Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Adevărul /adevarul.ro/ [újság]
491 tétel
1996. december 24.
"Váratlanul szabadon engedték Cseresznyés Pált. Cseresznyés Pál dec. 24-én kiszabadult a börtönből, Emil Constantinescu elnök kegyelemben részesítette. Az államelnök előzőleg beszélt Cofariuval, aki hajlandó volt megbocsátani. Négy Maros megyei RMDSZ-képviselő újabb kegyelmi kérvényt adott be novemberben, a választási eredmények kihirdetése után, ez volt az ötödik kérvény. Frunda György azonban közbelépett, ne avatkozzanak bele, ezzel az üggyel ő foglalkozik már öt éve. Amikor megnyílt a börtönajtó, Frunda György és Borbély László várta Cseresznyés Pált, ugyanis Frunda hozta Bukarestből a szabadulást lehetővé tevő elnöki döntést. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ A bukaresti Adevarul nem értett egyet a döntéssel, ez bátoríthatja a "románvadászokat", ennek a "román engedékenységnek" a nevében a történelemben a románok olyan könnyen hagyták magukat elnyomni a magyar urak által. Emil Constantinescu gesztusa növelheti az RMDSZ arroganciáját. Hasonló hangot ütött meg a Cronica Romana, ugyanakkor idézte a szélsőséges Corneliu Vadim Tudort, aki nem hibáztatja az államelnököt döntéséért. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Előzmény: Cseresznyés Pált 1991. jan. 18-án tartóztatták le, azzal vádolták, hogy 1990. márc. 20-án Marosvásárhelyen belerúgott Cofariu Mihaila libánfalvi lakosba. Cseresznyés Pált rettenetesen megverték, így vették rá a beismerő vallomásra. Marosvásárhelyen a Maros Megyei Törvényszék 1992. júl. 7-én 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./ "
1996. december 30.
"Adrian Severin külügyminiszter dec. 27-én Budapestre látogatott. Tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, akivel kicserélték az alapszerződés ratifikációs okmányait, majd fogadta Horn Gyula miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Severin megbeszélést folytatott a magyar ellenzéki pártok vezetőivel. Severin külön kiemelte, hogy első útja Budapestre vezetett. Kovács László a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy román kollégájával megállapodtak: újra megnyitják a kolozsvári és a debreceni főkonzulátust, emellett tiszteletbeli konzuli hivatalt létesítenek majd Győrben és Constancában: megállapodtak abban is, hogy a két külügyminiszter vezetésével kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre az alapszerződésben foglaltak megvalósításának elősegítésére, januárban megszületnek az albizottságok, az egyik a kisebbségek ügyével foglalkozik. Kovács László szerint már a jövő év elején aláírható lehet a szabadkereskedelemről, a diplomák kölcsönös elismeréséről, a környezetvédelmi együttműködésről, a kombinált fuvarozásról és a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről szóló megállapodás. A két külügyminisztérium szakmai együttműködését is írásos egyezmény fogja szabályozni. Szorgalmazzák, hogy rendszeressé váljanak a legmagasabb szintű találkozók. Megállapodtak új határátkelő helyek megnyitásáról és a jelenlegiek korszerűsítéséről. A tárgyaláson Kovács László felvette a kétnyelvű feliratok, az egyházak és kisebbségi közösségek kárpótlásának kérdését, illetve az oktatási törvény felülvizsgálatát. Horn Gyula a megbeszélés után kifejtette: egyetért azzal, hogy az együttműködésnek folyamatosan, lépésről lépésére kell megvalósulnia. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a román külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette: az új román vezetés immár gyakorlati lépésekkel bizonyította, hogy komolyan gondolta választási ígéreteit. Ettől új korszak kezdődhet a két ország kapcsolatában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28., Magyar Hírlap, dec. 28./ Az Adevarul szerint Severin külügyminiszternek nem volt hivatalos felhatalmazása a konzulátusok megnyitására vonatkozó "fedezet nélküli engedményeket" tenni a magyaroknak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./"
1997. január 6.
"Magyarországi látogatásáról készített interjút Adrian Severin külügyminiszterrel az Adevarul, a lap élesen támadta Severint "könnyelmű" ígéretei miatt. A kétnyelvű feliratok kapcsán a külügyminiszter kifejtette: a nemzetközi dokumentumok értelmében a kétnyelvű feliratokat ott lehet alkalmazni, ahol jelentős számú kisebbség él. Az egyházi javak visszaadását illetően Severin magyar partnereinek kifejtette: ez Románia belügye, megoldása hosszadalmas és nehézkes lesz. /Magyar Hírlap, jan. 6./"
1997. január 9.
"Emil Constantinescu elnök jan. 8-i nyilatkozatában reagált a román külügyminiszter budapesti útját ért sajtótámadásokra. Az Adevarul kérdésére válaszolva az elnök kijelentette: az alapszerződésben a két ország elhatározta a konzulátusok kölcsönös megnyitását. Az egyetemek vagy a kétnyelvű feliratok ügye Románia belügye, így erre nem terjedt ki Severin mandátuma. /Népszava, jan. 9./"
1997. január 14.
"A jan. 8-i sajtóértekezleten Gilda Lazar külügyi szóvivő nyugtatni igyekezett a közvéleményt, kijelentvén, hogy a kolozsvári konzulátus megnyitása egyelőre nem aktuális, emlékeztetett Gabriel Andreescu, felidézve a konzulátus és Severin külügyminiszter budapesti tárgyalása elleni sajtótámadásokat. Ilyen körülmények között szükséges az elnöki hivatal és a külügyminisztérium közötti egyeztetés. Az Adevarul ugyanis elérte, hogy elnöki közlemény jelent meg, melyet az Adevarul jan. 8-án hozott. Ebben szerepelt, hogy a kétnyelvű egyetem és a kétnyelvű feliratok nem képezték Severin tárgyalási mandátumát, "lévén azok Románia belügyei" Andreescu nem fogadja el ezt az érvelést: a kétnyelvű feliratozás Románia külügye, az 1201-es ajánlás befoglalása az alapszerződésbe azt jelenti, hogy Románia vállalja ennek megoldását. Ugyanígy a Bolyai Egyetem is külföldi megvitatás tárgyát képezi. Andreescu hangsúlyozta: az ország külpolitikáját a kormány valósítja meg, az államelnöknek nincs joga ellenőrizni vagy irányítani a külpolitikát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./"
1997. január 21.
"Nagyszalontán a 21 tagú városi tanácsból 11 az RMDSZ tagja. A magyar feliratokról tárgyaltak, a román tanácsosok tiltakoztak. Lucian Todut volt kormánypárti képviselő a románság 2500 éves itt-tartózkodására hivatkozva elutasította a kérelmet, a jelenlegi kormánykoalíció román képviselői pedig a döntés elnapolását szorgalmazták, mondván, a magyar feliratoknak nincsenek meg a feltételei. Az Adevarulból felolvasták Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozatát. Ebből kiderült, hogy az RMDSZ nem tartja elsődleges szempontnak a kétnyelvű helységtáblák ügyét. Végül a szavazáskor az RMDSZ-tanácsosok 80 százaléka is tartózkodott, emiatt a döntést elnapolták. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 21./"
1997. január 31.
"Románia 1996-ban 8 000 milliárd lejt /2,2 milliárd márka/ fordított a gazdaságtalan állami vállalatok finanszírozására. Ez az állami bevételek egynegyedének felel meg. A gazdaságtalan mamutvállalatokat be kell zárni, nyilatkozta Petre Roman az Adevarulnak. /Milliárdos támogatás veszteséges cégeknek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"
1997. február 24.
"A kolozsvári Szabadság tájékoztat arról, hogy a Mediafax hírügynökség a hét végén 25 pontos dokumentumot tett közzé, amelyet értesülése szerint Tőkés László február 14.-én juttatott el az RMDSZ vezetőségéhez. A szöveg azokat az igényeket és követeléseket foglalja össze, melyek "a romániai magyar közösség elvárásait fogalmazzák meg Románia demokratikus kormánya iránt". Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megismétli, hogy a szövetségnek meg kell fogalmaznia elvárásait, ahhoz, hogy azok teljesítését számon lehessen kérni. A szöveg felsorolja az RMDSZ programjában szereplő valamennyi fontos pontot: az alkotmány és mindazon törvények módosítását, melyek a kisebbségek számára hátrányos előírásokat tartalmaznak, az RMDSZ által kidolgozott autonómia-törvénytervezet elfogadását, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését, valamint Tőkés László javaslatát a román-magyar kerekasztal megszervezésére. Az Evenimentul Zilei "Tőkés László a magyar autonóm területek újralétesítését akarja" címmel ugyancsak ismerteti a Mediafax által közzétett szöveget. A lap szerint a szöveg tartalmazza, hogy azokban a megyékben, ahol a magyarság többségben él legyenek magyar prefektusok. Az Adevarul is ismerteti a szöveget Tőkés László papírra vetette szélsőséges aberrációit címmel. A Ziua szerint a tiszteletbeli elnök a magyarok követeléseinek radikalizálását szorgalmazza. A Ziua szerint Markó Béla kijelentette, hogy a követelések Tőkés László magánvéleményét fejezik ki. Az Evenimentul Zilei RMDSZ-beli forrásokra hivatkozva úgy tudja, hogy a tiszteletbeli elnök eljárása szövetségbeli elszigetelésének eredménye, melyet a szervezet politikájával szembeni állandó ellenzékisége váltott ki. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 24., 24. sz./"
1997. március 1.
"Adrian Severin külügyminiszter febr. 28-án Kolozsvárra látogatott, találkozott a városi tanácsosokkal és kifejtette, hogy a városban megnyitják a magyar konzulátust. Visszautasította az ellenzéki pártok tiltakozását. Egy kérdésre válaszolva elmondta, nem tudja, jún. 1-jéig megnyílik-e a konzulátus. /Magyar Hírlap, márc. 1./ Szinte mindegyik lap márc. 1-jei számában beszámol Adrian Severin Kolozsváron tett látogatásáról, mely során találkozott a városi tanáccsal és az Avram Iancu valamint a Vatra Romaneasca Egyesület tagjaival a célból, hogy tisztázza velük a magyar konzulátus megnyitásának ügyét. A román külügyminiszter elmondta Gheorghe Funar polgármesternek, hogy ne folytassa az aláírásgyűjtést a magyar konzulátus megnyitása ellen, mivel e kérdésben úgyis a külügyminisztérium határoz. Severin kijelentette, hogy a külpolitikát, még a szövetségi államokban is, a központból irányítják, tehát Funar cselekedetei "szecesszióhoz vezethetnek". Szerinte a NATO-hoz való csatlakozásnak nincs semmi köze a konzulátus megnyitásához. Funar tagadta ezt és kijelentette a városházán tartott találkozó végén, hogy Severin a saját bőrén fogja érezni a következmények, amikor útlevéllel fog jönni Erdélybe. A Romania Libera megemlíti, hogy a kormánypárti tanácsosok kijelentették, hogy a magyar és más konzulátusok megnyitása csak hasznot hoz a kapcsolatok fejlesztése terén. A lap ismerteti Severin azon kijelentését is, miszerint "nem lehet úgy egy partnerségi kapcsolatot kiépíteni egy szomszédos országgal, Magyarországgal, hogy kijelentjük, léteznek területek, melyekre tilos a szomszédos ország diplomatáinak belépni". A lap furcsának tartja, hogy azon RNEP-es és NRP-s politikusok akik, számos alkalommal blamálták Severin-t most azt kérték tőle, hogy az 1201-es ajánlást iktassa be a román-ukrán alapszerződésbe, az ukrajnai románok védelmében. Az Adevarul szerint az Avram Iancu és Vatra Romaneasca tagjai kifütyülték Severin-t, "mikor az megpróbálta elmagyarázni, hogy senki sem veszi el Erdélyt". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 3., 39. sz./"
1997. március 12.
"Az Adevarul szerint Victor Ciorbea kijelentése, miszerint belegyezik a Bolyai Egyetem újraindításába, nagy hullámokat kavart fel mind a kolozsvári politikai körökben, mind a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségében. A lap ismerteti Simion Simon prorektor kijelentését, miszerint az egyetem vezetőségének többszöri próbálkozására, hogy megtudja, a román-magyar alapszerződés, vagy az RMDSZ belépése a kormányba az egyetem szétválasztásához, valamint a Bolyai Egyetem létesítéséhez volt-e kötve, az volt a válasz, hogy a kormányzási egyezmény nem tartalmaz ilyesmit. Simon szerint a magyarnyelvű oktatás leválasztása a számos személyiség által dédelgetett eszmét, az etnikai és vallási ökumenizmust sújtja. Úgy véli, hogy az egyetem vagyonának elosztása vitához vezetne, melyben uralkodnának az etnikai szempontok és az új helyzetet kihasználnák a szélsőséges erők. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./"
1997. március 22-23.
"A Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőinek ellenkezése, hogy csak az egyetemi szenátus dönthet, elfogadhatatlan. A Bolyai Tudományegyetemet nem az egyetemi szenátus szüntette meg, ezért nem is illetékes a visszaállításában, írta Szász János. Az egyetemet a diktatúra szüntette meg. A Bolyai-ügy rendezése közérdek, a romániai demokrácia értékjelző közügye. A kéttagozatos egyetem, a tagozatok autonómiája az első lépcsője a későbbi önálló magyar egyetemnek. A Bolyai-ügy rendezése politikai küzdelmet igényel, a Bolyai Társaságra, a sajtóra nagy feladat vár. Nem fogadható el az a vélemény, amelyet az Adevarul írt: az egyetem a Ciorbea-kormány ajándéka az RMDSZ-nek. /Szász János: Ajándék? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22-23./"
1997. április 14.
"Feltűnően gyalázkodó hangnemű vezércikket közölt a bukaresti Adevarul a magyar parlamenti küldöttség látogatásáról Magyarországtól meglobbizva címen. Eörsi Mátyás kijelentéseit ? Magyarország támogatja Románia NATO-csatlakozását, valamint, a Madridi-csúcs után alkalmat kell keríteni egy találkozóra, melyen közösen találjanak megoldást a közvélemény megnyugtatására abban az esetben, ha az egyik ország nem csatlakozik, arrogánsnak minősíti és kijelenti, hogy "szomszédaink jó hogy tudják, hogy Romániának nincs szüksége együttérzésre". Funar magyarellenességét túlszárnyalja a vezércikk. Adrian Ursu cikkíró szerint még nem telt el sok idő azóta, hogy a magyar lobbi gáncsolta Romániát, legnagyobb a kedvezmény megszerzésében. Kételkedik a Magyarország által felajánlott segítségben, majd Eörsi Mátyásnak az alapszerződés előírásainak megvalósításáról tett kijelentésével kapcsolatban megjegyzi, hogy Magyarország inkább a háza táján kéne körülnézzen, mivel nem biztosít anyanyelvű oktatást, valamint parlamenti képviseletet a kisebbségeknek. /Népszabadság, ápr. 14./"
1997. április 22.
"Az Adevarul tájékoztat a Bukarestben a társadalmi Párbeszéd Csoportja által rendezett vitaestről, melynek címe a "Babes-Bolyai Tudományegyetem ? merre?" volt. A cikkíró szerint a vita "mondhatni az értelmiségi elegancia szintjén folyt", de az utolsó negyedórában több ellentmondást nem tűrő igazságot mondtak ki, mint amennyit a résztvevők el tudtak volna viselni. A vita román résztvevői illetve a vitavezető a multikulturalizmusra fektették a hangsúlyt, "ami nagy szó egy olyan egyetem esetében, amelyen nemcsak románok és magyarok vannak, hanem németek és romák is". Úgy véli, hogy a magyarok vetettek véget ennek a beszélgetésnek, azzal, hogy hangsúlyozták, a kérdés politikai, azokkal a kijelentésekkel, hogy a románok a multikulturalizmus érdekében tett intézkedésekről beszélnek, "mi pedig az 1959 óta felgyűlt frusztrációkról", "egyenlőségre alapozott kompromisszumot akarunk, vagy külön autonómiát (autonomie separata)", valamint "újra akarjuk tárgyalni a románokkal a szerződést". A cikk szerzője megemlíti, hogy felhívta a figyelmet, ne használják a résztvevők a szétválasztás (separare) szót, mivel az a Bécsi Diktátumot juttatja a románok eszébe és azt sugallja nekik, hogy az egyetem szétválasztása egy másfajta szeparáció első lépése. Egy meg nem nevezett rektor-helyettes szerint az egyetem szétválasztása 89 millió dollárba kerülne, tehát annyiba, amennyit a Világbank adott a romániai felsőoktatás számára. a cikk szerzője a beszélgetés hevesebb pillanatait emeli ki és végül kifejti álláspontját, hogy "a kérdés már nem az egyetem, hanem a politikusok kezében van. de vajon tudják a politikusok, hogy mivel játszanak?". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 22., 73. sz./"
1997. április 25.
"Az Adevarul ismerteti a Román Hírszerző Szolgálat 1995 szeptember és 1996 december közötti időszakra vonatkozó jelentését, mely a nemzetbiztonságot veszélyeztető problémákat veszi számba. A jelentés alfejezetei szerint fokozódtak az állam gazdasági érdekeit sértő tevékenységek, növekedett a nemzetközi szervezett bűnözés jelenléte Romániában. Figyelemreméltó teret szentel annak kifejtésére, miszerint "Románia területén alkotmányellenes tevékenységek jelentkeznek etnikai szeparatizmus, politikai szélsőségesség, valamint olyan törvénytelen szervezetek képében, melyek a nemzetbiztonságot fenyegetik. Az etnikai szeparatizmus című alfejezet azt állítja, hogy külföldi körök aknamunkát folytatnak annak érdekében, hogy megakadályozzák Romániában a jogállam fejlődését, valamint az euroatlanti integrációt." A területi változások legitimátásának gondolatát próbálják becsempészni a közvéleménybe ? áll e részben, mely kifejti továbbá, hogy "a revizionista érdekeket elősegítendő, szorgalmas adatgyűjtés és -feldolgozás történik, és külföldi ügynökök arra törekednek, hogy a társnemzeteket etnikai jellegű autonomista-szeparatista akciók irányába tereljék." A jelentés megemlíti a "szeparatista autonómia képviselőinek tevékenységét, akik alkotmányellenes szervezési struktúrákban törvényhozói és végrehajtói hatásköröket kívánnak felvállalni a többségében magyarlakta területeken". Itt megemlítik a Székelyföldi Egyeztető Tanácsot, majd az Erdélyi Magyar Kezdeményezést is, mint olyan szervezetet, mely "az autonómiára törekszik". Végül a dokumentum megemlíti, hogy "folytatódnak a minden szintű külön magyar oktatás kialakítását célzó tevékenységek", melyről azt állítja, hogy a román tanügyminisztérium által nem engedélyezett tantervvel működnek, ami "alkotmányellenes". A Mediafax hírügynökségre hivatkozva a lapok tájékoztatnak, hogy tegnap az RHSZ igazgatója benyújtotta lemondását Constantinescu államfőnek. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 25., 77. sz./"
1997. május 2.
"Birtalan Ákos visszautasította a bukaresti Adevarul napilap azon cikkét, amely egyik múlt heti számában a brüsszeli román turisztikai képviselet felszámolása és ezzel egyidőben ugyanott magyar turisztikai iroda megnyitása között összefüggéseket sejtet. A cikkíró azzal vádolta az RMDSZ-es turisztikai minisztert, hogy a konkurens magyar légitársaság érdekeit szolgálja a románéval szemben. Birtalan Ákos válaszában elmondja, hogy az idegenforgalmi minisztérium vezető tanácsa hosszas elemzés után hozta meg a döntést két külföldi turisztikai iroda felszámolásáról, melyek közül egyik a brüsszeli. "Nemcsak költségvetési, hanem turizmuspolitikai szempontok játszódtak közre annak eldöntésében, hogy 18 irodánkból végül melyik kettő kerüljön felszámolásra" ? jelentette ki Birtalan Ákos a kolozsvári lapnak, majd hozzátette, hogy mivel a Benelux államokban még van képviselete Romániának, a régió fedve van. Leszögezte, hogy a döntésnek semmi köze nincs az éppen megnyíló magyar turisztikai irodához. Elmondta, hogy a turisztikai politikáért egyelőre az idegenforgalmi minisztérium felel, amelyet a román kormány programjának szellemében, és nem különféle újságírói vélemények alapján érvényesít. Szemenszedett hazugságnak minősíti a lap vádját, miszerint a műemlékvédők tusnádi nemzetközi konferenciáján szervezői minőségben vett volna részt, és azon alkalommal a MALÉV légitársaságot részesítette volna előnyben a TAROM-mal szemben. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ A Cronica Romana A brüsszeli és a koppenhágai turisztikai irodákat gazdasági okok miatt zárták be címmel tájékoztat, hogy Mirel Tariuc idegenforgalmi államtitkár interpellációra válaszolva Birtalan Ákoséval azonos álláspontot képviselt az irodák bezárásával kapcsolatban. Az államtitkár elmondta, hogy semmiféle összefüggés nem létezik az említett döntések és a turisztikai miniszter bizonyos állásfoglalásai között, mint ahogy azt az interpelláció szerzője, a PUNR-s Vasile Dobrescu vélte. /Cronica Romana (Bukarest), máj. 2./"
1997. május 3-4.
"Nyugdíjazták az országos börtönparancsnokság teljes vezetőségét, adta hírül az Adevarul. Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3-4./"
1997. május 9.
"A Romániai Magyar Szó tájékoztat, hogy Birtalan Ákos a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által rendezett bukaresti sajtótalálkozón megerősítette korábbi Sepsiszentgyörgyön elhangzott kijelentését, miszerint, amennyiben a parlament nyári vakációja előtt nem kerül sor az oktatási törvénynek a kormányprogramban előírtak szerinti módosítására, lemond miniszteri tisztségéről. Hangsúlyozta, hogy már most, két hónappal a tavaszi parlamenti ülésszak lezárása előtt jelzi elhatározását, ne mondhassák, hogy lépése "derült égből villámcsapás". Az Adevarul ismerteti az idegenforgalmi miniszter kijelentését. A lap szerint Birtalan Ákos zsarol. A Szabadság emlékeztetett arra, hogy Markó Béla már Birtalan Ákos kijelentése előtt leszögezte,: az oktatási törvény megfelelő módosítása feltételét képezi az RMDSZ kormányzati részvételének. A lap ismerteti Béres András tanügyi államtitkár, Tokay György kisebbségvédelmi tárca nélküli miniszter, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár véleményét az RMDSZ-es idegenforgalmi miniszter kijelentésével kapcsolatban. Mindhárman megerősítik, hogy vállalják a szolidaritást Birtalan Ákossal, de kifejezik meggyőződésüket, hogy a nyári parlamenti vakációig biztosan napirendre tűzik az oktatási törvény módosítását. Tokay György hozzáteszi, nem csak azt tartja fontosnak, hogy a módosítási tervezetek határidőre a parlamentbe kerüljenek, hanem azt is, hogy határidőre megszűnjenek a kisebbségi oktatás korlátozásai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9., Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"
1997. május 12.
"Az Adevarul máj. 12-i száma jelentős teret szentel az RMDSZ-t lejárató cikkeknek. Az RMDSZ-szel való együttműködés gyümölcsei; a kormány magyar egyetemmé alakítja egy árvaház épületét című cikke szerint Remus Opris, a kormány főtitkára a kabinet tagjainak tudta nélkül lopott be a múlt héten egy kormányrendeletet a reformra vonatkozó törvénycsomagba. A rendelet egy, még a Vacaroiu-kormány idején kiadott kormányrendeletet érvénytelenítené, mely a görög katolikus egyháznak utalt ki Székelyudvarhelyen telket árvaház építése céljából. A lap szerint Opris már márciusban "kevesebb mint egy héttel a marosvásárhelyi véres események évfordulója előtt" meg akarta ezt tenni. A lap azt állítja, hogy a székelyudvarhelyi városi tanács két éve küzd az árvák és az apácák ellen, hogy megszerezze az épületet, amely külföldi támogatással épült. "Szász János székely-udvarhelyi polgármester valóra válthatja választási kampányi ígéreteit, miszerint aulát csinál a kápolnából és tantermeket a gyerekek hálószobáiból" - írja az Adevarul, majd hozzáteszi, hogy a tanácsosok 100 fogyatékos inváziója ellen biztosítják be magukat, attól félve, hogy azok megbontanák az etnikai egyensúlyt. A lap úgy véli, hogy ez rontja Románia image-et, mivel a külföldiek nem tesznek különbséget a magyar tanácsosok és a hálátlan románok között, akik megakadályozzák egy árvaház működését. A lap szerint a kormány főtitkára még mindig nem indokolta meg tettét. Valeriu Stoica igazságügyminiszter állítólag kijelentette, hogy Vacaroiu rendelete betartja a törvényes kereteket. Az intézkedés ellentétes Constantinescu államfő azon kijelentésével is, melyben szorgalmazta az árvák védelmének fokozását - áll az Adevarulban, mely azt sejteti, hogy az intézkedés meghozatala az RMDSZ-nek tett olyan engedmény, mely a reformintézkedések elfogadásához nélkülözhetetlen parlamenti többség megszerzéséhez szükséges. A lap közöl egy olvasói levelet, melynek szerzője úgy véli, hogy az RMDSZ az oktatási törvény módosításával el akarja magyarosítani a román nyelvet, és Erdélyben etnikai alapú autonómiát akar megvalósítani. Az olvasó végül felteszi a kérdést, hogy a világon melyik országban fogalmaz meg egy együtt élő nemzetiség ennyi követelést, amit el is fogadnak. Egy másik cikkben, melynek címe Mindenáron kétnyelvű feliratokat ismerteti a Máramaros megyei Kővárremete község polgármesterének levelét, miszerint a községhez tartozó Kővárremete faluban az 1.150 lakosból csak 4 magyar nemzetiségű és nem 14,5%, mint ahogy azt az RMDSZ állította. A Cronica Romana ismerteti az RNEP elnökének, Valeriu Tabaranak Iasi-ban tett kijelentését, melyben az a kolozsvári polgármester múlt heti kijelentéséhez hasonlóan nyilatkozott. Valeriu Tabara elmondta, hogy Göncz Árpád részéről bocsánatkérést kéne igényelni, azért amit Erdély, múlt és jövő című könyvében írt. A lap megemlíti, hogy Gheorghe Funar rendkívüli ülésre hívta össze a Kolozs megyei tanácsot, melyen "a tanácsosok úgy döntöttek, hogy Göncz Árpád csak akkor léphet be Kolozsvárra, ha elismeri az 1918-as egyesülést, ha visszavonja említett könyvét, valamint bocsánatot kér a román néptől". A lap szerint a megyei tanács felhatalmazta Funart, hogy nyilvános gyűléseket és tiltakozó megmozdulásokat szervezzen azon szervezetekkel együtt, melyek védik a román nép érdekeit. Valeriu Tabara Iasi-ban kifejtette meggyőződését, hogy Románia nem csatlakozik az elsők között a NATO-hoz, valamint hogy második csatlakozási hullám nem fog létezni. "A NATO határának tőlünk nyugatra való megállapítása, Magyarország és Románia között, nagy gondokat fog okozni nekünk, legfőbbképpen Erdély miatt, köztudomású lévén, hogy Magyarország akárhányszor a háta mögött tudott egy nagyhatalmat rendkívül agresszív politikát folytatott" jelentette ki az RNEP elnöke. A Cronica Romana beszámolójából megtudjuk, hogy a Funar által összehívott tanácsülésre csak május 14-én kerül sor. A lap ismerteti a polgármester tervezetét, melyben feltételekhez köti a magyar államfő látogatását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 12., 86. sz./"
1997. május 13.
"Másodízben rendezett polgárfórumot Csernátonban, a falumúzeumban az Erdélyi Magyar Civil Társadalom Székelyföldi Csoportosulása. A fő téma az erdélyi magyarság önrendelkezési joga volt. Vitaindító Király Károly, egykori RMDSZ-szenátor, jelenleg a Székely Faluért Alapítvány elnöke Félelem nélkül, valamint Fábián Ernő /Kovászna/ filozófiatanár Pesszimizmus, félelem és optimizmus a magyarok történelmében című tanulmánya volt. A máj. 12-i Libertatea úgy véli, hogy Markó Béla ihletett volt, amikor nem vett részt azon a csernátoni találkozón, amelyen Király Károly Félelem nélkül című, autonómiaformákról szóló tanulmányát vitatták meg. A lap megemlíti, hogy a találkozón többek között a baróti lelkész kijelentette, hogy az alapszerződés és az RMDSZ részvétele a kormányban megzavarta a romániai magyarságot, amely nem számíthat az anyaország támogatására és oda került, hogy elfogadja a kompromisszumokat. A rendezvényről Király Károly úgy véli, hogy a magyaroknak és a székelyeknek területi autonómiára van szükségük nemzeti identitásuk megőrzése érdekében címmel tájékoztat a Jurnalul National. A Félelem nélkül tanulmány szerzője kijelentette a lapnak, hogy az önkormányzás /autoguvernare/ szót tévesen önrendelkezésnek /autodeterminare/ fordították, ami a Romániától való elszakadást jelentené. A lap szerint Király Károly hevesen bírálta az RMDSZ-t, "amiért az hagyja, hogy ámítgassák". A lap megemlíti, hogy az Erdélyi Naplóban megjelent tanulmányban a szerző végül is az önrendelkezés szót használja, amivel kapcsolatban Király Károly kijelentette, hogy ez attól függ, hogy hogyan fordítjuk. "Hátra van annak az eldöntése, hogy a szó melyik értelmére gondolt a baróti magyar lelkész" ? jegyzi meg a lap, majd végül hozzáteszi, hogy a szerző nem fejtette ki, hogy milyen módszerekkel lehet megőrizni a nemzeti identitást, tekintve, hogy az az autonómia követelésének valódi célja. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 14., 88. sz./ Az Adevarul szerint a rendezvény egyik szervezője, Krizbai Imre baróti lelkipásztor kijelentette: "a román-magyar alapszerződés, valamint az RMDSZ részvétele a kormányzásban zavart keltettek a romániai magyarságban, mely oda jutott, hogy elfogadja a kompromisszumokat és nem reménykedik az anyaország segítségében, mely egyszerűen lemondott az erdélyi magyarokról. Területi autonómiát követelünk, önkormányzatot, azt amit az emberek titokban kívánnak és amiről az RMDSZ nem mer beszélni". A lap szerint a lelkipásztor felszólította az RMDSZ-t, hogy követelje az autonómiát és "szemtelenül kijelentette, hogy ha nem érik el azt parlamenti úton, akkor megvalósítják egy lentről szerveződő mozgalommal". A vita után elfogadott határozat kiállt az autonómia, az önálló magyar egyetemi oktatás, a Bolyai Egyetem mellett. A Cronica Romana is beszámol az eseményről, a Rompres hírügynökségre hivatkozva, és megjegyzi, hogy "Magureanunak igaza volt; a székelyek területi autonómiát követelnek és önkormányzatot". Mindkét lap megemlíti, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök, Tőkés László a szövetség tiszteletbeli elnöke, Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, valamint Eva Maria Barki kisebbségi jogszakértő a meghívások ellenére nem vettek részt a rendezvényen, de levélben üdvözletüket küldték. /cseke/: Értekezlet a székely autonómiáról. = Magyar Nemzet, máj. 13./"
1997. május 20.
"Antal István Hargita megyei képviselő máj. 20-án, napirend előtti felszólalásában válaszolt Nicolae Ionescu RNEP-es képviselő múlt heti felszólalására a csereháti kisegítő iskola ügyében a koalíciós kormány március 14-én hozott, a Vacaroiu-kormány utolsó, 1346. számú határozatát semmisnek nyilvánító kormányrendeletével kapcsolatban. Az RMDSZ képviselője rámutatott arra, hogy mind az Adevarulban május 12-én megjelent cikk szerzője, akit a legjobb indulattal sem lehet újságírónak nevezni, hiszen egyetlen célja a közvélemény félretájékoztatás és az etnikai feszültségek szítása -, mind pedig a nemzeti egységpárti képviselő, aki valótlan, állításaival ugyancsak félre akarta vezetni a T. Házat és viszályt akart kelteni a kormánykoalíciós partnerek között teljesen hamisan állítják be a Ciorbea-kormány e kérdésben hozott határozatát. Antal István ismertette a valós helyzetet, és azt, hogy a kormány döntése nem változtat az adományozók eredeti célján - jelesül, hogy kisegítő iskola működjön a székelyudvarhelyi árvák számára ?, csupán visszaállítja jogaiba a városi tanácsot, és kifejezte reményét, hogy az illetékes hatóságok érvényt szereznek a szerződés eredeti kitételeinek, és ellenőrzik, hogy a szerződő felek eleget tettek-e kötelezettségeiknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 21., 1031. sz./"
1997. május 20.
"Késedelem nélkül beindult az ellenséges hangulatkeltés: a bukaresti Adevarul napilap megháborodott követeléseknek nevezte az RMDSZ oktatási igényeit, a lap elítélte azt, hogy a kormány módosította az 1995-ös oktatási törvényt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ "
1997. május 21.
"Ion Iliescu volt államfő pártja, a Szociális Demokrácia Pártja elsőként tette közzé nyilatkozatát /melyet az Adevarul ismertet/, melyben a volt kormánypárt tiltakozik az oktatási törvény módosítása ellen. A legnagyobb ellenzéki párt kifejtette: minden megengedett eszközt arra fog használni, hogy megakadályozza a hatalmat, hogy olyan történelmi hibákat kövessen el, amelyek veszélyeztetik a román nép szellemi integritását. A közlemény szerint a tanügyi törvényen tervezett módosítások hozzátartoznak egy párhuzamos oktatási és kulturális struktúra megteremtéséhez, mely része a területi autonómiának és amennyiben jóváhagyják a módosításokat egy a román állam fennhatóságától megszabadult oktatási rendszer lesz az eredmény. A koalíció módszeresen teljesíti az RMDSZ programját és "nagy történelmi felelősséget vállal fel az RMDSZ autonomista követeléseivel szembeni engedménytétellel". Befejezésül kifejtik a közleményben, hogy amennyiben a történelem könyvek, melyeket a Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó - melyet a híres algoritmus szerint az RMDSZ kapott - ad ki, Romániát soknemzetiségű államként jelölik meg, akkor az a koalíció által folytatott politikusi tranzakciók következménye lesz. - Radu Cipeanu, a liberális csoportosulás elnöke "földrengést keltőnek" és "logikátlannak" nevezte a módosításokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ "
1997. május 26.
"A lapok tájékoztatnak, hogy Tom Lantos amerikai kongresszusi tag amerikai, kanadai és magyarországi üzletemberek kíséretében Romániába érkezett. A magyar származású politikus megbeszélést folytatott máj. 25-én Victor Ciorbea miniszterelnökkel, melynek során ismertette az üzletemberek szándékát romániai gazdasági tevékenység kifejtésére. Tom Lantos kijelentette, hogy át fogja nyújtani Bill Clinton elnök román és magyar államfőhöz intézett személyes levelét. Ciorbea miniszterelnök kijelentette, hogy az amerikai politikus látogatása a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatos tárgyalásokról való áttérést jelenti azok megvalósítására. Az Adevarul arról tájékoztatott, hogy Tom Lantos június közepére az Egyesült Államokba hívta Victor Ciorbeat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 26., 96. sz./"
1997. május 27.
"Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./"
1997. május 31.
"Az Adevarul bukaresti lap következetesen folytatja magyarellenes cikkeinek, torzításainak, félretájékoztatásainak közlését. Máj. 30-i száma kimeríti az etnikumok közötti feszültségre törekvő szándékot, az uszító szellemű provokációt, állapította meg Szász János. A lap ugyanis összefüggésbe hozta Göncz Árpád elnök látogatását a székelyudvarhelyi árvaház ügyének rendezésére hozott kormányhatározattal. /Szász János: Az Adevarul /megint/ hazudik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31.-jún. 1./"
1997. június 3.
"A lapok tájékoztatnak, hogy tegnap a parlament két házának együttes ülése előtt Victor Ciorbea miniszterelnök a kormány felelősségvállalása kapcsán felolvasta a kormány tevékenységéről szóló jelentést és kérte és bizalmi szavazatot kért a kormány globális reformprogramjáért. Az Evenimentul Zilei tájékoztat, hogy a miniszterelnök másfél órás beszédét követően az RTDP is felolvasta bizalmatlansági indítványának szövegét, mely szerint a kormány nem teljesítette rövid távú gazdasági-szociális programját, melyért a beiktatáskor megkapta a parlament bizalmi szavazatát, és ezért a Ciorbea-kormány lemondását követeli. Az RTDP parlamenti frakciója úgy döntött, mivel a bizalmatlansági indítványa nem a Ciorbea által ismertetett programra vonatkozik, péntekre a legnagyobb ellenzéki párt újabb indítványt dolgoz ki, mely a kormány globális reformprogramja ellen irányul. Az Adevarul szerint mind az ellenzék, mind a koalíciós pártok honatyái közömbösen fogadták Ciorbea beszédét. A lap szerint Ciorbea kijelentette, hogy jelenleg nem tervezi a kormány átalakítását. Az Evenimentul Zilei ugyanakkor tájékoztat, hogy a kormánykoalíció vezetői tegnap találkoztak a bizalmatlansági indítványokkal kapcsolatos álláspont kidolgozása végett. Petre Roman, a DP elnöke kijelentette, hogy a bizalmatlansági indítvány tartalma révén az ellenzék indokolatlan támadásról tett tanúságot, akkor, amikor az RDK-SZDU-RMDSZ koalíció alig hat hónapja vette át a hatalmat. Ugyancsak Roman kijelentette, hogy nem tevődik fel a kormányátalakítás kérdése. A Curierul National ismerteti a miniszterelnök kijelentését, miszerint azt követően, hogy Constantinescu elkészítette a új hatalom 200 napi mérlegét, az államfő kérheti azon miniszterek lemondását, akik nem teljesítették a programba foglaltakat, de ez nem vonatkozik az SZDU vagy az RMDSZ minisztereire. A Romania Libera is kiemeli, hogy egy esetleges kormányátalakítás csak a KDNPP és az NLP minisztereit fogja érinteni. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), jún. 3., 103. sz./"
1997. június 3.
"Székelyudvarhelyen folytatott a város területén levő csereháti árvaház jogvita, amely a svájci adományozó, a beruházó és a görög katolikus egyház között folyik A telket, amelyen az épület áll, a kormány tavaly a görög katolikusoknak adta, de ezt az új kormány érvénytelenítette Máj. 28-án Székelyudvarhelyen nyilvános tiltakozás volt, a tüntetők kivezették az épületbe illegálisan beköltözött négy apácát. Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök máj. 30-án sajtóközleményt adott ki, hangsúlyozva, hogy az Adevarul híreszteléseivel ellentétben a székelyudvarhelyi kisegítő iskola ügyének nem etnikai vagy vallási, hanem tulajdonjogi háttere van, s ugyanakkor tisztázatlanok az építkezés pénzügyei. Mivel több cég is érdekelt az ügyben Kolumbán Gábor felkérte az illetékeseket, hogy ellenőrizzék az adomány és az építkezés költségvetését. Eugen Serbanescu kormányszóvivő máj. 30-án kijelentette, hogy az RMDSZ kormánybeli képviselői elhatárolták magukat bármilyen erőszakos cselekménytől, és emlékeztetett arra, hogy Szász Jenő udvarhelyi polgármester nem tagja az RMDSZ-nek, hanem függetlenként nyerte meg a választásokat. /Éleződő konfliktus Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ Székelyudvarhelyen az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal közleményt adott ki, ebben elítéltek minden olyan eszközt, amely nem a törvényesség határain belül történik. Sajnálatukat fejezték ki az apácákkal történtek miatt. Bíznak abban, hogy a fogyatékos gyermekek érdekében folyó tárgyalások eredményesek lesznek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./"
1997. június 5.
"Nem minősíthető etnikumközi konfliktusnak a Székelyudvarhely Cserehát nevű városrészén épült létesítménnyel kapcsolatos vita és konfliktus, állapította meg a kormány döntése alapján létrehívott megyei vizsgálóbizottság. Az "apácaverés" címen elhíresült történetben szereplő létesítményt a román építési vállalkozó egy svájci üzletember segítségével egy görög katolikus bukaresti apácarend kezére próbálta átjátszani az iskolaközpontot. A rend apácái önhatalmúan próbálták birtokba venni az épületet. A máj. 28-i tüntetés folyamán a város polgármesteri hivatala az önkényesen beköltözőket a karhatalom segítségével eltávolították. Erről a nacionalista sajtó úgy számolt be, hogy a magyarok románellenes erőszakos cselekedetet követtel el. /Népszabadság, jún. 5./ Az Adevarul szerint a szélsőségeseket, akik ökölcsapásokkal zavarták ki az apácákat az árvaházból, keményen megbüntették - néhány ezer lejjel. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"
1997. június 6.
"A svájci Basel Hilf humanitárius alapítvány többmillió dolláros adományt nyújtott arra a célra, hogy Székelyudvarhelyen, a Cserehát negyedben építsenek egy intézetet a fogyatékos gyermeke számára. Közben a svájci alapítvány egyik képviselője megváltoztatta az épület rendeltetését, mert azt a Szeplőtelen Szív bukaresti görög katolikus kongregációnak adta, árvaház felépítésére. Erre a célra Székelyudvarhelyen, a Cserehát negyedben a Vacaroiu kormány, egyik utolsó intézkedéseként, telket adományozott. A város tiltakozott ezen döntés ellen, az új kormány megsemmisítette az adományozást, a telek visszakerült az önkormányzat tulajdonába. Addig azonban folyt az építkezést és a hatóságilag lezárt épületbe beköltözött négy görög katolikus apáca, foglalta össze a történteket Székely Kriszta. A Szabadságnak ugyanebből a számából kiderül, hogy a város lakói ez ellen tüntettek. Pénzbírsággal sújtották a székelyudvarhelyi, máj. 28-án történt tiltakozó megmozdulás szervezőit, Bardóczy Csaba Hargita megyei tanácsost, Gergely Imre helyi roma vezetőt, a közrend megbontásáért, illetve nem engedélyezett tüntetés szervezéséért. A székelyudvarhelyi események kivizsgálására alakított megyei bizottság több rendellenességet fedett fel a Szeplőtelen Szív görög katolikus gyülekezeti épülettel kapcsolatban. Miután a székelyudvarhelyi városi tanács kérését - amely visszaköveteli a telket, mivel az ott felhúzott épületnek a befejezése után megváltoztatták a rendeltetését - a marosvásárhelyi fellebbviteli bíróságon elutasították, az ügy a legfelsőbb törvényszék elé kerül. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ A csereháti ügyet Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus vezette kormánybizottság vizsgálta ki, megállapítva, hogy nem etnikai konfliktusról van szó, hanem tulajdonjogi vitáról. A Hargita megyei román sajtó és néhány központi lap ugyanis etnikai konfliktusról írt, az Adevarul pedig etnikai tisztogatásról. Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke közleményében szintén elutasította, hogy etnikumok és felekezetek közötti konfliktusként tüntessék fel a történteket. Szerinte a konfliktus elmélyüléséért a svájci alapítvány ügyvezető elnöke a felelős. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./"
1997. június 12.
"Iliescu pártjának immár hagyományossá válnak parlamenti magyarellenes kirohanásai, ehhez csatlakoznak az egységpárti képviselők is. A bizalmatlansági indítvány vitájában külön pont foglalkozott a kormány nemzeti kisebbségek jogegyenlőségére vonatkozó intézkedéseinek "nemzetáruló" mivoltával, amit a kormányfő visszautasított. A vitában a Román Nemzeti Egységpárt egyik képviselője lemondásra szólította fel a kormányfőt, mert Marosvásárhelyen a városházáról levették a román lobogót. Ez a zászlóügy jellemző a nacionalista erőkre. A valóság az, hogy Göncz Árpád érkezése előtt kicserélték a román zászlót újra, mert azt kopottnak találták. A zászlót tehát nem távolították el. A gyűlölködésben az Adevarul jár az élen, a lap biztosra veszi egy esetleges NATO-ból való kimaradás esetén a magyar miniszterek eltávolítását, az RMDSZ eltüntetését a politikai hatalomból. "Persze, mindez fordítva igaz, írta a történtekről beszámoló Szász János. /Szász János: Hová tűnt a zászló? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"