Munkamegbeszéléssel kezdődött február 11-én Csíkszeredában a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzati küldöttség látogatása. A delegációt a megyeházán fogadta Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A találkozón szóba kerültek a Tusnádfürdőn közös erőfeszítéssel létrehozandó oktatási konferenciaközponttal kapcsolatos kérdések. A két megyei önkormányzat közösen vásárolta meg a szükséges területet Tusnádfürdőn, a magyar kormány pedig az épület tervezési költségeit biztosítja. A küldöttség a Nyergestetőn megkoszorúzta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat által állított kopjafát. /Szüszer-Nagy Róbert: Testvérmegyei látogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./

Markó Béla államminiszter, az RMDSZ elnöke február 12-én Marosvásárhelyen tárgyalt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának vezetőivel a határokon átnyúló regionális együttműködés kérdéseiről. Markó Béla az RMDSZ kiemelt támogatásáról biztosította a tusnádfürdői magyar oktatási és konferenciaközpont tervét, amelyet a két kormány támogatásából és a Szülőföld Alap pénzügyi keretéből finanszíroznának. /Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzati vezetők Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

Tusnádfürdőn a városközpontban levő hősök emlékművének tetejére az 1848–49-es szabadságharc évfordulós ünnepségének tiszteletére bronzból készült turulmadarat helyeznek el – tájékoztatott Zólya Zoltán polgármester. A turulmadarat Csepelen készítették, magyarországi támogatók adományainak köszönhetően. A március 15-i tusnádfürdői ünnepségre a Hargita megyei önkormányzat vezetőit, parlamenti képviselőket, szenátorokat, államtitkárokat és magyarországi támogatókat hívtak meg. /Turulmadár kerül az emlékműre. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

Tusnádfürdőn az ünnepi megemlékezés előtt helyezték el a városközpontban álló hősök emlékművére azt a bronzból készült turulmadarat, amely a budapesti Szent Korona Társaság adományának köszönhetően készült el. Március 15-én Incze Dénes római katolikus plébános és Baricz Lajos református lelkész hirdetett igét, majd megáldották a bronz turulmadarat. Zólya Zoltán polgármester méltatta az 1848–49-es forradalmat, beszédet mondott Sógor Csaba szenátor és Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke. /Turulmadár került az emlékműre. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) az elmúlt hétvégén tartotta tavaszi műhelytáborát Hargitafürdőn. A táborban a tagszervezetek képviselői vettek részt. Meghívottként jelen volt az Erdélyi Magyar Hallgatói Önkormányzatok (EMHÖK) elnöke, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke. Ötletbörzét tartottak a nyáron második alkalommal szervezendő ünnepi MIT-tábor programjáról, majd a Bálványosi Nyári Szabadegyetem (Tusványos) szervezésében vállalt szerepről esett szó. A MIT az elkövetkező időszakban összeállít egy vitaanyagnak szánt javaslatcsomagot, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségéhez (MCSZESZ) továbbít. /Műhelytábor Hargitafürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

Közpénzből származó tizenkilenc millió forintból szervez egyestés gálát „a népszavazási csalódás feloldására” fél évvel december 5. után egy MSZP-közeli vállalkozás Nagyváradon – írta a Transindex internetes hírportál. Az április 29-én tartandó rendezvény sztárja a francia zongoraművész, Richard Clayderman lesz. A rendezvény költségvetése 27 millió forint. Ebből az összegből nyáron, Tusnádon egyhetes, koncertekkel tűzdelt diáktábort lehet szervezni. A Népszava szerint a magyarországi médiahatóság összesen százmillió forintot osztott szét pályáztatás nélkül különböző rendezvények támogatására. /Megarendezvénnyel enyhítenék a december 5-i csalódást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Április 1-jén Csíkszeredában második alkalommal került sor a Kosz Szilveszter nevét viselő gyermek néptánc-fesztiválra. Színpadra léptek: a tusnádfürdői Gyöngyvirág, a csíkrákosi Csalogány, a kozmási Bojzás, a borzsovai Küküllő, a gyimesfelsőloki Kesice, a csíkmadarasi, szentmiklósi, marosfői, csíksomlyói egyházközségek néptánccsoportjai, valamint a csíkszeredai ifjú Kosz Szilveszter néptáncosai. /Gyermeknéptánc-fesztivál másodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

Európai kihívás: értékek és érdekek az Európai Unióban téma köré szervezik meg az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Az esemény főszervezője az idén is az Erdélyi Gondolat Egyesület (Ergo), amely az elmúlt hét végén a Madarasi Hargitán rendezett táborában – az Ifjúsági Együttműködés a Kárpát-medencében program keretében – megvitatta a szabadegyetem műsortervét is, tájékoztatott Simon Károly, az Ergo elnöke. A táborban olyan ifjúsági szervezetek képviselői vettek részt, mint a Fidelitas, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) és Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társasága (KOMPOT). /Péter Attila: Tusványos előszele: Tavasz a Hargitán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

Tusnádfürdőn második alkalommal került sor (az elsőt tavaly Magyarországon, Szarvason tartották) a magyar–román természetvédelmi szakértői csoport tanácskozására. Haraszthy László, a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a két ország szaktárcái között megkötött szerződés értelmében következetesen együttműködnek a Kárpát-medence élővilágának megőrzéséért. Adriana Baz, a román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakigazgatója elmondta, hogy együttműködési programot dolgoznak ki, mely többek között tartalmazza a Natura 2000 hálózatba javasolt természetvédelmi területek kijelölését. /Kristó Tibor: Környezetvédelmi tanácskozás Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

Az őszi ülésszakra halasztották a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitáját. Jelenleg a szenátus jogi és emberjogi szakbizottságában van a tervezet: nagy valószínűséggel a félév végéig sem tudják elkészíteni róla a jelentést a sok módosító indítvány miatt. Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint most kellene megrendezni azt a társadalmi vitát, amit az RMDSZ vezetősége megspórolt, amikor a törvénytervezetet idő előtt átadta a kormánynak. Érdemes lenne nemzetközi szinten is foglalkozni a törvénytervezettel. Meg kell keresni az európai hírű szakértőket, kikérni a véleményüket. Erre jó alkalom a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Az RMDSZ vezetősége nem kíváncsi sem a nemzeti jobboldalon levő különböző véleményekre, sem a szakértői véleményekre. A kisebbségi törvénytervezet nem kínál megoldást a Székelyföld alapvető problémáira. Többségi szavazással úgy határoztak, hogy az RMDSZ frakciói nem vállalják az SZNT törvénytervezetének a benyújtását. Az SZNT törekvése, hogy törvénytervezetében egyedi esetként kezeli a Székelyföldet, és kiharcolja Székelyföld területi autonómiáját, a járható utak közül az egyik. Dél-Tirolban hasonló egyedi alkuról volt szó. Ez követhető modell. A Toró T. Tibor által kezdeményezett és Bakk Miklós politológus által vezetett nemzetközi munkacsoport kidolgozott egy regionális autonómia-kerettörvényt, ezt is elő kell venni. /Makkay József: Áttörést a székelyföldi autonómia ügyében. Beszélgetés Toró T. Tibor parlamenti képviselővel a kisebbségi törvénytervezetről és a székelyföldi autonómiatörekvésekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 21./

A XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem július 17-24-e között lesz, számos román és magyar politikus, közéleti személyiség látogat Tusnádfürdőre. Szabó András főszervező és Ilyés Szabolcs, a tábort szervező ErGo Egyesület ügyvezető elnöke elmondta, a magyarországi meghívottak listáján Orbán Viktor volt miniszterelnök, Schöpflin György és Gál Kinga európai parlamenti képviselő, Martonyi János volt külügyminiszter, Matolcsy György volt gazdasági miniszter, Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is szerepel. Meghívták a magyarországi kormánypártok képviselőit is. Várják többek között Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztert, Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét és Renate Weber elnöki tanácsadót, ugyanakkor az RMDSZ néhány vezető politikusától is pozitív visszajelzést kaptak. /Lázár Lehel: A magyar kormány képviselőit is várják Tusnádra. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

Hargita megye Tanácsa, a magyar Országgyűlés Alkotmány és Igazságügyi Bizottsága, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a romániai Kisebbségi Hivatal közös szervezésében rendezik meg a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió elnevezésű diákszemináriumot, július 3-9 között Tusnádfürdőn. /Diákszeminárium Tusnádfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Az RMDSZ Önkormányzati Főosztálya által Tusnádfürdőn június 25-én szervezett Turizmus a Székelyföldön elnevezésű konferencián több mint száz önkormányzati tisztségviselő, szakember és vállalkozó vett részt. Borboly Csaba Hargita megyei tanácsalelnök, Demeter János Kovászna megyei tanácselnök és Lokodi Emőke Maros megyei tanácselnök tartott előadást. A konferencia célja volt az önkormányzatok és a vállalkozók együttműködésének feltérképezése. Elhangzott többek között Nagy Benedek, a Sapientia – EMTE munkatársának Az önkormányzatok szerepe Székelyföldön a települések marketing-tevékenységében, továbbá Horváth Alpár a BBTE gyergyószentmiklósi kihelyezett kara tanársegédjének A turizmus területi tervezésének szemléleti kérdései című előadása. Az előadók között anyaországiak is voltak. Végül a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el Székelyföld turizmusa fejlesztésére vonatkozóan. /Hecser Zoltán: Turizmus a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

Erdélyben a tavalyi magyarországi népszavazás után még mindig ellenségesen viszonyulnak az emberek a magyarországi kormánypártokhoz. Ezt bizonyítja, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt nem hívták meg a július 3–9. között zajló, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című tusnádfürdői táborba, ezzel szemben a román kormányfő kapott meghívót. Borboly Csaba, a diákszemináriumot szervező, az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke elmondta: noha tavaly jelen volt a táborban Medgyessy Péter, akkori magyar kormányfő, az idén nem küldtek meghívót Gyurcsánynak. Borboly közölte: egyrészt felmérést készítettek a fiatalok között, akiknek az volt az óhajuk, hogy a magyar miniszterelnököt ne hívják meg, másrészt pedig a táborban a szakmai részre, az integrációval kapcsolatos kérdésekre kívánnak hangsúlyt fektetni. A táborban az RMDSZ számos tisztségviselője mellett jelen lesz Baráth Etele integrációs miniszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. A szervezők Calin-Popescu Tariceanu román miniszterelnököt és Mihai Razvan Ungureanu román külügyminisztert is meghívták, de ők elfoglaltságukra hivatkozva közölték, nem tudnak részt venni az előadáson. /Dermedt magyar–magyar viszony. Gyurcsányt nem hívták meg Tusnádfürdőre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Július 4-én kezdődött a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által a Hargita megyei Tusnádfürdőn szervezett II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diáktábor. Előadást tartott Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, valamint Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Veress úgy ítélte meg, hogy az önkormányzati jogharmonizáció terén Románia nagyvonalakban teljesíti az uniós elvárásokat. A kisebbségi törvénytervezetről szóló tusnádfürdői előadásában, Markó Attila kisebbségügyi államtitkár megjegyezte, jelenleg is akadnak olyan kormánykoalíciós politikusok, akik megpróbálják megakadályozni az érdekvédelmi szervezet célkitűzéseit. /K. O.: Elkezdődött a MIÉRT diákszeminárium Tusnádfürdőn. Mona Musca a kormánykoalíció Pruteanuja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Nem a Tusványos ellentábora kíván lenni a Tusnádon megkezdődött, az RMDSZ mellett működő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett diákszeminárium – szögezte le Borboly Csaba szervező, a Hargita megyei tanács alelnöke. Ezen a héten Tusnádon megfordulnak az RMDSZ vezetői, Magyarországról a határon túli magyarság kérdéseivel foglalkozó, illetve integrációs szakemberek érkeznek. /Farkas Réka: Nem ellen-Tusványos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

- Sürgős reformra, átszervezésre szorul a határon túlra irányuló magyarországi támogatások rendszere – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Tusnádfürdőn, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszemináriumon tartott előadásában. Ugyanis más helyzetben vannak a Magyarországgal szomszédos EU-tagállamokban élő magyarok, más helyzetben a csatlakozás küszöbén álló romániai magyarság, és megint más helyzetben a Kárpátalján, a Vajdaságban, vagy Horvátországban élő magyarok. Takács hangsúlyozta: a támogatási rendszert függetlenné kell tenni a politikától, hiszen az egymást követő magyar kormányok más-más szempontokat, prioritásokat tartottak szem előtt támogatáspolitikájuk kialakításában. Ezáltal kiszámíthatatlanná vált a támogatási rendszer, nehezebbé vált a hosszú távú intézményépítő programok kidolgozása és megvalósítása. Takács elmondta, hogy évente mintegy tízmilliárd forint támogatásban részesül az erdélyi magyarság, ez az összeg 41 önálló támogatási rendszeren keresztül érkez

Július 9-én befejeződött Tusnádfürdőn a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) által szervezett II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszemináriumon. Tariceanu miniszterelnök bejelentette, hogy lemond, emiatt több miniszter nem jött el a szemináriumra, köztük Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Winkler Gyula gazdasági és kereskedelmi miniszter sem. Borbély László területrendezési miniszter úgy ítélte meg, hogy a kormánynak nem kellett volna lemondania. Valamennyien elmondták: a válság veszélybe sodorja Románia európai uniós csatlakozását. Borboly Csaba főszervező, a MIÉRT elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy a táborba nem jött el Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, Baráth Etele, a magyar kormány integrációs minisztere, illetve Szabó Vilmos államtitkár. Idén a magyarországi Ifjúsági Minisztérium nem támogatta ezt a tábort. Sokan ígértek pénzt, azonban csupán a Táncsics Alapítványtól és a Határon Túli Magyarok Hivatalától kaptak anyagi támogatást a diáktábor megszervezésére. /Kiss Olivér: Véget ért a tusnádfürdői diákszeminárium. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Nem Tusványos ellentábora a hónap elején lezajlott EU Belépő nevű MIÉRT-rendezvény, jelentette ki Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke. Borboly szavai tökéletesen megfelelnek a valóságnak, mert diákszemináriumuk versenyképtelen Tusványossal szemben, írta Bagoly Zsolt. A MIÉRT felvonultatja az RMDSZ első- és másodvonalbeli politikusait, akik az irányításuk alatt álló intézmény jótéteményeit ecsetelgetik. A rendezvény legfontosabb kijelentése Takács Csabától származik: Sürgős reformra, átszervezésre szorul a határon túlra irányuló támogatások rendszere. A „támogatási rendszert a politikától függetlenné kell tenni”. Mert „a különböző kormányok más-más szempontokat, prioritásokat tartanak szem előtt támogatáspolitikájuk kialakításában”. Az RMDSZ vezetősége tehát nem számolja fel az erdélyi magyarság fölött gyakorolt hatalmának legfőbb forrását, hanem a közelgő magyarországi kormányváltás miatt e hatalmat szeretné a jövő számára is biztosítani. Ezen a szemináriumon nem a nemzetstratégiáról és az autonómiáról volt szó, csak az EU-csatlakozásról, ezzel a magyarországi kormánypártok üzenetét közvetítették: az EU majd mindent megold: nem kell nemzetegyesítés, autonómia, mert úgyis eltűnnek a határok. /Bagoly Zsolt: Tusványos silány utánzata. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 12./

Tizenharmadik éve már, hogy két hétre, a világ különböző tájairól érkezett képzőművészek összegyűlnek, hogy Európa egyetlen olyan művésztáborában alkossanak, amelynek központi témája a ló. A 2005-ös Incitato nemzetközi művésztelep a Pegazus-téma jegyében zajlik, a korábbi évek tematikái: ló és lovas, nő és ló, táltos, koronázás, satöbbi voltak. A nemzetközi művésztelep július 2-tól 17-ig tart, közel harminc hazai és külföldi képzőművész alkot a bálványosi műteremben. /Farkas Imola: 13. Incitato művésztelep Bálványosfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Mind az RMDSZ, mind az ellenzéke a párbeszédet szorgalmazza, ennek ellenére a felek továbbra is elbeszélnek egymás mellett. Az RMDSZ területi szervezetei elkezdték mától az esetleges előrehozott választások előtti kampányra való felkészülést, az RMDSZ nagy valószínűséggel nem szervez újabb előválasztást, az MPSZ ebben az esetben ismét a bojkottot helyezte kilátásba. Tusványoson létrejöhet a sokat halasztott Markó–Tőkés csúcs. Marosvásárhelyen egy időben került sor az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsára (TEKT), illetve a Tőkés László által összehívott rendkívüli tanácskozásra. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy növelni lehet az erdélyi magyar közösség parlamenti-kormányzati jelenlétét, ha a választók széles körű mozgósításával sikerül minél nagyobb támogatottságot biztosítani a választásokon. Arra az újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ választási kampánya ismét az autonómia jegyében zajlik-e majd, Markó Béla elmondta: nem lát okot rá, hogy a kampány tartalma változzon, hiszen az négy évre szólt, és a 2004-es választások óta mindössze fél év telt el. A Tőkés László által szervezett tanácskozás résztvevői „totális” párbeszédet sürgettek, amelyben az összes romániai magyar közéleti szereplő részt venne. A megbeszélésre eredetileg 80 személyt hívtak meg a szervezők – közöttük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőit –, de csak 30-an jelentek meg Marosvásárhelyen. A résztvevők soraiból nem hiányzott Toró T. Tibor és Becsek Garda Dezső képviselő, illetve Sógor Csaba szenátor, akik a törvényhozásban az RMDSZ színeit képviselik. A tanácskozás résztvevői felhívást intéztek egy „totális” párbeszéd elkezdésére, amit az autonómia gondolata körül lehetne megszervezni. Tőkés László bírálta a kormány által a parlament elé terjesztett kisebbségi törvénytervezetet, mert a jogszabály nem nyújt valós autonómiát a magyarságnak. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke erdélyi összmagyar előválasztás megszervezését sürgette. Szerinte nagy a valószínűsége, hogy az MPSZ nem fogja támogatni az RMDSZ képviselői és szenátori listáját az esetleges idő előtti választásokon, ha az RMDSZ vezetői elutasítják az erdélyi összmagyar előválasztás megszervezését. Németh Zsolt bejelentette, hogy tervbe vettek egy Orbán Viktor–Markó Béla találkozót is. – Ezúttal is Magyarország volt az első az európai közösség államai közül, amely felajánlotta segítségét Romániának – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A hét végén kiderült, hogy az árvízben összesen 20-an vesztették életüket. Megérkezett július 17-én hajnalban a magyar katasztrófavédelmi csoport Romániába. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai is megérkeztek és szétosztották a magyar külügyminisztérium hárommillió forintos és a segélyszervezet félmillió forintos adományából vásárolt élelmiszereket az árvízkárosultaknak. /Az MPSZ bojkottal fenyegetőzik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

A román–magyar történelmi megbékélést célzó folyamat részeként indult tizenöt évvel ezelőtt a bálványosi találkozó. Bálványoson Horia Rusu, Gabriel Andreescu, Smaranda Enache volt Orbán Viktor és Németh Zsolt, Toró T. Tibor beszélgetőpartnere, azóta valamennyien közéleti személyiségek. A néhány sátoros tábor ma már a közép-kelet-európai térség egyik legjelentősebb nyári táborának számít. Az időközben Tusnádfürdőre költözött, Tusványossá „folklorizálódott” egyhetes rendezvény hagyományos témái a demokrácia, a jogállamiság, a kisebbségvédelem és az autonómia. Az előrejelzések szerint idén több Európa parlamenti képviselő is megjelenik. – Tusványos történelmi jelentőségűvé léphet elő, ha Markó Béla és Tőkés László éppen a tusványosi sátor alatt ül le egy asztalhoz. /Csinta Samu: Tusványosi rövidnadrág. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Július 18-án Tusnádfürdőn, a XVI. Bálványosi Nyári Egyetem megnyitóján Emil Constantinescu volt államfő heves támadást intézett az Alkotmánybíróság (AB) ellen. Szerinte az AB tagjai csupán az igazságszolgáltatás bizonyos ágaiban dolgozók előjogainak megőrzésében érdekeltek. – Az AB-ben a kommunista időszakban súlyos vétségeket elkövetett személyek tevékenykednek – tette hozzá a volt államfő. Információi szerint a taláros testületben olyan személyek is helyet kaptak, akik megírták és alkalmazták Nicolae Ceausescu egyes dekrétumait. A taláros testület egyes tagjai az 1950-es években a katonai ügyészségen dolgoztak. Predescu alkotmánybíró például karrierje elején, az 1950-es években, részt vett az ellenzékiek vallatásában. Nicolae Cochinescu vizsgálta ki az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket, szerepe volt az 1989-es forradalommal kapcsolatos iratcsomók leállításában. – A volt szekusokból és pártaktivistákból álló oligarchia a 2000–2004 közötti SZDP kormányzás során erősödött meg az RMDSZ segédletével – mondta Constantinescu. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy vélte, hogy válságban van a román–magyar kapcsolat, amit a romániai politikai helyzet is súlyosbít. Németh az észak-erdélyi autópályát említette, és közölte, várja, hogy milyen konkrét eredményre jutnak az illetékesek. – A román–magyar kapcsolat tejesen normálisan alakult – vélekedett Stefan Glavan, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. /Kiss Olivér: Heves támadást indított Constantinescu az Alkotmánybíróság ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Július 19-én Tusnádfürdőn folytatódott a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Régiók és autonómiák Európája – 2005 címmel tartott előadáson Michel Ebner, Dél-Tirol Európai Parlamenti (EP) képviselője. Megjegyezte: öt-hat évtizeddel ezelőtt a dél-tiroli kisebbség hasonlóan nehéz helyzetben volt, mint az erdélyi magyar közösség az 1990-es évek elején, ugyanis Olaszország ugyanolyan központosított állam volt, mint Románia az 1989-es eseményeket követően. Elisabeth Nauclér, a Finnországhoz tartozó Aland-szigetek adminisztrációs vezetője kifejtette: a tartományban élő svédek anyanyelvükön tanulnak, a finn csupán választható tantárgy az iskolákban. Mi több, a finnt idegen nyelvként oktatják. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ a román parlamentben nem hajlandó felvállalni és támogatni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott autonómia-elképzelést. A politikus nehezményezte, hogy Hargita és Kovászna megyének sokkal kevesebb költségvetési pénzt utal vissza Bukarest, mint amennyit az itt élő adófizető polgárok eljuttatnak a fővárosba. A legtöbb résztvevő a Kisebbségi jogok és autonómia az EU-ban című előadásra gyűlt össze. Gál Kinga fideszes EP-képviselő kijelentette: az EU nem fogja megoldani az erdélyi magyarság kisebbségi kérdését. – Az Európai Uniónak nincs általánosan elfogadott normatívája a kisebbségvédelemre vonatkozóan – fogalmazott. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke úgy ítélte meg, hogy a romániai közigazgatásban nem tartják be a kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat. Szerinte jelenleg egyetlen romániai politikai erő sem érdekelt a központosított állam felszámolásában. Szász Jenő, az MPSZ elnöke heves támadást intézett az RMDSZ ellen. A tavalyi helyhatósági és parlamenti választások kapcsán az MPSZ-t az aláírások meghamisításával vádolták, de „eddig ezt nem tudták bebizonyítani, ugyanis senkit sem büntettek meg, senkit sem ítéltek el”. /Kiss Olivér: /Gál Kinga: az Európai Unió nem fogja megoldani a kisebbségi kérdést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ Meglepetést váltott ki Ráduly, Róbert csíkszeredai polgármester, aki egy kalap alatt emlegette a székely nemzet elleni, magyar és román oldalról jövő „elnemzetlenítő” kísérleteket. Abból indult ki, hogy nem születtek meg azok a háttértanulmányok, amelyek az autonóm Székelyföld működtetéséhez kellenének. A székely öntudat hiányát szintén hátránynak tekintette, arra lenne szükség, hogy a gyermekek székely történelmet tanuljanak az iskolában. „Én a székely nemzethez tartozom, de magyar anyanyelvű vagyok, punktum” – jelentette ki. Álláspontjára némiképp magyarázatul szolgált, hogy közben a „hiányos történelmi ismereteire” hivatkozott. /Gazda Árpád: Autonómia Európában és Romániában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Sötét időket élt az elmúlt esztendőkben a romániai román média, a magyar sajtóorgánumokra pedig ezután várnak nehéz idők. Erről volt szó Tusnádfürdőn a Médiasátor előadásán. Pavel Orcescu szerint a román sajtó legsötétebb időszaka 2000 és 2004 közé tehető, ekkor ugyanis a politikum ellenőrzése alá került. Borúlátó képet nyújtott a romániai magyar sajtóról Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője. Szerinte nem annyira a cenzúra, mint inkább az öncenzúra jellemző a hazai magyar sajtóra. A magyarországi sajtó röntgenképét Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke készítette el. Kiderült, hiányzik a médiaegyensúly, a gazdasági támogatottság terén is nagy az ingadozás. Füzes Oszkár, a Népszabadság munkatársa szerint elavult a sajtószabadság fogalma, helyét az információ és a szólás szabadsága veszi át. „A sajtó történetében véget ért a római katolicizmus, következik a reformáció” – határozta meg az elkövetkező időszakot. /D. Balázs Ildikó: Szabad a szabad sajtó? = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

A román, magyar és az EU-s külpolitika kölcsönhatásai címmel zajlott le a Bálványosi Szabadegyetem július 20-án az előadás. A felszólalók sorát Németh Zsolt kezdte, aki szerint az európai alkotmányról szóló népszavazások franciaországi és hollandiai negatív eredménye, a jelenlegi román kormányválság, valamint a december 5-i népszavazás után kialakult helyzet egyaránt nagy hatással van a térség országainak külpolitikájára. Mint mondotta, Magyarország felzárkózása az EU-s életszínvonalhoz, életképes biztonságpolitika és a Kárpát-medencei magyar nemzetrészek együttműködésének javítása az EU segítségével az a hármas, amely jelenleg a magyar külpolitikát meghatározza. Ebben jut nagy szerep a román-magyar együttműködésnek. Németh szerint szükségszerűvé vált a magyar támogatáspolitika nagyságrendjének és jellegének az átgondolása, valamint arról is tájékoztatott, hogy a bevándorlás nélküli magyar állampolgárság megadása a Fidesz számára kiemelt fontossággal bír. Adrian Severin, Románia volt külügyminisztere szerint szükségszerű akár a szuverenitás, akár nemzeti érdek fogalmának átértelmezése, mert a jövőben csakis közös erővel, kormányközi vagy regionális együttműködések révén lehet eredményes fejlődést elérni. Véleménye szerint eme átértelmezendő fogalmak közé tartozik az autonómia fogalma is, mert ebben a helyzetben a kirekesztő, szeparatista vagy bezárkózó önrendelkezéseknek már nincs helye Európában. Anton Niculescu államtitkár kifejtette, hogy a magyar-román együttműködés terén az évek során jelentős előrelépések történtek. Smaranda Enache azt emelte ki, hogy Magyarország mint uniós tagország egyik legbiztosabb és legkiszámíthatóbb támogatója volt Románia csatlakozásának. Szilágyi Zsolt kiemelte, hogy az esélyegyenlőség terén még nagyon sok tennivaló van Romániában, mert még mindig vannak olyan területek, ahol magyar etnikumú román állampolgárok hátrányos helyzetből indulnak. Ilyen akár a diplomácia, a hadsereg vagy a titkosszolgálatokban való jelenlét. /Portik Vilmos László: Modernizálódásra és együttműködésre van szükség Európában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

Bizonytalannak nevezte Románia 2007-es uniós csatlakozását Pálfi István, Fidesz-MPSZ európai parlamenti képviselője a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, akinek szepkticizmusát azonban nem osztja Nagy Zsolt, a román kormány távközlési minisztere. Egy év távlatából elmondhatjuk: elégedettek vagyunk uniós tagságunkkal – mondta Gyurovszky László, a szlovák kormány régiófejlesztési minisztere. /Szkepticizmus és optimizmus Tusnádon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

Nem a kisebbségi, hanem a közösségi jogokat kell érvényre juttatni, a székelység nem kisebbség – hangsúlyozta dr. Csapó I. József Az autonómia esélyei és korlátai Romániában című előadásában a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Csapó szerint az autonómia nem lehet sem cél, sem eszköz, hanem valójában egy közösség önrendelkezésének kifejeződése. Toró T. Tibor a kisebbségi kerettörvény, illetve személyelvű autonómiastatútum jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte az EMNT-nek és az SZNT-nek nemzetstratégiai testületekként igényeket kell megfogalmazniuk, azok érvényesítése a politikai pártokra – RMDSZ, MPSZ – hárul. Márton Árpád képviselő az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének előnyeit ecsetelte, kiemelve annak pozitívumait. Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső képviselő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az általuk felvállalt statútumtervezet parlamenti jelenléte újabb esélynövelő lépés az autonómia vonatkozásában, annak érdekében, hogy Székelyföld gyarmatosításának véget lehessen vetni. /(Ferencz): A székelység nem kisebbség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Ha minden politika alku kérdése, az RMDSZ miért nem alkuszik meg a Magyar Polgári Szövetséggel? Hogyan lehetséges az, hogy olyan passzusokat hagynak a kisebbségi törvénytervezetben, amelyeket uniós fórumok a jogállamiság szempontjából már korábban kifogásoltak? A kérdéseket Márton Árpád Kovászna megyei képviselő próbálta megválaszolni a Bálványosi Szabadegyetemen. Érvelése szerint a területi és a személyi elvű autonómia nem áll ellentétben egymással, ellenben bizonyos esetekben ütközhetnek a személyi és közösségi érdekek. Mint elmondta, azért maradtak a tervezetben ilyen passzusok, mivel fontosabbnak tartja a közösségi érdekeket a személyieknél. Az MPSZ-szel való együttműködéssel kapcsolatosan rámutatott, az MPSZ-ben sincs hajlandóság az RMDSZ-szel való megalkuvásra. Máté András Levente Kolozs megyei képviselő azt vetette fel: nem biztos, hogy a tömbmagyarság területi autonómiája mindenkinek megfelel, hiszen a magyarság jelentős aránya szórványban él. Csapó József SZNT-elnök a területi autonómiát célzó törekvéseket bemutatva kifejtette, az önkormányzás alapvető közösségi jog, amely része az alapvető emberi jogoknak és szabadságoknak. Toró T. Tibor képviselő felvázolta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács törekvéseit. Garda Dezső arra hívta fel a figyelmet, hogy a masszív székelyföldi erdőirtásokkal gazdasági alapjaitól fosztják meg az autonómiát. /L. L.: Vérszegény eszmecsere, megizzasztott képviselők. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Részt vesz július 22-én a Tusnádfürdőn folyó XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik programjában Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a román kormány miniszterelnök-helyettese. Martonyi Jánossal, Magyarország volt külügyminiszterével, Schöpflin György politológussal és Tőkés Lászlóval püspökkel közösen a Néppárti értékek Európában című kerek-asztal beszélgetésen tart előadást. /Markó Béla és Tőkés László a „tusványosi” asztalnál. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

„Szeretet nélkül nagyon nehéz a csángókérdéshez viszonyulni” – hangoztatta Borbáth Erzsébet csíkszeredai nyugalmazott pedagógus Tusnádfürdőn tartott előadásán. Borbáth Erzsébet irányításával a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában 1990-ben indult be a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásának programja, azóta pedig számos csángó értelmiségi nevelődött ki. Botbáth Erzsébettől Hegyeli Attila vette át a stafétabotot, megszervezve Moldvában a csángó gyerekek otthoni magyar nyelvű oktatását. Hegyeli Attila úgy fogalmazott: létezik közösségi igény a magyar nyelv oktatására, azonban a siker érdekében szükség van a Kárpát-medencei magyarság segítőkészségére, továbbá arra is, hogy ezt a kezdeményezést, ezt az igényt a román többség is elfogadja. A román nyelvű sajtó változatlanul ellenséges. /D. Balázs Ildikó: Megértéssel kell viszonyulni a csángókérdéshez. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./