Századforduló Tusnádfürdőn (21. Tusványosi Szabadegyetem és Diáktábor)
Most múlik pontosan — csendült fel kedd este Tusnádfürdőn a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nyitókoncertjén a Csík Zenekar előadásában az igen szép számban összegyűlt tömeg előtt — pedig valójában csak akkor, illetve hivatalosan másnap reggel kezdődött a rendezvény.
Az éjszakába nyúló zenei nyitány után másnap reggel ragyogó napsütésben nyitották meg jelképesen a szabadegyetem kapuit, és rajtoltak a programok a különféle sátrakban.
Sándor Krisztina főszervező, a Magyar Ifjúsági Tanács képviselője üdvözlőbeszédében a korábbi évekre utalt vissza — a résztvevők tapssal üdvözölték ezt. Répás Zsuzsanna, a KIM nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője a közös cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet, majd felolvasta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium képviselőjének levelét, aki a korábbi évektől eltérően a meghosszabbított parlamenti ülésszak miatt nem jutott el a megnyitóra. ,,Pechem van, mert szerencsések vagyunk” — utalt a Fidesz győzelmére és távolmaradására a tábor visszatérő vendége, majd Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke jelentette ki: a 21. század itt és most kezdődik. Felidézte egyúttal: tavaly azzal küldték el a Fidesz képviselőit, hogy nyerjék meg a választásokat. A párbeszéd mellett az azt követő együtt cselekvés fontosságát is hangsúlyozta Toró. Albert Tibor tusnádfürdői polgármester a fürdőváros turisztikai potenciálját emelte ki, felkérve az anyaországiakat, látogassanak oda, majd Deutsch Tamás — mint maga is tréfásan megjegyezte, Németh helyett Deutsch jött Tusnádra — fideszes EP-képviselő szögezte le, a bálványosi folyamathoz hozzátartozó párbeszéd, cselekvés nélkül a Fidesz sikere sem lett volna lehetséges. Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Számmisztika Tusványoson
A magyar–magyar és a magyar–román párbeszéd, összefogás és együttműködés jelentőségét egyaránt hangsúlyozta a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) tegnapi megnyitóján Deutsch Tamás. Az európai parlamenti képviselő Németh Zsolt külügyi államtitkárt helyettesítette a megnyitón.
Az Országgyűlés elhúzódott ülésszaka miatt távol maradt politikus levélben üzent a szabadegyetem résztvevőinek, amelyet Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője olvasott fel. A külügyi államtitkár üzenetében beszámolt az új kormány eddigi eredményeiről, emlékeztetve az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésére.
Jól végezte a házi feladatát a Fidesz – legalábbis ez derült ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnökének Tusványoson elhangzott megnyitóbeszédéből.
„Egy évvel ezelőtt, a huszadik, jubileumi diáktábor és szabadegyetem keretében azzal küldtük haza magyarországi barátainkat: nyerjétek meg a választásokat, és egy év múlva jelentkezzetek az elvégzett házi feladattal” – fogalmazott a politikus. Szerinte nem véletlen, hogy a huszonegyedik Tusványos egybeesik a Fidesz győzelmének évével, mert ezáltal a szabadegyetem is átléphet végre a huszonegyedik századba.
A huszonegyedik század 2010-ben kezdődött, folytatta a gondolatmenetet Toró, ennek szimbolikus napja július negyedike, amikor a Magyar Országgyűlés elfogadta a magyar összetartozás törvényét. Németh Zsolt távolmaradása poénra is alkalmat adott Torónak: szerinte az államtitkár úgy oldotta meg a helyettesítését, hogy német helyett egy „deutsch”-ot küldött.
A magyar jobboldal választási győzelme fontos témája volt a többi megnyitóbeszédnek is. Tusnádfürdő polgármestere, Albert Tibor szintén poénnal próbálkozott: mint mondta, medveveszély nincs, csak néha jár le a táborba medve, így nem árt az óvatosság. Deutsch Tamás azzal válaszolt, hogy a tusnádi medvék a szocialistákat juttatják eszébe. „Ne felejtsük el, hogy április óta nincs medveveszély, de mindig arra járnak a medvék” – fogalmazott az EP-képviselő.
Beszéde után Deutsch az ÚMSZ kérdésére kifejtette: néhány éve, éppen Tusványoson Orbán Viktor Fidesz-elnök mondta azt, hogy a szocialisták nem tudják annyira mélyre vinni Magyarországot, hogy abból ne lenne kiút. A politikus szerint ez nem lesz könnyű feladat, ugyanis egyelőre csak a kárfelmérésnél tartanak.
„Még mindig csak ott tartunk, hogy újabb és újabb nehézségekkel és problémákkal szembesülünk, és legalább még fél évnek, egy évnek kell eltelnie, hogy legalább egy pontos helyzetképet kaphassunk a rombolás mértékéről” – fogalmazott lapunknak Deutsch. Szerinte a következő négy év elég lesz arra, hogy a leszakadás, a leromlás állapotából a felemelkedés, a bővülés állapotába jusson az ország.
„Szeretnék, ha a meghívott politikusok elkezdenének közvetlenül és őszintén beszélni egymással azokról a kérdéskörökről, amelyeket a kényelmetlen mivoltuk miatt hajlamosak inkább kerülni” – magyarázta a Tusványos idei „Nyílt lapokkal” jelszavát Sándor Krisztina. „Mivel ez itt a párbeszéd helye, minden résztvevőtől, ha a vele politikailag szembenálló féllel ültetjük le egy asztalhoz, elvárjuk, hogy tényleg legyenek szókimondóak” – fogalmazott a tábor főszervezője.
Ma délután két órától máris egymással szembenálló politikusok beszélgetnek majd arról, hogy merre tart jelenleg a magyar összefogás. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor, az EMNT-t Tőkés László EP-alelnök és Toró T. Tibor képviseli az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum ülésén, amelyet ezúttal a táborban tartanak meg.
Az még mindig nem biztos, hogy egy asztalhoz ül-e majd Tusványoson a magyar kormányfő és Traian Băsescu. Sándor Krisztina bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eljön a táborba. „Băsescu elnököt is várjuk” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a román államfő és a magyar kormányfő mindenképpen találkozik.
Horváth István. Új Magyar Szó (Bukarest)

Párbeszéd és összefogás Tusványoson
A magyar-magyar és a magyar-román párbeszéd, összefogás és együttműködés jelentőségét egyaránt hangsúlyozta a Tusnádfürdőn zajló 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) szerda délelőtti megnyitóján Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő.
Ezen a napon megkezdődött az érdemi munka a táborban, amely már az előző napon megnyitotta kapuit zenei rendezvénnyel. Szerdán már hivatalosan is kezdetét vette az előadások sorozata, ezt nyitotta meg Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina főszervező, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Albert Tibor tusnádfürdői polgármester, valamint Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő.
Az előadók utaltak a tábor múltjára is, nevezetesen arra, hogy a Kovászna megyei Bálványoson kezdődött egykor az a – később minden esztendőben megrendezett találkozó sorozat, amely a román-magyar történelmi megbékélést kereső folyamat részeként indult. A kilencvenes évek végére a rendezvény a román-magyar politikai párbeszéd jelentős, nem hivatalos fórumává is vált. A tábor 1997-ben átköltözött a közeli Tusnádfürdőre, ezért a két település nevének összevonása révén nevezik ma rövidítve ezt a rendezvényt Tusványosnak.
Deutsch Tamás megállapította: a párbeszéd, az összefogás és az együttműködés Bálványoson megfogalmazott eszméi hozzájárultak a Fidesz kétharmados választási győzelméhez. Ezzel kapcsolatosan az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a két harmad valójában a három harmad érdekében dolgozik, de nem szabad megfeledkeznie a „negyedik harmadról” sem, folytatva a határokon átívelő nemzetpolitikát is.
Répás Zsuzsanna felolvasta Németh Zsoltnak a táborozókhoz intézett levelét, amelyben a külügyi államtitkár beszámolt az új kormány eddigi eredményeiről, emlékeztetve az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésére. Bíztatónak nevezte a román-magyar viszony alakulását.
Az első táborok szervezői nevében Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke beszélt a hallgatósághoz, hangsúlyozva, hogy a Fidesz győzelmével Tusványos is átlépett a XXI. századba. Az idei tábort a párbeszéd helyszínének nevezte, és bejelentette, hogy itt ülésezik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), valamint a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács is.
Sándor Krisztina bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eljön a táborba. „Basescu elnököt is várjuk” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a román államfő és a magyar kormányfő mindenképpen találkozik. Népújság (Marosvásárhely)

Román pártok bírálják Tőkés Lászlót autonómiapárti kijelentései miatt
Tőkés Lászlónak az Európai Parlament alelnöki tisztségéből való visszahívását követelik ellenzéki román pártok amiatt, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egyazon kontextusban tett említést Koszovó függetlenségéről és a Székelyföld területi autonómiájáról.
Tőkés a Tusnádfürdőn lezajlott 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik panelbeszélgetésén állapította meg, hogy a Székelyföld és Koszovó nagyjából azonos régió, és ha a volt szerb tartomány albán lakosságának sikerült kiharcolnia függetlenségét, miért ne sikerülne a székelyeknek is kivívniuk a területi autonómiát. Ugyanazon a beszélgetésen Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a székelyföldi fejlesztési régió kialakításának fontosságát hangsúlyozta, ami szerinte a majdani közigazgatási-területi régió „előszobája” lehetne.
„Ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket, akkor elengedhetetlen az erdélyi magyar politikai elit összefogása, a régió választott önkormányzati képviselői alkotta székelyföldi nagygyűlés ismételt megszervezése. És ha ez sem elég, akkor a székelyek békés eszközökkel tüntethetnek mindezért, ahogy azt tették nemrég a katalánok Barcelona utcáin” – hangoztatta a Tusványoson Toró, hozzátéve: a katalánok másfélmilliós tüntetéséhez hasonlóan Csíkszeredában egy-kétszázezer fős békés megmozdulásra lehetne példa.
A bukaresti média teljesen összemosta a két magyar politikus nyilatkozatát, amelyet úgy tálalt, hogy Tőkés László Koszovó függetlenedésének mintájára kívánja kiharcolni a Székelyföld önrendelkezését, és ennek érdekében utcára hívja az erdélyi magyarokat. A román sajtó hangulatkeltési szándékának az adott hátszelet, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) csütörtökön közzétett döntése megállapítja: Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal. Tőkés megpróbálta eloszlatni a félreértéseket, amikor a két vezető román hírtelevízió, a Realitatea és az Antena3 élőben kapcsolta Tusnádfürdőről, leszögezve: a Székelyföld nem függetlenséget, hanem autonómiát szeretne. Az EMNT elnöke azonban faképnél hagyta az élő kapcsolást, amikor a bukaresti szerkesztők azt szerették volna, hogy C. V. Tudor PRM-elnökkel és Gheorghe Funar főtitkárral vitatkozzék.
Titus Corlăţean, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt alelnöke bejelentette, a PSD ősszel kezdeményezni fogja Tőkésnek az EP alelnöki tisztségéből való visszahívását, az EMNT elnöke ugyanis szerinte „nemcsak Romániára, hanem egész Európára veszélyt jelent”. A PSD úgy véli, Tőkés „szeparatista” nyilatkozata durva támadás a román államiság ellen, hiszen „erőszakos cselekményekre bujtogatja” a romániai magyarokat. A szociáldemokraták bírálták Traian Băsescu államfőt és az őt támogató Demokrata-Liberális Pártot (PDL) is amiatt, hogy Brüsszelben támogatták Tőkés megválasztását az EP alelnöki tisztségébe. Corlăţean az alkotmányra hivatkozva leszögezte: sem az autonómiát, sem a függetlenséget nem lehet demokratikus eszközökkel megvalósítani, mivel Románia egységes és oszthatatlan, szuverén nemzetállam.
Mihai Voicu, a szintén ellenzéki román Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője szerint Tőkésnek a Székelyföld autonómiájára tett javaslata törvénytelen és alkotmányellenes, ezért elvárja, hogy a PDL jelentse be az Európai Néppárt frakciójában: megvonja a romániai EP-képviselőtől a politikai támogatást. Ennél is tovább ment Horea Uioreanu kolozsvári PNL-képviselő, aki tegnap hazaárulással egyenértékűnek nevezte az önrendelkezés követelését, amelynek ügyében szerinte az ügyészségnek vizsgálatot kellene indítania. Tőkés kijelentése kapcsán Emil Boc miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva mindössze annyit mondott: a román alkotmányt tiszteletben kell tartani, az alaptörvény nem válhat alku tárgyává.
Cristian Preda, az RMDSZ-hez és a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárthoz tartozó PDL európai parlamenti képviselője az ügyben elfogadhatatlannak nevezte Tőkés Lászlónak a Székelyföld autonómiájáról tett nyilatkozatát, amely szerinte nem szolgálja a román–magyar megbékélést. Preda szerint nem lehet párhuzamot vonni Koszovó és Székelyföld között. „Semmiféle hasonlóság nem létezik Koszovó és a Székelyföld között. Nem indokolt a székelyek utcai tüntetésre buzdítása. A hágai döntés semmiképpen nem legitimálja sem a székelyek, sem valamely más romániai etnikai csoport követeléseit. Súlyos tévedés, ha valaki ilyesféle párhuzamot erőltet” – fogalmazott Cristian Preda.
A román politikus kifejtette: a PDL nem a kisebbségekkel kapcsolatos álláspontja miatt támogatta, hogy Tőkés az EP alelnöke legyen, hanem az 1989-es forradalomban játszott szerepéért, valamint abbeli ígéretéért, hogy dolgozni fog a román–magyar megbékélésért. „Egy ilyen nyilatkozattal azonban nem hinném, hogy a megbékélést szolgálja” – mondta Preda. Raluca Turcan, a PDL alelnöke szerint Tőkés „aberrált”, amikor egy lapon emlegette Koszovó függetlenségét a székelyföldi autonómiával, és hozzátette: pártja helytelenül járt el, amikor támogatta, hogy az EMNT elnöke az EP alelnöke legyen.
Bukaresti hírügynökségeknek nyilatkozva különben RMDSZ-es politikusok nem értettek egyet azzal, hogy a székelyek utcai tüntetésekkel próbálják kivívni az autonómiát, Korodi Attila Hargita megyei honatya és Király András oktatásügyi államtitkár egyaránt a párbeszéd, a diplomácia eszközének fontosságát hangsúlyozta, sőt az Arad megyei RMDSZ-elnök populistának nevezte Tőkés autonómiapárti kiállását.
Eközben a bukaresti külügyminisztérium leszögezte: Románia nem változtat korábbi álláspontján, és továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, a tárca szerint a hágai Nemzetközi Bíróság korlátozott jelleggel elemezte az ügyet, de ennek jogi következményeiről, vagyis egy „állítólagos új állam” létrejöttének törvényességéről nem nyilvánított véleményt.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Tőkés: az RMDSZ-nek koalíciós szakítópróba kell legyen a verespataki bányanyitás kérdése
A verespataki ciántechnológiát alkalmazó bányanyitás kérdése a kormányból való kilépés szakítópróbája lehet a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) - jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő csütörtökön, Tusnádfürdőn, a kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation bányavállalat által megnyitni szándékozott nemesfém-kitermeléssel kapcsolatos vitán. erdon.ro

Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték
(MTI) – Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, ha eltűnünk a világból, az emberiség egésze lesz szegényebb – ezt a gondolatot fejtette ki pénteken Tusnádfürdőn Semjén Zsolt.
A magyar miniszterelnök-helyettes a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott rendezvényen, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) nyílt ülésén beszélt a magyar nemzetpolitikában végbemenő rendszerváltásról, a közösségi autonómiák helyéről a nemzeti együttműködés rendszerében.
Semjén Zsolt kifejtette: a magyar állam értelme és célja az, hogy az emberek életminősége javuljon, a magyar nemzet fennmaradjon. Mert minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, ha eltűnünk a világból, az emberiség egésze lesz szegényebb – hangsúlyozta. Ezért a magyar államnak az egyetemes emberiség iránti elsődleges kötelessége, hogy a nemzet érdekében folytassa politikáját – tette hozzá.
A politikus egyaránt tévesnek nevezte a nacionalizmust és sovinizmust, valamint azt a szemléletet, amely nem tekinti értéknek a nemzetet. Felhívta a figyelmet a nemzet egységére, az ugyanis – mint mondta – három pilléren nyugszik, nevezetesen a magyarországi, a Kárpát-medencei, valamint a nyugati magyarságon.
A Fidesz azért nyújtotta be azonnal az újonnan megalakult magyar parlamentben az állampolgársági törvényt – mondta –, mert így akarta biztosítani, hogy a magyarság az állampolgárság révén közjogi értelemben is egyesülhessen. Kedvezően értékelte, hogy a szomszédos államok közül Szlovákia kivételével egyik sem támadta ezt a törvényt.
Semjén Zsolt szerint nem lett volna értelme várni az állampolgársági törvénnyel, mert Szlovákia magatartása akkor sem változott volna, a problémák ugyanis sokkal mélyebb gyökerűek. Még mindig érvényben vannak ugyanis a Benes- dekrétumok, azok a szlovák joganyag részei, ez pedig Európa szégyene – szögezte le a magyar politikus. Más országok belpolitikai megfontolásainak kedvéért nem fogjuk feláldozni saját, emberi jogokon alapuló nemzeti értékeinket – mondta Semjén Zsolt.
A szlovákiai választási eredményekkel kapcsolatosan a miniszterelnök-helyettes az etnikai alapú magyar politika mellett foglalt állást. Úgy vélekedett: azokban az országokban, ahol ez lehetséges, lehetőleg etnikai magyar pártok legyenek, mert csak azok képesek megvédeni az adott közösséget az asszimilációtól. Népújság (Marosvásárhely)

Közösen dolgozzunk az autonómiáért!
HHRF-küldöttség a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülésén
"Nekünk, nyugati magyaroknak nem az dolgunk, hogy kívülről programokat alkossunk, és a saját elképzeléseink szerint lobbizzunk Washingtonban, Brüsszelben az erdélyi, felvidéki, vajdasági vagy kárpátaljai magyarokért, olyasmiket követelve számukra, amikre nekik nincs szükségük. Csakis az a hiteles , amit az érdekelt, érintett közösségek megfogalmaznak" – hívta fel a határon túli magyar vezetők figyelmét a folyamatos tájékoztatás fontosságára Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) elnöke Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem (Tusványos) keretében július 23- án megtartott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) nyilvános ülésén. Elmondta, bár saját közössége számára közvetlen módon nem égető kérdés az autonómia, hiszi, hogy a nyugati magyarságnak nagyon is fontos szerepe lehet az autonómia kivívásában.
A KMAT-ülést Répás Zsuzsanna, a magyar kormány határon túli kérdésekkel foglalkozó helyettes államtitkára moderálta, nyitó beszédet pedig Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke tartott. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke röviden ismertette a KMAT történetét, hangsúlyozva a határon túli magyarság összefogásának fontosságát "a magyar autonómiarendszerek létrehozása érdekében". A tanácskozás ünnepi szónoka Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes volt, aki vázolta Magyarország új nemzetpolitikáját. Ez szerinte három pilléren nyugszik: az anyaországi, a Kárpát-medencei és a nyugati régió magyarsága. A továbbiakban a Kárpát-medencei magyar közösségek vezetői kaptak szót, hogy ismertessék a szép számban összegyűlt közönség és egymás előtt az önrendelkezés felé vezető úton elért eredményeiket és az előttük álló akadályokat.
A KMAT-ülés utolsó felszólalójaként Hámos László párhuzamot vont a Washington Postban múlt héten megjelent, az Orbán-kormányt bíráló hazug vezércikk és a 70-es évek közepén Nicolae Ceausescu román diktátorról dicshimnuszokat zengő tudósítások között. "Az ilyen torzítások nem önmaguktól és nem véletlenül születnek meg. Tudatosan előkészített kampány alapján ellenséges erők ferdítik el a tényeket, hogy megfeleljen saját érdekeiknek" – figyelmeztetett a HHRF elnöke, hozzátéve, hogy az Egyesült Államokban, ahol nincs egy folytonos történelmi tudat a közép-európai helyzetről, lehetőség van a képet átfesteni, alakítani, módosítani. Ennek érdekében – hangoztatta Hámos – kellő időben be kell kapcsolni az amerikai magyarokat, példának okáért a HHRF-et, hogy hiteles és pozitív kép alakuljon ki számunkra fontos ügyekről.
"Nem akkor vagyunk a leghatékonyabbak nemzetközi porondon, ha melldöngetve mi magunk harsogunk, követelődzünk, erőszakoskodunk. Olyan szövetségeseket kell keresnünk, akik tényleges hatalommal, befolyással rendelkeznek és velük kell kimondatnunk igazunkat" – fogalmazta meg a továbbiakban az alapítvány hitvallását. Szerinte az eredményesség mércéje nem az, hogy mi magyarok mit mondtunk el a világ politikai urainak, hanem az, hogy minderre a külső tárgyaló fél vagy intézmény mit válaszol, miben támogat, netalán felvállalja és cselekszik is a mi ügyünkben. Hámos László éppenséggel a folyamatosan nyújtott tájékoztatónak tudta be azt a tényt, hogy Robert Fico volt szlovák kormányfőnek, dacára annak, hogy négy évig dörömbölt a Fehér Ház ajtaján, nem sikerült elnöki találkozót kicsikarnia. "A közeljövőben komolyabb washingtoni nyomásgyakorlás is várható az új szlovák kormány irányában" – előlegezte meg a HHRF elnöke.
A továbbiakban emlékeztetett Tőkés László egy korábbi nyilatkozatára, miszerint az autonómia tulajdonképpen bizonyos kisebbségi jogok együttese, például kulturális autonómia nem képzelhető el a nyelvi jogok teljes körű szavatolása nélkül. 2005-ben az amerikai kongresszus határozatban szorgalmazta az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását. "Mi azért lobbiztunk, mert tudtuk, hogy ez erősíti a közösségi önrendelkezés gazdasági alapjait" – folytatta Hámos, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy törekvésünket mindig a szövetségesünk fogalomkészletébe és érdekvilágába helyezzük bele. Így például a fentebb említett restitúciós határozat esetében egy fő mozgatórugó a sok amerikai számára fontos vallásszabadság volt.
"A HHRF immár 34 éve arra törekszik, hogy minél világosabban megértse a jogos igényeket, és specifikus eszközeivel ezeket az igényeket a nemzetközi porondon felerősítse. Paneltársaim a megmondói, hogy élő kapcsolatot ápolunk velük, és ha beavatnak törekvéseikbe, továbbra is számíthatnak ránk, hogy közösen dolgozhassunk az autonómia kivívása érdekében" – zárta előadását Hámos László HHRF-elnök.

Tusványos – Orbán-Băsescu találkozó
A nyugati típusú kapitalizmus került válságba, az a felfogás, hogy a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam pedig tartsa távol magát a gazdaságtól – fejtette ki szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktor.
A miniszterelnök a 21. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) pódiumán tartott előadásában beszélt a magyarok általános helyzetéről, jövőjéről.
Mi lesz a magyarokkal a XXI. század következő éveiben? – tette fel a kérdést, amelyre szerinte a magyarázatot az évszázad első évtizedében végbement tektonikus változásokban kell keresni. A világból jövő aggasztó hírek közvetlenül is szólnak rólunk, magyarokról, arról, hogy lesz-e munkánk, hogy versenyképesek leszünk-e – mondta.
Valójában a nyugati típusú kapitalizmus került válságba az elmúlt évtizedben – hangsúlyozta a miniszterelnök. Mint mondta, annak a rendszernek a válságáról van szó, amelyben a spekulatív értékmozgások előnybe kerültek a munkával szemben. Az a felfogás, miszerint a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam pedig tartsa távol magát a gazdaságtól, csődbe sodorta ezt a rendszert. Ezek a gazdasági elméletek jól mutattak a gazdasági tankönyvekben – állapította meg Orbán, hozzátéve: márpedig a sikeres kapitalizmushoz nem csupán szabad és hatékony piacra van szükség, hanem morális alapokra is.
Szerinte a kapitalizmus eltávolodott az erkölcsi értékektől, saját korábbi morális kötőanyagát is elvesztette. A hasznos korlátok helyébe a gátlástalanság lépett. A nyugati társadalmak most amolyan “szívinfarktust” kaptak, ezután át kell gondolniuk, hogyan épülhetnek fel. Most bizonyos erkölcsi értékek rehabilitálására van szükség – hangoztatta a kormányfő.
Magyarországon kétharmados forradalom történt – szögezte le az előadó. “Egy korszaknak véget vetettünk” – mondta -, ez volt az a korszak, amikor a rendes, becsületes emberek állandó vesztesekké váltak. Olyan berendezkedést akarunk felépíteni Magyarországon, amelyben a tisztességes, becsületes ember jobban járjon, mint az, aki nem tartja be a törvényeket – mondta Orbán. A spekulánsok eddigi húsz évével szemben a becsületes, törvénytisztelő emberek országát akarjuk felépíteni – hangsúlyozta.
Pillér
A román-magyar megbékélés a közép-európai térség egyik fő pillére – jelentette ki szombaton Tusnádfürdőn Traian Basescu.
A román államfő – aki Orbán Viktorral együtt tartott előadást a tusványosi táborban – Közép-Európa jelentőségéről szólva kifejtette: a legfontosabb egy adott térség belső egyensúlya, illetve a két vagy több térség közötti egyensúly.
Közép-Európa olyan térség, amely konszolidálódik, s a román-magyar megbékélés az egyik alappillér. Különösen fontos ez a két ország területén élő magyar, illetve román kisebbség szempontjából – mondta. Úgy vélte: nagy hiba lenne azt hinni, hogy a közép-európai térséget csak földrajzi alapokra vagy a történelem elemeire lehet építeni. Csakis a kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni e térség jövőjét – szögezte le Basescu. “Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem az ami konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor” – mondta Basescu. Hozzátette: nagyon fontos, hogy olyan térségben éljünk, amelyben az emberek zöme, valamint a többség és a kisebbségek közötti viszony kiegyensúlyozott. Rámutatott: a románok és a magyarok számára a központ Brüsszel kell hogy legyen. Románia és a Magyarország számára a közös érdek az, hogy megerősödjön az Európai Unió, hiszen Brüsszelben tehetik egymást erőssé románok és magyarok a nagy globális küzdelemben. A román államfő a két ország közös érdekeit megjelenítő projektként említette a Duna-stratégiát, és örömét fejezte, hogy ez a téma fontos lesz a jövő évi magyar EU-elnökség számára. Basescu szerint a romák felzárkóztatása is közös ügy, amelyre egész Európának közös programot kell kidolgoznia. Az energiabiztonságot említette még közös ügyként, és leszögezte, hogy Románia a Nabucco gázvezetéket támogatja. Elmondta: új, valódi kapitalizmust kell építeni a spekulációra alapuló kapitalizmus helyett, hiszen a gazdasági válság előtti kapitalista rendszer már nem létezik. A hallgatóság soraiból érkezett egyik kérdésre válaszolva megismételte: Románia minden lakosának egyforma autonómiára van szüksége. Ugyanakkor hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, amelyek biztosítják a nyelvi, a kulturális értékek megőrzését. erdon.ro

Érdekekből táplálkoznak a román–magyar kapcsolatok
Kerülték a kényes kérdéseket Tusványos záró előadásán
A kölcsönös baráti gesztusok, diplomáciai kedveskedések, a dicséretek, mi több, a hízelgés jegyében zajlott Tusványos záró előadása, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Traian Băsescu román államfő, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke illetve Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára vett részt. Igaz ugyan, hogy Tőkés László több ízben felvetette a székelyföldi területi autonómia illetve a kulturális önrendelkezés kérdését, ilyen irányú résztvevői kérdés is érkezett, de az államfő a diplomáciától nem szokatlan módon kitérő választ adott. Ehhez képest tavaly kerek-perec kijelentette: annyi autonómia lesz a Székelyföldön, mint Caracalban. Míg Orbán Viktor a nyugati típusú kapitalizmus válságát ecsetelte, addig Tőkés László a magyarországi kétharmados forradalomról, Traian Băsescu pedig a Duna-stratégiáról és a Nabucco vezetékről beszélt, és egy beteljesületlen vágyát is megosztotta a részvevőkkel.
Elemzők egybehangzó véleménye, hogy kímélték egymást, sőt kedveskedtek és hízelegtek egymásnak a Hargita megyei Tusnádfürdőn sorra került 21. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor záró előadásának résztvevői: Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Traian Băsescu államfő, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, illetve Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára. Bezzeg a tavaly, amikor a jelenlegi magyar miniszterelnök még „csak” a legnagyobb magyar ellenzéki párt, a Fidesz elnöke volt, hangsúlyosabban vetődtek fel bizonyos, a két ország kapcsolatát lényegesen befolyásoló kérdések. Ugyanakkor Traian Băsescu sokkal frappánsabb és keményebb válaszokat adott például az autonómiát taglaló felvetésekre. Bár az előadás címe Közép-Európa Európa közepe? volt, mindenki arról beszélt, amiről akart. Megfigyelők szerint a záró előadásra kíváncsi résztvevők száma alacsonyabb volt, mint a tavaly.
A kedveskedést Tőkés László kezdte, aki a néhány hónappal ezelőtt zajlott magyarországi parlamenti választások eredményéről szólva elmondta, hogy az anyaországban „valóságos forradalom” következett be. Ezután Traian Băsescu következett, akinek megköszönte, hogy külön vizsgáló csoportot hozott létre, amely Vladimir Tismăneanu vezetésével végül jelentést állított össze a kommunizmus bűneiről. Az elítélő dokumentumot az államfő fogadtatta el, ezért köszönet jár neki, mondta az EP alelnöke. Néhány perccel később a Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) kapcsolatos fejleményekről szólva Tőkés újabb hízelgő kijelentést tett az államfő javára: „nem Frundával tartok, hanem Băsescuval”.
Bomoljon le a mentális vasfüggöny
A kommunista időkre visszavezethető küzdelmek zajlottak a Feddhetetlenségi Ügynökséggel, pontosabban annak működésével kapcsolatban. Mi az elszámoltatás hívei vagyunk – fogalmazott a politikus. Más témára térve kijelentette: nem történhet meg az, hogy megbukott a kommunizmus, de még mindig nem bukott meg a nacionalizmus.
Emlékeztetett, hogy Románia NATO-csatlakozása előtt többedmagával levélben fordult a nemzetközi katonai és biztonsági szervezethez, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy a romániai kisebbségi kérdések nem megfelelő kezelése biztonságpolitikai kockázatot jelent a térség számára. – Vissza kell kerülnünk Európa közepébe, de ehhez elsősorban az szükséges, hogy mihamarabb lebomoljon a nemzetek közötti mentális vasfüggöny – fogalmazott. Tőkés kijelentette: szívén viseli Moldova Köztársaság sorsát, nem akarja azt, hogy a szomszédos ország „a hátsó kapun jöjjön be Európába”.
Még Tőkés felszólalása előtt Németh Zsolt kijelentette: nagy jövő áll Közép-Európa előtt, de minden attól függ, a térség országai és polgárai képesek lesznek-e kihasználni a lehetőségeket. Szerinte a térség közepe Tusványos és nem Magyarország vagy Románia, ugyanis e település szellemisége alapján épültek újjá a román–magyar kapcsolatok.
Orbán Viktor: válságban a kapitalizmus
Magyarország miniszterelnöke már beszéde legelején fején ütötte a szöget. – Jelen pillanatban a magyar–román kapcsolatok a szokásosnál jobbak, mert érdekekből táplálkoznak – fogalmazott. Ezt követően az általa is vezetett ország jövőjét fürkészte, azon gondolkozva, mi történik majd a magyarokkal a következő években. Előbb viszont a 21. század első évtizedében végbement tektonikus változásokra hívta fel a figyelmet. – Tulajdonképpen a nyugati típusú kapitalizmus került válságba az elmúlt években, nem időszakos pénzügyi zavarról van szó – vélekedett a magyar miniszterelnök. Szerinte előtérbe kerültek a spekulatív jellegű pénzmozgások, a munka elvesztette értékét. – A tankönyvekben jól mutatnak a nyugati típusú kapitalista elméletek, de a gyakorlat szinte csődbe vitt bizonyos államokat. Az Istenbe vetett hit helyett a spekuláció érvényesült. Senki sem gyakorolta már azt, hogy a hentes nem árulhat rossz húst, illetve a bank nem adhat olyan hitelt, amelyről jó előre tudja, hogy visszafizethetetlen – jegyezte meg a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy szerinte a kapitalizmus eltávolodott az alapértékektől. – Beteg dolgok történnek a világgazdaságban. A korlátok helyébe a gátlástalanság került. Ebből az a tanulság, hogy feltétlenül és mihamarabb szükség van az erkölcsi értékek rehabilitációjára. A nyugati országok valóságos szívrohamot kaptak, s jól át kell gondolniuk, hogy milyen irányban haladnak tovább, hogyan épülnek fel – fogalmazott.
A magyar kormányfő nem akar Che Guevara lenni
A Magyarországon bevezetett bankadóról szólva kijelentette: korántsem akar a bankellenes harc Che Guevarája lenni, de „az sem lehet, hogy az ilyen gazdasági válságok idején, s ha baj van, akkor az állampolgárokhoz forduljunk segítségért.” – Onnan is el kell venni valamit, ahol van – szögezte le.
Az anyaország belpolitikai helyzetéről szólva ő is úgy ítélte meg, akár Tőkés László, hogy kétharmados forradalom következett be. – Véget vetettünk annak a korszaknak, amikor rendes, becsületes magyar emberek a helyzet állandó vesztesévé váltak. Olyan rendszert akarunk felépíteni Magyarországon, amelyben a tisztességes, becsületes ember jobban járjon, mint az, aki megszegi a törvényeket. Sajnos a magyar ember igen hajlamos arra, hogy a dolog fonákját, s ne a színét lássa. Azon kell folyton dolgoznunk, hogy ezt a szemléletet is megváltoztassuk – tette hozzá Orbán Viktor.
Băsescu be nem teljesült vágya
Traian Băsescu általános megállapításokkal szólt a közép-európai térségről. Szerinte fontos egy térségen belül az egyensúly, illetve a két vagy több régió közötti összhang. Vélekedése szerint konszolidálódik a közép-európai térség, s ennek a folyamatnak az alappillére a román–magyar megbékélés. – Szerintem ez a megbékélés az elmúlt 20 év elsődleges sikere – mondta az államfő. Úgy gondolja, a megbékélés csak másodsorban fontos a térség számára, elsősorban viszont a Romániában élő magyarok és a Magyarországon élő románok szempontjából mérvadó. Szerinte a térség jövőjét a mindenki által elfogadott, kölcsönösen érvényes értékekre lehet alapozni. – Nem a nemzeti hovatartozás, nem a vallás, nem a történelem vagy a földrajz az, ami megerősít egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket az európai uniós és észak-atlanti csatlakozáskor mind Magyarország, mint pedig Románia elfogadott. A térség kiegyensúlyozottságának szavatolásáról szólva elmondta: fontos a többség és a kisebbségek közötti viszony harmonikus fejlődése.
Lévén, hogy a két ország közötti kapcsolat ecsetelésekor Orbán Viktor magyar miniszterelnök érdekekről beszélt, Traian Băsescu ezeket nevükön nevezte: Duna-stratégia, a Nabucco-vezeték és a roma kérdés rendezése. Utóbbival kapcsolatosan egy be nem teljesült vágyáról számolt be a hallgatóságnak: 2008-ban európai szintű stratégiát javasolt, de egyes országok meggátolták annak létrehozását. – Most viszont bírálnak bennünket, hogy nem vagyunk hajlandóak megakadályozni azt, hogy a romák bizonyos országokba utazhassanak. Kijelentem: ezt ezután se fogjuk megtenni – szögezte le az államfő.
Băsescu egyetértett a magyar miniszterelnökkel abban, hogy más alapokra kell helyezni a kapitalista rendszert. – Új, reális kapitalizmust kell építeni, ugyanis a világgazdasági válság előtti kapitalista rendszer már nem él – mondta.
S ha Trianon „fordítva sül el”?
A hallgatóság összesen 68 kérdést tett fel. Tulajdonképpen ez jelenthette volna a szókimondóbb fellépést, ugyanis konkrét és frappáns kérdéseket fogalmaztak meg egyes résztvevők, mint például: amennyiben a trianoni békeszerződés éppen fordítva „sült volna el”, Băsescu támogatná-e a Románia határain kívül élő román kisebbség autonómia törekvéseit?
Kérdésre válaszolva Tőkés László úgy vélekedett, hogy Románia elmaradt Szerbia mögött a magyar kisebbség számára biztosítandó kulturális autonómia vonatkozásában. – Remélem, ez a kérdés az őszi magyar–román együttes kormányülés napirendjén lesz – mondta Tőkés. Kéréssel fordult az államfőhöz: – Lévén, hogy mi támogattuk Önt az elnökválasztáson, kérjük, hálálja meg nekünk, s adja meg az autonómiát – fohászkodott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke.
A Nemzetközi Valutaalappal megszakított együttműködéssel kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor frappáns választ adott: – Kellemes tárgyalópartner volt addig, ameddig nem úgy lépett fel, mint a bankárok nemzetközi szakszervezete. Nem újítjuk meg az ősszel lejáró együttműködést – jelentette be. Ugyanakkor a román–magyar megbékélésről szólva kijelentette: nincs megbékélés igazság nélkül. – Ebben a kérdésben is józan agyra, forró szívre és hidegvérre van szükség – jegyezte meg.
A román államfőnek több fogas kérdés is jutott. Arra a felvetésre, hogy mikor kap költségvetési pénzt magyar felsőfokú oktatási intézmény, Băsescu a parlament asztalán levő oktatási törvénytervezettel válaszolt. – A jogszabálytervezet lehetővé teszi azt is, hogy állami vagy magán egyetemet finanszírozzunk – mondta.
A trianonos kérdés alól elegánsan kibújt, mondván, hogy nem akar erről a kérdésről beszélni, ugyanis „ez elválaszt bennünket”. „Még mondanék azért valamit az autonómiával kapcsolatban: mi sohasem jártunk közbe, hogy egy másik állam közigazgatási szervezése átalakuljon” – jegyezte meg. Tőkés László fohászára pedig így válaszolt: a magyarság 75 százaléka rá szavazott, nem tudja ennyi ember vágyát teljesíteni.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)

Román–magyar összhang Tusványoson
Újfajta kapitalizmust építenének
A nyugati típusú kapitalizmus válságba került, a gazdaság fejlődését ma erkölcsi alapokra kell helyezni, visszaszorítva a spekulációt, és kölcsönösen elfogadott értékek szellemében kell felépíteni a közép-európai térség jövőjét – fejtette ki szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktor és Traian Basescu.
A magyar miniszterelnök és a román államfő a 21. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) utolsó napján együtt jelent meg a tábor nagyszínpadán Tőkés László európai parlamenti alelnökkel és Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral. Ez volt Orbán és Basescu első találkozója azóta, hogy Orbán Viktor ismét kormányfő lett.
A több ezer ember előtt elhangzott beszédében Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy ma az egész nyugati világ válságban van. Valójában a nyugati típusú kapitalizmus került válságba – állapította meg az előadó. A spekulatív tőkemozgások előnybe kerültek a munkával és az értékteremtéssel szemben, ennek következményeit most szenvedjük el – mondta Orbán, leszögezve, hogy az államnak a jövőben nagyobb szerepet kell vállalnia.
A sikeres kapitalizmushoz nem csak szabad és hatékony piacra van szükség, hanem nélkülözhetetlenek a morális alapok is – mondta. Úgy vélekedett, hogy a rendszer fenntarthatóságát garantáló megfontolások, a hasznos és szükséges korlátok átadták helyüket a gátlástalanságnak.
Ezzel összefüggésben beszélt a bankadó kérdéséről is. Bár elismerte, hogy stabil pénzügyi rendszer nélkül nem működik a világ, de szerinte elfogadhatatlan, hogy amikor baj van, akkor állandóan csak az állampolgároktól várjuk az áldozatot.
A közép-európai államoknak szorosan kell együttműködniük, hogy a világgazdasági átrendeződés közepette megvédhessék saját érdekeiket – folytatta előadását a miniszterelnök, aki szerint Magyarországnak együtt kell működnie Romániával, a visegrádi államokkal, Horvátországgal, Szerbiával. Olyan közös érdekek vannak – mondta –, mint az energiabiztonság kérdése, a közlekedésfejlesztés, a pénzügyi finanszírozás. Az sem megy a végtelenségig – hangoztatta –, hogy a térség fejlesztését mások finanszírozzák, nekünk is létre kell hozni a saját pénzügyi eszközrendszerünket.
Ha Európa nem akar tovább süllyedni, akkor ki kell egyeznie a szintén keresztény gyökerű, de Európához csak lazán kapcsolódó Oroszországgal. Európának meg kell találnia az oroszokkal való sajátos együttműködés rendszerét, ami lehetővé teszi, hogy az orosz gazdaság potenciálja összekapcsolódjon az európai gazdaságéval – mondta a magyar kormányfő.
Magyarországon véget vetettek egy korszaknak, amelyben a rendes, becsületes emberek állandóan vesztesekké váltak – állapította meg a miniszterelnök. Olyan rendszert akarunk felépíteni Magyarországon – mondta –, amelyben a törvénytisztelő, becsületes emberek jobban járnak, mint akik nem tartják be a törvényeket. Azt akarjuk, hogy a tisztességes embereknek ne egyszerűen erkölcsi, hanem anyagi előnyük is származzon becsületes munkájukból, az ő országukat akarjuk felépíteni – hangsúlyozta.
Basescu fontosnak nevezte a román-magyar megbékélést, amely szerinte a közép- európai térség konszolidáltságának egyik fő pillére. Úgy vélte: nagy hiba lenne azt hinni, hogy a közép-európai térséget csak földrajzi alapokra vagy a történelem elemeire lehet építeni. Csakis a kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni e térség jövőjét – szögezte le. „Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem az, ami konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor” – mondta Basescu.
Románia és a Magyarország közös érdeke, hogy megerősödjön az Európai Unió – mondta, állást foglalva a Duna-stratégia megvalósítása mellett is. Szerinte a romák felzárkóztatása is közös ügy, amelyre egész Európának programot kell kidolgoznia. Közös feladatként jelölte meg az energiabiztonságot is, leszögezve, hogy Románia a Nabucco gázvezetéket támogatja.
Ő is úgy látta: újfajta, valódi kapitalizmust kell építeni a spekuláción alapuló kapitalizmus helyett.
A hallgatóság soraiból érkezett egyik kérdésre válaszolva megismételte korábban is hangoztatott álláspontját: Románia minden lakosának egyforma autonómiára van szüksége. Ugyanakkor hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, amelyek biztosítják a nyelvi és kulturális értékek megőrzését.
Az előadások után a két vezető politikus rövid, négyszemközti, kötetlen megbeszélést folytatott az egyik közeli vendéglőben.
Közép-Európa lehetőségeiről
A tusnádfürdői rendezvényen Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár megállapította: Közép-Európa előtt nagy jövő áll, kérdés, hogy képesek leszünk-e kihasználni a lehetőségeket. Fel kell ismerni: Közép-Európa igazi közepe nem Magyarország és Románia, hanem Tusványos, vagyis annak szellemisége, amelynek alapján a két ország kapcsolatai újjáépülhetnek – mondta Németh Zsolt.
A nyaranta Erdélyben sorra kerülő nyári szabadegyetemet és diáktábort Tusványosként is emlegetik, utalva arra, hogy a rendezvénysorozat Bálványoson kezdődött, majd átköltözött Tusnádfürdőre.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke megköszönte Basescu elnöknek, hogy néhány évvel ezelőtt elfogadtatta a kommunizmus bűneit elítélő jelentést. Tőkés Romániáról szólva elmondta: Európának még csak a peremén van ez az ország, a kommunista rendszer következményei még mindig érvényesülnek. Példaként említette a romániai infrastruktúrát, az utak állapotát. Ismét vissza kell kerülni Európa közepébe – mondta, de elengedhetetlennek tartotta, hogy lebontsák a nemzetek közötti mentális vasfüggönyt, folytatni kell a rendszerváltás folyamatát. Népújság (Marosvásárhely)

Tusványos kormányon
Minden idők legmagasabb szintű tusványosi előadásával zárult szombaton Tusnádfürdőn a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Orbán Viktor, Traian Băsescu és Tőkés László személyében ugyanis miniszterelnök, államfő és európai parlamenti alelnök állt a hallgatóság elé, megszólalásaikat pedig Németh Zsolt külügyi államtitkár moderálta. Az előadók közül csak Tőkés László nem kerülte a továbbra is kényesnek számító autonómia témáját; kijelentette, Traian Băsescu a Székelyföldön szerzett szavazatokkal jutott újabb elnöki mandátumhoz, és illenék, hogy ezt a Székelyföld autonómiájával hálálja meg.
Józan agy, forró szív, hideg vér. Ha ez egyben van, lehet politikát csinálni.” Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott eképpen a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, amikor a román–magyar megbékélésre vonatkozó kérdésre válaszolt. Magyarország miniszterelnöke Traian Băsescu román államfővel és Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament (EP) alelnökével tartott előadást a tusnádfürdői táborban. Orbán Viktor szerint a megbékélés szó jól hangzik, a közép-európai ember mégis gyanakvással fogadja, a kommunisták ugyanis arra értették, hogy nincsen felelősség, nincsen számonkérés, mindenki úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Úgy vélte, a megbékélésnek belülről kell jönnie, az ember lelki békéjéről kell szólnia. A békességnek pedig az igazság az alapja. „Ha úgy érzem, hogy igazságban élek, akkor békében is élek” – magyarázta a miniszterelnök.
Úgy vélte, az ésszerű román–magyar együttműködés pszichológiai alapjai megvannak. „A közös érdekek, a közös jövő, az egymásrautaltság és a közös haszon jegyében szeretnék együttműködni Băsescu elnökkel és Romániával” – jelentette ki. Előadásában is megemlítette, „Románia és Magyarország jelenlegi kapcsolatai azért barátiak és őszinték, mert érdekeken alapulnak”. Több jel is arra utalt a miniszterelnök beszédében, hogy az említett józan agy, forró szív és hideg vér közül ezúttal a józan agy dominált. Orbán kerülte azokat a témákat, amelyek elválasztják a magyarokat és a románokat, hagyta, hogy Tőkés László legyen az autonómiaigény szószólója.
Tőkés: nem vagyunk hamiskártyások
Tőkés Lászlónak hamar megbocsátotta a közönség, hogy késése miatt kellett negyedórával többet ülnie a tűző napon, a rekkenő hőségben. A volt püspök beszéde állt ugyanis a legközelebb a hallgatóság elvárásaihoz. Az árvíz pusztításaiból kiindulva jelentette ki a volt püspök, hogy Európa kommunizmus sújtotta országaiban élünk, és még 20 évvel a rendszerváltozás után is keresni kell a felemelkedés, a gyógyulás útját. Még mindig afféle mentális vasfüggöny tartja távol a régió népeit a fejlett Európától. Tőkés az idei tábor jelszavát említve jelentette ki, az erdélyi magyarság „nyílt kártyákkal” kívánja elérni az autonómiáját. „A román nacionalisták ma is azt hiszik, el akarjuk szakítani Erdélyt. Pedig nem akarjuk. Nem vagyunk hamiskártyások” – jelentette ki. Nagy derültséget keltett a hallgatóságban egy székely akcentusú férfi, aki a „nem akarjuk elszakítani Erdélyt” kijelentésre félhangosan megjegyezte: „Elég baj’a”.
Az EP alelnöke kitért arra, hogy a kommunizmus bukása után a nacionalizmusoknak is meg kell bukniuk. Szerinte a délszláv rendezési tervek rendre bizonyították, hogy az autonómiák rendszere képezi a rendezés alapját. Tőkés hosszasan sorolta azokat a témákat, amelyek összekötik a két országot. Ezek sorában a korrupcióellenes harcot is megemlítette. A közönség tapssal jutalmazta a kijelentését, hogy ebben a tekintetben nem – a politikusok vagyongyarapodásának az ellenőrizhetőségét ellehetetlenítő – Frunda György szenátorral, hanem Traian Băsescu államfővel ért egyet. Előadása végén kertelés nélkül felkérte a román elnököt: támogassa az autonómiát.
Orbán a furfangos észjárásra alapozna
Orbán Viktor miniszterelnök világgazdasági kontextusba próbálta helyezni a térségről készített látleletet. Úgy vélte, valamennyi itt élő ember személyes sorsát érinti, hogy míg Kína és India gazdasága lendületesen növekszik, Európának „szívinfarktusszerű” sokkot kellett elviselnie. Megállapítása szerint ma már világosan látszik, hogy a spekulatív pénzmozgásokra építő kapitalizmus került válságba. A kivezető útnak pedig a munkára, a morális alapokra kell épülnie. Megállapította, hogy ha Európa nem akar tovább süllyedni, össze kell kapcsolnia gazdasági potenciálját Oroszország potenciáljával. Ez azonban semmiképp nem vezethet a közép-európai államok kiszolgáltatottságához. A térség országainak ezért együtt kell működniük a közép-európai érdekek védelmében.
Mint megjegyezte, ezek az országok a lendületes fejlődésükkel már a gazdasági válság előtt is javították az Európai Unió statisztikáit, és ezután is az egész Unió versenyképessége növekedésének lehetnek a forrásai. Orbán Viktor arra is kitért, hogy a 21. századi fellendülésnek a szintetizáló magyar észjárás lehetne az egyik alapja. „Magyaroszágot a tudás földjévé kell tenni” – jelentette ki. Azt is megemlítette azonban, hogy a sikerhez túl kell lépni a kicsinyhitűségen, szükség van az optimizmusra, egymás biztatására is. „Nemcsak azért nyertünk zsinórban három olimpiai aranyérmet vízilabdában, mert mi voltunk a legjobbak, hanem azért is, mert mi gondoltuk magunkról, hogy mi vagyunk a legjobbak” – magyarázta a pozitív gondolkodás fontosságát a miniszterelnök. Az első két előadás után a moderátor szerepet ellátó Németh Zsolt találóan állapította meg: ezúttal a papok politizáltak, és a politikusok moralizáltak.
Băsescu EU-s romaprogramot sürget
Orbán spekulatív kapitalizmusról vallott nézeteit szinte szó szerint ismételte meg Traian Băsescu is. A szomszédos országok egymásrautaltsága példájaként hozta fel, hogy a gazdasági elemzéseket, előrejelzéseket a régióra készítik; bármelyik ország, bármelyik pénznem összeomlása a többi országot is sújtaná. „Csak annyit kell költeni, amennyit termelünk, az EU-s pénzeket pedig fejlesztésekre kell fordítanunk” – vonta le a következtetést az elnök. Hozzátette, Románia helyzetét megkönnyíti, hogy a szomszédos országok helyzetéhez képest viszonylag alacsony szintű az ország eladósodottsága, ennek mértéke a GDP 32–33 százalékát teszi ki.
A román elnök szerint nem a földrajz, nem a történelem, hanem a közös értékek kell hogy képezzék a két ország együttműködésének az alapját. Ezen közös értékek alapján csatlakozott mindkét ország a NATO-hoz és az Európai Unióhoz is. Băsescu azt is fontosnak tartotta, hogy a régió államai és népei között kiegyensúlyozott viszonyok jöjjenek létre. Kijelentette, a régió stabilitásának éppen a román–magyar viszony lehet a legfontosabb pillére. Azt is hozzátette, Románia is várakozással tekint az EU magyar elnökségére. A Duna-stratégia uniós elfogadása az egyik kiemelt téma, amelyben előrelépést vár. Megemlítette azonban a romák felzárkóztatásának a kérdését is. Álláspontja szerint ez nemcsak romániai vagy magyarországi kérdés, hanem több uniós tagállam gondja, melynek megoldásában az Uniónak is szerepet kellene vállalnia. Băsescu az energiabiztonság kérdésében is hasonlónak tekintette Románia és Magyarország helyzetét. Kijelentette, Románia nem fog ingázni a térség gázellátására kidolgozott két terv között, csakis az Európai Unió által kezdeményezett Nabucco tervet támogatja, mert csak ez ad hozzáférést alternatív gázforrásokhoz.
Orbán, mint román miniszterelnök
A hallgatóság soraiból érkező kérdések közül kétségkívül az váltotta ki a legnagyobb derültséget, hogy mikor lesz Romániának is olyan miniszterelnöke, mint Orbán Viktor? Erre nem Traian Băsescu, hanem maga Orbán válaszolt stílusosan azzal a fordulattal élvén, hogy „ami a román miniszterelnökség lehetőségét illeti”. Elmondta, az Európai Tanácsban, ahol a tagállamok miniszterelnökei vitatják meg a közös kérdéseket, azt tapasztalta, Emil Boc kiemelkedően jól képviseli Románia ügyeit. Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap felbontott hitelszerződése kapcsán elmondta, a valutaalapot mindaddig tárgyalófélnek tekintette, míg az a bankárok nemzetközi szakszervezeteként nem kezdett viselkedni. Traian Băsescu egy kérdésre válaszolva ez alkalommal is hangsúlyozta, Románia valamennyi polgára számára nagyobb autonómiát tart szükségesnek, de most is úgy látja, valamennyi polgárnak egyforma autonómiát kell biztosítani.
A kérdésre, hogy Románia fellép-e a határon túli román közösségek autonómiája ügyében, kijelentette, Bukarest csakis a román közösségek identitásának, anyanyelvének a megőrzésében érdekelt, soha nem adott tanácsot a szomszédos országoknak ezek adminisztratív berendezkedésére vonatkozóan. A Sapientia Egyetem esetleges román állami finanszírozását firtató kérdésre Băsescu elmondta, hamarosan a képviselőházban is napirendre kerül az oktatási törvény módosítása. A javasolt törvényszöveg lehetővé teszi a magánegyetemek állami finanszírozását. Nyomatékosította azonban, hogy az egyetemek versenyképessége lesz a lehetséges állami támogatás megítélésének a kritériuma.
Tőkés László az autonómiaigényre vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, ebben a tekintetben már Szerbia is Románia előtt jár, hiszen kulturális autonómiát biztosított a területén élő kisebbségek számára. Szlovákia vonatkozásában pedig azt említette, hogy a magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült pozsonyi kormányzat is lehetővé tette, hogy önálló állami magyar egyetem működjék az országban. A tavalyi állmfőválasztáson Băsescura leadott székelyföldi szavazatokra utalva kijelentette: „Mi kapartuk ki a gesztenyét azoknak, akiket aztán bevettek a kormányba. Kérjük, elnök úr, hálálja meg nekünk a támogatást, és adják meg az autonómiát!” – tért vissza az alapkérdésre a püspök.
Gazdag Árpád. Krónika (Kolozsvár)

Közép-európai viszonyok és az autonómia (Orbán—Băsescu—Tőkés előadás Tusványoson)
Jó a román—magyar viszony, most őszinte, mert érdekből táplálkozik — mondta szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki Traian Băsescu államelnök és Tőkés László EP-alelnök társaságában tartotta meg a XXI. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor záróelőadását. Băsescu szerint a feszültségmentes, kiegyensúlyozott kapcsolat a térség fejlődésének záloga, Tőkés László az autonómiák megvalósításában látja a jövőt. Bár az Európa Parlament alelnöke kezdte a beszédek sorát, Orbán és Băsescu udvariasan megkerülte a kényesnek ítélt témát, globális és Közép-Európát érintő kérdéseket feszegettek, a román államelnök pedig az egész naprendszerre kitágította mondandóját.
A már megszokott helyszínen, perzselő napsütésben, több ezer érdeklődő jelenlétében zajlott szombat délelőtt a Közép-Európa — Európa közepe? című előadás-sorozat. Elsőként Orbán Viktor érkezett a helyszínre, majd befutott a román államelnök is. Amíg Tőkés Lászlóra várakoztak, alkalom nyílt egy kis baráti csevejre a színpad hátsó felében. „Ezek mind a hárman magyarul beszélgetnek?” — kérdezett is rá egy bácsi csodálkozva. Rövid időn belül megérkezett Tőkés László is, aki immár az Európai Parlament alelnökeként bővítette a rangos meghívottak sorát, az előadássorozat moderátora pedig az előző évekhez hasonlóan Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára volt.
Tőkés László a Magyarországon, majd Románián végigsöprő árvizek felidézésével kezdte előadását, ezek pusztításához hasonlította a kommunizmus évtizedeinek rombolásait, akárcsak árvíz után a településeket. Újra kell építeni az országokat, meg kell találni a felemelkedés, a társadalmi gyógyulás útját — mondta. Európa peremén vagyunk, a mentális vasfüggöny lebontására van szükség, hogy visszakerüljünk Európa közepére — hangsúlyozta Tőkés. Gratulált Orbán Viktornak kétharmados választási győzelméhez és Traian Băsescunak a kommunizmus elítéléséhez. Az egy nappal korábbi botrányra utalva elmondta: „A román nacionalisták abban tévednek, hogy azt hiszik, mi mindig el akarjuk venni Erdélyt.” Pedig eszünk ágában sincsen, nyílt kártyákkal játszunk, nem függetlenséget, autonómiát akarunk. Felsorolta azokat a közös ügyeket, amelyek összekötik Romániát és Magyarországot: a határon túli nemzetrészek ügyét, a Duna-stratégiát, az EU bővítésének kérdését, a környezetvédelmet említette, kifejtette, a kommunizmus megbukott ugyan, de a nacionalizmus nem, tenniük kell a nacionálkommunizmus felszámolásáért. Kifejtette: az autonómiák rendszerének mindenütt biztató eredményeket sikerült felmutatnia, és felidézte, hogy 2005-ben Koszovó függetlenségi harca kapcsán maga Traian Băsescu jegyezte meg: a koszovói rendezés útja az autonómia megadása és nem a területi elszakadás. Az államelnök által összehívott alkotmánymódosító bizottság Románia állami berendezkedésére több modelljavaslatot fogalmazott meg: a föderális állami berendezkedést, egy aszimmetrikus regionalizmuson, illetve a megyerendszer továbbfejlesztésén alapuló berendezkedést — ismertette Tőkés László. Szerinte ezek az elképzelések a magyarság számára is kedvezőek: „Az eurotranszszilvanizmus jegyében Erdélynek egy olyanfajta önállóságát tudjuk elképzelni, mint mondjuk Moldova vagy Havasalföld önállósága egy aszimmetrikus regionalizmus szellemében, de el tudjuk képzelni a közigazgatási önállóságát mondjuk a Bánságnak és Dobrudzseának, különféle romániai területeknek, és ebben a keretben jöhetne létre Székelyföld területi autonómiája is. Románia szuverenitásának ezerszázalékos tiszteletben tartása mellett szeretnénk, ha mi, magyarok nagyobb beleszólást nyernénk saját ügyeinkbe. Ez egy demokratikus önrendelkezési jog Európa minden népe számára. Erre tart igényt a magyarság is.”
Erős Közép-Európát építeni — közösen
Orbán Viktor beszéde elején a román elnökhöz fűződő „szívélyes, politikában barátinak mondható” kapcsolatról beszélt, és arról, hogy „ráadásul a román—magyar viszony is sokkal pozitívabb a szokásosnál ebben a pillanatban, és ez a jó viszony őszinte, mert érdekekből táplálkozik”. Elmondta, a nyugati típusú kapitalizmus válságba került, a gazdaság fejlődését ma erkölcsi alapokra kell helyezni, visszaszorítva a spekulációt. A kölcsönösen elfogadott értékek szellemében újra kell építeni a közép-európai térség jövőjét, de át kell gondolni a bankok szerepét is. „Nem akarok a pénzügyi világ Che Guevarája lenni” — mondta, s kifejtette, tudja, hogy szükség van erős pénzügyi rendszerre, de nem a nincstelen szegényektől kell elvenni a pénzt, hanem onnan, ahol van.
A közép-európai államok szoros együttműködését közös érdekekre kell alapozniuk, s ezek között említette az energiabiztonság kérdését, a közlekedésfejlesztést, a pénzügyi finanszírozást. Orbán szerint az új elrendeződésnek úgy kell megtörténnie, hogy Közép-Európa ne váljék ennek áldozatává. „Nem lehetünk kiszolgáltatottak, nem lehetünk játéktér, és nem lehetünk ütközőzóna” — fejtette ki, és felvetette egy saját közép-európai bankrendszer kiépítésének lehetőségét, de azt is, hogy Európának megmaradása, fejlődése érdekében ki kell egyeznie a szintén keresztyén gyökerű Oroszországgal, ki kell építeni egy sajátos együttműködési rendszert.
Mindezekben a kérdésekben kiemelten fontos a román—magyar együttműködés — fejtette ki Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök beszélt hazája igen nehéz helyzetéről. A magyarhoz hasonló civilizációkat két érték táplálja: „az emberi energia, a meggyőződés, hogy érdemes alkotni, értéket létrehozni, s ebben a hitükben a magyarok az elmúlt évtizedben megrendültek, a másik az állandóság tudata”. Magyarországot a tudás földjévé kell tenni, és el kell érni, hogy ismét higgyen saját sikereiben, embereiben — hangsúlyozta Orbán Viktor.
Békét, egyensúlyt teremteni
Traian Băsescu államelnök már beszéde elején leszögezte: valószínű, vitát gerjeszt majd ez a találkozó, de azt is, bízik benne, hogy a különböző nézetek ellenére sikerül megtalálni a közös pontokat. Felszólalása során aztán főleg azokra a kérdésekre tért ki, amelyek kapcsán egyetértést tapasztalt. Kozmikus távolságokkal kezdte, a naprendszerről, a föld kerekségéről szólt, amelyen mindenki úgy érezheti, ő van a világ közepén, majd visszatért a szűkebb régióra, s ennek kapcsán elmondta: „nem egyik vagy másik régió fontos, hanem egy-egy térség belső egyensúlya, a régiók közötti egyensúly”. Kitért arra, hogy a közép-európai térség most konszolidálódik, s ennek alappillére a magyar—román viszony. Úgy vélte: nagy hiba lenne azt hinni, hogy a közép-európai térséget kizárólag földrajzi alapokra vagy a történelem elemeire lehet építeni. Csakis a kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni e térség jövőjét — szögezte le. „Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor” — mondta az államfő.
Véleménye szerint a térség központjának Brüsszelnek kell lennie, Romániának és Magyarországnak egyaránt érdeke, hogy megerősödjék az Európai Unió. Az államfő Orbán szavaihoz igazodva fejtette ki, új, valódi kapitalizmust kell építeni a spekulatív kapitalizmus helyett. Az autonómiáról csak kérdésre válaszolva szólt, megismételte oly sokszor, sok helyen hangoztatott álláspontját: Románia minden lakosának egyforma autonómiára van szüksége.
Az előadások utánra ígért Băsescu—Orbán megbeszélés ez alkalommal szűkre korlátozódott, rövid félórás négyszemközti beszélgetésre kerítettek sort, a sajtót lerázva, a Csukás vendéglőben. Hiába várta mindenki a nagyarányú egyeztetést, ezúttal elmaradt. Két óra előtt Traian Băsescu Csíkszereda felé távozott, Orbán Viktor és a magyar delegáció pedig Tőkés Lászlóval és az EMNT képviselőivel költötte el ebédjét.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tusványos kormányon
Orbán, Băsescu és Tőkés tartott előadást Tusnádfürdőn
„A munka románul is munka?” – kérdezte szombaton Tusványoson Orbán Viktor Németh Zsolttól. A magyar miniszterelnök és Traian Băsescu román államfő a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor záróelőadásán elsősorban a munka megbecsülésén alapuló új gazdasági rendszert, autonómiát és decentralizációt szorgalmazó beszédet tartott.
Ugyan a műsor és a szereplők ugyanazok voltak, mint tavaly, a szombati Orbán–Băsescu–Tőkés-előadás Tusványoson ezúttal nagyobb médiaérdeklődést mutatott, a bukaresti hírtelevíziók, valamint a központi lapok kiküldött munkatársai lesték a felszólalók minden szavát. Ennek oka minden bizonnyal az a két nappal korábbi kijelentés volt, amelyet az Európai Parlament alelnöke tett egy előadáson, miszerint ha Koszovó kivívta függetlenségét, miért ne vívhatnánk ki Székelyföld autonómiáját? Az autonómia témáját azonban éppen csak érintették a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor záróelőadásának meghívottjai. A negyedórás késéssel érkező, és emiatt egy kormányfőnek és egy államelnöknek kínos várakozást okozó Tőkés László a tábor mottóját – Nyílt lapokkal – az autonómiával hozta kapcsolatba, olyan értelemben, hogy leszögezte, „mi nem akarjuk elvenni Erdélyt, nem vagyunk hamiskártyások”, üzenve ezáltal a román nacionalistáknak, akik azt gondolják, az autonómiatörekvés területi elszakadást jelent. Az EP-alelnök Orbán Viktor kétharmados választási győzelme és miniszterelnökké válása kapcsán úgy fogalmazott: „Újra kormányra került Tusványos”. Elismerősen szólt ugyanakkor arról, hogy ez a kormány megkezdte az elszámoltatást, a korrupció elleni harcot. Azt is kedvezően értékelte, hogy az Orbán-kormány Közép-Európa egész térségére tekintve politizál. A korrupció elleni, különösen a feddhetetlenségi ügynökséggel (ANI) kapcsolatos törvényt illető állásfoglalása miatt Traian Băsescu államfőt is méltatta Tőkés, leszögezve, „nem Frundával tartok, hanem Băsescuval”. Megköszönte ugyanakkor az elnöknek, hogy néhány évvel ezelőtt elfogadtatta a kommunizmus bűneit elítélő jelentést. Romániáról szólva elmondta, Európának még csak a peremén van ez az ország, a kommunista rendszer következményei még mindig érvényesülnek. Példaként említette a romániai infrastruktúrát, az utak állapotát. „Ismét vissza kell kerülni Európa közepébe” – mondta, de elengedhetetlennek tartotta, hogy lebontsák a nemzetek közötti mentális vasfüggönyt, folytatni kell a rendszerváltás folyamatát. Orbán Viktor beszédében kifejtette, Tusványos arra is jó alkalom, hogy a magyarok arról beszéljenek, mi lesz velük a 21. században. „Száguld a kínai, indiai gazdaság, válságban a Nyugat, az eurózóna recseg-ropog, Amerika európai elkötelezettségei eltolódtak. Ha valaki azt gondolja, ez személyesen őt nem érinti, téved, mert ezek a hírekben megjelenő események a mi munkahelyeinket is befolyásolják” – szögezte le a magyar kormányfő, feltéve a kérdést, versenyképes lesz-e Európa. Orbán szerint a nyugati típusú kapitalizmus válságba került, a gazdaság fejlődését ma erkölcsi alapokra kell helyezni, visszaszorítva a spekulációt, és kölcsönösen elfogadott értékek szellemében kell felépíteni a közép-európai térség jövőjét. „A közép-európai államoknak szorosan kell együttműködniük, hogy a világgazdasági átrendeződés közepette megvédhessék saját érdekeiket” – folytatta előadását a miniszterelnök, aki szerint Magyarországnak együtt kell működnie Romániával, a visegrádi államokkal, Horvátországgal, Szerbiával. „Olyan közös érdekek vannak – mondta –, mint az energiabiztonság kérdése, a közlekedésfejlesztés, a pénzügyi finanszírozás. Az sem megy a végtelenségig – hangoztatta –, hogy a térség fejlesztését mások finanszírozzák, nekünk is létre kell hozni a saját pénzügyi eszközrendszerünket.” A magyar miniszterelnök szerint, ha Európa nem akar tovább süllyedni, akkor ki kell egyeznie a szintén keresztény gyökerű, de Európához csak lazán kapcsolódó Oroszországgal. Európának meg kell találnia az oroszokkal való sajátos együttműködés rendszerét, ami lehetővé teszi, hogy az orosz gazdaság potenciálja összekapcsolódjon az európai gazdaságéval – mondta. Előadásában Băsescu fontosnak nevezte a román–magyar megbékélést, amely szerinte a közép-európai térség konszolidáltságának egyik fő pillére. Úgy vélte, nagy hiba lenne azt hinni, hogy a közép-európai térséget csak földrajzi alapokra vagy a történelem elemeire lehet építeni. Csakis a kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni e térség jövőjét – szögezte le. „Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem az, ami konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor” – mondta Băsescu. A hallgatóság soraiból érkezett egyik kérdésre válaszolva megismételte korábban is hangoztatott álláspontját: Románia minden lakosának egyenlő autonómiára van szüksége. Ugyanakkor hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, amelyek biztosítják a nyelvi és kulturális értékek megőrzését. ** Magyarországi támogatás is kell a székelyföldi turizmusnak A székelyföldi turizmus és a székely termék ügyében is jelentős segítséget nyújthat a magyar kormány és az anyaországi társadalom is – hangzott el a Szubszidiaritás és önkormányzatiság a Székelyföldön című beszélgetésen a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. A beszélgetésen részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke; Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök; Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester, illetve Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Borboly Csaba előadásában azt javasolta, hogy a Szülőföld Alap támogatási rendszerének átalakításakor hozzanak létre közösen egy Helyi Termékfejlesztési és Térségmarketing Alapot, amelyből ezeket a tevékenységeket támogatni lehet. Borboly Csaba szerint ezek a témakörök a Székelyföld számára alkalmas fejlődési modellt jelentenek. A Székelyföld azt is jelenti: együtt – jelentette ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, kifejtve, hogy az elmúlt két évben a két megye elkezdte a szoros együttműködést, amelyben a helyi önkormányzatok is részt vesznek. Erre konkrét példa, hogy a bukaresti Romexpón Hargita, Kovászna és Maros megye közösen, a Székelyföld-standdal jelent meg, akárcsak a budapesti Hungexpón. ,,Ennek van visszhangja, az ebben álló erőt használni lehet további építkezésre az autonómia irányában. Több európai példa mutatja, hogy az autonóm területek jobban működnek, amióta saját maguk dönthetnek az őket érintő ügyekben” – mondta Tamás Sándor, fontos célnak nevezve a székelyföldi brand erősítését. Hargita Népe (Csíkszereda)

A közös érdekekről beszélt Orbán és Băsescu „Tusványoson”
Igazságosság és egymással szembeni őszinteség
Az esemény fontosságára és az érdeklődésre való tekintettel a nagyszínpadon került sor a Közép-Európa Európa közepe?című fórumra szombat délelőtt Tusnádfürdőn, a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban.
Az Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Traian Basescu román államfő és Tőkés László Európa-parlamenti alelnök részvételével tartott előadás moderátora Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár volt, aki szerint a 21. „Tusványos” jelenti a 21. század igazi kezdetét, amikor a rendezvény mottójához híven nyílt lapokkal játszanak, amikor „nincs szükség hamiskártyásokra”, nem a rivalizálás, hanem a közös érdekeken alapuló és értékorientált együttműködés jellemzi az egyazon térségben élők viszonyát.
Orbán Viktor szerint a nyugati típusú kapitalizmus került válságba az elmúlt évtizedben; annak a rendszernek a válságáról van szó, amelyben a spekuláció került előnybe a tisztes munkával szemben. Az a felfogás, miszerint a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam meg tartsa távol magát a gazdaságtól, csődbe sodorta ezt a rendszert – mondta a kormányfő. „Magyarországon kétharmados forradalom történt, egy korszaknak vetettünk véget. Ez volt az a korszak, amikor a rendes, becsületes emberek állandó vesztesekké váltak. Olyan Magyarországot akarunk, ahol a tisztességes, becsületes ember jobban járjon, mint az, aki nem tartja be a törvényeket” – szögezte le.
Az érdeklődők tapssal fejezték ki a miniszterelnök szavai iránti tetszésüket, lassan elülő zúgolódás támadt viszont, amikor – a közönség soraiból érkezett kérdésre válaszolva, hogy mikor lesz Romániának egy Orbán-kaliberű kormányfője – az elismerés hangján szólt román kollégájáról, Emil Boc-ról.
Traian Băsescu szerint a román–magyar megbékélés a közép-európai térség egyik fő pillére. A román államfő kifejtette: a legfontosabb egy adott térség belső egyensúlya, illetve a két vagy több térség közötti egyensúly. Közép-Európa olyan régió, amely erősödik, és ebben szerepet játszik a román–magyar megbékélés. Különösen fontos ez a két ország területén élő magyar, illetve román kisebbség szempontjából – mondta. (Orbán – szintén kérdésre válaszolva – elmondta, hogy ő a megbékélésen az igazságosságot és az egymással szembeni őszinteséget érti.)
„Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem az ami konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor – fejtegette Basescu. – Nagyon fontos, hogy olyan térségben éljünk, amelyben az emberek zöme, valamint a többség és a kisebbségek közötti viszony kiegyensúlyozott.” Rámutatott: a románok és a magyarok Közép-Európában élnek, de számára a központ Brüsszel, és közös érdek az, hogy az Európai Unió megerősödjön. A két ország közös érdekeit megjelenítő projektként említette a Duna-stratégiát, és örömét fejezte, hogy ez a téma fontos lesz a jövő évi magyar EU-elnökség számára. Basescu szerint a romák felzárkóztatása is közös ügy, amelyre egész Európának közös programot kell kidolgoznia. Az energiabiztonságot említette még közös ügyként, és leszögezte, hogy Románia a Nabucco gázvezetéket támogatja.
Az értékezések végén kérdésekre is válaszoltak az előadók. Tőkés László szerint tanügyi autonómiára is szükség van Romániában, és hogy a romániai adófizetők pénzéből is finanszírozni kellene a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, nemcsak a magyarországi közpénzből. Az állami magyar egyetem kapcsán Băsescu azt mondta, hogy a még szenátusi vita alatt lévő tanügyi törvény a versenyképes, és eredményeket felmutató egyetemek finanszírozásáról beszél, függetlenül attól, hogy állami vagy magán, román vagy magyar az oktatás nyelve. A református egyházközségek Băsescut támogatták az elnökválasztáson, ezért Tőkés kérte az államfőt, hogy ne zárják ki az állami támogatásokból ezeket az egyházközségeket, és „adja meg nekünk az autonómiát”. Băsescu humorosra vette a „figurát”: elismerte, hogy a magyar választók 75 százaléka rá szavazott, de azt mondta, hogy „kissé sokan vannak, és mindenkinek nem tudom megköszönni”. Az autonómia kapcsán kitartott korábbi álláspontja mellett: annyi autonómiát kaphat egy székelyföldi, mint mondjuk egy piteşti-i – mondta –, és inkább a decentralizáció fontosságáról beszélt, elismeréssel szólva az RMDSZ-es miniszterek munkájáról ebben. „A külhoni románok identitásának és kultúrájának megőrzéséért síkraszáll a román állam, viszont egyik állam közigazgatási berendezkedésébe sem szól bele” – maradt hajthatatlan a román elnök
Pataky Lehel Zsolt. Nyugati Jelen (Arad)

Bűnvádi feljelentést tettek Tőkés László ellen
Bűnvádi feljelentést tett a román legfelsőbb bíróság mellett működő ügyészségen a román ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezetének elnöke, aki szerint az Európai Parlament (EP) alelnöke alkotmányellenes kijelentéseket tett – adta hírül kedden a romániai magyar sajtó.
Tőkés Tusnádfürdőn pénteken azt mondta, hogy miért ne sikerülne Székelyföldnek kivívni a területi autonómiát, ha egy olyan, nagyságrendileg Székelyföldhöz hasonló régió, mint Koszovó kivívta függetlenségét. A román média azt is jelentette, hogy Tőkés szerint a székelyek követhetik a katalán modellt, és utcára vonulhatnak, ha szükséges.
A Krónika szerint azonban nem Tőkés, hanem Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke beszélt arról, hogy a székelyek – a katalánok mintájára – békés eszközökkel tüntethetnek, ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket. Mircea Jorj, a PSD kolozsvári szervezetének elnöke a Szabadság című kolozsvári napilap szerint bejelentette, hogy már iktatták az ügyészségen a Tőkés elleni bűnvádi feljelentést. Szerinte Tőkés kijelentéseivel vétett a Románia területi oszthatatlanságára vonatkozó, az alkotmányban és a büntető törvénykönyvben is szereplő cikkely ellen és etnikai konfliktusra bujtogatott.
A szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) Mihai Voicu pártszóvivő révén felszólította Traian Basescu román államfőt, hogy vonja vissza Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga Érdemrendet, mert a liberálisok szerint Tőkés alkotmányellenes tettek elkövetése céljából hívta utcára az embereket”. A román államfő az 1989-es romániai forradalomban játszott szerepéért tüntette ki tavaly decemberben, a rendszerváltás húszadik évfordulóján az EP alelnökét Románia Csillaga Érdemrendlovagkeresztjével.
(MTI)
erdon.ro

Tőkés: zajlanak az egyeztetések egy új magyar párt indításáról
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködés, s ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét. Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kész elmenni addig – mondta az MTI-nek Nagyváradon Tőkés László.
Hozzátette: szervezetük erről egyeztet a RMDSZ, az MPP és az összes romániai magyar közszereplővel.
Ugyanakkor „az EMNT vállalja azt a felelősséget, hogy a Fidesz partnereként meghatározó szerepet játsszon a romániai magyar politika alakításában” – közölte Tőkés László.
A 2012-ben esedékes romániai országos választásokra utalva Tőkés László kifejtette: plurális magyar egységre, a magyar pártok és civil szervezetek együttműködésére van szükség a romániai magyar demokratikus fejlődés érdekében.
A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor – többek véleménye szerint – az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már zajlanak az egyeztetések – mondta a politikus.
Tőkés László pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy éles támadások érték a székely autonómia kapcsán Tusnádfürdőn kifejtett álláspontja miatt. A román szociáldemokrata párt bűnvádi feljelentést tett ellene, a Konzervatív Párt (PC) elnöke pedig levélben fordult az Európai Parlament elnökéhez az ügyben.
Tőkés László ennek kapcsán megismételte: amennyiben Koszovót megilleti a függetlenség, Székelyföldet is megilleti az autonómia. Amennyiben Katalóniában másfélmillió ember tüntethet az autonómiáért, szükség esetén miért ne fordulhatnának e demokratikus joghoz Székelyföld érdekében is? – tette fel a kérdést az EP alelnöke.
Ugyanakkor türelemre intett, hozzátéve, hogy „addig kell mondani, ameddig eljutunk a demokratikus párbeszédig, a békés rendezésig”. „Mi mindig békés eszközökkel küzdöttünk a jogainkért” – tette hozzá.
MTI. Erdély.ma

[Az Új Magyar Szó budapesti baloldali lapokból újraközöl cikkeket]
Tőkés szerencsétlen példázata – Koszovó árnyéka Erdélyre vetül
Ügyek igaza
Ara-Kovács Attila, hvg.hu
Tőkés László Európa-parlamenti képviselő – az intézmény egyik néppárti alelnöke – a tusnádfürdői találkozón ismét autonómiát követelt a Székelyföldnek. Koszovó példáját emlegette – a hágai Nemzetközi Bíróság a napokban visszamenőleg legalizálta az albán terület kiválását Szerbiából.
A románság, ha autonómiáról hall, az ország feldarabolását vizionálja, ezért Tőkés szavai inkább visszariasztó hatásúak: a jogosan elvárt autonómia megvalósulása még messzebbre tolódott ki.
Pedig az eddigi fejlődés reménykeltőnek bizonyult. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányzati szerepvállalása egyre jobban tágította a lehetőségek körét, ráadásul épp abban a szférában, mely történelmileg a legfontosabb egy közösség fennmaradása, illetve társadalmi prosperitása szempontjából.
Az erdélyi magyarság ma már ismét számottevő középosztállyal bír, tehát pont az a réteg gyarapodott, amelyet szisztematikus jogfosztással 1920 – vagyis Trianon – óta minden román kormányzat ellehetetleníteni igyekezett. Az egykori államosítások, az értelmiség időnkénti lefejezése, majd az emigrációs hullámok az erdélyi magyarságot gyakorlatilag megfosztották legfőbb támaszától, a polgárias középosztálytól.
Ám azóta, hogy az RMDSZ kormányzati erőként szívós munkával és csendben, fokról-fokra haladva elérhette céljait, Erdély-szerte feltűntek és gyökeret vertek a komoly vállalkozások, megjelentek fiatal szakemberek, akik nyelveket beszélnek és élő európai kapcsolatokkal, illetve ottani tudással rendelkeznek. Ők nem csak önmagukat képesek ma már eltartani, de munkát és perspektívát nyújtanak honfitársaiknak is.
Az RMDSZ számos törvényjavaslattal igyekszik a helyi kezdeményezéseknek lendületet adni és az önkormányzatiság határát kitágítani, kitartó küzdelmet folytat az új oktatási törvényért, amelyből száműznének mindent, ami a románság félelem-szülte fóbiái miatt az elmúlt nyolcvan évben dogmává vált és mélyen sérti az emberi jogokat.
A Markó Béla vezette párt azon van, hogy meggyőzze kormányzati szövetségeseit: az 1998-ban meghatározott nyolc romániai eurórégiót szabják újra úgy, hogy azok ne tagolják szét a magyarok által többségben lakott megyéket, amelyek így egységes gazdasági-kulturális „térként” pályázhatnának brüsszeli forrásokért. Az ügyben döntés még nem született, ám a kilátások eddig nem voltak rosszak. Mi ez, ha nem elmozdulás az autonómia felé?
Az idei tusnádfürdői találkozón Tőkés politikai szövetségese, Toró Tibor egy „új” tervezettel állt elő, mely három lépésben követeli Bukaresttől az autonómia megteremtését. Véleménye szerint elsőként a központi eurórégiós zóna átalakításának kell érvényt szerezni, hogy a magyar megyék attól elkülönülő egységet képezhessenek.
Második lépésként a Székelyföldön meg kell teremteni egy új típusú horizontális területi adminisztrációt, mely később példával szolgálhatna a teljes romániai adminisztráció reformjához. Harmadik lépésként létre kell hozni egyfajta vertikális adminisztrációt, mely mintegy területi kormányzatként funkcionálna, széleskörű függetlenséget élvezve Bukaresttől.
Az előadott elképzelésekkel nem is lenne különösebb baj, leszámítva a tényt, hogy az RMDSZ pont ugyanezekre törekszik már évek óta, ám olyan formában, hogy azt Bukarest – tehát gyakorlatilag a románság – ne tekintse eleve ellenséges lépésnek. Toró, Tőkéshez hasonlóan azért szorult ki egykoron az RMDSZ-ből, mert saját megvalósítható politikai ötletei sohasem voltak, ám időnként rátelepedett korábbi pártjának egyik-másik programjára, radikálisra hangolva, azaz kompromittálva azokat.
Most is ez történt. Ettől persze még naiv erdélyi bennszülöttnek is tekinthetnénk, elnézve neki, hogy ennél sokkal többre nemigen képes, ha közben nem kínálná tálcán az amúgy is rosszhiszemű román politikai elitnek az ellenérveket.
Toró és Tőkés duója nem zárult le ezzel, hisz ez utóbbi – a nagyobb nyomaték kedvéért – már fel is szólította az RMDSZ-t, hogy álljon a Toró által előadottak élére, azonnal hagyja el a kormányt és ellenzéki pártként igyekezzen azt saját programjaként megvalósítani. Az erdélyi magyarságot pedig arra biztatta, hogy menjen az utcákra és tiltakozásaival kényszerítse meghátrálásra Bukarestet.
Ez megtette hatását, nincs olyan romániai párt, amely azonnal ne ugrott volna Tőkés biztató szavára, s ne ítélte volna el újfent az autonómiát. Rég nem látott egységbe forrott kormánypárt és ellenzék, úgyhogy ma már nem csak az autonómia fogalma kapcsolódik elválaszthatatlanul össze román fejekben a Koszovó-szindrómával, hanem úgy általában a kisebbségi kérdés és a magyarság emberjogi ügye is. Volt már persze példa hasonlóan kritikus helyzetre, az erdélyiek ezt is túlélik majd, miként a korábbiakat, ám nem túl nagy ár ez néhány ostoba szóért, némi üres fontoskodásért?
Tusnádfürdőn ott volt az egész fideszes politikai elit, demonstrálandó kiállásukat Tőkésék mellett és hangsúlyozandó kitartó ellenérzéseiket az RMDSZ-szel szemben. Orbán Viktor Traian Băsescu elnökkel is találkozott, ám nem tudni, mit mondhatott Orbánnak Tőkésről, aki Koszovó példájának követésére biztat, és aki azt követeli az RMDSZ-től, hagyja faképnél Băsescu kormányát. Ez a kabinet összeomlását jelentené, ami elkerülhetetlenné tenné az előrehozott választásokat.
Beteljesülni látszik a trianoni erőltetett menet aktuálpolitikai végzete: addig mondogatjuk magunkban, hogy „egyedül vagyunk”, amíg tényleg szemben találjuk magunkat mindenki mással. Új Magyar Szó (Bukarest)

„Romániai magyar nemzeti együttműködést!”
(MTI) – Tőkés László szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködés, s ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét.
Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kész elmenni addig – mondta az MTI-nek pénteken Nagyváradon az EMNT elnöke, az Európai Parlament (EP) alelnöke.
Hozzátette: szervezetük erről egyeztet a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), a Magyar Polgári Párttal (MPP) és az összes romániai magyar közszereplővel.
Ugyanakkor „az EMNT vállalja azt a felelősséget, hogy a Fidesz partnereként meghatározó szerepet játsszon a romániai magyar politika alakításában” – közölte Tőkés László.
A 2012-ben esedékes romániai országos választásokra utalva Tőkés László kifejtette: plurális magyar egységre, a magyar pártok és civil szervezetek együttműködésére van szükség a romániai magyar demokratikus fejlődés érdekében.
A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor – többek véleménye szerint – az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már folynak az egyeztetések – mondta a politikus.
Tőkés László pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy éles támadások érték a székely autonómia kapcsán Tusnádfürdőn kifejtett álláspontja miatt. A román szociáldemokrata párt bűnvádi feljelentést tett ellene, a Konzervatív Párt (PC) elnöke pedig levélben fordult az Európai Parlament elnökéhez az ügyben.
Tőkés László ennek kapcsán megismételte: amennyiben Koszovót megilleti a függetlenség, Székelyföldet is megilleti az autonómia. Amennyiben Katalóniában másfélmillió ember tüntethet az autonómiáért, szükség esetén miért ne fordulhatnának e demokratikus joghoz Székelyföld érdekében is? – tette fel a kérdést az EP alelnöke.
Ugyanakkor türelemre intett, hozzátéve, hogy „addig kell mondani, ameddig eljutunk a demokratikus párbeszédig, a békés rendezésig”. „Mi mindig békés eszközökkel küzdöttünk a jogainkért” – tette hozzá. Népújság (Marosvásárhely)

Folytatódik az erdélyi magyar egyeztetés
Hogyan működik és milyen jövő áll az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum előtt? – többek között erről is nyilatkozott Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke és Tőkés László EP-alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának Tusnádfürdőn, a 21. nyári szabadegyetemen. A két politikus közös előadása után ült a Duna Televízió kamerája elé.
„A lényeg, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum működik, igaz, bizonyos szempontból nem jól, más területeken viszont felmutathat eredményeket – szögezte le az interjúban Markó Béla. Közös szándék ezt továbbvinni és tartalommal telíteni – tette hozzá. A Fórum RMDSZ-es tagja kormányzati pozícióban van, míg a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács élesebb kritikákat fogalmazhat meg, talán ebből is fakad az eredményeket érintő némi véleménykülönbség” – érvelt Markó Béla.
Tőkés László – aki korábban azt mondta, új fejezetet kell nyitni a Fórum életében, másként az látszatintézménnyé devalválódik; és hogy ez ne történjen meg, azért az RMDSZ-nek akár áldozatot is kellene hoznia – a Duna Televíziónak úgy értelmezte saját gondolatát: elvárható az RMDSZ-től, hogy adott esetben ne a kormányzati részvételt tartsa elsődlegesnek, hanem a nemzetpolitikai meggondolásokat.
Úgy látja: az RMDSZ mindinkább beljebb ment a kormányzati szerep „erdejébe”, és végül a nagy stratégiai célokban – a tanügyi autonómia, az autonómia, az állami magyar egyetem ügye – állandóan hátrált vagy stagnált. „Húsz év után eljött az ideje annak, hogy nincs hova hátrálni” – mondta Tőkés László.
Markó Béla némileg másként látja a helyzetet. Szerinte éppen a kormányzati szerepvállalás segített abban, hogy sikerült elfogadtatni egy olyan oktatási törvényt, amely – néhány megszorítást megtartva – mégis biztosította az anyanyelvi oktatás teljes körét. „Joggal bírálhatnak azért, hogy az önálló állami egyetem dolgában nem haladtunk előre” – mondta Markó, hozzátéve, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjára jó esély van. Viszont a következő lépésekhez már elengedhetetlen lesz az ügyben az RMDSZ kormányzati részvétele.
Tőkés László szerint ki kellene használni, hogy Magyarországnak kétharmados többségű, erős nemzeti kormánya van. „Optimális a feltétel, hogy felvéve ugyanazt a ritmust, amit az országgyűlési többség diktál, a határon túli részek is kapcsolódjanak bele ebbe a folyamatba. Igyekezzünk egységes Kárpát-medencei magyar nemzetpolitikai érdekérvényesítést megvalósítani, mert akkor 13-15 millió ember politikai ereje valósul meg, és nem csupán itt őrlődünk a mi másfél-kétmilliónkkal, a román nacionalista többséggel szemben” – nyilatkozta a Duna Televíziónak Tőkés László.
Pintér Attila, Duna Televízió. erdon.ro

A Kárpátok forradalmára
Orbán Viktor Tusnádfürdőn is kijelentette, hogy nem akar a bankvilág Che Guevarája lenni. A hasonlítások, metaforák általában mindig sántítanak kicsit. A két jelenség között található azonosságok segítenek (esetleg) mélyebb érthetőséget adni a közlésnek. Vagy mélyen elgondolkodtatnak, mert valami nem passzol a kijelentés körül.
Orbán Viktor Tusnádfürdőn is kijelentette, hogy nem akar a bankvilág Che Guevarája lenni. A hasonlítások, metaforák általában mindig sántítanak kicsit. A két jelenség között található azonosságok segítenek (esetleg) mélyebb érthetőséget adni a közlésnek. Vagy mélyen elgondolkodtatnak, mert valami nem passzol a kijelentés körül.
Che Guevara, anélkül, hogy időznénk az életút állomásaiban, emblematikusan baloldali ikon. A magyar konzervatív középerőt képviselő Fidesz ezzel a kommunista névvel idézőjelbe teszi saját harcát a hazai és nemzetközi hitelintézetek ellen. Jellegzetesen kommunista módon zajlik a kétfrontos háború: a Magyarországon működő bankok meg lesznek sarcolva, úgy kétszáz milliárdra, hogy nehogy már az emberekre kelljen újabb terheket rakni, a világbank pedig kapott egy ultimátumot, hogy nehogy már ők mondják meg, milyen legyen az ország költségvetése.
A két háború szétválaszthatatlan, a hazai bankok több mint kilencven százalékban külföldi tulajdonban vannak, a Világbank meg az Unió viszont mi magunk lennénk, amennyiben csatlakoztunk ezekhez a szervezetekhez, alakulatokhoz.
Fizessenek a gazdagok! Ez a politikai üzenet, amit dekódolt mind a nemzetközi sajtó, mind a tömegek. Baloldali szlogen, bár Che elvtárs radikálisabb megoldásokat javasolna, világforradalmi célzatossággal. Vagy fölvesszük a harcot a gaz imperializmus ellen, s akkor a kiirtásában, eltörlésében vagyunk érdekeltek, vagy tárgyalunk, és kölcsönösen kielégítő megoldást keresünk. Ezért nagyon szerencsétlen dolog idekeverni azt a szakállas pofát a pólókról, mert ő komolyan gondolta a forradalommal megteremtendő új világot, s bele is pusztult szegény, mert a kizsákmányolt tömegek nem úgy viselkedtek, ahogy a brosúrákban megírták a klasszikusok.
Várhatóan a bankok viszont úgy fognak viselkedni, ahogy elvárható, tovább fogják hárítani ügyfeleikre a bankadó terheit, s csak az emberek fizetik meg az új sarcot, a nemzetközi hitelminősítők és bankszakemberek pedig megtalálják a módját az ellenállásnak, mert mégiscsak ők osztják a pénzt. Talán a román/görög megoldás a célravezetőbb.
Vállalnak mindenféle megszorítást, s az IMF cserébe megengedi a hiánycél emelését, netán ad újabb hitelt. Akkor az emberek sztrájkolni meg tüntetni kezdenek, mire a kormány, mit is tehetne mást, kicsit lazít a gyeplőn, és jelenti az ellenőröknek, hogy nem lehetett száz százalékban teljesíteni a vállalásokat. Más történelem, másfajta hagyományok.
Orbán Viktornak el kell döntenie, akar-e a bankvilág Che Guevarája lenni.
Ha nem akar, akkor ne legyen, mondaná a székely bölcsesség stílszerűen, tusványosan, s le lehetne zárni a kérdést.
Krebsz János. Új Magyar Szó (Bukarest)

A székelyföldi románok sorsáért aggódtak Marosfőn
Vasile Blaga belügyminiszter lemondását követelte szombaton Olguţa Vasilescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora, amiért az nem lép fel az ellen, hogy „magyar szélsőséges szervezetek” magyar jelképeket használnak Hargita és Kovászna megyében, és a területi autonómiát népszerűsítik. A marosfői összromán nyári egyetemen elhangzott előadásokat a magyarellenesség jellemezte.
A marosfői nyári egyetemen, amelynek témáját a határon túl és az országon belül kisebbségben élő román közösségek helyzete képezte, a politikus – aki 2007-ig a Nagy-Románia Párt tagja volt – arról beszélt: a román állam minden hatalmát elveszítette a Székelyföldön.
Megengedhetetlen, hogy az utcán sétálva az ember mindenhol magyar és székely zászlókat lásson még a közintézményeken is. Semmilyen reakciót nem látok sem a rendőrség, sem a helyi közigazgatási szervek részéről. Akkor miért fizetjük a belügyminisztert? Hol alszik Blaga? Föl kell ébrednie, és észre kell vennie, mi zajlik ebben a régióban, ahol megszűnt az állam fennhatósága” – hangoztatta Vasilescu.
„Elfelejtett” románok
A marosfői rendezvénnyel párhuzamosan zajló EMI-táborral kapcsolatosan megjegyezte: Vona Gábor, akit még Magyarországon is szélsőségesnek tartanak, szabadon járhat-kelhet Romániában, és súlyos kijelentéseket fogalmazhat meg a román állam kárára.
„Ami a legsúlyosabb, hogy Vona egy olyan nyári egyetemen vesz részt, amelyet a román állam is támogat. Tehát a román állam gyakorlatilag fizet azért, hogy egy szélsőséges, idegengyűlölő, antiszemita személy Romániába jöjjön, és csúfot űzzön a román államból” – fogalmazott Vasilescu. Nem ő volt az egyetlen PSD-s politikus, aki részt vett a marosfői rendezvényen. Vele egyetemben több párttársa is arról beszélt, hogy a román állam megfeledkezett a határon túli, valamint a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románokról.
Vasilescu hevesen bírálta Traian Băsescu államfőt, amiért az a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemen részt vett, a marosfői román rendezvényre viszont nem fogadta el a meghívást. „Traian Băsescu elment a tusnádfürdői nyári egyetemre, és ott ült fülhallgatóval a fülén a ma élő egyik legszélsőségesebb magyar mellett, akit a PDL szavazataival választottak meg az Európai Parlament alelnökévé. Sajnos a román állam megfeledkezett mind a határon túl, mind az itt élő románokról” – fogalmazott Vasilescu.
Elveszített fennhatóság
Mircea Duşa, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke megismételte Vasilescu véleményét, miszerint a román állam az elmúlt húsz esztendőben elveszítette fennhatóságát a Székelyföld fölött, és nem tett semmit annak érdekében, hogy az ott élő románok megőrizzék nemzeti önazonosságukat. „Az állam elveszítette itt a befolyását, ezért figyelmeztetek mindenkit: azok, akiket elbocsátanak majd a kormánynak alárendelt intézményekből a költségcsökkentések miatt, a románok lesznek” – vélte Duşa.
Vasilescu szerint mindezekért nem a magyarok és nem az RMDSZ a felelős, hanem a román politikusok, amiért elfogadják ezt a helyzetet. Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányok Központjának vezetője szerint az egyik legfőbb gond, amivel a két megyében élő románok szembesülnek az, hogy aki indul valamely tisztség betöltésére rendezett versenyvizsgán, annak ismernie kell a magyar nyelvet. Szintén problémaként határozta meg, hogy a románok szinte jelentéktelen számban vannak jelen a helyi és a megyei önkormányzatokban, valamint azt, hogy a román megnevezéseket és jelképeket kizárják a nyilvános használatból.
Ő is a román hatóságokat ostorozta, amiért szemet hunynak a „szélsőséges” magyar szervezetek autonómiapárti erőfeszítései fölött. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az oktatási törvény tervezetének az a cikkelye, amelynek értelmében a kisebbségi diákok anyanyelven tanulhatják a történelmet és a földrajzot, újabb módszer a románok elleni „etnikai tisztogatásra” Hargita, Kovászna és Maros megyében, annak elfogadása pedig kompromisszum volt a PDL részéről, cserében azért, hogy az RMDSZ továbbra is kormányon maradjon.
Horia Grama Kovászna megyei PSD-s képviselő szerint a törvény nyomán román nemzetiségű tanárok kerülnek ki az oktatási rendszerből. Ő is stratégiahiánnyal vádolta meg a kormányt a nemzeti ügyekben. Ecaterina Andronescu szenátor, volt PSD-s oktatási miniszter úgy vélte, a székely megyékben élő román diákokkal szemben pozitív diszkriminációt kellene alkalmazni. Mindezt megerősítette Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke is, aki szerint hasonló intézkedések nélkül „eltűnik a térség identitása, ahogy sok vidéken élő román identitása is eltűnt”. Krónika (Kolozsvár)

“A templom, az nagy dolog. Olyan, mint a vár”
Ünnepel vasárnap a csíkszeredai református gyülekezet: tíz éve áll a templomuk. A templomépítésről, a templom fontosságáról a gyülekezet életében, illetve az évforduló tiszteletére szervezett ünnepség előtti gondolatairól is kérdeztük Hegyi István templomépítő nyugalmazott lelkipásztort.
Lépjünk vissza az időben úgy 20 évnyit. Miért vágott neki a templomépítésnek? – Azért, mert a gyülekezet megkeresett, hogy templomot kell építeni. Én azelőtt bő három évvel, 1986 decemberében jöttem lelkésznek Csíkszeredába. Akkor már voltak lappangó beszélgetések, hogy templom kellene, hogy kicsi az imaház. Mondtam, hagyjanak békén engem, emberek, ez a nagy lendület úgyis alábbhagy. De nem hagyott alább. Én csak óvatoskodtam, mondtam, ide valami aláírások kellenének, hogy a többi hívek is akarják. Rövid idő múlva hoztak 3000 aláírást. Igaz, hogy aláírta azt református, nem református, a vállalatoknál is gyűjtötték az aláírásokat. Így indultunk el.
– Miért próbálta hárítani ezt a feladatot? Túl nagy fának tűnt? – Sosem voltam az a túlbuzgó, aki valami hősiességet akart volna véghezvinni. Elvégeztem az én papi dolgomat, és kész. Ráadásul tudtam, hogy egy építkezés annyi bajjal jár. Tusnádfürdőn csak egy imaházat javítottunk, állandóan jöttek reánk, hogy milyen engedéllyel, hogy s mint zajlanak a munkálatok? Pénz nem volt, én voltam a malterhordó, egy atyánkfia volt a munkás, szóval jól tudtam, hogy sok baj van az egyházi építkezésekkel. Különösképpen, ha templomot akarunk építeni. Azzal még több van. Gondoltam, könnyebb lesz az életem, ha nem építünk.
– De végül nem volt kiút, muszáj volt nekivágni...
– Édesapámtól azt láttam, hogy ha a gyülekezet valamit kér a lelkipásztorától, és olyant kér, ami a gyülekezet javát szolgálja, akkor oda kell állni, azt a lelkipásztornak kutya kötelessége megtenni. Akkor is csinálnia kell, ha az nincs a kedvére vagy fáradtságot, nehézséget okoz számára, mert nagy dolog, ha a gyülekezet jó kedvvel és örömmel veszi a szolgálatát a lelkipásztornak.
– Az építkezéshez hol talált támogatókat?
– Nagy kételyeim voltak az elején, hogy lesz pénzünk templomépítésre, de végül is ment minden magától. Volt egy összegünk, de ki kellett fizessük a telekkisajátítást, így azt a pénzt odaadtuk. Amikor az alapot kiástuk, kisült, hogy tőzeg van ott, le kell cölöpölni. Az is egy csomó pénzbe került. De amíg a munkálatot elvégezték, a pénz is előkerült. Kaptuk a szállítmányokat Hollandiából – nem egyházi vonalon, hanem egy város lakossága segített –, ezeket értékesítettük az imaház udvarán, és biza ebből elég sok pénzt elő tudtunk teremteni. Körülbelül az építkezéshez szükséges összeg felét. A másik felét pedig a hívek adták össze. Jöttek tehetősebb emberek, ennyit hoztak, annyit hoztak, volt olyan ember, aki azt mondta, tiszteletes úr, én a tanügyben dolgoztam, nem tartoztam az egyházhoz, de most úgy gondoltam, hogy egy bizonyos összeggel támogatom a templomépítést. És egy nagyobb összeget adott. De ott voltak az özvegyasszonyok, akik az összekuporgatott pénzüket hozták örömmel. És amikor látták, hogy kezd épülni a templom, jöttek az emberek, és adakoztak. Emlékszem, egyszer el voltam keseredve, ültem ott az építőtelepen, és egy ügyes falusi bácsi odajött, hogy ugye, el van keseredve, tiszteletes úr? Hát nem olyan öröm itt építkezni most, amikor tudom, hogy mennyit kell fizetni, mondtam neki. Azt mondta: ide figyeljen! Maga ne búsuljon, amit elkezdünk, az úgyis felépül. Az Isten megsegíti az embereket, ne törődjön, mi is imádkozunk azért, hogy magának sikere legyen itt. Pedig ez az ember nem is tartozott a gyülekezetünkhöz, azt sem tudom, ki volt, csak azt tudom, hogy egy ügyes falusi ember volt, aki ismert engem, talán az alcsíki szolgálatomból.
– Volt olyan pillanat az építkezés során, amikor úgy érezte, hogy nincs tovább, nem lehet folytatni?
– Nem volt. Amikor elindult a munka, és az alap már elkészült, azután már olyan volt, mint egy játék. Jött minden magától. Úgy örvendtem! Persze volt olyan, hogy összetűztünk, hogy ez miért így, vagy miért úgy, de én nem fáradtam bele az építkezésbe. Mintha nem is én kellett volna csináljam az egészet, hanem Isten akarja, hogy építsük a templomot, és mondaná, hogy te ne törődj, te csak legyél ott. Én így voltam ezzel a templomépítéssel.
– Tíz éve áll a templom. Milyen érzésekkel megy el a vasárnapi ünnepségre?
– Hát, ejsze úgy, mint minden vasárnap. Olyan különös érzésem nincsen. Nekem élmény volt minden vasárnap odamenni, újra látni a híveket, együtt ülni, énekelni, imádkozni. Amikor jöttünk ki, látni azt a sok ragyogó szemet, hogy miként néznek rám, pedig kicsit gyengélkedek, és nem tudok az emberekkel úgy álldogálni és beszélgetni. Ennek ellenére jóleső érzés volt mindig ott lenni. Én nem szeretem a nagy ünnepségeket. Jóleső érzés, persze, hogyne volna jó érzés, mikor az embernek azt mondják, hogy ügyes fiú, templomot épített, hát ember vagyok én is. De nekem jólesik az is, amikor ránézek a templomra, vagy ha vasárnap elmegyek a templomba. Az ünnep mindennap meglehetne, hiszen templomunk van. És ez a fontos. Mert a templom nagy dolog. Az olyan, mint a vár. Az Ószövetségben azt olvassuk, hogy amikor a nép megérkezett valahová, az első dolguk az volt Mózes idejében, hogy sátrat húztak. Később az, hogy templomot építettek. Mikor a templom megvolt, várat építettek. A templom megvédte a bűntől, a vár megvédte a külső bajoktól. A gyülekezetnek is nagy öröm a templom. Mert sokan voltak úgy, hogy mindig arra emlékeztek, hogy hej, nálunk, otthon a faluban a templom ilyen volt, meg olyan volt. De most már ez a templom az övék. Most már azt mondják, hogy nálunk, Csíkszeredában, a templomunkban.
Forró-Erős Gyöngyi. Hargita Népe (Csíkszereda)

Ingyenes internet a Mikó-várban is
Tizenkét új számítógépet kapott a Kájoni János Megyei Könyvtár a Biblionet-program idei fordulójában, így az iskolai év kezdetére sikerült ingyenes internetes hozzáférést biztosítani a könyvtárhasználók számára a Mikó-vár épületében működő dokumentációs részlegen is. Az ősz folyamán a könyvtár történelmi-művészeti részlegén is elérhetővé válik majd az új szolgáltatás.
Már tavaly bekapcsolódott a megyei könyvtár a Biblionet – A világ a könyvtáram nevű országos könyvtárfejlesztési programba, amelynek keretében a lakosság számára ingyenes hozzáférést biztosítanak az internettel ellátott számítógépekhez. A program második fordulójában, 2010-ben is pályázott a megyei könyvtár. Idén a tavalyi 19 könyvtár mellett Hargita megye 14 könyvtára részesült modern számítógépes felszerelésben. Szeptember első napjaiban már mindegyik könyvtárba megérkezett az új számítógépes felszerelés: összesen hatvannégy, webkamerával és fülhallgatókkal felszerelt számítógép a hozzájuk tartozó szoftverekkel, valamint könyvtáranként egy-egy, összesen tizennégy nyomtató, szkenner és videoprojektor.
„Az igények függvényében a dokumentációs részlegen kisebb csoportok számára akár különböző tanfolyamok, képzések lebonyolítása megoldható, kihasználva a technikai berendezéseket. Lehetőség van például vetítésre vagy rendhagyó tanítási órák megtartására, ugyanakkor könyvtári foglalkozásokra is szívesen fogadunk iskolai csoportokat, osztályokat” – tudtuk meg Kelemen Katalintól, a Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezetőjétől.
Számítógépek vidékre is
A Biblionet-program 2010-es fordulójában internetes számítógépekkel ellátott több Hargita megyei település: Gyergyószárhegy, Csíkdánfalva, Zetelaka, Gyergyóújfalu, Korond, Siménfalva, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Gyergyóholló, Madéfalva, Csíkszentkirály, Tusnádfürdő és Etéd. Mindegyik települési könyvtárban igyekeznek megfelelő körülményeket teremteni a használók fogadására, felújításokat végezni, ahol szükséges: a gyergyóújfalvi könyvtárat például új bútorzattal rendezték be, a dánfalvi könyvtárban megoldották a fűtésproblémákat, Etéden pedig frissen meszelt, felújított teremben várják a használókat. A felsorolt könyvtárak munkatársai képzésben részesültek a megyei könyvtárban, amelynek során az információs, technológiai ismeretek fejlesztésére, valamint a Biblionet szolgáltatásainak, működtetésének elsajátítására fektettek hangsúlyt.
* A Biblionet-program célja minél több érdeklődő számára utat nyitni a tudás, az informálódás és az esélyegyenlőség felé, azzal a feltétellel, hogy a helyi önkormányzatok biztosítják az internet-hozzáférést, az internetes közösségi termek kialakítását és biztonságát, a könyvtárosok részvételét és munkájuk megfelelő körülményeit, illetve a program hosszú távú fenntarthatóságát. Az ötéves országos program összértéke 26,9 millió dollár, a Bill & Melinda Gates Alapítvány támogatja.
Kozán István. Hargita Népe (Csíkszereda)

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyosztály vizsgálódik Tőkés ellen
Hazaárulás, az alkotmányos rend elleni fellépés, valamint ezeket célzó összeesküvés miatt vizsgálódik a legfelsőbb bíróság ügyészségének Szervezett Bűnözés és Terrorizmus elleni Ügyosztály (DIICOT) Tőkés László ellen, az EP-alelnök nyáron, Tusnádfürdőn tett kijelentései miatt. Ezt a DIICOT erősítette meg a Tőkés érdeklődésére küldött válaszában. Az EP-képviselő ellen Mircea Jorj, a kolozsvári PSD-szervezet elnöke tett panaszt, Tőkés most feljelenti a politikust hamis vád és rágalmazás miatt.
Tőkés László hétfői közleményében a Ziua de Cluj című kolozsvári napilapot idézi, amely 2010. október 5-i számában ír az európai parlamenti képviselő elleni DIICOT-vizsgálatról. Mircea Jorj, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezetének elnöke a legfelsőbb bíróság ügyészségén tett panaszában „az államhatalom aláaknázásával és a román alkotmány súlyos megsértésével vádolja” Tőkést.
Az EP alelnöke a DIICOT-hoz fordult tájékozódás végett, amely november 2-i válaszlevelében közli, hogy a bűnvádi feljelentést 2010. július 27-én iktatták „a Büntető Törvénykönyv 155., 166. és 167. szakaszai által büntetett bűncselekmények elkövetése miatt”. Ez a három Btk-szakasz a hazaárulással, az alkotmányos rend elleni akciókkal és az előbbieket célzó összeesküvéssel foglalkozik.
Közleményében Tőkés leszögezi: „Határozott meggyőződésem, hogy a területi autonómia szükségességére vonatkozó nyilatkozataim ismeretében a nyomozati eljárást csak Románia Alkotmányának a 8. (politikai pluralizmus), a 39. (gyülekezési szabadság) és a 40. (egyesülési jog) szakaszainak a megsértésével lehet elrendelni”.
Az EP-alelnök „elképesztőnek” nevezi, hogy a DIICOT „szakértői” eleve nem utasították el a bűnvádi eljárás beindítását, és hogy nem vették észre, hogy Tőkés a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen tette nyilatkozatát, Románia elnökének és Magyarország miniszterelnökének a jelenlétében. Tőkés hangsúlyozza: véleménye teljesen törvényes és nem ütközök az alkotmány rendelkezéseibe.
„Hogyan fordulhat elő az, hogy a DIICOT ügyészei »nagyvonalúan« eltekintenek attól, hogy én, mint romániai európai parlamenti képviselő, aki az Európai Parlament alelnöki tisztét is betöltöm, nem követtem el »hazaárulást«, mivelhogy nem léptem kapcsolatba egyetlen idegen hatalommal vagy szervezettel sem annak céljából, hogy »az állam területi egységét, szuverenitását vagy függetlenségét csorbítsam«, hogy »sohasem uszítottam az alkotmányos rend erőszakos és törvénytelen megváltoztatásáért, és nem esküdtem össze az állam biztonsága ellen«?!” – olvasható Tőkés László közleményében.
Tőkés szerint az a mód, ahogyan a DIICOT Mircea Jorj panasza kapcsán eljár, sérti a becsületét, az emberi méltóságát, a jó hírnévhez való jogát és az 1989-es forradalmat. „Ez utóbbi kapcsán emlékeztetni kívánok arra, hogy a Temesvári Forradalom huszadik évfordulóján elnyertem Románia legmagasabb kitüntetését. Ki hihetné azt, hogy Románia elnöke egy »hazaárulót« tüntet ki?!” – írja Tőkés. Az EP alelnöke sérelmezi, hogy a DIICOT három hónap eltelte után sem bírálta el az ügyet és nem állapította meg „nyilvánvaló” ártatlanságát.
Tőkés közli: kénytelen feljelentést tenni Mircea Jorj ellen, hamis vád és rágalmazás miatt.
Mint arról korábban beszámoltunk, a nyáron, Tusnádfürdőn lezajlott 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében elhangzott kijelentései miatt a román pártok össztüzet zúdítottak Tőkés Lászlóra, mivel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egyazon kontextusban tett említést Koszovó függetlenségéről és a Székelyföld területi autonómiájáról. A bukaresti média összemosta Tőkés és Toró T. Tibor EMNT-alelnök nyilatkozatait, és úgy tálalta, hogy Tőkés Koszovó függetlenedésének mintájára kívánja kiharcolni a Székelyföld önrendelkezését, és ennek érdekében utcára hívja az erdélyi magyarokat. Krónika (Kolozsvár)

Tusványos 2011-ben is
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Tusványos-szervező központi csapata november 12–13-án Farkaslakán gyűlt össze. Péntek este kiértékelték az idei rendezvényt, másnap pedig sorra vették a legfontosabb szervezési kérdésköröket, s újabb javaslatok hangzottak el a jövő évi, immár XXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezését illetően. A kiértékelő során elhangzott, hogy évről évre növekvő érdeklődés övezi a rendezvényt, melyhez jó lenne egyre javuló infrastruktúrát biztosítani. Jövőre a szervezők továbbra is sokszínű programkínálatot terveznek, s bár most már mindenki a téli ünnepekre hangolódik, a háttérben zajlanak az előkészületek. Ami már biztos és érdemes rögzíteni: 2011-ben július 19–24. között kerül sor az erdélyi nyarak kiemelkedő rendezvényére, a Tusványosra, valószínűleg szintén Tusnádfürdőn. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Buzek támogatásáról biztosította Tőkést
Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót, az EP alelnökét, akit több román politikus hevesen támadott az autonómiával kapcsolatos kijelentései miatt.
Tőkésnek az EP elnöke írt levelet, amelyben kifejti: bizonyos abban, hogy az EP alelnöke mindig a legnagyobb tiszteletet tanúsítja a közös európai értékek, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi méltóság és az alapvető jogok iránt. Buzek teljes bizalmáról biztosítja Tőkést az EP alelnöki tisztségében.
Az EP elnöke azt követően írt levelet Tőkésnek, hogy ez utóbbi tisztázó levelet írt neki, amelyben kifejtette, hogy Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a román politikusok és a román média állításaival ellentétben nem Székelyföld függetlensége, hanem autonómiája mellett foglalt állást. Szabadság (Kolozsvár)

Székely portákat fotózott a Google
Bár hivatalosan az országnak csupán nyolc nagyvárosát fotózta a Street View-csapat, valójában több Hargita megyei település is felkerült a Google utcanézet-szolgáltatásába. Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós mellett az E578-as európai út, a 12C és a 13A országút egyes szakaszai, illetve az azok mentén fekvő településeken is lehet nézelődni – virtuálisan.
Hivatalosan szerdán vezette be Romániában a Street View elnevezésű navigációs szolgáltatást a Google. A világ legnagyobb keresőportálja a bukaresti bejelentés szerint egyelőre Arad, Brassó, Bukarest, Kolozsvár, Konstanca, Nagyvárad, Nagyszeben és Temesvár utcáit vette fel a rendszerbe és tette lehetővé az utcák, terek böngészését a panorámaképek révén. A hivatalos közléstől eltérően az említettek mellett több Hargita megyei település is szerepel a szolgáltatásban. Terjedelmesen csak Csíkszeredát és Székelyudvarhelyt lehet virtuálisan végigsétálni, de Gyergyószentmiklós, Szentegyháza, Tusnádfürdő, valamint számos község és falu főutcái is elérhetők.
A 360 fokos panorámaképeket a felvételeken látható állapotok szerint valamikor a tavaly készíthették. Csíkszeredában például a Nagy Imre utca még alaposan fel van túrva, a Taploca utca felújítása javában zajlik. Hasonló a helyzet a székelyudvarhelyi felvételekkel is. Gyergyószentmiklós egy része, illetve az 578-as európai út, valamint a 12C és a 13A országút egyes szakaszai mentén fekvő települések is megtekinthetők, utóbbiak esetében viszont csak a főút mentén lehet szétnézni. Kisebb megszakításokkal a Csíkszereda – Székelyudvarhely vagy a Gyergyószentmiklós – Békás-szoros, illetve a Gyergyószentmiklós – Tusnádfürdő útszakasz is végigkövethető.
„Valóban nagyobb területet fed le Romániában a Street View, mint ami a hivatalos közleményben szerepel, de azokról a bejelentést akkor tesszük meg, amikor sikerült nagyobb összefüggő területeket is lefotóznunk, illetve feldolgoznunk” – érvelt a Hargita Népe megkeresésére a Google Románia szóvivője, Gabriela Chiorean. Mint mondta, a jelenleg elérhető panorámafotók 2008 és 2009 folyamán készültek, azok feldolgozása – arcok, autórendszámok, cégfeliratok kitakarása – azonban több időt vesz igénybe. „Romániában egyébként jelenleg összesen több mint 6000 km-t fed le a Street View” – tette hozzá Chiorean.
Kérdésünkre, merültek-e fel adatvédelmi aggodalmak a fotózás során a lakosság részéről, a szóvivő elmondta, az adatgyűjtés előzetes engedélyeztetés alapján, a személyes adatvédelmi törvények betartásával történt, ellenben ha bárki úgy érzi, a közzétett képek sértik jogait – például nem szeretné, ha ingatlanja bárki számára látható maradna –, a weboldalon jelezheti ebbéli igényét a Google-nek, az pedig elhomályosítja a kérdéses részt.
Románia különben a 27. ország, amelyet a Google felvett a Street View térképére, a projekten két évig dolgoztak a szakemberek. A képeket járművekre szerelt speciális kamerákkal készítették, amelyek menet közben rögzítették a felvételeket. Az ingyenes, minden internetező számára hozzáférhető szolgáltatás a Google honlapjáról érhető el. A rendszert egyszerű használni: a keresőbe a kívánt helyszínt begépelve vagy a térkép alkalmazásra váltva lehet kikeresni az adott utcát, majd a kép bal oldaláról az emberalakot formázó figurát egérrel rá kell húzni az utcára. A szolgáltatás útvonaltervezésre is használható, az indulási pont, valamint a keresett helyszín megjelölésével még a gyakorlati séta előtt virtuálisan megtekinthető az ajánlott útvonal.
A Google utcanézőjét legalább egy évvel megelőzte a norc.ro, amely hasonló módszerrel készítette el a hasonló elven, bár szerényebb keretek között működő szolgáltatását.
Mihály László, Szüszer-Nagy Róbert, Hargita Népe (Csíkszereda)

Tőkés László „a balliberális tábort és lakájmédiáját” bírálja
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke szerint a nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők az új magyar médiatörvény ürügyén rárontottak saját országukra és nemzetükre. Tegnapi közleményében az erdélyi politikus emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor 2005 júliusában Tusnádfürdőn azt mondta: „számos példáját láttuk a 20. században, amikor a magyar baloldal rárontott saját nemzetére.”
Tőkés szerint Orbánból „a próféta beszélt”. „Ugyanis most, amikor az új nemzeti kormány végre teljes erővel újból hozzáláthatott a trianoni-kommunista múlt romjainak az eltakarításához és ama fájdalmas emlékű, (2004) decemberi népszavazás jóvátételéhez – a nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők, az új magyar médiatörvény ürügyén, ismét rárontottak saját országukra és nemzetükre.”
Az EP-alelnök szerint a Magyarországon „teljességgel hitelét vesztett balliberális tábor és lakájmédiája – jobb híján – most az országhatárokon kívül kísérel meg teret nyerni, látványos módon a törvény ellen hangolva a nemzetközi közvéleményt és össztüzet zúdítva az európai elnökséget alighogy átvett Magyarországra, Orbán Viktor néppárti miniszterelnökre és az általa vezetett nemzeti kormányra”. Ebből a támadókampányból kiveszi a részét „az RMDSZ bukaresti pártsajtója és annak tudósítói holdudvara is”.
„Az Új Magyar Szó, valamint a Népszabadság és a Népszava tudósítói, továbbá az Országos Audiovizuális Tanács RMDSZ által kijelölt tagja »szakmányban mocskolják« az Orbán-kormányt, maguk is tápot adva az Európai Unió szintjére emelkedett, nemtelen propaganda-hadjáratnak” – olvasható a közleményben. Kitért arra, hogy kedden az EP liberális frakciója rendkívüli közmeghallgatást tartott Brüsszelben a magyarországi sajtószabadságról.
„A sürgősséggel összehívott rendezvényhez olyan politikai közszereplők adták a nevüket, mint Guy Verhofstadt, a liberális parlamenti csoport elnöke és Neelie Kroes európai adatvédelmi biztos” – fogalmazott Tőkés László. Szerinte a médiabeli monopóliumát elveszítő balliberális hatalmi elit elkeseredett ellentámadásáról van szó a kétharmados Orbán-kormányzat ellenében, mely törvényes úton kíván rendet teremteni és egészséges egyensúlyt kialakítani a közszolgálati médiumok területén.” (Az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója elutasítja a magyar kormánnyal szemben a médiatörvény miatt elhangzó, „politikailag motivált" vádakat – hangsúlyozta tegnap Joseph Daul, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú frakció francia vezetője.
A politikus utalt arra, hogy az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja azt, hogy a törvény összhangban van-e az uniós joggal. A néppárti képviselőcsoport bízik abban, hogy ha a médiatörvény egyes elemeit meg kell változtatni, azt Magyarország meg fogja tenni, miként azt Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette.)
Krónika (Kolozsvár)

A magyar név ára
A magyar állampolgárság igénylésével egyidejűleg enyhén megnőtt azoknak a kérvényezőknek is a száma, akik születésükkor elrománosított nevüket most hivatalosan is visszaváltoztatnák magyarra. Hogy az anyakönyvi hivatalokat mégsem rohanták le százával, arra éppen az érintettek adnak magyarázatot: túl sok az azt követő utánajárás.
Pontos számadatok ugyan nem születtek, becslések alapján viszont több tízezerre tehető Erdélyben azoknak a magyaroknak a száma, akiknek a nevét születésükkor román nyelven tüntette fel az anyakönyvvezető. 1921, majd 1944 után ugyanis az erőteljes elrománosítási politikát pártoló – vagy éppen attól félő – hivatalnokoknak hiába jelezték esetleg a szülők, hogy gyermekük nem Ion, Gheorghe, Ştefan vagy Ecaterina, a felnövő Jánosnak, Györgynek, Istvánnak és Katalinnak egész életében a román névvel kellett szembenéznie a hivatalos iratokban, bármennyire sem érezte azt magáénak. Bár a 2003/41-es számú kormányrendelet szabályozta, hogy akiknél az anyakönyv kitöltése nem anyanyelve helyesírási szabályai szerint történt, azok széljegyzettel kiigazíttathatják az anyakönyvet mind a kérvényező személyére vonatkozó rovatok, mind pedig a szüleire vonatkozó rovatok esetében, az anyakönyv kiigazítása sokáig mégiscsak bírósági határozattal volt lehetséges.
A 2006/117-es törvény azonban az anyakönyvek és az anyakönyvek széljegyzeteinek kiigazítását a polgármesterek hatáskörébe utalta. Ez a két jogszabály lehetővé teszi, hogy a legalább 20 százalékban magyarok által lakott településeken, egyszerűen, egy magyar nyelvű levéllel el lehessen intézni az anyakönyvben a helyes magyar név feltüntetését és helyes anyakönyvi kivonatok kiállítását.
Noha a lehetőség adott volt, kevesen éltek vele az utóbbi években: 2005 óta például Hargita megyében a kétszázat sem érte el azoknak a személyeknek a száma, akik kérték nevük „visszamagyarosítását”. Nemhiába elégedetlen tehát Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke, aki többek között kis cédulákkal vagy szórólapokkal igyekszik felhívni az emberek figyelmét, éljenek a törvény biztosította jogaikkal. „Az erdőink, elkobzott javaink mellett a nevünket is vissza kell kérni, főleg hogy jogszabályt is hoztak rá. Miért ne szerepeljen a román helyett hivatalosan is az a név, amelyiken szólítanak, amelyiket adtak születésemkor?” – teszi fel a kérdést Veress.
Két lej, majd a többi
– Egy írásban letett kérésre és az ehhez társított kétlejes illeték kifizetésére – válaszolták a csíkszeredai polgármesteri hivatal anyakönyvi irodájában, ahol arról érdeklődtünk: mi szükséges az egykor románul bejegyzett keresztnevek „visszamagyarosításához”? Maga a procedúra nem túl körülményes: a polgármester ellenvetés nélkül aláírja a névcserét óhajtó személy kérését, ezt követően az anyakönyvi irodában kiállítják számára az új keresztlevelet. Ennek birtokában viszont már meglehetősen bonyolult bürokratikus és adminisztratív procedúra elé néz a Ladislauból, Tiberiuból vagy Andreiből „visszaváltozott” László, Tibor vagy András. – Az természetesen jelentős pozitívum, hogy adott a lehetőség olyan személyes okmányok megszerzésére, amelyekben a helyes magyar keresztnév, és nem annak román megfelelője szerepel. Ez nem képezi vita tárgyát. Azonban helyes, ha a kérelmező tudja, hogy az új keresztlevél megszerzése után ki kell cserélnie minden iratát a személyi igazolványtól kezdve az iskolai végzettséget igazoló okiratokon vagy a vezetői jogosítványon át az útlevélig. Ez adott esetben a családban lévő gyerekeket is érintheti. Az sem mellékes, hogy a bürokratikus berendezkedésű rendszer nem siet a nevét megváltoztató segítségére: számos tanintézményben például csak elméletben létezik lehetőség az általuk kiállított diplomák cseréjére, de a keresztnév megváltoztatása okozhat fennakadást akár az örökösödési folyamatban vagy az élet egyéb területein is – figyelmeztettek az anyakönyvi irodánál.
Amint a lapunk rendelkezésére bocsátott statisztikából kiderül, a megyeszékhelyen az elmúlt két évben kérték a legtöbben, hogy irataikban a magyar keresztnevüket használhassák. Míg 2005-től kezdődően évente 12, 27, 18, illetve 21 személy kereste fel ez ügyben az anyakönyvi irodát, 2009-ben és tavaly 30-30 polgár élt ezzel a jogával.
Nem érv, hogy „nem értik” Székelyudvarhelyen is az utóbbi egy évben nőtt meg észrevehetően a hasonló jellegű kérések száma, a város polgármestere szerint azonban ez nem feltétlenül a magyar állampolgárság megszerzésével hozható összefüggésbe, bár a magyar igazolványok kibocsátásának idején is érezhető volt egy hasonló roham. Amint azt Bunta Levente lapunknak elmondta, újabban havonta 4–6 „névvisszamagyarosítási” kérést ír alá, szemben a korábbi havi 2–3-mal.
Csíkszentkirály viszont nem dicsekedhet hasonló számokkal, Székely Ernő polgármester szerint az utóbbi években egyetlen ilyen igénylést sem kellett aláírnia. „A 90-es évek elején még voltak néhányan, akik azonnal kérték nevük magyarra való visszaírását, azóta viszont nincs tudomásom ilyesmiről” – szögezte le lapunknak a község elöljárója.
Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere azonban már tapasztalja, hogy újabban sokan érdeklődnek a névváltoztatás iránt, bár az idén még egyetlen ilyen kérést sem nyújtottak be. „Tavaly összesen ketten kérték, hogy nevük román megfelelője helyett a magyart használhassák hivatalosan, de a legtöbben valószínűleg a változtatást követő procedúra – a további dokumentumok cseréje – miatt hátrálnak meg végül. Az elöljáró hozzátette azonban, az alacsony szám annak is betudható, hogy a legtöbb tusnádfürdői lakos máshol született, és később telepedett a fürdővárosba. A jogszabály szerint ugyanis mind a születés, mind a jelenlegi lakhely szerinti településhez be lehet nyújtani az igényt, azonban mivel az anyakönyv eredeti példánya a születés szerinti településen van, gyorsabb, ha egyből ahhoz fordulunk – ott akár egy órán belül, de legfeljebb 30 nap alatt kibocsátják az új születési bizonyítványt.
Veress Dávid arra is felhívja a figyelmet, ne riasszon el a hivatalnok esetleges akadékoskodása. A nyelvijogok.ro oldalra hivatkozva az anyanyelvápoló szövetség elnöke elmondta, az anyakönyvvezető az anyanyelv szabályai szerinti beírást 1997/1-es törvény V. fejezetére hivatkozva nem köteles vállalni, azt mondván, nem biztos a fordításban, nem ismeri kellő mértékben a beírandó nyelv és nevek helyesírási szabályait. „Ezt azzal előzhetjük meg, hogy magyarul kérelmezzük a módosítást, erre ugyanis a törvény szerint magyarul (is) kell válaszolnia, így pedig életszerűtlenné válik a nyelv nem ismerésére vonatkozó érv. Ha mégis erre hivatkozva érkezne visszautasítás, akkor egy közjegyzővel hitelesített fordítást kell mellékelni, miszerint Ioan Sabo magyarul valóban Szabó Jánosnak felel meg” – hangsúlyozta Veress.
A magyar állampolgárság igénylésekor különben nem szükséges, hogy a kérelmező előtte „visszamagyarosítsa” nevét – elég, ha az űrlapon feltünteti, ő nem a hivatalos román iratokban szereplő románosított változatot látná viszont. Veress Dávid ettől függetlenül azt javasolja, hogy éljünk a jogainkkal, mert annak elmulasztása „egyfajta bűn”. Majd hozzáteszi: ha nem kérjük korábban, a gyászjelentő lesz az első, ahol úgy fog megjelenni a nevünk, ahogy életünkben ismertek. Hargita Népe (Csíkszereda)

Az EMNP bejegyzését a Tusványosi Szabadegyetemen jelenthetik be
Tőkés András, Tőkés László testvére, aki az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos kezdeményező bizottságának tagja közölte: az EMNP bejegyzését az idei tusványosi szabadegyetemen jelenthetik be.
Tőkés András keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a testvére, Tőkés László EMNT-elnök által kezdeményezett párt bejegyzéséhez Maros megyében 2500 aláírást szeretnének összegyűjteni.
„Országos szinten legalább 25 000 aláírásra van szükség 18 megyéből és Bukarestből, de megyénként legalább 700 aláírás kell. Tehát, ha a 19 egységben egyenként 1000 aláírást gyűjtenek, abból még nem jön ki a 25 000, tehát kellenek olyan megyék, ahol többet gyűjtünk, és ilyen lehet Hargita, Kovászna, Maros ás Bihar. Maros megyében mi 700 helyett 2 500-2 700 aláírást szeretnénk gyűjteni” – magyarázta.
Tőkés András szerint leginkább az önkéntesek által gyűjtött aláírásokra számítanak, de, akik aláírásukkal szeretnék támogatni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését, megtehetik azt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által megnyitott Demokrácia Központokban is.
A Demokrácia Központokat azzal a céllal nyitották meg, hogy tanácsadással szolgáljanak a magyar állampolgárságot igénylőknek, de, aki akarja, ott is támogathatja aláírásával az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését – mondta.
„Én nem nagyon dolgozom itt, a Demokrácia Központban, de itt csak több mint 110 aláírást gyűjtöttek össze. Ez elég gyenge arány. Nem azzal kezdik, hogy »Alá akarod írni?«, hanem, miután befejezték (az állampolgársággal kapcsolatos tanácsadást – szerk. megj.), ha akarja, aláírhatja. Ha nem, hát nem (…)” – panaszolta Tőkés András.
Tőkés András elmondta, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését az évente megszervezett tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen jelenthetik be.
„Két elképzelés van: minél hamarabb gyűjtsük össze az aláírásokat, hogy legyen bejegyezve a párt, vagy hogy az aláírásgyűjtést kössük össze a belső szervezetépítéssel. Én a második elképzelést támogatom. Le kell lassítanunk az aláírásgyűjtés folyamatát annak érdekében, hogy minél egészségesebb új pártot építsünk, mert ez a párt nem lehet olyan, mint az RMDSZ vagy a Magyar Polgári Párt (MPP). A javasolt határidő március vége. Nem állunk meg a 2500 aláírásnál, hanem minden településre el akarunk jutni, hogy ott hozzunk létre helyi szervezetet. Nem zavarna, ha az aláírásokat április végéig gyűjtenénk össze. Azt mondták, jó lenne, ha Tusnádfürdőn bejelenthetnénk a párt bejegyzését, az megfelelő alkalom lenne” – foglalta össze Tőkés András.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közgyűlésének küldöttjei 2010 december elején Székelyudvarhelyen szavazták meg az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról szóló határozatot. A határozat szerint a pártot az erdélyi magyar közösség politikai érdekeinek képviselete céljából hozták létre.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)