Megkezdődött a 18. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A tusnádfürdői szálloda- és vendéglátó-ipari egységek készen állnak a napi három-négyezer, az öt nap összlétszámát tekintve 20 ezer fősre saccolt vendégsereg fogadására. A Generációváltás a politikában című életút-beszélgetésen Ráduly Róbert csíkszeredai és Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint Antal Árpád parlamenti képviselő osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. /Rostás Szabolcs: Túl a nehezén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Nem vesz részt Markó Béla a Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Szabadegyetemen, közölte Szepessy László, a szövetségi elnöki hivatal igazgatója. Az elnöki hivatal ismét felkéréssel fordult Tőkés László független európai parlamenti jelölt stábjához, jelöljék meg azt a jövő heti időpontot, amelyet alkalmasnak tekintenek a Markó–Tőkés találkozóra. /Markó Béla nem vesz részt a szabadegyetemen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kész találkozni Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével a tusnádfürdői tábort követően, ezt a református püspök nyilatkozta. Hozzáfűzte: megtisztelő számára a szövetség felajánlása (miszerint az európai parlamenti választási listán befutó helyen szerepelhet), nem ezt tekinti megoldásnak a romániai magyarság európai parlamenti képviselete szempontjából. A püspök közölte: az ügyben nem az ő kezében van a döntés. Tusnádfürdőn a XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében találkoznak majd az őt jelölő hat szervezet – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) – vezetői, nekik kell dönteniük az RMDSZ-szel való együttműködés kérdéséről. „Jómagam nem abban látom a megoldást, hogy felkerülök a listára, hanem abban, hogy jelöljük például Bodó Barnát vagy Hantz Pétert kiszélesítve a politikai spektrumot” – mondta Tőkés. /Tőkés László kész találkozni Markóval a tusnádi tábort követően. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Tusnádfürdő polgármestere, Zólya Zoltán nyitotta meg július 18-án a XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Szilágyi Zsolt politológus, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke elmondta: a 18 éve indított tábor kézzelfoghatóvá teszi a nagykorúságot. 1990-ben, az induláskor mintegy 150 fiatal gyűlt össze Bálványoson. Akkor a román sajtó „a hegyekben megtartott obskúrus kiképzőtábornak titulálta, amelynek célja fegyveres erőket szervezni az irredenta követelésekhez”. A táborban elsőként vetették fel például az autonómia, a csángókérdés, vagy a közös kormányülések problematikáját is. „Markó Béla levélben közölte, hogy lemondja részvételét” – ismertette Szilágyi, és nem él a párbeszéd lehetőségével. Ennek ellenére mindenkit meg kell győznünk, hogy politika párbeszéd nélkül nem lehetséges és reméljük, Markó Béla is megváltoztatja döntését – tette hozzá. Derzsi László főszervező, az Ergo Egyesület vezetője felhívta a figyelmet: Tusványos nem csak szabadegyetem, számtalan alternatív program, kísérő rendezvény van, és persze elmaradhatatlanok az esti koncertek, bulik. Németh Zsolt képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke rámutatott, az elmúlt 18 évről összegzést adni lehetetlen, de érdekes, hogyan vált „földalatti” kezdeményezésből nagypolitikát formáló kezdeményezéssé. Sokan tartanak Tusványostól, például Markó Béla szemmel láthatólag tart tőle, pedig nem kellene tartania ettől a közönségtől. „Erős Európa – Erős közösségek a tábor idei mottója – jelenleg gyenge Európa. Gyenge Románia és Magyarország is, gyenge az erdélyi magyarság. Az EU gyenge, mert nem egységes – most nekünk, Magyarország és Románia polgárainak és politikusainak közös lehetőségünk, hogy elősegítsük egy erős Európa megszületését, ehhez azonban a két országban szerteágazó, sokoldalú együttműködésnek kell megszületnie, amilyen jelenleg nincs, bár lehetne” – mondta. Féldemokrácia, látszatdemokrácia uralkodik Magyarországon, Románia is gyenge, ennek legnagyobb bizonyítéka, hogy egy másfélmilliós közösség létében fenyegetve érzi magát. Románia fél attól, hogy alapvető európai kisebbségvédő jogintézményeket akárcsak mérlegeljen is, mint például a területi autonómia, holott erre számos példa van, Dél-Tirol és Katalónia csak kettő ezek közül – összegzett Németh Zsolt. Több előadás hangzott el, így a támogatási rendszerekről, a vidékfejlesztési lehetőségekről, a regionalizmusról, az erdélyi magyar politikai pluralizmusról. /Farkas Imola: „A demokrácia nem automatikus”. Markó nem vállalja a részvételt a tusványosi táborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke válaszlevelet juttatott el Markó Béla szövetségi elnökhöz. „Köszönettel vettük felajánlásukat a választási együttműködésre. Nem rajtunk múlott, hogy ez az együttműködés – »a romániai magyar összefogás listája« – már korábban nem jött létre. Nekünk is meggyőződésünk, hogy: »senkinek sincs joga kockára tenni a romániai magyarság brüsszeli képviseletét” – fogalmazott a levélben Tőkés László, hozzáfűzve: mindemellett sajnálattal szereztek tudomást arról, hogy Markó nem csupán a Nyári Szabadegyetem szervezőinek a kétoldalú tárgyalások tusnádfürdői helyszínére vonatkozó javaslatát nem fogadta el, hanem még a hagyományosnak mondható fórumon való részvételt is visszamondta. „Mindazonáltal szándékaink találkoznak, és a megbeszélések elkezdését szükségesnek tartjuk” – szögezte le a püspök. /Találkoznak a szándékok, szükséges a párbeszéd. Tőkés László válaszlevele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

Magyarország továbbra sem teljesíti anyaországi szerepét, az ebből fakadó alkotmányos és emberiességi kötelezettségét a Kárpát-medencében élő magyar közösségekkel szemben – mondta július 20-án Tusnádfürdőn Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, volt magyar miniszterelnök, aki szerint a legfájóbb veszteség a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) mellőzése, bojkottálása. Orbán a XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében találkozott Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökével. Megbeszélésük után Orbán kifejtette: Magyarországon kellene megteremteni azokat az együttműködési formákat, amelyek elősegítenék a Kárpát-medencében élő magyar közösségek összehangolt működését. „Korábban létezett egy működő intézményrendszer, mely kapcsán úgy éreztük, hogy eleget teszünk emberi, erkölcsi és alkotmányos kötelezettségünknek, de a rendszerváltás egyik legfontosabb eredményeként számon tartott egyeztetési fórumot lerombolták, felszámolták” – mondta Orbán. „A MÁÉRT nélkül nem tudjuk egyeztetni szándékainkról, nem tudjuk megvédeni a különböző országok területén rendszeresen bajba kerülő magyar nemzettársainkat, legyen szó egy felvidéki hölgyről vagy éppen bukaresti indíttatású koncepciós perekről” – magyarázta Orbán Viktor, aki a magyar diplomácia és belpolitika legsürgetőbb feladatának tartja a MÁÉRT újraindítását. A találkozón Csáky Pál vetette fel azt a gondolatot, hogy az Európai Néppárthoz tartozó magyar pártok között szorosabb együttműködést építsenek ki, amellyel Orbán Viktor egyetértett. Csáky Pál hozzáfűzte: tárgyaltak a határon átnyúló együttműködés különböző formáiról, hiszen a Fidesz a szlovák-magyar határ mentél elterülő megyékben jelentős pozíciókat tölt be. A közeljövőben a gazdasági együttműködés lehetőségeiről közös konferenciát kívánnak szervezni. Az MKP elnöke szerint augusztusra a tusnádfürdői táborhoz hasonló, felvidéki rendezvény szervezését fontolgatják pártjának ifjúsági szervezeteivel. A tusnádfürdői szabadegyetem kapcsán Orbán úgy vélekedett: a rendezvény már az egész Kárpát-medencei magyarság lét- és sorskérdéseinek megvitatására alkalmassá vált, ennek bizonyítéka, hogy a felvidéki meghatározó magyar politikai erő elnökével is itt találkozhatott. /Orbán az anyaország kötelezettségeiről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ – Orbán Viktor és pártja jelenti számunkra a nemzetpolitika folytonosságát, hiszen maga a nemzetpolitika romokban hever – jelentette ki Tőkés László az Orbán Viktorral Tusnádfürdőn tartott megbeszélése után. A kormányhivatalokból száműzött nemzetpolitika a tusványosi tábor berkeiben talált otthonra – vélte a püspök. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke a határon átnyúló önkormányzati és gazdasági együttműködésről is beszélt. „Van néhány kiemelkedő személyiség Erdélyben, aki nem illeszthető bele a hagyományos pártkeretekbe, ilyen Tőkés László, s ha eldől, hogy önállóan indul az európai parlamenti képviseleti mandátumért, akkor minden segítséget meg fogunk adni, hogy színre lépésével megújuljon az erdélyi magyar közélet” – fogalmazott Orbán. A romániai magyar szavazatok számára emlékeztetve (közel egymillió potenciális szavazatról van szó) Orbán Viktor kijelentette: ,,gyengeségből nem lehet várat építeni”, sőt, egy közösséget sem lehet képviselni. Ezért a feladat az, hogy minél többen menjenek el szavazni, de csak akkor mennek el, ha lesz, mire, ha lesz, kire, ha lesz alternatíva, ha van hitelesség. ”,,Azt mondom el, amit Markó Béla jelenlétében is elmondtam volna” – fogalmazott előadásában Tőkés László. Az RMDSZ politikai vétségeit sorolva Tőkés leszögezte: addig aligha beszélhetünk európai érdekképviseletről, amíg nem lesz rendszerváltás a hazai érdekképviseletben, ami a Markó-doktrína végét is jelenti majd (az RMDSZ a magyarság egyedüli képviselete). Ugyanakkor felrótta az RMDSZ-nek, hogy teljesen elhanyagolta a külpolitikát, az erdélyi magyar érdekek képviselete helyett a nagyromán érdekeket szolgálta a nemzetközi porondon. Ezért elképzelése szerint az EU-képviseletet egy erdélyi magyar nagykövetségként kell majd működtetni. Trianonban nemzetközi döntés alapján veszítettük el Erdélyt, most nemzetközi segédlettel szerezhetjük vissza jogainkat – fogalmazott Tőkés László. /Ferencz Csaba: Magyarország nem teljesíti anyaország-szerepét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Szükségesnek látják az RMDSZ-szel való párbeszédet a Tőkés László református püspököt támogató szervezetek, amelyek vezetői július 20-án egyeztettek erről a tusványosi táborban, kikötve, hogy e tárgyalások ne személyekről vagy az európai parlamenti választási lista valamely biztos helyéről szóljanak, hanem az erdélyi magyar közéletben szükséges tisztulásról, megújulásról, összefogásról. Ezt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke mondta el Tusnádfürdőn miután tanácskozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. Tőkés László megrökönyödéssel fogadta a hírt, miszerint Markó Béla közölte: azért nem jött el a tusványosi táborba, mert nincs hivatalos meghívása. Márpedig napi rendszerességgel folyt erről egyeztetés az utóbbi időben – mondta Tőkés, aki azt remélte, hogy Markóval a táborban ülhet le majd tárgyalni. Orbán Viktor szerinte nem Budapestnek kell eldöntenie, hogy „Erdélyországban” mi a helyes politikai irányvonal, az az „erdélyi rendekre, választópolgárokra, pártokra, kiemelkedő személyiségekre” tartozik. Úgy vélte, az anyaországnak az a kötelessége, hogy támogassa az ott kialakult közakaratot. /Szükségesnek látják a Tőkést támogató szervezetek a párbeszédet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Demokrácia-deficit Romániában és Magyarországon címmel zajlott július 20-án beszélgetés a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. Gabriel Andreescu egyetemi oktató az igazságügy terén található visszásságokra hívta fel a figyelmet. Szerinte a román alkotmánybíróság nem a demokrácia pillére, megkérdőjelezhető, politikai befolyástól sem mentes döntéseket hoz. Az ügyészség nem tartja be a demokrácia alapvető játékszabályait, semmibe veszi az ártatlansági vélelmet, és viszonylag gyakran alapvető állampolgári jogaiban sérti meg azokat, akiket valamilyen ügyben vizsgál. Lányi András magyarországi előadó kijelentette: 2007 történelmi dátum Magyarországon a demokrácia megcsúfolásában, erre az egyik legsúlyosabb példa a nemzeti vagyon kiárusítása, nagy részének idegen magánkézbe kerülése. „A demokrácia nem az, amikor a többség és a kormány bármit megtehet, hanem ellenkezőleg” – hangsúlyozta. „A román és a magyar történelem nem demokratikus rendszerek sora, csak nagyon rövid ideje tanuljuk a demokráciát” – mutatott rá Ovidiu Pecican történész. Eckstein-Kovács Péter szenátor az RMDSZ-en belül tapasztalható demokrácia-deficitről szólva elmondta: ez a párt szervezeti jellegéből is adódik. Baj, hogy például az SZKT tagjait nem választják, hanem küldik. Hogyha az SZKT a parlamentnek felel meg, létezni kellene „pártoknak” is, ezt a szerepet pedig a különböző politikai platformok tölthetnék be. Hangsúlyozta: a verseny hiánya rossz hatással van az érdekképviseletre, mindenki igyekszik „jóban lenni” a felső vezetéssel. Megoldást azt jelenthetne, ha átszerveznék a struktúrát, és minden tisztséget titkos szavazással lehetne betölteni, mivel most „be vannak betonozva” az emberek a vezető pozíciókba. /Farkas Imola: Lábbal tiporják a demokráciát? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Az MSZP szerint Orbán Viktor Tusnádfürdőn egyszerre próbált meg olyat mondani, amivel hízeleghet a szélsőjobbnak, miközben megpróbálja magához édesgetni nemcsak a mérsékelt középet, hanem a baloldali szavazókat is – reagált Nyakó István, az MSZP szóvivője. Orbán Viktor immár menetrendszerűen ráront a baloldalra, és kiátkozza a nemzetből azokat, akik másként gondolkodnak, mint ő, mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő. Az MDF támogatja a Markó Béla és a Tőkés László között körvonalazódó együttműködést, amely pozitívan hathat az erdélyi magyar közéletre – mondta Csapody Miklós, az MDF országgyűlési képviselője. Szerinte fontos, hogy ne legyenek Magyarországról exportált politikai szembenállások a határon túli magyar közösség képviseletében. /Magyarországi pártreakciók Orbán Viktor tusnádfürdői beszédére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

A Duna TV élő adásban szólaltatta meg a két nagy riválist, Markó Bélát és Tőkés Lászlót. A vezetésben töltött tízegynéhány év alatt Markó Béla jól beletanult a sok beszéddel keveset mondás mesterségébe. Védte a mundér becsületét a szavakban viruló autonómia, kisebbségi jogok stb. ismételgetésével. A célok érdekében a különböző szemléletű erdélyi magyar csoportosulásoknak együtt kellene működniük. Ő maga hajlandó a kompromisszumra – nyilatkozta. Azonban a tusnádfürdői találkozó helyett az anyaországi, politikai beállítottság szempontjából hasonszőrű felekkel való tárgyalást részesítette előnyben. Az RMDSZ is rájött arra, hogy az európai parlamenti jelöltlistával melléfogott, s hogy Tőkés Lászlóval számolni kell. A püspököt lehet ugyan bírálni, forrófejűnek minősíteni, és olykor meggondolatlan cselekedetekkel vádolni, de kiiktatni az erdélyi politizálásból csak akkor lehetne, ha azt Tőkés László maga akarná. A püspök nélkül, 17 évvel ezelőtti „meggondolatlansága” nélkül RMDSZ sem lenne. A hajdani egypártrendszer mintájára felépített RMDSZ-hegemónia egyre kevésbé felel meg a kor követelményeinek és a választók igényeinek. Az RMDSZ-nek magamentés helyett nemzetmentéssel kellene foglalkoznia – vélte Tőkés, mire Markó azzal vágott vissza, hogy a szervezet nincs pusztulóban. /Németh Júlia: A nagy ugrás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

A tusnádfürdői tábor jelentős eseménye volt Orbán Viktor programadó beszéde. Az ellenzéki vezető kapott utána hideget, meleget, jobbról is, balról is. Jobbról azt hiányolták, főleg az erdélyiek, hogy nem üzent a kisebbségi magyarságnak s hogy nem állt ki egyértelműen Tőkés László mellett. Valójában a kisebbségi magyarságnak is üzent Orbán, ennek a lényege az volt, hogy akkor lehet majd igazi nemzetpolitikát folytatni, ha a jobboldal győzelmet arat a választásokon. Teljesen érthető, hogy a nemzeti oldalon sokakban buzog a tettvágy s fogytán a türelem. A jelenlegi magyar kormány bevallottan törvénysértések sorozatával, megtévesztéssel, hazugságokkal, csalással szerezte hatalmát, majd képes volt belelövetni az ellene tüntetőkbe. Jelenleg mind a rendőrség, mind a katonaság, mind a titkosrendőrség a baloldalnak szolgál és egy esetleges jobboldali hatalomátvételi kísérlet alkalmával minden bizonnyal megvédi kenyéradó gazdáit. Ebből adott ízelítőt tavaly október 23-án. A jobboldal Orbán szerint demokratikus, versenypárti, nemzeti és szociális kell, hogy legyen. A középosztály és az elszegényedett rétegek szövetségére van szükség. Elmondotta, lassan vége az 1968-as eszmék uralmának, vége annak a törekvésnek, mely az egyént akarata ellenére úgy próbálta meg „szabaddá tenni”, hogy igyekezett természetes közösségi kötelékeitől megszabadítani. A mai konzervatív kormányok Európában ezt érzékelve felfogják, hogy a társadalomnak nem a 68-as erkölcsi relativizmusra, hanem értékrendi kapaszkodókra van szüksége. Orbán beszéde ellen kirohantak az anyaországi sajtó balos bértollnokai. Siettek Orbán elképzeléseit zavarosnak, ideológiailag inkoherensnek beállítani. Ugyanezen balliberális publicisták nincsenek azon fennakadva, hogy a magát baloldalinak nevező kormány miként veri szét a szociális ellátórendszereket, miként folytat szemellenzős, rideg és érzéketlen gazdaságpolitikát, írta Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: Fából vaskarika. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./

A tusnádfürdői kempingtelepen immár negyedik alkalommal vette kezdetét a MAKOSZ és a MIÉRT szervezésében a Neumann-tábor. Alcsík egyetlen városában csak második alkalommal szervezik a rendezvényt. Az első kettőt, 2004-ben Marosfőn, illetve 2005-ben Nagyváradon tartották. A résztvevők középiskolás, illetve 14-19 év közötti fiatalok. /Horváth István: Neumann-tábor: mindennap vita. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Véget ért Tusnádfürdőn a harmadik alkalommal megszervezett Neumann tábor, amelyben a középiskolások az információs társadalom kihívásaival ismerkedhetnek. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter is előadást tartott a táborban. Kifejtette: Románia iparának környezetbaráttá tétele mintegy 4,5 milliárd euróba kerülne. /Horváth István: Egy Neumann-bolygó nem elég. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Basescu elnök is felfedezte a Székelyföld alulfejlettségét. Ennek okát a magyar befektetőkben, illetve a vélt etnikai konfliktusok által megriasztott más befektetők hiányában és az utak állapotában látja. A székelység megmaradt a földművelés és állattenyésztés mellett, s ezekből tengeti életét. 2000. augusztus 24-én a Tusnádfürdőn megtartott Székelyföld Konferencia többek között javasolta a gazdasági erőforrások értékesítési fokának emelését, a közlekedés problémák állami, önkormányzati, lakossági feladatokra való lebontását, és így tovább. /Székedi Ferenc: Egy évszázad magány. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Böjte Csaba szerzetes ma már közel hétszáz árva, félárva, illetve családi fészekből kihullott gyermek felkarolását, nevelését vállalja Déván, Szászvárosban, Torockón, Kolozsváron, Szalontán, Tusnádfürdőn…Sok nehézségen estek át ezek a gyermekek. Hiszem: arra születtünk, hogy épek, egészségesek, boldogok legyünk ezen a földön – vallja Böjte Csaba. Az emberek útközben elfáradnak, elcsüggednek, reménytelenné válnak, de ha Jézus Krisztus szellemével – sokszor vérző szívvel – melléjük szegődünk, segíthetünk, hogy talpra álljanak és erőt merítsenek, tette hozzá. Böjte Csaba édesapját politikai okok miatt börtönbe zárták. A börtönben többször megverték, kiszabadulása után másfél hónap múlva meghalt. Napközi otthonaik, iskolaházaik találhatók több településen, emellett jelenleg tizenöt otthonban hétszáz bentlakó gyermeket oktatnak, nevelnek. Ugyanakkor négy erdélyi és egy magyarországi otthont szeretnének a nyár végéig átalakítani, felszerelni és gyermekekkel belakni. /Frigyesy Ágnes: Ezért mondom néktek: ne aggódjatok! (Beszélgetés Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetessel, az Árpád fejedelem-díj erdélyi kitüntetettjével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

Tőkés László református püspök azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy megpróbál széthúzást kelteni „a magyar nemzetben, a magyar egyházakban és főként az Erdélyi Református Egyházkerületben”. A püspök elmondta: szeretett volna részt venni az október 6-i aradi megemlékezésen, de Király András, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke „durván elutasította részvételi szándékát”, azt üzenve neki, hogy „nincs mit ott keresnie”. Tekintettel arra, hogy Király András, az RMDSZ aradi szervezetének elnöke református lelkész, Tőkés szerint az RMDSZ „széthúzást akar kelteni a magyarság körében”. A püspök bejelentette, hogy Nagyváradon az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megegyezésre jutott az október 6-i megemlékezések közös megszervezését illetően. Tőkés Nagyváradra szervezett ünnepségén részt vesz Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, a Nagy Sándor József tábornok emlékét őrző tábla megkoszorúzásánál pedig Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere mond beszédet. Orbán Viktor már Tusnádfürdőn elmondta, hogy ha Tőkés önálló jelöltként indul a november 25-i választáson, akkor őt támogatja. /Az RMDSZ Aradon, Tőkés Váradon ünnepel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Aktuálpolitikai események elemzése, a diákok kutatási tevékenységeihez háttérinformációk ismertetése és megbeszélése, vitaestek és hasznos táborok, bulik szervezése – összefoglalva ezekkel a dolgokkal foglalkozik a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT). A Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán tanuló magyar diákok egy része már évek óta azon fáradozik, hogy az egyetemi éveket érdekesebbé tegyék. A politológia, újságírás és médiakommunikáció szakokat összefogó szervezet elsődleges célja az, hogy a karon tanuló diákoknak segítséget nyújtson. A tavalyi év decemberében a Babes–Bolyai Tudományegyetem körül kialakult helyzet kapcsán a KoMPoT Merre tovább, BBTE? címmel szervezett vitaestet, amelyen dr. Bodó Barna egyetemi docens, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke mellett dr. Veress Károly, a Filozófia tanszékcsoport magyar tagozatának felelőse és dr. Bakk Miklós egyetemi adjunktus, publicista is jelen volt. Tavaly júliusban a KoMPoT Tusnádfürdőn is jelen volt, ahol az erdélyi ifjúsági szférát érintő forrásvonzási lehetőségekről szervezett beszélgetést, amelynek keretében Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke beszélgetett egymással. /Ferencz Zsolt, a KoMPoT elnöke: KoMPoT – a szabad gondolkodás receptje. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Ettől az évtől a Magyar Ifjúsági Tanácsra (MIT) bízzák a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor néven közismert, hagyományos tusnádfürdői rendezvény szervezését. A Tusványos szervezési feladatkörét nyolc éve vállaló ErGo Egyesület elnöke, Ilyés Szabolcs úgy nyilatkozott, hogy az általuk felvázolt programkoncepcióval kapcsolatos nézeteltérések miatt nem kíván a továbbiakban szerepet vállalni az ifjúsági rendezvény szervezésében. Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint bővíteni kell a szervezők körét. Nem akarták lecserélni az ErGo Egyesületet, csupán azt szerették volna, ha a MIT-tel együtt végzik a szervezési munkát. A feladat megosztásától azonban mind a MIT, mind az ErGo képviselői ódzkodtak. Többen kifogásolták, hogy az eddigi szervező ErGo Egyesület az elmúlt években túlzottan liberális szemléletmódot képviselt. Ilyés Szabolcs, az ErGo Egyesület ügyvezető igazgatója cáfolta, hogy a szervezőváltásnak a Tőkés-kampányhoz is köze volna. „Mi nem plakátoltunk ugyan, de aláírásokat mi is gyűjtöttünk, ezzel tehát nem lehet gond” – jegyezte meg Ilyés. Tizennyolc évvel ezelőtt Németh Zsolt, Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt ötlete alapján szervezték meg az első nyári szabadegyetemet a Kovászna megyei Bálványosfürdőn. Németh Zsolt és Orbán Viktor mellett az évek során olyan neves romániai és magyarországi személyiségek szerepeltek, mint Emil Constantinescu, Mádl Ferenc, Adrian Nastase, Martonyi János, Markó Béla, Smaranda Enache és Adrian Severin. A nyolcadik szabadegyetem fordulópontot jelentett: helyszínt váltott a tábor. Már nem a nehezen megközelíthető bálványosfürdői kempingbe, hanem Tusnádfürdőn várták a résztvevőket. Ekkor kapta a „Tusványos” ragadványnevet. /Gazda Árpád, Gyergyai Csaba: Ki viseli a rövidnadrágot? = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Váratlanul meghalt Lőrincz Csaba /Sepsiszentgyörgy, 1959. – Budapest, 2008. márc. 14./ Kiemelkedő szellemi képességeit a politikai döntések stratégiai előkészítésének szentelte, ezt művelte hivatásszerűen. Nem sokan tudják, hogy ő volt a magyarországi kisebbségeknek kulturális autonómiát biztosító kisebbségi törvény egyik kimunkálója, de életművének talán legfontosabb része az anyaország és a tőle elszakított kisebbségi közösségek közötti közjogi viszonyt megalapozó státustörvény koncepciójának megalkotása. Ide sorolható a Magyar Állandó Értekezlet életre hívása is, melynek előkészítésében komoly szerepe volt. Lőrincz Csabát március 29-én temetik a sepsiszentgyörgyi köztemetőben. /Toró T. Tibor: In memoriam Lőrincz Csaba 1959–2008. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./ Rendszeresen járt Bálványosra, azután Tusványosra, a szabad egyetemi tanácskozásokra, a nemzetstratégiáról szóló vitákon vett részt. Nemzet- és biztonságpolitikai munkássága nélkül nehéz lesz értelmezni az ezredforduló magyar közéleti és politikai történéseit, írta róla Ferencz Csaba. – Most immár itthon pihenhet meg. /Ferencz Csaba: Búcsú Lőrincz Csabától. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./ Lőrincz Csaba az erdélyi ellenzéki Limes Kör tagja volt. A Külügyminisztérium államtitkára (1999-2002), az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának főtanácsadója volt az Orbán-kormány idején.

Ezelőtt egynéhány évvel, Tőkés László püspök a tusnádi szabadegyetemen, azt nyilatkozta, hogy Romániában módszeresen rombolják a magyar egyházakat. Nagy Attila közel három évig, 1992-1995 között volt Kökösön unitárius lelkész, akkori tapasztalatai alapján igazat ad Tőkés Lászlónak. Nagy Attila kezdetben nagy lendülettel fogott munkához, azután ez aláhagyott, később megvált a papságtól. Kökösben, a fiatalok szórakoztatására diszkókat szervezett lelkészi lakásán. Ezt felhasználta a titkosszolgálat, és helyi besúgókat küldött a diszkóba. Megdöbbentette „Bicegő” Gyula, kökösi elöljáró kijelentése. Hozzá fordult munkahely ügyben és a következő választ kapta: „Túl nagy magyar vagy ahhoz, hogy én tudjak neked segíteni munkahely ügyben. ” Nagy Attila álma az volt, hogy bejusson a levéltárba dolgozni, ezért fordult ehhez az elöljáróhoz, aki közölte vele: „Hát akkor be kell vezesselek SRI körökbe. ” Nagy Attila kijelentette, nem akar a titkosszolgálatnak /SRI/ dolgozni. „Na és mi van, ha a SRI-nek dolgozol! – volt a válasz. Nagy Attila szerint emellett ebben az időben őt lehallgatták. Kökösben, a kilencvenes évek elején kézi kapcsolású telefonok voltak. Valaki elárulta neki, hogy bizony hallgatóznak, azt is megtudta, hogy ki az, aki a SRI-nél a lelkészekért felel. A SRI-t ellenőrző bizottságnak, az RMDSZ is tagja, jegyezte meg a cikkíró. A Krónika napilapban a Nagy Attilát lejárató cikket az a „Bicegő” Gyula kökösi elöljárót írta, aki nem látott abban semmi különöset, hogy valaki a SRI-nek dolgozik. Nagy Attila megállapította, a kommunista múltért nem lehet elszámoltatni senkit, a hatalom birtokosai ugyanazok a titkosszolgálatok, terrorszervezetek, amelyek a kommunizmusban voltak. Milyen esélye van, az RMDSZ diplomáciai úton való autonómiaharcának, ilyen helyzetben? /Nagy Attila, Kökös: Emlékeimből – Tőkés László igaza, vagyis a r. titkosszolgálat általi lehallgatásomról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

Tusnádfürdőn április 19-én megrendezték hatodik alkalommal a Csíki Fiatal Pedagógusok Fórumát. A rendezvényen körülbelül 50 személy vett részt. A fórumnak továbbképző jellege mellett célja, hogy a pedagógusok megismerjék egymást és tapasztalataikat kicseréljék. Petres Kinga főszervező elmondta, hogy a résztvevők rendezvényről rendezvényre aktívabbak. A következő témákban végeztek műhelymunkát: Önismeret és szakmai kompetenciák szerepe a pedagógus személyiségének fejlődésében; A tanulás tanítása és Gyakorlati technikák a hatékony, erőszakmentes kommunikáció érdekében. A pedagógusok babakészítést tanulhattak, Boldizsár Ágostonnal dramatikus játékokon vettek részt. /Szabó Katalin Noémi: Pedagógusok fóruma. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

„Gyergyószentmiklós a hűség városa” – jelentette ki Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke az MPP gyergyószentmiklósi székházában. A pártelnök elismerő szavakkal illette a párt gyergyószentmiklósi szimpatizánsait, amiért Mezei János polgármester-jelöltet „esélyes induló helyzetbe” hozták a helyhatósági választások második fordulójára. Szász Jenő elítélte Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentését, miszerint az MPP „elorozta” a szavazókat a szövetségtől. „Ne tolvajozza le azt a százezer embert, aki a június elsejei választásokon élt a demokrácia biztosította szabadságával és a választás lehetőségével” – hangoztatta Szász. Szász Jenő szerint elérhető, hogy a többségében magyarok lakta településeken az RMDSZ-es polgármesterek mellett MPP-s alpolgármesterek tevékenykedjenek, illetve fordítva. /Jánossy Alíz: Szász Jenő: Markó ne tolvajozzon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./ Thamó Csaba Hargita megyei MPP elnök elmondta, valamennyi olyan Hargita megyei településen, ahol listát állított az MPP, sikerült bejuttatni képviselőit a helyi önkormányzatokba. A Magyar Polgári Párt öt községben nyerte el a polgármesteri széket: Derzsben, Bögözben, Szentábrahámon, Farkaslakán, illetve Kápolnásfaluban. A helyhatósági választások második fordulójában az MPP jelöltje versenyben van Gyergyószentmiklóson, Tusnádfürdőn, Gyergyóújfaluban, Kányádon és Fenyéden. /Szász Emese, Balázs Katalin: Együttműködést ajánl az MPP. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Június 6-án Marosvásárhelyen, a Petru Maior Egyetem aulájában díszdoktori címet adományoztak dr. Poók Lászlónak, a denveri Metropolitan State College tanárának, elméleti matematikakutatónak, akinek a nevéhez jelentős műszaki és gazdaságtan-elméleti megvalósítások fűződnek. Poók László több mint 6 éve munkatársa a Petru Maior Egyetem gazdaságtani, jogi és közigazgatási karának. A laudációt Szabó Zsuzsanna, a Petru Maior Egyetem gazdaságtani, jogi és közigazgatási karának vezetője olvasta fel. Poók László Tusnádfürdőn született, de már korán Budapestre, majd később az Amerikai Egyesült Államokba költözött. 1969-ben tagja volt a NASA azon űrkutató csapatának, amely munkájának köszönhetően az első ember a Holdra léphetett. /Dr. Poók László professzor a Petru Maior Egyetem díszdoktora. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

A Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje nyert Gyergyószentmiklóson és Tusnádfürdőn is. Az RMDSZ megtartotta Szentegyházát. Gyergyószentmiklóson az MPP Mezei János győzelmét ünnepelhette, aki legyőzte RMDSZ-es ellenfelét, dr. Weil Gyulát. Tusnádfürdőn Albert Tibor, az MPP jelöltje diadalmaskodott Zólya Zoltán RMDSZ-es polgármesterjelölttel szemben. Szentegyházán a jelenlegi polgármester, az RMDSZ-es Burus Mária Ella nyerte a helyhatósági választások második fordulóját. Gyergyóújfaluban Egyed József (MPP) lett a polgármester. Lövétén a volt RMDSZ-es polgármester Lázár F. Zoltán, aki most függetlenként indult, megnyerte a választást. /MPP-győzelem Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje, Mezei János lett a polgármester. Weil Gyula, az RMDSZ jelöltje elfogadja az eredményt, és gratulál az új polgármesternek. Weil Gyula most újra a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatói munkakörét látja el. A gyergyói medencében MPP-jelölt csak Gyergyóújfaluban győzött, Ditróban, Gyergyóremetén, Gyergyócsomafalván és Gyergyószárhegyen az RMDSZ adja a polgármestert. A helyhatósági választásokon Hargita megyében két városban volt második forduló. Parajdon Bokor Sándor – volt RMDSZ-es polgármester – független jelöltként nyerte el újra a polgármesteri széket, míg Szentegyházán Burus Ella Mária, az RMDSZ jelöltje. Tusnádfürdőn Albert Tibor MPP-s jelölt lett a polgármester, Balánbányán Meres Mihai független, Csíkpálfalván Ferencz Csaba független jelölt kapta a szavazatok többségét. /Barabás Márti, Bágyi Bencze Jakab: Gyergyószentmiklós „polgári” város lett. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Összesen 16 Hargita megyei településen rendezték meg a helyhatósági választások második fordulóját. A független jelöltek szerezték meg a legtöbb polgármesteri tisztséget, szám szerint hatot. A Magyar Polgári Párt Gyergyószentmiklóson /Mezei János/, Tusnádfürdőn /Albert Tibor/ és Gyergyóújfaluban /Egyed József/ nyert. Az RMDSZ-nek a szentegyházi polgármesteri tisztséget sikerült elnyernie /Burus Mária Ella/ és Kányád községben /György Sándor/. /Hat független nyert a második fordulóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./

Nagyon fontos lenne, hogy politikai határokra való tekintet nélkül jöjjön létre az egységes magyar nemzetpolitika – jelentette ki Révkomáromban Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a Duna menti városban zajló háromnapos rendezvénysorozat, a Határtalan fesztivál vendégszónokaként beszélt a fórum fiatal résztvevőihez. A fesztivált a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány felvidéki magyar ifjúsági szervezetekkel együtt rendezte, hogy újjáélessze a felvidéki magyar fiatalok egykori, 2001-ben abbamaradt magyar nyári szabadegyetemének a hagyományát. Örvendetes, hogy Révkomáromban újraindulhatott a tusnádfürdőihez és más Kárpát-medencei magyar fórumokhoz hasonló hagyomány, amely egykor a Felvidéken, a csallóközi Madarászpusztán is elkezdődött, aztán 2001-ben sajnálatos módon abbamaradt – hangoztatta Németh Zsolt. /Határtalan fesztivál Révkomáromban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./

Tizenöt éve rendezik meg a falunapokat a Kászoni-medencében, az öt faluból álló területen. Kászon község három faluja: Altíz, Feltíz és Impér egybeépültek, Újfalu és Jakabfalva kisebb távolságra (öt, illetve három kilométerre) fekszik a községközponttól. Június 21–22-én tartották meg a falunapokat, amelyek keretében az immár nyugalmazott plébános, Fábián Dénes könyveit bemutatták. Fábián Dénes irodalmi vénával megáldott, író pap: Öregekről öregeknek szóló sorozata közkedvelt, a Tusnádon szerkesztett és Csík környékén terjesztett lelkiségi lap, a Krisztus Világossága hasábjain adták közre. Kászon völgye keresztjei /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ címen kiadott könyve a környék történetének e speciális szeletét dolgozta fel. /Gál György Attila: Ünnepség a Kászonokban. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 29./

Több RMDSZ-szervezetnél nem veszik komolyan azt a határozatot, amely szerint tizennyolc településen kell tisztújító gyűlést tartani, ott, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. Ezek között szerepel Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Tusnádfürdő, Margitta. „Beszéltem erről Korodi Attila miniszterrel és Borboly Csabával, és végül nem lesz kiírva a tisztújítás, de valamikor július közepe táján tartunk tisztújító gyűlést. Ha most lenne, a tusnádfürdői RMDSZ zárhatná is be a kapuit” – jelezte Butka Zsolt, az RMDSZ tusnádfürdői szervezetének elnöke. Két hónapja már volt egy tisztújító gyűlés, ha most kiírnának még egyet, a jelenlegi tizenöt tusnádfürdői RMDSZ-tagból alig hárman ha maradnának. Butka szerint „az öregek mind átmentek az MPP-be”. Gyergyóban három településen, Gyergyószentmiklóson, Gyergyóújfaluban és Kilyénfalván lesz tisztújítás, ugyanis az RMDSZ ezeken a településeken veszített, magyarázta Petres Sándor, a Gyergyó-területi RMDSZ elnöke. A Bihar megyei szervezet az országos határozat mellett egyéb szankciókkal is élt, mondta Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke. Bogyoszlón, Paptamásiban, Várasfenesen és Vedresábrányban több helybéli tanácsos tisztségbe való beiktatatását hiúsította meg a megyei elnökség. Ellenük az volt a vád, hogy a választási kampány ideje alatt más pártok polgármesterjelöltjei mellett kampányoltak. /RMDSZ-tisztújítás: lesz is, meg nem is. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Nagyon fontos lenne, hogy politikai határokra való tekintet nélkül jöjjön létre az egységes magyar nemzetpolitika – jelentette ki június 27-én Révkomáromban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. Révkomáromban tartották a Határtalan Fesztivált, melyet a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány felvidéki magyar ifjúsági szervezetekkel együtt rendezett, hogy újjáélessze a felvidéki magyar fiatalok egykori, 2001-ben abbamaradt magyar nyári szabadegyetemének a hagyományát. „Örvendetes, hogy Révkomáromban újraindulhatott a tusnádfürdőihez és más Kárpát-medencei magyar fórumokhoz hasonló hagyomány, amely egykor a Felvidéken, a csallóközi Madarászpusztán is elkezdődött, aztán 2001-ben sajnálatos módon abbamaradt” – hangoztatta Németh Zsolt. /Határtalan Fesztivál Révkomáromban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 2./