Jóváhagyták az idei állami költségvetésben szereplő 289,4 milliárd lej elosztását a nemzeti kisebbségek érdekképviseleti szervezeteinek támogatására. Ebből az összegből 264,4 milliárd lejt a 19 hazai nemzeti kisebbségi szervezet működési költségeinek, székházaik karbantartási és javítási, személyzeti kiadásaik, művelődési rendezvényeik, sajtójuk, könyvkiadásuk, tudományos szimpóziumok költségei fedezésére fordítják. A kolozsvári székhelyű Communitas Alapítvány ebből az összegből 58,5 milliárd lejben részesül. (Az RMDSZ a pártfinanszírozási törvény előírásai alapján részesül állami szubvencióban.) A kormányhatározat értelmében továbbá 25 milliárd lejt fordítanak interetnikai programok és projektek finanszírozására. /58,5 milliárd lej a Communitasnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./

Megújult szaktestületek és kuratórium bírálja el a Communitas Alapítvány 2005-re kiírt pályázatait. A magyar közösségnek szánt román költségvetési támogatásokat elosztó alapítvány kuratóriumának átalakítását az tette szükségessé, hogy a testület 13 tagja közül öten miniszteri vagy államtitkári tisztséget nyertek el a Tariceanu-kabinetben, a korrupcióellenes jogszabályok pedig összeférhetetlenséget állapítanak meg a két tisztség között. Markó Béla volt kuratóriumi elnök mellett Borbély László, Nagy Zsolt, Winkler Gyula, Kötő József és Porcsalmi Bálint távozott a kuratóriumból, amelynek irányítását Takács Csaba ügyvezető elnök vette át. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége javaslatára a testület Veress Emőddel és Lakatos Andrással egészült ki. Idén a sporttevékenységek támogatása számít újdonságnak az alapítvány működésében. A sport szaktestület 700 millió lejes keret elosztásáról dönt. A Communitasnál a szaktestületek összetétele is megváltozott. A sajtószaktestületben Csép Sándor és Papp Sándor Zsigmond helyét Ambrus Attila és Szűcs László vette át, a könyvkiadási pályázatokat elbíráló testületből lemondott Domokos Géza, Kovács András Ferenc és Selyem Zsuzsa helyére Horváth Andor, Balázs Imre József és Fekete Vince került. Az ifjúsági szaktestületben Asztalos Csaba, Korodi Attila, Szabó Ödön és Porcsalmi Bálint helyét Deák Ferenc, Becze István, Szabó József és Bodor László vette át. Az ösztöndíjbizottságban és az utazási támogatásokat elbíráló testületben egy-egy taggal kevesebb tevékenykedik majd. Az egyikből Kötő József, a másikból Nagy Zsolt távozott. Kibővült viszont a művelődési szaktestület, amelynek a soraiba felvették Kovács Leventét. A Nastase-kormány által kidolgozott 2005-ös költségvetési törvény 264,434 milliárd lejt irányozott elő a kisebbségek támogatására, ebből a Communitas Alapítványnak 58,52 milliárd lej, az összeg több mint egyötöde jut. Takács Csaba elmondta, a sport mellett a magyar házak létesítésének a programját kezelik prioritásként 2005-ben, emellett 1,2 milliárd lejt különítettek el egyes művelődési egyesületek normatív támogatására. A szaktestületek által elosztott pénzkeretek (milliárd lej): Sajtó 4,5 (2004) – 5,2 (2005); Könyvkiadás 2,3 (2004) – 3 (2005); Művelődés 3,5 (2004) – 3 (2005); Ifjúság 2,5 (2004) – 2,5 (2005); Szórvány 2,5 (2004) – 3 (2005); Alkotói ösztöndíjak 1 (2004) – 1,4 (2005); Utazás 0,7 (2004) – 0,7 (2005); Sport – (2004) – 0,7 (2005). Összesen 17 (2004) – 19,5 (2005). /Gazda Árpád: Módosultak a testületek a Communitas Alapítványnál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Az RMDSZ hatalma beágyazódik a román állam korrupciót generáló politikai-igazgatási rendszerébe, ezt mutatja egy adatsor: a Communitas Alapítvány pályázati rendszerének sarokszámai. Az erdélyi magyarság kultúrájának fejlesztésére szánt több mint ötvenmilliárdos keretnek – amely az erdélyi magyarok adópénzét is tartalmazza – csupán egyharmad része jut nyilvános pályázatokon keresztül el azokhoz, akiknek a költségvetés szánta. Az összeg egynegyedét a Communitas önmagára, vagyis az elosztás patrónusára, az RMDSZ-re költötte, további negyven százalékot pedig oly módon osztottak szét az alapítvány kuratóriumában ülő RMDSZ-vezetők, hogy arra csak egyetlen kifejezés illik: klientúraépítés, írta Bakk Miklós. Így érthetővé válik, miért ilyen az RMDSZ most beterjesztett kisebbségi törvénye, miért kívánja az RMDSZ az autonómiatestületeket – amelyeknek át kellene venniük a Communitas támogatási rendszerét – saját felügyelete alatt tartani. A Communitas kis „államháztartása” a támogatás-tűrés-tiltás továbbéltetése az erdélyi magyarság körében. /Bakk Miklós: A Communitas kistükre. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

„Ha majd nem találok valamilyen adatot, a Krónikától fogom megkérdezni” – jegyzi meg tréfásan Gyárfás Zsuzsa, a Communitas Alapítvány újdonsült irodavezetője. Az alapítványtól a Krónika csak olyan kimutatást kaphatott, amely a 2004-ben pályázati úton kiosztott támogatások összesített adatait tartalmazza. Az összesítés, amely azóta az RMDSZ honlapján is elérhető, csak a kiosztott összeg harmadrészéről szól. A Communitas Alapítvány számára tavaly 50 milliárd lejes keretet szabott meg a kisebbségi költségvetési tételeket elosztó kormányhatározat. Ennek harmadrészét osztották ki nyilvánosan meghirdetett pályázatok alapján. A pályázati felhívásokat az RMDSZ honlapján közölték, a beküldött pályázatokat pedig a sajtó-, művelődési, szórvány-, ifjúsági és könyvkiadási szaktestület, valamint a kutatók utazási támogatásáról döntő bizottság és az ösztöndíjbizottság bírálta el. E testületekben, bizottságokban jelen voltak az RMDSZ politikusai és az illető területek szaktekintélyei. Azt követően, hogy a Krónika tavaly tényfeltáró cikksorozatot közölt az alapítvány pénzügyeiről, három szaktestület is úgy döntött, közzéteszi támogatási listáit. A művelődési szaktestület 3,484 milliárd lej, a sajtószaktestület 4,5 milliárd lej, a könyvkiadási szaktestület pedig 1,125 milliárd lej – a rendelkezésére álló keret fele – elosztásáról közölt tételes adatokat. Az adatsorok az RMDSZ honlapjára is felkerültek, ahonnan azonban később eltávolították azokat. A közzétett adatok által a Communitas Alapítvány pénzeinek hatodrészére nyert rátekintést az érdeklődő. Az alapítvány a kormány keretében működő Interetnikus Kapcsolatok Hivatalának hivatott elszámolni a kiutalt összeggel. A Krónika olyan adatsort innen sem sikerült tudott szerezni, amelyben a támogatottak neve mellett a megítélt összeg is szerepel. Tavaly 2,8 milliárd lejjel többet költött az alapítvány, mint amennyit a költségvetésből 2004-re kiutaltak számára. Ezt az összeget az egy évvel korábbi keretből spórolta meg az alapítvány. Az alapítvány 2001-ben 1,1 milliárd lejt, 2002-ben 2,95-öt, 2003-ban 5,76 milliárd lejt költött alkalmazottai bérére és az ehhez kapcsolódó járulékos költségek kifizetésére, 2004-ben ez az összeg 8,788 milliárdra emelkedett. Ha ehhez az irodaműködtetés költségeit is hozzáadjuk, kiderül, hogy az alapítvány a rendelkezésre álló pénz több mint negyedrészét önmagára költötte. Működése több pénzt emésztett fel, mint amennyire a sajtó, a közművelődési egyesületek, az ifjúság és a szórvány összesen pályázhatott. Tavaly a Communitas fizetési listáin szerepelt az RMDSZ három országos ügyvezető alelnöke mellett számos alacsonyabb rangú tisztségviselő, és az RMDSZ ügyvezető elnökségének szinte valamennyi hivatalnoka. Ez a törvénysértés bizonyítéka volt, ugyanis a kisebbségi pénzkereteket elosztó kormányhatározat előírása szerint a Communitas alapjaiból nem részesülhetnek azok a szervezetek, amelyek parlamenti pártként is támogatást kapnak a költségvetésből. Az RMDSZ pártként 5,8 milliárdos költségvetési támogatás haszonélvezője. A tavalyiaktól eltérően idén csak statisztikai adatokat kapott a Krónika a munkaügyi hivatalban. A Communitas nyilvánosságra hozott 2004-es tájékoztató anyagában és a kormánynak elküldött elszámolásában más-más összegek szerepelnek könyvkiadási, valamint a sajtótámogatási címszó alatt. A Bukarestből megszerzett elszámolás szerint 4,035 milliárd ment könyvekre, 10,138 milliárd sajtótámogatásra, és egyéb kiadványokra. Az alapítvány közszemlére bocsátott adatai viszont arról árulkodnak, hogy a könyvkiadási szaktestület 2,3 milliárd lejt, a sajtószaktestület pedig 4,5 milliárd lejt osztott el. A különbség jelzi, hogy egyes könyvkiadók és egyes szerkesztőségek a meghirdetett pályázatokon túli támogatáshoz is jutottak. Az alapítvány bukaresti tevékenységéhez 1,136 milliárd lejért vásároltak Volkswagen Passat és Dacia Solenza személygépkocsit. Támogatási keret a romániai kisebbségeknek (milliárd lej)/Ebből a romániai magyarságnak jutott (milliárd lej – százalék)/Nyílt pályázaton kiosztott összeg (milliárd lej – százalék)/Átláthatóan kiosztott összeg (milliárd lej – százalék) 2001: 90/13,385 – 14,87/5,78 – 43,18/0 – 0; 2002: 126,498/18,612 – 14,71/6,4 – 34,38/0 – 0; 2003: 190/37,3 – 19,63/10,1 – 27,07/0 – 0; 2004: 240/50 – 20,83/17 – 34/9,134 – 18,26; 2005: 289,434/58,52 – 20,21/19,5 – 33,33. /Gazda Árpád: A Communitas Alapítvány titkai. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

A Communitas Alapítvány átláthatóbb gazdálkodására tett ígéretet a Krónikának adott interjúban Takács Csaba elnök. Elmondta, hogy két új területet szeretnének hangsúlyosabban támogatni, a sportot és a magyar házak vásárlását. – Az 58,52 milliárd lejből 19,5-re lehet pályázni, ehhez jön hozzá a 20 milliárdos, saját programokra szánt keret. Mire fordítják a maradék 19 milliárdot? – hangzott a kérdés, Takács Csaba kifejtette, hogy székházfelújításokra, beruházásokra, az alapítvány működtetésére, a Communitas munkatársainak bérére. A törvény értelmében az RMDSZ nem részesülhet a Communitas alapjaiból. Arra a megjegyzésre, hogy tavaly a Communitas fizetési listáin szerepelt az RMDSZ három ügyvezető alelnöke és az ügyvezető elnökség apparátusának nagyobb része, Takács megmagyarázta, hogy az RMDSZ érdekvédelmi szervezet, a kultúra, az oktatás terén is tevékenykedik. Ez nem tekinthető politikai tevékenységnek. 2004 tavaszára ígérték, hogy az interneten hozzáférhetővé teszik az alapítvány teljes támogatási adattárát. Az adatok azonban nem elérhetők. Takács azt válaszolta, hogy megnevezik a pályázatok nyerteseit. – Miért van 36 alkalmazottja az alapítványnak, ha közülük csak egy vagy kettő dolgozik a Communitas-irodában? Takács rámutatott: a többiek programokat menedzselnek, pályázatokat dolgoznak fel. A kormánynak küldött elszámolás szerint az alapítvány 10,138 milliárdot költött sajtótámogatásra, a sajtószaktestület viszont csak 4,5 milliárdot osztott el. Takács megvilágította: a különbség abból adódik, hogy a kuratórium úgy döntött, azokat az igényeket is támogatja, amelyek utólag érkeztek be. Az alapítványi pénzből vettek egy Volkswagen Passat személygépkocsit. Azt hiszem, ez természetes, reagált Takács Csaba. /Gazda Árpád: „Egyetértek az átláthatóság elvével”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

Tőkés László püspök mérlegeli, hogy mit válaszoljon a Bihar megyei RMDSZ megkeresésére, amelyben felkérték, legyen tagja a Megyei Egyeztető Tanácsnak. A püspök bírálta a Communitas Alapítvány kuratóriumát, amiért nem osztotta szét átláthatóan a romániai magyarságnak szánt támogatásokat. A kulturális események támogatásának témájánál maradva úgy vélte, bár üdvözlendő, hogy egy olyan neves művész lép fel április 29-én Nagyváradon, mint Richard Clayderman, a koncertre, illetve az azzal egy időben megrendezett gálaműsorra szánt több mint húszmillió forintot méltóbb célokra is fordíthatták volna, például a Sapientia vagy a Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozására. /Balogh Levente: Tőkés még mérlegel MET-tagsága kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

Újabb öt fiatal képzőművész kapott a Communitas Alapítványtól egy éves szakmai ösztöndíjat: Kiss Melinda kolozsvári keramikus, Debreczeni Botond kolozsvári festőművész, Részeg Botond csíkszeredai grafikus, Márton Katalin papírművészettel foglalkozó nagyváradi alkotó és Baász Orsolya sepsiszentgyörgyi grafikus. /(n): Sikeres pályakezdő képzőművészek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Az Oktatási és Kutatási Minisztérium május 18-án rendeletet adott ki a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport létrehozására vonatkozóan. Az iskola a 2005–2006-os tanévben kezdi el működését. A rendeletet Mircea Miclea miniszter és Kötő József kisebbségügyi államtitkár látta el kézjegyével. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./ Téglás Gábor tagja volt Erdély egyik legrégibb tudományos egyesülete a Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társulatnak, amely 1880. május 13-án Déván jött létre. A társulat idővel múzeumot hozott létre, ennek igazgatói tisztségét töltötte be Téglás Gábor író, kutató. A társulat kezdeményezte Hunyad megye történetének megírását, de a műnek csak az első, gr. Kuun Géza, Torma Zsófia és Téglás Gábor által írt kötete jelent meg 1902-ben, mely az őskortól 896-ig, a honfoglalásig tárgyalta a megye múltját. /Új iskolacsoport. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Varga Károly, az önálló magyar iskola egyik megálmodója, aki a Geszthy Ferenc Társaság elnökeként oroszlánrészt vállal az intézményépítésben, kifejtette, hogy a dévai magyar oktatás megsínylette az utóbbi évtizedek politikáját. Évek óta Déva az egyetlen település a megyében, ahol magyar nyelven folyik középiskolai oktatás. A Geszthy Ferenc Társaság idén vásárolt iskolabusza hetek óta ingyenesen szállítja a csernakeresztúri és vajdahunyadi diákokat Dévára. Ezt ősszel kiterjesztik más környékbeli településekre is. Többet szeretnének a város jelenleg öt épületben működő magyar tagozatainak összeköltöztetetésénél. Délutáni foglalkozással egybekötött rendszerre gondolnak. Több fiatal, szakképzett tanár jelentkezett az új iskolába. Az iskola létrehozásában jelentős támogatást kaptak a Communitas Alapítványtól, az Illyés és Apáczai Közalapítványoktól, illetve a magyar Oktatási Minisztériumtól. /Gáspár-Barra Réka: Engedélyezték a dévai magyar iskolaközpontot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) május 28-án tartotta ez évi harmadik küldöttgyűlését. A tagszervezetek részéről jelen voltak az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) és a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) képviselői. Meghívottként vettek részt a küldöttgyűlésen a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének (PKED) elnökségi tagjai, a tagfelvételi szándékukat is kifejező KRISZ, azaz a Királyhágómelléki Református Ifjak Szövetsége, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezetének elnöke. A MIT elnöksége elemezte a Communitas Alapítvány Ifjúsági Szaktestületének döntéseit, megállapítva, hogy azokban továbbra is politikai szempontok érvényesülnek. Az erdélyi ifjúsági szervezeteknek szánt támogatások egy része olyan szervezetekhez jut, amelyek működése és tevékenysége megkérdőjelezhető. Ezzel összefüggésben a küldöttgyűlés napirendjére került a hazai és magyarországi támogatási rendszerek átalakítására kidolgozott javaslatcsomag, amelyet a MIT elnöksége június folyamán átad a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) Igazgató Tanácsának, felkérve, hogy képviselje az ügyet a továbbiakban. /A MIT elnöksége: Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

„Az 1990-ben újraindult Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ ugyan nincs monopolhelyzetben, hiszen a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és a Kriza János Társaságnál is folyik tudományos kutatás, de nem titok, hogy az EME erdélyi magyar akadémiává, tudományos kutatóintézetté akar alakulni” – magyarázta Egyed Ákos történész, az EME elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja. Azonban az EME szinte kizárólagosan magyarországi forrásokból működik. A magyar állami költségvetéstől függő keretből az EME pillanatnyilag 12 belső kutatót foglalkoztat, emellett az MTA Domus Hungarica programjában nyertes, néhány erdélyi szakember 1–3 hónapig részesülhet kutatási ösztöndíjban. Egyed Ákos szerint mindez még akkor is kevés, ha több erdélyi szakértő az EME ajánlását is élvezve végezhet egyéni kutatómunkát. „Ilyen körülmények között nagy a lemorzsolódás, és sérül az utánpótlásképzés” – vázolta az EME elnöke. „A bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, a biológia-, fizika- és kémia-, az orvostudományi, műszaki, jogi és társadalomtudományi, a matematika- és informatika-, valamint agrártudományi szakosztályokat működtető EME csak akkor válhat a romániai magyar tudományosság akadémiájává, és hosszú távon csak úgy maradhat fenn, ha kiemelt támogatásban részesülve az MTA területi intézményévé válik, és kapcsolatot létesít a Román Akadémiával” – tette hozzá. Csucsuja István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem karának dékán-helyettese szerint a kutatási támogatások rendszere tulajdonképpen „partizánakció”. A tudományos történetkutatás bel- és külföldi forrásai nagyrészt elapadtak, így sem a tanároknak, sem a tanársegédeknek, illetve doktorandusoknak nem adódik lehetőségük a kutatásra. A BBTE magyar történészei korábban az Országos Kutatási Tanács (CNSIS) pályázatain szereztek munkájukhoz pénzt, de két esztendeje ez a forrás is elapadt. Az egyetemnek nincsenek kutatást segítő belső pénzügyi forrásai, ráadásul az MTA Bolyai-ösztöndíjaihoz sem jutnak már hozzá. Mostanában egyetlenegy lehetőséggel, az MTA Domus Hungarica pályázati programja révén szerzett forrásokkal kell beérniük. „Általában 40-50 millió lejről van szó, ami azonban legfeljebb 2-3 ember nagyon rövid ideig tartó kutatásához elegendő”. Az erdélyi magyar történészeknek azt róják fel a magyarországiak: nem kutatnak eleget, de ezt a szűkös anyagi háttér nem teszi lehetővé. Valamivel előnyösebb helyzetben vannak a társadalomkutatók. A BBTE szociológia karának dékán-helyettese, Horváth István szerint a szociológiai kutatás egyrészt nem túlzottan infrastruktúra-igényes, másfelől pedig be tudnak kapcsolódni olyan programokba, amelyek keretében „kisebb” témákhoz is tudnak gyűjteni adatokat. Az igazán nagy reprezentativitású kutatásba legtöbbször bele sem kezdenek, mert támogatásuk nem folyamatos. Horváth szerint a mai állapotok távolról sem felelnek meg a kutatási ideálnak, de az 1990-es évek elejéhez képest óriási előrelépés tapasztalható. „Ráadásul – tette hozzá Horváth István – a mi erdélyi magyar kulturális sajátosságainkból azáltal is hasznot lehet húzni, hogy a munkánk mind a támogatások, mind az eladhatóság szempontjából magyar és román irányban egyformán működtethető.” Brassai Zoltán professzor, a Sapientia – EMTE tudományos tanácsának elnöke, a Kutatási Programok Intézetének igazgatója sem tartja elegendőnek a kutatásra fordított keretet. Az EMTE a Sapientia Alapítvány révén évi kétmilliárd forintos támogatást kap a magyar államtól. Az összeg 85-90 százalékát egyetemfejlesztésre fordítják, kutatásra, doktori ösztöndíjakra, illetve könyvkiadásra 5-6 százalék, azaz 100-120 millió forint jut. Ennek 60 százalékát belső, 10 százalékát vegyes, 30 százalékát pedig külső kutatásokra irányítják. Brassai professzor összehasonlításként az évi 27 milliárd forintból gazdálkodó debreceni, illetve a 20 milliárd forintos kerettel rendelkező miskolci egyetemet említette, az EMTE ennél jóval szerényebb, 5-6 milliárd forintos kerettel is beérné. Miközben az erdélyi kutatók külső forrásokat keresnek, a Communitas Alapítvány idén sem hirdetett pályázatot munkájuk támogatására. Takács Csaba, a Communitas kuratóriumi elnöke, az RMDSZ ügyvezető elnöke elismerte: a panasz jogos, a kutatók elvárása indokolt. Szerinte a Román Tudományos Akadémia irányában sem szabad elzárkózni. „Az MTA nem tudja felvállalni a feladatok sokaságát, de partner abban, hogy a határon túli magyar kutatás megtalálja útját és helyét a nemzetközi rendszerben” – jelentette ki Tarnóczy Mariann, az MTA Határon Túli Magyarok Tudományos Titkársága elnöki bizottságának titkára. 1990-ben még a határon túli magyar szakemberek számbavétele volt a fő tennivaló, ma már közös programokban közös kutatásokat végeznek. Az MTA idén 110 millió forintot fordít a határon túli magyar tudományos kutatásra. Az összeg több mint a fele Erdélybe megy, de ez korántsem elég. Tarnóczy Mariann szerint nemcsak magyar, más nyelvű kiadványaikban is közölniük kell a magyar kutatóknak munkájuk eredményeit, ezáltal tudnak bekapcsolódni abba a nemzetközi rendszerbe, amelyben a szélesebb körű ismertség mellett a kutatás támogatásának további forrásai is elérhetők. „Ezért fontos, hogy a határon túli magyarság felépítse saját intézményrendszerét, meghatározza annak sajátos céljait, elképzeléseit, prioritásait. Ebben az MTA partner, akárcsak azokban a kutatási programokban, amelyeknek adott részei azonosak a határon túli magyar kutatókéval” – mondta Tarnóczy Mariann. /Benkő Levente Nagy feladatok kevés pénzből. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

A kormány nemrég jelentést juttatott el a Strasbourgban székelő Európa Tanácshoz (ET) a kisebbségek helyzetéről. A nemzetiségi szervetek által már korábban véleményezett jelentés alapján az ET Miniszterek Tanácsa határozatot fogad el a jövőben arról, hogy Románia mennyire tartja tiszteletben a Nemzeti Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. Románia 1995-ben ratifikálta az Európa Tanácsban elfogadott Nemzeti Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. A jelentést még az előző kormány idején dolgozta ki a Külügyminisztérium. A jelentés megállapítja azt is, hogy a Romániában hivatalosan bejegyzett 20 nemzeti kisebbség közül 15-nek a lélekszáma csökkent a 2002-es népszámlálás adatai szerint az 1992-höz képest. 2004-ben 240 milliárd lejt kaptak az állami költségvetésből a kisebbségi szervezetek, ebből a legtöbbet, 50 milliárdot, a Communitas Alapítvány, a legkevesebbet pedig, 3 milliárdot, a Romániai Rutének Kulturális Szövetsége. A lakosságban képviselt számarányukhoz képest a kisebbségek jóval kisebb arányban részesülnek anyanyelvi oktatásban. A kétnyelvű helységnévtáblákra vonatkozó előírásait általában mindenütt tiszteletben tartják, de a közintézmények feliratainak a helyzete rosszabb, a kisebbségek anyanyelvén a lakossággal értekezni tudó közalkalmazottakat pedig csak részlegesen alkalmaztak a polgármesteri hivatalokban, így Fehér megyében 7 magyar és 1 roma érdekeltségű településéből csak 3-ban, Kolozs megyében 25-ből 24-ben, Beszterce-Naszód megyében pedig egyedül Árpástón. Szilágy megyében a legjobb a helyzet ilyen téren, Szeben megyét pedig a jelentés nem említi. /B. Á.: Kisebbségi kormányjelentés az Európa Tanácsnál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Elkezdődtek a fehéregyházi Petőfi Sándor emlékmű felújítási munkálatai. A magyar nemzet egyik legjelentősebb emlékhelyét Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a szövetség elnöke kezdeményezésére az RMDSZ, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Communitas Alapítvány támogatásával építik újjá. Az 1990-ben megrongált, Hunyadi László által készített alkotás Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész Petőfit ábrázoló bronzplakettjével, valamint Kiss Levente szobrászművész bronzfelirataival gazdagodik. A felújított emlékművet július 31-én ünnepi rendezvény keretében avatják fel. /Felújítják a Petőfi-emlékművet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Öt esztendeje sincs, hogy Szabó Attila református lelkipásztor és óvónő neje a Kolozs megyei Szépkenyerűszentmártonból a Beszterce megyei Magyarnemegyére költözött. Minden tőle telhetőt megtett, hogy a Nagy-Szamos völgyének kisebbségben élő magyarok lakta utolsó települést ne adják fel. Gazdakört szervezett, diakóniai központot építtetett. Magyarnemegyén, a 800 lelkes helyi református gyülekezetben a lelkész elindította a Magyarnemegyei Kézműves Tábort 2002-ben, a következő esztendőben megszervezték a Magyar Kéz I-et, melyen 50-60 gyermek vett részt egy héten át. 2004-ben már 104 helybéli meg a megye magyar településeiről (Beréte, Sajószentandrás, Sajóudvarhely, Retteg, Sófalva) érkezett gyermek részvételével sor kerüljön a Magyar Kéz II-re. Idén is akart ilyen tábort szervezni, három pályázatot nyújtott be: kettőt a Communitas Alapítványhoz egyet pedig az Illyés Közalapítványhoz. Mindháromra elutasító válasz érkezett. Az Illyés Alapítvány a költségvetés floppyn való elküldését kérte, a Communitas részéről pedig azt jelezték, nem teljes a pályázat, elmaradt egy aláírás. Idén tehát nem lesz Magyar Kéz III! Nem lenne szabad az erdélyi szórványvidéket pusztulásra ítélni. /Ferencz L. Imre: Feladjuk a nemegyei végvárat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Befejeződtek a fehéregyházi Petőfi Sándor emlékmű felújítási munkálatai az RMDSZ, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány és a fehéregyházi Petőfi Társaság támogatásával. Az egész emlékhelyet és ennek környezetét is felújították. A felújítás nyomán az 1990-ben megrongált, Hunyadi László által készített alkotás Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész Petőfi-t ábrázoló bronzplakettjével, valamint Kiss Levente szobrászművész bronzfelirataival gazdagodott. A felújított emlékművet a költő halálának évfordulója napján, július 31-én avatják fel. /Petőfihez méltó emlékhely. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

A Communitas Alapítvány közzétette a magyar szórványközösségek osztatlan I–IV. osztályos iskolában tanító, valamint az oktatásban tevékenykedő pedagógusok és óvónők támogatásáról szóló döntését. A 173 sikeres pályázónak megítélt összeg 57 550 lej (575, 5 millió régi lej). A testület döntést hozott a szórványgondozó lelkészek utazási költségeinek támogatásáról is. A 108 sikeres pályázónak megítélt összeg 43 500 lej (435 millió régi lej). /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

A bánsági néptáncmozgalom központjának nevezhető Végváron esztendők óta nem múlhat nyár tánctábor nélkül. Idén már a hatodikat rendezte meg július 18–22. a Végvárért Alapítvány a magyar Oktatási Minisztérium, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos elnöksége, a Communitas Alapítvány és a megyei tanács támogatásával. Nyolcvan fiatal töltött el együtt öt napot, hogy csiszolják tudásukat, illetve új lépéseket sajátítsanak el. A helyi Csűrdöngölő, a dettai Búzavirág, a lugosi Gyöngyvirág, az igazfalvi Szivárvány, a pusztakeresztúri Árvácska, a temesvári Bokréta, valamint a szegedi és röszkei Tóth Gábor és Goda Katalin vezetésével tanultak mezőségi, marossárpataki táncot. /P. L. Zs.: Hatodik végvári tánctábor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

Mintegy hárommilliárd régi lejt irányított 2005-ben az RMDSZ az e héttől megszűnt Romániai Magyar Szó részére. Takács Csaba, a szövetség ügyvezető elnöke közleményében leszögezte, az első félévben az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvány 1,243 milliárd lej gyorssegélyt utalt át a lapot kiadó részvénytársaságnak, a szövetség által megkeresett intézmények és cégek pedig 1,2 milliárd lejes támogatást vállaltak szerződéses alapon. Az RMDSZ az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától is „megnyitott egy 600 millió lejes forrást” a lap számára, ezt azonban a megfelelő jogszabály módosítása előtt nem tudták átutalni. Az ügyvezető elnök részben annak tulajdonítja a Magyar Szó megszűnését, hogy a Bukarestben kiadott lap indokolatlanul kevés magyarországi támogatásban részesült. A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta kiadó illetékesei várhatóan bejelentik, hogy új napilapot indítanak a Magyar Szó helyett. /G. Á.: Az RMDSZ volt a Magyar Szó fenntartója. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

Mozgalmas az élet Máréfalván a tájházban és udvarán. Megálmodója, kivitelezője, Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő akár ide is költözhetne, mert többet tartózkodik kedvenc birodalmában, mint otthon. Megkezdődött az immár negyedik alkalommal megszervezett faragótábor, Tankó Albert faragómester segíti őket. Szallos Kis Judit tanárnő, a faragótábor szervezője a Communitas Alapítvány támogatta tevékenység programjáról tájékoztatott. Közel 30 tanuló nevezett be az idei táborba. Ezt megelőzően a bútorfestők vehették birtokukba a telket. /Kristó Tibor: Mozgalmas tájház és udvara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

Megszűnt a Romániai Magyar Szó, az RMDSZ tulajdonában levő és azt hűségesen kiszolgáló magyar napilap. Megszűnt annak ellenére, hogy csak ebben az évben hárommilliárd lejt irányított ide a szövetség. Takács Csaba ügyvezető elnök közleménye szerint 2005-ben a Communitas Alapítvány (a romániai magyarság államkasszából kiutalt pénzeinek kezelője) 1,243 milliárd lejjel támogatta a lap megjelenését. Ennek a sajtótámogatásokat nyilvánosságra hozó honlapon nincs nyoma, itt az RMSZ három mellékletének összesen 200 millió lejes támogatása szerepel. A hivatalos kuratóriumi döntés ennyiről szól, az ügyvezető elnöki jelentés ennek hatszorosáról, akkor, amikor a valóban támogatásra szoruló irodalmi, kulturális heti és havilapok legtöbb 270 millió lejes támogatást kaptak, állapította meg Farkas Réka, a lap munkatársa. Az RMDSZ-nek újabb ,,forrásokat sikerült megnyitnia” – áll Takács közleményében –, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának Kisebbségi Tanácsa 600 millió lejjel járult hozzá a lap megjelenéséhez, RMDSZ-közeli intézmények, cégek szerződésben vállalták 1,2 milliárd lej kifizetését. A hárommilliárd lejes támogatás – amelynek töredéke is csak álom a romániai magyar napilapok többségének – azonban csak részben fedezhette a lap megjelenési költségeit, idéntől megszűntek az állami reklámok, a kampánytámogatások. A bejelentés másnapján kiderült, a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő és a Stanik István RMDSZ-kommunikációs tanácsos által vezetett Scripta Kiadó ,,felismerte a sajtópiacon keletkezett űrt”, és új bukaresti magyar napilapot indítana. Az időzítés kitűnő, a magyar kormány a közeljövőben véglegesíti a Szülőföld Alap támogatási rendszerét, jó pontot szerezhet az RMDSZ-nél, ha finanszíroz egy új napilapot. /Farkas Réka: Bukásból újjászületve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Megalakult Szovátán a Teleki Oktatási Központ Kodály Zoltán Gyermekkara. A gyermekkar alapítói: Czakó Gabriella és Nagy Éva M. Vera iskolanővérek, önkéntes tanárok. Magyarországról települtek át Erdélybe, ideiglenesen. Elmondták, hogy Dévára jártak, Böjte Csaba atyához. Megrendítette őket az ottani gyerekek sorsa. Akkor fogalmazódott meg bennük, hogy oda kell menni, ahol nagyobb szükség van az emberre. Így kerültek két éve Szovátára. Katolikus templomi kórusuk van Nyárádköszvényesen, Mikházán, Jobbágytelkén, Illyésmezőn és természetesen itt, Szovátán. Összesen 360 gyereket tanítanak furulyázni. Napközis táboruk volt a nyárádmenti diákoknak. 45 gyerekkel kezdték, 90 gyerekkel zárták. Júliusban a Teleki-kertben volt a tehetségfejlesztő zenetáboruk, 50 gyerekkel. Munkájukkal az erdélyi magyar értelmiség itthon maradását szorgalmazzák. Munkájukban támogatói voltak az Erdélyi Tündérkert Alapítvány (magyarországi egyetemisták, iskolanővérek hozták létre), önkormányzatok, a dévai Szt. Ferenc Alapítvány, Teleki Oktatási Központ, Communitas Alapítvány. Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja (Budapest), plébánosok, polgármesterek és iskolaigazgatók. /Geréb Éva: Kodály Zoltán Gyermekkar Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Az elmúlt héten ötödször vert sátrat Ádámoson a szórványtábor, az Alsó-Kis- Küküllő Menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /ALKISZ/ egyik csúcsrendezvénye. Gagyi Zoltán, a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium tanára, az ALKISZ elnöke elmondta, hogy a szervezet célja a térség magyar fiatalságának összefogása, érdekvédelme. Ifjúságivezető-képzőket, vetélkedőket, koncerteket, tanfolyamokat, gimnazistanapokat szerveznek. Sikeresen pályáztak az Illyés Közalapítvány, a Communitas, a Kis-Küküllő Alapítvány, illetve az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium támogatásaiért. Vinczi Levente ádámosi ezermesternek, a királyfalvi fiatalok egy lelkes csapatának és Bordi Andrásnak köszönhetően idén is felépült a tábor ebédlősátra, konyhája, irodája, a mosdó, a zuhanyozó, két pince és két mellékhelyiség. A szórványtábor gazdag programmal várta a vendégeket. Miklós Mónika népdalokat és néptáncot tanított. Balog Zsolt marosvásárhelyi orvos az elsősegélynyújtásról tartott előadást, majd a nagyobbakkal a párkapcsolatokról beszélgetett. Az egyik legszórakoztatóbb tevékenység az érvelési verseny volt, amelyet Füleki Zsuzsa vezetett. Öt év alatt 530 gyerek táborozott Ádámoson. /Nemes Csilla: Szórványtábor Ádámoson. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

A bukaresti román napilapok hírügynökségi jelentések alapján számoltak be arról a magyarországi újsághírről, amely szerint egy román állampolgárságú házaspár Budapesten Romániának kémkedett, és az asszony különösen bizalmas kapcsolatot ápolt egy volt és egy jelenlegi magyar miniszterrel. A román Külföldi Hírszolgálat illetékese cáfolta, hogy a házaspár Romániának dolgozott volna. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Népszabadságnak elmondta: Szatmári Tibor a szövetség Budapesten dolgozó szakértője volt. Mivel a tavalyi romániai parlamenti választások nyomán az RMDSZ kormánytényezővé vált, a szövetség Communitas Alapítványának alkalmazásában lévő Szatmárinak Romániában kellett volna folytatnia munkáját. Mivel Szatmári korábban áttelepült Magyarországra, munkaszerződését közös megegyezéssel felbontották. Szatmári Ildikó nem az RMDSZ alkalmazottja volt, így vele kapcsolatban a szövetségnek semmilyen illetékessége nincs – tette hozzá Takács Csaba. Szatmári Tibor a Népszabadságnak elmondta: egyetlen szó sem igaz a kémügyből. Bizonyítja ezt, hogy ellentétben a Magyar Nemzet hírével, ma is Magyarországon élnek, megkapta letelepedési engedélyét. Szatmári Ildikó ugyancsak cáfolta a vádakat, a Népszabadság kérdésére. /Tibori Szabó Zoltán kolozsvári tudósító: Letelepedhetnek a „kiszorított kémek”. Szatmári Tibor és felesége cáfolja, hogy Romániának dolgoztak volna. = Népszabadság, aug. 24./

Markó Béla RMDSZ-elnök augusztus 24-én úgy nyilatkozott, hogy még tavaly decemberben megszakított minden kapcsolatot Szatmári Tiborral, a szövetség volt tanácsosával, aki kémügybe keveredett. Markó detektívregénybe illő történetnek nevezte a sajtó tényfeltárását. „Nem tudom és nem akarom kommentálni ezt az ügyet” – nyilatkozta Markó. Elmondta, hogy Szatmári Tibor az RMDSZ sajtóirodájában dolgozott 1998-1999 között, utána az MTI kolozsvári tudósítója volt. „2004-ben az RMDSZ Communitas Alapítvány alkalmazottja volt. Segített megszervezni magyarországi látogatások programjait, sajtókapcsolatokat. A tavalyi választások után megszakítottunk minden kapcsolatot. Más szóval, december végétől nem munkatársa a Communitasnak vagy az RMDSZ-nek” – mutatott rá Markó. Markó szerint nem minősülnek RMDSZ-ellenes támadásnak a volt tanácsosa ellen felhozott vádak. „Nem úgy fogtam fel a Szatmári Tiborról közölt tényfeltárásokat, mint támadást az RMDSZ ellen, mivel nem egy RMDSZ-es politikusról van szó. Szerencsére minden romániai magyarnak van vagy volt kapcsolata az RMDSZ-szel. Sok munkatársunk van” – fejtette ki Markó. /Hullámokat vet a „kémügy” = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./ Detektívregénynek nevezte, és érdemben nem kívánta kommentálni a Magyarországon kirobbant állítólagos kémbotrányt Markó Béla. Eközben Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titkosszolgálati minisztere a Duna Televíziónak elmondta: tudomása van olyan, Romániából Magyarországra áttelepült íróról, művészről, neves újságíróról, akiről bizonyított, hogy a Szekuritáté hivatásos alkalmazottja volt. „A magyarországi sajtó által megszellőztetett kémtörténet egy detektívregény forgatókönyvéhez hasonlít, ezért nem kívánom kommentálni az ügyet. Remélem, a két ország közötti viszony olyan természetű, hogy ne legyen szükségünk kémekre” – nyilatkozta bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla, aki közölte, Szatmári Tiborral tavaly decemberben megszakított mindennemű kapcsolatot. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a budapesti kémbotrány arra hivatott, hogy rossz fényt vetítsen számos magyarországi intézményre, valamint az RMDSZ-re. Verestóy Attila szenátor a Transindexnek úgy nyilatkozott: nem ismeri a Szatmári-ügy részleteit, és nincs rálátása a román–magyar „kémmozgásokra”. „Egy parlamenti bizottság nem juthat személyi jellegű adatok birtokába, ezek bizalmas információk, amelyeket nem lehet kiadni” – állapította meg az internetes újságnak a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti vegyes bizottság alelnöke. Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titkosszolgálati minisztere elmondta, a szomszédos országok titkosszolgálatai a rendszerváltás óta fokozottan figyelik Magyarországot, az információkat pedig nem egy esetben az onnan áttelepülők szolgáltatják. „Mindenki borzasztóan örült annak, hogy Magyarországon letelepednek határon túli magyarok, értelmiségiek. Voltak olyan minisztériumok, ahová gond nélkül vettek föl magyar származású román állampolgárokat minden előzetes vizsgálat nélkül, akár felelős beosztásba is. Aztán amikor egy-két ügyben felmerült az a gyanú, hogy ez a tevékenység nem feltétlenül magyarbarát, annak ellenére, hogy magyar folytatja, akkor már az állami hivatalok is bizonyos óvatosságot tanúsítottak” – jelentette ki a Duna Tévének a szakértő, aki szerint, ha valakivel kapcsolatban felmerült a gyanú vagy a bizonyosság, akkor az illető egy idő után nem kapott jelentős állást, lehetőséget, hírlapi vagy televíziós megjelenési módot. „Egészen biztos, hogy vannak olyan személyek minden határon túli magyar szervezetben is, akiknek az a feladata, hogy valamilyen szolgálat vagy szervezet számára időnként annak a magyar politikai szerveződésnek a háttérmunkájáról, belső viszonyairól szolgáltassanak adatokat” – vélekedett Gálszécsy. /Rostás Szabolcs: Markó detektívregénynek tartja Szatmáriék kémügyét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

Szeptember 9-10-én Kolozsváron hetedik alkalommal szervezték meg a Civil Fórumot, a magyar civil szervezeteknek találkozóját. A rendezvény központi kérdése a támogatási rendszer és a politikum összefüggésének elemzése volt. – Bár idén az elmúlt évekhez viszonyítva alig egynegyednyi volt a rendelkezésünkre álló anyagi keret, sikerült eredményes munkát folytatni – fogalmazott Egri István a szervezők nevében. Közel kétszáz regisztrált résztvevő volt a Civil Fórumon, és legalább ötven további érdeklődőt vonzott a rendezvény. Parázs vitákat szült a jelenlegi formájában nem megfelelő támogatási rendszer. Felmerült: feltétlenül szükség volna a magyarországi mintára itt is létrehozni a Nemzeti Civil Alapprogramot, lényeges volna már a középiskolai, illetve egyetemi képzés alatt megismerkedniük a fiataloknak a nonprofit szakismeretekkel, hogy civilként aktívan részt vehessenek a társadalom életében, alakításában. Szeptember 10-én tartották a MACISZE 2. közgyűlését, amelyen öt szakcsoport alakult: művelődési, oktatási-tudományos, szociális, mezőgazdaság- és vidékfejlesztési, gazdasági. Nyolctagú bizottság fogja kidolgozni a szervezet saját támogatáspolitikai programját. Bodó Barna elnök elmondta: szükséges a támogatási rendszer reformja. A szervezők Elvek és szabályok a hazai támogatási rendszerben címmel tanácskozást kezdeményeztek, amelyen Kelemen Hunor az Illyés Alapítvány, Szép Gyula a Communitas Alapítvány, Dáné Tibor pedig az NKÖM támogatásáról számolt be. A kilenc szakmai szekcióülés mindegyike érintette a konferencia fő témáját. /Farkas Imola, Stanik Bence: Erősödő civil szféra. Módosítandó a támogatási rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Szeptember 17-én, szombaton Kisbácsban közel háromszáz, népviseletbe öltözött néptáncos vonult végig a községen, hogy részt vegyen az első Műkedvelő Néptánctalálkozón. A megye egész területéről érkeztek résztvevők, tizenegy vendégegyüttes és a helyi, Kisbácsi Hagyományőrző Együttes lépett fel. Közösségi élményt, az együttlét örömét nyújtja ez a találkozó – fogalmazott. Bardócz Sándor, Kisbács szülötte, aki hármas minőségben volt jelen: a Communitas Alapítvány és az országos RMDSZ képviseletében, illetve a Tarisznyás együttes tagjaként. /F. I.: Hagyományőrzés felsőfokon. Többszáz résztvevő az első Műkedvelő Néptánctalálkozón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Száz vidéki iskola kap foci- és kézilabdákat az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége kezdeményezésére a Communitas Alapítvány által finanszírozott program révén. /F. I.: Erdélyi magyar iskolákat látnak el sportfelszereléssel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Diszkriminatív eljárásnak nevezte Kelemen Hunor, a képviselőház művelődési bizottságának RMDSZ-es tagja a művelődési minisztérium hatáskörébe tartozó magyar nyelvű folyóiratok idei igényeinek elutasítását. A támogatásról a tárca által kinevezett civil társadalmi grémium dönt, amely – arra hivatkozva, hogy a magyar nyelvű folyóiratoknak más források is rendelkezésükre állnak – elutasította a 2005-ös évi költségvetésre vonatkozó igénylésüket. Ez azonban a román nyelvű folyóiratok többségére is érvényes. „A román civil társadalom, amelyről azt gondoltuk, hogy részrehajlás nélkül tud viselkedni, merkantilista szempontok alapján ítélt” – jelentette ki Kelemen Hunor képviselő, aki elmondta, a héten megpróbálja elérni a minisztériumban, hogy a tartalékalapból juttassanak támogatást a magyar nyelvű folyóiratoknak. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese, valamint Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője nyilatkozatukban nehezményezték a kulturális folyóiratok támogatásának csökkentését. A dokumentumot jegyzők között szerepel Parászka Boróka, A Hét felelős szerkesztője is, aki a legnagyobb gondot abban látja, hogy „nincs határozott, szervezett magyar lobbi.” Az Illyés Alapítvány azért nem hagyta jóvá az általuk kért összeget, mert A Hét a román szaktárcától kap támogatást, utóbbi viszont arra hivatkozva utasítja el pályázatukat, hogy a magyar folyóiratokat a Communitas Alapítvány támogatja. /Rostás-Péter Emese: Merkantilista kultúrpolitika. Elutasították a magyar folyóiratok támogatását. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

Szeptember 24-én Gyergyószárhegyen, a ferences kolostor kertjében a Romániai Magyar Cserkészszövetség megalakulásának 15. évfordulójára emlékeztető kopjafát állítottak. Itt alakult meg ugyanis az országos szövetség. Gaál Sándor, a szövetség országos elnöke és Tankó Albert alapító tag mellett rövid beszédet tartott Kasza Tamás is, a külügyi bizottság vezetője. A Communitas Alapítvány nem létezőnek tekinti a nem politizáló cserkészmozgalmat, nem segíti őket. /Bajna György: 15 éves a Romániai Magyar Cserkészszövetség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

Folytatódhatnak az építkezési munkálatok a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban, miután a román kormány határozatot fogadott el a magyar középiskola támogatásáról. Az RMDSZ, a dévai Geszthy Ferenc Társaság, a Communitas Alapítvány, valamint a magyar állam 110 millió forintos támogatásával létrejött dévai oktatási intézményben idén szeptembertől 371 diák és nyolcvan óvodás tanul magyarul az óvodától a középiskoláig. Az avatóünnepségen Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke elmondta, a tanintézet hamarosan újabb, közel negyvenmillió forintos támogatásra számíthat a magyar kormánytól. /Kormánytámogatás a dévai Téglás-iskolának. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

A Romániai Magyar Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete Markó Béla államminiszterhez, a román és magyar kormányhoz, a Communitas Alapítványhoz, a Határon Túli Magyarok Hivatalához, a Szülőföld Alap Tanácsához fordulva javasolja bárminemű médiatámogatás méltányos és átlátható elosztását. Ehhez szempontokként ajánlja, hogy vegyék figyelembe: a lap mennyire fontos hírforrása a romániai magyar közösségnek, mekkora példányszámmal jelenik meg, és mekkora olvasottsággal rendelkezik. A közpénzből származó reklámok, hirdetések elosztásakor vegyék figyelembe a lapok súlyát. A Romániai Magyar Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete felajánlja szakmai tudását és segítségét mindenkinek a médiatámogatások koncepciója, stratégiája és elosztása terén. /Balló Áron elnök, Hecser Zoltán alelnök: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./