Rádiós feladatra készül Stanik István, a Scripta Kiadó és az Új Magyar Szó vezetője. Stanik István lehet az RMDSZ ernyője alatt megalakuló Erdély FM rádió egyik vezetője. Ezt az értesülést az érintett nem kívánta megerősíteni, de sejtette, hogy változások következnek életében. „Ezek csütörtökön válnak nyilvánossá. Akkor szívesen elmondom a részleteket” – nyilatkozta Stanik. A médiaszakember küszöbönálló rádiós megbízatását Verestóy Attila, a Scripta Kiadó többségi tulajdonosa lebegtette meg. A Krónika március 22-i számában számolt be arról, hogy az RMDSZ-közeli Janovics Jenő és Communitas Alapítvány finanszírozásával elkezdődött egy erdélyi magyar rádió szervezése. „Nem tudok arról, hogy Staniknak köze lenne az Erdély FM-hez” – nyilatkozta Kelemen Attila projektmenedzser, aki Stanikot szakmailag bátor és innovatív, politikailag viszont túlságosan elkötelezett kollégának tartja. /Beejtőernyőzik Stanikot? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Nem a szerveződő Erdély FM rádió, hanem a román közszolgálati rádió bukaresti magyar és német szerkesztősége élén folytatja munkáját Stanik István. A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta Kiadó igazgatója, az Új Magyar Szó napilap igazgató-főszerkesztője elmondta: több évtizedes újságírói pályafutása során eddig csak az írott sajtóban tevékenykedett, de megítélése szerint, a rádiózás csak technikai kérdésekben különbözik az írott sajtótól; e technikai tudás pedig hamar megszerezhető. Stanik a Majtényi Ágnes nyugdíjazásával megüresedett igazgatói tisztséget foglalja el, egyelőre ideiglenesen. A Krónika korábban azt valószínűsítette, hogy Stanik a Communitas és a Janovics Jenő Alapítvány finanszírozásával induló Erdély FM vezetője lesz. /Gazda Árpád: Médiátigazolások Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Idén Gyimesközéplok szervezte meg április 14-én a XIII. Felcsíki Egyházi Kórustalálkozót. A 18 faluból érkezőket (több mint 600 kórustag) nagyon sok esetben a kántor vagy a karvezetők mellett plébánosuk is elkísérte, jelen volt Tamás József püspök is, aki a szentmisét celebrálta. A sorban felvonuló kórustagok két-két művet adtak elő, majd mindenkit szeretettel megvendégeltek. A költségek nagy részét a helyi önkormányzat állta, de segített a Communitas Alapítvány, elfogadva a CSIKK (Csángó Ifjak Középloki Közössége) által benyújtott pályázatot. /Ambrus Róbert, Gyimesközéplok: Kórustalálkozó Gyimesközéplokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 25./

Évről évre a legfontosabb politikai eseményeket összegzi, háttértanulmányokkal világít rá, dokumentálja a jelentős társadalmi, közéleti kérdéseket a Romániai Magyar Évkönyv, amelynek a napokban megjelent a hatodik, 2006-os kiadása. A szerkesztő, Bodó Barna április 24-én Sepsiszentgyörgyön is bemutatta eddigi munkájukat, és beszélt a kiadással járó gondokról is. Minden közösség megpróbálja létét dokumentálni, erre szolgálnak a politikai, társadalmi, statisztikai évkönyvek – ismertette szándékukat Bodó Barna. Az emlékezet elmossa a legfontosabb politikai történéseket, ezek a kiadványok azonban megőrzik, a jövő kutatói, illetve a mai folyamatok iránt érdeklődők számára nyújtanak segítséget. Az évkönyv rovatait neves szakértők, többnyire kolozsvári egyetemi tanárok szerkesztik. Külön fejezet elemzi a politikai eseményeket, adatokat, folyamatokat vesznek számba szociológiai, demográfiai szempontból, kulturális, oktatási kérdésekkel foglalkoznak, figyelnek a társadalmi kihívásokra, a szociális és egyházi ügyekre, illetve minden évben elkészül egy nagyon komoly eseménykronológia és dokumentumgyűjtemény. Bodó Barna kiemelt fontosnak ítélt írásokat, és bemutatta az egyik háromszéki szerzőt, Váry O. Pétert, a Háromszék munkatársát, aki negyedik alkalommal publikált az évkönyvben. Az Romániai Magyar Évkönyv további megjelenése bizonytalan. A magyarországi támogatási rendszer szétverése pályázati lehetőség nélkül hagyta a szerkesztőket. Tavaly 90 millió lejt nyertek a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az Illyés Közalapítványtól, illetve a Communitas Alapítványtól, a nyomdaköltségek azonban 96 millióra rúgtak. Idén már csak a hazai finanszírozásban reménykedhetnek. Ezért önkormányzati segítséget kértek. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, több évkönyv megvásárlását ígérte, és hasonlóan viszonyult a megkereséshez Csíkszereda, Nagyvárad, Szatmár városvezetője, illetve a Maros megyei önkormányzat. /Farkas Réka: Közéleti krónika, hatodszor (Romániai Magyar Évkönyv). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

„Ugyanazt az elvet érvényesíti az RMDSZ, amit annak idején Rákosi Mátyásék vallottak: aki nincs velünk, az ellenünk” – jelentette ki a Krónikának Makkay József, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője a Communitas Alapítvány idei sajtópályázatának eredményét értékelvén. A 790 ezer lejes támogatási keret elosztási listája a napokban felkerült a Communitas honlapjára. Az RMDSZ tevékenységéhez kritikusan viszonyuló, anyagi nehézségekkel küzdő Erdélyi Napló sem az idén, sem tavaly, sem tavalyelőtt nem kapott támogatást abból a keretből, amelyet a román költségvetésből az alapítvány a magyar kisebbség kulturális programjaira oszt szét. Ezzel szemben Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Erdélyi Riport hetilap tavaly húszezer, idén harmincezer lejt könyvelhetett el pályázatai nyomán. A lap főszerkesztője, Szűcs László maga is jelen volt a pénzosztó testületben. Elmondta, nem vett részt az általa képviselt lapokról szóló szavazásokon. A Communitas-forrásból bőségesen merítettek az RMDSZ-közeli napilapok. A Verestóy-tulajdonban levő Új Magyar Szónak, valamint a Népújságnak 15-15 ezer lejes támogatást ítélt meg a testület. A szövetséghez kritikusan viszonyuló Krónika pályázatait elutasították, a szintén kritikus Háromszéknek pedig be kellett érnie kétezer lejjel. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke is problémásnak tartotta a Communitas pénzosztását. Elmondta, a szaktestületben fele-fele arányban vannak aktív újságírók és politikusok, így elkerülhetetlen, hogy a politikai szempontok is megjelenjenek a döntésekben. Kelemen Hunor, a szaktestület elnöke nem válaszolt a Kritika munkatársának telefonhívásaira. /Gazda Árpád: Pártpénzek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

Az irodalmi lapok és folyóiratok mellett elsősorban az RMDSZ-párti napi- és hetilapokat támogatta a Communitas Alapítvány sajtószaktestülete. Idén 790 000 lejt osztottak ki. Egyetlen lej támogatást sem kapott a kritikus Erdélyi Napló és a Krónika. A Háromszék a Roma Szombat mellékletére 3000 lejes támogatást vehet át. 30 000 lejes támogatást kap a Verestóy Attila szenátor tulajdonában lévő Erdélyi Riport, ennek főszerkesztője, Szűcs László a pénzosztó bizottság tagjaként egy másik, általa szerkesztett lapra, a Várad folyóiratra is szerzett 12 000 lejt. A bizottság másik tagja, Ambrus Attila, a MÚRE elnöke és a Brassói Lapok főszerkesztője nemcsak saját újságának lobbizott 15 000 lejt, de a MÚRE lapjának is 10 000-et. A Tamás Sándor képviselő tulajdonában levő Székely Hírmondó 15 000 lejt kapott. Kelemen Hunor a tulajdonában levő Transindex hírportálnak 25 000 lejes támogatást szerzett, miközben más internetes újságok jó esetben alig pár ezer lejt kapnak az alapítványtól. A napilapok közül a szintén Verestóy tulajdonában levő Új Magyar Szó és a marosvásárhelyi Népújság kapott jelentősebb anyagi segítséget, a Communitas Alapítvány 15 000-15 000 lejjel támogatja mellékleteiket. Az alapítvány ebben az évben is támogatja az irodalmi, művelődési lapokat, a legnagyobb összegeket a Látó, a Helikon, a Korunk és a Székelyföld kapja 40 000-40 000 lej értékben, de 30 000 lej jutott az RMDSZ vezetőségéhez közel állók által szerkesztett Magyar Kisebbség folyóiratnak is. A gyermeklapok közül 15 000 lejt kapott a Napsugár, 10 000-et a Szivárvány, 5000 lejjel támogatják a Cimbora megjelenését. /Farkas Réka: Megfizetik az RMDSZ-hűséget (Kiosztották a Communitas sajtótámogatásait). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

A felfüggesztett államfő találkozóin, választási beszédeiben a politikai elit romlottságáról panaszkodott. Markó Bélát is emlegette, aki szavai szerint közbenjárását kérte, hogy állítsák le a Korrupciós Ügyészségen az ellene folyó kivizsgálást. Az RMDSZ elnöke mindezt határozottan tagadta. Markó Béla honoráriumügye tavaly kavart vihart. Azon ütköztek meg, hogy amikor az ügy kirobbant, az Markó előbb nem akarta megnevezni a nagylelkű kiadót, majd közhírré tette, hogy a 2004-ben alapított csíkszeredai Bookarttal kötötte meg szerződést 2005 szeptemberében. A cég igazgatója, Hajdú Áron, az Alutus nyomda vezetője, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke a Transindexnek adott interjújában annak idején elmondta, eddig nem adott ki könyveket, de most Markó gyermekeknek és ifjúságnak eddig megírt három és szerződésben vállalt újabb három kötetével forradalmasítani akarja a hazai könyvkiadást és -terjesztést, vonzó irodalmat kínálva úgy, hogy még a létező hazai és magyarországi támogatásokat sem veszi igénybe. A szerződés öt évre szól, a kiadó tulajdonába kerül az ez idő alatt írt minden Markó-mű, és újabb öt esztendőre fenntartja cége számára az említett szerző könyveinek terjesztési jogát. A könyvek nem jelentek meg, dacára annak, hogy az Evenimentul Zilei vizsgálódása szerint a Bookart évi teljes jövedelme 70 százalékát fizette ki Markó-jogdíjakra. A romániai magyar kiadók általában tízmillió alatti összegeket fizetnek egy-egy szerzőnek, legyen az neves irodalmár vagy elismert tudós. (Ennél kevesebb összeget juttatott idei támogatásként az RMDSZ által koordinált Communitas Alapítvány két romániai magyar irodalmi lapnak – Helikon, Székelyföld.) Markó azóta jegyzett könyveit mind más kiadónál jelentette meg. Oligarchaként emlegette Basescu Verestóy Attila RMDSZ-szenátort is, aki törvénytelen erdőkitermelésből, -feldolgozásból gazdagodott meg, s ráadásul – állította az államfő – a Hungastro cég, melynek tulajdonosa, nem épp ortodox eszközökkel jutott az ebédjegyek forgalmazási jogához. Verestóy a vádat visszautasította. Magyar tisztségviselők nevének meghurcolását Markó Béla szövetségi elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese RMDSZ- és magyarellenes kirohanásnak tartja. Basescuék cáfolják ezt, állítván: az RMDSZ-re és annak legszűkebb vezetésére gondol az államfő, mikor magyar neveket is szájára vesz. /Simó Erzsébet: A magyarokat vagy az RMDSZ vezetőit támadja Basescu? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

Pontosított Kocsis Károly, a Székely Hírmondó lapigazgatója a Communitas Alapítvány sajtótámogatásainak elosztásáról írt cikk kapcsán. Leszögezte: a lapnak nem Tamás Sándor képviselő az egyedüli tulajdonosa. A Székely Hírmondót kiadó cég 60 százaléka egy magyarországi üzletember birtokában van, Kocsis Károly 20 százalék fölött rendelkezik, és ugyanennyi tulajdonrésze van Tamás Annamáriának, Tamás Sándor feleségének. (-kas): Ki a tulajdonos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

Idén harminchat fiatal tehetséges alkotó részesül a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjaiban, a beérkezett pályázatok elbírálását követően az alapítvány ösztöndíjbizottsága véglegesítette az ösztöndíjban részesülők névsorát. /36 fiatalnak ad alkotói ösztöndíjat a Communitas. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Nem vállal újabb RMDSZ ügyvezetői mandátumot Takács Csaba, a leköszönésre a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) legközelebbi, június 9-i ülésén kerülhet sor. Az RMDSZ-es berkekben régóta keringő információt Markó Béla, az RMDSZ elnöke is megerősítette, kijelentvén, hogy Takács kiváló munkatárs volt, és jó barátként válnak el. Ami az utódot illeti, az elnök elmondta: Kelemen Hunor képviselő a legesélyesebb jelenleg az ügyvezető elnöki tisztségre. Az RMDSZ alapszabályzata szerint a szövetségi elnök tesz javaslatot az ügyvezető elnökség tagjaira, az SZKT pedig kinevezi őket. A Transindex hírportál értesülései szerint az ügyvezető elnök azzal indokolja visszavonulását, hogy tizenhét év után már nem képes tartani a tempót, nem tud megújulni, szerinte fiatalabb, dinamikusabb személyre van szükség ebben a pozícióban. Másik fontos funkciójából, a Communitas Alapítvány kuratóriumának az éléről azonban nem távozik. /Távozik tisztségéből Takács Csaba. Kelemen Hunor az esélyes utód. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

„Nem kívánom kommentálni” – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor képviselő, arra a kérdésre, milyen elvek alapján osztotta el a Communitas Alapítvány általa vezetett sajtószaktestülete a rendelkezésére álló keretet. Több szerkesztőség úgy vélte, a napilapoknak és hetilapoknak szánt támogatásoknál az RMDSZ-hűség alapján mérlegeltek a pénzosztók. A Verestóy Attila szenátor tulajdonában levő Erdélyi Riport hetilapnak például 30 ezer lej jutott, a szövetséggel szemben kritikusan megnyilvánuló Erdélyi Napló hetilapnak pedig egyetlen lejt sem juttatott a testület. A Verestóy-tulajdonban levő lapokra tett utalás kapcsán Kelemen Hunor cáfolta, hogy a tulajdonosi háttér szerepet játszott volna a pénzosztásban. Arra a kérdésre, hogy miért tűnt támogatandónak az Új Magyar Szó Törvénytár melléklete, és miért utasították el a Krónika hasonló funkciójú Jog-ász mellékletét, ismét a „nem kommentálom” válasz érkezett. /Gazda Árpád: Kelemen Hunor: no comment. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Lázadoznak a civil szervezetek Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljhatalma ellen, főleg mert a budapesti és a bukaresti kisebbségi támogatásokról is egyedül dönt. A magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek, valamint a budapesti kormány képviselőinek részvételével megtartotta alakuló ülését február végén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette Regionális Egyeztető Fórum. Ezután megkezdték a pályázatok kiírását. „Kliensrendszer alakult ki, az erdélyi civil szervezetek aszerint kapnak pályázati pénzeket, hogy mennyire támogatják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség célkitűzéseit” – vázolta a helyzetet Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke. A több mint száz civil szervezetet tömörítő szövetség igazgatótanácsa április 20-án állásfoglalásban nehezményezte, hogy létfontosságú területekre (ifjúság, mezőgazdaság, nem szakkönyvek kiadása) nincs pályázati kiírás, s „elfogadhatatlanul kevés” összeget irányoznak elő például az egyházakra, vagy hogy nincs lehetőség az uniós pénzek lehívásához szükséges önrész megpályázására, miközben a civil szervezetek 95 százaléka ezt képtelen letenni az asztalra. A külön ifjúsági keret megszüntetése a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét is váratlanul érte. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az állásfoglalásra válaszul Kolozsváron kijelentette, azok számára idegen az új nemzetpolitika, „akik etnobizniszben gondolkodnak”. Bodó ezt úgy kommentálta a HVG-nek, hogy Törzsök „Erdélybe exportálja a magyar politika gondjait, mert éppen Magyarországon létezik etnobiznisz”, és „cinizmus ennek emlegetése”, amikor a civileket oda sem engedik a tárgyalóasztalhoz. Az RMDSZ, egyedül dönt a Bukaresttől idén kapott 265 millió forintnak megfelelő lej sorsáról. Rossz nyelvek szerint az RMDSZ közpénzt pumpál a politikáját támogató lapoknak, hisz a legtöbbet, 57,5 millió forintnyi lejt a sajtó kapott, miközben művelődésre 45 millió, ifjúsági célokra 26,8 millió, szociális pályázatokra pedig mindössze 11 millió forintnyi lej jutott. Szembetűnő, hogy a Verestóy Attila szenátor, Communitas-kurátor birtokolta Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilap és Erdélyi Riport hetilap összesen 3,3 millió forintnyi lejt kapott. Az RMDSZ-ellenes, sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapnak csak némi morzsa jutott, a szövetséggel szemben ugyancsak kritikus kolozsvári Krónika napilapnak pedig, forráshiányra hivatkozva, egy lejt sem ítéltek meg, ahogy a megszűnés határára sodródott Erdélyi Napló hetilapnak sem. „Az elvük, hogy aki nincs velük, ellenük van” – mondta a HVG-nek Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Sokan fanyalognak amiatt is, hogy a szintén a Communitas által finanszírozandó, várhatóan júniusban induló Erdély FM rádió a dugába dőlt Erdélyi Magyar Televízió számára Budapestről átutalt 300 millió forintot is megkaparintotta. Az erdélyi magyar média ezt csak RMDSZ-rádiónak becézi, Bodó szövetsége panaszlevelet írt Gyurcsánynak, de csak egy udvarias választ kapott, aminek az a lényege, hogy a pályázatok elbírálásába Budapestről nem szólnak bele. A megoldás a civil szervezetek szélesebb körű bevonása lenne. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, a Communitas kuratóriumának tagja a HVG-nek csak annyit mondott: hajlandók tárgyalni erről. /Irházi János / Kolozsvár: Harc a kisebbségi pénzekért Erdélyben − Egy a buksza! = Heti Világgazdaság, május 19./

A politikai alapon történő pénzelosztás volt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) tisztújítással egybekötött szovátai közgyűlésének visszatérő motívuma. A felszólalók közül többen is bizalmatlanságuknak adtak hangot az Erdély FM rádióadó létrehozásának és támogatásának körülményeivel kapcsolatban. Reagálásában Kelemen Hunor, a Communitas Alapítvány sajtó szaktestületének elnöke többnyire kitérő válaszokat adott. Ambrus Attila, a MÚRE újraválasztott elnöke szerint a médiaműhelyek képviseletét nem a MÚRE-nak, hanem a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének (RMLE) kell ellátnia. Ambrus javasolni fogja, hogy a MÚRE lépjen ki a Communitas Alapítvány sajtó-szaktestületéből, és helyét adja át a lapkiadók egyesületének. /Szucher Ervin: A MÚRE kilépne a Communitasból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./ Újabb három évre Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választotta meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének a közgyűlés. A szovátai tisztújítás további eredménye: ügyvezető maradt Karácsonyi Zsigmond (Népújság), írott sajtóért felelős alelnök Makkay József (Erdélyi Napló), audiovizuális alelnök László Edit (Marosvásárhelyi Rádió) lett. A szakmai-oktatási szakbizottságot Simonffy Katalin (Román Televízió), a sajtójogi- és érdekvédelmi szakbizottságot Mózes Edit (Népújság), a gazdasági szakbizottságot Bálint Zsombor (Népújság), a médiapolitikai szakbizottságot Csép Sándor (nyugdíjas), a szociális és tagságkezelő szakbizottságot Vajda György (Népújság) vezeti a következő három évben. /P. L. Zs. : Részben új vezetőség az újságíró egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./ Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője elmondta: áldatlan helyzet alakult ki a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyában. Az RMDSZ-t bíráló romániai magyar lapok kegyvesztetté válnak, sem közalapítványi támogatást nem kapnak, sem az RMDSZ-től függő reklámmegrendelésekhez nem jutnak hozzá. Csép Sándor szintén kritizálta az RMDSZ-nek az audiovizuális sajtót uralni próbáló törekvéseit. /MÚRE-közgyűlés Szovátán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

Traian Basescu államfő a felfüggesztéséről szóló népszavazási kampányban több alkalommal is oligarchaként emlegette Verestóyt, aki törvénytelen erdőkitermelésből, feldolgozásból gazdagodott meg. A köztársasági elnök egyebek mellett azt állította, hogy az RMDSZ-szenátor tulajdonában lévő Hungastro cég korábban versenytárgyalás nélkül, politikai egyezkedés révén jutott az ebédjegyek forgalmazási jogához. Verestóy a vádakra kijelentette: Hungastro-részvényeit rég eladta, a többi üzlete törvényes és tisztességes. A Capital című román magazin által összeállított, a háromszáz leggazdagabb romániait rangsoroló tavalyi listán az előkelő 68. helyen található az RMDSZ székelyudvarhelyi szenátora. A Gandul napilap szerint az elmúlt tizenkét hónapban részvények eladásából és osztalékokból közel 45 millió lejjel (13 millió euróval) gyarapította vagyonát. Sajtóbeszámolók szerint Verestóy komoly részvénypakettel rendelkezik a bukaresti tőzsdén is, 32 cég értékpapírjaiból tudhat a magáénak. Az üzletember az osztalékokból 13,5 millió lejt (négymillió eurót) bevételezett tavaly, miközben portfóliójának értéke elérte a 61 millió lejt (18 millió eurót). Az MSZP-vel közismerten jó kapcsolatokat ápoló szenátor egyebek mellett öt földterülettel is rendelkezik (egy mezőgazdasági és négy erdő). Verestóyt tavaly tavasszal tanúként hallgatták ki a román főügyészségen a Rompetrol olajcég ügyében. A korrupt körülmények között történt privatizáció főszereplője a Calin Popescu-Tariceanu liberális miniszterelnök jó barátjaként ismert Dinu Patriciu, Románia második legnagyobb olajipari vállalatának vezetője és főrészvényese, aki ellen adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt folyik eljárás. Verestóy RMDSZ-szenátor a Magyarországról érkező támogatásokból is hasznot húz. Az anyaországi juttatásokat kezelő erdélyi Communitas Alapítvány – amelynek egyik kurátora maga a székelyudvarhelyi politikus – 3,3 millió forintnyi lejt adott a Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilapnak és Erdélyi Riport hetilapnak. A szenátort egy évvel ezelőtt a román média Securitate-kapcsolatokkal hozta gyanúba. A Securitate Irattárát Tanulmányozó Tanács azonban úgy döntött, hogy a politikusról előkerült iratok nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy együttműködött volna a kommunista hírszerzéssel. Verestóy 1978-ban Bukarestben szerzett diplomát a műszaki egyetem vegyészmérnöki karán, 1983-tól 1989-ig tudományos kutató az Elena Ceausescu által irányított Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. A diktátor felesége a jelenlegi szenátor több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. A politikus 1996 óta a Román Hírszerző Szolgálatot figyelő képviselőházi és szenátusi közös bizottságban tevékenykedik. /Pataky István: Vizsgálják az RMDSZ oligarcháját. = Magyar Nemzet, máj. 31./

Június 10-én, vasárnap avatják fel a nagyenyedi református temetőben a nagyenyedi fogolytáborban 1944 végén és 1945 elején elhunyt 234 honvéd emlékére felállított emlékművet. Megépítését a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professione és a Communitas alapítványok, valamint magánszemélyek támogatásával a Fehér megyei RMDSZ, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság és a Nagyenyedi Református Egyházközség vállalta magára. Az emlékművet Bogdanovits Nagy Péter, Nagyenyed főépítésze díjmentesen tervezte, a kivitelezést László István és Biró András végezte. /Takács Ildikó: Elkészült a honvédemlékmű. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

Volt egyszer egy pártlap Sepsiszentgyörgyön, Megyei Tükörnek hívták, a nyolcvanas évek elején, miután négyoldalas napilappá vált, elvesztette olvasói kétharmadát, mindössze hatezer példány kelt el belőle. A kommunista párt szócsöve volt, nem tetszett a pártbizottságnak, hogy propagandaeszköze ily látványosan népszerűtlenné vált, kiadta a parancsot a községi párttitkároknak, fizessenek elő, s az apparátussal is rendeltessék meg a lapot. Sikeres akció volt, néhány hónap alatt tízezer fölé emelkedett a példányszám, s kúszott rendesen fölfelé. A négyoldalas, jórészt Nicolae Ceausescu elvtárs beszédeivel, a pártélet rovattal és némi napi információval megjelenő újság meglehetősen magas példányszámmal érte meg a rendszerváltást. 1989 után egymás után szűntek meg a korábban nagy példányszámú és nem is népszerűtlen lapok, átrendeződött a sajtópiac, a helyzet stabilizálódni látszott. Az RMDSZ kivetette soraiból a másként gondolkodókat, elmosta a platformokat, egy szűk csoport vette kezébe a vezetést. Megvásárolta a már működő lapok, rádiók közül azokat, amelyek erre kaphatók voltak, esetleg újakat alapított. S a támogatásra szánt pénzeket – melyeket a román állam a magyar kisebbségnek, s nem az RMDSZ-hez hű sajtónak, kulturális egyesületeknek adott – szemrebbenés nélkül saját körén belül osztotta el. Sokatmondó tény, hogy Kelemen Hunor, a Communitas Alapítvány elnöke, amikor újságírók szóvá tették e természetellenes helyzetet, így reagált: nincs kommentárom. Az RMDSZ szócsöveit nagylelkűen támogatja. Tulajdonosaik minden létező romániai vagy magyarországi anyagi forrást felkutatnak, és alaposan meg is fejik azokat. A Romániai Magyar Szó két évvel ezelőtt csődbe jutott, most Új Magyar Szó (Maszol) néven jelenik meg, kiadója, többségi tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor. Példányszámgondjai lehetnek, mert a hazai és magyarországi átlagot meghaladó támogatások ellenére, no meg a Nagy Zsolt vezette minisztérium százezer eurós nagyságrendű reklámjuttatásai dacára, most terjesztési hadjáratot indított. Sepsiszentgyörgyi irodájuk vezetője, Király Róbert azzal az ajánlattal keresi fel a községek polgármestereit, hogy fizessenek elő önkormányzati pénzből ötven példányra, ellentételezésképp a 8,9 millió régi lej értékben az év folyamán bármikor hirdetést közölhetnek a lapban. Abban reménykednek, hogy az ötven ingyen példányból néhányat megszeretnek, és előfizetnek rá. Kovászna megye 46 településének felében Király sikerrel járt, máshol nem. Márton Árpád képviselő egy korábbi körlevélben felszólította az RMDSZ tisztségviselőit, vegyék, olvassák a lapot, mert pontosan tájékoztat az RMDSZ politikájáról, a bukaresti történésekről. A kézdivásárhelyi Székely Hírmondó azt ajánlotta, hogy a helyi tanács pengessen le minden hónapban száz eurót a szerkesztőségnek, s ellenszolgáltatásképpen a Hírmondó igen szép cikkeket fog közölni a községről. A Communitas Alapítvány írott sajtónak szánt román kormánypénzéből az átlagot meghaladó 15 000 lejes támogatásban részesült a Székely Hírmondó, de a magyarországi Szülőföld Alapítvány is tavaly bőven csurgatott Tamás Sándor és Antal Árpád képviselő rádióinak, vállalkozásainak. Antal Árpád Pro Regio Siculorum Egyesület fejlesztési központjára kétmillió forintot adtak, az Antal & Tamás Kft. az Aktív nevű tévére (amiről eddig úgy tudták, hogy a sepsiszentgyörgyi Média3 Alapítvány tulajdona) 2,5 millió forintot kapott, az Antal Árpád vezette Pro Regio Siculorum Egyesület a Régió Rádió beindítására 3,5 millió forintot, a kézdivásárhelyi Profi Rádió támogatására, mely közismerten társtulajdonban él a Székely Hírmondóval, 3,5 millió forintot kapott, miközben az Anyanyelvápolók Sepsiszentgyörgyi Szövetsége 700 000 forintot. /Simó Erzsébet: Sajtószabadság, -etika és a mindent fölülíró pénz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

Az erdélyi magyarság népesedési perspektíváiról készítettek átfogó tanulmányt kolozsvári társadalomkutatók a Szülőföld Alap és a Communitas Alapítvány támogatásával. Csata István szociológus és Kiss Tamás szociológus-demográfus, az RMDSZ Ügyvezető Elnökség demográfiai munkacsoportjának tagjai, a tanulmány szerzői Csíkszeredában tartottak előadást. Az erdélyi magyar népesség számának 20-30 éves időtávra való előrevetítésével a céljuk az, hogy adatokkal szolgáljanak az erdélyi magyar intézményeknek a döntések meghozatalában. A kutatás egy három szinten elvégzett népesség-előreszámítás. Egyfelől vonatkozik a teljes erdélyi magyar népességre, másodszor a megyék népességére, és harmadszor a 42 oktatási régió népességét számították ki 20-30 évre előrevetítve. Megdöbbenést keltett az az adat, miszerint a magyar népesség száma Erdélyben 2022-re 1 332 000, 2032-re pedig 1 008 000 fő lesz. Ez 30 év alatt összességében 29,6 százalékos fogyást jelent. A romániai népesség elég nagy mértékben csökken, ugyanakkor a magyar népesség csökkenése az országosnál nagyobb arányú. Egyrészt azért, mert a magyar lakosságra hangsúlyozottabban jellemző az elöregedés, mint az ország teljes lakosságára, másrészt az asszimiláció is közrejátszik. A román népesség csökkenése előrevetítve 30 évre 16 százalékos, szemben a magyarság 29 százalékos fogyásával. Ha Temes megye példáját ragadjuk ki a tanulmányból, nagyon kedvezőtlenek a népességi kilátások. A nagymértékű elvándorlás (1992–2002 között 9,9 ezrelékes) és a kedvezőtlen természetes szaporulat (–10,6 ezrelék) következtében 2032-ben a magyarok száma várhatóan a 2002-es érték 50 százalékát sem éri el. A magyar lakosság aránya 4,5 százalékra csökken (2002-ben 7,6 százalékos volt). A csíki régió, a Gyimesekkel és a Kászonokkal kiegészítve: Csík lakossága 120 952 fő, 85 százalékban magyar, 37 % lakik városon, az átlagéletkor 37,7 év. A termékenység és a születéskor várható élettartam is meghaladja az erdélyi magyarokat jellemző átlagot. Húsz év alatt 10,5, a 30 év alatt 15,8 százalékkal esik vissza a népesség. 2032-ben a migrációs veszteség feltehetően 10,3 ezer lesz. A legkedvezőbb a helyzet a Székelyföldön. Ennek egyik magyarázata a falusi népesség nagyobb aránya, kisebb az elvándorlás, magasabb a gyerekvállalási kedv. Székelyföldön fogy a legkevésbé a magyar népesség. Ezzel szemben a dél-erdélyi megyékben: Brassó, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény, vagy a Bánságban a magyar népesség várhatóan megfeleződik a 2002-es népszámlálási adatokhoz képest. 1989 és ‘93 között volt a legnagyobb születésszám-csökkenés, négy év alatt 10 ezerrel csökkent a születések száma. Az elemi iskolákat ez a hullám az 1996–97-es tanévben, a középiskolákat a 2004–05-ös tanévben érte el, míg az egyetemeket 2009 és 2013 között éri el. Az egyetemista korú népesség 37 százalékkal, 18 700-ról 11 800-ra csökken, tehát mintegy 7000 magyar egyetemistával lesz kevesebb, mint most van. Az oktatási régiókra való előreszámítás segít a döntésben, hogy hol érdemes szórványkollégiumot vagy iskolát megerősíteni, fenntartani, hova érdemes, illetve nem érdemes beruházni. A Sapientia–EMTÉ-n és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen párhuzamos építkezés folyik, helyenként olyan társadalomtudományi, illetve humán szakokkal, amelyek esetében a fiatalok nem igazán tudnak a szakmában elhelyezkedni. /Oláh-Gál Elvira: Interjú Csata István és Kiss Tamás szociológusokkal. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./

A napokban Király András parlamenti képviselővel Irházi János készített interjút, ehhez fűzte megjegyzéseit a cikkíró. “Amióta Markó Béla megkapta a kormányfő-helyettesi tisztséget, számtalan kérdést oldottunk meg, főleg oktatás, kultúra, művelődés terén. ” Markó Béla felügyelete alatt benyújtott a kormány egy új oktatási törvénytervezetet, amely a magyar oktatásra nézve az eddiginél is hátrányosabb. A romániai magyarság közművelődésére kiutalt pénzt a Markó Béla vezette Communitas Alapítvány kuratóriumai elsődlegesen az RMDSZ céljaira és klientúrájának utalják ki, állapította meg Nagy István. “Nagy Zsolt közismert, népszerű, hisz 23 éves kora óta az RMDSZ ügyvezetésén dolgozott. ” Valójában Tőkés Lászlóval ellentétben Nagy Zsoltról alig tudnak az emberek. “A népszavazást követően az RMDSZ részéről hiányzott az önkritikai hang. ” Mikor volt? /Nagy István: Csak ültem és ámultam. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

Csak akkor lehetséges az RMDSZ megreformálása, ha beismerik hibáikat, stratégiai mulasztásaikat – nyilatkozta Tőkés László püspök Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor felvetésére a Szabadegyetemen. A szenátor azt javasolta Tőkésnek, fogadja el az RMDSZ európai parlamenti listáján a felajánlott befutó helyet, mert ez kötelessége, de kérje, hogy az az RMDSZ, amelyet ő is képvisel, legyen egy demokratikus szervezet, amelyben véghezviszik az aradi kongresszuson elmulasztott szerkezeti reformokat és személycseréket. Eckstein-Kovács felvetésére válaszolva Tőkés László kijelentette: amikor megpróbálta belülről reformálni az RMDSZ-t, akkor kipenderítették. Tőkés egyébként szkeptikus az RMDSZ megújulását illetően. A püspök sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az RMDSZ elnök nem jelent meg a rendezvényen. Tusványos többet érdemel – fogalmazott. A közös EP-képviseletről szólva kifejtette: meg kell előlegezni a bizalmat a tárgyaláshoz, főleg miután az RMDSZ válságban van. Segíteni kell rajta – hangoztatta a püspök, hozzátéve: nem pártlistáról, hanem magyar érdekekről kell egyeztetni. Rendszerváltásra van szükség az erdélyi magyar közéletben, elsősorban a közpénzek elosztását illetően – vélte az egyházfő. Az Iskola Alapítványt ki kell ragadni Kelemen Hunor kezéből, és át kell adni a társadalmi szervezeteknek, a Communitas Alapítványt pedig Takács Csaba kezéből, és át kell adni az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek (EMKE) – fogalmazott Tőkés. /Tőkés: az RMDSZ reformjára van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Az ellenzék rendszerváltási igényére reagálva Markó elutasító álláspontra helyezkedett. „Nem változtatjuk meg az RMDSZ álláspontját, nem választunk más politikai utat, nem tesszük zárójelbe az elmúlt 17 év munkáját és eredményeit. Ha ezt kérik tőlünk, akkor nem tudunk megegyezni” – nyomatékosított. A költségvetési pénzek elosztási módszeréről az RMDSZ elnöke úgy vélte, a szövetség által irányított Communitas Alapítvány méltányosan jár el. Az átláthatóság és a hatékonyság érdekében a Communitas a civil szervezetek bevonását tervezi. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, holtpontra jutottak a tárgyalások a Tőkést támogató szervezetek és az RMDSZ képviselői között. „Az RMDSZ képviselői szűklátókörűségről tesznek tanúbizonyságot, és nem garantálják, hogy a tárgyalások során tett ígéreteiket be is tartják” – támasztotta alá kijelentését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. A hét végén közéleti személyiségekkel, továbbá a párton kívüli EP-jelöltségét támogató szervezetek vezetőivel tanácskozott Tőkés László. Egyetértettek abban, hogy a jelenlegi helyzet történelmi jelentőségű a hiteles és hatékony EP-képviselet biztosítása és a romániai magyar politikai képviselet gyökeres reformja szempontjából egyaránt. Markó Béla augusztus 29-én megerősítette annak a közvélemény-kutatásnak a létezését, amelyet az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor a Krónikának adott interjújában letagadott. „Valóban van felmérés, elvégre az eredményeket nem az ujjunkból szoptuk ki” – nyilatkozta. A szövetségi elnök azonban leszögezte, hogy a felmérést nem az RMDSZ rendelte meg. Arra a kérdésre, hogy ki rendelhetett közvélemény-kutatást, Markó annyit mondott: „ezt Kelemen Hunortól kell megkérdezni”. A nyár folyamán készült közvélemény-kutatás eredménye alapján Tőkés Lászlónak egyéni jelöltként nincs esélye bejutni az Európai Parlamentbe, de az RMDSZ-nek is nehéz lenne az 5 százalékos küszöb elérése. /Markó lát esélyt a kiegyezésre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./

Lassan fél évtizede visszatérő témája az erdélyi civil fórumoknak a támogatáspolitika. Sok bíráló észrevétel hangzott el mind a romániai közpénzekből, mind pedig a magyarországi közpénzekből biztosított támogatások elosztását. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke felkérte Bodó Barnát, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének (MCSZESZ) elnökét, hogy készítsen elemzést a támogatáspolitika helyzetéről, civil szemmel. Bodó elemzését most nyilvánosságra hozta. Civil szempontból fontos, hogy az elemzés nyilvánosságot kapjon. A támogatáspolitika mind a román, mind a magyar közpénzek elosztását illetően általános válságban van, mert elpolitizált (mindent egyedül az RMDSZ, a román politikai élet egyik versenypártja ellenőriz), s a szervezet érdekeinek megfelelően klientúrát épít. Magánalapítványok jogtalanul kezelnek közpénzeket. Közpénzeket kezelnek Communitas Alapítvány, Iskola Alapítvány, Progress Alapítvány, Janovics Jenő Alapítvány, Eurotrans Alapítvány (a sor nem teljes) – ezeket az RMDSZ nevében, a szövetség által kinevezett személyek hozták létre. Nincs olyan kisebbségi köztestület, amely ellenőrizné a tevékenységüket. Ezt évek óta nehezményezi a civil szféra, az RMDSZ válasza: szükség van a reformra, de nem változik semmi. Nem világosak az elvi szempontok: magyarországi közpénzek felhasználását illetően (elvben nem kaphat román állami intézmény beruházásra magyar közpénzt, a gyakorlatban igen – lásd a dévai iskolaközpontot). Nincs transzparencia – a döntéseket megalapozó értékelési folyamatról nincs információ (nem közlik az elutasított pályázatok névsorát). A fő prioritásokat és szempontokat a pártközpont – RMDSZ Elnöki Hivatal – dönti el, ezért léphetnek fel hatalmas aránytalanságok. Konkrét bírálatra kevesen vállalkoznak, mert anyagilag függnek az RMDSZ-től, illetve mert ezzel kizárják magukat a további támogatásokból. Az eredmény: az RMDSZ minden kisebbségi vagyon kezelőjének tekinti magát. Radikális változtatásra van szükség, a jelzett hibák és jogtalanságok nem oldhatók fel felszínes beavatkozással. A kisebbségi léthelyzet nem teszi lehetővé a nemzeti keretek közötti közintézmények létrehozását, ezért – autonómia hiányában – olyan struktúrákat kell kialakítani, amelyek a közösségi konszenzus és ellenőrzés megvalósítását elősegítik. Közösségi konszenzus szükséges a stratégiai döntésekhez, be kell vonni a kisebbségi társadalom meghatározó tényezőit (miként a Sapientia Alapítvány esetében történt). A szaktestületek összetételét illetően figyelembe kellene venni, hogy politikus ne vehessen részt szaktestületben. /Bodó Barna: Támogatáspolitika és RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./ A szerző politológus, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének (MCSZESZ) elnöke.

Meglehetősen kevesen voltak a VI. Zetelaki Írótáborban, mondta el Király Zoltán főszervező, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke. Úgy tűnik, továbbra is csak azt a húsz-harminc embert érdekli az Erdélyi Magyar Írók Ligájának rendezvénye, akik az elmúlt hat évben is részt vettek a programokon. A teljes tagság kétharmadát nem lehet megmozgatni egy ilyen eseményre. Napközben körülbelül negyvenen voltak, esténként pedig 55-60-an. /Erdős Zsófia: Karcsúsodó zetelaki írótábor. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Családias hangulatban zajlott a hatodik Zetelaki Írótábor. Király Zoltán költő, a szervező Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) ügyvezető elnöke elmondta, sokuknak ez az egyedüli szabadságolási lehetőség nyaranta, hogy összejönnek Zetelakán. Kevesen jöttek el. Ha a támogatókat találtak volna, azt tervezték, hogy bemutatják, a magyarországi írók miként vannak jelen a magyarországi folyóiratokban, a magyar könyvkiadóknál hogyan jelennek meg, és fordítva, tehát a magyarországi szerzők erdélyi jelenléte. Az újvidéki szerzőktől a beregszászi szerzőkig mindenkit meghívtak volna, ha a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Szakkollégiumának ülésén a szakkollégium elnöke, Vámos Miklós író nem javasolta volna, hogy az E-MIL-t ne támogassák. Ezért külföldi vendégeket nem tudtak meghívni, mert nem tudták útiköltséget megtéríteni. Idén inkább a műfordításról, a műfordítás milyenségéről beszéltek, ez hiányzik az erdélyi magyar irodalomból. Az októberi román-magyar közös kormányülésen felvetődik az, hogy egy Erdélyben működő fordítóközpontot hozzanak létre. Ezt Király Zoltán kezdeményezte. Az E-MIL-nek közel 150 tagja van. A zetelaki írótábor magját 25-30 fős csapat jelenti. Az E-MIL választmányának tagjai: Böszörményi Zoltán, Márkus Barbarossa János, László Noémi és Király Zoltán, elnöke Orbán János Dénes, az E-MIL vezetője. Nehézkes egyeztetni, mert Márkus Barbarossa János Ausztriában él, Böszörményi Zoltán meg Aradon, gyakorlatilag László Noémi, Orbán János Dénes és Király Zoltán próbálnak dolgozni azon, hogy valamivel jobb legyen az erdélyi magyar írók sorsa. Az E-MIL működésének egyik fő támogatója a Communitas Alapítvány. Nehéz helyzetbe kerültek amiatt, hogy megszűnt az Illyés Közalapítvány. Több intézménynek, irodalmi szerveződésnek az ernyőszervezete az E-MIL, úgy mint az Előretolt Helyőrség csoportosulásnak, a Bretter György Irodalmi Körnek, és az Erdélyi Híradó Kiadó (felelős kiadója Orbán János Dénes, az E-MIL elnöke) is szerves része ennek. – Az E-MIL az udvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvánnyal közösen ősztől havonta egy felolvasóestet tart Székelyudvarhelyen. /Barabás Blanka: Sikertörténet lehetett volna. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 4./

Negyedévenként jelenik meg a Küküllőszögi Magyar Lap Balázsfalván a helyi református és római katolikus egyházközségek, továbbá a helyi RMDSZ-szervezet gondozta kiadványa. Szerkeszti Karácsonyi István RMDSZ-elnök, megjelenését támogatja a Communitas Alapítvány. Az igényes kivitelezésű, fotókban gazdag lap mottója jelzi a kezdeményező és szerkesztő bizottság (Karácsonyi István, Németh Ferenc és Udvari Ibolya.) szándékát: “Őseidnek szent hitéhez, nemzetséged gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!!!” Ezt a hűséget igazolja a legfrissebb augusztus 26-án megjelent IV. szám anyaga is. A Műemlékeink című rovatban képekkel és rajzokkal illusztrálva mutatták be a tűri és magyarpéterfalvi református templomokat. Udvari Ibolya óvónő a könyvnek a nevelésben betöltött szerepéről és könyvtáralapító munkájukról írt. Ez a nagyszerű kezdeményezés követendő példa lehet más Fehér megyei települések számára is. /Józsa Miklós: Magyar lap Balázsfalván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

A Kolozs Megyei Tanács szeptember 19-én tartott ülésén Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök a szakbizottsági jóváhagyás tudatában javasolta, hogy szavazzák meg a kolozsvári a művelődési és hagyományőrző értékeket ápoló Művelődés folyóirat támogatását. Hivatkozott a román Tribuna folyóiratra, melyet a megyei tanács támogat. A Művelődés támogatására a Tribunának juttatott összeg egyharmada szükséges. Voltak, akik vitatták a magyar folyóirat támogatását, végül azonban mégis megszavazták. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője elmondta, először a városi tanácshoz fordultak támogatásért, ott azonban elutasították őket. Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztője közölte, évek óta nem kaptak normatív támogatást a minisztériumtól, mégis elszámolási kötelezettségük van. Ezen akarnak változtatni, hogy a jövőben a Korunk Baráti Társaság adja ki a lapot. Állami támogatás hiányában pályázatokból tudták biztosítani a Korunk megjelenését, a Communitas, a városi művelődési alap, a Szülőföld Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap ismétlődő pályázatai mellett adományokból, szponzorokból és eladásból is van némi bevételük. Parászka Boróka, az A Hét főszerkesztője közölte, nem tudtak önkormányzati támogatáshoz jutni, holott weboldalt szerkesztenek és tartanak fenn. Szerinte nincs magyar lobbi Bukarestben, ezért kevés a támogatás. A Hét idén a Kulturális Minisztériumtól jelentős összegű projekttámogatáshoz jutott. Ezenkívül uniós pénzeket szeretnének szerezni. A kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője, Szilágyi István nem kívánt nyilatkozni erről a kérdésről. A Helikon úgy él, ahogy tud – fogalmazott. A Kolozsvári Városi Tanács művelődésért és oktatásért felelős bizottságának tagja, Molnos Lajos tanácsos elmondta: a magyar kulturális szervezetek és kiadványok is részesülnek minden évben elkülönített keretösszegekből. /Megyei tanácsi hatáskörbe került a Művelődés folyóirat. A magyarellenes hangulatkeltés sem akadályozta a kedvező döntést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

A közelmúltban zajlott le a Hargita megyei Vágásban a helyi Márton Áron Egyesület szervezésében a harmadik alkalommal megrendezett kapufaragó és szalmafonó tábor, melynek célja e hagyományos népi mesterségek iránti érdeklődés felkeltése. A rendezvény fő támogatói Hargita Megye Tanácsa, illetve a Communitas Alapítvány. Tematikus előadások hangzottak el, Benczédi László fafaragó közreműködésével négy kapuláb készült el, Szabó Zoltán irányításával pedig számos szép munka került ki a faragni tanulók keze alól. /Székely Zoltán, a Márton Áron Egyesület elnöke, Vágás: Munka és kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

Tíz éves fennállását ünnepli a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztősége. Anyagi gondok miatt két alkalommal is fenyegette a megszűnés veszélye a Székelyföldet. Most két ünnepi kiadvánnyal jelentkeznek, a folyóirat első Évkönyvével, valamint az Academica Transsylvanica című, erdélyi tudósokkal folytatott beszélgetéseket összegző gazdag kötettel. Ferenczes István főszerkesztő, József Attila-díjas költő és író elmondta, régi álma volt, hogy kellene ide egy lap. Végül 1996–97-ben adódott lehetőség, hogy a megyei önkormányzatok létrehozhattak bizonyos kulturális és más jellegű intézményeket. Ezt használták ki, segítségükre volt Kolumbán Gábor. A kezdeti nehézségeket az okozta, hogy Csíkszeredában a folyóirat-szerkesztésnek nem volt előzménye, ráadásul semmiféle infrastruktúra nem volt. Egy táskaírógéppel kezdték a munkát, 1997 októberétől György Attilával és Molnár Vilmossal egy kölcsönkapott számítógépen dolgoztak. Majd érkezett Fekete Vince, Lövétei Lázár László és Mirk Szidónia-Kata. 1990 után megjelent egy új írógeneráció Erdélyben. Kulturális folyóiratként határozták meg a lapot, így a társművészetek, a zene, a képzőművészet, a néprajz, a történelem, a szociológia stb. is beférhettek. Voltak nehéz időszakok, az RMDSZ által irányított kuratóriumoktól, a Communitas Alapítványtól, de az Illyés Közalapítványtól sem kapták meg azt a támogatást, amit a többi lapok. – A tíz év alatt harminc könyvet adtak ki az ugyancsak megyei tanácsi döntéssel 1999 áprilisában létrehozott Hargita Kiadóhivatal keretében. Olyan helytörténeti művek kiadására vállalkoztak, mint pl. a Csíki Székely Krónika. Amikor Sepsiszentgyörgyön 2000-ben megszűnt a Moldvai Magyarság csángó újság és két évig nem jelent meg, vállalták a kiadását. Azóta azt is itt szerkesztik, kétnyelvű lapként. Elindították a Biblioteca Moldaviensis-sorozatot is nemzeti és történelmi öntudatépítő szereppel. Közben ráébredtek, hogy vannak csángó származású írók, költők. Ők adták ki Duma András, Iancu Laura, Demse Márton és Gábor Felicia köteteit. A Székelyföld folyóiratnak 1200 előfizetője van. A folyóirat 1998 óta ad ki nívó-díjakat. Évente két-három szerzőt díjaznak. Idén kivételesen öt díjazottjuk van. A mostani díjazottak kezdettől fogva színvonalas írásokat közöltek a Székelyföldben, Szőcs Gézától az első lapszámoktól kezdve kapnak kéziratokat, Lakatos Mihály is állandó szerzőjük, Kenéz Ferenc az utóbbi időben lett hűséges munkatársuk, de Kerényi Ferenc Petőfi-kutató és kitűnő irodalomtörténész több írását is lehozták már, Balázs Lajos a csíkszentdomokosi néprajzi dolgozatainak nagy részét a folyóiratban közölte. Ferenczes Istvánnak ez alatt a tíz év alatt fontosabb volt a lap, mint a saját írásai. Nem írt annyit, amennyit szeretett volna. /Antal Ildikó: „Álmomban is a Székelyföldet szerkesztem” = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./ A Székelyföld folyóirat idei díjazottjai: Kerényi Ferenc irodalom- és színháztörténész, Szőcs Géza (nívódíj), Balázs Lajos néprajzkutató, Lakatos Mihály író. A Fekete Vincze által kitalált és elkeresztelt Székely bicskarendet Kenéz Ferenc költőnek adományozta a szerkesztőség. /Tízéves a Székelyföld című folyóirat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./

Második otthonát avatta november 13-án a vajdahunyadi magyar közösség: hét év alatt immár a második épületét sikerült felavatni a vajdahunyadi Magyar Háznak. Úgy nézem, itt van mindenki azok közül, akik 1989 decemberében RMDSZ-t alapítottak Vajdahunyadon és mindazok, akik később úgy érezték, ez már nem elég: művelődési, ifjúsági szervezetek kellenek – emlékezett avatóbeszédében Winkler Gyula, akit elsősorban a ház megálmodója és megvalósításának fő támogatójaként üdvözölték a vajdahunyadiak. A Magyar Ház első épületét a testvérváros Szombathely önkormányzatának támogatásával sikerült elindítani. A továbbépítésbe besegített az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány is. Az első Magyar Házban folytatott tevékenység hét év alatt túlnőtt a falakon. Az új, tágas “testvérépületben” egy 60-80 személyt befogadó konferenciateremre nyílik az ajtó. Az Új Magyar Szó napilap fotókiállítását nyitották meg az avatóünnepség alkalmával. Az új épület emeleti részén klubhelyiséget, vendégszobákat alakítottak ki. /Gáspár-Barra Réka: Bővülő Magyar Ház Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ November 13-án a frissen felavatott vajdahunyadi Magyar Házban zajlott az RMDSZ kampánya, Winkler Gyula, Bíró Rozália, Kelemen Hunor és Borbély Károly az érdeklődők kérdéseire válaszolt. /Hármas esemény Hunyadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Pásztor Gabriella, az Oktatási Minisztérium szakállamtitkára, Péter Tünde, főtanfelügyelő-helyettes és László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke RMDSZ-ajándékként a Kincses Kolozsvár című albumból ötszáz példányt osztanak szét egész Kolozs megyében a magyar tagozatos iskoláknak, a Communitas Alapítvány támogatásával. /D. I. : RMDSZ-ajándék: Kincses Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Meglepetéssel köszöntötték Kolozsváron a nyolcvanéves Fodor Sándort. Több mint hetvenen – Fodor Sándor író barátai, irodalmi pályatársai, közéleti személyiségek – találtak a napokban Kolozsváron szokatlan szövegű meghívót levelezőládájukban. „Kérjük, ezt a meghívást tartsa titokban, meglepetésnek szánjuk!” A meglepetést az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) készítette elő a Communitas Alapítvány segítségével. A Toldi vendéglőbe belépő írót hetvenen köszöntötték. Orbán János Dénes költő, az E-MIL elnöke köszöntötte az írót. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyvezető alelnöke emléklapot nyújtott át neki. /Burus János Botond: Ünnep titokban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

Aranka György, a nyelvújító, Gecse Dániel orvos, Teleki Sámuel könyvtáralapító, Molter Károly, Sütő András, Kemény János, Székely János író, Bolyai Farkas és Bolyai János matematikus, Bernády György és Borsos Tamás városépítő, valamint Nagy Pál festőművész arcképe szerepel abban a kulturális eseménynaptárban, amelyet a Marosvásárhelyi Kulturális Központ adott ki a Communitas Alapítvány és a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság támogatásával. A Marosvásárhely nevezetes személyiségeit ábrázoló naptárt bemutatták a Kultúrpalotában. A rendezvényre a szervezők a város magyar iskoláiból egy-egy tanulót, illetve pedagógust hívtak meg, akik az intézmény számára átvehették a kiadványt. Szepessy Előd, a kulturális központ elnöke elmondta, a naptárral Marosvásárhelyt, a város múltját, kiemelkedő személyiségeit szeretnék jobban megismertetni az iskolásokkal, egyúttal a szellemi hagyományok ápolását, továbbadását akarják támogatni. /Antal Erika: Kulturális naptár Marosvásárhelyről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./