Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bihari Napló
1448 tétel
2002. november 25.
"Születésének 125. évfordulóján Ady-estet tartott Nagyváradon a Szigligeti Társulat. Tavaszi Hajnal válogatta az irodalmi szemelvényeket, a rendező Meleg Vilmos volt. Sikere volt a költő egyetlen Nagyváradon írt és bemutatott színpadi művének. /Szilágyi Aladár: A Szigligeti Társulat Ady-estje. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 25./"
2002. november 25.
"Zsiskú János tiszteletes csökkenő számú református híveit pásztorolja Belényesben. Híveivel létrehozták a Megmaradás Házát. Zsiskú János harmadik verseskötetét /Beszélgetőkön önmagammal/ a napokban bemutatták Belényesben. /Dánielisz Endre: Lírai kiáltás a szórványból. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 25./"
2002. november 26.
"Az Ady-emlékév zárórendezvényét Csucsán tartották meg nov. 24-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében. Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök igehirdetésében beszélt Csoóri Sándor Csucsa hanyatlásáról szóló esszéjéről. Csoóri azt írja: újra és újra remény nélküli kétségbeesés fogja el a szívét, valahányszor áthalad Csucsán. Ady Endre emlékét fölfalta Octavian Goga, s meg kell akadályoznunk, hogy Goga végleges győzelmet arasson Ady felett. Megrendítőek voltak Ferencz László kőrösfői esperes szavai. "A Királyhágót átlépve ez az első református templom. Emlékeztet múltunkra, a hajdan itt élt népes gyülekezetre. Azóta minden megváltozott. A templom büszkén, szépen és fehéren megmaradt. Utolsó harangozója meghalt nemrégiben. Román pap temette el. (...) Azt szeretnénk kifejezésre juttatni, hogy itt vagyunk, és meg akarunk maradni. Megtartani szép kicsi templomunkat. Évente két-háromszor összegyűlünk itt. Kalotaszegi hívek áldozatának köszönhetően tudtuk felújítani a templomot. Kézimunkákat is ajándékoztak, hogy szebb legyen a csucsai templom, hogy megmaradjon és emlékeztessen. Van egy bucsai egyháztagunk, aki oroszlánrészt vállal minden munkában. Ő gondnok, harangozó, ügyintéző egy személyben. Tököli Szőke György több mint 50 esztendeje lakik párjával ezen a vidéken. Kisebbségi sorsban megmaradt magyar reformátusnak, vállalja részét a munkában" - mondta az esperes. /Tóth Hajnal: Megtartani templomunkat. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 26./"
2002. november 30.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke megfontoltságra intette a román kormányfőt annak nov. 28-i kijelentései miatt. Az RMDSZ elnöke mindezt válaszként mondta arra, amit Nastase kormányfő-pártelnök jelentett ki, nevezetesen hogy a kedvezménytörvény egy szükségtelen jogszabály, s hogy az aradi Szabadság-emlékművet nem kellene köztéren felállítani. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ egy évvel ezelőtt részletesen megtárgyalt minden kifogásolt rendelkezést a román kormány képviselőivel, és az akkori magyar kormánnyal együtt megkeresték a megoldásokat. "Ebből alakult ki az a magyar-román egyetértési nyilatkozat, amely a román kormány érvényes álláspontja is, hiszen az a miniszterelnök írta alá, aki most Budapestre utazik" - emlékeztette saját kézjegyével tett vállalására Nastasét Markó. Az RMDSZ elnöke szerint rendkívül rossz lenne, ha a román és a magyar kormány ismét megnyitná a kedvezménytörvény kérdését. /A kormányfő rövid memóriája. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30./"
2002. december 2.
"Fél évvel elhalasztotta a Legfelsőbb Bíróság a nagyváradi római katolikus püspöki palota perének tárgyalását. A döntés ellen dec. 2-án Nagyváradon imádkozva tiltakoztak: több száz ember gyűlt össze a püspöki palota bejáratánál. Tempfli József római katolikus megyés püspök köszönetet mondott azért, mert nemzetiségtől és vallástól függetlenül sokan eljöttek a demonstrációra /lelkészek, katolikus, református, evangélikus és más felekezetű résztvevők is/. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője kifejtette, hogy lelkiismereti kötelességük a katolikus egyház mellé állni. Tempfli püspök kérte, hogy azután minden vasárnap, a délelőtti szentmise után a püspöki palota elé vonuljanak imádkozni. /Tököli Magdolna: Imádkozva tiltakoztak megvalósítása érdekében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./"
2002. december 2.
"Dec. 1-jén, advent első vasárnapján dr. Eszenyeiné Széles Mária professzor Ige és történelem című könyvét mutatták be Nagyváradon. A szerzőnek az volt a célja, hogy a Szentírást a maga tudományos köntösében értelmezve a ma emberének kontextusába helyezze. /Sükösd Tóth Krisztina: Adventi könyvbemutató. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./"
2002. december 2.
"A Kárpát-medencei magyar katolikus közösségek Háló nevű egyesülete Nagyváradon tartott találkozót november 29-én és 30-án. Tempfli József római katolikus megyés püspök beszélt a Háló lényegéről, a közösségek megtartó erejéről. Nagy György Attila, a Háló romániai egyházi elnöke úgy fogalmazott: A lényeg, hogy baráti kapcsolatok alakuljanak ki. A Hálónak több mint 800 közössége van, ebből mintegy 500 erdélyi. A találkozóra a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett dévai és szászvárosi gyermekotthonból mintegy 50 gyermek érkezett. /Tóth Hajnal: Háló-találkozót tartottak Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./"
2002. december 2.
"Nov. 30-án Nagyváradon jelképesen Nagyvárad szenátorává avatták Szilágyi Aladár közírót, a Bihari Napló munkatársát. Szilágyi Aladár beszédében emlékezett a hite miatt meghurcolt édesapjára, az 1960-as évek Váradára és az Ady Endre Irodalmi Kör tevékenységére. 1990 után sokrétű közéleti tisztséget vállalt, fontos szerepe volt az első Varadinum rendezvény megszervezésében, és hosszú ideig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnokaként munkálkodott, de helytörténészként, anyanyelvápolóként és gyermekversek szerzőjeként is ismert. /Tököli Magdolna: Nagyvárad szenátora: Szilágyi Aladár. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./"
2002. december 2.
"A nyáron, fiatalon elhunyt Hunyadi Mátyás nagyváradi költőre emlékeztek nov. 28-án Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában. Bemutatták készülő verseskötetének posztumusz /Fenyvesek közé fenyőbe/ előkiadását, melyet a költő bátyja ad ki. Hunyadi Mátyás élete, bohémsága költészetként hatott. Elhangzott: a készülő verseskötethez össze akarják gyűjteni a kallódó Hunyadi-kéziratokat. /Tóth Hajnal: Poétatársak emlékeztek Hunyadi Mátyásra. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./"
2002. december 4.
"Dec. 1-jén, vasárnap tartotta Érmihályfalván a helyi Máté Imre Irodalmi és Képzőművészeti Kör összejövetelét. A napokban került ki a nyomdából az ötödik olyan kötet, melyet a megalakulása óta eltelt két évben a közösség magáénak érezhet. Zih Otília Valéria helyi református egyházközség kántora, vallástanár gyűjteni kezdte a klasszikus és kortárs költők verseit. Ezekből a húsvéti ünnepekhez kapcsolódókat 2002 tavaszán jelentette meg, most pedig Az úr érkezése címmel a karácsony a téma. A kötethez könyvesboltokban nem, csak esperesi hivatalokon keresztül lehet hozzájutni. /Rencz Csaba: Karácsonyi versek gyűjteménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./"
2002. december 9.
"Kallós Zoltán előadásával kezdődött dec. 6-án Nagyváradon a kétnapos Csángó Napok rendezvény. Kallós beszélt a csángók népszokásairól, nyelvükről, kultúrájukról, a teljes elrománosításukra való törekvés tragikumáról, a román papok kijelentették, hogy a magyar az ördög nyelve. Az előadást követően ünnepi táncház volt a marosvásárhelyi Öves Zenekar és a Pusztinai Hagyományőrző Együttes közreműködésével. Dec. 7-én a csángókutatás úttörőjéről, a tragikus sorsú, fiatalon elhunyt tudósról, íróról, Mikecs Lászlóról emlékeztek meg Bihardiószegen. A diószegi zarándoklat után gálaest volt a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, a csángóság ügye ugyanolyan egyetemes nemzeti ügy, akár az egyházi ingatlanok ügye. Kallós Zoltán kifejtette: "Magyar értelmiség, papság nem lévén, nehéz megmaradni magyarnak. A csángó értékek felbecsülhetetlenek. Nincsenek földrajzi határok a magyar kultúrában. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Ha ilyen szellemi javakkal táplálkozunk, még biztosan kibírjuk ezer évig Európában." Tempfli József római katolikus megyés püspök ajándékul egy-egy magyar imakönyvet adott át a pusztinaiaknak. /Tóth Hajnal: Csángó Napok Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./"
2002. december 9.
"Dec. 7-én a nagyvárad-réti református templomban megrendezték az I. Nagyváradi Középiskolás Találkozót. A találkozó szervezője, Svalecz Tímea vallástanár volt. Rendhagyó módon mutatták be magukat a diákok. A nap témájáról, az adventi reménységről beszélt Csűry István lelkipásztor. Volt énektanulás, pantomim, és bemutatkoztak a találkozón részt vevő iskolák is egy-egy rövid műsorral. Este a Gutenberg utcai hajléktalanszállóba mentek a résztvevők, ahol ruhaadományokat is átnyújtottak az advent jegyében. /Tököli Magdolna: Diáktalálkozó advent jegyében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./"
2002. december 9.
"Dec. 5-én tartotta alakuló ülését az Euroatlanti Klub a Partiumi Keresztény Egyetemen. Szilágyi Zsolt képviselő és Tőkés Edit, az egyetemen működő integrációs iroda vezetője a klub fő irányvonalait, a szervezendő előadások témáit megbeszélte az érdeklődő diákokkal. Céljaik között van az integráció folyamatának követése, a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, az Európai Unió intézményeinek megismertetése a diákokkal. /Klub alakult a PK egyetemen. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./"
2002. december 9.
"Dec. 7-én Nagyváradon a helyi Zabhegyezők Egyesülete az Ady Endre Középiskolában szervezett a gyermekek számára mókás programot, közös játékokat. A játszás mellett ünnepi díszeket készítettek a kisebbek s nagyobbak a Mikulás-sapkás Zabhegyezők irányításával. /Rénszarvasnap a Zabhegyezőkkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./"
2002. december 13.
"Akárcsak öt éve minden decemberben, idén is elhozzák a cserkészek Nagyváradra is a betlehemi lángot. Bécsből - cserkészek kíséretében - rendszerint egy-egy fogyatékos gyermek indul Jézus születésének helyszínére, hogy az ottani örökmécsesből lángot vegyen. Lámpásba zárva hozzák aztán repülővel, autóval, vonattal, adják kézről-kézre a cserkészek. Váradra dec. 15-én, vasárnap délelőtt érkezik a betlehemi láng. Pontosabban nem lehet behatárolni az időt, hiszen az apró fényt hozó csapat, élén Gál Sándorral, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnökével, Magyarországról érkezik, s nem tudni, hogy a jelzett időn belül mikor sikerül idejutniuk. A messziről érkező fényt fogadják, és szentestéig őrzik a Bazilikában, de a 94. számú I. Rákóczi György Cserkészcsapat is készülnek a fogadására. A betlehemi láng hozói rövid pihenő után folytatják útjukat az ország belseje felé, az itt hagyott szeretetfényt azonban a váradi cserkészek elviszik templomokba, iskolákba, különböző egyesületekhez és magányos emberekhez, s bárkihez, aki a betlehemi fényt szeretné otthonában tudni. /T. Szabó Edit: Érkezik a betlehemi láng. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 13./"
2002. december 16.
"A nagyváradi Tibor Ernő Galéria tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás a napokban a Kanonok sori pincegalériában. /Tóth Hajnal: Téli tárlat a pincegalériában. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 16./"
2002. december 16.
"Ötödik alkalommal rendezte meg november közepén az Arany László mesemondó versenyt a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület. A rendezvényen - amelynek fő támogatója a Bihari Napló volt - közel száz gyermek vett részt. A megmérettetés négy korcsoportban zajlott: külön zsűrizték az óvodásokat, az I-II., a III-IV. és az V-VI. osztályos tanulókat. /Tököli Magdolna: Tarka lepke, kis mese.... = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 16./"
2002. december 17.
"Nemrégiben jelent meg Pataki István költő harmadik verseskötete /Szökés a táborból/, melyet a poétatárs, Szűcs László mutatott be Nagyváradon. Pataki István vereseiben a család, valamint a nemzet sorskérdéseivel foglalkozik. Pataki István az esten kifejtette: "Az eszmeiséget többre tartom, mint a formai bűvészetet. A nyelvvel való játék belefér a magyar költészetbe. A magyar szó éppolyan anyag, mint a festék. Addig, míg az anyag tűri, míg nem életidegen, lehet formálni. (...) Nemzetben gondolkodom a szó legnemesebb értelmében. Az anyaországban magyarnak lenni bűn. A liberalizált gyökértelenség feloldotta a magyarságtudatot. Ez hozzánk is begyűrűzik akarva-akaratlanul. Ezt költészettel kivédeni nehéz. A média egy része is felelős. A tudat- és lelki szennyezés károsabb, mint a kipufogógáz. Néhányan hiszünk még a magyar szó varázsában." /Tóth Hajnal: A magyar szó varázsa. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 17./"
2002. december 20.
"A Bihar megyei tanács RMDSZ-frakciója az 1992-1996 közötti (első) választási ciklusban: György András Gábor, Szabó István, Török László István, Erdei Dolóczki István, Kádár Ferenc, Fischer Ildikó, Marginean Mária Éva, Poszet Otto, Riedl Rudolf, Keizer István, Feldmesser Tamás, Szabó József Mihály, Hölczli József, Antal István János, Kovács Valeria Rodica, Zakota Zoltán. Az 1996-2000 közötti választási ciklusban: Szabó István, Varga Lajos, Erdei Dolóczki István, Marginean Mária Éva, Kádár Ferenc, Draveczky Károly-József, Riedl Rudolf, Kaiser István, Járay Ernő, Hölczli József, Szabó Tibor, Bócsi Sándor, Leitner János, Balvinszky Sándor. Az őszi parlamenti választások után a kormány az RMDSZ által jelölt Riedl Rudolf tanácsost nevezte ki főispánnak. Helyette Harkel János került a testületbe. Ugyancsak ebben a ciklusban búcsúzott el a megyei tanács jogi bizottságának egyik leghozzáértőbb tagjától, Járay Ernőtől, akinek halálával újabb űrt kellett pótolni a tanácsban. Helyére Veres István került. A 2000-ben lezajlott helyhatósági választások után: Szabó István, Erdei Dolóczki István, Draveczky Károly-József, Marginean Mária Éva, Véron András István, Kovács Jenő, Szilágyi Ferenc József, Keiser István, Veres István, Visnyai Csaba, Bartos Bertalan, Hölczli József, Harkel János Antal, Leitner János. Miután az őszi parlamenti választásokon Erdei D. Istvánt képviselővé választották, helyére Nagy József került a tanácsba. A megyei tanács dec. 20-i ünnepi ülésén megemlékeznek az elhunyt tanácstagokról: Járay Ernőről és Feldmesser Tamásról. /(benedek): A megyei tanács RMDSZ-frakciója. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 20./"
2002. december 20.
"Nagyváradon, a várad-réti református templom alagsorában az esztendő utolsó gyermektáncháza alkalmával karácsonyi ünnepséget tartottak, Fellépett a Csillagocska gyermek-néptánccsoport, s minden gyerkőc kapott ajándékot. A Csillagocska szólistája, Tőkés Ilona kalotaszegi népdalokat énekelt, tájékoztatott Benedek Árpád, a táncház vezetője. /Tóth Hajnal: Karácsonyi ünnep a Csillagocskákkal. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 20./"
2002. december 21.
"Az érmihályfalvi MIDESZ ez év februárjában tartotta székházának avatóját. A helyi tanács decemberi ülésén eldőlt, hogy az ifjúsági szervezet bővítheti az időközben régióközponttá vált irodát. Újból építkezésbe fognak. Amit lehet, igyekeznek önerőből megoldani. /Rencz Csaba: Karácsonyi ajándék a MIDESZ-nek. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./"
2002. december 21.
"A régi kalendáriumi hagyományok tiszteletben tartása mellett jelentette meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a 2003. évre szóló évkönyvét. Bereczki András lelkipásztornak és Mihálka Zoltán történész-közírónak, szerkesztőknek sikerült megtalálniuk az arany középutat a mostani kiadványnál. Hasznos információkkal szolgál a 2003. évi irodalmi évfordulókat felsoroló fejezet, akárcsak az egyházkerület címtára. /Megjelent a Református kalendárium. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./"
2002. december 21.
"Dec. 15-én befejezték Érmihályfalva református templomának belső felújítását. Az ünnepségen hófehérre meszelt falak, új padlózat és lámpatestek, újrafestett padok fogadták a templomot megtöltő mintegy 400 mihályfalvi reformátust. Gellért Gyula esperes kifejtette, hogy a templomban "megőrződnek magyarságunk értékei, anyanyelvünk, szokásaink és hagyományaink". Balázs Dénes és Balázsné Kiss Csilla helyi lelkipásztorok mondtak köszönetet mindazoknak, akik részt vettek a renoválásban. Jövőre megkezdik a templom külső rendbetételét is. A hálaadó istentiszteletet az IKE, a kórus szolgálata, valamint a GGG Irodalmi Stúdió magyar költők istenes verseiből készült összeállítása tette emlékezetessé. /Rencz Csaba: Megújult templomba hívott a harangszó. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./"
2002. december 21.
"Megjelent Jakó Zsigmond Miskolczy Károly és Micske című könyve a Micskei Füzetek sorozat negyedik kiadványaként. A sorozatot Gavallér Lajos, a micskei református egyházközség lelkésze szerkesztette. Miskolczy Károly /1809-1870/ a helynévkutatás és helytörténetírás bihari úttörője volt. A kiadvány részletesen ismerteti Miskolczy Károly életét, aprólékosan bemutatva azokat a helytörténeti kutatásait, melyekben főleg Bihar megyei földrajzi neveket gyűjtött össze és jegyzett fel. Gyűjtötte a magyar regéket, babonákat és anekdotákat is. Elképzelt nagy munkája, Bihar megye monográfiájának és helytörténeti szervezetének leírása megvalósításában halála akadályozta meg. /Miskolczy Károly és Micske. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./"
2002. december 21.
"Fábián Imre nagyváradi író-költővel találkoztak dec. 20-án a Dacia iskola negyedikesei. Fábián Imre a Nagyszalontán töltött gyermekkori karácsonyokra emlékezett, majd kötetlenül beszélgetett a gyermekekkel. /Író-olvasó találkozó adventi hangulatban. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./"
2002. december 27.
"A Bihar megyei RMDSZ vezetőinek dec. 23-i sajtótájékoztatóján az újságírók közleményt kaptak kézhez a magyar érdekvédelmi szervezet és a Szociáldemokrata Párt megyei szervezete által aláírt protokollum teljesítéséről. A föld- és erdőtulajdonjogi bizonylatokat a megyében 90 százaléknál nagyobb arányban kiállították, az RMDSZ eseti bizottságot hozott létre a folyamat felgyorsítása érdekében. A két alakulat különböző helyi szervezetei által felvetett 37 probléma közül 28-at megoldottak, 6 ügy megoldása folyamatban van, és háromra még nem született megoldás. Az egyezmény 13 pontjából 7 teljesült. Körülbelül 75 százalékos a siker a protokollum első és hatodik pontja tekintetében; itt egyrészt a kölcsönös tájékoztatás és a döntések előtti konzultáció szerepel, másrészt a tulajdonjogi ügyek rendezése. Nagyjából 50 százalékos a teljesítés az utca- és intézménynevek cseréje kapcsán előírt kölcsönös támogatás, illetve az RMDSZ által döntéshozói tisztségekbe javasolt személyek beiktatása tekintetében. Mindössze 25%-os a teljesítés az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok restitúciójának felgyorsítása és a magyarok által is számottevő arányban lakott településeken a magyar nyelvet is ismerő rendőrök alkalmazása tekintetében. /A protokollum kitételeinek teljesítése. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 27./"
2002. december 27.
"Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában Gecse Géza budapesti újságíró, a Kossuth rádió Határok nélkül című műsorának szerkesztője bemutatta riportkötetét. Tempfli József megyés püspök a rendezvény házigazdájaként köszöntötte a megjelenteket, majd a szerző rádióriporteri és -szerkesztői munkásságát méltatta. Emlékeztetett arra, hogy Gecse Géza mind a Vasárnapi Újság, mind a Határok nélkül munkatársaként bebizonyította, hogy egyaránt odafigyel a közelmúlt történelmének magyar szempontból sorsfordító eseményeire, az összmagyarság alapvető kérdéseire és hétköznapjaira. A kárpátaljai születésű Gecse Géza magyar apától és észt anyától származik. Szülei észtországi egyetemistákként ismerkedtek meg egymással, s a szerző kilencéves korában került velük Magyarországra. /Jó hangulatú könyvbemutató. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 27./"
2002. december 28.
"Magyarremete kilencszáz lakosából mintegy ötszázan magyarok. Magyarremete történelmi múltja mintegy ezer évre tekint vissza, hisz templomának egy része még Árpád-kori. A 17. századi összeírásokban elpusztult faluként szerepelt. Egy 1886-os népszámlálás adatai szerint ekkor a településnek 905 lakosa volt, közülük 559 magyar, 309 román. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a településnek ekkor 892 lakosa volt: 542 magyar, 350 román. Az idei népszámlálás adatai még nem ismertek, rendelkezésre áll viszont a felekezeti megoszlás: református 396, ortodox 367, baptista 137. A templom falképei átalakítási munkálatok alkalmával kerültek elő a vakolat alól: Szent István, Szent Imre és Szent László képe. Lenyűgözőek a képek, melyek több mint nyolcszáz évvel ezelőtt készültek. A magyarremetei református egyházközség és templom története című kiadvány szerint fontos forrás az 1787-ben megkezdett anyakönyvek vezetése. A temetőben van az 1944. szept. 27-én kivégzett negyvenkét magyar ártatlan áldozat közös síremléke. Gergely Károly akkor nyolcéves volt. Ma így emlékszik arra, ami akkor történt. Elmondta: az egész tragédia azért következett be, mert meglőttek egy román katonát, aki belehalt sérülésébe, azt mondták, hogy a magyarok tették. Ha mindez néhány faluval odébb, mondjuk Biharrósán történt volna, senkit nem végeztek volna ki, mert ott már csak román nemzetiségűek élnek. Egyébként a lelőtt román katonát helybeli magyarok vitték a belényesi kórházba, csak sajnos az úton a kórház felé belehalt sérüléseibe. A remetei RMDSZ ma 263 tagot számlál, mindannyian fizetik a tagsági díjat, újságolta Smeták Csaba RMDSZ-elnök. A remetei gyerekek karácsonykor kántálni járnak csillagokkal. Szilveszter éjszakáján, pontban éjfélkor egy jó erős hangú férfi felmászik a templomtoronyba, elmondja az újévköszöntő verset. A falu lakosainak nagy része vagy a templom köré gyűlve hallgatja, ez most is így van. Utána egymásnak boldog új évet kívánnak. /Dérer Ferenc: A biharrósai és a mézgedi patak partján. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 28./"
2002. december 30.
"Karácsony másodnapján Tőkés László püspök Kerekes József egyházkerületi missziói előadó kíséretében látogatást tett Nagyváradon a Gutenberg utcai hajléktalanszállóban. Ferencz István, az intézmény igazgatója elmondta, hogy jelenleg átlag 40 hajléktalan talál helyet, tisztálkodási és pihenési lehetőséget. Arányaiban kétszer annyi a magyart otthontalanok száma a lakosság arányaihoz képest. /Sándor Lajos: Nem vala néki helye... = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 30./"
2002. december 30.
"Napvilágot látott dr. Péter H. Mária, a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Kar ny. adjunktusának munkája Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai címmel. A kötet utolsó fejezetében az Erdélyből származó vagy itt tevékenykedett, elhunyt, több mint 200, neves gyógyszerészről és erdélyi magyar gyógyszerész-dinasztiáról olvasható információ. /Budaházy István: Gyógyszerészet-történeti tanulmánykötet. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 30./"