Elhalasztották a tárgyalást a Landman-perben
A Marosvásárhelyi Bíróság pénteken elhalasztotta a tárgyalást abban a perben, amelyet Landman Gábor holland állampolgár indított a helyi rendőrség ellen nyelvi jogai érvényesítésének megakadályozása miatt. A holland–magyar tolmácsként dolgozó Landman Gábor szerint nemcsak hogy nem biztosították számára a magyar nyelvű ügyfélszolgálatot, egy helyi rendőrségi alkalmazott bántalmazta is. Az újabb tárgyalásra november 28-án kerül sor a közigazgatási perben, amelyben a felperes a helyi rendőrség által bemutatott jegyzőkönyv semmissé nyilvánítását kéri. Az ügyben nemcsak közigazgatási, hanem bűnügyi per is folyik, a felperes ezenkívül megtámadta az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatát, illetve feljelentést tett az Európai Bizottságnál.
Landman Gábor tavaly december 24-én a marosvásárhelyi rendőrségen hivatalos holland–magyar fordítóként egy holland rádiósnak próbált tolmácsolni, magyar nyelvű ügyfélszolgálatot igényelve, ám kérésé teljesítése helyett – állítása szerint – megbilincselték, bántalmazták.
– December 24-én szerződéses kötelességemet teljesítettem volna a helyi rendőrségen, egy holland rádiós tolmácsaként, ugyanis hivatalos holland–magyar tolmács vagyok, a holland rendőrségnek dolgozom. Az újságíró a helyi rendőrségtől egy bizonyos ügyben akart kérdéseket feltenni, én a portástól negyedórán keresztül kértem, hogy segítsen valaki, aki magyarul is beszél. Kérésemet angolul, németül, franciául és hollandul is többször megismételtem. Megtagadták a magyar nyelvű ügyfélszolgálatot, végül hirtelen négy ember megrohant, egyvalaki közülük lebilincselt, a folyosón végighúztak, belöktek egy kis szobába, ahol egy padra ültettek, majd levették a bilincset. Kértem, tartsák be a törvényeket, a román alkotmány 120. cikkelyét, megmutattam A jogában áll című törvénykönyvet, és próbáltam felolvasni a román törvényeket. A kiadványt az egyik rendőr megpróbálta kitépni a kezemből, mondván, ne csináljak forradalmat. Utána elsötétítették a szobát, és a mögöttem álló rendőr erősen a hátamra ütött. Ezt követően bejött három ember, egy közülük tudott magyarul, akinek többször – angolul és magyarul is – mondtam, hogy megvertek. A személyi igazolványom láttán egy másik is megszólalt magyarul, felháborodottan azt kérdezte tőlem, hogyhogy ilyen jól tudok magyarul? Ezek után kimentem. Az egész 30 percig tartott, ebből 17 perc hangfelvétel van, ami letölthető az internetről is – nyilatkozta lapunknak Landman Gábor, aki a történtek után a holland nagykövet biztatására feljelentést tett a városi rendőrségen, és ügyvédjén keresztül bűnügyi feljelentést is tett. Landman Gábor szerint a helyi rendőrség úgy védekezett, hogy egy utólag készített jegyzőkönyvet nyújtott be.
– Jegyzőkönyvet hamisítottak, majd kiegészítették a bűnügyi jelentést és nyolc hamis tanúvallomást tettek amellett, hogy létezik ez a jegyzőkönyv – jelentette ki.
Hogy miért csak most kezdődik el a per? Kérdésünkre a holland tolmács elmondta, későn, idén március közepe táján szereztek tudomást a jegyzőkönyvről, mégpedig úgy, hogy azt az Országos Diszkriminációellenes Tanács a hozzá benyújtott panaszlevelükre küldött válaszkeresetükhöz csatolta, ahelyett, hogy a rendőrség közölte volna ki, a törvényes előírásoknak megfelelően, a kiállításától számított 30 napon belül. Keresetet nyújtottak be, amire válaszkeresetet kaptak, majd közbejött a bírósági nyári szünet. Október 24-re tűzték ki az első tárgyalást.
– Hétfőn jelentettük be a bíróságon, hogy 12 órakor tudunk megjelenni a tárgyaláson, mivel én Hollandiából érkezem. A helyi rendőrség képviselője 10 órakor megjelent, de nem volt hajlandó megvárni az általunk objektív okok miatt kért tárgyalási időpontot, ami a kollegialitás elvét is megszegi. Megtehették volna, a hivatalos munkaprogramjuk keretében. Ők helyben vannak, nem kell Hollandiából jöjjenek ide. Arra hivatkozva, hogy nem voltunk jelen, a bíró novemberre halasztotta az ügyet. Akkor valószínűleg megint ide kell jönnöm. Majd reggel 8-ra itt leszünk – nyilatkozta Landman Gábor.
– A közigazgatási perrel párhuzamosan indított bűnügyi perben az ügyfelem kifejtette kártérítési igényét is, valamint az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatát is megtámadta, amely azt mondja, hogy az uniós állampolgároknak nincs joguk a kisebbségi nyelvi jogokat használni Erdélyben – nyilatkozta Landman Gábor ügyvédje, Menyhárt Gabriella Éva. Landman Gábor szerint a rendőrség európai polgári jogait is megsértette.
– Mint holland állampolgár, európai állampolgár vagyok, és alapvető jogom, hogy itt a magyar nyelvet használjam a törvénynek megfelelően. Hollandiában sem korlátozzák a román állampolgárok jogait, sőt az Európai Bíróságnak ezzel kapcsolatban van egy híres ítélete, amely kimondja, hogy egy osztrák ugyanúgy élhet a dél-tiroli német nyelvi jogokkal, mint bármelyik dél-tiroli. Ez az európai jognak és polgárságnak abszolút alapköve. Egyértelműen félrevezetésről van szó, mikor a helyi rendőrség vezetője azt mondja, hogy az anyanyelvhasználat jogát a magyar anyanyelvű román állampolgárok számára kell hogy biztosítsák. Ez a törvény rossz értelmezése, és hihetetlen, hogy ezt elfogadják – tette hozzá.
Landman Gábor az Európai Bizottságnál is feljelentést tett azon a címen, hogy a szabad munka- és szolgáltatásáramlást korlátozza Románia, megakadályozva őt abban, hogy szerződéses munkáját végezze Marosvásárhelyen.
– Képzelje el, milyen lenne, ha egy román kamionvezetőt, Hollandiában fuvarozva, a holland rendőrség kitépne a kamionjából, megbilincselné, utána megkérdezné, hogy van az, hogy kamiont tud vezetni, végül egy hamis jegyzőkönyvet csinálna, nyolc hamis tanúvallomást adna le, a sajtóban félrevezetne és a tárgyalással nem akarná megvárni.
A Népújság megkeresésére Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi rendőrség igazgatója kijelentette, a helyi rendőrség jogásza ott volt a bíróság által kijelölt napon, időpontban a tárgyalóteremben, bemutatta bizonyítékait, a másik fél azonban nem jelent meg, ezért kérték a tárgyalás elhalasztását.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Feljelentették Funart (Szilágyi Zsolt Háromszéken)
Beadvánnyal fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz Szilágyi Zsolt, miután a román közszolgálati rádió választási műsorában Gheorghe Funar többször is támadta őt és a magyar közösséget.
Szilágyi Zsolt, az EMNP államfőjelöltje tegnap Sepsiszentgyörgyön beszélt a történtekről: Gheorghe Funar egyebek mellett azt állította, hogy az 1956-os forradalmat csak a magyarok találták ki Erdély elcsatolása céljából, de azt is leszögezte, hogy megválasztása esetén megtiltja a románon kívül más nyelv használatát a közszolgálati médiában. A gyűlöletbeszédre határozott fellépéssel kell válaszolniuk a román állam intézményeinek – indokolta kezdeményezését Szilágyi, reményét fejezve ki, hogy a magyar közösség elleni uszítás nem marad következmények nélkül. Az EMNP államfőjelöltje a Toró T. Tiborral, az alakulat elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján beszámolt eddigi kampánytapasztalatairól. Mindketten hangsúlyozták: van tétje az elnökválasztásnak a magyarok számára is, két jelölt méretkezik meg, van tehát választási lehetőség. A két jelölt versenye értékválasztás is, hiszen Kelemen Hunor, az RMDSZ politikusa a Bukarest-központú politizálást képviselői, Szilágyi Zsolt pedig az Erdély-, Székelyföld-központú politizálást. Szilágyi azt is hangsúlyozta: képviselői a Néppárt, az MPP, de az RMDSZ tagságát, szimpatizánsait is, és rendkívül pozitívan értékelték programját a román regionalisták is. A Románia föderalizációját célzó programjukat bukaresti diplomatákkal is ismertetik, kiállnak továbbá a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútuma mellett. Újságírói kérdésre leszögezte: arról nem döntöttek, hogy a második fordulóban melyik jelöltet támogatják, de az biztos, hogy nem olyant, aki tagadja Székelyföld létezését, hadjáratot indított a székely jelképek ellen, ellehetetleníti a magyar kar létrehozását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. A Háromszék kérdésére, hogy hány szavazattal lenne elégedett, Szilágyi kifejtette: az RMDSZ-nek az öt évvel ezelőttihez kell viszonyítania mostani eredményét, akkor Kelemen Hunor mintegy 370 ezer voksot kapott, ha ez alatt teljesít, az kudarcnak számít. Ehhez képest a Néppárt most száll először küzdelembe, így minden egyes autonómiára, regionalizmusra leadott szavazat sikerként értékelendő.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Diszkriminált a kormány a kovásznai Fenyő szálló átadásával
Egyhangúlag diszkriminatívnak nyilvánította az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD)  a kormány azon sürgősségi rendeletét, mellyel a kovásznai Fenyő szállót a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség tulajdonába utalta 2013 végén.
„Az Országos Diszkriminációellenes Tanács mintegy három hete hozott határozatot az ügyben, azonban az indoklás közzétételére pénteken került sor. Most közöljük ki a feleknek, a kormánynak és a huszonegy panaszosnak” – mondta el portálunknak Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CDND) elnöke. A döntés értelmében a kormány sürgősségi rendelete vallási alapon diszkriminált azáltal, hogy az ingatlant az ortodox egyház tulajdonába utalta, hiszen a vallástörvénynek és az alkotmánynak is az ellentmondva  hátrányos helyzetbe hozta a többi felekezetet. „Mi kértünk a kormánytól egy kimutatást arról, hogy adtak-e más egyházaknak is használatba ingatlanokat vagy más javakat, de ezt ők nem tudták bizonyítani. Ami érdekes ebben a döntésünkben az az, hogy egyhangúlag hoztuk meg” – emelte ki Asztalos.
„Mi nem tudunk megsemmisíteni sürgősségi kormányrendeleteket, mert erre nincs hatáskörünk, ezt csak az alkotmánybíróság tudja megtenni. Viszont véleményt mondhatunk. Álláspontunk szerint diszkriminatív a kormánynak az a gyakorlata, miszerint ingatlanokat ad át ingyenes használatra csak egy egyháznak. Diszkriminál a sürgősségi rendelet preambuluma is, hiszen indoklásában az áll, hogy a román ortodox egyház a román államnak egy alapvető intézménye, ez megszegi az állam semleges mivoltát a vallással és egyházakkal szemben. Orvosolnia kell a kormánynak az ügyet, de persze itt lesz alkotmánybírósági döntés is – fejtette ki Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke.
„Mi már akkor azt mondtuk, hogy nagyfokú diszkrimináció, hiszen a vallásügyi törvény és Románia alkotmánya is világosan kimondja, hogy megfelelő mértékben, de arányosan kell támogatni az ország különböző felekezeteket” – emlékeztetett Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke. Hozzátette: méltánytalanul aránytalan a magyarokkal szemben ami akkor történt, az egyházak arányosság elve alapján történő támogatásának figyelmen kívül hagyásának tekinthető ez a sürgősségi rendelet. Örvendünk annak, hogy végre van egy olyan hatóság, mely az igazat is kimondja - fejtette ki Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke portálunknak.
A diszkrimináció tilalmának érvényt kell szerezni – áll a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sajtószolgálatának közleményében. Emlékeztetnek, hogy az akkor kiadott közleményében Izsák Balázs azt javasolta a hátrányos helyzetbe hozott magyar egyházaknak, illetve azok kovásznai híveinek, hogy indítsanak pert a kormány ellen. A megszólítottak – Sepsiszéki Székely Tanácsa elnökének aktív közbenjárásával – annak megfelelően jártak el és közigazgatási bíróságon támadták meg a 114/2013-as Sürgősségi Kormányrendeletet, illetve a Diszkriminációellenes Országos Tanácsnál is panaszt tettek.
Ez utóbbi testület elnökének a tájékoztatása szerint helyt adtak a panasznak és megállapították, hogy a kormányrendelet diszkriminatív. Az SZNT szerint azonban a döntés felemás, amennyiben Asztalos Csaba azt nyilatkozta, hogy csak álláspontot fogalmaztak meg, ami jogi szempontból nem kötelező érvényű. „A vonatkozó jogszabály értelmében az Országos Diszkriminációellenes Tanács az elébe terjesztett megkeresések ügyében határozatot hoz, ami kötelező érvényű, ha az érintettek nem támadják meg bíróságon. Ez utóbbi esetben azonban a bíróság fog kötelező érvényű ítéletet hozni, tehát nem fordulhat elő olyan eset, hogy bárki a saját kénye-kedve szerint tartson be, avagy hagyjon figyelmen kívül egy diszkriminációs ügyben született határozatot vagy ítéletet” – jegyzi meg. Az SZNT úgy véli: „a Diszkriminációellenes Országos Tanácsnak fel kell hagynia a homályos, félreérthető megfogalmazások gyakorlatával, és a vonatkozó jogszabállyal összhangban, határozatban kell kimondania, hogy a 114/2013-as Sürgősségi Kormányrendelet diszkriminatív, ezért a kormány köteles azt visszavonni”.
A kovásznai Tündérvölgyben álló 89 szobás, több mint 9 millió lejes leltári értékű, kétcsillagos kezelőközpont átadása egyébként nagy felháborodást keltett a háromszéki közvéleményben és az épületadományozás diszkriminatív politikája ellen a magyar történelmi egyházak is felemelték szavukat.
Székelyhon.ro

Tovább késik a vásárhelyi táblák kétnyelvűsítése
A nyári ígéretek és derűlátó kijelentések ellenére az ősz és az elnökválasztási láz beálltával megfenekleni látszik a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák ügye.
Az utóbbi két hónapban az önkormányzat mindössze a Liszt Ferenc utca nevét magyarosította vissza az 1986 óta Franz Liszt feliratot visel táblán. Bár a szeptemberi tanácsülésen elfogadott költségvetés-kiegészítés az utcanévtáblák cseréjét is számításba vette, az önkormányzat most pénzhiányra hivatkozik.
Időközben Dorin Florea polgármester újból hadat üzent a kétnyelvűségnek, és megfellebbezte az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) döntését, mely kimondja, hogy az egynyelvű táblák sértik a marosvásárhelyi magyarság jogait. A kétnyelvű táblákat az épületek tulajdonosai sem tolerálják, javítási munkálatokkal indokolva azok leszerelését.
Ahány kétnyelvű utcanévtábla felkerült az utóbbi hónapokban a marosvásárhelyi épületek homlokzatára, körülbelül ugyanannyi el is tűnt. Általában azok az ingatlantulajdonosok „felejtik el” visszahelyezni a feliratokat, akik az ingatlan külső javítása és festése miatt szerelik le „ideiglenesen” a táblákat.
Így tűnt el egy magánházról a Kós Károly utca egyik névtáblája, a Zsidó Vértanúk felirat az önkormányzati tulajdonban lévő öregotthon faláról vagy a Mátyás király teret jelöl tábla a magyar érdekeltségű Marmed magánrendelő homlokzatáról.
Ismét magyar lett Liszt Ferenc
Ugyanakkor pozitív lépések is történtek: közel három évtizeddel az elnémetesítése után ismét magyarul olvasható Liszt Ferenc neve a róla elnevezett marosvásárhelyi utca névtábláján. A táblacserét lapunknak egy hónappal ezelőtti felvetése nyomán Csegzi Sándor, a polgármester tanácsadója sürgette meg, mondván, hogyha a városházának nem telik az idei költségvetéséből négy pléhdarabra, szívesen kifizeti. A költségeket egyelőre nem hajtották be a volt alpolgármesteren.
A marosvásárhelyi magyarságnak azért is volt fontos a csere kieszközölése, mert levéltári adatok szerint a Bolyai térről nyíló utca a múlt század eleje óta az 1811-ben született zeneszerző nevét viselte. Más utcákkal ellentétben, az eltelt bő száz év alatt Liszt Ferenc neve valamennyi impérium- és rendszerváltást átvészelt.
Csupán az alakja változott, amikor az utcát 1986-ban egy Bukarestből odaköltözött pártaktivista követelésére Franz Lisztre németesítették. Az akkor még csendes belvárosi kisutca egyik legszebb államosított házát elfoglaló Iulian Vereş dönt szerepet játszott abban, hogy a világhírű zeneszerző nevét ne magyarul írják ki. De az ő javaslatára nevezték át a szomszédos Kistemplom-teret is Memorandisták terére.
Varga Katalin még várat magára
Csegzi Sándor azonban hiába kérte az Ecaterina Varga utcanév visszamagyarosítását, illetékes kollégáitól azt a választ kapta, hogy nem lehet, mert az említett személy román nemzetiségű volt. Ezzel szemben az 1802-ben, a mai Brassó megyéhez tartozó Halmágyon, elszegényedett kisnemesi családban, Varga János és Rozsondai Katalin házasságából született Varga Katalin etnikai hovatartozását egyetlen román történész sem vonta kétségbe.
A mócvidéki bányászjobbágyok jogaiért következetesen kiálló nagyasszony tevékenységét ugyanis a Monarchia nem nézte jó szemmel. Elfogásában és bebörtönzésében jelentős szerepet játszott Andrei Şaguna későbbi ortodox püspök, aki tőrbe csalta, majd elrabolta és átadta a hatóságoknak. Varga Katalin 19. századi mozgalmában az a különleges, hogy a feudális világban magyar nőként állt a román parasztok élére. Ők nemcsak elfogadták, de tisztelték is, Doamna Noastră (a mi asszonyunk) néven emlegették.
Jövőre ígérik a folytatást
Florian Moldovan, a városháza táblacserével megbízott igazgatója a hét végén már más magyarázatot talált. Az illetékes lapunknak elmondta: az idei költségvetés nem tesz lehetővé újabb táblacserét, de 2015-ben erre is sor kerül. „Jövőben városszerte az összes táblát kicseréljük, mégpedig úgy, hogy mindenkinek megfeleljen” – ígérte Moldovan.
A nyár végén Peti András alpolgármester azt ígérte: szeptember közepéig valamennyi utcanévtáblát kétnyelvűsítenek. A szeptemberi ülés után elmondta, a költségvetés-kiegészítés során jóváhagyták a táblák kihelyezéséhez szükséges pénzt, és a lakossági visszajelzések nyomán újra napirendre tűzik majd a magyarra fordított utcanévjegyzéket, hogy elfogadják a szükséges javításokat. A határozattervezet a mai napig nem került megvitatásra, így a táblacsere is elmaradt.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ-feljelentés Vasile Oprea Maros megyei prefektus ellen
Feljelentést tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) Vasile Liviu Oprea Maros megyei prefektus ellen az RMDSZ – adja hírül a kronika.ro.
Kovács Péter főtitkár elmondta, az érdekvédelmi szervezet a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálathoz érkezett bejelentés alapján panaszolta be a kormánymegbízottat, mivel az a Bánffy-örökösök visszaszolgáltatási perének áthelyezését kérte, arra hivatkozva, hogy a magyarok mint a grófok leszármazottjai, veszélyforrást jelentenek az erdélyi, és főként a szászrégeni bíróság függetlenségére. „Az RMDSZ, mint a romániai magyar közösség érdekvédelmi szövetsége kötelességének tartja, hogy felhívja a hatóságok figyelmét a diszkriminatív megnyilvánulásokra, és felkéri a diszkriminációellenes tanácsot, hogy vizsgálja ki az ügyet, valamint tegye meg a szükséges intézkedéseket” – hangsúlyozta a főtitkár.
Kovács Péter szerint a Maros megyei prefektus nyíltan diszkriminál, pejoratív jelzőkkel illeti a magyarságot, és ezzel több pontban is vét – többek között – az emberi jogok európai egyezménye, a diszkrimináció megelőzéséről és visszaszorításáról szóló 2000/137-es kormányhatározat és a Románia alkotmányába foglaltak ellen.
Mint arról beszámoltunk, Vasile Liviu Oprea a legfelsőbb bíróságnak címzett beadványában többek között azért kérte a Bánffy-örökösök perének áthelyezését, mert „Maros megyére (meg általában Erdélyre) az jellemző, hogy itt magyar közösség is él, és a magyarok mint a grófok leszármazottjai 9323 hektár erdőt igényeltek vissza” – írja a kronika.ro
Erdély.ma

Antal Árpád: úgy tűnik, terroristának számít a magyar
Közel ezer fős tömeg jelent meg a szerdai tiltakozó akción a Kovászna megyei kormányhivatal előtt, ahol csütörtökön és pénteken Böjte atya, valamint Kató Béla mond imát. Antal Árpád az ellene indult bűnvádi eljárással kapcsolatban nyilatkozott.
Folyamatosan duzzad a magyar himnusz énekléséért kirótt büntetés ellen tiltakozók száma. Szerdán a beszédek ideje alatt többen is a „Nem hagyjuk, soha!” szavakat kiabálták be. A magyar himnuszt öt alkalommal énekelték a tiltakozók, ugyanakkor az esemény végeztével spontán módon került sor a székely himnusz éneklésére is. A tiltakozássorozat harmadik napján Sánta Imre bikfalvi református lelkész tartott imádságot, valamint a szervezők bejelentették: csütörtökön Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, míg pénteken Kató Béla református püspök is jelen lesznek az akción.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a DIICOT által indított bűnvádi eljárással kapcsolatban kissé cinikusan megjegyezte, „ideje volt huszonöt évvel a forradalom kitörését követően terroristákat keresni és találni ebben az országban”. Mint magyarázta, ezúttal úgy tűnik, a magyarság számít terroristának Romániában, majd megjegyezte: ha nem lenne tragikus, nevetnénk az eseten.
Kifejtette, egyelőre még nem derült ki, hogy a magyar himnusz SZKT-n való eléneklése, vagy az ott megfogalmazott álláspont-e a probléma, ugyanakkor továbbra is fenntartja azon kijelentését, miszerint megismétlődhetnek az 1990-es marosvásárhelyi etnikai zavargások Székelyföldön, amennyiben Marius Popica prefektus folytatja a bosszúhadjáratát. Mint fogalmazott, akkor sem a magyarság érdeke volt a zavargások kitörése, ahogyan most sem – zárta gondolatmenetét a városvezető.
Halálos fenyegetések és gyűlölködő, trágár kommentek tömkelege zúdult Antal Árpád Facebook oldalára, miután a szélsőséges román politikus, Bogdan Diaconu megosztotta a saját Facebook oldalán Antal Árpádnak a prefektúra épülete előtt tartott himnuszéneklést bemutató fényképalbumát. A megosztás mellé Diaconu véleményét is mellékelte: „miközben Antal Árpád kivezényeli a magyarokat himnuszt énekelni, mi arra ébredünk, hogy a magyar szélsőségesek Magyarország számára sajátítják ki a román földet és mi nem teszünk semmit”. Ezt követően több mint százan fenyegették meg, valamint magyarokat kiutasító tartalmú megjegyzéseket a városvezető közösségi oldalán.
A Diaconu megosztását követően a szélsőségesek felvetették, hogy a székely zászlót be kellene tiltani, az erdélyi magyaroknak a román állampolgárságát meg kellenne vonni, és a mongol származású magyarok választhatnak: vagy elmennek az országból, vagy meghalnak. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat az ügyel kapcsolatosan értesíti az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, az ügyészséget, valamint a diplomáciai testületeket – tájékoztat az RMDSZ háromszéki sajtóirodája. 
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

„Halál a magyarokra!”
Lám, hová vezet a zászló- és himnuszüldözés
Úgy tűnik, Kovászna megye prefektusának székelyzászló- és himnuszellenes intézkedései kiszabadították a (rossz) szellemet a palackból. Huszonöt évvel az 1989-es decemberi fordulat után halállal fenyegetnek bennünket egyes román honfitársaink.
A magyarellenesseg.com portál hívta fel figyelmet azokra az uszító, gyűlöletkeltő, soviniszta bejegyzésekre, amelyek Antal Árpád Facebook-oldalán jelentek meg azt követően, hogy Sepsiszentgyörgy polgármestere a prefektúra előtti himnuszéneklésről készült fotókat osztott meg. Szabad fordításban közlünk egy párat annak szemléltetésére, hogy lám, miként gondolkodnak rólunk egyes román honfitársaink. Az alábbi sorokat csak erős idegzetűek olvassák, kiskorúak egyáltalán ne!
Dac Liber: „Ha ti azt hiszitek, hogy ez fog menni a végtelenségig, tévedtek… Drágán meg fogtok fizetni.”
Radu Brightside: „Mi a rohadt anyátokért nem otthon csináljátok ezt, a ti országotokban? Deportálnálak titeket a ti szeretett Magyarországotokra, hogy basszalak szájba a hazátlan akcentusotokkal együtt. Felrobbantanálak titeket álmotokban, lehugyozlak titeket és az egész fajtátokat.”
Blondu Rs: „Mocskos hazátlanok… Dögöljetek meg, szemetek!”
Orion de Gothia: „Leszarlak titeket, ti vándorok. Eljön a bosszú ideje, hazátlanok, ne foglalkozzatok! HALÁL a hazátlanokra (magyarokra)! Sajnálat nélkül ki fogunk irtani, addig, ameddig Erdélyben csak egy nemzet marad, a román!
Anca Klau: „Takarodjatok Magyarországra! Rohadékok!”
Berbece Iancu: „Székelyföld román föld, ha nem tetszik, akkor a Pannon-mező elég nagy, nincs más dolgotok, menjetek oda, betolakodó mongol nomád nép!”
Lagu Daniel-Corneliu: „Halál a hazátlanokra! Románia nem eladó, ha nem tetszik itt, takarodjatok az országból, hazátlanok (magyarok)!”
Robert Șerban: „Kínok között dögöljetek meg, az egész magyar faj!”
Alexandru Popa de Thracian: „Lepisillek titeket és a zászlónak nevezett rongyaitokat is, faszszopó, seggfej kurvák!
Kotys Dacia: „Mocskos hazátlanok, azt hiszem, el kell takarítsunk titeket az országból végleg! Nektek, hernyóknak van képetek a lovak nyelvét beszélni egy román országban?! Halál a magyarokra! Nagy meglepetésben lesz részetek, a dákok nem haltak ki, szépen sorban el fogunk titeket tüntetni innen. Várjátok!”
Răzvan Ionuț: „Mongóliai vándorok, sátrakkal és bográcsokkal, a mi ősi földünkön könyörögtök az autonómiáért.”
Úgy hisszük, ennyi elég gyomorforgatóból. Mivel egy jogerős bírósági döntés következtében a Facebook nyilvános felületnek számít, az oda beírók felelősséggel tartoznak szavaikért, az illetékes hatóságoknak tehát hivatalból eljárást kellene kezdeményezniük a gyűlöletkeltők, közösség ellen uszítók kilétének felderítésére, valamint példás megbüntetésére. Legalább akkora lendülettel és hatékonysággal kellene fellépniük, mint a március 15-én, az iskolában fején piros–sárga–kék hajpánttal hivalkodó kovásznai kislányt ugyancsak Facebookon megfenyegető személlyel szemben.
Mi mindenesetre ezennel a diszkriminációellenes tanács figyelmébe ajánljuk az ügyet, kíváncsian várva a fejleményeket. Addig is idézzük Antal Árpád felhívását az oldaláról: „Ma többen voltunk, mint tegnap, és bízom benne, hogy ma kevesebben voltunk, mint holnap leszünk! Találkozzunk holnap újra a prefektúra előtt! Arra kérek mindenkit, hogy osszák meg ezt a felhívást minél többen, és minél többen vegyünk részt a holnapi himnuszéneklésen is!” 
Sz. H.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Fordítási hibából lett „terrorista” Antal Árpád?
Nagy valószínűséggel Antal Árpád beszédét értelmezte „terrorista fenyegetőzésnek” a Szervezett-bűnözés és Terrorizmus Ellenes Ügyészség (DIICOT), és indított eljárást a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati ülésén elhangzottak miatt.
Ezt a feltételezést erősíti, hogy Bogdan Diaconu képviselő is feljelentette Sepsiszentgyörgy polgármesterét legfőbb ügyészségen az SZKT ülésén mondott beszéde miatt. A nacionalista román politikus a nemzetbiztonság veszélyeztetésével és gyűlöletkeltéssel vádolja a székelyföldi elöljárót.
Akárcsak a DIICOT, Diaconu is Antal Árpád beszédének román fordításából – az Agerpres hírügynökség –tudósításából indult ki. Ez azonban eltorzította a polgármester mondanivalóját. Antal Árpád szó szerint a következőket mondta Marosvásárhelyen:
“Végül pedig Frunda tanácsos úrnak szeretném mondani, hogy kérje meg a főnőkét, a miniszterelnök urat, hogy utasítsa helytartóját, hogy ne provokálja az erdélyi magyarokat. Mert azt, amit Kovászna megye prefektusa tesz, az minősíti a miniszterelnök urat is, és hacsak valakinek nem az az érdeke, hogy a románok és a magyarok Sepsiszentgyörgyön, Háromszéken, Székelyföldön valahol esetleg megint olyan helyzetbe kerüljenek, mint Marosvásárhelyen 90-ben, akkor egy minimális tiszteletet nyújtsanak az irányukban”.
Ehhez képest az Agerpres tudósítója így idézte a polgármestert: „Végül pedig arra kérem Frunda urat, kérje meg a főnőkét, a miniszterelnököt, hogy utasítsa a Kovászna megyei prefektust, hogy hagyja békén a magyarokat. (…) Mert ha nem hagyja békén, ugyanaz megismétlődhet Székelyföldön, ami történt 1990-ben Marosvásárhelyen”.
Antal Árpád beszédének magyar változatát és az Agerpres fordítását Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke tette közzé szerda este a Facebook-oldalán.
Cs. P. T.
maszol.ro

Menesztették a székelyföldi prefektusokat
A kormány szerdai ülésén a három székelyföldi megye prefektusának leváltásáról döntött, az intézkedést csak tegnap tették közzé. A Kovászna és a Maros megyei kormánymegbízott az intézményből is távozik, Hargita megyében visszaállították az augusztus előtti állapotot a prefektus-alprefektus cserével.
Marius Popica április óta töltötte be a Kovászna megyei kormánymegbízotti tiszt­séget, őt a kormány döntése alapján Sebastian Cucu alprefektus váltja. Popica az utóbbi hetekben több, a magyar közösséget sújtó bírságot rótt ki, emiatt feszültté vált a helyzet Háromszéken. Az ügyben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Victor Pontával egyeztetett hétfőn, még mielőtt a szövetség úgy döntött, hogy megszavazza a negyedik Ponta-kormányt. Akkor Kelemen úgy nyilatkozott, hogy a kormányfő megígérte, megoldást talál a kovásznai helyzet rendezésére. Vasile Oprea Maros megyei prefektust a szociáldemokraták által támogatott Lucian Goga váltja. Az RMDSZ a héten közölte, hogy feljelentette Opreát az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, amiért a Bánffy-örökösök egyik erdő-visszaszolgáltatási perének áthelyezését kérte egy nem erdélyi bíróságra, arra hivatkozva, hogy a magyarok, mint a grófok leszármazottjai, veszélyforrást jelentenek az erdélyi és főként a szászrégeni bíróság függetlenségére. Ugyanakkor Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester egy tegnapi sajtótájékoztatón kijelentette: szerinte Oprea leváltása mögött nem az RMDSZ áll, őt a segesvári polgármester leváltása miatt távolították el. Hargita megyében Petres Sándor volt prefektus helyére Jean Adrian Andreit nevezték ki, aki korábban betöltötte már ezt a funkciót. Petrest idén májusban nevezték ki alprefektusnak, majd augusztusban prefektusnak, ekkor helyet cserélt a korábbi kormánymegbízottal, a szociáldemokrata Jean Adrian Andrei-jel, most pedig a kormány a visszacseréről döntött. Jean Adrian Andrei prefektusként több alkalommal is a székely és magyar jelképek, feliratok eltávolítására szólította fel az elöljárókat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Politikamentes törvénykezést
Szükség van az egyensúlyra
Az év utolsó hetében, eddig még nem tisztázott okok miatt, leváltották Vasile Liviu Oprea prefektust, akinek a helyét Lucian Goga vette át. Annak ellenére, hogy az RMDSZ kilépett a kormányból, a változás egyelőre nem érintette Nagy Zsigmond alprefektust, aki az RMDSZ javaslatára foglalhatta el hivatalát. A helyettes kormánybiztost eddigi munkájáról és az új évi kilátásokról kérdeztük.
– Bár hivatalosan még nem tudni, mi az oka a Maros megyei prefektuscserének, valószínűleg abban az is közrejátszott, hogy Vasile Liviu Opreát feljelentette az RMDSZ az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, amiért az arra hivatkozva, hogy a magyarok – mint a grófok leszármazottjai – veszélyforrást jelentenek, a Bánffy-örökösök visszaszolgáltatási perének áthelyezését kérte Szászrégenből. Miként tud "politikamentesen" dolgozni ilyen körülmények között a magyar alprefektus?
– Az államigazgatás ezen a szinten valóban politikamentes kellene legyen. Sajnos, Maros megyében vannak olyan érzékeny témák, amelyekre oda kell figyelni. Ilyen az említett visszaszolgáltatási per is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nyomást, befolyást kell gyakorolni a jogszolgáltató hatóságokra, hanem hagyni kell, hogy a szabályos előírásoknak megfelelő döntést hozzák meg. Beiktatásomkor hangsúlyoztam, hogy jelenlétem a megyei közigazgatásban a normalitást jelenti, a két – román és a magyar – közösség közötti kapcsolatot erősítheti. Már az elején beszélgettem a volt prefektussal, és egyetértettünk abban, hogy a jó együttműködés érdekében azokban a kérdésekben, amelyek kiemelten érintik a magyarságot, konzultálunk. Minderre azért van szükség, hogy a törvényességet betartva olyan jogi, közigazgatási döntéseket hozzanak akár a megyei vagy a helyi közigazgatás szintjén, amelyek nem adhatnak okot etnikai konfliktusra. Így nem kellene politikai kérdés legyen a volt grófi erdők és ingatlanok visszaszolgáltatása, mégis egyesek azzá tették. A mi közösségünk így jogosan érzi azt, hogy visszaszorítják, megfosztják attól, ami neki jár, még akkor is, ha csupán néhány tulajdonosról van szó. Ha elismerjük, hogy Románia jogállam, akkor a politikusok is körültekintőbben kellene nyilatkozzanak mindezekről.
– Azt mondta az előbb, hogy beiktatásakor konzultált a prefektussal bizonyos, a magyarságot érintő kérdésben. Melyik volt ez az ügy?
– A székely zászló kifüggesztése a helyi közigazgatási egységek épületeire. Megpróbáltam elfogadtatni a prefektussal, hogy ez nem a román állam vagy a románok elleni gesztus, csupán az önazonosság egyik jele. Végül az ügy országos szintűvé fejlődött, és volt ahol sikerült kompromisszumos megoldást találni megyénkben is.
– Még egy konkrétum: szintén a volt prefektus óvta meg a marosvásárhelyi katolikus gimnázium első osztályainak 2014 szeptemberi elindítására vonatkozó marosvásárhelyi tanácsi határozatot, ami szintén a magyar oktatás előnyére vált volna. Miért nem sikerült ez ügyben jobb belátásra bírni a prefektust?
– Sajnos, ebben a kérdésben a döntést megelőzően nem konzultált velem a prefektus. Természetesen jogában áll elutasítani bármely határozatot, de jó lett volna, ha kikéri a véleményemet. Tudomásom szerint azzal indokolta a szeptemberi kezdésre vonatkozó helyi tanácsi határozat megóvását, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal későn nyújtotta be javaslatát az iskolahálózatról. Lehet, hogy ezzel indokolt döntést hozott a prefektúra, bármennyire is úgy tűnik, hogy "ellenünk" szólt.
– Talán amiatt, hogy nem sikerül megfelelően érvényesíteni érdekeinket, vannak, akik feltehetnék a kérdést: mi tesz a magyar alprefektus?
– Nos, azok számára, akik ezt a kérdést intéznék hozzám, elmondom, hogy az alprefektusi foglalatosság nem látványos. Nem állok előtérben, mint a politikus, de jelenlétem rendkívül hasznos elsősorban a helyi közigazgatási egységek – kiemelten a magyarok által lakott települések – működésének gördülékenyebbé tételében. Az volt a "szerencsém", hogy egy helyi közigazgatási egység jegyzőjeként kerültem ide, és tapasztalhattam, milyen működési zavarok vannak a különböző dekoncentrált intézmények, a prefektúra és a polgármesteri hivatalok közötti kapcsolatban. Ezeken segítettem olyan konkrét javaslatokkal, amelyeket a prefektúra elfogadott. Ezek közül megemlíteném a megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetői és a polgármesteri hivatalok képviselői közötti találkozót, ahol konkrétan megbeszélhették, hogy a különböző támogatásokra milyen iratokat kell benyújtani. Ez egy fontos lépés volt, hiszen sok esetben a téves vagy hiányos kommunikáció miatt nem igényeltek támogatást a gazdák. Ugyanakkor azt is meg kellett érteni az emberekkel, hogy ezek az összegek nem szociális segélyek, hanem bizonyos feltételekhez kötött gazdaságfejlesztő beruházások, amelyeket ésszerűen, a törvénynek megfelelően kell elkölteni.
Ehhez hasonló kezdeményezés volt a földosztási folyamatot befejező 165/2013-as törvény alkalmazásáról szóló szakmai tanácskozás megszervezése. Ezen a polgármesteri hivatalok, valamint azok az alkalmazottak, akik a földfelméréssel, földmérleg készítésével foglalkoznak, találkozhattak a megyei Kataszteri és Terület-nyilvántartó Hivatal vezetőivel. A megbeszélésen több gyakorlati kérdést sikerült tisztázni, ami felgyorsította a folyamatot. Talán ennek is köszönhetően megyénkben 75 közigazgatási egységnek már a fővárosban is láttamozott dokumentációja van, folytathatják a birtoklevelek kibocsátását, amit az említett törvény felfüggesztett.
Tavaly december 12-én szakmai felkészítőt szerveztem a polgármesteri hivatalok jegyzőinek. Az előadók egyetemi tanárok voltak, akik az új polgári törvénykönyv alkalmazásáról, a helyi közigazgatási egység magán- és köztulajdon-viszonyáról tartottak előadást. Egy másik alkalommal a polgármesteri hivatalok jegyzői találkozhattak a közjegyzői kamara vezetőségével. Ezen a tanácskozáson a földforgalomra vonatkozó, nagyon gyakorlatias eljárásról kaptak felvilágosítást, mert, mint ismeretes, bevezették az elővásárlási jogot, ami vitát, nézeteltérést okozott egyes településeken.
Nemcsak a szakmabelieket világosítottam fel a törvényekről, hanem a helyi televízió- és rádiótársaságok meghívására a nézők, hallgatók által feltett jogi kérdésekben is eligazítást nyújtottam. Ezenkívül a Bernády Házban szervezett anyanyelv- használati konferencián e témakörben tartottam jogi, közigazgatási vonatkozású tájékoztatót. Egy alkalommal pedig az RMDSZ Maros megyei szervezete által Vármezőben szervezett helyi önkormányzati tanácskozáson az új tanácsosokat is felvilágosítottam a prefektúra helyi közigazgatásban betöltött szerepéről.
– Gyakran hallani arról, hogy a prefektúra különböző bizottságok működését is összehangolja. Mik a szerepük ezeknek a grémiumoknak?
– Valójában a prefektúra egyik szerepe az, hogy összehangolja a kormány alárendeltségébe tartozó ún. dekoncentrált intézmények tevékenységét, nemcsak egymás, hanem a különböző társadalmi rétegek képviselői között. Egy ilyen bizottság az idősek társadalmi dialógus csoportja, amely, bár úgy tűnik, hogy fölösleges, a találkozók során az időskorúak igen hasznos gyakorlati javaslatokat fogalmaznak meg, elsősorban az őket érintő kérdésekben. A legutóbbi tanácskozáson megígértem, hogy a csoport idei első találkozójára meghívom a megye parlamenti képviselőit is, mivel nem egy konkrét törvénymódosító javaslat is elhangzott már, amelyeket érdemes volna fontolóra venni. A társadalmi dialógus csoport munkálatain is részt veszek, amelyeken a szakszervezetek vezetőivel, képviselőivel sok vitatott témát tisztázunk azért, hogy megelőzzük a konfliktushelyzeteket, amelyek tiltakozáshoz, sztrájkhoz vezethetnek. Fontos a megyei közrendészeti bizottság (ATOP) munkája is. Ezen arra keressük a választ, hogy miként lehet a helyi közigazgatási egységek, az egyház, a közrendészet, a rendőrség együttműködésével javítani a települések közbiztonságát. A megbeszéléseket követően olyan intézkedések születtek, mint a térfigyelő kamerák felszerelése különböző helységekbe, vagy akár a helyi rendőrség létrehozása, szerződéskötés őrző-védő cégekkel. Mindezek nyomán az érintett településeken látványosan csökkent a betörések száma, a lopás a termőföldekről. Még megemlíthetném a prefektúra kollégiumának havi ülését, a vészhelyzeti bizottság időnkénti tanácskozását – mindkét fórum tulajdonképpen a közigazgatási rendszer jobb működését segíti elő.
– Az RMDSZ nincs kormányon, és ez azt is jelenti, hogy az ön kinevezésére vonatkozó politikai alku megszűnt, bármikor távozhat.
– Egyelőre nincs tudomásom arról, hogy leváltanának. A politikai állástól függetlenül jó, ha a megyének magyar alprefektusa van. Egyrészt, mert a 38,1% magyart megilleti ez a beosztás, másrészt pedig szükség van egyensúlyozó tényezőre, olyan szakember munkájára, aki együtt tud dolgozni a helyi közigazgatási egységekkel, hogy a törvényeket betartva a legmegfelelőbb határozatokat hozzák. Mindez erősíti Románia jogállamiságát. Ami a jövőt illeti, még nem volt alkalmam érdemben tárgyalni Lucian Goga új prefektussal, természetesen konzultálok majd vele is. Azon vagyok, hogy 2015-ben is jól végezzem közösségünk érdekében azt a munkát, amellyel megbíztak.
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)

Szatmár: gyakorolni kell az anyanyelvhasználatot
A lakosság hozzáállásának megváltozása kellene ahhoz, hogy valóban meghonosodjon a szatmárnémeti hivatalokban a magyar nyelv használata – véli Maskulik Csaba.
A partiumi megyeszékhely RMDSZ-es tanácsosa a Krónikának elmondta: bár felajánlotta a segítségét azok számára, akiktől megtagadják Szatmárnémetiben az anyanyelvükön történő ügyintézést, mindeddig senki sem kérte a közbenjárását.
Az önkormányzati képviselő tavaly augusztus végén egy tanácsülésen helyezte kilátásba, hogy feljelenti a prefektúrán, valamint az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) a megyeszékhely önkormányzatát, amennyiben nem tesz eleget a város közel 40 százalékát kitevő magyar kisebbség igényeinek, azaz nem vezeti be a magyar típusnyomtatványok használatát, illetve nem tájékoztatja a lakosságot magyar nyelven is a normatív határozatokról.
A tanácsos elmondta, nem maradt eredménytelen a fenyegetőzés, a lakossági nyilvántartó ugyanis napokon belül elérhetővé tette honlapján az általuk használt nyomtatványok magyar nyelvű változatát. A polgármesteri hivatal többi osztálya egyelőre nem publikált ilyesmit, ugyanakkor Maskulik Csaba szerint egyetlen reklamáció sem futott be hozzá ezzel kapcsolatosan, ezért nem tudta megmondani, hogy a hivatallal kapcsolatba kerülő magyaroknak nincsenek-e gondjaik, vagy pedig meg sem próbálják anyanyelvükön intézni ügyeiket.
„Egy rendszert tesztelni kell, és karban is kell tartani, ezért ha rendelkezünk egy téren kisebbségi jogokkal, azokat gyakorolni is kell, különben olyan, mintha nem is lennének” – fejtette ki a képviselő. Úgy vélte, a szatmári magyarok többsége annyira hozzászokott ahhoz, hogy a hivatali ügyintézés román nyelvű, hogy eszébe sem jut magyarul próbálkozni.
Hozzátette: a dolog kulcsának a tájékoztatást tartja, ezért tenni fog azért, hogy a médiában a lehető leggyakrabban megjelenjen a kérdés. A közeljövőben igyekszik nyomást gyakorolni az önkormányzatra is annak érdekében, hogy az emberek mindennapjait érintő határozatokat magyarul is közöljék a hivatal honlapján, és a magyar nyelvű médiában is publikálják ezeket.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

Bajor-ügy: halasztottak a váradi utcanévperben
Február közepére halasztotta a nagyváradi ítélőtábla szerdán annak az ügynek a tárgyalását, amelyben az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) két évvel ezelőtti döntését támadta meg magánszemélyként Kristófi Kristóf, Bősze László és Kolozsi Árpád.
Az Erdélyi Magyar Néppárt által alapított Bihar megyei magyar jogvédő bizottság tagjai közül utóbbi ügyvédként is képviseli a felpereseket, akik azért kértek jogorvoslatot, mert a diszkriminációellenes tanács korábban elutasította a Bajor Andor utca átnevezésének kivizsgálását, arra hivatkozva, hogy a panasz benyújtói nem közvetlenül érintettek és érdekeltek a városi tanács erre vonatkozó határozatában.
Kristófi, aki egyben az EMNP váradi szervezetének elnöke, emlékeztetett, miután kézhez kapták a CNCD döntését, előbb a helyi törvényszékhez fordultak, ám onnan elutasították őket, és az ítélőtáblát jelölték ki illetékes hatóságként. A három magánszemély mellett az EMNP váradi szervezete is csatlakozni akart a perhez, ám ezt a talárosok legutóbb elutasították, csakhogy a székhelyváltoztatás miatt az erre vonatkozó értesítést csak tegnap kapták kézhez, a fellebbezési időszak miatt pedig halasztani kellett.
Kristófi tájékoztatása szerint öt napjuk van a döntést megtámadni, de várhatóan ezzel most nem fognak élni, hanem hárman magánszemélyként viszik tovább az ügyet. „Alapos kivizsgálást szeretnénk, ellenkező esetben az európai emberjogi bírósághoz fordulunk” – szögezte le a néppárti vezető.
Mint beszámoltunk, két évvel ezelőtt a partiumi megyeszékhely Bajor Andor utcája lakóinak kérésére a helyi tanács – beleértve az RMDSZ-frakciót is – polgármesteri ajánlással, egyhangú szavazással Veteranilor névre keresztelte az említett külvárosi utcát.
A Váradon született író, publicista nevét egy biharpüspöki utca vette fel. Kolozsi Árpád korábban kijelentette: a lakosoknak jogukban áll aláírásgyűjtéssel kérni utcájuk nevének megváltoztatását, de diszkriminációnak minősíthető az, ahogyan Ilie Bolojan polgármester és az önkormányzat helyt adott ennek a nyilvánvalóan etnikai indíttatású kérésnek.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Megtűrten, magyarul Erdélyben
Tizennégy éve van érvényben az erdélyi magyarság nyelvhasználati jogait szabályozó 215-ös számú helyhatósági törvény, de Székelyföldön kívüli településeken felszínesen vagy egyáltalán nem alkalmazzák. Az okokról nyelvi diszkrimináció ellen harcoló szakemberrel és kisebbségkutatóval beszélgettünk.
Összességében 324 erdélyi településen szavatolja az anyanyelv használatát a 2001-ben elfogadott, majd a 2013-ban módosított 215-ös számú helyi közigazgatási törvény. Románia 2008-ban ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amelynek vállalásai 2008. május elsején léptek érvénybe. Jogszabályokban tehát nincs hiány. Ha betartatnánk, és mi magunk is betartanánk a törvény előírásait, a magyarok lakta erdélyi települések zömében szabadon használhatnánk anyanyelvünket nemcsak iskoláinkban, hanem a polgármesteri hivatalokban és valamennyi helyi közintézményben. A törvényi szabályozás által biztosított széleskörű anyanyelvhasználat kívánatos állapotától azonban nemcsak a vegyes lakosságú megyékben és településeken, hanem még Székelyföldön is távol állnak. A központilag alárendelt különböző hivatalok és a többségi román önkormányzatok packázásain túl ez az állapot az erdélyi magyarság alulinformáltságával, a magyar politikai elit nemtörődömségével és közömbösségével, illetve az emberek kishitűségével magyarázható.
Büntetés nélkül nem megy
A törvény által védett anyanyelvhasználat akadályoztatásának legfontosabb fokmérője az Országos Diszkriminációellenes Tanács. A székelyföldi nyelvháború nyitányaként Hargita megyei, illetve háromszéki román szervezetek jelentettek fel megyei közgyűléseket és polgármesteri hivatalokat arra hivatkozva, hogy honlapjaikon nem szerepel minden román nyelven. Ez ébresztette rá az erdélyi magyar szervezeteket és magánszemélyeket a tiltakozás lehetőségére. A román médiában felkapott történetek a székelyföldi románok állítólagos diszkriminációjáról támpontot adtak a magyarok számára, hogy ők is jelentkezzenek a diszkriminációellenes tanácsnál a valóságban is megélt hátrányos helyzetük miatt. Az elmúlt években rengeteg beadvány érkezett magánemberek és civil szervezetek részéről – erősíti meg Asztalos Ferenc Csaba, a tanács elnöke is. „A hozzánk érkező panaszlevelek, és az általunk kivizsgált esetek nagy száma egyértelművé tette, hogy azokon a településeken, ahol nincs magyar polgármester, illetve a helyi közgyűlésben magyar többség, nem alkalmazzák a nyelvi jogokat szavatoló jogszabályt. Ez még azokra a Székelyföldön kívüli településekre is érvényes, ahol van ugyan magyar polgármester vagy alpolgármester, de a település szórványként él a többségi román települések között” – magyarázza az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke.
Eddig 64 erdélyi vegyes lakosságú településen indítottak eljárást, és hoztak valamilyen elmarasztaló határozatot. Első lépésként figyelmeztetik és megrovásban részesítik a vétkesnek talált helyi intézményt, illetve három hónapos határidőt adnak az észlelt szabálytalanságok kiküszöbölésére. Ha a megszabott határidőn túl sem változik a helyzet, pénzbírság következik. A büntetés ellen fellebbező helyhatóságot végül bírósági végzéssel kötelezik a nyelvhasználati jogok betartására. Az eljárás nem könnyű folyamat, a tanács azonban nem hátrál meg. Az eddigi eredmények biztatók, mert a megbüntetett polgármesteri hivatalok rendszerint beadják derekukat, másoknak pedig ez intő példa – magyarázza Asztalos Ferenc.
Kecskére a káposztát?
A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának romániai ratifikációja után ismét a kormány és a parlament elé került a 215-ös számú helyhatósági törvény. A jogszabály alkalmazásának felemás tapasztalatait 2013-ban a kabinet új rendelettel próbálta korrigálni, megnevezte a törvény alkalmazásért felelős helyi szerveket: megyei közgyűlés, prefektúra, polgármesteri hivatal. Asztalos Ferenc szerint az a legnagyobb gond, hogy vegyes lakosságú megyékben és településeken eddig is ezek a helyhatósági vagy kormányszervek nem alkalmazták a törvénynek a nyelvi jogokat előíró passzusait. Nem marad más hátra, mint résen lenni, és jelenteni a diszkriminációellenes tanácsnál a visszaéléseket, de a tanács időnként hivatalból is lép.
Persze nem minden esetben nyer, ezt jól szemlélteti annak a két román személynek az esete is, akik azért pereskedtek, mert nem tartották törvényesnek, hogy a magyarok lakta településen a polgármesteri hivatalba történő versenyvizsgán feltételként szerepelt a magyar nyelv ismerete is. A szilágyperecsenyi polgármesteri hivatal jegyzői székére pályázó Florian Mocanu például a legfelsőbb bíróságon nyert a tanáccsal szemben. A bíróság úgy ítélte meg, hogy egy helyi önkormányzat csak abban az esetben kérheti számon versenyvizsgatételként a magyar nyelv ismeretét, ha a jelentkezőt kommunikációs osztályra alkalmazzák. Asztalos ezt bírósági visszaélésnek tekinti, hiszen egyértelmű, hogy falusi önkormányzat nem tarthat fenn kommunikációs osztályt: a falu jegyzője igenis az a személy, aki a helyi polgárokkal tartja a kapcsolatot, következésképpen ismernie kellene a nyelvüket is.
A kutató szemével
A helyhatósági törvény eddigi be nem tartásának története nem újkeletű. A Kisebbségkutató Intézet 2007-ben azzal próbált segíteni a polgármesteri hivatalokon, hogy honlapjára minden olyan űrlap magyar nyelvű változatát feltöltötte, amelyek szabadon felhasználhatók a helyi hivatalokban. A törvény alkalmazásáról azonban átfogó kutatás eddig nem született.
Úttörő vállalkozásnak számít hát a Bálványos Intézet és a Mensura Transylvanica politikai elemzőcsoport tagjainak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) égisze alatt elkészített kutatása Románia és a nyelvi jogok a közigazgatásban – Helyzetfelmérés címmel. A BBTE Politikatudományi Tanszékének és a Sapientia EMTE Európai Tanulmányok és Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének oktatói – politológusok, szociológusok és jogászok – a kutatás keretében arra keresik a választ, hogy Románia milyen formában és mértékben biztosítja a magyarul beszélők nyelvi jogait. A kutatás arra is kitér, hogy az országnak milyen mértékben sikerült végrehajtania az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2012 júniusában a Nyelvi Charta romániai alkalmazása kapcsán megfogalmazott ajánlásait.
A 324 érintett erdélyi polgármesteri hivatal és hat megyei közgyűlés címére levélben, majd elektronikus postán, magyar nyelven, de kérésre románul is kiküldött, öt kérdést tartalmazó hivatalos levél arra keresi a választ, hogy a helyi önkormányzat magyarul is nyilvánosságra hozza-e határozatait és a gyűlés napirendjét? Milyen nyelven zajlanak a tanácsülések? Hány helyi intézményhez lehet írásban és szóban magyar nyelven fordulni? Hány magyarul tudó személy dolgozik az ügyfélfogadáson, ezek hány százaléka magyar?
Nincs pénz fordítóra
A kutatás valamennyi olyan erdélyi polgármesteri hivatalt górcső alá vett, ahol 20 százalék fölötti a magyarság részaránya. Mivel az adatok feldolgozása még zajlik, a kutatásvezető, Toró Tibor egyetemi oktató csupán néhány tapasztalatot tudott megosztani lapunkkal. A levelekre a megszólítottak mintegy 40 százaléka, azaz 131 polgármesteri hivatal válaszolt. A kutató szerint sok polgármesteri hivatalban nincsenek tisztában azzal, hogy egyszerű állampolgársági kérésre is kötelesek válaszolni, hivatalos felkérésre pedig annál inkább. A legtöbb válasz Székelyföldről érkezett, a legkevesebb olyan vegyes lakosságú megyékből, ahol sejthetően a legtöbb gond van a nyelvi jogok biztosítása terén.
Első látásra szembeötlő, hogy a tömbmagyar székelyföldi települések kivételével nem elterjedt a magyar nyelv használata a helyi közgyűlésekben. A törvény kimondja, hogy ha egy helyi tanácsnak legalább egyötöde egy kisebbséghez tartozik, ott a tanácsüléseken szabadon használható a kisebbség nyelve, azaz mindent fordítani kell: nemcsak a felszólalásokat, hanem a határozatok és jegyzőkönyvek szövegét is. Ezzel szemben ritkán alkalmaznak román–magyar tolmácsot, eddigi ismereteik szerint csak Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. Ha erre helyi igény mutatkozik, a legtöbb vegyes településen a közgyűlés valamelyik tagja vagy a polgármester, alpolgármester fordít. Rendszerint azonban az „úgyis mindenki tud románul” szlogen érvényesül.
Ismeretlen fogalom a magyar kérvény
Az egyik legmegdöbbentőbb tapasztalat, hogy Erdélyben alig találkozni olyan polgármesteri hivatallal, ahol magyar nyelvű űrlapok is az állampolgár rendelkezésére állnak. Toró Tibor szerint a román nyelvű ügyintézés hagyományait még a kommunizmusból örökölte az erdélyi magyarság, és sokan negyed század elteltével sem tudnak megválni a berögződéstől, hogyha nem románul kérvényeznek valamit, sokkal lassabb és nehezebb az ügyintézés. A magyar nyelv térvesztésének tüneteiből is jól látható tehát, hogy az embereket nem bátorítják anyanyelvük hivatalos használatára. Sok polgármesteri hivatalban elkönyvelik, hogy mindenki tud románul, és ebbe a helyi magyar lakosság is belenyugszik. Toró szerint az erdélyi magyar politikum, elsősorban az RMDSZ felelőssége, hogy polgármestereit és alpolgármestereit rávegye a nyelvi törvények alkalmazására. Toró különösen rossz hatásúnak tartja, hogy a Székelyföldön – amelynek elsődleges példát kellene mutatnia – gyakran felületesen kezelik a nyelvi jogok alkalmazását. Innen kezdve a szórványtelepüléseken élőknek sokkal nehezebb a helyzetük.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Radikális nacionalizmussal vádolták Szabó Ödönt
Azon melegében válaszolt pénteken délelőtt Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő Cristian Bodea, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Bihar megyei szenátora vádjaira, ugyanis a két politikus egy óra eltéréssel tartott külön-külön sajtótájékoztatót.
A liberális szenátor radikális nacionalistának nevezte Szabó Ödönt, és a képviselőt okolta amiatt, hogy Bihar megyében elakadtak a PNL-RMDSZ tárgyalások. Bodea olvasatában az „úgynevezett” tárgyalás nem is volt valódi tárgyalás, az RMDSZ-eseknek el kellett volna fogadniuk a nagyváradi alpolgármesteri tisztséget, és megszavazniuk Ioan Mang Szociáldemokrata Párti (PSD) megyei tanácsi alelnök lecserélését egy liberális alelnökre.
Bodea „hallomásból" úgy tudja, hogy Szabó Ödön Radikális nacionalista követelésekkel állt elő, például azzal, hogy a nagyváradi polgármesteri hivatalban és a megyei tanácsnál az alkalmazottak egyharmada magyar legyen, illetve azzal, hogy a nagyváradi terelőutat Hegyközpályi felé építsék meg.
A liberális politikus azt mondta, hogy a megye északnyugati részén élnek a magyarok, mindazonáltal az RMDSZ-nek gazdasági érdekeket kellene figyelembe vennie a beruházásoknál. Bodea szerint valójában Szabó Ödönék tisztségében akarják tartani a szociáldemokrata alelnököt, holott meg kellene érteniük, hogy a pénz nem a kormánytól jön a megyébe, hanem az uniós pályázatok nyomán. A szenátor egyébként elismerte: nem látott semmilyen dokumentumot, csak „hallott” dolgokat a pártja berkeiben a tárgyalásokról.
Bodea ismert a magyarellenességéről
Jelen pillanatban az egyetlen bizonyítottan szélsőséges politikus a megyében Cristian Bodea, akit az Országos Diszkriminációellenes Tanács figyelmezetésben részesített magyarellenes kijelentései miatt – mondta Szabó Ödön, miután idézték neki a liberális szenátor szavait. „Bodea talán frusztrációból ismételgeti a magyarellenes kijelentéseket” – tette hozzá a képviselő.
Az RMDSZ-PNL tárgyalásairól elmondta: nem nyilatkozik az egyeztetés részleteiről, az RMDSZ részéről ugyanis eddig sem nyilatkoztak és nem is szivárogtattak erről a sajtónak. Szabó Ödön a liberális szenátort a „bihari politika Elena Udreájának” nevezte. Mint mondta, nem tarja helyesnek, hogy olyan ember akarja megmondani, miként képviselje a saját közösségét, aki maga is diszkriminál. Hozzátette: egy érdekképviseleti szervezet nevében elvekről is egyeztetni kell, nem csak tisztségekről.
A sajtótájékoztatón egyébként jó hírt jelentett be Szabó Ödön: A Hivatalos Közlöny 2015/83-as számában megjelentek a 2014/126. számú törvény módosításának alkalmazási normái, így mindazok, akik a gyermeknevelési támogatás mellet jövedelemre tettek szert és felszólítást kaptak a segély visszafizetésére, kérelmezhetik a felmentést a befizetési kötelezettség alól, abban az esetben pedig, ha már fizettek, visszaigényelhetik a pénzt. Bihar megyében több mint ezer, országosan több tízezer érintettje van a módosításnak. Bihar megyében a szükséges típuskérvényt igényelhetik személyesen az RMDSZ megyei székházába, a biharmegye@rmdsz.ro emailcímen és a 0259/432-884-es telefonszámon.
Fried Noémi Lujza
maszol.ro

Újabb szóváltás Cristian Bodea és Szabó Ödön között
Szabó Ödönt okolja az RMDSZ és az Nemzeti Liberális Párt (PNL) Bihar megyei szervezetei közötti együttműködési tárgyalások elhúzódásáért Cristian Bodea.
A korábban már többször magyarellenes megnyilvánulásaival előtérbe került PNL-es szenátor állítása szerint a szövetség megyei ügyvezető elnöke olyan „radikális, nacionalista irányvonalat” erőltet, amelyet ők elfogadhatatlannak tartanak.
Szerinte törvénytelen lenne például, ha a megyei önkormányzat alkalmazottainak 26 százaléka magyar lenne.
„Nem tudom, hogy a jogszabály támogatja-e az etnikai alapon történő alkalmazásokat, vagy pedig Szabó úr a magyar közösség nagy védelmezőjének szerepében akar tetszelegni” – fogalmazott a honatya, hozzátéve, hogy Szabó Ödönnel ellentétben Kiss Sándor, az RMDSZ megyei elnöke épp a „kiegyensúlyozott politikája” miatt tudott sikeres lenni.
Szabó Ödön ezzel kapcsolatban leszögezte: mostanáig csak az bizonyosodott be, hogy Bodea a szélsőséges. Mint emlékeztetett, a szenátort egy tavalyi kijelentése miatt elmarasztalta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). „Ilyen körülmények között nincs mit kommentálnom az ő frusztráltságait” – szögezte le a RMDSZ-es képviselő.
Elmondása szerint egyébként Bodea pusztán pletykák alapján nyilatkozott, a tárgyalásokban semmilyen hivatalos szerepe nincs. Ennél többet azonban nem közölt az év vége óta tartó egyezkedésekről, amelyeknek tétje, mint ismeretes, az új többség kialakítása a megyei és a váradi városi tanácsban.
Vásárhelyi-Nyemec Réka |
Krónika (Kolozsvár)

Nem kötelezhetők többnyelvűségre a prefektúrák
A Maros megyei kormánymegbízotti hivatal pert nyert a román diszkriminációellenes tanács ellen, az ítélet megerősítette, hogy a romániai prefektúrák kisebbségi nyelven – így magyarul – nem kötelesek közzétenni honlapjukon a közérdekű információkat.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2012 júliusában marasztalta el (223. számú határozatában) a Maros megyei prefektúrát amiatt, hogy honlapján kizárólag román nyelvű információk találhatók. A tanács figyelmeztetésben részesítette a kormánymegbízotti intézményt.
Megfogalmazta egyúttal azt az ajánlást a Maros, a Szatmár, a Bihar és a Szilágy megyei prefektusoknak, valamint a Szatmár, a Bihar és a Szilágy megyei önkormányzatok elnökeinek, akárcsak több mint 50 erdélyi település polgármesterének, hogy szüntessék meg a magyar kisebbség tagjait érintő hátrányos megkülönböztetést, és az általuk vezetett intézmény honlapján magyar nyelven is tüntessék fel a közérdekű információkat. Ezekben a közigazgatási egységekben ugyanis a magyar lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot, és ezért joguk van az anyanyelvhasználatra a közigazgatásban.
Elsőfokon a Maros megyei prefektúra elvesztette a pert a marosvásárhelyi táblabíróságon, most viszont a legfelső bíróság felülbírálta az ítéletet, és helyt adott a prefektúra fellebbezésének. A legfelső bíróság honlapján közzétett ítélet szerint hatálytalanították a diszkriminációellenes tanács 2012-es határozatát.
Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke az MTI-nek hétfőn elmondta: már több ehhez hasonló jogerős ítélet született a legfelső bíróságon, ami azt mutatja, hogy a román igazságszolgáltatás korlátozóan értelmezi az anyanyelvhasználatra vonatkozó romániai törvényeket.
Hozzátette: korábban a Kovászna és a Szatmár megyei prefektúra esetében született ítélet, amelyben a bíróság úgy értelmezte, hogy a prefektúrák honlapján közzétett információknak csak egy része minősül közérdekűnek, mégpedig azok, amelyeket a közérdekű információkról szóló törvény is annak minősít.
Asztalos Csaba szerint a jogszabály csak minimumot állapít meg, de – mint mondta – az általa vezetett intézmény szerint ha a prefektúrák úgy gondolják, hogy egyéb, a törvény által nem közérdekűnek minősített információkat is közölnek, akkor logikus lenne, hogy ezeket is tüntessék fel a nemzeti kisebbségek nyelvén.
MTI |
Székelyhon.ro

Kétnyelvűség: újabb felszólítást küldenek a prefektúráknak
A legfelsőbb bíróság törvényértelmezéséhez igazítja a 20 százaléknál nagyobb arányú magyar lakossággal rendelkező megyék prefektúráinak címzett újabb felszólítását az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) – szögezte le a Krónikának Asztalos Csaba elnök azt követően, hogy a bíróság a kormányhivatalok javára döntött a honlapjuk tartalmával kapcsolatosan megfogalmazott ajánlások ügyében.
A CNCD korábban felszólította a Maros, Szatmár, Bihar és a Szilágy megyei prefektúrákat, valamint a Szatmár, Bihar és a Szilágy megyei önkormányzatot és több mint 50 erdélyi település polgármesteri hivatalát, hogy szüntessék meg a magyar kisebbség tagjait érintő hátrányos megkülönböztetést, és magyar nyelven is tüntessék fel a közérdekű információkat honlapjukon.
Ezekben a közigazgatási egységekben ugyanis a magyar lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot, és ezért joguk van az anyanyelvhasználatra a közigazgatásban. A kormányhivatalok azonban perre vitték a dolgot, a legfelsőbb bíróság pedig nekik adott igazat, és érvényteleníttette a diszkriminációellenes tanács határozatát.
Asztalos Csaba érdeklődésünkre elmondta, egyelőre annyit tudnak, hogy a legfelsőbb bíróság arra hivatkozott, hogy a prefektúrák honlapján közzétett információknak csak egy része minősül közérdekűnek, mégpedig azok, amelyeket a közérdekű információkról szóló törvény is annak minősít.
Asztalos a Krónika érdeklődésére kifejtette: a román igazságszolgáltatás korlátozóan értelmezi az anyanyelvhasználatra vonatkozó törvényeket, és úgy véli, ha a kormányhivatalok úgy gondolják, egyéb, a törvény által nem közérdekűnek minősített információkat is közölnek, akkor logikus lenne, hogy ezeket is tüntessék fel a nemzeti kisebbségek nyelvén.
Amint Asztalos Csabától megtudtuk, nem változott az álláspontjuk ez ügyben, újabb felszólításokat küldenek majd, melyeket igyekszenek oly módon összeállítani, hogy ne találhassanak a prefektúrák jogalapot a döntésük megfellebbezésére. Az elnök szerint ennek érdekében megvárják, amíg a legfelsőbb bíróság közli az ügyekkel kapcsolatos részletes indoklást, és ezeket figyelembe véve fogalmazzák meg ajánlásaikat.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro

Székely ízek: levélben fordultak Klaus Johannis államfőhöz
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat Háromszéki Szervezetével közösen fordult levélben Klaus Johannis államelnökhöz a nem létezőként értékelt székely íz kapcsán.
A megyei és városi elöljárók levelükben megfogalmazták: fontos, hogy a Romániában élő magyarok a hatályos törvények által biztosított lehetőségekkel és jogokkal – amelyek saját közösségük számára adottak – félelem nélkül élhessenek. Arra is kitérnek benne, hogy a székelyföldi etnikai harmónia és az egymás iránti tisztelet feltételezi a más közösségek kultúrájának kölcsönös elfogadását – tájékoztat az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének sajtóirodája.
Mint a levélben is írják, Mircea Diacon visszaélt funkciójával, amikor a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetőjeként 2015 február 19-én büntetést szabott ki egy székelyudvarhelyi cégre lejárt szavatosságú áruk miatt, továbbá árucímkéinek kicserélésére kötelezte a hentesárut forgalmazó vállalkozást, mivel azokon az állt: „székely ízek”. Diacon akkor kijelentette, hogy nem léteznek székely ízek, illetve, mint korábban nyilatkozott: nem tudható, milyen a „székely íz”, hiszen az ételek édesek, savanyúak vagy keserűek lehetnek. Mindemellett kikerülte azt a kérdést, amely a román ízek létét firtatta.
Az államfőnek címzett levélben arra is kitérnek az elöljárók, miszerint gúnyos, illetve sértő hangnemben beszélt Diacon arról, hogy még milyen termékeket lehetne székely elnevezéssel címkézni. Antal Árpád és Tamás Sándor ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, az ez alkalommal kialakult kettős mércére, amely csak a székely ízek esetében szab ki büntetést, a román ízek esetében nem – utalva itt a Mega Image cég román ízek elnevezésű termékcsaládjára.
Klaus Johannist arra kérik levelükben, „vizsgálja ki az ügyet és hasson oda, hogy az illetékes hatóság függessze fel funkciójából az említett közhivatalnokot.” Kifejezték abbéli reményeiket is, hogy „sem a magyar, sem a román ízek, sem a szász szalámi, sem a cigánypecsenye elnevezésű ételek nem tűnnek el a közhivatalnokok felesleges túlkapásai következtében.”
A levélhez hasonló tartalmú tájékoztatót küld a miniszterelnöknek, az országos fogyasztóvédelmi egyesületnek, az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatal elnökének, a Consumers International elnökének, valamint feljelentést tesznek az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál és az ombudsmannál is – tudatták.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Háromezer lejes büntetés magyargyalázásért
Háromezer lejre bírságolta a Nagyszebeni CSU Atlassib kosárlabdacsapatot és ugyancsak háromezer lejre a Román Kosárlabda Szövetséget az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a román szurkolók magyarellenes magatartása miatt. Az incidensek a Maros Kosárlábda Klub és a CSU Atlassib közötti tavaly márciusi marosvásárhelyi mérkőzésén történtek. A vendégcsapat szurkolói gyalázkodó, a magyarokat sértegető szövegeket skandáltak, illetve molinókat emeltek a magasba a sportcsarnokban.
Mivel az RMDSZ úgy vélte, hogy méltóságában sértették meg az egész magyar közösséget, a diszkriminációellenes tanácshoz fordult, ahol a napokban döntés született az ügyben – számolt be a maszol.ro-nak Koreck Mária, a marosvásárhelyi RMDSZ szociális kérdésekkel foglalkozó alelnöke. Tájékoztatása szerint a szurkolók szervezetét, a nagyszebeni klubot is és az országos kosárlabda szövetséget is bepanaszolták. Elmondta, hogy tudomásuk szerint a vendégcsapat szurkolói szervezetten érkeztek Marosvásárhelyre, és a magyarellenes jelszavakat tartalmazó molinót még érkezésük előtt bejuttatták a sportcsarnokba. „Erre nekünk nincs bizonyítékunk, de minden jel arra mutat, hogy ez a legvalószínűbb” – fogalmazott Koreck Mária. A CNCD vizsgálatot indított az ügyben, a nagyszebeni sportklub és a szakszövetség is tagadtáka vádakat. Utóbbi azzal védekezett, hogy a működési szabályzatuk szerint az ilyen incidensekért a klubok a felelősek. Ennek ellenére a diszkriminációellenes tanács együntetűen jogosnak ítélte az RMDSZ panaszát. Ez azért is fontos Koreck szerint, mert egyöntetű határozatot ritkán hoz a testület. „A tanács elismerte azt, hogy méltóságában érte sérelem a magyar közösséget, ami diszkriminációnak számít a törvény szerint” – magyarázta. A klub a szakszövetség fellebbezhet a bírság ellen, ám Koreck Mária nem hiszi, hogy megtámadnák a CNCD határozatát.
Antal Erika
maszol.ro

Kulcsár-Terza: a prefektusnak le kell mondania
Kovászna megye prefektusának lemondását kéri Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki vezetője azért, mert kedden a kormánybiztos helyett az intézmény kapusa vette át az elfogadott petíciót.
Mint ismeretes, a székely szabadság napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön is szerveztek tüntetést, ennek alkalmával pedig egy petíciót is elfogadtak a jelenlevők, amelyet Klaus Johannis államfőhöz címeztek, és a Kovászna megyei kormányhivatalban iktatták volna. Ezt azonban nem tehették meg, ugyanis az eseményt szervező Székely Nemzeti Tanács megyei és országos vezetői a helyszínen szembesültek a ténnyel: a kapuson kívül nincs aki átvegye a kiáltványt a lejárt munkaidő miatt.
Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke elmondta: Sebastian Cucu, Kovászna megye kormánymegbízottjának keddi tette miatt le kell mondania tisztségéről. Kijelentését azzal indokolta, hogy a prefektus kinevezése maga után vonja: a feladatkörébe tartozó tevékenységeket el kell végeznie, reális problémákkal kell foglalkoznia. Az MPP megyei vezetője arra is kitért: amennyiben a prefektus napokkal korábban megkapta az értesítést az SZNT tagjainak részéről, a petíció megfogalmazóitól vagy tartalmától függetlenül kötelessége lett volna a munkaidején túl is átvennie azt. „Alattomos játékot játszik a kormányhivatal, amely a román kormány szócsöve, és úgy kezeli a székelységet, mint másodrangú polgárokat” – hangoztatta Kulcsár-Terza.
Nem csupán a székely szabadság napja alkalmából szervezett megmozdulásokra került sor kedden. Mint ismeretes, az MPP megyei vezetői még tavaly decemberben kapták azt az ötezer lejes bírságot, amelyet a Kovászna megyei kormányhivatal a trianoni megemlékezés alkalmával, a magyar himnusz elénekléséért szabott ki a párt vezetőire. A megyeszékhelyi bíróságon hétfőn volt a tárgyalás, ám a döntést illetően halasztottak. Jelenleg Sepsiszentgyörgy önkormányzatától várják azt a dokumentumot, amely a szervezők kilétét igazolja.
Az MPP megyei vezetője elárulta, az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál is feljelentést tettek, idézésük kedden fél 11-re szólt, ám két órát kellett várniuk az épület folyosóján sétálva, amíg behívták őket. A prefektúra jogásza rögtön az elején követelte az ügy elutasítását, hiszen, mint fogalmazott: a Diszkriminációellenes Bizottságon nincs helye az eset tárgyalásának. Ezt követően Kulcsár-Terza arra kérte a jogászt, bizonyítsa be a prefektúra, hogy korábban büntettek már a magyar himnusz elénekléséért akár természetes, akár jogi személyt, akár pártot, netán szervezetet. Azt is megemlítette, hogy az a kormányhatározat, amely alapján a magyar himnusz nyilvános területen való eléneklése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben Magyarország valamely főméltósága jelen van, hibásnak számít. Míg a jogász kérését elutasították, az MPP háromszéki vezetőjének javaslatát figyelembe vették: a prefektúrának dokumentumokkal kell igazolnia, hogy korábban bírságoltak már a magyar himnusz elénekléséért, továbbá március 24-ére idézik be az említett kormányhatározat megalkotóit.
Kulcsár-Terza József egy felhívással is fordul a székelység felé, akiket arra kér: mindenki menjen el a március 15-én, saját településén sorra kerülő rendezvényekre, mert az elmúlt napok eseményei bebizonyították, hogy szükség van az összetartásra.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Megbírságolták Funart a magyar nyelv gyalázásáért
Kétezer lejes bírság kifizetésére kötelezte az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) Gheorghe Funart, amiért Kolozsvár volt polgármestere a „lovak nyelvének” nevezte a magyart a közszolgálati televízióban.
Emellett a politikusnak egy országos napilapban, saját költségén meg kell jelentetnie a megbírságolásáról szóló közleményt. A CNCD a szerdán kiszabott büntetést azzal indokolta, hogy Gheorghe Funar kijelentése diszkriminatív, mert a magyar nyelvvel szembeni „ellenséges hangulatot” teremt. "Az ilyen kijelentések interetnikai intoleranciát szítanak, ezért büntetendők" – idézte a HotNews a testület határozatát.
Kolozsvár magyarellenes megnyilvánulásairól ismert volt polgármesterét Tánczos Barna szenátor panaszolta be tavaly októberben a diszkriminációellenes tanácsnál, miután Gheorghe Funar államfőjelölttel együtt vett részt a Román Televízió egyes csatornája választási vitaműsorában. A román politikus magyargyalázó kijelentései ebben a műsorban hangzottak el.
Tánczos a stúdióban két nyelven, magyarul és románul is köszöntötte a nézőket és a meghívottakat. Gheorghe Funar ezen bukott ki. Előbb felhívta az RMDSZ-es politikusának figyelmét arra, hogy Romániában él. „Arra kérem, hogy többet egy szót se ejtsen ki a lovak nyelvén, az ország hivatalos nyelve a román” – jelentette ki. Hozzátette, ha megnyeri az elnölválasztást, gondoskodik arról, hogy Romániában ne lehessen magyarul megszólalni, „köztelevízióban sem”.
Tánczos tőlünk tudta meg a hírt
Tánczos Barna szenátor a maszol.ro-tól értesült csütörtökön arról, hogy a CNCD jogosnak ítélte a panaszát, és megbírságolta Funart. Lapunknak felidézte: még a tévévita napján benyújtotta a panaszt a diszkriminációellenes tanácshoz. A testület napirendjére tűzte az ügyet, és megkapta a volt polgármester álláspontját is a műsorban elhangzottakról. "Funar olyan, képtelenségekkel tűzdelt választ küldött a CNCD-nek, hogy ha azt nyilvánosságra hozná, még háromszor ekkora büntetést kapna" – mondta az RMDSZ politikusa.
Tánczos szerint a diszkriminációellenes tanács által kiszabott büntetéseknek hosszú távon éppen az az egyik céljuk, hogy a nyilvános térben felelőtlen politikusok ne tehessenek többé ilyen kijelentéseket. "Lehet, utópia azt hinni, hogy a jelenség megszűnik. De a felelőtlen kijelentések számát mindenképpen csökkenteni lehet. Akit ugyanis egyszer megbüntetnek, másodszor már meggondolja, hogy miket nyilatkozik" – magyarázta.
A szenátor elmondta, a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott panaszával nem feltélenül Gheorghe Funar megbírságolását akarta elérni, csak fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy nem lehet felelőtlenül sértegetni egy nemzetet "egy egész ország szeme láttára".
Cs. P. T.
maszol.ro

Alkotmányellenessé nyilváníttatnák a magyar himnusz éneklését tiltó határozatot
Nem jelent meg a beidézett román kormány képviselője a magyar himnusz elénekléséért kiszabott bírság ellenében tett feljelentés tárgyalásán. Az eset előtt értetlenül állnak az MPP megyei vezetői, akik már készülnek a következő trianoni megemlékezésre.
Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki vezetője rámutatott, az elmúlt 25 év romániai magyar térfélről tekintett bukaresti politizálás elmulasztott éveknek számít, ugyanis kedden az Országos Diszkrimációellenes Tanácsnál sorra kerülő tárgyaláson senki nem jelent meg a román kormány részéről. Mint magyarázta, ez bevett szokás, mert a jogszabályok jóváhagyják azt is, ha valaki személyesen nem jelenik meg, csupán elküldi összeállított védő aktáit. Kifejtette ugyanakkor, hogy a román kormány még ezt sem tette meg, hiszen válaszra sem méltatta az idézést.
„A Diszkriminációellenes Bizottság egy alárendelt intézménye a kormánynak, amely úgy tűnik: számba se veszi az előzőt” – magyarázta az MPP háromszéki vezetője, aki hozzátette, feltevődik a kérdés, hogy van-e értelme ilyen intézményeket működtetni Romániában. Az erdélyi magyar pártok, valamint szerveződések folyamatosan a román-magyar párbeszéd fontosságát hangsúlyozták, ám, ha ilyen szinten se lehet, akkor vajon mit várnak el tőlünk? – tette fel a kérdést Kulcsár-Terza, aki értetlenül áll azelőtt, ahogyan ezt az ügyet a román kormány kezeli.
A sepsiszentgyörgyi bíróságon hétfőn lesz a következő tárgyalás. Ezzel kapcsolatban a párt háromszéki vezetője elárulta, korábban elutasították annak a kérésnek a továbbítását a brassói táblabíróságra, amelyben kérik a magyar himnusz éneklésére kiszabott büntetést jóváhagyó kormányrendelet alkotmányellenességének megvizsgálását. Mint ismert, ezt csupán az alkotmánybíróság állapíthatná meg, azonban ehhez a sepsiszentgyörgyi bíróságnak továbbítania kellene az MPP helyi vezetőinek már említett kérését, majd pedig a brassói táblabíróságnak kell jóváhagynia az ügy más szinteken való további tárgyalását. Ennek megfelelően tehát az MPP háromszéki szervezetének nem csupán az a célja, hogy a decemberben kapott bírságot érvénytelenítsék, hanem a kormányrendelet alkotmányellenessé minősíttetését is elakarják érni. Kulcsár-Terza József ugyanakkor elárulta azt is, már készülnek a június 4-i megemlékezésre, ahol a tervek szerint a magyar himnuszt ismét eléneklik, nem pedig intonálják, továbbá hozzátette: magyarországi közméltóság nem lesz jelen az eseményen.
Mint ismeretes, az MPP megyei vezetői még tavaly decemberben kapták azt az ötezer lejes bírságot, amelyet a Kovászna megyei kormányhivatal a trianoni megemlékezés alkalmával, a magyar himnusz elénekléséért szabott ki a párt vezetőire. Marius Popica korábbi prefektus akkor azzal indokolta a büntetés kiszabását, hogy a szervezett, hivatalos ünnepségeken más ország himnuszát a törvény értelmében és a kölcsönös tisztelet jegyében is csak a román himnusszal együtt lehet „megszólaltatni”. Arról is beszélt korábban, hogy a törvény nem egy másik nemzet himnuszának az eléneklését, hanem annak intonálását („intonaţie”) bünteti.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Peti András: "Nem jelöltetem magam az előválasztáson"
Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elkezdik az előválasztások megszervezését a megyeszékhelyen, a polgármesterjelölt kiválasztása céljából, de ő nem jelölteti magát. Azok, akik szavazóként részt vennének a megmérettetésen, holnaptól kezdődően regisztrálhatnak május 17-ig, a jelöltek április 15-ig adhatják le dossziéjukat. A sajtótájékoztatón részt vett Karácsony Erdei Etel közgyűlési képviselő is, aki kijelentette: átlátható, korrekt előválasztásokat szeretnének szervezni, minél nagyobb részvétellel, és fontosnak tartják a felelősségvállalást mind a jelöltek, mind a választók részéről.
Peti András elmondta, a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsa határozata értelmében megyeszinten általános összmagyar előválasztásokat szerveznek azokon a településeken, ahol a magyar lakosság számaránya jelentős, és eséllyel küzdhetnek a polgármesteri tisztségért, valamint a tanácsi többségért. "Ilyen Marosvásárhely is, ahol péntektől indítjuk el az előválasztási eljárást, amely két hónapig tart." "Teljesen átlátható módon szeretnénk megszervezni, és minél nagyobb arányú részvételre számítunk" – jelentette ki Karácsony Erdei Etel. Azok szavazhatnak az előválasztáson, akik betöltötték 18. életévüket, állandó marosvásárhelyi lakcímmel vagy legkevesebb 6 hónapja ideiglenes marosvásárhelyi lakcímmel rendelkeznek, de előzetes regisztrációra van szükség – tette hozzá az alpolgármester. Míg a szavazók holnaptól kezdődően május 17-ig regisztrálhatnak személyesen, a marosvásárhelyi RMDSZ székhelyén vagy elektronikusan (a honlap előkészítés alatt van), a jelölteknek csupán mintegy 3 hét áll rendelkezésükre benyújtani a jelölési dossziéjukat, amelynek – a szabályzatnak megfelelően –, tartalmaznia kell az 1800 támogatói aláírást, az önéletrajzot, nyilatkozatot arról, hogy nem működtek együtt a szekuritátéval, saját felelősségre tett nyilatkozatot arról, hogy amennyiben az előválasztási megmérettetésen alulmaradnak, nem indulnak a 2016-os helyhatósági választásokon az RMDSZ ellen, a város fejlesztését célzó tervet, stratégiát, és természetesen el kell fogadják az RMDSZ alapszabályzatát és politikai programját. A jelölési iratcsomót április 15-ig le kell tenni, az előválasztás időpontjáról, illetve arról, hogy mozgóurnás vagy állóurnás szavazás legyen, csak május 17-e után határoznak – mondta Peti András.
A Népújság kérdésére, hogy a tanácsosi tisztségekre való jelölés céljából mikor szerveznek előválasztást, nem volna-e jó egyidejűleg megtartani mindkét előválasztást, az alpolgármester kijelentette: "egyelőre csak a polgármesteri jelöltségről van szó, a tanácsosi tisztségekről nem beszélünk, várhatóan jövőben kerül erre sor". Hangsúlyozta, a TKT-n a többség úgy ítélte meg, hogy nem tenne jót a munka hatékonyságának, a teljesítménynek, ha a tanácsosjelöltek kiválasztására is most szerveznének előválasztást, mivel "bosszúra lehet számítani azon személyek részéről, akik jelenleg tanácsosok, és egy évvel a választások előtt tudomást szereznének arról, hogy nem kívánja őket az RMDSZ a továbbiakban támogatni".
Arra a kérdésünkre, hogy indul-e az előválasztáson polgármester-jelöltként, közölte: "az utóbbi időben sok egyeztetésen vettem részt mind a kollégákkal, ügyvezető elnökséggel, frakciótagokkal, az RMDSZ vezetésével, de természetesen a családdal, rokonokkal, barátokkal, szomszédokkal is, és azt a döntést hoztam, hogy nem méretkezem meg az előválasztásokon". Peti András nem volt hajlandó részletezni döntésének okait, arról sem nyilatkozott, hogy esetleg parlamenti tisztségre pályázna, vagy – az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökeként – élne-e a jogával, hogy az önkormányzati választásokon első helyen szerepeljen a tanácsosi listán. "Jelenleg kizárólag alpolgármesteri tevékenységemre összpontosítok" – jelentette ki.
Megoldatlan még a kétnyelvű utcanévtáblák és a Sütő András- szobor ügye
Peti András tavalyi tevékenységéről tartott beszámolója során egyrészt a polgármester által leosztott feladatkörökre tért ki, illetve a magyar közösség szempontjából fontos problémákra is utalt. Hangsúlyozta, a közszállítás korszerűsítése a nagyvárosi övezet szintjén kell történjen, egy mobilitási tanulmány elkészítése elengedhetetlen lenne, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a mintegy 2 éve készülő közlekedési tanulmányt a szakemberek áprilisban végre befejezik. Fontosnak nevezte az alternatív közlekedési lehetőségek megteremtését, és azt is, hogy az idei költségvetésben mintegy 3 millió lejt különítettek el a gépjárműpark felújítására. Elmondta, arról is dönteni kell, hogy e tevékenységet az önkormányzat vállalja fel vagy kiszervezi. A "forró témát" jelentő zöldövezetek esetében sikerként könyvelte el, hogy a fakivágási bizottságba sikerült bevinni két civil szervezet képviselőjét, mint ahogy azt is, hogy utcafelújításra sikerült aláírni a finanszírozási szerződést, és elkezdődött a Cuza Voda – Ballada – A. Filimon (volt Iskola) utcák korszerűsítése, a közlekedési csomópontok kialakítása. Az oktatás terén sikerült létrehozni római katolikus főgimnáziumot, megkötni a hosszú távú bérleti szerződést az egyház és az önkormányzat között, felújítani a Bolyai líceum sportpályáját, sikerrel pályázni a Papiu valamint a Művészeti Líceum felújítására. Több, magyar vonatkozású emlékművet, szobrot sikerült rendbe tenni, a vár rehabilitációs munkálatai pedig remélhetőleg a városnapokra befejeződnek. A hőszigetelési program keretében hamarosan több mint 50 tömbház felújításához fognak hozzá, korszerűsítették a napipiacokat, több száz parkolóhelyet alakítottak ki a lakónegyedekben.
Peti András újságírói kérdésre válaszolva elmondta, elszomorítja, hogy továbbra sincs komoly előrelépés a kétnyelvű utcanévtáblák és a Sütő András-szobor ügyében. "Előbbi esetében elkezdődött egy folyamat, legalább a történelmi neveket sikerült visszaállítani, de 468 utcához képest 14-ben történt meg, hogy kikerültek a magyar utcanévtáblák. Elszomorít, hogy a polgármester úr továbbra is azt nyilatkozza, hogy nincs törvényes keret erre, noha még a Diszkrimináció Elleni Tanács is megállapította a diszkrimináció tényét. A Sütő-szoborral kapcsolatban úgy vélem, évekkel ezelőtt helytelen döntés született, amikor az író szülőházához közeli Marasti (Vörösmarty) teret határozták meg helyszínnek a szobor elhelyezésére, szerintem sokkal indokoltabb a városközpontban, a Színház téren. Lassan haladnak a dolgok, mindig valami akadályba ütközünk. Remélem, hogy elkezdték a tervezést, ami megállapítja a szobor helyét a Színház téren, és ezt követően lehet alkotói pályázatot kiírni" – tette hozzá az alpolgármester.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Ingyen adják a kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen
A Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen civil akciócsoport ma szerelte fel a Varga Katalin utcában az 50. olyan – valódi – kétnyelvű utcanévtáblát, amelyet a csoport a lakók kérésére ingyen készít el és szerel fel. Ez az akció tavaly decemberben indult – mondja Demeter Zoltán, a csoport tagja. Szigeti Enikő a CEMO ügyvezető igazgatója a rendhagyó utcai sajtótájékoztatón annak a pernek a fejleményeit ismertette, amely a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében zajlik. Mint ismert, a CEMO tavaly az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult a marosvásárhelyi utcanévtáblák ügyében. Az ODET elmarasztaló ítéletét azonban a polgármester bírósági úton megtámadta.
Dr. Erdei Edit-Zsuzsánna
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Magyartalan a kovásznai prefektus üdvözlete
Többnyire ékezetek nélkül, magyartalan megfogalmazásban olvasható a Kovászna megyei prefektus köszöntése az intézmény honlapján.
A hiányosságokra csütörtökön hívta fel a figyelmet egy újságíró a prefektúrán tartott sajtótájékoztatón. Sebastian Cucu prefektus kifejtette, nem ismeri a magyar nyelvet, de a szöveget megnézeti a hozzáértő kollégáival, és megkéri, javítsák a hibákat. A kormányhivatal honlapján a prefektus üdvözlete háromnyelvű, a fogadóórák időpontja is olvasható magyarul, ám a közleményeket, rendeleteket, űrlapokat kizárólag román nyelven töltik fel, és a menüpontok is csak román nyelven szerepelnek. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) két éve elmarasztalta a kormányintézményt, amiért honlapján nem szavatolta a kétnyelvűséget.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Perre viszik a névügyet
Az EMNP szerdán tudatta: sokadik beadványukat is elutasította a nagyváradi önkormányzat, ezért megindítják a bírósági eljárást a városvezetés ellen, mert az akadályozza a magyar történelmi utcaneveket tartalmazó táblák kihelyezését.
Megint elutasítóan, ráadásul a szokott mellébeszéléssel válaszolt a nagyváradi önkormányzat arra a bedványra, amelyben az Erdélyi Magyar Néppárt kérte, sokadszor, hogy helyezzenek ki a megyeszékhelyen történelmi magyar utcaneveket tartalmazó táblákat is. Csakhogy e legutóbbi beadvány már előzetes közigazgatási panasz volt, ami a közigazgatási per előszobája, így immár maga a per jön. Csomortányi István, a Néppárt Bihar megyei elnöke sajtótájékoztatóján közölte, hogy immár a peres eljárást kénytelenek kezdeményezni. Emlékeztetett : az utóbbi években többször is megkeresték Nagyvárad önkormányzatát, és személyesen Ilie Bolojan polgármestert azzal, hogy a kisebbségi nyelvhasználat részeként a város közterületeire tájékoztató, tehát nem hivatalos jelleggel kerüljenek ki a magyar nyelvű, hagyományos közterület-elnevezések is. Az elöljáróság mindannyiszor visszautasította a megkeresést, a helyi közigazgatási törvényre és az azt kiegészítő kormányhatározatra hivatkozva, mely konkrét formában határozza meg, hogy hivatalosan milyen elnevezéseket lehet használni azokon a településeken, ahol húsz százaléknál magasabb egy kisebbség aránya. Csomortányi szerint ez az indoklás azért nem állja meg a helyét, mert csak a helységnévtáblák esnek a törvény hatálya alá, az utcanévtáblák nem. Sőt, nemhogy nem tilos történelmi utcaneveket kiírni, ahnem három jogszabály szorgalmazza is ezt. Két vonatkozó törvény – az 1995/33-as, illetve a 2007/282-es számú – lényegében nemzetközi kisebbségvédelmi egyezmények hazai ratifikáló törvénye, a harmadik pedig maga a román-magyar Alapszerződés. Azaz még jogszabályi keret is van, ám azt sem tartják tiszteletben. Ezért – mondta a politikus – immár csak a per maradt.
„Ajándék”
Kiért a másik hasonló ügyre is, vagyis a Szent László emlékének ápolásával kapcsolatosakra. Úgy fogalmazott, „csodálatos meglepetést kapott épp húsvétra a magyar közösség, ugyanis épp ekkor jelentették be, hogy a névadások engedélyezésével foglalkozó helyi bizottság elutasította azt, hogy a központi híd Szent Lászlóról legyen elnevezve”. Mint már megírtuk, ez az elutasítás csak konzultatív jellegű, vagyis ettől elvben még mindig megszavazhatja a városvezetés a névadást, ám Csomortányi szerint „a döntés így sem járul hozzá a kérdéskörben kialakult feszültségek csökkentéséhez, sőt”. Jelezte: „Az ígéret az, hogy nem kerülhet vissza a városalapító Szent László szobra a felújítandó főtérre, ehelyett esetleg a hidat nevezik el róla, továbbá valamikor, a ködös jövőben esetleg a várban lehet szobra Szent Lászlónak, illetőleg a Körös áruház előtti kis teret Rimanóczyról neveznék el. Íme, ismét bebizonyosodik, hogy az RMDSZ újra hibás stratégiával élt, amikor a városvezetéssel való titkos tárgyalásokon próbálta rendezni az ügyet. A szobor főtéren való felállításához kellett volna ragaszkodni, nem olyasmikre áttérni inkább, amiket senki sem kért. Hiszen sem a magyar közösség, de még a román sem igényelte, hogy kezdjenek ehelyett hidakat átnevezni, és az áruház előtti tér elnevezése jó, köszönjük, de ezt sem kérte most senki. Nem ezek ugyanis a valós gondok ebben a témában, hanem az, hogy a város alapítójának legyen szobra a város főterén, ennyit megérdemelne ő is, az emlékének ápolása, de a város magyar közössége is.” Csomortányi úgy véli, az, hogy ehhez képest még azt sem sikerül zökkenőmentesen keresztülvinni, hogy a hat közúti hídból legalább egy magyar személyiség nevét kapja, mutatja, mennyire elhibázott a valós kérdésektől elterelő, titkos, háttéralkus politizálás. Bejelentette: mivel lényegében a névadásokkal foglalkozó bizottság arra hivatkozva utasította el a hozzájárulás megadását, hogy úgymond a román egység szimbolisztikáját sértené, ha a központban lévő híd magyar uralkodóról lenne elnevezve, az Erdélyi Magyar Néppárt az Országos Diszkrimináció-ellenes Bizottsághoz (CNCD) fordul.
Szeghalmi Örs
erdon.ro

Zavarná a román nemzeti egységet
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint diszkriminál és feszültséget gerjeszt a románok és a magyarok között a Bihar megyei névadásokat véleményező bizottság, ezért a párt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál keres jogorvoslatot.
Csomortányi István, a párt Bihar megyei szervezetének elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján azt kifogásolta, hogy a prefektusi hivatal keretében működő bizottság kedvezőtlenül véleményezte azt a javaslatot, hogy nevezzék el a városalapító Szent Lászlóról a Nagyvárad belvárosában álló Körös-hidat. A véleményezés ugyan nem kötelező érvényű, ezt a város önkormányzata felülbírálhatja, az EMNP elsősorban az indoklást tartotta elfogadhatatlannak, mely szerint „zavarná a román nemzeti egységet”, ha egy magyar király nevét viselné a híd.
Csomortányi azt is bejelentette, pert indítanak a polgármesteri hivatal ellen a többnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének elmulasztása miatt. Az erre vonatkozó kéréseket ugyanis sorozatosan elutasította a városvezetés.
Nagyváradon azt követően újult ki a román–magyar vita a szimbólumokról, hogy a város magyar közössége kezdeményezte, az átalakított főtéren álljon ismét Szent László szobra. A téren az idők során a király több szobra is állt. A legutóbbit, a 19. század végén felállított egész alakos bronzszobrot 1923-ban távolították el. A római katolikus egyház fogadta be a király kisméretű barokk kőszobrát is, mely korábban a város főterét díszítette. Böcskei László püspök azt a kompromisszumos megoldást javasolta, hogy a kevésbé impozáns kőszobor kerüljön a főtérre, a városvezetés azonban ezt is elutasította.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Diszkriminációt kiált a bihari néppárt
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordul az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete azt követően, hogy a prefektúra névadásokat elbíráló bizottsága kifogásolta a Nagyvárad központjában található híd Szent Lászlóról történő elnevezését – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke.
A prefektúra bizottságának érvelése szerint zavarná a román nemzeti egységet, ha egy magyar királyról kapná nevét az egykori Szent László teret (ma Egyesül tér) az egykori Bémer térrel (ma Ferdinánd király tér) összekötő átkelő.
Az RMDSZ, a magyar történelmi egyházak képviselői és a városvezetés zártkörű tárgyalása folytán merült fel az a lehetőség, hogy a hidat nevezzék el a városalapítóról, továbbá Körös áruház előtti kis tér Rimanóczy Kálmán nevét vegye fel, és a Szent László-szobor a várban legyen felállítva. „Elterelték a figyelmet az eredeti kezdeményezésről, és előtérbe került egy másik megoldásra váró probléma” – fogalmazott Csomortányi, leszögezve, igaz, hogy a helyi tanácsra nézve nem kötelező érvényű a bizottság döntése, de az megállapítható, hogy egy olyan diszkriminatív magyarázat, ami feszültséget gerjeszt a Váradon élő román és magyar közösség között.
A néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke egyúttal arról is tájékoztatott, hogy az EMNP bírósághoz fordul a kétnyelvű utcanév-táblák ügyében annak apropóján, hogy az önkormányzat ismét negatív választ adott a párt ez irányú megkeresésre. Amint arról beszámoltuk, a közigazgatási panaszban a történelmi elnevezések szabad használatát lehetővé tevő hatályos törvényi keretekre hivatkozva azt kérték, hogy a kisebbségi nyelvhasználat részeként a város közterületeire tájékoztató, tehát nem hivatalos jelleggel kerüljenek ki a magyar nyelvű, hagyományos közterület-elnevezések is.
Az önkormányzat ismételten arra hivatkozva utasította vissza a megkeresést, hogy a helyi közigazgatási törvényben és az azt kiegészítő kormányhatározatban konkrét formában meghatározzák, hogy hivatalosan milyen elnevezéseket lehet használni a magyarok által legalább 20 százalékban lakott településeken. Csomortányi szerint ez az indoklás azért nem állja meg a helyét, mert csak a helységnévtáblák esnek a törvény hatálya alá, az utcanévtáblák nem
Krónika (Kolozsvár)

Kétnyelvű utcanévtáblák miatt bírságoltak Bretfeleanék
Nem hagyják magukat megfélemlíteni a helyi rendőrség által öt-ötezer lejes bírsággal sújtott, kétnyelvű utcanévtáblákat szerelő marosvásárhelyi civil aktivisták. Ügyvédjük bíróságon támadta meg a rendőrségi jegyzőkönyvet, és bűnügyi feljelentést tett Valentin Bretfelean igazgató és két kollégája ellen.
Hivatali visszaélés miatt bűnügyi feljelentést tett az ügyészségen illetve az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult az a két marosvásárhelyi fiatalember, akit március 20-án a helyi rendőrség azért bírságolt meg, mert – az ingatlantulajdonos kérésére – kétnyelvű utcanévtáblát szereltek a szülészeti park egyik magánházára. Barabás Miklóst és Benedek Lehelt, a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! nevet viselő mozgalom tagjait a 2013/185-ös, reklámanyagok szabálytalan kifüggesztésére vonatkozó törvény alapján büntette a helyi rendőrség. A jogszabály szerint reklámfeliratokat csak a városháza hirdetési tábláin szabad kifüggeszteni.
„Erősen szűk a marosvásárhelyi rendőrök fantáziája, hisz a székely zászló esetében is azt írták a büntetési jegyzőkönyvbe, hogy a néppárt törvénytelenül tűzte ki a reklámzászlót. Úgy látszik, hogy a magyar ügyekre egyebet nem képesek kitalálni. Amúgy még soha nem hallottam olyasmiről, hogy az utcanévtáblákat a hirdetési pannóra kellene kifüggeszteni” – élcelődött a megbírságolt fiatalemberek jogi képviseletét felvállaló Kincses Előd.
Egyikük, Barabás Miklós fel is tette a kérdést: miért csak a kétnyelvű utcanévtáblák számítanak reklámanyagnak, mindaddig, amíg a városban számos, saját készítésű egynyelvű utcanévtábla is ékesíti az épületek homlokzatait vagy a kerítéseket? A civil mozgalom aktivistái azt sem értik, a helyi rendőrség miért a maximális, ötezer lejes büntetésben részesítette őket. Barabás szerint rendkívül meglepő és megalázó az, amit pontosan huszonöt évvel Marosvásárhely fekete márciusa után tettek velük elvileg a helyi közösség védelméért alkalmazott fekete ruhások.
„Furcsa, hogy 2015-ben a magát a kisebbségvédelem mintaországának tartó Romániában ilyesmi előfordulhat. Mint ahogy az is furcsa, hogy a kétnyelvű utcanévtáblák ügyét az RMDSZ-nek huszonöt év leforgása után sem sikerült megoldania” – háborgott a történtek miatt Barabás Miklós, aki Benedek Lehel kollégájával együtt reméli, hogy jogtipró visszaélése miatt a két szolgálatos rendőr – Radu Boaru és Ciprian Cizmaş – valamint felettesük, Valentin Bretfelean elnyeri a büntetését, ők meg megússzák a tetemes nagyságú büntetést. Erre precedens is van, hisz az elmúlt években az összes etnikai színezetű pénzbírságot, amit a helyi rendőrség szabott ki magyar nemzetiségű személyekre, a bíróság eltörölte.
A helyi rendőrség igazgatója sem ül tétlenül. Szerkesztőségünknek elmondta, hogy a közeljövőben minden egyes háztulajdonost, aki ki merészelte tenni a törvénytelennek tartott utcanévtáblát, felszólít annak eltávolítására. „Aki nem veszi le, azt 30 ezer lejjel büntetjük. Ezek a táblák törvénytelenek, hisz maga az utcanevek lefordítása is törvénybe ütköző cselekedett” – szögezte le a kétnyelvűség ádáz ellenségeként közismert rendőrfőnök. Bretfelean ugyanakkor hozzátette, hogy az építkezési rendszabályok sem teszik lehetővé a táblák engedély nélküli kifüggesztését. „Ha ezt nem fékezzük meg, Marosvásárhely olyan lesz mint egy kínai falu!” – érvelt az Európa más, multikulturális településein bevett gyakorlat ellen Valentin Bretfelean.
Kérdésünkre, hogy a történtek után a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! akciócsoport miként folytatja a tevékenységét, Barabás Miklós elmondta, hogy hamarosan erről is döntenek, addig is át kell gondolniuk a tervüket. Az utcanévtábla osztogatók és szerelők a tavaly május óta mintegy nyolcvan kétnyelvű felirattal gazdagították a várost. A rendőrségi ellenséges hozzáállás dacára sem a tábláknak, sem a háztulajdonosoknak nem esett semmiféle bántódása.
Szucher Ervin 
Székelyhon.ro

Bíróságon támadták meg a CEMO önkéntesei a helyi rendőrség kihágási jegyzőkönyvét
Március 20-án a helyi rendőrség fejenként ötezer lejes büntetést rótt ki a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) kétönkéntesére, Barabás Miklósra és Benedek Lehelre, a Piata Unirii – Egyesülés tér kétnyelvű utcanévtábla kifüggesztésemiatt. Ez volt a témája annak a sajtótájékoztatónak, amelyen a két érintett mellett jelen volt Kincses Előd ügyvéd is.
Benedek Lehel elmondta, hogy a Kétnyelvű Utcanévtáblákat Marosvásárhelyen csoport tavaly májusban alakult. A csoport, amelyet a CEMO a kezdetektől támogatott, aláírásokat gyűjtött, amelyet tavaly ősszel a sajtónyilvánosság előtt személyesen adtak át Peti András alpolgármesternek, tagjai flash-mobot szerveztek, háttértárgyalásokat folytattak az alpolgármesterrel, a hivatal gazdasági igazgatójával. Tavaly ősszel nyilvános gyűlést szerveztek, amelyre meghívták az RMDSZ-es tanácsosokat, hogy tisztázzák, mi az akadálya a kétnyelvű utcanévtáblák kifüg- gesztésének Marosvásárhelyen, és hogy mit szándékoznak tenni ebben az ügyben.
Az idén felvállalták, hogy az ott lakók beleegyezésével kétnyelvű utcanévtáblákat szerelnek fel magánházakra.
Barabás Miklós szerint ezek a dolgok történtek március 20-ig, amikor épp az Egyesülés téren szerelték fel a kétnyelvű táblát két ház falára, amikor megérkezett a helyi rendőrség két rendőre, igazoltatta őket, és bár nem tudtak büntetést meghatározni az akcióra, március 23-ra behívatták őket a rendőrségre. A rendőrségen "felkészülten" fogadták, jelen volt egy jogtanácsos. A találkozón jelen volt Szigeti Enikő, a CEMO ügyvezető igazgatója is, akinek többórás vita után sikerült elérnie, hogy a büntetést ne az önkéntesekre róják ki, hanem a szervezetre. Megígérték, sőt haladékot is adtak a helyzet tisztázására. Ennek ellenére március 30-i keltezéssel postán kézbesítették az öt-öt ezer lejes büntetést. – Számomra hihetetlenül meglepő, és megalázónak tartom azt, hogy 25 évvel a rendszerváltás után Romániában – amelyet nemzetközi szinten a kisebbségek mintaállamának tartanak – anyanyelvhasználatért a rendőrség embereket büntet. Mint mondta, az RMDSZ, amely mind helyi, mind központi szinten erős pozíciókkal rendelkezik, nem tudja hatékonyan érvényesíteni az anyanyelvhasználat jogát, bár azt hazai és Románia által is aláírt nemzetközi egyezmények szabályozzák. Felrótta, hogy az egynyelvű táblák senkit sem zavarnak, de abban a pillanatban, amikor kétnyelvűvé válik, reklámnak minősül és büntetik.
Kincses Előd bejelentette, hogy Barabás Miklós és Benedek Lehel, illetve a CEMO megbízásából bíróságon támadta meg a két kihágási jegyzőkönyvet, és szankciót kért a helyi rendőrség igazgatója és a kihágási jegyzőkönyvet kitöltő két rendőr ellen.
– Egyértelmű, hogy semmilyen jogalapja nincs a kihágási jegyzőkönyvnek, hiszen az utcanévjelölő tábla nem reklámpannóra kifüggeszthető reklámanyag, ahogyan a marosvásárhelyi helyi rendőrség minősíti, ahogyan a székely zászló esetében is tette. Azonkívül, hogy panasszal éltünk a kihágási jegyzőkönyv ellen a Marosvásárhelyi Bíróságon, a Marosvásárhelyi Bíróság melletti Ügyészséghez is feljelentést nyújtottunk be a Btk. 297. szakaszának 2. bekezdése alapján a helyi rendőrség vezetője és a kihágási jegyzőkönyvet kitöltő két rendőr ellen hivatali hatalommal való visszaélés miatt – jelentette ki Kincses Előd, hozzátéve, hogy ugyanakkor panaszt tettek le a Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) is, mert a büntetés a magyar nyelv használata elleni diszkriminációnak minősül.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)