Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában szept. 13-án megnyílt Péter Géza festményeiből és kaleidoszkopikus kollázsképeiből álló kiállítása. /Gittai István: Tájképek, napvirágok. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./

Szept. 16-án fogják leleplezni Érmihályfalva főterén Bocskai István erdélyi fejedelem köztéri szobrát. Az ünnepi beszédek után a szobor talapzatán elhelyezik a kegyelet koszorúit és virágait. A szoboravatást megelőzően, a szokott órában ünnepi istentiszteletet, illetve szentmisét tartanak a református és a római katolikus templomban. Az esemény szervezői egész napos sport- és kulturális programokkal szeretnék emlékezetessé tenni a város életének e kimagasló eseményét. /Érmihályfalva. Bocskai-szobor a főtéren. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./

A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény előkészületeiről tárgyalt szept. 16-án Beregszászon Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak képviselőivel. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség és a három történelmi magyar egyház képviselői fejtették ki elvárásaikat. A tárgyalást követően Szabó Tibor elmondta: kész a koncepció, s a törvénytervezet - ha a kormány elfogadja - még az idén a parlament elé kerülhet. Örvendetesnek nevezte, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak képviselői támogatják a törvényt, egyetértenek a tartalmával, és konszenzus van közöttük abban is, hogy annak a szülőföldön maradást kell szolgálnia. Nincs nézetkülönbség a kárpátaljai magyarok szervezetei és egyházai között abban a tekintetben sem, hogy a kettős állampolgárság vagy külhoni állampolgárság kérdéséről a törvény elfogadása után lehet majd beszélni - fűzte hozzá Szabó. Kovács Miklós KMKSZ-elnök, aki egyben az ukrán parlament képviselője is, kifejtette: Kárpátalján nem tapasztalhatók ellentétek annak kapcsán, hogy a határon túli magyarokról készülő anyaországi törvényt össze kellene kapcsolni a kettős állampolgárság kérdésével. Mint hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarok egyetértenek abban, hogy a törvény elfogadására ki kell használni a mostani történelmi lehetőséget, amikor Magyarország hamarosan bekerülhet az Európai Unióba. A politikus úgy vélte, hogy azoknak a jogosultaknak a körét, akikre a törvény hatálya kiterjed, nagyobbrészt automatikus mechanizmus szerint kell meghatározni, s abba a testületbe, amely ennek működését biztosítja, a kárpátaljai magyarság széles rétegeinek képviselőit kell majd bevonni. Kovács kiemelte, hogy a majdani törvény biztosította új jogosítványok nem fogják szűkíteni a már meglévő lehetőségeket. /A HTMH elnöke a státustörvényről. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 18./

Szept. 16-án Erdély minden részéből, Magyarországról és számos nyugati államból egybesereglett sokaság részvételével avatták fel Nagyvárad legújabb szeretetotthonát. A háromszintes (alagsort, földszintet és emeletet magában foglaló) épület a CE (Krisztusért és Egyházért) Szövetség soktevékenységű centruma. A Bethánia-ház ünnepélyes megnyitása alkalmából ifj. Adorján Kálmán lelkipásztor hirdetett igét. Az árva és elhagyott gyermekek otthonába egyelőre hét gyermeket fogadtak be, később tizenhat fősre bővítik a menhelyet. A Bethánia Központ folytatja az úgynevezett "utcagyerek-akciót": ősztől tavaszig kétnaponta meleg teát és szendvicseket osztogatnak, szombaton egész napos programot kínálnak, havonta rendszeres segélyben részesítik a szegény sorsú nagycsaládokat, és távlati elképzeléseik között szerepel egy napközi otthonnak, egy 150 fős ingyenkonyhának, valamint egy öregek otthonának a beindítása is. /Szilágyi Aladár: Új szociális központ Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 18./

"A szept. 15-24. között rendezett Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) idei díszvendége a Magyar Világ 2000 kiállítás és kulturális programsorozat, amely a Kárpát-medence magyarok lakta régióinak kínál részvételi lehetőséget. Önálló pavilonban mutatkoznak be Románia, Ukrajna, Szlovákia, Jugoszlávia, Horvátország és Szlovénia magyar vállalkozói. A vásár szabadtéri színpadán anyaországi és határon túli magyar művészek adnak ízelítőt az egyes tájegységek néptáncaiból. A megnyitón dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök beszédében utalt az 1896-os, Ezredéves Kiállításnak nevezett budapesti vásárra. "Örvendetes tény, hogy a BNV, megtartva vonzerejét, Közép-Európa, a régió legjelentősebb, legnagyobb vására. Büszkék lehetünk arra, hogy hazánk alkalmas az ilyen nagyszabású rendezvények lebonyolítására." A vásáron "megismerhetjük a szomszédos országok magyarjainak vállalkozásait, szellemi és gazdasági termékeit; a mindannyiunkat összetartó és éltető kultúrából és hagyományokból is ízelítőt kapunk" - hangsúlyozta. A Kárpát-medencei régióból 111 kiállító volt jelen. Romániából 44 kiállító és 11 képviselt cég mutatkozott be a BNV-n. /Rais W. István: Magyar Világ 2000. Régiók találkozója a BNV-n. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 18./"

Szept. 16-án Nagyváradon rendezték meg a tizedik Nemzetközi Határ Menti Ifjúsági Találkozót a várad-ősi strandon. Estére mintegy 800 ember népesítette be a strandot. Felléptek a Tempo Klub táncosai, az André és az Irigy Hónaljmirigy együttes. /Haraji Tóth Hajnal: Ifjúsági találkozó tizedszer, sztárvendégekkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 18./

A Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) szállásközvetítő irodát működtet: albérletet ajánló nagyváradiak és szálláskereső egyetemisták jelentkezését várják irodájukban. Mát tavaly is szervezettebben zajlott szállásközvetítésük, sokan jöttek az állami egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói közül, mert a bentlakásokban nem jutott hely nekik - emlékezett Csekő Csaba, az NMD diáktanácsának vezetőségi tagja. Az idei szállásközvetítésről Sütő Tibor, az informatikai szakosztály vezetője és Szabó József NMD-elnök számolt be. Már májustól elkezdődött a szállásközvetítés, mert akkor indultak a felvételik. Eddig több mint 70 cím szerepel listájukon. A kiadó szobák vagy lakások ára havi 50-100 márka között változik. /Nagyváradi Magyar Diákszövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20./

"Közel harminc szilágysági magyar önkormányzati vezető vett részt a Kárásztelken rendezett szilágysági millenniumi napokon, amelynek egyik fő programja volt a polgármesterek találkozója. Dr. Pete István mezőgazdasági államtitkár, Seres Dénes szenátor, Vida Gyula parlamenti képviselő és Szigeti János, a magyarországi földművelési és vidékfejlesztési minisztérium főtanácsosa válaszolt a kérdésekre. Dr. Pete István hangsúlyozta: a hazai mezőgazdaság csődhelyzetben van. A visszaadott földek egy része megműveletlen, a másik felébe gyenge minőségű vetőmag került, és korszerűtlen a megművelés. Romániában nem alakult ki az agrárpiac. A legnagyobb érdeklődést kiváltó téma a vidékfejlesztést érintő SAPARD-program volt. Október 27-én kezdődnek a tárgyalások az Európai Unióval a programhoz kapcsolódó pénzügyi szerződés aláírásáról. Az államtitkár szerint Erdély és a Partium mindenképpen részt vehet a programban. A pályázás alapfeltétele az, hogy az illető kistérség rendelkezzen a beruházáshoz szükséges összeg felével. /Kulcsár Andrea: Önkormányzatisoknak a mezőgazdaságról. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 19./ A Kárásztelki Fiatalok Társasága szervezésében tartották meg szept. 15-17-én a Szilágysági Millenniumi Napok elnevezésű háromnapos rendezvénysorozatot, melynek fővédnöke Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter volt, és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Évtizedek óta a szentkeresztnapi búcsú az az esemény, amelyen megháromszorozódik a község lélekszáma, amelynek hírére hazajön szinte minden elszármazott. Kárásztelek az egyetlen szilágysági magyar település, amelyet nem tudott meghódítani a reformáció, mindmáig őrzi az ősi katolikus hitet. Lélekszáma jelenleg a másfélezret sem haladja meg. Emléktáblát helyeztek el a templom belsejében az elszármazottak emlékére, melyet Markó Béla, az RMDSZ elnöke leplezett le, szept. 17-én. Az ünnepi szentmisén fellépett a nagyváradi bazilika Szent László Ének- és Zenekara Balogh Mihály karnagy vezényletével. Noha a szétszakítottság a Kárpát-medencében örök sajátossága lett nemzetünknek, együtt maradtunk meg nyelvünkben és kultúránkban, mondta Markó Béla táblaavató beszédében; szerinte bárhol is éltünk/élünk, évszázados elszigeteltségünk ellenére is megőriztük ezt a kapcsot más népekkel ellentétben, vereségek ellenére is nyelvben és kultúrában együtt tudunk lenni. A magyar kereszténység ezer esztendejére emlékezve látjuk: házat és hazát teremtettünk, ezt mutatja a kárásztelkiek együttléte, és ahogy körülülünk egy nagy asztalt, az figyelmeztet: az új évezredben is feladatunk házat és hazát építeni. - A helyi iskolában képzőművészeti kiállítás volt. szavalóversenyt is rendeztek. /Szilágysági Millenniumi Napok Kárászteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./"

"A budapesti Akadémiai Kisebbségkutató Műhely és a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Munkacsoport szervezésében szept. 21-én kezdődött Csíkszeredában a Lokális identitás és interetnikus kapcsolatok elemzése Kárpát-medencei magyar településeken című, műhelyvitával egybekötött kerekasztal-beszélgetés. A program célja a Kárpát-medence tizenhét településén - köztük Apácán is - a lokális identitás és az interetnikus kapcsolatok vizsgálata. A kiválasztott falvak magyar hagyományokon alapuló települések, közösségeik aránylag zártak. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 21./ A kutatások eddigi eredményeiről számoltak be a résztvevők. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa felvezetőjében elmondta: szükség van egy alapos népességszerkezeti felmérésre, kutatóprogramra, a program részeként pedig egy részletes székelyföldi társadalomkutatásra. A cél az, hogy az átfogó elemzés kisrégiós kutatásokból épüljön fel, megfelelően dokumentált anyag révén váljanak követhetővé a népességszerkezet változásai. Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai kutatócsoport vezetője úgy vélte, hogy minden ilyen vizsgálat alapját az esettanulmányok képezik. "Le kell számolni a nemzettudatra vonatkozó metaforákkal, tudományosan értelmezhető fogalmakra van szükség, és számolni kell az identitás alakulását befolyásoló gazdasági élet törvényeivel is." - mondta Bíró A. Zoltán. /Parászka Boróka: Reális kép a magyar identitásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./"

"Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nyilatkozta: A Magyarországon dolgozó több tízezernyi erdélyi magyar jelentős része illegálisan vállal munkát. Azoknak a munkáltatóknak, akik feketén alkalmazzák őket, a jelek szerint a hajuk szála sem görbül. A politikus elmondta: mióta híre ment annak, hogy a területi szervezet erőteljesen szorgalmazza a külhoni magyar állampolgárságot, a magyarországi munkavállalás problémájának megoldását, egyre többen keresik fel Erdély minden részéről azzal a gondjukkal, hogy illegális munkavállalás miatt két, három, esetleg öt évre kitiltották őket Magyarország területéről. "Az elmúlt hónapokban már több mint száz ember keresett fel ezzel. Nem elég, hogy egy erdélyi magyar számára nagyobb szégyen az anyaországból való kitiltás, mint hogyha Romániában börtönbe kerülne, valamennyien egybehangzóan a bánásmódot fájlalják" - nyilatkozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 26./"

Százmillió forint értékben kínál ösztöndíjakat az Apáczai Közalapítvány a határokon túli magyar diákok részére a 2000/2001-es tanévben. Az Apáczai Hallgatói Ösztöndíj (AHÖ) középiskolásoknak legfeljebb 30 ezer forint, a felsőfokú oktatási intézetek diákjainak 70 ezer forint. Az összesen 10 hónapra szóló támogatást két részletben fizetik majd ki az erre érdemesnek ítélt diákoknak, lejben, és nekik az alapítvánnyal támogatási szerződést kell majd kötniük. Azok pályázhatnak, akiknek tanulmányi átlaga legalább 7-es, és államilag elismert oklevelet adó intézmény nappali tagozatán tanulnak. /Kulcsár Andrea: Hallgatói ösztöndíj pályázható. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 26./

Virág László, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke szept. 25-én nagyszabású környezetvédelmi pályázat ügyében járt Nagyváradon a Megyei Tanács vezetőinél, majd a polgármesternél. A két megye összehangolt környezet-menedzsmentjét szeretnék kialakítani, erre dolgoznának ki egy 2 millió eurós, azaz 650 millió forintos nagyprojektet. Magyar oldalon a környezetirányítási rendszer kiépítésén a hangsúly. Határon átnyúló közös nyilvántartási, adatszolgáltatási, mérési rendszert dolgoznának ki, román részen a hulladéktárolás, a füstszűrő berendezések felszerelése, a veszélyes hulladékok kezelése is fontos helyet kapott a tervezetben, az ideihez hasonló ökokatasztrófák kivédése érdekében. Virág László elmondta: október 2-3-án Győrben találkozik a magyar PHARE-képviselőkkel, hogy a lehetséges pénzlapokról tájékozódjék. /Balla Tünde: Ökoprogram Hajdú-Biharral. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 26./

"Szept. 23-24-én Árkoson ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A rendezvényen szó esett az erdélyi újságíróképzésről, a szakma sajátos kérdéseiről, a romániai magyar sajtó kilátásairól és lehetőségeiről. A szakmai tanácskozások mellett számos könyvbemutatóra is sor került, és átadták az egyesület 1999. évi díjait. Riport műfajban nívódíjat kapott Gittai István, a Bihari Napló szerkesztője, a tévés szakmában kifejtett tevékenységükért elismerésben részesült B. Nagy Veronika és Sánta Ádám, a bukaresti televízió munkatársai. Fotósdíjat vehetett át Nitescu Alexandru, a Bihari Napló fényképésze, pályakezdő díjat kapott szintén a B. N. munkatársa, Kulcsár Andrea. Dicséretet kapott Simon Gábor, a marosvásárhelyi rádió munkatársa, Puskel Tünde Emese, a Duna Televízió aradi tudósítója és Becze Zoltán, a Csíki Televízió szerkesztője. A Pro Amicitia díjat Dan Pavel politológus érdemelt ki. Szept. 23-án az eltelt tíz év mérlegét vonta meg a jelen levő közel száz újságíró-szerkesztő. Az ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Márton Árpád parlamenti képviselő és Gáspárik Attila színművész, az országos audiovizuális tanács tagja. A Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Bátai Tibor elmondta: a magyar kormány által kitűzött nemzeti integrációs célok eléréséhez nélkülözhetetlen a korlátok nélküli kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás szabadságának megteremtése. Hozzátette: nem csak arról van szó, hogy a budapesti média műsorokkal lássa el a kárpát-medencei régiókat, hanem arról is, hogy a régiók saját arcukat is megmutathassák, s ne csak Budapestnek, hanem egymásnak is. A jubileum alkalmából Mihai Miron, a Romániai Hivatásos Újságírók Egyesületének elnöke díszoklevelet adott át a MÚRE-nak. Este az árkosi Szentkereszthy-kastélyban díszoklevéllel jutalmazták azt a több mint nyolcvan kollégát, akik az egyesület fennállása óta jelentős mértékben vállaltak részt annak munkájában. A díjkiosztáson fellépett a Vox Humana kamarakórus, Boros Zoltán, Dévai Nagy Kamilla és a kárpátaljai Csobolya József. /Nagy Zsuzsanna: Árkoson ünnepelt a romániai magyar sajtó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./ Bátai Tibor a MÚRE-nek mint szakmai szervezetnek az egész magyar nemzeti közösség életében betöltött súlyát, jelentőségét ecsetelve. "A médiának megvannak az eszközei ahhoz, hogy a huszonegyedik század visszaadja egy részét annak, amit nemzetünktől a huszadik elvett: a szellemi egymásra találás és együttélés lehetőségét, a magyar nemzet jövőjének együtt történő megalkotását." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ugyanezt a gondolatot emelte ki beszédében: az, hogy a mi közösségünk ki tud-e bontakozni, el tud-e indulni a gyarapodás útján, nagymértékben a sajtótól függ. /(ágopcsa): Tízéves a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 26./ "

"Szeptember 1-jei hatállyal felbontották Szombati Zoltán munkaszerződését, aki a nagyváradi kábeltelevízió magyar adása, a TVS2 műsorigazgatója volt. Ez volt az utolsó lépés abban a folyamatban, amelynek nyomán megszűnt a magyar nyelvű műsor önállósága. Paul Pintea, a kábeltelevízió médiaigazgatója azt állította, hogy magyar nemzetiségű nézők is betelefonáltak a szerkesztőségükbe, azt kérve, hogy az anyanyelvű adás sugárzási idejét csökkentsék és a műsorszórás időpontját változtassák meg, mivel jobban érdekli őket a Magyar ATV-n látható műsor, amelynek frekvenciáján volt fogható a TVS2. "Egyébként is túlzásnak tűnt két helyi adót működtetni."- tette hozzá. Jelen pillanatban két óra a magyar nyelvű adásidő. A román nyelvű adás természetesen túlsúlyban lesz - fűzte hozzá az igazgató. A hírműsorok főszerkesztője, Bimbó Szuhai Tibor szerint az RMDSZ Bihar megyei szervezete segíthetett volna, ha jelzést küld a magántelevízió vezetésének arról, hogy hiányzik az önálló magyar adás. Ez azonban nem történt meg. /Szeghalmi Örs: Összevont kábeltévéműsorok. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./"

Szabó Tibor, a HTMH elnöke szept. 27-én Budapesten tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: mostanra érett be a hivatal vezetőinek tavalyi döntése, miszerint minden vonatkozásban meg kell újítani a szakmai és politikai körök, illetve a közvélemény tájékoztatását. Ez alkalomból bemutatták a sajtó képviselőinek a HTMH megjelentetett kiadványait. Heti rendszerességgel jelenik meg a HTMH - Observer című kiadványa, és most már terjesztik a HTMH - Civil Régiók füzeteket is, amely havonta tájékoztat a határon túli magyar civil közösségek eseményeiről. Új fejlemény, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Távirati Iroda közötti megállapodás eredményeként ez év szeptemberétől közös gondozásában jelenik meg az MTI internetes honlapjának Magyarság elnevezésű rovata. /Megújuló tájékoztatás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./ Iván Károly, a HTMH Sajtó- és dokumentációs osztályának referense vezette föl a témát, a hivatal elnöke pedig röviden áttekintette az eddigi kiadványok alakulását és szerepét, külön kiemelve az eseményen megjelent Lábody László érdemeit e területen, hiszen az intézmény egykori vezető munkatársaként ő kezdeményezte ezt a fajta információs tevékenységet. Megújult a hivatal internetes honlapja is, melyre az aktuális információk, felhívások, cikkek és interjúk kerülnek fel (www.htmh.hu). A honlapon szerepelnek a rendszeres kiadványok is, emellett eseménynaptár, amelyben megtalálhatóak a határon túli magyarsággal kapcsolatos hírek, a határon túli magyar szervezetek és a kapcsolódó weboldalak folyamatosan bővülő listája. Külön figyelmet érdemel a kronológia rovat, amely immár több mint egy évtizedes visszatekintéssel naprakészen dolgozza fel a Magyarország határain túl élő nemzeti közösségek életét alapvetően befolyásoló eseményeket. Elkészültek az új országjelentések is, amelyek immár a szomszédos országokról, illetve azok magyar nemzeti közösségeiről adnak tájékoztatást. E kiadványokat évente időszerűsítik tartalmi szempontból, de Szabó Tibor elmondta, ha olyan fontos események történnek valamelyik államban, hogy az gyorsabb frissítést indokol, azt is végrehajtják. Az országjelentések történelmi áttekintéssel kezdődnek, majd az adott államban élő magyar kisebbség helyzetének bemutatására, a demográfiai adatokra, a jogi és gazdasági környezetre, a magyar közösség érdekképviseleti lehetőségeire, az önkormányzatok működésére, az egyházi intézményekre, a civil szervezetekre koncentrálnak. - A HTMH elnöke kifejtette, hogy a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény (az ún. státustörvény) tervezete pillanatnyilag közigazgatási egyeztetés előtt áll, és reményeik szerint a Magyar Állandó Értekezlet késő ősszel, kora télen sorra kerülő ülésén már kodifikált állapotban kerülhet vitára. Elhangzott még, hogy a HTMH hivatalos úton nem kapta meg a Magyarok Világszövetsége által kidolgozott törvényjavaslatot a külhoni állampolgárságra vonatkozóan, de informális csatornákon természetesen hozzájutott, és ismeri a tartalmát. /Wagner István: HTMH-sajtótájékoztató Budapesten a Hivatal új kiadványairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./

A Partiumi Keresztény Egyetem szept. 28-i ünnepi tanévnyitója előtt sajtótájékoztatót tartott Tőkés László püspök, dr. Kovács Béla rektor és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja. Novemberben lenne tízéves a Sulyok István Református Főiskola, melynek jogutódjaként jött létre a Partiumi Keresztény Egyetem - közölte Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szólt a magyar kormánynak az erdélyi felsőoktatás ügyét segítő hathatós támogatásáról. A kétmilliárd forintos keret első kedvezményezettje a Partiumi Egyetem lett: 400 millió forintban részesültek. Megkezdték az Arany János Kollégium felújítását, elkészült az új épületszárny és az egyházkerületi székház felújítási terve. Tőkés püspök hangsúlyozta: az ingatlanok helyzetétől függenek az egyetem fejlesztési kilátásai. A püspök kérte a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy szabadítsa fel a református egyházkerületi székházban a használatukban lévő helyiségeket, mert a PKE-nek haladéktalanul szüksége lenne a helyiségekre. - Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy most már mind a hat egyetemi szaknak megvan az akkreditálása. A főiskolai szakok (nevezetesen a tanítóképző) akkreditálása folyamatban van. Szilágyi Zsolt képviselő közölte: Csapó I. József szenátorral ellátogatnak az akkreditációs bizottsághoz, hogy közreműködjenek az akkreditálás körüli gondok megoldásában. /Nem ellenség a magánegyetem! = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 29./

"Jogos a határon túli magyarságnak az az igénye, hogy Magyarország európai integrációjával párhuzamosan egyfajta magyar integráció is megvalósuljon - jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Bihari Napló nagyváradi lapnak adott interjújában azzal kapcsolatban, hogy a romániai magyarság körében aláírások gyűjtése kezdődött a külhoni állampolgárság intézményének támogatására. A magyar integrációnak az egyik nagyon fontos eleme az, hogy törvényben is rendezzék Magyarország és a határon túli magyarok viszonyát. Szabó Tibor leszögezte: "Ennek célja az, hogy amikor a határon túli magyar Magyarországon tartózkodik, akkor a lehető legnagyobb mértékben megközelítse azt a helyzetet, amelyben a magyar állampolgárok vannak. Ugyanakkor azok a kedvezmények, amelyek őt magyarországi tartózkodása alatt megilletik, azt szolgálják, hogy otthon, a szülőföldjén könnyebben boldoguljon." A státustörvény előkészítése már olyan szakaszba érkezett, amikor konkrét kedvezmények, konkrét jogi megoldások vetődtek fel. Ezek megfogalmazása a határon túli magyar szakértők bevonásával történt. - Az MVSZ Budapesten ülésező elnöksége tapssal fogadta a hírt, miszerint Szabó Tibor HTMH-elnök a külhoni magyar állampolgárság mellett nyilatkozott. /Meg kell vitatni minden olyan javaslatot, amelynek megvalósítására a körülmények adottak. Szabó Tibor HTMH-elnök a külhoni állampolgárság kezdeményezéséről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2/ "Nem valószínű, hogy még az idén megszületik a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény, mert csak a közigazgatási egyeztetés után kerülhet a kormány elé, s kezdődhet el a kodifikációs folyamat. A tervezetet még a MÁÉRT-nek is meg kell vitatnia, de az abban helyet foglaló határon túli magyar szervezetek jelenleg a választásokkal vannak elfoglalva" - nyilatkozta Szabó Tibor a Népszabadságnak. A HTMH-elnök szerint legkorábban november végén lehet az értekezletet összehívni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Népszabadságnak elmondta: A romániai magyarságon belül a külhoni állampolgárságra valós igény van. Ez egyébként természetes is, hiszen akármilyen Magyarországról származó kedvezmény lehetőségét üdvözlik a romániai magyarok. Különösen akkor, ha ez egy, a világban a románnál sokkal jobban használható útlevél megszerzését is lehetővé teszi. Az RMDSZ vállalta, hogy összesíti a támogatók listáját és módot ad az igények kielégítésére, amikor erre megnyílik a lehetőség. /Megalapozatlan várakozások? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2/"

Szept. 29-én tartotta a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségét. Tőkés László püspök szólt az erdélyi magyar tannyelvű felsőoktatás helyreállításának fontosságáról. Tőkés püspök kijelentette, hogy a magyar kormánytól jelentős anyagi támogatást kaptak, és kérik a román kormány támogatását is, hiszen a tanügyi törvény ezt lehetővé teszi. Ehhez kérik az RMDSZ segítségét is. Dr. Kovács Béla rektor ismertette a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálási folyamatát, beszélt a további tervekről, elképzelésekről. Az egyetemnek 647 hallgatója van, közülük 212 elsőéves. A Debreceni Egyetem rektora, dr. Fésűs László a két tanintézmény közötti együttműködésről, a közös elképzelésekről beszélt, dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke pedig arról, hogy a magyar kormánytól kapott költségvetési támogatás húsz százalékát a PKE fejlesztésére használják fel. /Haraji Tóth Hajnal: Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 2./ Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy az új tanévben hat egyetemi és három főiskolai szak indult. Az egyetem 122 oktatójából 27-en főállásúak. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja, Nagyvárad), okt. 17. - 11. sz./

Okt. 2-án elfogadták az 1945. március 6. után államosított házak visszaszolgáltatásáról rendelkező törvénytervezetet. A jogszabály kompromisszumos változatának elfogadásáról a múlt héten megegyeztek a kormányerők a legnagyobb ellenzéki alakulattal. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja csak azzal a feltétellel volt hajlandó támogatni a tervezetet, ha az kiköti, hogy a tulajdonukat nem, csupán az érte járó kárpótlást kaphatják meg azok a károsultak, akiknek egykori ingatlanában most egészségügyi, kulturális intézmények, iskolák működnek, illetve pártok, szakszervezetek, civil szerveződések székhelye van bennük. A hétpárti megállapodás szerint a parlamenti alakulatok azt is vállalják, hogy a törvény felsőházi formáját tekintik mérvadónak a két ház közötti egyeztetéskor, a képviselők ugyanis más változatban fogadták el a jogszabályt. Az RMDSZ már az egyezség létrejöttekor kijelentette: elfogadhatatlannak, a tulajdonhoz való alapvető jogot sértőnek tartja az említett megszorító kitételt. Ezt az álláspontot a tegnapi általános vitában is kifejtette a Szövetség nevében Frunda György. A szenátor az Európa tanácsi küldöttség tagjaként is figyelmeztetett arra, hogy a jogorvoslattól elesők nemzetközi fórumokon keresik majd igazukat, és Romániát kártérítésre fogják kötelezni. A szavazáskor az RMDSZ-frakció tagjai tartózkodtak. /Elfogadták az államosított házak törvényét. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./

Tavaly karácsonykor leégett a biharvajdai református templom. Megkezdődött a felújítás, már ismét áll a torony. A templom külső felújításához szükséges állványzat elkészült. A helyreállítás során megtalálták a hajdani templom alapzatát. Azóta régészek vizsgálják a helyszínt, több kort rejt magában a fal, egymásra épített templomról van szó, tájékoztatott Balogh Barnabás református lelkész. Eredetileg a 12. vagy 13. században épült a templom. /Dérer Ferenc: Vajdán már helyén a torony. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./

Nagyváradon a várad-ősi plébániatemplom búcsúünnepén, október 1-jén zsúfolásig megtelt a templom, Fejes Rudolf-Anzelm, a Váradhegyfoki Szent István első vértanúhoz címzett premontrei prépostság főapátja volt a szónok. /Tüzes Bálint: Katolikusok ünnepe Ősiben. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./

Október 3-án volt 47 esztendeje annak, hogy a hatalom által megszüntetett Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye titokban felszentelt ordináriusa, dr. Bogdánffy Szilárd elhunyt a nagyenyedi börtönben. Nyughelye ismeretlen, ugyanis felszámolták a rabtemetőt. Amikor exhumálni (és hazahozni) lehetett volna, a hatóság emberei cinikusan így utasították el a kérést: "Töltse csak le halála után az életében kiszabott börtönéveket, utána vihetik." Az okt. 3-i szentmisén Tempfli József püspök megidézte a vértanú emlékét, megvallotta azt is, hogy egyik fő kötelességének tartja legjobb tudása szerint előmozdítani Bogdánffy Szilárd mielőbbi boldoggá avatását. /Tüzes Bálint: Isten példamutató szolgája. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./

Nagyváradon okt. 5-én koszorúzással tisztelegtek Nagysándor József vértanú emléke előtt. Az Aradon 1849. október 6-án kivégzett hős nevét viselő utca egyik házának falán található emléktábla előtt összegyűlt tömeg Kapy István alpolgármester beszédét hallgathatta meg. Tempfli József római katolikus megyés püspök a vértanúság igazi jelentéstartalmáról szólt. Ezután következett a koszorúzás. /Nálunk is koszorúztak a vértanúk napján. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./ Bihar községben okt. 5-én a református templomban tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Az istentisztelet résztvevői átvonultak a református temetőbe, Gáspár András honvéd tábornok síremlékéhez, ahol Zsugán Gyula, a bihari iskola igazgatója beszélt a szabadságharcról. A helybeliek műsora után Meleg Vilmos színművész szavalt részleteket Sajó Sándor Magyarnak lenni című verséből és Vörösmarty Mihály Szózatából. /Dérer Ferenc: Főhajtás Gáspár András emléke előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./

Okt. 28-án Dutka Ákos nevét viselő vers- és prózamondó találkozót szervez Nagyváradon a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD). Szeretnék Dutkát visszaadni Váradnak, emléktábla elhelyezését is tervezik Dutka szülőházán, és kötetének kiadása is szóba jött, világította meg a rendezvény célját Szabó Emese, az NMD Kulturális Szakosztályának vezetője. /Kulcsár Andrea: Vers- és prózamondó találkozó. Dutka Ákos többet érdemel a szülővárosától. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./

"Okt. 7-én Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel tartott tanácskozást Kolozsváron az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE). A konferencián részt vett és előadást tartott Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. Kifejtette, hogy a magyar tőkekivitel a határon túli nemzetrészekhez egyelőre nem elégséges az ottani életszínvonal megfelelő emeléséhez, mert az anyaországban is a multinacionális cégek uralják a gazdaságot, amelyeket nem érdekel a nyelvi közösség. Mégsem szabad lemondani a magyarországi kis- és középvállalatok tőkeexportjáról. Ha a parlament is megszavazza, a jövő évben az Új Kézfogás Közalapítvány költségvetése 60%-kal bővül. A tervezett státusztörvény előírásait Magyarországon sokallják, Erdélyben keveslik. Következő lépésként a nemzeti integráció új szakaszát, a gazdasági integrációt kell szorgalmazni. Meg kell oldani a határátjárhatósági gondokat, ezzel kell elhárítani a "schengeni határzárat". Ki kell használni az információs társadalom térhódítását, azt, hogy a szellemi termékek elektronikus átvitelével érvényesüljön nyelvi közösségünk előnye. Lehetségessé válhat a szülőföldön való maradás olyan módon, hogy közben törvényes keretek között zajló időszakos munkavállalással a határon túli magyarság hozzájárul az anyaország további fejlődéséhez - mondotta Németh Zsolt. - A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Hernádi Zsolt (ÚKK kuratóriumi elnök), Dobos András (ÚKK irodavezető), dr. Zöld András (ÚKK kuratóriumi tag) és Pécsi Ferenc (EVE-alelnök), elhangzott: az Új Kézfogás Közalapítvány az idén 120 pályázatot bírált el, ebből 91-et fogadott el, összesen 200 millió forint értékben. A mikrohiteleket kísérleti jelleggel bevezették Hargita, Kovászna, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben, összegük elérte a 175 ezer dollárt. Kamattámogatásra hitelt Romániában 49 terv kapott (200 ezer dollár értékben). A mikrohitel-program jövőre más megyékre is kiterjed. Jelenleg közel 3000 magyar-román vegyes tőkéjű vállalat működik, ezeknek csupán elenyésző része kapcsolódik az ÚKK tevékenységéhez. /Ördög I. Béla: "A nemzeti integráció gazdasági szakaszába érkeztünk" Magyar vállalkozásfejlesztési konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ A hét végén Kolozsváron a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) nemzetközi konferenciát szervezett. A rendezvény célja Magyarország és a környező országok közötti gazdasági kapcsolatok támogatása, a Kárpát-medencében meglévő vállalkozási és vállalkozásfejlesztési lehetőségek felmérése, valamint az ehhez kapcsolódó javaslatok megfogalmazása volt. /Hecser Zoltán: Vállalkozásfejlesztési fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./ "Szembe kell nézni azzal az ellentmondással, amely a magyar állam és a magyar nemzet határainak a különbözőségéből adódik - mondta a tanácskozáson a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Tibor. - A Széchenyi-terv nemzeti fejlesztési terv. Kérdés, hogy a megvalósításából származó hasznok kiterjeszthetőek-e a határon túlra is." Leszögezte, hogy fontos a határon túli magyar vállalkozók támogatása, a regionális kapcsolatok megerősítése és a szomszédokhoz fűződő viszony javítása. /Wagner Csilla: támogatás a szülőföldön maradást szolgálja. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./"

Okt. 7-én népfőiskolai központot avattak Nagyváradon, a várad-ősi református templom mellett. Az Erdélyi Népfőiskolai Collegium székháza felépült, de használni egyelőre csak az alsó szintet lehet. Itt egy előadóterem, konyha, két mosdó és egy irodahelyiség található. A hollandok továbbra is segítenek, fedezik a munkálatok befejezéséhez szükséges kiadásokat. A tervek szerint előadások, viták és hasonló rendezvények zajlanak majd az új épületben. Dr. Csapó I. József szenátor köszöntője után dr. Inotay Ferenc, a Magyar Népfőiskolai Kollégium (MNK) elnöke kifejtette, hogy az anyaország határain kívül létesült népfőiskolák egyik célja a magyarságtudat erősítése. Az avatáson bemutatták a Királyhágómelléki Füzetek sorozatban megjelent Nemzetközi egyházi-etnikai-kisebbségügyi értekezlet című munkát. Az ünnepség az új székház falán elhelyezett Millenniumi emlékjel leleplezésével zárult. /Kulcsár Andrea: Népfőiskolai központot avattak Ősiben. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

Okt. 7-én, vasárnap Székelyhíd községben felavatták az eredeti állapotába visszaállított millenniumi emlékművet, a turulmadárral. Az emlékművet az ezeréves Kárpát-medencei jelenlétünk emlékére emelték 1896-ban. A turult azóta többször eltávolították, utoljára a '40-es években. Az ünnepi eseményen ott voltak - többek között - Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök, Rákóczi Lajos és Székely Ervin parlamenti képviselők, Dukrét Géza és Balogh Ferenc műemlékvédők. Magyarországról a Határon Túli Magyarok Hivatalát Bálint-Pataki József képviselte, s az anyaországból érkezett az ünnepélyes emlékműavatásra Dévai Nagy Kamilla művésznő is. /(dérer): /Székelyhíd. Újra áll a millenniumi emlékmű. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

Tisztújító küldöttgyűlést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége /MÚOSZ/. Az írott és a sugárzott média több mint 7000 munkatársát tömörítő szervezet rendezvényén a magyarországi társszervezetek küldöttei mellett a Kárpát-medence magyar újságíró-társadalma is képviseltette magát. A MÚOSZ tiszteletbeli elnöke továbbra is Gömöri Endre maradt, elnökévé ismét Wisinger Istvánt, az ismert televíziós személyiséget választották. Elfogadtak egy olyan közös etikai alapelveket összefoglaló tervezetet, melyet a MÚOSZ mellett a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a Sajtószakszervezet dolgozott ki. A Kárpátaljai Magyar Újságírók Szervezete és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete csatlakozott a négy magyarországi szervezet törekvéseihez. Ilyenformán a határon túli szervezetek szorosabbra fűzhetik kapcsolataikat a magyarországiakkal. /Szilágyi Aladár: MÚOSZ-tisztújítás. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 11./

Okt. 13-án tartották meg a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezletét Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székhelyén. Tempfli József megyés püspök lapunknak elmondta, hogy a megbeszélésen elsősorban a Sapientia Alapítvány tevékenységéről, valamint az egyházi hátterű erdélyi-partiumi magánegyetemi hálózat kiépítéséről volt szó. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke részletes beszámolót készített az egyetemszervezés jelenlegi helyzetéről. A főpapok tájékozódtak a Partiumi Keresztény Egyetemről is, megtekintették a magán felsőoktatási intézet különböző nagyváradi beruházásait. A kiadott közlemény szerint az alapítók egyetértettek abban, hogy az egyetemépítés nemzetstratégiai fontosságú kérdés. Kifejezték amaz óhajukat, hogy a felsőoktatási intézményekben érvényesüljön a keresztény szellemiség, ugyanakkor elvárják, hogy a tanárok kinevezésénél előzetesen konzultáljanak velük is. Indítványozták, hogy november közepén szervezzenek tanácskozást az egyetem-ügy vitás vagy tisztázatlan kérdéseiről. Erre meghívnák Németh Zsolt külügyi államtitkárát, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a budapesti egyetemi programtanácsnak és a Sapientia Alapítványnak a képviselőjét. - Az egyházi vezetők tiltakoztak a Szenátus által nemrég elfogadott, a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos jogszabályjavaslat ellen. Ez egyértelműen a társadalmi-politikai visszarendeződés irányába mutat. A kisebbségi magyar egyházak főpapjai olyan megállapodásokat javasolnak az állam és az egyházak között, amelyek törvényi úton rendeznék az utóbbiak helyzetét. Ennek megvalósításához az RMDSZ politikai támogatását igénylik. A romániai magyar püspökök széles körű egyeztetést kezdeményeznek a határon túli kisebbségi magyar egyházak vezetőivel a státustörvény és a külhoni magyar állampolgárság kérdésében. Fontosnak tartják a Segítő Jobb Alapítvány által a határon túliaknak nyújtott egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tervezet megbeszélését. Kérik a magyar kormány támogatását a romániai szórványvidékeken létrehozandó elemi egyházi iskolai hálózat kiépítésére. "Az RMDSZ-szel való viszonyuk tisztázására, illetve a közelgő országos választásokra nézve az egyházi elöljárók szükségesnek tartják egy magas szintű találkozó megszervezését, melynek rendjén kétoldalú megállapodásban rögzítenék a Szövetséggel szembeni egyházi elvárásokat. Egyházaink ekképpen tudnák elképzelni, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi és közképviseleti szervezetének jelöltjeit jó lelkiismerettel támogassák a parlamenti választásokon" - áll a közleményben. /Erdélyi egyházfők találkozója Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

Az RMDSZ képviselőházi csoportja a múlt héten nem vett részt a plenáris üléseken, tiltakozásul amiatt, hogy a képviselőház a tárgyalandó törvénytervezetek napirendjében 54. helyre sorolta a közigazgatási jogszabályt. Az RMDSZ-es akció eredményeként a házbizottság megváltoztatta a sorrendet, így az alsóház okt. 16-án kezdi a törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet vitáját. Székely Ervin Bihar megyei képviselő elmondta, hogy az RMDSZ csak végső esetben nyúl ilyen eszközhöz. Ebben a törvényhozási ciklusban még nem vonult ki az RMDSZ. Az előzőben volt rá példa többször is, hogy az RMDSZ kivonult, amikor a magyarságot mint etnikumot érték támadások a parlament emelvényéről, viszont az, hogy megtagadtuk volna a törvényhozásban való részvételt, tehát parlamenti sztrájkba léptünk volna, ez még nem fordult elő. /Máté Zsófia: Az alsóház előtt a közigazgatási törvény. Elérte célját az RMDSZ tiltakozása. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./