Temesvár tanácsa megszavazta Paul Goma író felvételét a díszpolgárok sorába. Múltjára való tekintettel – a hetvenes években a Ceausescu-féle diktatúra egyik leginkább üldözött ellenállója volt – a tanácsosok fenntartás nélkül megszavazták a cím odaítélését. Utóbb azonban kiderült, hogy az egykori ellenálló azóta szélsőséges antiszemita írásokat közölt. Működését folyamatosan figyelik az izraeli hatóságok, és ennek köszönhetően azonnal tudomást szereztek a temesvári tanács döntéséről. Izrael bukaresti nagykövete tiltakozó jegyzéket juttatott el a román belügyminiszterhez, és ennek másolatát megküldte a temesvári polgármesternek. /(S.): Nemzetközi tiltakozás Goma díszpolgársága miatt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

A múlt héten összehívták Temesváron az úgynevezett Ifjúsági Kerekasztalt, amely a temesi ifjak küldöttét volt hivatott kijelölni az RMDSZ kongresszusára. A találkozóról (és a döntésről) a nyilvánosság utólag szerzett tudomást, amikor országszerte az átláthatóságról, a közérdekű döntésekhez való hozzászólásról beszélnek. A határozat szerint a helyet a TEMISZ /Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet/ elnöke töltheti be. Éppen az elnök szólta el magát egyszer, hogy nem is akar tömegszervezet lenni az egyesület. Az RMDSZ ifjúsági alelnöke szerint a diákszervezet (TDM) épp akkor “hány havat” a Hóhányó Olimpián, a Bartók diákönkormányzatának (DÖK) tagjai pedig “még kicsik”. Meg kellett volna még kérdezni a vidéki ifjúsági egyleteket. Kapásból kettő említhető, a végvári Pro Community, amely gazdag tevékenységet folytat, mint a többi együttvéve, vagy a szapáryfalvi Gróf Szapáry Péter Társaskört. /Nem politizálnék, de most már késő. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

A temesvári római katolikus egyházmegyei Caritas évente érdemoklevéllel tünteti ki azokat a személyeket, akik az egyházmegye területén lakó rászorulókon segítenek. Legutóbb Marossy Zoltán Temes megyei alprefektust is hasonló elismerésben részesítették. Marossy a 2005-ös bánsági árvíz idején a mentés és kárelhárítás irányításában, később a romba dőlt falvak újjáépítésében tanúsított, hatósági kötelességén túlmenő odafigyelésével, segítségnyújtásával érdemelte ki a Caritas kitüntetését. /P. L. Zs. : Caritas-érdemoklevél az alprefektusnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

A Szegedi Orvosi Egyetem és a temesvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közös PHARE-támogatású projektjét indították útnak Temesváron. Az együttműködés a mikrosebészet területén dolgozó rezidens és szakorvosok továbbképzésére, valamint a tudományos kutatásra terjed ki. A másfél éves lefutású projektbe bevonják Arad, Bihar és Szatmár megyét is. /P. L. Zs. : Határ menti együttműködés a mikrosebészetben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

A Csepűrágó Alapítvány, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a bukaresti Nottara Színház és Metropolis Ifjúsági Színház koprodukciójában adták elő 6-án és 7-én Heiner Müller Kvartett című művét a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. . /Vendégelőadás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

A Régi(j)óvilág című regionális honismereti szemle lapindító író-olvasó találkozóját február 8-án Temesváron, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház nevében Szekernyés Irén irodalmi titkár, a Nyugati Jelen munkatársa köszöntötte a kultúrtörténeti esemény részvevőit. A temesvári Régi(j)óvilágot kiadó Szórvány Alapítvány elnöke, Bodó Barna elmondta, hogy a szemle az alapítvány honismereti stratégiájának a része. Következetes tervet azért kell kidolgozni a saját értékek újrafelfedezésére, mert a többségi nemzet kultúrája dominánssá vált. Mészáros Ildikó felelős szerkesztő hozzátette, hogy hisznek a regionalizmusban, a közigazgatási és államhatárokon átnyúló kulturális nemzetegyesítésben, szerzőik között is ezért szerepelnek temesvári, aradi, szegedi helytörténészek, kutatók és közírók. Az első, tavaly decemberben megjelent szám szerzői közül szót kaptak Ujj János, Oberten János, Koczka György és Jámbor (Péterszabó) Ilona. A szemle évente négyszer fog megjeleni. /(pataky): Lapindító író-olvasó találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

A temesvári római katolikus egyházmegye tavalyi tevékenységét összefoglaló ismertető szerint a még 2003-ban felterjesztett 146 visszaigénylési kérvényből eddig 63-ra született határozat. A visszaszolgáltatott egyházi épületek nagy részében – több mint 30 ingatlanban – oktatási intézmény, óvoda vagy iskola működik. Böcskei László általános helynök elmondta, hogy kevés kivétellel, mindegyik óvoda, iskola esetében létrejött az egyház és a bérlő közötti öt évre szóló szerződés. A visszaszolgáltatási határozat ellen csak néhány esetben nyújtott be fellebbezést az épületet használó oktatási intézmény vezetősége. Van olyan eset is – Perjámos –, ahol az eddigi bérlő kiköltözött, felszabadította az ingatlant. Az egyház nem kíván semmilyen nehézséget gördíteni az oktatás, a jövő generáció felkészítésének útjába. Az aradi Csiky Gergely Iskolaközpont épületét az egyház negyvenkilenc esztendőre díjmentesen a tanintézet használatára bocsátotta. A megállapodásnak megfelelően az ingatlant kizárólag magyar tannyelvű oktatási intézmény használhatja, továbbá az iskola közigazgatási tanácsának állandó tagja a mindenkori arad-belvárosi plébános és a mindenkori marosi főesperes. /Sipos Enikő: Útkeresés. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 11./

Február 9-én egész napos képzéssel kezdődött meg a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum eurorégiós projektje, a tehetségfejlesztés internetes távoktatással, ún. e-learning módszerrel. A Tálentum elnevezésű folyamattervben partner a temesvári szerb tannyelvű Doszitej Obradovics Líceum és a zentai (Vajdaság) Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium. A Bartók bevonta a programba a Temes megyei általános iskolák magyar tagozatos pedagógusait is. /P. L. Zs. : Tálentum a tehetségfejlesztésért. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

A Temesváron élő Tácsi László vallja, hogy aradinak tartja magát, annak ellenére, hogy tizenhét éves volt, amikor elkerült otthonról. Ott él az öccse a családjával, sok barátja, mindenre odafigyel, ami Araddal kapcsolatos. Felesége, Tácsi Erika fiatal korában versenyszerűen atletizált. Tácsi Erika Temesváron a Magyar Tannyelvű Líceum igazgatói székébe került (később 2-es számú Matematika–Fizika Líceum, jelenleg Bartók Béla Elméleti Líceum), ezeket az éveket (1971–1987) így jellemezheti: kemény korszak volt. Keserves, embert próbáló évek. Most is tanít, már negyvenötödik éve. Magyar–német szakos tanárként Tácsi Erika oktatott általános iskolásokat, gimnazistákat, főiskolásokat Aradon és Temesváron. /“Végig kell futni a távot!” = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

Temesváron február 13-án kerül sor a Krecsányi Műhely legújabb produkciójára. Híres nótaszerzők örökzöld dalaiból állította össze Fall Ilona színművész a “Szíve van a nótának” című műsort. /A “Szíve van a nótának” bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

A német televízióban látott egy műsort egy ott élő magyar. A Phönix nevű adó az egész Európának sugározta, hogy „a romániai forradalom az egyház kezdeményezésére indult”, és rögtön utána mutatták a hős ortodox papot Temesvárról. Az előző héten meg a nagyszebeni polgármestert szólaltatták meg, aki elmondta Európának, hogy 1200-ban a magyarok rátámadtak a békében éldegélő szászokra. /Zinner O. Ágnes, Németország: Félretájékoztatás határok nélkül. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 13./

Régi(j)óvilág címmel új regionális honismereti szemle jelent meg a dr. Bodó Barna vezette temesvári Szórvány Alapítvány gondozásában. Mészáros Ildikó felelős szerkesztő elmondta, a kisebbségi sorsban élő magyarság számára egyrészt probléma maga a hon, hiszen az anyaország, különösen a 2004. december 5-i népszavazásra gondolva, nem úgy viselkedett, mint ahogyan a hazától elvárnák. A honismeretet is kissé át kell értékelni. Otthont kell teremteni, ebben az otthonteremtésben fontos szerepe van a régiós identitásnak. A Régi(j)óvilág cím elég beszédes. A folyóirat a régió világát mutatja be. Az új folyóirat 1956-os emlékszámmal indult, mert a magyar forradalom 50. évfordulója egybeesett az indulással. /Pataki Zoltán: A régi(j)ó világa. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Tőkés László kilép a kolozsvári RMDSZ-szervezetből, és átigazolását kéri a temesvári szervezetbe, amely szerinte „az idők folyamán mindig nyitottságával tűnt ki a szövetség gyakori pártos elhajlásaival és torzulásaival szemben”. Tőkés László közleményében leszögezte: mind az RMDSZ kolozsvári szervezetének tagja, mind független európarlamenti képviselőjelölt így kívánja kifejezni tiltakozását az RMDSZ Kolozs megyei szervezete „pártos, önkényes és méltánytalan magatartása ellen”. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: nagyon sajnálja, hogy Tőkés László átigazol a temesvári szervezetbe. /P. A. M. : Temesvárra igazolt át Kolozsvárról a püspök. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Kolozsváron él az emlékezetben a Notre-Dame Iskolanővérek vezette Augusteum és Marianum leányiskolák hírneve, és szellemisége. A volt diáklányok családanyaként, majd nagyszülőként megőrizték, továbbadták a nővérektől örökölt tudást, lelki kincseket. Az egykori diáklányokat kereste fel nemrég Nagy Éva M. Vera és Czakó Gabriella, mindketten iskolanővérek, akik három éve telepedtek le Szovátán. Fel szeretnék venni a kapcsolatot a volt marianumistákkal, összegyűjteni a gazdag múlt még fellelhető írásos és tárgyi emlékeit. 2008-ban lesz 150 esztendeje annak, hogy az iskolanővérek letelepedtek Temesváron, majd Aradon, Désen, Nagyszentmiklóson. Elődeik nyomdokaiban járva 2004 óta újra tanítanak a magyar iskolanővérek Erdélyben: a Nyárád mente falvaiban és Szovátán. Faluról falura járva tanítanak, A még élő néphagyomány ápolása mellett munkájuk fontos része a kórusmuzsika, a zenei írás-olvasás, a furulya, a pásztorfurulya, a népi játék, a kamarazene, a liturgia oktatása, sőt misztériumjátékkal is próbálkoztak. Legutóbb Szent Kinga életét vitték színre Török Viola összeállításában. A magyar rendtartomány elindította az Erdélyi Tündérkert Alapítványt a hátrányos helyzetű gyerekekért, amelynek célja többek között az erdélyi magyar gyerekek anyanyelvű oktatása és művészi nevelése. /Fodor György: A műveletlenség luxusát egyetlen magyar sem engedheti meg magának. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 18./

Az európai parlamenti választásokon való minél nagyobb arányú részvételre biztatta a romániai lakosokat Becsey Zsolt néppárti (fideszes) EP-képviselő Temesváron, a magyar ajkú szavazókat meg külön arra kérte, hogy a minél erősebb magyar képviseletre adják a voksukat május 13-án. A szegedi politikus Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő meghívására látogatott Temesvárra, a Bánság fővárosába, ahol Constantin Ostaficiuc Temes megyei tanácselnökkel és Marossy Zoltán alprefektussal tárgyalt a régió fejlesztési terveiről, a szomszédos magyarországi és vajdasági térségekkel folytatott közös programokról, az eurorégió brüsszeli képviseletének létrehozásáról. Becsey Zsolt elmondta, hogy jelenleg az európai néppárti frakciónak 13 magyarországi, két felvidéki és három romániai magyar képviselője van, és reméli, hogy ez a szám meg is marad a választások után. Kifejtette: fontos a brüsszeli képviselet, és ezért bátorítani fogja a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió kezdeményezését a brüsszeli “nagykövetség” megnyitására, sőt reméli, hogy a vajdasági, a dél-alföldi és a bánsági régió is rendelkezik majd önálló kirendeltséggel. /Pataky Lehel Zsolt: Bátorítás a Bánság brüsszeli képviseletére. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

A Temes megyei RMDSZ-szervezet elnöksége február 22-én dönt arról, hogy elfogadják-e Tőkés László belépési kérelmét, vagy sem. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tiltakozásul “a Kolozs megyei RMDSZ pártos, önkényes és méltánytalan magatartása ellen” kilép a szervezetből, és kéri felvételét a temesvári szervezetbe. Az RMDSZ-vezetőség nincs könnyű helyzetben – ismerte el Halász Ferenc elnök. Toró T. Tibor parlamenti képviselő nem látja akadályát a püspök belépésének. Kaba Gábor zsombolyai polgármester szerint Tőkés László megosztó tényezőként jelenik meg a megyei RMDSZ, s talán a megye magyarságának életében is. /Pataky Lehel Zsolt: Megosztott vélemények Tőkés László “befogadásáról”. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

A Román Színházi Szövetség /UNITER/ díjainak idei jelölések listáján nem szerepel egyetlen magyar előadás sem. Az öttagú, románokból álló zsűri a 2006-os év termésének áttekintése után úgy döntött: nincs olyan magyar produkció, amelyik versenybe szállhat a díjakért. Érdekes módon a listán nem szerepel magyar nemzetiségű rendezők által román színházakban létrehozott előadás sem, de jelölést kapott két magyar színész román előadásban nyújtott teljesítményéért: Tokai Andrea a legjobb női mellékszereplő díjára esélyes a Temesvári Nemzeti Színház Krum című előadásában alakított szerepéért, valamint Hatházi András, akit a legjobb férfi főszereplő díjára jelöltek a Kolozsvári Nemzeti Színház Megtisztulás című előadásában nyújtott alakításáért. /köllő: UNITER-jelölések margójára. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Február 26-án tölti be 98. életévét Anavi Ádám nyugalmazott tanár, költő, színműíró, de a kollégák, barátok már február 23-án felköszöntötték a temesvári irodalmi élet doyenjét. A Romániai Írószövetség temesvári szervezetének székhelyén Pongrácz P. Mária elnökségi tag, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főmunkatársa nyitotta meg az ünnepséget, tőle vették át a szót az Anavit méltató írótársak. A közel százesztendős, de ma is friss (jelenleg is egy színdarabon dolgozó) szerző munkásságát, megjelent köteteit Bárányi Ildikó foglalta össze. /(P. L. Zs.): Karnyújtásnyira a száz évtől. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

A Romániai Kereszténydemokrata Mozgalom február 23-án tartotta második kongresszusát, melyen módosították az alapszabályzatot. Az új alapszabály megszüntette a tiszteletbeli és ügyvezető elnöki tisztséget, a tagságnak pedig ajánlja a beiratkozást a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulatba, amely 2001 óta önálló jogi személy. A kongresszuson tisztújításra is sor került. A régi-új elnök Kelemen Kálmán (Kisgörgény, Maros megye), politikai alelnök dr. Bárányi Ferenc (Temesvár), parlamenti kapcsolatokért felelős alelnök Puskás Bálint (Sepsiszentgyörgy), ifjúsági alelnök Tischler Ferenc, gazdasági alelnök Kiss Tibor (Sepsiszentgyörgy). /Kongresszus tisztújítással (Kereszténydemokrata Mozgalom) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./

Horányi László színművész, a Magyar Játékszíni Társaság elnöke személyesen adta át Jánó Jánosnak a határon túli, nyugdíjazott színészeknek alapított Hűségdíjat Temesváron. A négy éve alakult egyesület célja a nyelvileg és kulturálisan összetartozó, de más-más országban működő művészeti intézmények segítése, támogatása. Zsúfolásig megtelt a Csiky Gergely Színház Stúdió terme, Jánó János egykori közönsége, pályatársai, mai színházbarátok, fiatal színművészek és nagyszámú érdeklődő foglalta el a széksorokat. /(Sz. I.): Kitüntetés családias légkörben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

Temesvár Jecza Péter bronzszobrainak kiállításával avatták fel az új elegáns magángalériát. A Calina Galéria tulajdonosa, Cristescu Alina. A megnyitón a Jecza Péterről készült filmet vetítették. A Galéria további tervei között szerepel Kocsis Rudolf alkotásainak bemutatása is. /(Sz. I.): Új magángaléria nyílt a Belvárosban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

Elhunyt Sinka Károly színművész, rendező, színházigazgató /Bukarest, 1934. szept. 28. – Szeged, 2007. márc. 2./, 1956-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben és Temesvárra szerződött. 1957–1965 között a marosvásárhelyi színház tagja volt és tanított a főiskolán. 1965-ben visszatért Temesvárra és 25 éven át, 1990-ig a Temesvári Állami Magyar Színház igazgatója volt. Játszott tragédiákban és vígjátékokban, alakított királyt és pórt, gyakran vállalkozott rendezésre, irodalmi szövegek dramatizálására, vendégszerepelt Kolozsváron, a Temesvári Nemzeti Színházban, gyakori vendége volt a bukaresti televízió magyar nyelvű adásainak. Országos színházi fesztiválokon alakításait számos díjjal jutalmazták. Mintegy tíz román és magyar filmben játszott, klasszikus költők verseiből hanglemezt adott ki. /Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: Sinka Károly színművész. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /

A temesvári római katolikus egyházmegye Caritas-szervezete és a temesvári püspökség közös érdemoklevelét adták át Marossy Zoltán temesi alprefektusnak, aki munkáját éppen a bánsági árvízkor kezdte. Az ő feladata volt irányítani a lakosság ki- és visszaköltöztetését, a segélyek fogadását, elraktározását, elosztását. Hathatós újjáépítési programot kellett kidolgozni és azt a lehető legrövidebb idő alatt végre is hajtani. Ebben elért eredményei, sikerei elismeréséül kapta Marossy alprefektus az érdemoklevelet. Beszélgetés Temes megyei alprefektussal Marossy Zoltán elmondta, hogy családját kitelepítették, csak évek múlva költözhettek Temesvárra. Marossy Zoltán műszaki egyetemet végzett, 2005 januárja óta alprefektus. /A bánsági közösség talpraállításáért. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 4./

A Szegedi Nemzeti Színház Liliomfi című előadása zárta a Csiky Gergely Állami Magyar Színház által múlt héten szervezett temesvári színházi minifesztivált, amelyen a két szomszédos országból három (magyar) társulatot látott vendégül. A Pogánytánc az újvidékiek előadásában, illetve a Záróra a szabadkai társulat tagjainak alakításában sikeres volt. A Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió színházait felsorakoztató fesztiválnak egyébként lesz folytatása – ígérte Szász Enikő, a Csiky Gergely Színház igazgatója. /(pataky): Színházi minifesztivál – folytatása következik. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

A marosvásárhelyi Pro Europa Liga (PEL) vallási felmérése a vallási intoleranciát mutatta ki. A PEL arra volt kíváncsi, miként zajlik az iskolai vallásoktatás, milyen tankönyvekből tanítanak, melyek az előnyt élvező felekezetek, illetve melyeket zárnak ki. A megkérdezettek többsége az ortodox vallást uralkodó vallásként azonosította, jelentős részük megveti a Romániában élő, más vallási felekezethez tartozókat. Ez ugyanígy jellemző a tolerancia fellegváraként ismert Temesvárra, mint az ország más régióira, jelezte Smaranda Enache, a PEL vezetője. Az ortodox vallási tankönyv kizárólag az ortodoxiáról beszél mint történelmi egyházról, a görög katolikus egyházat pedig a nemzet ellenségeként, bomlasztó erőként tünteti fel. A Religie – Cultul ortodox (Hit – Az ortodox vallás) című könyv nemcsak a vallási szektákat, hanem a görög katolikus egyházat is prozelitizmussal – erőszakos hittérítéssel – vádolja. A könyv szerzői a bukaresti Patriarhul Justinian Ortodox Teológiai Főiskola tanárai. /Szucher Ervin: Oktatott intolerancia. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./ Az ortodoxia egyeduralmáról tanúskodik a vallásügyi államtitkárság honlapja is. A weboldal készítője a naptárban csak a görögkeleti egyház ünnepeit jelenítette meg, az ország térképén pedig csak az ortodox püspökségeket tüntette fel. A templomok fejezetnél az oldal látogatója kizárólag ortodox templomokról készült felvételekkel ismerkedhet meg. A római katolikus egyház kiadványai között egyetlen magyar nyelvű folyóiratot sem említenek. Az ortodox dominanciát kifogásolta a baptista egyház is, amelynek vezetői az ellen tiltakoztak, hogy lelkészeik nem vehetnek részt az iskolai ünnepélyeken. /Antal Erika: Egyoldalú honlap. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

Szőcs István olvasta az Erdélyi Naplóban a hetilap egyik németországi olvasójának szomorú levelét: hiába futott világgá, panaszkodott Zinner O. Ágnes, mert: „Mit hallottam a német televízióban? A Phönix nevű adó az egész Európának sugározta, hogy »a romániai forradalom az egyház kezdeményezésére indult«, és rögtön utána mutatták a hős ortodox papot Temesvárról. Azelőtti héten meg a nagyszebeni polgármestert szólaltatták meg, aki elmondta Európának, hogy 1200-ban a magyarok rámentek a békében éldegélő szászokra foglalni!!!” – Ezután Szőcs István felvázolta a valóságot, az erdélyi szászok történetét, kapott kiváltságaikat. /Szőcs István: Merengő. = Helikon (Kolozsvár), márc. 10./

A nemrég alapított Veszely Károly-díjjal jutalmazta a Székelyföld csíkszeredai irodalmi folyóirat szerkesztőségét és Graur Jánost, a temesvári Heti Új Szó főszerkesztőjét a Magyar Kulturális Koordinációs Központ és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Sepsiszentgyörgyön. Hagyományteremtés céljából hozták létre a lapírók munkáját elismerő és a díjat, melyet ezentúl évente osztanak ki két újságírónak vagy két szerkesztőségnek – ismertette Hadnagy Miklós, az MKKK igazgatója. A névadó Veszely Károly (1820-1896) a szabadságharc idején római-katolikus káplán volt Brassóban, ahol nyomdát alapított, valamint elindította és szerkesztette a Brassói Lapokat. /Veszely Károly-díjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Nagy veszteség érte a magyar népi hagyományokat a bánsági falvakban a magára hagyatottság hosszú évtizedei alatt. Kiveszett a viselet, elfelejtették az aratáshoz, szürethez, disznóvágáshoz, farsanghoz, esküvőhöz stb. kötődő sok népi szokást, megszűnt a színjátszás, kihalt a néptánc. Kell a nagyobb testvér segítsége – tanúsítja a néhány év alatt felvirágzott néptánc mozgalom, amely az anyaországi oktatók biztatása, közvetlen anyagi és szellemi támogatása nélkül talán fel sem ébredt volna Csipkerózsika-álmából. Makó is belépett a segítséget nyújtó anyaországi támogatók sorába. Az igazfalvi néptánccsoport oktatását felvállaló Szilágyi Réka tanárnő kollégájával, Kádár Elemérrel (mindketten a Makói Művészeti Iskola pedagógusai), az elmúlt hét végét is Igazfalván töltötték. – Új keletű barátságuk a Marosvidék (Makó és térsége kulturális folyóirata) szervezte kirándulással kezdődött. Október hatodika lévén, műsorral léptek a temesvári magyar érdeklődők elé. Ekkor került szóba Igazfalva, ahol elkezdődött a néptánc-tanítás, de még sok a tennivaló. Egyelőre havonta kétszer jönnek, a gyermekek rendkívül igyekvők. /Sipos János: Makó, a nagyobbik testvér. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

Frunda György szenátor átiratban fordult Monica Macovei igazságügyi miniszterhez. Azt indítványozva, hogy kezdődjék el a közös sírba temetett romániai 1956-os mártírok kihantolása és méltó módon, keresztény szertartás szerinti eltemetése. Ehhez elsősorban kivégzettek sírhelyeinek és személyének a beazonosítására van szükség. Romániában eddig nem történt igazságtétel, még erkölcsi sem, azok esetében, akiket 1956-1960 között elítéltek és kivégeztek. A helyzetet nehezíti, hogy a halálraítéltek és kivégzettek listája nem teljes. Azt biztosan lehet tudni, hogy a kivégzettek között van az a tíz vértanú, akiket a kolozsvári katonai törvényszék halálra ítélt /Szoboszlay Aladár és társai/, további öt személyt életük végéig kényszermunkára köteleztek, másik harminc elítéltet pedig szabadságvesztéssel büntettek. Szoboszlayt és társait 1958. szeptember 1-jén a temesvári börtön udvarán végezték ki és valószínűleg a börtön temetőjében vagy a város temetőjében temették el. A hely, ahol ők nyugszanak államtitok most is, tájékoztatott Frunda. Ezekben az években 24 személyt kivégeztek, emlékeztetett Frunda átirata. /G. G. : Az ‘56-os mártírok újratemetését kéri. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./