilatkozataira, amelyeket az Erdélyi Magyar Televízióban tett a hétvégén a magyar kormány határon túli támogatáspolitikájával kapcsolatban.
Mint arról tájékoztattunk, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a hétvégén többek között azzal vádolta a budapesti kormányt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Demokrácia központok finanszírozására fordítja azt a pénzt, amelyből kulturális intézményeket, kis- és középvállalkozásokat, vagy családtámogató programokat lehetett volna finanszírozni.
Alább közöljük a magyar kormány válaszát.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság válasza Kovács Péter (RMDSZ) valótlan állításaira
A hétvégén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára az egyik erdélyi televízióban nem egészen öt perc alatt közel féltucatnyi olyan állítást fogalmazott meg, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Sajnáljuk hogy az RMDSZ főtitkára a médiát választja a problémák megbeszélésének helyszínéül, ezért mi is kénytelenek vagyunk az ő általa választott módon reagálni. Lássuk, mik ezek a valótlan állítások, téves információk pontosan:
1. Kovács Péter: „ A magyar kormány a múlt évben „elfelejtette” folyósítani a nemzeti jelentőségű erdélyi magyar szervezetekre és programokra szánt támogatást, volt viszont bőven pénz a demokrácia központokra és az új magyar párt finanszírozására.”
Nemzetpolitikai Államtitkárság: Először is szeretnénk leszögezni: hogy az elmúlt évben is finanszíroztuk a nemzeti jelentőségű intézmények közé tartozó szervezeteket és programokat, annak ellenére, hogy a tavalyi év átmeneti volt abból a szempontból, hogy év végére fejeztük be a támogatási rendszer átalakítását és ennek körében a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának megújítását. Meglehetősen ízléstelen a nemzeti jelentőségű intézmények kapcsán is pártpolitikai támadásokat indítani. Szeretnénk leszögezni, hogy a magyar kormány nem finanszíroz egyetlen határon túli magyar pártot sem.
2. Kovács Péter: „Míg az RMDSZ saját költségvetéséből ezévben is mintegy 4.5 milliárd lejjel támogatja a jelentős civil szervezeteket, a magyar kormány pártépítésre fordította azt a pénzt”
Nemzetpolitikai Államtitkárság: Örülünk annak hogy az RMDSZ 4,5 milliárd régi lejjel ( kb. 30 millió forinttal) támogatja a jelentős civil szervezeteket, de szeretnénk emlékeztetni arra, hogy a magyar kormány erre fordított támogatásai nagyságrendekkel nagyobbak, hiszen mind nemzeti jelentőségű intézményként, mind egyedi támogatásként, mind a nyílt pályázati rendszerben nyújtunk támogatást a határon túli szervezeteknek. Még egyszer vissza szeretnénk utasítani a pártfinanszírozásra vonatkozó alaptalan vádakat.
3. Kovács Péter: „továbbra is igen „ködös”, hogy a FIDESZ-kabinet az idei évben milyen összeget kíván fordítani az erdélyi magyarság számára kiemelten fontos intézmények támogatására, de nem kiszámíthatóak, kézzelfoghatóak a kritériumok sem, amelyek alapján eldöntik, ki jogosult erre és ki nem”
Nemzetpolitikai Államtitkárság: Ami itt ködös, az nem a kritériumrendszer, hanem egyes prominens politikusok emlékezete. 2011. november 24.-én, a MÁÉRT X. ülésén – ahol Kovács főtitkár úr személyesen jelen volt – fogalmazták meg és véleményezték a tagszervezetek a nemzeti jelentőségű intézmények kritériumrendszerét. Így ezt a kritériumrendszert az RMDSZ is elfogadta. A pontos támogatási összegek meghatározása most van folyamatban, ahol figyelembe vesszük az erdélyi szervezetek javaslatait, kéréseit és igyekszünk azokat a rendelkezésünkre álló források keretén belül maximálisan kielégíteni.
4. Kovács Péter: (…) tudni kell, hogy Vicén két szórványkollégium van, az egyik együttműködik a frissen bejegyzett párttal, a másik nem, és az kap támogatást, amelyik együttműködik az új párttal.
Nemzetpolitikai Államtitkárság: A magyar kormány mindkét Vicén bejegyzett egyesületet támogatta az elmúlt évben, és támogatni fogja idén is. Amíg azonban a Bástya Kollégium a nemzeti jelentőségű intézmények körébe, addig a Possibilitas Egyesület által működtetett Szent István ház a nemzeti jelentőségű programok közé nyert besorolást. Ennek indoka a két intézmény közötti nagyságrendbeli és szervezeti különbségen túl az, hogy a Bástya Egyesület tevékenysége jobban illeszkedik a szórványkollégiumi programba. Ismét szeretnénk hangsúlyozni, hogy a támogatáspolitikai döntések nem a pillanatnyi pártpolitikai érdekekhez, hanem a MÁÉRT-on elfogadott szempontrendszerhez igazodva születnek
5. Kovács Péter: „A magyar kormány programokat is meghirdetett, ez esetben sem tudni, milyen programokról és mekkora összegről van szó, hol döntenek majd erről, Magyarországon avagy Erdélyben.”
Nemzetpolitikai Államtitkárság: Sajnáljuk, ha főtitkár úrnak a meghirdetett nemzeti jelentőségű programok elnevezéséből nem világos azok tartalma. A Bethlen Gábor Alapkezelő a pályázati kiírásait március első hetében fogja közzétenni, de addig is szívesen állunk főtitkár úr rendelkezésére minden ezt érintő információval kapcsolatban.
Reméljük, főtitkár úr a partneri viszonyban álló felekhez méltó módon kívánja legközelebb megbeszélni a felmerülő problémákat, nem a sajtón keresztüli üzengetésekkel, és akkor talán az ilyen jellegű politikai felsülések is elkerülhetőek lesznek. Mi továbbra is készen állunk közös ügyeink megvitatására, és ezen megbeszélésekre várjuk főtitkár urat is.
Nemzetpolitikai Államtitkárság
Krónika (Kolozsvár)
2012. március 1.
Sík mezőben hármas út…
Lehetetlen szemet hunyva vagy szemlesütve elmenni amellett, ami az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai küldöttgyűlése és az RMDSZ szövetségi küldötteinek marosvásárhelyi tanácsa után egyre inkább láthatóvá válik...
Nemcsak a hazai magyarság képviselete lett háromutassá a helyhatósági választásokon, hanem súlyosan sérül és megbomolhat a romániai magyar és a magyarországi pártok, ezek képviselőinek személyi viszonya is. A Fidesz és az RMDSZ kapcsolata létezésük egyetlen időszakában sem volt felhőtlen. A folyamatosan romló kapcsolatok ágyát az RMDSZ–MSZP viszony alakulása vetette meg, amelyet a magyarhoni balliberális áramlatokkal való kapcsolat párnázott magasra. Miközben az erdélyi magyarság tömegei törvényszerűen a magyar nemzeti oldallal szimpatizáltak, az RMDSZ csúcsvezetésének tagjai még azokban a kritikus pillanatokban sem foglaltak egyértelműen állást például a magyar nemzetrészek határokon kívül szakadt részeinek kitagadása, a nemzetről való leválasztása ügyében, amikor ez 2004 decemberében tetőzött. Az MSZP bukása után a kettős állampolgárság jogi megalapozása is fintorgást váltott ki, ismeretesek és emlékezetesek Markó Béla vonatkozó nyilatkozatai is ebben a témakörben. A bálványosi folyamatban való hezitáló RMDSZ-es részvétel is beszédes történet. A további példálózást abbahagyom, mert anélkül is világos, hogy a személyi kapcsolatokban, a nyilatkozatháborúkban is nyomon követhetők a kölcsönös ellenszenv alakulásának markáns vonalai. A Fidesz kétharmados győzelme után ennek Erdély-politikája verte ki – nem is egyszer – a biztosítékot. Legelőbb a Demokrácia Központok létrehozása és működtetése jelezte, hogy a magyar kormányzat meg akarja törni az RMDSZ egyeduralmát. Az RMDSZ-nek hiábavaló volt minden erőlködése, hogy a Demokrácia Központok működtetését maga vállalja. A magyarországi támogatások sorsa mindig is vitatéma volt. Frissiben egyik mostani ügyet, a moldvai magyar oktatás támogatását említem, amely újfent vitatémává vált. A Fidesz romániai magyar pártpreferenciáit sem nézte jó szemmel az RMDSZ. Az MPP nyüzsgését sem, ami – főleg az utóbbi időben – a magyar nemzeti jellegű rendezvények széksorainak és páholyainak látványos elfoglalásában nyilvánult meg. Summa summarum: itt van ezekről az állapotokról a nyugta: a csíkszeredai küldöttgyűlésre az MSZP képviselőit meg sem hívták, Toró T. Tibor EMNP-elnök kerek perec ki is jelentette, hogy a Magyar Szocialista Párttal nem látják az együttműködés lehetőségét. Nem képviseltette magát az RMDSZ sem – ugyanabban az időszakban ülésezett Marosvásárhelyen az SZKT –, és nem volt jelen az MPP csúcsvezetéséből sem senki. (Alsóbb szinteken szerencsére létezik kommunikáció az említett politikai alakulatok között. Sőt, sokáig úgy tűnt, hogy a közös marosvásárhelyi polgármesterjelölt állításával is egyetértenek, ami még mindig nem késő.) Nemcsak durvák, egyenesen sértőek voltak azok a pengeváltások is az RMDSZ és a Fidesz között – például a magyarországi támogatások új rendjével kapcsolatosan –, amelyeket elsősorban Kovács Péter főtitkár képviselt. Mindezek ellenére Csíkszeredában az új pártelnök kijelentései között az is elhangzott, hogy az EMNP-től az erdélyi magyar politika megújulása várható, amely az erdélyi magyar politikai erők összefogását eredményezheti. Az RMDSZ – ismerte el – továbbra is pályán marad, ezért nem lehet egymás ellenében menni, hanem össze kell fogni vele. Fordítva is igaz: az EMNP nélkül sincs összefogás. Az is tény, hogy Tőkés László harcias kijelentései, ha van is a kiegyezésre hajlam, ennek keresztbe tesznek. Amíg Németh Zsolt, a Fidesz egyik főembere Kelemen Hunorban a kapcsolatteremtésre alkalmas személyt véli felfedezni, addig az EP-képviselő továbbragozza, hogy nincs “jó” és “rossz” RMDSZ – ergo: rossz az egész csúcsvezetés. Közben az is elhangzik, hogy az erdélyi magyarság demokratikus alapon való együttműködésének, illetve Székelyföldön a szabad versenynek az elkötelezett híve. Adja Isten, hogy így legyen. Másképp nemcsak Marosvásárhelyt veszítjük el. Pillanatnyilag – Vörösmartyval szólva – a “Sík mezőben hármas út / Jobbra, balra szertefut, / A középső célra jut” állapotában vagyunk. Összefogás nélkül nem mi és nem a mieink jutnak célra. És ebben az anyaországi normális állami, párt- és civil kapcsolatoknak rendkívüli szerepük van és lesz.
Sylvester Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Lehetetlen szemet hunyva vagy szemlesütve elmenni amellett, ami az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai küldöttgyűlése és az RMDSZ szövetségi küldötteinek marosvásárhelyi tanácsa után egyre inkább láthatóvá válik...
Nemcsak a hazai magyarság képviselete lett háromutassá a helyhatósági választásokon, hanem súlyosan sérül és megbomolhat a romániai magyar és a magyarországi pártok, ezek képviselőinek személyi viszonya is. A Fidesz és az RMDSZ kapcsolata létezésük egyetlen időszakában sem volt felhőtlen. A folyamatosan romló kapcsolatok ágyát az RMDSZ–MSZP viszony alakulása vetette meg, amelyet a magyarhoni balliberális áramlatokkal való kapcsolat párnázott magasra. Miközben az erdélyi magyarság tömegei törvényszerűen a magyar nemzeti oldallal szimpatizáltak, az RMDSZ csúcsvezetésének tagjai még azokban a kritikus pillanatokban sem foglaltak egyértelműen állást például a magyar nemzetrészek határokon kívül szakadt részeinek kitagadása, a nemzetről való leválasztása ügyében, amikor ez 2004 decemberében tetőzött. Az MSZP bukása után a kettős állampolgárság jogi megalapozása is fintorgást váltott ki, ismeretesek és emlékezetesek Markó Béla vonatkozó nyilatkozatai is ebben a témakörben. A bálványosi folyamatban való hezitáló RMDSZ-es részvétel is beszédes történet. A további példálózást abbahagyom, mert anélkül is világos, hogy a személyi kapcsolatokban, a nyilatkozatháborúkban is nyomon követhetők a kölcsönös ellenszenv alakulásának markáns vonalai. A Fidesz kétharmados győzelme után ennek Erdély-politikája verte ki – nem is egyszer – a biztosítékot. Legelőbb a Demokrácia Központok létrehozása és működtetése jelezte, hogy a magyar kormányzat meg akarja törni az RMDSZ egyeduralmát. Az RMDSZ-nek hiábavaló volt minden erőlködése, hogy a Demokrácia Központok működtetését maga vállalja. A magyarországi támogatások sorsa mindig is vitatéma volt. Frissiben egyik mostani ügyet, a moldvai magyar oktatás támogatását említem, amely újfent vitatémává vált. A Fidesz romániai magyar pártpreferenciáit sem nézte jó szemmel az RMDSZ. Az MPP nyüzsgését sem, ami – főleg az utóbbi időben – a magyar nemzeti jellegű rendezvények széksorainak és páholyainak látványos elfoglalásában nyilvánult meg. Summa summarum: itt van ezekről az állapotokról a nyugta: a csíkszeredai küldöttgyűlésre az MSZP képviselőit meg sem hívták, Toró T. Tibor EMNP-elnök kerek perec ki is jelentette, hogy a Magyar Szocialista Párttal nem látják az együttműködés lehetőségét. Nem képviseltette magát az RMDSZ sem – ugyanabban az időszakban ülésezett Marosvásárhelyen az SZKT –, és nem volt jelen az MPP csúcsvezetéséből sem senki. (Alsóbb szinteken szerencsére létezik kommunikáció az említett politikai alakulatok között. Sőt, sokáig úgy tűnt, hogy a közös marosvásárhelyi polgármesterjelölt állításával is egyetértenek, ami még mindig nem késő.) Nemcsak durvák, egyenesen sértőek voltak azok a pengeváltások is az RMDSZ és a Fidesz között – például a magyarországi támogatások új rendjével kapcsolatosan –, amelyeket elsősorban Kovács Péter főtitkár képviselt. Mindezek ellenére Csíkszeredában az új pártelnök kijelentései között az is elhangzott, hogy az EMNP-től az erdélyi magyar politika megújulása várható, amely az erdélyi magyar politikai erők összefogását eredményezheti. Az RMDSZ – ismerte el – továbbra is pályán marad, ezért nem lehet egymás ellenében menni, hanem össze kell fogni vele. Fordítva is igaz: az EMNP nélkül sincs összefogás. Az is tény, hogy Tőkés László harcias kijelentései, ha van is a kiegyezésre hajlam, ennek keresztbe tesznek. Amíg Németh Zsolt, a Fidesz egyik főembere Kelemen Hunorban a kapcsolatteremtésre alkalmas személyt véli felfedezni, addig az EP-képviselő továbbragozza, hogy nincs “jó” és “rossz” RMDSZ – ergo: rossz az egész csúcsvezetés. Közben az is elhangzik, hogy az erdélyi magyarság demokratikus alapon való együttműködésének, illetve Székelyföldön a szabad versenynek az elkötelezett híve. Adja Isten, hogy így legyen. Másképp nemcsak Marosvásárhelyt veszítjük el. Pillanatnyilag – Vörösmartyval szólva – a “Sík mezőben hármas út / Jobbra, balra szertefut, / A középső célra jut” állapotában vagyunk. Összefogás nélkül nem mi és nem a mieink jutnak célra. És ebben az anyaországi normális állami, párt- és civil kapcsolatoknak rendkívüli szerepük van és lesz.
Sylvester Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. március 8.
Oklevél a magyar állampolgárság tízezredik kolozsvári igénylőjének
Az EMNT irodájához naponta több tucatnyian fordulnak segítségért
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári irodájában tegnap állították össze a könnyített magyar állampolgárságot igénylő tízezredik személy iratcsomóját. Schifbeck Sára Éva 1928-ban született Kolozsváron, és vallomása szerint nem csak azért igényelte a magyar állampolgárságot, mivel már volt magyar állampolgár, hanem azért, mert a szülei magyarnak nevelték. Schifbeck asszony oklevelet és virágot vehetett át az EMNT-irodában Szász Pétertől, a Demokrácia Központ igazgatójától és az EMNT Kolozs megyei szervezetének alelnökétől, aki lapunknak elmondta: naponta átlag 80 ember látogat el hozzájuk, és 30 személynek állítják össze az iratcsomóját. A megbeszélt napon az igénylőnek segítenek kitölteni az állampolgársághoz szükséges nyomtatványokat, és foglalkoznak a lefordítandó iratokkal is. Megtudtuk: idén sem csökkent a magyar állampolgárságot igénylő személyek száma.
– Több mint egy év telt el azóta, hogy az anyaország határain túl rekedt magyarok kérvényezhetik a magyar állampolgárságot. Erdélyben mostanáig hányan éltek ezzel a lehetőséggel? – kérdeztük Szász Pétert, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezetének alelnökét és a Demokrácia Központ igazgatóját.
– Legegyszerűbb, ha egy naptári év adatairól beszélek, hiszen mögöttünk van egy teljes év, amelyben a magyarság határok felett átívelő nemzetegyesítése szempontjából sikertörténetként könyvelhetjük el a honosítást. 2011 az első olyan év, amikor igényelni lehetett szerte a világban a honosítást, illetve a visszahonosítást. Szervezetünknek is egyik fő tevékenysége a honosítást igénylők segítése volt. A kérelmezők bizalommal fordultak hozzánk, és elégedetten távoztak. Az érdeklődés továbbra is töretlenül nagy, irodáinkat nagyon sokan felkeresik. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Erdély-szerte működő 26 irodájában egy év alatt 151 213 személyt tájékoztattunk a honosítási eljárásról, ugyanakkor 74 815 személyt irányítottunk összeállított iratcsomóval a külképviseletek és a magyarországi anyakönyv-vezetői hivatalok felé. Az EMNT kolozsvári irodájának munkatársai méltányos részét végezték el ennek a munkának 2011-ben, a 8542 itt honosított személy az erdélyi irodáinkat felkereső személyek 11,42 százalékát teszi ki.
– 2004. december 5-én az anyaországban népszavazást tartottak a magyar állampolgárság megadásáról a külhoni magyarok számára, akkor Erdély-szerte elégedetlenséget szült az eredmény. Hogyan viszonyulnak ehhez a mostani kérelmezők?
– Mindannyiunkban benne él a 2004-es népszavazás traumája. Azt a szomorú emlékű napot nem felejthetjük el, és méltán nevezhetjük lelki Trianonnak. Ennek ellenére 2004. december 5. mégsem volt hiába: gyors röntgenképet adott magyarságunkról, hogy a magyar öntudat mennyire sérült Kárpát-medencei szinten. Figyelmeztetett arra, ha nem történik valamilyen változás, akkor lehet, hogy egy évszázad múlva a magyarság egy színfolttá zsugorodhat Európa térképén. Megerősödésünk első feltétele egy olyan keménykezű budapesti vezetés, amely tényleg a Kárpát-medencei magyarság határokon átívelő egységében, közös jövőjében gondolkodik, nemzeti kérdésekben megalkuvást nem ismer, és tudatja Bukarestben, Pozsonyban, Belgrádban és Brüsszelben, hogy minden magyarral elkövetett atrocitást sajátjának tekint, s mindenki mellett kiáll, aki a magyarsága miatt kerül kellemetlen helyzetbe. Csak így kaphatjuk vissza azt az érzelmi biztonságot, ami több mint 90 éve elveszett. Elmondhatjuk, hogy nem csalódtunk a Fidesz-KDNP-kormányban, hiszen sugallatára a magyar Országgyűlés rekordidő alatt, a beiktatástól számított tizenkettedik napon, szinte közfelkiáltással, mindössze három ellenszavazattal megszavazta az új állampolgársági törvényt. Ezt kell megértenie minden kérelmezőnek, akit ez tart vissza, hogy élesen különbséget kell tennie egy nyolc évvel ezelőtti, nemzetellenes kampány és a magyar állampolgárság összefogó ereje között. Akkor olyanok kampányoltak ellenünk, akiknek a nemzet nem jelent semmit, és értékrendszerüket nem befolyásolta az sem, hogy Mátyás király, Bocskai, Rákóczi, Arany, Bartók, Ady, Kosztolányi, Kós Károly és történelmünk, kultúránk megannyi óriása nem lenne magyar állampolgár, ha most születne.
Ugyanígy nem jelentett semmit, hogy a Hősök terén levő Millenniumi emlékmű panteonjának tizennégy szobra közül nyolc „határon túli” személyiséget ábrázol. Tehát 2004-et nem lehet elfelejteni, de ennél azért sokkal többről van szó. Másrészt most határozottan más szelek fújnak. A több mint egy éves közös munka során alkalmunk volt megtapasztalni, hogy magyarországi partnereink – lehetnek ők akár politikusok vagy egyszerűen csak a honosítási apparátusban dolgozó ügyintézők – nem úgy tekintenek az állampolgárság megadására, mint valami különös kegyre vagy alamizsnára, hanem tényleg őszintén hozzásegítenek ahhoz, hogy a magyar nemzethez hivatalosan is hozzátartozzunk. Mi több, mivel az állampolgársági törvény tulajdonképpeni alanyai csak mi lehetünk, konzultáció szintjén minden egyes esetben kikérték véleményünket. Nem egyszer kezdeményezésünkre jelentős könnyítéseket tettek az állampolgárság igénylésének előírásaiban.
– Az eddigi tapasztalatok szerint melyek a fő motivációi a kérvényezésnek, miért tartják fontosnak az erdélyi magyarok, hogy megkaphassák a magyar állampolgárságot?
– A motivációkat főleg korosztályonként lehet megkülönböztetni. Az idősebb kérelmezők a magyar állampolgárság megszerzésének lelki vonzatát tartják inkább szem előtt. Nemegyszer elhangzik az a mondat, hogy „magyar állampolgárként szeretnék meghalni”, és teljes mértékben érezhető: ezek őszinte gondolatok. Ez valahol érthető is, hiszen nagyon sok esetben a kérelmező már volt magyar állampolgár, vagy olyan időkben élte gyermek- és ifjúkorát, amikor „magyarabb” volt Kolozsvár és környéke. A fiatalabbak körében inkább a magyar útlevél nyújtotta előnyök vonzóbbak. De itt sem lehet határozottan kategorizálni, mert legtöbb esetben az egész család kéri egy időben, tehát a nagyszülőktől az unokákig itt van mindenki. Van egy olyan irányelv is, amely azt mondja, hogy „minek kérni, tudom én magamról, hogy magyar vagyok”, ez így is van, ezt senki nem vonja kétségbe, de itt valahogy a jövőre is kell gondolni felelősen. Hiszen megszerzett magyar állampolgárságunkat gyermekeink, unokáink fogják örökölni, és ha azt akarjuk, hogy ők hivatalosan is a magyar nemzethez tartozzanak, nekünk kell megtenni ezt a lépést. Személyes véleményem, hogy az állampolgárság megszerzése az elvándorlást nem serkenti, ugyanis aki el akar menni, az úgyis megteszi. Tény viszont az, hogy a magyar állampolgárság felvétele megállíthatja az asszimilációt, mert egy régóta áhított köteléket von közénk.
– Befolyásolta-e az erdélyi honosítási folyamatot a Szlovákiában zajló megfélemlítési akció? Érezhető-e Erdélyben ennek valamilyen hatása, emiatt csökkent-e a honosítást kérelmezők száma?
– Tényként kell kezelnünk azt, hogy sokan, bár szeretnék igényelni, félnek megtenni ezt a lépést. Ezt a kommunista diktatúra négy és fél évtizedének megfélemlítő politikája rovására írnám. Akkor sokaknak adódott kellemetlensége a felvállalt magyar identitás miatt. Itt feltétlenül fontos az ügy több aspektusát megvizsgálni. Minden állam maga jogosult dönteni arról, hogy kit vesz fel állampolgárai sorába. Az állampolgárság jogi kötelék az adott ország és polgára között. Nagyon fontos, hogy Szlovákián kívül egyetlen Magyarországgal szomszédos ország sem emelt és nem emelhet kifogást az új szabályozás ellen. Románia például nem mérhet kettős mércével, hiszen a volt Nagy-Románia területéről származó ukrán és moldovai állampolgárok esetében az 1991/21-es törvény előírja: egyszerű kérelemleadás után a kérvényezéstől számított 6 hónapon belül meg kell oldani a „visszahonosítást”. El kell mondanom, és ez az eljárás magyarországi kidolgozóit dicséri, hogy nagyon okosan a román külügy véleményét is kikérték olyan címen, hogy itt már van tapasztalat. A román külügy készségesen vagy nem, de segített, így a magyar állampolgársági törvény részben a román állampolgársági törvényre épül, így Románia hallgatólagosan tudomásul vette a magyar lépést, és nem lehet beleszólása, hiszen más irányba, de ugyanezt teszik. Szerbia is ugyanúgy megadta a bánsági szerbeknek az állampolgárságot. Ebből problémája senkinek nem lehet, a nemzetközi jog nem tiltja a kettős vagy többes állampolgárságot, amely nem sérti az uniós szabályozást sem. A megoldást több EU-s és EU-n kívüli ország is alkalmazza, ráadásul ez egyre gyakoribb, főleg ilyen régiókban, ahol etnikai mozaikról beszélhetünk.
– Milyen főbb gondokkal, problémákkal szembesültek az elmúlt egy év alatt, voltak-e különösebb panaszok a honosítást igénylők részéről, mennyire haladt zökkenőmentesen a honosítási eljárás?
– Hogy az ügyintézés teljes folyamata ennyire elhúzódik, mindenképpen egy valós problémája az eljárásnak. De sajnos gyorsabban nem lehet elbírálni a kérelmeket. Tapasztalatból mondom azt, hogy a külképviseletek és a magyarországi anyakönyv-vezetői hivatalok munkatársainak megfeszített munkája ellenére gyakorlatilag lehetetlen a procedúrát lerövidíteni. Hogy ezt számokkal is alátámasszam: amíg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal személyzete másfélszeresére bővült 2010-hez képest, a beérkezett kérelmek negyvennégyszeresére nőttek, ha ugyanezt az időszakot tekintjük.
– Kolozs megyében hol nagyobb az érdeklődés: Kolozsváron vagy a megye más településein?
– Kolozsvári kérelmezők többen vannak, de ennek csupán az a magyarázata, hogy az irodánk is itt működik. A Demokrácia-központok esetében gyakori eljárásnak számítanak a kihelyezett munkanapok. Főleg az idős és mozgássérült embereknek fontos, hogy az Erdély-szerte 26 helyszínen működő irodák néha „házhoz jöjjenek.” Az elmúlt egy évben minden EMNT-iroda saját vonzáskörzetében lakossági fórumokat, kihelyezett munkanapokat tartott számos településen. A Kolozs megyei települések közül egyelőre Szék, Körösfő, Magyarkapus, Bonchida, Türe, Magyarbikal, Magyarszovát, Nádasdaróc, Szamosújvár és Torda azok, ahol munkatársaink honosítottak. De a munka korántsem ért véget, továbbra is kiszállásokat tervezünk oda, ahol igény van a magyar állampolgárságra. Erre minden egykori magyar állampolgár magyarul beszélő leszármazottja jogosult. Felmenőinktől nem kérdezte senki, hogy kell-e vagy sem a magyar állampolgárság, hanem elvették tőlük egyik napról a másikra. Nekünk lényegesen könnyebb dolgunk van: most magunknak kell feltennünk ugyanezt a kérdést, és akár érzésből, akár érdekből, de felelős döntést kell hoznunk.
PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)
Az EMNT irodájához naponta több tucatnyian fordulnak segítségért
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári irodájában tegnap állították össze a könnyített magyar állampolgárságot igénylő tízezredik személy iratcsomóját. Schifbeck Sára Éva 1928-ban született Kolozsváron, és vallomása szerint nem csak azért igényelte a magyar állampolgárságot, mivel már volt magyar állampolgár, hanem azért, mert a szülei magyarnak nevelték. Schifbeck asszony oklevelet és virágot vehetett át az EMNT-irodában Szász Pétertől, a Demokrácia Központ igazgatójától és az EMNT Kolozs megyei szervezetének alelnökétől, aki lapunknak elmondta: naponta átlag 80 ember látogat el hozzájuk, és 30 személynek állítják össze az iratcsomóját. A megbeszélt napon az igénylőnek segítenek kitölteni az állampolgársághoz szükséges nyomtatványokat, és foglalkoznak a lefordítandó iratokkal is. Megtudtuk: idén sem csökkent a magyar állampolgárságot igénylő személyek száma.
– Több mint egy év telt el azóta, hogy az anyaország határain túl rekedt magyarok kérvényezhetik a magyar állampolgárságot. Erdélyben mostanáig hányan éltek ezzel a lehetőséggel? – kérdeztük Szász Pétert, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezetének alelnökét és a Demokrácia Központ igazgatóját.
– Legegyszerűbb, ha egy naptári év adatairól beszélek, hiszen mögöttünk van egy teljes év, amelyben a magyarság határok felett átívelő nemzetegyesítése szempontjából sikertörténetként könyvelhetjük el a honosítást. 2011 az első olyan év, amikor igényelni lehetett szerte a világban a honosítást, illetve a visszahonosítást. Szervezetünknek is egyik fő tevékenysége a honosítást igénylők segítése volt. A kérelmezők bizalommal fordultak hozzánk, és elégedetten távoztak. Az érdeklődés továbbra is töretlenül nagy, irodáinkat nagyon sokan felkeresik. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Erdély-szerte működő 26 irodájában egy év alatt 151 213 személyt tájékoztattunk a honosítási eljárásról, ugyanakkor 74 815 személyt irányítottunk összeállított iratcsomóval a külképviseletek és a magyarországi anyakönyv-vezetői hivatalok felé. Az EMNT kolozsvári irodájának munkatársai méltányos részét végezték el ennek a munkának 2011-ben, a 8542 itt honosított személy az erdélyi irodáinkat felkereső személyek 11,42 százalékát teszi ki.
– 2004. december 5-én az anyaországban népszavazást tartottak a magyar állampolgárság megadásáról a külhoni magyarok számára, akkor Erdély-szerte elégedetlenséget szült az eredmény. Hogyan viszonyulnak ehhez a mostani kérelmezők?
– Mindannyiunkban benne él a 2004-es népszavazás traumája. Azt a szomorú emlékű napot nem felejthetjük el, és méltán nevezhetjük lelki Trianonnak. Ennek ellenére 2004. december 5. mégsem volt hiába: gyors röntgenképet adott magyarságunkról, hogy a magyar öntudat mennyire sérült Kárpát-medencei szinten. Figyelmeztetett arra, ha nem történik valamilyen változás, akkor lehet, hogy egy évszázad múlva a magyarság egy színfolttá zsugorodhat Európa térképén. Megerősödésünk első feltétele egy olyan keménykezű budapesti vezetés, amely tényleg a Kárpát-medencei magyarság határokon átívelő egységében, közös jövőjében gondolkodik, nemzeti kérdésekben megalkuvást nem ismer, és tudatja Bukarestben, Pozsonyban, Belgrádban és Brüsszelben, hogy minden magyarral elkövetett atrocitást sajátjának tekint, s mindenki mellett kiáll, aki a magyarsága miatt kerül kellemetlen helyzetbe. Csak így kaphatjuk vissza azt az érzelmi biztonságot, ami több mint 90 éve elveszett. Elmondhatjuk, hogy nem csalódtunk a Fidesz-KDNP-kormányban, hiszen sugallatára a magyar Országgyűlés rekordidő alatt, a beiktatástól számított tizenkettedik napon, szinte közfelkiáltással, mindössze három ellenszavazattal megszavazta az új állampolgársági törvényt. Ezt kell megértenie minden kérelmezőnek, akit ez tart vissza, hogy élesen különbséget kell tennie egy nyolc évvel ezelőtti, nemzetellenes kampány és a magyar állampolgárság összefogó ereje között. Akkor olyanok kampányoltak ellenünk, akiknek a nemzet nem jelent semmit, és értékrendszerüket nem befolyásolta az sem, hogy Mátyás király, Bocskai, Rákóczi, Arany, Bartók, Ady, Kosztolányi, Kós Károly és történelmünk, kultúránk megannyi óriása nem lenne magyar állampolgár, ha most születne.
Ugyanígy nem jelentett semmit, hogy a Hősök terén levő Millenniumi emlékmű panteonjának tizennégy szobra közül nyolc „határon túli” személyiséget ábrázol. Tehát 2004-et nem lehet elfelejteni, de ennél azért sokkal többről van szó. Másrészt most határozottan más szelek fújnak. A több mint egy éves közös munka során alkalmunk volt megtapasztalni, hogy magyarországi partnereink – lehetnek ők akár politikusok vagy egyszerűen csak a honosítási apparátusban dolgozó ügyintézők – nem úgy tekintenek az állampolgárság megadására, mint valami különös kegyre vagy alamizsnára, hanem tényleg őszintén hozzásegítenek ahhoz, hogy a magyar nemzethez hivatalosan is hozzátartozzunk. Mi több, mivel az állampolgársági törvény tulajdonképpeni alanyai csak mi lehetünk, konzultáció szintjén minden egyes esetben kikérték véleményünket. Nem egyszer kezdeményezésünkre jelentős könnyítéseket tettek az állampolgárság igénylésének előírásaiban.
– Az eddigi tapasztalatok szerint melyek a fő motivációi a kérvényezésnek, miért tartják fontosnak az erdélyi magyarok, hogy megkaphassák a magyar állampolgárságot?
– A motivációkat főleg korosztályonként lehet megkülönböztetni. Az idősebb kérelmezők a magyar állampolgárság megszerzésének lelki vonzatát tartják inkább szem előtt. Nemegyszer elhangzik az a mondat, hogy „magyar állampolgárként szeretnék meghalni”, és teljes mértékben érezhető: ezek őszinte gondolatok. Ez valahol érthető is, hiszen nagyon sok esetben a kérelmező már volt magyar állampolgár, vagy olyan időkben élte gyermek- és ifjúkorát, amikor „magyarabb” volt Kolozsvár és környéke. A fiatalabbak körében inkább a magyar útlevél nyújtotta előnyök vonzóbbak. De itt sem lehet határozottan kategorizálni, mert legtöbb esetben az egész család kéri egy időben, tehát a nagyszülőktől az unokákig itt van mindenki. Van egy olyan irányelv is, amely azt mondja, hogy „minek kérni, tudom én magamról, hogy magyar vagyok”, ez így is van, ezt senki nem vonja kétségbe, de itt valahogy a jövőre is kell gondolni felelősen. Hiszen megszerzett magyar állampolgárságunkat gyermekeink, unokáink fogják örökölni, és ha azt akarjuk, hogy ők hivatalosan is a magyar nemzethez tartozzanak, nekünk kell megtenni ezt a lépést. Személyes véleményem, hogy az állampolgárság megszerzése az elvándorlást nem serkenti, ugyanis aki el akar menni, az úgyis megteszi. Tény viszont az, hogy a magyar állampolgárság felvétele megállíthatja az asszimilációt, mert egy régóta áhított köteléket von közénk.
– Befolyásolta-e az erdélyi honosítási folyamatot a Szlovákiában zajló megfélemlítési akció? Érezhető-e Erdélyben ennek valamilyen hatása, emiatt csökkent-e a honosítást kérelmezők száma?
– Tényként kell kezelnünk azt, hogy sokan, bár szeretnék igényelni, félnek megtenni ezt a lépést. Ezt a kommunista diktatúra négy és fél évtizedének megfélemlítő politikája rovására írnám. Akkor sokaknak adódott kellemetlensége a felvállalt magyar identitás miatt. Itt feltétlenül fontos az ügy több aspektusát megvizsgálni. Minden állam maga jogosult dönteni arról, hogy kit vesz fel állampolgárai sorába. Az állampolgárság jogi kötelék az adott ország és polgára között. Nagyon fontos, hogy Szlovákián kívül egyetlen Magyarországgal szomszédos ország sem emelt és nem emelhet kifogást az új szabályozás ellen. Románia például nem mérhet kettős mércével, hiszen a volt Nagy-Románia területéről származó ukrán és moldovai állampolgárok esetében az 1991/21-es törvény előírja: egyszerű kérelemleadás után a kérvényezéstől számított 6 hónapon belül meg kell oldani a „visszahonosítást”. El kell mondanom, és ez az eljárás magyarországi kidolgozóit dicséri, hogy nagyon okosan a román külügy véleményét is kikérték olyan címen, hogy itt már van tapasztalat. A román külügy készségesen vagy nem, de segített, így a magyar állampolgársági törvény részben a román állampolgársági törvényre épül, így Románia hallgatólagosan tudomásul vette a magyar lépést, és nem lehet beleszólása, hiszen más irányba, de ugyanezt teszik. Szerbia is ugyanúgy megadta a bánsági szerbeknek az állampolgárságot. Ebből problémája senkinek nem lehet, a nemzetközi jog nem tiltja a kettős vagy többes állampolgárságot, amely nem sérti az uniós szabályozást sem. A megoldást több EU-s és EU-n kívüli ország is alkalmazza, ráadásul ez egyre gyakoribb, főleg ilyen régiókban, ahol etnikai mozaikról beszélhetünk.
– Milyen főbb gondokkal, problémákkal szembesültek az elmúlt egy év alatt, voltak-e különösebb panaszok a honosítást igénylők részéről, mennyire haladt zökkenőmentesen a honosítási eljárás?
– Hogy az ügyintézés teljes folyamata ennyire elhúzódik, mindenképpen egy valós problémája az eljárásnak. De sajnos gyorsabban nem lehet elbírálni a kérelmeket. Tapasztalatból mondom azt, hogy a külképviseletek és a magyarországi anyakönyv-vezetői hivatalok munkatársainak megfeszített munkája ellenére gyakorlatilag lehetetlen a procedúrát lerövidíteni. Hogy ezt számokkal is alátámasszam: amíg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal személyzete másfélszeresére bővült 2010-hez képest, a beérkezett kérelmek negyvennégyszeresére nőttek, ha ugyanezt az időszakot tekintjük.
– Kolozs megyében hol nagyobb az érdeklődés: Kolozsváron vagy a megye más településein?
– Kolozsvári kérelmezők többen vannak, de ennek csupán az a magyarázata, hogy az irodánk is itt működik. A Demokrácia-központok esetében gyakori eljárásnak számítanak a kihelyezett munkanapok. Főleg az idős és mozgássérült embereknek fontos, hogy az Erdély-szerte 26 helyszínen működő irodák néha „házhoz jöjjenek.” Az elmúlt egy évben minden EMNT-iroda saját vonzáskörzetében lakossági fórumokat, kihelyezett munkanapokat tartott számos településen. A Kolozs megyei települések közül egyelőre Szék, Körösfő, Magyarkapus, Bonchida, Türe, Magyarbikal, Magyarszovát, Nádasdaróc, Szamosújvár és Torda azok, ahol munkatársaink honosítottak. De a munka korántsem ért véget, továbbra is kiszállásokat tervezünk oda, ahol igény van a magyar állampolgárságra. Erre minden egykori magyar állampolgár magyarul beszélő leszármazottja jogosult. Felmenőinktől nem kérdezte senki, hogy kell-e vagy sem a magyar állampolgárság, hanem elvették tőlük egyik napról a másikra. Nekünk lényegesen könnyebb dolgunk van: most magunknak kell feltennünk ugyanezt a kérdést, és akár érzésből, akár érdekből, de felelős döntést kell hoznunk.
PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)
2012. március 9.
Ne engedjük, hogy a bánsági magyar ügy kétes pártérdek-érvényesítési kísérletek áldozata legyen!”
VÁLASZ A NYÍLT LEVÉLRE az EMNP és EMNT Temes megyei szervezeteinek többnyire azonos vezetőihez
A temesvári és a Temes megyei magyarság sorsáért felelősen cselekvő RMDSZ megyei és helyi szervezetei az elmúlt 22 év alatt nyitottak voltak minden olyan kezdeményezés előtt, ami az identitásvesztés és fogyatkozás megakadályozását vagy lassítását szolgálta.
A Temes megyei RMDSZ az eltelt időszakban szorosan együttműködött a történelmi egyházakkal és a civilszervezetekkel, melyeket a rendelkezésére álló eszközökkel folyamatosan támogatott, többeket már a megalakulás pillanatától.
A Temes Megyei Területi Képviselők Tanácsa (továbbiakban TKT) 2012. február 29-i gyűlésén határozottak értelmében az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmával szervezett ünnepi rendezvényeit nem használja fel kampánycélra.
A TKT tagjai az EMNP országos és megyei elnökének, az önkormányzati választásokon való magyar–magyar együttműködésre vonatkozó kérését kimerítő vita után okafogyottnak nyilvánította, mivel az elfogadott jelöltállítási szabályzat 1. pontja értelmében: „Javaslattételi joga van mindenkinek, akit a magyar közösség sorsa érdekel”. Ennek szellemében lehet mindenki jelölt. A rangsorolás következtében választási listára kerülő nem RMDSZ tag írásban vállalja a tagság felvételét és az RMDSZ programját, ahogyan történt a 2009-es európai parlamenti választásokon a „Magyar Összefogás Listája” esetében is.
Az EMNP Temes megyei vezetői előtt érthetetlen ok az, hogy nem az RMDSZ vezetői, hanem a Temes megyei RMDSZ vezető testülete, a TKT utasította el a kérést, mivel a szabályzat mindenkinek esélyt ad a sorvadó temesközi magyar közösség megmaradását zászlajára tűző cselekvő tevékenységre.
A Mikó Imre terv Kós Károly Közösségi Központban tartott ismertetésére – még kevésbé az erről szóló egyeztetésre – a Temes Megyei RMDSZ elnöksége nem kapott meghívót. A Demokrácia Központ székhely igényére adott nemleges választ azzal indokoljuk, hogy az eredeti cél – a magyar állampolgárság megszerzésében nyújtott tanácsadás – mellett nyilvánvaló volt, hogy ez az iroda az új párt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtőhelye lesz. Az RMDSZ első perctől átérezte a kettős állampolgárság kiemelt fontosságú közösségi jelentőségét, ezért a temesvári Magyar Házban működő irodájában – a Demokrácia Központ által nyújtott tanácsadással egyenértékű – segítséget nyújtott minden fajta anyaországi támogatás nélkül.
A Temes Megyei RMDSZ a történelmi egyházakkal és a civilszervezetekkel való egymásra utaltságát és az ebből fakadó együttműködést mindig is komolyan vette. Ennek megyeszerte számos eredménye született, melyeknek a magyarság nemzeti öntudatát erősítő szerepe erkölcsi, oktatási és művelődési szempontokat figyelembe véve vitathatatlan.
Meglepetésünkre szolgál az EMNT és az EMNP Temes megyei szervezetei szinte azonos vezetőségének fenntartása az RMDSZ és a szláv kisebbségek összefogása tárgyában az önkormányzati választásokon. Ez egy négyéves folyamat, melyet az RMDSZ a 2008-as helyhatósági választások előtt az EMNP jelenlegi országos elnökének hathatós közreműködésével és jóváhagyásával indított el. Ennek a nyílt levélben intoleráns módon lefitymált összefogásnak köszönhető, hogy a 2004-ben Temesváron elveszített önkormányzati képviseletet visszaszereztük.
A 2012-es választásokon a megyei RMDSZ számára a Temesváron elért eredmények megtartása mellett hangsúlyosan kiemelt célja a megyei képviselet visszaszerzéséért folyó küzdelem. Ennek érdekében nem fordítunk hátat hűséges szövetségeseinknek és arra kérünk minden felelős magyar embert, hogy közös ügyünket ne engedje holmi kétes pártérdek-érvényesítési kísérletek áldozatául esni.
Ui. A Temes Megyei RMDSZ ezennel a közleményháborút és a nyílt levelezgetést a maga részéről lezárja. Erőforrásainkat a következőkben a magyar közösség további építésére és megerősítésére fordítjuk. Szórványban élő, számarányában megfogyatkozott nemzettársaink jövőjének egyik biztosítéka, hogy jelen legyünk a rólunk szóló döntéshozatal minden szintjén. Ennek érdekében kérünk mindenkit, hogy tudatos és felelősségteljes támogatásával álljon közös ügyünk mellé.
Temesvár, 2012. március 7.
A Temes Megyei RMDSZ Területi Képviselőinek Tanácsa
Nyugati Jelen (Arad)
VÁLASZ A NYÍLT LEVÉLRE az EMNP és EMNT Temes megyei szervezeteinek többnyire azonos vezetőihez
A temesvári és a Temes megyei magyarság sorsáért felelősen cselekvő RMDSZ megyei és helyi szervezetei az elmúlt 22 év alatt nyitottak voltak minden olyan kezdeményezés előtt, ami az identitásvesztés és fogyatkozás megakadályozását vagy lassítását szolgálta.
A Temes megyei RMDSZ az eltelt időszakban szorosan együttműködött a történelmi egyházakkal és a civilszervezetekkel, melyeket a rendelkezésére álló eszközökkel folyamatosan támogatott, többeket már a megalakulás pillanatától.
A Temes Megyei Területi Képviselők Tanácsa (továbbiakban TKT) 2012. február 29-i gyűlésén határozottak értelmében az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmával szervezett ünnepi rendezvényeit nem használja fel kampánycélra.
A TKT tagjai az EMNP országos és megyei elnökének, az önkormányzati választásokon való magyar–magyar együttműködésre vonatkozó kérését kimerítő vita után okafogyottnak nyilvánította, mivel az elfogadott jelöltállítási szabályzat 1. pontja értelmében: „Javaslattételi joga van mindenkinek, akit a magyar közösség sorsa érdekel”. Ennek szellemében lehet mindenki jelölt. A rangsorolás következtében választási listára kerülő nem RMDSZ tag írásban vállalja a tagság felvételét és az RMDSZ programját, ahogyan történt a 2009-es európai parlamenti választásokon a „Magyar Összefogás Listája” esetében is.
Az EMNP Temes megyei vezetői előtt érthetetlen ok az, hogy nem az RMDSZ vezetői, hanem a Temes megyei RMDSZ vezető testülete, a TKT utasította el a kérést, mivel a szabályzat mindenkinek esélyt ad a sorvadó temesközi magyar közösség megmaradását zászlajára tűző cselekvő tevékenységre.
A Mikó Imre terv Kós Károly Közösségi Központban tartott ismertetésére – még kevésbé az erről szóló egyeztetésre – a Temes Megyei RMDSZ elnöksége nem kapott meghívót. A Demokrácia Központ székhely igényére adott nemleges választ azzal indokoljuk, hogy az eredeti cél – a magyar állampolgárság megszerzésében nyújtott tanácsadás – mellett nyilvánvaló volt, hogy ez az iroda az új párt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtőhelye lesz. Az RMDSZ első perctől átérezte a kettős állampolgárság kiemelt fontosságú közösségi jelentőségét, ezért a temesvári Magyar Házban működő irodájában – a Demokrácia Központ által nyújtott tanácsadással egyenértékű – segítséget nyújtott minden fajta anyaországi támogatás nélkül.
A Temes Megyei RMDSZ a történelmi egyházakkal és a civilszervezetekkel való egymásra utaltságát és az ebből fakadó együttműködést mindig is komolyan vette. Ennek megyeszerte számos eredménye született, melyeknek a magyarság nemzeti öntudatát erősítő szerepe erkölcsi, oktatási és művelődési szempontokat figyelembe véve vitathatatlan.
Meglepetésünkre szolgál az EMNT és az EMNP Temes megyei szervezetei szinte azonos vezetőségének fenntartása az RMDSZ és a szláv kisebbségek összefogása tárgyában az önkormányzati választásokon. Ez egy négyéves folyamat, melyet az RMDSZ a 2008-as helyhatósági választások előtt az EMNP jelenlegi országos elnökének hathatós közreműködésével és jóváhagyásával indított el. Ennek a nyílt levélben intoleráns módon lefitymált összefogásnak köszönhető, hogy a 2004-ben Temesváron elveszített önkormányzati képviseletet visszaszereztük.
A 2012-es választásokon a megyei RMDSZ számára a Temesváron elért eredmények megtartása mellett hangsúlyosan kiemelt célja a megyei képviselet visszaszerzéséért folyó küzdelem. Ennek érdekében nem fordítunk hátat hűséges szövetségeseinknek és arra kérünk minden felelős magyar embert, hogy közös ügyünket ne engedje holmi kétes pártérdek-érvényesítési kísérletek áldozatául esni.
Ui. A Temes Megyei RMDSZ ezennel a közleményháborút és a nyílt levelezgetést a maga részéről lezárja. Erőforrásainkat a következőkben a magyar közösség további építésére és megerősítésére fordítjuk. Szórványban élő, számarányában megfogyatkozott nemzettársaink jövőjének egyik biztosítéka, hogy jelen legyünk a rólunk szóló döntéshozatal minden szintjén. Ennek érdekében kérünk mindenkit, hogy tudatos és felelősségteljes támogatásával álljon közös ügyünk mellé.
Temesvár, 2012. március 7.
A Temes Megyei RMDSZ Területi Képviselőinek Tanácsa
Nyugati Jelen (Arad)
2012. március 13.
Március 15-i rendezvények az EMNP szervezésében
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Erdély számos magyarlakta településén emlékezik ünnepségsorozattal az 1848-as szabadságharc kitörésének 164. évfordulójára. A Néppárt és az EMNT kiemelt ünnepi rendezvényei idén három helyszínen zajlanak:
I. Nagyvárad
A nagyváradi Szacsvay Imre szobornál délután három órakor kezdődő rendezvényen ünnepi beszédet mond Tőkés László, az EMNT elnöke, Zatykó Gyula, a Néppárt Partium régióért felelős országos alelnöke, valamint meghívott vendégünk, Csóti György, a Fidesz országgyűlési képviselője. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét Török Sándor, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnöke olvassa fel. Ezt követően a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákkórusa, a Nagyváradi Asszonykórus, valamint a Váradi Dalnokok lépnek fel. Az eseménysorozat a nagyváradi-olaszi református templomban fél öt órakor kezdődő ökumenikus istentisztelettel zárul. II. Zilah
Zilahon, a Wesselényi-szobor előtt 18 órakor kezdődik a megemlékezés. A Néppárt részéről ünnepi beszédet mond Toró T. Tibor országos elnök, dr. Sándor József Szilágy megyei elnök, valamint Tunyogi Tímea helyi elnök. A megemlékezésen felszólal Varga Ferenc, az Erdélyi Magyar Ifjak szilágysági elnöke is. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét Lukács Levente, a Néppárt zilahi szervezetének alelnöke tolmácsolja. A rendezvényen Ady Endre és Juhász Gyula versek hangzanak el. A megemlékezés utolsó mozzanata a Wesselényi szobor megkoszorúzása lesz, ahol – többek között – Püsök Csaba, az EMNT egyházi és szociális ügyekért felelős alelnöke helyez el koszorút.
III. Marosvásárhely
Marosvásárhelyen március 14-én, szerdán délben a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében tartandó Rendhagyó 1848-as történelemórával veszi kezdetét az ünnepségsorozat. Délután 18 órakor a helyi Demokrácia Központban Spielmann Mihály író, történész nyitja meg a képeslap-kiállítást. Március 15-én délelőtt 10 órakor nyílik a Pilvax Kávéház, ahol kokárdakészítésre, valamint a 12 pont kinyomtatására régi nyomdagépen történő kinyomtatására is lehetőség lesz. Az EMNT által meghirdetett Az én szabadságharcom gyermekrajz-pályázat eredményeit fél kettőkor ismertetik a szervezők, majd ezt követően Sebestyén Aba és barátai előadását tekinthetik meg az érdeklődők. A kávézóban délután '48-as dalokat oktatnak, majd magyaros ruhák bemutatására kerül sor. A vár területén délben nyitja meg kapuit a kézműves vásár.
A 17 órakor a Petőfi-szobornál kezdődő ünnepi műsor keretében beszédet mond Portik Vilmos, a Néppárt Maros megyei szervezetének elnöke, Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke valamint a rendezvény díszvendége, Balogh Zoltán, a Magyar kormány társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára. A rendezvény az EMI fáklyás felvonulásával zárul. Az eseményen jelen lesz Papp Előd, a Néppárt Székelyföld régióért felelős országos alelnöke is.
A kiemelt ünnepi rendezvények mellett a Néppárt valamint az EMNT helyi szervezeteinek képviselői több helyszínen is részt vesznek az 1848-as megemlékezéseken.
Kolozsvár
A kolozsvári Biasini szállónál rendezett ünnepségen a Néppárt részéről Gergely Balázs, a közép-erdélyi régióért felelős országos alelnök tart beszédet.
Erdővidék
Az erdővidéki civil szervezetek által március 14-én rendezett bodvaji ünnepségen beszédet mond Nemes Előd, a Néppárt Kovászna megyei szervezetének elnöke.
Sepsiszentgyörgy
Március 15-én délelőtt 12 órától a Váradi József Iskolában díjazzák az EMNT Magyarnak lenni jó! gyermekrajz-pályázatának háromszéki nyerteseit. A Néppárt sepsiszentgyörgyi szervezetének részéről Nemes Előd, Kovács István, Bedő Zoltán és Váncsa Zsuzsanna helyeznek el koszorút a Kossuth-szobornál, majd a Szabadság téri 1848-as emlékműnél.
Barót
A Véczeri-emlékműnél szervezett ünnepségen beszédet mond Szép Béla, a Néppárt baróti szervezetének elnöke. Az EMNT erdővidéki szervezetének részéről Marián István elnök valamint Benkő Levente alelnök helyeznek el koszorút.
Orbaiszék
Az orbaiszéki EMNT elnöksége megkoszorúzza a kovásznai '48-as emlékművet, majd a Néppárt zabolai szervezetének vezetőségével közösen részt vesznek a Zabolán szervezett megemlékezéseken is.
Kézdivásárhely
A főtéri Gábor Áron-szobornál tartott megemlékezésen beszédet mond Johann Taierling, a Néppárt kézdivásárhelyi szervezetének alelnöke.
Csíkszék
Csíkszeredában két helyszínen, a Gál Sándor szobránál, illetve a Mikó-várnál is megemlékeznek az 1848-49-es márciusi eseményekről. A Néppárt részéről mindkét helyszínen jelen lesz és koszorút helyez el György László, a megyei szervezet elnöke, Tőke Ervin, a városi szervezet elnöke, valamint Tiboldi László, az EMNT csíkszéki elnöke.
A Néppárt helyi képviselői jelen lesznek más csíkszéki településeken szervezett rendezvényeken is, így a madéfalvi Siculicidium emlékműnél Szász Attila, a Néppárt csíkcsicsói elnöke, Csíkdánfalván Kajtár Edit, a Néppárt helyi szervezetének elnöke, Csíkszenttamáson a helyi szervezet részéről Bíró Ferenc, míg Csíkszentdomokoson Máthé Zoltán megyei elnökségi tag koszorúz. A nyergestetői emlékműnél a Néppárt részéről Bölöni Ferenc, a csíkszentimrei szervezet elnöke, Nemes Zoltán, a tusnádfürdői szervezet elnöke, Tőke Ervin, a csíkszeredai szervezet elnöke, valamint Sorbán Attila, a Csíkszékért felelős Hargita megyei alelnök helyez el koszorút.
Székelyudvarhely
A Márton Áron téren található Vasszékely szobornál szervezett ünnepi megemlékezésen jelen lesz László János, a Néppárt Udvarhelyszékért felelős Hargita megyei alelnöke és Zakariás Zoltán, a Néppárt udvarhelyi szervezetének elnöke. Az EMNT részéről koszorút helyez el Nagy Pál udvarhelyszéki elnök, valamint Bíró Edith és Szabó K. Attila helyi elnökségi tagok.
Gyergyószentmiklós
Kossuth Lajos és Petőfi Sándor szobránál koszorúznak a Néppárt és az EMNT gyergyószéki szervezeteinek képviselői: Bákai Magdolna, a Néppárt Gyergyószékért felelős Hargita megyei alelnöke, Szőcs Gábor, a gyergyószentmiklósi szervezet elnöke és Bicsak Péter alelnök. A gyergyószéki EMNT részéről Pázmán Attila alelnök tiszteleg a '48-as forradalom hősei előtt.
Brassó
A Brassó megyei EMNT – az eddigi hagyományokhoz híven – idén is körbejárja és megkoszorúzza a megye területén található '48-as emlékműveket.
Arad
A Néppárt Arad megyei szervezetének elnöke, dr. Burián Sándor valamint Endreffy Lajos alelnök a helyi Szabadság-szobornál tisztelegnek nagyjaink emléke előtt.
Beszterce-Naszód
A Néppárt és az EMNT Beszterce-Naszód megyei szervezeteinek képviselői a vicei Szent István szobrot koszorúzzák meg. A bethleni Demokrácia Központban 18 órától kezdődik a László Jolán tanárnő illetve ifj. Kerekes Zoltán, a Néppárt megyei szervezetének elnöke által tartott, vetítéssel egybekötött előadás, amelyen az 1848-49-es események felelevenítésével emlékeznek az egybegyűltek.
Erdély.ma
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Erdély számos magyarlakta településén emlékezik ünnepségsorozattal az 1848-as szabadságharc kitörésének 164. évfordulójára. A Néppárt és az EMNT kiemelt ünnepi rendezvényei idén három helyszínen zajlanak:
I. Nagyvárad
A nagyváradi Szacsvay Imre szobornál délután három órakor kezdődő rendezvényen ünnepi beszédet mond Tőkés László, az EMNT elnöke, Zatykó Gyula, a Néppárt Partium régióért felelős országos alelnöke, valamint meghívott vendégünk, Csóti György, a Fidesz országgyűlési képviselője. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét Török Sándor, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnöke olvassa fel. Ezt követően a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákkórusa, a Nagyváradi Asszonykórus, valamint a Váradi Dalnokok lépnek fel. Az eseménysorozat a nagyváradi-olaszi református templomban fél öt órakor kezdődő ökumenikus istentisztelettel zárul. II. Zilah
Zilahon, a Wesselényi-szobor előtt 18 órakor kezdődik a megemlékezés. A Néppárt részéről ünnepi beszédet mond Toró T. Tibor országos elnök, dr. Sándor József Szilágy megyei elnök, valamint Tunyogi Tímea helyi elnök. A megemlékezésen felszólal Varga Ferenc, az Erdélyi Magyar Ifjak szilágysági elnöke is. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét Lukács Levente, a Néppárt zilahi szervezetének alelnöke tolmácsolja. A rendezvényen Ady Endre és Juhász Gyula versek hangzanak el. A megemlékezés utolsó mozzanata a Wesselényi szobor megkoszorúzása lesz, ahol – többek között – Püsök Csaba, az EMNT egyházi és szociális ügyekért felelős alelnöke helyez el koszorút.
III. Marosvásárhely
Marosvásárhelyen március 14-én, szerdán délben a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében tartandó Rendhagyó 1848-as történelemórával veszi kezdetét az ünnepségsorozat. Délután 18 órakor a helyi Demokrácia Központban Spielmann Mihály író, történész nyitja meg a képeslap-kiállítást. Március 15-én délelőtt 10 órakor nyílik a Pilvax Kávéház, ahol kokárdakészítésre, valamint a 12 pont kinyomtatására régi nyomdagépen történő kinyomtatására is lehetőség lesz. Az EMNT által meghirdetett Az én szabadságharcom gyermekrajz-pályázat eredményeit fél kettőkor ismertetik a szervezők, majd ezt követően Sebestyén Aba és barátai előadását tekinthetik meg az érdeklődők. A kávézóban délután '48-as dalokat oktatnak, majd magyaros ruhák bemutatására kerül sor. A vár területén délben nyitja meg kapuit a kézműves vásár.
A 17 órakor a Petőfi-szobornál kezdődő ünnepi műsor keretében beszédet mond Portik Vilmos, a Néppárt Maros megyei szervezetének elnöke, Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke valamint a rendezvény díszvendége, Balogh Zoltán, a Magyar kormány társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára. A rendezvény az EMI fáklyás felvonulásával zárul. Az eseményen jelen lesz Papp Előd, a Néppárt Székelyföld régióért felelős országos alelnöke is.
A kiemelt ünnepi rendezvények mellett a Néppárt valamint az EMNT helyi szervezeteinek képviselői több helyszínen is részt vesznek az 1848-as megemlékezéseken.
Kolozsvár
A kolozsvári Biasini szállónál rendezett ünnepségen a Néppárt részéről Gergely Balázs, a közép-erdélyi régióért felelős országos alelnök tart beszédet.
Erdővidék
Az erdővidéki civil szervezetek által március 14-én rendezett bodvaji ünnepségen beszédet mond Nemes Előd, a Néppárt Kovászna megyei szervezetének elnöke.
Sepsiszentgyörgy
Március 15-én délelőtt 12 órától a Váradi József Iskolában díjazzák az EMNT Magyarnak lenni jó! gyermekrajz-pályázatának háromszéki nyerteseit. A Néppárt sepsiszentgyörgyi szervezetének részéről Nemes Előd, Kovács István, Bedő Zoltán és Váncsa Zsuzsanna helyeznek el koszorút a Kossuth-szobornál, majd a Szabadság téri 1848-as emlékműnél.
Barót
A Véczeri-emlékműnél szervezett ünnepségen beszédet mond Szép Béla, a Néppárt baróti szervezetének elnöke. Az EMNT erdővidéki szervezetének részéről Marián István elnök valamint Benkő Levente alelnök helyeznek el koszorút.
Orbaiszék
Az orbaiszéki EMNT elnöksége megkoszorúzza a kovásznai '48-as emlékművet, majd a Néppárt zabolai szervezetének vezetőségével közösen részt vesznek a Zabolán szervezett megemlékezéseken is.
Kézdivásárhely
A főtéri Gábor Áron-szobornál tartott megemlékezésen beszédet mond Johann Taierling, a Néppárt kézdivásárhelyi szervezetének alelnöke.
Csíkszék
Csíkszeredában két helyszínen, a Gál Sándor szobránál, illetve a Mikó-várnál is megemlékeznek az 1848-49-es márciusi eseményekről. A Néppárt részéről mindkét helyszínen jelen lesz és koszorút helyez el György László, a megyei szervezet elnöke, Tőke Ervin, a városi szervezet elnöke, valamint Tiboldi László, az EMNT csíkszéki elnöke.
A Néppárt helyi képviselői jelen lesznek más csíkszéki településeken szervezett rendezvényeken is, így a madéfalvi Siculicidium emlékműnél Szász Attila, a Néppárt csíkcsicsói elnöke, Csíkdánfalván Kajtár Edit, a Néppárt helyi szervezetének elnöke, Csíkszenttamáson a helyi szervezet részéről Bíró Ferenc, míg Csíkszentdomokoson Máthé Zoltán megyei elnökségi tag koszorúz. A nyergestetői emlékműnél a Néppárt részéről Bölöni Ferenc, a csíkszentimrei szervezet elnöke, Nemes Zoltán, a tusnádfürdői szervezet elnöke, Tőke Ervin, a csíkszeredai szervezet elnöke, valamint Sorbán Attila, a Csíkszékért felelős Hargita megyei alelnök helyez el koszorút.
Székelyudvarhely
A Márton Áron téren található Vasszékely szobornál szervezett ünnepi megemlékezésen jelen lesz László János, a Néppárt Udvarhelyszékért felelős Hargita megyei alelnöke és Zakariás Zoltán, a Néppárt udvarhelyi szervezetének elnöke. Az EMNT részéről koszorút helyez el Nagy Pál udvarhelyszéki elnök, valamint Bíró Edith és Szabó K. Attila helyi elnökségi tagok.
Gyergyószentmiklós
Kossuth Lajos és Petőfi Sándor szobránál koszorúznak a Néppárt és az EMNT gyergyószéki szervezeteinek képviselői: Bákai Magdolna, a Néppárt Gyergyószékért felelős Hargita megyei alelnöke, Szőcs Gábor, a gyergyószentmiklósi szervezet elnöke és Bicsak Péter alelnök. A gyergyószéki EMNT részéről Pázmán Attila alelnök tiszteleg a '48-as forradalom hősei előtt.
Brassó
A Brassó megyei EMNT – az eddigi hagyományokhoz híven – idén is körbejárja és megkoszorúzza a megye területén található '48-as emlékműveket.
Arad
A Néppárt Arad megyei szervezetének elnöke, dr. Burián Sándor valamint Endreffy Lajos alelnök a helyi Szabadság-szobornál tisztelegnek nagyjaink emléke előtt.
Beszterce-Naszód
A Néppárt és az EMNT Beszterce-Naszód megyei szervezeteinek képviselői a vicei Szent István szobrot koszorúzzák meg. A bethleni Demokrácia Központban 18 órától kezdődik a László Jolán tanárnő illetve ifj. Kerekes Zoltán, a Néppárt megyei szervezetének elnöke által tartott, vetítéssel egybekötött előadás, amelyen az 1848-49-es események felelevenítésével emlékeznek az egybegyűltek.
Erdély.ma
2012. március 22.
Jogoan bírálta-e Kovács Péter a magyar kormányt?
Az ETV Többszemközt című műsorában a hétvégén Kovács Péter RMDSZ főtitkár azzal vádolta a magyar kormányt, hogy az EMNP és a Demokrácia Központok finanszírozására fordítja azt a pénzt, amelyből kulturális intézményeket, kis-és középvállalkozásokat lehetne támogatni, vagy akár családtámogató progra- mokat lehetne finanszírozni.
A Duna Tv Kolozsvári stúdiójában Maksay Ágnes látta vendégül Szabó Lászlót, az EMNT közép-erdélyi régiójának az elnökét, aki kifejtette ezzel kapcsolatosan véleményét.
Elmondása szerint az RMDSZ, egy olyan párt, amely „jól lakott pénzzel és tárgyi felszerelésekkel, amelyet a kormányzati szerepvállalásuk, bő másfél évtizede alatt felhalmoztak”, viszont 2010-től megváltozott a helyzet az anyaországban, és az erdélyi magyar közösség egészének szánt kormányzati támogatások elosztását már nem bízzák az RMDSZ-re – valójában ezt fájlalják, és ezért jönnek a különböző támadások.
Elmondása szerint az anyaországi támogatások felett elsősorban az Országgyűlés és az anyaországi kormány rendelkezik, tehát azt, hogy az a támogatás milyen területre megy, milyen mértékben ők döntik el, ez az ő hatáskörükbe tartozik.
Erdély.ma
Az ETV Többszemközt című műsorában a hétvégén Kovács Péter RMDSZ főtitkár azzal vádolta a magyar kormányt, hogy az EMNP és a Demokrácia Központok finanszírozására fordítja azt a pénzt, amelyből kulturális intézményeket, kis-és középvállalkozásokat lehetne támogatni, vagy akár családtámogató progra- mokat lehetne finanszírozni.
A Duna Tv Kolozsvári stúdiójában Maksay Ágnes látta vendégül Szabó Lászlót, az EMNT közép-erdélyi régiójának az elnökét, aki kifejtette ezzel kapcsolatosan véleményét.
Elmondása szerint az RMDSZ, egy olyan párt, amely „jól lakott pénzzel és tárgyi felszerelésekkel, amelyet a kormányzati szerepvállalásuk, bő másfél évtizede alatt felhalmoztak”, viszont 2010-től megváltozott a helyzet az anyaországban, és az erdélyi magyar közösség egészének szánt kormányzati támogatások elosztását már nem bízzák az RMDSZ-re – valójában ezt fájlalják, és ezért jönnek a különböző támadások.
Elmondása szerint az anyaországi támogatások felett elsősorban az Országgyűlés és az anyaországi kormány rendelkezik, tehát azt, hogy az a támogatás milyen területre megy, milyen mértékben ők döntik el, ez az ő hatáskörükbe tartozik.
Erdély.ma
2012. április 20.
Wetzel Tamás: Változatlan a a magyar állampolgárság iránti igény
Nem lankad a magyar állampolgárság iránti igény Wetzel Tamás, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kedvezményes honosítással megbízott miniszteri biztosa pénteken nagyváradi nyilatkozata szerint.
A miniszteri biztos a nagyváradi Demokrácia Központban tartott pénteki sajtótájékoztatóján jelentette be hivatalosan, hogy a magyar hatóságok immár a 250 ezredik állampolgársági dossziét iktatták, az igénylők közül pedig 157 ezren az állampolgársági esküt is letették. Az újdonsült magyar állampolgároknak mintegy hetven százaléka erdélyi magyar.
Wetzel az MTI-nek nyilatkozva fontosnak tartotta elmondani, hogy zökkenőmentes, botránymentes az eljárás. A miniszteri biztos hangsúlyozta, nem tört meg az állampolgársági igénylések lendülete az első év után. A második év első hónapjaiban alig csökkent a kérelmezők száma az egy évvel korábbihoz képest. Hozzátette, hogy a magyar közigazgatás empatikusan próbál viszonyulni az igénylésekhez. Megjegyezte: egyetlen igénylőnek sem kell attól tartania, hogy illetéktelenek is értesülnek az állampolgársági kérése benyújtásáról. "Senkinek nem adunk ki információkat az igénylőkről" - hangsúlyozta az MTI-nek a miniszteri biztos.
Wetzel elmondta, hogy kiváló az együttműködés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által létrehozott demokrácia központokkal. E központok jelentős segítséget nyújtanak az igénylőknek az ügyintézés folyamatában. A miniszteri biztos szerint míg a Székelyföldön elsősorban a magyar külképviselethez fordulnak az állampolgárság igényével, a határmenti övezetből inkább a magyarországi illetékes hivatalokat keresik fel. A Nagyváradtól mindössze 18 kilométerre fekvő magyarországi Biharkeresztesen immár 2500-an tették le az állampolgársági esküt.
A sajtótájékoztatón Zatykó Gyula, a partiumi régióban megnyílt demokrácia központok felelőse elmondta, hogy mindeddig az új magyar állampolgárok a lakhelyükhöz legközelebb eső konzulátuson, személyesen vehették át anyakönyvi papírjaikat. Mostantól kezdve azonban az iratok kézbesítését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vállalja fel, megkímélve ezáltal az érintetteket az utazás költségeitől és fáradalmaitól. MTI
Nem lankad a magyar állampolgárság iránti igény Wetzel Tamás, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kedvezményes honosítással megbízott miniszteri biztosa pénteken nagyváradi nyilatkozata szerint.
A miniszteri biztos a nagyváradi Demokrácia Központban tartott pénteki sajtótájékoztatóján jelentette be hivatalosan, hogy a magyar hatóságok immár a 250 ezredik állampolgársági dossziét iktatták, az igénylők közül pedig 157 ezren az állampolgársági esküt is letették. Az újdonsült magyar állampolgároknak mintegy hetven százaléka erdélyi magyar.
Wetzel az MTI-nek nyilatkozva fontosnak tartotta elmondani, hogy zökkenőmentes, botránymentes az eljárás. A miniszteri biztos hangsúlyozta, nem tört meg az állampolgársági igénylések lendülete az első év után. A második év első hónapjaiban alig csökkent a kérelmezők száma az egy évvel korábbihoz képest. Hozzátette, hogy a magyar közigazgatás empatikusan próbál viszonyulni az igénylésekhez. Megjegyezte: egyetlen igénylőnek sem kell attól tartania, hogy illetéktelenek is értesülnek az állampolgársági kérése benyújtásáról. "Senkinek nem adunk ki információkat az igénylőkről" - hangsúlyozta az MTI-nek a miniszteri biztos.
Wetzel elmondta, hogy kiváló az együttműködés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által létrehozott demokrácia központokkal. E központok jelentős segítséget nyújtanak az igénylőknek az ügyintézés folyamatában. A miniszteri biztos szerint míg a Székelyföldön elsősorban a magyar külképviselethez fordulnak az állampolgárság igényével, a határmenti övezetből inkább a magyarországi illetékes hivatalokat keresik fel. A Nagyváradtól mindössze 18 kilométerre fekvő magyarországi Biharkeresztesen immár 2500-an tették le az állampolgársági esküt.
A sajtótájékoztatón Zatykó Gyula, a partiumi régióban megnyílt demokrácia központok felelőse elmondta, hogy mindeddig az új magyar állampolgárok a lakhelyükhöz legközelebb eső konzulátuson, személyesen vehették át anyakönyvi papírjaikat. Mostantól kezdve azonban az iratok kézbesítését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vállalja fel, megkímélve ezáltal az érintetteket az utazás költségeitől és fáradalmaitól. MTI
2012. május 25.
Új iroda, nagy tervek (Gazdaságfejlesztés anyaországi segítséggel)
A Román–Magyar Kereskedelmi Kamara, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Demokrácia Központok közösen hoznak létre több gazdaságfejlesztő irodát Erdélyben, ezek feladata lesz a Mikó Imre Terv operatív életbeültetésén dolgozni – mondta el Jakabos Janka, a nagyszabású terv egyik kidolgozója. A sepsiszentgyörgyi irodát június 7-én avatják, a régi ITD Hungary-képviselet alakul át.
"Ez lesz az első lépése a Mikó Imre Terv operatív megvalósításának. A terv most már teljesen elkészült, de nem volt kivitelező csapat, amely életbe ültesse, ebben segítenek a HITA (Nemzeti Külgazdasági Hivatal) erdélyi irodái" – fejtette ki Jakabos Janka.
Kolozsváron már megnyílt az iroda, pénteken avatják Nagyváradon, majd Székelyudvarhelyen, 7-én pedig Sepsiszentgyörgyön, irányítója Ferenczi Ágnes lesz. Első feladatuk a magyar vállalkozók adatbázisának elkészítése, az egyezség értelmében azok a cégek vehetnek részt a programokban, az általuk meghirdetett pályázatokon, amelyeknek legalább 40 százaléka magyar tulajdonú. Ez elég nagy adminisztratív munka, tulajdonképpen leköti az első hónapokban az itteni munkatársakat, eközben Budapesten a nemzetgazdasági minisztériumban, a tervezési hivatalban a Mikó Imre Terv kidolgozói összeállítják a következő egy év konkrét programját – mondta el Jakabos Janka, aki a kapcsolatot tartja majd a budapesti központ és a sepsiszentgyörgyi iroda között. Folyamatosan figyelnek a helyi visszajelzésekre, az itthoni igényekre – ígérte. Elmagyarázta: jelen pillanatban nem volt arra forrás, hogy felállítsák a helyi szakértőket foglalkoztató erdélyi fejlesztési ügynökséget, ezért használják most a magyarországi szakértőket. Itthon összegyűjtik az információt, ott együtt összeállítják a programokat, majd itthon életbe ültetik – ismertette az elképzelést.
Már vannak pályázatok, folyamatosan próbálják azonosítani a potenciális külföldi befektetőket. Időközben kiderült, sokkal komolyabb üzleti terveket várnak, mint amit itthon elképzeltek, ezért elkészítették angol nyelven annak a pontos lebontását, hogy mit kell tartalmazniuk az üzleti terveknek, és a napokban már letölthető lesz honlapjukon.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A Román–Magyar Kereskedelmi Kamara, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Demokrácia Központok közösen hoznak létre több gazdaságfejlesztő irodát Erdélyben, ezek feladata lesz a Mikó Imre Terv operatív életbeültetésén dolgozni – mondta el Jakabos Janka, a nagyszabású terv egyik kidolgozója. A sepsiszentgyörgyi irodát június 7-én avatják, a régi ITD Hungary-képviselet alakul át.
"Ez lesz az első lépése a Mikó Imre Terv operatív megvalósításának. A terv most már teljesen elkészült, de nem volt kivitelező csapat, amely életbe ültesse, ebben segítenek a HITA (Nemzeti Külgazdasági Hivatal) erdélyi irodái" – fejtette ki Jakabos Janka.
Kolozsváron már megnyílt az iroda, pénteken avatják Nagyváradon, majd Székelyudvarhelyen, 7-én pedig Sepsiszentgyörgyön, irányítója Ferenczi Ágnes lesz. Első feladatuk a magyar vállalkozók adatbázisának elkészítése, az egyezség értelmében azok a cégek vehetnek részt a programokban, az általuk meghirdetett pályázatokon, amelyeknek legalább 40 százaléka magyar tulajdonú. Ez elég nagy adminisztratív munka, tulajdonképpen leköti az első hónapokban az itteni munkatársakat, eközben Budapesten a nemzetgazdasági minisztériumban, a tervezési hivatalban a Mikó Imre Terv kidolgozói összeállítják a következő egy év konkrét programját – mondta el Jakabos Janka, aki a kapcsolatot tartja majd a budapesti központ és a sepsiszentgyörgyi iroda között. Folyamatosan figyelnek a helyi visszajelzésekre, az itthoni igényekre – ígérte. Elmagyarázta: jelen pillanatban nem volt arra forrás, hogy felállítsák a helyi szakértőket foglalkoztató erdélyi fejlesztési ügynökséget, ezért használják most a magyarországi szakértőket. Itthon összegyűjtik az információt, ott együtt összeállítják a programokat, majd itthon életbe ültetik – ismertette az elképzelést.
Már vannak pályázatok, folyamatosan próbálják azonosítani a potenciális külföldi befektetőket. Időközben kiderült, sokkal komolyabb üzleti terveket várnak, mint amit itthon elképzeltek, ezért elkészítették angol nyelven annak a pontos lebontását, hogy mit kell tartalmazniuk az üzleti terveknek, és a napokban már letölthető lesz honlapjukon.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. június 6.
Hajtóvadászat a Néppárt szimpatizánsai ellen
Beszterce-Naszód megyében minden aláírót megkeres a rendőrség
Néhány hete újra több erdélyi megyében is ellenőrzik az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési listáinak hitelességét. Az EMNP tavalyi bejegyzési folyamatával párhuzamosan már ügyészségi eljárás indult a bejegyzéshez szükséges aláírások hitelességének vizsgálatára: előbb Vâlcea megyében nyomoztak, majd tavaly decemberben Hunyad megyében lendült munkába a rendőrség.
, valamint a környékbeli szórványmagyar falvakban zajlanak legnagyobb hévvel a Hunyad, Szeben és Beszterce-Naszód megyei, választás előtt kivizsgálások. Az utóbbi megyében nyilvántartásba vett 714 aláírót felkeresik a rendőrök, győződhettünk meg, amikor Kerekes Zoltán nyugalmazott állatorvos, a Néppárt bejegyzését támogató aláírások Beszterce-Naszód megyei listáinak koordinátora kíséretében bekopogtunk néhány bethleni és magyarberétei családhoz, ahol a napokban fordult meg a rendőrség. Kiderült: minden listán szereplő személyt megkeresnek. Ha valakit nem találnak otthon, a rendőr visszatér – akár többször is –, amíg személyesen találkozik az illetővel.
A rendőrség kiemelt érdeklődését Kerekes annak tulajdonítja, hogy elsőként Beszterce-Naszód megyében végeztek az aláírásgyűjtéssel, ami minden bizonnyal nem csak az RMDSZ-nek, hanem a román államhatalomnak is szemet szúrt. Úgy véli, az aláírók választások előtti zaklatása összefüggésben van a kormányváltással is, hiszen az új román miniszterelnök, Victor Ponta egyértelművé tette: a Néppártot szélsőséges, nemkívánatos pártnak tekinti.
Karhatalmi nyomozás
Zoltán Emese Ildikó nyugalmazott bethleni magyartanárnő nem ijedt meg, ha bekopogott hozzá a rendőr azzal a kérdéssel, hogy ő írta-e alá másfél évvel ezelőtt az inkriminált listát. Elmondja: a nála is házaló fiatal rendőr további negyven aláíróhoz volt hivatalos. Ez azt jelenti, hogy a megyei rendőrség legalább 18 beosztottja napokon át vadászott gyanútlan emberekre, hátha akad olyan, aki azt mondja, nem írta alá a listát. Kerekes szerint ilyenről nemigen tudnak, viszont mindenki felháborítónak tartja a rendőrség módszerét.
Kertész László nyugdíjas azt mondta, idős, beteg emberként bizony megijedt, amikor rányitott a rendőr, és olyan esemény felől érdeklődött, amire ő maga is nehezen emlékezett már. Kertész hosszas gondolkodás után aztán rájött, hogy mit is írhatott alá tavaly tavasszal. A férfi elcsukló hangon mondja: mindig becsületes ember volt, ezért is tartja elképesztőnek az ilyesfajta nyomozást. Veres Sándor nyugalmazott értelmiségiként átlát a szitán. Több magyar lap olvasójaként jól tájékozott a közéletben, sok időt tehát nem kellett eltöltenie vele a rendőrnek. A módszert ő is felháborítónak tartja.
A Bethlentől 14 kilométerre fekvő Magyarberétén az RMDSZ-elnökön kívül mindenki aláírta a listát. Ide is ellátogatott a rendőrség, és sorra vette a zömében gazdálkodó, egyszerű embereket. Egy istentisztelet után terjedt el a hír, hogy a faluban házalnak a rendőrök, és mindenkit kihallgatnak. Sokan megijedtek: van, aki azt mondta, hogy gyakran berendelik őket bethleni rendőrségre. Éder Károly – az aláírásügyben a faluba látogató állatorvos ismerőseként – elkísérte Kerekes Zoltánt az emberekhez. Elmondta, Kerekes mindenkinek elmagyarázta részletesen, milyen listáról van szó, aki akarta, odaadta személyazonosságiját, az aláírásgyűjtő pedig ennek alapján töltötte ki az aláíró adatait a listán. Egy idősebb házaspár kivételével valamennyi aláíró elismerte, hogy az ő kézjegye szerepel a listán.
Csak Lakatos Erzsébet nyilatkozta a rendőröknek, hogy már nem emlékszik, aláírta-e, vagy sem. Erzsébet asszony érdeklődésemre azzal mentegetőzött, ő már nem emlékszik, hogy mi volt másfél évvel ezelőtt. A rendőr úgy jegyezte fel, hogy sem ő, sem pedig férje nem írta alá a listát, holott az íven valamennyi személyes adatuk szerepel az aláírásukkal együtt. A férje agyvérzésen esett át, ő meg nem emlékezett a részletekre. Kerekes Zoltán és Éder Károly viszont egyaránt jól emlékeztek, hogy a házaspár is aláírta azt. Kerekes szerint kizárt, hogy olyan ember került volna a listára, aki nem írt alá, az adatokat az illető a lakosok személyi igazolványa alapján vezette fel. Ha valaki nem akarta aláírni, oda sem adta a személyi igazolványát az aláírásgyűjtőnek.
Ifj. Kerekes Zoltán, a Néppárt megyei elnöke szerint egyértelműen megfélemlítésről van szó. Azzal, hogy otthonaikban és munkahelyükön zaklatják az illetékesek a Néppárt szimpatizánsait, eltántoríthatják őket attól, hogy elmenjenek szavazni.
Az EMNP vezetőit nem tájékoztatták
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor elfogadhatatlannak tartja a rendőrség megfélemlítő akcióját, és tiltakoznak ellene. Az elnök furcsállja, hogy a több megyében elindított eljárásokról sem a rendőrség, sem pedig az ügyészség nem tájékoztatta a Néppárt vezetőit. Toró szerint azzal is összefüggésbe hozható a mostani sietség, hogy július 1-től változik a büntető törvénykönyv. Az új rendelkezések arra kötelezik a nyomozó szerveket, hogy minden hasonló esetben az érintettek tudomására hozzák, milyen vádak alapján nyomoznak. Valószinüleg ezt akarják most elkerülni a hatóságok, hiszen senkit nem tájékoztatnak az eljárásról. A Néppárt vezetősége azzal szembesül, hogy több megyében is zaklatják szimpatizánsaikat. Toró ügyvédi segítséget ígért a jogtalanul meghurcolt aláírásgyűjtők megsegítésére.
Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése során amúgy előreláthatónak nevezte, hogy a különböző fellebbezések és feljelentések nem érnek véget a helyben hagyó bírósági döntéssel. A több hónapig elhúzódó bírósági pártbejegyzés idején a román hatalom elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok pénzügyi ellenőrzésére összpontosított. Az ellenőrzéseket akkor nem követte elmarasztalás vagy büntetés, az ellenőrzők mindent rendben találtak, erről jegyzőkönyvek is készültek.
Demokrácia Központok: csatolt áru
Miután pénzügyi szempontból nem találtak támadható felületet, a Demokrácia Központok működésének ellenőrzését átvette az ügyészség. A marosvásárhelyi Demokrácia Központ ellen bűnügyi feljelentés érkezett: Bunta Levente ügyészséghez eljuttatott feljelentése azzal vádolta a központ munkatársait, hogy a magyar állampolgárság igénylésére benyújtott dossziéját csak úgy voltak hajlandók kezelni, ha aláírja a Néppárt támogatólistáját. Az ügyészségi eljárás során Kali István, a Demokrácia Központ vezetője egyértelművé tette: nyilvántartásukban nem szerepel Bunta Levente nevére összeállított állampolgársági dosszié, sőt, az Erdélyi Magyar Néppárt listáit sem írta alá ilyen nevű ember, soha nem találkoztak Bunta Leventével. Kali lapunknak elmondta, hogy a temesvári ügyészségtől kapott értesítést arról, hogy bűntény hiányában a nyomozást leállítják.
„Gyanús” aláírások Hunyad megyében
A párt aláíráslistáinak ellenőrzése már a pártbejegyzés során elkezdődött Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd óvása, illetve feljelentése nyomán. Elsőként a Kárpátokon túli listákba nézett bele a rendőrség. A Vâlcea megyei, 792 aláírást tartalmazó lista ügyében értesüléseink szerint Zatykó Gyula partiumi és Pap Előd székelyföldi régióelnököket vádolták meg, a rendőrség azonban még egyiküket sem hallgatta ki, a tavaly elkezdett nyomozásnak nincsenek újabb fejleményei. Sándor József, a Néppárt szilágysági elnöke lapunknak elmondta, kiemelten vigyáztak a Kárpátokon túli megyékben gyűjtött aláírások hitelességére, hiszen várható volt, hogy ezek a térségek szolgáltatják majd az első támadási felületet. Sándor József a Suceava megyei aláírásgyűjtést ellenőrizte, és mivel úgy vélte, hogy az összegyűjtött aláírások között hibás is lehet, a teljes listáról lemondtak.
Adrian Drăghici – illetve a mögötte álló ismeretlen személyek – az erdélyi szervezetek közül elsőként a Hunyad megyeit jelentette fel még júniusban. A rendőrség decemberig pihentette a feljelentést, majd kihallgatásra rendelte be a megyében összegyűjtött 813 aláírás hét intézőjét és hitelesítőjét. Szász Péter, a Néppárt Kolozs megyei szervezetének alelnöke lapunknak elmondta: a dévai kihallgatáson a rendőrök nem tudtak vádat emelni ellenük, ugyanakkor tájékoztatták őket arról is, hogy eljárás indult a listák átvilágítására. Szász szerint a kihallgatáson jelen lévők ezt nehezményezték, és a rendőrök tudomására hozták, hogy alaptalan gyanúsítgatások mentén indítanak eljárást ellenük. A rendőrségről kilépő néppártiak az esetről az intézmény bejáratához összehívott, rögtönzött sajtótájékoztató keretében számoltak be. Szász elmondta: az azóta eltelt több mint hat hónap alatt nem kereste őket a rendőrség, azonban a Néppárt helyi tisztségviselői folyamatosan arról tájékoztatnak, hogy a rendőrség személyesen keresi fel a listát aláíró személyeket, hogy rákérdezzen: tudják-e, mit írtak alá, és valóban ők írták-e alá a listákat? Szász szerint nem véletlen, hogy a rendőrség a szórványmegyék magyarságát próbálja megfélemlíteni és megalázni, ugyanis arra alapoznak, hogy szórványban kiszolgáltatottabb a magyarság, mint a tömbvidékeken.
Az erdélyi Napló által megkérdezett jogi szakértő lapunknak elmondta: mivel a nyomozók nem fogalmaznak meg vádat, az emberek elutasíthatják a rendőrökkel való együttműködést. A rendőrök legtöbbször mézes-mázas szavakkal keresik fel az embereket, azzal pedig, hogy egy közel másfél évvel ezelőtti aláírás hitelessége felől érdeklődnek, megijesztik, zavarba hozzák őket. Ez is a céljuk, hiszen így sokkal könnyebb olyan embereket találniuk, akik azt nyilatkozzák, hogy nem emlékszenek, mihez adták aláírásukat. A nyilatkozatokat később felhasználhatják bűnügyi eljárás keretében az aláírási listákat hitelesítők ellen. Ha sikerül rábizonyítani valakire, hogy aláírást hamisított, két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A jogász szerint azonban az eljárás későbbi fázisaiban a rendőrök kénytelenek elfogadni a védőügyvéd jelenlétét, aki sokat segíthet védence ártatlanságának bizonyításában.
Rabló kiált pandúrt?
A Beszterce-Naszód megyei rendőrség szóvivője, Gorgan Antonela lapunknak elmondta: a megyében folyó nyomozás az Erdélyi Magyar Néppárt támogatólistáinak ügyében egy tavaly július elsejei feljelentés alapján indult. A szóvivő szerint egy bukaresti ügyvédi iroda által tett feljelentés szerint a megyében gyűjtött aláírások között vannak hamisak is, ezért indította el rendőrség a nyomozást. Kérdésemre, hogy a feljelentés nyomán miért egy év múlva kezdtek el nyomozni, a szóvivő azt válaszolta, hogy az eljárást már sokkal hamarabb elkezdték, a több száz aláírás ellenőrzése azonban lassan halad. Elmondta: a teljes lista ellenőrzése után a megyei ügyészség dönt arról, hogy történt-e bűncselekmény, vagy sem.
Noha a feljelentő kilétéről a szóvivő nem nyilatkozott, vélhetően ugyanaz az Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd áll az ügy mögött, aki már a kezdetektől akadályozta a Néppárt bejegyzését, az aláíráslistákkal kapcsolatban pedig több más feljelentést is tett. A Krónika egyik korábbi cikke szerint Adrian Drăghici jó kapcsolatot ápol több bukaresti RMDSZ-tisztségviselővel: az ő felhatalmazásával Budai Richárd, a szövetség bukaresti szervezetének elnöke és Novák Levente, Kelemen Hunor volt kulturális miniszter tanácsosa hozzájuthatott az EMNP valamennyi támogatólistájához.
A bukaresti román sajtó szerint Adrian Drădhici, a „Termoelectrica-dosszié” vádlottja jelenleg szabadlábon védekezik egy 23 millió eurós korrupciós ügyben: a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) adatai szerint a jogász mintegy 3,8 millió eurós összeghez jutott jogtalanul.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Beszterce-Naszód megyében minden aláírót megkeres a rendőrség
Néhány hete újra több erdélyi megyében is ellenőrzik az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési listáinak hitelességét. Az EMNP tavalyi bejegyzési folyamatával párhuzamosan már ügyészségi eljárás indult a bejegyzéshez szükséges aláírások hitelességének vizsgálatára: előbb Vâlcea megyében nyomoztak, majd tavaly decemberben Hunyad megyében lendült munkába a rendőrség.
, valamint a környékbeli szórványmagyar falvakban zajlanak legnagyobb hévvel a Hunyad, Szeben és Beszterce-Naszód megyei, választás előtt kivizsgálások. Az utóbbi megyében nyilvántartásba vett 714 aláírót felkeresik a rendőrök, győződhettünk meg, amikor Kerekes Zoltán nyugalmazott állatorvos, a Néppárt bejegyzését támogató aláírások Beszterce-Naszód megyei listáinak koordinátora kíséretében bekopogtunk néhány bethleni és magyarberétei családhoz, ahol a napokban fordult meg a rendőrség. Kiderült: minden listán szereplő személyt megkeresnek. Ha valakit nem találnak otthon, a rendőr visszatér – akár többször is –, amíg személyesen találkozik az illetővel.
A rendőrség kiemelt érdeklődését Kerekes annak tulajdonítja, hogy elsőként Beszterce-Naszód megyében végeztek az aláírásgyűjtéssel, ami minden bizonnyal nem csak az RMDSZ-nek, hanem a román államhatalomnak is szemet szúrt. Úgy véli, az aláírók választások előtti zaklatása összefüggésben van a kormányváltással is, hiszen az új román miniszterelnök, Victor Ponta egyértelművé tette: a Néppártot szélsőséges, nemkívánatos pártnak tekinti.
Karhatalmi nyomozás
Zoltán Emese Ildikó nyugalmazott bethleni magyartanárnő nem ijedt meg, ha bekopogott hozzá a rendőr azzal a kérdéssel, hogy ő írta-e alá másfél évvel ezelőtt az inkriminált listát. Elmondja: a nála is házaló fiatal rendőr további negyven aláíróhoz volt hivatalos. Ez azt jelenti, hogy a megyei rendőrség legalább 18 beosztottja napokon át vadászott gyanútlan emberekre, hátha akad olyan, aki azt mondja, nem írta alá a listát. Kerekes szerint ilyenről nemigen tudnak, viszont mindenki felháborítónak tartja a rendőrség módszerét.
Kertész László nyugdíjas azt mondta, idős, beteg emberként bizony megijedt, amikor rányitott a rendőr, és olyan esemény felől érdeklődött, amire ő maga is nehezen emlékezett már. Kertész hosszas gondolkodás után aztán rájött, hogy mit is írhatott alá tavaly tavasszal. A férfi elcsukló hangon mondja: mindig becsületes ember volt, ezért is tartja elképesztőnek az ilyesfajta nyomozást. Veres Sándor nyugalmazott értelmiségiként átlát a szitán. Több magyar lap olvasójaként jól tájékozott a közéletben, sok időt tehát nem kellett eltöltenie vele a rendőrnek. A módszert ő is felháborítónak tartja.
A Bethlentől 14 kilométerre fekvő Magyarberétén az RMDSZ-elnökön kívül mindenki aláírta a listát. Ide is ellátogatott a rendőrség, és sorra vette a zömében gazdálkodó, egyszerű embereket. Egy istentisztelet után terjedt el a hír, hogy a faluban házalnak a rendőrök, és mindenkit kihallgatnak. Sokan megijedtek: van, aki azt mondta, hogy gyakran berendelik őket bethleni rendőrségre. Éder Károly – az aláírásügyben a faluba látogató állatorvos ismerőseként – elkísérte Kerekes Zoltánt az emberekhez. Elmondta, Kerekes mindenkinek elmagyarázta részletesen, milyen listáról van szó, aki akarta, odaadta személyazonosságiját, az aláírásgyűjtő pedig ennek alapján töltötte ki az aláíró adatait a listán. Egy idősebb házaspár kivételével valamennyi aláíró elismerte, hogy az ő kézjegye szerepel a listán.
Csak Lakatos Erzsébet nyilatkozta a rendőröknek, hogy már nem emlékszik, aláírta-e, vagy sem. Erzsébet asszony érdeklődésemre azzal mentegetőzött, ő már nem emlékszik, hogy mi volt másfél évvel ezelőtt. A rendőr úgy jegyezte fel, hogy sem ő, sem pedig férje nem írta alá a listát, holott az íven valamennyi személyes adatuk szerepel az aláírásukkal együtt. A férje agyvérzésen esett át, ő meg nem emlékezett a részletekre. Kerekes Zoltán és Éder Károly viszont egyaránt jól emlékeztek, hogy a házaspár is aláírta azt. Kerekes szerint kizárt, hogy olyan ember került volna a listára, aki nem írt alá, az adatokat az illető a lakosok személyi igazolványa alapján vezette fel. Ha valaki nem akarta aláírni, oda sem adta a személyi igazolványát az aláírásgyűjtőnek.
Ifj. Kerekes Zoltán, a Néppárt megyei elnöke szerint egyértelműen megfélemlítésről van szó. Azzal, hogy otthonaikban és munkahelyükön zaklatják az illetékesek a Néppárt szimpatizánsait, eltántoríthatják őket attól, hogy elmenjenek szavazni.
Az EMNP vezetőit nem tájékoztatták
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor elfogadhatatlannak tartja a rendőrség megfélemlítő akcióját, és tiltakoznak ellene. Az elnök furcsállja, hogy a több megyében elindított eljárásokról sem a rendőrség, sem pedig az ügyészség nem tájékoztatta a Néppárt vezetőit. Toró szerint azzal is összefüggésbe hozható a mostani sietség, hogy július 1-től változik a büntető törvénykönyv. Az új rendelkezések arra kötelezik a nyomozó szerveket, hogy minden hasonló esetben az érintettek tudomására hozzák, milyen vádak alapján nyomoznak. Valószinüleg ezt akarják most elkerülni a hatóságok, hiszen senkit nem tájékoztatnak az eljárásról. A Néppárt vezetősége azzal szembesül, hogy több megyében is zaklatják szimpatizánsaikat. Toró ügyvédi segítséget ígért a jogtalanul meghurcolt aláírásgyűjtők megsegítésére.
Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése során amúgy előreláthatónak nevezte, hogy a különböző fellebbezések és feljelentések nem érnek véget a helyben hagyó bírósági döntéssel. A több hónapig elhúzódó bírósági pártbejegyzés idején a román hatalom elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok pénzügyi ellenőrzésére összpontosított. Az ellenőrzéseket akkor nem követte elmarasztalás vagy büntetés, az ellenőrzők mindent rendben találtak, erről jegyzőkönyvek is készültek.
Demokrácia Központok: csatolt áru
Miután pénzügyi szempontból nem találtak támadható felületet, a Demokrácia Központok működésének ellenőrzését átvette az ügyészség. A marosvásárhelyi Demokrácia Központ ellen bűnügyi feljelentés érkezett: Bunta Levente ügyészséghez eljuttatott feljelentése azzal vádolta a központ munkatársait, hogy a magyar állampolgárság igénylésére benyújtott dossziéját csak úgy voltak hajlandók kezelni, ha aláírja a Néppárt támogatólistáját. Az ügyészségi eljárás során Kali István, a Demokrácia Központ vezetője egyértelművé tette: nyilvántartásukban nem szerepel Bunta Levente nevére összeállított állampolgársági dosszié, sőt, az Erdélyi Magyar Néppárt listáit sem írta alá ilyen nevű ember, soha nem találkoztak Bunta Leventével. Kali lapunknak elmondta, hogy a temesvári ügyészségtől kapott értesítést arról, hogy bűntény hiányában a nyomozást leállítják.
„Gyanús” aláírások Hunyad megyében
A párt aláíráslistáinak ellenőrzése már a pártbejegyzés során elkezdődött Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd óvása, illetve feljelentése nyomán. Elsőként a Kárpátokon túli listákba nézett bele a rendőrség. A Vâlcea megyei, 792 aláírást tartalmazó lista ügyében értesüléseink szerint Zatykó Gyula partiumi és Pap Előd székelyföldi régióelnököket vádolták meg, a rendőrség azonban még egyiküket sem hallgatta ki, a tavaly elkezdett nyomozásnak nincsenek újabb fejleményei. Sándor József, a Néppárt szilágysági elnöke lapunknak elmondta, kiemelten vigyáztak a Kárpátokon túli megyékben gyűjtött aláírások hitelességére, hiszen várható volt, hogy ezek a térségek szolgáltatják majd az első támadási felületet. Sándor József a Suceava megyei aláírásgyűjtést ellenőrizte, és mivel úgy vélte, hogy az összegyűjtött aláírások között hibás is lehet, a teljes listáról lemondtak.
Adrian Drăghici – illetve a mögötte álló ismeretlen személyek – az erdélyi szervezetek közül elsőként a Hunyad megyeit jelentette fel még júniusban. A rendőrség decemberig pihentette a feljelentést, majd kihallgatásra rendelte be a megyében összegyűjtött 813 aláírás hét intézőjét és hitelesítőjét. Szász Péter, a Néppárt Kolozs megyei szervezetének alelnöke lapunknak elmondta: a dévai kihallgatáson a rendőrök nem tudtak vádat emelni ellenük, ugyanakkor tájékoztatták őket arról is, hogy eljárás indult a listák átvilágítására. Szász szerint a kihallgatáson jelen lévők ezt nehezményezték, és a rendőrök tudomására hozták, hogy alaptalan gyanúsítgatások mentén indítanak eljárást ellenük. A rendőrségről kilépő néppártiak az esetről az intézmény bejáratához összehívott, rögtönzött sajtótájékoztató keretében számoltak be. Szász elmondta: az azóta eltelt több mint hat hónap alatt nem kereste őket a rendőrség, azonban a Néppárt helyi tisztségviselői folyamatosan arról tájékoztatnak, hogy a rendőrség személyesen keresi fel a listát aláíró személyeket, hogy rákérdezzen: tudják-e, mit írtak alá, és valóban ők írták-e alá a listákat? Szász szerint nem véletlen, hogy a rendőrség a szórványmegyék magyarságát próbálja megfélemlíteni és megalázni, ugyanis arra alapoznak, hogy szórványban kiszolgáltatottabb a magyarság, mint a tömbvidékeken.
Az erdélyi Napló által megkérdezett jogi szakértő lapunknak elmondta: mivel a nyomozók nem fogalmaznak meg vádat, az emberek elutasíthatják a rendőrökkel való együttműködést. A rendőrök legtöbbször mézes-mázas szavakkal keresik fel az embereket, azzal pedig, hogy egy közel másfél évvel ezelőtti aláírás hitelessége felől érdeklődnek, megijesztik, zavarba hozzák őket. Ez is a céljuk, hiszen így sokkal könnyebb olyan embereket találniuk, akik azt nyilatkozzák, hogy nem emlékszenek, mihez adták aláírásukat. A nyilatkozatokat később felhasználhatják bűnügyi eljárás keretében az aláírási listákat hitelesítők ellen. Ha sikerül rábizonyítani valakire, hogy aláírást hamisított, két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A jogász szerint azonban az eljárás későbbi fázisaiban a rendőrök kénytelenek elfogadni a védőügyvéd jelenlétét, aki sokat segíthet védence ártatlanságának bizonyításában.
Rabló kiált pandúrt?
A Beszterce-Naszód megyei rendőrség szóvivője, Gorgan Antonela lapunknak elmondta: a megyében folyó nyomozás az Erdélyi Magyar Néppárt támogatólistáinak ügyében egy tavaly július elsejei feljelentés alapján indult. A szóvivő szerint egy bukaresti ügyvédi iroda által tett feljelentés szerint a megyében gyűjtött aláírások között vannak hamisak is, ezért indította el rendőrség a nyomozást. Kérdésemre, hogy a feljelentés nyomán miért egy év múlva kezdtek el nyomozni, a szóvivő azt válaszolta, hogy az eljárást már sokkal hamarabb elkezdték, a több száz aláírás ellenőrzése azonban lassan halad. Elmondta: a teljes lista ellenőrzése után a megyei ügyészség dönt arról, hogy történt-e bűncselekmény, vagy sem.
Noha a feljelentő kilétéről a szóvivő nem nyilatkozott, vélhetően ugyanaz az Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd áll az ügy mögött, aki már a kezdetektől akadályozta a Néppárt bejegyzését, az aláíráslistákkal kapcsolatban pedig több más feljelentést is tett. A Krónika egyik korábbi cikke szerint Adrian Drăghici jó kapcsolatot ápol több bukaresti RMDSZ-tisztségviselővel: az ő felhatalmazásával Budai Richárd, a szövetség bukaresti szervezetének elnöke és Novák Levente, Kelemen Hunor volt kulturális miniszter tanácsosa hozzájuthatott az EMNP valamennyi támogatólistájához.
A bukaresti román sajtó szerint Adrian Drădhici, a „Termoelectrica-dosszié” vádlottja jelenleg szabadlábon védekezik egy 23 millió eurós korrupciós ügyben: a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) adatai szerint a jogász mintegy 3,8 millió eurós összeghez jutott jogtalanul.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. július 7.
Szabó Vilmos: Aki nincs velük, az nincs
A határon túli magyarság problematikájának kérdése a rendszerváltás óta a magyar-magyar belharc egyik kiemelt területe. Olyan kérdés, amelyet sem lenyelni, sem kiköpni nem tudott mindmáig a magyar politikai elit. A Fidesz kommunikációja révén azóta uralja a területet, amióta a liberális térfélről átlépve a jobboldalon ráérzett ennek népszerűségnövelő ízére.
A második Orbán-kormány viszont hibák sorozatát követi el, aminek köszönhetően kezd kicsúszni lába alól ez a biztosnak hitt talaj. Az orbáni nemzetpolitika elmúlt két évéről Szabó Vilmos volt nemzetpolitikát felügyelő államtitkárt, az MSZP szakpolitikusát kérdeztük.
- Az MSZP sokat bírálta az átalakított nemzetpolitikai-támogatási rendszert. Mi az alapvető gondjuk: maga az átalakítás ténye vagy az annak nyomán kialakult rendszer?
- Egy mondatban azt mondanám, hogy ugyanaz a problémánk vele, mint az Orbán-kormány bel- és külpolitikájával: ez egy egypárti, hatalomkoncentráló politika, amely nem keresi a megegyezést, a kompromisszumokat, nem is szólva a konszenzusra törekvésről. A nemzetpolitikában a jelenlegi kormányciklus indulásakor kialakult egy konszenzus a kettős állampolgárság, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) megtartása és a MÁÉRT újraindítása kapcsán. Olyan kérdések voltak, amelyekben különböző vérmérséklettel fogalmaztunk az előző időszakról, de abban egyetértettünk, hogy ezeket az intézményeket működtetni kell. Ám a konszenzus tulajdonképpen az állampolgársági törvény megszavazásának pillanatáig tartott. Hatása és a kérdés kezelése kapcsán már nem tudtunk egyetérteni. A 2010-es júniusi szlovákiai választások során megmutatkozott, hogy a miniszterelnök és a nemzetpolitikai vezetés számára nemcsak a magyarországi politikai aréna szereplőinek az álláspontja nem számít, amennyiben az ellentétes a kormányzati felfogással, hanem a határon túliaké sem.
- A kezdeti konszenzus minek köszönhető? Volt egy referendum, amelyen gyökeresen más álláspontot képviselt az MSZP a kettős állampolgárság kérdésében.
- Részben más álláspontot képviseltünk, részben meg nem. Ennek nyilvánvalóan van kritikai eleme is. Sokfajta tanulságot kellett levonnunk a választások után, hát, ez is köztük volt. De ez nem egy fekete-fehér kérdés, nem hiszem, hogy nekünk most meg kellene tépnünk a ruháinkat. Különben is, 2004. december 5-e után számos olyan kormányzati intézkedés született, amely egészen egyszerűvé tette a honosítást. Egyetlen lépéssel bővült tovább a rendszer - annyival, hogy magyarországi lakhely nélkül is lehetséges az állampolgárság megszerzése. E kérdés kapcsán Kövér László egyik KMKF ülésen elhangzott állítását idézném: az elmúlt 20 év nemzetpolitikája a magyar politikai elit közös felelőssége. Persze, nagyon eltér abban a véleményünk, hogy mi volt a jó és a rossz irány, kinek milyen mértékű a felelőssége, de tény, hogy azt a népszavazást együtt hozta össze a magyar politikai elit. A szereplőknek ebben az ügyben is le kellene ülniük végre egy tényleges értékelésre, és mindenkinek a saját felelősségét vállalnia kellene. Az MSZP, amikor 2010-ben igennel szavazott a saját felelősségéből vállalt és korrigált. Különben a Fidesznek is többször változott az álláspontja e tekintetben az évek során. Volt, amikor tiltotta, volt, amikor nem találta időszerűnek a felvetését, volt, amikor a mai külügyminiszter levelet írt a Velencei Bizottságnak, jelezvén, hogy a státustörvény a kettős állampolgárság kiváltására született. Mint ahogy a 2004 december 5-i népszavazásban is megvan a Fidesz megkerülhetetlen felelőssége. Mi tudomásul vesszük, hogy a kommunikációban, a határon túli közösségekben ezt a szocialista pártra terhelték, de szerintem ma már sokan látják másképpen. Látják, hogy a Fidesz összetartozást hirdető nemzetpolitikája valójában gyengíti a szülőföldön maradást, károsan beavatkozik a kisebbségi közösségek életébe, a politikai-anyagi támogatást arra használja, hogy a kormányzatnak szimpatikus szervezeteket hozzon létre és egymás ellen fordítson közösségeket.
- Bizonyára nem tőlem hallja először, hogy az MSZP azért nem támogatja a szavazati jog kiterjesztését, mert tudja, nem ő a kedvenc határon túl. Vagyis belpolitikai szempontok vezérlik, azért, hogy a Fidesz onnan jövő plusz szavazatait megakadályozza.
- A magyarországi pártok külhoni támogatottságának aránya - azt gondolom - bármikor módosulhat, nem egy választásra szól a törvény. Mi egyszerűen nem szeretnénk ezt belpolitikai kérdéssé tenni. Igaz a törvény életbe lépett, így mindenki erre kényszerül. Tudomásul kellene venni, hogy ezek a közösségek Magyarországon kívül, kisebbségi helyzetben élnek és a magyarországi belpolitikai életbe való beleszólásuk a választások révén, azokat a célokat, mindenekelőtt a szülőföldön való megmaradást, veszélyeztetheti, amelyek hosszú távon megőrizhetik őket. Meg kell említenem mindezek mellett azt is, hogy az összes közvélemény kutatási felmérés azt mutatja, hogy ebben a magyarországi polgárok többségi álláspontja a mienkkel egyezik szinte a teljes politikai térfélen. - Említette, hogy tudatában vannak annak, hogy e kérdés minden vetületét a Fidesz kommunikáció az MSZP-re terhelte. Ennek egyik eleme az, hogy az MSZP a nemzetpolitikát a szomszédságpolitikának rendelte alá. Ebben a viszonyrendszerben mi minek rendelődik alá?
- Ilyen egyértelmű kijelentést nem lehet tenni. Az mindig helyzetfüggő, hogy a szomszédságpolitika rendelődik alá a kisebbségpolitikának vagy fordítva, ahogyan a nemzeti érdekek alapján a reálpolitika megkívánja. Az MSZP ellenzéki és kormányzati időszakában, mindkettőre volt példa. A rendszerváltás után mi azt mondtuk, kell egy kétoldalú keret, amely világosan kimondja: egyetlen ország sem tekintheti belügyének, ami a kisebbségekkel történik.
- És ezt kimondják az alapszerződések?
- Igen. És ezt nem is a Horn, hanem már az Antal kormány kezdte el az ukrán-magyar alapszerződés megkötésével. Mi akkor, bár kis frakció voltunk, támogattuk ebben a miniszterelnököt, a Horn-kabinet pedig folytatta. Ez vitát is okozott a külhoni szervezetekkel, de ma már nyilvánvaló, hogy ezt a keretet meg kellett teremteni, létre kellett hozni azt az infrastruktúrát, például a kisebbségi vegyesbizottsági rendszert, amely lehetőséget ad a vitás kérdések rendezésére. Például a szlovák kormány a kedvezménytörvényt sem abban a formában nem akceptálta, ahogyan az Orbán-kormány megalkotta, sem úgy, ahogyan a Medgyessy-kabinet módosította azt az európai standardeknek megfelelően. Akkor az alapszerződésre építve külön kétoldalú megállapodást lehetett kötni, amely gyakorlatilag ugyanazokat a tartalmi elemeket foglalta magába, csak nem nevezte kedvezménytörvénynek. - Ezt rúgta fel az Orbán-kormány, amikor a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelés támogatások kezelésére kijelölt szervezetet megkerülve a Pedagógus Szövetséget bízta meg a lebonyolítással? - Igen, ezt, és nem csak Szlovákiában, hanem Romániában is. Tudniillik akkor a Medgyessy-kormány úgy vette át a kormányzást, hogy a végrehajtási rendeletek nem voltak kidolgozva. Meg kellett kötni ezeket a kétoldalú megállapodásokat, és ezekben konkrétan nevesítve voltak a kedvezmények lebonyolításával megbízott szervezetek. Ezért most ez is nyitott kérdés a szomszédságpolitikában -van egy egyezmény, amelyet az egyik fél nem tart tiszteletben... De, mint mondtam, vannak helyzetek, amikor a kisebbségpolitika felülírja a szomszédságpolitikát. Ilyen volt az, amikor Délvidéken a magyarokat fizikai bántalmazások érték, vagy amikor az előző Fico kormány meghozta a nyelvtörvényt és más a kisebbségi jogokat korlátozó lépéseket tett. A Fidesz mindig a kisebbségpolitikát tekinti elsőbb- és felsőbbrendűnek, és a gyakorlatban is ennek megfelelően cselekszik - az egyeztetési kötelezettséget maximum tájékoztatásra korlátozza, sokszor arra sem. Csakhogy ezzel nem csupán a kétoldalú kapcsolatoknak árt, hanem az adott kisebbségi közösségnek is azáltal, hogy romlik a kisebbségi-többségi viszony, romlanak az esélyek a hatékony érdekérvényesítésre. -Például? - Mind a státus-, mind az állampolgársági törvény meghozatalakor a tájékoztatást egyeztetésként kommunikálták. Azóta is számtalan ilyen lépés volt, legutóbb a nemzeti összetartozás bizottságának révkomáromi ülése. Elemi kérdés, hogy a partnert tájékoztatom, ha oda kívánok látogatni, jelzem a lebonyolításra szánt programot. És ha probléma van, leülök és megbeszélem.. Ha a partnerbizottság felveti, hogy igényelne egy konzultációt a program keretében, megteszem. Az, hogy ezt eddig a sem a román, sem a szerb kormány nem kifogásolta, az lehet véletlen, de valójában udvariatlan lépésről van szó.. A szomszédságpolitika- nemzetpolitika viszonya is olyan kérdés, amelynek a konszenzusos témák közé kellene tartoznia, amelyben folyamatos egyeztetésre lenne szükség kormány-ellenzék - külhoni magyar szervezetek között. Gyengíti a magyar érdeket, ha a felek bármelyike arra kényszerül, hogy egyet nem értését kell kifejeznie. Ide tartozik szerintem az RMDSZ felvetése, hogy a külhoni magyar szervezetek, állampolgárok jegyezzenek be egy pártot, és ezzel induljanak a választásokon....
- Egy párt bejegyzéséhez elegendő, ha összegyűl a szükséges aláírás, ám működtetéséhez, ahhoz, hogy részt vegyen a választásokon, viszont pénz kell. Ezt honnan tudnák előteremteni, mert mindaddig, míg ez nem adott, felvetés marad. Visszafeleselés, fenyegetés, maximum, és azt a felvetők is tudják.
- Eddig nem kívánok elmenni, csak jelezném, meddig lehet eljutni, ha nincs konszenzus, nincs egyeztetés és a kormányzat beáll valamely párt mögé határon túl, sőt részt vesz egy párt alapításában, mint tette azt a Tőkés László égisze alatt létrejött párt esetében. Így nem csoda, ha a határon túliak saját érdekeik képviseletét úgy tartják legjobban képviselhetőnek a magyar parlamentben, hogy saját jelölteket állítanak. Ez a felvetés is azt jelzi, hogy ebben a formában a nemzetpolitika nem egy nemzetmegtartó, egységesítő erő, hanem épp a szembenállást, megosztottságot mélyíti.
- A nemzetpolitika egyik legfontosabb és legismertebb vetülete a támogatáspolitika. Az ígért támogatási keretnövelés nem történt meg, viszont megjelent két új elem. Olyan korábban nem volt, hogy bizonyos körhöz tartozó szervezetek támogatását teljesen lenullázzák. Most van. A másik pedig a nyilvánosságtól való félelem. Korábban a Szülőföld Alapnak éves beszámolási kötelezettsége volt a külügyi és határon túli magyarok bizottságában. Most a Bethlen Gábor Alapkezelő 11 milliárdjára kinek van egyáltalán rálátása?
- A BGA-nak május végéig törvényes kötelezettsége lett volna beszámolni a bizottság előtt. Most júliusban vagyunk, két hete nyújtották be a beszámolót, amelyet várhatóan szeptemberben tárgyal a Magyar Országgyűlés. Az alap tehát nyilvánvaló törvénysértést követett el. Kezdettől az volt az alapvető bajunk az Alappal, hogy három ember kezébe adták döntés jogát. Felrúgták a korábbi eljárási rendet, amely meghatározta, hogy az alap döntő részét kötelezően pályázati úton kellett elosztani, az elosztásról pedig szakbizottságok döntenek, amelyekben a helyismeretekkel rendelkező határon túliak is képviselve vannak. Ezek a szakbizottságok közösen és nyilvánosan döntöttek a prioritásokról, az adott összeg területi leosztásáról, arról, hogy például oktatásra, kultúrára, médiatámogatásra, stb mekkora keret használható. A javaslattételi szereppel felruházott Kollégium pedig csak a nyílt pályázatok esetében illetékes. Most ez a Szentháromság dönti el évente, mennyit pályáztatnak és mennyit nem, és a kiíráson belül csak utólag derül ki, hogy mely területre mennyit szánnak. Így a támogatáspolitikát nemcsak teljes bizonytalanság és átláthatatlanság uralja, hanem feszültség, bizalmatlanság és egyfajta félelem attól, hogy aki szembemegy a kormányzati szándékokkal, annak lenullázódhat a támogatása.
- Jogilag rendben van az, hogy egy 11-13 milliárdos közpénz keretet Zrt működtessen illetve az, hogy tavaly ennyiből 1,2 milliárdot, idén meg 600 milliót írtak ki csupán nyílt pályázatra?
- Politikailag nem fogadható el. Jogilag azért vagyok óvatos, mert ez a kormány a jogot úgy alakítja, hogy megfelelő legyen a napi gyakorlata számára. Ha valahol kiderül, hogy ütközik a hatályos szabályozással, pillanatok múlva megjelenik egy egyéni képviselő indítvány, bármilyen más témához hozzátéve, és máris "rendbe teszik". De ez is jól mutatja, hogy nincs rendben. Kiszámíthatóságra, átláthatóságra és az érintettek bevonására volna szükség, mert feszültség amúgy is van, hiszen a pénz mindig kevesebb, mint az igény és a valós szükséglet.
- Következik Tusványos, a nagy bejelentések színhelye és alkalma. Vár fordulatot a nemzetpolitikában? - Nem, bár Orbán Viktor tényleg itt szokott bejelenteni akár hosszabb távon is érvényesülő nemzetpolitikai irányelveket. Ahogyan én most meg tudom ítélni a mai helyzetet, nem valószínűsítem, hogy ezúttal az RMDSZ meghatározó politikusaival és érdemi egyeztetés kezdődik. De azt sem hiszem, hogy a magyar ellenzék meghívást kapna. Sőt, azt sem, hogy román kormányzati szereplők lesznek jelen, és abban is kételkedem, hogy a román ellenzék jeles személyiségei megjelennének. Nem hiszek tehát egy ilyen fordulatban.
- Nem várható, hogy a romániai helyhatósági választások után a miniszterelnök levonja a szükséges következtetéseket? - Cáfoljon meg az élet, és adja Isten, hogy Orbán Viktor Kelemen Hunorral parolázzon, és azt jelentse be, hogy a novemberi parlamenti választásokon a magyar kormány az erdélyi magyar összefogást támogatja.
- Most is azt mondja.
- Persze, miközben az egyik legfontosabb politikusa, a házelnök, az egyik szervezet, a másik, a külügyi államtitkár pedig a másik szervezet mellett kampányol, amelyek miközben egymásnak is ellenfelei, közös nevezőjük az, hogy az RMDSZ ellen jöttek létre Fidesz segítséggel. Lepjen meg minket a miniszterelnök és én készségesen elismerem majd a nyilvánosság előtt is hogy túl pesszimistán ítéltem meg a helyzetet. A miniszterelnöknek az egész két éves hatalomkoncentráló általános politikájához való csökönyös ragaszkodása az alapja a kételkedésemnek. Orbán Viktor Brüsszelből hazatérve hétfőn bejelentette, hogy az elmúlt két év politikájáról bebizonyosodott, győzelem volt és ennek a győzelemnek egyik legfontosabb alakja a tündérmeséket népszerűsítő Matolcsy György. Miért pont a nemzetpolitikában vonná le a szükséges következtetéseket? Azt gondolom, hogy az idei Tusványos a "sikeres volt az elmúlt két év" kommunikációnak a nemzetpolitikára kivetített folytatása lesz, a szimbolikus lépések - állampolgárság, szavazati jog, összetartozás napja, stb - zászlóra tűzésével.
Az elmúlt 22 év legfontosabb nemzetpolitikai momentumai:
- az alapszerződések megkötése - a kedvezménytörvény életbelépése - a magyar állampolgárság lakhely nélküli kiterjesztése - a magyar szavazati jog biztosítása a külhoni magyar állampolgárokra Az elmúlt két év legnagyobb nemzet- és szomszédságpolitikai botrányai:
- az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség megvádolása, kivizsgálás elrendelése, az eredmény titkosítása, az UMDSZ nemzetpolitikai jogosítványainak megvonása, támogatása lenullázása - a Bugár Béla vezette szlovákiai Híd-Most kizárása a magyar-magyar együttműködés rendszeréből - új erdélyi magyar párt, Tőkés László néppártja létrehozásának kormányzati támogatása a honosítást elősegítő ún. Demokrácia Központok révén - az RMDSZ "megfenyegetése" Pelczné Gál Ildikó révén a tisztújító kongresszus során - beavatkozás a szlovákiai, ukrajnai és romániai választási kampányba, esetenként a szomszédos ország kifejezett tiltakozása mellett is (Nyirő újratemetés, Kövér László kampánykörútjai ....) - magyarországi intézmények rendezvényei szomszédos országban, az adott ország kormányának tudta vagy engedélye nélkül (Nyirő-újratemetés, révkomáromi parlamenti bizottsági ülés)
Gál Mária / Népszava
Népszava
A határon túli magyarság problematikájának kérdése a rendszerváltás óta a magyar-magyar belharc egyik kiemelt területe. Olyan kérdés, amelyet sem lenyelni, sem kiköpni nem tudott mindmáig a magyar politikai elit. A Fidesz kommunikációja révén azóta uralja a területet, amióta a liberális térfélről átlépve a jobboldalon ráérzett ennek népszerűségnövelő ízére.
A második Orbán-kormány viszont hibák sorozatát követi el, aminek köszönhetően kezd kicsúszni lába alól ez a biztosnak hitt talaj. Az orbáni nemzetpolitika elmúlt két évéről Szabó Vilmos volt nemzetpolitikát felügyelő államtitkárt, az MSZP szakpolitikusát kérdeztük.
- Az MSZP sokat bírálta az átalakított nemzetpolitikai-támogatási rendszert. Mi az alapvető gondjuk: maga az átalakítás ténye vagy az annak nyomán kialakult rendszer?
- Egy mondatban azt mondanám, hogy ugyanaz a problémánk vele, mint az Orbán-kormány bel- és külpolitikájával: ez egy egypárti, hatalomkoncentráló politika, amely nem keresi a megegyezést, a kompromisszumokat, nem is szólva a konszenzusra törekvésről. A nemzetpolitikában a jelenlegi kormányciklus indulásakor kialakult egy konszenzus a kettős állampolgárság, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) megtartása és a MÁÉRT újraindítása kapcsán. Olyan kérdések voltak, amelyekben különböző vérmérséklettel fogalmaztunk az előző időszakról, de abban egyetértettünk, hogy ezeket az intézményeket működtetni kell. Ám a konszenzus tulajdonképpen az állampolgársági törvény megszavazásának pillanatáig tartott. Hatása és a kérdés kezelése kapcsán már nem tudtunk egyetérteni. A 2010-es júniusi szlovákiai választások során megmutatkozott, hogy a miniszterelnök és a nemzetpolitikai vezetés számára nemcsak a magyarországi politikai aréna szereplőinek az álláspontja nem számít, amennyiben az ellentétes a kormányzati felfogással, hanem a határon túliaké sem.
- A kezdeti konszenzus minek köszönhető? Volt egy referendum, amelyen gyökeresen más álláspontot képviselt az MSZP a kettős állampolgárság kérdésében.
- Részben más álláspontot képviseltünk, részben meg nem. Ennek nyilvánvalóan van kritikai eleme is. Sokfajta tanulságot kellett levonnunk a választások után, hát, ez is köztük volt. De ez nem egy fekete-fehér kérdés, nem hiszem, hogy nekünk most meg kellene tépnünk a ruháinkat. Különben is, 2004. december 5-e után számos olyan kormányzati intézkedés született, amely egészen egyszerűvé tette a honosítást. Egyetlen lépéssel bővült tovább a rendszer - annyival, hogy magyarországi lakhely nélkül is lehetséges az állampolgárság megszerzése. E kérdés kapcsán Kövér László egyik KMKF ülésen elhangzott állítását idézném: az elmúlt 20 év nemzetpolitikája a magyar politikai elit közös felelőssége. Persze, nagyon eltér abban a véleményünk, hogy mi volt a jó és a rossz irány, kinek milyen mértékű a felelőssége, de tény, hogy azt a népszavazást együtt hozta össze a magyar politikai elit. A szereplőknek ebben az ügyben is le kellene ülniük végre egy tényleges értékelésre, és mindenkinek a saját felelősségét vállalnia kellene. Az MSZP, amikor 2010-ben igennel szavazott a saját felelősségéből vállalt és korrigált. Különben a Fidesznek is többször változott az álláspontja e tekintetben az évek során. Volt, amikor tiltotta, volt, amikor nem találta időszerűnek a felvetését, volt, amikor a mai külügyminiszter levelet írt a Velencei Bizottságnak, jelezvén, hogy a státustörvény a kettős állampolgárság kiváltására született. Mint ahogy a 2004 december 5-i népszavazásban is megvan a Fidesz megkerülhetetlen felelőssége. Mi tudomásul vesszük, hogy a kommunikációban, a határon túli közösségekben ezt a szocialista pártra terhelték, de szerintem ma már sokan látják másképpen. Látják, hogy a Fidesz összetartozást hirdető nemzetpolitikája valójában gyengíti a szülőföldön maradást, károsan beavatkozik a kisebbségi közösségek életébe, a politikai-anyagi támogatást arra használja, hogy a kormányzatnak szimpatikus szervezeteket hozzon létre és egymás ellen fordítson közösségeket.
- Bizonyára nem tőlem hallja először, hogy az MSZP azért nem támogatja a szavazati jog kiterjesztését, mert tudja, nem ő a kedvenc határon túl. Vagyis belpolitikai szempontok vezérlik, azért, hogy a Fidesz onnan jövő plusz szavazatait megakadályozza.
- A magyarországi pártok külhoni támogatottságának aránya - azt gondolom - bármikor módosulhat, nem egy választásra szól a törvény. Mi egyszerűen nem szeretnénk ezt belpolitikai kérdéssé tenni. Igaz a törvény életbe lépett, így mindenki erre kényszerül. Tudomásul kellene venni, hogy ezek a közösségek Magyarországon kívül, kisebbségi helyzetben élnek és a magyarországi belpolitikai életbe való beleszólásuk a választások révén, azokat a célokat, mindenekelőtt a szülőföldön való megmaradást, veszélyeztetheti, amelyek hosszú távon megőrizhetik őket. Meg kell említenem mindezek mellett azt is, hogy az összes közvélemény kutatási felmérés azt mutatja, hogy ebben a magyarországi polgárok többségi álláspontja a mienkkel egyezik szinte a teljes politikai térfélen. - Említette, hogy tudatában vannak annak, hogy e kérdés minden vetületét a Fidesz kommunikáció az MSZP-re terhelte. Ennek egyik eleme az, hogy az MSZP a nemzetpolitikát a szomszédságpolitikának rendelte alá. Ebben a viszonyrendszerben mi minek rendelődik alá?
- Ilyen egyértelmű kijelentést nem lehet tenni. Az mindig helyzetfüggő, hogy a szomszédságpolitika rendelődik alá a kisebbségpolitikának vagy fordítva, ahogyan a nemzeti érdekek alapján a reálpolitika megkívánja. Az MSZP ellenzéki és kormányzati időszakában, mindkettőre volt példa. A rendszerváltás után mi azt mondtuk, kell egy kétoldalú keret, amely világosan kimondja: egyetlen ország sem tekintheti belügyének, ami a kisebbségekkel történik.
- És ezt kimondják az alapszerződések?
- Igen. És ezt nem is a Horn, hanem már az Antal kormány kezdte el az ukrán-magyar alapszerződés megkötésével. Mi akkor, bár kis frakció voltunk, támogattuk ebben a miniszterelnököt, a Horn-kabinet pedig folytatta. Ez vitát is okozott a külhoni szervezetekkel, de ma már nyilvánvaló, hogy ezt a keretet meg kellett teremteni, létre kellett hozni azt az infrastruktúrát, például a kisebbségi vegyesbizottsági rendszert, amely lehetőséget ad a vitás kérdések rendezésére. Például a szlovák kormány a kedvezménytörvényt sem abban a formában nem akceptálta, ahogyan az Orbán-kormány megalkotta, sem úgy, ahogyan a Medgyessy-kabinet módosította azt az európai standardeknek megfelelően. Akkor az alapszerződésre építve külön kétoldalú megállapodást lehetett kötni, amely gyakorlatilag ugyanazokat a tartalmi elemeket foglalta magába, csak nem nevezte kedvezménytörvénynek. - Ezt rúgta fel az Orbán-kormány, amikor a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelés támogatások kezelésére kijelölt szervezetet megkerülve a Pedagógus Szövetséget bízta meg a lebonyolítással? - Igen, ezt, és nem csak Szlovákiában, hanem Romániában is. Tudniillik akkor a Medgyessy-kormány úgy vette át a kormányzást, hogy a végrehajtási rendeletek nem voltak kidolgozva. Meg kellett kötni ezeket a kétoldalú megállapodásokat, és ezekben konkrétan nevesítve voltak a kedvezmények lebonyolításával megbízott szervezetek. Ezért most ez is nyitott kérdés a szomszédságpolitikában -van egy egyezmény, amelyet az egyik fél nem tart tiszteletben... De, mint mondtam, vannak helyzetek, amikor a kisebbségpolitika felülírja a szomszédságpolitikát. Ilyen volt az, amikor Délvidéken a magyarokat fizikai bántalmazások érték, vagy amikor az előző Fico kormány meghozta a nyelvtörvényt és más a kisebbségi jogokat korlátozó lépéseket tett. A Fidesz mindig a kisebbségpolitikát tekinti elsőbb- és felsőbbrendűnek, és a gyakorlatban is ennek megfelelően cselekszik - az egyeztetési kötelezettséget maximum tájékoztatásra korlátozza, sokszor arra sem. Csakhogy ezzel nem csupán a kétoldalú kapcsolatoknak árt, hanem az adott kisebbségi közösségnek is azáltal, hogy romlik a kisebbségi-többségi viszony, romlanak az esélyek a hatékony érdekérvényesítésre. -Például? - Mind a státus-, mind az állampolgársági törvény meghozatalakor a tájékoztatást egyeztetésként kommunikálták. Azóta is számtalan ilyen lépés volt, legutóbb a nemzeti összetartozás bizottságának révkomáromi ülése. Elemi kérdés, hogy a partnert tájékoztatom, ha oda kívánok látogatni, jelzem a lebonyolításra szánt programot. És ha probléma van, leülök és megbeszélem.. Ha a partnerbizottság felveti, hogy igényelne egy konzultációt a program keretében, megteszem. Az, hogy ezt eddig a sem a román, sem a szerb kormány nem kifogásolta, az lehet véletlen, de valójában udvariatlan lépésről van szó.. A szomszédságpolitika- nemzetpolitika viszonya is olyan kérdés, amelynek a konszenzusos témák közé kellene tartoznia, amelyben folyamatos egyeztetésre lenne szükség kormány-ellenzék - külhoni magyar szervezetek között. Gyengíti a magyar érdeket, ha a felek bármelyike arra kényszerül, hogy egyet nem értését kell kifejeznie. Ide tartozik szerintem az RMDSZ felvetése, hogy a külhoni magyar szervezetek, állampolgárok jegyezzenek be egy pártot, és ezzel induljanak a választásokon....
- Egy párt bejegyzéséhez elegendő, ha összegyűl a szükséges aláírás, ám működtetéséhez, ahhoz, hogy részt vegyen a választásokon, viszont pénz kell. Ezt honnan tudnák előteremteni, mert mindaddig, míg ez nem adott, felvetés marad. Visszafeleselés, fenyegetés, maximum, és azt a felvetők is tudják.
- Eddig nem kívánok elmenni, csak jelezném, meddig lehet eljutni, ha nincs konszenzus, nincs egyeztetés és a kormányzat beáll valamely párt mögé határon túl, sőt részt vesz egy párt alapításában, mint tette azt a Tőkés László égisze alatt létrejött párt esetében. Így nem csoda, ha a határon túliak saját érdekeik képviseletét úgy tartják legjobban képviselhetőnek a magyar parlamentben, hogy saját jelölteket állítanak. Ez a felvetés is azt jelzi, hogy ebben a formában a nemzetpolitika nem egy nemzetmegtartó, egységesítő erő, hanem épp a szembenállást, megosztottságot mélyíti.
- A nemzetpolitika egyik legfontosabb és legismertebb vetülete a támogatáspolitika. Az ígért támogatási keretnövelés nem történt meg, viszont megjelent két új elem. Olyan korábban nem volt, hogy bizonyos körhöz tartozó szervezetek támogatását teljesen lenullázzák. Most van. A másik pedig a nyilvánosságtól való félelem. Korábban a Szülőföld Alapnak éves beszámolási kötelezettsége volt a külügyi és határon túli magyarok bizottságában. Most a Bethlen Gábor Alapkezelő 11 milliárdjára kinek van egyáltalán rálátása?
- A BGA-nak május végéig törvényes kötelezettsége lett volna beszámolni a bizottság előtt. Most júliusban vagyunk, két hete nyújtották be a beszámolót, amelyet várhatóan szeptemberben tárgyal a Magyar Országgyűlés. Az alap tehát nyilvánvaló törvénysértést követett el. Kezdettől az volt az alapvető bajunk az Alappal, hogy három ember kezébe adták döntés jogát. Felrúgták a korábbi eljárási rendet, amely meghatározta, hogy az alap döntő részét kötelezően pályázati úton kellett elosztani, az elosztásról pedig szakbizottságok döntenek, amelyekben a helyismeretekkel rendelkező határon túliak is képviselve vannak. Ezek a szakbizottságok közösen és nyilvánosan döntöttek a prioritásokról, az adott összeg területi leosztásáról, arról, hogy például oktatásra, kultúrára, médiatámogatásra, stb mekkora keret használható. A javaslattételi szereppel felruházott Kollégium pedig csak a nyílt pályázatok esetében illetékes. Most ez a Szentháromság dönti el évente, mennyit pályáztatnak és mennyit nem, és a kiíráson belül csak utólag derül ki, hogy mely területre mennyit szánnak. Így a támogatáspolitikát nemcsak teljes bizonytalanság és átláthatatlanság uralja, hanem feszültség, bizalmatlanság és egyfajta félelem attól, hogy aki szembemegy a kormányzati szándékokkal, annak lenullázódhat a támogatása.
- Jogilag rendben van az, hogy egy 11-13 milliárdos közpénz keretet Zrt működtessen illetve az, hogy tavaly ennyiből 1,2 milliárdot, idén meg 600 milliót írtak ki csupán nyílt pályázatra?
- Politikailag nem fogadható el. Jogilag azért vagyok óvatos, mert ez a kormány a jogot úgy alakítja, hogy megfelelő legyen a napi gyakorlata számára. Ha valahol kiderül, hogy ütközik a hatályos szabályozással, pillanatok múlva megjelenik egy egyéni képviselő indítvány, bármilyen más témához hozzátéve, és máris "rendbe teszik". De ez is jól mutatja, hogy nincs rendben. Kiszámíthatóságra, átláthatóságra és az érintettek bevonására volna szükség, mert feszültség amúgy is van, hiszen a pénz mindig kevesebb, mint az igény és a valós szükséglet.
- Következik Tusványos, a nagy bejelentések színhelye és alkalma. Vár fordulatot a nemzetpolitikában? - Nem, bár Orbán Viktor tényleg itt szokott bejelenteni akár hosszabb távon is érvényesülő nemzetpolitikai irányelveket. Ahogyan én most meg tudom ítélni a mai helyzetet, nem valószínűsítem, hogy ezúttal az RMDSZ meghatározó politikusaival és érdemi egyeztetés kezdődik. De azt sem hiszem, hogy a magyar ellenzék meghívást kapna. Sőt, azt sem, hogy román kormányzati szereplők lesznek jelen, és abban is kételkedem, hogy a román ellenzék jeles személyiségei megjelennének. Nem hiszek tehát egy ilyen fordulatban.
- Nem várható, hogy a romániai helyhatósági választások után a miniszterelnök levonja a szükséges következtetéseket? - Cáfoljon meg az élet, és adja Isten, hogy Orbán Viktor Kelemen Hunorral parolázzon, és azt jelentse be, hogy a novemberi parlamenti választásokon a magyar kormány az erdélyi magyar összefogást támogatja.
- Most is azt mondja.
- Persze, miközben az egyik legfontosabb politikusa, a házelnök, az egyik szervezet, a másik, a külügyi államtitkár pedig a másik szervezet mellett kampányol, amelyek miközben egymásnak is ellenfelei, közös nevezőjük az, hogy az RMDSZ ellen jöttek létre Fidesz segítséggel. Lepjen meg minket a miniszterelnök és én készségesen elismerem majd a nyilvánosság előtt is hogy túl pesszimistán ítéltem meg a helyzetet. A miniszterelnöknek az egész két éves hatalomkoncentráló általános politikájához való csökönyös ragaszkodása az alapja a kételkedésemnek. Orbán Viktor Brüsszelből hazatérve hétfőn bejelentette, hogy az elmúlt két év politikájáról bebizonyosodott, győzelem volt és ennek a győzelemnek egyik legfontosabb alakja a tündérmeséket népszerűsítő Matolcsy György. Miért pont a nemzetpolitikában vonná le a szükséges következtetéseket? Azt gondolom, hogy az idei Tusványos a "sikeres volt az elmúlt két év" kommunikációnak a nemzetpolitikára kivetített folytatása lesz, a szimbolikus lépések - állampolgárság, szavazati jog, összetartozás napja, stb - zászlóra tűzésével.
Az elmúlt 22 év legfontosabb nemzetpolitikai momentumai:
- az alapszerződések megkötése - a kedvezménytörvény életbelépése - a magyar állampolgárság lakhely nélküli kiterjesztése - a magyar szavazati jog biztosítása a külhoni magyar állampolgárokra Az elmúlt két év legnagyobb nemzet- és szomszédságpolitikai botrányai:
- az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség megvádolása, kivizsgálás elrendelése, az eredmény titkosítása, az UMDSZ nemzetpolitikai jogosítványainak megvonása, támogatása lenullázása - a Bugár Béla vezette szlovákiai Híd-Most kizárása a magyar-magyar együttműködés rendszeréből - új erdélyi magyar párt, Tőkés László néppártja létrehozásának kormányzati támogatása a honosítást elősegítő ún. Demokrácia Központok révén - az RMDSZ "megfenyegetése" Pelczné Gál Ildikó révén a tisztújító kongresszus során - beavatkozás a szlovákiai, ukrajnai és romániai választási kampányba, esetenként a szomszédos ország kifejezett tiltakozása mellett is (Nyirő újratemetés, Kövér László kampánykörútjai ....) - magyarországi intézmények rendezvényei szomszédos országban, az adott ország kormányának tudta vagy engedélye nélkül (Nyirő-újratemetés, révkomáromi parlamenti bizottsági ülés)
Gál Mária / Népszava
Népszava
2012. július 26.
55 év alatt kérték annyian a magyar állampolgárságot, mint az utóbbi évben
A kedvezményes honosítás folyamatának jelenlegi állásáról tájékoztatták Tusványoson az érdeklődőket a magyar kormány képviselői. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkárhelyettes szerint a 2004. december 5-i népszavazás fordulópont volt, drámai pillanat a nemzetpolitikában, amely ugyanakkor magyarországi szemmel sok folyamatot elindított. Testvértelepülési, testvérgyülekezeti kapcsolatok alakultak, erősödtek meg, egyre többen látogattak a határon túlra, megélénkültek a magyar-magyar kapcsolatok.
A magyar parlamentben csupán három képviselő nem szavazta meg a kedvezményes honosításra vonatkozó törvényt, akkor, amikor még az új kormány meg sem alakult – hangsúlyozta.
Ugyanakkor a külhoni magyarok magyar állampolgárság-igénylési folyamata túlmutat az ügyintézésen, túlmutat azon is, mennyi akta keletkezik, hiszen egyszerű ügyintézők – szembesülve az egyéni történetekkel – érzik egyre inkább szívügyüknek, és az is nyilvánvaló, milyen sokat jelent ez az embereknek, akik visszaszerzik elvesztett magyar állampolgárságukat – tette hozzá.
Wetzel Tamás miniszteri biztos az aktuális statisztikai adatok ismertetése előtt hangsúlyozta, az embereket kell nézni a számok mögött. A külhoni magyarok kedvezményes honosítása sikertörténet, emblematikus, pedig benne volt a bukás lehetősége is – mondta. Eddig 300 ezer személy nyújtotta be a dossziéját, ütemezetten haladnak az eskütételek, az iratcsomók elbírálása.
1970-ben 416-an kértek magyar állampolgárságot, és 739-en mondtak le róla. Most évente 200 ezren kérik. 1957-től kb. annyian kérték és szerezték meg, mint most 1 év alatt – közölte. Továbbra is nagy a érdeklődés a magyar állampolgárság iránt, sok megható egyéni történet van, felemelő pillanatoknak lehetnek tanúi az ügyintézők, igénylők egyaránt. Korábban felmerült, hogy nem kéne eskütétel, mert bonyolult megszervezni, hanem inkább postai úton továbbítani a döntést és a dokumentumokat. Ám az eskütétel Wetzel szerint a sava és borsa az eljárásnak, felmérhetetlen jelentőségű az állampolgárságot megszerzők számára, erősíti az összetartozás érzését, ezt a vendégkönyvek bejegyzései is mutatják a külképviseleteken.
2004 óta valóban változás történt a közgondolkodásban Magyarországon, jellemzően semmi negatív visszajelzés nem érkezett a kedvezményes honosítás kapcsán, szinte mindenki valóban sikeres és előremutató dolognak tekinti, amit rég be kellett volna vezetni – vélte Wetzel. Az emberek elfogadták, hogy minden magyart megillet a magyar állampolgárság.
Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul szerint az ügyfeleknek is pozitív visszajelzése van az eljárásról. Csíkszereda a legnagyobb forgalmú külképviselete Magyarországnak, ide fut be a legtöbb igénylés. A kettős állampolgárság kapcsán romániai magyar politikai konszenzus van, nemcsak a Demokrácia Központok, hanem az RMDSZ és az MPP is besegít az ügyintézésbe, jó a kapcsolat velük – hangsúlyozta. Ugyanakkor megköszönte a román hatóságoknak, hogy semmiféle akadályt nem gördítenek az ügyintézés elé. Felidézett egy esetet, amikor egy csángó család igényelte a kedvezményes honosítást, és a családanya nehézkesen beszélt magyarul; az ügyintézők tanakodtak, mi legyen, amikor az asszony megkérdezte, énekelni lehet-e? És elénekelt egy archaikus csángó népdalt. Az ilyen történetek megerősítik az embert, hogy magyarnak lenni jó – zárta felszólalását a főkonzul.
Felszólalt Boldoghy Olivér szlovákiai színművész is, akitől megvonták a szlovákiai állampolgárságot, mivel nyilvánosságra hozta, hogy magyar állampolgár lett. Ez a máshol olyannyira olajozott rendszer Szlovákiában sajnos nem működik, a szlovák hatóságoktól való félelmükben a magyarok inkább Magyarországon tesznek titokban esküt. Boldoghy és Gubík László a szlovák alkotmányra hivatkozva civil tiltakozó akciót indítottak a diszkriminatív szlovák állampolgársági törvény ellen; az alkotmányban ugyanis az áll, akarata ellenére egyetlen állampolgártól sem vonható meg az állampolgárság. Elindítottak egy petíciót, hogy töröljék az alkotmányellenes törvényt, ezt néhány hete leadták a belügyminisztériumban.
„Többünktől elvették a szlovák állampolgárságot, folyamatos zaklatásnak, nyomásnak vagyunk kitéve” – ecsetelte a helyzetet. Fény az alagút végén, hogy a szlovák Alkotmánybíróság nem dobta vissza az általuk benyújtott kérést, foglalkoznak az üggyel, és ugyanakkor elindult egy magyar-szlovák kormányszintű egyeztetés is. Ám a radikalizált szlovák közvéleményt a média is manipulálja, mindig előveszi a magyar kártyát, és radikálisoknak bélyegezi a diszkrimináció ellen tiltakozó magyarokat, miközben voltaképpen az alkotmányosság a tét.
Wetzel szerint egyébkény 296-an veszítették el a szlovák állampolgárságukat, magyarok kevesen vannak köztük, a legtöbb cseh állampolgár. Boldoghy elmondta, próbáltak az ügyük mellé állítani szlovák közéleti személyiségeket is, ám egyelőre kevesen vannak mellettük.
Szász Péter, az EMNP Kolozs megyei szervezetének alelnöke hangsúlyozta, hasonló lehetőséget más országok is megadnak a határaikon kívül élő nemzettársaiknak, időszerű volt, hogy Magyarország is bevezesse a könnyített honosítást. A kolozsvári Demokrácia Központ igazgatója a Határtalanul! osztálykirándulás-programot nagyon fontosnak nevezte, hiszen a gyerek egy ilyen látogatás után elmondja szüleinek, hogy azok a magyarok a határon túl bizony nem szlovákok vagy románok. A magyar állampolgárság felvétele szerinte az asszimilációt is megállítja, köteléket teremt a különböző országokban élő magyarok között.
Tiboldi László moderátor, a csíkszeredai Demokrácia Központ irodavezetője közölte, az irodahálózat másfél év alatt több mint 105.700 személynek állította össze az állampolgárság igényléséhez szükséges dossziét. Ezeknek az igényléseknek az 53%-a székelyföldi. (tudósítónktól)
Transindex.ro
A kedvezményes honosítás folyamatának jelenlegi állásáról tájékoztatták Tusványoson az érdeklődőket a magyar kormány képviselői. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkárhelyettes szerint a 2004. december 5-i népszavazás fordulópont volt, drámai pillanat a nemzetpolitikában, amely ugyanakkor magyarországi szemmel sok folyamatot elindított. Testvértelepülési, testvérgyülekezeti kapcsolatok alakultak, erősödtek meg, egyre többen látogattak a határon túlra, megélénkültek a magyar-magyar kapcsolatok.
A magyar parlamentben csupán három képviselő nem szavazta meg a kedvezményes honosításra vonatkozó törvényt, akkor, amikor még az új kormány meg sem alakult – hangsúlyozta.
Ugyanakkor a külhoni magyarok magyar állampolgárság-igénylési folyamata túlmutat az ügyintézésen, túlmutat azon is, mennyi akta keletkezik, hiszen egyszerű ügyintézők – szembesülve az egyéni történetekkel – érzik egyre inkább szívügyüknek, és az is nyilvánvaló, milyen sokat jelent ez az embereknek, akik visszaszerzik elvesztett magyar állampolgárságukat – tette hozzá.
Wetzel Tamás miniszteri biztos az aktuális statisztikai adatok ismertetése előtt hangsúlyozta, az embereket kell nézni a számok mögött. A külhoni magyarok kedvezményes honosítása sikertörténet, emblematikus, pedig benne volt a bukás lehetősége is – mondta. Eddig 300 ezer személy nyújtotta be a dossziéját, ütemezetten haladnak az eskütételek, az iratcsomók elbírálása.
1970-ben 416-an kértek magyar állampolgárságot, és 739-en mondtak le róla. Most évente 200 ezren kérik. 1957-től kb. annyian kérték és szerezték meg, mint most 1 év alatt – közölte. Továbbra is nagy a érdeklődés a magyar állampolgárság iránt, sok megható egyéni történet van, felemelő pillanatoknak lehetnek tanúi az ügyintézők, igénylők egyaránt. Korábban felmerült, hogy nem kéne eskütétel, mert bonyolult megszervezni, hanem inkább postai úton továbbítani a döntést és a dokumentumokat. Ám az eskütétel Wetzel szerint a sava és borsa az eljárásnak, felmérhetetlen jelentőségű az állampolgárságot megszerzők számára, erősíti az összetartozás érzését, ezt a vendégkönyvek bejegyzései is mutatják a külképviseleteken.
2004 óta valóban változás történt a közgondolkodásban Magyarországon, jellemzően semmi negatív visszajelzés nem érkezett a kedvezményes honosítás kapcsán, szinte mindenki valóban sikeres és előremutató dolognak tekinti, amit rég be kellett volna vezetni – vélte Wetzel. Az emberek elfogadták, hogy minden magyart megillet a magyar állampolgárság.
Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul szerint az ügyfeleknek is pozitív visszajelzése van az eljárásról. Csíkszereda a legnagyobb forgalmú külképviselete Magyarországnak, ide fut be a legtöbb igénylés. A kettős állampolgárság kapcsán romániai magyar politikai konszenzus van, nemcsak a Demokrácia Központok, hanem az RMDSZ és az MPP is besegít az ügyintézésbe, jó a kapcsolat velük – hangsúlyozta. Ugyanakkor megköszönte a román hatóságoknak, hogy semmiféle akadályt nem gördítenek az ügyintézés elé. Felidézett egy esetet, amikor egy csángó család igényelte a kedvezményes honosítást, és a családanya nehézkesen beszélt magyarul; az ügyintézők tanakodtak, mi legyen, amikor az asszony megkérdezte, énekelni lehet-e? És elénekelt egy archaikus csángó népdalt. Az ilyen történetek megerősítik az embert, hogy magyarnak lenni jó – zárta felszólalását a főkonzul.
Felszólalt Boldoghy Olivér szlovákiai színművész is, akitől megvonták a szlovákiai állampolgárságot, mivel nyilvánosságra hozta, hogy magyar állampolgár lett. Ez a máshol olyannyira olajozott rendszer Szlovákiában sajnos nem működik, a szlovák hatóságoktól való félelmükben a magyarok inkább Magyarországon tesznek titokban esküt. Boldoghy és Gubík László a szlovák alkotmányra hivatkozva civil tiltakozó akciót indítottak a diszkriminatív szlovák állampolgársági törvény ellen; az alkotmányban ugyanis az áll, akarata ellenére egyetlen állampolgártól sem vonható meg az állampolgárság. Elindítottak egy petíciót, hogy töröljék az alkotmányellenes törvényt, ezt néhány hete leadták a belügyminisztériumban.
„Többünktől elvették a szlovák állampolgárságot, folyamatos zaklatásnak, nyomásnak vagyunk kitéve” – ecsetelte a helyzetet. Fény az alagút végén, hogy a szlovák Alkotmánybíróság nem dobta vissza az általuk benyújtott kérést, foglalkoznak az üggyel, és ugyanakkor elindult egy magyar-szlovák kormányszintű egyeztetés is. Ám a radikalizált szlovák közvéleményt a média is manipulálja, mindig előveszi a magyar kártyát, és radikálisoknak bélyegezi a diszkrimináció ellen tiltakozó magyarokat, miközben voltaképpen az alkotmányosság a tét.
Wetzel szerint egyébkény 296-an veszítették el a szlovák állampolgárságukat, magyarok kevesen vannak köztük, a legtöbb cseh állampolgár. Boldoghy elmondta, próbáltak az ügyük mellé állítani szlovák közéleti személyiségeket is, ám egyelőre kevesen vannak mellettük.
Szász Péter, az EMNP Kolozs megyei szervezetének alelnöke hangsúlyozta, hasonló lehetőséget más országok is megadnak a határaikon kívül élő nemzettársaiknak, időszerű volt, hogy Magyarország is bevezesse a könnyített honosítást. A kolozsvári Demokrácia Központ igazgatója a Határtalanul! osztálykirándulás-programot nagyon fontosnak nevezte, hiszen a gyerek egy ilyen látogatás után elmondja szüleinek, hogy azok a magyarok a határon túl bizony nem szlovákok vagy románok. A magyar állampolgárság felvétele szerinte az asszimilációt is megállítja, köteléket teremt a különböző országokban élő magyarok között.
Tiboldi László moderátor, a csíkszeredai Demokrácia Központ irodavezetője közölte, az irodahálózat másfél év alatt több mint 105.700 személynek állította össze az állampolgárság igényléséhez szükséges dossziét. Ezeknek az igényléseknek az 53%-a székelyföldi. (tudósítónktól)
Transindex.ro
2012. október 4.
Használjuk anyanyelvünket (Az EMI kétnyelvűségi akciója)
Nem vagyunk képesek élni azon jogainkkal, amelyek megilletnek, bár lehetőségünk lenne magyar űrlapokat, magyar ügyfélszolgálatot egyaránt igényelni – hívta fel a figyelmet Mihály István, az Erdélyi Magyar Ifjak sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján, annak kapcsán, hogy a napokban látványosan bővül az egy évvel korábban kezdeményezett kétnyelvűségi akciójuk. Tavaly nyáron 1200 Harapós kutya és Parkolni tilos feliratú táblát osztottak szét a megyeszékhelyen az EMI ifjú önkéntesei, akik most főként intézmények, cégek, üzletek vezetőit keresik fel annak érdekében, hogy a zömmel román feliratok helyére kétnyelvű tájékoztatók kerüljenek. Az év hátralévő részében több mint kétezer, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat támogatásával elkészült magyar és román nyelvű feliratot szórnak szét a városban. Az EMI egyik prioritása, hogy kétnyelvűre cserélje az intézményekben egyik leggyakrabban használt, a dohányzást tiltó román feliratokat, s ezzel együtt további kísérő táblákat is átadnak majd – így egyebek mellett ösztönzik a ki- és bejáratra, a mobiltelefon használatát tiltó vagy a 112-es sürgősségi hívószámra vonatkozó tájékoztatók kétnyelvűre történő cseréjét. A szervezet felmérései azt tükrözik: a fogyasztóvédelmi tájékoztatókat is többnyire román nyelven függesztik ki a boltokban, ám ha a vásárló magyarul is értesül arról, hol tehet panaszt, talán többen élnek ezzel a lehetőséggel – vélekedett a sepsiszentgyörgyi elnök. Mihály István hangsúlyozta: élni kell a magyar nyelvhasználat lehetőségével. Ezt egyébként tesztelték is: a szervezeti tagok családjához magyarul címzett üdvözleteket juttattak el, s ezek zömmel célba értek, kézbesítette a posta. Az, amit teszünk, nem elegendő ahhoz, hogy egyenlő mértékben használjuk a két nyelvet Háromszéken. Szükség van arra is, hogy az emberek feleszméljenek, s ki-ki a maga háza táján tegyen ennek érdekében – összegzett. Emlékeztetett: szervezetük létrejötte óta folyamatosan munkálkodik azért, hogy a magyar nyelv minél szélesebb körben elfogadott és a mindennapokban zavartalanul használható legyen. Mivel egyre több igénylés érkezett, a tavaly szétosztott kaputáblákból az EMI újabb ezer darabot nyomtatott, ezeket az érdeklődők a Lábas Házban található Turulmadár Ifjúsági Irodában vagy a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központban vehetik át, de megrendelhetők a 0754 902 518-as telefonon is, az önkéntesek házhoz viszik azokat.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Nem vagyunk képesek élni azon jogainkkal, amelyek megilletnek, bár lehetőségünk lenne magyar űrlapokat, magyar ügyfélszolgálatot egyaránt igényelni – hívta fel a figyelmet Mihály István, az Erdélyi Magyar Ifjak sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján, annak kapcsán, hogy a napokban látványosan bővül az egy évvel korábban kezdeményezett kétnyelvűségi akciójuk. Tavaly nyáron 1200 Harapós kutya és Parkolni tilos feliratú táblát osztottak szét a megyeszékhelyen az EMI ifjú önkéntesei, akik most főként intézmények, cégek, üzletek vezetőit keresik fel annak érdekében, hogy a zömmel román feliratok helyére kétnyelvű tájékoztatók kerüljenek. Az év hátralévő részében több mint kétezer, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat támogatásával elkészült magyar és román nyelvű feliratot szórnak szét a városban. Az EMI egyik prioritása, hogy kétnyelvűre cserélje az intézményekben egyik leggyakrabban használt, a dohányzást tiltó román feliratokat, s ezzel együtt további kísérő táblákat is átadnak majd – így egyebek mellett ösztönzik a ki- és bejáratra, a mobiltelefon használatát tiltó vagy a 112-es sürgősségi hívószámra vonatkozó tájékoztatók kétnyelvűre történő cseréjét. A szervezet felmérései azt tükrözik: a fogyasztóvédelmi tájékoztatókat is többnyire román nyelven függesztik ki a boltokban, ám ha a vásárló magyarul is értesül arról, hol tehet panaszt, talán többen élnek ezzel a lehetőséggel – vélekedett a sepsiszentgyörgyi elnök. Mihály István hangsúlyozta: élni kell a magyar nyelvhasználat lehetőségével. Ezt egyébként tesztelték is: a szervezeti tagok családjához magyarul címzett üdvözleteket juttattak el, s ezek zömmel célba értek, kézbesítette a posta. Az, amit teszünk, nem elegendő ahhoz, hogy egyenlő mértékben használjuk a két nyelvet Háromszéken. Szükség van arra is, hogy az emberek feleszméljenek, s ki-ki a maga háza táján tegyen ennek érdekében – összegzett. Emlékeztetett: szervezetük létrejötte óta folyamatosan munkálkodik azért, hogy a magyar nyelv minél szélesebb körben elfogadott és a mindennapokban zavartalanul használható legyen. Mivel egyre több igénylés érkezett, a tavaly szétosztott kaputáblákból az EMI újabb ezer darabot nyomtatott, ezeket az érdeklődők a Lábas Házban található Turulmadár Ifjúsági Irodában vagy a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központban vehetik át, de megrendelhetők a 0754 902 518-as telefonon is, az önkéntesek házhoz viszik azokat.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. november 14.
Ma kerül ki az első magyar utcanévtábla
Ma helyezi ki az első magyar utcanévtáblát a marosvásárhelyi Kossuth utcában az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Sorbán Attila Örs, az EMI országos elnöke. Mint ismeretes, a szervezet november hatodikától minden marosvásárhelyi lakosnak, aki úgy dönt, kihelyezné házának falára, ingyenesen a rendelkezésére bocsátja a magyar utcanévtáblát.
Az EMI elnöke hangsúlyozta, mindig is nagyon fontosnak tartották, hogy a kétnyelvűség Erdélyben érvényre jusson, ezért miután a vásárhelyi tanács nem szavazta meg a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó határozattervezetet, az EMI úgy döntött, kezébe veszi az ügyet, és bárkinek a kérésére ingyenesen elkészítik a régi magyar utcaneveket tartalmazó piros-fehér színű táblákat, és azt fel is szerelik az igénylő házára. Mint mondta, azért választották a piros-fehér színkombinációt, mivel a magyar nyelvterületen ezeket használták. Eddig Marosvásárhelyen 14-en jelezték, hogy igényt tartanak az ingyenes magyar nyelvű utcanévtáblára, az elsőt ma délben 14 órakor helyezik ki a Kossuth utca sarkánál (Rádió Gagával szemben) a Kossuth Lajos utca felirattal, utána pedig a Mihai Viteazul utcai Demokráciaközpontnak adományozzák a Klastrom utca felirattal ellátott táblát. Sorbán Attila Örs elmondta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal partnerséget kötöttek, így tegnaptól a demokráciaközpontokban is igényelhetők a magyar, illetve a kétnyelvű utcanévtáblák.
Az EMI elnöke kifejtette, arra kérik a román hatóságokat, ne nevezzék át a magyar történelmi személyiségeket, mint ahogy az Kinizsi Pál esetében történt, a Kinizsi Pál utca román fordításban ugyanis Paul Chinezu lett, ami Kínai Pált jelent.
A Népújság kérdésére, hogy számoltak-e azzal, hogy a hatóságok esetleg bírságot rónak ki azokra a lakókra, akik engedély nélkül kihelyezik a táblát házuk homlokzatára, Sorbán Attila Örs úgy nyilatkozott, konzultáltak a jogtanácsosaikkal, akik azt állítják, a vonatkozó törvény kétesen fogalmaz, viszont ha a cégek kihelyezik a székhelyet jelző táblát, úgy remélhetőleg az utcanévtáblák sem szúrnak senkinek szemet. – A kulturális örökség részeként számon tartott épületekre bármiféle táblát ki akar valaki helyezni, mindenképpen engedély birtokában teheti meg, viszont ha valakinek a saját magánházáról van szó, akkor nem lehet gond – állítja az elnök.
(menyhárt)
Népújság (Marosvásárhely)
Ma helyezi ki az első magyar utcanévtáblát a marosvásárhelyi Kossuth utcában az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Sorbán Attila Örs, az EMI országos elnöke. Mint ismeretes, a szervezet november hatodikától minden marosvásárhelyi lakosnak, aki úgy dönt, kihelyezné házának falára, ingyenesen a rendelkezésére bocsátja a magyar utcanévtáblát.
Az EMI elnöke hangsúlyozta, mindig is nagyon fontosnak tartották, hogy a kétnyelvűség Erdélyben érvényre jusson, ezért miután a vásárhelyi tanács nem szavazta meg a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó határozattervezetet, az EMI úgy döntött, kezébe veszi az ügyet, és bárkinek a kérésére ingyenesen elkészítik a régi magyar utcaneveket tartalmazó piros-fehér színű táblákat, és azt fel is szerelik az igénylő házára. Mint mondta, azért választották a piros-fehér színkombinációt, mivel a magyar nyelvterületen ezeket használták. Eddig Marosvásárhelyen 14-en jelezték, hogy igényt tartanak az ingyenes magyar nyelvű utcanévtáblára, az elsőt ma délben 14 órakor helyezik ki a Kossuth utca sarkánál (Rádió Gagával szemben) a Kossuth Lajos utca felirattal, utána pedig a Mihai Viteazul utcai Demokráciaközpontnak adományozzák a Klastrom utca felirattal ellátott táblát. Sorbán Attila Örs elmondta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal partnerséget kötöttek, így tegnaptól a demokráciaközpontokban is igényelhetők a magyar, illetve a kétnyelvű utcanévtáblák.
Az EMI elnöke kifejtette, arra kérik a román hatóságokat, ne nevezzék át a magyar történelmi személyiségeket, mint ahogy az Kinizsi Pál esetében történt, a Kinizsi Pál utca román fordításban ugyanis Paul Chinezu lett, ami Kínai Pált jelent.
A Népújság kérdésére, hogy számoltak-e azzal, hogy a hatóságok esetleg bírságot rónak ki azokra a lakókra, akik engedély nélkül kihelyezik a táblát házuk homlokzatára, Sorbán Attila Örs úgy nyilatkozott, konzultáltak a jogtanácsosaikkal, akik azt állítják, a vonatkozó törvény kétesen fogalmaz, viszont ha a cégek kihelyezik a székhelyet jelző táblát, úgy remélhetőleg az utcanévtáblák sem szúrnak senkinek szemet. – A kulturális örökség részeként számon tartott épületekre bármiféle táblát ki akar valaki helyezni, mindenképpen engedély birtokában teheti meg, viszont ha valakinek a saját magánházáról van szó, akkor nem lehet gond – állítja az elnök.
(menyhárt)
Népújság (Marosvásárhely)
2012. november 20.
Németh bízik az EMNP parlamenti bejutásában
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország nyitott az együttműködésre a decemberi választások után megalakuló új román kormánnyal.
Az államtitkár hétfőn az Országházban találkozott Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével, majd az azt követő sajtótájékoztatójukon kifejtette: több közös cél megvalósításáért dolgozhatnának együtt az új román kormánnyal, például az erős Közép-Európa megteremtéséért és az alapvető emberi és kisebbségi jogok biztosításáért.
Véleménye szerint nagy siker, hogy az elmúlt időszak romániai belpolitikai változásai nem érintették a honosítás folyamatát, és remélhetőleg ez a jövőben is így marad. Ugyanakkor május óta „némi megtorpanás” érzékelhető a magyar-román kapcsolatokban, ami azt mutatja, hogy „egyáltalán nem vagyunk sikerre és győzelemre ítélve” a kétoldalú kapcsolatépítésben - mutatott rá Németh Zsolt.
Az államtitkár kiemelte, fontos, hogy az erdélyi magyarok minél nagyobb számban menjenek el szavazni decemberben, mert csak így lehet erős képviseletük a román törvényhozásban. Remélhetőleg mindkét, „eltérő hangsúlyokat megfogalmazó” magyar párt bejut a parlamentbe - tette hozzá.
Toró T. Tibor azt mondta, az erdélyi magyarok helyzetére az autonómia jelenthetne megoldást, ezért rendeznek tüntetést november 24-én Sepsiszentgyörgyön. Az EMNP célja, hogy hiteles képviselője legyen az autonómiatörekvéseknek - tette hozzá. A nemzetpolitikai törekvések remélhetőleg a pártpolitika fölé emelkednek - fogalmazott.
Németh Zsolt közölte, abból az alkalomból találkozott az EMNP elnökével, hogy két éve írtak alá megállapodást az erdélyi Demokrácia Központok felállításáról. A 28 intézmény azóta a honosítási folyamat nélkülözhetetlen szereplője lett, a magyar külképviseleti rendszer „meghosszabbított karjaiként” működnek - mondta.
Toró T. Tibor szerint is sikertörténet a központok eddigi működése, hiszen az elmúlt két évben mintegy 230 ezer ember kereste fel ezeket. Ők segítséget, információt kapnak a központokban, tehát nemcsak szimbolikus lépés volt a létrehozásuk, hanem valós igény van a munkájukra - hangsúlyozta.
MTI
Krónika (Kolozsvár)
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország nyitott az együttműködésre a decemberi választások után megalakuló új román kormánnyal.
Az államtitkár hétfőn az Országházban találkozott Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével, majd az azt követő sajtótájékoztatójukon kifejtette: több közös cél megvalósításáért dolgozhatnának együtt az új román kormánnyal, például az erős Közép-Európa megteremtéséért és az alapvető emberi és kisebbségi jogok biztosításáért.
Véleménye szerint nagy siker, hogy az elmúlt időszak romániai belpolitikai változásai nem érintették a honosítás folyamatát, és remélhetőleg ez a jövőben is így marad. Ugyanakkor május óta „némi megtorpanás” érzékelhető a magyar-román kapcsolatokban, ami azt mutatja, hogy „egyáltalán nem vagyunk sikerre és győzelemre ítélve” a kétoldalú kapcsolatépítésben - mutatott rá Németh Zsolt.
Az államtitkár kiemelte, fontos, hogy az erdélyi magyarok minél nagyobb számban menjenek el szavazni decemberben, mert csak így lehet erős képviseletük a román törvényhozásban. Remélhetőleg mindkét, „eltérő hangsúlyokat megfogalmazó” magyar párt bejut a parlamentbe - tette hozzá.
Toró T. Tibor azt mondta, az erdélyi magyarok helyzetére az autonómia jelenthetne megoldást, ezért rendeznek tüntetést november 24-én Sepsiszentgyörgyön. Az EMNP célja, hogy hiteles képviselője legyen az autonómiatörekvéseknek - tette hozzá. A nemzetpolitikai törekvések remélhetőleg a pártpolitika fölé emelkednek - fogalmazott.
Németh Zsolt közölte, abból az alkalomból találkozott az EMNP elnökével, hogy két éve írtak alá megállapodást az erdélyi Demokrácia Központok felállításáról. A 28 intézmény azóta a honosítási folyamat nélkülözhetetlen szereplője lett, a magyar külképviseleti rendszer „meghosszabbított karjaiként” működnek - mondta.
Toró T. Tibor szerint is sikertörténet a központok eddigi működése, hiszen az elmúlt két évben mintegy 230 ezer ember kereste fel ezeket. Ők segítséget, információt kapnak a központokban, tehát nemcsak szimbolikus lépés volt a létrehozásuk, hanem valós igény van a munkájukra - hangsúlyozta.
MTI
Krónika (Kolozsvár)
2012. november 23.
Két éve jöttek létre a Demokrácia Központok
November 24-én lesz két éve, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Budapesten aláírta a Magyar Külügyminisztériummal, a Nemzetpolitikai Államtitkársággal és Wetzel Tamás honosításért felelős minisztériumi biztossal azt a dokumentumot, amely kimondja a Demokrácia Központok létrejöttét, és ily módon elkezdődhetett az erdélyi honosítási folyamat.
Sándor Krisztina elmondta: két év alatt 230 ezer erdélyi fordult meg a 28 honosítással foglalkozó irodák egyikében. A Demokrácia Központot honosítási kérelmeikkel megkeresők iratcsomói közül 74 717 lezártnak tekinthető, és ennek köszönhetően 121 637 erdélyi kapta már meg könnyített honosítási eljárással a magyar állampolgárságot. Szász Péter közölte: a kincses városban 25 655-en érdeklődtek, 7784 iratcsomó lezártnak tekinthető, és 13050 személy szerezte meg a magyar állampolgárságot. Gergely Balázs elmondta: jelen volt Budapesten, amikor Toró T. Tibor aláírta a fentebbi dokumentumot.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az EMNT huszonnyolc erdélyi városban létesített irodát, amelyek hálózatot alkottak. – Az első hat hónapban természetesen nagyon sokan keresték fel a Demokrácia Központokat. A magyar állampolgárságot és a központok segítségét igénybe vevő személyek 53,84 százaléka székelyföldi volt. Közép-erdélyi a kérelmezők 13,67 százaléka, a Partiumbeliek aránya pedig 32,44 százalék. A huszonnyolc iroda közül legtöbben a csíkszeredait, a marosvásárhelyit, a kolozsvárit, a szatmárnémetit és a székelyudvarhelyit keresték fel. A csíkszeredai Demokrácia Központ segítségét 14 568-an, míg a székelyudvarhelyiét 10 582-en igényelték. A huszonnyolc iroda mellett kisebb településekre is ellátogattunk, és segítettünk az iratok lefordításában, a dossziék összeállításában – magyarázta Sándor Krisztina. Megemlítette továbbá, hogy a www.demokraciakozpont.org honlapon bárki tájékozódhat a hozzá legközelebb található központ ügyfélfogadási órarendjéről, vagy a 0264-308-208-as vezetékes számon érdeklődhet a magyar állampolgárság igényléséről.
Szász Péter, az EMNT-iroda kolozsvári vezetője a Demokrácia Központok és a konzulátusok közötti jó együttműködést emelte ki. Szásztól megtudtuk: Kalotaszegen sokkal többen igényelték a magyar állampolgárságot, mint a Mezőségen. Kolozs megyében kiszálltak Székre, Bonchidára, Ördöngösfüzesre, Detrehemtelepre, Jegenyére, Körösfőre, Tordára, Magyarszovátra, Nádasdarócra és Magyarkapusra.
Zárszóként Gergely Balázs, az EMNP alelnöke köszönetet mondott a huszonnyolc központ közel száz munkatársának a tevékenységéért. Szász Péter a történelmi magyar egyházak támogatását említette, amikor a központ kihelyezett tevékenységeit az egyház által a rendelkezésükre bocsátott gyülekezeti termekben fejthette ki. Gergelytől azt is megtudtuk, hogy a magyar állampolgárság elnyerése közösségkovácsoló tény is, hiszen Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben már megalakult a Magyar Állampolgárok Klubja.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
November 24-én lesz két éve, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Budapesten aláírta a Magyar Külügyminisztériummal, a Nemzetpolitikai Államtitkársággal és Wetzel Tamás honosításért felelős minisztériumi biztossal azt a dokumentumot, amely kimondja a Demokrácia Központok létrejöttét, és ily módon elkezdődhetett az erdélyi honosítási folyamat.
Sándor Krisztina elmondta: két év alatt 230 ezer erdélyi fordult meg a 28 honosítással foglalkozó irodák egyikében. A Demokrácia Központot honosítási kérelmeikkel megkeresők iratcsomói közül 74 717 lezártnak tekinthető, és ennek köszönhetően 121 637 erdélyi kapta már meg könnyített honosítási eljárással a magyar állampolgárságot. Szász Péter közölte: a kincses városban 25 655-en érdeklődtek, 7784 iratcsomó lezártnak tekinthető, és 13050 személy szerezte meg a magyar állampolgárságot. Gergely Balázs elmondta: jelen volt Budapesten, amikor Toró T. Tibor aláírta a fentebbi dokumentumot.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az EMNT huszonnyolc erdélyi városban létesített irodát, amelyek hálózatot alkottak. – Az első hat hónapban természetesen nagyon sokan keresték fel a Demokrácia Központokat. A magyar állampolgárságot és a központok segítségét igénybe vevő személyek 53,84 százaléka székelyföldi volt. Közép-erdélyi a kérelmezők 13,67 százaléka, a Partiumbeliek aránya pedig 32,44 százalék. A huszonnyolc iroda közül legtöbben a csíkszeredait, a marosvásárhelyit, a kolozsvárit, a szatmárnémetit és a székelyudvarhelyit keresték fel. A csíkszeredai Demokrácia Központ segítségét 14 568-an, míg a székelyudvarhelyiét 10 582-en igényelték. A huszonnyolc iroda mellett kisebb településekre is ellátogattunk, és segítettünk az iratok lefordításában, a dossziék összeállításában – magyarázta Sándor Krisztina. Megemlítette továbbá, hogy a www.demokraciakozpont.org honlapon bárki tájékozódhat a hozzá legközelebb található központ ügyfélfogadási órarendjéről, vagy a 0264-308-208-as vezetékes számon érdeklődhet a magyar állampolgárság igényléséről.
Szász Péter, az EMNT-iroda kolozsvári vezetője a Demokrácia Központok és a konzulátusok közötti jó együttműködést emelte ki. Szásztól megtudtuk: Kalotaszegen sokkal többen igényelték a magyar állampolgárságot, mint a Mezőségen. Kolozs megyében kiszálltak Székre, Bonchidára, Ördöngösfüzesre, Detrehemtelepre, Jegenyére, Körösfőre, Tordára, Magyarszovátra, Nádasdarócra és Magyarkapusra.
Zárszóként Gergely Balázs, az EMNP alelnöke köszönetet mondott a huszonnyolc központ közel száz munkatársának a tevékenységéért. Szász Péter a történelmi magyar egyházak támogatását említette, amikor a központ kihelyezett tevékenységeit az egyház által a rendelkezésükre bocsátott gyülekezeti termekben fejthette ki. Gergelytől azt is megtudtuk, hogy a magyar állampolgárság elnyerése közösségkovácsoló tény is, hiszen Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben már megalakult a Magyar Állampolgárok Klubja.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2012. november 25.
Honosítás, és az érmelléki öntudat erősítése
Együttműködési megállapodás két éves évfordulójának megünneplésére, illetve a “Szülőföldünk: Bihari Érmellék” című kiadvány bemutatására került sor szombat délután az érmihályfalvi Padlás Galériában, az EMNT megyei szervezetének rendezésében.
Mintegy százan vettek részt a szombat délutáni eseményen, az érkezőket a honosítási eljárás során előkerült érdekes kordokumentumokból összeállított kiállítás falakra helyezett darabjai “irányították” a Padlás Galériába. A megjelenteket Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) partiumi régióelnöke köszöntötte, azzal, hogy “újabb idegeninvázió van Érmihályfalván” – utalva a helyi polgármesternek egy korábbi rendezvényük kapcsán tett kijelentésére. Dr.Wetzel Tamás, a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának miniszteri biztosa szólt a továbbiakban, felelevenítve, hogy “mintha tegnap lett volna” az, amikor a minisztérium együttműködési megállapodást írt alá az EMNT-vel az egyszerűsített honosítási eljárás lebonyolítására. Ami ellenben az azóta lezajlott hatalmas munkát illeti, akár 20 évnek is tűnhet a két esztendő, tette hozzá, adatokat is sorolva: 330 ezren kérelmezték az állampolgárságot, közülük 220 ezren Erdélyből, 90% pedig túl van az eskütételen, 150 ezren névmódosítást is kérelmeztek. Később, kérdésre adott válaszból azt is megtudtuk, hogy az anyakönyvi iratok kiadásával mintegy egy éves késében vannak.
Nemzetegyesítés
Idén mindössze 10%-kal kevesebb a kérelmező mint tavaly, a legtöbb kérelmet pedig Létavértesen iktatták. A biztos egyúttal köszönetet mondott a munkában részt vevő polgármestereknek és jegyzőknek, közülük jelen volt a szomszédos Nyírábrányból Nyíri Béla polgármester, és Kiss Edit jegyző, illetve a “csúcstartó” létavértesi jegyző, Dezső Angéla. Dr. Nagyhajú Béla, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) igazgatója azt emelte ki, hogy a honosítás a nemzetegyesítés fontos feladata, de kiemelkedő szerepe van a testvértelepülési kapcsolatoknak is. Ugyanakkor cáfolta azt a híresztelést, hogy a könnyített honosítási eljárást bárki is meg akarná szüntetni. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke köszönetet mondott azoknak, aki részesei a honosításnak, és kiemelte az Orbán-kormány érdemeit ebben a kezdeményezésben, emlékeztetve, hogy például Románia már 10 évvel korábban tett hasonló lépéseket az övéi érdekében. Zatykó Gyula, aki két éve az EMNT vezetője volt, visszaemlékezett a megállapodás előkészítésére, megkötésére, a Demokrácia Központok alapítására, majd a “közhasznú munka” beindulására. Nyíri Béla nyírábrányi polgármester kötelességnek és megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehetnek a honosítási eljárásban.
Helytállás
Bár a rendezvény végén került sor rá, de itt említjük meg, hogy a honosításban kifejtett munkájukért az EMNT Magyar Helytállás Díját vehette át dr.Wetzel Tamás, dr. Nagyhajú Béla, Nyíri Béla, Kiss Edit, Dezső Angéla és Czeglédi Júlia, a helyi Demokrácia Központ irodavezetője. A rendezvény második részében könyvbemutatóra került sor, Szilágyi Ferenc-Czeglédi Júlia-Molnár Zsolt: Szülőföldünk Bihari Érmellék című albumát vehettük kézbe. A szerzők nevében dr.Szilágyi Ferenc mondta el, hogy a kiadvány célja, erősíteni a partiumi, érmelléki öntudatot. A kiadvány három részből áll: az első az Érmellék “önmeghatározása” földrajzi, néprajzi, közigazgatási, történelmi szempontok alapján; a második rész egy úgynevezett településtár, mely fontos épületek, emlékhelyek fotóival mutatja be a régió településeit; a harmadik pedig egy dokumentumtár, hely 25 család iratait, tárgyi emlékeit mutatja be, melyek a honosítási eljárás során, vagy kapcsán kerültek előtérbe (az érintett családok is meghívót kaptak az eseményre). Az albumot minden jelenlévő ingyen megkapta, az a továbbiakban 35 lejért vásárolható meg az EMNT-irodákban (Demokrácia Központokban). Jövő pénteken, november 30-án 17 órától Raffay Ernő: Politizáló szabadkőművesség című új kötetének bemutatóját tartja az EMNT az érmihályfalvi Padlás Galériában.
Rencz Csaba
Erdon.ro
Együttműködési megállapodás két éves évfordulójának megünneplésére, illetve a “Szülőföldünk: Bihari Érmellék” című kiadvány bemutatására került sor szombat délután az érmihályfalvi Padlás Galériában, az EMNT megyei szervezetének rendezésében.
Mintegy százan vettek részt a szombat délutáni eseményen, az érkezőket a honosítási eljárás során előkerült érdekes kordokumentumokból összeállított kiállítás falakra helyezett darabjai “irányították” a Padlás Galériába. A megjelenteket Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) partiumi régióelnöke köszöntötte, azzal, hogy “újabb idegeninvázió van Érmihályfalván” – utalva a helyi polgármesternek egy korábbi rendezvényük kapcsán tett kijelentésére. Dr.Wetzel Tamás, a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának miniszteri biztosa szólt a továbbiakban, felelevenítve, hogy “mintha tegnap lett volna” az, amikor a minisztérium együttműködési megállapodást írt alá az EMNT-vel az egyszerűsített honosítási eljárás lebonyolítására. Ami ellenben az azóta lezajlott hatalmas munkát illeti, akár 20 évnek is tűnhet a két esztendő, tette hozzá, adatokat is sorolva: 330 ezren kérelmezték az állampolgárságot, közülük 220 ezren Erdélyből, 90% pedig túl van az eskütételen, 150 ezren névmódosítást is kérelmeztek. Később, kérdésre adott válaszból azt is megtudtuk, hogy az anyakönyvi iratok kiadásával mintegy egy éves késében vannak.
Nemzetegyesítés
Idén mindössze 10%-kal kevesebb a kérelmező mint tavaly, a legtöbb kérelmet pedig Létavértesen iktatták. A biztos egyúttal köszönetet mondott a munkában részt vevő polgármestereknek és jegyzőknek, közülük jelen volt a szomszédos Nyírábrányból Nyíri Béla polgármester, és Kiss Edit jegyző, illetve a “csúcstartó” létavértesi jegyző, Dezső Angéla. Dr. Nagyhajú Béla, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) igazgatója azt emelte ki, hogy a honosítás a nemzetegyesítés fontos feladata, de kiemelkedő szerepe van a testvértelepülési kapcsolatoknak is. Ugyanakkor cáfolta azt a híresztelést, hogy a könnyített honosítási eljárást bárki is meg akarná szüntetni. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke köszönetet mondott azoknak, aki részesei a honosításnak, és kiemelte az Orbán-kormány érdemeit ebben a kezdeményezésben, emlékeztetve, hogy például Románia már 10 évvel korábban tett hasonló lépéseket az övéi érdekében. Zatykó Gyula, aki két éve az EMNT vezetője volt, visszaemlékezett a megállapodás előkészítésére, megkötésére, a Demokrácia Központok alapítására, majd a “közhasznú munka” beindulására. Nyíri Béla nyírábrányi polgármester kötelességnek és megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehetnek a honosítási eljárásban.
Helytállás
Bár a rendezvény végén került sor rá, de itt említjük meg, hogy a honosításban kifejtett munkájukért az EMNT Magyar Helytállás Díját vehette át dr.Wetzel Tamás, dr. Nagyhajú Béla, Nyíri Béla, Kiss Edit, Dezső Angéla és Czeglédi Júlia, a helyi Demokrácia Központ irodavezetője. A rendezvény második részében könyvbemutatóra került sor, Szilágyi Ferenc-Czeglédi Júlia-Molnár Zsolt: Szülőföldünk Bihari Érmellék című albumát vehettük kézbe. A szerzők nevében dr.Szilágyi Ferenc mondta el, hogy a kiadvány célja, erősíteni a partiumi, érmelléki öntudatot. A kiadvány három részből áll: az első az Érmellék “önmeghatározása” földrajzi, néprajzi, közigazgatási, történelmi szempontok alapján; a második rész egy úgynevezett településtár, mely fontos épületek, emlékhelyek fotóival mutatja be a régió településeit; a harmadik pedig egy dokumentumtár, hely 25 család iratait, tárgyi emlékeit mutatja be, melyek a honosítási eljárás során, vagy kapcsán kerültek előtérbe (az érintett családok is meghívót kaptak az eseményre). Az albumot minden jelenlévő ingyen megkapta, az a továbbiakban 35 lejért vásárolható meg az EMNT-irodákban (Demokrácia Központokban). Jövő pénteken, november 30-án 17 órától Raffay Ernő: Politizáló szabadkőművesség című új kötetének bemutatóját tartja az EMNT az érmihályfalvi Padlás Galériában.
Rencz Csaba
Erdon.ro
2013. január 12.
A juttatás jogos (Kuláktörvény)
Az egykor kuláknak nyilvánítottaknak járó szociális juttatásról tartott sajtótájékoztatót Kátai Zsuzsanna sepsiszentgyörgyi tanárnő, Balázs Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt kézdivásárhelyi szervezetének elnöke és Johann Taierling néppárti önkormányzati képviselő a párt kézdivásárhelyi székházában tegnap.
Balázs Attila elmondta, amióta péntekenként beindult az ingyenes jogi tanácsadás, sokan felkeresték székházukat. Decembertől elfogytak anyagi forrásaik, ezért a négy néppárti tanácstag lemondott üléspénze egy részéről, hogy fedezni lehessen Kátai Zsuzsanna kiszállási költségeit. Az irodát fénymásolóval is ellátták, hogy az iratok sokszorosításával is segíteni tudjanak a hozzájuk fordulóknak. Johann Taierling kifejtette, elvárná, hogy a felső-háromszéki magyar polgármesterek a jogosultak mellé álljanak, és alkalmazzák a jogszabályt.
Kátai Zsuzsanna arról számolt be, hogy az egykori kulákokat ért sérelmekért járó havi juttatás kifizetését az 1990/118-as törvény szabályozza, a politikai üldözötteknek járó társadalmi juttatás címszó alatt, és – habár huszonkét éve életbe lépett a jogszabály – Háromszéken mindig akadozott érvényesítése, az üggyel foglalkozó hivatalok eltanácsolták a hozzájuk fordulókat azzal a „rablómesével”, hogy a jogszabály a kulákokra nem vonatkozik. A törvényalkotó nem használja a kulák szót – hangsúlyozta –, hanem a kényszerlakhelyet, mivel az volt a szándéka, hogy ne csak a kulákokra, hanem a többi megbélyegzettre, a volt „kizsákmányolókra” is érvényes legyen. Hiába rendelkeznek a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság által kibocsátott üldözési dosszié másolatával is, pereskedni kényszerülnek. Idős embereket tesznek útra, hogy fölöslegesen pereljenek, ami sok jogosultnak elveszi a kedvét. Az iratok beszerzése is bonyolult, bürokratikus. A megyei bizottság a legtöbb esetben nem adja meg a juttatást, ezért a harmincnapos fellebbezés után perelni kényszerülnek. Akik pereltek, megnyerték a jogi eljárást, és az igény benyújtásának időpontjáig visszamenőleg is megkapták a nekik járó havi összeget. A törvénynek nincs jogvesztő határideje, így most is benyújthatják az igénylést azok, akik úgy értékelik, jogosultak lennének a juttatásra, az iratcsomók összeállításában segítséget nyújt – mondotta Kátai Zsuzsanna –, azt is kiemelve, hogy több polgármesteri hivatalban nem ismerik el az illetőnek járó adókedvezményt. Kátai Zsuzsanna a megyei bizottság 2010-es jelentéséből is felolvasott adatokat. Abban az áll, hogy a bizottsághoz 494 kérés érkezett be, amiből 337-et elutasítottak, 132 pedig pozitív elbírálásban részesült, amiből 66-ot végleges és visszavonhatatlan bírósági döntés alapján fogadtak el.
Kátai Zsuzsanna minden pénteken 9–11 óráig a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központban, 12 és 14 óra között pedig a Néppárt kézdivásárhelyi székházában, a Gábor Áron tér 13. szám alatt tart ingyenes jogi tanácsadást.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
Az egykor kuláknak nyilvánítottaknak járó szociális juttatásról tartott sajtótájékoztatót Kátai Zsuzsanna sepsiszentgyörgyi tanárnő, Balázs Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt kézdivásárhelyi szervezetének elnöke és Johann Taierling néppárti önkormányzati képviselő a párt kézdivásárhelyi székházában tegnap.
Balázs Attila elmondta, amióta péntekenként beindult az ingyenes jogi tanácsadás, sokan felkeresték székházukat. Decembertől elfogytak anyagi forrásaik, ezért a négy néppárti tanácstag lemondott üléspénze egy részéről, hogy fedezni lehessen Kátai Zsuzsanna kiszállási költségeit. Az irodát fénymásolóval is ellátták, hogy az iratok sokszorosításával is segíteni tudjanak a hozzájuk fordulóknak. Johann Taierling kifejtette, elvárná, hogy a felső-háromszéki magyar polgármesterek a jogosultak mellé álljanak, és alkalmazzák a jogszabályt.
Kátai Zsuzsanna arról számolt be, hogy az egykori kulákokat ért sérelmekért járó havi juttatás kifizetését az 1990/118-as törvény szabályozza, a politikai üldözötteknek járó társadalmi juttatás címszó alatt, és – habár huszonkét éve életbe lépett a jogszabály – Háromszéken mindig akadozott érvényesítése, az üggyel foglalkozó hivatalok eltanácsolták a hozzájuk fordulókat azzal a „rablómesével”, hogy a jogszabály a kulákokra nem vonatkozik. A törvényalkotó nem használja a kulák szót – hangsúlyozta –, hanem a kényszerlakhelyet, mivel az volt a szándéka, hogy ne csak a kulákokra, hanem a többi megbélyegzettre, a volt „kizsákmányolókra” is érvényes legyen. Hiába rendelkeznek a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság által kibocsátott üldözési dosszié másolatával is, pereskedni kényszerülnek. Idős embereket tesznek útra, hogy fölöslegesen pereljenek, ami sok jogosultnak elveszi a kedvét. Az iratok beszerzése is bonyolult, bürokratikus. A megyei bizottság a legtöbb esetben nem adja meg a juttatást, ezért a harmincnapos fellebbezés után perelni kényszerülnek. Akik pereltek, megnyerték a jogi eljárást, és az igény benyújtásának időpontjáig visszamenőleg is megkapták a nekik járó havi összeget. A törvénynek nincs jogvesztő határideje, így most is benyújthatják az igénylést azok, akik úgy értékelik, jogosultak lennének a juttatásra, az iratcsomók összeállításában segítséget nyújt – mondotta Kátai Zsuzsanna –, azt is kiemelve, hogy több polgármesteri hivatalban nem ismerik el az illetőnek járó adókedvezményt. Kátai Zsuzsanna a megyei bizottság 2010-es jelentéséből is felolvasott adatokat. Abban az áll, hogy a bizottsághoz 494 kérés érkezett be, amiből 337-et elutasítottak, 132 pedig pozitív elbírálásban részesült, amiből 66-ot végleges és visszavonhatatlan bírósági döntés alapján fogadtak el.
Kátai Zsuzsanna minden pénteken 9–11 óráig a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központban, 12 és 14 óra között pedig a Néppárt kézdivásárhelyi székházában, a Gábor Áron tér 13. szám alatt tart ingyenes jogi tanácsadást.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2013. január 15.
Aláírásgyűjtést indított az EMNP a felvidéki magyarokért
A magyar állampolgárságot igénylő felvidéki magyarok támogatása érdekében indított szolidaritási aláírásgyűjtést az Erdélyi Magyar Néppárt. „Sorozatosan zaklatják a magyar állampolgárságot kérő felvidéki magyarokat.
Ezzel szemben nálunk eddig kétszázezer az igénylők száma, őket semmiféle zaklatás nem érte, elfogadták igényüket. A legdurvábban Mircea Geoană nyilatkozott a magyar állampolgárság igénylése ellen, aktív nosztalgiának nevezve azt” – nyilatkozta Nemes Előd, a párt háromszéki elnöke, hozzáfűzve: a felvidéki magyaroknak kell érezniük, hogy rájuk is gondolunk, támogatjuk őket a rendelkezésünkre álló eszközökkel.
Az aláírásgyűjtésbe egyházakat, civil szervezeteket is bevonnak, a támogatókat várják a Demokrácia Központokban is. Eddig ötszáz kézjegy gyűlt össze. Cél, hogy minél többen aláírjanak, Erdély ezzel segíthet – szögezte le Nemes Előd.
Bokor Gábor
Háromszék
Erdély.ma,
A magyar állampolgárságot igénylő felvidéki magyarok támogatása érdekében indított szolidaritási aláírásgyűjtést az Erdélyi Magyar Néppárt. „Sorozatosan zaklatják a magyar állampolgárságot kérő felvidéki magyarokat.
Ezzel szemben nálunk eddig kétszázezer az igénylők száma, őket semmiféle zaklatás nem érte, elfogadták igényüket. A legdurvábban Mircea Geoană nyilatkozott a magyar állampolgárság igénylése ellen, aktív nosztalgiának nevezve azt” – nyilatkozta Nemes Előd, a párt háromszéki elnöke, hozzáfűzve: a felvidéki magyaroknak kell érezniük, hogy rájuk is gondolunk, támogatjuk őket a rendelkezésünkre álló eszközökkel.
Az aláírásgyűjtésbe egyházakat, civil szervezeteket is bevonnak, a támogatókat várják a Demokrácia Központokban is. Eddig ötszáz kézjegy gyűlt össze. Cél, hogy minél többen aláírjanak, Erdély ezzel segíthet – szögezte le Nemes Előd.
Bokor Gábor
Háromszék
Erdély.ma,
2013. április 18.
Sipos Zoltán: HOL AZ A GURIGA? Magyar állami vállalatok adományai segítik az EMNP-projektet
2013. április 18.
Bevallásuk szerint a kampány körülbelül 100 ezer euró
Az EMNP Országos Választási Hatóság (BEC) honlapján közzétett beszámolójából kiderül, hogy a pártnak a 2012-es parlamenti választások során összesen 557 363 RON (127 ezer euró) jövedelme volt, a kiadásai 501 204 RON-ra (114 ezer euró) rúgtak, tehát sikerült enyhén pluszban zárni. Az EMNP jogi- és magánszemélyektől összesen 9200 RON (2100 euró) adományt kapott.
Csak találgatni lehet, mennyire tükrözi a valóságot ez a bevallás. Annyi bizonyos, hogy az EMNP-nek a parlamenti választások során egy jelölt után 3500 RON-t kellett letétbe helyeznie – 77 jelölttel számolva csak ez a letét egy 61 ezer eurós tétel (ezt az összeget csak akkor térítik meg, amennyiben a párt bejut a parlamentbe).
Az önkormányzati kampányt is „pluszban” zárták
Ami a 2012-es önkormányzati választásokat illeti, a BEC-hez leadott nyilatkozat szerint az EMNP-nek összesen 516 ezer 625 RON (118 ezer euró) jövedelme volt, kiadásai 491 ezer 681 RON-ra (112 ezer euró) rúgtak, tehát közel 25 ezer lej (6 ezer euró) maradt a pártkasszában.
Ami az adományokat illeti, ezek összege 16 603 RON (3800 euró).
Adatigénylésekkel kerestük meg a támogatókat
Feltételezésünk szerint ezek a számok csak részben tükrözik a valóságot, ezért az Atlátszo.hu magyarországi tényfeltáró portál által működtetett Kimittud-rendszeren keresztül egy sor közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a magyar állami szervekhez illetve állami tulajdonú vállalatokhoz, keresve a Néppárt támogatóit.
Tényfeltáró munkánk eredményének ismertetése előtt azonban röviden összefoglalnánk, mi az, amit eddig az EMNT, illetve EMNP finanszírozásáról tudtunk.
Az EMNT-EMNP szövetség
„(Toró Tibor) jelezte, hogy az új alakulat legfőbb szövetségese az EMNT lesz. Utalt arra is, hogy az új pártot Erdélyben Tőkés László nevével hozzák jogosan összefüggésbe, hiszen éppen azokat az elveket vallja majd magáénak, mint amelyek érvényesüléséért az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke mindeddig maga is küzdött. (...)” Gergely Balázs, interjúrészlet
Ha a Néppárt pénzügyeiről beszélünk, akkor a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács magyarországi támogatásait sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ez azért fontos, mert minden jel arra mutat, hogy a két szervezet között igen szoros, szimbiózis-szerű viszony áll fenn. Úgy véljük, nem túlzás kijelenteni, hogy bár a két szervezet jogi háttere különbözik, erőforrásaik, céljaik tekintetében egyetlen érdekcsoportról beszélünk.
Az EMNT és EMNP viszonyát jól jelzi, hogy a párt bejegyzéséről az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2010. december 4-i, székelyudvarhelyi országos küldöttgyűlése döntött. Nem csak a bejegyzésről szóló elvi döntés mögött áll ott az EMNT: aktivistái a bejegyzéshez szükséges aláírások összegyűjtésében is segédkeztek.
Számtalan összefonódás
Az EMNP vezetősége kivétel nélkül az EMNT-ből érkezett. Az EMNP elnöke, Toró T. Tibor korábban ügyvezető elnöki tisztséget töltött be az EMNT-ben. Az alelnökök hasonlóképp: Gergely Balázs 2009-2011 között az EMNT közép-erdélyi régióelnöke volt, Papp Előd 2003-2011 között az EMNT alapító tagja volt, majd alelnöke lett.
Szilágyi Zsolt is az EMNT alapító tagja majd alelnöke volt évekig, Zatykó Gyula pedig 2008-2011 között volt az EMNT Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja.
A választásokon EMNP-színekben induló jelöltek közül sokan jelen voltak/vannak valamilyen szinten az EMNT-ben. Feltűnő, hogy az EMNT és az EMNP honlapján szembeszökően sok az egymásra hivatkozó hír. És ha mindez nem elég, a Bihar megyei EMNT irodában így jelentkeznek be telefonon: EMNT-EMNP, tessék!
Az EMNT Demokrácia Központ-projektje
Amikor 2010 novemberében az EMNT aláírta a könnyített honosítás végrehajtásáról szóló szerződést, sokan azzal vádolták a szervezetet, hogy a Demokrácia Központok (DK) erdélyi irodahálózatát gyakorlatilag helyi EMNP-pártközpontokként használják majd.
„Mivel Magyarországról is jelentős támogatást kaptok a központok finanszírozására, olyan feltételezéseket is hallani, hogy a Fidesz nemcsak morálisan, hanem anyagiakkal is támogatja az új párt létrejöttét. Ezt hogyan kommentálod? – Én nem látok ilyen összefüggést. Nagyon tisztán és nyomatékosan el szeretném mondani, hogy a Demokrácia Központ hálózat az az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács hálózata, amely konkrét céllal és programmal jött létre, az esetleges pártalakításhoz gyakorlatilag nem kapcsolódik és nem is fog kapcsolódni.” Részlet egy Gergely Balázzsal, a DK-hálózat egykori vezetőjével készült interjúból
Itt dolgozik a második vonal
A 26 irodából álló hálózat címeit böngészve nyilvánvaló, hogy azok az EMNT területi szervezeteinek irodáiban működnek, vagy fordítva: az EMNT területi szervezeteit „fogadták be” a Demokrácia Központok.
A vezetők nyilatkozataiból kiderül, hogy a DK 110 személyt foglalkoztat rész- vagy teljes munkaidőben, fizetésük 870 és 1100 lej között mozog. 30 személy irodavezető igazgatói tisztséget tölt be, ők havi 1200 és 2000 lej közötti összeget kitevő bérben részesülnek. A DK irodahálózat legmagasabb funkcióiban hat személy dolgozik, ők 2000 és 2900 lej közötti összeget keresnek (nem világos, hogy ez az összeg nettó vagy bruttó).
És bár az irodavezetők listáját nem tették közzé, sajtóbeszámolókból össze lehet rakni a névsorukat, és világos, hogy azok rendszerint a helyi EMNT-szervezetek vezetői. Közülük sokan (Kovács Lehel István, Bákai Magdolna, Szász Péter, Hupka Félix, Nemes Előd, Bordás Sándor, Kali István, Turzai Orsolya, Nagy Pál, Nagy József Barna, Beksy Ida) indultak EMNP-színekben a tavalyi választásokon, illetve pártfunkciókkal is rendelkeznek.
>> A Demokrácia Központok irodavezetői és politikai szerepvállalásuk (sajtóbeszámolók alapján) (.xls) >>
A Demokrácia Központ-projekt költségvetéséről eddig nem sokat tudtunk – igaz, azt már elismerték, hogy magyar költségvetési támogatást kapnak.
Kérdésünkre, mely szerint miért nem számoltak be korábban erről a tényről (ti. a magyarországi támogatásokról – szerk. megj.), Toró elmondta, mindig érzékenyen érinti a román közvéleményt az az információ, mely szerint Magyarországról pénzek érkeznek a romániai magyar közösséghez, így létezett egy «gentleman’s agreement» arra vonatkozóan, hogy nem nyilatkoznak erről. Hozzátette, egyébként teljesen normális az, hogy a magyar állam támogatja a többek között a kedvezményes honosítások lebonyolításában szerepet vállaló Demokrácia Központokat. Hangsúlyozta, ezek a pénzek nem a magyar kisebbségnek szánt pénzeket kezelő Bethlen Gábor Alapból származnak, meghívásos pályázat alapján nyerték el az összeget. Toró T. Tibor interjúrészlet
Azonban a Demokrácia Központok honlapján a támogatók menüpont továbbra is üres (támogatásokról szóló információt az EMNT honlapján sem találni).
Mennyi lehet a Demokrácia Központok költségvetése?
Szász Péter irodaigazgató elmondta, a kolozsvári DK központ finanszírozása kapcsán nem tud konkrét adatokkal szolgálni. Az induló tőkét a magánszférából, pályázati pénzekből és egyéb adományokból biztosították, a továbbiakban is élni fognak a pályázási lehetőségekkel a központ fenntartása érdekében.
Egyedüli fogódzó egy Evenimentul Zilei-anyag, mely a román állami szervek ellenőrzése során készült, kiszivárgott dokumentumra hivatkozik. Eszerint az EMNT vagyonkezelője, az önálló jogi személyiséggel rendelkező EMNT Egyesület bankszámláira a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kereteiben működő Irányító Szervezet 2010-ben és 2011-ben összesen 490 ezer eurót utalt a Demokrácia Központok működtetésére.
Az EMNT Egyesület támogatására vonatkozó igénylés elutasítva
A KIM az EMNT Egyesületnek folyósított magyarországi közpénzekre vonatkozó adatigénylésünkre a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi törvényre hivatkozva megtagadta a választ, mondván, hogy a határon túli magyar szervezetek vagy személyek számára nyújtott támogatások kívül esnek az információszabadságról szóló 2011. évi törvény hatályán. Ezügyben jogorvoslathoz folyamodtunk. Annyit azonban sikerült kideríteni, hogy az EMNT Egyesület 2011-ben sikeresen pályázott a népszámlálási kampánnyal, illetve a Mikó Imre terv népszerűsítésével a Külügyminisztériumnál: összesen mintegy 8 ezer eurót kaptak (a Mikó Imre terv támogatását 2012 novemberéig nem fizették ki).
A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. ezen kívül 85 ezer euróval támogatta „Tematikus átfogó képzés közösségfejlesztésre 22 erdélyi helyszínen az Egyesület szervezésében (2012 december – 2013 február)” című programjukat.
A képzések néppártosoknak szólnak
Az EMNT honlapján nem találtunk hírt a pályázat címéhez hasonló nevű képzésről, nem tudni, hogy azt megszervezték-e, és ha igen, milyen formában.
A sajtóközleményekből azonban kiderül, februárban elindult egy Erdélyi Közszolgálati Szabadegyetem nevű képzés az EMNT és a Bálványos Intézet szervezésében. A képzésre az EMNP önkormányzati tanácsosait várják (sajtóközlemény itt). Ezen kívül az EMNT és a Pro Partium Egyesület szervezésében március elején Érmihályfalván szintén képzést tartottak Politikai kommunikáció címmel. Ez a képzés is kifejezetten az EMNP Bihar és Szatmár megyei önkormányzati tanácsosainak szólt
(sajtóközlemény itt).
A Szilágy megyei néppártosok is voltak képzésen a közelmúltban (sajtóközlemény itt).
Ismerjük a kedvezményes honosítás összköltségvetését
Bár a Demokrácia Központok költségvetéséről nem sokat tudunk, egy másik, kedvezményes honosítással kapcsolatos adatigénylésünkre érdemi válasz érkezett. Kiderült, hogy az 1135/2011 és az 1164/2012 kormányhatározat rendelkezik az állampolgársági eljáráshoz kapcsolódó jogszabályok végrehajtásához szükséges költségvetési forrás biztosításáról. A kormányhatározatokból (a linkekre kattintva letölthetőek a .pdf dokumentumok, melyekben részletesebb bontás is szerepel) kiderül, hogy 2011-ben 11,3 millió euróba, 2012-ben pedig újabb 11 millió euróba került összesen a kedvezményes honosítás. A magyar kormány különféle minisztériumait érintő tételekből azonban nehéz bármilyen következtetést levonni az erdélyi Demokrácia Központok költségvetésére vonatkozóan.
A Szerencsejáték Zrt. adományai
Az utóbbi években az EMNT-EMNP érdekcsoport egyik legbőkezűbb támogatója a Szerencsejáték Zrt. volt. A látványosan profitábilis nemzeti lottótársaság 100 százalékos tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tartós tulajdonú társaság.
Honlapján közzétett ismertető szerint a magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény alapján –, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (jelenleg Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter) gyakorolja, aki e feladatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MNV Zrt. ) tulajdonosi joggyakorló szervezet útján látja el.
A „Tőkés-sajtótröszt” legfőbb támogatója
A Szerencsejáték Zrt. legutóbb akkor került a romániai magyar média figyelmének a középpontjába, amikor két LMP-s politikus, Karácsony Gergely és Dorosz Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy a "Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért" Alapítvány 850 ezer eurós adományban részesült (az adománylevél itt letölthető).
Ez az alapítvány vásárolta meg az Udvarhelyi Híradó Kft.-t (Udvarhelyi Hirado SRL), mely többek között az Udvarhelyi Híradó, Csíki Hírlap, Vásárhelyi Hírlap, Gyergyói Hírlap című napilapok, illetve a Székelyhon.ro hírportál kiadója.
A „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány képviselője Dr. Korda Éva Judit. Korda korábban a HírTV-t működtető Rt. (HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zártkörűen Működő Részvénytársaság) vezérigazgatója volt 2005-2007 között, majd igazgatósági tagja 2008 közepéig. A „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány székhelye Budapesten, az Üllői út 102-es szám alatt található, (ugyanitt van a Magyar Nemzet és a Class Fm székhelye).
Azóta további támogatásokról döntöttek
A „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány a 2010 decemberi 850 ezer eurós támogatás óta 2011 decemberében újabb 670 ezer eurós támogatást kapott a Szerencsejáték Zrt.-től. Simicskához köthető vezérigazgató dönt az adományokról
Az adománylevél szerint az összeg „a határon túli magyar nyelvű sajtótevékenység ápolására és megsegítésére használható fel.” Egy újabb adatigénylésünkben arra kérdeztünk rá, hogy mi az adományokról döntő testület megnevezése, összetétele, melyek a pályázatok formai követelményei valamint az adományok odaítélésének kritériumai.
A válasz: a Szerencsejáték Zrt. „szponzorációs pályázatot nem ír ki, a Társasághoz beérkezett minden támogatást kérő levél egyformán kérelemnek minősül”. Az odaítélés kritériumaira vonatkozóan érdemi választ nem kaptunk.
Részlet a válaszból: „a támogatási kérelmek elbírálásában a Szerencsejáték Zrt. részére segítséget nyújtó, javaslattevő külső független szakértőkből álló tanácsadó testület megnevezése: Társadalmi Tanácsadó Testület. Tagjai az egészségügy, sport és kultúra területén végzik tevékenységüket. Javaslatuk alapján a végső döntést a Társaság vezérigazgatója hozza meg.”
Rákérdeztünk a Társadalmi Tanácsadó Testület tagjainak kilétére, azonban azt a választ kaptuk, hogy személyes adataik nem nyilvánosak. Közölték, a támogatások odaítéléséről a végső döntést Dr. Szentpétery Kálmán elnök-vezérigazgató hozza meg. Őt 2010-ben nevezték ki.
Szentpétery a Szerencsejáték Zrt. mellett a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felügyelőbizottsági tagja volt egy ideig (erről a tisztségről tavaly nyáron lemondott), valamint az Aranykor nyugdíjpénztár ellenőrző bizottságának tagja.
Korábban a Bizományi Áruház Vállalat vezérigazgatója, a Simicska Lajoshoz köthető ún. MFB-BÁV-csoport tagja.
(Szentpétery Kálmán a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója. Saját közlése szerint mindig kívül állt a politikán, ehhez képest azonban 1999 óta ott találjuk nem csak a botrányos körülmények között a Simicska-Töröcskei érdekkörbe került BÁV Zrt. vezetésében, de a Főtaxi Zrt., illetve a Metal-Art Zrt., vezetőségében is. Kinevezése óta a Szerencsejáték Zrt. révén milliárdos nagyságrendű megrendelésekhez jutott a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó HungIster Zrt. és Publimont Zrt., valamint a Patonai Péter tulajdonolta I.M.G. Kft. egyaránt. Szentpétery névjegye az Atlatszo.hu-n)
A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. adományai
Véletlen vagy sem, de az EMNT-EMNP érdekcsoport, valamint a „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány másik nagy támogatója a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., ahol 2012. június 15.-ig Dr. Szentpétery Kálmán az igazgatóság külső tagja volt.
Az MFB feletti tulajdonosi jogokat ugyancsak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (jelenleg Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter) gyakorolja, a társaság elnök-vezérigazgatója pedig Baranyay László (pályakép itt). Neki szintén van kapcsolata Simicska Lajossal.
A támogatások odaítélésében több olyan arcot is felfedezhetünk, akiket az Atlatszo.hu A Nemzeti Együttműködés Rendszere: Kik ejtették foglyul a magyar államot? című anyagában az MFB-BÁV-csoporttal azonosít.
(Baranyay László 2010 júniusa óta újra az MFB Zrt. vezérigazgatója. Az MFB igazgatóságának – akárcsak az első Orbán-kormány idején – újra tagja Orosz Ferenc, Vér Iván vagy a Vegyépszer körüli cégekben is gyakran felbukkanó Várady György. Az akkori alkalmazottak közül Németh Lászlóné miniszterként formálisan immár Baranyaynak is főnöke. Az akkori MFB-n keresztül több száz milliárd forint közpénz jutott autópálya-építő cégekhez, illetve bizonyos privatizációs manőverekben volt a szervezetnek kiemelkedően fontos szerepe az állami tulajdonú banknak. Ma a magyar állam nevében az MFB gyakorolja a tulajdonosi jogokat az összes nagyobb infrastruktárális beruházással és forráskihelyezéssel kapcsolatos tevékenységet végző állami vállalatnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ig, de az MFB szervezetéhez tartozik a Magyar Turizmus Zrt.-től a Diákhitel Központ Zrt.-ig több tucatnyi különböző egyéb állami vállalat is. Baranyai névjegye az Atlatszo.hu-n)
A Magyar Villamos Művek Zrt.
Az adományok egy kisebb része a Magyar Villamosművek Zrt.-től származik. A magyarországi áramsz
2013. október 10.
Közbeszéd tárgya lett az autonómia
– Játsszunk el a gondolattal: hol tartana ma az erdélyi magyarság, ha megszületik a tíz évvel ezelőtt megalakított Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozóinak eredeti elképzelése, az erdélyi magyar parlament?
– Az elképzelés természetesen nem volt rossz, de a kezdeményezőknek hamar rá kellett ébredniük, hogy kivitelezhetetlen, miután a folyamatosan érkező meghívások, felkérések ellenére az RMDSZ nem vett részt a munkálatokban. Ez végül is nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács tíz évvel ezelőtt éppen amiatt jött létre, hogy felvállalja és hangsúlyossá tegye az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Azt, amiről az akkor már több éves kormányzati szerepvállalást maga mögött tudó RMDSZ lemondott. Ha akkor létrejön a széles konszenzusos alapokon nyugvó erdélyi magyar parlament, ma egyértelműen előbbre tartanánk.
– A hétvégén tartandó nagyváradi kongresszusra készülődve hogyan jellemezné a szervezet elmúlt tíz esztendejét?
– Úgy gondolom, az EMNT-t létrehozó kezdeti célkitűzés, az autonómia tematizálása már az első években megvalósult: az autonómiát sikerült az erdélyi magyar közbeszéd részévé tennünk. Nyilván nem volt könnyű periódus – emlékezzünk a Székely Nemzeti Tanáccsal felmerült konfliktusokra –, önmagában azonban az első öt év is igen termékeny időszaknak bizonyult. Tőkés László elnöksége mindvégig markánsan meghatározta az EMNT irányvonalát, elsősorban azzal a kiállásával, hogy mindhárom erdélyi magyar autonómiaforma kialakításában oroszlánrészt kell vállalnunk. 2008-ig az ellenzék intézményes testületeként működtünk, a szervezet 2010-es átszervezéséig az EMNT reprezentatív erdélyi magyar autonómiatestületként határozta meg magát.
– Mi hiányzott ebből a keretből?
– A politikai cselekvés lehetősége: rájöttünk, hogy civil pályán nincsenek eszközeink a politikai kiállásra. Az EMNT küldöttgyűlése határozta el az új párt bejegyzését. A kezdeményező csoport 2011 őszén jegyezte be az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP), ezzel pedig az EMNT-re civil-politikai mozgalmi szerepkör hárult.
– Az EMNT-ről sok embernek inkább Erdély egyik legsikeresebb, legtöbb embert megmozgató rendezvénye, a Kolozsvári Magyar Napok jutnak eszébe, mint az évekkel ezelőtt lefolytatott politikai viták. Ez a szervezet igazi arca?
– Vitathatatlan, hogy az EMNT 2010-es újjászervezése és a Néppárt bejegyzése után új területek nyíltak meg. A párttal és a közösen vállalt politikai irányvonallal tagadhatatlanul erős szövetségi, partnerségi viszonyban vagyunk, a mai szervezet azonban sokkal színesebb civil tevékenységet vállal fel, mint korábban. A Kolozsvári Magyar Napok sikertörténet, mint ahogy az ennek mintájára szerveződő többi városnap is. Rendezvényeinkkel széles tömegekhez jutunk el, olyanokhoz is, akik nem vevők a politikai üzenetekre. Mindezt úgy tesszük, hogy közben hűek maradunk eredeti célkitűzésünkhöz, az autonómia gondolatához. Rendezvényeinknek egyértelmű üzenete van: erősítjük a közösségi önbizalmat, az önszerveződést, az összefogást.
– Amiben már helyenként partner az RMDSZ is...
– Kolozsvár esetében egyértelműen így van, Nagyváradon és Marosvásárhelyen ez az együttműködés még hiányzik vagy sántít. Úgy gondolom, az idő nekünk dolgozik: a politikamentessé tett rendezvényeink iránt mindenhol nagy az érdeklődés.
– Lehet-e apolitikus egy olyan szervezet, amelyről mindenki tudja, hogy a Néppárt első számú szövetségese?
– Azért látni kell, hogy Erdély immár legnagyobb civil-politikai szervezete néhány éve emberek tízezreit mozgatja meg, és rendezvényeinkre pártállástól függetlenül sokan eljönnek. Ezeknek a tömegrendezvényeknek annyi közük van a politikához, hogy a főszervezőről esetleg tudni lehet, hogy néppártos. A párttevékenység Erdélyben előítéletekbe ütközik, ezért tartottam fontosnak az EMNT civil megerősödését. Kulturális események szervezése mellett szórakoztató és szolgáltató szerepkört is ellátunk. A Demokrácia Központokban folyó honosítási iratcsomók előkészítése például hatalmas munkát jelent.
– A sajtó egy része azzal vádolta meg önöket, hogy az Orbán-kormány kegyeltjeként külön pénzforrásokhoz jutnak. Mennyire jó ma EMNT-alkalmazottnak lenni?
– A mintegy száz EMNT-alkalmazott többsége igen kemény munkát végez a honosítási dossziék összeállításában. Az Erdélyből magyar állampolgársághoz jutók iratainak 80 százalékát mi állítjuk össze. Nem titok, szerződés keretében ennek finanszírozását a magyar kormány vállalja. Rendezvényeinkre éppúgy pályázunk, mint bárki más. A sikeressé vált városnapokra egyre több helyi vállalkozó ad pénzt, de sikeresen pályáztunk a Román Kulturális Alapnál is. Külön pályázatíró csapatunk van, és az is tény, hogy a pénzek zöme Magyarországról érkezik. Az EMNT alkalmazotti csapata kötelező munkaprogramja után is gyakran dolgozik, nem beszélve a több ezres erdélyi önkéntestábor munkájáról, ők a rendezvényszervezésben partnereink.
– Mit szeretne megváltoztatni az EMNT-ben?
– Nem működik az évekkel ezelőtt létrehozott kilenc szakbizottság. Tevékenységüket szeretnénk újjászervezni, hiszen több szakterületen is szükség van szakértői véleményekre. Egy-két éven belül a nagyvárosokban is csökken a honosítási munka intenzitása, így a Demokrácia Központokra egyéb feladatokat is ki szeretnénk osztani. Adósságnak tartom a román értelmiséggel autonómiaügyben folytatott lehetséges párbeszéd elmaradását: e témában novemberben konferenciát szervezünk. A decentralizáció és a régióátszervezés ügyében még hosszú ideig eltart a vita, ebből is szeretnénk kivenni a részünket.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
– Játsszunk el a gondolattal: hol tartana ma az erdélyi magyarság, ha megszületik a tíz évvel ezelőtt megalakított Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozóinak eredeti elképzelése, az erdélyi magyar parlament?
– Az elképzelés természetesen nem volt rossz, de a kezdeményezőknek hamar rá kellett ébredniük, hogy kivitelezhetetlen, miután a folyamatosan érkező meghívások, felkérések ellenére az RMDSZ nem vett részt a munkálatokban. Ez végül is nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács tíz évvel ezelőtt éppen amiatt jött létre, hogy felvállalja és hangsúlyossá tegye az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Azt, amiről az akkor már több éves kormányzati szerepvállalást maga mögött tudó RMDSZ lemondott. Ha akkor létrejön a széles konszenzusos alapokon nyugvó erdélyi magyar parlament, ma egyértelműen előbbre tartanánk.
– A hétvégén tartandó nagyváradi kongresszusra készülődve hogyan jellemezné a szervezet elmúlt tíz esztendejét?
– Úgy gondolom, az EMNT-t létrehozó kezdeti célkitűzés, az autonómia tematizálása már az első években megvalósult: az autonómiát sikerült az erdélyi magyar közbeszéd részévé tennünk. Nyilván nem volt könnyű periódus – emlékezzünk a Székely Nemzeti Tanáccsal felmerült konfliktusokra –, önmagában azonban az első öt év is igen termékeny időszaknak bizonyult. Tőkés László elnöksége mindvégig markánsan meghatározta az EMNT irányvonalát, elsősorban azzal a kiállásával, hogy mindhárom erdélyi magyar autonómiaforma kialakításában oroszlánrészt kell vállalnunk. 2008-ig az ellenzék intézményes testületeként működtünk, a szervezet 2010-es átszervezéséig az EMNT reprezentatív erdélyi magyar autonómiatestületként határozta meg magát.
– Mi hiányzott ebből a keretből?
– A politikai cselekvés lehetősége: rájöttünk, hogy civil pályán nincsenek eszközeink a politikai kiállásra. Az EMNT küldöttgyűlése határozta el az új párt bejegyzését. A kezdeményező csoport 2011 őszén jegyezte be az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP), ezzel pedig az EMNT-re civil-politikai mozgalmi szerepkör hárult.
– Az EMNT-ről sok embernek inkább Erdély egyik legsikeresebb, legtöbb embert megmozgató rendezvénye, a Kolozsvári Magyar Napok jutnak eszébe, mint az évekkel ezelőtt lefolytatott politikai viták. Ez a szervezet igazi arca?
– Vitathatatlan, hogy az EMNT 2010-es újjászervezése és a Néppárt bejegyzése után új területek nyíltak meg. A párttal és a közösen vállalt politikai irányvonallal tagadhatatlanul erős szövetségi, partnerségi viszonyban vagyunk, a mai szervezet azonban sokkal színesebb civil tevékenységet vállal fel, mint korábban. A Kolozsvári Magyar Napok sikertörténet, mint ahogy az ennek mintájára szerveződő többi városnap is. Rendezvényeinkkel széles tömegekhez jutunk el, olyanokhoz is, akik nem vevők a politikai üzenetekre. Mindezt úgy tesszük, hogy közben hűek maradunk eredeti célkitűzésünkhöz, az autonómia gondolatához. Rendezvényeinknek egyértelmű üzenete van: erősítjük a közösségi önbizalmat, az önszerveződést, az összefogást.
– Amiben már helyenként partner az RMDSZ is...
– Kolozsvár esetében egyértelműen így van, Nagyváradon és Marosvásárhelyen ez az együttműködés még hiányzik vagy sántít. Úgy gondolom, az idő nekünk dolgozik: a politikamentessé tett rendezvényeink iránt mindenhol nagy az érdeklődés.
– Lehet-e apolitikus egy olyan szervezet, amelyről mindenki tudja, hogy a Néppárt első számú szövetségese?
– Azért látni kell, hogy Erdély immár legnagyobb civil-politikai szervezete néhány éve emberek tízezreit mozgatja meg, és rendezvényeinkre pártállástól függetlenül sokan eljönnek. Ezeknek a tömegrendezvényeknek annyi közük van a politikához, hogy a főszervezőről esetleg tudni lehet, hogy néppártos. A párttevékenység Erdélyben előítéletekbe ütközik, ezért tartottam fontosnak az EMNT civil megerősödését. Kulturális események szervezése mellett szórakoztató és szolgáltató szerepkört is ellátunk. A Demokrácia Központokban folyó honosítási iratcsomók előkészítése például hatalmas munkát jelent.
– A sajtó egy része azzal vádolta meg önöket, hogy az Orbán-kormány kegyeltjeként külön pénzforrásokhoz jutnak. Mennyire jó ma EMNT-alkalmazottnak lenni?
– A mintegy száz EMNT-alkalmazott többsége igen kemény munkát végez a honosítási dossziék összeállításában. Az Erdélyből magyar állampolgársághoz jutók iratainak 80 százalékát mi állítjuk össze. Nem titok, szerződés keretében ennek finanszírozását a magyar kormány vállalja. Rendezvényeinkre éppúgy pályázunk, mint bárki más. A sikeressé vált városnapokra egyre több helyi vállalkozó ad pénzt, de sikeresen pályáztunk a Román Kulturális Alapnál is. Külön pályázatíró csapatunk van, és az is tény, hogy a pénzek zöme Magyarországról érkezik. Az EMNT alkalmazotti csapata kötelező munkaprogramja után is gyakran dolgozik, nem beszélve a több ezres erdélyi önkéntestábor munkájáról, ők a rendezvényszervezésben partnereink.
– Mit szeretne megváltoztatni az EMNT-ben?
– Nem működik az évekkel ezelőtt létrehozott kilenc szakbizottság. Tevékenységüket szeretnénk újjászervezni, hiszen több szakterületen is szükség van szakértői véleményekre. Egy-két éven belül a nagyvárosokban is csökken a honosítási munka intenzitása, így a Demokrácia Központokra egyéb feladatokat is ki szeretnénk osztani. Adósságnak tartom a román értelmiséggel autonómiaügyben folytatott lehetséges párbeszéd elmaradását: e témában novemberben konferenciát szervezünk. A decentralizáció és a régióátszervezés ügyében még hosszú ideig eltart a vita, ebből is szeretnénk kivenni a részünket.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2013. október 18.
Kárpát-medencei magyar autonómiát követel az EMNT
Tőkés Lászlót választotta újra elnökévé az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi küldöttgyűlése. A közgyűlés a civil-politikai szervezet stratégiaváltásáról is döntött.
Tisztújító küldöttgyűlését tartotta múlt szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Nagyváradon. A mintegy 150 küldött jelenlétében sorra kerülő kongresszust december 14-én ünnepi rendezvény egészíti ki Kolozsváron: az egykori alapítók az EMNT évek során bővült csapatával, tagjaival és szimpatizánsaival ünneplik közösen a szervezet megalakulásának tíz éves évfordulóját. A nagyváradi rendezvény is egyféle szembenézés volt az elmúlt időszakkal – utóbbi kapcsán Tőkés László, a szervezet elnöke (képünkön) sommásan úgy fogalmazott: az erdélyi és más utódállambeli magyarság életének alakulásában stratégiaváltásra van szükség ahhoz, hogy meg lehessen állítani, illetve meg lehessen fordítani Európa hallgatólagos hozzájárulásával végbemenő nemzeti leépülést. Az elnök szerint az EMNT-nek ebben a stratégiaváltásban kell fontos szerepet játszania. A civil-politikai szervezet elnöke a teljes körű autonómiarendszer kidolgozásában, a jogsegélyszolgálat kiterjesztésében, illetve az állami rangra emelkedett magyarellenesség – az antiszemitizmushoz és rasszizmushoz hasonló – tilalom alá helyezésében látja a gyökeres váltás lehetőségét, amelyet az Európai Unió közömbössége mellett is fel kell vállalnia a Kárpát-medencei magyarságnak.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár ráerősített a stratégiaváltás fontosságára. Hangsúlyozta: a magyar kormány támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit, de nem cselekedhet a külhoni magyarok helyett. Mint fogalmazott, az autonómiastratégiákat a helyi magyar közösségeknek kell kidolgozniuk.
Kritikus hangot ütött meg a szervezet ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina, aki az EMNT sikertörténeteként is elkönyvelhető számos tömegrendezvény, konferencia és közéleti fórum mellett a szervezet hiányosságairól is szólt, elsősorban a szakbizottságok gyenge teljesítményéről. Az EMNT-Néppárt súrlódások ténye is felszínre került: Nagy Pál frissen megválasztott székelyföldi régióelnök szerint a két szervezet kapcsolatán még sokat kell javítani. A néppárti politikusok egy része kampányban nagyobb segítséget szeretett volna kapni attól a szervezettől, amelynek sorából maga a Néppárt is kinőtt. Ezekre a súrlódásokra is reagálva, zárszavában Tőkés László úgy fogalmazott: az EMNT-nek nem szabad elpártosodnia, az erősödő civil tevékenység nem rendelhető alá pártérdekeknek.
A közgyűlés foglalkozott a sikertörténetnek számító honosítási folyamattal is: a magyarországi vendégek elismerésüket fejezték ki az EMNT által működtetett Demokrácia Központok munkájáért. A világszerte nyilvántartott mintegy félmillió új magyar állampolgár egyharmadának az EMNT munkatársai állították össze ügyiratcsomóját Erdélyben.
A három tartózkodás mellett a küldöttek egyhangú szavazatával EMNT-elnökké újraválasztott Tőkés László ismét Sándor Krisztinát bízta meg az ügyvezető elnöki teendőkkel. A három régióelnöki tisztségbe Nagy József Barnát (Partium), Gergely Balázst (Közép-Erdély) és Nagy Pált választották. Az alapszabály-módosítás során az eddigi 5-ről háromra csökkent alelnöki mandátumokért erős versengés alakult ki: a közgyűlés Mátis Jenőnek, Borbély Zsolt Attilának és Tibold Lászlónak szavazott bizalmat.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2013. november 20.
Neptun-ügy, avagy a történelmi lehetőség elpuskázása
A közember nem mindig tudja, miről is szól a sokat emlegetett botrány – többek közt ezért írta meg Neptun Gate című kötetét Borbély Zsolt Attila, aki szerint mai napig is befolyásolja sorsunkat az 1993-as Neptun-ügy, többek közt emiatt nem közeledhetünk az autonómiához sem.
A szerző jogász, közíró, valamint kommunikációs és politikai szakértő is, aki maga mutatta be 200 oldalas kötetét szerdán a marosvásárhelyi Demokrácia Központban.
Elmondása szerint a sokat emlegetett Neptun-ügy éppen arról szól, miként lehet egy történelmi helyzet által felkínált lehetőséget elpuskázni. „1993-ban Románia Európa Tanácsi felvétel előtt állt, bizonyítási kényszer alatt volt, amit nekünk ki kellett volna használni arra, hogy nemzetközi fórumokon mutassuk be jogsérelmeinket. Ehelyett Frunda György, Borbély László és Tokay György Neptunfürdőn 1993. július 15–17-én leültek féltitkosan a román hatalom képviselőivel tárgyalni. Féltitkosan, mert egyetlen újságíró volt jelen, akinek az volt a dolga, hogy ajnározó cikket közöljön a New York Times lapban arról, hogy a román hatalom gesztusokat tesz a kisebbség felé. A magyar politikusok gyakorlatilag alkalmat adtak arra, hogy a magyarellenes hatalom kisebbségbarát szerepben tetszelegjen” – magyarázta röviden a tengerparti tárgyalásokat Borbély Zsolt Attila, aki húsz év után illesztette egymás mellé az akkori szövegeket, nyilatkozatokat, interjúkat. Nemcsak a három főszereplő nyilatkozatait, hanem azoknak a személyeknek és szervezeteknek az állásfoglalásait is, akik/amelyek hozzászóltak a témához.
1993. áprilisa és novembere közötti időszakban megírt újságcikkek kerültek a kötetbe, ezeken keresztül boncolgatja a szerző, hogy mi is történhetett az akkori román vezetés és az RMDSZ politikusai között, és mi is lehet a Neptun-logika.
„Akkor a tengerparti tárgyaláson legfontosabb eszközünket, a külföldi nyomásgyakorlás lehetőségét adtuk fel, a kisebbségi problémát letudni, mint megoldani kívánó Európa pedig boldog volt. De ez az egész vezetett Bill Clinton 99-es nyilatkozatához is, aki kijelentette, hogy Romániában modell-értékűen megoldották a kisebbségügyi kérdést. Pedig mi jól tudjuk, hogy nem így van” – tette hozzá a kötet szerzője.
Szász Cs. Emese
Székelyhon.ro
A közember nem mindig tudja, miről is szól a sokat emlegetett botrány – többek közt ezért írta meg Neptun Gate című kötetét Borbély Zsolt Attila, aki szerint mai napig is befolyásolja sorsunkat az 1993-as Neptun-ügy, többek közt emiatt nem közeledhetünk az autonómiához sem.
A szerző jogász, közíró, valamint kommunikációs és politikai szakértő is, aki maga mutatta be 200 oldalas kötetét szerdán a marosvásárhelyi Demokrácia Központban.
Elmondása szerint a sokat emlegetett Neptun-ügy éppen arról szól, miként lehet egy történelmi helyzet által felkínált lehetőséget elpuskázni. „1993-ban Románia Európa Tanácsi felvétel előtt állt, bizonyítási kényszer alatt volt, amit nekünk ki kellett volna használni arra, hogy nemzetközi fórumokon mutassuk be jogsérelmeinket. Ehelyett Frunda György, Borbély László és Tokay György Neptunfürdőn 1993. július 15–17-én leültek féltitkosan a román hatalom képviselőivel tárgyalni. Féltitkosan, mert egyetlen újságíró volt jelen, akinek az volt a dolga, hogy ajnározó cikket közöljön a New York Times lapban arról, hogy a román hatalom gesztusokat tesz a kisebbség felé. A magyar politikusok gyakorlatilag alkalmat adtak arra, hogy a magyarellenes hatalom kisebbségbarát szerepben tetszelegjen” – magyarázta röviden a tengerparti tárgyalásokat Borbély Zsolt Attila, aki húsz év után illesztette egymás mellé az akkori szövegeket, nyilatkozatokat, interjúkat. Nemcsak a három főszereplő nyilatkozatait, hanem azoknak a személyeknek és szervezeteknek az állásfoglalásait is, akik/amelyek hozzászóltak a témához.
1993. áprilisa és novembere közötti időszakban megírt újságcikkek kerültek a kötetbe, ezeken keresztül boncolgatja a szerző, hogy mi is történhetett az akkori román vezetés és az RMDSZ politikusai között, és mi is lehet a Neptun-logika.
„Akkor a tengerparti tárgyaláson legfontosabb eszközünket, a külföldi nyomásgyakorlás lehetőségét adtuk fel, a kisebbségi problémát letudni, mint megoldani kívánó Európa pedig boldog volt. De ez az egész vezetett Bill Clinton 99-es nyilatkozatához is, aki kijelentette, hogy Romániában modell-értékűen megoldották a kisebbségügyi kérdést. Pedig mi jól tudjuk, hogy nem így van” – tette hozzá a kötet szerzője.
Szász Cs. Emese
Székelyhon.ro
2013. november 21.
Keresztény Európát
Az EU egyik legnagyobb gondja az, hogy nem akarja elismerni a keresztény értékeket. Ez volt az egyik visszatérő gondolata a tegnapi nagyszalontai egyházi-politikai konferenciának.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) által kezdeményezett tegnapi konferencián nyitóáhitatot tartott Lukács József főjegyző, majd Török László Nagyszalonta polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Fellépett a Toldi Néptáncegyüttes gyermeknéptánc csoportja, majd díszpolgári oklevelet adtak át a nyolc éve a településen dolgozó Déri Tamásnak, egy helyi bútorgyár vezetőjének. Dr. Varga Attila a KREK főgondnoka beszédében kiemelte az egyház identitásmegtartó szerepét, különösen ott, ahol a magyarság kisebbségben van, majd hangsúlyozta az egyház társadalmi szerepét, külön említést téve a diakóniai feladatokról, ezen belül a cigány missziós tevékenységekről. Az egyház és az Európai Unió viszonyában aláhúzta, hogy az EU mintegy hátat fordít a keresztény értékeknek, és gyakran azt a tényt is megkérdőjelezi, hogy az európai civilizáció alapja a kereszténység.
Helyi gondok
A helyi problémákról Farkas Zsolt az egyházkerület közigazgatási előadótanácsosa beszélt. Elmondta, hogy az egyházkerületben közel háromszáz lelkipásztor van és közel háromszáz gyülekezet működik. A problémák között említette azt, hogy bizonytalan a világi alkalmazottak helyzete. Az egyházkerületben 402 teljes állásban dolgozó alkalmazott közül 338 személy fizetését az állam biztosítja. A gazdasági válság az egyházat is elérte, hiszen 65 ilyen állást felszámolt az állam, és ezek közül csak tizenöt állást tudnak fenntartani a gyülekezetek. A nehéz gazdasági helyzetben nagy segítség a magyar kormánytól évente kapott 15 millió forint, mondta az előadó. Az ingatlan visszaszolgáltatás kapcsán Farkas Zsolt elmondta, hogy az egyházkerület 348 visszaigénylési kérvényt nyújtott be, amelyek közül 229 esetben kaptak valamilyen, túlnyomórészt számukra kedvező választ. A fennmaradó 119 esetben mindeddig semmiféle válasz nem érkezett. Külön problémát jelent az, hogy az épületeket általában olyan leromlott állapotban kapják vissza, hogy gyakorlatilag az épületek értékével megegyező összeget kell még rájuk költeni ahhoz, hogy ismét használni lehessen azokat. Elmondta, hogy a román miniszterelnök által hangoztatott restitúcióvizsgálat a visszaszolgáltatott egyházi javakat már nem fogja érinteni, de az ellenőrzésnek minden bizonnyal az a célja, hogy az amúgy is lassú visszaszolgáltatási folyamatot még jobban lassítsa.
Figyelmeztetés
Pataki Csaba szenátor is úgy látja, hogy a restitúció kérdésében a román pártok időt akarnak húzni, majd jelezte, hogy a Magyar Országos Levéltárban rengeteg telekkönyvi irat megtalálható. Azt javasolta a visszaszolgáltatási folyamatban közvetlenül érdekelteknek, hogy készüljenek fel minden eshetőségre, mert Romániában a visszaszolgáltatási folyamat kezd veszélyes irányt venni, példaként említve ebben a vonatkozásban Markó Attila ügyét. Felhívta a figyelmet arra, hogy Románia 2015-től önkormányzati hatáskörbe foga átutalni a szociális ellátó rendszert, ugyanakkor a Románia-Magyarország határon átívelő együttműködési programban is külön finanszírozási tétel lesz a szociális programok működtetése és fejlesztése, ezért nagyon fontos, hogy az egyházak által működtetett szociális intézmények fel legyenek készülve erre, „mert csak így fogunk tudni ügyelni a mieinkre” – fogalmazott.
Értékválság
Csűry István, a KREK püspöke beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Európa őshonos lakossága, ezen belül az erdélyi magyarság is zsugorodik, ugyanakkor meggyengült a család támogatása. Katolikus terminológiával élve kifejtette: a családi életnek manapság nincs szentsége. Mint mondta, ha krízisben is van az egyház, az éppen amiatt van, mert nem engedik azt, hogy kifejtse tevékenységét a család és az élet szentségének óvása, illetve éltetése tekintetében. Ugyancsak zavart okoznak a magyar közösség életében a karizmatikus egyházak, melyekben egyfajta vallási fundamentalizmus párosul a szélsőséges libertinizmussal, fejtette ki Csűry István, aki a továbbiakban kijelentette: „Egyre nagyobb probléma az EU-ban a keresztény értékek feladása. A keresztény szimbólumokat nem ismeri el az Unió, de a muszlimok szimbólumait valaki megkérdőjelezi-e?” – tette fel kérdését a püspök, utalva ezzel arra, hogy EU kettős mércét alkalmaz. Éppen ezért nem mindegy az egyház számára, hogy ki képviseli az erdélyi magyarságot az EP-ben, hiszen Csűry püspök álláspontja szerint olyan emberekre van szükség az EP-ben, akik hitelesen és következetesen mutatják fel az EP-ben a keresztény értékeket. „Tudatos vállalásnak kell tekintenünk azt, hogy diaszpóra helyzetben élünk” – jelezte a püspök, aki a minőségi kisebbség fontosságát emelte ki beszédének záró részében.
Az egyházakat nem érinti
Seres Dénes parlamenti képviselő leszögezte: biztos forrásból kapott ígéretet arra, hogy a restitúciós folyamat átvizsgálása nem fogja érinteni az egyházakat, és kijelentette azt is, hogy olyan személy nem kerülhet fel az RMDSZ EP-választási listájára, aki visszaélt a szövetség bizalmával.
A megbeszélésen szót kért Biró Rozália szenátor, az SZKT elnöke is, aki felhívta a figyelmet egy a Der Spiegel című német folyóiratban megjelent hírre, miszerint Németország lesz az első uniós ország, mely hamarosan elfogadja azt a törvényt, mely kimondja, hogy egy újszülött nemét a születésekor nem határozzák meg. Ezzel az információval is mintegy jelezni kívánta azt, hogy az Unióban egyre hátrább szorul a keresztény értékrend. Forró László előadótanácsos kifejtette, hogy a kettős állampolgársággal együtt a határon túli magyarság jogot nyert a szavazásra is. majd pedig elmondta: először a pártok feletti nemzetegyesítés a feladat, ugyanis csak ezután valósítható meg a határokon átívelő nemzetegyesítés. Végezetül Szabó Ödön szólalt fel, aki megismételte korábban már hangoztatott állítását, miszerint a Bihar megyei RMDSZ ötvenezer magyarnak készítette el ingyen a honosítási dokumentációját, „miközben félre lettünk téve, és mások ezeket a feladatokat ellenünk használták fel” – utalva a Demokrácia Központokra, és az Erdélyi Magyar Néppártra. Majd azokra az alapelvekre tért ki, melyek az RMDSZ politikáját meghatározzák gyakorlatilag a rendszerváltás óta. Az egyik ilyen alapelv az, hogy a magyar képviseletnek mindenhol ott kell lennie, ahol az erdélyi magyarságról döntenek. További alapelv az, hogy minden segítség a szülőföldön való megmaradást kell szolgálja. Ehhez kapcsolódva elmondta: „mi nem tudunk gyöngyhalász, meg hasonló programokat támogatni.”
Pap István
erdon.ro
Az EU egyik legnagyobb gondja az, hogy nem akarja elismerni a keresztény értékeket. Ez volt az egyik visszatérő gondolata a tegnapi nagyszalontai egyházi-politikai konferenciának.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) által kezdeményezett tegnapi konferencián nyitóáhitatot tartott Lukács József főjegyző, majd Török László Nagyszalonta polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Fellépett a Toldi Néptáncegyüttes gyermeknéptánc csoportja, majd díszpolgári oklevelet adtak át a nyolc éve a településen dolgozó Déri Tamásnak, egy helyi bútorgyár vezetőjének. Dr. Varga Attila a KREK főgondnoka beszédében kiemelte az egyház identitásmegtartó szerepét, különösen ott, ahol a magyarság kisebbségben van, majd hangsúlyozta az egyház társadalmi szerepét, külön említést téve a diakóniai feladatokról, ezen belül a cigány missziós tevékenységekről. Az egyház és az Európai Unió viszonyában aláhúzta, hogy az EU mintegy hátat fordít a keresztény értékeknek, és gyakran azt a tényt is megkérdőjelezi, hogy az európai civilizáció alapja a kereszténység.
Helyi gondok
A helyi problémákról Farkas Zsolt az egyházkerület közigazgatási előadótanácsosa beszélt. Elmondta, hogy az egyházkerületben közel háromszáz lelkipásztor van és közel háromszáz gyülekezet működik. A problémák között említette azt, hogy bizonytalan a világi alkalmazottak helyzete. Az egyházkerületben 402 teljes állásban dolgozó alkalmazott közül 338 személy fizetését az állam biztosítja. A gazdasági válság az egyházat is elérte, hiszen 65 ilyen állást felszámolt az állam, és ezek közül csak tizenöt állást tudnak fenntartani a gyülekezetek. A nehéz gazdasági helyzetben nagy segítség a magyar kormánytól évente kapott 15 millió forint, mondta az előadó. Az ingatlan visszaszolgáltatás kapcsán Farkas Zsolt elmondta, hogy az egyházkerület 348 visszaigénylési kérvényt nyújtott be, amelyek közül 229 esetben kaptak valamilyen, túlnyomórészt számukra kedvező választ. A fennmaradó 119 esetben mindeddig semmiféle válasz nem érkezett. Külön problémát jelent az, hogy az épületeket általában olyan leromlott állapotban kapják vissza, hogy gyakorlatilag az épületek értékével megegyező összeget kell még rájuk költeni ahhoz, hogy ismét használni lehessen azokat. Elmondta, hogy a román miniszterelnök által hangoztatott restitúcióvizsgálat a visszaszolgáltatott egyházi javakat már nem fogja érinteni, de az ellenőrzésnek minden bizonnyal az a célja, hogy az amúgy is lassú visszaszolgáltatási folyamatot még jobban lassítsa.
Figyelmeztetés
Pataki Csaba szenátor is úgy látja, hogy a restitúció kérdésében a román pártok időt akarnak húzni, majd jelezte, hogy a Magyar Országos Levéltárban rengeteg telekkönyvi irat megtalálható. Azt javasolta a visszaszolgáltatási folyamatban közvetlenül érdekelteknek, hogy készüljenek fel minden eshetőségre, mert Romániában a visszaszolgáltatási folyamat kezd veszélyes irányt venni, példaként említve ebben a vonatkozásban Markó Attila ügyét. Felhívta a figyelmet arra, hogy Románia 2015-től önkormányzati hatáskörbe foga átutalni a szociális ellátó rendszert, ugyanakkor a Románia-Magyarország határon átívelő együttműködési programban is külön finanszírozási tétel lesz a szociális programok működtetése és fejlesztése, ezért nagyon fontos, hogy az egyházak által működtetett szociális intézmények fel legyenek készülve erre, „mert csak így fogunk tudni ügyelni a mieinkre” – fogalmazott.
Értékválság
Csűry István, a KREK püspöke beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Európa őshonos lakossága, ezen belül az erdélyi magyarság is zsugorodik, ugyanakkor meggyengült a család támogatása. Katolikus terminológiával élve kifejtette: a családi életnek manapság nincs szentsége. Mint mondta, ha krízisben is van az egyház, az éppen amiatt van, mert nem engedik azt, hogy kifejtse tevékenységét a család és az élet szentségének óvása, illetve éltetése tekintetében. Ugyancsak zavart okoznak a magyar közösség életében a karizmatikus egyházak, melyekben egyfajta vallási fundamentalizmus párosul a szélsőséges libertinizmussal, fejtette ki Csűry István, aki a továbbiakban kijelentette: „Egyre nagyobb probléma az EU-ban a keresztény értékek feladása. A keresztény szimbólumokat nem ismeri el az Unió, de a muszlimok szimbólumait valaki megkérdőjelezi-e?” – tette fel kérdését a püspök, utalva ezzel arra, hogy EU kettős mércét alkalmaz. Éppen ezért nem mindegy az egyház számára, hogy ki képviseli az erdélyi magyarságot az EP-ben, hiszen Csűry püspök álláspontja szerint olyan emberekre van szükség az EP-ben, akik hitelesen és következetesen mutatják fel az EP-ben a keresztény értékeket. „Tudatos vállalásnak kell tekintenünk azt, hogy diaszpóra helyzetben élünk” – jelezte a püspök, aki a minőségi kisebbség fontosságát emelte ki beszédének záró részében.
Az egyházakat nem érinti
Seres Dénes parlamenti képviselő leszögezte: biztos forrásból kapott ígéretet arra, hogy a restitúciós folyamat átvizsgálása nem fogja érinteni az egyházakat, és kijelentette azt is, hogy olyan személy nem kerülhet fel az RMDSZ EP-választási listájára, aki visszaélt a szövetség bizalmával.
A megbeszélésen szót kért Biró Rozália szenátor, az SZKT elnöke is, aki felhívta a figyelmet egy a Der Spiegel című német folyóiratban megjelent hírre, miszerint Németország lesz az első uniós ország, mely hamarosan elfogadja azt a törvényt, mely kimondja, hogy egy újszülött nemét a születésekor nem határozzák meg. Ezzel az információval is mintegy jelezni kívánta azt, hogy az Unióban egyre hátrább szorul a keresztény értékrend. Forró László előadótanácsos kifejtette, hogy a kettős állampolgársággal együtt a határon túli magyarság jogot nyert a szavazásra is. majd pedig elmondta: először a pártok feletti nemzetegyesítés a feladat, ugyanis csak ezután valósítható meg a határokon átívelő nemzetegyesítés. Végezetül Szabó Ödön szólalt fel, aki megismételte korábban már hangoztatott állítását, miszerint a Bihar megyei RMDSZ ötvenezer magyarnak készítette el ingyen a honosítási dokumentációját, „miközben félre lettünk téve, és mások ezeket a feladatokat ellenünk használták fel” – utalva a Demokrácia Központokra, és az Erdélyi Magyar Néppártra. Majd azokra az alapelvekre tért ki, melyek az RMDSZ politikáját meghatározzák gyakorlatilag a rendszerváltás óta. Az egyik ilyen alapelv az, hogy a magyar képviseletnek mindenhol ott kell lennie, ahol az erdélyi magyarságról döntenek. További alapelv az, hogy minden segítség a szülőföldön való megmaradást kell szolgálja. Ehhez kapcsolódva elmondta: „mi nem tudunk gyöngyhalász, meg hasonló programokat támogatni.”
Pap István
erdon.ro
2014. március 17.
szerk. ROSSZUL ÉRTETTÉK?
Alapfokon pert nyertünk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ellen
A döntés értelmében a KIM-nek nyilvánosságra kell hoznia, mennyi támogatást adott az EMNT Egyesületnek. Tudni fogjuk, mennyibe került az erdélyi Demokrácia Központ-hálózat.
Mennyi költségvetési támogatást kapott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Egyesület? Ezt kérdeztük meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól tavaly áprilisban.
A KIM akkor elutasította adatigénylésünket. Mi jogorvoslatért fordultunk, a Fővárosi Törvényszék pedig nekünk adott igazat. Az ítélet szerint az adatigénylés megtagadásának jogszerűségét az alperes nem tudta igazolni, így az általunk kért információt ki kell adni.
Miért fontos az EMNT Egyesületnek folyósított támogatás?
Az adatigénylés része annak a projektünknek, mely a Tőkés Lászlóhoz köthető politikai és civil szervezetek finanszírozását hivatott feltárni. Tőkés László az EMNT Egyesület elnöke.
Korábban már kiderítettük, hogy kampányidőszakban, 2012-2013-ban a magyar állam tulajdonában álló nagyvállalatok (Szerencsejáték Zrt., Magyar Fejlesztési Bank Zrt., kisebb mértékben a Magyar Villamos Művek Zrt.) illetve a Bethlen Gábor Alap mintegy 300 millió forinttal (1 millió euró) támogatott egy sor frissen bejegyzett, tevékenységgel alig rendelkező civil szervezetet, melyek az EMNT, illetve az EMNP politikusaihoz voltak köthetőek.
Az EMNT Egyesület nagy összegű támogatást kaphatott
Már akkor is sejteni lehetett, hogy ez csak egy része azon pénzeknek, melyek a Tőkés László körül csoportosuló szervezeteket voltak hivatottak helyzetbe hozni.
Minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagyonkezelője, az önálló jogi személyiséggel rendelkező EMNT Egyesületet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nagy összegű támogatásban részesítette az utóbbi években.
Az EMNT és a Demokrácia Központ-projekt
Ha másért nem, hát azért, mert Erdélyben az EMNT a KIM, illetve a Külügyminisztérium partnere a könnyített honosítás végrehajtásában. Az EMNT ennek érdekében hozta létre a Demokrácia Központ-hálózatot, mely a magyar állampolgárságot kérelmezők tájékoztatásában és a honosítás igényléséhez szükséges iratcsomó összeállításában segédkezik. Kérdés, hogy a 26 erdélyi településen működő Demokrácia Központ-hálózat mennyi pénzből működik.
Ez azért is érdekes, mert amikor 2010 novemberében az EMNT aláírta a könnyített honosítás végrehajtásáról szóló szerződést, sokan azzal vádolták a szervezetet, hogy a Demokrácia Központ irodahálózatot gyakorlatilag helyi EMNP-pártközpontokként használják majd.
EMNT, EMNP, Demokrácia Központok: sok átfedés
Ez a feltételezés nem teljesen alaptalan: az EMNT és EMNP, illetve a Demokrácia Központok székhelyei és alkalmazottai között számtalan átfedés tapasztalható. Mint azt tavaly áprilisban megírtuk, a Demokrácia Központok biztosítottak megélhetést számos EMNT- és EMNP-politikusnak. Mi több, az irodahálózat címeit böngészve nyilvánvaló, hogy azok az EMNT területi szervezeteinek irodáiban működnek, vagy fordítva: az EMNT területi szervezeteit „fogadták be” a Demokrácia Központok.
Mennyi lehet a Demokrácia Központok költségvetése?
Csak találgatni lehet, hogy mennyi az irodahálózat működtetésének költsége. Az EMNT vezetői, bár elismerik hogy a hálózatot magyar költségvetési pénzből működtetik, összegeket nem árultak el.
Egyedüli fogódzó egy Evenimentul Zilei-anyag, mely a román állami szervek ellenőrzése során készült, kiszivárgott dokumentumra hivatkozik.
Eszerint az EMNT Egyesület bankszámláira a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kereteiben működő Irányító Szervezet 2010-ben és 2011-ben összesen 490 ezer eurót utalt a Demokrácia Központok működtetésére.
Igénylésünk elutasítva
Noha nyilvánvaló, hogy a költségvetésből támogatásra fordított összegek és azok célja közérdekű adat, a KIM mégis megtagadta erre vonatkozó adatigénylésünket egy 2007-es törvényre hivatkozva.
Indoklásukban a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 1. paragrafusának 3. bekezdésére hivatkoznak, miszerint:
„E törvény hatálya nem terjed ki a külön jogszabályok által szabályozott azon támogatások elbírálására, folyósítására és nyilvántartására, amelyeket az államháztartás valamely alrendszeréből határon túli magyar szervezetek vagy személyek számára nyújtanak.”
Rosszul értették a törvényt?
Érvelésünk – mely egyezett a bíróság ítéletével is – szerint azonban a hivatkozott törvény nemhogy szűkítené, de éppenséggel bővíti a nyilvános adatok körét; de azt is kimondja, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a határon túli szervezeteknek vagy személyeknek nyújtott támogatásra; ergo arra az Infotv. rendelkezéseit, mint általános szabályt kell alkalmazni.
Az ítélet indoklása szerint „az alperes egy olyan jogszabályra alapítva tagadta meg a határon túli magyar szervezet számára nyújtott támogatásra vonatkozó adatigénylést, mely kifejezetten arról rendelkezik, hogy hatálya nem terjed ki a határon túli magyar szervezetek számára nyújtott támogatásokra”, tehát „a hivatkozott jogszabály alapján az adatigénylés megtagadására nincsen lehetőség.” Éppen ezért „a bíróság a 2010 május 29. (az EMNT Egyesület bejegyzésének időpontja – szerk. megj.) és 2013 április 24. közötti időszak vonatkozásában elrendelte éves bontásban a felperesi adatigénylésben szereplő adatok kiadását, amelyből a felperes megtudhatja, hogy az alperes közpénzből mennyi támogatást nyújtott az EMNT Egyesületnek”.
Számítunk arra, hogy a nem jogerős ítéletet a KIM megfellebbezi.
(a cikkben nem jelezték, a kérdés feltevője Sipos Zoltán, a Trasindex munkatársa)
Transindex.ro,
Alapfokon pert nyertünk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ellen
A döntés értelmében a KIM-nek nyilvánosságra kell hoznia, mennyi támogatást adott az EMNT Egyesületnek. Tudni fogjuk, mennyibe került az erdélyi Demokrácia Központ-hálózat.
Mennyi költségvetési támogatást kapott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Egyesület? Ezt kérdeztük meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól tavaly áprilisban.
A KIM akkor elutasította adatigénylésünket. Mi jogorvoslatért fordultunk, a Fővárosi Törvényszék pedig nekünk adott igazat. Az ítélet szerint az adatigénylés megtagadásának jogszerűségét az alperes nem tudta igazolni, így az általunk kért információt ki kell adni.
Miért fontos az EMNT Egyesületnek folyósított támogatás?
Az adatigénylés része annak a projektünknek, mely a Tőkés Lászlóhoz köthető politikai és civil szervezetek finanszírozását hivatott feltárni. Tőkés László az EMNT Egyesület elnöke.
Korábban már kiderítettük, hogy kampányidőszakban, 2012-2013-ban a magyar állam tulajdonában álló nagyvállalatok (Szerencsejáték Zrt., Magyar Fejlesztési Bank Zrt., kisebb mértékben a Magyar Villamos Művek Zrt.) illetve a Bethlen Gábor Alap mintegy 300 millió forinttal (1 millió euró) támogatott egy sor frissen bejegyzett, tevékenységgel alig rendelkező civil szervezetet, melyek az EMNT, illetve az EMNP politikusaihoz voltak köthetőek.
Az EMNT Egyesület nagy összegű támogatást kaphatott
Már akkor is sejteni lehetett, hogy ez csak egy része azon pénzeknek, melyek a Tőkés László körül csoportosuló szervezeteket voltak hivatottak helyzetbe hozni.
Minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagyonkezelője, az önálló jogi személyiséggel rendelkező EMNT Egyesületet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nagy összegű támogatásban részesítette az utóbbi években.
Az EMNT és a Demokrácia Központ-projekt
Ha másért nem, hát azért, mert Erdélyben az EMNT a KIM, illetve a Külügyminisztérium partnere a könnyített honosítás végrehajtásában. Az EMNT ennek érdekében hozta létre a Demokrácia Központ-hálózatot, mely a magyar állampolgárságot kérelmezők tájékoztatásában és a honosítás igényléséhez szükséges iratcsomó összeállításában segédkezik. Kérdés, hogy a 26 erdélyi településen működő Demokrácia Központ-hálózat mennyi pénzből működik.
Ez azért is érdekes, mert amikor 2010 novemberében az EMNT aláírta a könnyített honosítás végrehajtásáról szóló szerződést, sokan azzal vádolták a szervezetet, hogy a Demokrácia Központ irodahálózatot gyakorlatilag helyi EMNP-pártközpontokként használják majd.
EMNT, EMNP, Demokrácia Központok: sok átfedés
Ez a feltételezés nem teljesen alaptalan: az EMNT és EMNP, illetve a Demokrácia Központok székhelyei és alkalmazottai között számtalan átfedés tapasztalható. Mint azt tavaly áprilisban megírtuk, a Demokrácia Központok biztosítottak megélhetést számos EMNT- és EMNP-politikusnak. Mi több, az irodahálózat címeit böngészve nyilvánvaló, hogy azok az EMNT területi szervezeteinek irodáiban működnek, vagy fordítva: az EMNT területi szervezeteit „fogadták be” a Demokrácia Központok.
Mennyi lehet a Demokrácia Központok költségvetése?
Csak találgatni lehet, hogy mennyi az irodahálózat működtetésének költsége. Az EMNT vezetői, bár elismerik hogy a hálózatot magyar költségvetési pénzből működtetik, összegeket nem árultak el.
Egyedüli fogódzó egy Evenimentul Zilei-anyag, mely a román állami szervek ellenőrzése során készült, kiszivárgott dokumentumra hivatkozik.
Eszerint az EMNT Egyesület bankszámláira a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kereteiben működő Irányító Szervezet 2010-ben és 2011-ben összesen 490 ezer eurót utalt a Demokrácia Központok működtetésére.
Igénylésünk elutasítva
Noha nyilvánvaló, hogy a költségvetésből támogatásra fordított összegek és azok célja közérdekű adat, a KIM mégis megtagadta erre vonatkozó adatigénylésünket egy 2007-es törvényre hivatkozva.
Indoklásukban a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 1. paragrafusának 3. bekezdésére hivatkoznak, miszerint:
„E törvény hatálya nem terjed ki a külön jogszabályok által szabályozott azon támogatások elbírálására, folyósítására és nyilvántartására, amelyeket az államháztartás valamely alrendszeréből határon túli magyar szervezetek vagy személyek számára nyújtanak.”
Rosszul értették a törvényt?
Érvelésünk – mely egyezett a bíróság ítéletével is – szerint azonban a hivatkozott törvény nemhogy szűkítené, de éppenséggel bővíti a nyilvános adatok körét; de azt is kimondja, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a határon túli szervezeteknek vagy személyeknek nyújtott támogatásra; ergo arra az Infotv. rendelkezéseit, mint általános szabályt kell alkalmazni.
Az ítélet indoklása szerint „az alperes egy olyan jogszabályra alapítva tagadta meg a határon túli magyar szervezet számára nyújtott támogatásra vonatkozó adatigénylést, mely kifejezetten arról rendelkezik, hogy hatálya nem terjed ki a határon túli magyar szervezetek számára nyújtott támogatásokra”, tehát „a hivatkozott jogszabály alapján az adatigénylés megtagadására nincsen lehetőség.” Éppen ezért „a bíróság a 2010 május 29. (az EMNT Egyesület bejegyzésének időpontja – szerk. megj.) és 2013 április 24. közötti időszak vonatkozásában elrendelte éves bontásban a felperesi adatigénylésben szereplő adatok kiadását, amelyből a felperes megtudhatja, hogy az alperes közpénzből mennyi támogatást nyújtott az EMNT Egyesületnek”.
Számítunk arra, hogy a nem jogerős ítéletet a KIM megfellebbezi.
(a cikkben nem jelezték, a kérdés feltevője Sipos Zoltán, a Trasindex munkatársa)
Transindex.ro,
2014. április 4.
Százezren már szavaztak (Országgyűlési választások)
Már szerdán meghaladta a százezret a levélben leadott szavazatok száma – derül ki a Nemzeti Választási Iroda tegnapi adataiból.
Szerdáig 32 307 voks érkezett be postán a választási irodához, ennél jóval számottevőbb azonban a külképviseleteken leadott szavazatok száma, mely meghaladta a 77 ezret. Így összesen 109 466 külhoni magyar élt szavazati jogával szerdáig. A választási iroda ebből valamivel több mint ötvenezret dolgozott fel eddig, az érvénytelen voksok száma pedig meghaladta a tízezret. Az iroda hétfőn kezdte el a levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését, azt vizsgálják, hogy le van-e ragasztva a válaszboríték, a boríték tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, utóbbi le van-e ragasztva, az azonosító nyilatkozatban rögzített adatok pedig megfelelnek-e azoknak, amelyeket a választópolgár a regisztrációkor megadott. Az NVI azt is ellenőrzi, hogy az azonosító nyilatkozatot kitöltő szerepel-e a névjegyzékben, valamint hogy korábban visszajuttatott-e már szavazási iratot. Szavazni amúgy még ma is lehet, valamennyi erdélyi magyar párt és szervezet székhelyén várják a borítékokat, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodái, a Demokrácia Központok pedig szombaton, sőt, vasárnap délig is nyitva tartanak, és célba juttatják a voksokat.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Már szerdán meghaladta a százezret a levélben leadott szavazatok száma – derül ki a Nemzeti Választási Iroda tegnapi adataiból.
Szerdáig 32 307 voks érkezett be postán a választási irodához, ennél jóval számottevőbb azonban a külképviseleteken leadott szavazatok száma, mely meghaladta a 77 ezret. Így összesen 109 466 külhoni magyar élt szavazati jogával szerdáig. A választási iroda ebből valamivel több mint ötvenezret dolgozott fel eddig, az érvénytelen voksok száma pedig meghaladta a tízezret. Az iroda hétfőn kezdte el a levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését, azt vizsgálják, hogy le van-e ragasztva a válaszboríték, a boríték tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, utóbbi le van-e ragasztva, az azonosító nyilatkozatban rögzített adatok pedig megfelelnek-e azoknak, amelyeket a választópolgár a regisztrációkor megadott. Az NVI azt is ellenőrzi, hogy az azonosító nyilatkozatot kitöltő szerepel-e a névjegyzékben, valamint hogy korábban visszajuttatott-e már szavazási iratot. Szavazni amúgy még ma is lehet, valamennyi erdélyi magyar párt és szervezet székhelyén várják a borítékokat, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodái, a Demokrácia Központok pedig szombaton, sőt, vasárnap délig is nyitva tartanak, és célba juttatják a voksokat.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. április 10.
Toró: az erdélyi magyarok is részesei a Fidesz-KDNP választási győzelmének
Az erdélyi magyarok is részesei voltak a Fidesz-KDNP elsöprő választási győzelmének, ezt mutatja a több mint 80 százalékos erdélyi részvétel a szavazáson, valamint az, hogy a szavazók több mint 95 százaléka a Fidesz-KDNP-re adta voksát, visszaigazolva ezzel az Orbán-kormány nemzetpolitikáját – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kedden sajtótájékoztatón, amelyet Soós Sándorral, a Néppárt Kolozs megyei szervezetének elnökével tartott Kolozsváron.
A 2011-ben kezdődött kedvezményes honosítás sikertörténetnek bizonyult, a világszinten benyújtott mintegy 610 ezer honosítási kérelem közül megközelítőleg 400 ezer Erdélyből érkezett, ebből pedig 370 ezren tették le eddig a magyar állampolgársági esküt – mondta Toró. Az országgyűlési választásokra regisztrált 195 ezer külhoni magyar állampolgár közül 135 ezren erdélyiek, az összesen mintegy 160 ezer levélben voksoló külhoni szavazópolgár közül pedig mintegy 110 ezer erdélyi – részletezte a Néppárt elnöke.
Toró elmondta: a Néppárt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 190 ezer embernek segített a honosításban, 85-90 ezer személynek pedig a választási regisztrációban.
„Közel 1200 önkéntesünk dolgozott azon az elmúlt hetekben, hogy mintegy 65 ezer erdélyi levélszavazatot begyűjtsön és eljuttasson a magyar külképviseletekre” – jelentette ki Toró, aki „a fegyelmezett és megfeszített munkáért” köszönetet mondott a Néppárt, és ifjúsági szervezete, a Minta önkénteseinek, az EMNT Demokráciaközpontjainak. Azt is méltatta, hogy a magyar történelmi egyházak is jelentős mértékben hozzájárultak a szavazási folyamat sikeréhez és a mozgósításhoz.
Az európai parlamenti választások kapcsán Toró T. Tibor úgy fogalmazott: egyik szeme sír, a másik meg nevet, mivel egyrészt nem sikerült teljes erdélyi magyar összefogást létrehozni. „A Néppárt három befutó EP-jelöltben gondolkodott, és ez valószínűleg be is jött volna, az RMDSZ azonban mereven elutasította a koalíció gondolatát, és eleve csak két lehetséges befutó jelölttel számol” – fejtette ki a Néppárt elnöke. Toró szerint azzal, hogy az RMDSZ elutasította a koalíciót, lemondott a Néppárt 60 ezer szavazójáról és csak saját törzsszavazóira számít. Örömre ad okot viszont az, hogy Tőkés László révén biztosan lesz brüsszeli képviselete az erdélyi magyarságnak, Orbán Viktor ugyanis felkérte Tőkést, hogy a Fidesz listáján induljon az EP-választáson. „Ez egy valódi összmagyar lista lesz, hiszen Tőkés László a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnökeként képviselni fogja a Magyarországon kívül élő magyar közösségek autonómiatörekvéseit” – tette hozzá Toró.
Soós Sándor ismertette a Néppárt szerepét közép-erdélyi és partiumi szavazatbegyűjtésben. Magyarország kolozsvári főkonzulátusára több mint 27 ezer levélszavazat érkezett, ebből mintegy 20 ezret a Néppárt és az EMNT gyűjtött be.
Soós arról is beszélt, hogy a Néppárt részt vett a választási kampányban, csapatai az elmúlt hét utolsó napjaiban Pécsen, Dabason, Szolnokon és Szigetszentmiklóson segítették a Fidesz-KDNP jelöltjeinek kampányát. „Pécsen talán a mi segítségünk is hozzájárult Hoppál Péter és Csizi Péter győzelméhez, mivel a verseny szoros volt” – mondta.
„Pécs különösen fontos, mivel az idén lesz 25 éve annak, hogy testvérvárosi kapcsolat jött létre Pécs és Kolozsvár között, most pedig ezt a kapcsolatot próbáljuk aktívabbá tenni” – mondta Soós, aki szerint a magyarországi város átadja majd hasznos tapasztalatait Kolozsvárnak, miután 2010-ben Európa kulturális fővárosa volt. Páva Zsolt polgármester megígérte, hogy a idei Kolozsvári Magyar Napok idején ellátogat Kolozsvárra, és hivatalos találkozók keretében is segíteni próbál majd a kulturális főváros címére pályázó Szamos-parti városnak.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája. Nyugati Jelen (Arad)
Az erdélyi magyarok is részesei voltak a Fidesz-KDNP elsöprő választási győzelmének, ezt mutatja a több mint 80 százalékos erdélyi részvétel a szavazáson, valamint az, hogy a szavazók több mint 95 százaléka a Fidesz-KDNP-re adta voksát, visszaigazolva ezzel az Orbán-kormány nemzetpolitikáját – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kedden sajtótájékoztatón, amelyet Soós Sándorral, a Néppárt Kolozs megyei szervezetének elnökével tartott Kolozsváron.
A 2011-ben kezdődött kedvezményes honosítás sikertörténetnek bizonyult, a világszinten benyújtott mintegy 610 ezer honosítási kérelem közül megközelítőleg 400 ezer Erdélyből érkezett, ebből pedig 370 ezren tették le eddig a magyar állampolgársági esküt – mondta Toró. Az országgyűlési választásokra regisztrált 195 ezer külhoni magyar állampolgár közül 135 ezren erdélyiek, az összesen mintegy 160 ezer levélben voksoló külhoni szavazópolgár közül pedig mintegy 110 ezer erdélyi – részletezte a Néppárt elnöke.
Toró elmondta: a Néppárt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 190 ezer embernek segített a honosításban, 85-90 ezer személynek pedig a választási regisztrációban.
„Közel 1200 önkéntesünk dolgozott azon az elmúlt hetekben, hogy mintegy 65 ezer erdélyi levélszavazatot begyűjtsön és eljuttasson a magyar külképviseletekre” – jelentette ki Toró, aki „a fegyelmezett és megfeszített munkáért” köszönetet mondott a Néppárt, és ifjúsági szervezete, a Minta önkénteseinek, az EMNT Demokráciaközpontjainak. Azt is méltatta, hogy a magyar történelmi egyházak is jelentős mértékben hozzájárultak a szavazási folyamat sikeréhez és a mozgósításhoz.
Az európai parlamenti választások kapcsán Toró T. Tibor úgy fogalmazott: egyik szeme sír, a másik meg nevet, mivel egyrészt nem sikerült teljes erdélyi magyar összefogást létrehozni. „A Néppárt három befutó EP-jelöltben gondolkodott, és ez valószínűleg be is jött volna, az RMDSZ azonban mereven elutasította a koalíció gondolatát, és eleve csak két lehetséges befutó jelölttel számol” – fejtette ki a Néppárt elnöke. Toró szerint azzal, hogy az RMDSZ elutasította a koalíciót, lemondott a Néppárt 60 ezer szavazójáról és csak saját törzsszavazóira számít. Örömre ad okot viszont az, hogy Tőkés László révén biztosan lesz brüsszeli képviselete az erdélyi magyarságnak, Orbán Viktor ugyanis felkérte Tőkést, hogy a Fidesz listáján induljon az EP-választáson. „Ez egy valódi összmagyar lista lesz, hiszen Tőkés László a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnökeként képviselni fogja a Magyarországon kívül élő magyar közösségek autonómiatörekvéseit” – tette hozzá Toró.
Soós Sándor ismertette a Néppárt szerepét közép-erdélyi és partiumi szavazatbegyűjtésben. Magyarország kolozsvári főkonzulátusára több mint 27 ezer levélszavazat érkezett, ebből mintegy 20 ezret a Néppárt és az EMNT gyűjtött be.
Soós arról is beszélt, hogy a Néppárt részt vett a választási kampányban, csapatai az elmúlt hét utolsó napjaiban Pécsen, Dabason, Szolnokon és Szigetszentmiklóson segítették a Fidesz-KDNP jelöltjeinek kampányát. „Pécsen talán a mi segítségünk is hozzájárult Hoppál Péter és Csizi Péter győzelméhez, mivel a verseny szoros volt” – mondta.
„Pécs különösen fontos, mivel az idén lesz 25 éve annak, hogy testvérvárosi kapcsolat jött létre Pécs és Kolozsvár között, most pedig ezt a kapcsolatot próbáljuk aktívabbá tenni” – mondta Soós, aki szerint a magyarországi város átadja majd hasznos tapasztalatait Kolozsvárnak, miután 2010-ben Európa kulturális fővárosa volt. Páva Zsolt polgármester megígérte, hogy a idei Kolozsvári Magyar Napok idején ellátogat Kolozsvárra, és hivatalos találkozók keretében is segíteni próbál majd a kulturális főváros címére pályázó Szamos-parti városnak.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája. Nyugati Jelen (Arad)