Ápr. 3-án Budapesten tárgyalt a magyar, a román, a szlovák és az ukrán környezetvédelmi miniszter. A megbeszélés témája az elmúlt időszakban történt vízszennyezések okozta környezeti károk felbecslése, a helyreállítás, a megelőzés kérdése, továbbá a veszélyes tevékenységek engedélyezését és ellenőrzését szabályozó törvények, technológiai előírások szigorítása. Pepó Pál magyar és Romica Tomescu román tárcavezető közösen terjesztette elő az uniós követelményrendszerről, a társult országok szerepvállalásáról szóló tájékoztatót. A két szaktárca irányítói közös programokhoz kívánnak pénzt kérni a nemzetközi szervezetektől, elsősorban az Európai Uniótól. Romica Tomescu, a bukaresti Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium vezetője arra kérte kollégáit, hogy "a károk felbecsülésében tanúsítsanak megértést, és kerüljék el a túlzásokat". A miniszterek tanácskozásával egy időben a magyar fővárosban zajlott a Környezeti katasztrófák Közép- és Kelet-Európában című nemzetközi konferencia. A tiszai cianidszennyezést vizsgáló EU-munkabizottság elnöke, Philip Weller itt mondta el, hogy a testület jelentése ajánlásokat fog megfogalmazni az EU Bizottsága, a civil szervezetek, valamint az érintett országok számára, hogy mit tehetnek a környezeti balesetek megelőzése, illetve a keletkezett károk enyhítése érdekében. Geoff Evans, az Ausztrál Bányászati Kutatóintézet munkatársa szerint egységes, szigorúbb nemzetközi bányászati kódexet kellene létrehozni, amely nagyobb felelősségvállalásra kényszerítené a károkozó társaságokat. /Közös környezetvédelmi gondok. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./

Egyetlen szakképzett pedagógust sem érintett a létszámcsökkentéssel együtt járó tanügyi átszervezés - hangsúlyozta Miklós Mihály Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes. Ápr. 1-jétől Bihar megyében 375-tel kevesebb a tanügyi állás. Azt, hogy melyik tanintézetben milyen beosztást tudnak felszámolni, az iskolaigazgatóknak kellett meghatározniuk. Nemcsak pedagógusi, hanem kisegítő és adminisztrációs munkát végző személyeket is elbocsátottak. Miklós Mihály elmondta: osztályokat kellett összevonni, és több olyan óvoda van, ahol csak kétnaponként várják a gyerekeket - az óvónő ugyanis félmunkaidős lett. A minisztérium nem fogadta el az első alkalommal felküldött listát, amelyen 375 helyett csupán 168 megszüntetendő állás szerepelt. Áprilistól viszont 375 fizetésnyi pénzzel kevesebbet küldenek Bukarestből. A pedagógusok érdekvédelmi szervezetének vezetője nem értett egyet a tanfelügyelőség ez ügyben tett lépésével. - Valószínűleg ősszel újabb beosztások megszüntetését kéri majd a minisztérium. /Kulcsár Andrea: Tanügy. Szeptembertől újabb változások. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./

"A magyarországi sajtóviszonyok tanulmányozása céljával töltött egy hetet Budapesten a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium nappali tagozatának húsz hallgatója. A hallgatókat fogadta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke is, aki válaszolt kérdéseikre. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében Wisinger István elnök beszélt a magyar sajtóviszonyokról, a két országos napilap, a Magyar Nemzet és a Napi Magyarország közelgő fúziójáról. A hallgatók jártak az Országházban is, megtekinthették a Szent Koronát. "Kiemelkedő momentum minden évben a Népszabadság felkeresése" - olvasható a beszámolóban. Fogadta a hallgatókat Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke is. /(szűcs): Sajtóközelben Budapesten. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./"

A kolozsvári központú Romániai Máltai Segélyszolgálat új vezetősége hatékonyan tevékenykedik. A decemberi tisztújítás óta most először, április 1-jén és 2-án Kolozsváron találkoztak a segélyszolgálat területi vezetői. Kiderült, hogy vannak kitűnően működő csoportok, de vannak rossz tapasztalatok is. Bukarestben a máltai csoport gyakorlatilag feloszlott. Most főleg az ország más területeiről származó, Bukarestben tanuló tagok segítségével fogják újraszervezni a munkát. /Dr. Földes László, a nagyváradi kirendeltség vezetője: A Romániai Máltai Segélyszolgálat rendezi sorait. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./

"A magyar állam folyamatosan üldözi és megalázza a magyarországi románokat, akiknek önkormányzata csak papíron létezik. A magyarországi nemzeti kisebbségek jogait nem tartják tiszteletben" - jelentette ki Sofronie Drincec gyulai román ortodox püspök. A Magyarországon tavaly létrehozott román ortodox püspökség feje a nagyszebeni Gozsdu Alapítvány hétvégi közgyűlésén bírálta rendkívül keményen a magyar kormányt. A püspök beszédét a Curierul National bukaresti napilap is ismertette. A püspök szerint a magyar állam ellenségesen és arrogánsan viseltetik a magyarországi románokkal szemben. Ennek példájaként említette, hogy többször kért találkozót Orbán Viktor miniszterelnöktől, de a találkozás lehetősége helyett azt a választ kapta, hogy "jobb lenne, ha a román állam úgy kezelné a romániai magyar kisebbség helyzetét, ahogy a magyar állam a magyarországi román közösség gondjait megoldotta". A püspök hozzátette, hogy arról is úgymond kioktatták: egyházi ember lévén ne avatkozzon világi kérdésekbe. Ezt a választ akkor kapta, amikor arra akarta felhívni a magyar illetékesek figyelmét, hogy az ottani románságot az eltűnés veszélye fenyegeti, mert a magyar állam "burkoltan az asszimiláció és a megfélemlítés politikáját folytatja" velük szemben. A főpap példaként említette a magyarországi Nicolae Balcescu Román Középiskola helyzetét. Mint mondta, a tanintézet csak a nevében román, mindent magyar nyelven tanítanak, a románt idegen nyelvként oktatják. Sofronie szerint a magyarországi román ortodox egyház drámai helyzetben van. "A romániai magyarok jogaiból minden esetben ügyet csinálnak. Miért nem csinálnak ügyet a magyarországi románok ügyéből is?" - tette fel a kérdést az ortodox püspök. /Üldözik a magyarországi románokat?! A gyulai ortodox püspök vádjai. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./ Értetlenül áll Orbán Viktor miniszterelnök egyházügyi tanácsadója, Balogh Zoltán a gyulai román ortodox püspök nyilatkozata előtt. Balogh Zoltán hangsúlyozta, hogy a püspökkel jó személyes kapcsolatokat ápol, és "kedves hangú leveleket váltanak egymással". Sofronie valóban többször jelezte, hogy kevesli az egyháza számára juttatott állami támogatást, de a gyulai román ortodox püspökség messze az arányszámai fölött részesül a támogatásból. A tanácsadó cáfolta, hogy amikor az ortodox püspök személyes találkozót kért Orbán Viktortól, azt a választ kapta: jobb lenne, ha a román állam úgy kezelné a romániai magyar kisebbség helyzetét, ahogy a magyar állam a magyarországi román közösség gondjait megoldotta. A tanácsadó hozzátette: reméli, az ominózus nyilatkozat félreértésen alapul. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./

Gyengülhet Románia tárgyalási pozíciója a NATO-csatlakozással kapcsolatos egyeztetéseken, ha újra Ion Iliescu és pártja kerül hatalomra - nyilatkozta ápr. 3-án a BBC-nek Jonathan Eyal. A londoni székhelyű Stratégiai Tudományok Királyi Kutatóintézetének igazgatója ugyanúgy óvott a román exállamfő visszatérésétől, mint néhány nappal ezelőtt két amerikai kongresszusi tag. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja reagált erre: Radu Timofte szenátor azt állította, hogy Eyal Emil Constantinescu államfő választási ügynöke. /Újabb figyelmeztetések Nyugatról. Iliescuval a NATO-ból is kimaradunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./

A Határ Menti Bihari Települések Területfejlesztési Társulása a biharkeresztesi III. Határ Menti Kiállítás és Vásár előkészítésében vesz részt. A vásárt április 14-én délelőtt tíz órakor Torgyán József miniszter, az expó fővédnöke nyitja meg Biharkeresztesen. Az első napon A magyar-román határ menti gazdasági együttműködés aktuális kérdései címmel tartanak szemináriumot, majd a magyarországi és a romániai gazdakörök konferenciája kezdődik. A vásár idején bemutatkozik az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei osztálya. /Biharkeresztes: kétnapos határ menti vásár. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./

Ápr. 4-én a Legfelsőbb Bíróság döntött: megalapítható a Petőfi-Schiller Tudományegyetem. A testület helyt adott a kormány fellebbezésének. Előzőleg a bukaresti Fellebbviteli Bíróság elfogadta a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és a Román Nemzeti Egységpárt által megfogalmazott kifogásokat, és úgy ítélte meg, hogy a tanintézet megalapítása törvénytelen lenne. /(-halmi): Mégis lesz Petőfi-Schiller? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./ Kötő József oktatási államtitkár szerint a Legfelsőbb Bíróság határozata politikailag fontos döntés. Ebben a helyzetben újra kell elemezni a tennivalókat, a kérdést meg kell beszélni az illetékes szakemberekkel, civil szervezetekkel, egyesületekkel és alapítványokkal, és ennek értelmében kell majd tovább lépni. Az ápr. 5-i román sajtó állítása szerint a magyar-német nyelvű egyetem valószínűleg Kolozsváron működne. Alexandru Lapusan Kolozs megyei RTDP-s képviselő kijelentette: gyanakvással fogadja a Petőfi-Schiller egyetem létrehozásának gondolatát, pártja csupán alapos tájékozódás után hozza majd nyilvánosságra hivatalos álláspontját ebben a kérdésben. Ioan Gavra Kolozs megyei RNEP-es képviselő meggyőződése, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése ellenére a Petőfi-Schiller mégsem hozható létre. /Újra kell elemezni a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem ügyét - véli Kötő József oktatási államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében üdvözölte a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) megalakulását. A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által aláírt közlemény leszögezte: egyetértenek az ifjúsági találkozón elhangzottakkal, miszerint a Magyarországon tanulni vágyó határon túli magyar fiataloknak ösztöndíjszerződésben kell vállalniuk, hogy tanulmányaik végeztével hazatérnek szülőföldjükre. A közlemény szerint jelenleg 3300 erdélyi középiskolás tanul Magyarországon. Ez nagymértékben veszélyezteti az erdélyi magyarság megmaradásának esélyeit. A fent említett diákok jó része magyarországi felekezeti iskolákban tanul, annak ellenére, hogy "hazai magyar középiskolai oktatásunk a jelen helyzetben biztosítottnak és kielégítőnek tekinthető." "Miért harcolunk az anyanyelvű oktatásért, illetve magyar iskoláink helyreállításáért idehaza, ha közben éppen saját diákjainak - és szüleik - hagynak cserben bennünket?!" - fogalmaz a közlemény. Egyes létszámhiánnyal küszködő anyaországi iskolák "valóságos fejvadászatot folytatnak" a Kárpát-medence térségében élő magyar fiatalokért. Az egyházkerület levélben kérte a magyar Közoktatási Minisztériumot, a Magyarországi Református Egyház Zsinatát és egyházkerületeit, hogy vizsgálják ki az ügyet. /Kinek érdeke a diákimport? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./"

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemnek az 1999 májusában Torre-Pellicében tartott Akadémiai Napok alkalmával megfogalmazott kezdeményezése szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói 2000. január 15-én megalakították Marosvásárhelyen az EMPSZ Erdélyi Körét, mint a Bázelben bejegyzett egyesület fiókszervezetét. A Kör alapvető célkitűzése az európai protestáns szellemiség folyamatos itthoni érvényesítése, a párbeszédet szorgalmazó szabadegyetemi magatartás összeegyeztetése a több száz éves transzilván tolerancia máig élő hagyományaival. A Kör a politikai és egyházi választóvonalak fölé kíván emelkedni. Tagsága nyitott minden erdélyi magyar értelmiségi előtt, aki ezeket az elveket magáénak vallja és az EPMSZ Erdélyi Köre munkájában cselekvően kíván részt venni. Ápr. 8-9-én az Erdélyi Kör megtartotta első találkozóját, melynek témája Az erdélyi magyar felsőoktatás múltja, jelene és jövendője volt. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott. A Kör találkozóit féléves gyakorisággal fogja megtartani. A fenti közlemény aláírói: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, Gálfalviné Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, Mezei Sándor, B. Nagy Veronka, Pásztori Kupán István, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veres-Kovács Attila. /Az EMPSZ Erdélyi Köre. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./

"Ápr. 11-én a képviselőházban megszavazták azt az egyeztető jelentést, amely az államtitok törvényének alsó-, illetve felsőházi szövegváltozatai alapján készült. A legnagyobb vita azon cikkely kapcsán alakult ki, amely szerint az a személy, aki munkahelyén tudomást szerez az államtitok megsértéséről, köteles az esetet azonnal jelenteni az intézmény vezetőjének. A kitétel megszavazása után Serban Radulescu Zoner liberális honatya kijelentette: a képviselőház ezzel a vokssal törvényesítette a besúgást. Az "értesített" intézményvezető ugyanis köteles azonnal jelentést tenni a Román Hírszerző Szolgálatnak. Ezt a cikkelyt az RMDSZ-es képviselők nem szavazták meg, emellett pedig megpróbálták - sikertelenül - szűkíteni azt a listát, amely a szolgálati titoknak minősített információkat sorolja fel. Elképzelhető, hogy a végső szavazás előtt koalíciós egyeztetés lesz a vitás kérdésben. Ha erre nem kerül sor, és a Szenátus is elfogadja az egyeztető bizottság jelentését, a jogszabály az elnökhöz kerül. Nem hivatalos információk szerint Emil Constantinescu negatív jelzéseket kapott külföldről a tervezet kapcsán, tehát az sem kizárt, hogy az államfő visszaküldi a törvényt a parlamentnek. /Vissza a besúgó társadalomhoz? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./"

Ápr. 12-13-án Magyarság a médiában - Magyar médiastratégia címmel tartja Budapesten második szaktanácskozását a Magyarország 2000 konferenciasorozat. A szervezők a Határon Túli magyarok Hivatala és az Országos Rádió és Televízió Testület. A rendezvényre több mint száz magyarországi és külhoni (kárpát-medencei, nyugati) magyar médiaszakember vesz részt. A szaktanácskozást Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitja meg, vitaindító előadást tart Borókai Gábor kormányszóvivő, Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár és Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. - Tallózás a konferencia témáiból: Nemzet és média - Helyi és körzeti (közösségi) regionális rádiózás és televíziózás a tengeren túl és a Kárpát-medencében - Műsorpolitika, figyelemmel a határon túli magyarság szükségleteire, igényeire - A határon túli magyar médiaműhelyek integrálódásának lehetőségei - Új médiatechnikák - Kitekintés - Magyar rádió- és tévéadások külföldre stb. Előadást tartanak a legfontosabb, médiával foglalkozó intézmények képviselői (Országos Rádió és Televízió testület, MTV, Magyar Rádió, Duna TV, Antenna Hungária, Nemzetközi Hírközlés és Informatikai Tanács). A külhoni magyarság médiaszakemberei 16 országból (Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Franciaország, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Kárpátalja, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Szlovákia, Uruguay, Vatikán) érkeznek. Első ízben megvitatásra a határon túli magyar nyelvű elektronikus média működése nemzetstratégiai szempontból. A szervezők szándéka, hogy a magyarországi és a határon túli magyar médiaműhelyek hatékonyabb együttműködése révén intézményesüljön a szakmai tapasztalatcsere. A szaktanácskozás előadásaiból kötetet szándékoznak készíteni. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarság a médiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12.Magyarság a médiában - magyar médiastratégia elnevezéssel kétnapos konferenciát tartottak Budapesten, az Agro Szállodában. A rendezők mintegy 100 szakembert hívtak meg a határon túli magyar elektronikus sajtó működését nemzetstratégiai szempontból vizsgáló megbeszélésre. Romániából több vendég is érkezett az eseményre, mint például Boros Zoltán, a Román TV magyar adásának főszerkesztője, Csép Sándor és Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, illetve ügyvezető elnöke, Baranyi László, a temesvári rádió munkatársa. Szabó Tibor, a HTMH elnöke megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a nemzeti hírszolgáltatásnak eddig nem alakult ki az a formája, amely egységbe tudná kovácsolni a magyarságot. A Kárpát-medencei hírszolgáltatásnak a nemzet integritását kell szolgálnia. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára vitaindítójában hangsúlyozta: a nemzeti nyelv megőrzése igazán fontossá az információs társadalom küszöbén válik. Szenes Andrea, a Magyar Televízió alelnöke szükségesnek tartotta olyan műsorok készítését, amelyeket a környező országokban egy időben, de más nyelven sugározhatnának. Boros Zoltán azt kifogásolta, hogy a magyarországi média még mindig bizalmatlan a romániai magyar újságírókkal, televíziós műhelyekkel szemben. Szerinte a magyar közszolgálati tévéknek támogatniuk kellene a határon túli magyar műhelyeket. Szorgalmazta, hogy az előre elkészített műsorok mellett készüljenek körkapcsolásos adások a határon túli stúdiók közreműködésével. Boros úgy vélte, hogy nemzeti médiafejlesztési alapot kellene létrehozni a közös staratégia hatékonyabb érvényesítésére. /Hatékonyabb Kárpát-mendecei hírszolgáltatást. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

"A Crisana /Nagyvárad/ ápr. 13-i száma egész oldalt szentelt a római katolikus püspöki rezidencia ügyének Ütközet a Barokk Palotáért címen. Ebben diverziónak nevezte azt, hogy az egyház visszaigényli régi püspöki székhelyét. A cikk szerint az egyház "elfelejtette", mennyire jóindulatú volt a totalitárius román állam akkor, amikor nem fosztotta meg az egyházat a tulajdonjogától. Továbbá az állam valamennyi állampolgárának az érdekét szolgálta, amikor megmentette a pusztulástól ezt a műemléket. A Crisana című lap keres az alperes román állam számára "újabb tanúkat, akik cáfolni tudják mindazt, ami ellen a felperes tiltakozik, akik bizonyíthatják a valóságot". A lap szerint el kell húzni a pert a választások utánig. /Szilágyi Aladár: Totalitárius, de jóhiszemű. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./"

A Magyar Egészségügyi Társaság (MET) és az Ecclesia Mater Alapítvány szakmai találkozót szervezett orvosoknak és más egészségügyi dolgozóknak április 7-8-án Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A rendezvényen 120 bihari, aradi, szatmári résztvevő hallgatta meg a hazai és magyarországi előadókat. Dr. Takács Gáspár /Budapest/ pszichiáter az erkölcs- és értékválságról, a lelki bántalmakról beszélt. Népbetegség a depresszió, mondta. Magyarországon a felnőtt lakosság egynegyede szenved ebben a betegségben, 60 százaléka pedig gyakran kimerült. A depressziót az értékválság, a negatív gondolkodás jelzi. A magyar ember kishitű, fejtette ki. Állandóan panaszkodik, szorong. Ilyenkor az érzelmi világa beszűkül, sértődékennyé válik, nem tudja kimutatni a szeretetét, összpontosítási zavarai vannak, túlzottan ingerlékeny lesz, fél az ismeretlentől. /K. Fekete Ildikó: Orvosok tanulhattak egymástól Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

Orbán Viktor miniszterelnök bukaresti látogatásának előestéjén, ápr. 13-án román pártok és kulturális szervezetek tüntetést szerveztek Sepsiszentgyörgyön a város magyar nemzetiségű vezetői ellen. Ezzel egy időben a legnagyobb ellenzéki párt azt követelte, hogy a román nemzetbiztonságért felelős szervek azonnal vizsgálják ki Hargita és Kovászna megyében a helyi közigazgatásban dolgozó magyar nemzetiségűek tevékenységét. Sepsiszentgyörgyön mintegy félezer román tüntetett a város magyar nemzetiségű polgármestere, Albert Álmos ellen. A megye minden részéről Sepsiszentgyörgyre szállított tömeg ortodox egyházi zászlók és román nemzeti lobogók alatt román nacionalista jelszavakat skandálva vonult a városi tanács épülete elé. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./ Sepsiszentgyörgy főterén, románok kulturális-felekezeti egyesületeik, ligáik felhívására tüntettek a helyi román etnikumot ért állítólagos "sérelmeiknek" ellen. Tizenöt pontba foglalt, memorandumnak titulált követelés-listájukat át is adták Albert Álmos polgármesternek. Lehetetlen volt nem észlelni a tüntetés célzatosságát, politikai töltetét. A két etnikum együttélésének megbontásában érdekelt erők léptek színre. Az itt élők többsége által használt nyelv, a magyar nyelv közigazgatásból való mellőzéséért és a magyar egyetem létesítése ellen tiltakoztak. /(Flóra Gábor): Ki emel falat Háromszéken? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Az RMDSZ megbízásából az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja által március második felében készített közvélemény-kutatás átfogó módon térképezte fel a romániai magyarság helyzetét, elvárásait, politikai opcióit stb. A reprezentatív adatok szerint a romániai magyarok több mint 90 százaléka azt nyilatkozta, hogy részt venne a parlamenti választásokon. Az RMDSZ támogatottsága a romániai magyarság körében meghaladja a 94 százalékot, ugyanakkor egyetlen más alakulat sem kapott több mint 2 százalékos támogatottságot. Az elnökválasztás tekintetében 31,8 százalék azt nyilatkozta, hogy nem tudja, kire voksolna, vagy hogy nem megy el voksolni, Emil Constantinescu 43,6 százalékot kapott, Teodor Melescanu 6,4 százalékot, más jelöltek pedig jelentéktelen töredékeket. Arra, hogy az RMDSZ az elnökválasztáson indítson saját jelölte, 75,4 százalék igennel válaszolt, 9,4 százalék nemmel, 15,2 százalék pedig vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni. A kérdezőbiztosok kérésére megneveztek három olyan RMDSZ-es/romániai magyar politikust, akiben megbíznak. Az összesítés után a következő lista alakult ki: Frunda György (51,9%), Markó Béla (45,6%), Tőkés László (36,9%), Verestóy Attila (19,5%), Kincses Előd (6,8%), Takács Csaba (6,0%), Hajdú Gábor (4,1%), Eckstein Kovács Péter (3,3%), Tokay György (2,7%), Borbély László (2,1%), Király Károly (1,7%), Asztalos Ferenc (1,6%), Toró T. Tibor (1,6%), Bárányi Ferenc (1,4%), Csapó I. József (1,4%), Katona Ádám (1,4%). - A szavazók elvárásainak az RMDSZ-es képviselők és szenátorok nagyobb mértékben feleltek meg idén márciusban, mint tavaly februárban. A megkérdezettek 6,2 százaléka úgy érzi, hogy az a honatya, akinek mandátumát támogatta voksával, teljes mértékben megfelelt az elvárásainak, 42,3 százaléka pedig úgy, hogy részben megfelelt. /Wagner István: Felmérés a romániai magyarság körében. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

Az író, költő, újságíró Erőss Attila (sz. Küküllővár, 1925.) megtapasztalhatta szűkebb környezete, Marosvásárhely magyarságának fokozatos térvesztését és hősies helytállását is az ellene szervezett gyilkos pogromban. Írásművészetének (vers, regény, novella, dráma, publicisztika) alaphangját a kisebbségi léthelyzetből fakadó életélmények adják meg, tematikáját pedig egy etnikai közösség törvényileg szentesített kényszerű sorshelyzete határozza meg. Aniszi Kálmán megjegyezte, hogy találkozott Erdélyben olyan "dalnokkal" is, aki a közösség szolgálatának még a gondolatától is idegenkedett, mondván: A költő egyedüli feladata esztétikai értékek teremtése. Ez általában és elvileg igaz. Súlyos kisebbségi viszonyok közt azonban az apolitikusság köpönyegét magára öltő magatartás erkölcsi csököttségre vall, feltéve, ha az illető ahhoz az etnikai kisebbséghez tartozónak tekinti és hirdeti magát, amelynek szakadatlan, konok harcot kell vívnia nemcsak szellemi értékeinek a megőrzéséért, hanem már-már a megmaradásért is. Erőss Attila az erdélyi sorsköltészet legjobbjainak nyomdokain haladva számon kérő, vádló és ostorozó. Legújabb verseskötetének /Erőss Attila: Remények bölcsője, álmok temetője, Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 1999/ java termésére is a tetemrehívás jellemző. - Láng Gusztáv irodalomtörténész szerint a transzilvanizmus fő kifejezési területe a lírai költészet volt. Erőss Attila sorsközösségből sarjadó költői jeremiádjai, féltő pörölései olyan művészi állásfoglalásba sűrűsödnek, amely nemcsak az országhatárokig terjed, hanem - az európai humánum szelleméhez igazodva - a Kárpát-medence egész magyarságát érinti. /Aniszi Kálmán: A sorsköltészet felelőssége. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

Kovács Béla rektor a Partiumi Keresztény Egyetem /Nagyvárad/ akkreditálási folyamatáról elmondta, hogy az akkreditációs bizottság elnöke januárban személyesen tájékozódott és megígérte, talán március elejére befejeződik a munka. Március elején a jogi bizottság elnöknőjével még egyszer tárgyalt, aki jelezte, egy módosítást kér: az új akkreditációs törvény szerint egy román nyelvű szak is induljon, akár magyar nyelvű szakkal párosítva. Március 31-én a húsztagú bizottság kérte a román szak indítását. Úgy döntöttek, hogy mivel van egy akkreditált német tannyelvű vallástanár szak, az a megoldás, hogy a németet megtartják főszaknak, és párosítják román mellékszakkal. Ezután a minisztériumi jogtanácsos megismételte, hogy neki nincs más igénye. Kovács Béla elmondta: március 16-án a bővített rektori tanács úgy határozott, hogy a meglévő öt mellett négy új szakkal próbálnak indulni. Első helyen van az ún. vidékfejlesztés menedzselése. Ezenkívül elektrotechnikában hasznosítható menedzselési szak, négyéves közigazgatási szak, továbbá német-román szak lesz. /Haraji Tóth Hajnal: Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 20./

"Az egyik bukaresti napilap egész oldalas, számos felvétellel illusztrált riportot közölt négy Medgyes környéki település - Baráthely, Bólya, Bürkös és Szászmuzsna - kastélyainak és templomerődjeinek katasztrofális állapotáról. Azonban a riport szerzője még ezt a tragikus témát sem képes vaskos történelemhamisítás nélkül tálalni, ismertette az írást Szilágyi Aladár. A riporter ugyanis eredeti román kultúráról írt, ide telepítették azután a szászokat. "A 12-15. század közötti időszakban a szászok a románokkal együtt számos várat és templomerődöt emeltek, amelyek ma is valósággal behálózzák a vidéket." Szilágyi megjegyezte, hogy mindehhez a magyaroknak is "volt némi közük". /Szilágyi Aladár: Kik építették, kik rombolták. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 20./"

A 44 éves Deák Árpád szobrászművészt inkább páccal festett grafikái révén ismerhette meg a nagyváradi közönség. A városháza homlokzatának szobrait is restaurálta a közelmúltban. Felsorolta legfontosabb munkáit. Nagykárolyból érkezett felkérésre elkészítette Károli Gáspár bibliafordító félalakos bronzszobrát, melyet a református templom kertjében állítottak fel, majd - ugyancsak a városnak - Kaffka Margit írónő szobrát. Megmintázta a nagyváradi Szent László-templom kapujában látható hat domborművet a Szent László-legendáról. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium /Nagyvárad/ kapualjában és az Arad megyei Ágyán, Olosz Lajos költő emlékházának falán is van egy-egy domborműve. Legutóbb Hollósy Simon festőnek a portréját mintázta meg, a művész máramarosszigeti temetőben levő síremlékére. /Gittai István: A szobrász a jó öreg mestereket hiányolja. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 20./

"Ápr. 20-án a Napkelte című reggeli budapesti televízió műsorban (ATV - Nap TV) a Kinn, padon rovat meghívottjaként Szőcs Géza, a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja azokra a vádakra válaszolt, amelyeket egy néhány nappal korábbi Népszabadság-cikk tartalmazott. Az írás az RMDSZ korábbi főtitkárának állítólagos elszámolatlan pénzügyeit firtatta. Szőcs dokumentumokat vitt magával a stúdióba, azt állítva, hogy az ellene felmerült összes vádat tételesen cáfolni tudja. A beszélgetés utolsó perceiben kijelentette: tudomása szerint a romániai magyar közélet általa meg nem nevezett jelenlegi vezetői forintban kifejezett százmilliók, milliárdok elszámolásával adósak. Javasolta, hogy a magyar parlamenti pártok, valamint a sajtó bevonásával alakuljon bizottság, amely a helyszínen tájékozódjon az erdélyi vezetők visszaéléseiről. Nagyváradon járt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki a Bihari Napló kérésére kifejtette véleményét Szőcs Géza fenti állításáról: " Tudomásom szerint egy erdélyi magyar politikusnak vannak a nyilvánosság által is jól ismert elszámolási gondjai. Ez maga a megszólaló, Szőcs Géza. Én másról, akinek ilyen problémái lennének, nem tudok." Elmondta, hogy 1993 óta szabályozott, áttekinthető, az SZKT tagjai által ellenőrzött költségvetési rendszert építettek ki. Az alapítványi pályázati rendszert erdélyi szaktestületekben bonyolítják le. Ezek felhívásait és eredményeit a sajtóban közzéteszik, minden nyilvános és áttekinthető. /(Szűcs): Szőcs vádol, Markó válaszol. Hol gurulnak a forintmilliók? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./"

A képviselők és szenátorok ápr. 20-án sem tartották magukat ahhoz, amit vállaltak, így Romániának továbbra sincs a parlament által elfogadott költségvetése az idei évre. Egy órával a gyűlés megkezdése után a törvényhozó testület már nem volt határozatképes. A kvórumhiány miatt berekesztett vitát leghamarabb jövő héten lehet folytatni. /Nemcsak Remes, az egész ország vesztett. Tegnap is lógtak a honatyák. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./

Nagyváradi versantológia utoljára 1989 őszén jelent meg - Gyakorlótér címmel -, amelyet ugyanaz a Nikolits Árpád szerkesztett, aki az ápr. 21-én a Tibor Ernő Galériában bemutatásra kerülő Fekete Madonnák című versantológiát is tető alá hozta. Akkor hét költő, most hat költőnő verseit válogatta egy kötetbe. Ugyanezen az esten ismerhetik meg az érdeklődők Nikolits Árpád legújabb saját művét, Útkereszteződések című riportkötetét. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./

A múlt héten Hegyközcsatár, Szalárd és a magyarországi Bedő polgármestere szerződést írt alá arról, hogy megalakítják a Bed-Sal-Cet Rt.-t. A részvénytársaságot be is jegyezték, és a Berettyó- és Hegyköz-menti agrárprogram megvalósítását tűzték ki fő célul. Az rt. megpályázta a Sapard egyik programját, s bár válasz még nem érkezett, számítanak arra, hogy jelentős támogatást kapnak. Ősztől a hegyközi és a szalárdi emberek földjeit szeretnék bérbe venni és megmunkálni. A haszon tíz százaléka a tulajdonost illeti majd meg. A román és a magyar kormány is támogatásáról biztosította a társaságot. /Határ menti agrárprogram. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./

"Nagyszalontán az Elméleti Középiskola (korábban Arany János Gimnázium) igazgatója, Ioan Herdean egyezségre jutott az aradi székhelyű Vasile Goldis Egyetem vezetőivel. A két fél elhatározta, hogy Nagyszalontán az aradiak kihelyezett tagozatot működtetnek. Ennek értelmében már az ősztől "egyetemi várossá" léphet elő a település. Két levelező szakot indítanak szeptembertől, 50 jogászt és 50 közgazdászt képeznek majd. Ezzel egy időben létrehoznak egy távoktatási rendszerben működő tanítóképző kollégiumot, 40 helyet román, 30-at magyar anyanyelvűeknek hirdetnek meg. /Egyeteme lesz Szalontának. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./"

Ápr. 29-én szentelték fel a Caritas Catolica által működtetett várad-szőlősi Szent Márton idősek otthonát. Az 1995-ben megnyílt intézmény szűkösnek bizonyult, szükséges volt a bővítése. Az öregek otthonával sok szegény rászorultan tudunk segíteni - mondta Tempfli József megyés püspök. - Jelenleg 21 lakója van az otthonnak. /K. Fekete Ildikó: Érezniük kell: szeretet veszi körül őket. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 3./

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke máj. 5-én Kolozsváron a II. Civil Fórumon tartott előadásában többek között elmondta, hogy a napokban megnyílt a forrás az erdélyi magyar alapítványi egyetem számára. Szabó Tibor a Bihari Naplónak nyilatkozva kifejtette: komoly esély van arra, hogy az alapítvány által kiírt pályázatok alapján néhány képzési formát már a következő tanévtől elindítsanak. Szükségesnek tartja, hogy az egyetem központját meg tudják alapozni. "Egyfajta kommunikációs központról van szó, ahonnan az egész egyetemi struktúrát mozgatni, irányítani lehet, illetve a könyvtár alapjairól." Az egyetemnek az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány lesz a gazdája. Ez egy világi egyetem, amely fölött az erkölcsi védnökséget és felelősséget az erdélyi magyar egyházak vállalják. - A státustörvény az előkészítés fázisában van. A szakértői bizottságokban sikerült megfogalmazni a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénynek azokat az elemeit, amelyek szabályozást kell hogy tartalmazzanak erre a jogviszonyra vonatkozóan. "Ezek az elemek a munkavállalásra vonatkoznak, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokra, az oktatás területére, egyéb magyarországi kedvezményekre, beleértve az utazási, a diák- és a pedagóguskedvezményeket is." /Wagner István: Egyetemügy és státustörvény.= Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./

"Máj. 5-6-án zajlott Kolozsváron a II. Civil Fórum, amelyen a hazai magyar nem kormányzati szervezetek - egyesületek, alapítványok - több mint kétszáz képviselője hallgatott meg előadásokat, illetve cserélt eszmét a szakterületükkel foglalkozó szekcióüléseken vagy kötetlen módon. Az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért (AEMCSZ) rendezésében megtartott fórum ülésein hazai és magyarországi szakemberek értekeztek a civil szféra feladatairól, lehetőségeiről, társadalmi szerepéről. A szervező alapítvány elnöke, Somai József zárszavában kijelentette: "Érezzük, hogy ezt a második fórumot is meg kellett tartani, a hagyomány folytatódni is fog, de alapítványunk elsőrendű feladata az, hogy az információszerzésben és -továbbításban, a kapcsolatteremtésben és az együttműködés kialakításában a napi tevékenység szintjén segítsük a hazai magyar civil szervezeteket." A rendezvény címében is megfogalmazott hosszú távú cél - A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben - a két nap alatt egy kicsit közelebb került. /Wagner István: Erdélyi magyar civil szervezetek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./ A Civil Fórumon Bustya Dezső református püspök-helyettes beszédében a jövőépítéshez elengedhetetlen irányváltásra hívta fel a figyelmet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke a polgári társadalomnak az utóbbi években tapasztalt önépítkező igyekezetéről, az anyaországgal való természetes kapcsolatok kialakításáról beszélt. A civil társadalom kezdeményezőként lép fel és ennek kiegészítése a mindenkori magyar kormány feladata. Anyagi támogatást a magyar állami költségvetés és az utóbbi időben megélénkülést mutató gazdasági, illetve civil szerveződések nyújtanak. Mindenképpen hosszú távú befektetésekről van szó. Az Illyés Közalapítvány 1999-ben, az előző évhez képest, 50 %-os költségvetésnövekedést ért el: 820 millió forinttal gazdálkodott (nagyjából ennyi jut az idei esztendőre is), 47 %-ban infrastruktúrára, 53 %-ban pedig intézményfejlesztésre költekezett. A tavaly beküldött háromezer pályázat közül 1300-1400 részesült pozitív elbírálásban. Az Új Kézfogás Közalapítvány 1999-ben 300 millió forinttal gazdálkodhatott. Az Apáczai Közalapítvány tavaly 500, idén 700 millió forint fölött rendelkezik, és célja, hogy az oktatási rendszer megerősítésével az itteni fiatalokat a szülőföldön való maradásra serkentse. Szabó Tibor szeptembertől a 100 millió forintnyi ösztöndíjalapnak a szülőföldön való hasznosítását helyezte kilátásba. A II. Civil Fórum gazdasági, ifjúsági, műemlékvédelmi, művelődési, oktatási, szociális, tudományos és környezetvédelmi szekcióülésekkel folytatódott. /Ördög I. Béla: II. Civil Fórum 2000. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ Új társadalmi folyóirat a Civil Fórum látott napvilágot, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványaként. A lap célja tájékoztatást nyújtani a nemkormányzati szervezeteknek a szférát érintő kérdésekről, pályázatokról, a kapcsolattartás segítése. Az I. évfolyam 0. számában a következőket olvashatjuk: Civil szervezetek tavasza (Somai József); Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány bemutatása (Egri István); II. Civil Fórum 2000: A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben; Hogyan jegyezzünk be egy alapítványt vagy egyesületet (Somai László József); A civil szervezetek pénzügyi felelőssége (Imecs Veronka); Aktuális pályázati lehetőségek (Tőkés Gyöngyvér). /Civilfórum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"

Tavaly október óta immár másodjára szervezett gyermekgyógyászati előadás-sorozatot a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat romániai szervezete, a magyarországival és németországival közösen. Nagyváradon mintegy harminc orvos és egyetemista gyűlt össze a Gyermekkórház előadótermében, ahol dr. Bárányi Ferenc, a szervezet romániai elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. /Gyermekgyógyászok találkoztak. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./

Máj. 6-án világhírű nyíregyházi Cantemus kórus fellépett Nagyváradon az anyagcserezavarban szenvedő gyerekek megsegítését célzó jótékonysági koncerten, a Bazilikában. /Gittai István: Hetvenkét dalnok éneke a Bazilikában. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./