Diszkriminál a nagyváradi önkormányzat
A kétnyelvűség hiánya miatt – a nagyváradi Molnár Csongor feljelentésének helyt adva – több pontban is elmarasztalta a nagyváradi önkormányzatot az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).
Asztalos Csaba, a testület elnöke (képünkön) a Krónikának elmagyarázta, hogy az ügy kivizsgálása kapcsán arra figyelmeztette a polgármesteri hivatalt, illetve a városi tanácsot, hogy az utcanévtáblákon magyar nyelven is tüntesse fel a megjelöléseket (utca, park, piac vagy híd), biztosítson magyar nyelvű formanyomtatványokat, továbbá közölje fordításban is a tanácsülések időpontjait, helyét, napirendjét és határozatait, illetve az önkormányzat közérdekű közleményeit.
A költségvetés- és aparátushiánnyal magyarázkodó váradi hivatalnak három hónapja van a helyzet orvoslására, és amennyiben nem indítja el a folyamatot, úgy a jövőben bírságra számíthat a CNCD részéről.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),

Kétnyelvűség ráklépésben
Az 1989 előtti évek szlogenje volt az, hogy Romániában nincs nemzetiségi probléma, a mostani nagyváradi helyzet is kicsit ahhoz hasonlítható – szögezte le kedden a Krónika megkeresésére Pásztor Sándor, a Körös-parti város képviselő-testülete RMDSZ-es frakciójának vezetője.
Pásztort azt követően faggattuk, hogy a diszkriminációellenes tanács (CNCD) a kétnyelvűség hiánya miatt több pontban is elmarasztalta a váradi önkormányzatot, ám Ilie Bolojan polgármester kedden délelőtt úgy nyilatkozott, szerinte minden rendben van a helyi önkormányzati szolgáltatások kétnyelvűségével kapcsolatban.
A Nemzeti Liberális Párti (PNL) elöljáró ezt keddi sajtótájékoztatóján jelentette ki a Krónika kérdésére, s egyúttal cáfolta, hogy értesült a CNCD döntéséről. „Én ilyesmiről nem tudok” – jelentette ki Bolojan, aki többek között épp az önkormányzati szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó terveit vázolta Mircea Mălan és Ovidiu Mureșan alpolgármester társaságában.
Utóbbi úgy fogalmazott, hogy a lakosok elégedettségét célozzák meg 2014-ben. A városvezető csupán az ügyintézés átláthatóságára és annak felgyorsítására összpontosít, szerinte ugyanis szóban mindenkinek biztosítják az anyanyelv használatát, szükség esetén pedig írásban is figyelembe veszik az erre vonatkozó előírásokat.
Mint arról beszámoltunk, Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnökének tájékoztatása szerint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi vezetőjének, Molnár Csongornak a beadványát kivizsgálva arra figyelmeztették a polgármesteri hivatalt, hogy az utcanévtáblákon magyar nyelven is tüntesse fel a megjelöléseket (utca, park, piac vagy híd), biztosítson magyar formanyomtatványokat, továbbá közölje fordításban is a tanácsülések időpontjait, helyét, napirendjét és határozatait, illetve az önkormányzat közérdekű közleményeit.
A költségvetés- és személyzethiánnyal magyarázkodó hivatalnak három hónap áll a rendelkezésére, hogy a helyzetet orvosolja, vagy legalább elkezdjen azon változtatni, különben bírságra számíthat a CNCD részéről, hiszen már 2001 óta kötelező lett volna alkalmazni a vonatkozó törvényt.
„Egy toleráns városvezetés egész Nagyvárad érdeke. Ha a 26 százalékos magyarságot figyelmen kívül hagyják, akkor a rendszerben hiba lesz” – mutatott rá Pásztor Sándor, emlékeztetve arra, hogy amióta az RMDSZ ellenzékbe került, a kétharmados többség semmibe vette mind a korábbi, utcanevekre vonatkozó megegyezésüket, mind az önkormányzati szolgáltatásokra 2012 előtt alkalmazott kétnyelvűségi rendszert.
Szerinte Bolojan kijelentését egyszerű megcáfolni, hiszen valószínűsíti, hogy ha ma valaki bemegy a hivatalba, és ott magyarul próbál beszélni a hivatalnokkal, az semmit nem fog érteni. Az RMDSZ-es tanácsos pártja kormányra lépésétől helyi szintű előrelépést is remél, valószínűnek tartja, hogy a váradi helyzet hamarosan változni fog. „Nem adjuk fel” – szögezte le.
Amint arról már több ízben is írtunk, a nagyváradi önkormányzat az EMI kezdeményezésére még 2006 augusztusában döntött az utcanévtáblák kétnyelvűsítése mellett, igaz, akkor is mindössze annyit sikerült elérni, hogy a táblákon megjelenjen a román megnevezés mellett az utca, tér és sugárút felirat is, azt viszont már nem sikerült átvinnie a testületen az RMDSZ-es frakciónak, hogy minden olyan elnevezést magyarul lehessen feltüntetni, amely lefordítható magyar nyelvre.
Bár már akkor el kellett volna kezdeni a táblacserét, erre a mai napig nem került sor. 2010-ben az RMDSZ elkészíttette a fordításokat is – mint ismeretes, előbb hibáktól hemzsegett a lajstrom, Piros-tó utca szerepelt például a Gyilkos-tó helyett, végül javították –, majd arra buzdította a magyarokat, hogy helyezzenek ki ilyen táblákat. Ez sem hozott azonban áttörést.
Sok váradinak nem is tetszenek egyébként a tükörfordítások, hiszen a város szinte valamennyi utcájának más neve volt, mint a ma használatos, a magyarok többsége pedig a mindennapokban is a régi elnevezést használja.
Történt már kezdeményezés az irányban is, hogy a régi elnevezések alternatív táblákon kikerülhessenek a közterekre, de a román többségű városvezetés erről hallani sem akar. Sőt tavaly az Őssiben található Bajor Andor utca lakosainak a kérésére Veteranilorra változtatták az utca nevét, az ott élők ugyanis beadványban jelezték, hogy sem Bajor, sem más magyar személyiségről elnevezett utcában nem kívánnak élni.
Bálint Eszter, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),

Féltett kétnyelvűség – Konferencia az anyanyelvhasználatról
Romániában nemcsak a hatóságok, de a felelős beosztásban lévő magyar tisztviselők is akadályozzák a magyar nyelv korlátlan használatát – hangzott el többek között az anyanyelvhasználat, valamint a hazai és a nemzetközi jogszabályozás alkalmazása körüli problémákkal foglalkozó konferencián hétfőn Marosvásárhelyen.
A nagyváradi Szent Mihály Igazsága és Békéje nevet viselő emberjogvédő egyesület szervezte Valós kétnyelvűség Erdélyben című rendezvényen kiderült, gyakori jelenség, hogy – félelemből vagy tudatlanságból – az érintettek sem élnek kellőképpen az anyanyelvhasználat jogával.
Közömbösség, tudatlanság
Menyhárt Gabriella nagyváradi ügyvédnő, a rendezvény főszervezője az ukrajnai folyamatokra hívta fel a figyelmet, mondván, a februári puccs után megalakult kormány egyik első intézkedése az volt, hogy eltörölte az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. „Mindez ébresztőként kellene hasson ránk is, Magyarország határain kívül élő magyarokra" – fogalmazott az ügyvédnő. – Sajnos nagyon sokan nem ismerik a törvény adta jogaikat. Ha ismernék, eldönthetnék, hogy élnek velük, vagy sem."
Kérdésünkre, hogy mivel magyarázható, hogy számos magyar polgármester és intézményvezető továbbra sem kíván élni a hazai és nemzetközi jogszabályok biztosította lehetőségekkel, Menyhárt Gabriella úgy vélekedett, a szomorú jelenség az érdektelenség, a közömbösség és a félelem számlájára írható. „Túl kell lépnünk azon a félelmen vagy érdektelenségen, amely sajnálatos módon a magyar közösséget jellemzi. Amíg ezt nem győzzük le önmagunkban, addig hiába várunk, és követelünk jogorvoslást a többségi nemzettől, esetleg külföldről" – jegyezte meg.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom képviselői beszámoltak azokról a törekvéseikről, melyek miatt gyakran magyar politikusokkal és intézményvezetőkkel kerültek konfliktusba. Mint mondták, harcolniuk kellett azért, hogy Marosvásárhelyen egy általános iskola végre magyar személyiség nevét viselhesse, illetve, hogy a vegyes tannyelvű tanintézetekben megjelenjenek a magyar feliratok is.
A törvény érvényesítése érdekében az egyesület két vezetője, Szigeti Enikő és Horváth Kovács Ádám a teljes vásárhelyi iskolahálózatot, a tanfelügyelőséget és a polgármesteri hivatalt is bepanaszolta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.
A Felvidékről érkezett Orosz Örs, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa a Dél-Szlovákiában elszaporodott anonim nyelvhasználati mozgalmak munkásságát mutatta be. Amint egy rövid videofelvételen is láthattuk, az önkéntes fiatalok, ha kellett, magyar nyelvű helységnévtáblákat rendeltek és szereltek fel, a párkányi állomás peronjáról pedig megafonnal „segítettek" a csak szlovákul megszólaló hangosbemondónak.
A hasonló mozgalmak tagjai a „Hol marad a magyar felirat?" matricával ragasztották össze az egynyelvű táblákat, de nem úszták meg a magyarlakta vidékeken kizárólag az állam nyelvén hirdető nagyvállalatok sem. Az egyik reklámpannón például a „Merénylet a kétnyelvűség ellen – Ne közelítse meg a helyszínt!" felirat jelent meg. A szintén csak szlovákul hirdető OTP Bank óriásplakátjára a „Ha kell a pénzünk, kérjétek magyarul is!" felhívást festették fel. „Nem eredménytelen a törekvés, hisz Dél-Szlovákiában ma már egyre több önkormányzat és cég használja a magyar nyelvet is" – mondta el lapunknak az aktivista.
Hazai és budapesti segítség
A Kolozsváron állami költségvetésből működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézet a Nyelvi jogok című útmutatójának internetes és nyomtatott kiadásával próbál felvilágosítást nyújtani az illetékeseknek. Azonban hiábavalónak tűnhet az állami és közigazgatási szervek hivatalos űrlapjainak a fordítása, ha ezeket a kétnyelvű nyomtatványokat a Székelyföldön kívül alig egy pár helyen használják.
„A legtöbb helyen nem is tudnak a létezésükről. Sajnos a potenciális felhasználók sincsenek tisztában a jogaikkal" – ecsetelte a helyzetet Bogdán Andrea jogtanácsos, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A két évvel ezelőtt létrehozott Kissebségi Jogvédő Intézet (KJI) jogsegélyszolgálat valamint jogi eszközök biztosítása révén próbál segíteni a határon túli magyarságon.
Amint a Budapesten működő intézet munkatársa, Görög Dóra felvázolta, bárki fordulhat a KJI-hez, az anyaország esetenként akár az ügyvédi honoráriumot is állja. A Kissebségi Jogvédő Intézet már jó pár ügyben Strasbourgig juttatta ügyfelét.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

Azamfireit elmarasztalta, de nem büntette meg a Diszkriminációellenes Tanács
Két nappal ezelőtt kapta kézhez Kincses Előd ügyvéd a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) két határozatát. Egyikben nem szab ki büntetést, a másikban ezer-ezer lejjel bünteti meg a bepanaszoltakat.
Az első ügyben az RMOGYKE panaszolta be Leonard Azamfireit, a MOGYE rektorát azért a 2013. december 10-i nyilatkozatáért, amelyben azt mondta, hogy "a magyar nyelvet és a magyar kultúrát a színházban és a könyvtárban kell művelni, nem ott, ahol egy mesterséget kell megtanulni román nyelven". Ezt a nyilatkozatot panaszolták be az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, amely megállapította: "A szólásszabadság nemcsak azokat az információkat és elveket védi, amelyeket kedvezően fogadnak, amelyek nem támadóak, hanem azokat is, amelyek sokkolnak, kellemetlenek az állam vagy a lakosság egy része számára. Pluralizmus, tolerancia és megértés nélkül nem létezhet egy demokratikus társadalom. A véleménynyilvánítás szabadsága bizonyos esetekben korlátozható, de ezeket a korlátokat nagyon szigorúan szűkítve és meggyőző módon kell alkalmazni. A szólásszabadsággal való visszaélés a demokráciával és az emberi jogokkal összeférhetetlen, mivel mások jogát sérti. (…) Egy nyilvános kijelentést aszerint kell értelmezni, hogy milyen módon járul hozzá az emberek közötti jó kapcsolatok elősegítéséhez. A magyar nyelven való oktatás alkalmas arra, hogy hozzájáruljon az emberek közötti kapcsolatok javításához, de ez a vita lehetőséget kell biztosítson a vélemények szabad kifejtésére olyan személyek számára is, akik nem értenek egyet a magyar nyelven való oktatással, mert másképpen nem létezne valódi vita".
A CNCD szerint Azamfirei nem használ gyűlöletre és erőszakra uszító kijelentéseket, ezért ez a nyilatkozat nem lépi túl a véleménynyilvánítás szabadságának a kereteit. Viszont diszkriminál. Ezért, figyelembe véve az Európai Emberjogi Bíróság joggyakorlatát, elmarasztalják, de nem büntetik meg, állapította meg a CNCD.
2014. február 26-án született meg az indoklás, amelyet Kincses Előd tegnapelőtt kapott kézhez. Az ügyvéd a döntést elfogadta.
Ezer-ezer lejes büntetés
Kincses elmondta, hogy 2013. június 21-én a lányával és két kisunokájával, a hatéves Vincével és a 13 hónapos Kingával a Víkendtelepre ment. Vincének egy órára belépőt váltott a vízicsúszdához. Kb. 40 perc után ment a kisfiú után, de kiderült, hogy közben elküldték onnan. Miután nem találták sehol Vincét, Kincses a Vakációs rádióhoz fordult, kérve, mondják be, hogy jöjjön vissza a csúszdához. – A bemondó, aki addig is csak román nyelven beszélt, csak románul akarta bemondani, annak ellenére, hogy figyelmeztettem, Vince Berlinben él, csak németül és magyarul tud. Sőt, mivel azt hittem, hogy a bemondó nem tud magyarul, felajánlottam, hogy bemondom én. Mire a válasz az volt, hogy ebben a zónában csak románul lehet beszélni.
Kiderült, hogy az illető magyar volt, a neve Nagy István Csaba. Kincses nem hagyta az ügyet annyiban, mert megengedhetetlennek tartotta, hogy egy segélykérést ne azon a nyelven mondjanak be, amit a segítségre szoruló is megért. – Letettem egy javaslatot a polgármesteri hivatalba, hogy a városi tanács hozzon egy olyan határozatot, amellyel kötelezi a városházát, hogy a tulajdonában levő Víkendtelepen, amennyiben újabb szerződést kötnek a Radiovacantával, foglalják bele azt a kötelezettséget, hogy a segélykérést olyan nyelven is be kell mondani, amilyen nyelven a segítségre szoruló ért. Nem kaptam erre választ, ezért a közigazgatási törvény értelmében előzetes panaszt tettem le, amelyben megismételtem a javaslatot. Erre azt válaszolta a polgármester, hogy a világon 6.800 nyelv van, és nem tudnak egy olyan embert alkalmazni, aki ennyi nyelvet ismerne. Ugyan-akkor az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz is letettem egy panaszt a bukaresti médiacég és Nagy István Csaba ellen, aki nem volt hajlandó magyarul megszólalni a Radiovacanta bemondójaként. Miután megkaptam a polgármesternek ezt az arcátlan válaszát, kiegészítettem a panaszt azzal, hogy őt is marasztalják el.
A CNCD 2014. január 29-én hozott határozatot. Az indoklást az ügyvéd tegnapelőtt kapta kézhez. A Diszkriminációellenes Tanács fejenként 1000 lejre büntette meg a polgármestert, a bukaresti médiacéget és Nagy István Csabát. Kincses elégedett a határozattal. Korrektnek, jogilag megalapozottnak tartja. Az elmarasztaltak megtámadhatják azt a Bukaresti táblabíróságon.
Ugyanakkor, mivel nem ért el sikert előzetes panaszával, a Marosvásárhelyi bírósághoz fordult, és egy közigazgatási eljárás keretében kérte, hozzanak egy olyan határozatot, amelyben kötelezik a marosvásárhelyi tanácsot, hozza meg az általa javasolt döntést. – Nincs kitűzve a tárgyalás ideje, megkaptam a válasziratot a polgármesteri hivataltól, amely megint elismétli, hogy 6.800 nyelvet tudó bemondót nem tudnak alkalmazni. Ami hülyeség és törvénysértő. Kötelesek a helyhatósági törvény 19. szakasza értelmében a magyar nyelv használatát biztosítani a Víkendtelepen, de természetesen, amikor valaki segítségre szorul, olyan nyelven kell őt értesíteni, amilyen nyelvet ért. Ha elvesztődik egy arab gyermek, hiába szólnak ékes román nyelven, nem érti meg – mondta Kincses Előd.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely),

CNCD: nem szankcionálhatók az autonómiapárti felszólalások
Nem minősülnek diszkriminációnak, ezért nem szankcionálhatók a Székelyföld autonómiája melletti felszólalások – mutat rá az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) egy, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesületnek (RMOGYKE) küldött dokumentumban.
Ebben – az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint – a testület Leonard Azamfirei, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora magyarokra sértő kijelentései kapcsán, február 26-án hozott döntését indokolja.
A CNCD szerint a felsőoktatási intézmény vezetője ugyanúgy kifejtheti véleményét a magyar nyelvű oktatásról, ahogyan mások felszólalhatnak a székelyföldi területi autonómiáért – mindkettő belefér a szólásszabadság kereteibe.
Kincses Előd, a civil szervezet jogi képviselője (képünkön) elmondta, jogosnak tartják a CNCD érvelését, ezért nem fellebbezik meg a döntést. Kincses Előd az indoklás kapcsán rámutatott, ennek érdekessége, hogy párhuzamot von az autonómiapárti felszólalásokkal, rámutatva: mivel ezek nem alkalmaznak gyűlöletbeszédet, nem szítanak gyűlöletre és erőszakra, ezért a diszkrimináció megállapítása és a szankcionálás a szólásszabadság megsértését jelentené.
A CNCD érvelése szerint a szólásszabadság nem csak a támogató, ártalmatlan vagy közömbös véleményekre vonatkozik, hanem azokra is, amelyek támadnak, sokkolnak, kényelmetlen helyzetbe hozzák az államot vagy a lakosság egy részét. A pluralizmus, tolerancia és megértés megköveteli ezt, e nélkül nem létezhet demokratikus társadalom, hívta fel a figyelmet az ügyvéd.
Mint rámutatott, a diszkriminációs testület indoklása szerint egy felszólalást annak alapján is meg kell vizsgálni, hogy mennyire járul hozzá egy közvita tárgyát képező kérdéskör értelmezéséhez. A magyar oktatás kérdése közvita tárgyát képezi, és ahhoz, hogy valós vita jöhessen létre, azoknak is meg kell adni a lehetőséget a véleménynyilvánításra, akik ellenzik ezt, tette hozzá Kincses a CNCD határozatát idézve.
Mint ismeretes, Leonard Azamfirei a magyar nyelvű orvosképzéssel kapcsolatos decemberi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „a magyar nyelv, kultúra és önazonosság megőrzését elsősorban otthon, a színházban és a könyvtárban kell biztosítani, és nem szakmai vonalon, hiszen a szakmát román nyelven kell megtanulni.” A rektor által mondottakat az erdélyi magyar civil és politikai szervezetek egyaránt elítélték, a RMOGYKE pedig a diszkriminációellenes testülethez fordult az ügyben.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár),

Módosítanák a magyar érettségizők vizsgarendjét
Nem diszkriminál az oktatási minisztérium az érettségi vizsgák megszervezése során, amikor a magyar diákoknak román társaikhoz képest ugyananynyi idő alatt több vizsgát kell letenniük – állapította meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). A testület ennek ellenére azt javasolja a szaktárcának, hogy változtasson a vizsgarendszeren.
Árus Zsolt gyergyószentmiklósi politikus tavaly fordult a CNCD-hez, kérve, állapítsák meg, hogy az oktatási minisztérium diszkriminál az érettségi vizsgák megszervezése során, hiszen a román anyanyelvű diákoknak 18 nap alatt három szóbelit, majd 5 nap alatt szintén három írásbeli vizsgát kell letenniük, miközben a kisebbségi fiataloknak ugyanebben az időszakban 4-4 vizsgán kell megméretkezniük.
Árus arra is felhívta a figyelmet, hogy az érettségi menete kétszeresen diszkriminatív, hiszen a magyar diákok nagyobb mennyiségű tananyagból kell hogy felkészüljenek, másrészt a román érettségizőknek minden vizsga után van egy napjuk pihenni és felkészülni. Ehhez képest a magyar végzősök kénytelenek három egymást követő napon vizsgázni.
Árus Zsolt elmondta, a napokban kézbesítette a posta a diszkriminációellenes tanács döntését, miszerint a minisztérium nem diszkriminál, ennek ellenére javasolják, hogy változtasson a vizsgák menetén.
A tanács azzal indokolja döntését, hogy az anyanyelven való tanulás olyan jog és lehetőség, melyet a diákok önként vállalnak, ez részükről és az állam részéről egyaránt pluszerőfeszítést feltételez. Ugyanakkor a döntés indoklása kitér arra is, hogy a magyar diákok többletmunkája, valamint az, hogy anyanyelvből is érettségiznek, „megtérül” azáltal, hogy kapnak egy nyelvi kompetenciát igazoló oklevelet, amit a munkaerőpiacon hasznosíthatnak. A tanács továbbá rámutat: csak azok tanulhatnak tovább magyarul egyetemen, akik magyar nyelvből is letették a záróvizsgát.
„Salamoni a határozat, mert kimondják, hogy a minisztérium nem diszkriminált, de azért javasolják neki, hogy változtasson a rendszeren. Netán mégis érzik ők is, hogy az álláspontjuk téves?” – tette fel a kérdést a döntés kapcsán Árus Zsolt. Leszögezte: a bíróságon fellebbezi meg a tanács határozatát.
Halász Ferenc, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke szerint senki nem örülne annak, ha a vizsgaidőszak a magyar fiatalok számára egy-két nappal kitolódna. A pedagógus a Krónika megkeresésére elmondta, eddig még nem volt panasz például Temes megyében amiatt, hogy a kisebbségi diákoknak több vizsgájuk van.
„Aki magyar iskolába jár, vállalja, hogy hetente emelt óraszáma van, valamint azt, hogy nyolcadik és tizenkettedik osztály után két vizsgával többet kell letennie” – magyarázta Halász Ferenc. Hozzátette, vannak olyan rendszerek, ahol a kisebbségiek nem kell az állam nyelvéből érettségizzenek.
„Évekkel ezelőtt tájékoztattak, hogy Szerbiában a román tagozaton végző diákok román nyelvből és matematikából vizsgáztak, szerb nyelvből nem. Kérdés az, hogy milyen kihatásai lehetnek a felvételi vizsgára vagy a munkavállalásra, ha román nyelvből nem érettségiznének a magyar diákok” – mutatott rá Halász Ferenc. Az RMPSZ alelnöke leszögezte, semmiképpen nem tartja szerencsésnek, hogy a magyar diákok vizsgaidőszakát meghosszabbítsák.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

Igazságos tanterv lenne a megoldás
A magyar diákoknak öt nap alatt négy írásbeli vizsgán kell teljesíteniük, míg román anyanyelvű társaik minden írásbeli előtt szabadnappal rendelkeznek. Bár az Országos Diszkriminációellenes Tanács az érettségi átszervezését javasolja az Oktatási Minisztériumnak, a pedagógusok nem ebben látják a megoldást.
A Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult Árus Zsolt gyergyószentmiklósi politikus azzal a kéréssel, hogy vizsgálják felül az érettségi menetét, mivel a magyar diákok hátrányos helyzetbe kerülnek az anyanyelvi vizsga miatt. Három héten át zajlik a szóbeli vizsga, ám az írásbelit öt nap alatt rendezik. Ez alatt idő alatt a román diákoknak három, a magyaroknak négy dolgozatot kell megírniuk.
A panasz benyújtója választ kapott a Diszkriminációellenes Tanácstól, eszerint az Oktatási Minisztérium nem diszkriminál az érettségi menetrendjének összeállításakor, azonban javasolja a szaktárcának, hogy szervezze át a vizsgát.
A vizsgaidőszak meghosszabbítása nem megoldás
A pedagógusok úgy látják, hogy a magyar tagozaton tanuló diákoknak mindig nehezebb, több szempontból is. Az érettségit illetően nem a szabadnap a legégetőbb kérdés, ennél sokkal mélyebbre kell ásni. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei elnökét, Horváth Gabriellát kérdeztük ez ügyben. „Megterhelő a diákok számára az, hogy három nehéz vizsga egymást követő napokon van, de sajnos megszokták. Természetesen ezt nem megszokni kell, hanem javítani rajta, mert szerintem ez igenis diszkriminatív a magyar diákokkal szemben. Azonban ha megadnák a szabad napot, akkor jobban elhúzódna a vizsgaidőszak, szombaton pedig nem lehet vizsgáztatni, ez sem megoldás” – fejtette ki Horváth Gabriella. A szövetség megyei elnöke azt is elmondta, bár úgy tűnik, hogy a szóbeli vizsga menete sokkal szellősebb, a nagy létszámmal működő vizsgaközpontokban szükség van ennyi időre. Helyenként párhuzamosan is zajlanak szóbelik, van úgy, hogy míg az utolsó csoport diák román nyelvből ad számot tudásáról, az első csoport már elkezdi az anyanyelv vizsgát.
A tantervet kellene módosítani
A marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium aligazgatója, Brandner Emőke magyar nyelv és irodalom szakos tanár úgy véli, ha a magyarok kapnának egy szabadnapot, az a román diákoknak is szabadnap lenne. Így ismét előnyben lennének, mert több idejük lenne készülni a következő vizsgára. „Szerintem nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy hány szabadnappal kellene könnyíteni a vizsgán. A diszkrimináció ott kezdődik, hogy nagyon nehéz a diákoknak a magyar nyelv és irodalom vizsga. Nehezíti a feladatukat, hogy kisebbségként a román nyelvet anyanyelvi szinten kell tanulniuk. Túlzás az, amit a magyar diákoktól elvárnak. A vizsgatételben kérhetik például Vörösmarty bármelyik versét, a tantervben viszont csak néhány szerepel, és nincs se időnk, se módunk átvenni az összeset. A román nyelvet nem szükséges heti öt órában tanulni, elég lenne három is. Nem a vizsgák közötti szabadnapok a megoldás, hanem egy igazságos tanterv” – jelentette ki az aligazgató.
Becze Dalma
Székelyhon.ro,

Magyarellenes molinók a romániai kosárlabda-mérkőzéseken
A kosárlabdamérkőzések lelátóin is megjelentek a magyarellenes feliratok – közölte szerdán internetes oldalán a Krónika napilap.
A marosvásárhelyi Maros KK kosárlabdaklub közölte a Román Kosárlabda-szövetségnél (FRB) és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál is feljelentést tesz azt követően, hogy a férfi bajnokságban a nagyszebeni CSU-val vívott hét végi mérkőzésen a szebeni szurkolók nyomdafestéket nem tűrő, magyarellenes feliratot tartalmazó molinót feszítettek ki a marosvásárhelyi sportcsarnok lelátóján. A marosvásárhelyi drukkerek önuralomról és sportszerűségről tettek tanúbizonyságot, nem válaszoltak a provokációra.
Rövid idő alatt ez volt a második magyarellenes megnyilvánulás a romániai kosárlabda-mérkőzések lelátóin. Múlt csütörtökön a sepsiszentgyörgyi Sepsi Sic női kosárlabdacsapatot fogadta magyarellenes felirat a dél-romániai Targovistén, ahol a román kupa négyes döntőjét játszották. A lelátón Sepsiszentgyörgy román és magyar nevét tartalmazó molinót feszítettek ki, a magyar feliratot áthúzták.
A Totalbaschet.ro román szakportál kérdésére válaszolva a Román Kosárlabda-szövetség (FRB) elítélte a szurkolók diszkriminatív és xenofób megnyilvánulásait, de nem tett említést arról, hogy büntetést róna ki az érintett klubokra. „Ezekért a cselekedetekért teljes mértékben a szurkolók a felelősek, az őrző-védő cégeknek és az illetékes hatóságoknak, a csendőrségnek kötelessége közbelépnie és megakadályoznia az ilyen jellegű megnyilvánulásokat” – közölte a FRB.
MTI. Erdély.ma

Sajtóközlemény
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete határozott fellépést követel a hatóságoktól az utóbbi időben aggasztóan fokozódó magyarellenesség megfékezésére! Sajnálatosnak tartjuk, hogy szűk egy hónap alatt több próbálkozás is történt a város magyar közösségének provokálására. A történtek ismeretében egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek nem csak szélsőséges, intoleráns, elvakult emberek partizánakciói, ugyanis egyre többen csatlakoznak az ilyen szélsőséges nézetekhez és megnyilvánulásokhoz. Nem lehet véletlen, hogy március 19-én, amikor Marosvásárhely fekete márciusának évfordulóján román hazafiak – a városháza engedélyével – a város főterén tüntethettek a magyarság jogkövetelései ellen, ismeretlenek megrongálták a Nemzeti Színház pannóját, és eltávolították róla a magyar feliratokat! A jelzett időszakban történt az is, hogy fekete festékkel bemázoltak több helységnévtáblát a megyeszékhely környékén. Március utolsó hétvégéjén pedig ismeretlen elkövetők az egykori barátok templomának főtéri tornyára rámázolták a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Új Jobboldal jelvényét, majd abba horogkeresztet festettek. Végezetül pedig a múlt hét végén a Maros Kosárlabdaklub mérkőzésén történt egy minősíthetetlen incidens: a magukat szurkolóknak nevező személyek megengedhetetlen hangvételű üzeneteket intéztek a magyarokhoz, durván megsértve ezáltal nemzeti közösségünk tagjainak önérzetét.
Elég volt! Kérjük, sőt követeljük az illetékes hatóságoktól, hogy derítsék ki: kik és miért provokálják folyamatosan a magyarságot, és tegyenek meg mindent, ami hatáskörükben áll, hogy a hasonló cselekedeteknek a jövőben elejét vegyék!
A magyarságot gyalázó felirat ügyében az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete feljelentést tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, és kérte az elkövetők kilétének megállapítását és megbüntetésüket, továbbá a nagyszebeni klubnak, a csapat szurkolói csoportjának felülvizsgálatát is, valamint a Román Kosárlabda-szövetségnek a megbírságolását. Utóbbiét azért, mert nem indított belső vizsgálatot saját rendszabályzatának megsértése okán, és beérte annyival, hogy az ügyet a karhatalmi szervek hatáskörébe passzolta.
Marosvásárhelyen békére, nyugalomra, egymás elfogadására van most szükség! A fent említett romboló hatású tevékenységek helyett a fölös energiákkal inkább a gazdasági fellendülés elősegítésén kellene munkálkodni, és élni a számtalan kulturális esemény adta lehetőséggel.
Köszönjük ugyanakkor a békés, higgadt ítélőképességű marosvásárhelyiek józanságát, akik nem reagáltak mindezen törvényt és becsületet sértő magatartásformákra! Az önmérséklet bölcsességre vall, míg az elvakult indulatosság kulturálatlanságra.
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete
Peti András elnök. Népújság (Marosvásárhely)

Etnikai diszkrimináció Nagyváradon
A nagyváradi magyarok alapvető kisebbségi jogainak csorbulását állapította meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács, tudtuk meg Menyhárt Gabriellától, a Kisebbségi Jogvédő Szolgálat erdélyi munkatársa által tartott sajtótájékoztatón.
A jogvédő szolgálat tavaly óta munkálkodik a Partiumban is, s ezzel párhuzamosan megalakult a Szent Mihály Békéje és Igazsága Emberjogi Egyesület is, melynek elnöke szintén Menyhárt Gabriella. A jogszakértők pártoktól függetlenül próbálnak jogvédő és felvilágosító munkát végezni, egyelőre Bihar megye területén, ugyanis mint ezt az ügyvédnő elmondta, a magyarok zöme még most, 2014-ben sem ismeri alapvető anyanyelvi, kisebbségi jogait, vagy ha ismerik is ezeket, attól tartanak (nem is alaptalanul), hogy ezek követelése különféle retorziókat von majd maga után.
Ezelőtt három évvel Románia is elfogadta a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának előírásait a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatáról, s mivel háromévente kell erről a nemzeti jogvédőknek jelentést készíteniük, ez éppen idén esedékes. Menyhárt Gabriella elmondta, folyamatos terepmunkán vizsgálják azokat az eseteket, amelyek Bihar megyében sértik a magyar emberek alapvető kisebbségi jogait, s ezeket belefoglalják a készülő jelentésbe.
Egy konkrét esetről is szó volt a tegnapi sajtótájékoztatón, éspedig arról, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács megalapozottnak találta azt a panaszt, amelyet a nagyváradi magyar utcanévtáblák hiánya miatt tett a nagyváradi Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke, Molnár Csongor, és emiatt megrovásban részesítették a váradi önkormányzatot.
A diszkriminációellenes tanács megállapította továbbá azt is, hogy a váradi önkormányzat hivatalos honlapján nagyon hiányosak és áttekinthetetlenek a magyar nyelven közzétett közérdekű információk, illetve a városi tanácsülésekről szóló magyar nyelvű tájékoztatás teljes mértékben hiányzik. Írásbeli figyelmeztetésükben felhívták a váradi önkormányzat figyelmét arra, hogy tekintve az érvényben levő kisebbségi jogokat, a város vezetőinek ezeket a hiányosságokat pótolniuk kell.
A 2006-ban megszavazott tanácsi határozat szerint Nagyváradon az utcanévtáblákon magyarul is fel kell tüntetni a közterület jellegét (utca, park, tér, sétány stb.), valamint azoknak a magyar nemzetiségű személyiségeknek a nevét, akikről utcákat, tereket neveztek el magyarul, a helyesírási szabályoknak megfelelően kell kiírni.
A nemzeti jogvédő szolgálat azonban úgy véli, figyelembe véve Nagyvárad magyar múltját és magyar ajkú lakosságának számarányát, a nemzetközi kisebbségvédelmi jogok lehetővé teszik azt, hogy az egykori történelmi utcaneveket is fel lehessen tüntetni. A diszkriminációellenes tanács december 16-án hozott határozatát a váradi önkormányzat kézhez kapta, az azonban még nem derült ki, hogy a törvény adta lehetősséggel élve ez ellen óvást nyújtanak-e be. Amennyiben ez megtörténik, úgy bírósági úton folytatódik az ügy. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács három hónapig monitorizálni fogja Nagyváradot, hogy teljesebb képet alkossanak arról, milyen anyanyelv-használati jogsértések érik itt a magyar nemzetiségű polgárokat.
Szőke Mária
reggeliujsag.ro. Erdély.ma

Perelnek a Fenyő Szállóért
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére huszonegy kovásznai és sepsiszentgyörgyi magánszemély pert indít a kormány ellen, mivel diszkriminatívnak és törvényellenesnek tartják, hogy a kabinet tavaly év végén a kovásznai Fenyő Szállodát az ortodox egyháznak ajándékozta.
A felperesek indoklása szerint az ortodox egyház ezáltal olyan ingatlan birtokába jutott, amely nem vallási célokat szolgál, miközben a magyar történelmi egyházak államosított ingatlanjaik többségét nem kapták vissza.
A kormány tavaly december 18-án hozott sürgősségi rendeletet arról, hogy az állami protokollalaptól „a Vallásügyi Államtitkárság kezelésébe, Hargita és Kovászna Ortodox Püspökségének” juttatja a kovásznai Tündérvölgyben álló, ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkező hatemeletes, 89 szobás, kétcsillagos szállodát. A rendelet indoklásában a kormány „a román állam alapvető intézménye, a román nép nemzeti identitásának megőrzésében lényegbevágó szerepet játszó Román Ortodox Egyház támogatásának szükségszerűségére” hivatkozott. Az SZNT tegnapi közleménye szerint a felperesek úgy értékelik, a sürgősségi kormányhatározat súlyosan sérti a vallásszabadságról és az egyházak működéséről szóló törvényt. A kereset egyebek mellett arra a törvénycikkelyre hivatkozik, miszerint „a felekezetek egyenlőek a törvény és a hatóságok előtt. Az állam nem részesít előnyben egyetlen vallásfelekezetet sem, és nem tűri meg valamely vallásfelekezet kiváltságos kezelését, illetve hátrányos megkülönböztetését.” Az SZNT emlékeztet arra, hogy Kovásznán az ortodox vallásúak aránya alig haladja meg a 21 százalékot. A felperesek az Országos Diszkriminációs Tanácsnál is panaszt tettek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Perelnek itthon, perelnek külföldön
Két folyamatban levő peres ügyről számolt be tegnap esti sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Hangsúlyozta: mindkét esetben közösségi ügyről van szó, várják a támogatók csatlakozását.
Az SZNT által kezdeményezett európai polgári kezdeményezés elutasítása miatt az SZNT az Európai Bizottságot hívta perbe a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságon. Izsák emlékeztetett: Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című polgári kezdeményezésüket a bizottság arra hivatkozva utasította el, hogy nincs hatásköre a nemzeti kisebbségeket érintő ügyekben.
A vita viszont immár nem jogi, hanem politikai – hívta fel a figyelmet, azzal példázva kijelentését, hogy a perbe hívást követő ellenkérelemben, majd az SZNT válasza után a napokban kézbesített 95 pontos viszontválaszban az Európai Bizottság voltaképpen politikai véleményeknek ad hangot. Szinte jól jártunk, hogy az EB nem jegyezte be polgári kezdeményezésünket, azóta ugyanis több ilyen elhalt, így viszont sikerült nyilatkozásra bírni az Európai Bizottságot olyan ügyekben, amelyekben korábban nem – vélekedett Izsák. Hozzáfűzte ugyanakkor: az a tény, hogy a perbe négy uniós tagállam is beszállt – Görögország, Szlovákia és Románia a bizottság oldalán, Magyarország az SZNT mellett –, azt bizonyítja: a vita helye az Európai Parlamentben lenne. Hozzáfűzte: nem tudja, Románia milyen további lépéseket tervez, tudomása szerint ugyanis a perbe való belépésről még tavaly decemberben döntöttek, amikor az RMDSZ nem volt kormányon, döntésüket pedig azóta sem indokolták meg. Reményét fejezte ki, hogy a továbbiakban a magyar EP-képviselők, illetve képviselőjelöltek is felszólalnak az ügyben. Izsák Balázs tegnap azt is közölte: a bukaresti táblabíróságon április 24-ére tűzték ki azt a pert, amelyet diszkrimináció miatt indított Traian Băsescu államfő, Victor Ponta kormányfő, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, Crin Antonescu volt szenátusi elnök ellen, sérelmezve a román vezetők azon kijelentéseit, amelyekkel elutasították egy magyar többségű régió kialakítását. Szerinte nem helytálló az Országos Diszkriminációellenes Tanács ítélete, mely szerint az erről szóló nyilatkozatok beleférnek a véleménynyilvánítás szabadságába, ugyanis nem magánszemélyekről van szó, hanem az államhatalom képviselői vetítenek elő súlyos hátrányos megkülönböztetést. Izsák bízik abban, hogy a magyar szervezetek csatlakoznak ehhez a perhez is.
Üdvözlik az ET döntését
Izsák Balázs üdvözölte, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Kalmár Ferenc magyarországi KDNP-s képviselő kezdeményezésére elfogadta az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak bővítéséről szóló jelentést. Úgy vélekedett, a román delegáció tagjai hibáztak, amikor testületileg a jelentés ellen szavaztak, mert Romániát kisebbségellenes színben tüntették fel. Az RMDSZ képviselője amúgy nem vett részt a gyűlésen. Izsák beszámolt az SZNT Állandó Bizottságának tegnapi, sepsiszentgyörgyi üléséről is: a testület értékelte az elmúlt időszak két nagy tömegmegmozdulását, a tavaly októberi székelyek nagy menetelését és a március 10-i székely szabadság napját, mindkettőt sikeresnek, az autonómiamozgalmat erősítőnek értékelték. A folytatásról újságírói kérdésre azt mondta: március 10-én minden évben székelyföldi szintű megemlékezést tartanak, ha pedig azonnali veszély fenyegetne – például közigazgatási átszervezés –, mindenkit utcára szólítanak. Addig is készen állnak a párbeszédre. Várják az RMDSZ és az MPP által előkészített autonómiastatútumot is, mert az még nem érkezett el hozzuk.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Pert kezdeményezett az SZNT az ortodox egyháznak ajándékozott kovásznai szálloda miatt
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére huszonegy kovásznai és sepsiszentgyörgyi állampolgár pert indít a kormány ellen, mivel diszkriminatívnak és törvényellenesnek tartják, hogy a kabinet tavaly év végén a kovásznai Fenyő Szállodát az ortodox egyháznak ajándékozta – közölte csütörtökön az SZNT.
Az indoklás szerint az ortodox egyház ezáltal egy olyan ingatlan birtokába jutott, amely nem vallási célokat szolgál, miközben a magyar történelmi egyházak államosított ingatlanjaik többségét nem kapták vissza.
A kormány tavaly december 18-án hozott sürgősségi rendeletet arról, hogy az állami protokollalaptól "a Vallásügyi Államtitkárság kezelésébe, Hargita és Kovászna Ortodox Püspökségének" juttatja a kovásznai Tündérvölgyben álló, ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkező hatemeletes, 89 szobás, kétcsillagos szállodát.
A rendelet indoklásában a kormány "a román állam alapvető intézménye, a román nép nemzeti identitásának megőrzésében lényegbevágó szerepet játszó Román Ortodox Egyház támogatásának szükségszerűségére" hivatkozott.
A felperesek szerint a sürgősségi kormányhatározat súlyosan sérti a vallásszabadságról és az egyházak működéséről szóló törvényt. A kereset egyebek mellett arra a törvénycikkelyre hivatkozik, miszerint "a felekezetek egyenlőek a törvény és a hatóságok előtt. Az állam nem részesít előnyben egyetlen vallásfelekezetet sem, és nem tűri meg valamely vallásfelekezet kiváltságos kezelését, illetve hátrányos megkülönböztetését."
Az SZNT emlékeztet arra, hogy Kovászna városában az ortodox vallásúak aránya alig haladja meg 21 százalékot.
A felperesek ugyanakkor panaszt tettek az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál – olvasható az SZNT közleményében. Népújság (Marosvásárhely)

A bukaresti táblaíróság elé került az SZNT-elnök román vezetők elleni panasza
A bukaresti táblabíróság elé került csütörtökön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének a román miniszterelnök és államfő ellen emelt diszkriminációs panasza: Izsák Balázs azt sérelmezte, hogy a román vezetők kizártnak nevezték egy magyar többségű régió létrehozását Romániában.
A panaszt októberben az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) megalapozatlannak minősítette, ez ellen fellebbezett a táblabíróságnál az SZNT elnöke. Az első tárgyalást csütörtökön elhalasztották, mivel a feleket nem sikerült szabályosan beidézni.
„Az elgondolás, hogy csak azért nem lehet egy önálló régió Székelyföld, mert ott a magyarok többséget alkotnak, súlyosan diszkriminatív. Nem vagyunk alsóbbrendűbbek román honfitársainknál. Teljes jogú polgárai vagyunk Romániának, jogunk van ott, ahol mi élünk, a magunk ügyeit intézni" – mondta az MTI-nek Izsák Balázs.
A CNCD szerint a román vezetőknek egy magyar többségű régiót kizáró kijelentései nem lépték túl a szabad véleménynyilvánítás határait és nem minősíthetők a magyar nemzetiségű személyek elleni izgatásként.
Az SZNT elnöke a tanács határozatát felületesnek minősítette, és úgy vélekedett: nem lehet a szólásszabadságra hivatkozva elfogadni diszkriminatív intézkedések előrevetítését. Szerinte az olyan jogok, mint a szólásszabadság, az állampolgárokat illetik meg, nem az államhatalom intézményeit. „Nem lehet azt mondani, kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre, mert ilyen régió létezik. Székelyföld a maga 13 ezer négyzetkilométerével, 800 ezer lakosával, 75 százalékban magyar többségű. Nem kell kitalálni, nem kell létrehozni, mindössze elismerni kell, és hagyni, hogy az ott élő emberek szabadon szervezzék meg a maguk életét" – magyarázta Izsák Balázs.
A román kormány egyelőre felfüggesztette az ország közigazgatási átszervezéséről szóló vitát, mivel a régiókat megalakításának előfeltétele az alkotmánymódosítás, amire a mostani tervek szerint leghamarabb 2015-ben kerülhet sor.
MTI. Erdély.ma

Csak azért nem lehet, mert magyar
Június 5-re halasztották az SZNT elnökének az államfő, a szenátus volt elnöke, a miniszterelnök és a miniszterelnök-helyettes ellen indított diszkriminációs perét. Az SZNT azt kérte a fellebbviteli bíróságtól, hogy az ügyben kérje ki a luxemburgi bíróság véleményét.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs ősszel emelt panaszt Traian Băsescu államfő, Crin Antonescu volt szenátusi elnök, Victor Ponta kormányfő és Liviu Dragnea kormányfő-helyettes ellen, mivel kizártnak nevezték egy magyar többségű régió létrehozását Romániában. A panaszt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) megalapozatlannak minősítette, a döntés ellen pedig a bukaresti táblabíróságnál fellebbezett az SZNT elnöke. Az első tárgyalás pénteken lett volna, de június 5-re halasztották.
„Kértük a bukaresti fellebbviteli bíróságot, hogy kérjen előzetes döntést a luxemburgi bíróságtól, mivel erre joga és lehetősége van, ugyanis mi a 2000. évi 137-es kormányrendeletre hivatkoztunk, amely a 2000. évi 43-as uniós direktívát ültette át a román törvénykezésbe. Reméljük, továbbítják a kérdéseinket Luxemburgba, hiszen nincs mitől tartaniuk” – fogalmazott április 28-ai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs. Az esetleges luxemburgi előzetes döntés amolyan vélemény, nem kötelező érvényű. Az SZNT kérdése egyébként az, hogy mentesíti-e a közméltóságot a szólásszabadsághoz való alapvető jog a diszkriminatív kijelentésektől, az ODT indoklása ugyanis az volt, hogy a „magyarságra” való hivatkozás egy régió létrehozásának elutasításához belefér a véleménynyilvánítás szabadságába.
Gáspár Botond. Székelyhon.ro

Táblabírósági döntés MOGYE-charta-ügyben
Törvényesítették a "törvénytelent"?
A Marosvásárhelyi Táblabíróság április 23-i határozatával elutasította a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) fellebbezését a megyei törvényszék ítélete ellen abban a perben, amelyben a felperes és a perbe belépett civil szervezetek, pártok a MOGYE chartájának semmissé nyilvánítását kérték a 2011. évi 1-es tanügyi törvény előírásainak be nem tartása miatt. Az RMOGYKE jogi képviselője, dr. Kincses Előd a Népújságnak kijelentette: törvénytelennek tartja a táblabíróság ítéletét.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) tegnapi, szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében kijelentette: a marosvásárhelyi táblabíróság április 23-i 2350-es számú végleges és visszavonhatatlan ítélete "kiegészíti azokat a bírósági határozatokat, amelyeket a MOGYE által eddig sorra megnyert perekben hoztak": a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék két évvel ezelőtti határozatait, valamint az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) tavalyi, a gyakorlati oktatásra vonatkozó döntését (az ODT nem tartja diszkriminatívnak a magyar hallgatókkal szemben azt, ahogy jelenleg a gyakorlati oktatás folyik a MOGYE-n – szerk. megj.). Amint az egyetem közleményében olvasható, "a fent említett bírósági végzések megerősítik a MOGYE chartájának korrektségét és azt, hogy a charta alapján történő magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés a törvényesség teljes körű betartásával zajlik". A MOGYE vezetésének álláspontja az, hogy a magyar tagozat képviselőinek lemondása illetve az egyetem vezetői struktúrái tevékenységének bojkottálása "nem tekinthető a törvénysértés miatti tiltakozásnak, csupán bizonyos speciális követelések nem teljesítése miatti tiltakozásnak", ugyanakkor a sajtóközlemény végén kijelentik, tekintettel arra, hogy az elkövetkező időszakban fontos döntéseket hoznak a 2014–2015-ös egyetemi év kapcsán, felkérik a magyar tagozat képviselőt, vizsgálják fölül döntésüket, és újra elfoglalva választott vagy kinevezett tisztségeiket, aktívan kapcsolódjanak bele a magyar tagozatot is érintő döntésekbe.
A Népújság megkeresésére dr. Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője meglepetéssel vett tudomást arról, hogy a MOGYE vezetése, ahelyett, hogy személyesen fordult volna az érintett oktatókhoz, a sajtón keresztül kérte fel a magyar professzorokat a fenti lépésre, "ebből is látható a MOGYE vezetésének kommunikációs és tárgyalókészsége". "Nem tudom, milyen fontos döntésekről beszél az egyetem vezetése, amelyek meghozatalában nekünk részt kellene vennünk. Volt eset, hogy a mi véleményünket meg sem hallgatták, a szavazógép – a szenátus – beindult, anélkül hogy figyelembe vette volna javaslatainkat. Az elmúlt 20 hónap gyakorlata nem arról győzött meg, hogy hallgattak volna ránk. Imázsvesztés kárpótlását szolgálja a rektori felhívás. Nem zárkózunk el az egyetem vezetőségének kérésétől, de csak akkor, ha konkrét javaslatokkal állnak elő a problémák megoldására. A hétpontos egyezmény is erről szólt, akkor is beléptünk a vezető struktúrákba, fogcsikorgatva vittük át az első 6 pontot, de a 7. esetében, amely nem formai, hanem lényegi, konkrét volt, a főtanszékek megalakítására vonatkozott, nem tudtunk egyezségre jutni" – tette hozzá a magyar tagozat vezetője.
A Népújság kérdésére dr. Kincses Előd elmondta, az RMOGYKE jogi képviselőjeként törvénytelennek tartja a táblabíróság ítéletét. "Sajnos itt, Vásárhelyen a pálya nem nekünk lejt. Az ítéletet törvénytelennek tartom. Az RMOGYKE és a perbe belépett EMNT, EMNP, MMDSZ, MPP és RMDSZ által megtámadott charta törvénysértő voltát nemcsak mi tartottuk fenn, hanem ugyanezen a véleményen volt Daniel Funeriu volt oktatási miniszter is, aki követelte a MOGYE szenátusától a charta törvénysértő passzusainak módosítását. Az Ungureanu-kormány bukása miatt sajnos ebből nem lett semmi" – nyilatkozta lapunknak Kincses Előd.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

Cserbenhagyás
Furcsa azt hallani Kelemen Hunortól, hogy Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelő tárca nélküli miniszter nem hagyta cserben a magyarságot, amikor nem tudta meggyőzni a MOGYE román vezetését a törvény betartásának szükségességéről, a magyar főtanszékek létrehozásáról. Costoiu ugyanis egyetlen percig sem keltette azt a benyomást, hogy meg akarta volna győzni a rektort vagy a szenátus elnökét a fentiekről. Lehet, hogy az RMDSZ csúcsvezetése számtalanszor átbeszélte a vásárhelyi egyetem ügyét a szóban forgó miniszterrel, azt is elhisszük, hogy gyakran egyeztetett, alkudozott az elmúlt három év során, sőt, azt is, hogy időnként meg is győzte a tárcavezetőt a törvény betartásának szükségességéről, de eredmény – mert eredményeket vár a közösség, nem végtelenségig tartó tárgyalásokat – az továbbra sincs. Nem sikerült megoldani a MOGYE magyar tagozatának problémáját, kudarcba fulladtak az egyeztetések, ezek után mi a garancia arra, hogy az elkövetkezőkben sikerül előrelépni ez ügyben? A Bukaresti Egyetem volt rektora, Costoiu miniszter erre semmi esetre sem lehet biztosíték, a tárca nélküli miniszter kijelentései egyértelműen erre utalnak.
Már az egyetem román és magyar vezetőivel való tárgyalásokat megelőzően, a Kultúrpalotában, az egyetemi konzorciumi szerződés aláírásakor Costoiu, röviden "Leo"-nak becézve Leonard Azamfirei professzort, megjegyezte, hogy régi barátság fűzi a MOGYE jelenlegi rektorához, majd az egyetemi autonómia elvének fontosságáról szónokolt, mintegy utalva arra, amit a későbbiekben a magyar főtanszékek megalakítása kapcsán is kifejtett: az egyetemi autonómia elvét a MOGYE esetében is feltétlenül tiszteletben kell tartani. Azon a sajtótájékoztatón, amelyen a MOGYE rektora közölte, hogy továbbra sem közeledtek az álláspontok a magyar főtanszékek ügyében, és a magyar tagozat képviselői bejelentették visszavonulásukat a vezetői ill. döntéshozói struktúrákból, a szóban forgó miniszter kimerítő előadást tartott arról, hogy az egyetemi autonómia jegyében a szenátus dönt a magyar főtanszékek megalakulásának a kérdésében, hogy a magyar tagozat akkreditációjával az oktatóhiány miatt komoly gondok vannak, ezért a jóváhagyás ideiglenes jellegű, akárcsak az angol tagozaté, hogy nem lehet magyarországi professzorokkal megoldani a tanítást, mert az orvosképzés nem levelező szakos oktatási forma stb. Hozzátette: ha a magyar főtanszékek meg is alakulnának, az sem biztosítana túl nagy mozgásteret a magyar tagozatnak, hiszen minden kérdésben végül is a szenátus dönt. Újságírói érdeklődésre, hogy kinek származna előnye a magyar főtanszékek létrehozásából, Costoiu azt mondta, a magyar hallgatóknak semmi esetre sem. Válaszával sejtette, hogy a történetben csupán a magyar professzorok személyes érdekei mentén folyik a harc a magyar képzésért.
A szemléletváltás is tetten érhető: míg korábban a MOGYE román vezetői a magyar végzősök hiányos román nyelvtudása, a román betegekkel való kommunikációs nehézségei miatt aggódtak, immár a konfliktus jogi úton történő megoldására összpontosítanak, bírósági döntésekkel támasztva alá vélt igazukat. A perek azonban nem zárultak le, talán korai az egyetem rektorának lelkesedése. Ne feledjük: két fontos ügy is a bukaresti táblabíróság előtt van: egyrészt a felsőoktatás minőségét ellenőrző ARACIS-nak a MOGYE chartájába is belefoglalt rendelkezését, hogy a pácienssel csak román nyelven beszélhetnek a magyar diákok, és ezért nem lehet magyar nyelvű a gyakorlati képzés, a felperesek, az RMOGYKE és az MMDSZ megtámadták, mint ahogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) többségi szavazattal elfogadott, a gyakorlati képzésben a román nyelv kizárólagos használatára vonatkozó határozatát is.
A miniszter marosvásárhelyi látogatása után talán már nem kérdés, hogy ki kit győzött meg a MOGYE-n. Ezért – Kelemen Hunorral ellentétben – úgy érezzük, a miniszter igenis cserbenhagyta a magyarságot, sőt, cserbenhagyta a törvényt, és az egyetemi autonómia ürügyén egy hullámhosszon mozog a magyar nyelvű orvosképzést kiszorítani törekvőkkel.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

Korlátozott sajtószabadság (A romániai média értékelése)
A tavalyi év során tovább erősödött a sajtóra nehezedő politikai nyomás, a romániai média egy jelentős részét pedig a tulajdonosok saját politikai és gazdasági érdekeik kiszolgálására vagy az igazságszolgáltatás befolyásolására használják – állapította meg a 2013. évről szóló, tegnap közzétett jelentésében a bukaresti székhelyű ActiveWatch Sajtófigyelő Ügynökség.
A közérdekű nyilvánosság szabadsága felett őrködő civil szervezet úgy értékelte: a román sajtó egyre gyakrabban érdekcsoportok szócsöveként működik ahelyett, hogy tájékoztatási szerepét ellátná, és sok esetben a bírák, az ügyészek vagy a médiahatóság is lejáratási kampányok célpontjává vált. A sajtószabadság nemzetközi napja alkalmából közzétett, csaknem százoldalas jelentés több példát sorakoztat fel, többek között felemlíti: a hatóságok erőszakkal próbálták korlátozni a palagáz-kitermelés és a verespataki bányanyitás elleni tüntetések résztvevőinek véleménynyilvánítási szabadságát, a közszolgálati rádió pedig alkalmazottai szólásszabadságát sértő belső szabályzatot fogadott el.
Gazdasági helyzete miatt a romániai sajtó kiszolgáltatottá vált a nagy hirdetőkkel szemben, s így a közérdek és a szerkesztőségi szabadság gyakran a megrendelők érdekeinek esik áldozatul – állítja a civil szervezet. A jelentés szerint erre a legjellemzőbb bizonyíték az az „agresszív kampány”, amelyet a ciános aranybányászat engedélyezése érdekében folytat a verespataki beruházó a médiában. Éves összegzésében az ActiveWatch felidézte azoknak a szatmárnémeti magyar diákoknak a meghurcolását is, akik hangoskodással és színes papírlapokból rögtönzött piros-fehér-zöld zászló kitűzésével zavarták meg a román fejedelemségek (Moldva és Havasalföld) egyesülésének évfordulós ünnepségét. Az Active Watch úgy vélte: a nem román zászló kitűzése a szabad véleménynyilvánítás kategóriájába tartozik, ugyanúgy, mint az a hasonló eset, amikor egy kovásznai román diáklány tavaly trikolór színű hajpántot viselt a magyar nemzeti ünnepen. Akkor az Országos Diszkriminációellenes Tanács azért rótt ki 400 lejes bírságot az osztályfőnökre, mert az „hatalmával visszaélve” eltávolította a hajpántot. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Folytatják a nagybányai cigánytelepek felszámolását
Miután az elmúlt hónap végén több mint 200 személynek kellett új otthon után néznie a nagybányai városháza kilakoltatási akcióját követően, a polgármesteri hivatal úgy döntött, felszámolja a megyeszékhely külterületén illegálisan megépített putrikat is. Az intézkedés révén az Alsófernezely és a Pirita városrészekben, illetve a Krájka-patak mentén áldatlan körülmények közt élő, több mint 150 roma családnak kell elköltöznie.
Cătălin Cherecheş polgármester elmondta, az önkormányzat és a helyi rendőrség a csendőrök segítségével összeszámolná az említett városrészekben engedély nélkül felhúzott tákolmányokban élőket, és ellenőrzik a lakók személyi igazolványában szereplő lakcímeket is. Az akcióban részt vesznek a gyerekvédelmi igazgatóság munkatársai is.
A polgármester továbbá közölte, a nem nagybányai lakcímmel rendelkező személyeket – akik az elmúlt években a környező megyékből költöztek a városba – hazaküldik. Cătălin Cherecheş – aki két évvel ezelőtt bejelentette, célja, hogy fokozatosan felszámolja a város területén illegálisan létrehozott cigánytelepeket – a városháza újabb lépését azzal indokolta, hogy a telepek lakói zaklatják a környékbelieket, a legalapvetőbb higiéniai szabályokat sem tartják be, ugyanakkor a körzetben a bűnözés is növekvő tendenciát mutat.
„Egy civilizált várost szeretnénk, és ennek érdekében meg kell lépnünk ezeket a lépéseket. Nem tolerálhatjuk tovább a törvénytelenséget, illetve nem legitimálhatjuk ezeket az áldatlan körülményeket azzal, hogy továbbra is karba tett kézzel szemléljük ezt a jelenséget” – nyilatkozta a polgármester.
Az önkormányzat egyébként az elmúlt napokban lakoltatta ki a Melodiei utcai tömbházba engedély nélkül beköltözött roma családokat, mert úgy döntött, az épületet felújítja, és szociális otthonná alakítja. A városháza 3,4 millió lejt költene a projekt kivitelezésére.
Cătălin Cherecheş elmondta továbbá, a tömbház 50 lakrészében nagyrészt roma családok laktak, akik a kilakoltatást követően háztelket kapnak az önkormányzattól, amennyiben építkezni akarnak. A városháza illetékesei szerint a Melodiei utcai, lepusztult állapotba került tömbház lakói több mint 140 ezer lejjel tartoznak a szolgáltatóknak. A kiürített épületet egyébként a városháza alkalmazottai hétfőn már bekerítették, s elmondásuk szerint a volt lakók minden olyan felszerelést tönkretettek az épületben, amit nem tudtak magukkal vinni.
Cătălin Cherecheşt egyébként az elmúlt években is számos bírálat érte a helyi roma közösséggel kapcsolatos intézkedései miatt. Az elöljárót hazai és nemzetközi civil szervezetek is többször rasszizmussal és diszkriminációval vádolták, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), majd a legfelsőbb bíróság pedig hatezer lejes bírság kifizetésére kötelezte Cherecheşt a városvezetőség által felépíttetett fal miatt, amely a romák lakta városrészt választja el az egyik forgalmas műúttól.
Nagy felháborodást váltott ki az is, hogy a polgármester 2012-ben több roma családot ideiglenesen a Cuprom rézfeldolgozó üzem évek óta használaton kívüli, korábban kémiai laboratóriumként működő, „halálgyárnak” is nevezett épületébe költöztetett.
Beszámoltunk korábban arról is, hogy Kolozsváron, egy hasonló kaliberű kilakoltatási akció miatt – a városháza 2010 decemberében a kolozsvári Coastei utcából a Patarétre költöztette a romákat – a városházát beperelték a jogvédő szervezetek. Az elmúlt év végén meghozott ítélet az erkölcsi kártérítés mellett arra kötelezte a kolozsvári önkormányzatot, hogy megfelelő lakáskörülményeket biztosítson a kilakoltatottak számára.
Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)

Fiatalok a valós vásárhelyi kétnyelvűségért
Tudják-e gyermekeink, tudja-e a felnövekvő nemzedék, hogy milyen utcában lakik, mi az utca magyar elnevezése? Ha taxiba ülünk el tudjuk-e mondani magyarul is az utca nevét, vagy magyarként a magyar taxisnak csak románul említjük az úti célunkat? – tették fel a cseppet sem költői kérdéseket keddi sajtótájékoztatójukon a Kétnyelvű utcanévtáblát Marosvásárhelyen elnevezésű csoport tagjai, akik azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat mielőbb kihelyezze a kétnyelvű táblákat.
Benedek Lehel marosvásárhelyi fiatal októberben panaszlevélben fordult a polgármesteri hivatalhoz azt sérelmezve, hogy Marosvásárhelyen nincsenek kétnyelvű utcanévtáblák. Kifejtette: ahhoz, hogy valóban otthon tudja érezni magát szülővárosában, arra is szüksége van, hogy az utcanevek magyarul is ki legyenek írva.
A hivataltól azt a választ kapta, hogy egyetlen érvényben levő törvény sem kötelezi őket a kétnyelvű táblák kihelyezésére. Lehel több barátjának, ismerősének elpanaszolta ezt és így alakult meg a jelenleg közel húsz aktív tagot számláló Kétnyelvű utcanévtáblát Marosvásárhelyen elnevezésű csoport.
A csoport tagja, Barabás Miklós elmondta, hogy újra fel akarják hívni a közvélemény és főleg a politikusok figyelmét arra, hogy a vásárhelyi magyarságnak joga van anyanyelvén olvasni az utca- és térelnevezéseket.
„Még a régi rendszerben is voltak kétnyelvű táblák Marosvásárhelyen, ám ezeket románra cserélték, és úgy tűnik, az RMDSZ jelenlegi vezetőségéből senkinek nem eléggé fontos, hogy újra magyar feliratok is szerepeljenek a táblákon. Magyarország határain kívül Marosvásárhelyen él a legnagyobb magyar közösség, így számunkra teljesen érthetetlen, hogy miért nem olvashatjuk anyanyelvünkön az utcaneveket” – mondta Barabás Miklós.
Mint mesélte, elindítottak egy petíciót, amelyben kérik a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését augusztusig. Ezt alá lehet írni az interneten és a Civil Elkötelezettségi Mozgalom (CEMO) székhelyén is, a Radnai utca 26B szám alatt, hétköznapokon 9–12 óra között. Az aláírásokat május végén szeretnék átadni Borbély Lászlónak, az RMDSZ politikai alelnökének és a város alpolgármesterének Peti Andrásnak.
A csoport működéséhez a CEMO biztosítja a jogi hátteret, a segítségükkel feljelentették Dorin Florea polgármestert és a polgármesteri hivatal jegyzőjét az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD).
A testület ugyanis januárban elmarasztalta a nagyváradi polgármesteri hivatalt amiatt, hogy a Körös-parti településen nem helyezték ki a kétnyelvű utcanévtáblákat, holott erre lehetőséget teremt a közigazgatási törvény. A csoport másik tagja, Vadadi László kifejtette: remélik, hogy a nemrég történt alpolgármester-csere „alkujába” az RMDSZ-frakció belefoglalta a kétnyelvű utcanévtábla kihelyezését is, hiszen ez jogos igény, és megvalósításához törvényes feltételek is vannak.
Peti András alpolgármester megkeresésünkre elmondta, hogy a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése régi és jogos kérése a marosvásárhelyieknek. „Véleményem szerint a táblák kihelyezésére adott a jogi háttér, nincs szükség tanácsi határozatra. Erdély több településén sikeresen megoldották ezt a kérdést, és remélem, hogy Marosvásárhelyen is minél előbb meg tudjuk oldani. Két hét telt el az alpolgármester-cserétől, azóta más területeken sok előrelépés történt. Nem tudom, hogy mikor, de remélem, hogy minél előbb meg tudjuk oldani a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését is” – nyilatkozta Peti András.
Dorin Florea polgármester ellenben újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, nincs törvényes keret arra, hogy kétnyelvű utcanévtáblákat helyezzenek ki, ezért nem is tették meg. Florea szerint a kétnyelvű táblák zavarnák a turistákat, akik nehezebben tudnának eligazodni a városban, ráadásul „a postai küldemények is elkallódnának emiatt”.
Simon Virág. Krónika (Kolozsvár)

Asztalos Csaba rendre utasítja Ilie Bolojant
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elmarasztaló döntése ellenére még mindig nem történt előrelépés Nagyváradon a kétnyelvűség terén.
Asztalos CsabaA testület korábban, mint ismert, egy helyi lakos beadványának helyt adva arra figyelmeztette a polgármesteri hivatalt, hogy az utcanévtáblákon tüntesse fel magyar nyelven is a megjelöléseket (utca, park, piac vagy híd), biztosítson magyar nyelvű formanyomtatványokat, továbbá közölje fordításban is a helyi tanácsülések időpontjait, helyét, napirendjét és határozatait, illetve az önkormányzat közérdekű közleményeit.
„A határozatot március 5-én közöltük ki katonai postával” – szögezte le a Krónika megkeresésére Asztalos Csaba, a CNCD elnöke. Ehhez képest Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere állítja, ő továbbra sem tud az elmarasztalásról, hozzá hivatalos formában nem jutott el a papír.
„Talán tegyen rendet a saját háza táján” – kommentálta ezt Asztalos, aki elmagyarázta: a küldeményt kimondottan a polgármesternek címezték, és hatóságoknak szóló levelek nem szoktak katonai postával elkallódni.
Ritli Csongor, az RMDSZ helyi tanácsosa rámutatott arra, hogy a közgyűlésen belül semmilyen formában nem kommunikálták a problémát, információkat nem kaptak, és előrelépés sem történt az ügyben.
„Semmi változás nem történt, talán csak annyi, hogy legutóbb vita és ellenkezés nélkül betartották a megegyezést, és a korábban elfogadott listáról megszavaztak egy új magyar utcanevet. Most az egyszer normálisan viselkedtek” – magyarázta.
Asztalos ugyanakkor emlékeztetett, hogy az ügy tavalyi tárgyalásakor költségvetés- és apparátushiánnyal magyarázkodó önkormányzatnak a közléstől számított három hónapja van arra, hogy azt megtámadja a bíróságon, vagy pedig az előírtak szerint orvosolja a kivizsgált problémát.
A határido lejártakor ismét levélben fordulnak az illetékeshez, és másodjára is kivizsgálják az ügyet, és ha a CNCD semmilyen előrelépést nem tapasztal, akkor már nem csupán megrovásban részesítik, hanem bírságot is kiszabnak a mulasztásért.
Előrelépést várnak Marosvásárhelyen
Nincs jogi akadálya a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének Marosvásárhelyen – szögezte le pénteki közleményében Peti András alpolgármester.
Amint arról beszámoltunk, a városban Kétnyelvű utcanévtáblát Marosvásárhelyen elnevezésű csoport alakult, amely azt szeretné elérni, hogy az önkormányzat mielőbb kihelyezze a kétnyelvű táblákat. Ennek érdekében az elmúlt héten petíciót indítottak.
Peti most emlékeztetett, a kétnyelvű utcanevekre vonatkozóan már két határozatot is elfogadott a helyi tanács. Az egyik a táblák alakját, méretét, kinézetét szabályozza, a másik határozat az utcák névsorát tartalmazza és a hivatalos fordításokat. A marosvásárhelyi RMDSZ elnöke hangsúlyozta, folyamatosan tárgyalnak a polgármesterrel arról, hogy végre alkalmazzák az utcanévtáblákra vonatkozó határozatokat.
Peti szerint a kétnyelvű feliratok kihelyezése szerepelt az RMDSZ és a PDL közötti legutóbbi politikai alkuban is. Ám Dorin Florea a napokban újságírói kérdésre úgy fogalmazott, nincs törvényes keret arra, hogy kétnyelvű utcanévtáblákat helyezzenek ki, ezért nem is tették meg, szerinte ugyanakkor a kétnyelvű táblák zavarnák a turistákat, akik nehezebben tudnának eligazodni a városban, ráadásul „a postai küldemények is elkallódnának emiatt”.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár)

„Magyarabb” vásárhelyi színházat szeretnének
Hiába próbál érvényt szerezni a valós és teljes kétnyelvűségnek a marosvásárhelyi származású, Kolozsváron élő Hints Miklós, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház homlokzati feliratával kapcsolatos észrevétele vagy megválaszolatlan maradt, vagy elutasításban részesült.
A szerkesztőségünket is megkereső nyugalmazott vegyészmérnök arra próbálta felhívni a hatóságok figyelmét, hogy a marosvásárhelyi magyarok számára nem helyénvaló, hogy az egykori Székely Színház utódjának számító Nemzeti Színház bejárata fölött csak a Teatrul Naţional megnevezés jelenik meg. Magyarul csak oldalt és lényegesen kisebb betűkkel tüntették fel az intézmény, illetve a társulat nevét.
„Nem természetes, hogy egy olyan városban, mint Marosvásárhely, ahol maga a színház létesítése is a magyarsághoz kötődik, az anyanyelvű feliratnak csak mellékesen legyen helye. Ezt már jeleztem Kelemen Hunor miniszternek, Hegedüs Csilla örökségvédelmi államtitkárnak, az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD), a színház igazgatójának, de mindenünnen csak elutasító választ kaptam vagy még olyant sem” – panaszolta el lapunknak Hints, kiemelve, hogy ő és ismerősei csupán az RMDSZ tárcavezetőjének legalább tíz levelet jutattak el az elmúlt hónapokban, de egyikre sem kaptak választ.
A kifogásoltakról és a levelekről Gáspárik Attila, a színház igazgatója is tud, azonban a ’89 előtti világra emlékeztető feljelentésekhez hasonlítja ezeket. „Ahelyett, hogy felkeressen és előadja a panaszát, ez az ember – aki nem is tudom, hogy egyáltalán valós személy-e vagy csak e név mögé bújik – mindenütt feljelentett, ahol csak tehette” – sérelmezte Gáspárik.
Gáspárik: fűrészeljem le?
„Akkor most kimegyek, veszek egy vasvágót, és lefűrészelem a már meglévő feliratot. Vagy építek még egy kis falat, hogy férjen el a magyar felirat is. Esetleg kiteszem a székely zászlót is, meg az Árpád-sávost” – reagált a Krónika megkeresésére a színház vezérigazgatója, aki rendkívül bosszantónak nevezi Hints Miklós hadjáratát.
Szerinte az illető személynek előbb meg kellene számolnia, hány kétnyelvű felirat van a rendőrségen vagy a kórházakban, és csak utána támadja a színházat. „Amióta átvettem az intézmény vezetését minden egyes külső és belső felirat a Nemzetiben három-, azaz román, magyar és angol nyelvű. A román nyelvű előadásainkat magyarul feliratozzuk. Kétnyelvűsítettük az intézmény fejlécét, a jegyeket, bevezettük a Sütő András, Molter Károly, Köteles Sámuel, Aranka György nevét viselő bérleteket. Két éve tanulmányozzuk, miként lehetne az épületet, többek között annak a főhomlokzatát rehabilitálni, már perre is jutottunk az építővel. Kell még ennél több?” – sorolta érveit Gáspárik.
Az igazgató úgy érzi, az ő lelkiismerete tiszta, mert a Teatrul Naţional felirat jóval a kinevezése előtt, Kárp György gazdasági igazgató regnálása alatt jelent. Úgy tudja, a kisebb, magyar nyelvű feliratot néhány évvel később, Béres András akkori társulatvezető helyeztette ki. A jelenlegi intézményvezető ugyanakkor értelmetlennek tartja egy, a magyarellenes politikusokkal vívott harcban újabb front megnyitását. Emlékeztetett, Marius Paşcan, a szenátus művelődési bizottságának az alelnöke így is számtalanszor támadta és kérte a leváltását, mert úgymond elmagyarosította a vásárhelyi színházat.
CNCD: a törvény nem a méretről szól
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács még februárban tárgyalta Hints Miklós panaszát, azonban semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy az épület homlokzatán nagy betűkkel csak románul írja az intézmény nevét. Haller István, a testület tagja azzal indokolta lapunk megkeresésére a bizottság döntését, hogy Romániában nem létezik olyan törvény, amely szabályozná a különböző nyelveken használt feliratok méretét.
„Megértettem Hints urat, de amennyiben neki adunk igazat, és a színház vezetősége beperel, nincs az a bíróság ebben az országban, amely ítéletében kimondaná, hogy használjanak egyforma méretű betűket” – vélekedett Haller István.
A jelenlegi állás ellenére is Hints Miklós reméli, hogy az illetékesek belátják tévedésüket és előbb-utóbb eltávolítják vagy kétnyelvűsítik az egyébként engedély nélkül kihelyezett egynyelvű feliratot.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Nézetkülönbség Székelyföld és a Victoria palota között
Hat kérdést tartalmazó nyílt levelet írt a Székely Nemzeti Tanács elnöke Románia miniszterelnök-helyetteséhez, miután két ügyben is világossá vált, hogy a Victoria palotából teljesen másképp látszik a törvényesség és a magyarság helyzete, mint az autonómiáért harcoló Székelyföldről.
A bukaresti fellebbviteli bíróságon múlt héten – június 5-én, csütörtökön – került sor a Székely Nemzeti Tanács által Victor Ponta miniszterelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, Crin Antonescu egykori szenátus-elnök és Traian Băsescu államfő ellen benyújtott diszkriminációs kereset újabb tárgyalására, az ügyet azonban érdemben nem vitatták meg, hanem halasztás történt – ismertette június 11-ei marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az SZNT elnöke, Izsák Balázs.
„Mivel Liviu Dragnea csak egy példányban iktatta a tizenegy oldalas válasziratát, ezért a bíróság kötelezte, hogy azt velünk is közölje, ezért csak most tudok erről érdemben tájékoztatást nyújtani. Az világos, hogy a bukaresti kormány ezt a kérdést teljesen másként látja, mint mi. Az iratban a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos kormányterveket ismertetik, és szerintük egyetlen európai jogszabály sem kötelezi őket arra, hogy a magyar többségű régiónak autonómiát biztosítsanak. Ez a tizenegy oldalas dokumentum sem győzött meg arról, hogy nincs igazam, tehát a diszkrimináció létezik” – fogalmazott Izsák Balázs. Végül egy másik alperes, Victor Ponta kérését kivizsgálandó, halasztottak a perben, az újabb időpont szeptember 18. A miniszterelnök ugyanis kifogással élt, mert szerinte az SZNT a törvényes 15 napon túl, tehát késve nyújtotta be a keresetet.
„Az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatát mi január 13-án kaptuk meg, a fellebbviteli bíróságon pedig január 24-én iktatták a panaszunkat. Ez nem több mint 15 nap, legalábbis Marosvásárhelyen, a Victoria palotában lehet, hogy másképp számolnak. Továbbá mi kértük a fellebbviteli bíróságtól, hogy kérje ki az Európai Unió luxemburgi bíróságának véleményét, amolyan előzetes döntést, értelmezést, erre ugyanis ilyen ügyekben lehetőség van, de Ponta és Dragnea ez ellen is kifogást emelt, mondván, hogy ez nem kötelező. Világosan látszik, hogy a román kormányfő nem akarja, hogy a bíróság az ügyet érdemben tárgyalja, és azt sem, hogy a luxemburgi bíróság asztalára kerüljön” – ismertette Izsák Balázs.
A szóban forgó per közvetlen kirobbantó oka, hogy Ponta, Dragnea, Antonescu és Băsescu a közigazgatási átszervezés kapcsán egyaránt azt mondta: kizárt, hogy magyar többségű közigazgatási egység jöjjön létre Romániában.
Az SZNT továbbá a napokban megkapta a román kormány válaszát a március 10-ei Székely Szabadság Napján megfogalmazott beadványra – miután írásban figyelmeztette a kormányt válaszadási kötelezettségére –, és úgy vélik, ennek sok eleme nem felel meg a nemzetközi joggyakorlatnak. „Örülök, hogy immár van írásos válasz, amely elég részletes és tételesen elemeznünk kell. Arra hivatkoznak, hogy nincs olyan kötelezettségük, hogy autonómiát biztosítsanak a kisebbségeknek. Viszont az uniós előírások egyértelműen leszögezik, hogy új közigazgatási egységek kialakításakor figyelembe kell venni a kulturális, történelmi adottságokat is, Románia pedig egyoldalú kötelezettséget vállalt ennek teljesítésére, és a csatlakozáskor tett vállalások kötelezőek a tagországokra nézve” – mondta az SZNT-elnök.
Ezekben az ügyekben fordultak nyílt levélben Kelemen Hunor miniszterelnök-helyetteshez, „tekintettel arra, hogy az RMDSZ tagja Románia kormányának”. Hat kérdést tettek fel, amelyek Izsák szerint közérdekűek, és a válaszok a közösségre, a nyilvánosságra tartoznak: a választ egyeztette-e a kormány illetékese az RMDSZ-szel; mit fog tenni azért, hogy Románia teljesítse vállalt kötelezettségeit, tegyen eleget a felszólításoknak, és önálló fejlesztési régióvá váljon Székelyföld; vessenek véget a székely jelképek üldözésének; rá tudja-e venni koalíciós partnerét, hogy visszavonja az SZNT polgári kezdeményezése perében tett beavatkozását?
Nem tudni mikor bocsátják közvitára az RMDSZ autonómia-tervezetét
Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint „csak részben helyes azok álláspontja, akik a kormány nevében megírták az SZNT-nek címzett válaszlevelet”. A politikus rámutatott, valóban nincs olyan kötelező érvényű nemzetközi egyezmény, amelyik az Európai Unió bármelyik tagállamát arra kötelezné, hogy a területén belül szavatolja a területi autonómiát.
„Az más kérdés, hogy Európában számtalan államban van autonóm régió, és hogy az autonómia még a román értelmező szótár szerint sem azonos a szegregációval” – fogalmazott a képviselő.
Márton Árpád (fotó) ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a válaszlevél szerint a nemzetközi jog csupán a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogait szentesíti, amelyeket másokkal együtt is lehet gyakorolni. „A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája, melyet Románia is ratifikált, tulajdonképpen kollektív jogot szavatol, vagyis, hogy a kisebbségeknek joguk van a teljes körű nyelvhasználathoz. Ehhez képest a román jogászok azt mondják, hogy ez egyéni jog” – mondta a politikus.
Márton Árpád a Krónika kérdésére nem tudta megmondani, hogy az RMDSZ által készített autonómia-törvénytervezetet mikor bocsátják közvitára, majd ezt követően mikor kerül a parlament asztalára.
„A Magyar Polgári Párt politikusaival, de az RMDSZ-en belül is vitázunk a technikai részletekről, elsősorban arról, hogy milyen területről beszélünk a Székelyföld esetében. A másik kérdés, hogy mennyire kell illeszkednie a tervezetnek a jelenlegi alkotmányos kerethez, és hogy milyen garanciákat, védelmet kell nyújtani a kisebbségbe kerülő románoknak” – magyarázta, Márton Árpád szerint az RMDSZ több változatot is kidolgozott, ezek mindegyike a jelenleg hatályos dél-tiroli jogi norma elveit, megoldásait veszi alapul.
„Ha Izsák Balázsnak lett volna türelme végigolvasni, láthatta volna, hogy annak a törvénynek a cikkelyeit fordítottuk le, és ahol kellett, behelyettesítettük a román törvénykezésben a megfelelő kifejezéssel. A tervezetek közötti különbségek csupán technikai részletek” – részletezte az RMDSZ parlamenti képviselője. Hozzátette, Izsák Balázs kifogásai nem helytállóak azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ tervezete szerint olyan román vidékeket csatolnának a Székelyföldhöz, melyek soha nem tartoztak ide.
„A tervezet leszögezi, az autonóm terület létrehozását követő hat hónapban népszavazáson dönthetnek azok is, akik csatlakoznának, és azok is, akik nem kívánnak a Székelyföldhöz tartozni” – tette hozzá.
Bíró Blanka, Gáspár Botond. Székelyhon.ro

"A kormány elégedett a helyzetünkkel"
Az SZNT sajtótájékoztatója
Tegnap a Deus Providebit Ház nagytermében tartott sajtótájékoztatón Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ismertette a közigazgatási egységek létrehozásával kapcsolatos per jelenlegi állását, valamint az RMDSZ vezetőségéhez intézett hatpontos nyílt levelét.
Az elnök a bukaresti fellebbviteli bíróságon a Traian Basescu államelnök, Victor Ponta, miniszterelnök, Liviu Dragnea, Crin Antonescu, valamint a Diszkriminációellenes Tanács ellen benyújtott kereset újabb múlt héten tartott fordulójáról számolt be. Mint mondta, a sajtótájékoztató időpontja elhalasztásának egyik oka az, hogy Liviu Dragnea tizenegy oldalas válasziratát egyetlen példányban tette le, bár a törvény előírásai értelmében annyi példányban kell letenni, ahány érintett fél van egy perben. Dragnea részletekbe menően foglalkozik a közigazgatási átszervezés kérdésével oly módon, ami szöges ellentétben áll az SZNT elképzeléseivel, ugyanakkor Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival is.
A bíróság ne tárgyalja az ügyet
Nem volt érdemi tárgyalás, ugyanis Victor Ponta miniszterelnök szerint megkésve nyújtották be a keresetet, ami az SZNT-elnök szerint nem felel meg a valóságnak, mivel a Diszkriminációellenes Tanács határozatát január 13-án kapták meg, és a keresetüket a bíróság január 24-én iktatta, így a 15 napot nem lépték túl.
Az elnök szerint a miniszterelnök azt szeretné elérni, hogy a bíróság ne tárgyalja, ne is foglalkozzon érdemben az üggyel. Egybehangzó véleményükkel a kormánytagok kijelentették, hogy Romániában kizárt a magyar többségű közigazgatási egység létrejötte, ugyanakkor nem érdekük, hogy a luxemburgi bíróság elé kerüljön az ügy. Az újabb tárgyalás határidejét szeptember 18-ára tűzték ki.
Bár Románia kötelezettséget vállalt az 1201- es ajánlás betartására, és az uniós rendeletek alkalmazása kötelező, az SZNT-elnök úgy értékelte, hogy a kormány tagjai szerint az ajánlás betartása nem kötelező .
"Románia kormánya elégedett a mi helyzetünkkel. Az Európa Tanács diszkriminációellenes bizottságának jelentése azonban árnyalja ezt a rózsaszínben feltüntetett helyzetet" – mondta az elnök.
Az RMDSZ-vezetéshez intézett nyílt levél
A Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek címzett nyílt levélben Izsák hat kérdést fogalmazott meg, melyben arra kérte az RMDSZ elnökét, tegye világossá a romániai magyarság számára, hogy a kormány tagjaként mit tud tenni a magyarság érdekében.
A felsorolt kérdések között szerepel többek között, hogy az SZNT-nek írt válaszlevél megírásakor a kormány illetékese egyeztetett-e az RMDSZ vezetőivel? Mit tett és mit fog tenni az ország miniszterelnök-helyetteseként azért, hogy a kormány teljesítse vállalt kötelezettségeit, főképp az 1201-es számú ajánlás 11. cikkelyét? Miképp járul hozzá miniszterelnök- helyettesként ahhoz, hogy a Székelyföld önálló fejlesztési régióvá váljon? Az RMDSZ rá tudja-e venni koalíciós partnerét arra, hogy vessenek véget a székely jelképek üldözésének, valamint tud-e hatni a kormányra azt illetően, hogy egy másik, az SZNT által kezdeményezett, a nemzeti régiók perében az alperes oldalán beterjesztett beavatkozási kérelmét Románia visszavonja?
Utolsóként az RMDSZ-hez intézett kérdéssorban az vár megválaszolásra, hogy igényli-e a nemzeti közösségnek, a világ demokratikus államainak, Kanada kormányának a támogatását, vagy elég erős ahhoz, hogy a román kormány tagjaként a kisebbségi jogokat kivívja, beleértve Székelyföld területi autonómiáját.
Szer Pálosy Piroska. Népújság (Marosvásárhely)

Bepanaszolták a magyarsértegető szenátort
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál panaszolta be Cristian Bodea szenátort Szabó Ödön képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, amiért a liberális politikus a magyarokra sértő nyilatkozatokkal reagált, amikor a szövetség bemutatta az anyanyelvhasználatra vonatkozó rendeletmódosító javaslatait.
A liberális Bodea a múlt héten azt mondta, pszichiátriai kezelésre kellene küldeni mindazokat, akiknek problémájuk van a román nyelv használatával. Bodea az állam nyelvét elutasítóknak azt javasolta, költözzenek Magyarországra.
Az RMDSZ-es honatya szerint Bodea szavai méltatlanok egy liberális képviselőhöz különösen annak fényében, hogy pártja épp az RMDSZ-t is soraiban tudó Európai Néppárthoz szeretne csatlakozni Brüsszelben. Lapunkat emlékeztette arra, Bodeának már régebben, az RMDSZ önkormányzati szerepvállalása kapcsán is volt hasonló megnyilvánulása, de ilyen vehemens „kitörésre” még nem volt példa.
„Ez is jól példázza azt, hogy a kisebbségnek nincs állandó szövetségese, azzal kell megpróbálniuk tárgyalni, akivel épp lehet” – mondta. Szabó reméli, hogy a diszkriminációellenes tanács – amely két héten belül tartja a meghallgatást az ügyben – elmarasztalja majd a szenátort, akinek nyilatkozatait összefüggésbe hozta a nagyváradi Bethlen Gábor-szobor meggyalázásával. „Én nem hiszek a véletlenekben. Bár még nem tudni, hogy a garázdaságot ki és miért követte el, a Bodeaéhoz hasonló megnyilvánulásokat rendkívül károsnak tartom” – tette hozzá.
Mint ismert, a Petőfi parkban lévő emlékművet az elmúlt héten sárga festékkel kenték össze ismeretlen tettesek, és román zászlót kötöttek a mellszoborra. Bár nyomok már nem látszanak, a sajtó úgy tudja, a József Attila-szobrot is megrongálták ugyanebben az időszakban.
Szabó Ödön a Bodea-ügy kapcsán az RMDSZ eredménytelenségéről és a valós problémák elfedéséről nyilatkozó Csomortányi Istvánnak, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökének is üzent: szerinte a néppárti politikus épp a szövetség apró, de hatékony érdekérvényesítésének köszönheti, hogy magyarul végezhette el az egyetemet. Krónika (Kolozsvár)

Román panasz az új, háromnyelvű háromszéki turisztikai kiadványra
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordul a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, mert szerintük románellenes a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület háromnyelvű turisztikai kiadványa.
Ioan Lăcătuşu, a fórum vezetője azt sérelmezi, hogy a Kovászna megyei önkormányzat egyesülete által kiadott Székelyföld című turisztikai katalógusban nem szerepelnek a román települések, a 48 oldalon egyetlen ortodox templom, román népviselet vagy ünnep fényképe sem jelenik meg.
Lăcătuşu megszámolta, hogy a kiadványban kétszer szerepel a román szó, amikor az elején leírják, hogy Székelyföld Románia közepén terül el, illetve amikor megemlítik, hogy Sepsiszentgyörgyön román színház is működik. A fórum vezetői szerint a kiadvány neorevizionista, úgy mutatja be a „nem is létező Székelyföldet”, mintha azt csak magyarok laknák.
Albert Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa elmondta, egy szakmai anyagot próbálnak politikai alapon, rosszindulattal megtámadni.
„Ez nem egy közhasznú kiadvány, amelyben minden nemzetiségnek egyformán kell szerepelnie, az idegenforgalom élénkítésére adtuk ki. Aki a román templomokra, kolostorokra kíváncsi, biztos, hogy nem Székelyföldre jön. Azt kellett kiemelni, ami itt egyedi és különleges Románián belül, ami vonzó lehet: a magyar kultúrát, a hagyományokat” – szögezte le Albert Zoltán.
A Székelyföld katalógus megjelentetését 900 ezer forinttal támogatta a Bethlen Gábor Alap, kulturális és természeti kincsekről, idegenforgalmi érdekességekről tartalmaz magyar, román és angol nyelvű leírást. Albert Zoltán hangsúlyozta: a kiadványban semleges hangvételre törekedtek, nincs benne nacionalista jellegű szöveg.
Bíró Blanka, Székelyhon.ro

Diszkriminatív román jogrendszer
Az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottsága (ECRI) számos, a magyar kisebbséget érintő hiányosságot állapított meg a román jogrendszerben – közölte az Alapjogokért Központ. A szervezet közleményében hangsúlyozza: az európai testület legutóbbi romániai országjelentésében egyebek mellett rámutatott arra, hogy egyes esetekben a gyűlöletbeszédet nem szankcionálják megfelelő módon, az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem jut elegendő pénzügyi forráshoz, és a kisebbségek önkormányzati képviselete sincs kielégítő módon szabályozva. Az Alapjogokért Központ tájékoztatásában kiemeli, hogy a magyar jogalkotás több szinten is megfelelően biztosítja a magyarországi kisebbségek képviseletét. A nemzetiségi önkormányzatok mellett ugyanis kedvezményes kvóták segítik a kisebbségeket nemcsak az országgyűlési, hanem a helyi önkormányzati választásokon is.
A tanulmányt nyilvánosságra hozó magyarországi szervezet 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult, célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás. Elemzéseik módszertana kizárólag jogi szempontokat vesz figyelembe, politikai értékelésre nem terjed ki – áll honlapjukon.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyar orvos- és gyógyszerészképzés: jelen és jövő a MOGYE-n
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) az egyetlen olyan intézmény, ahol a közel másfél milliós erdélyi magyarság az anyanyelvén képezhetné gyógyítóit.
Az 1945-ös királyi rendelettel való létrehozása – kizárólag a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés érdekében! – után 1962-ig csak magyar nyelven működött, országos és nemzetközi hírnévre tett szert. A román tagozat létrehozását a Román Kommunista Párt 1962-ben telefonon rendelte.
A kétnyelvű oktatás bevezetése ürügyén erőszakos elrománosítás kezdődött, magyar nyelven csak előadásokat lehetett tartani, a gyakorlatok, szemináriumok, megbeszélések, diplomavizsgák kizárólag román nyelven zajlottak. Nagyszámú magyar oktatót nyugdíjaztak és bocsátottak el, egyre kevesebb magyar hallgatót vettek fel. A kommunista diktatúra 1989-es bukásakor az elsőéves magyar hallgatók aránya nem haladta meg a 15 százalékot (korábban fele-fele volt az arány!), az oktatóknál pedig a 33 százalékot. Huszonnégy évvel a fordulat után a magyar oktatók aránya még kisebb, nem éri el a 30 százalékot sem!
Kirakat-multikulti
A multikulturálisként meghatározott MOGYE személyi struktúrájának etnikai térképe ma így fest: a rektor román, 3 prorektor román, 1 prorektor magyar. Mindhárom dékán román, a szenátusi elnök román, a gazdasági igazgató román, a dékánhelyettesek közül 2 román, 3 magyar, az adminisztratív személyzet 9 ügyosztályának valamennyi vezetője román, a dékáni hivatalokban 15 titkárnő közül 14 román, 1 magyar.
A 4800-as diáklétszámból 1750 magyar. ’89 decembere után az egyetem magyar diákjai, tanerői és a magyarság akkori politikai képviselői a paritás elvének tiszteletben tartását követelték, sztrájkoltak is ennek érdekében. Mindhiába: 24 év után így néz ki a „paritás”! A magyar oktatás visszaállítását és fejlődését – a magyar nyelvű gyakorlati oktatás és ezáltal az oktatói utánpótlás kinevelésének akadályoztatásával – eszközökben nem válogatva gátolja az egyetemi szenátus kétharmados román többsége.
A 2011 januárjában elfogadott 1-es számú új román tanügyi törvény által kijelölt három multikulturális egyetemen előírták, hogy a kisebbségek az egyetem keretében létrehozandó önálló tagozatokon, oktatási vonalakon maguk szervezhetik meg a teljes körű anyanyelvi oktatást. A két másik multikulturális egyetem – a kolozsvári Babeş–Bolyai és a marosvásárhelyi művészeti – a tanügyi törvény kisebbségi rendelkezéseit tiszteletben tartva alkotta meg alapszabályzatát, az egyetemi chartát.
A MOGYE-n a kétharmados román többségű szenátus az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasította a törvénynek az anyanyelvi oktatás kiterjesztésére vonatkozó rendelkezéseinek az egyetemi chartában történő rögzítését és alkalmazását. Számos tevékenység esetén a román nyelv kizárólagos használatát írták elő. Ennek következtében a korabeli román oktatási minisztérium törvényellenesnek nyilvánította az új chartát, és elutasította annak jóváhagyását.
Miután minden próbálkozás kudarcot vallott, az Ungureanu-kormány a tanügyi törvény által biztosított egyetlen lehetőséggel élt: kormányrendelettel létrehozta a külön magyar kart. Ezt a tanügyi törvény 132. szakaszának 5. bekezdése alapján hozott kormányhatározatot a Victor Ponta és Crin Antonescu által vezetett ellenzék törvényellenesnek nevezte, erre a nem létező törvénytelenségre hivatkozva bizalmatlansági indítványt terjesztett elő, és megbuktatta a kormányt.
Az előző kabinet tanügyminisztériumának megalapozott törvényességi kifogásait semmibe véve a Ponta-kormány jóváhagyta a törvénysértő egyetemi chartát, nem törődve azzal, hogy a magyar nyelvű gyakorlati oktatást és szemináriumokat, a magyar nyelvű diplomavizsgát a tanügyi törvény egyenesen előírja! Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi charta előírásai szerint a tanagyag 30 százalékát magyarul, 70 százalékát pedig románul kell elsajátítani.
Tudomásunk szerint a világon sehol nem alkalmazott megoldás, hogy a magyarul leadott tananyagot a szemináriumok, a gyakorlatok során román nyelven kell visszaadni! Sérül tehát a magyar hallgatók óhaja/joga, akik a tananyag tökéletesebb elsajátítása érdekében választották az anyanyelvi oktatást.
Nagymamáddal is románul
A MOGYE chartája egyáltalán nem tartalmazza a tanügyi törvény 135. szakaszának a kisebbségi nyelven történő oktatást szabályozó rendelkezéseit, amelyek előírják a teljes körű anyanyelvi oktatást és az önálló anyanyelvi – esetünkben a magyar – tagozatok létrehozását. Ennek következtében a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 128. szakaszának rendelkezéseit kellene alkalmazni, miszerint a törvénytelen előírásokat tartalmazó egyetemi charta abszolút semmis. Ezt az „apróságot” azonban a romániai bíróságok egyelőre nem hajlandók kimondani, sőt, azt állapították meg, hogy a charta abszolút törvényes.
Április–május folyamán e témában három törvénysértő ítélet is született. Az első ügyben a Maros megyei törvényszék elutasította a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által kezdeményezett közigazgatási panaszt. A felperes kezdeményezéséhez támogató mellékbeavatkozóként csatlakozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP) és – féléves késéssel – az RMDSZ. A közigazgatási eljárásban a charta törvénysértő, a teljes körű magyar oktatás visszaállítását tiltó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését próbáltuk elérni. A 2011 novemberében indított perbe önállóan beavatkozott a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) is. Az elsőfokú, elutasító ítélet ellen benyújtott megalapozott fellebbezéseket a Maros megyei törvényszék 2014. április 23-án elutasította.
A második pert 2013 novemberében indította az RMOGYKE (elnöke Kincses-Ajtay Mária) és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (elnöke Tubák Nimród). A bukaresti táblabíróságon azt szerettük volna elérni, hogy állapítsák meg: a Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottságnak (ARACIS) kizárólag a marosvásárhelyi használatra megalkotott szabálya érvénytelen. A kifogásolt szabvány – amelyet csak az ARACIS orvosi albizottságának honlapján tettek közzé – kimondta, hogy ha az egészségügyi alapképzés nem románul, hanem más nyelven történik, a diák-páciens viszonylatban csak a román nyelvet lehet használni.
Elrendelték azt is, hogy a klinikai gyakorlatok kizárólag román nyelven folyhatnak. Megjegyzendő, hogy az ARACIS 15 albizottsága közül csak az orvosi albizottság honlapján található egy, a főszabályozást kiegészítő módosító sztenderd. A rendelkezés szó szerint betartása esetén a magyar orvostanhallgató idős, románul gyengén beszélő nagyanyjához a klinikai gyakorlat során nem szólhatna magyarul.
A tiltást a MOGYE szenátusának román kétharmada a klinikai gyakorlatokon kívül kiterjesztette a preklinikai gyakorlatokra – beleértve az anatómiát is, noha a halottak már nem beszélnek –, a szemináriumokra és a diplomavizsgákra is. Ezt jogilag trükkös módon oldották meg: a vonatkozó tevékenységi körök szabályozásakor beszúrták azt a mondatot, hogy a tevékenység az „ARACIS szabályozásnak megfelelően”, vagyis kizárólag románul folytatható.
Az RMOGYKE és a társuló RMDSZ az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult, és kérte annak a ténynek a megállapítását, hogy ez a szabály diszkriminálja a magyar orvos- és gyógyszerészképzést. A CNCD 2013. október 16-ai határozata etnikai szavazással elutasította megalapozott panaszainkat.
A tanács két magyar tagja kitűnően indokolt külön véleménye viszont megállapította, hogy az ARACIS rendelkezése és annak chartába foglalása diszkriminatív, mivel sérti az anyanyelvi oktatáshoz való jogot; a kommunista korszak asszimilációs politikáját folytatva megakadályozza a magyar káderutánpótlás képzését. Álláspontjuk szerint az ARACIS-sztenderdnek a chartába való beemelése az az alibi, amellyel igazolni próbálják a tanügyi törvény vonatkozó rendelkezéseinek semmibe vételét. A bukaresti táblabíróság szeptember 19-én tárgyalja a határozat ellen benyújtott panaszunkat. Megszelídített magyar képviselet
Miután április 23-án megszületett a Maros megyei táblabíróság jogsértő, diszkriminatív egyetemi chartát helybenhagyó jogerős ítélete, fontosnak tartottuk, hogy az április 30-ára a bukaresti táblabíróságra kitűzött, az ARACIS-sztenderd érvényességét elbíráló tárgyaláson a két felperest (RMOGYKE és MMDSZ) támogatandó ebbe az ügybe is avatkozzon be valamennyi magyar politikai erő. Körlevélben kértem fel az RMDSZ, az EMNT, az EMNP és az MPP elnökét, hogy a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés védelmében lépjenek be a perbe. Sajnos csak az EMNT és az EMNP érezte át az ügy fontosságát, az időközben ismét kormányra került RMDSZ és az MPP nem volt hajlandó beavatkozni a közigazgatási eljárásba.
Az RMDSZ-vezetés elutasító döntése szerfelett elgondolkoztató, igazolja Victor Ponta román miniszterelnök érvelését, aki azzal indokolta az RMDSZ újabb kormányba léptetését, hogy ezáltal „megszelídíti” a magyarság képviseletét. Az RMDSZ ugyanakkor azt hangoztatta: többek között azért lépett be a kormánykoalícióba, hogy meg tudja oldani a MOGYE-n a magyar oktatás ügyét.
A szövetség a 2011-ben indított marosvásárhelyi közigazgatási perbe is csak a koalíciós Ungureanu-kormány megbuktatása után vállalta fel a támogató beavatkozást. Ismételten bebizonyosodott: a magyar orvos- és gyógyszerészképzés érdekében csak akkor áll a sarkára az érdekvédelminek mondott szövetség, ha ellenzékben van.
Az RMDSZ passzivitása nehezen védhető, mivel a magyar oktatás visszaállítása ügyében csak jogi úton vagy polgári engedetlenséggel lehetne előrelépni. A Ponta-kormány „születési hibájának” következtében – mint jeleztem, a MOGYE-n a magyar fakultás létrehozását elrendelő kormányhatározat ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg az Ungureanu-kormányt – nincs abban a helyzetben, hogy kormányhatározattal törje meg a szenátus ellenállását.
Feledékeny RMDSZ-illetékesek
A magyar oktatók megelégelték, hogy a MOGYE szenátusának román kétharmada nemcsak a tanügyi törvényt, hanem annak politikai nyomásra felpuhított, 2012 szeptemberében megkötött egyezségbe foglalt előírásokat sem hajlandó betartani. Tiltakozásképpen beadták lemondásukat, a vezetőtestületekbe beválasztott tagok pedig bojkottálják ezek tevékenységét mindaddig, míg nem állítják helyre a törvényességet. Szinte érthetetlen, hogy Markó Béla volt RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor jelenlegi elnök és Király András tanügyi államtitkár miért száll szembe a törvény által biztosított jogok alkalmazását kicsikarni akaró magyar tanerők tiltakozó lépéseivel.
Sajnálatos módon az RMDSZ-illetékesek „elfelejtették”, hogy ma már senki sem beszél az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállításáról. Ha a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésből hiányzó 70 százalékot nem sikerül pótolni, Marosvásárhelyen is beállhat a Bolyai-szindróma, a politikai ellenszélben küzdő magyar oktatók és diákok elfásulnak, beletörődnek a jelenlegi helyzetbe. Az egyetem vezetősége a hangadó magyar professzorokat újabban bűnvádi feljelentésekkel vegzálja. Némi reményre ad okot, hogy MOGYE-ügyben nincs egyetértés a Fidesz-kormány és az RMDSZ-vezetés között – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes például teljes mértékben támogatja a magyar tanerők tiltakozó lépéseit.
Az általunk szorgalmazott jogi megoldás a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék kezében van. Ha a fellebbezési eljárásban kedvező ítélet születik, annak azonnal érvényt lehet szerezni a MOGYE-n. A magyar oktatást korlátozó ARACIS-sztenderd védelmében a MOGYE beavatkozott a bukaresti táblabíróságon az RMOGYKE és a MMDSZ által indított perbe. A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy az ominózus, a magyar nyelv kitiltását rögzítő jogszabály valójában nem is létezik.
Elsősorban azért, mert a nevelésügyet szabályozó 2005. évi 75-ös módosított kormányrendelet 17. szakasza kimondja, hogy az ARACIS-sztenderdeket jóvá kell hagynia a tanügyminisztériumnak, és azokat kormányrendeletbe kell foglalnia. Amikor a tárgyaláson felvetettem, hogy kötelezzék az ARACIS-t a minisztériumi jóváhagyás és a vonatkozó kormányrendelet bemutatására, az ARACIS jogi képviselője beismerte: ezt a különálló szabályt nem hagyta jóvá az oktatási minisztérium, és nem foglalták kormányrendeletbe sem. Ráadásul az ominózus szöveget az ARACIS tanácsa 2010. július 22-én fogadta el. Mivel a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 5. szakasza kimondja, hogy valamennyi, a törvénnyel ellentétes rendelkezés hatályát veszti, az elméleti oktatáson kívül a román nyelv kizárólagos használatát előíró ARACIS-szabályt hallgatólagosan is hatályon kívül helyezték.
A bukaresti táblabíróság ennek ellenére elutasította az RMOGYKE és az MMDSZ közigazgatási keresetét, sőt érdemben helybenhagyta a MOGYE magyar oktatásellenes beavatkozását. A Leonard Azamfirei rektor által aláírt beavatkozás tételesen tartalmazza, hogy az elméleti oktatáson kívüli tevékenységek, gyakorlatok, szemináriumok, záróvizsgák nyelve a román, kijelentve azt is, hogy mindez nem diszkriminálja a magyar oktatást. Érvként hozzáfűzi, hogy sok magyar diák olyan előrelátó, hogy eleve a román tagozatra iratkozik be… Ezeket az érveket jellemző módon a táblabíróság ítéletének indoklása is tartalmazza.
Újjáépítés?
Ilyen körülmények között a magyar főtanszékek létrehozása, amelyért ádáz küzdelmet folytatnak a magyar tanerők, nem járna lényeges eredménnyel, ha az elméleten kívüli oktatás továbbra is csak románul folyhatna. Oda jutottunk, hogy ezt az alkotmány- és tanügyi törvényt, nemzetközi egyezményeket sértő álláspontot az elsőfokú ítélet helybenhagyta, miközben egy nem létező jogszabályt alkalmazott.
Ezt a lehetetlen helyzetet a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék előtt sorra kerülő fellebbezési eljárásban mindenképpen meg kell változtatni. Mindehhez elengedhetetlen a nemzetközi figyelemfelkeltés, az összmagyar összefogás. A legfelső ítélőtáblán sorra kerülő sorsdöntő tárgyalás előtt feltétlen tudatosítanunk kell a román vezetésben, milyen rossz fényt vet a román igazságszolgáltatásra egy ilyen ítélet, súlyosan sértve az európai normákat, a román alkotmányt és a tanügyi törvényt.
Bármilyen nehéz, de át kell törni a román média és politikum által felállított hallgatás falát. Jellemző módon a bukaresti ítéletet ismertető sajtótájékoztatóra a magyar média egyetlen képviselője jött el, míg a román sajtót senki sem képviselte.
Ha az őszi bukaresti fellebbezési tárgyalás mégsem hoz változást, be kell látnunk, hogy az 1945–46-ös Romániával szemben a 2014-es év Romániája nem hajlandó biztosítani a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzést. Ez esetben vissza kell térni az 1946-os megoldáshoz, amikor Marosvásárhelyen az orvos- és gyógyszerészképzés magyarországi professzorokkal indult el, akik kinevelték az erdélyi utánpótlást.
A Sapientia egyetem keretében vagy a romániai magyar orvos- és gyógyszerészképzést támogató anyaországi egyetemek kihelyezett tagozataként lehet megoldást találni erre az égető és fájó kérdésre. A fent vázolt megoldásokat a problémáinkat jól ismerő dr. Misetta Attila professzor, a pécsi orvosi fakultás dékánja is helyesli. Igen fontos a négy magyarországi orvosi és gyógyszerészeti egyetem pozitív hozzáállása is: már két évvel korábban úgy döntöttek, hogy szükség esetén tevőlegesen is részt vállalnak a káderhiány megoldásában.
Kincses Előd, Krónika (Kolozsvár)

Tudatos elrománosítás a vásárhelyi orvosin?
Az új tanügyi törvény hatálybalépését követő mosolyszünet óta egészen felgyorsult a magyar oktatás visszaszorítása a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) – véli Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője.
A professzor azok után nyilatkozott a Krónikának, hogy hétfői sajtótájékoztatóján Leonard Azamfirei rektor arról beszélt: a román többségű szenátus „bölcsességének és jóindulatának köszönhetően" oszlik meg fele-fele arányban a román és magyar diákok létszáma a felsőoktatási intézmény államilag támogatott helyein.
Az intézményvezető hangsúlyozta: senki nem kötelezte az egyetem vezetőségét arra, hogy ugyanannyi államilag támogatott helyet biztosítson az általános orvosira, a fogorvosira vagy a gyógyszerészeti karra felvételiző magyar diákok, mint a románok számára. „Egyetlen törvény vagy felsőbb utasítás sem kötelezett bennünket erre. Ezt mi, a szenátus tagjai döntöttük el. Íme egy újabb érv azok számára, akiknek szükségük van a bizonyítékokra" – fejtette ki Azamfirei, kidomborítva a román többségű vezetőségi testület „nagylelkűségét".
Átvenné a MOGYE a gimnáziumot is
A Gheorghe Marinescu Egészségügyi Gimnázium átvételére készül a MOGYE. A törvénymódosítás lehetővé tenné az egyetemeknek, hogy saját gimnáziumot működtessenek, amit Leonard Azamfirei szerint meg is kell próbálni.
„Létesíthetnénk mi is egy iskolát, de az csak fizetéses lehetne, így inkább az állami gimnáziumot vennénk át. Szándékunkat jeleztük mind a tanfelügyelőségnek, mind az önkormányzatnak" – mondta el a rektor. Azamfirei hozzáfűzte: az iskola ezentúl is kétnyelvű maradna. Szabó Béla szerint félő, hogy ez csupán kirakatintézményként működne, ahol öt-hat román osztály mellett egy magyar tannyelvűt is megtűrnek.
Mindezt a marosvásárhelyi rektor annak apropóján jegyezte meg, hogy az utóbbi egy-két évben felerősödtek azok a hangok, amelyek kifogásolják azt a néhány évvel ezelőtt bevezetett gyakorlatot, miszerint a két tagozat között egyenlő arányban oszlanak meg az államilag támogatott helyek.
Azamfirei állításával szemben Szabó Béla emlékeztetni kívánt az RMDSZ kezdeményezésére 2003-ban született sürgősségi kormányrendeletre, amely kötelezi az egyetem vezetőségét, hogy az utóbbi öt év eredményeinek megfelelően alakítsa a diáklétszámot. „Mivel az utóbbi öt esztendőben ez az arány fele-fele volt, most sem lehetett másként. De úgy tudom, egyeseknek már ez sem tetszik, és elkezdték piszkálni" – mondta el a magyar oktató. Két évvel ezelőtt feljelentés is érkezett ennek kapcsán az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD), mely azt firtatta, hogy a magyar tagozatra miért lehet kisebb átlaggal bejutni, mint a románra.
A CNCD azonban elvetette a diszkrimináció vádját. Idén viszont a roma diákoknak elkülönített hét hely, valamint a tandíjköteles helyek megoszlása miatt zúgolódtak egyesek. Arra a kérdésre, miszerint jó, vagy sem az előre meghatározott létszám, a rektor hétfőn kitérő, ám mégis egyértelmű választ adott.
„Ha válaszolok erre a kérdésre, gondom származhat belőle. Így inkább azt mondom, hogy az lenne az ideális, ami az én diákkoromban volt, vagyis hogy a legjobbak jussanak be, csakis a jegy és ne egyéb tényező számítson" – fejtette ki Azamfirei, aki a 80-as években, vagyis olyan időszakban jutott be az általános orvosi karra, amikor a magyar nyelvű oktatást szinte teljes egészében kiiktatták az egyetemről.
Egyébként számos magyar professzor úgy véli: újabban azért olyan magasak a román tagozatra jelentkezők jegyei, mert Marosvásárhelyen – az ország más egyetemeivel ellentétben – a biológia és a kémia közül csak egy tantárgyat követelnek a felvételin.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy így egyre több diák részesíti előnyben a vásárhelyi egyetemet. A matematika szerint pedig minél több a jelentkező, annál nagyobb átlaggal lehet bejutni" – fejtette ki véleményét lapunknak egy neve elhallgatását kérő fiatal oktató a MOGYE-n tapasztalható jelenségről, amelyet sokan burkolt „elrománosítási" törekvésnek tartanak.
Mint ismeretes, az orvosi román tagozatára idén 9,77-es átlaggal jutott be az utolsó jelentkező, míg a magyar tagozat esetében az is jól járt, aki 9,44-et írt. Hasonló eltérés észlelhető a másik két karon is, ennek megfelelően a gyengébben teljesítő magyar felvételizőknek egyetlen hely sem jutott a fizetéses helyeken.
„Az egyetem vezetősége megfeledkezik arról, hogy amikor évekkel ezelőtt esztendőről esztendőre a magyar jelentkezők teljesítettek jobban, a tandíjas helyeket is fele-fele arányban osztottuk el. Amióta viszont fordult a kocka, a román vezetők hallani sem akarnak arról, hogy itt is 50-50 százalékban osztódjanak meg a helyek" – kifogásolta Szabó Béla. A paritásos elv három évvel ezelőtt borult fel; akkor az RMDSZ-nek kormányhatározattal sikerült kicsikarnia további húsz fizetéses helyet.
Lapunk arra is kíváncsi volt, miért nem biztosítanak külön helyeket a magyar fiataloknak a különböző rövid távú oktatási rendszerben. A fogtechnikumban, a táplálkozástanon és a balneo-fizikoterápián egyelőre kizárólag román nyelvű oktatás folyik. Kérdésünkre Leonard Azamfirei azzal érvelt, hogy nincs elég magyar oktató, sőt szerinte maholnap az általános orvosi karon sem lesz, aki előadjon.
A professzor azok után nyilatkozott a Krónikának, hogy hétfői sajtótájékoztatóján Leonard Azamfirei rektor arról beszélt: a román többségű szenátus „bölcsességének és jóindulatának köszönhetően" oszlik meg fele-fele arányban a román és magyar diákok létszáma a felsőoktatási intézmény államilag támogatott helyein.
Az intézményvezető hangsúlyozta: senki nem kötelezte az egyetem vezetőségét arra, hogy ugyanannyi államilag támogatott helyet biztosítson az általános orvosira, a fogorvosira vagy a gyógyszerészeti karra felvételiző magyar diákok, mint a románok számára. „Egyetlen törvény vagy felsőbb utasítás sem kötelezett bennünket erre. Ezt mi, a szenátus tagjai döntöttük el. Íme egy újabb érv azok számára, akiknek szükségük van a bizonyítékokra" – fejtette ki Azamfirei, kidomborítva a román többségű vezetőségi testület „nagylelkűségét".
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

Kompromisszum RMDSZ módra
Az RMDSZ Maros megyei szervezete „átengedte” a szövetség tavaszi kormányra lépésekor megígért prefektusi tisztséget Hargita megyének, így Maros megye 25 év után is magyar kormánymegbízott nélkül maradt.
Bevált a Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei elnökének jóslata és egyben követelése: hiába egyezett meg a PSD és az RMDSZ országos vezetősége prefektusügyben, a megyének így sem lehet magyar nemzetiségű kormánymegbízottja.
A múlt hét végén Victor Ponta miniszterelnök beadta a derekát, és eleget tett Vasile Gliga, valamint az őt körülvevő magyarellenes helyi pártvezérek követeléseinek, így a prefektusi tisztségre az addigi alprefektust, Vasile Liviu Opreát nevezte ki. A magyarságnak ezúttal is be kellett érnie az alprefektusi poszttal, amelyet Nagy Zsigmond, Nyárádszereda jegyzője kapott meg.
A ’89-es fordulat után, idén tavasszal először kínálkozott lehetőség arra, hogy Maros megyében magyar kormánymegbízott képviselje a kormányt, azonban a PSD helyi vezetői hallani sem akartak a szövetség által javasolt Nagy Andrásról vagy más magyar nemzetiségű személyről. Vasile Gliga megyei elnök és Mircea Dusa védelmi miniszter ellentmondást nem tűrő hangnemben több ízben is kijelentette: a térségnek csakis román nemzetiségű kormánymegbízottja lehet.
Hiúsági harc vagy egészséges alku?
„A PSD mereven és a magyarságra nézve sértő módon szembehelyezkedett az országos vezetőség álláspontjával, ilyen helyzetben az RMDSZ-nek pedig választania kellett: vagy fenntartja a patthelyzetet, vagy átminősíti azt alkuhelyzetté. Mi az utóbbit választottuk, hisz egy egészséges alku még mindig jobb, mint egy hiúsági harc” – fejtette ki lapunknak Brassai Zsombor.
Az átengedett prefektusi tisztségért az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint „a térség magyarságának a legégetőbb gondjai oldódhatnak meg, méghozzá a lehető legsürgősebben”. Brassai ide sorolta a megalakulás előtt álló II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium tanfelügyelőségi és minisztériumi jóváhagyását, egy tanfelügyelői és néhány iskolaigazgatói tisztség megszerzését, a dicsőszentmártoni önálló magyar iskola ügyének a holtpontról való kimozdítását, valamint egy magyar vezető kinevezését a Pedagógusok Háza élére.
Kérdésünkre elismerte, bár korántsem ideális a helyzet, jelen pillanatban ez tűnt a legjobb alkunak. A látszat ellenére kiderült, az RMDSZ már jó ideje tudatában volt annak, hogy ismét kompromisszumot kell kötnie, az új alprefektus, Nagy Zsigmond ugyanis a Krónikának elmondta, a szövetség vezetősége őt már két és fél hónappal ezelőtt felkérte az esetleges alprefektusi tisztség elfogadására.
Egyébként Brassai Zsombor tapasztalt és a szakma minden csínját-bínját jól ismerő jogászként jellemezte az RMDSZ által nevesített új alprefektust, Nagy Zsigmondot. „A Nyárádmentéről érkezik, jól ismeri, jól kezeli a kényes ügyeket” – mondta a volt nyárádszeredai jegyzőről az RMDSZ elnöke.
A közösség arculcsapásaként értékeli a PSD megyei vezetőinek a tavasz óta tartó és immár Vasile Oprea kinevezésével csúcsosodó agresszív magyarellenes kampányát Nagy András. Az RMDSZ eddigi prefektusjelöltje – aki egyébként hosszas rábeszélés után vállalta el a nevesítést – aggasztónak tartja, hogy a magyarokat 2014-ben is mindössze másodrangú állampolgároknak tekintik, olyanoknak, akik csupán nemzetiségük miatt nem foglalhatnak el bizonyos kulcspozíciókat.
„Jó lett volna az eredeti egyezség szerint lépni még akkor, márciusban. Ha nem engem, akkor valaki mást nevesíteni a tisztségre. Nem értem, miért kellett húzni-halasztani, és végül ismét alku tárgyává tenni a kérdést. Attól tartok, ezt a megye magyarságának is nehéz lesz majd elmagyarázni” – bírálta az RMDSZ túlzott kompromisszumkészségét Nagy András.
A Krónikának nyilatkozó volt szászrégeni polgármester szerint már hónapokkal ezelőtt, amikor Gliga arról kezdett beszélni, hogy a megyének nem lehet magyar prefektusa, a szövetségnek becsületbeli kötelessége lett volna az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordulnia. Kérdésünkre, hogy azóta találkozott-e a szintén régeni illetőségű PSD-s politikussal, Nagy András nemmel válaszolt. „De nem is akarok” – tette hozzá.
Elmondta, mindaddig, amíg a román többségű város elöljárója volt, elég jó viszonyban volt Vasile Gligával, akinek civil szervezetei számára több ízben is pénzt utalt az önkormányzat kasszájából. „Mindegyre jött a saját problémáival. Ha azok közérdekűek voltak – mint például a táncverseny, a termés napja vagy a hegedűkiállítás megszervezése –, javaslatomra mindig támogatást nyújtottunk. Amikor viszont azt kérte, hogy aszfaltozzuk le a cége vagy a háza előtti járdát, meg kellett neki magyarázzam, hogy arra is sor kerül majd az előre kidolgozott és elfogadott program szerint” – elevenítette fel a PSD-s pártvezérrel való kapcsolatát Nagy András.
Mint mondta, Gliga nagy csalódást okozott, hisz eddig nem tűnt magyarellenesnek. Kérdésünkre, hogy miért nem vállalta az alprefektusi tisztséget, az expolgármester elmondta, egyrészt visszalépésként élte volna meg, másrészt úgy érzi, a „jelenlegi nacionalista hangulatban, másodhegedűsként” nem tudta volna segíteni a magyarság ügyeit.
Nagy Zsigmond: cél a törvény betartása
Nagy Zsigmond egyébként megtiszteltetésnek és szakmai kihívásnak tartja az alprefektusi tisztségbe való kinevezését. „Ismerem a helyettesi tisztség öszszes hátrányát, és tudom, hogy a jelenlegi politikai konstellációban nem lesz könnyű dolgom. Mégis feladatomnak tűztem ki a törvény betartását és betarttatását” – fogalmazta meg lapunknak céljait a volt szeredai jegyző.
Kérdésünkre, hogy a székely jelképek esetében, alprefektusként mit jelent számára a törvény betartása és betarttatása, Nagy Zsigmond azt válaszolta, hogy ugyanazt, amit Nyárádszeredában. „Amikor a volt kormánymegbízott felszólított, hogy az önkormányzat épületéről azonnal távolítsuk el a székely zászlót, a polgármesterrel közösen fogalmaztuk meg a hivatal és a közösség álláspontját, miszerint Romániában egyetlen hatályos törvény sem tiltja a közösségi jelképek használatát. Ezek után több felszólítás nem érkezett, a székely zászló meg azóta is lobog” – elevenítette fel a korábbi jogi vitáját a kormányhivatallal Nagy Zsigmond.
Petres Sándor az új Hargita megyei prefektus
Victor Ponta miniszterelnök ezzel egy időben úgy döntött, Petres Sándor eddigi Hargita megyei alprefektust nevezi ki a magyarok által többségben lakott megye prefektusának. Petres Adrian Jean Andreit váltotta a tisztségben, aki 2012 szeptembere óta vezeti a kormányhivatalt Csíkszeredában. A leköszönő prefektus az Agerpresnek beismerte, meglepődött a kormány döntésén.
„Váratlanul ért a hír, főként, hogy családommal éppen a szabadságomat töltöttem, nem is tartózkodtam az országban – kommentálta Jean Adrian Andrei. – Nyilvánvaló, hogy a döntés olyan politikai alkudozások eredménye, amelyet nem kívánok véleményezni. Remélem, hogy az elkövetkezőkben is sikerül megtartani a megyében az etnikumok közötti békés egyensúlyt, egyúttal betarttatva az ország törvényeit. Én a gazdasági és társadalmi fejlődést képviselem a továbbiakban is.”
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a téma kapcsán a Transindex hírportálnak azt nyilatkozta, Petrestől azt várja el, hogy bátran álljon ki a megye fejlődése érdekében, hogy lehessen elérni azt, hogy a kormány megyei igazgatóságai elsősorban a megye lakosságát szolgálják, védjék, értük dolgozzanak. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a Maros és Kovászna megyei román politikusok még mindig úgy gondolják, hogy „összedől a világ, és elfordulnak tőlük a választók, ha magyar nemzetiségű személy kerül a prefektúra élére”.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)