Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bihari Napló
1448 tétel
2001. február 23.
"Febr. 25-én Kolozsváron tanácskozott a magyar történelmi egyházak állandó tanácsa. Úgy határoztak, hogy mind a román, mind a magyar miniszterelnöktől meghallgatást kérnek. Kidolgoztak egy olyan dokumentumot, amelyben sürgetik a részletes, korrekt kultusztörvény elfogadását. Ennek megalkotása lassan tizenegy éve húzódik. 1990 szeptemberében merült fel először a kultusztörvény meghozatalának szükségessége. Az előkészületek meg is történtek, sőt létezett egy szövegtervezet is, amelyet közösen dolgozott ki az akkor már hivatalosan is elismert tizenöt felekezet néhány képviselője. Az ügy azonban elakadt, mert szinte minden egyes érintett kormányhivatalban módosítottak a szövegen, egészen addig, amíg az már elfogadhatatlanná vált a kezdeményezők számára. Ezért 1999. december 2-án a romániai magyar felekezetek vezetői hivatalos átiratban kérték a kormányt, vonja vissza a képviselőházból a tervezetet. Most ismét napirendre került a kérdés. A Kolozsváron megfogalmazott beadványt a Vallásügyi Államtitkárságnak címezték, s abban összefoglalták az eddig történteket, ugyanakkor ismertették azt a minimumot, amelynek szerintük be kellene kerülniük a törvénybe. Különösen fontos a felekezeti oktatás státusának tisztázása és az egyházi javak visszaszolgáltatása. A dokumentum kidolgozásakor nem minden egyházi vezető volt jelen, ám a tervek szerint aláírja majd azt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, dr. Cristoph Klein evangélikus püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint dr. Szabó Árpád unitárius püspök. - Tempfli József római katolikus megyés püspök elmondta, a megbeszélésen arról is határoztak, hogy meghallgatást kérnek Adrian Nastase román kormányfőtől, az utóbbi időszakban felgyülemlett gondok tisztázásának szándékával. Az audiencián az egyházi főméltóságok felvetik majd többek között a felekezeti oktatás, az egyházi személyek méltó fizetésének, a restitutio in integrum elve alkalmazásának kérdéseit. Szóba került a mostani tanácskozáson az önálló magyar tudományegyetem létrehozása is. A résztvevők úgy döntöttek, a Sapientia Alapítvány ezzel kapcsolatos ügyeiről konzultálni szeretnének Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, ezért tőle is audienciát kérnek. /Szeghalmi Örs: Egyházi vezetők tanácskoztak Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./"
2001. február 26.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület febr. 23-i második közgyűlésének napirendjén a Borzási Gyula szalárdi lelkipásztor és Szatmári Elemér nagyszántói lelkipásztor ellen indított fegyelmi kivizsgálás szerepelt. Borzási Gyula Figyelmeztető címmel beadvánnyal fordult a közgyűlés tagjaihoz "a további törvénytelenségek elkerülése végett és a törvénytisztelet mielőbbi visszaállításáért". Tőkés László püspök kifejtette, hogy 1998 óta obstrukciós módszerekkel szinte valamennyi egyházkerületi közgyűlést részben zátonyra futtatták. "Kérem a közgyűlést, hogy utasítsa el ezt az iratot, amely azt sugallja, hogy a testület megszegte a törvényt és további szabálytalanságokra készül... Előzmény és példa nélküli, ahogy Szilágyi László felfüggesztett misztótfalui lelkész cégéreztette az egyházkerületet. Tudatosan és hosszú időn keresztül végezte bomlasztó tevékenységét a püspökség, az egyházkerület ellen. Ez az egész mozgalom arra irányul, hogy felborítsa az egyházkerület szekerét. A Református Megújulási Közösség vállára emelte Szilágyi Lászlót, ő lett a mozgalom lándzsafoka, kiemelt botrányhőse... Nem Szilágyi a főbűnös, őt belekényszerítették a mártírszerepbe, kitették az igazgatótanács székhelye elé, mint egy koldust. Ennek sajnos ő és a misztótfalui gyülekezet issza meg a levét. Senkinek sem volt baja Szilágyi Lászlóval, pedig lehetett volna" - jelentette ki a püspök. Tőkés László helytelenítette, hogy Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei elnöke "agyba-főbe dicsérte Baloghot és Borzásit az általuk közzétett felhívásért." Kapy István az érintettség jogán elmondta: "1996-ig a püspök úr körleveleiben mindig arra buzdította a híveket, hogy szavazzanak az RMDSZ-re. A 2000-ben kiadott közlemény azonban elbátortalanította az embereket." Tőkés László kezdeményezésére a közgyűlés elutasította Borzási Gyula Figyelmeztetőjét. A közgyűlés elfogadta, hogy teljes időközi választást tartsanak az új fegyelmi bizottság létrehozására. A választást május 11-re tűzték ki. /Rais W. István: Református egyházkerületi közgyűlés. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 26./"
2001. február 26.
"Közel kétezren jöttek el febr. 24-én Nagyváradon a Sportcsarnokban a XII. Matyi Napok bábfesztivál gálaelőadására. Sikeres volt a Matyi Műhely Magánbábszínház, ugyanúgy a nagyváradi Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház fellépése. Magyarországi vendégek és táncosok is szerepeltek. /Kulcsár Andrea: Bábvarázs és tánckavalkád a Sportcsarnokban. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 26./"
2001. február 28.
"Febr. 22-én Nagyváradon találkozott Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő a város iskolai magyar tagozatainak képviselőivel, hogy tájékozódjon a problémákról. Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes a jelenlévők segítségét kérte, hogy a Művészeti Középiskolában az idén is indulhasson magyar kilencedik osztály. A gondok: a magyartanárhiány krónikussá vált. Negyvenen vannak, akiknek különbözeti vizsgát kellene tenniük a kolozsvári magyar tanszéken, de a magas költségek miatt erre nincs lehetőségük. Nincs elegendő tankönyv, a meglévő tankönyvek többsége pedig rossz minőségű, gyakran magyartalan. Az iskolák könyvtárában alig 10-15 százalék a magyar könyvek aránya. Szilágyi Zsolt arra kérte a pedagógusokat, hogy foglalják írásba a problémákat, ő pedig továbbítja a panaszokat a megfelelő helyre. /Nagy Tibor: Magyar tagozatok gondjairól volt szó. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./"
2001. március 3.
"Márc. 2-án Szatmárnémetiben találkozott Szabó János magyar és Ioan Mircea Pascu román védelmi miniszter. A két küldöttségben helyet kapott Bali József helyettes államtitkár és George Maior védelempolitikai és integrációs ügyekkel foglalkozó államtitkár, továbbá a két hadsereg nagyvezérkarának helyettes vezetői, Havril András és Constantin Gheorghe tábornokok, illetve más főtisztek. Jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet is. A megbeszélés után a két miniszter sajtótájékoztatót tartott. Ioan Mircea Pascu elmondta, hogy a találkozó elérte a célját, tehát hogy "megismerjük egymást, személyes kapcsolatot alakítsunk ki". Áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és kölcsönösen informálták egymást a két hadsereg reformjának jelenlegi állásáról. Szabó János tájékoztatta őt a NATO-csatlakozással kapcsolatos magyar tapasztalatokról, illetve szó esett a NATO-bővítés további perspektíváiról. Szóba került, hogy a magyar fél eldöntötte, F-16-os repülőket fog lízingelni. A miniszter szerint Romániának nincs miért tartania attól, hogy Magyarországnak ilyen gépei lesznek, mert Magyarország NATO-tag, és Románia is az akar lenni. Szóba került még a román-magyar-szlovák közös fellépés lehetősége Cipruson, melyről Pascu kijelentette: remélik, hogy az ENSZ emellett a hármas szereplés mellett dönt. Tárgyaltak a katonai sírhelyek kérdéséről. Miután tavaly októberben Budapesten már felavatták a román katonák sírhelyét, Pascu elismerte, hogy román részről is meg kell tenni a viszontgesztust. Úgy vélekedett, hogy a magyar kérésre nagyon hamar pozitív válasz születhet. /Wagner István: Román-magyar védelmi miniszteri találkozó. Kiváló kétoldalú kapcsolatok. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 3./"
2001. március 3.
"A Magyar Távirati Iroda (MTI) műholdas hírszolgáltatására vonatkozó szerződést írtak alá március 1-jén Budapesten a Kárpát-medencei magyar lapok képviselői, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének vezetői a nemzeti hírügynökséggel. Ezt ellátták kézjegyükkel az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatalának reprezentánsai is. Az elmúlt évhez hasonlóan, az idén is tíz határon túli magyar szerkesztőség - köztük a Bihari Napló - részesül hírszolgáltatásban. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) budapesti székházában rendezett szerződés-aláírást sajtótájékoztató követte. Vas Éva, az MTI gazdasági elnökhelyettese kiemelte a határon túl élő magyarság hiteles tájékoztatásának fontosságát. Hozzáfűzte, hogy ezt az együttműködést a jövőben is folytatni kell. Bátai Tibor, a HTMH Dokumentáció, Sajtó és Tájékoztatási Főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy az MTI műholdas hírszolgáltatása jól beépült a Kárpát-medence meghatározó magyar lapjaiba, segíti a lapszerkesztők operatív, kiegyensúlyozott tájékozódását és az olvasók sokrétű tájékoztatását. 1997-ig a HTMH kötötte meg a hírszolgáltatási szerződést, amelyet a rendelkezésére álló sajtótámogatási alapból finanszírozott, 1995-től az Illyés Közalapítványnál megpályázott összeg terhére. 1997-ben felmerült a közvetlen szerződéskötés lehetősége a szerkesztőségek és az MTI között, így lehetővé vált az áruforgalmi adó megtakarítása. Először 1993-ban kötöttek hírszolgáltatási megállapodást öt újsággal, ma már tíz határon túli magyar lap veheti igénybe ezt. A Bihari Napló 1999 óta kapja az MTI híreit. Bátai Tibor elmondta: az MTI hírszolgáltatás jelentős hozadéka, hogy továbbra is egységes marad a magyar nyelv. A magyarországi közszolgálati elektronikus sajtó egy átfogó Kárpát-medencei magyar médiaháló kiépítésén dolgozik. Az idén 37 millió forintot szántak arra, hogy az MTI híreit felhasználhassák a határon túli magyar lapok. Gáspár Sándor, a MÚRE ügyvezető elnöke kifejtette: néhány héten belül megkezdi működését az erdélyi magyar hírügynökség, amely részese kíván lenni az alakuló egységes magyar médiahálónak. /Rais W. István: Ünnepélyes szerződéskötés Budapesten. Hírszolgáltatás Kárpát-medencei magyar lapoknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 3./"
2001. március 6.
"Nagyszalontán Arany János születésének évfordulója alkalmából az idén is megrendezték a költő nevével fémjelzett szavalóversenyt, Arany humora - a humor aranya címmel. A márc. 3-i elődöntőre 46 versenyző gyűlt össze. "Minden kategóriában láthattunk legalább egy színész-palántát" - mondta Meleg Vilmos zsűrielnök. Senki sem távozott üres kézzel, nyilatkozta Nagy György József főszervező, az AJME elnöke. /Átverselt hétvége Arany János városában. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./ Nagyszalontán hatodik alkalommal rendezték meg az Arany János-versmondóversenyt. A három korcsoportban közel félszáz versenyző (Arad, Bihar és Szilágy megyékből, valamint a magyarországi Hajdú-Biharból) egy szabadon választott humoros-tréfás Arany János-költeménnyel, valamint egy, a magyar irodalomból vett humoros-tréfás verssel jelentkezett. /Arany János-versmondóverseny Nagyszalontán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./"
2001. március 6.
"Márc. 5-én a Szamoson az árhullám elhagyta Dést, Máramaros megyében a Tisza és a Lápos folyók szintje növekedőben van. Kolozs megyében az áradások következtében 21 gazdaság, 1421 hektár szántóföld van víz alatt, 30 méter falat és egy szénaraktárt sodort magával az ár. A megyében a Szamos mintegy 120 kilométeres utat rongált meg. Az Aranyos áradása újabb ökológiai szennyeződést okozott. A Fehér megyei abrudbányai Bányakitermelő Vállalat ismét szennyezi az Aranyost. A folyó vastartalma a negyvenháromszorosára nőtt. A megengedettnél több a mangán- és a réztartalom is. A tordai Vízművek a szennyezés elterjedésének megelőzésére Sinfalva közelében négy kutat ismét bezáratott. /Nánó Csaba: Árvízeket okozott a hirtelen felmelegedés. Ismét szennyezett az Aranyos vize. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár és Suceava megyében negyven települést érintett az utóbbi napok esőzései miatt keletkezett áradás. Bihar megyében Biharkaba, Biharrósa, Magyarremete, Berettyószéplak, Robogány és Bihardobrosd községekben 55 háztartást öntött el a víz. Az előrejelzések további esőzést jósolnak. Az áramszolgáltatás is megsínylette a vihart: Borszeg, Almásfegyvernek, Alsótótfalu, Kozmaalmás, Szarkó, Nadántelek, Kővág, Berettyófarnos, Berettyócsohaj, Hegyközszentimre teljes egészében, Szalárd pedig részben áram nélkül maradt. Nagyváradon évről évre mind nagyobb gondot okoznak az eldugult csatornák. /Aszály után áradás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./ Bihar, Beszterce, Máramaros és Suceava megyékben több mint 1.100 házat érintett, mintegy száz helységben az árvíz, ráadásul 1500 ha mezőgazdasági földterületet is elöntött a víz, utakat, hidakat rongált meg, megszakította az áramellátást. /Árvizek. = RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 6. - 44. sz./"
2001. március 6.
" Nagyváradra látogattak a hollandiai OGO Alapítvány képviselői, akik fontosnak tartják az erdélyi és kárpátaljai református középiskolák támogatását. Ennek köszönhetően egy évvel ezelőtt tizenöt korszerű számítógépet hoztak a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumnak, továbbá teljes egészében felszereltek egy számítógéptermet- tájékoztatott Popper Cserepes Zsófia, az iskola igazgatója. /Kulcsár Andrea: Segítő holland reformátusok. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./"
2001. március 6.
"A Festum Varadinum szervezőbizottsága véglegesítette a programtervezetet. A máj. 13-20. között Nagyváradon zajló Varadinum 2001 gazdag programmal várja az érdeklődőket. Az idei ünnepségsorozat máj. 13-án, vasárnap kezdődik a Bazilikában tartandó szentmisével. Ugyanott este zenés-verses összeállítás lesz a Szent László ének- és zenekar, a Szigligeti Társulat és a Kiss Stúdió művészeinek fellépésével. Máj. 15-én Magyar vagyok, nem turista címmel olvasói fórumot rendez a Bihari Napló és az Erdélyi Napló a Református Püspöki Palota nagytermében. Ennek témája a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok jogállását szabályozó törvénytervezet. Meghívott előadó Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkára. Máj. 16-án A 20. század tudományossága címmel előadás-sorozatra kerül sor, 17-én a civil társadalom napját tartják meg. Máj. 18-án könyvbemutató lesz a Szent László Gimnáziumban. Aznap ünnepélyesen felavatják a felújított Arany János Kollégiumot. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület meghívta az eseményre Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Máj. 19-én István királlyal Európában elnevezéssel vetélkedőt rendez az Ady Endre Középiskola, a MIDESZ és a Rákóczi Szövetség. Máj. 20-án, vasárnap 10 órától kezdődik az ünnepségzáró ökumenikus istentisztelet a várad-olaszi református templomban. 12 órától az Ezredévi Emléktéren promenád jellegű eseményre várják az érdeklődőket. Este az Állami Színházban a Honvéd kórus lép fel. /Rais W. István: Varadinum 2001. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./"
2001. március 7.
"Nagyváradon a megyei RMDSZ elköltözött eddigi helyéről, a református püspöki palotából és átköltözött új ingatlanába, a Sas Palota egyik szárnyába. Az RMDSZ megyei vezetői azt szeretnék, ha igazi Magyar Ház alakulna ki ebben az ingatlanban. Egyelőre nincs áram az új székházban, a telefonokat sem sikerült még átkötni, belső munkálat is hátravan. A költöztetésnél az RMDSZ, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség és a MIDESZ fiataljai is segítettek. Szabó Ödön ügyvezető alelnök elmondta, siettek az irodák átadásával, hogy ne akadályozzák a Partiumi Keresztény Egyetem működését, illetve az akkreditációs folyamatot. A tervek szerint ebben a Magyar Házban lesz a MIDESZ, az NMD, a RODOSZ és a civil szervezetek, az EMT, az EME, a Sapientia Alapítvány képviselete, a nőszövetség és a gazdaegyesület. /Szeghalmi Örs: Magyar Ház készül Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 7./"
2001. március 8.
"Márc. 7-én a parlament együttes ülésen vitatta meg az állami titoktartás, valamint az idegenrendészeti törvényről készült egyeztető bizottsági jelentést. A parlamenti vitán részt vett Adrian Nastase kormányfő, Hildegard Puwak integrációs, Rodica Stanoiu igazságügyi, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi, Dan Ioan Popescu ipari, Ecaterina Andronescu tanügyi, Daniela Bartos egészségügyi és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter is. Az ülésen először az állami titoktartásról szóló jelentést vitatták meg. A szünetet a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ kérésére rendelték el, ugyanis mindkét párt képviselői úgy vélték, hogy az említett jogszabályt a közérdekű információk hozzáférhetőségéről rendelkező törvénnyel egy időben kellett volna megvitatni. A két párt képviselői azt is kifogásolták, hogy a kormány az egyeztetés után újabb módosító javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a parlament plénumának kellett megtárgyalnia. Adrian Nastase kormányfő arra kérte a testületet, hogy fogadja el az állami titoktartás törvényét, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról és mielőbb csatlakozzon az Európa Unióhoz. Az állami titoktartás törvénye, többek között, előírja, hogy az államtitok védelme állampolgári kötelesség, amely kifejezi az ország iránti hűséget. /Vita az állami titoktartásról és az idegenrendészetről Mindkét jogszabály Románia euroatlanti integrációját segíti elő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8 A kormányfő kijelentette: alaptalan a gyanú, miszerint a titokvédelemről szóló törvény növelné a Román Hírszerző Szolgálat hatáskörét. A két ház elfogadta az idegenrendészeti törvényt is. A jogszabály többek között kimondja, hogy a 15 napnál több időt Romániában töltő külföldit a házigazdája köteles bejelenteni a rendőrségen. /Ismét kötelező a külföldiek bejelentése. Elfogadták a titoktörvényt. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./ / Márc. 7-én fogadta el a parlament két háza a titoktörvényt. Eszerint "minden állampolgárnak kötelessége az államtitok megőrzése, bármilyen módon jut is birtokába". Államtitoknak számítanak a hadititkok, a hadsereg felépítésével, tevékenységével kapcsolatos információk, a távközlési rendszerek felépítése, a földtani, ásványtani tanulmányok, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tudományos, gazdasági tevékenységek. A jogszabály értelmében minden alkalmazott, aki államtitok birtokába jut, köteles ezt felettesének jelenteni, aki majd ennek alapján értesíti a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékeseit. A törvény hatályba lépésével jelentősen gyarapszik a SRI hatásköre is. A hírszerzők feladata lesz ellenőrizni az államtitok megőrzésének módját, a SRI fogja véleményezni a kinevezéseket is az olyan személyek esetében, akik munkájuk által államtitkok birtokába juthatnak. A törvény értelmében tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki államtitkot nyilvánosságra hoz. Bár az RMDSZ-képviselők többsége megszavazta a tervezetet, Toró T. Tibor képviselő felsorolta fenntartásait a törvény szövegével szemben. Mint mondta, a titoktörvény elfogadását egy olyan jogszabálynak kellett volna megelőznie, amely az információhoz való jogot biztosítja. A törvény hibája, hogy nem ad lehetőséget jogorvoslatra azoknak, akiket a törvényre hivatkozva korlátoznak az információhoz való jogukban. És nem utolsósorban - mutatott rá az RMDSZ-es képviselő - a törvény olyan jogokkal ruházza fel a SRI-t, amelyek valójában meghaladják hatáskörét. /E. Ferencz Judit: Tovább bővül a SRI hatásköre. Újra jelenteni kell a külföldi látogatókat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./"
2001. március 8.
"A magyar külügyi tárca sajnálatosnak tartja, hogy az elmúlt napokban a magyar kormánytisztviselők romániai látogatásával és a bukaresti magyar nagykövet konzultációjával kapcsolatban megalapozatlan állítások jelentek meg a román sajtóban - olvasható a márc. 7-i magyar külügyi közleményben. A kommüniké szerint Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet márc. 5-én korábban történt egyeztetés alapján folytatott konzultációt Mihail Dobréval, a román külügyminisztérium főigazgatójával. A megbeszélés témája a napirenden lévő magas szintű látogatások előkészítése volt. A munkatalálkozón Mihail Dobre maga is megerősítette, hogy Németh Zsolt politikai államtitkár februári hivatalos látogatásáról, beleértve a program vidéki elemeit is, időben tájékoztatást kaptak, és annak hivatalos minőségét román részről nem kérdőjelezték meg. A tárca nyugtázza a román külügyminisztérium sajtóosztálya vezetőjének ez ügyben tett nyilatkozatát. A magyar külügyminisztérium megítélése szerint a román sajtóban megjelent megalapozatlan megnyilvánulások, téves beállítások ellentétesek a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok szellemével. A magyar fél nem lát semmilyen problémát abban, ha román politikusok a magyarországi román kisebbség képviselőivel Magyarországon is kapcsolatot tartanak, rendezvényeiken részt vesznek, illetve konzultációt folytatnak velük a román nemzeti közösség és az anyaország közötti kapcsolatokról áll a közleményben. Magyarország bízik abban, hogy az ügy lezártnak tekinthető, és a magyar-román kapcsolatok építése zavartalanul folytatódik. /Kétoldalú államközi kapcsolatok. A magyar külügy közleménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./"
2001. március 8.
"Arany János születésére (1817. márc. 2.) emlékezve Gáll Annamária és Péterffy Lajos Epilógus című előadásukkal léptek fel a nagyváradi Eminescu Országos Kollégium dísztermében. A költő verseiből, önéletrajzi írásaiból mozaikszerűen összeállított műsorra telt háznyi néző, főként diákok voltak kíváncsiak. /Emlékműsor a születésnapra. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./"
2001. március 13.
" Az osztrák-magyar Forum Verlag Kiadó ügyvezető igazgatói Josef Kogler és Kovács Géza márc. 8-án bejelentették, hogy cégük tulajdonába kerültek a Bihari Napló és a Jurnal Bihorean nagyváradi napilapok. Többen leépítéstől tartanak. Arról tájékoztatták a két lap újságíróit, hogy a Bihari Napló szerkesztőségét a továbbiakban is Rais István vezeti, míg a Jurnal Bihorean főszerkesztőjévé Mircea Jacant nevezték ki. Kovács Géza elmondta, hogy mindkét napilapot családi lapként képzelik el, amelyek a helyi közéletről, helyi emberekről tájékoztatják az olvasókat. Szándékaik szerint a tájékoztató anyagok lesznek túlsúlyban, nem akarnak ugyanis véleményt alakítani. Az ügyvezető szerint szükség van a szerkesztőség karcsúsítására. Rais István kifejtette, hogy véleményanyagok is helyet kapnak majd a lapban, nem kívánják feladni a nagyváradi újságírás hagyományait. A Bihari Naplónál fájlalják, hogy külföldi kézre került a kiadó. /Simon Judit: Elbizonytalanodtak az alkalmazott újságírók. Osztrák tulajdonba került két nagyváradi napilap. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./ Nagyváradi lapokat vásárolt a debreceni központú Inform Média Kft. - jelentette be Szabó Miklós, a cég helyettes ügyvezető igazgatója, a megállapodást március 7-én írták alá. Százszázalékos tulajdonukká vált a román nyelvű Jurnal Bihorean című lapot megjelentető Multiprint Részvénytársaság és a lapot értékesítő Floris Kft., 95 százalékos tulajdonosi részesedést szereztek a magyar nyelvű Bihari Naplót kiadó cégben is. A két megyei lap eddigi tulajdonosa, Kiss Sándor nagyváradi vállalkozó tavaly augusztusban vette meg a lapokat kiadó társaságok részvényeinek többségét, de az év végén már új vevő után nézett. Az 1990. januárjától megjelenő Bihari Napló az egyik legnagyobb példányszámú magyar nyelvű napilap Romániában. - A magyarországi tőke 1999 végén jelent meg a romániai magyar sajtóban, amikor egy magyar pénzügyi befektető csoport 1,2 millió dolláros beruházással útjára indította a kolozsvári székhelyű, országos terjesztésű Krónika című napilapot. /Erdélyi lapokat vásárolt a debreceni Inform Média. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./"
2001. március 14.
"Március elsejétől Jakabffy László építészmérnök a nagyváradi Ingatlankezelő Társaság műszaki igazgatója, aki egyben a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. 64 évesen vállalta ezt az állást. Úgy érzi, elő tudná mozdítani a nagyváradi vár rendbetételét. - A legfontosabb az ingatlanok állagmegőrzése. /Jakabffy László új szerepkörben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 14./"
2001. március 16.
"Márc. 15-én Székelyhídon, a Petőfi Sándor Középiskolában leleplezték a költő bronz mellszobrát. Jelen volt Szilágyi Zsolt és Kovács Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, valamint Révész Máriusz fideszes politikus. Hegyesi Viktor iskolaigazgató után Viorica Daróczi aligazgató román nyelven üdvözölte a résztvevőket. A szobrot az iskola udvarán Hegyesi Viktor igazgató leplezte le, melynek talapzatán elhelyezték a kegyelet koszorúit. /Petőfi-mellszobrot avattak Székelyhídon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./"
2001. március 16.
"Eddig nem bizonyosodott be egyértelműen, hogy a Nastase-kabinet nem tartja tiszteletben a kisebbségek jogait. Sőt, bizonyára a bukaresti vezetésben is egyre inkább tudatosul, hogy ilyen téren is EU-konformmá kell válnia, ha integrációra törekszik" - nyilatkozta a Bihari Naplónak Göncz Árpád. A volt magyar államfő a márc. 15-e alkalmából a magyarországi Biharkeresztesen tartott rendezvény díszmeghívottja volt. A megemlékezésen Bihar megye is képviseltette magát, jelen volt a Bihar megyei polgármesterek küldöttsége is. Ezt az alkalmat megragadva, a vendégek folytatták tárgyalásaikat a magyar féllel az úgynevezett Bihar-Bihor Euro-régió létrehozásáról. - Göncz Árpád beszédében kiemelte, hogy "Trianon sokkjával végzetesen megzavarta a maradék ország európai tájékozódását", 1956-ban pedig kétségbeesett erőfeszítéssel próbálta meg visszaszerezni mindazt, amit elveszített. Leszögezte: egymás szabadságáért felelősek a polgárok. "Mert csak így vagyunk képesek kiszellőztetni közös otthonunk, Magyarország áporodott levegőjét, kitakarítani azt a tömérdek eszmei szemetet, ami itt másfél évszázad alatt fölhalmozódott, és ma minden gyűlölség táptalaja." A koszorúzáson megjelentek az SZDSZ, az FKGP, az MSZP küldöttei is. - Göncz Árpád az RMDSZ múlt parlamenti ciklusbeli kormányzati szerepvállalását és a mostani időszakos együttműködést a kormánypárttal szükségesnek ítélte. Az euro-régióra vonatkozó szándéknyilatkozatot április végén tervezik aláírni. /Alakul a Bihar-Bihor Euro-régió. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./"
2001. március 19.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület az árvízkárosultak megsegítésére általános egyházi adománygyűjtést szervez. A közelmúltban Tőkés László püspök, az MRVSZ elnöke és Forró László egyházkerületi előadó-tanácsos meglátogatta az árvíz sújtotta magyarországi Bereg-vidéket. Az egyházkerület igazgatótanácsa valamennyi egyházközségét felkérte, hogy virágvasárnapig rendezzen egy vasárnapi perselyes adakozást az árvízkárosultak javára. Emellett név szerinti, listás adománygyűjtést is tartanak. Az igazgatótanács döntése szerint a magyarországi Gulácsra is eljuttatnak segélyt, akárcsak a Máramaros vidéki Kistécsőre és Máramarosszigetre. /Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Adományokat gyűjtenek az árvízkárosultaknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19./"
2001. március 21.
"Román részről különösen fontosnak tartják az újjászerveződő román és a magyar közszolgálati hírügynökség közötti kapcsolatok fejlesztését - hangsúlyozta Vasile Dancu, tájékoztatási miniszter, aki márc. 20-án Bukarestben fogadta Dorogi Sándort, a Magyar Távirati Iroda elnökét. A miniszter szerint a magyar és a román közösség között ma sem elégséges a kommunikáció, s éppen ezen a területen nagyon sok segítséget nyújthatnak a hírügynökségek a maguk tárgyszerű, kommentároktól mentes híreivel. Az MTI elnöke Bukarestben kötetlen megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is. Dorogi találkozott az MTI romániai partnereivel, a Rompres és a Mediafax hírügynökségek vezetőivel is és a hírügynökségi együttműködés erősítéséről, lehetséges új területeiről tárgyalt. /Romániában az MTI vezetője. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./"
2001. március 21.
"Az önállósult Provincia január-februári összevont számában öt román és öt magyar történész válaszol arra, hogy kívánatosnak tartja-e egy olyan Erdély-történet megírását, amely valamennyi ott élő közösség múltját képes egységbe foglalni és hogyan lehetne ezt megvalósítani. A hogyanra Jakó Zsigmond professzor tér ki a legrészletesebben. A kolozsvári egyetemi tanár véleménye szerint a forrásanyagok hozzáférhetősége, alapos és szakszerű hasznosítása és értelmezése jelentheti a közös munka során a legnagyobb gondot. A nyelvi nehézség érzékeltetése végett Jakó a maga, valamint Ioachim Craciun, Damian P. Bogdan és Radu Manolescu felmérései, illetve becslései alapján érdekes adatokat közöl az ismert történelmi kútfők területi megoszlására, nyelvére és mennyiségére vonatkozóan. - A Románia történelmére vonatkozó XV-XVIII. századi, úgynevezett belső elbeszélő források (krónikák, útleírások, naplók stb.) száma 465. Ezekből erdélyi 368 (79,1%), moldvai 54 (11,6%), havasalföldi 43 (9,3%). Az erdélyi forrásanyagokból 159 (43,2%) magyarul, 107 (29%) németül, 92 (25%) latinul íródott. A román nyelvűek száma 69 (19%), a görög nyelvűeké 23 (6,2%). A többi 11 szláv és egyéb nyelvű munka. Ami az írásbeliség elterjedtségének mértékét is jelző oklevél-kibocsátási gyakorlatot illeti, a román államiság első 500 évéből körülbelül 7000 ószláv nyelvű, cirill írású oklevelet búvárolhatnak a kutatók. A Szent István korától Erdély függetlenné válásáig eltelt bő félezer esztendő időszakából legalább 30-35.000, Erdély múltjára vonatkozó latin nyelvű oklevélről tudunk. Mindennek többszöröse a független Erdélyi fejedelemség másfél évszázada, majd az osztrák uralom idején keletkezett és fennmaradt oklevélözön. Ehhez jön még a budapesti, bécsi, vatikáni, török stb. levéltárakban fellelhető anyag. - Azoknak a kutatóknak, akik meg akarják írni Erdély történelmét, meg kell tanulniuk magyarul, latinul, németül, törökül, valamint a cirill és a gót betűs szövegek olvasását. /Szilágyi Aladár: Írjuk meg közös történelmünket. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./"
2001. március 21.
"Közel másfél év tapasztalatainak birtokában néhány változtatást eszközölnek áprilistól a Kolozsvárott megjelenő Krónika napilapban, jelentették be márc. 20-i nagyváradi sajtótájékoztatójukon az erdélyi magyar közéleti napilap képviseletében Werner Péter vezérigazgató, valamint Lukács László értékesítési igazgató. Februárban kérdőívet juttatott el olvasóihoz a lap, s a közel ezer válasz alapján kiderült, mely rovatok a legolvasottabbak. Az olvasók 94 százaléka minősítette kitűnőnek, illetve jónak az Erdélyi tudósítások rovatot, ezért a jövő hónaptól oldalainak számát bővítik, s hetente háromszor az egyik oldalt regionális mutációban készítik el. Így az egyes lapszámok ugyanazon oldala mást tartalmaz majd a Székelyföldön, Közép-Erdélyben, illetve a nyugati határszélen. Utóbbiakhoz a Partiumi Tudósítások írásai szólnak majd. Werner Péter leszögezte: "Az erdélyi magyar médiát csak külföldi tőke bevonásával lehet kiemelni jelenlegi nem túl kedvező helyzetéből." /Régiók hírei a Krónikában. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./"
2001. március 22.
"A 19. század végén és a 20. század elején nagy történeti monográfiák jelentek meg Bihar megyéről, Bunyitay Vince, Borovszky Samu, Jakó Zsigmond tollából. Megjelenésük óta a világ nagyon megváltozott, a történelmi örökség és a hagyományok veszendőben vannak. Ezért 2000-ben megszületett a gondolat, hogy meg kell írni egy hasonló munkát a mai igényeknek megfelelően. Nagy írógárdával összeállítják, és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság gondozásában kiadják Bihar megye honismereti könyvét. Febr. 1-jén tartották az első szerkesztői ülést, és megalakították a szerkesztőbizottságot. Tagjai: Dukrét Géza, dr. Fleisz János, Borbély Gábor, Péter I. Zoltán, Mihálka Zoltán. A könyv megírását 2002. márciusára tervezik, szeretnék, ha az I. kötet: 2003-ra, a II. kötet 2004-re megjelenne. /Honismereti mű Bihar megyéről. = Bihari Napló (Nagyvárad), 2001. márc. 22./"
2001. március 23.
"A Szépség otthonát teremtették meg 1991. március 21-én a Tibor Ernő Stúdió művészei, akik ünnepelni gyűltek össze márc. 22-én Nagyváradon, a Kanonok sori pincegalériában. Gittai István elmondta, hogy "rendezvényeiken olyan aura kerekedett köréjük, mely a város magyarajkú közönségét odavonzotta." Bányai Szabados Katalin a galéria tagjairól szólt, Kapy István alpolgármesterként és megyei RMDSZ-elnökként támogatását fejezte ki a művészek és munkájuk iránt. /Tízéves a pincegaléria. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 23./"
2001. március 26.
"Márc. 24-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartotta honismereti találkozóját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Dukrét Géza elnök bevezetője után előadások hangzottak el, majd megtartották a Bizottság közgyűlését és megbeszélték a Bihar megye honismerete című gyűjteményes kötet szerkesztésével és kiadásával kapcsolatos tennivalókat. Az előadások változatosak voltak, többek között Bessenyei István Székelyhíd történetét foglalta össze, Major Miklós falutörténeti dolgozata egy Árpád-kori település, Szilágyzovány históriáját taglalta, Sallay Károly ugyancsak egy Árpád-kori, magyar szempontból elszórványosodó falu, a Szatmár megyei Apa monográfiájából kínált ízelítőt. /Helytörténészeink nem tétlenkednek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./"
2001. március 26.
" Márc. 25-én Nagyváradon, a várad-ősi református templomban Népfőiskolai vasárnap címmel Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkipásztor tartott előadást Ravasz László püspökről. Barabás Zoltán ismertette a népfőiskola idei programját. Áprilisban A határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiája és lehetőségei címmel tart előadást Elekes Botond, a magyar kulturális tárca főosztályvezetője. Májusban dr. Indig Ottó Nagyváradi sajtótükör - 1990-2000 címmel tart előadást. Júniusban Péter I. Zoltán Örökségünk: Nagyvárad című előadása hangzik majd el. /Népfőiskolai délelőtt Ősiben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./"
2001. március 28.
"Az új nyugdíjtörvény gyakorlatba ültetésével kapcsolatban semmi nem biztos, jelentette ki Böndi Gyöngyike, az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője, a munkaügyi és társadalombiztosítási szakbizottság tagja. A törvény végrehajtási utasítása sem készült el. Csupán április elején lesznek a megyei nyugdíjbiztosítási pénztárak vezérigazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgák. Szükséges volt az új nyugdíjrendszer kidolgozása. A régi nyugdíjrendszer ugyanis képtelenné vált arra, hogy biztosítsa a nyugdíjasok járandóságát. A még érvényes rendszer nagyjából megegyezik a kommunizmus ideje alatt alkalmazottal, amikor az aktív dolgozók fizetésének egy hányadából kifizették a nyugdíjakat, a fennmaradó részből pedig lakónegyedeket építettek. Jelenleg, amikor négymillió aktív dolgozóra hatmillió nyugdíjas jut, ez a rendszer már nem működik. Az utóbbi időben a Társadalomvédelmi Vezérigazgatóság folyton fizetésképtelen volt, minduntalan az állami költségvetéshez kellett nyúlni. A sürgősségi rendeletek inkább csak rontottak a nyugdíjasok helyzetén. A most nyugdíjba menők számára kedvezőbb a még érvényben lévő törvény, ez lehetővé teszi, hogy az utolsó tíz folyamatosan ledolgozott év első vagy utolsó öt éve alapján (attól függően, hogy melyik periódus során volt nagyobb a fizetés) számítsák ki a nyugdíjat. Az új törvény szerint minden olyan év számít, amely érintett fizette a biztosítást - az is, amikor még kicsi fizetése volt, vagy munkanélküli-segélyt kapott. - Az új törvény ugyanis anyagilag nem segíti a különlegesnek nyilvánított munkahelyeken dolgozókat, csak a nyugdíjkorhatárt csökkenti. Ezért a szakszervezetek szeretnék elérni, hogy öt évig ebben az értelemben maradjanak érvényben a régi törvény rendelkezései. Az a régi rendelkezés, amely szerint a rendszer az egység, az egyenlőség alapelvei szerint működik, már régen nem érvényes, hiszen a belügyminisztérium és a hadsereg külön törvényt készített magának, az ügyvédek szintén külön elbírálás alá esnek. - Maga a kpviselő sem tudja, hogy miként fog a kormány minden nyugdíjat átszámítani. A gazdasági egységek egy része megszűnt, az archívumok nincsenek meg. Az új törvény nem egy helyen jogfosztó. Például a régi törvény szerint korkedvezményt kaptak azok az anyák, akik több mint három gyermeket szültek - most ez megszűnik. - Az egész helyzet akkor rendeződik majd, ha létrejönnek a magánnyugdíjalapok. Mindenütt a világon úgy van, hogy az állam által fizetett nyugdíj egy alap-életszínvonalat biztosít, ám ahhoz, hogy a nyugdíjas gondtalan időskorra számítson, a magánnyugdíjalapba is fizetnie kell. /Neumann Andrea: A ma törvénye a holnapután nyugdíjasaiért. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 28./"
2001. március 29.
"Nagyváradon műemlékvédelmi konferenciát rendez márc. 30-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A program Tőkés László püspök bevezetőjével kezdődik. Magyarországi előadók a határon túli műemlékvédelmi támogatásról beszélnek, Eszenyei Béla az egyházkerület műemlékvédelmi tevékenységét mutatja be. Az előadók között lesz - többek között - Dukrét Géza tanár, dr. Szabó Bálint (Kolozsvár), Emődi Tamás, Daróczi Miklós építészmérnök (Kolozsvár), továbbá több magyarországi szakember. /Épített örökségünk. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./"
2001. március 29.
"A Nagyváradi Egyetem környezetvédelmi és képzőművészeti karán tanuló magyar diákok kezdeményezésére a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) két új szakosztállyal, a környezetvédelmivel és a képzőművészetivel bővül, tájékoztatott Szabó József elnök. A diákszövetségnek vannak kapcsolatai magyarországi környezetvédő csoportokkal, s a továbbiakban együtt is akarnak működni velük. Környezetvédelmi témájú tudományos diákkonferenciát is terveznek őszre. /Fejlődik a diákszövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./"
2001. március 30.
"Ápr. 1-jei hatállyal leváltották Lengyel Györgyöt, a Bihar megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatóját. A döntést az Országos Vásárlóvédelmi Hatóság a 2001/2. számú sürgősségi kormányrendelettel indokolta. Az új országos vásárlóvédelmi igazgató, Rovana Plumb kinevezése után Bukarestben gyakorlatilag testületileg menesztették azt az ötven embert, akik az intézményt vezették, olyan fogyasztóvédelmi szakembereket iktatva ki a rendszerből, akik külföldön is elismertek voltak. A fővárosban történt változások a megyei hivatalokra is nagy nyomást gyakoroltak. Sok olyan igazgató, aki nem tagja a kormányzó pártnak, önként benyújtotta lemondását. Lengyel Györgyöt nem érte váratlanul a döntés. Lengyel György az egész országban zajló átszervezésekre hívta fel a figyelmet: 1996-ban négy magyar igazgató volt a fogyasztóvédelmi hálózatban, jelenleg csak egy, a Hargita megyei. Lengyel szerint Bihar megyében a magyar képviselet a közalkalmazotti szférában nagyon alacsony: a mintegy 120 igazgató és aligazgató között csak öt magyar van. Megjegyezte: "Ilyen arányok mellett, 11 év demokrácia után minimum aggasztónak kell tekinteni, hogy az RTDP ezt a minimális részvételt is csökkenteni akarja. Ideje lenne, hogy az RMDSZ tegyen valamit, hisz ez a jelenség nemcsak Biharra jellemző, hanem a többi magyarok lakta erdélyi megyére is." Lengyel elmondta, hogy a megyében nem tett semmit az érdekükben az RMDSZ. /Tököli Magdolna: Lengyel számított menesztésére. ,,Nem tett semmit az RMDSZ" = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./"