A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör márc. 15-i meghívottja Márkus András költő volt, aki 16 éves kora ellenére alelnöki tisztséget tölt be az irodalmi kör vezetőségében, továbbá a Kiskorú Írók Ligájának alapítótagja és egyben elnöke. A Bulgakov kávéház pincéjében hetente jelentkező irodalmi körön immár második alkalommal kaphattunk ízelítőt írásaiból. /Pintér Hajnalka: Költészet a forradalom napján. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Böszörményi Zoltán Aranyvillamos – harmadik szakasz című verseskötetét mutatták be Kolozsváron, jún. 24-én, a Bulgakov Kávézóban. A szerző személyes emlékeit dolgozta fel (bejárta az egész világot). /Ö. I. B.: Vállalkozó, mecénás és költő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Kubanek László, 1967-ben Székelykeresztúron született képzőművész festészeti kiállítása nyílt meg dec. 11-én Kolozsváron, a Bulgakov Kávéház Galériájában. A szabadúszó belsőépítészként tevékenykedő festőművész hetedik egyéni tárlata számos érdeklődőt vonzott. /F. I.: Kubanek-tárlat a Bulgakov Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Kolozsváron a Bulgakov Irodalmi Szalonban bemutatták a Marosvásárhelyről elszármazott Szücsné Harkó Enikő Wass Albert írói pályaképe című munkáját. A könyv Erdélyben a Havas Kiadó /Kézdivásárhely/ gondozásában jelent meg. Wass Alberttel ma már több irodalomtörténész foglalkozik, de rengeteg még a fehér folt: nagy volumenű publicisztikai tevékenysége feltáratlan, továbbá még mindig vannak kiadatlan, kéziratos regényei. /F. I.: Wass Albert írói pályaképe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat tizedik évfolyamához és századik, számához érkezett, ezt a jubileumi számot március 9-én Kolozsváron, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban mutatták be. Szilágyi István, a Helikon /Kolozsvár/ irodalmi folyóirat főszerkesztője elmondta: bármennyire is fontos egy lap életében a legelső szám, a százas számjegy elérése mégis jelentősebb. /Kiss Bence: 100. számához ért a Székelyföld. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Megnyílt Ferenczi Botond tárlata Kolozsváron a Bulgakov Irodalmi Kávéházban. Ferenczi festményei a pop-artot ötvözik a manga képregények jellegzetes stílusával. Mangának a szaknyelv a japán képregények rajzstílusát jelzi, amit a túlzottan árnyalt arcok, a természetellenesen nagy szemek jellemeznek. /-kb-: Manga festészet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Június 19-én megnyílt Burján Gál Enikő, a Képzőművészeti Egyetem festészet szakos végzős diákjának olajfestmény kiállítása Kolozsváron a Bulgakov Irodalmi Kávéházban. /D. I.: Képzőművészeti kiállítás a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Kolozsváron a Bulgakov Irodalmi Kávézóban megnyílt Bordy Margit festőművész kiállítása, aki most nemcsak képzőművészként, költőként is „vendégeskedett” a kávézóban. Katona Éva színművésznő tolmácsolta Bordy Margit verseit. /F. I.: Bordy Margit egyéni tárlata a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

Bordy Margit festményeit, szén- és tusrajzait állította ki Kolozsváron, a Bulgakov Galériában. /Józsa István: Bordy Margit kiállítása a Bulgakov Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Gyimesi anziksz, ezzel a címmel illette a Lépések Színekben és Formákban elnevezésű alapítvány elnöke, Timár Károly azt a kiállítást, amely szeptember 23-án nyílt meg Kolozsváron, a Bulgakov Kávéházban. Timár Károly, maga is az itt kiállítok közé tartozva, elmondta: 1999-ben alakultak, az alapítvány fő célja pedig az együvé tartozás, hogy mindazok, akik nem végeztek ugyan főiskolát, de festészettel, grafikával, fafaragással foglalkoznak ezen a vidéken, otthon legyenek valahol. A 42 tagot számláló szervezetből tízen hozták el munkáikat Kolozsvárra. /(köllő): Lépések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

Nagy Koppány Zsolt Jozefát úr, avagy a regénykedés című, az aradi Irodalmi Jelen könyvek sorozatban megjelent regényét december 14-én mutatták Kolozsváron, az Irodalmi Fesztivál keretében, a Bulgakov Kávéházban. Nagy Koppány Zsolt neve az Irodalmi Jelen regénypályázatán elért második helyezést követően vált ismertté. Első prózakötete 2000-ben jelent meg Arról, hogy milyen nehéz /Erdélyi Híradó Könyvkiadó, Kolozsvár/ címmel, akkora sikerrel, hogy utánnyomását is kiadták. Az esten Szőcs Géza két eddig még nem publikált írását olvasta fel: a Dalok a sétatérről c., hét részből álló versét, illetve egy kisebb terjedelmű regényt. /F. I., V. M.: Jozefát úr, avagy a regénykedés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Kolozsváron, a Bulgakov Kávéházban bemutatták Láng Gusztáv Látványok és szövegek c. irodalomtörténeti tanulmányokat és kritikákat tartalmazó kötetét. Láng Gusztáv az erdélyi irodalomkritika veteránja, azok közé sorolható, akik a 70-es, 80-as évek diktatúrájában, a megfélemlítések, korlátozások idejében is merték és vállalták, kimondták véleményüket, „művelték” a magyar kritikai irodalmat – mondta el Orbán János Dénes, az est házigazdája. /Vetési Júlia: Látványok és szövegek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

A február 18-i, vasárnapi román–magyar vízipóló mérkőzést követően a kolozsvári U focicsapat szurkolótáborának nyolc tagja megverte a meccsről két barátja társaságában távozó Nagy Ákost. A fiatalember és barátai a helyszínről sétáltak hazafelé, amikor a huligánok hátulról rájuk támadtak. Nem volt nehéz megismerni őket, hiszen egyiküknél egy feltekert magyar zászló volt, míg az áldozat egy Magyarország feliratú sálat viselt a nyakában. Nagynak, aki az eset óta félrevert orral és szeme körül éktelenkedő lila folttal jár, csak annyi ideje volt, hogy a társasággal tartó lánnyal átszaladjon az úttest másik oldalára. Amikor látta, hogy a barátja nincs velük, visszafordult, és a segítségére akart sietni. Emlékei szerint ekkor üthették jó párszor arcon, mivel azonban többen is rátámadtak, már nem tudja felidézni a részleteket. A verés következtében nem csak az arca, hanem a keze és a térde is megsérült. Az eset után a fiatalember a rendőrséghez fordult, látlelet hiányában azonban csukott ajtókra talált. A mérkőzésről készült néhány olyan fénykép, amelyen a támadók némelyikét fel lehet ismerni, Nagy úgy döntött, feljelentést tesz, még ha nem bízik is abban, hogy a rendőrség megerőltetné magát az ügy felgöngyölítésében. A Gheorghe Funar utáni Kolozsváron bőven akad példa magyarellenes megnyilvánulásra. A belvárosban több épületen is horogkeresztek éktelenkednek, például az Apáczai-líceum, vagy a magyar egyetemisták egyik kedvenc szórakozóhelyén, a Bulgakov kávéház falán. E két épületről sikerült eltüntetni a náci szimbólumokat, de a Farkas utcai templom oldalán még mindig jól olvasható az „Unguri muie” felirat. A Babes–Bolyai Tudományegyetem történelemkarának környékén is fellelhető egy falfirka, amely halált kíván a magyarokra. /Kiss Bence: Magyar fiatalokat vertek meg. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Kolozsváron a Szomszédnéni Produkciós Iroda tagjai voltak a Bulgakov Kávéház vendégei. – Ez így nem mehet tovább, hogy egyszer Laci, egyszer Béla – indították sajtótájékoztatójukat, a jelen politikai helyzetre utalva, hozzátéve, függetlenként jelölteti magát az európai parlamenti választásokon. Felelősségteljes politizálást ígért a humoros társulat. /F. I. : Szomszédnénit Brüsszelbe! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Erdélyi költőnők összegyűjtött verseinek kötetét mutatták be a nők napján, március 8-án Kolozsváron a Bulgakov Kávéházban. A Kriterion Kiadó újabb vállalkozása: 111 vers. A verseket Katona Éva színművész válogatta, és ő szólaltatta meg a kötetből Bordy Margit, Cseh Katalin, Egyed Emese, Hervay Gizella és László Noémi egy-egy költeményét. /Sándor Boglárka Ágnes: Versek nőktől – mindenkinek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Kolozsvári felolvasóest, budapesti koszorúzás József Attila születésnapján. A magyar nyelvterület csaknem minden településén megünnepelték a költészet napját /április 11./, József Attila születésének 102. évfordulóját. A kolozsvári Bulgakov kávéházban az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezett felolvasóestet. A rendezvényen egyperces csenddel emlékeztek meg az április 10-én elhunyt Méhes György íróról. /A költők ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

Orbán Sz. Ildikó textilművész kiállítását Papp Attila Zsolt verseivel kísérve nyitották meg Kolozsváron a Bulgakov kávéházban. A kiállításon nem csak a svéd design nagyjait idéző színes faliszőnyegek, hanem számos gitárformát is fel lehet fedezni. /Zene a szemnek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Kiállítás-megnyitóval ünnepelték a hét végén Kolozsváron a Bulgakov kávéház ötödik születésnapját. Az irodalmi rendezvényeknek, tárlatoknak otthont adó művészkocsma, egyetemista-találkahely ünnepén főként olyan művészek állították ki műveiket, akik már több ízben szerepeltek itt egyéni vagy csoportos tárlattal: Kovács Amália, Kudor Duka István, Szabó András, Ferenczy Botond, Veres Szabolcs, Betuker István és Juhos Sándor. /Szülinapi tárlat a Bulgakovban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Gazda József a Tűz októbere című interjúkötetét mutatták be június 15-én Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. A meghívott másfajta megközelítésben beszélt az 1956-os forradalom eseményeiről. A kötet alulnézetből láttatja a kommunista megtorlást, elhelyezi térben és időben, ami történt. A meghívott beszámolt utazásairól, élményeiről, a magyar emigránsokkal való kapcsolatteremtésről. Gazda József elmondta, a téma már az 1970-es években foglalkoztatta, a gyűjtési folyamat, a beszélgetés az emberekkel ekkor kezdődött el. Ezek a munkák nem is interjúk, inkább beszélgetések, állapította meg a szerző. Jaj mik történtek, jaj mik is történtek című kötete, amely 1997-ben látott napvilágot 1100 ilyen beszélgetést tartalmaz. Javarészt ezek a munkák a Ceusescu-korszak idején készültek. Nagyon kevés interjúalanya zárkózott el a beszélgetéstől, készek voltak nyilatkozni ‘56-os élményeikről. /Varga Melinda: Kegyetlenül őszinte kötet 1956-ról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

”Hogy mi történt 1956-ban? Hogy mi történt? Megkérdeztem az embereket. Tégedet, őt, őket. Titeket kérdezlek meg, nemzettársaim. Titeket, magyarokat itt és ott, szerte a nagyvilágban. Mert ötvenhat általad, általam, általunk, általatok vált sorsunk részévé. ” Ez áll a fenti alcímmel napvilágot látott ‘56-os könyv, Gazda József A Tűz októbere – 1956 magyar sorsokban /Püski Kiadó, Budapest/ címet viselő könyvében, melyet a kolozsvári Bulgakov kávéházban mutatott be június 29-én Benkő Levente. Gazda József nemcsak a kárpát-medencei ‘56 kronológiáját tekinti át részletesen, hanem el is helyezi térben és időben az eseményeket. Végigkíséri, hogyan roppantották össze a magyarság gerincét a XX század második felében. „Alulnézetből” mutatja be a forradalom és szabadságharc eseményeit és a kommunista diktatúrát, azaz „oral history”-val egészíti ki a krónikát, a levéltárakból hiányzó történeteket és sorsokat ismertet. „Bár a vallomás-mozaikkockákat igyekeztem a történések időbelisége és színhelye szerint egybefűzni, e könyv célja elsősorban mégsem ezerkilencszázötvenhat eseményeinek a dokumentumszerű, hiteles felidézése. Inkább egy nagy betekintés a lelkek birodalmába. Egy nagy betekintés azokba a sorsokba, melyek valamiképpen ötvenhat függvényében alakultak, formálódtak” – mutatta be a könyvet maga az író, aki nemrégen ünnepelte hetvenedik születésnapját. A most bemutatott közel hatszázötven oldalas könyv háromszáz egykori 56-os sorsát ismerteti (megszólal köztük Wittner Mária és Rácz Sándor is), ezen történetek begyűjtéséhez a fél világot bejárta a kutató, azokat a helyeket, ahol elűzött szabadságharcosaink élnek. Gazda József keserűen jegyezte meg: magyarnak lenni csak a Kárpát-medencében jelent hátrányt vagy szégyent, legfőképpen a Csonkaországban. Könyvének előszavában így ír a szerző az 56-osokról: „A nemzet története: szenvedések története. De e szenvedések nélkül mit érne a lét? Mit érne a nemzet? A magyar lét részévé vált történelme során a szenvedés. Ti sem voltatok különbek, kedves barátaim, ti, e könyvben megszólalók, mint a tatárjárás korának népe, mint a török hódoltság korának a népe, a nagymajtényi síkon letört zászlónak a népe. Mint Kossuth és Széchenyi népe. Mint Trianon népe. Néha felemeljük a fejünket, felkelünk a szenvedések ellen, és szenvedéssel fizetünk érte. És mégis: mennyivel szebb így, mint sorsunkba beletörődve élni. Valahogy így tudtunk megmaradni is. ” /Bagoly Zsolt: Gazda József, megmaradásunk krónikása. 1956 magyar sorsokban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 20./

Maraton jellegű felolvasással kezdődött október 1-jén Kolozsváron a Bretter Kör évadnyitó találkozója a Bulgakov kávéházban. Márkus-Barbarossa János Fidelius törperegényének kéziratát olvasta fel Köllő Csongor színművészeti hallgató. A könyv nyomtatásban még nem látott napvilágot. Márkus-Barbarossa János elmondása szerint a könyv először német nyelven fog napvilágot látni, csak utána kerül sor a magyar nyelvű publikálásra. A felolvasott szöveg hallatán jól kirajzolódik néhány kolozsvári irodalmi figura alakja, jelleme, tevékenysége. A történet főszereplője, kulcsfigurája Fidelius, köré csoportosul még néhány jellegzetes szereplő. /Varga Melinda: Évadnyitó a Bretter-körön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Különleges bábelőadásnak adott helyett a kolozsvári Bulgakov kávéház október 14-én, vasárnap. Az Excalibur (Báb) Theátrum az Oidipusz Kolonoszban című darabot vitte színre K. Kovács István rendezésében. A maszkok mögött Demeter Ferenc, bábszínész bújik meg, aki megpróbálja játékával a színház és a bábszínház találkozását közvetíteni az egybegyűlteknek. /Varga Melinda: Oidipusz maszk mögött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Kiállítással egybekötött könyvbemutató volt október 20-án Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. Csomortáni Gál László és György Attila voltak az est vendégei. Csomortáni Gál László munkái a népművészetből ihletődnek, a fába faragott, rajzolt motívumai ritkaságnak számítanak a mai képzőművészeti életben. A képzőművész munkáit György Attila méltatta. György Attila Boszorkányok feltámadása, Harcosok könyve kötetéről szóló beszélgetést Orbán János Dénes moderálta. György Attila a Boszorkányok feltámadása című könyvével valósággal berobbant a magyar irodalomba. Ennek tudható be a könyv újrakiadása is. /Varga Melinda: Táltosok, harcosok, boszorkányok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

A megszokottól eltérő módon zajlott az évadzáró a Bretter körben december 10-én Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban: bárki hozhatott magával műveket, klasszikusokat, kortársat, sajátot is, mindezt felolvasta, de a szerző nevét nem fedte fel. Ezt követően szavazással döntötte el a hallgatóság, hogy az illető szerzemény pokolba, mennyországba vagy a purgatóriumba kerül. /Varga Melinda: Anonim szerzők Brettere. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Bordy Margit Ahol nem pihen madarak szárnycsapása /Kriterion Könyvkiadó/ című második verseskötetét mutatták be Kolozsváron, a Bulgakov Kávéházban. A kötetet Egyed Emese irodalomtörténész méltatta. A kötet egy „többnyelvű” művésznő egyik önkifejezési módja, hiszen Bordy Margitot festőművészként ismeri Erdély, de emellett épül egy másik, szavakból álló és az előbbivel állandóan kommunikáló világ, verseinek világa. /Farkas Imola: Jelvilágok vándora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

„Zenélő Bulgakov” néven indul Murányi Tóni koncertsorozata a kolozsvári Bulgakov Kávézóban. A fiatal énekes-dalszerző minden hónap utolsó szombatján etnós-akusztikus könnyűzenét játszik az irodalmi találkozóhelyen. Murányi Tóni közel egy évtizede adja elő saját megzenésítésében szokatlan dalszövegeit. 2007-ben Kolozsvárra költözött, megalakította kísérőzenekarát. /Zenélő Bulgakov. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

A magyar költészet napját ünnepelték április 11-én Kolozsváron az Állami Magyar Színház és a Koinónia Könyvkiadó közös rendezvényével, megnyitották Kaiser Ottó budapesti fotóművész Határtalan irodalom című fotókiállítását, majd bemutatkozott a Hungaricum című folyóirat. Április 12-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében egész napos – irodalmi konferenciát és felolvasást magába foglaló – programra került sor. A Kánon(ok). Pantheon(ok) irodalmi konferencián beszélgetést folytattak „Magyarországi szerzők az erdélyi irodalmi folyóiratokban” címmel, délután pedig „Erdélyi írók jelenléte és recepciója a magyarországi irodalmi folyóiratokban” címmel tartott előadást Tarján Tamás és Margócsy István. Az E-MIL költészetnapi felolvasást rendezett a Bulgakov kávéházban. /Köllő Katalin: Költészet Napja Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./ A Kánon.(ok.). Pantheon.(ok.). irodalmi konferencián választ arra keresték a választ kérdésre, milyen kánon szabályai szerint jelennek meg romániai magyar alkotók irodalmi szövegei magyarországi lapokban, és fordítva. A közösnek látszó konklúzió: a magyarországi lapok által a rendszerváltás előtt felvállalt „nemzet- és értékmentő” funkció az irodalmi folyóiratok szintjén megszűnt, a lapok erőteljes ízléspreferenciával válogatnak, nem föltétlenül szerzők, hanem szövegek között. A hozzászólásokból körvonalazódott: egyetemes kánon nincs, a szerzői preferenciák, a folyóiratok által választott irányvonalak, a szerkesztőségek megszabta értékskálák mentén kialakulnak a különböző lapok szerzőgárdái. /Kánon helyett értékközpontúság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

Kolozsváron a Bulgakov kávéházban április 11-én megrendezett Korunk irodalmi est vendége a magyarországi huszonöt éves Dunajcsik Mátyás volt, akinek versei és novellái jelentek meg neves irodalmi folyóiratokban, mint a Holmi, a Jelenkor, a Kortárs vagy az Árgus. Dunajcsik Repülési kézikönyv című, verseket és prózai írásokat tartalmazó első önálló könyvéből olvasott fel. /Ferencz Zsolt: Fiatal szerző a Korunk irodalmi esten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

A Korunk folyóirat meghívására érkezett Kolozsvárra a József Attila Kör (JAK) három fiatal alkotója. A Bulgakov Kávéházban megtartott beszélgetésen a meghívottak legújabb kötetükből olvastak fel prózát és verset. /Musca Szabolcs: ”Provokál az, hogy élünk” = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Fiatalokat szólított meg május 26-án kampánytalálkozóján Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. A díszvendég Kövér László, a FIDESZ alelnöke volt, akivel előbb Csép Sándor városi tanácsosjelölt kezdeményezett nyilvános párbeszédet, majd az országgyűlési képviselő a közönség kérdéseire is válaszolt. „Demokrácia ott van, ahol nem félnek az emberek. Márpedig Magyarországon 2006 ősze óta nincs demokrácia” – jelentette ki, utalva az 1956-os forradalom évfordulóján az utcai tömeg ellen lezajlott rendkívül durva rendőri beavatkozásra. Kifejtette: Romániában meg kell tudnunk védeni magunkat, mert ezt senki más nem teszi meg helyettünk. A találkozó végén a magyarországi rockzene két oszlopos tagja, Vikidál Gyula és Makkai Pál lépett fel. /Ö. I. B. : Kövér és Vikidál az MPP-ért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./