Diszkriminatívak a marosvásárhelyi utcanévtáblák
Döntött az Országos Diszkriminációellenes Tanács: a marosvásárhelyi utcanévtáblák diszkriminatívak a magyar közösség irányába.
Tisztelt Hölgyem, Uram!
A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen civil érdekérvényesítő csoport szakmai tanácsadójaként ez év májusában feljelentette Marosvásárhely polgármesterét és a város jegyzőjét az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a település utcanévtábláinak diszkriminatív jellege miatt
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2014. július 31-én meghozott döntése értelmében a marosvásárhelyi utcanévtáblák diszkriminatívak a magyar közösség irányába. Az ODT figyelmeztetésben részesítette a város polgármesterét és jegyzőjét, továbbá hat hónapos határidőt szabott arra, hogy a valós kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztése megvalósuljon. Az ODT felszólította az intézmény vezetőjét a polgármesteri hivatal jelenlegi költségvetésének módosítására, azzal a céllal, hogy az utcanévtáblákra szükséges pénzügyi keret biztosítva legyen.
Amennyiben a hat hónapos időtartam alatt nem került sor a költségvetés módosításra, továbbá a valós kétnyelvűséget tükrőző utcanévtáblák nem jelennek meg Marosvásárhely összes utcáján, az Országos Diszkriminációellenes Tanács bírság kiróvását helyezte kilátásba.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom álláspontja szerint a múlt hét során Marosvásárhely három utcájában (Dózsa György, Kinizsi Pál és Korvin Mátyás) kifüggesztett utcanévtáblák nem tekinthetőek a kétnyelvű utcanévtáblák ügy sikeres megoldásának, a három utca, a város összes utcájának kevesebb mint egy százalékát képezik.
Marosvásárhely több mint háromszáz utcájában kell a jelenlegi részlegesen egynyelvű utcanévtáblákat, valódi kétnyelvű utcanévtáblákra kicserélni. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson a Hivatalnak biztosítani kell egyrészt a kivitelezéshez szükséges pénzügyi keretet, továbbá el kell készítenie egy átlátható és publikus ütemtervet, amely tartalmazza az utcanevek kicserélésének megvalósítását, határidői. A szervezetünk megkereste a három utcában kihelyezett kétnyelvű utcanévtáblákat kivitelező cég képviselőit, akiktől azt az információt kaptuk, hogy a Polgármesteri Hivatal csak erre a három utcanévre adott le megrendelést, a további utcanévtáblákról, azok elkészítéséről nem volt tudomásuk.
A CEMO a mai napon beadványt nyújt be a Polgármesteri Hivatalhoz, amelyben felkéri a polgármestert, hogy a Közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 2001/544 számú törvény értelmében mutassa be a kétnyelvű utcanévtáblák megvalósításához szükséges pénzügyi keret – költségvetés módosítás – biztosítását igazoló határozatot, továbbá ismertesse a kétnyelvű utcanévtáblák megvalósításának ütemtervét.
Előzetes kalkulációink szerint, a múlt héten kihelyezett utcanévtáblák árának ismeretében, a város összes utcáját érintő kétnyelvű utcanévtábla kihelyezés körülbelül 60 ezer euróba fog kerülni, az is könnyen elképzelhető, hogy ez a tétel jóval nagyobb lesz. A költségvetés módosításra és a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését biztosító pénzügyi keretre azért van szükség, mert annak hiányában, félő, hogy a három utca tábláinak kicserélése után a Hivatal forráshiányra hivatkozva lezárja az ügyet. Tapasztalataink azt mutatják – például a kétnyelvű iskolanévtáblák ügye során – a Hivatal egyik időhúzó érvelése kétnyelvűség témakörben, a forráshiányra történő hivatkozás.
Szervezetünk munkatársai a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marovásárhelyen csoport tagjaival közösen folyamatosan monitorizálni fogják a kétnyelvű utcanévtáblák ügyét, a Polgármesteri Hivatal lépéseit, az utcanévtáblák kihelyezéséhez szükséges pénzügyi keret biztosításának alakulását, mindezekről tájékoztatni fogjuk a sajtót, továbbá a város lakosait. Amennyiben az Országos Diszkriminációellenes Tanács által megszabott hat hónapos időtartam alatt nem kerülnek ki a valós kétnyelvű utcanévtáblák a CEMO újabb feljelentést tesz majd az ODT irányába, amelynek következtében pénzügyi szankciókra kerül majd sor.
További információk esetén kérjük, keresse szervezetünk vezetőjét Szigeti Enikőt, a 0747-34-09-62 es telefonszámon.
Marosvásárhely, 2014. augusztus 5.

Ismét feljelentették Antal Árpádot a magyar felirat miatt
Feljelentették Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) amiatt, hogy a székely szabadság napján, a megyeszékhelyen felavatott, turulmadárral díszített obeliszken csak magyar felirat szerepel.
Az elöljáró hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, a CNCD tagjainak fotókat mutatott 13 olyan sepsiszentgyörgyi emlékműről, melyeken egynyelvű – héber, román vagy német – felirat található. „Én nem érzem diszkriminálva magam amiatt, hogy a holokauszt-emlékparkban kizárólag héber feliratokkal találkozom, és szerintem az sem probléma, hogy az említett obeliszken olvasható, magyar költő tollából származó verssorokat nem fordítottuk le” – fogalmazott Antal Árpád.
Az obeliszken egyébként György Attila csíkszeredai költő verssorai olvashatók. Antal Árpádot korábban amiatt jelentették fel a diszkriminációellenes tanácsnál, hogy sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban csak magyar nemzetiségű személyek dolgoznak, a testület azonban elutasította a keresetet.
A polgármester továbbá újságírói kérdésre leszögezte, nem akarja választási szempontból elemezni Victor Ponta kormányfő hétvégi székelyföldi látogatását, ennél nagyobb változásokat vár el a román-magyar kapcsolat alakulásában.
„Korrekt törvényeket várunk, melyek szavatolják, hogy a magyarok nem másodrendű állampolgárok ebben az országban. A koalíciós egyeztetések során azért nem kértünk magyar prefektust Kovászna megyében, mert a prefektus nemzetisége nem számít, ha rosszak a törvények” – jegyezte meg.
A sajtótájékoztatón jelen levő Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester szerint nagy baj van akkor, ha csak a prefektusok hozzáállásán múlik az, hogy egy polgármester milyen zászlót tűz ki. Antal Árpád ugyanakkor hozzátette, azt várja el a mindenkori prefektustól, hogy ugyanolyan szigorral felügyelje a magyar nyelv használatát, mint a románt. „Még egyetlen felszólítást sem kaptam a prefektustól azért, mert valahol hiányzott a magyar felirat, ám több tucatot a román miatt” – mondta a sepsiszentgyörgyi elöljáró.
Bíró Blanka, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Máris megrongáltak egy vásárhelyi magyar utcanévtáblát
Alig került ki Marosvásárhely néhány épületére pár valós kétnyelvű utcanévtábla, máris megrongáltak egyet közülük. Kedden a Mátyás király téren, a Turbina-árok mellett akadtunk olyanra, amelyen a magyar nyelvű felirat egy részét piros-sárga-kék alapú lehúzós képpel takarták le.
A matricán az „Uniţi sub tricolor” (Egyesülve a trikolór alatt) felirat olvasható. Huszonöt évvel ezelőtt, 1990 véres márciusát megelőzően szintén a Corvin Mátyás nevét hirdető táblát mázolták le elsőként a városban.
A Turbina-híd mellett lévő kiskocsma kerítésén található tábla mostani megcsúfolásáról nem tudtak az illetékesek, sem az italozóban üldögélők. Peti András alpolgármester viszont megígérte, hogy akárcsak a folyamatosan lefestett helységnévtáblákat, az utcanévtáblákat is letisztítják vagy kijavítják.
A csere folyatódik, de milyen iramban?
Mint arról beszámoltunk, az önkormányzat illetékesei múlt héten több olyan egynyelvű táblát cseréltek ki, melyeken a magyar személyiségek neve mindössze románosított vagy németesített változatban jelent meg. Néhány napja a Strada Gheorghe Doja alatt a Dózsa György utca felirat is olvasható; hasonlóan jártak el a Paul Chinezunak átkeresztelt Kinizsi Pállal, a Matei Corvinnak nevezett Mátyás királlyal, valamint a Franz Lisztként írt Liszt Ferenccel.
Kérdésünkre, hogy mikor olvashatjuk magyarul szentjeink, például István király, valamint a 19. századi mócvidéki bányászmozgalom vezetőjének, Varga Katalinnak a nevét, Peti András azt ígérte: hamarosan.
„Naponta két-három utcába kerül ki új, kétnyelvű tábla” – fejtette ki az alpolgármester, aki szerint várhatóan szeptember derekára az összes vásárhelyi köztéren kétnyelvű táblák tájékoztatják majd a járókelőket.
Ezzel szemben a táblacserével megbízott városházi igazgató, Florian Moldovan azt állítja, hogy jóval hosszabb folyamatról van szó, amely csupán 2015-ben ér véget. „Mindez költségvetésfüggő” – adott hangot a hivatal álláspontjának a lapunk által megkérdezett Aurel Trif városházi szóvivő is.
A kétnyelvűséget szorgalmazó Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) vezetője, Szigeti Enikő attól tart, hogy néhány kicserélt utcatábla után az önkormányzat, forráshiányra hivatkozva, lezárja az ügyet.
„Tapasztalataink azt mutatják – például a kétnyelvű iskolanévtáblák ügye –, hogy a városháza egyik időhúzó érvelése a kétnyelvűség témakörben a forráshiányra való hivatkozás” – fejtette ki lapunknak Szigeti. A Cemo-aktivista szintén cáfolta Peti András állítását, miszerint naponta több feliratot is lecserélnek: mint mondta, információik szerint a táblákat készítő cég nem kapott több rendelést.
RMDSZ-siker idegen hátszéllel
Miközben a valós kétnyelvű utcanévtáblák megjelenését múlt héten saját sikereként tálalta az RMDSZ helyi vezetősége, kiderült, hogy Dorin Florea polgármestert az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) kötelezte az ügy mielőbbi intézésére.
A Cemo a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! elnevezésű civil érdekérvényesítő csoport szakmai tanácsadójaként májusban feljelentette Marosvásárhely polgármesterét és Maria Cioban jegyzőt, mivel diszkriminatívnak tartotta a csak román nyelven kiírt utcaneveket. A CNCD július 31-én meghozott döntése értelmében az egynyelvű marosvásárhelyi utcanévtáblák sértőek a marosvásárhelyi magyar közösségre nézve.
A diszkriminációellenes testület figyelmeztetésben részesítette Floreát és Ciobant, továbbá hat hónapos határidőt szabott ki a valós kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztésére. A tanács ugyanakkor felszólította a polgármesteri hivatalt, hogy amennyiben az utcanévtáblák elkészítése nincs befoglalva a kiadások közé, mielőbb módosítsa az idei költségvetést.
Egyébként a Strada Gheorghe Doja – Dózsa György utca felirat kihelyeztetésére még 2012 őszén az Erdélyi Magyar Néppárt tett egy nem mindennapi kísérletet. A szervezet vezetői, Portik Vilmos, Jakab István és Boros Zoltán egy kész táblával állítottak be az RMDSZ Dózsa utcai székházába, és félbeszakítva a szövetség sajtótájékoztatóját, arra kérték a párt szenátor-, illetve képviselőjelöltjét, Frunda Györgyöt és Kerekes Károlyt, hogy mielőbb helyezzék ki azt az iroda külső falára.
A néppárti küldöttséget ingerült hangnemben kitessékelő Frunda György akkor úgy vélekedett, hogy „az EMNP táblája nem helyes, ugyanis a törvény azt írja elő, hogy az utcanév csak azon a nyelven legyen kiírva, amilyen a névadó nemzetisége”.
„A következetesség szép erény: akkor nem tetszett ez a kompromisszumos változat az RMDSZ-nek, most meg ezzel dicsekszik” – fogalmazott a szövetség múlt heti nyilatkozataira reagálva Portik Vilmos, a néppárt megyei elnöke.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

Feljelentés turul-ügyben
A sepsiszentgyörgyi önkormányzatot azért jelentették fel az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, mert az idén felavatott turulszobor talapzatán csak magyar nyelvű felirat van. A talapzatra ennyit írtak fel, György Attila író sorait: „Legendáinkból érkezett / Óvott küzdelmeinkben / S a jövendőbe vezet”. A városvezető, Antal Árpád polgármester erről annyit mondott sajtótájékoztatóján, hogy részt vett a diszkriminációellenes tanács ülésén, ahol a szobor ügyét tárgyalták, és ott bemutatott egy 13 sepsiszentgyörgyi emlékműről készített fotósorozatot, amelyek különböző nyelveken vannak feliratozva, magyarul, románul, németül vagy héberül.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Asztalos Csaba: nem történt hátrányos megkülönböztetés a fogyatékosok ügyében
A sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány év elején az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult a fogyatékosok nevében, mert úgy vélte, hátrányos megkülönböztetés éri anyagilag azokat a személyeket, akiknek alapítványi, vagy más civil szerveződési intézményben biztosítanak szakszerű ellátást az állami intézményekkel szemben.
A sepsiszentgyörgyi fogyatékkal élők nappali központjában foglalkoztatott személyeknek havonta fejenként 65 lejt, az országban lévő bármelyik állami foglalkoztató központban 170 lejt jelent a kormánytámogatás – jelentette ki Makkai Péter, az Írisz Házat is működtető Diakónia Keresztyén Alapítvány vezetője, hozzátéve, hogy az Írisz Ház nappali központjában az ellátás havonta – fejenként – 300 lejbe kerül. Elmondta, ezért fordultak az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz. Szerinte az sem normális helyzet, hogy miközben csupán ekkora a támogatás mértéke, az állam évi 24 ezer eurót fizettet be egy alapítvánnyal adóként.
„Nem történt hátrányos megkülönböztetés, mert annak függvényében állapították meg a költségvetést, hogy milyen képzettségük van a szociális munkásoknak. Tehát ha középfokú végzettségük volt, ezt nem fogadta el az állam, és ezt előre is közölték velük is. Csak a felsőfokú végzettségű szociális munkásokat számították be a költségvetés-támogatás folyósításakor. Ami az alapítványnak továbbított válasz második felét illeti, abban javaslatot tettünk általánosan és az egész rendszerre vonatkozóan arra, hogy az állam dolgozzon ki egy másik rendszert, ahol állapítson meg egy alaptámogatást a fogyatékosok számára, függetlenül attól, hogy ezeket a szolgáltatásokat egy állami, vagy úgymond magánrendszer biztosítja” – közölte Asztalos Csaba. A CNCD elnöke arra vonatkozó kérdésünkre, hogy javaslataikat figyelembe veszik-e, azt válaszolta, hogy az esetek többségében igen.
Makkai Péter a CNCD határozatát elfogadja, hiszen valóban több a középfokú képzéssel rendelkező alkalmazottjuk, azonban azt mondta, nem érti, hogy a tavaly hogyan kaptak jóval nagyobb juttatásokat, mikor azóta nem változott a személyzet képzettsége. Az igazgató egyébként üdvözölte azt a javaslatot, amely a támogatások odaítélési szempontjainak változtatását célozza. Elmondása szerint sok civil szervezet már régóta kéri, hogy változzon meg a támogatási rendszer. Mindannyian úgy tartanák működőképesnek a rendszert, ha a civil szervezetek bevonásával döntenének a támogatás pontozási rendszerének kialakításakor.
A Diakónia Keresztyén Alapítvány vezetője elmondta, jelenleg Kovászna megyében mintegy 4000 fogyatékost tartanak nyilván, azonban csupán pár száz részesül közülük bizonyos intézmények általi szolgáltatásokból. A támogatások megvonása óta az Írisz Ház termelőegységeit úgy kellett átszervezni, hogy megduplázzák a profitot. Az eddig 5-6 ezer eurós jövedelmet hozó műhelyeknek és szolgáltatásoknak ezután 10-15 ezer eurót kell évente termelniük. A védett műhelyekben, kertészetben dolgozók, zöldövezet-karbantartók száma eléri a 19-20 főt. A nappali központban 35 fogyatékost látnak el. „Míg az állam így támogat, a fogyatékkal élők teremtik elő a nappali központ működtetéséhez szükséges pénzt” – mutatott rá az igazgató.
Szabó Enikő, Székelyhon.ro

Nem adott igazat a Diakóniának a diszkriminációellenes tanács
Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, hogy a civil szervezetek által működtetett szociális központok kevesebb állami támogatást kapnak, mint az állami hatáskörbe tartozó intézmények – döntött az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).
A hivatalhoz év elején nyújtott be panaszt a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány, amely azt kifogásolta, hogy a támogatásbeli különbségek miatt hátrányos megkülönböztetés éri azokat a fogyatékos személyeket, akik számára alapítványi vagy civil szerveződési formában biztosítanak ellátást.
Makkai Péter, az alapítvány vezetője rámutatott: a Diakónia által működtetett központ a foglalkoztatott hátrányos helyzetű személyek után fejenként 65 lej támogatást kap, míg egy állami intézményben a finanszírozás értéke 170 lej. Elmondása szerint ehhez képest egy fogyatékos személy ellátása az általuk működtetett Írisz Házban havonta 300 lejbe kerül. „A helyzet felháborító, főként mivel az állam évente 24 ezer eurót hajt be adóként az alapítványtól” – panaszolta Makkai.
A diszkriminációellenes tanács ehhez képest úgy vélekedett: a támogatások közti szakadék ellenére nem történt hátrányos megkülönböztetés. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke kifejtette: az állami finanszírozások mértékét a szociális munkások képzettsége alapján állapították meg. „A támogatást csak a felsőfokú alkalmazottak esetében biztosítják, a középfokú szociális munkásoknak nem jár a finanszírozás, ezt előre közölte is az állam” – magyarázta Asztalos. H
ozzátette: az alapítványnak továbbított válaszlevélben ugyanakkor javaslatot tettek arra, hogy az állam módosítsa a támogatási rendszert – a finanszírozást ne az ellátást végző intézmény háttere alapján, hanem a fogyatékosok száma, illetve állapota szerint ossza szét.
Makkai Péter a döntésre reagálva elmondta: a tanács indoklása helytálló, azonban nem világos, hogy tavaly miért kaptak jóval nagyobb támogatást, holott személyzetük összetétele nem változott. Kifejtette: a finanszírozás megvonása miatt kieső bevételt termelőegységeik átszervezése nyomán próbálják pótolni.
Az igazgató ugyanakkor üdvözölte a rendszer módosítására vonatkozó javaslatot, elmondása szerint számos civil szervezet már régóta kéri ezt. Mint kifejtette: a leghatékonyabb az lenne, ha a kormány a civil szervezetek bevonásával döntene a támogatási rendszerről. Makkaitól azt is megtudtuk: az alapítvány Kovászna megyében mintegy négyezer fogyatékost tart nyilván, azonban alig pár százan férnek hozzá az intézmények szolgáltatásaihoz.
Szabó Enikő
Krónika (Kolozsvár)

Nem diszkriminatív, mégis megkülönböztető
A sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány beadványára válaszolva az Országos Diszkriminációellenes Tanács megállapította, a fogyatékkal élő személyek gondozását ellátó, civil szervezetek által működtetett intézmények központosított költségvetésből folyósított támogatását nem alkalmazzák diszkriminatív módon, ellenben javasolja az állami és alapítványi, valamint egyesületi gondozóközpontok részfinanszírozásának egységesítését, ha azok azonos szolgáltatást nyújtanak. Makkai Péter, a harmincöt fogyatékkal élő fiatalt foglalkoztató sepsiszentgyörgyi Írisz Ház vezetője korábban azért fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, mert súlyosan megkülönböztetőnek tartja, hogy míg a hasonló állami intézmények 1700 lej támogatást kapnak havonta egy ellátott után, a civil szervezetek számára 175 lejt határoz meg a törvény. A Diakónia Keresztyén Alapítvány idén még ennek is csak töredékét, mindössze havi 65 lejes támogatást kap egy gondozott után. A tanács válaszából kiderül, az utóbbi két összeg közötti különbség abból adódik, hogy a támogatást a szociális munkások képzettsége függvényében állapították meg. A középfokú végzettségűek nem számítanak szociális dolgozónak, ezt a besorolást csak a felsőfokú végzettségűek kaphatják meg, a fejkvótaalapú támogatás kiszámításánál csak utóbbi kategóriát veszik figyelembe. A testület azt is kifejti, a civil szervezetek az államinál alacsonyabb szintű részfinanszírozása megkülönböztető, de az érvényben lévő törvények értelmében nem diszkriminatív, mert jelenleg két különböző jogszabály szerint állapítják meg. Azt ellenben a tanács javasolja, hogy a munka-, család- és szociális ügyi minisztérium találjon olyan megoldást, amely által egységesíti az azonos feladatot ellátó intézmények támogatását, és leszögezi, hogy kilencven napig követi a vonatkozó intézkedések meghozatalát.
Lapunk érdeklődésére Makkai Péter elmondta, elfogadja a testület döntését, és bízik abban, hogy megtörténik a finanszírozási harmonizáció, addig ellenben nagy erővel folytatják a munkát a tizenkét sérült fiatal alkalmazottat foglalkoztató műhelyeikben, mert a kieső összegeket elő kell teremteniük az Írisz Ház működésére.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMDSZ szerint diszkriminál a szatmárnémeti önkormányzat
Szatmárnémeti magyar lakosságának diszkriminálásával vádolta meg a városi tanács csütörtöki ülésén a település vezetőit Maskulik Csaba – írja a szatmar.ro. Az RMDSZ-es tanácsos feljelentést helyezett kilátásba.
Maskulik ismertette a tanács előtt a törvények szövegét, amelyek kimondják: azokon a településeken, ahol egy bizonyos kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, az önkormányzatnak kötelessége az adott kisebbség nyelvén nyilvánosságra hozni a napirendi pontokat, a tanácsi határozatokat. Ezek elmulasztása bűncselekménynek számít.
A tanácsos kifogásolta a polgármesteri hivatal hivatalos honlapjának magyar nyelvű verzióját is, amelyre egyszerűen nem kerülnek fel anyagok, amennyiben pedig a napirendi pontokat vagy a határozatokat szeretné elolvasni valaki, a Google fordítójának nevetséges szövegeivel találkozik.
Maskulik emlékeztette a város jelen lévő vezetőit a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában vállaltakra is, amelyet Románia ratifikált. „Nem kérünk mást, csak hogy a polgármesteri hivatal tartsa be a törvényt. Ha ez nem történik meg, kénytelenek leszünk feljelentést tenni a prefektúrán és az Országos Diszkriminációellenes Ügynökségnél", jelentette ki.
Több kollégájával: Butka Gergellyel és Nits Jánossal közösen Maskulik azt is nehezményezte, hogy írásos beadványaikra szinte soha nem érkezik válasz – holott törvény mondja ki, hogy 30 napon belül köteles válaszolni bármilyen közintézmény. „Ez kommunista mentalitás és hozzáállás", véli Maskulik. Dorel Coica polgármester távollétében Radu Roca alpolgármester elismerte, ebben a tekintetben mentalitás-váltásra van szükség, míg Marcela Papici alpolgármester kijelentette: „úgy gondolom, én mindig válaszoltam, amikor az én kompetenciámat érintette a téma. Egy hete kértem utoljára a polgármester urat, határozza meg, melyek is az én feladataim a polgármesteri hivatalon belül, de azóta se történt semmi..."
kitekinto.hu / maszol.ro, Erdély.ma

ActiveWatch: botrányosan magyarellenes volt Radu Banciu műsora
Az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA) és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) is bepanaszolta az ActiveWatch a B1TV egyik szerkesztőjét a székelyföldi autonómiájáról szóló műsora miatt. Az emberjogi szervezet szerint Radu Banciu a témához az audiovizuális törvényt sértő módon, elfogultan viszonyult, és diszkriminálta a magyarokat.
„Ha a parlament elfogadja az autonómiatörvényt, Székelyföldön mészárlások lesznek. A régióban élő románokat megfosztanák az összes joguktól” – hangzott el többek között a Lumea lui Banciu augusztus 27-i adásában, amelyben a műsorvezető apokaliptikus képet festett a székelyek esetleges önrendelkezésének következményeiről.
Radu Banciu azzal támasztotta alá állítását, hogy Székelyföldön eddig is atrocitások áldozatai voltak a románok. „Elképzelhetik, mi lesz majd, ha életbe lép az autonómiatörvény. A románok nem beszélhetnek majd románul, fejbe verik őket az utcán, megalázzák őket. (…) Olyan ez, mintha őzikéket eresztenénk be az oroszlánketrecbe” – jelentette ki.
A műsorvezető szerint még rosszabb lesz a románok helyzete Maros megyében, ha az autonómia erre a megyére is kiterjed. Banciu egyenesen népirtást vizionált. „Tömegsírok is lesznek. A magyarok bosszút állnak majd a románokon” – fogalmazott.
Az ActiveWatch szerint a B1TV újságírója a műsorban törvényszegő módon összekeverte a tényeket a saját elfogult véleményével. Nem magyarázta el az ok-okozati összefüggést a törvény szövege és a várható „tömegsírok és mészárlás” között, nem nevezte meg azokat az állítólagos atrocitásokat, amelyeknek a románok eddig is áldozatai voltak. „Pánikot és félelmet keltett a nézőkben” – érvel az emberjogi szervezet.
Panaszuk szerint Radu Banciu lealacsonyító módon beszélt a magyarokról, etnikai gyűlöletet szított, és – szintén törvényszegő módon – nem hívta meg a romániai magyar közösség egyetlen képviselőjét sem a műsorába. Az adás itt tekinthető meg.
A közérdekű nyilvánosság, tisztességes tájékoztatás felett őrködő ActiveWatch korábban is szót emelt a román médiában észlelt magyarellenes megnyilvánulások miatt.
maszol.ro

F.J. ŐZIKÉK EGY KETRECBEN AZ OROSZLÁNNAL
Banciunak Erdély Kurdisztán, és a románok a törökök
A B1 műsorvezetője magyarok által elkövetett népirtást vizionál az autonóm Székelyföldön. Az Active Watch feljelentette a műsorában elhangzottakért.
Miért éppen Dél-Tirolhoz hasonlítana Erdély? – hangzik el a kérdés Radu Banciu szájából a B1 TV-n vezetett műsorában. A műsorvezető szerint Erdély inkább Kurdisztánhoz hasonlít, és ebben az értelemben a románok a törökök. Az amúgy marosvásárhelyi származású Banciutól megkapjuk a nemzetállami szemléletű román minden autonómia-ellenes érvét: kiszolgáltatott Maros megyei románok, önbíráskodó magyar bárók, vazallus Maros megye, önfenntartásra képtelen Székelyföld, stb.
A műsorvezető ellen az Active Watch tett feljelentést az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA) és a az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD).
Problémás mondatok
Az Active Watch a honlapján közölt közleményében a következő mondatokat találta törvénybe ütközőnek: "[Abban az esetben, ha életbe lép ez az autonómia-tervezet] mészárlás lesz. A román állampolgárok elveszítenék a mindennapi életükhöz való legalapvetőbb jogaikat is."
"Egy hihetetlen nagy tragédia lenne az, ha azok az állampolgárok [székelyföldi román állampolgárok] egyik pillanatról a másikra a magyar kormány és a székely kormány vazallusaivá válnának." "Azt fognak tenni ott [a magyarok], amit csak akarnak, mert ott nem lesznek törvények, nem fognak tisztelni semmit. Már ott vannak Hargita és Kovászna megyék székhelyeinek a példái, ahol annyi atrocitás történt. Vegyétek már észre, hogy ez az a pillanat lesz, amikor a bukaresti kormány csak konzultatív szerepet fog kapni abban, hogy mi történik ott. És mondhatod a véleményed, ha nem figyel rád senki. Nagyjából ez lenne. Mégis, most mi történik a román szimbólumokkal, a trikolórral, a román nyelv utcán való használatával, azzal, hogy nem válaszolnak a románul elhangzó köszönésre? Ha ezek mind úgy történnek, hogy közben ezek a megyék Románia részei […], képzeljétek el, hogy mi fog történni, hogyha ezeket a dolgokat [az autonómiatervezetet] alkalmazni fogják."
"Ezekben a megyékben nem lehet alkalmazni ezt a fajta együttélést [utalás Dél-Tirol példájára]. Ez pontosan olyan, mint, amikor őzikéket teszel az oroszlán ketrecébe. Valójában ez a Székelyföld."
"Én tudom, hogy nálunk fejbe fogják ütni az embereket az utcán. Az emberek többé nem beszélhetnek románul, megtámadják őket az utcán, gúnyolni fogják őket. Hogyha valaha létezni fog ez a szabály a [Székelyföld] elnökével, akkor ezek ugyan gy fogják uralni azt a tartományt, mint annak idején, a lehető legnagyobb mészárlás lesz ott. Katasztrófa lesz, nincs szó rá. Milyen autonómia? Milyen Székelyföld? Fel fog robbanni az a térség. Ez minősíthetetlen. Hogyan tudod indokolni te, rövid mandátumú politikus Bukarestből, hogy ezekből az emberekből gúnyt űztél? Mi a bűne azoknak, hogy vágóhídra küldöd őket egy ilyen döntéssel? Ott nincs barátság, mindez csak a felszín. Nincs kompatibilitás, csak a felszínen. Attól a pillanattól, hogy ők fogják uralni a térséget, Románia felgyúl azon a részen."
"Mit kell magyarázzak még azon, hogy tisztább legyen, hogy ott egy katasztrófa lesz? Nem volt elég Jugoszlávia esete? Pont ilyenné válna Erdély központja.
Maros megye egy több korszakon átívelő kiemelkedő jelentőségű megye Romániában. Mindig is egyike volt azoknak a bástyáknak, ahol a legmagasabbra tartották a zászlót. Ceaușescu idején és azelőtt is. Szóval nem egy akármilyen megye. Ott emberek vannak, komoly románok, különlegesek, akik évszázadok alatt, - nem 20 év alatt - megmaradtak abban a térségben, és akik, éppen a megmaradásuk által, nem hagyták, hogy lerohanják őket a magyarok."
"Az, amit ők [a magyarok] ott tenni fognak, az precedens nélküli. Jönnek majd, persze az idegenek […] az EU-ból, hogy lássák, hogy mi történik, ugyanis nem élünk egy elnyomott világban, lesznek hangok, amelyek továbbviszik majd ezt a jelzést. […] És meg fogják látni, hogy mi történik. […] Tömegsírokat fognak ott találni azok ott, mă. Szóval, figyelem. Egy évszázados bosszúra adtok lehetőséget. Eddig a magyaroknak nem volt meg a törvényes módjuk arra, hogy ezt megcsinálhassák. De, ezentúl már a törvény is az ő oldalukon fog állni. Nem fog maradni egy talpalatnyi román hagyomány sem abban a térségben. Nagy figyelmet erre a dologra!"
Az Active Watch szerint a tényeknek a véleményektől való elválasztását, a tényekkel kapcsolatos más vélemények bemutatásának a kötelezettségét; a bármiféle diszkrimináció elkerülésének kötelezettségét; a nemi, vallási, etnikai kisebbségekkel kapcsolatos vélemények bemutatásakor azok véleményének kötelező ismertetésére vonatkozó; valamint a közösségeket indokolatlanul támadó és nemzeti-sovén vagy nemzetiségek elleni gyűlöletet propagáló üzeneteket tiltó törvényeket sértette meg a műsorvezető.
Transindex.ro

Ügyészségen tett feljelentést Tőke Ervin
A csíkszeredai ügyészségen tett bűnügyi feljelentést Radu Banciu, a B1 hírcsatorna műsorvezetője ellen gyűlöletkeltés és a közrend megzavarása miatt csütörtökön Tőke Ervin, a Minta Egyesület elnöke. Tőke Ervin feljelentését az ügyészségen iktatták.
Az ügyészség épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a sajtóból értesült arról, hogy Radu Banciu augusztus 27-ei műsorában mit vizionált annak esetén, ha Székelyföld megkapná a területi autonómiát, és arról, hogy a magyarok mit kezdenének az itt számbeli kisebbségben élő román közösséggel. „Mi úgy gondoljuk, hogy a sovinizmus nem jó válasz a román-magyar problémákra, és amit ő elkövetett az közösség elleni izgatás és a közönség tudatos félrevezetése, gyűlöletkeltés egy itt élő etnikum ellen”.
Ideje büntetni az uszítást
Az Active Watch civil szervezetnek az ügy miatt az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA) és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) benyújtott panaszát Tőke helyénvalónak nevezte, de azt mondta, ő úgy gondolja, ideje most már megbüntetni az ilyen embereket, akik folyamatosan uszítják a magyarok ellen a román közösséget.
„Ha ennek a műsornak a hatására bárhol az országban egy magyart az utcán megvernek, megszúrnak, vagy bármi történik vele, ezért Radu Banciu és a hozzá hasonló politikusok és újságírók lesznek a felelősek. Úgy gondolom, az ilyen uszításért büntetni kell, az ilyesminek véget kell vetni” – hangsúlyozta.
Azt mondta, reméli, harminc napon belül választ kap, ha nem indul eljárás az ügyben, akkor külföldi, európai fórumokhoz fordul panaszával. Az inkriminált műsorban Banciu úgy fogalmazott: amennyiben hatályba lépne Székelyföld autonómiája, „mészárlás lenne. A románok a mindennapi élet során a legkisebb jogokkal sem rendelkeznének.” A műsorvezető szerint a magyarok mindent megtehetnek majd, amit akarnak, mert nem lesznek törvények, pogromokat és tömegsírokat is vizionált.
Kovács Attila, Székelyhon.ro

„Gondatlanságból elkövetett" holokauszttagadásért feljelentették Pontát
„Gondatlanságból elkövetett" holokauszttagadásért feljelentette Victor Ponta miniszterelnököt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) az ActiveWatch nevű román egyesület kedden. A médiafigyelő civil szervezet egy televíziós műsorban elhangzott hasonlatért kérte a miniszterelnök megbírságolását. A szociáldemokrata miniszterelnök azt állította, hogy politikai ellenfele, a jobboldali Traian Basescu tíz éves államfői ténykedése „olyan következményekkel járt a román társadalomban, mint a náci rezsim Németországban".
Az ActiveWatch szerint a kijelentés – még ha nem is szándékosan – a nácizmus bűneit bagatellizálja, és ezáltal megalázza a holokauszt áldozatait.
Klaus Johannis, a jobboldali Keresztény-liberális Szövetség államfőjelöltje azt mondta: bármelyik európai politikusnak a hivatalába került volna egy ilyen kijelentés. Kifejtette: a hasonlat megengedhetetlen sértés azoknak, akiknek el kellett szenvedniük a náci diktatúrát és annak következményeit, Pontának pedig legalábbis bocsánatot kellene kérnie, amennyiben tévedésből tett ilyen kijelentést.
Ponta kijelentését korábban Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke is botrányosnak nevezte és felszólította az európai szocialistákat, hogy határolódjanak el tőle.
Közleményben tiltakozott Aurel Veiner parlamenti képviselő, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke is mérhetetlen és elfogadhatatlan politikai hibának minősítve a kormányfő hasonlatát. Az államfői tisztségre pályázó Victor Ponta azt állította: Veinert megtévesztette az a „túlzó, lejárató kampány", amelyet Basescuval kapcsolatos „politikai nyilatkozata" ürügyén indítottak ellene politikai ellenfelei. Ponta azzal védekezett: amikor Basescu kommunistáknak nevezi a szociáldemokratákat, akkor vélhetően ő sem tagadja ezzel a kommunisták által elkövetett bűnöket.
A CNCD faji, etnikai, nemi, vallási, szociális és más természetű diszkrimináció esetén állapíthat meg kihágást: az egyének kárára történt hátrányos megkülönböztetést 30 ezer lejig, csoportok diszkriminációját pedig a 100 ezer lejig terjedő bírsággal sújthatja.
MTI, Erdély.ma

Magyarnyelv-tudást követeltek Szatmárban
Szatmár megye prefektusánál tett panaszt egy fiatalember, mivel állítólag azért nem vették fel egy önkormányzati posztra, mert nem tud elég jól magyarul.
Eugeniu Avram kormánymegbízott fogadóóráján a panaszos, Radu Dorel Ciupcea elmondta, elfogadhatatlannak tartja, hogy helyette a vizsgára jelentkezett másik érdeklődőt alkalmazták a krasznabélteki polgármesteri hivatalba közönségszolgálati felelősnek, mivel állítása szerint vetélytársa kisebb jegyet kapott, és mindössze annyi volt az előnye vele szemben, hogy jól beszélt magyarul.
A prefektus kifejtette: amennyiben a felvételi kritériumok között szerepelt a magyar nyelv ismerete, úgy véli, az eljárás a jogszabályoknak megfelelően történt, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálják az esetet.
Ciupcea egyébként állítása szerint kommunikáció szakon végzett, és magyarul is ért valamennyit, kifejezni viszont nem tudja magát. Úgy vélte,esetében nem probléma, hogy nem beszéli a magyart, mivel szükség esetén kérhette volna nyelvismerettel rendelkező kollégái segítségét. Hozzátette: feljelentést tesz a Köztisztviselők Országos Ügynökségénél (ANFP), valamint az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD).
Lapunknak Kovács Jenő krasznabélteki jegyző kifejtette: tökéletesen nyugodt az eljárás szabályossága tekintetében, állítva, hogy – a helyi román nyelvű sajtóban megjelentekkel ellentétben – igenis szerepelt a magyar nyelv ismeretére vonatkozó feltétel a meghirdetett pályázatban. Rámutatott, az eljárásukhoz megkapták a Köztisztviselők Országos Ügynökségének jóváhagyását is, így nem férhet kétség ahhoz, hogy betartották a törvényt.
„Fel is hívtak Bukarestből a magyar nyelvre vonatkozó feltétel miatt, én pedig elmagyaráztam nekik, hogy a község lakosságának körülbelül 30 százaléka magyar, így jogos az elvárás. Nem is problémáztak tovább emiatt” – fejtette ki Kovács Jenő. A jegyző elmondása szerint egy legfelsőbb bírósági döntésre hivatkozott, mely tisztázza, milyen esetekben lehet feltételül szabni egy kisebbségi nyelv ismeretét.
A bíróság szerint – mely egy Kovászna megyei feljelentés nyomán tárgyalta a kérdést, mivel valaki panaszt tett, hogy a megyei közpénzügyi hatóság igazgatói állására vonatkozó kiírásban is szerepelt követelményként a magyar nyelv ismerete – egyébként kizárólag a közönségszolgálatosok esetén követelhető meg a nyelvtudás azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot.
Kovács Jenő rámutatott, Krasznabélteken épp ilyen munkakörbe kerestek embert, így indokoltan kérhették a magyarnyelv-tudást.
Babos Krisztina, Krónika (Kolozsvár)

Az autonómia népakarat
Izsák Balázs aláírta Szilágyi Zsolt EMNP-jelöltnek az államfőválasztásokon való indulását támogató kérdőívet. Az SZNT-elnök úgy vélte, ez az egyetlen helyes út az autonómiaügy érdekében, hiszen Kelemen Hunor a székelység önrendelkezését elutasító Victor Pontának kampányol.
A nap meglepetéseként említette az SZNT elnöke, Izsák Balázs (képünkön) az EMNP alelnökét és államfőjelöltjét, Szilágyi Zsoltot a szeptember 17-ei sajtótájékoztatón, és elmondta: augusztus 17-én felhívást tett közzé Egy millió szavazatot az autonómiára címmel, amelynek célja az volt, hogy a két magyarajkú romániai államfőjelölt a kampányban hozza szóba és kötelezze el magát nyilatkozatban Székelyföld autonómiája, illetve az SZNT autonómia-statútuma mellett, egységes kiállást tanúsítva a székelyek önrendelkezése ügyében.
Csak Szilágyi válaszolt
„A felhívás másnapján, augusztus 18-án Szilágyi Zsolt válaszolt, amelyben leírta, hogy többedmagával már 2004-ben a romániai parlament elé vitte az SZNT tervét, amelyről úgy gondolják, hogy megvalósítható a jelenlegi alkotmányos keretek között. Kelemen Hunortól máig nem kaptam választ, csak üzenetet gesztusok és nyilatkozatok formájában: szerinte Székelyföld autonómiája lehetetlen a jelenlegi helyzetben. Mi ezt az autonómia ellenzéseként értelmezzük” – fogalmazott Izsák Balázs a Deus Providebit Házban tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, úgy érti, hogy Kelemen Hunor az RMDSZ – amúgy hosszasan elhúzódó – autonómia-statútumának a kormánypartner PSD szimpatizánsai körében történő ellensúlyozására nyilatkozott eképpen.
Kelemen Pontának kampányol
„Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányol, aki miniszterelnökségét a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ellehetetlenítésével kezdte. Ebben az ügyben szolidarizálok a MOGYE magyar oktatóival. Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányol, aki kijelentette, hogy Romániában nem lesz magyar többségű régió. Ebben az ügyben perben állok az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanáccsal, Victor Pontával és Traian Băsescuval, a tárgyalás következő fordulója pedig holnap (szeptember 18-án – szerk. megj.) lesz. Nem tudok tapsolni a Victor Ponta melletti kampánynak azért sem, mert ismerem, hogy a bíróságon milyen érveket hozott fel az erdélyi magyarok, a székelyek jövője ellen. Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányok, akinek miniszterelnöksége alatt megromlott a Románia és Magyarország közötti jó viszony, és a 60 ezres marosvásárhelyi magyarság óhajával ellentétben nem jöhet létre Marosvásárhelyen magyar konzuli iroda. Továbbá Victor Ponta az SZNT európai polgári kezdeményezése ellen perel, és ha jól tudom, Kelemen Hunor még mindig a kormány tagja miniszterelnök-helyettesként. Azt vártuk volna, hogy Kelemen Hunor az autonómia mellett, és ne ellene lépjen fel” – sorakoztatta érveit Izsák Balázs, hangsúlyozva, hogy ezek ismeretében az önrendelkezés mellett már hosszú ideje elkötelezett Szilágyi Zsoltot, a Néppárt államfőjelöltjét támogatja, és aláírta a kérdőívet.
Az RMDSZ tervezete Columbo felesége
Szilágyi Zsolt elmondta, rég „egy táborban” vannak, az SZNT és az EMNT kitartó, szívós, következetes és becsületes munkája miatt kapott új lendületet a székelyföldi autonómia-mozgalom. „Rég zajlik a vita az erdélyi magyar közéletben, hogy melyik a helyes út. 25 évvel a rendszerváltozás után látjuk, hol tartunk, erről leltárt kell készíteni. Az autonómiáról bebizonyosodott, hogy népakarat. Az eddigi politika arra sem képes, hogy a kommunizmusban létező intézményeinket, mint a MOGYE-t, megtartsa. 2004-ben 90 év után először kényszerült arra a bukaresti parlament, hogy tárgyaljon a székelyek autonómia-igényéről, akkor 10-15 perces vita zajlott. Most reméljük, több lesz, ezért indítottuk elnökjelöltet, hogy ne az öltözőből, hanem a pályáról szóljunk bele a dolgokba. 2003-ban az Európa Tanács jelentése arra kérte a tagországokat, hogy kövessék az önrendelkezés jó példáit, és előzzék meg a konfliktusokat, ezért a román alkotmány nem tiltja, hanem politikai akarat mellett lehetővé teszi az autonómiát” – fogalmazott Szilágyi Zsolt, hozzátéve, hogy támogatása nem személyének, hanem az autonómiaügynek szól. Az RMDSZ autonómia-tervezetéről elmondta, olyan mint Columbo nyomozó felesége: folyamatosan szó van róla, de még senki nem látta, és nem is biztos, hogy létezik.
Gáspár Botond, Székelyhon.ro

Kétnyelvű utcatáblák Vásárhelyen
A marosvásárhelyi önkormányzat egymillió-százezer lejt különített el költségvetéséből a kétnyelvű utcanévtáblák elkészítésére – közölte Peti András alpolgármester a képviselő-testület keddi ülését követően.
Elmondta, az utcanévjegyzéket frissíteni fogják, hogy számba vegyék az elmúlt években létrehozott vagy átnevezett utcákat is, ugyanakkor a már elfogadott lajstromot is áttekintik, mivel több városlakó is jelezte, hogy több helyen gondok vannak a fordítással. Az alpolgármester szerint a naprakész jegyzék jóváhagyását követően kezdődhet el az utcanévtáblák kihelyezése.
Marosvásárhelyen jelenleg 430 utcában kizárólag román nyelvű táblák találhatók, és eddig csupán három utcában helyeztek ki kétnyelvű táblát. A Kétnyelvű utcaneveket Marosvásárhelyen elnevezésű civil csoport közleményben hívta fel a figyelmet, hogy július 30-án Peti András alpolgármester egy internetes portálnak azt nyilatkozta: szeptember 15-éig több mint 500 utcába kerül majd új, kétnyelvű tábla.
Az aktivisták idén májustól gyűjtenek aláírásokat a kétnyelvű marosvásárhelyi utcanévtáblákért, a petíciót pénteken adják át az elöljáróknak. Az ügy szakmai tanácsadója a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), amely ez év májusában feljelentette Marosvásárhely polgármesterét és a város jegyzőjét az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) a település utcanévtábláinak diszkriminatív jellege miatt. A CNCD július 31-én meghozott döntése a civileknek adott igazat.
Időközben a Maros megyei Káposztásszentmiklós Nyárád felőli bejáratánál ismeretlen tettesek lemázolták a kétnyelvű helységnévtábla magyar feliratát, a táblára egy obszcén üzenetet is ráfújtak.
Ferenczi György, Nyárádkarácson községközpont polgármestere elmondta, korábban soha nem történt hasonló eset a településen. „Valamilyen keleti nép sarja követhette el, mert nem tudom elhinni, hogy Romániában ilyen emberek élnének” – fogalmazott ironikusan, majd hozzátette: biztos abban, hogy nem a település román nemzetiségű lakosai festették le a helységnévtáblát.
Simon Virág, Vass Gyopár, Krónika (Kolozsvár)

Érdemben tárgyalta a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság Izsák Balázs keresetét
Szeptember 18-án érdemben tárgyalta Izsák Balázs keresetét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság. A Székely Nemzeti Tanács elnöke korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult panasszal Victor Viorel Ponta miniszterelnök, Traian Basescu államelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu, a szenátus akkori elnöke ellen, akik kijelentették: kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre Romániában a közigazgatási átalakítás során. Az Asztalos Csaba vezette Országos Diszkriminációellenes Tanács elutasította a panaszt azzal az indoklással, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi jog, és az alapvető emberi jogok megilletik az államhatalom intézményeit.
Úgy ítélve, hogy az államhatalom képviselőinek az a közigazgatási átalakításra vonatkozó szempontja, hogy Románia magyar nemzetiségű polgárait anyanyelvük és magyar nemzeti önazosságuk alkalamatlanná teszi arra, hogy az általuk lakott terület igazgatását ellásák, ezért ezeket a területeket román többségű közigazgatási egységekbe kell akár erővel is beolvasztani, súlyosan diszkriminatív, és ellentétes a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival és Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, Izsák Balázs a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon támadta meg ezt a döntést. Két halasztás után került sor tegnap az ügy érdemi tárgyalására. A bíróság elutasította a magas állami tisztséget betöltő alperesek összes eljárásjogi kifogását, de elutasította a felperes Izsák Balázs azon kérését is, hogy a döntés meghozatala előtt jogszabályértelmezést kérjen az Európai Unió Bíróságától a 2000/43/EK rendelet előírásainak alkalmazását illetően.
Ezen irányelv szerint közvetett megkülönböztetésnek minősül, és mint ilyen tilos akár egy „látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat”, amely az egy faji vagy etnikai származású személyeket más személyekhez képest különösen hátrányosan érint. Romániában ezt az irányelvet a 137/2003 számú kormáyrendelet ülteti gyakorlatba, amely büntet minden olyan aktív, vagy passzív magatartást is, amely következményei révén hátrányosan érint, vagy igazságtalan méltánytalan vagy megalázó bánásmódnak tesz ki egy személyt, egy csoportot, vagy egy közösséget más egyénekhez, csoportokhoz, vagy közösségekhez képest.
A felperest képviselő Kincses Előd ügyvéd rámutatott az alperesek több tíz oldalas válasziratainak ellentmondásaira, majd felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy egy olyan jog megvonását helyezték kilátásba a állami vezetők, jelen ügy alperesei, amelyet még a kommunista diktatúra ideján elfogadott 2/1968 számú törvény is elismer, nevezetesen azt, hogy a közigazgatási egységek létrehozásakor tekintettel kell lenni az etnikai kritériumra, és a lakosság kulturális kapcsolataira is. A bíróság az elsőfokú ítélethirdetést október másodikára tűzte ki.
A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata
Erdély.ma

A legfelsőbb bíróságon perelnek
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéken folytatódik az a per, amely az Országos Diszkriminációellenes Tanács egyik, a csíkszeredai közlekedésrendészetet elmarasztaló döntése nyomán indult.
A közlekedésrendészet által kirótt bírsággal kezdődtek, de utána két különböző perrel is folytatódtak egy csíkszeredai körforgalom közelében elhelyezett forgalmi tájékoztató táblák miatti bonyodalmak. A táblák a Nagyrét utcában épült barkácsáruház közelében találhatók, ott a körforgalmat és a táblákat is az áruházat építő beruházó készítette el. A táblák, amelyek kétnyelvűek ugyan, formájukban elütnek a hatályos szabványoktól, ezt bárki észlelheti. A közlekedésrendészet tavaly ősszel 1680 lejes pénzbírságot rótt ki a polgármesteri hivatalra, a jegyzőkönyv szerint azért, mert a táblák nem felelnek meg a szabványoknak és kétnyelvűek.
Diszkrimináló megállapítás
A rendőrségi jegyzőkönyv kétnyelvűségre vonatkozó utalása miatt Ráduly Róbert Kálmán polgármester a Diszkriminációellenes Tanácshoz nyújtott be panaszt, amely ennek helyt adott, és írásbeli megrovásban részesítette a rendőrséget. A határozatban a tanács tagja, Haller István különvéleményt is megfogalmazott, amely szerint ő ennél súlyosabb szankciót is szorgalmazna. A tanács döntését a rendőrség megfellebbezte a Marosvásárhelyi Ítélőtáablánál, amely ezt elfogadta és érvénytelenítette. A csíkszeredai polgármesteri hivatal pár nappal ezelőtt a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékhez nyújtott be fellebbezést az ügyben – tájékoztatott Paizs Gyöngyi Julianna, a városháza főjegyzője.
A perek folytatódnak
A szabványoktól elütő táblák miatt kirótt pénzbírság érvénytelenítését a polgármesteri hivatal a csíkszeredai bíróságon kérte, ezt elutasították, ezért a Hargita Megyei Törvényszéken fellebbeztek, de az ügy még nem zárult le. Hasonló ügyben, a Hargita Megyei Törvényszék előtti körforgalom szomszédságában, illetve a Márton Áron Gimnázium előtti útkereszteződésnél elhelyezett táblák miatt is bírósági eljárás van folyamatban, mert ezeken először magyarul, majd románul szerepelnek a helységnevek.
Egy feljelentés nyomán 2012-ben a prefektusi hivatal felszólította a polgármesteri hivatalt a táblák eltávolítására. Ez nem történt meg, a pert követően a Hargita Megyei Törvényszék 2013-ban döntött arról, hogy ez a fajta kétnyelvűség nem megengedett. A polgármesteri hivatal a Marosvásárhelyi Ítélőtáblánál fellebbezett, tavaly novemberben az ügyet visszautalták a Hargita Megyei Törvényszékre. A főjegyző elmondta, döntés még nem született. A közlekedési táblák a helyükön vannak, igaz, a gimnázium közelében nagyon megfakultak.
Kovács Attila, Székelyhon.ro

Lehet-e magyar többségű régió? – ítélet október 2-án
Két halasztás után szeptember 18-án érdemben tárgyalta Izsák Balázs SZNT-elnök keresetét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság abban a perben, amelyet azért indított, mert az ország vezetői szerint a magyarok alkalmatlanok egy régió vezetésére.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke először az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (ODT) fordult panasszal Victor Ponta miniszterelnök, Traian Băsescu államelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu, a szenátus akkori elnöke ellen, akik kijelentették: kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre Romániában a közigazgatási átalakítás során. Ezt azzal támasztották alá, hogy Románia magyar nemzetiségű polgárait anyanyelvük és magyar nemzeti önazonosságuk alkalmatlanná teszi arra, hogy az általuk lakott terület igazgatását ellássák, ezért ezeket a területeket román többségű közigazgatási egységekbe kell akár erővel is beolvasztani.
Mivel a panaszt az ODT elutasította a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva, Izsák Balázs a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon támadta meg ezt a döntést, mert szerinte a kijelentés súlyosan diszkriminatív, és ellentétes a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival és Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
A bíróság csütörtökön elutasította az alperesek eljárásjogi kifogásait, de elutasította a felperesnek azt a kérését is, hogy a döntés meghozatala előtt jogszabály-értelmezést kérjen az Európai Unió Bíróságától. A 2000. évi 43-as irányelv szerint – amelyet Romániában a 2003. évi 137-es számú kormányrendelettel ültettek gyakorlatba – közvetett megkülönböztetésnek minősül, és mint ilyen, tilos akár egy „látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat”, amely az egy faji vagy etnikai származású személyeket más személyekhez képest különösen hátrányosan érint. A romániai kormányrendelet büntet minden olyan aktív, vagy passzív magatartást is, amely következményei révén hátrányosan érint, vagy igazságtalan, méltánytalan vagy megalázó bánásmódnak tesz ki egy személyt, egy csoportot, vagy egy közösséget más egyénekhez, csoportokhoz, vagy közösségekhez képest.
Az Izsák Balázst képviselő Kincses Előd ügyvéd felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy egy olyan jog megvonását helyezték kilátásba az állami vezetők, amelyet még a kommunista diktatúra idején elfogadott 1968. évi 2-es számú törvény is elismer, nevezetesen azt, hogy a közigazgatási egységek létrehozásakor tekintettel kell lenni az etnikai kritériumra, és a lakosság kulturális kapcsolataira is. A bíróság az elsőfokú ítélethirdetést október másodikára tűzte ki.
Gáspár Botond, Székelyhon.ro

Közvetett megkülönböztetés
Szeptember 18-án érdemben tárgyalta Izsák Balázs keresetét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság. A Székely Nemzeti Tanács elnöke korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult panasszal Victor Viorel Ponta miniszterelnök, Traian Băsescu államelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu, a szenátus akkori elnöke ellen, akik kijelentették: kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre Romániában a közigazgatási átalakítás során. Az Asztalos Csaba vezette Országos Diszkriminációellenes Tanács elutasította a panaszt azzal az indoklással, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi jog, és az alapvető emberi jogok megilletik az államhatalom intézményeit.
Izsák Balázs a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon támadta meg ezt a döntést. Két halasztás után került sor 18-án az ügy érdemi tárgyalására. A bíróság elutasította a magas állami tisztséget betöltő alperesek összes eljárásjogi kifogását, de elutasította a felperes Izsák Balázs azon kérését is, hogy a döntés meghozatala előtt jogszabály-értelmezést kérjen az Európai Unió Bíróságától a 2000/43/EK rendelet előírásainak alkalmazását illetően. Ezen irányelv szerint közvetett megkülönböztetésnek minősül, és mint ilyen, tilos akár egy „látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat”, ha bizonyos faji vagy etnikai származású személyeket más személyekhez képest különösen hátrányosan érint. A bíróság az elsőfokú ítélethirdetést október másodikára tűzte ki.
A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata
Közlemény
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Döntött a diszkriminációellenes hatóság: nem tagadta a holokausztot Victor Ponta
Nem tagadta a holokausztot Victor Ponta miniszterelnök, amikor Traian Basescu tízéves államfői ténykedésének következményeit a náci rezsiméhez hasonlította – tájékoztatta az MTI-t csütörtökön az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) előző napi döntéséről Asztalos Csaba, a testület elnöke. A politikust „gondatlanságból elkövetett" holokauszttagadásért jelentette fel a hatóságnál az ActiveWatch médiafigyelő szervezet, mert megítélése szerint a kijelentés – még ha nem is szándékosan – a nácizmus bűneit bagatellizálja, és ezzel sérti a holokauszt áldozatait. A CNCD felmentő határozatánál azt vette figyelembe, hogy a nyilatkozat nem utal a zsidó közösségre, s nem a zsidó közösség panaszkodott diszkriminációra – magyarázta Asztalos Csaba. Hozzátette: a határozat indoklásában a CNCD mindazonáltal elhatárolódik az összehasonlítástól, amelyet a maga részéről „enyhén szólva szerencsétlennek" tart.
„Megkerestük az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézetet, illetve a zsidó hitközség vezetőit: mindkét részről úgy értékelték, hogy ezt nem lehet holokauszt-tagadásnak minősíteni" – számolt be a CNCD elnöke. Az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban tartózkodó Ponta egy Facebook-bejegyzésben üdvözölte a CNCD határozatát, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy hasonlatával megbántotta mások érzékenységét. „Megértettem, hogy az ilyen üzenetek félreérthetőek, téves benyomást kelthetnek, és egész biztos, hogy nem teszek többé ilyen hasonlatokat (...) Románia leendő elnökeként vállalom, hogy a jövőben elkerülöm az ilyen helyzeteket, és figyelni fogok nyilatkozataim várható következményeire" – írta az államfői tisztségre pályázó szociáldemokrata politikus. Ponta szerdán a zsidó újév (rós hasána) alkalmából hivatalos üzenetben köszöntötte a romániai zsidó közösséget és az egész zsidó népet, hangsúlyozva, hogy ez az „öröm, a múltidézés és megbocsátás ünnepe". A Basescu-korszakot a náci rezsimhez hasonlító kormányfői kijelentést korábban Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke is botrányosnak nevezte, és felszólította az európai szocialistákat, hogy határolódjanak el tőle. Szeptember elején, a kijelentés elhangzása után közleményben tiltakozott Aurel Veiner parlamenti képviselő, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke is, mérhetetlen és elfogadhatatlan politikai hibának minősítve a kormányfő hasonlatát.
MTI, Erdély.ma

Polgármester úr!
Több mint kétszázezer Maros megyei magyar érdekvédelmére vállalkozó politikai vezetőként fogalmazom meg észrevételeimet a Népújság szeptember 24-i számában megjelent fizetett hirdetésére, nyílt levelére, vállalva annak kockázatát, hogy nem mindenki ért egyet véleményemmel.
Őszintén csodálkozom, hogy bár az elmúlt esztendőben Önnel közösen sokat tettünk azért, hogy a román–magyar viszonyok politikai konnotációban is pozitív előjellel változzanak, de mégis úgy tűnik, visszatérünk a tavaly nyári Vásárhelyi Forgatag margóján támadt vitánkhoz. Persze, ez önmagában nem baj, hiszen a párbeszéd az, ami a vitás kérdések megoldásában előrevisz. Ellenben az inszinuáció, a gyanú lebegtetése, a sejtelmes rágalmazás, avagy a könnyelműen eldobott retorikus vádaskodás nem tesz jót a párbeszédnek.
Többször is nyilvánosan elmondtam, hogy én a kulturált dialógus híve vagyok, dacára annak, hogy bár 25 éve gyakoroljuk, tanulgatjuk, olykor erőltetve kínozzuk a társadalmi párbeszédet, valami okán mégsem sikerül a mételyező előítéleteket kiküszöbölni, egymást türelmesen és nyitottan meghallgatni, a felmerülő kérdésekben széles körben konzultálni. Ennek ellenére sem mondok le a párbeszédről, ezért fogalmazom meg most is észrevételeimet.
Kisebbség és többség között az odahajított morzsák és az orrunk előtt elhúzott mézesmadzagok nem sokat javítanak a viszonyon. Merő illúzió azt gondolni, hogy a szűken mért és nyögvenyelt kedvezésekkel a kisebbség teljes jogú polgári tekintélyt nyer.
A Székelyföld statútumtervezet világosan fogalmazza meg azokat az elveket, melyek ebben a térségben megnyugtatóan rendeznék románok és magyarok viszonyát. Ez a közvitára bocsátott törvénytervezet, meggyőződésem szerint, az utóbbi évtizedek egyik legjobb párbeszédalapja, amit kár lenne többségi státusból gőgösen leseperni az asztalról. Nem az első alkalom, amikor Ön azt hangoztatja, hogy a román és magyar közösség békés együttélésének elősegítésére vállalkozik. Ezt az állítását meggyőzően erősítheti, amennyiben vállalja az érdemi vitát, társadalmi párbeszédet.
A rágalmazás rágalmazást, az ellenségeskedés ellenségeskedést, a türelmetlenség türelmetlenséget, a bosszú bosszút szül. Mindenkinek van a tarsolyában elrettentő példa, obskúrus politikai érdekhajhászás, de ezekkel csak sárt dobálnánk egymásra, további elégedetlenkedést, a kiábrándulást fokozva a polgárok körében. Ezzel szemben kérdés az, hogy pozitív példák vannak-e tarsolyunkban? A Székelyföld statútum ilyenekre épül – a dél-tiroli autonómiamodellre, az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Nagygyűlés vállalásaira, a Helyi Autonómia Európai Chartájának előírásaira és sok más Európa tanácsi ajánlásra –, javasolom, induljunk ki ezekből.
Ami marosvásárhelyi tanácsos kollégáinkat illeti, érthető, hogy nem önös érdekek mentén, hanem közösségi jogosítványokkal felvértezve politizálnak. Az RMDSZ, ha mégoly közhelyszerűen hangzik is, nem adta fel érdekvédelmi szövetség státusát. Az érdekvédelem, szemben a pártérdekekkel, sokkal összetettebb, széles körű konzultáció eredményeként született döntésekben nyilvánul meg. Ezért kérem, ne csodálkozzon azon, hogy az RMDSZ tisztségviselői elvileg nem önjáró politikai kalandorok.
Ami pedig a gyerekeket illeti, hadd kérdezzem meg Öntől, mi a véleménye, mit gondolhatnak, amikor Marosvásárhely iskoláinak a nagy többsége román személyiségek nevét viseli, az igazgatók jelentős többsége román nemzetiségű, amikor a Diszkriminációellenes Tanács több ízben marasztalta el a különböző közintézményeket az anyanyelv használati jogának korlátozása miatt, amikor az utcanévtáblák 25 év múltán is egynyelvűek. Nem csodálkozom azon, hogy nyelvhasználati és kulturális jogaikban visszaszorítva, kisebbségi tudatban nőnek fel. Több évtizede beszélünk arról, hogy a román nyelvet idegen nyelvként kellene tanítani gyermekeinknek, akiknek megtanítják ugyan az archaikus nyelvű román költeményeket, de nem tanítják meg kenyeret vásárolni a sarki boltban. Nem folytatom a felsorolást, hiszen nem az ellentéteket akarom elmélyíteni, hanem párbeszédet kezdeményezni.
Az RMDSZ, dacára az Ön szélsőséges megközelítésének, az elmúlt 25 évben kormányzati tisztségviselői révén is tekintélyt és elismerést vívott ki magának.
Sajnos, Ön durva rágalmazó kesztyűt hajított el, én jóhiszeműen a dialógus kesztyűjét veszem fel. Maradjunk ebben, polgármester úr!
Brassai Zsombor,az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke
Népújság (Marosvásárhely)

Pert nyert a CEMO munkatársa a marosvásárhelyi Helyi Rendőrség ellen
A közelmúlt eseményei alapján kijelenthetjük, hogy a marosvásárhelyi karhatalmi intézmények tagjai a magyar közösséget érintő ügyek – tiltakozások, tüntetések, rendezvények – esetén elfogultak és előszeretettel osztogatják túlkapás-gyanús büntetéseiket.
A CEMO munkatársait sem kerülte el ez a jelenség, a rendőri intézkedések nyomán bírósághoz fordultunk, és minden egyes, a Helyi Rendőrség ellen kezdeményezett perünket megnyertük. A legutóbbi perünk ezen a héten zárult sikerrel, ez már a második bírósági döntés, amely a CEMO munkatársának adott igazat, és mindkét esetben a marosvásárhelyi Helyi Rendőrség által kirótt pénzbírság törlésre került.
Bemutatjuk röviden az ügyeket
A legutóbbi sikeres kimenetelű per a Kétnyelvű kaputáblák Marosvásárhelyen kampányunkhoz kötődik. Az akció során a CEMO önkéntesei kétnyelvű kaputáblákat adományoztak a város lakóinak. Tavaly áprilisban a CEMO egyik önkéntes, kaputáblákat osztogató csapatát egy román nemzetiségű személy feljelentette, ennek következtében a marosvásárhelyi Helyi Rendőrség az akció koordinátorát, Horváth Kovács Ádámot, törvénytelen reklámanyag-osztogatás jogcímen 1500 lej bírsággal sújtotta. Noha a jegyzőkönyvet nem közölték ki, 2013 decemberében munkatársunk végrehajtó levelet kapott a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal Adóbehajtó osztályától, amelyben megjelent az 1500 lejes pénzbírság.
Munkatársunk megóvta a Marosvásárhelyi Bíróságon a büntetést, amely 2014. szeptember 23-án helyet adott az óvásnak, így a bíróság a 2014/3882-es Határozatával eltörölte az 1500 lejes bírságot. Kollegánk nem fordult ügyvédhez, a tárgyalások során saját maga érvelt, és a peranyagok előkészítésében egy fiatal lelkes joghallgató segített neki.
A másik ügy egy régebbi kiemelt akciónkhoz kötődik, azért említjük meg, mert ez is sikerrel zárult, és a tárgyalások során munkatársunk sajt maga képviselte álláspontját. Szervezetünk tagját 2012-ben is megbírságolta a Marosvásárhelyi Helyi Rendőrség. A marosvásárhelyi, akkor még Kettes számú Általános Iskola (jelenleg Dr. Bernády György) igazgatója 2012 februárjában rendőrökkel vitette el az iskola épületéből Horváth-Kovács Ádámot, az iskola szülői munkaközösségének tagját, aki magyar nyelvű beadványt szeretett volna benyújtani a két-tannyelvű intézményben. Az iskolában a magyar tagozaton tanuló gyermekek szüleinek egy csoportja korábban kétnyelvű feliratokat helyezett ki. A magyar nyelvű dokumentum – amelynek iktatását az igazgatónő megtagadta – a feliratok adományozásáról szóló irat volt. Codruta Băciuţ iskolaigazgató arra hivatkozva utasította el a dokumentum iktatását, hogy Romániában a hivatalos nyelv a román.
Riasztása nyomán hat rendőr érkezett az iskolába, akik kollégánkat bekísérték a Rendőrségre és illetéktelen behatolás jogcímen ötszáz lej bírságot róttak ki rá. Munkatársunk megóvta a jegyzőkönyvet, és a törvényszék megállapította, hogy a büntetés súlya nem volt összhangban a „tett” súlyával, ezért törölte a pénzbüntetést. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács ugyanakkor nyelvi diszkrimináció jogcímen figyelmeztetésben részesítette a marosvásárhelyi 2-es Általános Iskola akkori igazgatóját.
A fentiek fényében a CEMO munkatársai úgy vélik, hogy a mostanában gyakorivá vált rendőri túlkapások ellen érdemes fellépni, nem hátrálhatunk meg, hiszen jogos követelésekről van szó, a rendőri eljárások megkérdőjelezése és elutasítása sikerrel végződhet.
Az általunk bemutatott esetek mutatják, bebizonyíthatjuk igazunkat. Reméljük, hogy egyre többen élnek majd ezzel a lehetőséggel, és nem fogadják el a karhatalmi túlkapásokat. Sok sikert kívánunk a legutóbbi villámcsődületen megbírságolt személyeknek.
Civil Elkötelezettség Mozgalom
Erdély.ma

Magyar orvosképzés: Strasbourgig is elmennek
Akár az Emberi Jogok Európai Bíróságához is elmennek a MOGYE-nek a magyarokra nézve diszkriminatív illegális chartája ügyében, amennyiben Romániában elveszítenék a pereket – nyilatkozta Kincses Előd ügyvéd.
Jelenleg két per van folyamatban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet (MOGYE) érintően a bukaresti táblabíróságon. Az RMOGYKE és az RMDSZ az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (ODT) fordult, mert úgy vélték, a charta diszkriminatív a magyarokra nézve. Miután az ODT etnikai szavazással – a románok ellene, a magyarok mellette – nem adott nekik igazat, bíróságon fellebbeztek a döntés ellen (Kincses szerint miután az RMDSZ kormányra került, már nem képviseltette magát a perben).
Ebben az ügyben a bukaresti táblabíróság szeptember 19-én úgy döntött, hogy szünetelteti, míg a másikban végleges döntés születik. A „másik” per tárgya, hogy az RMOGYKE és az MMDSZ kérte az ODT-t, hogy állapítsa meg: a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottságnak (ARACIS) sztenderdje törvénytelen. Az ARACIS szerint a magyar nyelvet nem lehet használni a klinikai gyakorlatoknál, csak az elméleti oktatás során.
„Ezt a sztenderdet a MOGYE chartájában kiterjesztették a teljes gyakorlati képzésre. Csakhogy a jog értelmében az ARACIS szabályozása nem is létezik, hiszen létrejöttéhez szükséges a tanügyminisztérium jóváhagyása és meg kell jelennie kormányhatározatban. Ezek közül egyik feltétel sem teljesült. Ráadásul a sztenderdet az új felsőoktatási törvény előtt tették közzé a honlapon, tehát a jogszabály felülírta” – mondta szeptember 29-én Kincses Előd, hozzátéve, hogy az ügy három hónapja a legfelső ítélőtáblán van, de még nem tűzték ki a tárgyalás időpontját.
Azt is elmondta, hogy a napokban fény derült arra, hogy a MOGYE illegális chartáját magyar bíró szavazata „mentette meg”. „Kézhez vettem a 2014. április 23-án lezárult per iratát, amelyet az RMDSZ, az MMDSZ, az EMNT, az EMNP és az MPP indított a MOGYE kétharmados román többségű szenátusa által elfogadott charta ellen, azért, mert sérti a tanügyi törvényt. A Tanka Attila, Andreea Ciucă és Mona Baciu által alkotott bírói testület három hét gondolkodási idő után elutasította a panaszt, ezért a charta jogerőre emelkedett. Ezt eddig is tudtuk, de a periratból most derült ki, hogy Mona Baciu különvéleményt fogalmazott meg, és leszögezte: a chartából ki kell venni a diszkriminatív ARACIS-sztenderdet és az ezen alapuló 46. szakaszt. Mona Baciu szerint a meg nem semmisítés sérti Románia alkotmányát, ezért módosítani kell a chartát” – ismertette az ügyvéd.
Elmondta, a különvéleményt átnyújtja a MOGYE magyar tagozata képviselőinek, valamint leteszi mindkét bukaresti perhez is. „Ez komoly vonatkozási alap lehet a továbbiakban, és bízom abban, hogy megfelelő döntés fog születni. Ha mégis elveszítenénk mindkét pert, akkor az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk, és ott kizárt, hogy ne legyen sikerünk” – fogalmazott az ügyvéd.
Gáspár Botond, Székelyhon.ro

Pert nyert a Cemo a helyi rendőrség ellen
Pert nyert a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) a Marosvásárhelyi Helyi Rendőrséggel szemben, így nem kell kifizetnie az ingyenes, kétnyelvű kaputáblák osztogatása miatt kirótt bírságot.
Amint arról korábban beszámoltunk, a vásárhelyi szervezet önkéntesei 2013-ban kétnyelvű táblákat adományoztak az igénylőknek, a Cemo egyik aktivistáját, Horváth Kovács Ádámot azonban egy román nemzetiségű személy feljelentette, ennek következtében a helyi törvénytelen reklámanyag-osztogatás jogcímen 1500 lejes bírsággal sújtotta.
Noha a jegyzőkönyvet nem kézbesítették ki, 2013 decemberében Horváth Kovács Ádám levelet kapott a polgármesteri hivatal adóbehajtó osztályától, amelyben megjelent az 1500 lejes pénzbírság. Az érintett megóvta a büntetést a bíróságon, s a pár nappal ezelőtti döntés értelmében mégsem kell fizetnie.
Egyébként ez már a második alkalom, hogy a Cemo pert nyer a helyi rendőrséggel szemben. 2012-ben, az akkor még 2-es számú általános iskola akkori igazgatója nem akarta iktatni a Cemo magyar nyelvű beadványát, és rendőrökkel vitette el Horváth Kovács Ádámot, aki akkor 500 lejes pénzbírságot kapott.
Az érintett óvást nyújtott be, a törvényszék pedig törölte a pénzbüntetést. Mi több, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) nyelvi diszkrimináció jogcímen figyelmeztetésben részesítette a marosvásárhelyi 2-es iskola akkori igazgatóját.
A Cemo munkatársai közleményben szögezték le: a mostanában gyakorivá vált rendőri túlkapások ellen érdemes fellépni, és arra buzdítják a szeptember 16-ai Skócia-párti villámcsődület megbírságolt résztvevőit, hogy forduljanak bátran a bírósághoz.
Simon Virág
Krónika (Kolozsvár)

Belföldi hírek
Megalapozatlan az SZNT panasza
Elutasította a bukaresti táblabíróság tegnap a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének a miniszterelnök és az államfő ellen emelt diszkriminációs panaszát: Izsák Balázs azt sérelmezte, hogy a román vezetők kizártnak nevezték egy magyar többségű régió létrehozását Romániában.
A panasszal egy évvel ezelőtt Izsák Balázs először az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult. A testület úgy ítélte meg, hogy a román vezetőknek egy magyar többségű régiót kizáró kijelentései nem lépték túl a szabad véleménynyilvánítás határait, és nem minősíthetők a magyar nemzetiségű személyek elleni izgatásnak. Ezen határozat és több magas rangú politikus ellen emelt panaszt a táblabíróságnál az SZNT elnöke. A bukaresti táblabíróság tegnap közzétett elsőfokú ítéletben megalapozatlannak találta és elutasította Izsák Balázs beadványát. A döntés nem jogerős, ellene tizenöt napon belül lehet fellebbezni.
MOGYE: bővült a magyar keret
Kibővítette az oktatási minisztérium tizenöttel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) orvosi karának magyar tagozatán a tandíjmentes helyek számát – az intézkedésről Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes és Mihnea Costoiu, felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter állapodott meg. Szilágyi Tibor professzor, az egyetem korábbi rektorhelyettese üdvözölte a magyar keret kibővítését, de megjegyezte, hogy a minisztérium ugyancsak tizenöt hellyel bővítette a román tagozat keretét is. Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője kijelentette: a pluszhelyek nem oldják meg az egyetem alapvető problémáját, nem rendezik az egyetem magyar tagozatának státusát.
Érték- és érdekvédelemre buzdít Semjén
Ha nem tudjuk felmutatni értékeinket, helyettünk senki sem teszi meg. Ha nem állunk ki érdekeink mellett, más nem fogja megtenni helyettünk – jelentette ki tegnap Semjén Zsolt Székelyudvarhelyen. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a XXII. Őszi Vásár és Kiállítás szervezői meghívására érkezett Székelyföldre, és tegnap találkozott a történelmi egyházak Hargita megyei vezetőivel is. Ennek keretében beszámolt a magyar kormány főbb intézkedéseiről, köztük a határon túli magyarságot is érintő eredményekről.
Több pénz védelmi célokra
Románia NATO-tagságának tizedik évfordulója alkalmából tegnap Bukarestben megnyitották az észak-atlanti szövetség ballisztikus rakéták elleni védekezését bemutató kiállítást. A rendezvényen Victor Ponta miniszterelnök megerősítette,  Románia három évig fokozatosan növelni fogja védelmi költségvetését, amíg a katonai kiadások el nem érik a GDP 2 százalékát. Kifejtette: a NATO által nyújtott közös biztonság nincs ingyen, de Románia megbízható szövetséges, és kész eleget tenni vállalt kötelezettségeinek.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ki kell fizetnie Dorin Floreanak a Víkend-telepi magyar nyelvű segélykérés ügyében kiszabott bírságot
A bukaresti táblabíróság szerint jogos az 1000 lejes büntetés, amelyet az Országos Diszkriminációellenes Tanács rótt ki, mert diszkriminatívnak ítélte a polgármesternek az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát.
Dorin Florea azt mondta, hogy az önkormányzat nem alkalmazhat olyan bemondót a rádióhoz, aki beszéli a világ összes nyelvét, miután nem engedték meg Kincses Előd ügyvédnek, hogy magyar nyelven szólítsa a strandon elveszett unokáját. Időközben a helyi önkormányzat határozatot fogadott el, amely szerint több nyelven lehet segítséget kérni a Víkend-telepen. (erdély fm)
Transdindex.ro

"Elkallódott" a magyargyalázó műsorvezető dossziéja
„Elkallódott” az a bűnvádi feljelentés, amelyet a Minta Egyesület elnöke, Tőke Ervin nyújtott be a csíkszeredai bírósági ügyészségre szeptember 5-én gyűlöletkeltés és a közrend megzavarása miatt Radu Banciu ellen.
Mint ismert, Tőkés Ervin azért fordult a vádhatósághoz, mert a B1 TV műsorvezetője a Lumea lui Banciu augusztus 27-i adásában apokaliptikus képet festett a székelyek esetleges autonómiájának következményeiről.  „Ha a parlament elfogadja az autonómiatörvényt, Székelyföldön mészárlások lesznek. A régióban élő románokat megfosztanák az összes joguktól” – jelentette ki többek között a műsorban.
Csíkszereda: nincs már nálunk
Egy hónappal a feljelentés benyújtása után a maszol.ro arra volt kíváncsi, hogy mi lett a sorsa az ügyészségi dossziénak. Ezért október elején megkerestük a csíkszeredai bírósági ügyészséget azzal a kérdéssel, hogy indult-e bűnvádi eljárás Radu Banciu ellen.
Alexandra Zernovean szóvivő lapunknak elmondta: Tőke Ervin bűnvádi feljelentését az 1728/2014-es számmal iktatták augusztus 27-én. Utóbb azonban úgy döntöttek, hogy az ügy nem tartozik a hatáskörükbe, ezért átutalták Bukarest első kerületének bírósági ügyészségéhez. „Erre nem áll módomban válaszolni” – jelentette ki a szóvivő, amikor arról kérdeztük, hogy miért haladja meg ez az ügy a csíkszeredaiak hatáskörét.
Bukarest: nincs még nálunk
A maszol.ro ezután Bukarest első kerületének bírósági ügyészségéhez fordult ugyanazzal a kérdéssel: indul-e bűnvádi eljárás Radu Banciu ellen? Florin Mircea Popa szóvivő időt kért, és most küldött e-mailben választ. E szerint a lapunk által megnevezett dosszié nem szerepel a nyilvántartásukban (vagyis megtörténhet, hogy nem is jutott el még Bukarestbe). „Nem kizárt azonban, hogy a dosszié a bírósági ügyészség főügyészének levelezési mappájába került” – magyarázta a szóvivő.
Mint ismert, az ActiveWatch nevű civil szervezet magyarellenes gyűlöletkeltésért az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA) és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) is bepanaszolta a B1 TV műsorvezetőjét. Tavaly az RMDSZ is bepanaszolta a két hatóságnál Banciut, ám a CNA elnézte a rágalmazásait.
A CNCD nem vizsgálódhat
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba a maszol.ro-nak elmondta: az intézmény nem foglalkozhat Radu Banciu kijelentéseivel, éppen amiatt, mert ügyészségi ügy lett belőle. „Ilyen esetekben hagynunk kell, hogy előbb az ügyészség folytassa le a vizsgálatokat” – magyarázta. Hasonló szabály érvényes az audiovizuális tanácsra is.
Cs. P. T.
 
maszol.ro

Kivételezett az ortodox egyház
A kovásznai Tündérvölgyben lévő Fenyő Szállodával lepte meg az „angyal” a Hargita-Kovászna Ortodox Püspökséget tavaly karácsonyra.
A korábban az állami protokollalaphoz tartozó ingatlan sürgősségi kormányrendelettel került az egyház vagyonkezelésébe, átvétele óta jelentős felújítási munkálatokat végzett az új tulajdonos. A sürgősségi kormányrendeletet a brassói táblabíróságon és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál is megtámadták. Brassóban az ügyet hétfőn tárgyalták, a döntés szerint az alkotmánybírósághoz továbbították a dossziét.
A 2013/114-es sürgősségi kormányrendelet állami magántulajdonból, az állami protokollalap kezeléséből ugyancsak állami magántulajdonban, a felekezetek államtitkárságának, célirányosan Hargita és Kovászna megye Ortodox Püspökségének kezelésébe adta a szállodai célokra épült ingatlant. Parkkal, sportpályákkal, legelővel, borvízforrással, mofettával, kezelőközponttal együtt. A kormány adománya szemet szúró, felháborító, megkülönböztetett módon emeli ki az ortodox egyházat, hisz a helyi történelmi felekezetek hasonló ajándékban nem részesültek – véli Gazda Zoltán. Elhatározta, jogi úton támadja meg a sürgősségi kormányrendeletet. Sikerült további húsz magánszemélyt (kovásznaiak és sepsiszentgyörgyiek), mellettük a kovásznai két református egyházközösséget, a sepsiszentgyörgyi unitárius egyház kovásznai filiáját is meggyőznie az ügy fontosságáról (szerette volna, ha a katolikus egyház és az önkormányzat is a felperesek között van, de ezt nem vállalták – jegyezte meg Gazda), és pert indítottak a brassói táblabíróságon. A hétfői tárgyaláson a bírák úgy döntöttek, az ügyet az alkotmánybírósághoz továbbítják. A felperesek brassói ügyvédje szerint ez jó jel, azt mutatja, ténylegesen foglalkoznak az üggyel – mondotta Gazda. Elégedetlenek a válasszal
A perrel párhuzamosan a Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (ODT) is panaszt tettek. A hivatal írásos válaszában tudatja: nem tartják diszkriminatívnak a sürgősségi kormányrendeletet, mivel nincs viszonyítási alapjuk. Ugyanakkor azt is leírták: tudják, hogy az ügyben jogi eljárást is kezdeményeztek, az igazságszolgáltatásra bízzák a döntést. Alátámasztásként így fogalmaztak: úgy vélik, hogy az ortodox egyház – a román állam alapvető intézménye – lényeges szereppel bír a román identitás megőrzésében. Ugyanezzel a mondattal támasztották alá a tulajdonosváltás szükségességét a megtámadott jogszabályban is. Az ODT válasza nem elégítette ki a panaszosokat. A huszonegy magánszemély részéről újabb beadványt, fellebbezést iktattak, bővített átiratban. Nem valószínű, hogy az ortodox egyház ellenében kapjanak választ, de az ügyet semmiképp nem hagyják abba. Mivel magánszemélyekként tettek panaszt, további lépésként a Strasbourgi Emberjogi Bizottsághoz is fordulhatnak – körvonalazta a lehetséges fejleményeket Gazda. Titok Sepsikőröspatakon
Az ODT-tól kapott válaszlevélhez csatolták azoknak az ingatlanoknak a listáját, melyeket az ortodox egyház kapott vagyonkezelésébe. Gazda pontatlannak, hiányosnak ítéli meg a listát, melyben öt létesítményről van szó. Egy-egy Gorj, Suceava és Ialomiţa megyében, kettő Kovászna megyében. Mint kiderült, a Fenyő Szálló tavalyi átruházása mellett 2011-ben, a 2011/902-es kormányrendelettel egy sepsikőröspataki ingatlant is megkapott az ortodox egyház. Utánanéztünk, az ingatlan korábban a Román Hírszerző Szolgálat kezelésében volt. 595 négyzetméteres telekből, kétszintes, 44,5 négyzetméter alapterületű, 89 négyzetméter teljes felületből álló ingatlanról van szó. 2011. március 10-én (296-os sz. átirattal) kérte a püspökség az ingatlant a hírszerzőktől hátrányos helyzetű családok elszállásolása, szociokulturális tevékenységek céljára. A kérés gyorsan megoldódott, április 28-án a 490. sz. átirattal az egyház elfogadta, hogy kormányhatározat döntsön az ingatlan átruházásáról. A kormányhatározat szeptember elejére meg is született. Minderről hivatalos iratok tanúskodnak, az viszont szinte hihetetlen, hogy az átruházásról semmit nem tudnak még ma sem Kőröspatakon. Tegnap Ana Diana Panaite jegyzőnőt kérdeztük – ő 2011-ben is tisztségben volt –, de azt mondta, nem tud róla, hogy az ortodox egyháznak adminisztrációban lévő vagyona lenne Kőröspatakon, a községi nyilvántartásban sem szerepel. Kisgyörgy Sándor polgármester is meglepődött: semmit nem tud községbeli ortodox egyházi fennhatóságú tulajdonról, mi több, azt sem sejtette, hogy korábban a hírszerző szolgálat kezelésében volt a község egyik ingatlanja... Mindennek utána kell járnia – jelentette ki. Újabb adomány
Az ortodox egyház kegyeit továbbra is keresi a kormány. Az elnökválasztási kampány dandárjában, a hétfői Hivatalos Közlönyben (745. sz.) jelent meg a 866-os határozat, mellyel Moldova és Bukovina Érseksége ingyenesen kapott tulajdonba a Ceahlău községhez tartozó Durău faluban hat villát és egy polivalens termet. A villák egyenként több mint 150 négyzetméteresek, a terem 4500 négyzetméter. Az ingatlanok eddig a felekezetek államtitkárságának kezelésében voltak, 1990-től az illető érsekség ingyenes használatában: idősek és ellátás nélküli személyek védelmére szakosodott létesítmény alapítására, ahol közhasznú kulturális eseményekre is sor kerülhet. Ezek az események a közmorál erősítését, a nemzeti és felekezeti megbékélést hivatottak szolgálni. A polivalens termet országos és nemzetközi ökumenikus központ működtetésére használhatta eddig is az érsekség – adta hírül a központi sajtó.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Beperelte a rendőrséget a bántalmazott holland-magyar tolmács
Beperelte a marosvásárhelyi rendőrséget egy holland–magyar tolmács, akit állítása szerint múlt év decemberében azért bántalmaztak a rendőrség székházában, mert nyelvi jogait próbálta érvényesíteni. Amint arról Landman Gábor az MTI-t tájékoztatta, 2013. december 24-én hivatalos holland–magyar fordítóként egy holland újságíró számára próbált szerződéses megbízás alapján tolmácsolni az önkormányzatnak alárendelt marosvásárhelyi rendőrségen.
„Tartsák tiszteletben a román alkotmányt”
A városi rendőrség bejáratánál azt kérte, biztosítsanak számára magyar nyelvű ügyfélszolgálatot. Amikor kérését negyed óra múltán sem teljesítették, felszólította a rendőrséget, hogy tartsák tiszteletben a román alkotmány 120. cikkelyét, amely a kisebbségi anyanyelvhasználat önkormányzatokra vonatkozó kereteit rögzíti.
Állítása szerint kérését angol, német, francia és holland nyelven is megismételte, de válasz helyett a rendőrség rohamegysége megbilincselte és egy szobába tuszkolta, ahol azt tanácsolták neki, hogy ne robbantson ki forradalmat. A tolmács egy, a nyelvi jogokat összegző füzetből próbálta idézni jogait, de megpróbálták kitépni a kezéből a füzetet, majd elsötétítették a szobát, és az egyik rendőr hátba vágta.
Azért, mert holland állampolgár?
Landman Gábor szerint csak ezt követően igazoltatták. Miután a rendőrök szembesültek azzal, hogy Hollandiában született holland állampolgárral van dolguk, azt sérelmezték, hogy miért tud olyan jól magyarul. A tolmács Hollandia bukaresti nagykövetének javaslatára perelte be a marosvásárhelyi intézményt.
Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség igazgatója az MTI-nek hétfőn kijelentette, álláspontja szerint alkalmazottai szabályszerűen jártak el az ügyben. „Mi a magyar anyanyelvű román állampolgárok számára kell hogy biztosítsuk az anyanyelvhasználat jogát. Ő holland állampolgárként igazolta magát. Ha egy holland állampolgár kirgiz nyelven akar velünk beszélni, nem vagyunk kötelesek a kérését teljesíteni” – magyarázta a rendőrfőnök.
Szerintük provokáció volt
A rendőrparancsnok azt elismerte, hogy Landman Gábor esetében csak később derült ki, hogy nem román állampolgár, akit Marosvásárhelyen megillet a magyar nyelv használatának a joga. „Hogyan feltételezhettük volna, hogy román állampolgár?” – tette fel a kérdést.
A rendőrfőnök kijelentette, nem azért bilincselték meg Landmant, mert magyarul akart beszélni a rendőrségen, hanem azért, mert „agresszív, provokatív módon járt el”, és hosszú ideig nem volt hajlandó igazolni magát. „Egy előre kitervelt provokáció tervével jött hozzánk, hogy valaki számára bizonyítsa, milyen rosszul bánnak itt az emberekkel” – magyarázta Bretfelean.
Panaszt tett
A rendőrfőnök elmondta, Landman Gábor az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) is bepanaszolta a marosvásárhelyi rendőrséget, panaszát azonban elutasították. Landman pere pénteken kezdődik a városi bíróságon. Marosvásárhely lakosságának már csak 45 százaléka vallotta magyar nemzetiségűnek magát a legutóbbi romániai népszámláláson.
mno.hu/MTI
Erdély.ma

Tánczos feljelenti Funart a diszkriminációellenes tanácsnál
Feljelentést tesz Gheorghe Funar államfőjelölt, volt kolozsvári polgármester ellen Tánczos Barna a Diszkriminációellenes Tanácsnál. Az RMDSZ-es szenátor Facebook-oldalán azt írta, amikor szerda este Funarral együtt meghívott volt a TVR választási vitaműsorában, két nyelven köszönötte a nézőket, és erre Funar úgy reagált, ha ő egyszer elnök lesz Romániában, nem lehet majd a lovak nyelvén megszólalni. Tánczos azt írta, Funar ezúttal valóban elvetette a sulykot. Funar különben a Szilágyi Zsolttal, az EMNP államfőjelöltjével és Mircea Coşeával szervezett beszélgetésen a közszolgálati rádióban is kikelt a magyar nyelvhasználat ellen. Az EMNP közleménye szerint amikor a beszélgetés végén Szilágyi Zsolt románul és magyarul is választásra buzdította a szavazópolgárokat, Funar kijelentette: amennyiben államelnök lesz, a Román Közszolgálati Rádióban kizárólag román nyelven beszélhetnek majd a meghívottak. (hírszerk.)
Transindex.ro