"Mégis indul magyar tannyelvű kilencedik osztály a nagyváradi Művészeti Líceumban. Az első képességfelmérő vizsga után tartott felvételi után csupán 11 tanulót vettek fel a meglévő 50 helyre (a beiskolázási tervben egy képzőművészeti és egy zene tagozatos magyar osztály létrehozása szerepelt). Ennyi diákkal egy osztályt sem lehetett volna indítani. Az augusztusi pótképességvizsga után ismét felvételit tartottak, s újabb 16 tanulót vettek fel, így egyetlen magyar tannyelvű kilencediket sikerül létrehozni a líceumban: 14-en a zenecsoportban, 11-en pedig a képzőművészeti csoportban tanulnak. /K. A.: Művészeti középiskola. Indulhat a magyar osztály. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 6./"

"Egy évtizede, 1991. szept. 5-én jelent meg először hetilapként a Nagyváradon szerkesztett és országos szinten terjesztett Erdélyi Napló, és azóta 519 számot ért meg. Az évforduló kapcsán a szerkesztőség és a kiadóvállalat szept. 6-án újságíró-olvasó találkozóval egybekötött lakossági fórumot szervezett. Dénes László főszerkesztő vázolta a lap tíz éves történetét, majd a jelenlegi, anyagi gondokról beszélt. Mint mondta, nem csupán az EN-nél, hanem az erdélyi magyar sajtóban tapasztalható az a trend, miszerint egyre inkább megfogyatkoznak a belső munkatársak. A lap önmeghatározásáról szólva Dénes László - aki 1997 óta főszerkesztője az EN-nek - a "polgári" jelzőt járta körül, kiemelve az ehhez tartozó kereszténydemokrata vonzatokat is. Szilágyi Zsolt képviselő méltatta az Erdélyi Napló karakterességét, illetve azt az értékvilágot, amelyet főszerkesztői, publicistái a magukénak vallottak-vallanak, és a lap hasábjain közkinccsé tettek-tesznek. Tőkés László püspök arról beszélt, hogy általában a médiában is úgy járt, mint az RMDSZ-ben: perifériára szorult. Véleménye szerint a "hivatalos" RMDSZ teljes mértékben uralja a hazai magyar sajtót, közvetve és közvetlenül egyaránt hatást gyakorolva arra. /Wagner István: Az Erdélyi Napló jubileuma. Tíz éve jelenik meg hetilapként. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 8./"

"Az államfői hivatal tanulmányozza annak a lehetőségét, hogy bírósági eljárást kezdeményezzen Corneliu Vadim Tudor ellen amiatt a kijelentése miatt, mely szerint Romániában - Iliescu előző országlása idején, 1994 és 1996 között - Hamasz-terroristákat képeztek volna ki. Vadim kijelentette: nem 30 terroristát képeztek ki SPP- táborokban - mint azt először állította -, hanem 108-at! Azt is közölte, hogy amennyiben mind a 108 Hamasz-gárdistát törvény elé idézik Romániában, ő is hajlandó lemondani parlamenti mentelmi jogáról és megjelenni a bíróságon. - Marius Oprea a Romania Libera szept. 20-i számában azt írta, hogy az 1990 és 1996 közötti periódus megannyi csempészbotrányának szálai, melyek arab fantomcégekhez és az akkori Iliescu-rendszer megannyi korifeusához kötődnek, és melyek révén hatalmas összegek jutottak külföldre, nagy valószínűséggel Oszama bin Laden nevéhez is hozzákapcsolhatóak. Corina Cretu, az államfő szóvivője bejelentette: az elnöki hivatal elvárja, hogy a Legfelsőbb Ügyészség hivatalból indítson vizsgálatot Oprea cikke miatt a lap és a szerző ellen. A szóvivő szerint "egy olyan anyagról van szó, amely súlyosan sérti a nemzeti érdekeket, a terroristák fiskális paradicsomának tüntetve fel az országot, és amely szigorúan titkos dokumentumokat szolgáltatott ki a nyilvánosságnak". /Szilágyi Aladár: Vadim "kedvesebb", mint Oprea? = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 24./"

"Tamáshidán rendezte meg az idei Erdőháti Napokat szept. 22-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök beszéde után Lugosi Mihály egyházkerületi előadótanácsos ismertette a több mint 800 éves település történelmét. Az egykori város mára elnéptelenedett, kiöregedett, magyarsága megfogyatkozott. Az ünnepség után a résztvevők az Árpád-kori templom romjaihoz vonultak, ahol dr. Molnár János történész-lelkipásztor, volt tamáshidai lelkész tartott előadást. Király Károly közgazdász-politikus és Beke György író tartott előadást a református templomban, majd Mikló Ferenc nagyszalontai lelkésznek átadták az Árpád-díjat. Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok ünnepi beszéde után leleplezték a templom udvarára felállított kopjafát. /Tököli Magdolna: Erdőháti Napok Tamáshidán. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 24./"

"Öt témakörben kezdődtek meg a tárgyalások szept. 24-én Bukarestben a magyar-román kisebbségvédelmi szakbizottság ülésén. E tanácskozás a két héttel ezelőtt Budapesten tartott ülés folytatását jelenti. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, a szakbizottság társelnöke elmondta, hogy sikerült megtárgyalni azokat az elveket, amelyek a két ország közötti együttműködés alapját jelentik a kisebbségi témákban. Egyebek között meghatározták a pozitív diszkrimináció alkalmazásának feltételeit, valamint azt, hogy milyen feltételekkel nyújthat támogatást egy másik ország a határon túl élő kisebbségeinek. Úgyszintén foglalkoztak a romániai magyarság konkrét kérdéseivel, a magyarsággal kapcsolatos konkrét felvetésekkel. /Magyar-román tárgyalások. = Hargita Népe (Csíkszerda), szept. 25./ Szó volt a határon túli magyarokról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos rendeletekről. Szabó Tibor elmondta, hogy választ adtak az ezzel kapcsolatos román kérdésekre. "Partnereink ezeknek a válaszoknak a függvényében tovább fontolgatják, hogy van-e még egyéb észrevételük vagy kérdésük" - tette hozzá. Szabó Tibor szerint a tárgyalások kiegyensúlyozott, konstruktív légkörben folynak. A mostani egyeztetés eredményei román külügyi illetékesek szerint meghatározóak lehetnek az egész kormányközi vegyes bizottság soron következő ülése időpontjának tekintetében. /Román-magyar kisebbségvédelmi bizottság. Listát írnak a problémákról. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 25./"

"Az idei Varadinum Expo, amelyet ötödik alkalommal rendeznek meg, már az előkészületi időszakban sikeresnek mondható, közölte a kiállítást rendező cég technikai igazgatója, Szabó Sándor. A szeptember 29-én kezdődő rendezvényre 92 cég foglaltatott standot, közülük 28 Nyugat-Európából, 24 pedig Magyarországról érkezik termékeivel, ahol az expó résztvevői kicserélhetik tapasztalataikat. /(králik): Varadinum Expo. Nemzetközi vásár a Sportcsarnokban. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 25./"

"Okt. 4-én nagy rendőri készültség várta Nagyváradon az érkező Orbán Viktor miniszterelnököt. Állig felfegyverkezett katonák, mesterlövészek, csendőrök, az elnöki őrző-védő szolgálat emberei figyelték a járókelőket, egy katonai helikopter délután háromtól este nyolc óráig körözött a Partiumi Egyetem és a református templom fölött. Hatalmas tömeg gyűlt össze a magyar kormányfő fogadására. Tőkés László püspök beszédében elmondta: nyolcvan év után ismét összefogtak a romániai magyar egyházak és egyetemet indítottak nemzetük fejlődéséért: "Kiáltani kell! Dadogó korunkban, tört magyar nyelven megszólaló erdélyi magyar kistársadalmunkban, suttogó félelmeink közepette, makogó, dadogó gyermekeink között, a megalkuvás suttogása közepette, kiáltanunk kell! A szólás jogát és szabadságát, sőt kötelességét, sőt egyházi hivatását kell hirdetnünk a mai napon. Jaj nekünk, ha az igehirdetők nem igéről, hanem másról beszélnek!" - A Partiumi Keresztény Egyetem hosszú távon integrálódik az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi öt és csíkszeredai négy szakján 374 diák kezdi meg egyetemi tanulmányait, és számuk a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem nyolc szakján tanuló diákokkal együtt eléri az 1100-at. Az egyetemre felvett diákok fele tandíjmentesen tanulhat; a tandíjköteles helyeken egyévi taníttatásért 200 dollárnak megfelelő összeget kell fizetni. A hallgatók hatvan százaléka ösztöndíjat kap. A magyarság részaránya Romániában 7,12 százalékos, az 1999-2000-es tanulmányi évben viszont a magyar egyetemi hallgatók csupán a diákok 4,89 százalékát tették ki, s ennek a 4,89 százaléknak is közel háromnegyede román nyelven tanult. Ezért volt szükség a magyar egyetemre. - Orbán Viktor államfő a református templomban tartott beszédében elmondta: "Hiszem, hogy a magyar nemzet tévedései nagy mértékben éppen onnan erednek, mert midőn cselekedetei és szenvedései által gazdaggá tette történetét, kincsszekrényét zárva tartotta vagy legalább belőle nem merített a jelen számára elég tanulságot. Szigorú gondolatokat idéztem az imént: Kemény Zsigmond éppen százötven évvel ezelőtt vetette papírra ezeket a sorokat. Igaz ugyan, hogyha másfél száz esztendőt mennék vissza az időben, sem a magyarság, sem Közép-Európa nem ismerne önmagára; mégis olyan erővel szólnak hozzánk e szavak, hogy hatásuk alól ennyi idő elmúltával sem vonhatjuk ki magunkat. Szigorú szavak, de biztatóak is egyben. Önbírálatra késztetnek, de erős benne a bíztatás, amikor azt halljuk, hogy a jövőnk alakításához rendelkezésünkre álló minden szükséges erő, ezer év gazdag történelme során összegyűjtött minden szükséges tanulság itt van velünk; századok felhalmozott ereje, történelmi korok letisztult tanulsága. A történelem az élet tanítómestere, mondták a görögök; kár, hogy nincsenek tanítványai, tették hozzá később a rezignált angolok. S valóban, dicsőség és szenvedés tanulsága csak úgy állhat mellénk bölcs tanítóként, ha mi magunk is képesek vagyunk fölfrissíteni emlékezetünket. Akkor tanít a történelem mindannyiunkat, ha hisszük: ez a történelem mindannyiunké. Éppen azért gyűltünk most itt össze, mert tudjuk: közös a múltunk és hisszük, hogy a jövőnk is közös lesz, itt a Kárpát-medencében. Van mondanivalónk egymás számára A mögöttünk hagyott száz év során soha nem látott módon elszigetelte egymástól az idő az európai népeket. A magyarságot is részekre szakította és miközben elválasztott bennünket egymástól, az erőszak minden lehetséges eszközével igyekezett megakadályozni, hogy a magyar nemzet újra megtalálja szerepét a Kárpát-medencében és Európában. Az a század azonban elmúlt. A múlt véget ért. Ma már nem taposnak idegen csizmák a történelmünkbe. De ez kevés. Ha nem akarjuk, hogy nyakunkon maradjon az előző évszázad minden szennyese, úgy kiforrott és bátor képet kell rajzolnunk a jövőről. Kedves barátaim; meggyőződésem, hogy van mondanivalónk egymás számára és van üzenetünk a világ magyarjai és Európa többi nemzete számára is. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem egy ilyen üzenet. Elhatároztuk, hozzáláttunk és megcsináltuk. Igen, a Kárpát-medencei magyarság ma már képes arra, hogy ilyen nagy közös vállalkozásokat sikeresen véghez vigyen. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem arról beszél, hogy az erdélyi magyar oktatásban új korszak veszi, veheti kezdetét. Az egyetem azt üzeni: ezer év keresztény magyar kultúrájára a XXI. században is lehet építeni. Azt üzeni: az erdélyi és partiumi magyarság nem azon gondolkozik, hogy lesz-e jövője, hanem azon, milyen legyen ez a jövő. Számunkra az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és benne a Partiumi Keresztény Egyetem, annak létrehozása azt bizonyítja, hogy a politikai határok által szabdalt magyarságot szellemiségében külső erő nem oszthatja meg. A XXI. század küszöbén azt is látnunk kell, hogy a magyarság végre elegendő hitet, elszánást és erőt gyűjtött össze ahhoz, hogy a közös gondolkodás nemzetévé váljon. Úgy érzem, mindannyian tudjuk, hogy csak akkor lesz sikeres a magyar nemzet és benne az erdélyi és partiumi magyarság csak akkor tudja a sorsát maga alakítani, ha a fölnövekvő nemzedék szert tehet az ehhez szükséges eszközökre, versenyképes tudásra és az elődöktől örökölt kultúrára. Az egyik nem pótolja a másikat. Az erdélyi magyar kultúrára eddig is szükség volt, és ezután is szükség lesz ahhoz, hogy az egész Kárpát-medencei közösség megmaradhasson. Történelmi korok fordulóján élünk; ez nem dicsőség, ez adottság. Dicsőség az, ha okos előrelátással és szorgalmas munkával a magyarság történelmében is sorsfordulóvá tesszük e kort. Sorsunk olyan fordulójává, amelynek során a magyarságnak egymástól elválasztott részei a közös nyelv, a közös kultúra és a tudomány szövetségében egymásra találhatnak." A beszédet vastaps követte, majd a díszvendégek és a tömeg átvonultak a száz méterrel odébb lévő keresztény egyetemhez, amelyet Orbán Viktor fölavatott. Itt kijelentette a kormányfő: "Ma látszólag egy egyetem kapujának megnyitásán voltunk jelen, de többről van szó, hiszen önök hallhatják időnként a magyar kormány programjának részeként is azt a gondolatot, hogy eljött az ideje a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének. És akkor mindenki azt kérdezi, hogy is kell azt érteni. Hát így kell érteni, úgy kell érteni, hogy a Kárpát-medencei magyarságot egy gazdasági, egy kulturális, egy szellemi élet részévé kell tenni. Ehhez egyetemekre, közös kulturális intézményekre, közös programokra és közös szellemiségre is szükségünk van és szükségünk lesz. És bizony, ez a folyamat, amelyről beszéltem, lépésről lépésre épül majd és természetesen nem áll meg Partium és Erdély határainál, Felvidék sem kerülheti el a sorsát, Délvidék sem kerülheti meg a sorsát és jó reményeink vannak, hogy nehány esztendő múlva már valóságos, jól megszervezett, biztos lábakon álló intézmények jelentik a kis magyar életet, a maga közösségeivel egyetemben, minden területen, amely ma nem lehet az anyaország része." A miniszterelnöki delegáció 19 óra körül távozott Nagyváradról. Mögötte maradt a nép, a kipirult arcú asszonyok, a könnyeiket nehezen visszafogó férfiak, az elragadtatott gyerekek. Az erdélyi magyarok, akiket Orbán Viktor megerősített hitükben s megnyugtatott: nincsenek kihalásra kárhoztatva. /Andó András: Orbánt többen várták Nagyváradon, mint Iliescut Aradon. Orbán Viktor magyar miniszterelnök vágta át a Partiumi Keresztény Egyetem avatószalagját. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./ Okt. 4-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétében tartott ünnepségen felavatták Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) felújított és korszerűsített székházát, és megnyitották az egyetemi tanévet. A PKE hét karának akkreditált szakán idén 653 diák tanul majd 122 egyetemi oktató irányításával. Ezeknek egy része a szintén magyar állami támogatással felújított és bővített, a református egyházi tulajdonban lévő, 150 férőhelyes Arany János kollégiumban kap elhelyezést. Orbán Viktor kormányfő beszédében rámutatott: "Van mondanivalónk egymás, a világmagyarság, és Európa többi nemzete számára is. Az EMTE létrehozása ilyen üzenet: elhatároztuk, hozzáláttunk, és megcsináltuk." Tempfli József nagyváradi római-katolikus megyéspüspök igehirdetése után Kovács Béla, a PKE rektora tartott tanévnyitó beszédet. Beszédet mondott többek között Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is. Orbán Viktor az ünnepség után elmondta: boldog, hogy részt vehetett a tanévnyitón és székházavatón, az egyetem létrehozásában. - Az elveszített XX. század után az első lépést meg is tettük annak érdekében, hogy a XXI. századot megnyerjük. A jövő elkezdődött és folytatódik - mondta. Adrian Nastase megállapítására utalva kifejtette: a magyarországi választásokig hátralévő, és az azt követő időszak között szerinte nincs különbség. Ezért nem indokolt, hogy akár egy napot is elvesztegessenek a román-magyar kapcsolatok előbbrevitelében. A magyar kormány kész arra - mondta - hogy "minden fontos és érdemi kérdésben komolyan tárgyaljon, és ha lehet megegyezéseket érjen el". Hozzátette: a román-magyar vegyes bizottság nem jutott megegyezésre, de ez a magyar felet nem keseríti el. Magyarország minden polgárának az az érdeke, hogy Románia sikeres ország legyen és ennek érdekében Magyarország szívesen nyújt segítséget. /Tibori Szabó Zoltán: Megnyitotta kapuit a partiumi egyetem. Orbán Viktor részt vett a nagyváradi tanévnyitón. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./ Katonai helikopter körözött Nagyvárad belvárosa felett, inkább csak erődemonstráció végett. Amikor az ünnepi istentisztelet után a tömeg kivonult az egyetem épülete elé a miniszterelnökkel az élen egy rövid utcai szalagavatóra, nemhogy a forgalmat nem állították le biztonságiak, de eltűrték, hogy a villamosvezetők a tömegbe hajtsanak. A fent köröző helikoptertől ellenben nem lehetett hallani semmit. - Utoljára 1977-ben járt Nagyváradon ilyen magas rangú magyar kormányküldöttség, az akkori találkozó gyalázatosan végződött. Ezt a gyalázatot mosta most le jelenlétével Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozta püspök. "Céljaink máig sem változtak. Nem engedünk a 48-ból, sem az 56-ból" - jegyezte meg a püspök, majd szóvá tette: rosszindulatú támadások érték, hogy az Orbán kormány "kliensei", ám a nagyszerű együttműködést nem szabad ilyen módon degradálni, mondta. Tőkés László kitért arra is, hogy pár napja a román államelnök Nagyváradon az állami egyetemen járt megnyitni az új tanévet. A "román egyetemen", fűzte hozzá, hiszen, egyetlen szakot sem indítottak magyarul, pedig sok magyar ajkú él Bihar megyében. "Egyszer talán majd Iliescu elnök megtiszteli jelenlétével a mi tanévnyitónkat is, hogy megtapasztalja a magyarok vendégszeretetét, ahogyan Vasile Dancu tájékoztatási miniszternek már része lehetett benne." - Németh Zsolt politikai államtitkár jobb idők kezdeteként értékelte az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat beindítását, s kissé meg is fricskázta a román biztosági szerveket a különösen zajosra sikeredett védelem miatt. /Balla Tünde: Jobb idők kezdetén? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozata: Boldog vagyok, hogy itt lehettem, és hogy éppen nekünk jutott az a feladat, hogy közreműködjünk ennek a nagyszerű intézménynek a létrehozásában. Mindannyian láthatják, hogy az elveszített 20. század után - ahogyan mi magyarok mondjuk - az első lépést meg is tettük annak érdekében, hogy a 21. századot megnyerjük. A jövő elkezdődött, és folytatódik. Tőkés László püspök sajtónyilatkozata: Mindenekelőtt nagybeteg édesanyámra és családom itt lévő tagjaira gondolok. Hálával gondolok rájuk, hiszen erre az útra, amely ide vezetett, ők vezettek el. A magyar oktatás, valamint a keresztyén hit iránti elkötelezettséget tőlük kaptam. Tőlük kiindulva, gyermekeinkre és unokáinkra, az utánunk jövő nemzedékre gondolok, és itt szavam beleillik a magyar kormány családpolitikai felfogásába. Túl minden politikán, protokollon a gyermekeinkről van szó, az unokáinkról - a családjainkról van szó. Nekünk nem lehet mindegy, hogy milyen sorsra jutnak ebben az országban, Erdélyben, ebben a térségben a kommunizmus utáni nehéz időszakban. Másodsorban ezt az alkalmat ragadom meg, hogy megköszönjem - Romániára nézve is - azt az ajánláscsomagot, amelyet a miniszterelnök úr Marosvásárhelyen nyújtott át Adrian Nastase román kormányfőnek, amely nemcsak a magyarok, hanem egész Románia számára kedvező. Ez a gesztus számomra jelképezi, hogy nem a magyarok elszigetelt érdekéről van szó, hanem jövőnket csakis népeink közösségében, összefogásban, barátságban és szeretetben képzelhetjük el. Az egyetem üzenetünk a világnak. /Orbán Viktor és Tőkés László sajtónyilatkozata. A jövő elkezdődött és folytatódik. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./"

"Valahányszor bizonyos újdondászok a többségi nemzet közmondásos erényeit taglalják sajtószerte, a Ceausescu-érában elkoptatott "szorgalmas és tehetséges" minősítés helyett előszeretettel használják a "szelíd, toleráns és vendégszerető" jelzőcsokrot. Az egyik Nagyváradon megjelenő román napilap erről a legutóbbi nemzeti jó tulajdonságról tett derekasan tanúbizonyságot, amidőn oldalnyi terjedelmű doronggal "várta" okt. 4-én Nagyváradra a magyar miniszterelnököt. A cikkíró szerencsétlen konstellációnak minősítette az Orbán-kormány és a tavaly leköszönt, RMDSZ-részvételű koalíció részbeni egyidejű országlását, hiszen szerinte ez az időszak tette lehetővé "a hungarizmus zavartalan megnyilvánulását Romániában az európaiság jegyében". Ilyen szemszögből kell megítélni Orbán Viktor és külügyi államtitkára, Németh Zsolt mostani egyetemi tanévnyitó látogatását is - vélte Razvan kolléga -, amely "visszavágásnak tekinthető Adrian Nastase Hargita és Kovászna megyei, illetve Ion Iliescu nagyváradi vizitjére". Cikkében párhuzamot vont a két eseménysor között: míg Nastase és Iliescu Erdély összes lakójának azt az üzenetet hozta, hogy "ők mindannyian román állampolgárok, s a bukaresti hatóságok valamennyiük érdekeit meg óhajtják védeni", addig a budapesti vezetők "Nagy-Magyarország agyrémét elevenítik fel a romániai magyarok számára". Míg Iliescuék "náluk, odahaza az integráció, a multikulturalitás, a hazafiság eszméjéről szólnak", addig Orbánékról tudni véli, hogy "a román Erdélyben egy exkluzív magyar magánegyetem avatószalagját elvágva értelemszerűen a szegregáció, a román állam iránti megvetés - és amennyiben nem tűnik túl durva megfogalmazásnak: a rasszizmus védelmére kelnek". C. Razvan cikkében javasolta: a határrendőrség akadályozza meg Orbán Viktor belépését az országba, továbbá javasolta: zárják be a román piacot a magyar export elől, hiszen "ez katasztrofális hatással volna szomszédunk gazdaságára". Szilágyi Aladár megjegyezte: a magyar külkereskedelmet 0,8 százalék erejéig "sújtaná" ez az intézkedés. /Szilágyi Aladár: A hagyományos vendégszeretet... = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./"

"Románia súlyos imázsdeficitben szenved külföldön" - állapította meg Adrian Nastase kormányfő. "Szuggesztív erejű, összetett üzeneteket hordozó hírnevet kell kiépíteni és továbbadni" - vonta le a következtetést, és menten sürgősségi kormányrendeletet bocsátott ki az országimázs javítása érdekében. A rendelet szerint létre kell hozni egy úgynevezett "Románia-alapot", amelynek anyagi hátterét adományokból, a költségvetésből elkülönített 7 milliárd lejből, illetve a hazai exportőrök valutabevételének 1 százalékos megadóztatásából kell az illetékeseknek biztosítaniuk. Lesznek Románia-nyomtatványok, Románia-videokazetták, Románia-kompaktlemezek, és megvásárolt hirdetésoldalak a nagy tekintélyű nyugati napilapokban, amelyeknek "reális képet kell terjeszteniük országunkról". /Szilágyi Aladár: Pótolni kell az "elbűvölőt". = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 18./"

"Valóságos "etikai kistraktát" adott elő Mircea Geoana román külügyminiszter A NATO szerepe a fekete-tengeri térség biztonságában címmel megtartott bukaresti konferencián.. Szólott arról, hogy "e térség országai olykor arroganciáról tesznek tanúbizonyságot, sokat hangoztatják különbözőségüket, a nyugat-európaiakétól eltérő kultúrájukat, vallásukat, történelmi tapasztalataikat, életmódjukat. Szerényebbeknek és alázatosabbaknak kell lennünk, saját értékeinkről le nem mondva csatlakoznunk kell az egyetemes értékekhez". Románia leend az EU és az észak-atlanti szövetség legkeletibb tagállama, ezért fontos missziós feladatok várnak rá: keleti szomszédai, a fekete-tengeri régió többi országai számára Romániának kell vonzóvá tennie az Európai Unió és a NATO értékrendjét és érdekeit. /Szilágyi Aladár: Pökhendiségellenes pökhendiség. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./"

"Napvilágot látott a Tibor Ernő Stúdió /Nagyvárad/ alkotói közösségének katalógusa. Az igényes kivitelezésű album magyar és román nyelvű bevezető szövegek mellett tartalmazza a tagok portréit, önéletrajzát, illetve mindegyikük esetében egy-egy művük reprodukcióját. /Tárlatnyitó és katalógus. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./"

"Dénes László összefoglalta a kolozsvári színházi vitát. Jancsó Miklós színművész, közíró, főiskolai tanár október 20-án egy szatirikus írást tett közzé a Szabadság című kolozsvári napilapban Moszkva téri színház címmel. Ebben egyebek mellett a következőket írta: "A 2000-2001-es évad végén a Kolozsvári Állami Magyar Színházban egyrészt a költségvetés-megszorításból, másrészt mert nem jutott feladat színészeknek, színésznőknek, az éves szerződés értelmében néhányan megszabadultunk a színházi kötöttségtől. (Kirúgtak, mi? - fogalmazta meg tapintatlanul pillanatnyi helyzetünket egy jó barátom.)" Még munkanélküli segély sem jár nekik az éves szerződés értelmében. Jancsó ötlete: "Meg kellene alapítani itt a Felesleges Kolozsvári-Erdélyi Magyar Színészek Moszkva Téri Színházát." Jancsó egyfajta közönségpárti színházi modell körvonalait is vázolta. Október 25-én ugyanabban a napilapban Sebesi Karen Attila színművész Tisztelt Jancsó Miklós, kedves alapító komám! címmel reagált a "Moszkva téri színház" megalapításának ötletére, kiegészítő javaslatokkal járulva hozzá e virtuális teátrum Jancsó által vázolt modelljéhez, leszögezve: nem másutt, hanem igenis a kincses városban kell új színházat alapítani, mégpedig annak az intézménynek az átalakításával, megújításával, amely ma Kolozsvári Állami Magyar Színház néven működik, közpénzen. - Sebesi Karen Attila ennél is tovább menve felhívást fogalmazott meg és juttatott el a sajtóhoz október 25-én, közvitát kezdeményezve a kolozsvári színháznál uralkodó állapotokról. A felhívás még meg sem jelenhetett, másnap, október 26-án már megszületett egy közlemény, amely a kezdeményezést a teátrum nevében elveti. Dénes közzétette a két dokumentumot. Megjegyezte, hogy a kolozsvári színház nem jön vendégszereplésre az erdélyi nagyvárosokba, pedig erre szükség lenne. A kolozsvári színház "művészeti vezetése" közleményéhez mellékelt egy összeállítást: A Kolozsvári Állami Magyar Színház 1990-2001 között elért hazai és nemzetközi sikerei, díjai, vendégszereplései. Dénes László megjegyezte? a kolozsvári magyar színház a vitatott és vitatható értékű bukaresti elismerések, külföldi vállveregetések, távoli vendégszereplések hajszolásával mindinkább elszakad hazai közönségétől. Amikor végre vita indulhatna, akkor egy gyakorlatilag névtelennek minősülő, ám hitelt érdemlő információk szerint kizárólag Tompa Gábor színigazgató által fogalmazott "testületi" közlemény igyekszik csírájában elfojtani a purpárlét, mondván: se kirúgott színészek, se eltompult agyú műveletlen nézőfélék, se minden lében kanál firkászok ne üssék bele az orrukat a Román Színházi Szövetség, az I. L. Caragiale Nemzeti Színházi Fesztivál stb. által díjakkal elhalmozott sétatéri teátrum dolgaiba. Dénes hangsúlyozta: Tompa színigazgató a sajtó nyilvánosságához fordulva marasztalja el a sajtónyilvánosságot, ha az a közpénzeken fenntartott állami művészeti intézmény ügyeivel foglalkozik. Simon Gábornak, a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatójának október 4-ei leveléből kiderült, hogy Tompa Gábor három éve hadakozik az opera ellen, eszközökben nem válogatva: a kultuszminisztériumba küldött beadványok, a kikövetelt sorozatos ellenőrzések, a szakszervezetek mozgósítása, a román sajtóban indított operaellenes kampány úgymond a konvencionálisabb fegyverek közé tartoznak. Sebesi Karen Attila azóta újabb "kezdeményezéssel" is előállt: közölte a sajtóval, bepereli a Sebesi bing Lágyen szerzőjét - a Bihari Napló szerint Tompa Gábort, a Krónika szerint a színház művészeti vezetését. A követelt sokmilliós erkölcsi kártérítésből alapítványt tesz majd a kirúgott fiatal és a mellőzött idősebb színészek megsegítésére. /Dénes László: Egy adok-kapok előzményei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./ A két dokumentum: Sebesi Karen Attila röpirata /Hogyan tovább, Állami Magyar Színház?/. Ebben Sebesi leszögezte: "A Kolozsvári Állami Magyar Színházban évek óta eluralkodott állapotok - az önző, nemzet-, közösség- és közönségellenes műsorpolitika, a mindenkori nagyérdemű véleményének semmibe vétele, tehetséges fiatal és idős színészek önkényes eltávolítása stb. - mára már nem egy társulat, egy minisztérium, egy igazgató önkényes döntései közé tartozó művelődéspolitikai arculatváltása, hanem egy államilag támogatott, közpénzekből fenntartott közösségének fájó és egyre fájóbb tényezője." A kolozsvári társulatnál tevékenykedő művész- és kisegítő személyzet megfélemlítéseknek van kitéve, munkaszerződéseküket felbonthatják. Sebesi mindenkit felszólított: "kisebbségi művelődéspolitikánk országos és megyei képviselőit, történelmi egyházaink és civil szervezeteink vezetőit, Kolozsvár színházszerető közönségét, mindenkit,"foglaljanak állást ebben az ügyben /Sebesi Karen Attila: Hogyan tovább, Állami Magyar Színház? - A másik dokumentum címe: Sebesi bing Lágyen. Közlemény. A dokumentum szerint /szerzője: Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetősége/ a kolozsvári magyar napilapban a magyar színház elleni uszító, nyomdafestéket nem tűrő írások láttak napvilágot Jancsó Miklós és Sebesi Karen Attila tollából. S. K. A. "vérlázítóan színházellenes röpiratot juttatott el magyar lapok szerkesztőségeibe, mely egy sereg rágalmat, hazugságot, valótlanságot és személyeskedést tartalmazva "össznépi" összefogásra szólít a kolozsvári társulat ellen. Felháborítónak, undorító demagógiának és kártékonynak tartjuk, hogy félművelt, dilettáns, foglalkoztatás nélküli színészecskék állandóan a nemzet, a közösség, a közönség nevében szónokoljanak, színházellenes hangulatot keltsenek, a nyilvánosság előtt olyan ocsmány és gyalázkodó hangnemben támadják intézményünket és vezetőit, mely a náci lapok vagy a sztálini kulturális forradalom hangulatát és "népellenség"-képét idézi, s mely nemzet, közösség, közönség fogalmát egyaránt bemocskolja és elsekélyteleníti." Az "említett támadásokat a színház és az egyetemes magyar kultúra európai értékei elleni "terrorakciónak" tekintjük." "Felhívjuk a közvéleményt, a sajtó és médiák képviselőit, valamint a színházunkat egyre nagyobb számban látogató közönséget, hogy ne hagyják magukat megfertőzni az ilyen gyűlöletet szító, szubkulturális produktumok által, s viseltessenek ezután is nyílt szívvel, elfogulatlanul, szeretettel és tárgyilagossággal színházunk és előadásai iránt. Aggodalmunknak adunk kifejezést, amiért ilyen fasiszta hangnemű, kultúraellenes, uszító írások mindmáig helyet kapnak a romániai magyar sajtóban." /A Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetősége: Sebesi bing Lágyen Közlemény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./"

"November elsejei hatállyal a Jurnal Bihorean c. napilapot megjelentető Multiprint Rt-t, illetve a reklámértékesítéssel foglalkozó Media Expert Kft.-t olvasztotta magába az Inform Média Kft., amely október elsejétől a Bihari Napló napilap kiadója is. Így az Inform Média Kft. vált a két napilap, a Bihari Napló és a Jurnal Bihorean, valamint a Bazar Bihorean apróhirdetési hetilap közös kiadójává. /Új közös kiadó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./"

"Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének meghívására nov. 10-én Nagyváradra látogattak az RMDSZ Szatmár és Arad megyei vezetői. A találkozó célja: a tevékenység összehangolása, az eddigieknél hatékonyabb együttműködés, a rendszeres információ- és tapasztalatcsere megvalósítása. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének részéről megjelent Illyés Gyula elnök, Szatmárnémeti alpolgármestere, Kereskényi Sándor szenátor, Erdei István képviselő, az Arad megyei RMDSZ-t Király András elnök, Toóth László, Búza Gábor és Kocsik József ügyvezető alelnökök képviselték. A vendéglátók között szerepelt Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kiss Sándor, a választmány elnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Lakatos Péter röviden bemutatta a Bihar megyei szervezet struktúráját és működését. Bihar megyében 20.000 nyilvántartott tagja van az RMDSZ-nek. - Illyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke kifejtette, hogy jelenleg az állam ellehetetleníti az önkormányzatok munkáját. /Rais W. István: Erősítenék az együttműködést. RMDSZ-es megyei vezetők megbeszélése. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./"

"Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke exkluzív interjút adott a Bihari Naplónak. A törvény nem státustörvény, hangsúlyozta, a határon túl élő magyaroknak nyújt kedvezményeket, ez egy kerettörvény. Ennek tartalmát végrehajtási rendeletek, kormányrendeletek vagy tárcarendeletek fogják meghatározni. - A Velencei Bizottság jelentése az Európában élő nemzeti kisebbségeknek jelent sorsfordulót, hiszen a kisebbségek közösségi jogait helyezi előtérbe, és az anyaországgal való kapcsolattartásukat teljesen európai megoldásnak tartja. Dávid Ibolya optimista: meg fognak állapodni. "Nem hiszem, hogy egyetlen román állampolgárnak vagy a román kormányzatnak érdeke lenne az, hogy megakadályozza, hogy az itt élő magyarok sorsán az anyaország segítsen" - hangsúlyozta. Ő maga személyesen fölajánlotta a román igazságügyi miniszter asszonynak és Nastase miniszterelnöknek, hogy egyeztessenek. /Wagner István: ,,Meg fogjuk oldani a problémát" Exkluzív interjú Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszterrel, a Magyar Demokrata Fórum elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./"

"A kormány, a titkosszolgálat és az elnöki hivatal után nov. 21-én a parlamentben is megjelent a "HarKov-rögeszme". Ion Stan képviselő, a Román Hírszerző Szolgálatot (RHSZ) felügyelő bizottság elnöke figyelmeztetett: Hargita és Kovászna megyében már most léteznek olyan intézmények, amelyek működése elvezethet autonóm területi egységek megteremtéséhez. Az RHSZ-nek Stan szerint biztos információi vannak arra nézvést, hogy "romántalanítási" folyamat van készülőben, amelyek célja "a román elem kiiktatása a helyi döntéshozatali rendszerből". A politikus határozott ellenlépések megtételét sürgette. Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője közölte: követelik, hogy Adrian Nastase a parlament rendkívüli ülésén számoljon be a Hargita és Kovászna megyei helyzetről. Ha a miniszterelnök nem tesz eleget a felszólításnak, akkor az ellenzéki párt aláírásgyűjtést kezd a két házban egy bizalmatlansági indítvány benyújtása céljából. /(-ner): A HarKov-rögeszme a T. Házban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./"

"Bizonytalan, hogy diplomához juthatnak-e a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképzős végzősei. Tavaly 30 nappali, s ugyanannyi levelező tagozatos fejezte be a főiskolát e szakon. A legtöbb diáknak a diplomamunkája is elkészült, amelyet a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen kellett volna megvédeniük. Amíg az Országos Akkreditációs Tanács jóvá nem hagyja a szak működését, addig az egyetem nem fogadja záróvizsgára a diákokat. "Ecaterina Andronescu oktatási és kutatási miniszter asszonynak egy nemrég tett kijelentése miatt aggódom. Azt nyilatkozta, nem látná jónak, hogy magánegyetemek végezzék a tanítók képzését." - fejtette ki Kovács Béla rektor. /Balla Tünde: Bizonytalan a tanítóképző akkreditációja. A miniszter asszony nem híve a magánegyetemi képzésnek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./"

"Egy évtizede jelent meg először a Partiumi Közlöny /Nagyvárad/, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja. Az évfordulót nov. 24-én szakmai és kulturális programokkal teszik emlékezetessé. Tőkés László püspök, a szerkesztőbizottság elnöke, valamint Barabás Zoltán főszerkesztő alapította a Közlönyt. Tőkés püspök tíz esztendővel ezelőtti vezércikke szerint "Az Anyaszentegyház épüléséhez elengedhetetlenül szükséges a kommunikáció. Miként a test és a tagok számára létfontosságú a vér- és a nedvkeringés, az egyháznak legalább ilyen fontos az a kapcsolatrendszer, mely a különböző egyházi szervezetek és a hívek között kialakul." A többnyire havi két alkalommal megjelenő lap eredeti dokumentumok, jegyzőkönyvek, levelek, illetve a világi sajtó rendszeres szemlézése által képet nyújt arról, mi történik a kerület kilenc egyházmegyéjében. Kétezer példányban készül, s eljut a közel ezer erdélyi és partiumi református lelkipásztor mellett egyházi és világi szervezetekhez, a világi sajtó műhelyeihez, továbbá a világ 23 országában különböző magyar szervezetekhez, illetve egyéni előfizetőkhöz. Hasonlóan a Harangszó nevű gyülekezeti laphoz, a Közlöny immár az interneten is olvasható. /Szűcs László: Tízéves az egyházi nyilvánosság Közlönye. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./"

"Egyházi szolgálat írott szóval, felelősséggel címmel nov. 24-én rangos szakmai találkozót rendezett alapításának 10. évfordulóján a Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja. Jelen volt a megbeszélésen Tőkés László püspök is. "A világi sajtó az egyházról szólhat, az egyháziból az ige, az örömhír szól" - mondta a püspök. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő javasolta: évről évre jelenjen meg az Erdélyi Magyar Egyházi Évkönyv, melyben valamennyi történelmi egyház aktuális történéseit összefognák. A rendezvény Tőkés László püspök és Barabás Zoltán főszerkesztő ünnepi beszédével, valamint Zalatnay István budapesti lelkipásztor lapelemzésével folytatódott. Zalatnay István a Közlönyt az olvasó szemével láttató előadó úgy vélte: "Nem gyülekezeti, és nem egyházkerületi, hanem egyházközéleti újság akar lenni. S mint ilyen, be is tölti szerepét, hiszen valóságközeli, és leplezetlenül vállalja, hogy vitás kérdéseket tár az olvasók elé". Kiosztották a Pro Media Christiana díjat, amit "az egyházi sajtó és az anyanyelv szolgálatában végzett munkáért" ítélnek oda. A most először kiosztott elismerést Csűry István generális direktor, Radványi Károly grafikus művész, Mihálka Zoltán szerkesztő, Fórizs Attila nyomdaigazgató és Vetési László lelkipásztor kapta. /Pásztai András: Rangos eseménysorozat a jubileumi évfordulón. Tízéves a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 26./"

"Nov. 28-án Nagyváradon mutatta be a kolozsvári Kriterion Kiadó legfrissebb köteteit. Géczi Róbert felelős szerkesztő elmondta, hogy az iskolai könyvvásárra 25 magyar címmel érkeztek, s hoztak román nyelvű kiadványokat is. A Kriterion új kiadványai között vannak a Téka sorozat frissen megjelent kötetei is. Dsida Jenő költészetét Láng Gusztáv, Kuncz Aladár munkásságát pedig Pomogáts Béla elemezte. /(pásztai): Kriterion-vásár az Eminescuban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./"

"Hat erdélyi magyar megyei napilap vezetői, kiadói igazgatók, főszerkesztők, szerkesztők tartottak dec. 4-én egyeztető megbeszélést Nagyváradon. A találkozó célja a jövőbeni együttműködés formáinak, lehetőségeinek kidolgozása volt. A Csíkszeredán megjelenő Hargita Népe, a marosvásárhelyi Népújság, az Aradon működő Nyugati Jelen, a kolozsvári Szabadság, valamint a Szatmári Friss Újság vezetői a Bihari Napló, illetve kiadója, az Inform Média Kft. meghívására érkeztek Nagyváradra. Kovács Géza, a Bihari Napló felelős kiadója beszélt a vállalat történetéről, jelenlegi szerkezeti felépítéséről, a cég fejlesztési stratégiáiról. Bemutatta azokat a magyarországi és romániai kiadványokat, melyek az Inform Média gondozásában készülnek. Rais W. István főszerkesztő a romániai magyar sajtóra leselkedő veszélyforrásokról beszélt, mint a kedvezőtlen gazdasági környezet, a terjesztési gondok, a vásárlóerő csökkenése, a magyarság fogyása, a kiadási költségek növekedése, s nem utolsósorban az erdélyi magyar közélet megosztottsága. Az együttműködési javaslatok között van a lapok informális kapcsolatainak javítása, a rendszeres információcsere, a témaközpontú egyeztetések. Hangsúlyt kapott a közös reklám- és hirdetési stratégia kidolgozása. A megyei lapok vezetői legközelebb januárban találkoznak. /(szűcs): Együtt a sajtónk is erősebb. Erdélyi magyar lapok vezetői találkoztak Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./"

"Bihar megye prefektusának tanácsosa, Dan Matea sajtótájékoztatóján bemutatott egy listát, amelyen azok az ingatlanok szerepelnek, amelyeket nem lehet majd visszaszolgáltatni, mivel a Megyei Tanács fennhatósága alatt lévőnek minősülnek. Bihar megyében 92 ilyen épület van, közöttük a nagyváradi Ady Endre Középiskola és az Andrei Saguna Iskolacsoport épülete, az emlékmúzeumok, a poliklinikák, a kórházak és a félixfürdői rehabilitációs intézetek. - Meglepték a fejlemények, mondta katolikus egyház nevében Fodor József vikárius. "Az ügy azért érdekes, mert az Adyt és a Sagunát egy kormányrendelettel már régebben visszaszolgáltatták. Ezenkívül mint tanácsos is mondom, a Megyei Tanács nem vette leltárába a két ingatlan egyikét sem" - jelentette ki. /Szeghalmi Örs: Visszaadás helyett kártérítés? A katolikus egyházat meglepték a fejlemények. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./ "

"A hóolvadás és az elmúlt napokban leesett csapadékmennyiség súlyos gondokat okozott Bihar megyében. Dec. 30-án több száz elöntött háztartásról, vízzel borított termőföldekről, járhatatlan utakról érkeztek beszámolók. Biharlonkán, a község falvaiban több mint nyolcvan háztartást öntött el az ár, Susdon hetvenet, Szerbesden húszat, Határ falut pedig teljesen elvágta a külvilágtól. Biharlonkán négy kilométernyi községi utat is elárasztott a víz. Tőtösön ötven házat öntött el a víz. Várasfenesen még csizmával sem lehet kimenni az utcára. /Tököli Magdolna: Bihar megyében árvízzel búcsúzik az Óesztendő. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 31./"

"December 16-án volt 45 esztendeje, hogy fölszentelték a várad-réti református templomot. Jelenleg épül a gyülekezeti ház, a parókia, szépül a templom alagsora, ahol minden kedden gyermektáncház működik. Pálfi József lelkipásztor arról tájékoztatott, hogy mind fizikai, mind lelki értelemben épült a gyülekezet. Jövő ősztől nyílik az első egyházi zeneóvoda, s benne kétszer 25 gyermeknek ad majd otthont. Rendszeresen megjelenik az egyházközség lapja, a Nagyvárad-réti Kürtszó. /Tóth Hajnal: Építő szellem Várad-Réten. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 31./"

"Dec. 18-án ismeretlenek betörtek Nagyváradon a Dávid Galériába. Hozzávetőleg 15 ezer márka értékű műtárgyat, festményeket, poharakat, porcelánfigurákat, bronzszobrokat vittek el, több dolgot össze is törtek, közölte a tulajdonos, dr. Indig Ottó. A nyomozás eddig nem hozott eredményt. /Nincs nyomuk a műkincsrablóknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 31./"

A kedvezménytörvény alkalmazása a romániai magyarokra vonatkozóan is hamarosan megkezdődik. Székely István, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Iroda vezetője tájékoztatott a pillanatnyi helyzetről. A központi, illetve a megyei területi irodák az RMDSZ struktúrájára épülnek, helységeket és infrastruktúrát az RMDSZ biztosít számukra, de mindenhol új munkatársakat alkalmaztak. Például Bihar megyében, ahol a magyarság százezres nagyságrendű, elképzelhetetlen, hogy a nagyváradi területi, vagy akár egy szalontai, mihályfalvi helyi irodához nyújtsa be mindenki a kérvényét, ezért főleg községközpontok szintjén is létesítenek 30-40 időszakos irodát. Az egész rendszer január 15–20. körül kerül beindításra. /Wagner István: Célegyenesben a felkészülés. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

Tizenkét éve, 1990. jan. 4-én jelent meg a Bihari Napló első évfolyamának első száma. Sokat változott a Napló e tizenkét évben, arcok jöttek és távoztak. Volt papírhiány, nyomdasztrájk és külső támadás is. /Sz. L.: Tizenkét éve Bihari Napló. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak ingatlanainak és javainak teljes körű visszaszolgáltatásával kapcsolatban fogalmazott meg nyílt levelet Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei rendi apát. A Bihari Napló jan. 6-i számában megjelent levelét az RMDSZ szövetségi elnökéhez, Markó Bélához, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjéhez, Verestóy Attilához és a képviselőházi RMDSZ frakció vezetőjéhez, Kelemen Attilához intézte. Az Európa Tanács ajánlását és határozatát az egyházak vagyonának "restitutio in integrum" elvén alapuló visszaszolgáltatásáról, valamint az Európai Parlamentnek a román törvénykezésbeli diszkrimináció kiküszöbölésére vonatkozó felszólítását állította szembe az egyházi vagyonok visszaadását szabályozó hazai törvényekkel a nagyváradi tanító szerzetesrend vezetője. Mivel a restitúcióért tavaly kezdeményezett törvénytervezet mellett nem álltak ki közösségi törvényhozói felelősséggel az RMDSZ frakciók, kérte: "Egyetérve a Romániai Kisebbségi Történelmi Magyar Egyházak Kolozsvári Nyilatkozatával, amelyet a Történelmi Magyar Egyházak főpapjai mellett a görög katolikus és a szebeni Szász Evangélikus Egyház képviselője is aláírt, felszólítom az RMDSZ Parlamenti Frakciójának tagjait, az igen tisztelt szenátor és képviselő urakat, szorgalmazzák az Európai Parlamentnél, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésénél, az Európai Bizottságnál Románia monitorizálását a retitutio in integrum elvének alkalmazása, az elkobzott vagyonok visszaadása, valamint az egyházi oktatás szabadságának tiszteletben tartása terén; továbbá hogy a Romániáról készített Európai Parlamenti Jelentést kibővítsék a kisebbségi egyházak és szerzetesrendek, valamint közösségek jogfosztottságának helyzetét érintően." /(Balla Tünde): Nagyváradi nyílt levél az RMDSZ honatyáihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Szűrös Mátyás nem vesz részt a Magyar Szocialista Párt Hajdú-Bihar megyei jan. 13-i küldöttgyűlésén. A politikus, aki 1990 és 1998 között a Püspökladány központú országgyűlési választókerület egyéni képviselője volt, 1998-ban pedig a Hajdú-Bihar megyei pártlistáról jutott a parlamentbe, azzal indokolta döntését, hogy "az utóbbi időben ismételten elharapózott az MSZP néhány hangadó vezetőjének és képviselőjének lealacsonyító stílusa, olykor személyeskedő hangvétele". Még inkább elhatárolódik pártja vezetőinek "a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban az ország érdekei ellen ható, a nemzetet bántó s határokon átívelő egyesülését romboló nyilatkozataitól, kijelentéseitől". Hangsúlyozta, hogy "ma már szinte alapjaiban eltér az álláspontom az MSZP hivatalos vonalától, s párttagságom végzetesen tarthatatlanná válhat". Szűrös Mátyás1989 novembere és 1990 augusztusa között a köztársasági elnöki tisztséget töltötte be. /Szűrös hátat fordít az MSZP-nek. Az ok: a párt viszonyulása a kedvezménytörvény ügyéhez. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak nyolc vezető képviselője tanácskozott jan. 10-én Kolozsváron a kedvezménytörvényről. Tempfli József római katolikus megyés püspök elmondta, hogy a megbeszélés célja közös álláspont kialakítása volt a tekintetben, hogy az egyházak miként nyújthatnak segítséget a kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásához. A váradi egyházfő véleménye szerint ugyanis a most megalakuló információs irodáknál igen nagy lesz az érdeklődés, az ott dolgozók nagyon le lesznek terhelve, és emiatt elhúzódhat az igazolványok kibocsátási ideje. Ezért úgy határoztak, hogy a püspökségek is igényelnek űrlapokat, és megkérik papjaikat, hogy segítsenek a híveiknek az űrlapok kitöltésében anélkül, hogy befolyásolnák őket. Akik az egyházi nyilvántartásokban szerepelnek, azoknak erről igazolást adnak, emellett pedig felvilágosítást is a törvény által nyújtott támogatásokról és kedvezményekről. /P. I. Z.: Püspöki tanácskozás Kolozsváron. Segíteni akarják a kedvezménytörvény alkalmazását. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./