Román alkotmányjog
A hatalom pallérozásának, visszaszorításának, ellenőrzésének az alapvető eszköze nem más, mint az alkotmány. Az alkotmány valósítja meg a hatalom korlátozását, a hatalom joghoz kötöttségét. Nélkülözhetetlen dr. Varga Attila egyetemi docens új kötete, a román alkotmányjogot magyar nyelven tárgyaló egyetemi tankönyv sokban hozzájárul az alkotmányjog megismertetéséhez, az alkotmányosság értékeinek bemutatásához, és szükség esetén ismereteket és eszközöket nyújt az alkotmányosság védelméhez. A releváns alkotmányjogi szakirodalmat feldolgozó, önálló kutatásokon is alapuló kötetet haszonnal forgathatják a vizsgákra készülő joghallgatók, jogászok, politológusok, történészek vagy bárki, akit a román alkotmányjog és az alkotmányosság jelenlegi állapota érdekel – írja a kötet előszavában dr. Veress Emőd egyetemi docens.
A könyv marosvásárhelyi bemutatójára a Bernády Házban került sor csütörtökön, a Kós Károly Akadémia Alapítvány szervezésében. Az est házigazdája Markó Béla szenátor, a szerző beszélgetőtársai Frunda György, a miniszterelnök tanácsadója és Ágoston Hugó közíró volt.
Markó Béla és Frunda György is felidézte az 1990-es évek elejét, a "harcos éveket", amikor meg kellett tanulniuk az alkotmányt, hogy mit jelent az alkotmányjog és a kisebbségi jog, mennyire fontos, mennyire meghatározza az életünket. Ugyanakkor azt is megtanulták, mit jelent, ha valaki nem reálpolitikus. Mindketten úgy vélték, érthető, világos, Frunda György különösen a parlamenti képviselők figyelmébe ajánlotta, hogy tanulmányozzák, mielőtt szavaznának.
Ágoston Hugó szerint rendszeres, koherens, szemléletes, logikus felépítésű könyv, amelyet tanítani kellene a média szakokon.
A szerző elmondta, hogy a könyv nem szubjektív vélemény, nem esszéként megfogalmazott írás, nem publicisztika, száraz tudományos munka, amely nemcsak bemutatja az előírásokat, de vitatkozik is az előírásokkal, mert nagyon sok helyen rossz a szabályozás, módosítani kellene. Sok jelenlegi konfliktusnak, feszültségnek, hatásköri vitának a forrása, nemcsak egy köztársasági elnöknek a vérmérséklete, nemcsak a kormányok esetleges bizonytalansága, de nagyon sok konfliktus kódolva van a román alkotmányban, nem kellő precizitással írja le a hatásköröket, nem egyértelmű modelleket használ.
A könyv tartalmáról szólva utalt az Alkotmánybíróság szerepére, amely nemegyszer túllépi saját törvényes és alkotmányos kereteit. Az emberi jogokkal kapcsolatosan elmondta, hogy vannak kimondottan egyéni jogok, vannak olyanok, amelyek egyéni jogok, de csak közösségben gyakorolhatók, pl. a nyelvhasználat, és a kimondottan kollektív jog, amikor a közösség a jogalanya annak a bizonyos jognak, mert másképp elképzelhetetlen annak a gyakorlása. Pl. az intézményalapítás joga.
A könyvben tudományos igényességgel próbálja tárgyalni a kormánynak azt a gyakorlatát, hogy sürgősségi kormányrendeletekkel akar kormányozni, ezzel a feje tetejére állítva az egész hatályos jogrendszert. Egyebek mellett megállapítja: sokkal szerencsésebb lenne, ha Romániának parlamenti rendszere lenne, nem félelnöki rendszere, amely pontatlanul másolja a klasszikus francia példát.
A szerző szerint a könyv kuriózuma és fontossága, hogy magyar nyelven íródott, a román jogi felfogást mutatja be, saját véleménnyel megtűzdelve, a román alkotmányos szabályozásokat mondja el magyarul, és ezáltal egy szélesebb réteg, nemcsak joghallgatók számára lehet hasznos, de bárki számára érdekes lehet, aki ezek iránt a kérdések iránt érdeklődik, ugyanis az alkotmányjog az a terület, amely bizonyos szempontból mindenkit érint, az életünk egészét átfogja.
A kérdések során többek között felvetődött, hogy parlamenti vagy elnöki köztársaság lenne-e jobb, a képviselők/szenátorok mentelmi joga, hogy ellentmondás van az alkotmányban megfogalmazott szuverén állam elve és aközött, hogy Romániában, mivel EU-tagország, bizonyos hatásköröket Brüsszel gyakorol, hogy szükség van-e új alkotmányra, illetve mi lesz a sorsa a Crin ANtonescu bábáskodásával elindított alkotmánymódosításnak.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Funar: „Revizionista magyar” lehet Románia elnöke
Elutasította az alkotmánybíróság szerdán Gheorghe Funar független államfőjelölt újabb keresetét, amelyben azt kérte: írassanak nyilatkozatot az államfőjelöltekkel arról, hogy nem voltak titkos ügynökök.
Szabadság (Kolozsvár)

Már csak Johannis állíthatja meg a ma elfogadott új Big Brother-törvényt
A szenátus döntőházként fogadta el pénteken, ellenszavazat nélkül azt a törvénytervezetet, amelyik Románia kibernetikai biztonságára hivatkozva engedélyt ad a titkosszolgálatoknak, hogy hozzáférjenek az internet- és telefonszolgáltatók által birtokolt adatokhoz, amelyeket a felhasználókról tárolnak. A törvénytervezetet a kormány májusban terjesztette elő, arra hivatkozva, hogy a virtuális térben az ország ellenséges erők támadásának van kitéve.
A törvénytervezet szerint a „kibernetikai biztonság növelése érdekében a kibernetikai infrastruktúráknak” a következő kötelességeik vannak: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a védelmi minisztérium (MApN), a belügyminisztérium (MAI), a titkosszolgálatokat koordináló országos szerv (ORNISS), a Külügyi Hírszerzés (SIE), a különleges telekommunikációs szolgálat (STS), a védelmi és őrző szolgálat (SPP), valamint a CERT-RO és az ANCOM igazolt kérésére „kötelesek a kért támogatást megadására, valamint arra, hogy engedjék az említett szervek megbízottainak a hozzáférését a birtokolt, az igénylés szempontjából releváns adatokhoz”.
A kibernetikai infrastruktúrák megfogalmazás azoknak a törvénytervezetben olvasható meghatározása szerint a telefon- és az internetszolgáltatókat takarja, amelyek nem a kommunikáció tartalmát, hanem metaadatokat, így telefonbeszélgetések esetén a hívott számot, a hívás idejét és időtartamát, valamint az ún. cellainformációkat (a mobiltelefon pozícióját) tárolják.
A törvénytervezetet a képviselőház hallgatólagosan fogadta el, szeptember 17-én.
Mivel a szenátusban ellenszavazat nélkül fogadták el a törvénytervezetet, feltételezhető, hogy nem fogják a politikai pártok a rendelkezésükre álló öt napon belül megfellebbezni azt az alkotmánybíróságon. Ebben az esetben Klaus Johannis, az akkorra beiktatott elnök az egyetlen, aki egyetlen alkalommal visszautasíthatja, vagy az alkotmánybírósághoz küldheti. (adevarul/hírszerk.)
Transindex.ro

Rizikófaktor vagyunk?
Jóformán ki sem hűlt a franciaországi terroristák puskacsöve, itthon azonnal kaptak az alkalmon az illetékesek, és siettek kijelenteni, hogy nagy szükség van bizonyos szabadságjogok korlátozására az Európát – és Romániát is – fenyegető terrorista bandák miatt. Azonnal intézményközi munkacsoport ült össze, hogy elemezze a mobilkommunikációs adatok visszatartásának és feldolgozásának törvényes keretét, az úgynevezett Big Brother törvényt, amelyet korábban alkotmányellenesnek nyilvánítottak ugyan, viszont most, "a legutóbbi párizsi terrormerényletek", illetve az uniós tagállamokat érő fenyegetések nyomán szükség lenne rá. Ugyanis az internetes adatok megőrzésére, illetve a PrePay-kártyák felhasználóinak azonosítására vonatkozó jogszabály hatékony eszköz lehetne a terrorizmus elleni harcban.
Köztudott, hogy karácsony előtt pár nappal a parlament már megszavazott egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az állami szervek aránylag könnyen hozzáférjenek elektronikus adatainkhoz, sőt korábban is voltak kísérletek erre, ám ezeket sorra alkotmányellenesnek minősítették, és hatályon kívül helyezték. A PNL decemberben megtámadta a törvényt az Alkotmánybíróságon, döntés azonban még nem született. Viszont a múlt heti párizsi események nyomán bizonyos intézmények és szervezetek sürgősségi eljárással kezdték el újratárgyalni, mert szerintük csak ezzel tudnánk megelőzni a párizsihoz hasonló terrortámadásokat.
A decemberben jóváhagyott törvény veszélyes kezdeményezés a személyes adatainkhoz való hozzáférés szempontjából. Eszerint bárkinek, akinek "kibernetikai rendszer" van a tulajdonában, "indokolt" kérés esetén biztosítania kell az adatokhoz való hozzáférést különböző intézmények számára. Ez a megfogalmazás tulajdonképpen minden magán- vagy jogi személyre vonatkozik, akinek van egy számítógépe, laptopja vagy okostelefonja. Ráadásul csak egy "megindokolt kérés" szükséges hozzá, és máris kutakodhatnak számítógépeinkben, laptopjainkban. És nemcsak a négy titkosszolgálat vagy a rendőrség, hanem a belügy, a védelmi minisztérium, a távközlési hatóság és az informatikai biztonsági központ is.
Az ország főügyésze szerint ugyan mind a levéltitok, mind az élethez való jog elidegeníthetetlen, személyes jog, de ha választani kell a kettő között, akkor az élethez való jog mellett kell dönteni, a levéltitkok törvény által még megengedett korlátozásának árán is. Bár hazai és külföldi politikai elemzők nagyrészt egyetértenek abban, hogy Romániát egyelőre nem fenyegeti a terrorizmus veszélye – azonban természetesen fel kell készülni minden eshetőségre. A Román Hírszerző Szolgálat igazgatója állítja, szükség van erre a törvényre, mert jelenleg, amikor terrorveszély fenyegeti a nemzetbiztonságot, a közrendet és az intézmények hitelességét, létfontosságú mindenféle "rizikófaktor" azonosítása.
Úgy látszik, Romániában mindenki gyanús, és biztonsági intézkedések ürügyén próbálják korlátozni az egyéni szabadságjogokat. Hivatalos adatok szerint 2013-ban Romániában 6,5 millió internetező volt. Ez a szám mára már bizonyára sokkal nagyobb. Ha hozzátesszük, hogy ennél sokkal nagyobb a mobiltelefont használók száma, jó néhány millió "rizikófaktort" kell majd nyomon követniük a lehallgatóknak.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Az öt szakszervezeti tömb bepereli a kormányt
Az ország öt reprezentatív szakszervezeti tömbje vezetői tegnap bejelentették: beperelik a kormányt a Munkaügyi Felügyelőségnek a 86/2014-es sürgősségi kormányrendelettel való megszüntetése miatt, mivel szerintük az intézkedés alkotmányba ütközik.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), az Alfa Kartell Szakszervezeti Tömb, a Romániai Demokrata Szakszervezetek Föderációja, a Frăţia – Romániai Szabad Szakszervezetek Föderációja és a Meridian Országos Szakszervezeti Tömb a tegnap tartott sajtótájékoztatón rámutattak, szolidárisan lépnek fel a Munkaügyi Felügyelőség megszüntetése és az Országos Munkaügyi Felügyelőség és Szociális Védelem Ügynökségének létrehozása ellen.
Dumitru Costin, a BNS elnöke hangsúlyozta, hogy 2014. december 29-én benyújtottak egy előzetes panaszt a kormányhoz, majd a többi négy szakszervezeti tömb is csatlakozott az akcióhoz, és 2015. január 9-én egységesen léptek fel, kérve a Nép Ügyvédjétől: óvja meg az Alkotmánybíróságon a 86-os kormányrendeletet.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Eltörölte az Alkotmánybíróság a pártalapítást nehezítő megkötéseket
Eltörölte az Alkotmánybíróság csütörtökön a párttörvény azon rendelkezését, amely szerint új politikai alakulat bejegyzéséhez legalább 25 ezer támogató aláírás szükséges. Az alkotmánysértőnek minősített cikkely arról is rendelkezett, hogy az aláírásoknak az ország 41 megyéje közül legalább 18-ból és a fővárosból kell származniuk és megyénként legalább 700 támogatóra van szükség. Az alkotmányossági óvást az úgynevezett Romániai Kalózpárt alapítói intézték a taláros testülethez. Az Alkotmánybíróság szavazattöbbséggel döntött úgy, hogy a pártalapítást nehezítő rendelkezések sértik az alaptörvény 40. szakaszában szabályozott egyesülési jogot.
Népújság (Marosvásárhely)

Év végén alkotmánymódosító referendum lesz?!
Az Alkotmánybíróság és a Velencei Bizottság már elemezte az alkotmánymódosító javaslatokat, csak véglegesítenünk kell a szöveget, és év végéig ki kell írni a referendumot az új törvényes előírásoknak megfelelően, amely 30 százalékos kvórumot ír elő az alkotmány módosításainak érvényesítésére” – jelentette ki tegnap Victor Ponta kormányfő, a PSD elnöke a PSD Országos Állandó Bizottságának ülése után. Ponta azt állította, hogy a PNL részéről nagy a tartózkodás az alkotmány módosítása iránt, és komolyságra szólított fel.
nyugatijelen.com / Mediafax
Erdély.ma

Nem engedélyeztek egy Erdély autonómiáját szorgalmazó molinót Kolozsváron
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal nem engedélyezte olyan molinó kihelyezését a város határába, amelyen románul, magyarul és németül áll az Autonómiát Erdélynek! felirat – közölte szerdán az MTI-vel Fancsali Ernő, Erdély autonómiájáért küzdő civil aktivista.
Az aktivista egy hónappal ezelőtt indított adománygyűjtést azért, hogy fizetett hirdetésben óriásplakátokon jelenítsék meg Erdély autonómiájának az igényét. Fancsali Ernő elmondta, hogy felhívására annyi adomány érkezett, amennyi egy molinó elkészítésére, és egy – Kolozsvár nagyváradi bejáratánál levő – hirdetőtábla egyhavi bérlésére elegendő.
Amint elmondta, a hirdetőtáblát üzemeltető reklámcég azt kérte, hogy a plakát arculatát előzetesen engedélyeztesse a Kolozsvári Polgármesteri Hivatallal. A hivatal pénteken kézbesített válaszában elutasította a tábla jóváhagyását, és azt is közölte, hogy a hivatal nem ért egyet a plakát „alkotmányellenes és provokatív” üzenetével.
„Azt szerettem volna, hogy ha már negatív válasz jött, legyen benne, hogy alkotmányellenes, és ezt megtámadva a bíróságon az alkotmánybíróság mondja ki, hogy az autonómia követelése alkotmányellenes-e vagy nem” – magyarázta az aktivista, aki civilként indította el az ügyet, ám közben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári szervezete elnökévé választották.
Fancsali Ernő szerdán nyílt levéllel fordult Kolozsvár elöljáróihoz, melyben arra szólította fel őket, hogy hagyjanak fel a kettős mérce alkalmazásával. „Nem az Önök tiszte eldönteni, hogy alkotmányellenes-e vagy sem az autonómia. Ha mégis, akkor egyformán kellene elbánni a monarchista megmozdulásokkal, de a Besszarábia Romániához való csatolását követelőkkel is!” – fogalmazott az aktivista, aki a Szatmár megyei törvényszéknek arra az ítéletére is hivatkozott, mely szerint jogszerű az autonómia intézményének népszerűsítése.
MTI
Erdély.ma

Kit, miért, hol követnek és hallgatnak le?
Negyedszeri nekifutásra próbálják elfogadtatni Romániában a Nagy Testvérként elhíresült elektronikus hálózati biztonság törvényét. Az Európai Unió által is védett személyiségi jogainkat azonban nem feltétlenül a titkosszolgálatok lehallgatókészülékei veszélyeztetik, hanem a számítógépen és telefonon önként kiszolgáltatott adataink.
Románia 2015-ben a világ egyik legjobb internetes infrastruktúrájával rendelkezik, elvileg tehát bárki hozzáférhet bármilyen ingyenes információhoz. Mégis gyakran hallani és olvasni, hogy a titkosszolgálatok „kékszemű” tisztjei lehallgatnak, illetve nyomon követhetik a világhálón kifejtett tevékenységünket. Azt már kevesebben tudják, hogy technikailag a lehallgatás és a digitális nyomon követés alig kerül pénzbe, de az információk feldolgozása, rendszerezése, összevetése már óriási beruházást és nagy szakértelmet igényel. Ezért nem valószínű, hogy a „szervek” nyomós érvek nélkül bárkire is sok pénzt pazarolnának. Az információk csomagban érnek sokat, egy ilyen naprakész csomag pedig sokba kerül.
Egy elkárhozott törvény
Nem véletlen, hogy a titkosszolgálatok zavartalan munkájához biztos törvényi háttér kell. A Nagy Testvérként elhíresült törvénytervezet – amely többek között az internet- és telefonszolgáltatókat kötelezné az adatforgalom féléves információinak tárolására – sokakban kiverte a biztosítékot. Ezzel magyarázható, hogy három éve tart a vita a törvény életbe lépése körül, amely eddig háromszor bukott el. Az először 2012-ben a 82-es törvényként elfogadott jogszabály előírta, hogy csak személyes adatok regisztrációja után lehessen mobiltelefon-feltöltőkártyát vásárolni. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a korrupcióellenes ügyosztály (DNA) vezetői, George Maior, illetve Laura Codruþa Kövesi által is támogatott jogszabályt az Alkotmánybíróság azért találta alkotmányellenesnek, mert a törvény előírásai nem precízek és nem nyújtanak garanciát arra, hogy a személyi adatokat biztonságosan lehet megvédeni.
A honatyákat az alkotmánybírósági elutasítás nem tántorította el eredeti szándékuktól, így azt pár hónapos pihentetés után, változatlan formában megszavazták. Döntő törvényhozói fórumként 2014 decemberében végül a szenátus egyhangúan fogadta el az elektronikus hálózati biztonság törvényét, és az Klaus Johannis államfő elé került aláírás végett. A Nemzeti Liberális Párt a szavazás után mégis meggondolta magát, és fellebbezett az Alkotmánybíróságnál, amely 2015. január 21-én újra elkaszálta a törvényt. Ezt követően került sor a SRI elnökének, George Maiornak az emlékezetes kirohanására, amelyben nyilvánosan követelte a felelősök megnevezését „Románia állambiztonságának veszélyeztetése” miatt. Augustin Zegrean, az Alkotmánybíróság elnöke a sajtónak elpanaszolta, hogy a SRI nyomást gyakorol a taláros testületre. A cirkusz azzal ült el, hogy lemondott George Maior. A román Alkotmánybíróság döntése az európai uniós direktívákkal is összhangban volt, amelyek 2014. április 8-án azt mondták ki, hogy az adatok megőrzéséről szóló irányelv különösen súlyos beavatkozást jelent a magánélet területeire, ezért az állambiztonsági beavatkozás csak a szigorúan szükséges mértékre korlátozódhat.
A romániai próbálkozások azonban ezzel nem álltak le: 2015 nyarán újabb megegyezés született az államfő és a pártok között. Ennek értelmében az elnöki hivatal által benyújtott új törvénytervezetet a szenátus jogi bizottsága elfogadta, és idén ősszel ismét megpróbálják megszavaztatni a törvényhozás plénumaiban. Ez lesz a negyedik nekifutás.
Kitől véd meg az Európai Unió?
Az embernek megtelik a szeme könnyel, ha a személyes adatok védelméről szóló uniós törvénykezést olvassa. Idézünk pár passzust: „Mindenki jogosult a személyes adatainak védelmére. Az uniós jog értelmében személyes adatok kizárólag legálisan, szigorú feltételek mellett és törvényes célra gyűjthetők. A személyes adatokat gyűjtő és kezelő személyek vagy szervezetek kötelesek azokat megvédeni a visszaéléstől, és tiszteletben kell tartaniuk az adattulajdonosok uniós jogszabály által garantált bizonyos jogait. A vállalkozások, az állami hatóságok és egyének naponta hatalmas mennyiségű személyes adatot továbbítanak az EU belső határain át. A különböző országokban egymásnak ellentmondó adatvédelmi szabályok zavarnák a nemzetközi adatcserét. Ezért közös uniós szabályokat állítottunk fel annak biztosítása érdekében, hogy az Ön személyes adatai az unión belül mindenhol magas szintű védelemben részesüljenek. Önnek jogában áll panaszt tenni, és jogorvoslatot kérni, ha adataival az EU-n belül bárhol visszaélnének.”
A helyzet groteszksége akkor érvényesül, ha az ember utána olvas, hogy mi minden derült ki az elmúlt években a személyes adatokkal való visszaélésekről és a tömeges lehallgatásokról.
Köztudott, hogy szövetséges államok tonnaszámra gyűjtik egymás adatait a polgárokról, kormányzati körökből, politikusokról, mindenről, ami elképzelhető. Idén tavasszal robbant a világsajtóban, hogy az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) közreműködésével az Európai Bizottság, Franciaország és Ausztria ellen kémkedett. Kiderült, hogy a BND tájékoztatta ugyan az őt felügyelő kancellári hivatalt arról, hogy az NSA a közös érdekeknek nem megfelelő tevékenységet végez, de részletes vizsgálat csak azután indult, hogy 2013 júniusában kirobbant a Snowden-ügy. Mindeközben az Európai Bizottság (EB) szóvivője 2015. június 15-én sajtóközleményben adta hírül, hogy „az Igazságügyi Tanácsban ülésező miniszterek általános megközelítést fogadtak el a bizottsági adatvédelmi rendeletjavaslattal kapcsolatosan. A modern, harmonizált adatvédelmi szabályok elősegítik, hogy Európa jobban igazodjon a digitális korszakhoz, és előrelépést jelentenek az EU digitális egységes piacának megvalósításához.” Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos szerint a polgárok és a vállalkozások megérdemlik a modern adatvédelmi szabályokat, amelyek lépést tartanak a legújabb technológiai változásokkal. A magas szintű adatvédelmi normák megerősítik a fogyasztók digitális szolgáltatásokba vetett bizalmát, a vállalkozásoknak pedig előnyt jelent, hogy a 28 országban egyetlen egységes szabályrendszer érvényesül majd. Az EB által kidolgozott új szabályozás szerint a magánszemélyek csak a saját nemzeti adatvédelmi hatóságukkal kerülnek majd kapcsolatba.
Google és a Facebook: mindent tud rólunk
A megnyugtató politikusszólamok ellenére, aki számítógépet és internetet használ, jó, ha elővigyázatos. Hogy miért? Hadd emlékeztessünk arra, hogy a manhattani ikertornyok 2011. szeptemberi leomlása után az amerikai szövetségi kormány egy pályázaton ötmillió dollárt kínált fel egy olyan szoftverért, amivel elvileg korlátlan mennyiségű adathalmazból képes keresni és szűrni. Nem volt kérdéses, hogy az amerikaiak – polgáraik személyiségi jogait, szabadságát félrerúgva – mindenkit le akarnak hallgatni. Az is kiderült, nem a lehallgatással van itt a gond, hanem a releváns információk kiszűrésével egy hatalmas adattengerből. Valamikor ebben az időszakban hívhatták meg egy visszautasíthatatlan kávéra a Google és még néhány más, adatkereséssel és osztályozással foglalkozó számítástechnikai óriáscég vezéreit, hogy tisztességtelen ajánlatot tegyenek nekik. Ez nyilván nem bizonyítható, de a fejlemények láttán nagy a valószínűsége a forgatókönyvnek. A Google és a többi óriás, mint a Microsoft és a Facebook nem engedhetik meg maguknak, hogy nyilvánosan adatcsomagokat kínáljanak felhasználóik szokásairól, kívánságairól, vásárlóerejéről, koráról, hiszen az ilyen üzletek kitudódnak. Egyetlen hely van, akikkel ők nyugodtan üzletelhetnek, ahonnan nem szivároghat ki információ, ez pedig az illetékes nemzetbiztonsági hivatal. Ha valaki figyel bennünket, az nem feltétlenül az NSA, a hackerek vagy a saját titkosszolgáink, hanem azok a cégek, amelyektől szoftvert töltöttünk le, vagy vásároltunk: a kíváncsi szemek az adware-ek vagy spyware-ek. Sőt, nem is rejtőzködnek!
Willman Walter
erdelyinaplo.ro
Erdély.ma

És mi lesz a magyar diaszpórával?
Kelemen Hunor szövetségi elnök SZKT-beszámolójában említést tett a levélszavazás kérdéséről. Emlékeztetett: az RMDSZ óvást nyújtott be az Alkotmánybíróságon a jogszabály ellen, amely – a szövetség megítélése szerint – ellentmond az alkotmányos előírásoknak.
Hangsúlyozta: az RMDSZ nem a határon túli románoktól vitatja el a voksolás jogát. Visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a szövetség azért kifogásolja a jogszabályt, mert a külföldi szavazatok megsokszorozódása rontja bejutási esélyét a törvényhozásba. Kelemen szerint ez a törvény is olyan csalódást fog okozni, mint az egyéni választókerületekre alapozó választási törvény. Megjegyezte ugyanakkor azt is: amennyiben az Alkotmánybíróság nem tesz kellő bölcsességről tanúbizonyságot, és a kifogásolt jogszabály hatályba lép, ez mindenképpen hatással lesz az RMDSZ-re. Számítások szerint 500 ezer külföldről érkező szavazat esetén a szövetség plusz 25 ezer szavazatot kell, hogy biztosítson, ha nem akar az öt százalékos parlamenti bejutási küszöb alatt maradni.
(SZ. K.)
Krónika (Kolozsvár)

Tágmagyar politika a MÁÉRT XIV. ülésének tükrében

Kovács Péter: az RMDSZ nem támogatja a kétfordulós polgármester-választásokat 
Nem a polgármester legitimitását erősítené, hanem az etnikai hovatartozás kerülne előtérbe” – így jellemezte Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt a kezdeményezést, amely elfogadása esetén Romániában mégsem egy, hanem kétfordulósak lehetnek az önkormányzati választások.
„Vegyes vidékeken, ott, ahol 25 és 45 százalék közötti a magyar jelenlét, a második forduló nem a polgármester legitimitását erősíti, hanem az etnikumét, vagyis egyértelműen a román jelölt nyer. Amikor kétfordulós polgármester-választások voltak, azt láthattuk, hogy a második fordulóban természetellenes koalíciók alakultak csak azért, hogy ne a magyar jelölt nyerjen. Ez semmiképp sem a legitimitás növelését jelenti” – vélekedik a Szövetség ügyvezető elnöke, aki emellett elmondta, az RMDSZ azért sem támogatja a kétfordulós önkormányzati választásokat, mert ez fölöslegesen megterheli a költségvetést, a milliárdos tételű többletösszegeket hasznosabban is el lehetne költeni.
„A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a települések fejlődnek, ahol ügyes a polgármester, ez pedig nem függ közvetlenül össze azzal, hogy őt egy vagy két fordulóban választották meg. Azt láthatjuk, hogy négy évvel ezelőtt a szavazópolgárok közvetlenül választották meg a megyei tanácselnököket, nyolc évvel ezelőtt pedig az önkormányzati testület választotta meg őket, a két eset között pedig semmiféle legitimitásbeli különbség nem merült fel. Most megint visszatértünk a tanács által választott megyei tanácselnöki rendszerhez, és egyetlen párt sem mondta azt, hogy csökkent volna az elnökök legitimitása” – hangsúlyozta Kovács Péter, aki szerint ez egy újabb populista kezdeményezés, amelybe a román pártok nagyon könnyen belelovalják magukat. Amennyiben úgy tűnik nekik, hogy a döntésük tetszik az embereknek, akkor sokszor a saját, korábbi döntéseiket fölülírva is meggondolják magukat. Emlékeztetett: a PNL politikusai másodjára gondolják meg magukat a választási törvény kapcsán, hiszen először a parlamentben támogatták a diaszpórában szavazókra vonatkozó előírásokat, majd kihátráltak, most pedig ugyanezt teszik, annak ellenére, hogy korábban már megszavazták az egyfordulós választást. „Ilyen politikai környezetben nagyon nehéz a törvényeket figyelembe véve tervezni” – nyilatkozta Kovács Péter, aki kiemelte, a Velencei Bizottság ajánlását megerősítve, az Alkotmánybíróság is egyértelműen kimondta: nem lehet egy évvel a szavazás napja előtt a választási törvényen módosítani. „Játék közben nem szabad a játékszabályokat módosítani” – nyomatékosított.
Közlemény. Erdély.ma

Odalettek a bizonyítékok – Fordulat Rádulyék és Bekéék ügyében? 
Tegnap közzétette az Alkotmánybíróság annak a február 16-ai döntésének az indoklását, miszerint sérti a jogállamiságra és a polgárok jogbiztonságára vonatkozó alkotmányos előírást a büntetőeljárás azon rendelkezése, hogy a megfigyeléseket és a lehallgatásokat a titkosszolgálatok is végezhetik.
A döntésnek nincs visszamenőleges hatálya olyan szempontból, hogy a már végleges bírósági ítéletet elért ügyekben nem használható fel perújrafelvételre, kivéve, ha már a per során hivatkoztak a titkosszolgálatok implikálódására.
Perújrafelvételi kérelmek jöhetnek
A taláros testület ugyanakkor nem zárta ki, hogy döntése abban az esetben is hivatkozási alapul szolgálhasson perújrafelvételi kérelmeknek, ha már véglegesen lezárt ügyről van szó. A folyamatban lévő peres ügyek esetében viszont törölni kell minden olyan bizonyítékot, amit a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy más titkosszolgálat megfigyeléseivel vagy lehallgatásaival szereztek. Az alkotmányossági kifogást egy pénzmosásért és adócsalásért első fokon elítélt, 2006-ban letartóztatott török, iráni és kínai vádlottakból álló csoport ügyvédei emelték az ellenük folyó per fellebbviteli szakaszában. Az Alkotmánybíróság döntése a Hivatalos Közlönyben való, feltehetően mai vagy pénteki megjelenése után azonnal érvénybe lép.
Az első médiakommentárok szerint az alkotmánybírósági döntés a korrupcióellenes harcot is érzékenyen érinti. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) közölte: 130 speciálisan kiképzett rendőrre és műszaki fejlesztésekre lesz szüksége ahhoz, hogy ezentúl maga végezhesse a gyanúsítottak megfigyelését. A DNA számításai szerint ehhez több mint tízmillió eurós költségvetés-kiegészítésre lesz szüksége. Raluca Prună igazságügyi miniszter már az alkotmánybírósági indoklás közzététele előtt jelezte: sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel felhatalmazzák a rendőröket és ügyészeket, hogy az SRI infrastruktúráját használva végezzék a lehallgatásokat és megfigyeléseket, amíg sikerül a joghézagot felszámolni.
A magyar ügyek
Ezek után feltehetően új helyzet áll elő több, a magyarság számára fontos büntetőeljárásban is. Mint ismeretes, Beke István Attilát és Szőcs Zoltánt, a két kézdivásárhelyi „petárdaterroristát” a SRI információi alapján vették őrizetbe. A SRI utólag hivatalosan is megerősítette, hogy régóta megfigyelés alatt tartotta őket – úgyhogy ezek a bizonyítékok most semmissé váltak (legalábbis így kellene lennie egy törvénytisztelő országban). Ugyanígy Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármester is bizonyítani tudja, hogy az ellene felhasznált adatokat a SRI gyűjtötte, ugyanis 2013. augusztus elején a saját kezével sapkázta meg azt a szekust, aki mind keccegtette a fényképezőgépét a magyarországi testvértelepülések képviselőivel való találkozóján. 
Székely Hírmondó. Erdély.ma

Nincs visszamenőleges hatálya (Titkosszolgálati lehallgatások megszüntetése)
Nincs visszamenőleges hatálya, csak a folyamatban lévő peres ügyeket érinti az alkotmánybíróságnak az a határozata, amely hatályon kívül helyezte a titkosszolgálati megfigyelések és lehallgatások jogalapjául szolgáló törvénycikkelyt – derült ki a taláros testület tegnap közzétett indoklásából.
A február 16-i döntés szerint sérti a jogállamiságra és a polgárok jogbiztonságára vonatkozó alkotmányos előírást a büntetőeljárás azon rendelkezése, mely szerint a lehallgatásokat a bűnüldöző szerveken és a rendőrségen kívül „más, erre szakosodott állami szervek” is végezhetik. Az alkotmánybírák azt kifogásolták, hogy a jogalkotó nem nevezte meg, milyen szervekre utal. Az alkotmánybírósági indoklás szerint minden jogszabályt alkotmányosnak kell „vélelmezni”, amíg be nem bizonyosodik az ellenkezője, így a két hete hozott határozat nem vonatkozik a jogerősen lezárt perekre. Az első médiakommentárok szerint az alkotmánybírósági döntés a korrupcióellenes harcot is érzékenyen érinti, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) ugyanis nemcsak a nemzetbiztonsági ügyekben végez megfigyeléseket, hanem a korrupció, szervezett bűnözés vagy akár adócsalás gyanújával indult büntetőeljárásokban is az RHSZ „szolgáltatásait” veszi igénybe az ügyészség. Az alkotmánybírósági döntés viszont azt jelenti, hogy a bíróságok a folyamatban lévő ügyeknél ezentúl nem vehetik figyelembe azokat a bizonyítékokat, amelyek titkosszolgálati megfigyeléseken, lehallgatásokon alapulnak – vonta le a következtetést a Hotnews.ro hírportál. A korrupcióellenes ügyészség közölte: 130 speciálisan kiképzett rendőrre és műszaki fejlesztésekre lesz szüksége ahhoz, hogy ezentúl maga végezhesse a gyanúsítottak titkos megfigyelését. Az ügyészség számításai szerint ehhez több mint tízmillió eurós költségvetés-kiegészítésre lesz szüksége. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Odalettek a bizonyítékok
Fordulat Rádulyék és Bekéék ügyében? 
Tegnap közzétette az Alkotmánybíróság annak a február 16-ai döntésének az indoklását, miszerint sérti a jogállamiságra és a polgárok jogbiztonságára vonatkozó alkotmányos előírást a büntetőeljárás azon rendelkezése, hogy a megfigyeléseket és a lehallgatásokat a titkosszolgálatok is végezhetik.
A döntésnek nincs visszamenőleges hatálya olyan szempontból, hogy a már végleges bírósági ítéletet elért ügyekben nem használható fel perújrafelvételre, kivéve, ha már a per során hivatkoztak a titkosszolgálatok implikálódására.
Perújrafelvételi kérelmek jöhetnek
A taláros testület ugyanakkor nem zárta ki, hogy döntése abban az esetben is hivatkozási alapul szolgálhasson perújrafelvételi kérelmeknek, ha már véglegesen lezárt ügyről van szó. A folyamatban lévő peres ügyek esetében viszont törölni kell minden olyan bizonyítékot, amit a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy más titkosszolgálat megfigyeléseivel vagy lehallgatásaival szereztek. Az alkotmányossági kifogást egy pénzmosásért és adócsalásért első fokon elítélt, 2006-ban letartóztatott török, iráni és kínai vádlottakból álló csoport ügyvédei emelték az ellenük folyó per fellebbviteli szakaszában. Az Alkotmánybíróság döntése a Hivatalos Közlönyben való, feltehetően mai vagy pénteki megjelenése után azonnal érvénybe lép.
Az első médiakommentárok szerint az alkotmánybírósági döntés a korrupcióellenes harcot is érzékenyen érinti. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) közölte: 130 speciálisan kiképzett rendőrre és műszaki fejlesztésekre lesz szüksége ahhoz, hogy ezentúl maga végezhesse a gyanúsítottak megfigyelését. A DNA számításai szerint ehhez több mint tízmillió eurós költségvetés-kiegészítésre lesz szüksége. Raluca Prună igazságügyi miniszter már az alkotmánybírósági indoklás közzététele előtt jelezte: sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel felhatalmazzák a rendőröket és ügyészeket, hogy az SRI infrastruktúráját használva végezzék a lehallgatásokat és megfigyeléseket, amíg sikerül a joghézagot felszámolni.
A magyar ügyek
Ezek után feltehetően új helyzet áll elő több, a magyarság számára fontos büntetőeljárásban is. Mint ismeretes, Beke István Attilát és Szőcs Zoltánt, a két kézdivásárhelyi „petárdaterroristát” a SRI információi alapján vették őrizetbe. A SRI utólag hivatalosan is megerősítette, hogy régóta megfigyelés alatt tartotta őket – úgyhogy ezek a bizonyítékok most semmissé váltak (legalábbis így kellene lennie egy törvénytisztelő országban). Ugyanígy Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármester is bizonyítani tudja, hogy az ellene felhasznált adatokat a SRI gyűjtötte, ugyanis 2013. augusztus elején a saját kezével sapkázta meg azt a szekust, aki mind keccegtette a fényképezőgépét a magyarországi testvértelepülések képviselőivel való találkozóján. 
 Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Vita a titkosszolgálatok hatásköréről
Tovább folytatódik a vita arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nem rendelkezik-e túl nagy befolyással, és milyen mértékben biztosított a magánélethez való jog, miután a kormány felhatalmazta a SRI-t, hogy súlyos bűncselekmények esetén részt vegyen a nyomozásban.
A kormány pénteken fogadott el egy sürgősségi kormányrendeletet, amellyel úgy módosította a büntetőeljárást, hogy szétválasztotta a rendőrségi és titkosszolgálati lehallgatásokat. A szétválasztás azt jelenti, hogy a rendőrök és az ügyészek használhatják a titkosszolgálat felszerelését, a SRI dolgozói azonban már nem végezhetnek lehallgatásokat büntetőjogi eljárásokban. A módosítás azért vált szükségessé, mert a hírszerzés eddig végezhetett lehallgatásokat az ügyészek által indított büntetőeljárásokban is, aminek jogalapját hatálytalanította február közepén egy alkotmánybírósági döntés.
A Gândul.info liberális hírportál hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányrendelet az elfogadás előtti változatához képest tartalmaz egy kiegészítést, amely lehetővé teszi a titkosszolgálatnak, hogy terrorista és nemzetbiztonsági bűncselekmények esetén részt vegyen a büntetőeljárásban, lehallgatásokat és megfigyeléseket végezzen.
A Hotnews.ro hírportál úgy értelmezte a rendeletet, hogy a kormány szélesebb hatáskört biztosított a belföldi hírszerzésnek, mint amekkorával rendelkezett az alkotmánybírósági döntés előtt. A portál felsorolja, hogy a nemzetbiztonsági kockázatok közé tartoznak egyebek mellett az alkotmányos rend elleni cselekedetek, a kémkedés, az árulás, az állammal szembeni ellenséges cselekedetek.
Mircea Marian ismert jobbközép újságíró közösségi oldalán egy bejegyzésben a jogállamiság elleni példátlan támadásnak nevezte, hogy a SRI nemzetbiztonsági és terrorista bűncselekmények esetén is nyomozást végezhet. Az újságíró szerint ez az egykori hírhedt Securitate kommunista titkosszolgálat "feltámasztását" jelenti. Az újságíró szerint nem az alkotmánybíróság döntését kell bírálni, hanem a SRI-nek azt a vágyát, hogy minél nagyobb befolyásra tegyen szert.
Ion Cristoiu az Evenimentul Zilei című újságban bírálta a kormány rendeletét. Úgy vélte, ez a megoldás nem oszlatja el a kételyeket, hogy a titkosszolgálat nem fér hozzá a továbbiakban is a rendőrök és az ügyészek által végzett lehallgatások tartalmához. Szerinte az alkotmánybíróság döntését akkor tartották volna tiszteletben, ha az ügyészség a saját felszerelését használná a gyanúsítottak megfigyelésére.
Dacian Ciolos miniszterelnök és Raluca Pruna igazságügyi miniszter is állást foglalt a vitában. Úgy vélik, hogy a SRI-nek eddig is joga volt részt venni a súlyos bűncselekmények felderítésében, és hangsúlyozták, hogy a SRI a lehallgatásokat csakis bírói felügyelet alatt végezheti. Ciolos szerint alaptalan a sajtó azon értelmezése, amely szerint a rendelet feltámasztja az egykori Securitatét. Népújság (Marosvásárhely)

România Liberă: a Johannis-rezsim bizarr nacionalizmusa
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) megerősödésével hozza összefüggésbe a România Liberă hétfői, A Johannis-rezsim bizarr nacionalizmusa című véleménycikke Tőkés László EP-képviselő román állami kitüntetésének visszavonását és azt, hogy terrorizmus gyanújával indult eljárás egy petárdákat tartó kézdivásárhelyi férfi ellen.
A cikket jegyző Cristian Câmpeanu szerint Klaus Johannis államfő elvesztette a nevetségessé válásra figyelmeztető „érzékszervét”, ha az 1989-es rendszerváltozásban „meghatározó szerepet” játszó forradalmár címmel tünteti ki a román Eugen Nicolicea (Buzău megyei) képviselőt, de visszavonja az ugyanezekért az érdemekért megítélt kitüntetést a magyar Tőkés Lászlótól.  
„Érthetetlen okokból Johannis mandátuma alatt az idegengyűlölő nacionalizmus erősödésének vagyunk tanúi, amelynek egyedüli célja a demokratikus intézményrendszer, a jogállamiság meggyengítése. Ennek a nacionalizmusnak a megerősödése kapcsolatban áll a SRI megerősödésével, és ezért üdvözlendő az alkotmánybíróság mostani döntése, amely csökkenti a SRI erejét” – írta a România Liberă szerzője. Szabadság (Kolozsvár)

Borboly ártatlannak vallja magát
Az ellene indult per keddi tárgyalásán ártatlannak vallotta magát Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, aki nem élt a vádak beismerésén alapuló egyszerűsített bírósági eljárás lefolytatásának lehetőségével.
A Borboly Csaba és tizenkét másik érintett személy ellen indult büntetőper tárgyalása kedden sem indult zökkenőmentesen a Hargita Megyei Törvényszéken. Először félórás szünetet rendelt el a tárgyalást vezető bíró, mert két ügyvéd elkésett, aztán Sergiu Bogdan, Borboly Csaba védőügyvédje jelezte a bírónak, hogy mivel nemrég az Alkotmánybíróság törvénybe ütközőnek minősítette a büntetőjogi perrendtartás azon rendelkezését, miszerint a lehallgatásokat a bűnüldöző szerveken és a rendőrségén kívül „más, erre szakosodott állami szervek” is végezhetik, kérni kell az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálytól (DNA), hogy közölje, kik végezték védence beszélgetéseinek lehallgatását. „Amennyiben ezt a hírszerző szolgálat végezte, kérni fogjuk a lehallgatási jegyzőkönyvek kizárását a bizonyítékok közül” – közölte az ügyvéd. Kéréséhez a többi ügyvéd is csatlakozott, és noha az ügyész ezt ellenezte, a bíró elrendelte, hogy írásban kérjenek választ erre a kérdésre a vádhatóságtól.
Nem tárgyalják külön a csíkszentmihályi polgármester elleni pert
Vlad Neagoe bíró ezek után az egyik vádlottat, Kósa Péter csíkszentmihályi polgármestert és ügyvédjét hallgatta meg, akik még tavaly szeptemberben nyújtottak be arra vonatkozó kérést, hogy a polgármester elleni pert válasszák külön a többi vádlott ellen indult bírósági eljárástól. Kósa kifejtette, azt szeretné, ha az eljárás minél előbb befejeződne, ugyanakkor jelezte, mivel a per egyik tárgyát képező, Ajnád és Lóvész közötti 124-es jelzésű megyei úton a kifogásolt javítások abbamaradtak, az út már alig járható. Ezért fennáll a veszélye, hogy a település elszigetelődik, mert már nehezen megközelíthető, javítani pedig a per befejeztéig nem lehet – hívta fel a figyelmet a polgármester. Az ügyész szerint nem teljesülnek a per szétválasztásának jogi feltételei, a bíró pedig azt mondta, a szétválasztás nem segíti elő a gyorsabb befejezést, mert az ügyirat, beleértve a vádiratot is, közös, és ezt nem lehet külön tárgyalni. Hasonlóképpen vélekedtek a többi vádlott ügyvédjei is, a kérést nem fogadták el.
Nyilatkozatot tesz Borboly
A per vádiratának felolvasása következett volna, erre a tartalom ismeretében egyik vádlott sem tartott igényt. Ezután elsőként Borboly Csabát szólította a bíró, aki nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy igényli-e az egyszerűsített eljárást, amely a vádak beismerését jelentené az eddigi bizonyítékok alapján, egyharmaddal csökkentve a kirótt büntetést is. „Ártatlan vagyok” – mondta Borboly, aki azt is hozzátette, szeretne nyilatkozatot tenni. Hasonlóképpen a többi vádlott sem élt az egyszerűsített eljárás lehetőségével, többen azt mondták, nyilatkozatot tesznek, volt, aki azt mondta, csak a bírósági eljárás végén él ezzel a lehetőséggel. A nyilatkozatok meghallgatását a bíró a következő tárgyalási időpontra, április 19-re halasztotta.
A SRI hallgatózott?
„Ebben az ügyiratban a rögzített beszélgetések magyar nyelven hangzottak el. Sem az ügyész, sem a rendőrök nem beszélik a magyar nyelvet, ezért egyszerű és logikus a kérdés: Ki végezte a lehallgatott, lényegesnek ítélt beszélgetések válogatását? Én egy hivatalos választ várok. Mivel a hatóságok nagy sietséggel hagyták jóvá, hogy az ügyészek hozzáférjenek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) eszközeihez, ez azt sejteti, hogy a SRI végezte a lehallgatásokat. És a válasz után lehet ezen bizonyítékok hitelességéről beszélni. Érdekes módon, a lehallgatási jegyzőkönyvek számunkra kedvezők” – fejtette ki a tárgyalás után Sergiu Bogdan.
Elhúzódó per
Mint ismert, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) azért emelt vádat Borboly és társai ellen, mert álláspontja szerint a Hargita megyei önkormányzat elnöke indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket két cégnek. Ezzel állítólag ő és feltételezett bűntársai 1,1 millió eurós kárt okoztak a román államnak. Borbolyt, akárcsak több más, az ügyben érintett személyt, 2013 májusában vették 24 órás őrizetbe, ezt követően szabadlábra helyezték, de korlátozták hivatala gyakorlásában, és lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el ellene, amelyet később feloldottak. 2013 szeptemberében emeltek vádat ellene és társai ellen. Az első tárgyalásokat Marosvásárhelyen tartották, de az új büntetőjogi perrendtartás 2014 februári életbe lépése után az ügycsomót visszaküldték Csíkszeredába. A per három vádlottja 2015 októberében beismerő vallomást tett, őket első fokon felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Borboly Csaba polgármester lenne
A március 15-ei határidőig egyedül Borboly Csaba jelentkezett RMDSZ-es polgármesterjelöltnek Csíkszeredában. Ezzel eldőlt, hogy a júniusi helyhatósági választáson a Hargita megyei tanácselnök lesz a szervezet jelöltje, előválasztást pedig csak a tanácsi lista véglegesítésére szerveznek.
Borboly ellen még folyamatban van az a per, amelyben az országos korrupcióellenes ügyészség azzal vádolja, hogy – bűntársaival együtt – indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket két cégnek, és ezzel 1,1 millió eurós kárt okozott a román államnak. 2013 májusában 24 órás őrizetbe vették, majd szabadlábra helyezték, de korlátozták hivatala gyakorlásában, és lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el ellene; ezt később feloldották.
Vádat 2013 szeptemberében emeltek Borboly és társai ellen. Az első tárgyalásokat Marosvásárhelyen tartották, de 2014 februárjában az ügycsomót visszaküldték Csíkszeredába. A per három vádlottja 2015 októberében beismerő vallomást tett, őket első fokon felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, a többieknek azonban épp kedden – március 15-én – volt tárgyalásuk. Ezen az ügyvédek azt kérték az ügyészektől, hogy közöljék, ki végezte a lehallgatásokat, mert ha a Román Hírszerző Szolgálat volt, az alkotmánybíróság múlt heti döntése értelmében kérni fogják a lehallgatási jegyzőkönyvek kizárását a bizonyítékok közül. A bíró kérdésére Borboly ártatlannak vallotta magát, és nem kívánt a vádak beismerésén alapuló egyszerűsített bírósági eljárás lefolytatásának lehetőségével élni; ez a vádak beismerését jelentené, és egyharmaddal csökkentené a büntetést.  Ugyancsak kedden hirdettek ítéletet a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen elrendelt hatósági felügyelettel kapcsolatban: a Maros megyei törvényszék a lemondott csíkszeredai polgármester és a  tisztségének gyakorlásától eltiltott alpolgármester esetében is megszüntette a kényszerintézkedést. A döntés nem jogerős. 
A júniusi helyhatósági választásokon az MPP színeiben Bokor Márton csíkszeredai háziorvos pályázza meg a polgármesteri tisztséget Csíkszeredában, az EMNP jelöltje továbbra is ismeretlen. (A Székelyhon nyomán) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Aggódnak a bírák a hírszerzés nyomozó hatóságként való megnevezése miatt
Súlyosan sérülhetnek az emberi jogok azzal, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nyomozó hatósági jogosítványokat kapott – figyelmeztet a Romániai Bírák Országos Szövetsége. Emiatt felszólították az ombudsmant: forduljon alkotmánybírósághoz annak a pénteken elfogadott sürgősségi kormányrendeletnek az ügyében, amely megtiltja ugyan a SRI-nek, hogy a bűnügyi nyomozások során lehallgatásokat folytasson, de engedélyezi azt, hogy a nemzetbiztonsággal és a terrorizmussal kapcsolatos esetekben nyomozó hatóságként tevékenykedjen.
Mint ismeretes, a rendelet azt követően született, hogy az alkotmánybíróság – arra hivatkozva, hogy a SRI nem nyomozó hatóság – megtiltotta, hogy a hírszerzés folytasson lehallgatásokat az egyszerű bűnügyi nyomozások során. A kormányrendelet az ügyészségeket hatalmazza fel a lehallgatások lefolytatására, ugyanakkor a SRI nyomozhat a nemzetbiztonsági és a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben.
„A Romániai Bírák Országos Szövetsége határozottan elítéli, hogy a kormány sürgősségi rendelettel különleges nyomozó hatósági státust biztosított a SRI-nek, aktív szerepet szánva egy hírszerző szolgálatnak a bűnügyi eljárás során, ami sérti a polgárok alapvető jogait, köztük a méltányos bírósági eljáráshoz való jogot is" – áll a bírák közleményében.
A dokumentum felhívja a figyelmet: a rendelet szöges ellentétben áll az alkotmány 115. cikkelyével, amely kimondja, hogy nem lehet sürgősségi kormányrendeletekkel rendezni olyan ügyeket, amelyek az alaptörvényben rögzített alapvető szabadságjogokat érintik.
A bírák szerint a SRI a rendelet nyomán olyan hatáskörökre tesz szert, amelyek lehetővé tették a kommunista titkosrendőrség, a Szekuritáté VI., bűnügyi nyomozásokra szakosodott osztálya számára, hogy a törvénnyel takarózva a legdurvább visszaéléseket kövesse el, és lábbal tiporja az emberi jogokat. A közlemény arra is rámutat, hogy a SRI országos kommunikáció-megfigyelési központjának működését nem szabályozza olyan, átlátható törvény, amely egyértelműen rögzítené annak jogi státusát, felépítését, funkcióját és az ellenőrzési módozatait, ami szintén törvénytelen.
Az ügy kapcsán Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke kedden este a román közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott: a taláros testület döntése nem tekinthető támadásnak a SRI ellen, a hírszerzést a nemzetbiztonsági ügyekben nyomozó hatósággá nyilvánító kormányrendelettel pedig egyszerűen „nevükön nevezték a dolgokat". Közölte: a döntéshozatal során a büntetőjogi perrendtartásba 2014-ben beiktatott cikkelyt vizsgálták, amely a lehallgatásokat az ügyészségek mellett „egyéb, szakosodott állami szervekre" bízta, amiről kiderül, hogy kizárólag a SRI felel meg neki. Kifejtette: az alkotmánybíróság ítélete nem a hírszerzésről szól, csupán kiiktatott egy homályos cikkelyt a perrendtartásból.
Hozzátette: az ítéletre a nagyobb átláthatóság érdekében volt szükség, az ugyanakkor nem korlátozza a SRI tevékenységét, nem érinti a nemzetbiztonságot, hiszen az azzal, valamint a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekkel továbbra is ez a szervezet foglalkozik. Megjegyezte: az, hogy a SRI a rendeletben nyomozó hatóságként jelenik meg, nem jelenti azt, hogy kibővítették a hatásköreit.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Kifütyülés egykor és most
A jelenkori történelemhamisítás iskolapéldája az, ahogy a balliberális média a köztudatba sulykolta, hogy 1992. október 23-án Göncz Árpádot a szkinhedek fütyülték ki s fojtották bele a szót.
A valóság ezzel szemben az, hogy Göncz Árpád ekkorra már kimutatta foga fehérjét, ismételten és alkotmánysértő módon akadályozta az állam demokratikus működését (lásd a taxisblokád idején játszott gyászos szerepét valamint azt a tényt, hogy nem írta alá a közmédia vezetőinek, a cseppet sem pártatlan, hanem a baloldal mellett kőkeményen elkötelezett Hankiss Elemérnek és Gombár Csabának a felmentését; e tárgykörben az Alkotmánybíróság is hozott egy elvi döntést, mely meglehetős egyértelműséggel rámutatott, hogy Göncz lépése alkotmánysértő volt) s már tudni lehetett róla, hogy nem semleges államfő, hanem egy pártkatona, aki az ország kormányozhatóságát biztosító MDF-SZDSZ paktumnak köszönhette magas pozícióját. 
Egy nemzetellenes SZDSZ-es vagy MSZP-s politikus, hívják Bauer Tamásnak, Haraszti Miklósnak, Göncz Árpádnak vagy Gyurcsány Ferencnek, egy nemzeti ünnepen, nyilvános fellépésen igencsak kockáztatja, hogy kifütyüljék. 
Pont ez történt. 
Teljesen mellékes, hogy volt a téren tán egy tucat  szkinhed és ők is fütyültek. A balliberális média az ő kiemelésükkel, előtérbe tolásukkal képes volt a világgal és az ország nagy részével elhitetni, hogy a szkinhedek műve volt a kifütyülés. Holott, ha a tömeg nem lett volna Göncz ellen hangolva, akkor esélyük nem lett volna a bőrfejűeknek, mint ahogy 1991. március 15-én sem volt esélye annak a pár anarchistának, aki „Fasiszta geci a kormány” feliratú molinót feszítettek ki, amikor Magyarország rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnöke, Antall József a mikrofonhoz lépett. Teljesen véletlenül ott álltam tőlük 5 méterre, arra lettem figyelmes, hogy dulakodás van. Hogy miért, azt másnap tudtam meg a Népszabadságból. A felirat nagyjából 5 másodpercet volt a magasban, s a két senkiházi örvendhetett, hogy nem lincselték meg őket.
Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, miután nevét adta az RMDSZ úgynevezett autonómia-statútumához (mely nem Székelyföldről szól, hanem három, 1968-an megrajzolt megyéről, mely a román prefektus számára akár a hadsereg bevetését is lehetővé teszi a helyi lakossággal szemben), miután stratégiai szövetséget kötött két éve azzal a párttal, tételesen az RMDSZ-szel, mellyel szemben létre s mely az idei választásokon e párttal közösen indul, csodálkozik, hogy a Székely Szabadság Napján a tömeg kifütyüli.
S miként az SZDSZ bértollnokai a szkinhedekre kenték a kifütyülést, feledtetni próbálva az elnökük elleni jogos össznépi elégedetlenséget, Bíró Zsolt a Néppártra próbálja fogni önfeladó, a párt létértelmével ellentétes politikájának köszönhető kifütyülését.
Vérlázító, de egyben szánalmas próbálkozás ez.
Persze a gyenge emberek mindig másban keresik a hibát, ahelyett, hogy tükörbe nézzenek és azon gondolkozzanak, hogy ők mit rontottak el.
Borbély Zsolt Attila. itthon.ma//szerintunk

Cristian Câmpeanu: Tőkés, a székely terror és a hírszerzők
Amikor a forradalom győzelmében játszott „meghatározó szerepéért” kitünteted a román Eugen Nicoliceát, ugyanakkor visszavonod a magyar Tőkés Lászlótól az ugyanezekért az érdemekért kapott kitüntetését, akkor nagy gondod van a valósághoz való igazodásban, és tökéletesen hiányzik a nevetségességet érzékelő szerved.
Iohannis mandátuma alatt – nem világos, milyen okokból – az idegengyűlölő nacionalizmus felkorbácsolásának vagyunk tanúi, melynek a demokratikus intézmények és a jogállamiság aláásása az egyetlen célja. A nacionalizmus felerősödése kifinomult kapcsolatban áll a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) megerősödésével, ezért üdvözölendő az Alkotmánybíróság az RHSZ hatalmát csökkentő – talán váratlan – legutóbbi döntése. Felvethetik, hogy milyen kapcsolat lehet a nacionalizmus és a lehallgatásokra vonatkozó döntés között, mellyel a hírszerző szolgálatot kizárták a büntetőügyek bizonyítási eljárásából. Látszólag semmilyen, de szerintük mégis. Íme:
Az RHSZ-nek gyakorlatilag monopóliuma van Románia területén, ami a nemzetbiztonságot illeti. Máris óriási hatalma van egy olyan intézménynek, amely bizonyos nagyon tág határok között gyakorlatilag bármit megtehet a nemzetbiztonság védelmében. Ezt a korlátlan hatalmat a valódi civil ellenőrzés hiánya erősíti fel végletesen, tekintettel arra, hogy a parlamenti ellenőrző bizottságok inkább a hírszerző szolgálat ügyvédjeiből és befolyásolási ügynökeiből állnak, semmint a civil ellenőrzés szerepének tudatában lévő felelős személyekből. A NATO és a partner államok sokkal hatékonyabb korlátozást képviselnek, mint a román demokratikus intézmények. Az RHSZ civil ellenőrzésének radarját elkerülő működési mód oda vezet, hogy ez az intézmény könnyen áldozatául eshet a visszaélés és túlkapás csábításának. Ilyenfajta lehetséges túlkapás annak a magyar fiatalnak az ügye, akit terrorizmussal vádolnak, mert egy tűzijátékos „bombát” akart robbantani a nemzeti ünnepkor tartott katonai parádén. A kérdéses fiatalt meg lehet vádolni szélsőségességgel, egy magyar idegengyűlölő csoportosuláshoz való tartozással, huliganizmussal és más, talán még súlyosabb dolgokkal is, melyek veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatosak, de nem terrorizmussal. A világon sehol, soha nem került sor terrorista merényletre vagy merényletkísérletre tűzijátékkal, a kérdéses fiatal viselkedése és lehallgatott beszélgetései nagyon távol állnak annak az összeesküvésnek az igazolásától, melyet a Román Hírszerző Szolgálat sugallt nekünk.
Ez a példa önmagáért beszél. A hírszerző szolgálatnak monopóliuma van a nemzetbiztonság védelme terén, de egy jogállamban nem rendelkezhet és nem is szabad monopóliummal rendelkeznie a „nemzetbiztonság” kifejezési határai vagy értelmezési keretei felett. Az említett esetben minden okunk megvan azt hinni, köztörvényes bűncselekményekről van szó, márpedig akkor az RHSZ-nek ki kell szállnia ebből. Tekintettel, hogy az RHSZ-nek eddig a nemzetbiztonsági és a büntetőügyi esetekkel kapcsolatos lehallgatásokban is monopóliuma volt, az ügyészek fenntartották a terrorizmus vádját, holott nyilvánvalóan túlzás. Ezért állítjuk, hogy egyetlen hatalmi monopólium gyakorlása a jogállamiság egészsége és az RHSZ egészsége szempontjából is elegendő. Káros, ha túl nagy hatalom összpontosul egyetlen intézmény kezében
Akárhogy is lenne, visszaélés esetén az ügyészek szigorúbb ellenőrzés alatt állnak, mint az RHSZ, így hát – elvileg – üdvözölendő, ha ők veszik át a lehallgatások feladatkörét. Persze, az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatosan vannak tisztázatlan dolgok, melyek súlyos korrupciós vagy akár szervezett bűnözési ügyeket kompromittálhatnak. Ugyanakkor semmi kétségünk afelől, hogy egy rakás bűnöző és védelmezőik (akik közé nemrég, szégyenletes és megbocsáthatatlan módon, Traian Băsescu is feliratkozott) megpróbálják majd ezt kihasználni. De ha az igazságszolgáltatási és a korrupció elleni harcon belüli reformok visszafordíthatatlanok, akkor a rendszer végül behangolja magát, még akkor is, ha ez idő alatt néhány cápa is átjut a háló szemein. Végül is bízunk abban, hogy az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság megfelelőbben kezeli majd a lehallgatásokat, mint ahogy azt az RHSZ bármikor is tette.
És van még egy ok. A kézdivásárhelyi epizód csak egy az RHSZ által ápolt nacionalizmus  megnyilvánulásai közül. Rendszeresen lehet továbbiakat is találni a szolgálat folyóirata, az Intelligence által túlságosan is nagylelkűen befogadott idegengyűlölő és primitív cikkekben. A jelenlegi RHSZ-igazgató „újságíró” barátai olyan tévéműsorokat készítenek, melyek nem állnak túl messze a România Mare (a néhai Corneliu Vadim Tudor magyarellenes és antiszemita hetilapja – a szerk.) erőszakos nyelvezetétől és uszításaitól. A parlamenti képviselők tavaly börtönnel akarták büntetni a zászlóégetést, holott Románia legfontosabb stratégiai partnerénél, az Egyesült Államokban ezt a szólásszabadság kifejezésének tartják. Újabban a himnusz kötelező éneklését és Székelyföld zászlajának betiltását akarják elérni. És mindezek tetejében került sor Iohannis szégyenletes gesztusára is, mellyel visszavonta Tőkés László kitüntetését, akit sok mindennel meg lehet vádolni, de azzal nem, hogy ne lett volna meghatározó szerepe a forradalomban. A kisebbségi Iohannis mandátuma alatt és az RHSZ gyámkodása mellett a primitív román nacionalizmus rendkívül bizarr feltámadásának vagyunk tanúi. És, ha netán elfelejtette, az RHSZ-nek minél távolabb kell tartania magát ettől a jelenségtől, mert intézményként az 1990. márciusi, marosvásárhelyi iszonyatos etnikumok közötti konfliktusból született, és ezt az eredendő bűnt nem lehet semmissé tenni. Könnyű megzakkanni és azt hinni, hogy ha monopóliummal rendelkezel a nemzetbiztonság fölött, akkor ez a hazafiságra és a románizmusra is érvényes, és akkor már csak egy lépés a demokratikus intézmények aláásása. Mert, apropó, tudják, hogy ki válhat még az új nyugatellenes nacionalizmus áldozatává? Éppen a korrupcióellenes igazgatóság, melyről egyre több vadromán állítja burkoltan, a parlamentben vagy sokkal érzékelhetőbben, a közéletben, hogy egy brüsszeli és washingtoni imperialisták által ránk kényszerített „idegen” intézmény.
(Főtér/România liberă) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elutasították Szőcs Zoltán fellebbezését
Tegnap reggel 9 órakor a bukaresti táblabíróságon tárgyalták a terrorizmussal gyanúsított kézdivásárhelyi Szőcs Zoltán, majd pár órára rá Beke István Attila fellebbezését, amit március 15-én ügyvédjeik iktattak védenceik előzetes fogvatartásának visszavonását kérve.
A beadványokban arra hivatkoztak, hogy az Alkotmánybíróság kimondta, a Román Hírszerző Szolgálat által végzett telefonlehallgatásokat nem lehet kizárólagos bizonyítékként felhasználni a jelenlegi peres ügyekben. A múlt hétre kitűzött tárgyalásokat azért napolták el, mert a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei nem jelentek meg a tárgyaláson, és nem tették le a bírók asztalára a 2015/P/D/729-es iktatószámú vizsgálati iratcsomót. A taláros testület továbbra is úgy értékelte, hogy Szőcs Zoltán szabadon bocsátása „közveszélyt jelentene”, ezért fellebbezését ismételten elutasította. A védőügyvéd tegnap is azt kérte, hogy a vizsgálati fogság helyett helyezzék házi őrizetbe. A döntés nem végleges, negyvennyolc órán belül megfellebbezhető a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéken. Beke István Attila  esetében lapzártáig nem hirdettek ítéletet.  Beke 113., Szőcs Zoltán pedig 83. napja raboskodik a bukaresti rendőrség központi fogdájában. Mindkettejük legutóbbi vizsgálati fogsága március 29-én jár le, ezért  minden valószínűség szerint a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei ezen a héten a két vármegyés előzetes letartóztatásának újabb harminc nappal történő meghosszabbítását fogják kérni. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mitől esik le a kereszt a templomtoronyról? (Beszélgetés Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíróval)
Egy hónapja a nyugdíjasok sorát gyarapítja a Sepsiszentgyörgyi Puskás Bálint. A volt alkotmánybíróval a testület szerepéről, belső harcairól és a romániai jogbiztonság ingatagságáról is beszélgettünk.
– Már régebbtől hangoztatta: fontos, hogy továbbra is legyen magyar tagja az Alkotmánybíróságnak. Miért? – Nem csak hangoztattam, de az elmúlt fél évben rengeteget is dolgoztam, hogy így legyen. Egy ideig úgy tűnt, hogy nem fog menni, a két nagy román párt ugyanis teljes mértékben rá akarta tenni a kezét az Alkotmánybíróságra. A parlament alelnökének leváltása után kialakult konjunktúrában azonban az SZDP felvállalta kérésünk támogatását, így kerülhetett a helyemre Varga Attila. Nem annyira a RMDSZ-érdekérvényesítés szempontjából fontos ez, hiszen az alkotmánybíróknak nem politikai elvárásoknak kell megfelelniük. Amikor fél éve a moldovai és havasalföldi szabad gazdák legelőket-erdőket tömörítő közbirtokosságai elhagyásának törvényességi alapját tárgyaltuk – ez a mi közbirtokossági fogalmainktól abban tér el, hogy ők saját birtokaikkal álltak be a közösségbe –, felmerült az erdélyi magyar közbirtokosságok ügye is. Ha nem vagyok akkor ott, nem lett volna, aki elmagyarázza az alkotmánybíróknak a különbséget, s az eredeti törvény a mi közbirtokosságaink felszámolásához is vezethetett volna.
– Mi volt a legfőbb érve?
– A létrehozatal elve: a mi közbirtokosságaink az osztrák császári ajándékozásból származó területekből jöttek létre. Hasonló eset volt a Kolozsvári Erdélyi Magyar Egyesület jogutódlása, amikor újra csak az EME létrejöttének, az eredet történelmi hátterének megvilágítása győzte meg az alkotmánybíróságbeli kollégákat. De összességében is hasznosnak tartották, hogy van valaki közöttük, aki másképp gondolkodik, más logika vezérli. A másképp gondolkodás presztízsét amúgy elődöm, Kozsokár Gábor teremtette meg, s biztos vagyok benne, hogy Varga Attila is tovább képviseli. – Az alkotmánymódosítási törvényszöveg véglegesítése esetén azonban ez sem bizonyult eredményesnek… – A végeredményt tekintve valóban nem. Pedig tizenkilenc oldalas különvéleményt fogalmaztam meg, amit a kollégáim megértettek, de nem fogadtak el. Például azt a passzust, amelyben arról rendelkezett volna, hogy a kisebbségi kérdésekről szóló törvények esetében kötelezően ki kell kérni a kisebbség véleményét. Vagy hogy a tartományokon belül létre lehessen hozni olyan altartományokat, ahol a kisebbségek többségben legyenek – ezt sem fogadták el. Igaza van, Puskás bíró úr, de ezt nem szavazhatjuk meg. Ha jelen vagy, el lehet érni eredményeket, ha nem, esélyed sincs. A tanügyi törvény esetében sikerült jelentős javításokat eszközölni, bár ha a tekintet ölni tudott volna, biztosan nem élem túl azt az ülést.
– A különböző országok alkotmánybíróságai közötti kapcsolattartásban jut-e szerep a magyar tagnak?
– Nemrég másodmagammal vettem részt egy rigai konferencián. Az asztalon a román zászló mellett a következő két névtábla állt: Puskás V. Zoltán és Benke Károly, utóbbi segédbíró az Alkotmánybíróságon. Úgy fényképeztek bennünket, mint valami turisztikai látványosságot, a lengyelek meg is jegyezték, hogy milyen két jellegzetes román név. De én írtam a testületek három évenként rendezett, legutóbb Rio de Janeiróban tartott találkozójára a román jelentést. Talán nem kell mondanom, hogy Rióban a Puskás név mindenkinek ismerősen csengett, természetesen nem nekem köszönhetően. – És ebben a magyar jelenlétben mennyi a kirakatjelleg?
– Amíg politikusként dolgoztam, én is nagyon éreztem a hasonló reprezentációk kirakatjellegét. A Szenátus alelnökeként több uniós előcsatlakozási tárgyaláson vettem részt kirakatbábuként: menjél te, jól fest, hogy magyar van.
Az Alkotmánybíróságon akadémikusabb a légkör, a reprezentálásra való felkérés az egyén értékének szól. Az európai testületek 2011-es, általunk rendezett konferenciáján én voltam az általános jelentéstevő. Pedig akkor Románia látta el a soros elnöki teendőket is a testületben. – MAradt-e lebegésben olyan téma, amit nehéz szívvel hagyott Bukarestben?
– Igen, meggyőződésem szerint azért nem hoztak még döntést az egyneműek házasságkötésének ügyében, mert az én álláspontom ellenkező volt, és meg akarták várni a távozásomat. A helyzet roppant éles szavazást ígér, az ellenvéleménynek pedig nyoma mArad a döntés után is. – Hogyan alakította az idő a román Alkotmánybíróságot?
– A tagok szakmai felkészültsége mindig jónak volt mondható, és az is tetszik, hogy a tagok között vannak elméleti és gyakorlati szakemberek egyaránt, tanári, ügyvédi, ügyészi, bírói előélettel. Ez a szakmai elegy többnyire jó döntésekhez vezetett. A testület politikai befolyásolásának szándéka azonban mindig is létezett, hol többé, hol kevésbé érezhetően. Traian Băsescunak sikerült elérnie, hogy egy időben öt tag is igyekezett képviselni az ő, illetve pártja érdekeit. Most nincs ilyen, a személyi cserék, a pártok átalakulása kiegyensúlyozottá tette a testület összetételét. Persze kísérletek mindig vannak egyik vagy másik bíró „megszerzésére”.
– Önt nem próbálták befolyásolni?
– Nem állítanám, azt viszont kijelenthetem, hogy soha nem cselekedtem meggyőződésem ellen. Először akkor esett le a kereszt a templom tetejéről, amikor a nyugdíjak csökkentéséről szóló törvényről azt mondtam, hogy alkotmányellenes – holott akkoriban még kormányon volt az RMDSZ. A román sajtóban 2009 és 2013 között úgy szerepeltem, mint a magyar, aki a piros gomb fölött rendelkezik. A román demokrácia sorsa a magyar Puskáson múlik, jelent meg többször is. Fenyegető leveleket is kaptam ebben az időszakban. A szövetség részéről viszont soha egyetlen kísérletre sem került sor, és szemrehányást sem kaptam, ha netán az alkotmánybírósági álláspontom nem egyezett a kormánypárti RMDSZ álláspontjával.
– Milyen viszonyban áll a testület a korrupció, szervezett bűnözés és terrorizmus elleni, feddhetetlenségi, hírszerző típusú szervezetekkel?
– Voltak találkozási, esetenként súrlódási pontjaink, legtöbb esetben – sajnos, nem mindig… – az alkotmánynak, az emberi jogoknak megfelelően jártunk el. Döntésünk után a Feddhetetlenségi Ügynökség tevékenysége egy időre le is állt, mivel alapjaiban kellett újrafogalmazniuk törvénytervezetüket. Más kérdés, hogy a második változatot már senki sem merte megtámadni. És aztán jöttek ellenünk is az antikorrupciós, feddhetetlenség-ügynökségi átvilágítások, amit nyugodtan nevezhetünk megfélemlítési kampánynak is. De az Alkotmánybíróság összességében ilyen körülmények között is képes volt megmAradni az alkotmányosság alapkövének.
– Mivel dicsekszik majd leginkább az alkotmánybírói időszakából?
– A nyugdíjcsökkentés érvénybe léptetésének megakadályozása azért kívánkozik a lista elejére, mert emberi és hitbéli meggyőződésem alapján mindig is az elesettek pártján álltam. Ama döntést követően egyfajta nyugdíjügyi szakértővé váltam, az Alkotmánybíróságon a későbbiekben mindig én írtam ebben a témában a döntési javaslatot. Odáig jutottam, hogy már a munkaügyi miniszter is konzultált velem a szociális juttatásokkal kapcsolatos tervezetek ügyében. Arra is büszke vagyok, hogy az alkotmánymódosítási törvénnyel kapcsolatos tizenkilenc oldalas különvéleményemben felvetettem: ha 1848-ban történelmi tettként kezelték a kisebbségek önrendelkezési jogának megfogalmazását, miért ne szerepelhetne ez napjaink román alkotmányában is. Ezt követően a román sajtóban felhívást is megfogalmaztak, hogy indítsanak eljárást ellenem államellenes cselekedetre való izgatás ügyében, így aztán közel két éven át zajló kivizsgálás folyt ellenem, amelyet csak 2016 februárjában zártak le.
– És mi van a másik serpenyőben?
– Sajnos, több esetben politikai töltetű döntésekben kellett részt vennem, ha még ellenvéleményt is fogalmaztam meg. Van egyébként kolléga, aki arra buzdít, hogy adjam ki kötetben az alkotmánybíróként megfogalmazott különvéleményeimet. Azt is nehezen viseltem, hogy az Alkotmánybíróságban is sokszor eluralkodott a román hivatalokban uralkodó azon nézet, miszerint nekünk mindent szabad, azt csinálunk, amit akarunk, mert mi vagyunk az erősek. – A barikád mindkét oldalát megjárt, politikai pályát is befutó jogászként milyennek tartja a mai romániai jogbiztonságot?
– Ingatagnak. Elsősorban azért, mert az európai átlaghoz képest rengeteg törvényünk van, amelyek igen sűrűn változnak, s közben a törvények minősége többnyire gyengül, mivel eleve és tudatosan úgy szövegezik meg, hogy könnyen értelmezhetők legyenek. Ma is húsz, általam előterjesztett törvény van érvényben, közülük később mégis alkotmányellenesnek voltam kénytelen nyilvánítani a szövetkezeti törvény egyik megfogalmazását, amelyet még a barikád másik oldalán az általam képviselt társadalmi réteg érdekének megfelelően fogalmaztam meg szenátorként. A hangsúly azonban a jóhiszeműségen van, mert sokan bizony a pillanatnyi konjunktúrát kívánják kihasználni, míg a kontrollszervek rá nem jönnek a dolog kifogásolhatóságára. Az értelmezhetőség pedig súlyos visszásságokat és sérelmeket okozhat, és így aligha beszélhetünk jogbiztonságról.
PUSKÁS BÁLINT
Nyugalmazott alkotmánybíró, 1949. április 19-én született Szovátán. Alkotmánybírói mandátuma 2007-től 2016 júniusáig tartott. Előzetesen jogtanácsosként, majd ügyvédként tevékenykedett a Kovászna megyei Ügyvédi Kamara keretében. 1996 és 2007 között az RMDSZ szenátoraként vett részt a törvényhozásban, a parlament gazdasági, ipari és szolgáltatói bizottsága, a privatizálási és jogi bizottság, 2001-től pedig a költségvetési és pénzügyi bizottság tagja volt. 2001 és 2004 között a szenátus alelnöke, előtte a felsőház titkáraként dolgozott. Több mint 50 törvénymódosítás kezdeményezője. A Máltai Lovagrend tagja, a Román Érdemérem lovagi fokozatának tulajdonosa. Nős, egy gyermek apja.
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Alkotmányos a Nagy Testvér-törvény
Nem ellentétes az alaptörvénnyel az a jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a nyomozó szervek bírói jóváhagyással kikérjék az ügyfelek kommunikációs adatait a szolgáltatóktól.
Alkotmányosnak találta csütörtökön az alkotmánybíróság a személyi adatok kezeléséről szóló, úgynevezett „Nagy Testvér”-törvényt, amelyet hosszas viták után tavaly szeptemberben fogadott el a parlament. A 2015/235-ös számú jogszabályt azt követően fogadta el tavaly szeptember 7-én a szenátus, szeptember 24-én pedig döntéshozó kamaraként a képviselőház, hogy az alkotmánybíróság korábban három, hasonló törvényt is az alaptörvénnyel ellentétesnek minősített, majd ezt követően az államfői hivatal a hírszerző szolgálatok közreműködésével dolgozott ki egy új jogszabályt, amelyről aztán májusban a parlamenti pártok is megállapodtak.
A korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvény megkönnyítette volna a titkos szolgálatok számára a polgárok számítógépes kommunikációjára vonatkozó adatokhoz való hozzáférést. A most alkotmányosnak talált jogszabály, amely ellen a tavalyi év végén emeltek alkotmányossági kifogást több per érintettjei, konkrétan a személyes adatok felhasználását és a magánélet elektronikus kommunikáció során történő védelmét rögzítő 2004/506-os jogszabályt módosítja.
A törvény egyik sarkalatos pontja az, hogy a szolgáltatóknak legtöbb három évig meg kell őrizniük az ügyfelek internetes vagy mobiltelefonos kommunikációs tevékenységére vonatkozó adatokat, majd ezt követően törölniük, vagy nyomon követhetetlenné kell tenniük őket. Egy másik módosítás szerint előzetes bírói jóváhagyás szükséges ahhoz, hogy a hivatalos szervek – bíróságok, nyomozó hatóságok, hírszerző szolgálatok – adatokat igényelhessenek a szolgáltatóktól. Ha azonban a bírói jóváhagyás megvan, akkor a szolgáltatóknak 48 órán belül át kell adniuk a kért adatokat. Az ilyen nyomozások tárgyát képező adatokat mindaddig nem lehet törölni, amíg erre a nyomozó szervek nem bólintanak rá, vagy nem születik jogerős bírói ítélet az ügyben.
Mint arról beszámoltunk, az információbiztonságról szóló előző Nagy Testvér-törvényt tavaly január 21-én nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek az alkotmánybíróság. A parlament által 2014 decemberében elfogadott információbiztonsági törvény ellen – a civil szervezetek tiltakozása nyomán – az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) óvást emelt az alkotmánybíróságon. A civilek elsősorban amiatt aggódtak, hogy a törvény alapján a titkosszolgálatok bárkinek a számítógépes adatait ellenőrizhetik. A másik két korábban hatályba lépett megfigyelési törvényt – a mobilszolgáltatókat érintő adatmegőrzési, illetve a feltöltőkártyák névtelenségét eltörlő jogszabályt, amelynek nyomán csakis a személyi adatok megadásával lehetett volna ilyen kártyát vásárolni – tavalyelőtt szintén alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság.
Balogh Levente Krónika (Kolozsvár)

A romániai titkosszolgálatokról (IV.)
Az előző részekben a Román Hírszerző Szolgálatról, valamint a Külügyi Hírszerző Szolgálat tevékenységéről beszéltünk.
Sorozatunk utolsó részében a fenti két legfontosabb titkosszolgálat mellett a még megemlített többi titkos tevékenységet folytató szolgálatot ismertetjük röviden.
A harmadik a kormányzati Őrző és Védő Szolgálat (Serviciul de Pază şi Protecţie – SPP). A törvényes rendelkezések értelmében az SPP olyan specializált állami katonai, nemzetbiztonsági szolgálat, amelynek feladata a román közméltóságok védelme, valamint azon külföldi közméltóságok és ezek családja biztonságának szavatolása, akik Románia területén szolgálatot teljesítenek. Ugyanakkor a szolgálat feladata az említett közméltóságok munkahelyének és lakásának biztosítása.
Az SPP tevékenységét az 1998. évi 191. sz. törvény szabályozza. Ennek értelmében a tevékenységét a már korábbi cikkeinkben említett Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács – CSAT – koordinálja és irányítja, illetve a parlament szakbizottságai felügyelik. A parlamenti szakbizottságoknak a szolgálat vezetői évente, vagy külön kérésre elszámolási és beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Tevékenységében a szolgálat a törvény szerint együttműködik a többi nemzetbiztonsági szolgálattal. Ez a rendelkezés amúgy minden romániai nemzetbiztonsági és/vagy titkosszolgálatra vonatkozik, ezért ezek nemzetbiztonsági rendszert alkotnak, amelyek munkáját a CSAT hangolja össze. Amennyiben romániai közméltóságok külföldön teljesítenek szolgálatot, az SPP természetesen együttműködik az illetékes külföldi nemzetbiztonsági szervekkel. 
Az SPP-t államtitkári rangú igazgató vezeti, akit a CSAT javaslatára Románia elnöke nevez ki. Ezt a funkciót jelenleg Lucian–Silvan Pahonţu generális tölti be. 
Az SPP fő tevékenységének végzése érdekében információt gyűjthet nyilvános vagy rejtett eszközökkel, ügyészi, valamint bírósági jóváhagyással. Az őrzése alá tartozó intézményekbe történő belépés jóváhagyásáról és engedélyezéséről is ez a szolgálat gondoskodik. Azon személyek körét, akik az SPP szolgálat védelmét kérhetik, a CSAT – a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács – állapítja meg. Érdekes törvénymódosítás, hogy 2016-tól – igaz, a CSAT előzetes jóváhagyásával – politikai pártelnökök is kérhetik az SPP védelmét. Sőt, nemcsak jelenlegi, hanem volt közméltóságok is kérhetik a védelmét, igaz, nem korlátlanul.
Egy másik speciális nemzetbiztonségi szolgálat a Speciális Távközlési Szolgálat (Serviciul de Telecomunicaţii Speciale – STS). Az STS az a specializált katonai nemzetbiztonsági szolgálat, amely a közintézmények, valamint más, törvény által nevesített intézmények telekommunikációs hálózatát biztosítja. Első hallásra fölöslegesnek tűnik egy ilyen intézmény, viszont ha arra gondolunk, hogy például a rendőrség kommunikációs hálózata nem lenne normális és biztonságos, ha azonos lenne a rendes polgári telekommunikációs hálózattal, világossá válik, hogy szükség van rá. Az utóbbi években a helyhatósági, a parlamenti választásoknál biztosította az STS a telekommunikáció biztonságát. Az STS biztosítja a parlament, az elnöki hivatal, a kormány, a nemzetvédelmi, állambiztonsági és közrendi feladatokat ellátó intézmények, a központi és területi közigazgatási hivatalok, bíróságok, ügyészségek, a Legfelsőbb Magiszteri Tanács, a Számvevőszék, az Alkotmánybíróság és más országos jelentőségű intézmények biztonságos és bizalmas kommunikációs hálózatát.
A Honvédelmi Hírszerző Igazgatóság (Direcţia generală de informaţii a Apărării – DGIA) egy másik titkosszolgálat, tulajdonképpen katonai hírszerzési és kémelhárítási tevékenységet végez. Fontos szerepe van a katonai jellegű és a NATO-ra vonatkozó információk titkosításában. Tevékenységét a célnak megfelelően nyilvánosan vagy titkos műveletek révén végzi. Alárendeltségében, főleg a terrorizmussal kapcsolatos műveletek esetén, akár harci egységek is lehetnek. Jelenlegi vezetője Marian Hăpău generális.
A rendőrségnek is van egy különleges ügyosztálya a DOS (Direcţia de Operaţiuni Speciale). Ennek az ügyosztálynak a jelentősége nagyon megnőtt az Alkotmánybíróság februári határozata értelmében, amely szerint a büntetőügyekben elrendelt lehallgatásokat és megfigyeléseket csak a rendőrség speciális szervei végezhetik, a többi szolgálat – például a SRI – erre nem jogosult. A DOS-nak a központi bukaresti egységen kívül 14 regionális kirendeltsége van, mindegyik táblabíróság ítélkezési illetékessége szerint.
Nemzetbiztonsági szervnek minősül a nagyon misztikus névre hallgató Államtitkok Nemzeti Hivatala (Oficiul Registrului Naţional al Informaţiilor Secrete de Stat – ORNISS). Ennek feladata az államtitoknak minősülő információkkal kapcsolatos engedélyezések, rendszerezések és nyilvántartások kezelése. Ennek érdekében az ORNISS listát készít az államtitoknak minősülő információkról, műveleti eljárásokat határoz meg ezekkel kapcsolatosan, nemzetbiztonsángi tanúsítványokat bocsát ki azok számára, akik államtitoknak minősülő információkhoz kérnek hozzáférési jogot (pl. kutatók, tudósok stb.), meghatározza a konkrét technikai, biztonsági követelményeket az államtitoknak minősülő információk tárolásával kapcsolatosan. 
A sorban az utolsó a Belső Védelmi és Információs Osztály (Departamentul General de Informaţii şi Protecţie Internă – DIPI). Amint már említettük, a működését és vezetőit ért és a Gabriel Oprea volt belügyminiszterhez is kötődő botrányok miatt ez év októberében és novemberében a Ciolos-kormány radikálisan átalakította, új elnevezése: Belső Védelmi Egység, átszervezése pedig jelenleg is folyamatban van. Ez az osztály a régi „2 és egynegyed” (0215) katonai egység átgyúrt utódja, amelynek a forradalom utáni tevékenységét is számos bírálat és vád érte (mint például a bányászjárás, a márciusi események megszervezésében vállalt szerep, törvénytelen megfigyelések és lehallgatások, politikusok és újságírók megfigyelése, a Román Hírszerző Szolgálat feladatainak átfedése), ezért 1998-ban meg is szüntették a „2 és 1/4” osztályt átszervezve más egységekké. Ha nagyon egyszerűen szeretnék fogalmazni, akkor a DGIPI tulajdonképpen a rendőrség rendőrsége és a belügyminisztériumon belüli törvényesség őre, elsődleges feladata pedig a korrupció megakadályozása.
Gogolák H. Csongor ügyvéd Népújság (Marosvásárhely)

Eckstein-Kovács Péter: Csak fenyeget a PSD Johannis felfüggesztésével
Klaus Johannis nem sértette meg az alkotmányt, amikor a PSD komrányfőjelöltjét visszautasította. Hogy taktikailag helyes volt-e, vagy sem, arról lehet vitázni – véli Eckstein-Kovács Péter jogász.
Kérdésünkre, hogy milyen módon szabályozza Románia Alkotmánya azt, hogy az államfő hányszor élhet a visszautasítás lehetőségével, Eckstein-Kovács Péter elmondta: van az alkotmánybíróságnak egy olyan, a miniszterekre vonatkozó és értelmezhető döntése, miszerint az államfő csak egyszer utasíthatja vissza a miniszteri jelöléseket. Ha tehát Johannis nem fogadja el a második kormányfő-jelöltet, akkor problémák merülhetnek fel – magyarázta.
Eckstein-Kovács Péter nem tartja kizártnak, hogy a PSD újra Shevil Shhaideh-et jelöli, de akár Liviu Dragnea is lehet a jelölt vagy Călin Popescu Tăriceanu, esetleg egy olyan jelöltet sikerül megnevezni, aki rendelkezik e tisztség betöltéséhez szükséges rátermettséggel.
Ami pedig a Johannis tisztségéből való  felfüggesztésével való riogatást illeti, Eckstein-Kovács Péter is úgy látja: ez inkább fenyegetés, semmint reális veszély.
- Az államfő felfüggesztése hosszas és bizonytalan kimenetelű procedúra még akkor is, ha az erre vonatkozó népszavazás érvényességi küszöbét az eddigi 50 százalékról 35 százalékra csökkentették.
Varga Attila alkotmányjogászt, az Alkotmánybíróság tagját arról kérdeztük, van-e a PSD-nek elég nyomós oka arra, hogy az államelnök felfüggesztését kérje. A szakértő úgy vélekedett: ez elsősorban politikai döntés.
- Ha a pártok úgy ítélik meg, hogy az államelnök súlyosan megsértette az alkotmányt, akkor beindíthatják a felfüggesztési procedúrát. Ezt azonban alaposan meg kell indokolniuk, az Alkotmánybíróságnak pedig véleményeznie kell. Ha a kezdeményezést a két ház plénuma elfogadja, akkor a köztársasági elnököt felfüggesztik tisztségéből, és ideiglenesen a szenátus elnöke gyakorolja az államfői tisztségét, a kormány pedig népszavazást ír ki az államfő menesztésével kapcsolatosan – magyarázta.
Arra a kérdésre, mi történik akkor, ha a PSD következő jelöltjét is elutasítja Johannis, Varga azt felelte: egy ilyen helyzet komoly konfliktust idézhet elő Johannis és a parlament között, az alkotmánybíróságnak pedig jogában áll a közhatóságok közti konfliktust megoldása érdekében közbelépni.   
Nagy-Hintós Diana Szabadság (Kolozsvár)

Maradnak, de monitorizálva lesznek Tudorel Toader igazságügyi miniszter tegnap összegezte a sajtónak az általa készített, tizenkilenc oldalas jelentést, miután majd’ két hétig kiértékelte a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a főügyészség tevékenységét. A kiértékelés az Alkotmánybíróságnak azon határozata nyomán indult el, mely szerint a DNA túllépte hatáskörét, amikor a 13-as kormányrendelet kiadásának körülményeit vizsgálta. Az igazságügyi miniszter jelentésében megállapítja, hogy a DNA csakis a jogállam keretei között működhet, betartva a hatályban lévő alkotmányt és törvényeket. A hatáskör túllépése szerinte nem magyarázható a korrupcióellenes harc szükségességével. Az Alkotmány nem engedi meg, hogy egy általa védett elvért/értékért megsérts egy másik elvet/értéket.
Nyilatkozata végén, bejelentette, hogy nem kéri sem a korrupcióellenes főügyész, sem a legfőbb ügyész lemondását vagy felmentését, de a két intézmény tevékenységét a minisztérium kiemelt megfigyelésnek veti alá.
Nyugati Jelen (Arad)

Faragó Péter parlamenti képviselő sajtóértekezlete
Terítéken a tudatos magyarellenes hisztériakeltés
Június 22-én az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének a székházában sajtóértekezletet tartott Faragó Péter megyei elnök, parlamenti képviselő, aki előrebocsátotta: két témát kíván érinteni: a szervezet belső életében történt változásokat, illetve az ország aktuális politikai helyzetét fejtegetné.
A szervezeti élettel kapcsolatban a tavasszal megszervezett belső választásokat érintette, amelyek során a helyi szervezetekben megtörtént a teljes tisztújítás. A közelmúltban megszervezett megyei kongresszuson több mint 200 küldött részvételével megejtették az alapszabályzaton szükségessé vált módosításokat; megszervezték a Megyei Küldöttek Tanácsának (MKT), illetve a megyei elnök megválasztását. Ezúttal is köszönetet mondott a következő mandátumra neki szavazott bizalomért. A megyei kongresszus után megszervezték az MKT alakuló ülését, amelynek elnökévé Hadnagy Dénes tanárt választották, ugyanakkor megválasztották a szakbizottságok elnökeit, illetve ügyvezető elnöki tisztségében megerősítették Péró Tamás megyei tanácsost. Az új alapszabályzat értelmében, a megyei szervezet vezetőségében nőtt a hölgyek részaránya, amit helyesnek, fontosnak tart minden tekintetben.
A továbbiakban kitért az ország politikai helyzetének az elemzésére, ami nem könnyű, hiszen az elmúlt napokban igen felforrósodott a politikai hangulat.
A legutóbbi parlamenti választások eredményei alapján megalakult kormánykoalícióról megjegyezte: az RMDSZ nem óhajtott részt venni a koalícióban, amellyel azonban létezik egy parlamenti együttműködési megegyezése. Abban rögzítették, hogy heti egyeztetés alapján támogathatják egymást célkitűzéseiknek a parlamenti elfogadásában. Az együttműködés jóvoltából az utóbbi hónapokban sikerült olyan törvénymódosításokat végrehajtani, amelyek nemcsak a kisebbségek, hanem az ország minden polgárának az érdekeit szolgálják. Egyik legfontosabb előrelépés volt a parlament által jóváhagyott, majd az Alkotmánybíróságon megtámadott törvénymódosítás, amely a nemzeti kisebbségek által nagyobb arányban lakott települések egészségügyi intézményeiben a nyelvükön is beszélő szakemberek biztosítását írja elő. Szerencsére, az Alkotmánybíróság elutasította az óvást, ezért a módosítás hatályba lépett.
A Szövetség is támogatta a koalíciót a közalkalmazottak egységes bértörvényével kapcsolatos kezdeményezését, ami remélhetőleg jó hatással lesz nem csupán a közalkalmazottak bérére, hanem munkájuknak a hatékonyságára is.
Gyűlöletkeltő hisztéria
Ami a napokban lezajlott bizalmatlansági indítványt illeti, Faragó Péter kifejtette: szerinte egy koalíciós többségnek jogában áll a saját kormányát is leváltani bizalmatlansági indítvánnyal, még akkor is, ha ez világpremiernek számított.
Ha ők úgy látták jónak, az a szövetséget nem zavarta, de nem is vett részt a bizalmatlansági szavazáson. A magyarság szempontjából rendkívül fontos volt a bizalmatlansági szavazás előtti tárgyalások miatt, szándékosan kirobbantott magyarellenes hisztéria, amelynek a szélsőséges voltára senki nem számított. Mert a józanész számára elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy EU-tagállamban, a nemzeti kisebbségek jogos igényei kapcsán rövid idő alatt ennyire vehemens hisztériahullámot keltsen a közmédia. A hétfőn látott és hallott gyűlöletszító hisztéria túllépte mindenfajta européer képzeletnek 2017-ben feltételezhető megnyilvánulását.
A hétfői parlamenti ülésen az RMDSZ semmi újat, semmi rendkívülit, semmi olyan jogot nem kért, ami nem létezne más uniós tagállamokban. A szövetség több mint 10 éve benyújtotta a Román Parlamentbe a Nemzeti Kisebbségek Jogállását szabályozó törvénytervezetet, amely azóta is a hivatal fiókjában hever. Minden politikai párttal megvitatták e törvénynek a fontosságát, az életbe léptetésének a szükségességét, csakhogy egyetlen párt sem vállalta fel a támogatását. A hétfői tárgyalások eredményeként, e törvénytervezet újra a szakbizottságok elé került, ami azonban elindította a minden képzeletet felülmúló, tapasztalt soviniszta, nemzetiséggyűlölő hisztériát. A jelzett törvénytervezetnek az elfogadásával senki nem veszítene, de a nemzeti kisebbségek az állam határain belül, az állam intézményeinek a segítségével támogatást kapnának az anyanyelvű oktatásuk gyakorlásában, a kultúrájuk, az identitásuk megőrzésében. Ugyancsak értetlenséggel tekintenek annak a törvénytervezetnek az elutasítására, minek értelmében március 15-ét a romániai magyarok ünnepévé nyilvánítanák, hiszen a jelzett napon a magyarok rendszeresen ünnepelnek, az államfő vagy a miniszterelnök is hivatalosan köszönti őket.
A hisztériahullám kirobbanásával, e törvénytervezetek elfogadtatása lehetetlenné vált, de nem adják fel, egy alkalmasabb időben visszatérnek a kérdésre, ismételten politikai támogatást fognak kérni az elfogadásukhoz.
A magyar etnikum ellen indított hétfői hisztériahullám miatt az RMDSZ az Audio-vizuális Tanácshoz, míg a Traian Băsescu volt államfő gyűlöletkeltő megnyilvánulásai miatt a Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz fordult panasszal.
A Nyugati Jelen által feltett, Klaus Iohannis államfő németországi üzenetével kapcsolatos kérdésre Faragó Péter leszögezte: Néhány perccel az SZDP vezetőségéhez küldött üzenete előtt – amiben felhívta a figyelműket, nehogy valamiféle autonómia-alkuba belemenjenek –, arról beszélt, hogy Romániában milyen széles körű szabadságjogokkal rendelkeznek a nemzeti kisebbségek. Éppen ezért az államfőnek az átlagpolgárnál és -politikusnál is sokkal jobban meg kellene értenie, mit jelent a nemzeti kisebbségek jogainak a tiszteletben tartása. Mivel az SZDP-vel folytatott tárgyalások során szóba sem került semmiféle autonómiakérdés, meglepő volt Iohannis célt tévesztett üzenete, amivel valószínűleg csatlakozni akart a soviniszta vezérszónokokhoz – zárta sajtóértekezletét Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, parlamenti képviselő.
Balta János Nyugati Jelen (Arad)

Megszavazta az RMDSZ a Tudose-kormányt, bár nem mindennel ért egyet
A Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) – kötött parlamenti együttműködési megállapodást figyelembe véve megszavazta az RMDSZ a Mihai Tudose által vezetett kormányt.
„De ez nem biankó csekk, hiszen van néhány olyan új elem a kormányprogramban – nem fogjuk megszavazni a forgalmi adó bevezetését, a szolidaritási adóról is tudnunk kell, mire vonatkozik, az egyesített jövedelemadóra vonatkozó módosítások sem sejtetnek túl sok jót – amelyek kapcsán további őszinte párbeszéd és egyeztetések szükségeltetnek” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke parlamenti felszólalásában a szavazást megelőzően, csütörtökön.
Kelemen szerint az a mód, ahogyan az aktuális helyzet kialakult, bizarr és korántsem megszokott, mi több, teljes politikai felelőtlenségről tanúskodik, a parlamentáris demokrácia sajátos értelmezése.
A kormány és a parlamenti többség hibáira rávilágítva elmondta: „a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztásának hiánya, mind azt akadályozzák, hogy valami stabilat és tartósat építsünk. A mesterségesen gerjesztett cirkuszok és gyűlölethadjáratok pedig erről a súlyos és krónikus betegségről vonják el időszakosan a figyelmet.”
Meggyőződése, hogy a bizalom hiánya is nagyban befolyásolja, és bénítja társadalmunkat: „senki nem bízik senkiben, az állampolgárok nem bíznak az államban és az állami intézmények munkájában, az állami intézmények pedig az állampolgárokban, a fiatal generáció a szüleik korosztályában, a többségi társadalom a kisebbségben.”
Mint mondta, ebben a helyzetben különösen fontos a parlament szerepe. Következetesebb és átláthatóbb jogalkotásra van szükség, a parlament két házának pedig közös feladata, hogy nyomonkövesse azt, hogy a kormány gyakorlatba ülteteti-e a törvényeket, és a titkoszolgálatok munkáját is felügyelje.
„Nekünk bátorságunk kell legyen ahhoz, hogy mindennap feltegyük a kérdéseket: van-e olyan demokratikus ország Európában, ahol a törvények fakultatív jellegűek egyesek számára? Vajon van-e olyan állam, ahol az Alkotmánybíróság döntéseit nem tartják be? Normális az, hogy ügyészek szülőket és gyermekeket hallgatnak ki, kérdéseket tesznek fel nekik a vallási hovatartozásukról? Normális, hogy a mindennapokban embereket aláznak meg pusztán azért, mert meg akarják őrizni, etnikai, kulturális és nyelvi identitásukat? Normális, hogy a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzetére, a több száz gyermek sorsára senki nem képes, vagy nem hajlandó megoldást találni ebben az országban, de hivatalos látogatásra hívják Ferenc pápát” – hangzott el a szövetségi elnök felszólalásában.
Az elmúlt hét magyarellenes hangulatára utalva Kelemen Hunor azt hangsúlyozta, a magyar közösség identitásának megőrzéséhez kapcsolódó témákról tárgyaltak a kormánykoalícióval, nem voltak szélsőséges, alkotmányellenes követeléseik, csak azt mondták el, amihez már évtizedek óta ragaszkodnak, olyan törvénytervezetek elfogadását kérték, amelyek nem tegnap kerültek a parlament elé, és amelyek összhangban vannak a Románia által is elfogadott Kisebbségvédelmi keretegyezményben és a Kisebbségi és regionális nyelvek chartájában vállaltakkal.
Mégis azt tapasztalták, hogy valaki egy mozdulattal el tudott indítani egy, a régi rendszert idéző nacionalista, magyarellenes hullámot.
„Arra kérem a politikumot, az állami intézmények vezetőit, hogy legyenek nyitottak, partnereink egy őszinte párbeszédben, mert a magyar közösség nem akar rosszat senkinek, identitásunkat akarjuk megőrizni ezen a helyen, ahol születtünk. A régen várt többség-kisebbség közti paktum megkötésének ideje eljött”− nyomatékosított. maszol.ro