Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1999. november 10.
A kormány meghátrált, engedett a brassói tüntetők követelései egy részének. Brassóban komoly rendzavarásokkal járó tüntetések zajlottak, amelyek során a Roman üzem dolgozói a prefektúra épületébe is behatoltak, s ott rongáltak. A kormány könnyít a Roman Rt. helyzetén. Az állami költségvetési tartozását úgy is leróhatja az üzem, hogy 180 új kamiont szállít a védelmi tárcának és 240-et a belügynek. 2000. január 1-jétől a gyár minden járműgyártáshoz szükséges kelléket vámmentesen hozhat be. /(-halmi): Megint meghátrált a kormány. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 10./
1999. november 10.
Nov. 9-én Szovátán letették az első unitárius templom alapkövét. Jelenleg Szovátán 165 unitárius él, istentiszteletet kéthetenként tartanak a helyi református templomban. Az építkezést a hívek adományaiból kezdték meg, s reményeik szerint egy amerikai testvérgyülekezet támogatni fogja őket. /Simon Virág: Unitárius templom alapkövét helyezték el Szovátán. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 10./
1999. november 11.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnök a nov. 11-én kezdődő a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésével kapcsolatos elvárásairól nyilatkozott. Számára ellentmondásosnak tűnik Magyarország és a Kárpát-medencei magyarság pillanatnyi viszonya. Miközben a Vajdaságban reális esély adódott az autonómia valamilyen formában történő közeljövőbeni bevezetésére, az ottani magyar politikai erők nem tudnak egyezségre jutni e kérdésben. Úgy tűnik, hogy a magyar kormány elkötelezettebb a délvidéki magyarság eredeti célkitűzései iránt, mint maguk az érintettek. Más-más törésvonalak mentén hasonló megoszlást észlel például Erdélyben is. A MÁÉRT-nak meg kellene állítania a különböző ellentétek kiéleződését. Az egyetem ügyében a kétmilliárd forintos támogatási előirányzattal kapcsolatban különféle ellentétek észlelhetők. A tanácskozáson kiemelt fontosságú téma lesz a határon túli magyarság különleges jogállásának kérdése. /Rais W. István: Ne élezzük ki az ellentéteket. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./
1999. november 11.
"A budapesti Szent László Alapítvány adományaként két új géppel bővült nemrég a nagyváradi Szenczi Kertész Ábrahám Nyomda. A fejlesztés lehetővé teszi az egyházi sajtó bővülését, melynek része, hogy a Harangszó című gyülekezeti lapot az egyház immár saját eszközeivel képes előállítani. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László református, illetve Tempfli József katolikus püspök, azzal üdvözölve egymást, hogy "végre nem csak külföldön találkozunk". Fórizs Attila igazgató hangsúlyozta: nyomdai kapacitásuk megduplázódott. A tervek szerint decemberben hagyja el a nyomdát Tőkés László Remény és valóság című munkája. /Szűcs László: Gépavató a Szenczi nyomdában. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./"
1999. november 11.
Nov. 4-én Margittán a diákok Horváth Imre szülőházánál emlékeztek a költőre. Az épület falán levő emléktábla előtt Papp Attila magyartanár méltatta a költő munkásságát, kötődését szülővárosához. A diákok megkoszorúzták a költő emléktábláját. /93 éve született Horváth Imre. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./ Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. - Nagyvárad, 1993. ápr. 11./
1999. november 12.
Nagyváradon Egy kicsit más mottóval irodalmi kört alakítanak a fiatalok. Talán az egyre ritkábban jelentkező Ady-kör után maradt űrt akarják pótolni. Az első találkozón a kezdeményező Majoros Enikő, a Partiumi Keresztény Egyetem elsőéves filozófia szakos hallgatója elmondta, hogy az irodalmi körnek a Nagyváradi Magyar Diákszövetség ad hivatalos keretet. Elsősorban olyan magyar költőket, írókat, szeretnének meghívni, akik másképp beszélnek az irodalomról, mint ahogyan azt a könyvekből tanulják. Másrészt saját írásaikat is elhozhatják a tagok. /Pásztai András: Irodalomról, egy kicsit másképp? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./
1999. november 17.
Nagyváradon az Arcadia Gyermek- és Ifjúsági Színház Ludas Matyi Társulata legújabb előadásának főpróbáját nov. 17-én tartja: a Rosszcsont Peti kalandjai című mesejátékot a Nagyváradra hazajáró Urbán Gyula rendező jegyzi. A budapesti rendező évente többször visszajár, előadást rendez, mesterkurzust tart a társulatnál. Szereti az itteni művészeket, mert ebben a nehéz helyzetben is tudnak alkotni, és szereti ezt a várost, mert kisugárzása van. /Bemutató előtt a Ludas Matyi Társulat. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17./
1999. november 19.
"A képviselőházban Rákóczi Lajos RMDSZ-es képviselő napirend előtti felszólalásában szorgalmazta, hogy a diktatúra évtizedeiben az egyházaktól elorzott kegytárgyakat az állam mihamarabb szolgáltassa vissza jogos tulajdonosainak. Az állami intézmények akkori reprezentánsai sok esetben csak egy-egy kiállításon való bemutatás idejére "kértek el" kegytárgyakat papoktól, s noha aláírásukkal vállalták azok visszaadását, , de arra nem került sor. Az egyházfők ezt már többször kérték az állami vezetőktől. /Tartalmat nyerhetnek a karácsonyi jókívánságok? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 19./"
1999. november 19.
Nagyszalontán az Arany János Művelődési Egyesület december 4-5-én nagyszabású ünnepséggel kíván megemlékezni a negyedszázada elhunyt Zilahy Lajosról. Ebből az alkalomból a szalontai szoborparkban akarják felállítani az író mellszobrát. Ehhez sikerült megszerezni a városi tanács jóváhagyását. /Pálfy Török László: Zilahy hazatérhet szülővárosába. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 19./
1999. november 20.
"Dr. Csapó I. József szenátor nov. 19-én Nagyváradon tartott sajtóértekezletén ismertette a földtörvénnyel kapcsolatos álláspontját. A földtörvény módosításának szenátusi szavazásakor Csapó nemet mondott a tervezetre. "Meggyőződésem és lelkiismeretem nem engedi, hogy jogsértő törvényre adjam a szavazatomat" - jelentette ki. Indoklásként elmondta, hogy mind az Európa Tanács Romániára vonatkozó határozata, mind az RMDSZ programja, mind a magyar történelmi egyházak a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanok teljes visszaszolgáltatását, illetve teljes körű kártérítést követelnek. A törvénytervezet azonban határt szab a visszaadható föld- és erdőterületeknek, továbbá a volt tulajdonosok egy részét kizárja a jogorvoslásból. Ezért szavazott ellene. Elmondta, hogy az alapszabályzat szerint sem az RMDSZ megyei választmánya, sem a Szövetség nem vonhatja felelősségre a törvényhozásba választott tagjait politikai magatartásuk vagy szavazatuk miatt. /Máté Zsófia: Indokolt a szenátor. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./"
1999. november 22.
Nov. 20-án Nagyváradon a diákszervezetek közötti együttműködésről szervezett kerekasztal-beszélgetést a Nagyváradi Magyar Diákszövetség. Az ország majd minden egyetemi városából érkeztek román és magyar diákok. Az 1990-ben alakult Országos Magyar Diákszövetséget Vulkán Nimród elnök mutatta be. Az OMDSZ-be hat magyar diákszervezet tartozik: a nagyváradi, temesvári, kolozsvári, brassói, marosvásárhelyi és bukaresti. A Romániai Diákszervezetek és Ligák Szövetségéről (FOLSR) Razvan Garbacea beszélt. Náluk nincs elnök, alelnök, csupán tárgyaló, szóvivő, külkapcsolatokkal foglalkozó titkár és sajtóreferens. /Fiatalok fóruma. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./
1999. november 22.
Eckstein-Kovács Péter miniszter bejelentette, hogy a romániai nemzeti kisebbségek vallási felekezetei által birtokolt javak visszaszolgáltatására készek sürgősségi rendeletet a kormány elé terjeszteni. A szenátus előtt levő általános restitúciós törvény ugyanis nem tért ki az egyházi és a kisebbségi ingatlanok ügyére, azzal az indoklással, hogy azt külön törvény fogja szabályozni. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy éppen ennek a törvénynek kellene szabályozni az egyházi és közösségi ingatlanok kérdését. Szükséges lenne, hogy a szenátusi vita során módosítsák a törvénytervezetet. Amennyiben ez nem sikerülne, a tárca be fog terjeszteni egy erre vonatkozó dokumentumot. - 1996 óta egyébként a bukaresti kormányok négy rendeletet hoztak a kisebbségek felekezeteit megillető ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Ezek nyomán 57 épületnek kellett volna visszakerülnie tulajdonosához, azonban a rendeletek végrehajtása késik. /Szeghalmi Örs: Felekezeti javak visszaszolgáltatása. Sürgősségi rendelet a megoldás? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./
1999. november 22.
"Ant falu 800 éves fennállását ünnepelte. A faluban felújították az omladozó református templomot. Tőkés László püspök hirdetett igét. Kijelentette, élő kövekből épülő templomokra van szükség. Az istentiszteletet követő ünnepi beszédében dr. Csapó I. József szenátor elmondta: "Egyetlen sorompót, egyetlen béklyót se fogadjunk el, ami sérti nemzeti önazonosságunkat." Ezután Anton megnyitották az iskolamúzeumot, majd bemutatták a település monográfiáját, Nikolits Árpád munkáját, akinek Tőkés László átadta az Erdőháti Napok vándordíját, a dokumentumkönyv szerzőjének. Az ünnepség végén Tőkés püspök leleplezte a megmaradást jelképező kopjafát. /Pálfy Török László: Erdőháti Napok a 800 éves Anton. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./"
1999. november 23.
Nov. 22-én Nagyváradon mintegy másfél százan jöttek el Ady Endrére emlékezni a költő születésnapján: megkoszorúzták a szobrát, többek között az Ady Emlékmúzeum, az Ady Társaság, az Ady Kör nevében. A Kiss Stúdió Színházban azonban már csak vagy harmincan hallgatták végig Az Illés szekerén című Ady-estet. /Ady Endrével születésnapoztunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./
1999. november 23.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége állásfoglalásában sértőnek minősítette Tőkés László püspök állítását, miszerint kommunista jellegű pártnak mondta az RMDSZ-t. Ezzel kapcsolatban Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette a Bihari Naplónak, hogy ezeket az ügyeket az RMDSZ-nek meg kell beszélnie a tiszteletbeli elnökkel. Takács Csaba nem tartja bírálatnak mindazt, amit Tőkés László állított, sokkal inkább egyszerű minősítéseket lát benne. Elmondta, hogy személyes levélben fordult a tiszteletbeli elnökhöz, kérve, hogy egyeztessenek egy időpontot a megbeszélésre, addig nem kíván érdemben nyilatkozni az ügyről. /Szeghalmi Örs: Megbeszélést sürget az RMDSZ. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./
1999. november 23.
Nov. 22-én Nagyszalontán ülésezett a Nagyszalonta-Sarkad határ menti kistérségi szerveződés operatív bizottsága. Elhatározták, hogy december 15-én Nagyszalontán rendezik meg a Konzultatív Tanács megbeszélését, ahová több minisztérium szakembereit is meghívják. Beindították a Nyelvi híd néven ismert programot, amelyre pályázat útján szereztek pénzt. Ennek alapján mintegy 12.000 eurót költhetnek arra, hogy a román tisztségviselők elsajátítsák a magyar nyelv alapjait, és hasonlóképpen tegyenek a határ túloldalán élő rész elöljárói is. /Nagyszalonta?Sarkad. Magyarul tanulhatnak a tisztségviselők. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./
1999. november 23.
Margittán nov. 21-én emlékeztek Ady Endrére, születésének 122. évfordulója alkalmából. A rendezvény vendége volt Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, továbbá Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, valamint Rákóczi Lajos parlamenti képviselő. Isten megsegített bennünket, s most itt vagyunk együtt örülni, együtt ünnepelni Margitta magyarságával - fejtette ki beszédében Dudás Károly. A margittai középiskolások és a Szabadka melletti kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület rövid műsorral idézte a költőóriás emlékét. /Ady Endrére emlékeztek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./
1999. november 24.
Nagyváradon nov. 24-én a Kiss Stúdió Színház irodalmi estjének vendége Kocsis István. A Kolozsvárról 1984-ben Budapestre áttelepült író, drámaíró a Szent Korona-tanról tart előadást. A szerzői esten részletek hangzanak el az író Bolyai János estéje, Széchenyi és Árva Bethlen Kata című monodrámáiból. /Kocsis István szerzői estje. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 24./
1999. november 27.
Radu Vasile román miniszterelnök moszkvai látogatása inkább gazdasági témájú volt. Az alapszerződés ügye csak érintőlegesen merült fel a Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélések során. Vasile kijelentette, hogy elkezdik az Oroszországgal kötendő szabadkereskedelmi egyezmény kidolgozását. Nem is lesz könnyű most ilyen szerződést összehozni, mert Románia már belépett a CEFTA-ba. Vasile többször is hangoztatta szorosabb együttműködési elkötelezettségeit Moszkvával. /Tovább barátkozunk Moszkvával? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 27./
1999. november 27.
Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában mutatták be nov. 25-én Tóth Ágnes Élni fogsz /Literator Kiadó, Nagyvárad, 1999/ című novelláskötetét. Fábián Imre, a kiadó vezetője szólt a szerzőről és a kötetről, majd Szűcs László beszélgetett Tóth Ágnessel. /Gittai István: Derűvel behintett könyvbemutató. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 27./
1999. november 29.
"Nov. 27-én nyolc órán át ülésezett az RMDSZ Bihar megyei választmánya és egyetlen döntést sem hozott. A hosszú hónapok óta tartó szembenállás során nemrég történt egy kétfordulós rendezési kísérlet, ennek eredménye volt az ülés összehívása. Kezdetben mindkét tábor részéről hangzottak el elfogadható érvek, de ez nem volt elégséges. A jövőre esedékes belső, önkormányzati és parlamenti választások előtt nem a tudatos felkészülés zajlik Bihar megyében, hanem elvakult harc dúl. /Wagner István: Teljes csőd a megyei RMDSZ csúcsán. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./ A napirendi pontok sorrendjén is vita volt. Több helyi szervezet bizalmatlansági indítványt nyújtott be Szabó Ödön ügyvezető elnök ellen, Kapy István területi elnök az eredeti napirend mellett állt ki. Az egyik felszólaló szerint rengeteg ember elfordult az RMDSZ-től a "nyílt levelezgetés" miatt, a másik szerint amíg Varga Gábor vezette a megyei RMDSZ szervezetet, sikerült kezelni a konfliktusokat. Szabó Ödön ügyvezető elnök elmondta, kérni fogja maga ellen az etikai bizottság kivizsgálását. /Wagner István: Teljes csőd a megyei RMDSZ csúcsán. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./"
1999. november 29.
Nov. 27-én Biharon tartották az 1948/49-es szabadságharc jubileumi megemlékezéseit lezáró rendezvényét. A helyi temetőben nyugvó Gáspár András honvéd tábornok új síremlékénél tartott tiszteletadáson megjelent dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió tb. elnöke. A megemlékezés a református templomban folytatódott. Csernák Béla gratulált Habsburg Ottónak, aki nemrég ünnepelte 87. születésnapját, és nov. 26-án megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét Göncz Árpád magyar államfőtől. Habsburg Ottó felelevenítette, hogy amikor Szent István elfogadta a koronát a Vatikántól, elmondta, hogy a magyarság nyugati nemzet. /Rais W. István: Közösségmegtartó emlékünnepély Biharon. Habsburg Ottó arra buzdít, mindig bízzunk a jövőben. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./
1999. november 30.
Nov. 27-én a Román Példányszám-auditáló Iroda kiállította a Bihari Naplónak azt a bizonylatot, amely a hivatalosan nyomtatott és eladott példányszámát igazolja. A nagyváradi napilap a harmadik helyen áll a országban megjelenő ama megyei napilapok között, amelyek a hitelesíttették példányszámunkat. A napi átlagosan eladott 16.653 példánynál csak a craiovai Gazeta de Sud és az aradi Adevarul de Arad tud többet igazolni. A Bihari Napló mellékleteként kiadott ingyenes hetilap, a Műsorhét példányszáma 1999 első félévében átlagosan 26.280, és 24.412 példányban kelt el hetente. Ez a műsormelléklet jelenleg Románia legnagyobb példányszámú magyar sajtóterméke: hetente 62 ezer példányban nyomtatják ki a nagyváradi Dialog nyomdában, s a Bihari Napló olvasói mellett a kolozsvári Szabadság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a Brassói Lapok, valamint a Gyergyószentmiklóson megjelenő Új Kelet olvasói is megkapják. /A legnagyobb példányszám. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30./
1999. december 1.
"Ion Iliescu pártja az 1989. decemberi, forradalomnak indult, puccsá fajult események 10. évfordulóján általános amnesztiát követelt a volt gyilkosok számára. Azokra a cselekményekre kért kegyelmet, amelyek "az 1989 decemberében érvényes törvények és katonai szabályzatok, valamint az ezek szellemében kiadott parancsok következményei voltak". Magyarán: azoknak, akik a kommunista diktatúra védelmében fegyvert használtak, avagy fegyverhasználatra parancsot adtak ki és továbbítottak. Iliescu sürgősségi eljárást követelt az amnesztia ügyében. Iliescuék a hadsereg, a Securitate, a milícia, mindenféle fegyveres testület tagjait akarják megajándékozni az amnesztiával. Mindezt akkor javasolják, amikor - tíz év elteltével - végre több törvényszéki eljárás a végéhez közeledik. /Szilágyi Aladár: Az RTDP ajándéka. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 1./"
1999. december 1.
Jövőre elkezdődhet Szatmárnémetiben a református egyházközség által kezdeményezett Kálvin Öregek Otthona építése. Az elképzelés szerint egyelőre 28 személy befogadására lesz képes, és elsősorban a gyülekezet magára hagyatott öregjei kapnak majd benne helyet. Konyháján diabetikus ételek is készülnek majd cukorbetegek számára. Az eddigi költségeket egy holland egyházközösség állta. /Fodor István: Jövőre megkezdődhet az építkezés. Felavatták a Kálvin Öregek Otthona névtábláját. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 1./
1999. december 4.
Dec. 2-án Kolozsváron tanácskoztak a magyar történelmi egyházak vezetői a vallásügyi törvénytervezetről, valamint az erdélyi magánegyetemet létrehozó alapítvány megszervezéséről. A megbeszélésen jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus püspök, dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a szatmári római katolikus püspökség képviselői. A magyar történelmi egyházak vezetői újabb tiltakozó levelet fogalmaztak meg a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban, ezúttal Radu Vasile kormányfőhöz intéztek levelet, amelyben ismételten az egyházügyi törvénytervezet visszavonására szólították fel a kormányt. A törvénytervezet ugyanis több olyan előírást tartalmaz, amely nem tartja tiszteletben az egyházi autonómiát, továbbá nem szavatolja az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve a kommunista rendszer által betiltott felekezeti oktatás újjászervezését. Diszkriminatív előírás az is, amely szerint csak azok a parókiák válhatnak önálló jogi személlyé, amelyek híveinek száma eléri az illető település lakosságának 5 százalékát. - Az erdélyi magyar magánegyetem alapítványa létrehozásának időpontjáról nem született döntés. A jelképes védnöki szerepet betöltő kuratórium összetételét maguk az alapítók, azaz a nyolc magyar történelmi egyház vezetői alkotnák. A kuratórium elvileg irányítaná azt a szakértői testületet, amely konkrétan foglalkozna az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával. A testület tagjainak kijelöléséről sem született még döntés. /Papp Annamária: Újabb felszólítás a kormánynak Vonják vissza a kultusztörvényt! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3., Magyar Történelmi Egyházak. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./
1999. december 4.
Nagyváradon szakmai tanácskozást tartottak a könyvtárosok a Bunyitay Vince Könyvtárban. Tavaszi Hajnal könyvtáros elmondta, hogy sikeresen pályázott magyarországi pályázaton azzal a céllal, hogy Nagyvárad központtal létrehozzanak egy kulturális információs és könyvtári központot. Az adatbázis a Bunyitay Könyvtárban lenne. Kaptak egy számítógépet, rákötötték az internet hálózatra, e-mail címük is van. A Partiumban nyolc alapkönyvtár van (Temesváron, Váradon, Érmihályfalván, Nagykárolyban, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Szentjobbon és Érsemjénben), újabb magyar könyvtárak létesítését tervezik Telegden, Mezőtelkiben, Élesden és Nagyszalontán. A Pro Hungaris Alapítvány /Budapest/ rendszeresen küld magyar könyveket. E küldemények a Bunyitay Könyvtárba futnak be, s innen egységcsomagokban továbbítják a partiumi magyar könyvtárakhoz. /Bővülő könyvtári hálózat a Partiumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./
1999. december 6.
"A negyed százada elhunyt íróra, Zilahy Lajosra emlékezett szülővárosa, Nagyszalonta magyarsága. December 4-én az Arany János Művelődési Egyesület tudományos ülésszakon idézte fel az író munkásságát. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Kötő József államtitkár és Indig Ottó irodalomtörténész tartott előadást. Bemutatták Dánielisz Endre helytörténész új könyvét: "E város minden messzeségen át ragyog", ebben Zilahy Lajos munkáiból, gondolataiból adott válogatást. Dec. 5-én volt a szoboravató. Tódor Albert polgármester emlékeztetett: "Szégyenkezve kell elmondanunk, hogy vannak ma is olyanok, akik ellenszegülnek a szobor felállításának, de örömmel tölt el, hogy népesebb azok tábora, akik támogatják kezdeményezésünket." Nagyszalontán áll már Kossuth, Arany és Sinka, s mától Zilahy szobra, hangzott el a szobor leleplezésénél. /Pálfy Török László: Szalontai szoboravatás advent szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6./ . Zilahy Lajos 1948-ban hagyta el az országot és távozott az Amerikai Egyesült Államokba. 1891-ben Nagyszalontán született és 25 évvel ezelőtt hunyt el Jugoszláviában. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. December 2-án megtörtént az újratemetés, az urna átkerült a Nemzeti Panteonba. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere tíztagú küldöttség élén vett részt a gyászszertartáson, amelyen beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke és Dánielisz Endre nyugalmazott tanár, helytörténész. A megemlékezés december 4-5-én a szülővárosban, Nagyszalontán folytatódik. Zilahy szobrát a magyarországi Túrkeve alapítványa ajándékozta testvérvárosának, Nagyszalontának. /S. Muzsnay Magda: Zilahy Lajos hazatérése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Zilahy Lajos /1891. márc. 27. - 1974. dec. 1./"
1999. december 7.
"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa dec. 3-4-én ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla elnök az elmúlt tíz esztendő legfontosabb politikai értékének nevezte, hogy az egységben létrehozott RMDSZ egységben maradt. Egységesen kell szembenézni az elkövetkező időszak kihívásaival is. Azonban néhány területi szervezetben meddő viták zajlanak. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Kelemen Kálmán nyújtott be egy állásfoglalás-tervezetet, mely Tőkés Lászlót ítéli el azon kijelentése miatt, miszerint az RMDSZ egy "kommunista jellegű párt. Az előző napirendi pont ugyanis a forradalom 10. évfordulójára való megemlékezés volt. A mikrofon elé hívták Tőkés Lászlót, aki azonban nem kívánt szónokolni, mert őt senki nem értesítette arról, hogy ilyen jellegű teendői lennének. Ekkor Markó Béla szövetségi elnök mondott rögtönzött beszédet, melyben hosszan méltatta Tőkés Lászlónak a forradalom kitörésében játszott jelentős szerepét. Végül az RMKM állásfoglalás-tervezetét levették a napirendről.- Nyilatkozatot olvasott fel az ifjúság képviselője is, amelyben a MIT frakció azt rója fel az RMDSZ vezetésének, hogy nem szentel elég figyelmet a fiatalság kérdéseinek. - Az SZKT-n arról döntöttek, hogy az országos önkormányzati és parlamenti voksolások előtt előválasztásokon méretteti meg a jelöltjeit az RMDSZ azokban a városokban, községekben, ahol a magyarság részaránya eléri vagy meghaladja az 50 százalékot. Az önkormányzati választási előkészületek két lépcsőben zajlanak: az eddigi tisztségviselők munkájának kiértékelése éppen olyan fontos, mint a jelöltek kiválasztása. A jelöltek rangsorolását a többségében magyarlakta településeken mozgó- vagy állóurnás szavazáson maguk a választók végzik majd el. A szavazás módjáról több mint nyolc óra hosszat vitatkoztak az SZKT-tagok. Kompromisszumos megoldásként az SZKT a helyi szervezetekre bízta, melyik módszert alkalmazzák a sokszor ellentmondó javaslatok közül. Olyan kitétel is szerepel a dokumentumban, amely végeredményben az egész eljárási szabályozást fölöslegessé teheti: ha ugyanis "objektív okok miatt" az előválasztást nem rendezik meg, a jelöltlistákat a területi szervezet választmánya állíthatja össze. A belső választások lebonyolítási szabályzatának megvitatását a kvórumhiány akadályozta. Takács Csaba szerint 228 ezer dollárba kerülnének a belső választások. Az ügyvezető elnökség által, a "titkos és közvetlen" változatra készített vázlatos számítás plusz 80 ezer dolláros költséget jelent. Ezt, jelentette ki Takács Csaba, az ügyvezető elnökség nem tudja felvállalni. Takács Csaba ügyvezető elnök SZKT-döntést kért arról, hogy megvonják a területi szervezetektől az igazolatlanul hiányzó küldöttek napidíját. Ezt közfelkiáltással elfogadták, s az időközben összegyűlt SZKT-tagok megszavazták, hogy a belső választások tervezetéről ne legyen általános vita. Ezután megkezdődött az általános vita. A hozzászólók többsége szerint anyagi okokból, részben politikai akarat hiánya miatt most nem lehet közvetlen, átfogó belső választásokat rendezni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította: az RMDSZ-en belüli legmélyebb törésvonal a belső választások kérdésében nyilvánult meg. Úgy látja, a felső vezetésben nincs meg a politikai akarat a felmérés megrendezésére, ezért kompromisszumot javasolt: a jövőre tervezett esemény legyen az SZKT egyszerű tisztújítása, a belső választásokat pedig halasszák akkorra, amikor az RMDSZ erre érett lesz. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök szerint ehhez az előző SZKT döntését kell felülbírálni, hiszen az kimondja, hogy az önkormányzati választások előtt kell megejteni a belső választásokat. Katona Ádám névre szóló szavazást követelt a belső választások kérdésében. Takács Csaba kifejtette: hat éve kötelező a tagság számbavétele, anyagi és infrastrukturális segítséget is kaptak hozzá, s ha mégsem készült el, az ügyvezető elnök csak arra tud következtetni, hogy az illető területi szervezeti vezetőség nem akarja a belső választásokat megszervezni. Markó Béla javasolta a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítását, "mert kongresszusról kongresszusra most már visszük magunkkal azt az SZKT-t, amelynek egy részét tulajdonképpen egy régi kongresszusunk választott." Végül Verestóy Attila javasolta, ez legyen a következő, januári SZKT-ülés egyetlen napirendi pontja. /Máté Zsófia: Sürgős döntést napolt el az SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6., Turos Lóránd: SZKT, Marosvásárhely. Cirkusz után kevés érdemi munka. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6., Mózes Edith: Újra kútba esett a belső választások terve. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"
1999. december 7.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen dec. 3-4-én megtartott ülésén nyilatkozatot adott ki az 1989. decemberi népi megmozdulás tizedik évfordulója alkalmából. Kegyelettel emlékeznek meg a mártírokról, akik a diktatúra-ellenes tüntetések során életükkel fizettek bátor kiállásukért. Tőkés László akkori temesvári lelkész következetes szembeszegülése a diktatúrát fenntartó elnyomó gépezettel szikrája volt az általános elégedetlenség forradalmi mozgalommá válásának. - Azóta jelentős lépések történtek Románia demokratikus fejlődésében, létrejött és működik a többpárti parlamenti rendszer, megteremtődtek a piacgazdaság csirái, valós tény a szólás- és a gyülekezési szabadság, van valamelyes előrehaladás a kisebbségek jogok biztosítása terén. Ugyanakkor az utóbbi tíz évet számtalan visszalépés, látszatintézkedés, megtorpanás jellemezte. Ennek következménye a külföldi tőke viszonylag gyenge jelenléte a romániai gazdaságban, a magánosítás elhúzódása, a nacionalizmus és az idegengyűlölet erőteljes megnyilvánulása a közéletben és az életszínvonal csökkenése. Késik a kisebbségi egyházak javainak visszaszolgáltatása, amit sürgősen teljesítendő feltételként jelölt meg az Európai Tanács Románia felvételekor. A kisebbségek nyelvhasználatát szavatoló helyi közigazgatási törvény elfogadása évek óta húzódik. Az önálló magyar egyetem állampolgári jogon igényelt visszaállítása hamis politikai tétté torzult. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 7./