Történelmi fordulópont és lehetőség
Húsz évvel az RMDSZ brassói kongresszusa után (2.)
Az erdélyi magyarság belső önrendelkezésen alapuló autonómiaigényét ünnepi módon, konszenzusos szavazat alapján kinyilvánító Kolozsvári Nyilatkozat „cezúra”, „váltás”, „éles fordulat” volt az RMDSZ politikájában – fogalmazott Markó Béla a Nyilatkozat kétéves évfordulójának alkalmából megrendezett kolozsvári konferencián. De mondott keményebb dolgokat is.
„Egy politikai párttal kapcsolatosan felmerülhet, hogy elszigetelődik-e, vagy nem szigetelődik el, amikor szövetségei lazulnak vagy erősödnek. Föltehető-e ez a kérdés egy autonómiára törekvő, magát önkormányzati modellként meghatározó és végül is egy teljes külön entitást jelentő közösséget képviselő szervezettel kapcsolatosan?” Bátor költői kérdés, a domokosi, frundai morzsaszedegető mentalitás, a helyzetben ragadó politikai prizma tagadása. Markó Béla mindezeket akkor azzal tetézte, hogy az RMDSZ-t román részről érő „fokozott támadások bizonyítják, hogy jó úron járunk”. (In: Magyar Jövőkép – Egy minőségi magyar paradigma, kiadta a Magyarok Világszövetsége és a Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 1996. 22–28.) Nos, igen, ez egy közösségi autonómiára törekvő nemzetrész politikai élenjárójához méltó hangütés. Kár, hogy e sorok megfogalmazója két évvel később már az RMDSZ autonomista programját feladó, konjunkturális klikkérdekekért kormányzati szerepet vállaló neptuni ihletettségű csoportosulás élén győzködi nem kis sikerrel a bukaresti SZKT küldötteket arról, hogy szükségtelen megszabni a kormányzati szerepvállalás „árát”.
Az idézetek minden esetre frappáns választ adnak azoknak, akik az elmúlt húsz év tanulságaiból kiindulva bírálják a brassói kongresszus döntéseit meghatározó kompromisszumot. Ennek egyik oldalán az RMDSZ programjának és alapszabályzatának autonómiaelvű átalakítása állt, a Borbély Imre által A Kolozsvári Nyilatkozat néhány vetülete (Köztársaság, 1993/1, 2, 3) című írásban megfogalmazott politikai paradigma szellemében. Eszerint minden olyan lépést meg kell tenni az autonómia irányában, amely nem ütközik a román etnokratikus alkotmányjogi szabályozásba. Azaz össze kell állítani a hiteles erdélyi magyar nemzeti katasztert, el kell fogadni az absztrakt autonómiaigényt a paragrafusok nyelvére lefordító autonómiastatútumokat, meg kell szervezni az „általános, egyenlő, titkos és lehetőleg közvetlen” belső választásokat, hogy létrejöjjön egy kétségbevonhatatlan legitimitású erdélyi magyar parlament, amely az autonómiáért folytatott politikai harc sikere esetén gyakorolhatja a közösség önigazgatásának közjogi kompetenciáit. Mindennek egyfajta ellentételezése volt a kollaboráns, tájba simuló tábor irányában, hogy a szervezet elnöke közülük való lesz. Köttetett egyben egy elvi megegyezés is arról, hogy a különböző választott tisztségek betöltésénél mindkét tábor egyensúlyra törekszik. A brassói kongresszus meglepetések nélkül zajlott le. Mindkét tábor nagyjából tartotta magát a megegyezésekhez, a legfontosabb határozatok meghozatala után Tőkés László visszalépett az elnökjelöltségtől, Markó Bélát pedig hatalmas többséggel elnöknek választották a brassói Mina Lászlóval szemben, aki egyébként ugyanazon oldal jelöltje volt. Nagyjából, mondom, mert Frunda György javaslatára – aki egy interjújában elsietettnek nevezte a valójában közel három évvel megkésett Kolozsvári Nyilatkozatot – a területi autonómia kikerült a program célkitűzései közül, és úgynevezett adminisztratív autonómia került a helyére. Hasonló visszalépésnek számít, hogy a nemzeti közösség helyett a nemzeti kisebbség önmeghatározást fogadta el a kongresszus. Barométer jellegű intermezzo volt a kongresszuson Szőcs Géza Politikai naplójának fogadtatása. Történt ugyanis, hogy a Küldöttek Országos Tanácsának a kongresszust megelőző gyűlése botrányba fulladt, mert Szőcs Géza azon kijelentését, miszerint nem tudhatja, van-e a képviselők és szenátorok között megvásárolható, Tokay György és még nem kevesen úgy akarták érteni, mintha mindenkit megvásárolhatónak nevezett volna az RMDSZ akkori politikai alelnöke. Szőcs Géza egy pamfletben adta meg a választ, fehéren feketén igazolva, hogy bizony Tokay György hét éven keresztül, jogi diplomával a zsebében, azaz biztos egzisztenciával rendelkezve a legvisszataszítóbb túllihegéssel dicsőítette a Ceauşescu-rendszert. A következtetést, miszerint Tokay György mindezek alapján megvásárolható „kívülről belülről, színéről és fonákjáról” az érintett felolvasta felháborodást mímelve, vagy ki tudja, tán őszinte felháborodással. Ahelyett, hogy politikai bizalmukat megvonják a lelepleződött diktárorajnározótól, a küldöttek ezek után lehurrogták, meg sem hallgatták a válaszolni kívánó Szőcs Gézát. Ebben nagy valószínűséggel az játszott közre, hogy az 1989. december 22. után gombamód szaporodó RMDSZ alapszervezetek kezdeményezői között felülreprezentáltak voltak a korábbi rendszer „hivatalos magyarjai”, akik meggyőződésből vagy karrierizmusból, de kiszolgálták a korábbi rendszert. A meggyőződésnek pedig nem kellett feltétlen kommunista krédónak lennie, lehetett olyan hit is, miszerint a magyar nemzeti közösséget csak a rendszeren belüli szerepvállalással lehet szolgálni. Rendszeren kívüliként mondom: ha valaki tényleg ekként fogta fel a szerepét, életművének mérlege közösségi szempontból lehetett pozitív is. Ha nem áll az RMDSZ élére, s nem szabotálja az autonómiaprogram meghirdetését, amíg csak erejéből tellett, ha nem tesz megannyi, a román diplomáciát erősítő gesztust, Domokos Gézát RKP KB póttagként is az utókor osztatlan elismerése övezné. Brassóban viszont sokan érezhették úgy, hogy vaj van a fejükön s biztosabb példát statuálva lehurrogták a kommunista rendszerrel való nyílt szembenállást már a nyolcvanas évek elején felvállaló, tiszta múltú Szőcs Gézát. Tokay után következhettek volna ugyanis a további leleplezések.
E baljós előjelek ellenére a Brassói Kongresszus megteremtette a közös autonomista építkezés lehetőségét. Ritka történelmi lehetőség volt ez. A bizonyítási kényszer alatt lévő, európai integrációt választó Romániában ezt minden erővel ki kellett volna használni. Az RMDSZ-t támogatta a teljes romániai magyar sajtó, valamennyi történelmi egyház és a teljes civil szféra. El is indult az autonomista önépítkezés, az állammodell mentén létrejöttek az RMDSZ új belső szervei, a „parlament”, a „kormány” a bírósági hierarchia” s az „Alkotmánybíróság”. Az „etnikai tisztogatás” vitáját és a Neptun-ügyet a szervezet belső parlamentje felelősségre vonás nélkül ugyan, de elvi síkon megfelelően kezelte, a tiszteletbeli elnököt gyalázatosan, a román sajtóval vetekedő stílusban és vehemenciával megtámadó Nagy Benedeket ki is zárta, de az 1995-ös kolozsvári kongresszus pontot tett az RMDSZ autonomista korszakának végére. Előremutató határozatok elfogadása mellett visszavette soraiba Nagy Benedeket, s úgy választotta újra Markó Bélát, hogy az érintett nem teljesítette a brassói programpontokat.
A következtetés mindenki számára kézenfekvő volt: az RMDSZ elnöki tisztségének megőrzéséhez nem arra van szükség, hogy a megbízott teljesítse a megbízást, hanem hogy maga alá szervezze a középgárdát. De ez már egy másik történet, amit sorozatunk következő, utolsó részében bontunk ki.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár).

Magyarellenes „alkotmányozók”
Demokrácia- és kisebbségellenesre sikeredett az az alkotmányozó fórum, amelyet a fővárosi Pro Democraţia Egyesület (APD) szervezett szerdán a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Míg a szervezők megfeledkeztek a civil társadalom magyar képviselőit meghívni a nyilvános vitára, a nacionalista hangnemről a helyi Petru Maior Egyetem mintegy húsz tanára és diákja gondoskodott.
Az európai szemléletéről ismert Cristian Pîrvulescu, a Pro Democraţia Egyesület elnöke főszervezőként ugyan hasznosnak és termékenynek nevezte az elhangzottakat, azonban ő sem gondolhatta komolyan, hogy a Petru Maior Egyetem képviselőinek javaslatai maradéktalanul bekerülhetnek egy 21. századi európai állam alaptörvényébe. A felsőoktatási intézet tanárai és joghallgatói a román nyelvtudás kötelezővé tételétől a kettős állampolgárok választhatósági jogának megvonásáig számos olyan tételt fogalmaztak meg, amelyet viszont szeretnének látni a készülő alkotmányban.
Ioan Sabău-Pop ügyvéd, az egyetem tanára, aki a '90-es évek elején a Vatra Românească alapító tagjaként szerzett magának hírnevet, kijelentette: Románia nem Dél-Tirol és nem Katalónia, az országban nem szabad semmiféle régiósítási tervet véghezvinni, hisz az az általa szomorú emlékűnek nevezett Magyar Autónom Tartományra vagy éppenséggel a Szovjetunióra emlékeztetne. Sabău-Pop megítélése szerint ugyanakkor csak azok lehetnek államalkotók, akik mindig is itt éltek, ez pedig csakis a román nemzet. „Hogy legyenek az új alkotmány szerint államalkotó közösség az, amely tagadja Trianont, és nem ismeri el a gyulafehérvári egyesülést?" – tette fel a költői kérdést az egyetemi tanár, mintegy zárójelben említve meg, hogy 1920-ban Magyarország mintegy 200 ezer, az ország területén élő románt nemzettelenített. A szélsőséges nézetei miatt hírhedt jogász-pedagógus ugyanakkor Ciprian Dobre megyei tanácselnöknek, a konferencia házigazdájának sűrű bólogatásai közepette azt is javasolta, hogy csakis olyan személy legyen választható az alkotmány szerint, aki egyetlen állampolgársággal rendelkezik.
Börtön az 1. cikkely vitatóinak
Sabău-Pop javaslatait a felszólaló diákok közül párnak sikerült fölülmúlnia. Egy másodéves hallgató azt javasolta a konzultatív jelleggel létrehozott testületnek, hogy foglaltassa alkotmányba, hogy a román nyelvtudás minden egyes állampolgár számára kötelező. „Természetesen a nemzeti kisebbségek is használhatnák a saját anyanyelvüket, de csak magánbeszélgetések alkalmával" – kerekítette ki saját ötletét a lány. Egy fiatalember köntörfalazás nélkül kijelentette: Romániában senki ne találjon ki regionális nyelveket, mert azok nem léteznek. Ugyanakkor börtönbüntetést szorgalmazott mindazok számára, akik „egyáltalán szóba hozzák az alkotmány 1. cikkelyét". „Nem érthetünk egyet azzal, hogy egy öt százalékon aluli kisebbség diktáljon az országban, és keltse a feszültséget!" – érvelt a hozzászóló. Az egyetemisták között olyan is volt, aki a kisebbségi jogok korlátozása helyett az eutanázia bevezetését, a NATO-tagság eltörlését, a monarchia visszaállítását tartja fontosnak. Évfolyamvezetőjük, Lucian Chireac ügyvéd az alkotmánybíróság felszámolását javasolta.
152. cikkely: bezárt doboz lenyelt kulccsal
A rendezvényen a fórumról az utolsó pillanatban teljesen véletlenül értesülő Smaranda Enache emberjogi harcos volt az egyetlen, aki kiállt a regionális nyelvek, illetve a történelmi kisebbségek államalkotói státuszának elismerése mellett. Szokoly Elek, a Provincia Csoport tagja – aki szintén nem meghívó útján szerzett tudomást a fórumról, az alkotmány 1-es cikkelyének sérthetetlenségét leszögező paragrafus eltörlése mellett emelt szót. „Túlhaladott és kellemetlen ez a bizonyos 152. cikkely. Olyan, mint, amikor valaki egy dobozba szeretne zárni valamit, és lenyeli a kulcsot" – fogalmazott Szokoly.
A szervezési gondok miatt restelkedő Cristian Pîrvulescu – aki minden egyes észrevételt szorgalmasan jegyzetelt, majd írásban is kikérte a jelenlévők véleményét – azt üzente mindazoknak, akik nem tudtak az eseményről, de javaslataikkal hozzá szeretnének járulni az új alkotmány megszövegezéséhez, hogy megszerkesztett kezdeményezéseiket elküldhetik a Pro Democraţia címére. „Az már a politikai osztály vizsgája lesz, hogy milyen mértékben veszi figyelembe a civil társadalom javaslatait" – fogalmazta meg fenntartásszerű álláspontját Koreck Mária, a Divers Egyesület képviselője.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Ponta: együttműködünk a magyar kisebbséggel
Románia és kormánya elkötelezett, hogy maradéktalanul tiszteletben tartsa az Európa Tanács értékeit - jelentette ki április 24-én, szerdán Victor Ponta miniszterelnök a páneurópai szervezet Parlamenti Közgyűlésének strasbourgi ülésén.
"Elkötelezettek vagyunk, hogy tanuljunk a múltban elkövetett hibákból" - hangoztatta a román kormányfő, aki elmondta, hogy országa tiszteletben tartja a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat.
Úgy vélekedett, hogy 2012 Románia számára nagyon nehéz év volt, amelyet gazdasági, társadalmi és politikai válság jellemzett, de - mutatott rá - párbeszéddel és együttműködéssel minden nehézség leküzdhető. Emlékeztetett, hogy a románok decemberben "nagyon is demokratikus" választáson fejezhették ki akaratukat, amiből kifolyólag "politikai kohabitáció" alakult ki az államfő és a kormány között, a törvényhozásban pedig legitim és világos többség jött létre.
"Az alkotmánybíróság minden döntését tiszteletben tartjuk és végrehajtjuk, az igazságszolgáltatás pedig független" - szögezte le.
Az ET segítségét kérte
A miniszterelnök négy pontban ismertette mondandóját, és kérte az Európa Tanács segítségét. Egyrészt a közelmúlt politikai válságáról szólva kifejtette, hogy szerinte a hasonló helyzetek elkerülésének érdekében változtatni kellene az ország alkotmányos berendezkedésén. Mint mondta, nem alapvető változtatásokat szeretne, csak a rendszer "finomhangolására" törekszik. Leszögezte ugyanakkor, hogy minden változtatásról kikérik a Velencei Bizottság állásfoglalását és csak annak birtokában és annak figyelembevételével hajtanak majd végre módosításokat.
Megemlítette, hogy a román állam ellen mintegy 3500 ügyben folyik eljárás az Emberi Jogok Európai Bíróságán a kommunista rendszerben elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása érdekében. Beszámolt arról, hogy ezzel kapcsolatban a közelmúltban fogadott el új jogszabályt a román parlament, amely reményei szerint világos jogi helyzetet teremt, és rendezi ezt a kérdést.
Harmadsorban a arról beszélt, hogy Románia és a kormány elkötelezett a magyar kisebbség legitim képviselőivel való együttműködés mellett, és úgy vélekedett, hogy Románia mindig is igyekezett a kisebbségek védelmét és jogait a legmagasabb mérce szerint biztosítani.
"Teljes mértékben elkötelezett vagyok, hogy a magyar kisebbség legitim képviselőivel a továbbiakban is együtt dolgozzunk, és abszolút biztos vagyok abban, hogy együtt mindig megtaláljuk majd a legjobb megoldást, hogy együtt éljünk és dolgozzunk az országért, amely a miénk" - fogalmazott.
Negyedik pontként Ponta a romák integrációját jelölte meg, amelyet az elkövetkező román kormányok előtt álló legnagyobb kihívásnak nevezett. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Romániában is elkészült az integrációs stratégia.
"Az eredményekhez ugyanakkor türelem kell, elkötelezettség kell, és el kell jutnunk a probléma gyökeréig" - hangsúlyozta a miniszterelnök, aki egyúttal leszögezte, hogy Románia felelősséggel tartozik a román állampolgársággal rendelkező cigányokért, hogy társadalmi beilleszkedésük érdekében oktatásban részesülhessenek, munkát találhassanak, otthon és biztonságban érezhessék magukat Romániában.
Végül a bukaresti kormány vezetője arról beszélt, hogy egy évvel ezelőtt Romániára még úgy tekintettek, mint ahol veszélyben a stabilitás, ma szerinte az ország nagyon is stabil és kiszámítható.
Kérdéseket is kapott
Beszédét követően Victor Ponta több kérdés is kapott a képviselőktől. Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője azt kérdezte, nem volna-e időszerű, hogy Románia biztosítsa a területi autonómiát Székelyföld számára. Victor Ponta válaszában rámutatott, hogy a decemberi választásokon a magyar kisebbség legitim képviselőket választott a törvényhozásba az RMDSZ képviselőinek személyében, és velük igyekszik majd megtalálni a megoldást, hogy a magyarok jobban képviseltethessék magukat és minden joguk az európai normáknak megfelelően érvényesülhessen.
"Megismétlem: úgy gondolom, hogy a párbeszéd és az együttműködés a megoldás, a szélsőségesség pedig sem Önön, sem rajtunk nem segít" - válaszolta a szociáldemokrata miniszterelnök Gaudi Nagy Tamásnak. Az RMDSZ-es Korodi Attila kérdésére pedig a román miniszterelnök egyértelművé tette: kész a párbeszédre a kisebbségi, helyi jelképeket szabályozó jogszabályról.
Szabó Vilmos (MSZP) a marosvásárhelyi orvosi egyetem önálló magyar karáról érdeklődött. Victor Ponta elmondta, hogy kormánya egyik legnagyobb eredményének tekinti, hogy három hosszú éjszaka után az egyetemen sikerült megállapodásra jutni, és így mind a magyar, mind a román tanárok képviseltetik magukat az egyetem irányító testületében, a magyar és a román diákok pedig saját anyanyelvükön tanulhatnak. Victor Ponta szerint ez is annak a bizonyítéka, hogy párbeszéddel korábban megoldhatatlannak tűnő nézetkülönbségek is áthidalhatók.
Maszol.ro,

Rabló kiált tolvajt
Történelemhamisítástól félve, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva úgy döntött a román parlament, hogy a magyar történelmi egyházak levéltárait nem szolgáltatják vissza jogos tulajdonosaiknak. A kétharmad nagy erő, s ha megspékelik nemzetféltő retorikával, úgy összekapja magát a román parlament, mint vihar előtt a juhnyáj. Tavaly, amikor még napirendre került e törvénytervezet, a demokrata liberálisok támogatták az RMDSZ ama módosító javaslatát, hogy azon egyházak, melyek megfelelő feltételeket tudnak biztosítani a régi és sérülékeny irattáraknak, a kommunista elkobzás után ismét tulajdonukba vehessék azokat.
A gyulafehérvári érsekség korszerű raktárakat is építtetett, s lám, hiába. A román államérdek úgy kívánja, hogy ezek továbbra is tulajdonukban maradjanak, s okát már a tavalyi vita alkalmával a szocdemek egyik hevességéről közismert képviselője, Mircea Duşa (jelenleg hadügyminiszter) elég kendőzetlenül meg is fogalmazta: félti az egységes román nemzetállamot a magyar egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatásától, mert ha azok „magánszervek” kezébe kerülnek, meghamisíthatnák például az 1918-as egyesülésre vonatkozó olyan dokumentumokat, anyakönyveket, melyek Románia egységes nemzetállam voltát bizonyítják.” S ahogyan az rossz lelkiismeretű politikusokkal gyakorta megesik, azonnal rosszindulatú feltételezésekbe is bocsátkozott: „tulajdonosaik valószínű, eltüntetnék azokat.”
Az alkotmánybíróság bizonyos formai hibák miatt tavaly visszaküldte a törvénytervezetet, benne az RMDSZ ama módosító javaslatával, hogy az egyházaknak visszaszolgáltatandó iratokról készítsenek mikrofilmmásolatot, s az maradjon az Állami Levéltárak tulajdonában, az eredetieket meg adják vissza egykori tulajdonosaiknak. A demokrata liberálisok akkor még támogatták eme módosítást, s talán mert az RMDSZ ugyancsak restitúciós ügyben nem bizonyult hűséges ellenzéki partnernek, most ők is felzárkóztak a kormánykoalíció mellé, a magyarok és más kisebbségek meg kevésnek bizonyultak voksoláskor.
A hatalmas mennyiségű dokumentum az eltelt évtizedek során meglehetősen szétszóródott, sokat ismeretlen helyen tároltak vagy megsemmisítettek, s ha az új levéltári törvény értelmében ismét átcsoportosítják, megeshet, a jövőben még nehezebb lesz kutatási célokra kikérni.
Pikáns részletkérdés: a román levéltárosok egyesülete például azért tiltakozott a visszaszolgáltatás ellen, mert elveszítenék a levéltárakban őrzött iratok felét! Merthogy többnyire csak Erdélyben és Bukovinában léteznek, azt tudjuk. Mégis, mi történhetett a „kereszténynek született” ortodox nép egyházi irataival, hogy most szavukat sem hallani? Túl alacsony ez az Úr színe előtt.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

A kisebbségi jogokról az RMDSZ-szel tárgyal (Victor Ponta Strasbourgban)
A kisebbségi jogokról és a marosvásárhelyi orvosi egyetemről is beszélt Victor Ponta kormányfő tegnap Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén. Biztosította hallgatóságát arról, hogy Románia maradéktalanul elkötelezett az európai értékek iránt, és válaszolt a magyar képviselők kérdéseire is.
„Elkötelezettek vagyunk, hogy tanuljunk a múltban elkövetett hibákból” – hangoztatta –, Románia tiszteletben tartja a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat. 2012 nagyon nehéz év volt, amelyet gazdasági, társadalmi és politikai válság jellemzett, de párbeszéddel és együttműködéssel minden nehézség leküzdhető. Emlékeztetett, hogy a románok decemberben „nagyon is demokratikus” választáson fejezhették ki akaratukat, amiből kifolyólag „politikai kohabitáció” alakult ki az államfő és a kormány között, a törvényhozásban pedig legitim és világos többség jött létre. „Az alkotmánybíróság minden döntését tiszteletben tartjuk és végrehajtjuk, az igazságszolgáltatás pedig független” – mondotta. A kormányfő négy pontban ismertette mondandóját az Európa Tanács segítségét kérve. Egyrészt a közelmúlt politikai válságáról szólva kifejtette, hogy szerinte a hasonló helyzetek elkerülésének érdekében változtatni kellene az ország alkotmányos berendezkedésén. Mint mondta, nem alapvető változtatásokat szeretne, csak a rendszer „finomhangolására” törekszik. Leszögezte ugyanakkor, hogy minden változtatásról kikérik a Velencei Bizottság állásfoglalását, és csak annak birtokában és annak figyelembevételével hajtanak majd végre módosításokat. Megemlítette, hogy a román állam ellen mintegy 3500 ügyben folyik eljárás az Emberi Jogok Európai Bíróságán a kommunista rendszerben elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása érdekében. Beszámolt arról, hogy ezzel kapcsolatban a közelmúltban fogadott el új jogszabályt a román parlament, amely reményei szerint világos jogi helyzetet teremt, és rendezi ezt a kérdést. Harmadsorban arról beszélt, hogy Románia és a kormány elkötelezett a magyar kisebbség legitim képviselőivel való együttműködés mellett, és úgy vélekedett, hogy Románia mindig is igyekezett a kisebbségek védelmét és jogait a legmagasabb mérce szerint biztosítani. „Abszolút biztos vagyok abban, hogy együtt mindig megtaláljuk majd a legjobb megoldást, hogy együtt éljünk és dolgozzunk az országért, amely a miénk” – fogalmazott. Negyedik pontként a romák integrációját jelölte meg, amelyet az elkövetkező kormányok előtt álló legnagyobb kihívásnak nevezett. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Romániában is elkészült az integrációs stratégia. „Az eredményekhez ugyanakkor türelem kell, elkötelezettség kell, és el kell jutnunk a probléma gyökeréig”. Románia felelősséggel tartozik a román állampolgársággal rendelkező cigányokért, hogy társadalmi beilleszkedésük érdekében oktatásban részesülhessenek, munkát találhassanak, otthon és biztonságban érezhessék magukat Romániában – fejtegette. Végül elmondta, hogy egy évvel ezelőtt Romániára még úgy tekintettek, mint ahol veszélyben a stabilitás, ma szerinte az ország nagyon is stabil és kiszámítható. Victor Ponta kérdésekre is válaszolt. Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője azt kérdezte, nem volna-e időszerű, hogy Románia biztosítsa a területi autonómiát Székelyföld számára – Ponta rámutatott, hogy a decemberi választásokon a magyar kisebbség legitim képviselőket választott a román törvényhozásba az RMDSZ képviselői személyében, és velük igyekszik majd megtalálni a megoldást, hogy a magyarok jobban képviseltethessék magukat, és minden joguk az európai normáknak megfelelően érvényesülhessen. „Megismétlem: úgy gondolom, hogy a párbeszéd és az együttműködés a megoldás, a szélsőségesség pedig sem Önön, sem rajtunk nem segít” – válaszolta. Az RMDSZ-es Korodi Attila kérdésére pedig egyértelművé tette: kész a párbeszédre a kisebbségi, helyi jelképeket szabályozó jogszabályról. Szabó Vilmos (MSZP) a marosvásárhelyi orvosi egyetem önálló magyar karáról érdeklődött. Ponta elmondta: kormánya egyik legnagyobb eredményének tekinti, hogy három hosszú éjszaka után az egyetemen sikerült megállapodásra jutni, és így mind a magyar, mind a román tanárok képviseltetik magukat az egyetem irányító testületében, a magyar és a román diákok pedig saját anyanyelvükön tanulhatnak – ez is annak a bizonyítéka, hogy párbeszéddel korábban megoldhatatlannak tűnő nézetkülönbségek is áthidalhatók.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szólás, szabadság
Sokaknak talán túlságosan elvontnak tűnik a téma, amelyről az alkotmánybíróság hét eleji döntése szól, miszerint alkotmányellenes módon iktatták ki a rágalmazást és a becsületsértést a bűncselekmények sorából.
A döntés ugyanis egyrészt a szabad véleménynyilvánítás jogát, illetve közvetve a sajtószabadságot, másrészt pedig a jó hírnévhez való jogot érinti. Pedig ezek jelentik egy működő, demokratikus társadalom alapját, ha bármelyikük büntetlenül megsérthető, korlátozható, az súlyos következményekhez vezethet.
A problémát az egészséges egyensúly megtalálása jelenti. Meg kell állapítani, meddig terjed a szólásszabadság, a véleménynyilvánításhoz való jog, és hol kezdődik az, amikor minden alap nélkül belegázolunk valakinek a becsületébe, az emberi méltóságába. Romániában különösen problémás a helyzet, hiszen a román média jelentős része – amellett, hogy kitűnő tényfeltáró anyagok is születnek – előszeretettel hódol a revolverújságírás stílusának, ez a gyakorlat még a minőséginek nevezhető sajtószegmenstől sem idegen. Amióta pedig nem szankcionálható megfelelő mértékben a rágalmazás és a becsületsértés, a valamely politikai oldal irányítása alatt álló médiumok szinte büntetlenül kiabálhattak kígyót-békát a másik oldalra. Vagyis egyszerűen visszaéltek a szólás- és véleményszabadság jogával. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a rágalmazás és a becsületsértés büntetése magában hordozza annak a veszélyét, hogy valamely tényfeltáró cikkre reagálva egyes politikusok azonnal bíróságra citálják az újságírókat. Ahogy ugyanis a sajtó egy részében megvan a hajlam arra, hogy visszaéljen a szólásszabadság jogával, ugyanúgy megvan a közszereplőkben is arra, hogy visszaéljenek a jó hírnévhez való joggal.
Amíg azonban a gyakran politikai megrendelésre gyalázkodó sajtóban nem működik, mert nem működhet az önkorlátozás, és a sajtószakmai szervezetek sem emelik fel kellő eréllyel a szavukat a túlkapásokat elkövető médiumok ellen, addig szükség van valamilyen törvényi korlátozásra az újságírószakmát megcsúfoló, az emberi méltóságot semmibe vevő médiumok és a rágalmazást napi gyakorlatként alkalmazó közszereplők elrettentésére.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Mérleg
Egy éve, tavaly május 7-én vette át az USL a hatalmat, akkor alakult meg az első Ponta-kormány.
Akkor kezdődött el Románia mélyrepülése, szinte minden téren. Kezdve az etnikai viszonyokkal, melyek a hatalom általi magyarellenesség szításával (MOGYE, Nyirő, székely zászló ügyek) jelentősen romlottak.
Az azóta eltelt időben a hatalom egyéb 22 év alatt kivívott demokratikus jogok és intézményeket is támadás érte (ANI, CSM kellemetlen tagjai, honatyák kiváltságainak kibővítése stb.), melyek többségét az Alkotmánybíróság meghiúsította. A csúcsot a tavaly nyári események jelentették, melyekkel az USL-s hatalom tatárjárás módra döntötte romokba Románia azelőtt sem túl jelentős nemzetközi tekintélyét. Bukarest és Brüsszel között azóta is érezhető a feszültség. Az országjelentések is jelzik a visszafejlődést, miközben a közéletben újramelegítették a nyolcvanas évek szekus ideológiai levesét, az idegenellenes román nacionalizmust.
Egy év alatt a hatalom az értelmiséget is megbotránkoztatta a román kulturális intézet megrendszabályozásával, ahol elismert szakemberek helyére pártkatonák és politikai klientúra került. Eközben a kormány tagjai számos etikai botrányba (plágiumügyek, összeférhetetlenség, korrupció gyanú stb.) keveredtek, melyek nyomán több miniszter is távozni kényszerült, mások menesztését Brüsszel tételesen követeli.
Gazdasági téren sem fényesebb a helyzet, noha ott a mélyrepülés nem öltött akkora méreteket. Az EU-s pénzalapok veszélybe kerültek a kormány inkompetenciája miatt, akárcsak egy újabb IMF-hitel. Konkrét kormányzási stratégia, jövőkép helyett a kormány legfeljebb tűzoltószerű intézkedéseket hoz, az államkasszának még a közkiadások szinten tartására sem futja, a számos adóemelés és a korábban elindított fejlesztések leállítása ellenére sem!
Megvalósítások helyett botrányok, kormányzás helyett konfliktusok.
Hogy zuhanhat egy ország ekkorát, szinte minden szempontból röpke egy év alatt? Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Preda: Románia avatkozzék be Moldovában
Romániának közbe kellene lépnie a Moldovai Köztársaságban, és meg kellene akadályoznia, hogy a moldovai politikai rendszer válságba süllyedjen azt követően, hogy februárban Vlad Plahotniucot leváltották a parlament első alelnöki tisztségéből, amelynek nyomán a kormány is megbukott – írta egy blogbejegyzésben Cristian Preda, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) európai parlamenti képviselője, Traian Băsescu államfő korábbi tanácsadója.
A politikus emlékeztetett: a Moldovai Liberális-Demokrata Párt közreműködésével a parlament pénteken módosította az alkotmánybíróság működését szabályozó törvényt, amelynek nyomán a 101 fős törvényhozás 61 vokssal leválthatja a taláros testület tagjait. Emellett arról is döntöttek, hogy a jövőbeni választásokon a pártoknak a leadott szavazatoknak legalább 6 százalékát kell megszerezniük ahhoz, hogy bekerüljenek a törvényhozásba (korábban 4 százalék volt a bejutási küszöb).A chişinăui határozatokra reagáló közös nyilatkozatában Catherine Ashton és Stefan Füle EU-biztosok demokráciaellenesnek nevezték a döntéseket.
Mint arról beszámoltunk, a két éve kormányzó hárompárti Európa-barát chişinăui koalíció nagyobbik alakulatát, a Moldovai Liberális-Demokrata Pártot irányító Vlad Filat kabinetjét március elején bizalmatlansági indítvánnyal menesztették az ellenzéki kommunisták, mégpedig a Marian Lupu házelnök vezette kormányzó demokraták segédletével. Lupu és Filat látszólag azon különbözött össze, hogy melyikük pártja jelölje a főügyészt, konfliktusuk igazi oka viszont az, hogy a kormányfő Moldova államiságának aláaknázásával vádolta meg koalíciós partnere jobbkezét, Vlad Plahotniuc oligarchát.
A belső konfliktusok marcangolta, európai integrációpárti koalíció ismét Filatot nevezte meg kormányfőjelöltként, azonban a moldovai alkotmánybíróság úgy ítélkezett: a parlamentben megbuktatott Vlad Filat ideiglenesen sem töltheti be többé a miniszterelnöki funkciót. A taláros testület úgy értékelte, hogy a többek között korrupció gyanúja miatt leváltott Filat összeférhetetlen a kormányfői tisztség betöltésével, és újbóli kinevezése a jogállamiság elveinek semmibevételét jelentené.
Nicolae Timofti államfő átmeneti megoldásként Iurie Leancă külügyminisztert nevezte ki ügyvezető kormányfőnek, megfigyelők szerint azonban nagy az esélye, hogy a Brüsszelben is nagyra becsült diplomata hosszú távon is betöltheti a miniszterelnöki posztot.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár) |

Kertész Melinda
OKMÁNYSTOP Miért vonakodnak a román törvényhozók visszaadni a levéltári anyagot az egyházaknak?
"Egyesek attól félnek, hogy ha az iratok visszakerülnek az egyházak tulajdonába, akkor azokat már nem lehet kutatni" - vélekedik Nagy Mihály Zoltán történész.
Nem kaphatják vissza a kommunista diktatúra idején elkobzott levéltári anyagukat az egyházak, egyes törvényhozók ugyanis nemzetbiztonsági kockázatot és történelemhamisítás lehetőségét látták a visszaszolgáltatásban. Nagy Mihály Zoltán történészt, a Román Országos Levéltár volt aligazgatóját többek között arról kérdeztük, hogy mi a valódi tétje annak, hogy az államosított iratok az állam kézben maradnak.
Egyelőre nem lesz levéltári visszaszolgáltatás
Főként az erdélyi magyar történelmi egyházakat érintette volna, ha a levéltári anyagok kezelésére vonatkozó törvény a levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról is rendelkezik. Az egyházak már tizenöt éve kérik az elkobzott levéltári anyagaik visszaszolgáltatását.
A levéltári anyagok visszaszolgáltatására vonatkozó előírás a törvény 2011-ben, a PDL-RMDSZ kormányzás idején elfogadott változatában szerepelt. A jogszabály úgy rendelkezett, hogy az egyházak visszaigényelhetik 1974-ben elkobzott történelmi értékű dokumentumaikat, az állami levéltárban pedig másolat marad róluk. Azonban a törvénynek ezt a verziót az ellenzékben levő USL megtámadta az Alkotmánybíróságon.
Az USL főleg az egyházi anyakönyvek visszaszolgáltatását ellenezte, arra hivatkozva, hogy a lakosság-nyilvántartás állami feladat. A taláros testület azért dobta vissza a törvényt, mert két tervezet összevonásából született, amelynek egyik részét a szenátus nem tárgyalta
A kommunista diktatúra során az egyházaktól elkobozta a levéltári iratokat a karhatalom.
Milyen mértékben kebelezte be az egyházi levéltárakat és mi volt a tétje ennek az államosításnak? Nagy Mihály Zoltán: – Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy az egyházaktól milyen levéltári iratokat vettek el, melyek voltak az iratok „beszolgáltatásának” jogi alapjai, és mikor történtek a „beszolgáltatások”. Ha az iratok „beszolgáltatásáról” beszélünk, akkor nyomban felmerül a kérdés, hogy Romániában 1990 előtt a törvények biztosították-e az egyházak számára azt a jogot, hogy az általuk kibocsátott, képzett iratokat megőrizhessék levéltáraikban, vagy be kellett-e szolgáltatniuk azokat? Az 1925-ben megjelent, majd 1957-ben módosított román levéltári törvény úgy rendelkeztek, hogy az egyházaknak nem kell beszolgáltatniuk az általuk kibocsátott iratokat az állami levéltáraknak. Ennek ellenére a Belügyminisztérium 1950-ben, rendeleti úton arra kötelezte az egyházakat, hogy szolgáltassák be az egyházi anyakönyveket. Ezeket az anyakönyveket (keresztelési, házassági, elhalálozási) először a néptanácsoknak kellett átadni, majd a ’60-as évektől innen kerültek be az állami levéltárakba. Az állam egyrészt azzal a nem kimondott szándékkal vette el ezeket az iratokat, hogy elegendő információval rendelkezzen a lakosság számarányáról az 1952. évi nagy területi átszervezés, tartományosítás előtt, másrészt az intézkedés az egyházak társadalmi befolyásának csökkentését szolgálta.
Az 1971-ben megjelent, majd 1974-ben módosított új levéltári törvény arra kötelezte többek között az egyházakat, hogy az úgynevezett történelmi jelentőségű iratokat szolgáltassák be az állami levéltáraknak. Úgynevezett vegyes bizottságokat állítottak fel, ahol az egyházak delegált képviselői és az állami levéltárak munkatársai közösen mérték fel a püspökségi, esperességi és plébániai levéltárakat és irattárakat, és az esetek többségében jegyzőkönyvben rögzítették az „átvett” iratokat. Ekkor kerültek át iratok az állami levéltárakba a különböző gyűjteményekből, többek között az állami múzeumokból, sőt még a Román Akadémiától is. Röviden, azt kell mondanunk, hogy állami kényszer hatására történtek meg az iratbeszolgáltatások, amely jogsérelmet, úgy, ahogyan az történt a földtulajdon és más egyéb javak elkobzása esetében, valamilyen formában orvosolni kellett volna. Vagyis megtalálni annak a módját, hogy miként kerüljenek vissza ezek az iratok jogos tulajdonosaikhoz.
Léteznek információk az állami levéltárakban levő egyházi iratok tartalmára illetve mennyiségére vonatkozóan? Melyek számítanak a legfontosabb dokumentumoknak?
– Nem rendelkezünk pontos adatokkal. Azonban a magyar történelmi egyházak kérésére 2011-ben készült egy felmérés, hogy milyen egyházi iratok vannak az erdélyi megyei állami levéltárakban, amely kimutatás csak a nagyobb egyházi fondok, gyűjtemények neveit és az iratmennyiséget rögzíti. Ez jó kiindulási pont lehet a későbbiek folyamán. Az egyházak számára az egyházi anyakönyvek a legértékesebbek, hiszen azok az adott egyház híveire vonatkozó legfontosabb adatokat rögzítik. Az anyakönyvek mellett a ’70-es évek második felében elkobzott iratok a legfontosabbak, mert azok sok esetben oklevelek, vagy nagyon fontos történelmi jelentőségű iratok.
Hogyan történt az egyházi iratkezelés a kommunizmus ideje alatt? Hozzáférhettek az egyházak az elkobzott dokumentumaikhoz?
– Az egyházaktól elkobzott iratokhoz a kutatók szűk, privilegizált köre juthatott hozzá.
A dokumentumok tanulmányozása adatvédelmi kérdéseket is felvethet, például az anyakönyvek esetében. Jelenleg mennyire hozzáférhetők az egyházi dokumentumok?
– Az iratok kutathatósága esetében vannak bizonyos nemzetközi szabályok, amelyeket Romániának is tiszteletben kell tartania. Általánosan elfogadott szabály, hogy az anyakönyveket 100 évvel a keletkezésük után lehet csak kutatni, vagyis ma a román állami levéltárakban szabadon kutathatók az 1912-ig keletkezett egyházi anyakönyvek. A többi állami tulajdonban lévő egyházi irat esetében a hozzáférést az is korlátozza, hogy az iratokat rendezték-e. Sajnos az egyházi iratok egy része ma is feldolgozatlanul áll, és a levéltári törvény értelmében ezek nem kutathatók. A hozzáférés és kutatás tekintetében 2007-ben történelmi jelentőségű változásoknak lehettünk a szemtanúi, miután Dorin Dobrincu vette át a levéltárak vezetését. Egy óriási nyitásról van szó, amely, reméljük, hogy a tavaly lezajlott vezetőcserék ellenére tovább folytatódik.
2011-ben az USL ellenezte az anyakönyvek visszaszolgáltatását, arra hivatkozva, hogy a lakosság-nyilvántartás állami feladat. Mi állhat ennek az érvelésnek a hátterében?
– Mindenkinek, még a politikusoknak is, de ide kell sorolnom a levéltárosokat is, tisztelniük kell és meg kell érteniük a történelmi hagyományokat, különbségeket.
Az érvelés hátterében valójában a történészek “féltékenysége” áll, akik attól félnek, hogy ha az iratok visszakerülnek az egyházak tulajdonába, akkor azokat már nem lehet kutatni.
Mikorra nyúlik vissza az anyakönyvvezetés történelmi gyakorlata, mekkora lehet az anyakönyvi fond? – Erdély területén a polgári anyakönyvvezetést 1896-tól vezették be, vagyis addig csak az egyházak rögzítették ezeket az adatokat. A román királyság területén, francia mintára már a fejedelemségek egyesülését követően egy erőszakos szekularizációs folyamat zajlott le, elkobozták az ortodox egyház összes javait, a levéltáraikat az állam elvette.
Az egyházi anyakönyveket nem kell összekeverni a lakosság-nyilvántartással, ugyanis az egyházi anyakönyvek az adott egyház belső ügykezelése során keletkeztek, nem állami utasításra vezették azokat, és az adott egyház híveinek a fontos adatait rögzítik. A katolikus egyház esetében az anyakönyvvezetés bevezetését a tridenti zsinat írta elő a 16. század közepén.
Márton Árpád képviselő az alsóházi vitát követően arról számolt be, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, a "történelemhamisítás megelőzése" érdekében szavazták le az állami levéltárakban őrzött iratanyagok visszaszolgáltatását az egyházaknak. A levéltári anyagokat illetően mi adhat okot az ilyen típusú aggodalomra, illetve milyen valós kára származhat az államnak abból, hogy visszaszolgáltatja a dokumentumokat?
– Meglehetősen suta az az érvelés, hogy ezeket az iratokat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem szolgáltatják vissza jogos tulajdonosaiknak. Ugyanis a levéltári törvény értelmében a román állami levéltárakba csak úgynevezett nem titkosított, a magyarországi levéltári terminológiával élve, nem minősített iratok kerülhetnek be. Tudomásom szerint az egyházaktól elvett iratokat sem átvételük előtt, sem utána nem tekintették minősített, titkosított iratoknak, vagyis nem áll fenn a nemzetbiztonsági kockázat.
Számomra az is értelmezhetetlen, hogy az iratok visszaszolgáltatása történelemhamisításhoz vezetne. Nagyon jó lenne hallani ezektől a személyektől, hogy milyen “történelmi igazság elferdítéséről” van szó, vagyis egyesek mit akarnak meghamisítani, elferdíteni. Valószínűleg sokan nem olvasták Lucian Boianak a román történelmi mítoszokról szóló könyvét. Pedig sokak számára tanulságos olvasmány lenne.
A Márton Árpád-féle javaslat, amelyet korában, igaz, nem ebben a formában, de Máté András Levente és Kerekes Károly terjesztett be, számos olyan garanciát tartalmaz, amely az állam és kutatók jogait védelmezi. A törvényjavaslat úgy rendelkezett, hogy csak abban az esetben szolgáltathatók vissza az egyházaktól elkobzott iratok, hogyha azokat a régi és immár új tulajdonosok megfelelő körülmények között tárolják, képzett személyzettel, levéltárossal rendelkeznek, és az iratokat kutathatóvá teszik, vagyis kutatótermet működtetnek. Sőt, a jogszabálytervezet arról is rendelkezett, hogy az iratok csak az előzetes mikrofilmezésük után kerülnek átadásra.
Transindex.ro

Alkotmánybírák a státustörvényről
Május végén tárgyalja az alkotmánybíróság az államfő kifogásait, melyeket a honatyákat érintő, 2006/96-os törvényt módosító tervezet kapcsán juttatott el a testülethez. Traian Băsescu április végén az alkotmánybíróságon támadta meg a parlamenti képviselők és szenátorok státusára vonatkozó törvénytervezetet.
A dokumentumot azért nem látta el kézjegyével, mert úgy véli, a nemrég módosított változat sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, és azt a szakaszt, amely előírja az igazságszolgáltatás egységes, pártatlan és mindenkire egyformán érvényes mivoltát. Az államfő kifogásolta a törvényhozók mentelmi jogát: szerinte az alkotmány szavatolja a mandátum gyakorlásának szabadságát, arra pedig nincs szükség, hogy a bűnvádi felelősség alól is felmentse a képviselőket vagy szenátorokat.
A státustörvény erre nézve homályosan fogalmaz, többféle értelmezésre ad lehetőséget, és ennek következményei lehetnek az igazságszolgáltatás függetlenségére nézve: adott esetben a képviselőház vagy a szenátus is dönthet valamely bűnvádi eljárás megalapozottságáról a bíróságok helyett.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Végleges a restitúciós törvény
Kihirdette tegnap az államosított ingatlanokról szóló új jogorvoslati törvényt Traian Băsescu államfő; a parlamenti vita nélkül, kormányzati felelősségvállalással elfogadott jogszabály ellen emelt ellenzéki óvást a múlt héten utasította el az alkotmánybíróság.
A törvény alapján a román állam a következő néhány évben visszaszolgáltatná a még tulajdonában lévő államosított ingatlanokat, majd négy év múlva részletekben kezdene ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Az államfő elismerte: sokan kérték tőle a jogszabály elutasítását, de azzal csak hátráltatná az amúgy is megkésett igazságtételt. A új jogszabály megőrzi a természetbeni visszaszolgáltatásnak, illetve a méltányos kártérítésnek az alapelvét, ami azt jelzi, hogy Románia tiszteletben tartja a magántulajdonhoz való jogot – mondotta Băsescu, de hozzátette: maga is több hiányosságot lát a törvényben, ezért megállapodott Victor Ponta miniszterelnökkel, hogy a kormány az alkalmazási normák kidolgozása révén vagy sürgősségi rendeletekkel korrigálja ezeket. Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága szólította fel 2010-ben, hogy alkosson működőképes jogorvoslati rendszert, ugyanis már 3500 panaszos perelte be az országot az államosított ingatlanok miatt. Ponta szerint Románia eddig csaknem tízezer államosított épületet és 1,3 millió hektárnyi elkobzott területet szolgáltatott vissza, részvényekben és pénzben pedig csaknem négymilliárd eurónyi kárpótlást fizetett ki a volt tulajdonosoknak. A megoldatlan ügyek száma tízezrekre rúg.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Röviden
Érvényes az alaptörvény módosítása
A magyar Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a negyedik alkotmánymódosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló ombudsmani indítványt – tudatta tegnap a testület. Szabó Máté ombudsman még február végén kérte az államfőt: fontolja meg, hogy aláírja-e az alkotmánymódosítást, ugyanis szerinte az az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyezteti.
Áder János március 13-án jelentette be, hogy – mivel ez egyértelmű alkotmányos kötelezettsége – aláírja a negyedik alkotmánymódosítást. Az Ab az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására vonatkozó indítványt nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett. Az Országgyűlés március 11-én fogadta el a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását. A negyedik alkotmánymódosítás tartalmazza többek között a hallgatói szerződések és az életvitelszerűen utcán tartózkodás szankcionálásnak lehetőségét, a család fogalmát és a politikai reklám tiltását a kereskedelmi tévékben. A kormánypártok szerint az Alkotmánybíróság döntése őket igazolta, megerősítette az alaptörvényt, és lezárta az e körül dúló vitákat.
Kétszáz beadvány a Tavares-jelentéshez
A Fidesz európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja Gál Kinga vezetésével mintegy kétszáz módosító indítványt nyújtott be a két hete előterjesztett, Magyarországról szóló Tavares-jelentéshez. Mint azt a képviselőcsoport tegnap közölte, beadványuknak az a célja, hogy „törölje a hazai közjogi és politikai kérdésekbe minden jogalap nélkül beavatkozó, elfogadhatatlan pontokat, kijavítsa a dokumentum súlyos ténybeli tévedéseit és csúsztatásait, valamint felhívja a figyelmet azokra a jogintézményekre, amelyeket a jelentés más európai tagállam esetében nem, csak Magyarország esetében kifogásol”. Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő az EP szabadságjogi szakbizottságának megbízásából vezette azt az eseti bizottságot, amelynek a jogállamiság magyarországi helyzetének feltérképezése volt a feladata. A Magyarországgal szemben erősen elmarasztaló tartalmú Tavares-jelentés legtöbbet idézett eleme, hogy a képviselő szerint az EU-szerződés hetedik cikkével összhangban indokolt lenne megvizsgálni, súlyos veszélybe kerültek-e Magyarországon az európai alapértékek. A hetedik cikk szerinti eljárás elvben akár az érintett tagállam bizonyos tagsági jogainak a felfüggesztéséhez is vezethet.
Összefogtak az ukrajnai kisebbségek
Az ukrán törvényhozás négy nemzetiségi képviselője közösen fordult Dmitro Tabacsnik oktatási miniszterhez, hogy a kisebbségi nyelvekből és irodalmakból is rendezzenek Ukrajnában országos tanulmányi versenyeket – tájékoztatott tegnap Gajdos István parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökének sajtószolgálata. A verhovna rada egyetlen magyar nemzetiségű képviselője mellett a beadványt aláírta Anton Kissze bolgár, Ion Popescu román és Vagyim Kolesznyicsenko orosz nemzetiségű képviselő, akik egyben országos kisebbségi szervezetek vezetői is. Dmitro Tabacsnik a napokban levélben arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az oktatási minisztérium konkrét lépéseket tesz kérésük teljesítésére, és már folyamatban e versenyek szabályainak kidolgozása.
Krízishelyzetben a hegymászók
A nepáli Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsát hétfőn sikeresen meghódító Erőss Zsolt és Kiss Péter még nem ért le a legmagasabb, 4-es táborba, jelenleg 8000 méterről ereszkednek le – mondta el Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció vezetője tegnap. A sikeres csúcstámadás óta több katasztrófa is történt: egy nagy lavina elvitte a kettes tábort, egy koreai és egy bangladesi hegymászó leereszkedés közben életét vesztette, két serpa megsérült, és a lavina miatt sokan a szabadban töltötték az éjszakát. Erőss Zsolt és Kiss Péter sem jutott le még a 7600 méter magasan fekvő 4-es táborba. „A fiúk fáradtak, és nagyon le vannak gyengülve, ezért segítséget kell küldeni eléjük. Tegnap a mentést szervezték” – mondta Kollár Lajos, hozzátéve: minél előbb biztonságban szeretné tudni a csapatot, hogy a monszun miatt legkésőbb május 25-én elindulhassanak lefelé a hegyről. A magyar hegymászók a Kancsendzönga elérésével a világ 12., nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsát hódították meg a tizennégy közül.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Alkotmánybíróságon támadja meg az RMDSZ a referendumtörvény módosításait
A képviselőház május 29-i plenáris ülésén került sor a referendumtörvényhez benyújtott jogszabály módosítások vitájára.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség álláspontját Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője ismertette a Szövetség törvénymódosító javaslatainak a bemutatásával. A referendumtörvényt illető jogszabálymódosítások vitáját a szabályzat megszegésével és az RMDSZ képviselőházi frakciójának tiltakozása ellenére tűzték napirendre.
„A megszavazott módosítások értelmében, ha a választói névjegyzékben szereplő szavazati joggal rendelkező személyek harminc százaléka részt vesz a referendumon, illetve legalább huszonöt százaléka igennel szavaz, akkor a referendum érvényesnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a lakosság huszonöt százalékával módosítani lehet az Alkotmányt. Ezt az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja” – hangsúlyozta Márton Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő, továbbá elmondta, hogy az RMDSZ által benyújtott módosító javaslatok értelmében az alkotmány-, valamint a közigazgatási egységek határainak módosításáért, illetve az új közigazgatási szintek létrehozása esetében referendumot kell kiírni, amely harminc illetve ötven százalékos jelenlétet esetében nyilvánítható érvényesnek.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség törvénymódosító javaslatait visszautasították, ezért a Szövetség képviselőházi frakciója ellene szavazott, valamint megtámadta a módosításokat az Alkotmánybíróságon.
Nyugati Jelen (Arad)

Elsietett referendumtörvény
Rendkívül gyorsan, működési szabályzatot is felrúgva gyúrta át a jelenlegi hatalom a parlamenten a népszavazások megszervezését szabályozó törvényt, s ha értetlenül állnánk a sietség előtt, sok mindent elárul egy kormánypárti képviselő magyarázkodása: ha később szavazunk a referendumról, még azt hiszik, hogy az alkotmánymódosítás miatt volt erre szükség – összegezte az elmúlt napok képviselőházi történéseit Márton Árpád képviselő, aki magyarázattal szolgált arra is, miért támadta meg az ellenzékhez csatlakozva az RMDSZ az alkotmánybíróságon a szerdán megszavazott jogszabályt.
Hétfőn, az Állandó Bizottság ülésén még senki nem tűzte napirendre a referendumtörvényt, és a véleményezéssel megbízott szakbizottság csak május 31. után terjeszthette volna plénum elé javaslatát, addig várniuk kellett volna a képviselők módosító javaslatait. Hétfőn jutottak a szöveghez a honatyák, és arra ébredtek, hogy szerdán a plénum elé került a jogszabály – magyarázta Márton Árpád, aki szerint súlyos eljárásbeli hiba történt, korlátozták a képviselők módosítási jogát. Ennél is súlyosabb azonban a jogszabály tartalmi oldala, rendkívül veszélyes a részvételi küszöb lecsökkentése, oda vezethet, hogy Kovászna, Hargita, Maros megye Brassó megyéhez csatolását a magyarok távolmaradása ellenében is megszavazhatják akár csak a brassóiak – magyarázta a képviselő. Az RMDSZ a DLP-vel közösen nyújtotta be az óvást az alkotmánybíróságon, Márton Árpád tudomása szerint más ellenzéki honatyák is ellátták kézjegyükkel. Legfontosabb kifogásuk: az új jogszabállyal egy mindenütt működő jogelv sérül, azaz „meccs közben változtatják a játékszabályokat”. A helyi és megyei önkormányzatokra vonatkozó, illetve a parlamentet érintő rész a 2016-os választások után léphetne életbe, az államelnökre vonatkozó pedig a jövő évi elnökválasztást követően, az alkotmányt pedig most még a régi jogszabály szerint kell módosítani, csak az új alaptörvény életbelépése után lehetne alkalmazni az új változatot – fejtette ki.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Borbély: küszöbcsökkentés helyett háromnapos szavazás az alkotmányról
Határozottan ellenzi az RMDSZ a népszavazások érvényességi küszöbének 50 százalékról 30 százalékra való csökkentését – szögezte Borbély László a politikus sajtóirodájának pénteki közleménye szerint.
„Egyrészt azért ellenezzük, mert a hatalmon levő pártok egyáltalán nem konzultáltak az ellenzékkel, annak ellenére, hogy mi felajánlottuk nekik, hogy üljünk le tárgyalni a törvénymódosításról, másrészt azért, mivel nem tartották be még a módosító javaslatokra vonatkozó határidőket sem” – mondta az RMDSZ politikai alelnöke. Hozzátette, a szociálliberálisoknak „valami miatt” annyira sürgős volt ez a módosítás, hogy felrúgták a házszabályt, és az RMDSZ javaslatait teljesen figyelmen kívül hagyták.
„Egyértelmű: attól félnek, nem lesz meg az 50 százalékuk, amikor meghirdetik a referendumot az alkotmánymódosításról, pedig mi hangsúlyoztuk, hogy 2003-hoz hasonlóan, amikor még két napig lehetett szavazni, megvalósítható lenne akár a három napig tartó népszavazás is. Ezt előírhatja akár egy kormányhatározat, vagy belefoglalható a referendumtörvénybe is” – mondta Borbély.
Az alelnök kifejtette: a Szociál-Liberális Szövetség (USL) döntése hátrányosan érinti az RMDSZ-t, a romániai magyarságot, mert a jogszabályt kihasználva, például egy román többségű nagyobb község esetében már 30 százalékkal eldönthetik, hogy beolvasszák vagy átcsatolják a települést egy másik községhez, megváltoztatva így az etnikai arányokat.
„Emellett a polgármestereket is könnyebben le lehet ezentúl váltani, amire eddig csak 50 százalékos jelenlét esetében volt lehetőség” – magyarázta Borbély, hozzátéve: az RMDSZ-nek súlyos fenntartásai vannak a módosítás alkotmányosságával kapcsolatban, és remélik, hogy Az alkotmánybíróság visszautasítja a jogszabályt, amely így visszakerül a parlamentbe. „Mi csak annyit kérünk, hogy egy ilyen fontos kérdésben konzultáljanak az ellenzékkel, hiszen nem csak pártszempontokat kell figyelembe venni” – szögezte le Borbély.
Maszol.ro

Kelemen: a régió fogalmának az alkotmányba való bevezetése nagyobb bürokráciát eredményez!
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnök kedden elmarasztalta az alkotmánymódosító bizottság döntését a régió fogalmának az alaptörvénybe való bevezetéséről, rámutatva, hogy ez nagyobb bürokráciát fog eredményezni, és több pénzt, amit az állampolgároknak kell majd kifizetniük. „Az alkotmánymódosítással foglalkozó bizottság megszavazta a régió fogalmának a bevezetését, amely a megye és a kormány közötti szinten helyezkedik el. Ez nagyobb bürokráciát fog jelenteni, több pénzt, amit az állampolgároknak kell majd kifizetniük. Mi nem értettünk egyet a fogalom bevezetésével, a fejlesztési régiók sikertelensége nem annak tudható be, hogy nem létezett ez a szint. Egy új szint bevezetése hosszú távon zavart fog kelteni, a megyéket lassan, lassan megfosztják a hatásköröktől” – szögezte le kedden tartott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor. Kifejtette, az USL ugyanazt a hibát követi el, amelyet a PDL és a többi kormányon levő párt is elkövetett, amelyeknek az volt az érzésük, hogy határtalan ideig fognak kormányozni.
„A bukás felé tartunk a közigazgatást és az európai alapok hosszú távú lehívását illetően” – tette hozzá a szövetségi elnök.
Az RMDSZ azt a variánst támogatja, amelynek értelmében három-négy megye alkosson egy-egy „gazdasági fejlesztési régiót, és semmi többet” – mondta Kelemen.
Hozzátetette, reméli, hogy a jövő héten beszélni fog az USL képviselőivel, és meggyőzi őket, hogy gondolják újra ezt a döntést.
Emlékeztetett ugyanakkor, hogy az RMDSZ megtámadta az Alkotmánybíróságon a referendumtörvényt, amely 30 százalékra csökkenti a részvételi küszöböt a népszavazásokon, és reméli, hogy a törvényt visszaküldik a parlamentbe, ahol módosítják, és az alkotmányra kiírandó népszavazáson 50 százalékos részvétel lesz kötelező.
Ami a választási rendszert illeti, az RMDSZ az arányos képviselet megtartását, egy vegyes választási rendszer bevezetését támogatja.
„Azért fogunk küzdeni, hogy az alkotmányban megmaradjon az arányos képviseletre vonatkozó elv, támogatni fogjuk, hogy a képviselőházban a választás a megyei listákon történjen, mivel ez a leghelyesebb, míg a szenátusban regionális szintű képviselet legyen. Egy olyan rendszert támogatunk, amely megtartja az arányos képviselet elvét, és esetleg bevezeti a vegyes választási rendszert” – mondta még Kelemen Hunor.
Az alkotmánymódosítással foglalkozó bizottság kedden elfogadott egy, a PSD által benyújtott módosító javaslatot, amellyel bevezetik a régió fogalmát az alaptörvény szövegébe. A javaslat elfogadása mellett 18 személy, ellene egy személy voksolt, egy tartózkodott.
A bizottság a következőképpen módosította az alkotmány 3. cikkelyének 3. bekezdését: „A terület közigazgatásilag községekre, városokra, megyékre és régiókra oszlik. A törvény értelmében egyes városok municípiumokká nyilváníthatók.”
nyugatijelen.com
Erdély.ma

Megvétózott alaptörvény? (Alkotmánymódosítási tervek)
Az alkotmánymódosító bizottság egy sor módosító javaslatot fogadott el tegnap, amelyek Románia elnökére, illetve a parlament és a kormány működésére vonatkoznak. Így többek között az államfő mandátuma ismét négyéves lenne, a kormány egy ülésszakban csak egyszer, egyetlen tervezetért vállalhatna felelősséget, a parlament pedig három módon is feloszlathatná önmagát. Az alkotmánymódosítási terveket, beleértve a régiósítást is, bírálta Traian Băsescu.
Az államfő szerint értelmetlen az alkotmánymódosítás, ha nem veszik figyelembe a 2009-es népszavazást. Hogy ezt épp az alkotmánybírák tegnapi beiktatásán jelentette be, elemzők szerint azt jelenti, Băsescu az alkotmánybírósághoz fordul az új alaptörvénnyel kapcsolatban. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) javaslatára fogadta el az alkotmánymódosító bizottság azt, hogy az államfő mandátuma ismét négy évre szóljon, valamint azt is, hogy Románia elnöke „a román államot képviseli, és a nemzeti függetlenség, az ország egységének és területi integritásának a szavatolója”. Az NLP ugyanakkor visszavonta azt a javaslatát, amely előírta volna, hogy „mandátuma lejárta után a volt államelnök nem lehet tagja egyetlen politikai pártnak sem, nem jelöltetheti magát a választásokon, és nem tölthet be köztisztségeket”. A bizottság elfogadta az alkotmány 85. szakaszát kiegészítő javaslatot, amely előírja, hogy „Románia elnöke nem utasíthatja vissza a kormányfő javaslatát a kormány valamely tagjának a leváltását vagy kinevezését illetően”. Az államfő hatáskörét csorbító másik javaslatot a Szociáldemokrata Párt terjesztette be. Ez eltörölte volna az alkotmány jelenlegi előírását, mely szerint az államfő részt vehet a kormányüléseken, és elnökölhet azokon. Az indítányt elutasította a bizottság. A kormány működésére vonatkozik az az SZDP által beterjesztett, a bizottság által elfogadott javaslat, amely előírja, hogy egy parlamenti ülésszakban a kormány csak egyszer vállalhat felelősséget a képviselőház és a szenátus együttes ülésén egy programért, egy általános politikai nyilatkozatért vagy egy törvénytervezetért, a törvénykönyvek kivételével. A bizalmatlansági indítványokra vonatkozóan a bizottság elfogadta azt a módosító javaslatot, amely előírja, hogy a kormány leváltására irányuló eljárás kezdeményezőinek kormányfőjelöltet is javasolniuk kell az indítvány benyújtásakor. A parlament feloszlatására három javaslatot fogadott el a bizottság: a két házelnök és a pártok, szövetségek vagy parlamenti alakulatok elnökeinek a konzultálása nyomán az államfő feloszlathatja a parlamentet, ha az az első felkérést követően 30 napon belül nem szavazott bizalmat a kormánynak, és legalább egyszer elutasította a bizalmi szavazásra való felkérést. Új rendelkezés lenne, mely szerint az államfő feloszlathatja a parlamentet, ha mindkét ház tagjainak kétharmada megszavazza az erre irányuló határozatot. Harmadik variáns a parlament feloszlatására, ha az államfő menesztésére irányuló javaslatot elutasítják. Tegnap, az új alkotmánybírák beiktatásán Traian Băsescu értelmetlennek nevezte az alkotmánymódosítást, ha az nem veszi figyelembe a 2009-es népszavazást, azaz az egykamarás törvényhozásra való átállást, Băsescu szerint ugyanis éppen a népszavazás szolgáltat jogalapot az alkotmánymódosításra. Az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság a múlt héten elvetette az egykamarás törvényhozásra való átállást, a Szociál-Liberális Szövetség képviselői arra hivatkoztak, a 2009-es referendum konzultatív jellegű volt. Băsescu viszont kijelentette, nem hagyja annyiban a dolgot, hanem „méltóságteljesen és az alkotmány szellemében” fog reagálni, ha a parlament olyan alkotmánymódosítást fogad el, amely nem veszi figyelme a 2009-es népszavazás eredményét. Elemzők szerint Băsescu az alkotmánybírósághoz fordulhat ez ügyben, így tegnapi beiktatásukon tulajdonképpen már jelezte is az új alkotmánybíráknak, hogy mivel fogja megkeresni őket. Az alkotmánymódosítással kapcsolatban az államfő azt is kifogásolta, hogy a szövegező bizottság túl sok részletkérdést akar szabályozni, így fennáll a veszélye, hogy az új alaptörvény ellehetetleníti az állam működését. Băsescu a régiók kialakításának tervét is bírálta, amely szerinte nem egyszerűsíti le az államirányítást, hanem növeli a bürokráciát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem kapnak különleges státust a hagyományos térségek
A román alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság hétfőn elvetette azt az indítványt, amely lehetővé tette volna egyes hagyományos térségek különleges státusának elismerését – tájékoztatta az MTI-t Máté András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezetője, a bizottság tagja.
Elmondta: a bizottság azzal indokolta az RMDSZ javaslatának elutasítását, hogy ezt a kérdést nem szükséges alkotmányban szabályozni.
Máté András hozzátette: az RMDSZ azért szorgalmazza a különleges státusú térségek fogalmának beiktatását az alaptörvénybe, mert az hivatkozási alapot jelentene egyebek közt Székelyföld területi autonómiájának a törvénybe iktatására. Ugyanakkor elképzelhetőnek nevezte akár a Duna-delta speciális helyzetének sarkalatos törvényben való szabályozását is, hiszen az alkotmány nem szűkítené le a speciális státust az etnikai kritériumokra: történelmi, vagy környezetvédelmi szempontok alapján is biztosíthatnának sajátos jogállást egy-egy térségnek.
Rámutatott: az alkotmány jelenlegi formájában sem tiltja a speciális státusú térségek létrehozását, de így már az alkotmánybíróság jogértelmezésén múlik, hogy mi lesz a sorsa egy erre vonatkozó törvénytervezetnek. Hétfőn az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) bejelentette, hogy nem vesz többé részt az alkotmányszövegező bizottság munkájában, és a parlament plenáris üléseit is bojkottálja, amikor az alaptörvény módosítása szerepel a napirenden. Múlt héten a populista Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) is visszahívta képviselőit az alkotmányozó testületből.
A PDL azt kifogásolta, hogy a kétharmaddal kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) nem építette be az alkotmánytervezetbe az egykamarás parlamentre való áttérést, a 2009-es népszavazáson kifejezésre jutott népakaratnak megfelelően.
A parlamenti különbizottság által előkészített alkotmánymódosítás akkor lép hatályba, ha azt a román parlament kétharmados többséggel elfogadja, és népszavazás is megerősíti.
MTI
Erdély.ma

Alkotmányos, de nem hatályos (Csökkentett népszavazási küszöb)
Alkotmányos a referendumtörvény módosítása, amely 30 százalékra csökkenti a részvételi küszöböt, de csak a jogszabály hatályba lépését követő egy év leforgása után megszervezendő népszavazásokon lesz hatályos – mondta ki tegnap az alkotmánybíróság.
A taláros testület közleménye hangsúlyozza, hogy a döntés végleges és általános érvényű. A képviselőház május 29-én fogadta el a referendumtörvényt módosító javaslatot, amely kimondja, hogy 50-ről 30 százalékra csökken a részvételi küszöb a népszavazásokon. Egyes feltételezések szerint az alkotmánybíróság a Velencei Bizottság – az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete – egyik ajánlását vette figyelembe, amely szerint az államoknak tartózkodniuk kell attól, hogy megváltoztassák a voksolásra vonatkozó törvényt kevesebb mint egy évvel a választók urnákhoz szólítása előtt.
A Szociál-Liberális Szövetség törvényhozói azért módosították a népszavazási törvényt, hogy az esetleges választói érdektelenség ne hiúsítsa meg az alkotmány módosítását, amelyről népszavazást kell majd tartani. A kormánykoalíció ezt ősszel rendezné meg, de az alkotmánybíróság döntése értelmében csak akkor lesz érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplők több mint fele megjelenik az urnáknál, és ugyanez vonatkozik arra a népszavazásra is, amelyet Traian Băsescu államfő a parlament karcsúsításáért kíván kiírni. A helyzetet bonyolítja, hogy jelenleg a választói névjegyzék sem pontos, mivel a 2011-es népszámlálás eredménye még nem végleges. Így történhet meg, hogy a 19 millió állandó lakossal rendelkező Románia választói névjegyzékében több mint 18 millió polgár szerepel, közöttük a külföldön dolgozó csaknem hárommillió vendégmunkás. A szigorú érvényességi feltételnek az utóbbi két évtizedben csak két népszavazás felelt meg: az alkotmánymódosításról rendezett 2003-as (amely két napig tartott), valamint a parlament karcsúsításáról szóló, Traian Băsescu által kezdeményezett 2009-es.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nyilvántartásba veszik a Temes megyei magyarokat
A nyári vakáció előtt még egy utolsó sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ Temes megyei szervezete a temesvári Magyar Házban, Halász Ferenc megyei elnök és Molnár Zsolt parlamenti képviselő részvételével. A megyei szervezet elnöke beszámolt a tavaszi-nyáreleji időszakban lezajlott kisrégiós találkozók eredményeiről. Ezeken a találkozókon, amelyeken a helyi RMDSZ-szervezetek vezetői, önkormányzati képviselők mellett részt vettek a civilszervezetek képviselői is, kielemezték a 2012-es parlamenti választási eredményeket és felleltározták a helyi magyar közösségeket érintő problémákat. A találkozók alkalmat adtak Molnár Zsolt parlamenti képviselőnek is a bemutatkozásra és a helyi közösségek képviselőivel való ismerkedésre.
„A magyarlakta településeken szeptember végéig el kell készíteni a magyar közösségek aktuális adatbázisát, erre a helyi RMDSZ-szervezetek határidőt is kaptak” – mondta Halász Ferenc elnök, aki arról is beszámolt, hogy az RMDSZ a politikai tevékenységeken túlmenően nyitott a társadalmi-kulturális tevékenységek irányába és Családi napot, Trianon-megemlékezést szervezett, illetve erdélyi kirándulást szervez Bethlen Gábor fejedelem születésének 400. évfordulója alkalmából.
Molnár Zsolt parlamenti képviselő képviselőházi tevékenységéről számolt be, kiemelve egy Cseke Attila Bihar megyei képviselővel közösen benyújtott törvényjavaslatot, amely kilenc minisztériumhoz tartozó 18 dekoncentrált intézmény decentralizálását tenné lehetővé. „Ellenzékben a lehetőségeink korlátozottak – mondta Molnár Zsolt –, de minden alkalommal megkongatjuk a vészharangokat, amikor a parlamenti többség rossz irányba viszi a döntéseket, mint pl. a mezőgazdasági adó esetében.” A Temes megyei képviselő kitért a Szövetség alkotmánymódosító javaslataira is, amelyek az RMDSZ-frakció közös munkájának a gyümölcsei. „Pozitívum, hogy bekerült az alkotmánymódosító bizottság javaslatai közé a kulturális autonómiának a csírája – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Molnár Zsolt.
– Ezeket a javaslatokat még az alkotmánybíróság, a jogi tanács és különböző szervek át kell vizsgálják, erre ősszel fogunk visszatérni. Abban az esetben, ha ez a cikkely megmarad, nyitott lesz az út a kulturális autonómia felé! Természetesen azzal a feltétellel, hogy a kisebbségi törvényt abban a formájában, ahogy javasoltuk el is tudjuk fogadtatni a parlamenttel. A kisebbségi törvény a parlamentben várja a sorsát, sajnos nem sikerült vele kapcsolatban előrelépést elérni, se az előző parlamenti mandátumban, se a mostaniban.” Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Erdély.ma

Brüsszel lépjen végre Verespatak ügyében!
Felszólítást intéztek az EB-hez magyar néppárti EP-képviselők
Bánki Erik, Tőkés László és Sógor Csaba magyar néppárti európai parlamenti képviselők levélben fordultak Janez Potocnik környezetvédelemért felelős uniós biztoshoz, amelyben a cianidos bányászat uniós betiltását és a biztos határozott fellépését sürgették a verespataki aranybánya megnyitásáról szóló román törvénytervezet kapcsán – derül ki az EP-képviselők tegnapi közleményéből. Victor Ponta miniszterelnök a tegnapi kormányülés előtt közölte: különbizottság alakul a parlamentben Verespatak-ügyben.
A néppárti   politikusok a biztoshoz címzett kemény hangvételű levelükben emlékeztettek: Áder János és Tőkés László indítványára az Európai Parlament 2010. május 5-i határozatában elsöprő többséggel szólította fel az Európai Bizottságot (EB) arra, hogy kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák teljes körű tilalmát az Európai Unióban. A levélírók egyben mély csalódottságuknak adtak hangot, amiért a bizottság a mai napig nem tett semmit azért, hogy a határozatnak érvényt szerezzen, s ennek okairól tájékoztatást kértek Janez Potocniktól.
A levél emellett felidézi a parlamenti határozat azon felhívását is, miszerint a tagállamok a tilalom életbe lépéséig ne támogassanak olyan projekteket, amelyek a környezet és emberi egészség szempontjából rendkívül kockázatos cianidos technológiát alkalmazzák. A képviselők ennek kapcsán felhívták a biztos figyelmét a román kormány múlt héten elfogadott törvénytervezetére, amelynek értelmében a parlament elé kerül a verespataki kitermelés megindításának kérdése.
A magyar néppárti képviselők a levélben kifejezték súlyos aggodalmukat az esetleges bányanyitás és annak súlyos környezeti kockázatai miatt. A törvény elfogadásával és az engedélyezés felgyorsításával ugyanis valósággá válhat egy, a tiszai ciánszennyezésnél is nagyobb méretű természeti katasztrófa veszélye, amelynek során 250 millió tonna mérgező cianidos zagy zúdulhatna a térség országaiban élőkre és a közép-európai vízgyűjtő medencére. Az EP-képviselők ezért arra szólítják fel az uniós biztost, minden befolyását latba vetve határozottan lépjen fel, és gyakoroljon nyomást, hogy Románia betartsa az Európai Parlament határozatában foglaltakat, és ne adjon zöld lámpát a verespataki beruházásnak.
Boc: vonják vissza a törvénytervezetet
A verespataki bányaberuházásra vonatkozó törvénytervezet visszavonását  kéri Emil Boc, amelyet a Ponta-kormány múlt héten terjesztett a parlament elé elfogadás végett. Kolozsvár polgármestere szerint a jogszabály alkotmányellenes, mégpedig azért, mert egy magánvállalkozás tervét nyilvánították közhasznúnak, a törvény hatálya alá pedig csak az állami, illetve az önkormányzati intézmények tartoznak. Példaként a Rompetrol esetét hozza fel, az Alkotmánybíróság a verespatakihoz hasonló törvénytervezetet annak idején negatívan véleményezte. Mindaddig, amíg a tervezetet nem tűzték a parlamentben napirendre, a kezdeményező visszavonhatja azt – magyarázta az alkotmányjogász-polgármester.
Boc a szerda délelőtt megtartott sajtóértekezleten kérdésre válaszolva elmondta: egyetért a népszavazás ötletével, egy demokráciában a minél szélesebb körű konzultáció a természetes.
Bár a polgármester nem vett részt sem a vasárnapi, sem a keddi tüntetésen, felesége a Kolozsvár főterén összegyűlt több száz tiltakozóval együtt követelte: ne tegyék lehetővé a Roşia Montană Gold Corporation számára a verespataki aranybánya megnyitását.
Szabadság (Kolozsvár)

Kárpótlásra várnak a volt politikai foglyok
Továbbra is megoldásra vár a kommunista rendszer által bebörtönzött, meghurcolt személyek kárpótlása – hangzott el pénteken a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége Csíksomlyón kezdődött kétnapos országos kongresszusán.
Csíksomlyó és a Jakab Antal Tanulmányi Ház először adott helyet a szervezet országos kongresszusának, amelyre 45 területi és helyi szervezet több mint 200 tagot küldött. A megnyitón Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere gratulált a szervezőknek, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége Hargita Megyei Szervezetének, és úgy vélte, sokat köszönhetünk az egykori meghurcoltak áldozatvállalásának, példamutatásának, amellyel az elmúlt rendszert sikerült megdönteni.
Üdvözölte a kongresszus résztvevőit a Hargita megyei önkormányzat részéről Rafain Zoltán önkormányzati képviselő is. A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Emigráció Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) küldötte azt mondta, a szövetség és az intézet közös kötelessége, hogy megismertessék a szabadságban született nemzedékekkel, hogy milyen szörnyűségeket kellett átélni akkor, és meg kell óvni őket a kommunizmus nosztalgiájától. Hozzátette, semmi sem fontosabb, mint az igazság, és a felelősök megbüntetése, a volt börtönparancsnok, Vișinescu elleni eljárás nem egyedi eset, mert újabbak követik. Egyúttal felkérte a meghurcolások tanúit, hogy az eseteket hozzák az intézet tudomására.
A szervezet országos elnöke, Octav Bjoza beszámolójában rámutatott, folyamatos a tagság számának csökkenése, míg 1994-ben 120 ezer személy, idén július végén 53 795 személy részesült az 1990. évi 118-as számú törvény által nyújtott kedvezményekben. Nem történt előrelépés a volt politikai foglyoknak nyújtandó anyagi kárpótlás ügyében sem, amelyet a korábban a 2009. évi 221-es törvény hivatott rendezni, de azt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette.
Az elnök elmondta, új törvénytervezetről tárgyaltak a minisztériumok képviselőivel, amelyet májusban kellett volna véglegesíteni, de ez még nem történt meg. A Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége a tárgyalások során az életben levő volt elítéltek számára minden börtönév után 20 ezer, a deportáltak számára minden év után 15 ezer eurós kárpótlást kért, az időközben elhunyt elítéltek esetében pedig a házastársaknak minden börtön- illetve száműzetésben töltött év után 10 ezer, illetve 7500 eurós összeget.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Álszent világ
Nem mondok újat, mert mindnyájan érezzük: álszent, kétszínű világban élünk. Nem csak mi, még a civilizáltabbnak számító Nyugat is.
A legtöbbet emlegetett álszenteskedés: az EU többet foglalkozik az európai állatok jogaival, életkörülményeivel, mint a polgáraiéval. Pontos szabályzat rögzíti, milyen nagyságú területen kapirgáljon a tyúk, mennyi legyen a sertés mozgástere. De hogy legyen hol lehajtania a fejét a hajléktalannak, hogy ne adhassák el a polgár feje felől a házat, azt nem szabályozza vagy tiltja EU-s parlamenti határozat.
Az Egyesült Államok pedig a demokrácia bajnokaként álszenteskedik. A demokrácia zászlaja alatt, hamis szólamokkal és kitalált indokokkal háborúk sorát indítja a kőolaj- és földgázforrások megszerzéséért.
Volt kitől tanuljanak képmutatást a mi politikusaink!
Mert nem telik el olyan hét, hogy a hatalomra került, avagy a hatalomra vágyó, határon inneni és túli politikusok álszenteskedésétől ne lenne tele a nemzeti média. A pálmát mindenképpen Victor Ponta vinné el. Egy ország röhögött rajta: mint kormányfő beterjesztette a parlamentnek a verespataki bányanyitásról szóló törvényjavaslatot, de rögtön kijelentette, hogy azt képviselőként nem szavazza meg.
Idehaza a nagy hirtelen „leleplezett” egykori lágerparancsnokok ügye egy-másfél hétig borzolta a kedélyeket. Aztán a doktori diplomával rendelkező miniszterelnökünk vezette kormány megoldotta a gordiuszi csomót: törvénytervezetet terjesztett be, hogy csökkentsék a munkatáborok parancsnokainak kiemelten magas nyugdíját, s az ebből begyűlő összeget (a per lefolyása és elítélésüket követően!) a túlélők között osszák majd szét. És akadt, aki ennek a képtelenségnek még tapsolt is! Talán elfelejtik: eddig mindössze két felfedett (talán még lesz egy-kettő, de nem biztos, mert a „kampány” leállt!) volt szekustiszttől összegyűjtött néhány tízezer lejt fognak szétosztani a több tízezer egykori fogolynak? Havonta talán egy-két kenyér ára sem jut egy személynek. És ezt jó kezdeményezésként kürtölik szét országnak-világnak.
Az anyaországban néhány éve egy politikus a médiában felröppentette a „megélhetési bűnözés” kifejezést, állítván, hogy egy bizonyos embercsoport csak bűnözéssel tudja biztosítani a túlélést a jelen gazdasági helyzetben. Evvel próbálta igazolni az elkövetett lopások, rablások jogosságát. A vonatközlekedésben százak, ezrek biztonságát veszélyeztető fémtolvajok (például) úgymond bocsánatos bűnt követnek el, mert csak abból élnek, hogy eladják a zsákmányt. Az álszenteskedőben fel sem merül, hogy nagyon sokan e csoportból ugyanúgy meg tudnák művelni a lakóházuk körüli földterületet, mint szomszédjaik, akiket rendszeresen megkárosítanak, terrorizálnak. Erről nem győzködik a bűnözésre hajlamos csoportokat.
Minap hangzott el, hogy a magyar parlament az Alkotmánybíróság korábbi döntése ellenére, ki akarja tiltani a hajléktalanokat a történelmi belvárosokból. Természetesen mindjárt akadtak politikusok, akik emberi jogokra hivatkozva a közterületeket önkényesen „belakó”, azt bepiszkító, elcsúfító, tönkretevő had mellé állt. Őszintén sajnálom azokat, akiket a sors ilyen kétségbeejtő helyzetbe kényszerített, de megkérdezném a kamera előtt ágáló, az emberi jogokra hivatkozó álszent politikus asszonyt: miért nem a hajléktalanokat győzködi, hogy az utca helyett válasszák a tisztálkodási lehetőséget, emberi körülményeket biztosító menhelyet? Mert lenne hely és alkalom ott meghúzódni legalább éjszakára. Csakhogy azt az érintettek egy része kereken visszautasítja. Mert nem akar tisztálkodni! Ezt viszont elhallgatják.
Kétségtelen, hogy a társadalom legalsó rétegeit kivont karddal védő álszent szövegeléssel a választásokon lehet néhány szavazatot nyerni a minden ilyen demagógiát készpénznek vevők között. Egy jól fizetett parlamenti, önkormányzati képviselői hely, netalán kormányzati tisztség megéri a képmutatást, kétszínűsködést!
Ujj János
Nyugati Jelen (Arad)

.
Botránykrónika
Nem panaszkodhat a hazai sajtó, még az a része sem, amely főleg a botrányokra szakosodott. A romániai politikai és közélet naponta szolgáltatja a témákat. S ha netán egy napra nem jutna egy botrány, ami ritkán fordul elő, akkor az előzőn még napokig el lehet rágódni.
A hazai tévéadásokat néző, az írott sajtót olvasó polgárnak, nem véletlenül, az a véleménye alakul(t) ki, hogy Romániában szinte semmi más nincs a botrányon kívül: az ország nagy többsége nem is dolgozik (úgy-ahogy, persze), hanem az államfő és a miniszterelnök, a vezető politikai pártok főnökeinek legújabb összemenése, az Alkotmánybíróság „csínytevései”, a parlament rengeteg vitatható döntésével – a legutóbbi ellen több nyugati állam nagykövetsége tiltakozott –, a korrupcióellenes ügyészség stb. akciói, hogy Szalámi és egyéb csillagokról szó se essék.
A nyugati tiltakozásokról csak annyit: előfordulhat, hogy az Egyesült Államoknak nincs igaza a román parlament korrupcióval kapcsolatos döntését illetően (ezt állította miniszterelnökünk). Lehetséges. De a kormányfő esetleges igaza mit sem változtat azon a tényen, hogy az Államoknak ez a meggyőződése. És, ki ne tudná, hogy nem az igazság (hányféle létezik?), hanem a történésekről alkotott vélemény az igazán fontos, hiszen emberek, testületek, államok véleményüktől, meggyőződésüktől függően reagálnak – esetleg rosszul és igazságtalanul. Ez a meggyőződés azonban a valóságos történésekből leszűrt vélemények kvintesszenciája.
Az egyik legújabb esemény egy alkotmánybíró jelölése a testület megüresedett helyére. Az utóbbi hónapokban bizonyos tévéadókon (vajon ki formálja a közvéleményt?) gyakran „szakértőként” szereplő jelölt egy szélsőségesen román nacionalista párt alelnöke volt, amíg a nála is szélsőségesebb elnök ki nem rúgta. Volt „szerencsém” többször hallani rosszindulatú magyarellenes kirohanásait – és talán nem mellesleg antiszemitizmussal is vádolják.
Ennyire gyatra lenne a feddhetetlen életűek kínálata a hazai legfőbb magisztrátus számára, hogy muszáj őt az ország talán (elvileg mindenesetre) legrangosabb döntőbíróságába ajánlani? Vagy a jelölés nem is annyira őt személy szerint, mint inkább a jelölőket minősíti?
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

Az alkotmánymódosítás-tervezet neuralgikus pontjai
A Velencei Bizottság szerint mind tartalmi, mind formai szempontból javításra szorul
Nemrég fogadta el a Velencei Bizottság a román alkotmánymódosítás-tervezet felülbírálására kijelölt szakértői bizottság több mint 30 oldalas jelentését. A jelentés szerint mind tartalmi, mind formai szempontból javításra szorul a Crin Antonescu vezette parlamenti különbizottság által kidolgozott alkotmánymódosító szövegtervezet. Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete szerint a tervezet egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem jelöli meg pontosan, milyen kormányzati formára alapozzák az állam működését, illetve nem teremt egyértelmű viszonyrendszert az alapvető állami intézmények között. A Velencei Bizottság kifogásaival kapcsolatban kérdeztük Varga Attila alkotmányjogászt.
– Elöljáróban annyit elmondanék, ha úgy tetszik, mintegy általános értékelésként, hogy ezúttal a Velencei Bizottság nagyon komoly munkát végzett, olyan nagyon odaillő javaslatokat fogalmazott meg, amelyek valós problémái a mai román alkotmánynak, illetve az egész államszerkezetnek. A konkrét kérdésre utalva megjegyezném, hogy nem különösebben bevett szokás az európai alkotmányokban, hogy a tudományos tipológiák szerint megnevezzék a kormányzati rendszert: parlamentáris köztársaság, félelnöki vagy elnöki köztársaság ellenben az, hogy a Velencei Bizottság ezt kéri Romániától, arra utal, hogy ez nagyon tisztázatlan kérdés Romániában, és nemcsak a szabályozások, hanem a gyakorlat miatt. Az alkotmányjog azt mondja Romániával kapcsolatosan, hogy ez egy félelnöki rendszer. Csakhogy nagyon különbözik ennek a prototípusától, a francia félelnöki rendszertől. Felemás elnöki rendszer, és emiatt kiszámíthatatlan, olyan megoldásokat tartalmaz, olyan lehetőségeket rejt az alkotmány, amelyek intézményközi konfliktusokhoz vezetnek. Erre bőven volt példa az elmúlt években: akár köztársasági elnök és parlament, akár kormány és parlament, akár köztársasági elnök és kormány között, tehát mindenféle viszonylatban ilyen konfliktusok voltak. Ez mindig az éppen aktuális politikai hatalomtól, összetételtől függ, de a nagyobbik baj az, hogy ezek a konfliktusok ott vannak kódolva a hiányos alkotmányos rendelkezésekben. Erre érzett rá a Velencei Bizottság, és gondolta, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba, és nevesítsük, hogy milyen is Románia kormányzati rendszere. Mert ha azt mondja, hogy parlamenti köztársaság, akkor annak van egy bizonyos számú ismérve és kritériuma, és azoknak 80-90 százalékát teljesíteni kell ahhoz, hogy felismerhető legyen, hogy az egy parlamentáris köztársaság. Ilyen Németország, Olaszország, Magyarország.
– A testület aggályosnak nevezi, hogy a módosított alkotmány sem korlátozná a kormányt, hogy rendeletek kibocsátásával úgymond átvegye a törvényhozás szerepét.
– Ez egy másik neuralgikus pontja az alkotmánynak. Amikor az alkotmány megszületett ’91-ben, szerintem jóhiszeműen vették be az alkotmányba, hogy a kormány törvényerejű kormányrendeleteket bocsáthat ki. Csakhogy ez egy kivétel, mert a szabály továbbra is az a román alkotmányban, hogy az egyedüli törvényhozó hatóság a parlament. Ehhez képest, rendkívüli esetekben, amikor erre felhatalmazza a kormányt a parlament, a fő szabály alóli kivételként lehet kormányrendeleteket is kibocsátani. Csakhogy a gyakorlat a kivételből szabályt csinált, a szabályból pedig kivételt. A politikai gyakorlat lényegében ’96- tól folyamatosan visszaélt ezzel az alkotmányos lehetőséggel. Mindegyik kormány, színezettől függetlenül, elárasztotta a jogrendszert ezekkel a sürgősségi kormányrendeletekkel. Ezt jelzi teljesen jogosan és indokoltan a Velencei Bizottság. Volt 2003-ban egy próbálkozás ennek visszafogására, és bár bizonyos korlátok születtek, az alkotmánymódosítás során, a gyakorlat továbbra is az, hogy a kormány rendkívüli módon visszaél ezzel a lehetőséggel. Addig kellene elmenni, hogy csak egyszerű kormányrendeleteket lehessen hozni parlamenti felhatalmazás alapján, a sürgősségi kormányrendeleteket pedig egyszerűen be kellene szüntetni.
– A Velencei Bizottság hiányolja ugyanakkor a nép ügyvédje és a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) független működésének alkotmányos kereteit, amelyek elengedhetetlenek a jogállamiság biztosításához.
– Szerintem pontosan nem így van. Válasszuk ketté a dolgot. A nép ügyvédjének a működésére megvoltak az alkotmányos keretek, ezek szerintem nagyjából rendben is vannak. A Velencei Bizottság nyilván egy nagyon sajnálatos tapasztalatból indul ki, és eszerint jogos az észrevétele, de az nem elsősorban szabályozási probléma. 2012 nyarán, amikor az elnököt a parlament felfüggesztette, más törvényhozási aktusokat is végrehajtott, de nem csak törvényhozásiakat. Ezek között szerepelt az akkori ombudsman hirtelen menesztése különösebb indoklás nélkül. Tudjuk a mögöttes szándékot, jelesül azt, hogy bizonyos jogszabályokat, amelyeket éppen akkor fogadtak el pár nap lefolyása alatt, nehogy megtámadjon az alkotmánybíróságon. Ez valóban a jogállamiság és a törvényesség határán lévő intézkedése volt a parlamentnek, de ezért nem az alkotmányos szabályozások a hibásak. Én magam is amellett voltam, hogy jogosult a felfüggesztés, netán még a menesztése is a köztársasági elnöknek, de azért nem szabad a végletekig elmenni, például egy jogszerűen, alkotmányosan megválasztott ombudsman menesztéséig. Nem mondom, hogy nem lehet javítani az ombudsman szabályozásán, nem tudom, van-e a Velencei Bizottságnak valamiféle javaslata erre vonatkozóan, de az a sommás megfogalmazás, hogy a nép ügyvédje működésének nincs alkotmányos kerete, nem fedi a valóságot.
Ami a Legfelsőbb Bírói Tanácsot illeti, valóban ráférne az alkotmányban egy kicsit részletesebb szabályozás, ugyanis az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy ez a testület időnként túllépi a hatáskörét, holott két alkotmányos hatásköre van, és ehhez szigorúan tartania kellene magát. Az egyik, hogy javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák és ügyészek kinevezésére, a másik az, hogy mintegy fegyelmi testületként működik a bírák és ügyészek vonatkozásában. Itt nemcsak a CSM, de az egész igazságszolgáltatás – s különösen az ügyészség – helyét, szerepét is tisztázni kellene. Nagyobb problémának látom, hogy az ügyészség szerepe nem tisztázott, az ügyészek hajlamosak magukat a bíróval azonosítani, holott nem azok, ők nem igazságot szolgáltatnak, hanem részt vesznek az igazságszolgáltatásban. Ez nagy különbség, mert csak a bíró az, aki igazságot szolgáltat. Más kontextusba kellene helyezni ezt a Legfelsőbb Bírói Tanáccsal kapcsolatos összefüggést is.
– Kifogásolja ugyanakkor magát az alkotmánymódosító tervezet kidolgozásának módját is, illetve azt, hogy a kezdeti nyitás után a parlamenti különbizottság nem teremtett lehetőséget a társadalmi vitára.
– Ez mindig vitatható kérdés. Emlékszünk, hogy még a bizottsági munkát megelőzően volt az a bizonyos alkotmányozó fórum, amelyet Cristian Pîrvulescu, a Pro Demokrácia Egyesület elnöke vezetett. Valóban nem volt kellően széles körű társadalmi (és szerintem még szakmai) egyeztetés sem, pedig arra is szükség lett volna. A civil társadalom megkérdezése nem úgy működik, hogy azt mondjuk, ez a helyzet, lehet javaslatokat tenni, hanem szakmai, illetve civil fórumokat kell szervezni, szervezett keretet kell adni egy ilyen párbeszédnek. Nem az a módja, hogy egyszerűen várjuk a javaslatokat a néptől, mert olyan dolgokat kér-(het)nek, mint például a halálbüntetés visszaállítása és egyebek. A parlamenti szövegszerkesztő bizottságnak is lehetett volna ebben nagyobb aktivitása, de letudta a kérdést azzal, hogy az ügy vitáját megelőzte ez az alkotmányozási fórum. Ilyen szempontból jogos a Velencei Bizottság észrevétele.
– Mi várható a továbbiakban? Egyelőre nagy csend övezi a témát. Lesz-e belátható időn belül alkotmánymódosítás?
– Most nagyon lecsökkentek az esélyei az alkotmánymódosításnak, hiszen kétharmados többség kell egy vesszőnek a módosításához is. Tekintettel arra, hogy az eredeti kormánykoalíció felbomlott, az újnak pedig nincs meg a kétharmados többsége – bár nem kell csak a kormányoldalnak biztosítania a kétharmadot, lehet megegyezés is az ellenzék és a hatalom között –, nem látok arra esélyt, hogy a jelenlegi kormánykoalíció és esetleg egy-két ellenzéki erő még ebben a törvényhozási ciklusban keresztülvigye a parlamentben az alkotmány kétharmados megszavazását. Illetve ott van még az Alkotmánybíróságnak is a megalapozott kifogása, ami azt jelenti, hogy nagyon sok mindent újra kellene gondolni. Azt látom, hogy lehet, inkább lemondanak az alkotmány módosításáról, hiszen az Alkotmánybíróság legkevesebb 26 esetben állapított meg alkotmányellenességet. Ezeket a továbbiakban vagy át kell fogalmazni, vagy le kell mondani róluk. Az is kérdéses, hogy a bizottság a régi felállásban dolgozna-e, és elnökévé Crin Antonescut hívnák-e meg. Tehát több akadályát, mint reális lehetőségét látom annak, hogy ebben a törvényhozási ciklusban keresztül tudjanak vinni egy érvényes alkotmánymódosítást.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Módosították a tanügyi törvényt: versenyvizsgázhatnak a tanárok
Az elmúlt héten meghozták a szükséges jogszabály-módosítást, így katedrára történő kinevezést kaphatnak azok a pedagógusok, akik az elmúlt hat évben elérték a hetes jegyet a versenyvizsgán, és van hosszú távon fenntartható állás az iskolában, ahol dolgoznak.
Remus Pricopie oktatási miniszter hangsúlyozta, a versenyvizsga előkészítése folyamatban volt, azonban az Alkotmánybíróság a Hivatalos Közlönyben április 3-án megjelent 2014/106-os döntésével az oktatási törvény 253. cikkelyének tisztázását követelte.
A kormány által elfogadott sürgősségi rendelet célja az illető cikkely tisztázása az Alkotmánybíróság követelésének megfelelően, hogy a versenyvizsgát meg lehessen szervezni – mondta Pricopie.
Egy tanintézményben az az állás számít hosszú távon fenntarthatónak, amely legalább egy oktatási szint időtartamára megtartható. Az állások, katedrák fenntarthatóságáról, szükségességéről a tanintézetek vezetősége dönthet, a tantervek és egyéb elképzelések figyelembe vételével.
Országszerte 3242 pedagógus van, aki a módosítás nyomán végleges állásra pályázhat. Nyugati Jelen (Arad)

A magyarság számára nincsenek dilemmák
Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Traian Basescu megsértette az alaptörvényt, akkor a parlament számára nincs más megoldás, mint a felfüggesztési eljárás beindítása, jelentette ki kedden Victor Ponta miniszterelnök, ugyanis szerinte az államfő alkotmányellenesen kampányolt a Népi Mozgalom Párt javára. Ezért fordult feljelentéssel a legfelsőbb taláros testülethez. Ezzel a véleménnyel higgadtabb fejű párttársai nem értettek egyet, kijelentve, hogy politikai stabilitásra van szükség, egyébként sem kezdeményezheti a miniszterelnök az államfő felfüggesztését.
Persze Basescu sem hagyta alább. Azonnal ellentámadásba lendült, és ő is az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel Ponta nem ellenjegyezte azt az államfői rendeletet, amely több, a Román Kulturális Intézetet 2005 és 2012 között vezető, a művelődés területén tevékenykedő személyiség kitüntetéséről szól. Egy sajtónyilatkozatban leszögezte, Ponta magatartása arra kényszeríti, hogy nyilvánosan bejelentse: amennyiben a kormányfő nem engedi normálisan zajlani az európai parlamenti választások kampányát, az orrára koppint, mert szerinte Ponta máris az év végi elnökválasztásra kampányol. Azt pedig nem engedheti meg, hogy Pontából államfő legyen, mert az az ország visszafejlődését jelentené.
Alig két héttel az európai parlamenti választások előtt eszement birkózás folyik az állam első embere és a kormányfő között, tovább mélyítve a politikai válságot. Elvakult gyűlöletük hevében teljesen megfeledkeznek, azoknak az adófizető és szavazópolgároknak az ezreiről, akik nap nap után súlyos gondokkal, természeti csapásokkal szembesülnek. De mintha az európai parlamenti választások is valamiféle távoli jövőben lennének, fontosabbnak tartják egymás lejáratását, mint a választások megfelelő, törvényes és szabályos levezetését, netán eredményét.
Jogosan mondják egyre gyakrabban az emberek, hogy nincs akire szavazzanak. Igazuk van. Ezzel szemben az erdélyi magyarság kényelmes helyzetben van: számukra nincsenek dilemmák. Mindenki tudatában van a brüsszeli képviselet fontosságának, hiszen a magyar képviselőkön kívül más nem fogja napirenden tartani a kisebbségben élő magyar közösségek ügyét. Még azon sem kell gondolkodniuk, hogy kire adják a voksukat, hiszen egyetlen magyar lista van a tulipán jele alatt. Ha okosak lesznek, amíg az országvezetők marakodnak, ők elmennek szavazni, és annyi jelöltet juttatnak be az európai parlamentbe, ahányat a magyarság lélekszámával arányosan lehetséges.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Újraválasztották Orbán Viktort miniszterelnöknek
A Fidesz elnökét 130 igen szavazattal, 57 nem ellenében választotta ismét kormányfővé az Országgyűlés. Igennel a Fidesz és a KDNP képviselői szavaztak, nemmel pedig az MSZP-, a Jobbik-, az LMP-frakciója, valamint az Együtt-PM öt független képviselője. A Demokratikus Koalíció négy független képviselője nem vett részt az ülésen. Orbán Viktor nem szavazott.
A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata volt szükséges. A kormányfő megválasztásával hivatalba lépett.
Orbán Viktor – a történelmi zászlók előtt – letette esküjét, amit a képviselők állva hallgattak, majd elénekelték a Himnuszt. Ezt követően Orbán Viktor beszédet mondott.
Háromharmad Bár a most megalakítandó kormány kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, mindig „a háromharmadot, vagyis minden magyart képvisel majd", minden magyar szolgálatára törekszik – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az újraválasztása után tartott szombati beszédében, az Országgyűlésben. A kormányfő, a Fidesz elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az árpilis 6-i országgyűlési választáson, függetlenül attól, melyik politikai erőre szavazott.
Ideje dolgozni, most folytatódjon a tettek és a cselekvés korszaka – mondta a miniszterelnök. Úgy fogalmazott: a választáson kinyilvánított közakarat szerint jobb az ország számára a markáns és megkezdett irány mellett kitartani, semmint újranyitni a korábbi vitákat. Mint mondta, a választók döntéséből a meddő viták lezárása iránti vágyat olvasta ki.
Az egész magyar nemzet részt vett a nemzet közös döntésében, így mind a parlament, mind a kormány joggal tekintheti magát a nemzet kormányának és nemzet Országgyűlésének – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: ez nem túlterjeszkedés, hanem elkötelezettség. A miniszterelnök beszédében köszönetet mondott az anyaországon túl élőknek, akik szavai szerint elsöprő többséggel támogatták a nemzet egyesítésének törekvését.
Az alapkérdések eldőltek és a kormány politikája a nemzeti együttműködés, az egység és európai közép megerősítésére irányul majd – mondta a kormányfő. Kiemelte: a másodszori megerősítés után nem vita az alaptörvény, az emberi méltóság tiszteletére épülő társadalomszervezés, a szabadságot és felelősséget összekapcsoló politika, nem vita tárgya a munkaalapú gazdaság és a nemzetegyesítés politikája sem. A hogyanról és a részletekről lesznek és kellenek viták, de az alapkérdések eldőltek a választók a vitát lezárták – jelentette ki.
Spekuláció helyett munka
Rámutatott: ez a választás megerősítette a 2010-ben végrehajtott második rendszerváltást, hogy a magyar gazdaság spekuláció helyett munkára épüljön, a liberalizmus doktrínái helyett a kölcsönös felelősség eszméjét kövessék, a globális erők előtti behódolás helyett küzdjenek a nemzeti függetlenség megtartásáért, internacionalizmus helyett a haza szeretetére neveljék a gyermekeiket.
Orbán Viktor szélsőségesnek és veszélyesnek tekint minden olyan politikát amely veszélyes a magyarokra. Veszélyesnek és szélsőségesnek tekinti, ha valaki a bűnözők jogait az áldozatok jogai elé sorolja, az olyan gazdaságpolitikai javaslatokat amelyek mellőzik az értelem és a józan ész elemi szabályait, és azt a politikát, hívja magát akár jobb, akár baloldalinak, amely azért akar pénzt elvenni a dolgozó emberektől, hogy odaadja azoknak, akik bár munkaképesek, de nem akarnak dolgozni. Veszélyesnek és szélsőségesnek tekinti továbbá a magyar népre azt a politikát, amely az 1000 éves Magyarországot valamilyen Európai Egyesült Államok oltárán fel akarja áldozni, és ide sorolta az unióból való kilépés programját is. Orbán Viktor azt ígérte, ezen jelenségek ellen következetesen, határozottan és kitartóan fel fog lépni.
Magyarország középre tart, Európa közepére
A tisztánlátás, a nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd a kormány Európa-politikáját – mondta. A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország a NATO és az Európai Unió része, efelől kormányzásuk idején nem lesz kétség. Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az ország ezen szövetségekben tag és nem túsz, és Magyarországnak megvannak a saját javaslatai.
A gazdaságpolitikai kapcsolatok kerülnek a külpolitika középpontjában, valamint a markáns nemzetpolitika. Hozzátette: a Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. Mint mondta, mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete. A gazdaságpolitikáról szólva közölte: folytatódik a keleti nyitás politikája és az ország növelni kívánja gazdasági súlyát a Kárpát-medencében.
„Magyarország középre tart, Európa közepére" – jelentette ki, hangsúlyosan szólva a középosztály, a magyarok nagy többségének felemeléséről.
Az Országgyűlés következő ülése hétfőn lesz
Az MSZP – ahogy előre jelezte – a miniszterelnök megválasztása után elhagyta az üléstermet. Ezt korábban azzal indokolták, hogy nem ismert a kormányprogram, a kormány szerkezete és a kormánytagok neve sem. Áder János köztársasági elnök a páholyból figyelte az Országgyűlés ülését. Az ülés kezdetén a képviselők felálltak. Az új házszabály szerint az ülés kezdéseként az ülést vezető elnök és az ülés résztvevői felállva köszöntik a választópolgárok közösségét.
Kövér László házelnök bejelentette, hogy az eskütörvénynek megfelelő esküokmányokat minden képviselő aláírta.
A napirendet 159 igen, 27 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett hagyták jóvá, egyetlen napirendi pont a miniszterelnök megválasztása.
Az ülésen jelen volt Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Az egyik páholyból követte az eseményeket Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége és gyermekeik.
Jelen voltak az állami szervek közjogi tisztségviselői, a külhoni magyar közösségek tisztségviselői, a diplomáciai testületek tagjai, az Európai Parlament magyar képviselői. Meghívottként vett részt az ülésen Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia most leköszönt elnöke, Andy Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
A miniszterelnök megválasztása után pulpitusról gratulált Kövér László. A parlamenti patkóban gratulált neki Áder János, Rogán Antal, a Fidesz, Vona Gábor, a Jobbik, Harrach Péter, a KDNP és Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, továbbá Paczolay Péter és Darák Péter. Szabó Tímea, az Együtt-PM független országgyűlési képviselője egy európai uniós zászlót adott át a miniszterelnöknek az eskütétel után és kezet fogott Orbán Viktorral.
A kormányfő közel negyvenperces beszéde után Kövér László bejelentette, hogy az Országgyűlés következő (várhatóan kétnapos) ülése hétfőn 13 órakor kezdődik.
MTI. Erdély.ma

Magyar önkormányzatiság
Nem hiteles a magyar nemzetpolitika
Számomra nem hiteles a magyar nemzetpolitika addig, ameddig a két legnagyobb magyarországi gazdasági szereplő, a MOL és az OTP romániai leányvállalatainak székhelye nem Székelyföldön, hanem Bukarestben van – jelentette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az Önkormányzatiság a Kárpát-medencében: országos, kontra helyi érdekérvényesítés című panelben, csütörtökön a Tusványosi Szabadegyetemen.
A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint természetes az, hogy Bukarestben ott kell lenniük a magyar csúcsvállalatoknak, hiszen „ott történnek a nagy dolgok”, de ez nem ok arra, hogy az adminisztratív központjukat is ott tartsák. Jót tenne a székelyek közérzetének, ha itt tudnánk magunk között ezeket a cégeket – mondta Antal.
A sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette: a decentralizációt „elintézte” a román Alkotmánybíróság, amikor „politikai parancsra” megvétózta a decentralizációról szóló törvényt.
– Mi Bukarestnek csak a külügyet és a hadsereget szeretnénk hagyni – minden egyébben mi szeretnénk dönteni. Ragaszkodunk ahhoz is, hogy az okmányokat is mi bocsássuk ki, mert akkor biztos, hogy beszél magyarul az irodavezető – mondta Antal Árpád.
Mindezt olyan körülmények között is vállaljuk, hogy hat év alatt 127-ről 73-ra csökkent az alkalmazottak száma, miközben a munka mennyisége a háromszorosára nőtt, és – nem utolsósorban – a fizetések 45 százalékkal csökkentek – részletezte.
Esélyek az együttműködésre
Népes közönség volt kíváncsi az Egy a tábor, hány a zászló című beszélgetésre, amelyben Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP), és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a romániai magyar nemzeti oldal együttműködési esélyeit latolgatta. Elhangzott: mindkét párt a bálványosi folyamat szellemi termékeként jött létre, és mindkét pártnak helye van a többpólusú erdélyi magyar politikai palettán.
Toró szerint a fő törésvonal a magyar politikusok között a bukaresti hatalomhoz való viszonyban van. Eszerint – nem a tagság, hanem a vezetők szintjén – vannak „labancok”, akik beépülnének a hatalomba, és onnan próbálnák a magyarság útját egyengetni, és „kurucok”, akik megerősödnének a hatalomtól távol, és úgy próbálnák érvényesíteni érdekeiket.
– Most arról beszélhetünk – miután a labancok (értsd, az RMDSZ) képviselői nem jöttek el –, hogy a kuruc oldalon hogyan lehetünk eredményesek – vélte az EMNP elnöke.
Bíró Zsolt többíziglen visszautasított mindenféle, kuruc-labanc, autonomista és nem autonomista tábor-szerű „beskatulyázást” és úgy vélte, az árokásás helyett az együttműködésen a hangsúly.
– Akkor lesz autonómiánk, amikor fel tudunk nőni a feladathoz, amikor elfogadjuk azt, hogy egy másfélmilliós magyarságnak több pártja lehet, akik bizonyos ügyekben összefognak – mondta Bíró Zsolt, az MPP elnöke.
A nemzet és határai
A magyar nemzet határai addig terjednek, amíg elérnek a magyar intézmények hatásai – fogalmazta meg a Bethlen Gábor sátorban Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár. Ezért fontos fejleszteni az intézményrendszert (elsősorban az iskolahálózatot), amely a nemzet megmaradásának kulcsa, hiszen ez élteti a közösségeket. Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár számokkal „igazolta” a helyes nemzetpolitikát: míg 2010 előtt átlagosan ötezer ember kérte egy év alatt az állampolgárságot, az állampolgársági törvénnyel ez évi 200 ezerre nőtt.
– Mostanig mintegy 650 ezer ember kérte az állampolgárságot, és ebből 600 ezer már le is tette az esküt – mondta a helyettes államtitkár.
A 2011-ben újjáépített tudósítói hálózat eredményeiről számolt be Szabó László Zsolt. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a Nemzetben gondolkodás a közszolgálati médiában című beszélgetésen elmondta: az MTVA 68 csapattal áll szerződéses viszonyban a Kárpát-medencében, amelyek tavaly napi átlag tíz televíziós és nyolc rádiós tudósítást küldtek. Elérték azt, hogy ezek nem elkülönített műsorban jelennek meg, hanem a magyar nemzet egyesítésének „médiakivetítéseként” átszövik a teljes műsorstruktúrát – magyarázta a magyar közszolgálati média első embere.
Erdély András, Krónika (Kolozsvár)

Kevesebb pénz oktatásra, több a hírszerzésre
A költségvetés-kiigazításkor a kormány csökkenteni fogja az államelnöki hivatal, a képviselőház, az akadémia, valamint az oktatási, a művelődési, az ifjúsági- és sportminisztérium büdzséjét, és pénzt ad a hírszolgálatoknak, a szenátusnak, a nép ügyvédjének.
A költségvetés-kiigazítás tervezete szerint 1,3 millió lejjel csökken az államelnöki hivatal büdzséje, a képviselőházé 6,1 millió lejjel, az Alkotmánybíróságé 200 000 lejjel, az ifjúsági- és a sportminisztériumé 3,5 millió lejjel, az oktatási tárcáé 5,5 millió lejjel, a művelődési minisztériumé 10,2 millió lejjel, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségé 1,2 millió lejjel, a gazdasági tárcáé 19,8 millió lejjel, a Román Akadémiáé 6,9 millió lejjel.
Ezzel szemben a szenátus 4,2 millió lej költségvetés kiegészítést kap, a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék 4,8 millió lejt, a nép ügyvédje 10 000 lejt, a Román Hírszerző Szolgálat 67,4 millió lejt, a Külügyi Hírszolgálat 27 millió lejt, az Őrző-védő Szolgálat 18,8 millió lejt, a Speciális Távközlési Szolgálat 50 000 lejt.
Nyugati Jelen (Arad)