Az Adevarul hivatalos forrásokra utalva megírta, hogy Barki Éva Mária, osztrák ügyvédnő tevékenységéről a Román Hírszerző Szolgálat jelentést továbbított Radu Vasile miniszterelnöknek, melynek nyomán a kormányfő nemkívánatos személynek fogja nyilvánítani az ügyvédnőt. Az összeállításban helyet kap Emil Constantinescu államelnök szept. 28-án kiadott közleménye is, amelyben rámutatott: Eva Maria Barki bécsi jogásznő az elmúlt napokban alkotmányellenes propagandát fejtett ki Romániában, a föderáció hirdetésével ugyanis nyíltan megsértette a román alkotmányt, mely kimondja a román nemzetállam egységét és oszthatatlanságát. Az elnöki hivatal közleménye leszögezte: a román államfő az ország alkotmányának védelmezőjeként nem tűr el semmiféle, az ország törvényeivel ellentétes megnyilvánulást. Emil Constantinescu felkérte a román kormányt, hogy diplomáciai úton tájékoztassa az osztrák kormányt a történtekről, ő maga pedig írásban tájékoztatja osztrák kollégáját. Az államfő egyben azt is kérte: a kormány az Igazságügyi Minisztériumon keresztül tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a legfőbb ügyészség alkalmazza a megfelelő törvényt mindazokkal a személyekkel és szervezetekkel szemben, akik és amelyek megsértik a nemzeti, faji, osztály- illetve vallási alapon történő gyűlöletkeltés, a területi szeparatizmusra és a nyilvános erőszakra való bujtogatás alkotmányos tilalmát. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 29./

"Szept. 29-én összeült az RMDSZ parlamenti csoportja. A tanácskozás megkezdése előtt Markó Béla szövetségi elnök azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalások során semmiféle eredményre nem jutottak. Emiatt felelősség terheli Andrei Marga tanügyminisztert, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított. Markó Béla ezért az oktatási miniszter leváltását követelte. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a Népújságnak kifejtette: A tanügyi szakbizottság hozzáállása felháborító, a bizottság elnöke azt sem engedte meg, hogy szavazás alá bocsássák azt a bizonyos cikkelyt. A kormányprogramban felvállaltakat sem tartják be. Borbély László államtitkár a Népújság kérdésére kijelentette: "A koalíciós partnerek megszegték a közösen aláírt protokollt. Most már a multikulturális egyetemet is elvetik, annak ellenére, hogy a volt miniszterelnök, a koalíciós pártok vezetőivel közösen aláírt programban és a 36. számú sürgősségi kormányrendelettel lehetőséget teremtett egy önálló magyar egyetem létrehozására. Véleményem szerint teljesen hiányzik a politikai akarat a koalíciós partnerek részéről." Verestóy Attila szenátor hasonlóan értékelte a helyzetet. - A vezető kormánypárt elnöke, Ion Diaconescu mindössze annyit mondott: "Ha az RMDSZ kilép a koalícióból, hát kilép! Mit tegyek? Ez van." Mircea Ionescu-Quintus azt nyilatkozta a sajtónak, hogy soha sem támogatták a magyar egyetem létrehozását. Beszédesek a szept. 30-i központi lapok szalagcímei. Adevarul: "A magyar vezetők szemtelensége minden határt túllép - Az RMDSZ Andrei Marga lemondását kéri a kormányban maradásért cserébe" vagy "Saját lelkiismeretükre hallgatva, s nem az aljas vezetőik nyomásának engedve - Az RMDSZ kormányból való kilépésének előestéjén a képviselők NEM-et mondtak a magyar egyetemre"; National: "Az RMDSZ elveszítette az egyetemet, a koalíció elveszítette az RMDSZ-t" " megtaláló milyen jutalomban részesül?"; Jurnalul national: Az RMDSZ az érdekek keresztútján: etnikai vagy országos?" "Az ország ég és Markó Béla fésülködik"; Cotidianul: "Arra számítva, hogy a jelenlegi koalíció mindenfajta kompromisszumra kész, csakhogy a konc mellett maradjon, - Az RMDSZ politikai csárdásba kezdett: az ultimátum ultimátumába"; Ziua: "Ma jár le az RMDSZ koalíciónak adott ultimátuma - Az RMDSZ veszi az egyetemét és lelép". /Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke újra elmondhatja azt, amit 1994. jún. 15-i nyilatkozatában rögzített: 1989 óta alaposan átgondolt rágalomhadjárat folytatnak ellene a posztkommunista és szélsőséges nacionalista körök, a volt Securitate és a belső egyházi reakció erői. A CE Szövetség Zilahi Kálvin Szövetség csoportja indított globális aláírási kampányt és Internet-háborút nemcsak személye, hanem egyházkerülete törvényes rendje ellen is. Őket segítették a tiltakozó "erdélyi értelmiségiek" /1998. jún. 2./. Makay Botond resicai lelkész palástja mögé búvó "nagyváradi kollégái" intéztek támadást Tőkés püspök ellen, Makay Botond pedig felszólította a püspököt arra, hogy szíveskedjen tisztségéből távozni /1998. jún. 18./ 1994-ben a bukaresti Tinerama indított támadást, Tőkés Lászlót Szekuritáté-ügynöki múlttal vádolva, 1998 júniusában pedig az Adevarul közölt hasonló sorozatot. Ez alkalommal az Associated Press /AP/ is átvette a képtelen vádakat és világgá röpítette azokat, Emiatt jelenleg négy peres ügyben kénytelen becsületét védelmezni, nevezetesen az Adevarul főszerkesztője és Dorin Suciu nevű újságírója, az AP és a londoni The Times ellen indított perekben. A hollandiai lapokban /Trouw, Nederlands Dagblad stb./ megjelent lejárató cikkekkel szemben odavaló barátai védik meg. Balogh Barnabás egyházkerületi missziói előadó viszont a hollandiai Friesch Dagblad szept. 4-i számában támadta a püspököt. Ábrahám Dezső mocskolódásaihoz, akárcsak négy éve, a Romániai Magyar Szó nyújtott teret /1998. aug. 29-30./. Aczél Endre, a Népszabadság tollnoka erdélyi "magyar gettópolitikával" és irredentizmussal bélyegezte meg őt. Székely Ervin parlamenti képviselő a Medifaxnak adott augusztusi nyilatkozatában szintén a püspök titkosszolgálati múltját feszegette. /Tőkés László: Támadások kereszttüzében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Az alsócsernátoni fórum megítélésében "a román bal és jobb a Csernáton-értékelésben tökéletesen egyetértett a magyar ballal. Alkalomadtán, amikor a Kossuth rádió a Népszabadságtól kölcsönözte a tudósítást, az embernek az volt az érzése, hogy az Adevarul lapszemléjét hallja." - írta Nits Árpád. Az "ellencsernátoni szónokok" az utóbbi két év "kimagasló megvalósításait" idézték fel. Nits Árpád felidézte, hogy 1997 januárjában Kolozsváron "volt egy tanakodás arról, hogy kell-e nekünk egyetem." Mindent beleadtak, amit csak kívánt a román jobb- és baloldal, valamint az akkori baloldali magyar kormány: bemutattak multikulturális rögeszmét igazoló közvélemény-kutatást, jelenlétével adott súlyt az önálló egyetemről való lemondásnak az RMDSZ által kinevezett tanügyi államtitkár, terjedelmes újságcikk fejtegette, hogy a Bolyai Egyetem csak néhány kolozsvári könyvmoly kívánsága. Ez utóbbi Törzsök Erika aláírásával a budapesti Magyar Hírlapban és a kolozsvári Szabadságban egy időben jelent meg a Határon Túli Magyarok Hivatala akkori főnökének határozott felkérésére. Az ellencsernátoni szónok ezzel a kolozsvári Bolyai-ellenes rendezvénnyel kapcsolatban részletesen ecsetelte, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter erélyesen elhatárolódott Törzsök Erika véleményétől." "Tokay György tényleg elhatárolódott Törzsök Erikától, de egy kicsit később. Az egykori HTMH-elnök lefegyverző útmutatása után másfél évvel, miután kibukott a hatalomból, megmutatta, hogy ő is tud gondolkozni, ha már úgysincs vesztenivalója, és azt találta mondani, hogy ha az RMDSZ képtelen eredményeket elérni a kormányban, akkor kár tovább erőlködnie." - Az RMDSZ felsőbb körei "elítélik a kolozsvári szervezet kezdeményezéseit, mert állítólag éppen azok miatt állunk ilyen rosszul az egyetem ügyében. Súlyos tévedés. Nem a kolozsvári szervezet polgári fórumai buzdítottak tétlenkedésre a kormányalakítás utáni első napokban, hetekben, amikor az új kormánynak késedelem nélkül meg kellett volna tennie a legnehezebb lépéseket. Nem a kolozsvári szervezet rendezte meg a felméréssel és a Törzsök-cikkel egybekötött tanakodást arról, hogy semmi sem kell nekünk. Ezeket a politikai hibákat vagy vétségeket mások követték el. A kolozsvári szervezet a késlekedést és tévelygést látva csak kötelességükre próbálta figyelmeztetni kormánytisztviselőinket." /Nits Árpád: Ellencsernátoni forgatókönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ "

"Victor Babiuc védelmi miniszter kizárta annak lehetőségét, hogy a parlament ne hagyná jóvá okt. 14-én a Legfelső Védelmi Tanács azon döntését, hogy Románia "sürgős és előre nem látható esetekben" engedélyezi a NATO légierejének a román légtér használatát. Az ellenzéki pártok rendkívül éles hangnemben támadták a határozatot: a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja úgy foglalt állást, hogy a Legfelső Védelmi Tanács döntése az ország nemzeti érdekei ellen szól. Miközben a párt vezetője, Ion Iliescu a döntés utáni első nyilatkozatában még érthetőnek nevezte a tanács állásfoglalását, a párt szócsövének számító Dimineata okt. 13-i számában azt írta: a jelenlegi kormány, miután képtelen volt az országot a NATO-ba vinni, most egy beláthatatlan, katasztrofális következményekkel járó háborúba akarja sodorni Romániát. - Románia már háborúban áll - állapította meg okt. 13-i kommentárjában az Adevarul, amely interjút közölt a bukaresti jugoszláv nagykövettel. A jugoszláv diplomata kijelentette: Románia megsértette a két ország közti alapszerződést, és elveszítette az esélyt, hogy élhessen tárgyalási tőkéjével a koszovói konfliktusban. /Romániának a NATO és Milosevic között kell választania. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"

"Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója is reagált Nits Árpád cikkére (Szabadság, okt. 7., majd okt. 10.), "aki végül kibökte: nem Márványi Péterbe akart belerúgni, hanem tulajdonképpen belém." Tibori Szabó Zoltán tudósításai és az Adevarul című napilap anyagai közötti párhuzamot a leghatározottabban visszautasította. Anyagaiban egyáltalán nem "röpködtek a radikális jelzők a csernátoni politikusi csoportról", ahogy Nits írta. /Tibori Szabó Zoltán: Az újságíró legyen pártatlan. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"

A magyar állami egyetem ügyének központi lapokban történt tükrözéséről közöl tanulmányt a Transilvania Jurnal. Az öt kiválasztott bukaresti napilapban (Adevarul, Curentul, Evenimentul Zilei, Romania Libera, Ziua) idén aug. 1-től szept. 30-ig 272 cikk jelent meg, ebből 60 első oldalon. Az elemzés szerint az öt lap nagyjából pártatlan volt, még az Adevarul is 71,8%-ban elfogulatlanul viszonyult a témához. A legpártatlanabb az Evenimentul Zilei és a Ziua volt, a Curentul-ra pedig a vélemények különbözősége volt a jellemző. A készítők pontozták az írások témával kapcsolatos objektivitását, de nem vették figyelembe a cikkírónak az ügy szereplőihez való viszonyulását. A megjelent anyagok 82,7%-a volt pártatlan, csupán 4,4% tükröz szélsőséges véleményeket. Megjegyzendő, hogy ezek között sokkal nagyobb az aránya a negatív, mint a pozitív viszonyulásnak (35/12). Jellemző, hogy a kis méretű cikkeknek sokkal nagyobb százaléka volt objektív (93,8%), mint a különösen nagyoknak (52,6%). Az első oldalas anyagok jóval kevésbé pártatlanok (csak 75%-ban), mint a beljebb megjelenők (84,9%), ráadásul ezek az anyagok általában negatív véleményt tükröznek (az esetek 20%-ban. A témával az Adevarul foglalkozott a leginkább, 71 írással magasan vezet a listán a Ziua 61-e előtt. A további sorrend: Evenimentul Zilei, Curentul, Romania Libera (ez utóbbi nagyon alacsony számmal, mintegy 29 ilyen témájú cikkel). /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 4./

"Jelentést készített a romániai magyar kisebbség egyetemi oktatásáról a Tanügyminisztérium is. A dokumentumot az Adevarul nov. 10-i száma közölte. Eszerint a magyar kisebbség felsőoktatása megnyugtató megoldást nyert Romániában, mivel a magyar tannyelvű csoportok és szakok száma jelentősen megnőtt. A dokumentum felsorolta a romániai egyetemeken működő magyar szakokat és csoportokat, a felvételi vizsgákra kiírt helyek és az azokra felvett diákok számát, és leszögezi, hogy a magyar egyetemi tanárok aktívan részt vesznek "a multikulturális egyetemek döntéshozatali folyamatában". A jelentés szerint a kolozsvári zeneakadémián történő magyar oktatás kérdése is megoldást nyert: az ott tanuló diákok átjárhatnak a Babes-Bolyai Tudományegyetemre, magyar kurzusokra, hiszen a két intézmény kölcsönösen elismeri a vizsgákat. /T. Sz. Z.: A magyar oktatás helyzete nem államtitok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Gheorghe Funar hivatalosan is belépett a Nagy-Románia Pártba (NRP) - adják hírül a mai lapok. A kolozsvári polgármester, miután kizárták a Román Nemzeti Egységpártból, sikertelenül próbált meg új pártot bejegyeztetni, és ezután elszánta magát, hogy elfogadja a neki fölajánlott főtitkári tisztséget. Tegnap sajtótájékoztató keretén belül vette át az NRP zászlóját és a funkciójának dukáló pecsétet; a Monitorul de Cluj idézi Corneliu Vadim Tudor fogadó-szólamát: "Isten hozott testvér, egy ezredéve várunk". Az NRP elnöke megígérte, hogy a Funarral átjött emberek befutó helyeket kapnak a következő választások jelölőlistáin, az Adevarul pedig jegyzi a még nagylelkűbb ígéretet is: "Ha a Jóisten úgy dönt, hogy én leszek Románia elnöke, Gheorghe Funar Románia miniszterelnöke lesz". Vadim Tudor szerint, írja a lap, birtokában van egy felmérés, melynek eredményei azt mutatják, hogy ha jövő tavasszal lennének választások, az NRP 21%-t szerezne (az RMDSZ 6%-t). /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 17. 213. sz./"

Gheorghe Funar hivatalosan átvette a Nagy-Románia Párt főtitkári tisztségét, adta hírül az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Az Adevarul szerint Radu Vasile miniszterelnök megígérte, hogy meneszti Hajdú Gábor egészségügyi minisztert. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

"Az Adevarul a január 9-i Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának gyűlésén felszólaló Markó Bélát idézte: "Politikai és gazdasági szempontból Románia két évvel ezelőtt közelebb állt a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, mint most." Markó megemlítette, hogy tévesek azok a híresztelések, amelyek szerint az RMDSZ részvétele a kormányzatban megerősítette volna a szélsőséges nacionalista pártok helyzetét és szomorú, hogy egyes koalíciós pártok is így vélekednek. Ugyanakkor a szövetségi elnök kijelentette, hogy a kormányban maradás nem "szívügye", de a kilépés előrehozott választásokhoz, az ellenzék hatalomra jövéséhez és Románia Oroszországhoz való közeledéséhez vezetne. "Az RMDSZ arra kell törekedjen, hogy segítsen a Vasile kormánynak kijavítani az elmúlt két év hibáit" - fejezte be Markó. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 11./"

"A mai sajtó nagy terjedelemben foglalkozik a már több, mint egy hete tartó Zsíl-völgyi bányászsztrájk legújabb fejleményeivel. Az Adevarul arról tudósít, hogy a bányászok képviselői az államelnöknek és a kormányfőnek a helyszínen való megjelenését és a parlament rendkívüli ülését követelik. Miron Cozma bányászvezér ultimátumot adott, kijelentve, hogy amennyiben holnapig nem teljesülnek követeléseik, a bányászok a fővárosba mennek tüntetni. Tegnap a bányászok "utolsó figyelmeztetésként" Petrozsénytól 10 km-t meneteltek Bukarest fele. A Ziua megjegyzi, hogy a bányászok egy 30 gyerekből álló csoportot tettek az oszlop elejére, ezzel "védekezve". A lap szerint a Zsil-szorost csendőrök és a Belügyminisztérium különleges osztagai felügyelik, készen az esetleges beavatkozásra, a bányászok bukaresti útját meggátolandó. Emil Constantinescu államelnök, válaszolva a bányászküldöttség és a kormány közötti közvetítésre vonatkozó felkérésre, tegnapi hivatalos közleményében kijelentette, hogy a kormánnyal való "törvényes párbeszéd" lehetőségei nincsenek kimerítve, ezért egyelőre nem fog közvetítőként beavatkozni. Az Evenimentul Zilei beszámol arról, hogy Cozma, visszautasítandó a sztrájk politizálására vonatkozó vádakat, "ideiglenesen" lemondott Nagy-Románia Párti tagságáról. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 13., 7. sz./"

"Az Adevarul felháborodással veszi tudomásul, hogy "egyes magyar értelmiségi körök" egy jogi szak létesítését szorgalmazzák a magyar fiatalok számára a kolozsvári Református Teológiai Intézet keretén belül. Az Evenimentul Zilei értesülései szerint Nicolae Paina, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ideiglenes rektora nem tud a kezdeményezésről, de szerinte a szakot "nem fogják akkreditálni". A lap szerint a tervezet - annak ellenére, hogy benne van a BBTE által megjelentetett, az 1999-es felvételire javasolt szakokat tartalmazó kiadványban -, nem szerepel az Egyetem stratégiai fejlesztési programjában. A Cotidianul ezt "újabb magyar cselfogásnak tekinti". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 13. 7. sz./"

Emil Constantinescu elnök szerint nincs értelme, hogy beavatkozzon a Zsíl-völgyi konfliktusba, mert a tárgyalási lehetőségek még nem merültek ki, írta az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy a Fekete-tenger kontinentális talapzatán legalább 2, de valószínűleg 4,5 milliárd dollár értékű kőolajat találtak - írta az Adevarul. A feltárásnak köszönhetően az elkövetkező tíz évben Románia nem kell majd valutát költenie kőolajimportra. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 21. 13. sz./

"Az Országos Statisztikai Hivatal febr. 1-jén közzétett adatai szerint az 1998-as év "szomorú rekordot döntött meg" - írja az Adevarul. Az adatok szerint az ipari termelés 17%-kal csökkent, az infláció 40,6%-kal nőtt, a munkanélküliség pedig 10,6% lett. Visszaesés figyelhető meg a mezőgazdasági és energia termelésben, nőtt a kereskedelmi deficit. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 2. - 21. sz./"

"Miron Cozma zsil-völgyi bányászvezér, aki ellen számos törvényszéki per folyik, tegnap kijelentette, hogy ezután egyetlen perbeidézésnek sem tesz eleget, "addig, amíg az igazságszolgáltatás politikailag alá van rendelve" - írják a mai lapok. "Ha van bátorságuk, jöjjenek és tartóztassanak le itt" - jelentette ki, olvasható az Adevarulban. A lap tudósítása szerint Cozma a Zsil-völgy vezérének kiáltotta ki magát, és újabb bányászjárással fenyeget, ha eljárást indítanak azok ellen, akik részt vettek a múltkori bányásztüntetésekben. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 4. - 23. sz./ "

"Több román lap azt írta, hogy Tőkés László püspök szexuális botrányba keveredett. Felesége rajtakapta egy nővel a püspöki irodában, olvasható román napilapokban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ A Királyhágómelléki Református Egyházkerület febr. 23-án kiadott nyilatkozatában felháborodottan elutasította a nagyváradi Vest napilap, majd az Evenimentul Zilei és az Adevarul című napilapok nemtelen támadását, amelyet Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke személye ellen intéztek. Valótlan, pikáns történetekről van szó. Azonban az ízléstelen módszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. "Közösségünk szilárdan kiáll püspöke mellett" - olvasható a nyilatkozatban. /Szilárdan kiállnak püspökük mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./"

Emil Constantinescu államfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ márc. 16-i ülésén új igazgatót nevezett ki az Õrző- és Védelmi Szolgálat élére, Constantin Neculai Stoina tábornok személyében, írta az Adevarul. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 17. 52. sz./

"Élesen bírálta a nacionalista sajtó Emil Constantinescu államfőt a NATO koszovói beavatkozását helyeslő nyilatkozatáért. "Az államfő nyilatkozatát Belgrád hadüzenetnek tekintheti" - írta kommentárjában az Adevarul. A koszovói válságban egyértelműen a szerb fél álláspontját támogató Cotidianul azt hangsúlyozta, hogy "az államfő egyetért a NATO koszovói beavatkozásával - bár senki nem kérdezte a véleményét". A Ziua közölte a Romániai Szerbek Szövetségének nyilatkozatát, mely szerint "a szerbek az utolsó emberig harcolni fognak szent földjükért, Koszovóért". "A románok ugyanezt tennék, ha az ő szent földjük kerülne veszélybe, s erre kellene gondolniuk a román politikusoknak, akik azt tanácsolják a szerbeknek: hagyják, hogy idegen csapatok szállják meg őket" - hangsúlyozta a nyilatkozat. /Lapkommentárok. Constantinescu hadat üzent Belgrádnak? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./"

Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének új elnöke funkciójának betöltése előtt átszervezte budapesti ügyvédi irodájának munkamenetét, hogy több időt tölthessen Marosvásárhelyen. Ügyvezető elnöknek Szente Ibolyát nevezete ki, aki évtizedeken keresztül az orvosi egyetem rektori titkára volt. Sürgős teendő a székház használhatóvá tétele, ugyanúgy fontos az RMDSZ májusi kongresszusára való felkészülés. Abszurd helyzet, hogy Marosvásárhelynek nincs önálló magyar középiskolája. A megoldás az lehetne, ha a református egyház visszakapná közel ötszáz éves iskoláját, a Bolyai Farkas Líceumot. - Kincses Előd elmondta, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazása miatt feljelentette a bukaresti Adevarul két munkatársát és főszerkesztőjét, Cristian Tudor Popescut, továbbá Dorin Suciu marosvásárhelyi tudósítót. - Az RMDSZ megújulását a pragmatikus radikális politizálásban látja, a két eltérő /pragmatikus és radikális/ politizálási stílus között állandó kapcsolatnak kell lennie. A jelenlegi RMDSZ erre képtelennek bizonyult. - Fel kell hagyni a reagáló politizálással, hangsúlyozta Kincses Előd. - Megválasztása óta folyamatosan támadja személyét a marosvásárhelyi magyar napilap, a Népújság. /Szentgyörgyi László: Beszélgetés Kincses Előddel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./

Az Adevarul ápr. 5-i száma közölte, hogy Zivadim Jovanovics jugoszláv külügyminiszter Andrei Plesu külügyminiszternek írt levelében arra szólított fel, hogy Románia követelje a NATO-akciók azonnali leállítását és függessze fel azon döntését, amellyel légterét a NATO rendelkezésére bocsátotta. A román külügyminisztérium megerősítette a levél tényét, hozzátéve, hogy hasonló tartalmú levelet kaptak a Jugoszláviával szomszédos összes országok. Simona Miculescu külügyi szóvivő visszautasította azt az alaptalan feltételezést, miszerint Románia engedélyezte volna légterének használatát a Jugoszlávia elleni NATO-csapásokhoz. /Jugoszlávia felszólította Romániát: követelje a NATO-akciók azonnali leállítását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Az 1992-es januári népszámlálás szerint a 26 363 összlakosságú Nagykárolyban a 40,93% román és 51,72% magyar anyanyelvű lakosból az áprilisban újságra előfizetők száma a következő: Szatmári Friss Újság 1070 példány, Romániai Magyar Szó 93, Gazeta de Nord-Vest 200, Informatia Zilei 150, Adevarul 70, Evenimentul Zilei 30. Az arányokat tekintve, fölösleges a kommentár. Igaz, hogy csak postai megrendelésekről van szó. Mert például a Nagykároly és Vidéke hetilap példányszáma 2000, ami a nagykárolyi olvasói igény kielégítését tekintve fölényesen lepipálja valamennyi más sajtóterméket. /Kétszer annyi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Az oktatási minisztériumi kisebbségi főosztály közzétette jelentését az 1998/99-es tanévre vonatkozóan. Az egyetemi szint alatti oktatásban Romániában 4,2 millió tanuló részesül, ennek 5,23 %-a nemzetiségi, s a kisebbségiek 90 %-a magyar. Ez 197.694 magyar tanulót jelent. A tanulónemzedék az ország lakosságának 19 százalékát képezi, akkor az 1,7 millió magyarra vetítve 323 ezer magyar tanulónak kellene lenni. A különbözet 125 ezer fő, ennyivel kevesebb gyermek született, továbbá sokan elköltöztek az országból, továbbá sok magyar gyermek román iskolába jár. Az országban 277.666-an járnak egyetemre, 4,8 %-uk kisebbségi, ez 13.300 hallgatót jelent. A jelentés második részében már 14 ezer kisebbségiről van szó. Ráadásul ezek az adatok eltérnek az Adevarulban megjelent, Murvai László minisztériumi főosztályvezetőre hivatkozó adatokról. /Szilágyi Aladár: Egy jelentés és ami mögötte van. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 14./

Radu Vasilét idegesíti az, hogy Emil Constantinescu lépten- nyomon beleüti az orrát a kormány dolgaiba, magához rendel minisztereket, akikkel aztán folyó ügyekről tárgyal, írta az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Romániában az első negyedében 57 700 élveszületést, ugyanakkor 81 100 halálesetet jelentettek be, közölte az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

"A Kolozsvári Nyilatkozat tervezete: A magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus román emigráció képviselői által aláírt Budapesti nyilatkozat - melyet teljességében elfogadunk - 10. évfordulóján mi, románok, magyarok és németek, akik úgy ítéljük, Erdély komplementáris, kulturális és vallási pluralizmusú területéhez való tartozásunk legalább annyira fontos, mint maga nemzeti identitásunk és az alapvető történelmi premisszája annak, hogy az Egyesült Európa polgárai lehessünk, részesei lévén ama societas civilis-nek, mely Erdélyben már a 17. és 18. században felemelte szavát a polgári jogok biztosításáért, konstatálva, hogy a politikai pártok és szervezetek képtelennek bizonyultak új és gyökeres megoldásokat találni arra, hogy megkönnyítsék az ország kilábalását a mélyülő válságból és lezárják a recentralizáció, az Európa-ellenes restauráció útját, síkra szállunk azért, hogy kezdődjék nyílt vita Erdély és a Bánság közigazgatási autonómiájának távlatairól - Románia keretében, regionális törvényhozó gyűlésekkel, amelyek a jövőben a központosított állam modelljének valós alternatíváját képezik, lehetővé téve a történelmi régiók gazdasági, művelődési és politikai érdekeinek érvényesülését, az erdélyi civil társadalom és egyházak képviselőinek, hazai és külföldi szakértők részvételével alkotmányozó bizottságot hozzanak létre, mely átfogó, magas tudományos szintű okmányt dolgozzon ki az új közigazgatási egységek és az illető törvényhozó gyűlések hatásköréről, tiszteletben tartsák a román állam nemzeti szuverenitását és területi épségét és a hatalom központi szervei csorbítatlanul gyakorolhassák kompetenciáikat a külpolitika, a honvédelem és a pénzügy terén. Valamennyi román történelmi tartománynak joga legyen a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Teljes mértékben értékesüljön Erdély - ahol a lakosság harmada az ország nemzeti össztermékének 55 %-át valósítja meg - húzó szerepe Románia európai integrációs folyamatában. Biztosíttassék Erdély valamennyi nemzeti közösségének jogegyenlősége, melyek megfelelő intézményekkel és pontosított és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek nemzeti kultúrájuk és nyelvük fennmaradása és fejlődése biztosítása végett. Valódi, a közös érdekekre, a kölcsönös tiszteletre és a nemzeti közösségeink közötti együttműködésre alapozó partnerség jöjjön létre, mely regionális szinten megvalósulva a Románia és Magyarország, illetve a Románia és Németország közötti gazdasági, művelődési és politikai kapcsolatok erősítésének szilárd alapját képezheti, mely kapcsolatok stratégiai fontosságúak annak biztosításában, hogy Románia valamennyi európai struktúra tagja lehessen. Aláírják: Alexandru Cistelecan - irodalomkritikus, Marosvásárhely; Alexandru Vlad - író, Kolozsvár; Ion Muresan - költő, Kolozsvár; Traian Stef - író, Nagyvárad; Daniel Vighi - író, Temesvár; dr. Paul-Jurgen Porr - orvos, Kolozsvár; Paul Phillippi - történész, Nagyszeben; Bakk Miklós - politológus, Lugos; Horváth Andor - irodalomtörténész, Kolozsvár; Tánczos Vilmos - néprajzkutató, Kolozsvár. Az alábbi személyek és szervezetek csatlakoznak a nyilatkozathoz: az 1989. június 16-i Budapesti nyilatkozat aláírói. Sabin Gherman elnök és Marius Avram alelnök - Pro Transilvania Alapítvány; Toró T. Tibor elnök és Szilágyi Zsolt alelnök - az RMDSZ Reform Tömörülése. (Az Adevarul nyomán; fordította: Ferencz L. Imre) /A Kolozsvári Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"

"A bukaresti magyar nagykövetség közleményében tiltakozott a bukaresti román sajtóban napvilágot látott egyes állítások miatt: a bukaresti Adevarulban és Cotidianulban Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár június 8-i brüsszeli sajtótájékoztatóival kapcsolatban megjelent állítások nem felelnek meg a valóságnak. A két napilap szerint az államtitkár támogatásáról biztosította volna a román értelmiségiek ún. Kolozsvári Nyilatkozatát. "Németh Zsolthoz a Kolozsvári Nyilatkozat szövege mind ez idáig nem jutott el, annak tartalmát csak a sajtóból ismeri, azzal kapcsolatban semmiféle nyilatkozatot nem tett és nem is szándékozik tenni" - áll a sajtóközleményben. /Botrányos ferdítések sorozata a fővárosi lapokban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

Ioan Moisin parasztpárti politikus által Ion Antonescu marsall rehabilitálására tett javaslatát megtapsolták a szenátusban, tudósított az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./