Nem marad „árva” műemlék a szórványban
Tíz műemléket fogadtak örökbe a szórványban tanuló magyar iskolások Brassó, Temes és Hunyad megyéből azóta, hogy tavaly ősszel az RMDSZ elindította az Örökségünk őrei: Fogadj örökbe egy műemléket elnevezésű programját.
Műemlékek száza vár az örökbefogadásra
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese lapunknak elmondta, a tavaly indított programban a Magyar Szórvány napján már három műemlék őrére talált, ezt követte további hét. A tervek szerint egy év alatt száz, vagy annál több műemléket szeretnének örökbe adni, és hamarosan kiterjesztenék a kezdeményezést a tömbmagyar vidékekre is, ugyanis nagyon sok helyről érdeklődnek az emberek.
„Egy olyan tér létrehozásáról szól a program, ahol a közösségépítés, identitásmegőrzés és összetartozás erősödik a szórvány közösségekben” – magyarázta a szakértő. Ezek a magyarságszigetek első körben a szórványban működő iskolaközpontokban tanuló magyar gyermekeket célozzák meg, általuk a közösség felnőtt tagjait is bevonva a tevékenységekbe.
Az a közösség, amelyik örökbe fogad egy műemléket, honismereti kutatást végez, játékos és médiaeszközökkel népszerűsíti az épületet, kulturális műsorokat szervez és közmunkával biztosítja a hely karbantartását.
Ám a program ennél sokkal változatosabb lehetőségeket rejt magában, ezt tanúsítja a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum iskolásainak rendkívül leleményes hozzáállása, aminek Hegedüs a hivatali munkáján túl, személyesen is nagyon örül.
Pezsgő diákélet a Téglásban
Január óta lázban ég a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum diáksága, mióta örökbe fogadtak több műemléket is. „Történt ugyanis, hogy az év első hónapjában megkezdődött a Fogadj örökbe egy műemléket! elnevezésű verseny” – írta lapunknak Szabó Rita nyolcadikos diák, akinek beszámolójából megtudtuk, az örökbefogadási program telitalálatnak bizonyult: a dévai magyar iskola diákjai nagy örömmel és tenniakarással feszültek neki a nem könnyű feladatnak.
„Kicsit megijedtünk, amikor kiderült, hogy a IX-XII. osztályos diákokkal is meg kell mérkőznünk, de a jó mondással sikerült megvigasztaltuk magunkat, miszerint >>Kicsi a bors, de erős!<< A választható neves helyek közül a 2004-ben összeállított Történelmi Műemlékek jegyzékben 451-453 sorszámmal nyilvántartott Fáy Béla-kastélyra és arborétumra esett a választásunk. A feladat szerint a mi dolgunk a műemlékegyüttes népszerűsítése, múltjának és jelenének minél szélesebb körben való ismertetése.”
A dévai iskola nyolcadikosai sajátosan közelítettek a feladathoz: egy Facebook-oldal és egy blog létrehozásával kezdték a népszerűsítést. A tartalmi rész összeállításához Schreiber István nyugalmazott tanár segítségét kérték, akitől megtudták a kastély és arborétum történetét. A Dévától 10 kilométerre fekvő, mintegy 70 hektáron elterülő dendrológiai parkot gróf Gyulay Ferenc, Várad alkapitánya, I. Rákóczi György fejedelem híres generálisa alapította. A park további tulajdonosai között voltak a Kuun, a Fáy- és az Ocskay-családok. A birtok külön érdekessége, hogy csak leányágon öröklődött tovább. Kazinczy Ferenc is megfordult a parkban 1816-ban, látogatását műemlék jelzi.
1949-ben, az államosításkor az arborétum a piskitelepi Erdőkerületi Hatóság tulajdonába került, 1952-ben nyilvánították Kísérleti Erdőterületté. Két év elteltével létrehozták a piskitelepi Kutatási és Kísérleti Állomást, és ez vette át a dendrológiai park egész bázisát. A természeti Emlékvédelmi Bizottság javaslatára az arborétumot jelenleg törvény védi, dendrológiai természetvédelmi műemlékké nyilvánították. Az Ocskay-család napjainkban visszaigényli az arborétumot, Románia egyik legértékesebb egzotikus fa- és cserjegyűjteményét.
„Járványként terjed” a tenniakarás
Miután a kastély történetét megismerték a diákok, játékos népszerűsítő tevékenységbe fogtak: rajzpályázatot hirdettek az I-IV. osztályos tanulók számára, a nyertes osztályt pedig egy parkban tett jutalomlátogatással lepik meg, amint kitavaszodik. Ezzel párhuzamosan irodalmi pályázatot is meghirdettek a nyolcadikosok, amit valamennyi testvériskolának elküldtek a Kovászna megyei Málnástól a magyarországi Kaposvárig. A nyertes pályaművek helyet kapnak a Corvin Kiadónál megjelenő Fürkésző és Szemfüles gyermek, illetve ifjúsági lapokban.
„Kutakodásaink során rátaláltunk egy régi receptgyűjteményre, ugyanis néhány osztálytársunk üknagyanyja szakácsnő volt az egykori Ocskay-kúrián. Ez kiváló lehetőség volt arra, hogy az Erdélyi Konyha című gasztromagazin szerkesztőjét, Csatlós Erzsébet Zsófiát meggyőzzük, tartsunk történelmi főzőleckét, készítsük el az egyik korabeli előételt és tortát. Konyhai vitézkedésünkről a magazinban olvashatnak az érdeklődők” – áll Szabó Rita beszámolójában.
Beszámol arról is, hogy többnyelvű népszerűsítő könyvjelzővel kedveskednek a kastély látogatóinak, továbbá mintegy 250, világszerte működő dendrológiai parkkal is felvették a kapcsolatot. Tevékenységükről a helyi sajtó is rendszeresen beszámol.
Ahogy az idő engedi, nagytakarítási akciót szerveznek a tanárok, szülők és diáktársak bevonásával. „Annak örülünk, hogy szüleink is bekapcsolódtak a munkába és szívvel, lélekkel segítenek” – összegez Rita, és hozzáteszi: osztálytársaival együtt tizenkettedik osztályos korukig szeretnének foglalkozni azzal, amit idén elkezdtek. Az örökbefogadásnak versenyszerű tétje is van, a programban szereplő örökbefogadók egyik csoportja fődíjként ellátogathat Brüsszelbe, ezt Winkler Gyula európai parlamenti képviselő ajánlotta fel a résztvevőknek.
Maszol.ro,

Levették a román zászlót a szabadfalui emlékműről
„Szeretném azt hinni, hogy a józan ész győzedelmeskedett Temesváron”
Az RMDSZ Temes megyei szervezetének csütörtöki sajtótájékoztatóján Halász Ferenc megyei elnök mutatta be a március 15-i ünnepi megemlékezések programját.
Halász Ferenc röviden ismertette a Temes megyei szervezetépítési stratégiát, és beszámolt a kongresszusi előkészületekről. A sajtótájékoztatón részt vett Molnár Zsolt parlamenti képviselő, aki ismertette az országos RMDSZ elképzeléseit az ország régiós átszervezéséről.
A szabadfalui Petőfi-emlékműre kitűzött román zászlóval kapcsolatos fejleményekről Halász Ferenc RMDSZ-elnök az alábbiakat nyilatkozta lapunknak:
„Tekintettel az utóbbi időben felfokozódott nemzeti hangulatra, székely zászlózásra, úgy látszik a zászlókitétel Temes megyében is egyeseknek ötleteket adott. A hét elején arra figyeltünk fel, hogy a szabadfalui Petőfi emlékműre, ahol az RMDSZ hagyományosan megrendezi a március 15-i megemlékezéseket, habár semmilyen zászlótartó nem létezik, valaki egy nagy román zászlót kötött fel. Számunkra világos volt, hogy azt szerették volna kiprovokálni, hogy az RMDSZ vagy a magyarok távolítsák el azt a zászlót. Értesítettük a sajtót és a polgármesteri hivatalnak küldtünk egy átiratot, amelyben jeleztük ezt a problémát. Kértük, hogy lépjenek közbe annak érdekében, hogy a zászlót távolítsák el az emlékműről. Nem tudom, hogy a polgármesteri hivatal közbelépett-e vagy sem, de tény, hogy március 14-én délelőtt a zászló már nem volt ott, és remélem, hogy a holnapi nap folyamán, a délután 4-kor kezdődő főrendezvényünket nem fogja megzavarni semmilyen incidens. Ez a zászló-ügy példátlan eset, hiszen az elmúlt 23 esztendőben soha nem fordult elő Temesváron, hogy valakik megpróbálták volna megzavarni a március 15-i eseményeket. A nacionalizmusnak voltak itt más megnyilvánulásai, de március 15-ét mindig civilizáltan ünnepeltük meg, incidensre a román részvételtől függetlenül soha nem került sor. Nagyon szeretnénk, hogyha az elkövetkezőkben is békésen emlékezhetnénk meg március 15-ről. Úgy értékelem, a zászló kitevését, hogy ez egy provokáció volt, de amennyiben megoldódott, hajlandó vagyok azt hinni, hogy Temesváron a józan ész győzedelmeskedett és nyugodtan fogjuk megünnepelni március 15-ét.
– Ön szerint mi válthatta ki ezt a gesztust: a székely zászló ügye, az autonómia-tüntetés vagy a március 15-i megemlékezésre való előkészületek?
– A provokáció előjátéka a székely zászló ügye, ami érdekes módon 2009–2010 óta kint van a Székelyföldön, és eddig senkinek nem szúrt szemet. Azóta volt az autonómiatüntetés is, amit meggyőződésem, hogy a román fél részéről sokan nem néztek jó szemmel. Bizonyára ezekhez kapcsolódik, hogy Temesváron is megpróbálták egy kicsit felkorbácsolni a kedélyeket március 15-e kapcsán. Most úgy néz ki, hogy a kedélyek lecsillapultak az ünneplés előestéjén, és remélem, hogy ez a lecsillapult kedélyállapot az elkövetkezőkben is megmarad Temesváron.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

Emlékművet avattak Pécskán
Hit és erkölcs nélkül nincs felemelkedés
Arad – 1958-ban súlyos ítéletet mondtak ki Temesváron: az ún. Szoboszlai-per 57 vádlottja közül tízet halálra ítéltek, 47 vádlottra hatalmas, többek számára életfogytiglanig tartó börtönbüntetést szabtak ki.
A tíz elítéltet nemsokára ki is végezték – máig sem lehetett kideríteni, hol, és természetesen azt se tudni, hol vannak földi maradványaik. Gyermekeik, hozzátartozóik, rokonaik még egy szál virágot sem vihettek sírjukra, hiszen nem tudják, merre van...
Tegnap Pécskán olyan emlékművet avattak, amely a kommunista diktatúra 1956-os romániai áldozatainak állít emléket. Azért éppen Pécskán, mert a per néhány vádlottja e helységhez köthető: Szoboszlai Aladár katolikus pap a szervezkedés idején itt is szolgált, egy másik kivégzett, Lukács István kereskedő pécskai volt. Az 1950-es évek egyik legnagyobb politikai perébe fogottak azonban nemcsak Arad megyéből kerültek ki, a mai Temes, Maros, Hargita, Kovászna, sőt Bukarest területén is voltak tagjai, és nem csak magyarok.
A tegnapi ünnepségre – a kedvezőtlen időjárás ellenére – sokan eljöttek az egykori elítéltek hozzátartozói közül – a Lukács család tagjai például Németországból és Magyarországról –, de a ma még élő három perbefogott közül is itt voltak ketten – Ferencz Béla ferences szerzetes, Ervin atya (aki az 1964-es, nyugati nyomásra létrejött általános amnesztiát követő években Tornyán is szolgált) és Orbán Péter.
Az ünnepség a római katolikus templomban emlékező szentmisével kezdődött, amelyet négy pap – Czeglédi Ferenc helyi, Sándor Tivadar arad-gáji plébános, Ervin atya és Blénesi Róbert aradi minorita szerzetes – celebrált. Tekintettel a rossz időjárásra, az eredetileg a templom melletti Szentháromság téren emelt emlékműnél tervezett beszédeket is a templomban tartják – jelentette be Nagy István tanár, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke, aki egyébként rendkívül értékes segítséget nyújtott az ünnepség szervezésében, az emléklap elkészítésében stb. Jámbor Ilona, az In memoriam 1956 Egyesület elnöke, az emlékműállítás kezdeményezője arról beszélt, hogy Szoboszlai nevét sehol sem ismerik jobban, mint Pécskán. Köszöntötte az ünnepségen megjelenteket, az egykori elítélteket és hozzátartozókat, a Magyarországot képviselő Bitay Levente kolozsvári vezető konzult (a Magyar Külügyminisztérium biztosította, pályázat útján, az emlékműállításhoz szükséges összeg oroszlánrészét), az RMDSZ megyei vezetőségét képviselő Bognár Levente elnököt és Cziszter Kálmánt, és természetesen a pécskaiakat. Antal Péter, Pécska polgármestere, az ünnepség fővédnöke, akinek kiemelkedő szerepe van abban, hogy az emlékművet a városban felállíthatták, örömét fejezte ki afölött, hogy Pécska ilyen szép emlékművel gazdagodott, amely a város egyik jelképe lesz, és bekerül a helység történetébe. Bitay Levente, a kolozsvári főkonzulátus vezető konzulja nemzeti napunk alkalmából köszöntötte a megjelenteket és kiemelte: ez az emlékmű a szabadságot szimbolizálja, az 1848-as és 1956-os eszmét, olyan emlékhely, amely méltó az egykori elítéltek nevéhez és szándékaihoz.
Tófalvi Zoltán, az 1956-os romániai események egyik legalaposabb ismerője az 1956 utáni romániai koncepciós perekről beszélt, mindenekelőtt a legnagyobbról, a Szoboszlai-perről, megjegyezve: egységes frontot igyekeztek kialakítani a kommunista rendszerrel szemben, felvetették a román–magyar–osztrák, a megbékélés eszméjét előtérbe állító konföderáció (ennek a fővárosa Arad lett volna!) tervét. Beszélt a magyar 1956-ról, ami egy ideig a romániai lakosság teljes szimpátiáját élvezte és elmondott egy kevésbé ismert tényt: azt, hogy a forradalom leverését követően kivégzett 54 személy közül 42 román volt! Beszédét így fejezte be: magyarként és európaiként hisz a békés együttélésben, de ehhez meg kell ismernünk egymás történelmét.
Az utolsó szónok, az egykor életfogytiglani börtönre ítélt Ferencz Béla a perhez és elítéltekhez kapcsolódó személyes élményeket is felelevenített, amelyek azt példázzák többek között, milyen rendkívüli megaláztatásoknak voltak kitéve a politikai perekbe fogottak. Az emlékmű, zárta beszédét, azt jelenti: azonosulni tudunk vagy akarunk azzal az értékrenddel, eszmével, amelyet az képvisel. Ez az emlékmű, hangsúlyozta, a kishitűségnek, a félelemnek a cáfolata is.
Az emlékművet Ervin atya áldotta meg, leleplezésekor Wittner Mária, a magyarországi 1956-os forradalom halálra ítélt (de végül kegyelmet kapott) áldozata rövid beszédet mondott, amelyben azt emelte ki: hit és erkölcs nélkül nincs felemelkedés.
Nyugati Jelen (Arad),

Megszámláltattak a szórvány napjai?

Különböző életszínvonalúak a székelyföldi megyék
Életszínvonal tekintetében a negyvenegy romániai megye közül Hargita a huszonkettedik, fizetések tekintetében viszont az utolsó. Ugyanezen a listán Maros megye a 12., Kovászna pedig a 31.
Hét mutató alapján állította össze a Gândul.info internetes portál a romániai megyék életszínvonal-rangsorát. Az elemzők állami intézmények – többek között az Országos Statisztikai Intézet, az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség és az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság – adatait használták fel. Figyelembe vették minden megyében a munkanélküliségi rátát, a nettó átlagbért, az egy főre eső összterméket (GDP), a születéskor várható élettartamot, a közművesítéssel ellátott háztartások százalékos arányát, a bűnözési rátát, valamint a zöldövezet felületét. E szempontok szerint minden megye 1-től 42-ig terjedő pontszámot kapott annak függvényében, hogy a 42 közigazgatási egység közül az említett mutatók szerint hányadik helyet foglalja el. Mi Hargita mellett a másik két székelyföldi megye teljesítményét is kiemeljük.
Munkanélküliség: Hargita és Kovászna az utolsó harmadban
Első szempontként a munkanélküliségi rátát vizsgálták. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség adati szerint Ilfov megyében mindössze 1,83 %, Temes megyében pedig kétszázalékos volt tavaly év végén a munkanélküliségi ráta. Ezzel szemben 2012 végén Maros megyében 6,22, Hargita megyében 7,48, Kovászna megyében pedig 7,79 százalék volt a munkanélküliek aránya.
Bérezés: Hargita az utolsó helyen
Az Országos Statisztikai Intézet adatai alapján a legjobban a bukarestiek vannak megfizetve: ők tavaly decemberben havi 2152 lejes nettó átlagfizetést vihettek haza, az országos átlagnál (1538 lej) 614 lejjel többet. Második helyen a Bukarest peremvidékének számító Ilfov található, harmadikon pedig Kolozs megye, ahol decemberben átlagosan 1588 lej volt a havi nettó átlagfizetés. A lista másik – rosszabb – felén Hargita megye található: a vizsgált időszakban 1064 lej volt az átlagbér, 474 lejjel kevesebb, mint az országos átlag. Maros megyében 1330, Kovászna megyében 1145 lej volt a nettó átlagbér.
Zöldövezet: Hargita a középmezőnyben, Kovászna az utolsó ötben
A városi közösségek számára kialakított zöldövezetek nagysága is az életszínvonal egyik mutatójának számít. Ez alapján Bukarest került az első helyre: az országban található 22451 hektár városi zöldövezetből 4807 hektár van a fővárosban. Zöldövezetnek számítanak a parkok, közkertek, sportlétesítmények körüli területek, illetve a sugárutak mentén lévő pázsitcsíkok. Ezer hektárnál nagyobb zöldövezet még Dolj és Kolozs megyében található. A legkevesebb zöldövezet Giurgiu (70) és Tulcea (77) megyékben van kialakítva. Hargita megyében 418, Kovászna megyében 163, Marosban 621 hektár városi zöldövezet található.
Bűnözési lista
Az összesítés szerkesztői szerint a legbiztonságosabb megyének Ilfov bizonyult: ott 2011-ben százezer lakosból 85 személy ellen született jogerős ítélet. Az országos átlag 223 személy százezer lakosonként. A statisztikai intézet adatai szerint a a 2. legbiztonságosabb megyének Vâlcea bizonyult (105). A legkevésbé biztonságos megyének Hunyad (369) és Brassó (358) tűnik. Ez a szám 2011-ben Hargita megyében 240, Háromszéken 229, Maros megyében pedig 194 volt.
Szennyvízvezeték-rendszer kiépítettsége
A jólét egyik fokmérőjének számít a háztartások szennyvízrendszerre való csatlakoztatása. E mutató tekintetében Bukarest az első (a háztartások 96,6 százaléka van rákötve a hálózatra), a fővárost Brassó (85%) és Temes (85%) megyék követik. Az országos átlag 65 %. Hargitában 71,4%, Kovászna megyében 67,3%, Maros megyében pedig 69,2 % ez az arány. A lista utolsó helyén Olt megye (30%) található.
Bruttó hazai össztermék
Az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság adatai szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) vizsgálata alapján Bukarest az általa idén megtermelendő, személyenkénti 16 ezer euróval jóval meghaladja a 9553 eurós országos átlagot. E listán 10 ezer euróval Temes megye a második. A székelyföldi megyék idén a következő GDP-re számíthatnak: Hargita 4897 euró, Maros 5193 euró, Kovászna 4483 euró. A legkevesebbet Vaslui megyében fognak termelni, lakosonként 2835 eurót. Születéskor várható élettartam
A bukarestiek számíthatnak a legboldogabbnak, legalábbis ha a születéskor várható élettartam mutatóját vizsgáljuk. A főváros lakói 75,7 esztendőt élhetnek meg, ezzel szemben a szatmáriak átlagosan 70,5 évre számíthatnak. A születéskor várható élettartam tekintetében a hargitaiaknak 73,7 évet jósolnak, a háromszékieknek 73,4-et, a Maros megyeieknek pedig 73,2 esztendőt.
Összességében életszínvonal tekintetében a főváros mellett Temes, Ilfov, Kolozs és Szeben megyék a legfejlettebbek. A 42-es listán Maros a 12., Hargita a 22., Kovászna pedig a 31.
Kozán István
Székelyhon.ro.

Bejegyezték a Bánsági Közösségért Egyesületet
„A közösséget összekovácsoló magyar élményt szeretnénk nyújtani az embereknek”
Március végén jegyezték be a legújabb Temes megyei magyar civilszervezetet, Bánsági Közösségért Egyesület néven.
Az alapítók szándéknyilatkozata szerint az egyesület létrehozásának fő célja képviselni a bánságban élő szórvány magyarság érdekeit, megőrizni és ápolni a kulturális értékeket, elmélyíteni a magyar identitástudatot. Az Egyesület lévén lehetőség nyílik külső támogatást szerezni, európai forrásokat megpályázni a kulturális tevékenységek lebonyolításához a Bánsági régióban, illetve a minőségi kultúrát a vidéki területekre is eljuttatni. Az új civilszervezet elnöke Molnár Zsolt parlamenti képviselő, alelnöke Kiss Endre, az alapító tagok között van Molnár András (titkár), valamint, Halász Ferenc, Marossy Zoltán, Fazakas Csaba, Kaba Gábor, Daróczi Csaba. A fentiekből kiderül, hogy az új civilszervezetet valójában az RMDSZ Temes megyei szervezete jelenlegi vezetőségének a tagjai alapították.
– Miért volt szükség egy új, az RMDSZ-hez közel állónak látszó civilszervezet létrehozására? – kérdeztük Molnár Zsolttól, az egyesület elnökétől.
– A projektünknek nincsen politikai felhangja! A civilszervezet egy forma, amit meg kell tölteni tartalommal. Vannak magyar civilszervezetek, amelyek nagyon jól végzik a dolgukat, jó programokat, rendezvényeket szerveznek. Úgy látjuk azonban, hogy minden civilszervezet a saját kicsi szeletével foglalkozik. A kicsi szeletek között hézagok keletkeztek: ezeket az űröket kívánjuk mi betölteni a Bánsági Közösségért Egyesület által. A meggondolás az volt, hogy programokat, eseményeket szervezünk olyan helyekre, ahol nem voltak lehetőségek, nem volt helyi kapacitás. Úgy láttuk, hogy szükség van egy olyan egyesületre, amely átfogó programokat tud szervezni az egész bánsági magyarság számára.
– Hogyan viszonyul az új egyesület a többi bánsági magyar civilszervezethez?
– A hiánypótló tevékenységeken kívül, amelyekért létrejött a Bánsági Közösségért Egyesület, partnerei szeretnénk lenni bárkinek, akinek kezdeményezései, ötletei, vagy akár jól működő, hagyománnyal rendelkező programja is van. Úgy gondoljuk, szórványhelyzetben csakis összefogás által tudunk közösséget építeni, a közösségeink jövőjét biztosítani. Elnökként maximálisan nyitott vagyok mindenki felé, és úgy érzem, hogy meg tudjuk találni azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a közös tevékenységünk hozzáadott értéket tud biztosítani a közösségi élethez. Remélem, sikerül olyan együttműködéseket kialakítani, amelyek gyümölcsözőek az egész közösség számára.
– Milyen típusú programokat szervezne az egyesület?
– Igyekszünk olyan eseményeket szervezni, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a magyarok találkozzanak, beszélgessenek, magyar élményben részesüljenek, ami közösséggé kovácsolja az embereket. Fontosnak tartjuk azt, hogy együtt szórakozzunk, hogy a szabadidőnket próbáljuk meg együtt eltölteni, ezért szabadtéri családi napot szervezünk, ez lesz az első programunk. Felmértük a Temes megyei kulturális kínálatot is: azt tapasztaltuk, hogy bizonyos településeken, közegekben hiányok vannak. Igyekszünk majd a kulturális kínálatot is bővíteni, nem csak Temesváron, hanem vidéken is. Kulturális rendezvényeket próbálunk majd vidékre “exportálni”, de azt is el szeretnénk érni, hogy a vidéki közönséget tudjuk bevonzani pl. a Csiky Gergely Színházba.
Harmadik fontos tengely lenne a magyar nyelvű információszórás bővítése. Igyekszünk a jelenlegi csatornákat kiegészíteni, szélesebb képet adni az eseményekről saját szóróanyagok, kiadványok által.
***
A Bánsági Közösségért Egyesület első rendezvénye a Családi nap lesz, amelyet a Temes Megyei Tanács által szervezett Etnikumok Fesztiválja keretén belül, a temesvári Falumúzeum magyar háza melletti téren szerveznének meg. A rendezvény a szabadtéri családi és közösségi programok ötvözete, mely által kikapcsolódási és szabadidős programokat kínálnak a résztvevőknek.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad).

Az RMDSZ megalakította az Örökségünk Őrei Erdélyi Hálózatot
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bethlen Gábor erdélyi fejedelem marosillyei szülőházában megalakította hétfőn az Örökségünk Őrei Erdélyi Hálózatot, amely a tavaly elindított Fogadj örökbe egy műemléket programot próbálja kiterjeszteni Erdély valamennyi magyar közösségére.
Az RMDSZ hétfői hírlevele szerint az Örökségünk Őrei Erdélyi Hálózat alakuló ülésén kilenc erdélyi megye képviselői ismerkedtek meg a Brassó, Hunyad, Szeben és Temes megye magyar iskolái által „örökbe fogadott" műemlékek helyzetével.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese emlékeztetett arra, hogy a szövetség 2012-ben a szórványban elő magyar közösségek identitástudatának megőrzése, a közösségi élet helyszíneinek biztosítása, valamint az összetartozás érzésének kialakítása és fenntartása céljával indította el az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket elnevezésű programot. A program az épített örökség védelme, ápolása által a közösségi tudatot is alakítja.
A szászmedgyesi Báthory István Általános Iskola, a brassói Áprily Lajos Főgimnázium, a temesvári Bartók Béla Gimnázium és a dévai Téglás Gábor Gimnázium diákjai összesen tíz örökbe fogadott magyar műemléknek váltak az őreivé, számtalan oktatási, kulturális és figyelemkeltő programot szerveztek a program keretében az elmúlt évben.
A főtitkárhelyettes szerint a fiatalok lelkesedésének köszönhetően az „örökbe fogadott" épületek visszakerültek a köztudatba, és a szórványközösségek magyar identitásának a megőrzését szolgálják. „Úgy gondoltuk, hogy a jó példa bemutatása bátorító erővel bír" – magyarázta az MTI-nek a hálózat megalakításának a szükségességét Hegedüs Csilla, aki szerint a tapasztalatok átadása másokat is arra ösztönözhet, hogy további műemlékeket „fogadjanak örökbe". Elmondta, a hétfői marosillyei rendezvényre a sikeres programok lebonyolítói mellett azokat is meghívták, akik egy-egy erdélyi megyében a program koordinálásával foglalkoznak.
MTI
Erdély.ma

Kapitány Balázs: MILYEN NYELVEN TANULNAK? Erdélyi körkép az iskolai beiratkozásról

Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma
Az egyeztető fórum kiemelt szerepet tölt be a szaktárca „Vidékfejlesztési együttműködések a határon túli magyarsággal" programja megvalósításában.
A fórum alapító okiratát 16 gazdaszervezet írta alá, a határon túlról Hargita, Temes és Arad megyéből, továbbá Szlovákiából, Szlovéniából, Horvátországból, valamint Kárpátaljáról és a Vajdaságból; a magyarországi gazdák képviseletében a Magosz, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Orosháza és Környéke Gazdakör. Támogatóként a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium csatlakozott a fórumhoz.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a rendezvény sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a fórum a nemzeti összetartozást jeleníti meg, a magyar közösségek Kárpát-medencei együttmunkálkodását, az anyaország nemzetpolitikai céljainak megvalósulását. Hozzátette: a minisztérium nemzetpolitikáért felelős államtitkársága más Kárpát-medencei magyar közösségekkel és szervezetekkel együtt támogatja a magyar gazdaszervezetek munkáját.
Tóth Katalin, a VM társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára arról szólt, hogy a tárcánál a fórum életre hívása érdekében intenzív munka folyt az utóbbi hónapokban. Új programok is készültek a határon túli fiatalok részére, például a Darányi Ignác ösztöndíj-program, amely várhatóan 2014-ben indul, és a magyar nyelvű képzésben részt vevő Kárpát-medencei fiatalok agrár-felsőoktatási tanulmányaihoz nyújt pénzügyi hátteret. Készül részükre magyarországi gyakornoki program, a fiatalok a Vidékfejlesztési Minisztériumban és háttérintézményeiben szerezhetnek gyakorlati tapasztalatokat.
Megjegyezte: a VM nyomon követi a Kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek programjait, térségi és régiós fejlesztési terveit, hogy segíteni tudja a megvalósításukat, és megtalálja a kapcsolódási pontot az anyaországi fejlesztésekhez. Hozzáfűzte: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontos szerepet tölt be a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumában, mindenkori elnöke egyben a fórum elnöke is.
Jakab István, a Magosz elnöke hangsúlyozta, hogy a fórum a magyarországi infrastruktúrára alapozva teszi lehetővé a határon túli magyar gazdák segítését, szoros együttműködését az anyaország mezőgazdasági kormányzatával, az érdekképviseletekkel és a mezőgazdasági vállalkozásokkal. Kiemelte: a fórummal a határon túli magyarság EU-érdekképviseletét is biztosítani tudja az anyaország, különösen a nem EU-tagországban élő gazdákét.
MTI
Erdély.ma

Röviden
Határon átnyúló egyeztetés
Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma tegnap Orosházán. Az egyeztető fórum kiemelt szerepet tölt be az anyaországi szakminisztérium Vidékfejlesztési együttműködések a határon túli magyarsággal című programja megvalósításában.
A fórum alapító okiratát tizenhat gazdaszervezet írta alá, Erdélyből Hargita, Temes és Arad megyéből, továbbá Szlovákiából, Szlovéniából, Horvátországból, valamint Kárpátaljáról és a Vajdaságból; a magyarországi gazdák képviseletében a Magosz, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Orosháza és Környéke Gazdakör. Támogatóként a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium csatlakozott a fórumhoz. Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a fórum a nemzeti összetartozást, a magyar közösségek Kárpát-medencei együttmunkálkodását, az anyaország nemzetpolitikai céljainak megvalósulását jeleníti meg.
Díjazták a Rákóczi Szövetséget
Az 1989-ben alapított Rákóczi Szövetség kapta idén a Polgári Magyarországért Alapítvány fiataloknak járó díját. A szervezet vezetői bejelentették, hogy a délvidéki magyar diákok beiratkozását segítő programjukra fordítják az elismeréssel járó egymillió forintos juttatást. A Rákóczi Szövetség képviselői Mádl Ferenc volt köztársasági elnök özvegyétől, Mádl Dalma asszonytól vették át a díj plakettjét és az elismerést tanúsító oklevelet tegnap Budapesten. Ezt megelőzően Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte a díjazottakat. Hangsúlyozta, a magyar nemzet határok feletti összetartozása akkor maradhat meg, ha azért a Rákóczi Szövetség fiataljaihoz hasonlóan mindennap megküzdünk. Jókai Anna írónő is elismerően szólt a Rákóczi Szövetség munkájáról, hangsúlyozva, a szervezet segítségével a fiatalabb generációk is továbbvihetik az idősebb korosztályok hazaszeretetét.
Érzékelhető növekedés következik
A magyar gazdaságpolitikát sokan bírálják, de annak eredményességét senki sem vitatja – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap a portugáliai Estorilban rendezett magyar–portugál–brazil üzleti fórumon, ahol kijelentette: az európai válság közepette Magyarország sok vitát kiváltó módon ugyan, de stabilizálta gazdaságát. A portugáliai látogatáson tartózkodó Orbán Viktor úgy ajánlotta a közép-európai térséget a portugál és brazil üzletemberek figyelmébe, mint az Európai Uniónak a következő tíz évben leggyorsabban növekvő régióját.
Ellopták Bajnaiék autóját Pozsonyban
Ellopták Bajnai Gordon és az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért szövetség Szlovákiában tartózkodó küldöttségének személygépkocsiját a Most–Híd szlovák–magyar vegyes párt székháza elől tegnap délután. Kihívták a rendőrséget, amely felvette a jegyzőkönyvet, és elrendelte a gépkocsi körözését.
Orosz nagykövet a Vatikánban
Oroszország most először nevezett ki szentszéki nagykövetet azóta, hogy 2009-ben teljes diplomáciai kapcsolatot épített ki a Vatikánnal. A két állam közötti kapcsolatoknak fontos vallási jelentőségük van, hiszen a moszkvai kormánynak szoros a kapcsolata az orosz ortodox egyházzal. Már 1990-ben felvették egymással a kapcsolatot, Oroszország csak négy ével ezelőtt létesített teljes jogú nagykövetséget a Vatikán számára. Ferenc pápa az orosz nagykövetnek egy újonnan vert pápai érmét adott ajándékba.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Elmarad az Ormós Zsigmond szoboravató!
A Temesvári Magyar Nőszövetség közleménye szerint módosul a XVIII. Bánsági Magyar Napok május 10-i programja. ORMÓS ZSIGMOND (1813–1894, Temes megye hajdani főispánja, műgyűjtő, író, tudós, a Bánát Múzeum megalapítója) köztéri szobrának, Szakáts Béla szobrászművész alkotásának május 10-re tervezett leleplezése a Személyiségek Sétányán elmarad.
A nagy Mecénás (aki egész műgyűjteményét a városra hagyta) születésének 200-ik évfordulója tiszteletére és alkalmából kezdeményezett szoborállítást több magyar civilszervezet nevében még novemberben kérvényezte a TMNSZ a Polgármesteri Hivataltól. A Szakáts Béla temesvári szobrászművész által agyagból elkészített mellszobor a művész műtermében hónapok óta várja a Helyi Önkormányzat határozatát a felállításhoz.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

KSH: 10,4 millióan vallották magukat magyar nemzetiségűnek a Kárpát-medencei népszámlálásokon
A Kárpát-medencében a 2011. évi népszámlálások alkalmával a teljes lakosság száma hozzávetőleg 25 millió 700 ezer volt, és mintegy 10 millió 400 ezren (40,5 százalék) vallották magukat magyar nemzetiségűnek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézete csütörtökön az MTI-vel.
Kifejtették: 2011-ben Magyarországon és a legtöbb szomszédos országban népszámlálást tartottak. Legkorábban, 2011 áprilisában Horvátországban volt népszámlálás, Szlovákiában májusban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában pedig októberben. Ukrajnában és Szlovéniában nem tartottak népszámlálást - közölték.
A KSH kiemelte: Magyarországon 9.937.628 embert írtak össze 2011-ben, és közülük 8.314.029-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek kizárólagosan vagy más nemzetiség mellett. Ez 83,7 százalékos arányt jelent. Tíz évvel ezelőtt még 9.416.045-en, az akkori népesség 92,3 százaléka állította magáról ugyanezt.
Romániában a lakosság lélekszáma valamivel meghaladja a 19 milliót, és ebből mintegy hat és fél millió a tágan vett Erdély lakossága - írták. Az erdélyi területeken a lakosság szűk háromnegyede (74,38 százaléka) vallotta magát románnak, és majdnem egyötöde (18,91 százaléka) magyarnak. A magyar nemzetiségűek száma Erdélyben 1 millió 225 ezer volt, míg Románia egyéb részein 13 ezer.
Megjegyezték: az előző romániai népszámlálás óta eltelt időben a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók száma mintegy kétszázezerrel csökkent. Ez a csökkenés kivétel nélkül minden erdélyi megyében megfigyelhető. A terület 16 megyéjéből ötben - Arad, Krassó-Szörény, Hunyad, Szeben és Temes megyékben - a csökkenés mértéke elérte vagy meghaladta a 25 százalékot. Ezeken a szórványterületeken "a magyar közösség teljes felszámolódása reális közelségbe került" - fogalmaztak.
Hangsúlyozták: Szlovákiában a lakosság lélekszáma 5 millió 397 ezer, ebből magyar nemzetiségűnek vallották magukat 459 ezren (8,5 százalék), szlováknak pedig 4 millió 353 ezren (80,7 százalék). Az ország nyolc kerületéből kettő - Nagyszombat és Nyitra - esetében 20–25 százalék a magyar nemzetiségűek aránya, míg három másik kerületben (Kassa, Besztercebánya, Pozsony) szórványban, de nem elhanyagolható számban élnek magyarok. Az előző, 2001-es népszámlálás óta az ország lakossága kissé, 0,3 százalékkal nőtt, de mind a magyarok, mind a szlovákok száma és aránya visszaesett.
A szerbiai népszámlálás eredményei szerint a Vajdaság lakosságszáma már jócskán kétmillió alá süllyedt, és itt 251 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek - közölték. Szerbia Vajdaságon kívüli területein alig néhány ezren mondták magukat magyar nemzetiségűnek, így e csoport aránya 13 százalék a Vajdaságon belül és 3,5 százalék egész Szerbiában. Nincs olyan körzet, ahol a magyar nemzetiségűek abszolút többséget alkotnak, de kettőben - Észak-Bácskában és Észak-Bánátban - 41 és 47 százalékos arányukkal relatív többségben vannak.
Az Ukrajna nemzetiségi összetételére vonatkozó adatok a 2001-es népszámlálásból származnak, ekkor Kárpátalja megye 1 millió 255 ezer lakosából mintegy 152 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek - emlékeztetett a KSH. Becslések szerint jelenleg mintegy 141 ezer lélekszámú lehet Kárpátalján a magyar nemzetiségűek csoportja, a megyében összesen 1.249.000-en élnek a hivatalos 2011-es nyilvántartás szerint.
Úgy fogalmaztak, Horvátországban a 2011-es eredmények szerint 14.048-an (2001-ben 16.595-en) mondták magukat magyar nemzetiségűnek, és közülük csak 8.249-en éltek a Drávaszöget is tartalmazó Eszék-Baranya megyében, a többiek szétszórtan Horvátország egyéb területein. Eszék-Baranya megyében egyébként összesen 305 ezren élnek, a magukat magyarak vallók aránya kevesebb mint 3 százalék.
Kitértek arra is, hogy Ausztriában a népszámlálás eredményei csak a születési helyre és az állampolgárságra vonatkoznak, így kizárólag a bevándorlók számának megbecsülésére jók. Burgenland esetében részben becslésekre hagyatkoztak, kiindulási értéknek a magyar nyelvet beszélők 2001-es létszámát vették. Mivel "a Magyarországról az elmúlt években meginduló tömeges kivándorlási hullám" egyik célországa Ausztria, és Burgenland esetében is jelentős bevándorlás volt megfigyelhető, úgy becsülik, hogy itt a magyar nemzetiségű lakosság száma mintegy 10 ezerre nőhetett az elmúlt évtizedben.
Szlovéniában nem tartottak hagyományos népszámlálást, a KSH becslésében a magyar nemzetiségűek létszámát 4.000-re tették.
Összességében megállapították, hogy a tíz évvel ezelőtti népszámlálások eredményeihez viszonyítva a Kárpát-medence lakosságszáma csökkent, és a csökkenés nagysága meghaladta az 1 millió 100 ezret. A régióban kivétel nélkül csökkent a magyaron kívüli jelentősebb államalkotó nemzetek tagjaiként összeírtak létszáma is.
Fontos tendencia az is, hogy az ezredfordulót követő évtizedben a magukat magyar nemzetiségűként megjelölők csökkenésének üteme felgyorsult, a korábbi bő egymilliós csökkenést mintegy egymillió négyszázezres követte, aminek oka szerintük jelentős részben a nemzetiségükről nem nyilatkozók számának növekedése.
MTI

Hová tűnt több mint egymillió magyar?
Erdély 19 százaléka magyar, Szlovákiában pedig jobban fogynak a szlovákok nemzettársainknál. Kárpát-medencei magyarságszám hazánkból és a szomszédos országokból.
A Kárpát-medencében a 2011. évi népszámlálások alkalmával a teljes lakosság száma hozzávetőleg 25,7 millió volt, és mintegy 10,4 millióan (40,5 százalék) vallották magukat magyar nemzetiségűnek – közölte a KSH Népességtudományi Kutatóintézete csütörtökön. Kifejtették: 2011-ben Magyarországon és a legtöbb szomszédos országban népszámlálást tartottak. Legkorábban, 2011 áprilisában Horvátországban volt népszámlálás, Szlovákiában májusban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában pedig októberben. Ukrajnában és Szlovéniában nem tartottak népszámlálást – közölték.
A KSH kiemelte: Magyarországon 9 937 628 embert írtak össze 2011-ben, közülük 8 314 029-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek kizárólagosan vagy más nemzetiség mellett. Ez 83,7 százalékos arányt jelent. Tíz évvel ezelőtt még 9 416 045-en, a népesség 92,3 százaléka állította ezt magáról.
Kárpát-medence kisebbségi magyarjainak nagyja
Romániában a lakosság lélekszáma valamivel meghaladja a 19 milliót, és ebből mintegy hat és fél millió a tágan vett Erdély lakossága – írták. Az erdélyi területeken a lakosság szűk háromnegyede (74,38 százaléka) vallotta magát románnak, és majdnem egyötöde (18,91 százaléka) magyarnak. A magyar nemzetiségűek száma Erdélyben 1,225 millió volt, Románia egyéb részein 13 ezer. Megjegyezték: az előző romániai népszámlálás óta eltelt időben a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók száma mintegy kétszázezerrel csökkent. Ez a csökkenés kivétel nélkül minden erdélyi megyében megfigyelhető. A terület 16 megyéjéből ötben – Arad, Krassó-Szörény, Hunyad, Szeben és Temes megyékben – a csökkenés mértéke elérte vagy meghaladta a 25 százalékot. Ezeken a szórványterületeken „a magyar közösség teljes felszámolódása reális közelségbe került” – fogalmaztak.
Szlovákiában a lakosság lélekszáma 5,397 millió, ebből 459 ezren (8,5 százalék) vallották magukat magyar nemzetiségűnek, szlováknak pedig 4,353 millióan (80,7 százalék). Az ország nyolc kerületéből kettő – Nagyszombati és Nyitrai – esetében 20-25 százalék a magyar nemzetiségűek aránya, míg három másik kerületben (Kassai, Besztercebányai, Pozsonyi) szórványban, de nem elhanyagolható számban élnek magyarok. Az előző, 2001-es népszámlálás óta az ország lakossága kissé, 0,3 százalékkal nőtt, de mind a magyarok, mind a szlovákok száma és aránya visszaesett.
Szerbia, Ukrajna, Horvátország, Ausztria
A szerbiai népszámlálás eredményei szerint a Vajdaság lakosságszáma már jócskán kétmillió alá süllyedt, és itt 251 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek – közölték. Szerbia Vajdaságon kívüli területein alig néhány ezren mondták magukat magyar nemzetiségűnek, a csoport aránya 13 százalék a Vajdaságon belül és 3,5 százalék Szerbiában. Nincs olyan körzet, ahol a magyar nemzetiségűek abszolút többséget alkotnak, de kettőben – Észak-Bácskában és Észak-Bánátban – 41 és 47 százalékos arányukkal relatív többségben vannak.
A hivatal úgy fogalmazott, hogy Horvátországban a 2011-es eredmények szerint 14 048-an (2001-ben még 16 595-en) mondták magukat magyar nemzetiségűnek, és közülük csak 8249-en éltek a Drávaszöget is tartalmazó Eszék-Baranya megyében, a többiek szétszórtan Horvátország egyéb területein. Eszék-Baranya megyében egyébként összesen 305 ezren élnek, a magukat magyarak vallók aránya kevesebb mint 3 százalék.
Az Ukrajna nemzetiségi összetételére vonatkozó adatok a 2001-es népszámlálásból származnak, ekkor Kárpátalja megye 1,255 millió lakosából mintegy 152 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek – emlékeztetett a KSH. Becslések szerint jelenleg mintegy 141 ezer lélekszámú lehet Kárpátalján a magyar nemzetiségűek csoportja, a megyében összesen 1,249 millióan élnek a hivatalos 2011-es nyilvántartás szerint.
A KSH kitért arra is, hogy Ausztriában a népszámlálás eredményei csak a születési helyre és az állampolgárságra vonatkoznak, így kizárólag a bevándorlók számának megbecsülésére jók. Burgenland esetében részben becslésekre hagyatkoztak, kiindulási értéknek a magyar nyelvet beszélők 2001-es létszámát vették. Mivel a Magyarországról az elmúlt években meginduló tömeges kivándorlási hullám egyik célországa Ausztria, és Burgenland esetében is jelentős bevándorlás volt megfigyelhető, úgy becsülik, hogy itt a magyar nemzetiségű lakosság száma mintegy 10 ezerre nőhetett az elmúlt évtizedben. Szlovéniában nem tartottak hagyományos népszámlálást, a statisztikai hivatal becslésében a magyar nemzetiségűek létszámát 4000-re tették.
Összesítés Összességében megállapították, hogy a tíz évvel ezelőtti népszámlálások eredményeihez viszonyítva a Kárpát-medence lakosságszáma csökkent, és a csökkenés nagysága meghaladta az 1,1 milliót. A régióban kivétel nélkül csökkent a magyaron kívüli jelentősebb államalkotó nemzetek tagjaiként összeírtak létszáma is.
Fontos tendencia, hogy az ezredfordulót követő évtizedben a magukat magyar nemzetiségűként megjelölők csökkenésének üteme felgyorsult, a korábbi bő egymilliós csökkenést mintegy egymillió-négyszázezres követte, aminek oka a KSH szerint jelentős részben a nemzetiségükről nem nyilatkozók számának növekedése.
MTI
Erdély.ma

Tízmillióra apadt a magyarság a Kárpát-medencében
Kárpát-medencében a 2011. évi népszámlálások alkalmával a teljes lakosság száma hozzávetőleg 25 millió 700 ezer volt, és mintegy 10 millió 400 ezren (40,5 százalék) vallották magukat magyar nemzetiségűnek - közölte csütörtökön a budapesti Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézete.
Mint ismeretes, 2011-ben Magyarországon és a legtöbb vele szomszédos országban népszámlálást tartottak. Legkorábban, 2011 áprilisában Horvátországban volt népszámlálás, Szlovákiában májusban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában pedig októberben; Ukrajnában és Szlovéniában nem tartottak népszámlálást. A KSH kiemelte: Magyarországon 9 937 628 embert írtak össze 2011-ben, és közülük 8 314 029-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek kizárólagosan vagy más nemzetiség mellett. Ez 83,7 százalékos arányt jelent. Romániában a lakosság lélekszáma valamivel meghaladja a 19 milliót, és ebből mintegy hat és fél millió a tágan vett Erdély lakossága - írták. Az erdélyi területeken a lakosság szűk háromnegyede (74,38 százaléka) vallotta magát románnak, és majdnem egyötöde (18,91 százaléka) magyarnak. A magyar nemzetiségűek száma Erdélyben 1 millió 225 ezer volt, míg Románia egyéb részein 13 ezer. Az előző, 2002-es romániai népszámlálás óta eltelt időben a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók száma mintegy kétszázezerrel csökkent. Ez a csökkenés kivétel nélkül minden erdélyi megyében megfigyelhető. A terület 16 megyéjéből ötben - Arad, Krassó-Szörény, Hunyad, Szeben és Temes megyékben - a csökkenés mértéke elérte vagy meghaladta a 25 százalékot. "Ezeken a szórványterületeken a magyar közösség teljes felszámolódása reális közelségbe került" - fogalmaz a kutatóintézet közleménye.
Szlovákiában a lakosság lélekszáma 5 millió 397 ezer, ebből magyar nemzetiségűnek vallották magukat 459 ezren (8,5 százalék), szlováknak pedig 4 millió 353 ezren (80,7 százalék). A szerbiai népszámlálás eredményei szerint a Vajdaság lakosságszáma már jócskán kétmillió alá süllyedt, és itt 251 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Szerbia Vajdaságon kívüli területein alig néhány ezren mondták magukat magyar nemzetiségűnek, így e csoport aránya 13 százalék a Vajdaságon belül és 3,5 százalék egész Szerbiában. Az Ukrajna nemzetiségi összetételére vonatkozó adatok a 2001-es népszámlálásból származnak, ekkor Kárpátalja megye 1 millió 255 ezer lakosából mintegy 152 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Becslések szerint jelenleg mintegy 141 ezer lélekszámú lehet Kárpátalján a magyar nemzetiségűek csoportja. Horvátországban a 2011-es eredmények szerint 14 048-an (2001-ben 16.595-en) mondták magukat magyar nemzetiségűnek, és közülük csak 8 249-en éltek a Drávaszöget is tartalmazó Eszék-Baranya megyében, a többiek szétszórtan Horvátország egyéb területein. Ausztriában a népszámlálás eredményei csak a születési helyre és az állampolgárságra vonatkoznak, így kizárólag a bevándorlók számának megbecsülésére jók. Burgenland esetében részben becslésekre hagyatkoztak, kiindulási értéknek a magyar nyelvet beszélők 2001-es létszámát vették. "Mivel a Magyarországról az elmúlt években meginduló tömeges kivándorlási hullám egyik célországa Ausztria, és Burgenland esetében is jelentős bevándorlás volt megfigyelhető, úgy becsüljük, hogy itt a magyar nemzetiségű lakosság száma mintegy 10 ezerre nőhetett az elmúlt évtizedben" - állapította meg a KSH. Szlovéniában a hivatal becslése szerint a magyar nemzetiségűek létszáma 4000-re tehető.
A budapesti hivatal összességében megállapította, hogy a tíz évvel ezelőtti népszámlálások eredményeihez viszonyítva a Kárpát-medence lakosságszáma csökkent, és a csökkenés nagysága meghaladta az 1 millió 100 ezret. "Fontos tendencia, hogy az ezredfordulót követő évtizedben a magukat magyar nemzetiségűként megjelölők csökkenésének üteme felgyorsult, a korábbi bő egymilliós csökkenést mintegy egymillió négyszázezres követte, aminek oka jelentős részben a nemzetiségükről nem nyilatkozók számának növekedése" - szerepel a jelentésben.
Krónika (Kolozsvár)

Magyar nyelvű szakoktatást szeretne Erdélyben Budapest
Magyar nyelvű szakoktatást szeretne Erdélyben Magyarország kolozsvári főkonzulja, Magdó János. Ezt szerdán, a Szatmárnémetiben tartott látogatása során jelentette ki – írja a szatmar.ro.
A főkonzul egyházi méltóságokkal, RMDSZ politikusokkal és a magyar tannyelvű gimnáziumok vezetőivel és diákjaival találkozott Szatmárnémetiben.
Rögtönzött sajtótájékoztatón Magdó elmondta, saját maga személyes célja és a magyar kormány egyik fontos terve, hogy segítsen a magyar nyelvű szakoktatás kialakításában Erdélyben. A főkonzul bejelentette továbbá, hogy május 31-től kéthetente pénteken 11.00 órától ügyfélfogadást tartanak, ahol az érdeklődők benyújthatják honosítási kérvényeiket. Ez azt jelenti, hogy aki magyar állampolgárságot szeretne, immár nem kell elutaznia Magyarországra, hogy valamely ottani önkormányzatnak nyújtsa be kérvényét. Újdonságként az útleveleket is át lehet majd venni.
A témával kapcsolatban Pataki Csaba szenátor megjegyezte, létre kellene hozni egy jogsegély-szolgáltatást, amely során a magyar állampolgárságot szerzett személyeket tájékoztatják a magyarországi munkavállalási, biztosítási, stb. törvényekről. Mi több, figyelembe véve, hogy a munkaerőpiac már fordított irányban is működik és magyar állampolgárok is járnak át Romániába dolgozni, számukra is hasznos lehet egy ilyen szolgáltatás.
Magdó a kolozsvári főkonzulátushoz tartozó valamennyi megyét Temes, Arad, Bihar, Szilágy, Kolozs és Szatmár meglátogatja körútján.
Maszol.ro

Vita a Bánsági Civil Stratégiáról
Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban tartották meg kedden délután a Bánsági Civil Stratégia című műhelybeszélgetést, a Civil Tanács szervezésében. A találkozón mintegy 15-20 Temes megyei civilszervezet képviselője vett részt.
Vitaindító előadásában Erdei Ildikó, a Civil Tanács elnöke bemutatta a tagszervezetektől kapott helyzetértékelések (erős és gyenge pontok, fejlődési lehetőségek, akadályok, átvehető gyakorlatok) összegzését, valamint a Civil Tanács (CT) eddigi tevékenységének az értékelését és javaslatokat a CT munkájának hatékonnyá tételére.
A találkozó során kiderült: a bánsági magyar civilszervezetek hasonló gondokkal küszködnek: székház és állandó alkalmazott hiánya, a tagság elöregedése, önkéntes munkát kevesen vállalnak, anyagi források/pályázatírók hiánya stb. A Civil Tanácstól a tagszervezetek azt várják, hogy a Civil Napok szervezésén túlmenően legyen motorja a Temes megyei magyar közösség újraépítésének. További javaslatok: hatékonyabb eszközökkel tudna működni a Civil Tanács, ha jogi személyiséggel rendelkezne, ha saját irodával és legalább egy alkalmazottal segíthetné a civilszervezetek munkáját. Szükség lenne egy összehangolt együttműködési stratégiára, a Civil Tanács kellene adminisztrálja a város közösségi tereit, főleg a Kós Károly Közösségi Központot, melyet egy igazi Magyar Házzá kellene alakítani. A tagszervezetek szakmai, jogi és pályázatírási tanácsadást is elvárnának a Civil Tanácstól, többen javasolták a közösségi alap újbóli létrehozását és a temes.ro internetes oldal új életre keltését, ahol a civilszervezetekkel kapcsolatos minden információ, összehangolt eseménynaptár, civil tevékenységekkel kapcsolatos hírek megtalálhatók legyenek. Olyan javaslat is elhangzott, hogy Civil Tanács programok szervezését/koordinálását is vállalja magára, illetve el kellene készíteni egy legalább 2-3 évre szóló helyi civil stratégiát, évi prioritásokkal és cselekvési tervvel, amelyeket promoválnia kellene a helyi, országos és magyarországi döntéshozók és pályáztatók felé, akár javaslatokat téve a bánsági támogatáspolitikára. Erdei Ildikó CT-elnök szerint a találkozónak „folytatása következik”: a műhelybeszélgetésen bemutatott helyzetértékelőket és javaslatokat elküldik azoknak a civilszervezeteknek is, amelyeknek képviselői nem vettek részt a műhelybeszélgetésen, további javaslatokat várva.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

47 millió lej a máriaradnai kegytemplom és a ferences kolostor felújítására
„Két év alatt megvalósulhat mindaz, amiről álmodni sem mertünk”
Több mint 47 millió lej értékű európai uniós pályázat keretében újul meg a következő két évben a máriaradnai zarándokhely, a kegytemplom és a ferences kolostor.
A régió legjelentősebb zarándokhelye rendkívül rossz állapotban van: legutóbb száz évvel ezelőtt, 1911-ben végeztek komolyabb felújítási munkálatokat Máriaradnán, amikor a kegytemplom két tornyát 30 méterrel magasították. A „Kulturális turizmus fejlesztése a Nyugati Régióban a Máriaradnai Kegytemplom és Ferences Kolostor felújításával” című pályázat a Temesvári Római Katolikus Püspökség első uniós projektje, amely a következő 25 hónapban valósulhat meg. A felújítási munkálatok kivitelezője a szatmárnémeti Euras Kft.
A máriaradnai ferences kolostor udvarán május 16-án, csütörtökön megtartott projektindító konferencián részt vett excellenciás Roos Martin temesvári megyéspüspök, Ţolea Adrian-Florin Arad megyei alelnök, Bognár Levente aradi alpolgármester, Ovidiu Ganţ parlamenti képviselő, a felújítási munkálatok tervezői és a kivitelezők képviselői. A zarándokhely teljes felújítását és a turisztikai vérkeringésbe való bekapcsolását célzó európai uniós nagyprojekt célkitűzéseit Ft. Laus Nikola püspöki ökonómus ismertette a hallgatósággal. A Nyugati Jelen kérdésére válaszolva – miért húzódik el ennyire a kegytemplom évekkel ezelőtt elkezdett felújítása? – Ft. Reinholz András kanonok, máriaradnai plébános elmondta: 2005-ben hozzáfogott saját erőből, a hívek adományaiból és a temesvári püspökségtől kapott összegekből felújítani a templomot. „Részletekben szerettük volna elvégezni a felújítást, de hamar rájöttünk, hogy az évente összegyűlt 50 000 euró értékű adományokból és a püspökségtől kapott hasonló összegből túl lassan haladunk a munkálatokkal, 100 év kellene hozzá, hogy befejezzük a felújítást. Közben 2006-ban visszakaptuk a volt ferences kolostort és 2007-ben lehetővé vált az európai források megpályázása, ezért azt mondtuk, hogy ezt a lehetőséget ki kell használni. Most azt reméljük, hogy két év alatt megvalósulhat mindaz, amiről 4-5 évvel ezelőtt álmodni sem mertünk!”.
Őexcellenciája Roos Márton megyés püspök a sajtónak elmondta: a pályázatnak köszönhetően azt remélik, hogy évi 30 000-ről évi 60 000-re emelkedik majd a máriaradnai zarándokok száma. Az elsősorban az egyházmegyéből jövő, hűséges zarándokok mellett számítanak a külföldi turisták érdeklődésének növekedésére is. “Máriaradna és Csíksomlyó között nincsen és a jövőben sem lesz semmiféle versengés – nyilatkozta lapunknak a megyéspüspök – míg Csíksomlyóra elsősorban a pünkösdi ünnepek környékén érkeznek nagy számban a zarándokok, addig Máriaradnára egész nyáron folyamatosan jönnek a zarándokcsoportok.”
A máriaradnai kegyhely Arad városa számára is rendkívüli jelentőséggel bír. “Nem beszélhetünk Arad városáról anélkül, hogy a környezetében levő kulturális szellemi örökséget ne említenénk” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Bognár Levente aradi alpolgármester. „Arad turisztikai vonzáskörét nem csak a város jelenti. Sokan jönnek Magyarországról az aradi Szabadság-szoborhoz, de ide, Máriaradnára is eljönnek, ez hozzátartozik ahhoz a turisztikai útvonalhoz, amelyben mi is gondolkodunk. Máriaradna az egykori Csanádi püspökség, a mai DKMT Eurorégió legfontosabb zarándokhelye, szakrális jelentősége több száz kilométerre kisugárzik, ezért aradi alpolgármesterként és RMDSZ-tisztségviselőként is lobbiztam azért, hogy ez a projekt prioritást kapjon.”
A máriaradnai kegytemplom és a ferences kolostor felújítási projektjéből Ciszter Kálmán aradi építőmérnök is kiveszi a részét, aki több mint négy éve kapcsolódott be a munkába. Ciszter Kálmán szerint a négy évből két esztendő a szakvéleményezéssal, előtanulmányok, tervek elkészítésével telt el, további két év kellett az engedélyek, jóváhagyások megszerzésére, a pályáztatásra, az építő cég kiválasztására. Komoly feladat vár az építőkre: azokat a felújítási munkálatokat, amelyek elvégzését eredetileg 4-4,5 évre tervezték, két év alatt kell elvégezni. “Nagy kihívás a számunkra a tornyok százéves vasbeton szerkezetének a megerősítése földrengés-biztonsági szempontból – mondta Ciszter Kálmán – a kolostor három szárnyának a felújítása, a födém, a fedélszerkezetek megerősítése, de új épületek is épülnek itt a kertben, mint az új információs központ épülete. A teljes homlokzat-felújítás mellett a templom előtti teret is rendezik, parkosítják.” A kegytemplom és a ferences kolostor felújításának terveit aradi és temesvári építészek készítették, Ciszter Kálmán feladata volt a statikai szakvéleményezés elkészítése.
Abban csak reménykedhetünk, hogy a következő két esztendő alatt a Temes megye határát Lippával összekötő, katasztrofális állapotban levő megyei út korszerűsítésével is elkészül az Arad megyei önkormányzat, hogy a bánságiak is tengelytörés nélkül megközelíthessék Máriaradnát.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Gyászhír
A gyászoló család és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetősége a Krisztusra alapozott feltámadás reményében tudatja, hogy egyházunk egykori főpásztora,
főtisztelendő Mózes Árpád nyugalmazott püspök
2013. május 1-jén, életének 82. évében hazatért teremtő Istenéhez. Lelkipásztori pályáját Kolozsváron kezdte, majd Székelyzsomboron szolgált. 1956-os kiállásáért hat év politikai börtönt viselt. Szabadulása után nagykárolyi lelkészként a Temesvári Egyházmegye esperesévé választották, majd 1983-tól Aradon folytatta lelkipásztori és esperesi szolgálatát. 1992. július 24-től, 12 éven keresztül a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház főpásztora volt. Hitét, Istenbe vetett bizalmát mindvégig megtartotta, és féltő szeretettel pásztorolta a rábízottakat. Ravatalozására és az elbocsátó istentiszteletre a nagykárolyi evangélikus templomban, 2013. május 22-én, szerdán 11 órakor kerül sor, a temetési szertartás pedig ugyanezen a napon, 17 órától a kolozsvári Házsongárdi temető nagykápolnájában lesz megtartva. A viszontlátás reményében búcsúzunk az elhunyttól! Emléke legyen áldott!
A család kérése az, hogy egy szál virággal vegyünk búcsút elhunyt testvérünktől, a végtisztességtevéskor koszorúmegváltás címen a kihelyezett perselybe elhelyezett adományokat a kolozsvári evangélikus templom felújítási munkálataira ajánljuk fel.
Szabadság (Kolozsvár)

Több a magyar kisdiák
Az eddig összesített beiskolázási adatok szerint országos szinten nőtt az előkészítő osztályba beíratott magyar gyerekek száma az előző évhez képest. A Krónikához eljutott minisztériumi adatok szerint előzetesen 9749 magyar nulladik osztályosra számítottak a tanintézetek, ehhez képest összesen 10 163 beiratkozási kérvényt regisztráltak, míg egy évvel korábban 8320 kisdiák ült be első alkalommal az iskolapadba.
A beiratkozási időszak lejártával derült ki, országos szinten 160 294 gyereket vettek előzetesen számba, a gyakorlatban viszont 172 192 beiratkozási kérvényt nyújtottak be, vagyis mintegy 12 ezerrel többet, mint amennyire az iskolák számítottak. A jelentkező gyerekek 80 százaléka szeptember elseje előtt tölti be hatodik életévét. Király András oktatásügyi államtitkár lapunknak azzal magyarázta a magyar diákok számának a növekedését, hogy immár nem a tanintézetekre van bízva a gyermekek „felkutatása", hanem a szülők jelentkeznek az iskolákban. Arra a kérdésünkre, hogy az elemi oktatásban is a tanintézetek hírneve alapján választanak-e a szülők, vagy a kicsiknél inkább a pedagógus hírneve a döntő azt mondta: tapasztalata szerint mindkét esetre van példa. „Előfordult, hogy nem belvárosi iskolába, hanem egy külvárosi iskola jó nevű tanítónénijéhez viszik inkább a gyermeket" – magyarázta Király.
Senkit nem utasítanak el
Hasonlóképpen vélekedik Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes is, de tapasztalata szerint náluk inkább az jellemző, hogy pedagógus alapján választanak tanintézetet. A második beiratkozási szakasz lezárultával összesen 5156 gyermeket írattak be előkészítő osztályba, közülük 1271-en magyar tagozatban kezdik az iskolát, s mivel az idén még lehetséges volt, 744 kicsit egyenesen az első osztályba küldenek a szüleik – ismertette a partiumi megye adatait Kéry, aki lapunknak elmondta: pillanatnyilag még nem tudják, hogy lesznek-e olyan iskolák, ahol létszámhiány miatt nem fognak osztályt indítani, ám az magyar tagozatot biztosan nem fog érinteni. „Tizenkettes létszám alatt csak külön engedéllyel lehet osztályt indítani" – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes, és hozzátette: a beiratkozások még korántsem zárultak le, hiszen épp a hivatalos határidő után kereste őt fel hét szülő aki még nem adta le a papírokat. „Senkit nem utasíthatunk el" – jelentette ki Kéry.
Nem csökken a 2013/2014-es tanévtől Szatmár megyében sem az előkészítő osztályok száma. Amint Szejke Otília, az elemi oktatásért felelős tanfelügyelőtől megtudtuk, bár a beiratkozásra megszabott határidő már lejárt, május 30-ig a tanfelügyelőségen még átveszik azok kérvényeit, akik elmulasztották időben benyújtani a papírokat. Ezek sorsáról egy megyei bizottság dönt majd. Amint a tanfelügyelő elmondta, vannak még helyek, több olyan induló első, illetve előkészítő osztályt tartanak nyilván, ahol nem érték el a maximális diáklétszámot. Szatmár megyében ősztől 153 előkészítő osztály indul, ebből 96 román, 53 magyar és 4 német tannyelvű lesz. A beiratkozások terén hasonló a helyzet Szilágy megyében is, lapunk érdeklődésére Rozs Rita Éva kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő elmondta: náluk sem csökken a magyar kisdiákok létszáma.
Felemás helyzet a Székelyföldön
Hargita megyében a tanfelügyelőség szerint sok iskolában az előre megszabott helyek számát növelni kellett. A gyerekeket be tudták íratni szüleik az iskolába, még ha nem is minden esetben abba a tanintézetbe, amelybe szerették volna. Bartolf Hedvig főtanfelügyelő elmondta, az április 2–22. között lezajlott első szakaszban Hargita megyében összesen 3181 gyereket írattak be az előkészítő osztályokba, a május 8–17. közti második beiratkozási időszakban további 62 jövendőbeli diákot – mondta el Waczel Ferenc, a megyei tanfelügyelőség munkatársa. A szaktanfelügyelő azt is közölte, a beiratkozás során 15 Hargita megyei tanintézetben is növelni kellett az előkészítő osztályok előre meghatározott 25 fős létszámát, Székelyudvarhelyen például egy kivételével az összes iskolában, de néhány vidéki tanintézetben is szükség volt erre.
Kovászna megyében viszont az iskolák által számba vett gyerekek 94,66 százalékát beírták az előkészítő osztályokba. Keresztély Irma főtanfelügyelőtől megtudtuk, eszerint a beiskolázási tervet nem valósították meg, így kevesebb osztály alakul, mint amennyire számítottak: a 106 önálló előkészítő osztályból 104 indulhat el, a 74 szimultán osztályból pedig 73. Elmondta továbbá, a statisztikák nem megbízhatók, például Háromszéken 2600 olyan gyerek szerepelt a statisztikai adatokban, aki ebben az évben tölti a hat évet, a népszámlálás eredményei szerint azonban 2300-an vannak, míg az iskolák 2190 hatéves gyereket számoltak össze. Közülük a két fordulóban 2073 iratkozott be előkészítő osztályba, 1457 kisdiák, vagyis 70,28 százalék magyar tagozatra, és 616 a román tannyelvű iskolákba.
Következetes brassói magyarok
Brassó megyében várhatóan három 17 vagy 18-as létszámú magyar osztály jön létre – mindhárom a megyeszékhelyen –, míg falvakon, ahol megcsappant a gyereklétszám, a 2-3 előkészítős magyar kisdiák szimultán osztályban tanul majd az elsősökkel és a második osztályosokkal. Szabó Mária Magdolna, a Brassó megyei főtanfelügyelő-helyettes érdeklődésünkre elmondta: Brassó megyére továbbra sem jellemző, hogy a magyar nemzetiségű gyerekeket román iskolába íratják. Mint mondta, valószínű előfordul, hogy a magyar gyereket román óvodába járatják, majd román tagozaton folytatja az iskolai tanulmányait, de azokat a kicsiket, akik magyar óvodába járnak, általában magyar iskolába íratják. Az előkészítő osztályokra a beiskolázási tervet nagy vonalakban teljesítették, Brassó városában egyetlen betervezett osztály nem alakulhat meg, mert mindössze nyolc gyerek jelentkezett, őket átirányítják más tanintézetekbe létrejövő magyar osztályokba.
Kolozs megyében is zökkenőmentesen zajlottak le a beiratkozások az előkészítő és első osztályokba – tudtuk meg Péter Tünde Kolozs megyei főanfelügyelő-helyettestől. Érdeklődésünkre elmondta, a tervezett számban indulnak el a magyar nyelvű előkészítő osztályok, az előzetes tervekhez képest mindössze annyi változott, hogy Kolozsváron az Emil Isac Gimnáziumban a tervezett magyar tagozat nem indul el, mert csak nyolc gyerek iratkozott be, őket várhatóan a Brassai Sámuel Gimnáziumba irányítják át. Ezzel együtt a magyar tannyelvű előkészítő osztályok száma nem csökken, mert a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban a tervezett kettő helyett három előkészítő osztály indul.
Sikeres az RMDSZ „diáktoborzója"
A magyar nyelvű oktatás népszerűsítése érdekében az RMDSZ az idén is elindította a Minden magyar gyermek számít nevű kampányát, és bár pontos adatokkal még nem tudnak szolgálni, a programért felelős oktatásügyi főtitkárhelyettes sikeresnek véli az akciót. Magyari Tivadar eddig pozitív visszajelzéseket kapott a szórványból. A Krónika érdeklődésére elmondta: amikor például két héttel ezelőtt Nagyszebenben járt, a helyi pedagógusok tájékoztatása szerint érezhetően nőtt a magyar oktatás iránti érdeklődés. A kampány során igyekeztek tudatosítani a szülőkben azt, hogy nem jár hátránnyal az anyanyelven való tanulás. „Beszterce-Naszód, Szilágy és Temes megyében érezhető a javulás, a többi helyről még nem kaptunk visszajelzést" – mondta Magyari. Tapasztalata szerint csupán a rendszerváltás után, a magyar tanintézetek, illetve osztályok gyarapodása miatt volt látványos növekedés a magyar iskolákba való beíratások számában, ezt leszámítva viszont az ötvenes évek elejétől mostanáig nem voltak nagy ingadozások.
Kötelezővé tennék az óvodát is
Remus Pricopie oktatásügyi miniszter az egyik hírtelevíziónak nyilatkozva jelentette be: egy-két éven belül Romániában kötelezővé válhat az óvodai oktatás is. „A tervek szerint a gyerekeket legkésőbb 5 éves korukig be kell íratni a nagycsoportba, így fel tudnak készülni a nulladik osztályra" – érvelt a tárcavezető. Pricopie rámutatott, több uniós tagállamban az óvodakötelességet négy éves kortól alkalmazzák. Mint ismert, az oktatási törvény jelenleg csak az iskolakötelesség korát szabályozza, ez pedig a hatodik életévet betöltött gyerekekre vonatkozik.
Krónika (Kolozsvár)

Még két nap
Pedagógus továbbképzők
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos elnöksége meghirdette a 2013-as Bolyai Nyári Akadémia tanfolyamait. A XXI. BNYA idei fő címe A tanulás tanulása, mottója pedig egy Szent-Györgyi Albert idézet:
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit eszmél,és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”
A tanfolyamok jegyzéke, időpontok és helyszínek felsorolása megtalálható a rendezvény honlapján, www.bnya.rmpsz.rocímen. Jelentkezési határidő június 7., péntek. Bármely kérdésben az RMPSZ tagjai forduljanak a megyei vezetőkhöz (Arad megyében Matekovits Mihály vagy Kiss Anna, Temes megyében Halász Ferenc, Hunyad megyében Csatlós Erzsébet).
Ugyancsak pénteken van az utolsó jelentkezési nap a magyarországi, vajdasági és felvidéki magyar pedagógus szervezetek által rendezett tanfolyamokra. Ezek jegyzéke és a jelentkezési lap megtalálható az RMPSZ honlapján, www.rmpsz.rocímen.
Nyugati Jelen (Arad)

MDSZ megyei küldöttgyűlés Aradon
Régi, új elnök: Bognár Levente
Szombaton 10 órától az aradi Kultúrpalota nagytermében szervezték meg az RMDSZ Arad megyei szervezetének a küldöttgyűlését, amelyiket Faragó Péter választmányi elnök köszöntője nyitott meg.
A kvórum ellenőrzését követően szabályosnak találta a fórumot, amelyiknek a levezetését egyhangú szavazással a jómaga, Hadnagy Dénes és Ménesi Melinda összeállítású Állandó Tanács-tagokra bízták.
Elnöki beszámoló
Miután Faragó Péter ismertette a napirend 13 pontját, felkérte Bognár Levente leköszönő elnököt beszámolójának a megtartására. Ebben hallgatóságát végigvezette az elmúlt két év legfontosabb eseményein. A tavaly nyári helyhatósági választások eredményeinek az értékelése során elmondta: az 5 polgármesteri, illetve 4 alpolgármesteri tisztség elnyerésével elégedettek lehetnek, csakhogy nagyon hiányzik az elveszített megyei tanácsosi harmadik hely. Ha az meglenne, a fórumban a mérleg nyelvét képezhetnék, sokkal eredményesebben dolgozhatnának. Még ennél is nagyobb baj, hogy a tavaly téli parlamenti választásokon nem tudták megtartani az Arad megyei RMDSZ-es képviselői mandátumot, amit a szavazatszámlálás kiszámíthatatlansága ezúttal Temes megyének juttatott, noha ott az Arad megyei 8300 szavazattal szemben, alig 6000-et tudtak begyűjteni. A sikertelenségből tanulva, olyan stratégiát kell kidolgozni, hogy még egyszer a szervezet ne jusson a jelenlegihez hasonló helyzetbe, amikor a képviselői mandátummal járó anyagi háttér hiányában, át kellett alakítani az ügyvezetést, ráadásul a székház fenntartását is csak a megyei RMDSZ-es tisztségviselők, illetve gazdálkodók támogatásával sikerül biztosítani, amiért ezúton is köszönetet mondott. Év eleje óta a megyei tagszervezetekben megtartották a tisztújításokat, de 8 területi szervezet folyamatos odafigyelést igényel. A csíkszeredai kongresszuson a megyét 18 tagú küldöttség képviselte. Az országos fórum munkáját dióhéjban összegezve, a szórványvédelmet, a gazdaságélénkítő intézkedéseket, illetve annak az egymillió aláírásnak a begyűjtését említette, amivel az Európai Parlamentben kezdeményezni lehet az őshonos nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvénynek a kidolgozását. A romániai magyarság előtt álló legfontosabb feladatoknak az év végén esedékes fejlesztési régióknak a számunkra kedvező változatban történő kivitelezését, illetve a jövőre esedékes EP-választásokon való sikeres szereplést nevezte meg. Noha az RMDSZ-nek a régiók átszervezésére vonatkozó javaslatait a kormány eddig elutasította, szerencse, hogy két magyar államtitkár, köztük egyik éppen az aradi Király András a tisztségét megőrizhette. Helyi szinten fontosnak tartja a Megbékélési Park különleges státusának az elnyerését, ami megakadályozhatja a március 15-eihez hasonló, ellenséges megnyilvánulásokat. Az anyanyelvű oktatás terén továbbra is kiemelt támogatás illeti meg a Csiky Gergely Főgimnáziumot, noha az oly régóta várt megyei oktatási stratégia még mindig nem készült el.
Régiós elképzelések
A napirend következő pontjaként megjelölt, a választmányi elnök beszámolójában, Faragó Péter ismertette a megyei választmány hatáskörét, a programjában megjelölt prioritásokat, mint az anyanyelvű oktatás jelenlegi intézményeinek a megtartását, a bővítését szolgáló elképzeléseket, a szakbizottságokban zajló munkát. A megyei önkormányzati konferencia elnöke, Almási Vince a beszámolójában ismertette a minden megyei választott tisztségviselőt magában foglaló fórum, illetve a polgármestereket, az alpolgármestereket, valamint az aradi, illetve a megyei tanácsosokat tömörítő önkormányzati tanács hatáskörét, munkáját. A továbbiakban a fejlesztési régiók ügyében Temesváron, Liviu Dragnea miniszter által összehívott találkozó tapasztalatait ismertette, amelyekből világosan kitűnik a kormány szándéka, hogy Arad megyét a Temesvár központú, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyékkel együtt alkotott régióhoz kívánja csatolni. Jó hírnek számít, hogy a községeket nem kívánják felszámolni.
Oktatási stratégia szükséges
A továbbiakban Király András oktatási államtitkár beszélt a munkájáról, miszerint az országban élő 18 nemzeti kisebbség oktatásáért felel, ami nagyjából 230 ezer diákot feltételez az óvodától az egyetemig. 16 nemzetiség nyelvén folyik valamilyen szintű oktatás, de a mienkhez fogható, teljes szintű oktatást csak a németek, a szlovákok, valamint az ukránok szerveznek. Magyarul hozzávetőleg 166 ezer fiatal tanul, közülük 4000 nem magyar iskolába jár, de tanulja a magyar nyelvet. Az oktatási forma biztonságának a szemszögéből leépülő, veszélyeztetett, illetve gond nélküli kategóriákba sorolhatók az oktatási intézmények. Példának okáért, Krassó-Szörény, Szeben és Temes megyékben leépülő, míg Arad megyében veszélyeztetett helyzetben van az anyanyelvű oktatás. Az államtitkár szerint, a magyar szavazótábor is az oktatási intézmények köré csoportosul, hiszen ha példának okáért, Arad megyében beszorozzuk a 2100-2200 magyarul tanuló diák számát 2-3 hozzátartozóval, nagyjából kijön a parlamenti választásokon begyűlt szavazatoknak a száma. Arad megyében az anyanyelvű oktatás tekintetében fehér foltoknak számít a Maros-völgye, illetve a keleti kisvárosok. Nagy szükség van az egész Erdélyt átfogó, megyénként részletesen kidolgozott oktatási stratégiára, mert a tanügyi törvény parókiákon vagy vasárnapi iskola formájában zajló anyanyelvű oktatásra is lehetőséget nyújt. A Csiky Gergely Főgimnázium hosszú távú működése csak az egész megyében megszervezett utánpótlás-neveléssel biztosítható. Hogy kinek kellene elkészítenie a több mint két évtizede várt oktatási stratégiát, az államtitkár nem nevezte meg.
Beszámolók vitája
Folytatásként az Etikai és Fegyelmi Bizottság rövid beszámolóját Bátkai Sándor, míg a Szabályzat felügyelő, valamint a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ugyancsak nyúlfarknyi beszámolóit Faragó Péter ismertette.
A beszámolók vitája során Sipos György megyei tanácsos elgondolkodtatónak ítélte, amiért a 234 küldött közül csak 175 volt jelen. Hozzászólása végén megköszönte az RMDSZ polgármestereinek, a zimándújfalui alpolgármesternek, valamint a majláthfalvi gazdáknak, amiért támogatásukkal biztosítják a központi székház működését. Király András államtitkár hozzászólásában irányadónak nevezete az RMDSZ XI. kongresszusát, amelyik az építkezést az önkormányzatokra vagy a szervezetekre alapozná. Maga úgy érzi, ez csakis a szervezetekre történő építkezéssel lehet hatékony. Papp Attila nagyiratosi polgármester köszönetet mondott az RMDSZ-nek, illetve megyei tanácsosainak, amiért hosszú kihagyás után községe is hathatós támogatást kapott infrastruktúra fejlesztésére. Javasolta, hogy az RMDSZ támogassa, amennyivel tudja az olyan települések magyar rendezvényeit is, ahol nincs megfelelő képviselet. Erdélyi István hozzászólásában ravasznak nevezte az 1923-ban elfogadott alkotmányt, amiből kihagyták az 1918. december 1-jén megfogalmazott, az autonómiára vonatkozó tételeket. Most az erdélyi magyarság két tűz közé szorult, ezért soha nem volt akkora szükség az összefogásra, mint jelenleg. Kocsik József AMMGE-elnök kifejtette: Cziszter Kálmán, Király András és Horváth Levente, illetve az RMDSZ Arad megyei szervezete sokat segített a gazdatömörülésnek. Az országos szervezet is mindent megígért, a támogatás viszont még várat magára. Bölöni György megyei tanácsos elmondta: többen hangoztatták, hogy a két választás után két nyugodt év lesz az építkezésre. Ha viszont a helyhatósági választáson elért döntetlent, továbbá a parlamenti megmérettetésen elszenvedett vereséget, az EP választások, illetve az elnökválasztás vereségei is követik, kevés esély marad a valós építkezésre, ezért az összes tartalékot mozgósítani kell. Horváth Levente kormányzati tisztségviselő hozzászólásában hiányolta a kihelyezett intézmények magyar vezetőit. Véleménye szerint, a szervezet három pillérre építkezve dolgozhat a leghatékonyabban: működőképes gazdasági és mezőgazdasági stratégia; a vállalkozók bevonása, illetve hatékonyabb ifjúsági stratégia támogatásával. Mindehhez a központi székházat magyar házként kell működtetni, ahova minden magyar hazamehessen. Zámbori Magdolna az erdélyi, benne az Arad megyei magyarság sorsdöntő gondjainak a megoldásában a társadalom legkisebb sejtjére, a családra történő építkezést javasolta. A hozzászólások végén Király András az érintettség okán, Bognár Levente elnöki minőségben válaszolt az elhangzottakra.
Választások
A további napirendi pontok, az RMDSZ Arad megyei szervezete elnökének, illetve a Megyei Választmány olyan tagjainak a megválasztása, akik nem alanyi jogon jutnak a fórumba Faragó Péter ismertetője szerint, a választás a május 16-án megtartott Állandó Tanácson készült jegyzőkönyv alapján történik. Eszerint három ívet osztottak ki a résztvevőknek: az elsőn a megyei elnöki tisztségért induló Bognár Leventére vagy ellene, másodikon az elhangzott jelölések közül 10 aradi, míg a harmadikon ugyancsak 10 vidéki jelöltet lehetett a szavazatok alapján megválasztani. A 3 urnában egybegyűlt voksok megszámlálása alatt megtartották Faragó Péter közreműködésével az alapszabályzat-módosítási javaslatok, míg Hadnagy Dénes közreműködésével a programmódosító javaslatok vitáját. Ugyancsak javaslatok alapján, betöltötték a felügyeleti szervekben megüresedett helyeket. Az eredményhirdetéskor megtudhattuk, hogy az elnökválasztás során Bognár Levente egyedüli indulókánt 150 igen, 25 nem, illetve 2 tartózkodás mellett újabb két évre nyert megyei elnöki mandátumot. A 10 aradi választmányi tag Hadnagy Dénes, Szabó Mihály, Tóth Csaba, Albert László, Kocsik József, Erdélyi István, Pintér Mária, Tóth Piroska, Derzsi Csaba és Fekete Károly. A vidékiek közül Almási Gábor, Bányai Mónika, Andó László, Péter Dalma, Kocsik Imre, Ménesi Melinda, Kádár Vilmos, Rédi Csaba, Tóth Mihály és Salamon Ferenc nyert választmányi tagságot. A megyei választmány 62 tagú névsora a június 27-én sorra kerülő alakuló ülésig áll össze az alanyi jogon, tisztségüknél fogva tagságot nyert személyekkel.
Elnöki nyilatkozat
Amint a tisztségében megerősített megyei elnök, Bognár Levente rövid nyilatkozatában a Nyugati Jelennek elmondta, felelősen folytatni kívánja azt a munkát, amit az Arad megyei magyar közösség érdekében két évvel ezelőtt elvállalt. Ugyanakkor meg kell találni mindazokat az eszközöket is, amelyek a közösség boldogulását, megmaradását szolgálják. Mivel e munkát csak együtt lehet felvállalni, számít mindazoknak a támogatására, akik a küldöttgyűlésen részt vettek, de azoknak a támogatására is, akik nem jöttek el, de eddig is a szövetségért dolgoztak. Maga jól tudja: nem leányálom a feladat, magasak az elvárások. Éppen ezért, szeretne mindenkit bevonni, akik a közösségért tenni akarnak. Azt szeretné, ha mindeni a magáénak érezné a szervezetet. Legfontosabb cél, folytatni a szervezetépítést, megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel érvényesíthetik a magyarságot szolgáló érdekeket országos, megyei, valamint helyi önkormányzati szinten.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Hétezer magyar érettségiző
Közel hétezer diák számára kezdődött el szerdán a magyar nyelv és irodalom szóbeli vizsga az idei nyári érettségin. Az oktatási minisztérium adatai szerint a kisebbségek számára megrendezett anyanyelvi megmérettetésre összesen 7585 végzős iratkozott be, közülük 6691 magyar nemzetiségű.
Rajtuk kívül német, szerb, horvát, szlovák, török és ukrán nemzetiségű diákok jelentkeztek az anyanyelvi vizsgára. A tételek irodalmi és nem irodalmi szövegeket tartalmaznak, a diákoknak 10–15 percük van egy-egynek a bemutatására, elemzésére.
Bármilyen típusú segédeszköz használata tilos, a termekbe névsor szerint belépő diákoknak nemcsak a tankönyveket, szótárakat, jegyzeteket kell a folyosón hagyniuk, hanem a maroktelefonjaikat és más elektronikus eszközeiket is, azokat, akiknél mégis ott a készülék, akkor is kizárják a vizsgáról, ha nem használták azokat. A szaktárca jelentése szerint az érettségi első két napján öt diákot kellett kizárni – kettőt Bukarestben, kettőt Bákó megyében és egyet Iaşi megyében, mivel a szóbeli vizsga alatt náluk volt a maroktelefonjuk.
Az idei érettségi első szakaszának megszervezését bonyolítja, hogy kevés pedagógus jelentkezett felügyelőnek az írásbeli vizsgák idejére, így a vizsgabizottságok továbbra is várják az érdeklődőket. Aura Danielescu Temes megyei tanfelügyelő szerint egész héten lehet még jelentkezni, pénteken, pár nappal az érettségi kezdete előtt még felügyelőhiánnyal küzdöttek. Tanfelügyelőségi források szerint a pedagógusok ódzkodásának anyagi oka van, ugyanakkor egy tavaly történt incidens is elbátortalanította őket. Több felügyelőnek megvonták a bérét, amikor a Romulus Paraschivoiu Iskolacsoport beadott dolgozatai között 98 megegyező irományt találtak. A bánsági megyében egyébként az írásbeli vizsgák idejére a táblákra irányított videokamerákat szerelnek fel a tantermekben, így próbálva megakadályozni, hogy a felügyelők felírják a tételek megoldását a táblára. Cornel Petroman főtanfelügyelő szerint „most jön el az igazság pillanata", ugyanis mint rámutatott, a korábbi években számos csalás történt az érettségin, amelyekről az illetékesek tudni sem akartak, a megmérettetés csupán az elmúlt két évben zajlott az előírások szerint. Elmondta, az elmúlt években a biztonsági berendezéseket a diákokra irányították, megakadályozandó a másolást, arra azonban senki sem volt kíváncsi, hogy mi történik a táblánál.
Mint arról beszámoltunk, az idei érettségi első szakaszára 187 898 diák iratkozott be, jóval kevesebb, mint ahány végzős volt, ugyanis sokan megbuktak különböző tantárgyakból, míg mások felkészületlenségükre hivatkozva nem mertek jelentkezni a megmérettetésre. Országszerte 585 vizsgaközpont van, a hétfő–keddi román szóbeli után péntekig anyanyelvből szóbeliznek a vizsgázók, majd az idegennyelv-tudást és a számítógépes ismereteket felmérő vizsga következik. Az írásbeli vizsgák július elsején kezdődnek, a román nyelv és irodalom, illetve anyanyelvvizsga mellett a végzősöknek egy kötelező és egy választott szaktantárgyból is számot kell adniuk ismereteikről. Az írásbeli vizsgákon azok is részt vehetnek, akik a szóbeliken nem jelentek meg, azonban nem minősülnek leérettségizetteknek.
Az elmúlt években, amióta szigorították az érettségi megszervezését, jóval kevesebb a sikeresen vizsgázók aránya, mint korábban. 2011-ben, amikor a másolás megfékezése érdekében bevezették a biztonsági kamerákat, a fellebbezések megoldása előtt csupán a vizsgázók 44,47 százaléka vette sikeresen az akadályt, tavaly ez a szám 43,04 százalékra csökkent.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Magyarország legyőzte a Dunát
Lapunk megjelenésekor hagyja el várhatóan Magyarországot az évszázad dunai árhulláma. A jól szervezett, hősies lakossági összefogást is felvonultató árvízi védekezésnek köszönhetően emberéletben nem esett kár. A következő napokban Szerbiára és Romániára vár feszült periódus.
Bár Budapesten 891 centiméteres rekordértéken tetőzött a Duna vízszintje, az árvízi védvonalak stabilitása megvédte a magyar fővárost a víz szélsőséges haragjától. Az árvízi védekezésben a súlypontok a Budapest alatti Duna-szakaszra helyeződtek át, ahol ugyancsak az eddig mért legnagyobb szintnél magasabb vízállásra kellett számítani. A kormány tizenkét, a fővárostól délre fekvő Duna-menti járásra hirdetett ki veszélyhelyzetet.
Magyarországon senki sem halt meg vagy tűnt el az árvíz miatt, 1315 embert kellett kitelepíteni. Összesen 802 kilométeren zajlott árvízi védekezés, közel 10 millió homozsákot építettek be a gátakba. A legnehezebb helyzet Győrújfalunál és Pilismarótnál adódott, a gátakon több mint 20 ezren dolgoztak, köztük 3400 rendvédelmi dolgozó és 7700 honvédségi alkalmazott. A munkálatokban erdélyi és kárpátaljai önkéntesek is részt vettek. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője országgyűlési felszólalásában úgy értékelte, Magyarország példát mutatott összefogásból, bátorságból és szervezettségből. „Olyanok dolgoztak együtt a gátakon, akik máskor egymás köszönését sem fogadják” – fogalmazott a politikus. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közölte, az árvíz elleni védekezés segítésére nyitott nemzeti összefogás számlájára lapzártáig több mint 150 millió forintnyi felajánlás érkezett a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácshoz. Az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége is felkérte az egyházközségek elöljáróit: szervezzenek adakozást a gyülekezetekben az anyaországi lakosság megsegítésére.
A román hatóságok nagy lelki nyugalommal várják az „évszázad árvizének” érkeztét. Az árvízveszély miatt összehívott országos irányító törzs ülésén Victor Ponta miniszterelnök arra kérte a hazai katasztrófavédelemben illetékes Radu Stroe belügyminisztert, érdeklődjön magyar kollégájánál, szüksége van-e Magyarországnak valamilyen segítségre. „Nem vagyunk túl gazdagok, de úgy tűnik, a nyugati országrészt nem fenyegeti veszély, úgyhogy az ottani erőinkkel a szomszédaink segítségére lehetünk” – mondta a június 10-i értekezleten a román kormányfő.
A román vízügyi hatóság vezetője szerint a Duna a sokéves 6400 köbméteres júniusi átlaghoz képest várhatóan másodpercenként 8500 köbméteres hozammal éri el Romániát. A tetőzést június 14-re, péntekre várják másodpercenként 10500 köbméterrel, ami azonban jelentősen elmarad az egy hónapja mért 11900 köbméteres értéktől, így a Duna romániai szakaszán nem számítanak különösebb gondokra. A hatóságok csak a Bukarest-Konstanca autópályáért aggódnak: az áprilisi magas vízállás nyomán ugyanis szivárgásokat észleltek a Duna-gát egy hetvenméteres szakaszán. Ha a Balta Ialomiței nevű szigetre betör a víz, 30 ezer hektár mezőgazdasági terület és a Bukarest-Konstanca autópálya, valamint a román fővárost a tengerparttal összekötő vasútvonal egy szakasza is víz alá kerül, de nagy erőkkel dolgoznak ezen a szakaszon. Ráadásul június 10-től újabb sárga jelzésű figyelmeztetés lépett érvénybe: a szakemberek szerint a hét első felében négyzetméterenként 20–25 liternyi, de helyenként 50–60 liternyi csapadék is várható, a zivatarok azonban nem növelik a dunai árvízveszélyt.
Romániában nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget az árvizeknek, 2006. június 22-én például már hat halottról és kilenc eltűnt Beszterce megyei személyről számolt be a sajtó. „Még a Duna áradásánál is nagyobbak a károk” – írták, azután, hogy Hunyad és Temes megyében három férfit villám ölt meg, egy Galac megyei faluban egy óra alatt 114 liter eső zúdult le. A Duna 2006-os és 2010-es kiöntését a hatóságok Nicolae Ceaușescu hajdani hanyagságával magyarázták: Galac mellett csak a folyam egyik oldalán építtetett gátat! A nyolcvanas években fejezték be az I. C. Brătianu liberális politikusról elnevezett község 7,58 méter magas védőgátját, a túloldalon viszont, a galaci parton csupán 6,5 méteres a gát. A diktátornak az volt a mániája, hogy minél több termőterületet kell leszakítani a Dunától, és „elgátolta” a folyót saját árterületétől. Amikor 2010 júliusában kiönteni készült a Duna, 1400 katona, tűzoltó és csendőr dolgozott egy 4,5 kilométeres gátszakasz megemelésén Galacon, a tévék pedig mutatták, ahogyan a helybéliek a tömbházak erkélyeiről figyelik az egyenruhások munkáját.
Idén tavasszal ismét aggódni kezdtek a Ialomița megyei hatóságok, mert a Duna, Borcea-ágának eróziója következtében a Balta Ialomiței-t védő gát 650 méteren meglazult. Az Adevărul című lap beszámolója szerint azt a két millió lejt, amit a hatóságok az elmúlt nyolc évben gáterősítésre költöttek, akár a Dunába is dobhatták volna, annyit ér. A román vízügyi hatóság június 10-én abbéli reményét fejezte ki, hogy két napon belül befejezik a gátjavítást a Borcea-ág megsérült szakaszán, és nem kerül víz alá 30 ezer hektár termőterület, illetve az autósztráda és a vasút sem.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Elutasított megyezászló – Ítéletet hirdetett a brassói táblabíróság
A brassói táblabíróság helyt adott a prefektúra fellebbezésének, s ezáltal megsemmisítette azt a tanácshatározatot, amellyel a háromszéki önkormányzat elfogadta Kovászna megye zászlaját és jelzőzászlóját. A pert Codrin Munteanu volt prefektus kezdeményezte tavaly a kormányváltás után. Megtámadta a megyei tanács több mint négy évvel korábban született határozatát, s bár alapfokon, a Kovászna megyei törvényszéken pert vesztett, rögtön fellebbezett.
A kormány 2002-ben rendeletben szabályozta a közigazgatási egységek keretstatútumát. Kimondta: a statútumban közigazgatási egységek saját jelképeket fogadnak el, és megállapítják azok használati módját. Kovászna megye tanácsa 2003-ban elfogadta saját statútumát, 2007-ben pedig a kormány jóváhagyta a megye címerét. 2008-ban a megyei tanács módosította statútuma mellékletét oly módon, hogy belefoglalta a jelképeket: a címert és az általa meghatározott zászlót és jelzőzászlót. Codrin Munteanu prefektus 2012. június 7-én kezdeményezett perében kérte a tanácshatározat vonatkozó részének megsemmisítését.
Fő kifogása, hogy Romániában nem rendelkezik jogszabály a zászló elfogadásáról, ezért szerinte a megyei tanács nem hozhat határozatot ez ügyben. A Kovászna megyei törvényszék korábban megállapította, hogy a statútumról rendelkező kerettörvény felhatalmazta a területi-közigazgatási egységeket – jelen esetben a megyei tanácsot – saját szimbólumok elfogadására. A törvényszék jelzi: egyetlen jogszabály sem rendelkezik arról, melyek azok a jellegzetes szimbólumok, amelyekről a megyei tanács dönthet, de hangsúlyozza, a törvényhozó nem tiltja meg a zászlónak és jelzőzászlónak a jellegzetes szimbólumok közé sorolását.
Az alkotmány 12. cikkelyében sorolja fel Románia nemzeti jelképeit: zászló, nemzeti ünnepnap, himnusz, címer és pecsét. A törvényszék analógiára hivatkozva leszögezi: a rendelkezés többes számot használ, amikor a helyi közigazgatási egységek hatáskörébe utalja a saját jelképek elfogadását, ám a címerét a kormányéba. Levonva a következtetést: a címeren kívül más jelképeket elfogadhat a megyei tanács.
Mivel a zászló szimbólumként szerepel a törvénytárban, így olyan jelképnek minősül, amit a helyi közigazgatás használhat. A törvényszék leszögezi: a megyei tanács, mint a helyi közigazgatás törvényes képviselője, a közigazgatási autonómia jegyében – melyet a romániai közigazgatási törvény és az ország által ratifikált európai charta szavatol –, Fehér, Brassó, Ialomiţa, Máramaros, Temes megye mintájára elfogadhat saját zászlót és jelzőzászlót. A törvényszék kimondja, a felperes keresete alaptalan, ezért visszautasítja azt.
A prefektus fellebbezése nyomán a táblabíróság idén június 6-án tárgyalta az ügyet, de az ítélethirdetést kétszer elhalasztotta. Az intézmény honlapján tegnap délután szűkszavú értesítés jelent meg: a táblabíróság elfogadja a fellebbezést. Az ügy folytatásáról tegnap este Tamás Sándort, a megyei tanács elnökét is szerettük volna megkérdezni, ám lapzártánkig nem sikerült elérnünk. Szekeres Attila
Háromszék
Erdély.ma

Nyilvántartásba veszik a Temes megyei magyarokat
A nyári vakáció előtt még egy utolsó sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ Temes megyei szervezete a temesvári Magyar Házban, Halász Ferenc megyei elnök és Molnár Zsolt parlamenti képviselő részvételével. A megyei szervezet elnöke beszámolt a tavaszi-nyáreleji időszakban lezajlott kisrégiós találkozók eredményeiről. Ezeken a találkozókon, amelyeken a helyi RMDSZ-szervezetek vezetői, önkormányzati képviselők mellett részt vettek a civilszervezetek képviselői is, kielemezték a 2012-es parlamenti választási eredményeket és felleltározták a helyi magyar közösségeket érintő problémákat. A találkozók alkalmat adtak Molnár Zsolt parlamenti képviselőnek is a bemutatkozásra és a helyi közösségek képviselőivel való ismerkedésre.
„A magyarlakta településeken szeptember végéig el kell készíteni a magyar közösségek aktuális adatbázisát, erre a helyi RMDSZ-szervezetek határidőt is kaptak” – mondta Halász Ferenc elnök, aki arról is beszámolt, hogy az RMDSZ a politikai tevékenységeken túlmenően nyitott a társadalmi-kulturális tevékenységek irányába és Családi napot, Trianon-megemlékezést szervezett, illetve erdélyi kirándulást szervez Bethlen Gábor fejedelem születésének 400. évfordulója alkalmából.
Molnár Zsolt parlamenti képviselő képviselőházi tevékenységéről számolt be, kiemelve egy Cseke Attila Bihar megyei képviselővel közösen benyújtott törvényjavaslatot, amely kilenc minisztériumhoz tartozó 18 dekoncentrált intézmény decentralizálását tenné lehetővé. „Ellenzékben a lehetőségeink korlátozottak – mondta Molnár Zsolt –, de minden alkalommal megkongatjuk a vészharangokat, amikor a parlamenti többség rossz irányba viszi a döntéseket, mint pl. a mezőgazdasági adó esetében.” A Temes megyei képviselő kitért a Szövetség alkotmánymódosító javaslataira is, amelyek az RMDSZ-frakció közös munkájának a gyümölcsei. „Pozitívum, hogy bekerült az alkotmánymódosító bizottság javaslatai közé a kulturális autonómiának a csírája – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Molnár Zsolt.
– Ezeket a javaslatokat még az alkotmánybíróság, a jogi tanács és különböző szervek át kell vizsgálják, erre ősszel fogunk visszatérni. Abban az esetben, ha ez a cikkely megmarad, nyitott lesz az út a kulturális autonómia felé! Természetesen azzal a feltétellel, hogy a kisebbségi törvényt abban a formájában, ahogy javasoltuk el is tudjuk fogadtatni a parlamenttel. A kisebbségi törvény a parlamentben várja a sorsát, sajnos nem sikerült vele kapcsolatban előrelépést elérni, se az előző parlamenti mandátumban, se a mostaniban.” Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Erdély.ma

A Civil Tanács 2013-as Díjkönyv-programja
A 2000 óta működő díjkönyv program célja a tehetséggondozás, díjkönyvekkel jutalmazzuk a magyar nyelven tanuló jó eredményeket elérő diákokat.
Az idei évben 2300 lej és 83 könyv gyűlt össze a következő adományozók jóvoltából: Bartók Béla Alapítvány, Integratio Alapítvány, Bánsági Kárpát Egyesület, Szórvány Alapítvány, Józsefvárosi Római Katolikus Plébánia, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – Temes megyei szervezete, Temesvári Magyar Nőszövetség, Kohézió Egyesület, Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség és magánszemélyek. A program révén 453 könyvet juttattunk el a megye 13 iskolájába, az iskolába járó tanulók számával arányosan. Ezúton is köszönjük az adományozók és a program lebonyolításában segítő önkéntesek önzetlen segítségét.
E. I.
Nyugati Jelen (Arad)

A hétvége hírei
Márton Áron-szobrot avattak
Márton Áron-szobrot avattak szombaton Gyulafehérváron a római katolikus érseki palota udvarán. A Magyarország Külügyminisztériumának támogatásával készült szobrot, Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész alkotását Jakubinyi György érsek szentelte meg.
A Bánság jelképes egyesítéséért
Nyolc szerbiai és tizenkét romániai bánsági település magyar közösségeinek a képviselői tanácskoztak pénteken és szombaton a Temes megyei Buziásfürdőn. Az RMDSZ Temes megyei szervezete és Molnár Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő a szerbiai és romániai Bánság magyar közösségei közötti kapcsolatépítés szándékával szervezte meg a találkozót. A rendezvény résztvevői az együttműködés lehetséges területeiről tárgyaltak, és testvér-települési kapcsolatok alapjait rakták le. Szerbia fontos lépéseket tett az Európai Unió felé, és mély szimbolikus gesztussal fordult a szerbiai magyar közösség felé a közelmúltban, így elérkezettnek láttuk az időt, hogy a határ két oldalán rekedt magyar közösségeink által szimbolikusan újraegyesítsük a történelmi Bánságot – nyilatkozta Molnár Zsolt. Hozzátette, az Európai Unióban számos példa van arra, hogy a határ két oldalán élő kisebbségi közösségek uniós forrásokat használtak fel identitásuk megóvására. A résztvevők által aláírt közös nyilatkozat szerint a bánsági magyar közösségek együttműködése híd lehet a Belgrádban, Budapesten és Bukarestben tevékenykedő államvezetők között.
Az elnöki hivatal elnézte a naptárt
Július 29. helyett egy hónappal korábban, június 29-én közölt a román himnusz napja alkalmából üzenetet Traian Băsescu államfő. Az elnöki hivatal honlapján szombaton megjelent üzenetben az elnök nyomatékosította: „június 29., amikor minden román a nemzeti himnuszt ünnepli, jó alkalom arra, hogy megértsük, milyen fontos az összefogás a nemzeti értékek ügyében”. Băsescu azt is hangsúlyozta, az állampolgárok szerepvállalása nélkül az ország nem lehet stabil, gazdag és büszke. Azt követően, hogy a hazai hírtelevíziók kiszúrták a kínos bakit, az elnöki hivatal hibaigazítást közölt, amelyben „sajnálatos technikai hibára” hivatkozva ismerte el a tévedést, és kért bocsánatot. Az újságírók által később elért Băsescu megengedhetetlennek tartotta a hibát, és hozzátette, tízszázalékos fizetésmegvonással fogja büntetni a felelősöket.
Turista vagyok, nem magyar
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesülete Turista vagyok, nem magyar feliratú pólót ajándékozott pénteken Bajnai Gordonnak Kolozsváron. Sorbán Attila Örs, az egyesület elnöke elmondta, azt kívánták üzenni a pólóval, hogy az erdélyi magyarok vendégszeretők, de nem felejtették el, hogy az a kormány, amelynek Bajnai Gordon előbb minisztere, később miniszterelnöke volt, hogyan viszonyult a határon túli magyarokhoz. Bajnai Gordon a miniszterelnöksége alatt egyszer sem látogatott el Erdélybe, csak most, a választások előtt egy évvel szavazatokért kuncsorogni jött ide – jelentette ki az EMI elnöke. Hozzátette, a felirattal a Magyar vagyok, nem turista szövegű pólókra kívántak visszautalni. Ezeket a pólókat a kettős állampolgárságról tartott 2004. december 5-i népszavazás után viselték előszeretettel Magyarországon az erdélyi magyarok, Erdélyben pedig a nemzeti összetartozás érzését fontosnak tartó magyarországiak. Bajnai Gordon úgy vélekedett az ajándékról, hogy az efféle eszközök megszokottak a modern politikában, emiatt nem kell megsértődni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A magyarok számaránya 6,5 százalék
Mégsem csökkent húszmillió fő alá Románia lélekszáma – legalábbis ezt rögzítik a 2011 őszi népszámlálás végeredménye, amelyet csütörtökön tett közzé az Országos statisztikai intézet (INS).
Míg ugyanis a tavaly februárban közzé tett részeredmény szerint az ország lakossága 19 042 936 fő, a most közzé tett végeredmény szerint Romániában 20 121 641 fő él, ami 1 559 300 fővel kevesebb, mint a 2002-es népszámlálás során mért adat. Az INS szerint a népességfogyás oka a kivándorlásban keresendő.
Az INS szerint a magyarság lélekszáma 1 227 600 fő, ami annyit jelent, hogy a magyar közösség az ország összlakosságának 6,5 százalékát teszi ki. A 2002-es népszámláláson még 1 432 000 magyart vettek nyilvántartásba. A magyart a válaszadók 6,7 százaléka vallotta anyanyelvének. Jelentős számú polgár ugyanakkor nem nyilatkozott a nemzetiségéről: csupán 18,8 millióan árulták el a kérdezőbiztosnak, milyen nemzetiségűek, vagyis 1 millió 237 ezer polgár nemzetisége nem ismert.
A magyar után a harmadik legnépesebb etnikai csoport a romáké: 621 600 személy vallotta magát roma nemzetiségűnek, ami 3,3 százalékos arányt jelent.Ez növekedést jelent a 2002-es adatokhoz képest, akkor ugyanis a romák aránya még 2,5 százalékos volt. Ukránnak 50 900, németnek 36 000, töröknek 27 ezer, lipovánnak 23 500, tatárnak pedig 20 300 személy vallotta magát.
A vallásáról 18 861 900 személy nyilatkozott. Eszerint 86,5 százalék ortodox, 4,6 százalék római katolikus, 3,2 százalék református, 1,9 százalék pedig pünkösdista. A görög katolikusok számaránya 0,8 százalék, a baptistáké 0,6, a hetednapi adventistáké 0,4. A lakosság 0,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vallástalan vagy ateista.
Az INS által közzétett adatok szerint csupán 727,5 főre tehető azok száma, akik egy évnél hosszabb ideje külföldön tartózkodnak – ugyanakkor például a madridi hatóságok által a közelmúltban közzé tett adatok csak Spanyolországban él hivatalosan ennyi román állampolgár. A román népszámlálási adatok vonatkozó része már csak azért is gyanús, mert az Olaszországban élő románok számát is egymillió körülire teszik, a Franciaországban élőkét pedig több százezresre.
Az ország lakosai közöl 10 333 064 nő, ez 51,4 százalékot jelent. Az adatok szerint a lakosság 54 százaléka városon, 46 százaléka pedig vidéken lakik, ez tíz év alatt 1,3 százalékos növekedés a városlakók javára.
A legnépesebb település Bukarest, ahol 1 883 400 főt számoltak meg 2011 októberében. A legnépesebb megye Iaşi, ahol 772 300 ember él. A további sorrend: Prahova – 762 900 fő, Kolozs – 691 100 fő, Konstanca – 684 100 fő, Temes – 683 500 fő, Dolj – 660 500 fő. A legkevesebb lakossal rendelkező megye Kovászna 210 200 fővel. A további sorrend: Tulcea – 213 100, Szilágy – 224 400, Mehedinţi – 265 400, Ialomiţa – 274 100 és Giurgiu – 281 400 fő.
A stabil lakosság 15,9 százalékát a 0 és 14 év közötti gyerekek teszik ki. A 15 és 24 év közötti fiatalok aránya 12,3 százalék, a 25 és 64 közötti felnőtteké 55,7 százalék, a 65 év fölötti személyeké pedig 16,1 százalék. A lakosság 85 év fölötti részének aránya 1,3 százalékos. Házasságban 4 818 400 férfi és 4 868 800 nő él az adatok szerint.
A lakosság 44,2 százaléka alacsony végzettségű, tehát nem végzett középiskolát, a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 41,4 százalék, míg felsőfokú diplomával a lakosság 14,4 százaléka rendelkezik. 2011 október 20-án 245 400 fő vallotta magát analfabétának
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Érettségi jegyek: javult a diákok teljesítménye
Látványosan javult az elmúlt két évhez képest a diákok teljesítménye az idei érettségin: a vasárnap este közzétett eredmények szerint 55,52 százalékuknak sikerült megszerezniük az oklevelet. A legjobban a Brăila (74,17), leggyengébben az Ilfov megyeiek (27,91) szerepeltek a vizsgákon. Tavaly a diákok 44,3, tavalyelőtt 45,72 százalékának sikerült az érettségije.
Az eredményeket egy-két százalékkal befolyásolják majd az óvások. Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint a sikeresen érettségizők 62,37 százaléka végezte idén a középiskolát, a többiek korábbi évek végzősei.
Az erdélyi megyék közül kiugró teljesítményt értek el a Kolozs megyei diákok (70,99 százalékos átmenési arány), az országos átlagon aluli eredményeket értek el a Kovászna (42,47) és a Hargita (42,49) megyeiek. A székelyföldiek esetében azonban így is látványos a javulás, hiszen tavaly a két megyében 30 százalékos volt az átmenési arány.
Az eredmények megyei lebontásban: Fehér: 62,22, Argeș: 57,60, Arad: 52,62, Bukarest: 50,82, Bákó: 59,36, Bihar: 63,21, Beszterce-Naszód: 58,31, Brăila: 74,17, Botoșani: 56,15, Brassó: 61,72, Buzău: 63,99, Kolozs: 70,99, Călărasi: 48,32, Krassó-Szörény: 43,02, Konstanca: 54,28, Kovászna: 42,74, Dămbovița: 46,79, Dolj: 47,10, Gorj: 56,99, Galac: 59,39, Giurgiu = nincs adat, Hunyad: 53,25, Hargita: 42,49, Ilfov: 27,91, Ialomița: 55,28, Iași: 67,55, Mehedinți: 46,94, Máramaros: 60,52, Maros: 54,69, Neamț: 57,61, Olt: 43,44, Prahova: 60,56, Szeben: 63,70, Szilágy: 57,93, Szatmár: 57,81, Suceava: 64,48, Tulcea: 57,85, Temes: 54,41, Teleorman: 35,22, Vâlcea: 56,60, Vrancea: 54,63, Vaslui: 61,20.
Pap Melinda
Maszol.ro

Üresen maradnak az iskolapadok?
A pályatervezés hiányával és a sok bukóval, kimaradóval magyarázzák a szakemberek, hogy a kilencedik osztályos helyek jelentős hányada üresen maradt a magyar iskolákban.
A segesvári Eliade Eliade főgimnáziumba még 17 magyar diákot várnak
A számítógépes sorsolás kedden lezárult első szakaszának eredményei szerint sok tanintézetben egész osztályok kerülhetnek veszélybe, miután az induláshoz szükséges minimális, 15 fős létszámot sem sikerült biztosítani. Bihar megyében például több magyar osztályban sincs még meg a minimális létszám, nemcsak szakiskolák, gimnáziumok is diákhiánnyal küszködnek.
Amint Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Gimnáziumban például egyelőre úgy tűnik, nem tudják elindítani a harmadik közgazdasági szakot, a nagyszalontai Arany János Főgimnáziumban pedig a filológia osztályban hiányos a létszám. A megyeszékhely Andrei Şaguna Iskolacsoportjában a magyar nyelvű esztétika szak elindítását fenyegeti veszély, míg a borsi Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Iskolaközpontban épp az egyik fő szak, a mezőgazdaság iránt nincs kereslet.
A kevés jelentkező főleg annak tudható be, hogy a kilencedik osztályba való beiskolázási tervet az elmúlt tanév nyolcadik osztályosainak létszáma alapján alakították ki, csakhogy a tanulók közül többen megbuktak vagy egyszerűen nem jelentek meg a képességfelmérőn – magyarázta Kéry. Bihar megyében 143 magyar gyermek van hasonló helyzetben, akik sikeres pótvizsga esetén a beiratkozás harmadik szakaszában betölthetik a megmaradt szabad helyeket. Érdeklődésünkre elmondta, vannak olyan magyar fiatalok, akik az általános iskola után román nyelven folytatják tanulmányaikat, az erre vonatkozó statisztikát azonban még nem készítették el.
A főtanfelügyelő-helyettes jelezte, amennyiben a beiskolázás lezárása után is maradnak 15-ös létszám alatti osztályok, úgy azok csak külön minisztériumi engedéllyel műkődhetnek, de megoldást jelenthet az összevont osztályok indítása is. Különböző profil esetén ezt például úgy kell elképzelni, hogy az azonos tantárgyakat közösen oktatják majd a diákoknak, és csak a szaktantárgyakat tanulják külön. Kéry leszögezte, minderről majd az érintett diákok szüleivel is egyeztetnek, és közös megoldást találnak a helyzetre. Érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy amennyiben az idén nem tudják elindítani egyik vagy másik magyar osztályt, az a következő tanévben nem befolyásolja a kisebbségi oktatást, hiszen az osztálystruktúrákat ismételten a nyolcadik osztályosok létszáma alapján alakítják majd ki.
Szórványban nagyobb a baj
Több magyar osztály indulását fenyegeti veszély Kolozs megyében is, az adatok azonban nem véglegesek, hiszen ötven gyerek pótvizsgázik ősszel, akikkel egy-egy osztályban még feltelhet a létszám – tudtuk meg Péter Tünde Kolozs megyei tanfelügyelő-helyettestől. Elmondta, Kolozsváron egy osztály van veszélyben, de gondok vannak Désen, Tordán, Szamosújváron és Válaszúton is. Utóbbi településen 24 hely maradt betöltetlenül a 29-ből, a kolozsvári Transilvania Szakközépiskolában 15, a dési Andrei Mureşanu Gimnáziumba 12, a szamosújvári Ana Ipătescu Gimnáziumba 18 magyar diák jelentkezését várják.
Bánffyhunyadon a helyi szakközépiskola turizmus profilú osztályának kérdéses az elindítása, miután 19 hely betöltetlen maradt, de a Jósika Miklós Gimnáziumba is várnak még jelentkezőket, mezőgazdasági szakon például 19 hely maradt üresen. Péter Tünde elmondta, bár az 50 pótvizsgázó diák beiskolázásával javul majd a helyzet, így sem tudják valamenynyi osztályt elindítani.
Több helyen került veszélybe a magyar oktatás Maros megyében is, ahol 259 magyar tannyelvű hely maradt betöltetlenül. „Az alacsony létszám miatt több magyar osztály léte is veszélybe került, mivel tizenöt fő alatt a törvény értelmében nem lehet osztályt fenntartani. Ez Marosvásárhelyen is gond, megszűnhet a magyar kilencedik osztály a faipari líceumban, de még nagyobb a veszély a szórványvidéken, például Szászrégenben és Segesváron, ahol a kevés jelentkező miatt, ha megszűnnek a magyar tannyelvű osztályok, nincs ahová áthelyezni a diákokat" – nyilatkozta Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes. A minisztérium felvételi honlapján közzétett adatok szerint a segesvári Mircea Eliade Főgimnázium matematika-informatika osztályába 17 hely maradt betöltetlen, akárcsak a szovátai Domokos Kázmér társadalomtudományok profilú osztályában.
Nem számoltak a bukókkal
Hargita megyében mintegy 600 hely maradt üresen az első beiskolázási szakasz lezárultával, jóval több, mint az előző években – jelentette ki tegnap Bartolf Hedvig. A főtanfelügyelő szerint ez többek között azzal magyarázható, hogy az osztályokat eredetileg 28 fősre tervezték, a szaktárca azonban utólag 29-re módosította a létszámot.
Az első szakasz lezárultával elsősorban a szakiskolákban és vidéken maradtak betöltetlen helyek, a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskola bőr- és textilipari osztályában 23, a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Szakközépiskola mechanika osztályában 25, a szentegyházi Gábor Áron Gimnázium természettudományi osztályában 20 üres hely maradt. 23 helyet kell betölteni a székelykeresztúri Zelyk Domokos Szakközépiskola fafeldolgozó osztályában, 36-ot a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola mechanika osztályában, 31-et a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola mezőgazdasági osztályában, 18-at a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium természettudomány osztályában. Hargita megyében 2876 diák fejezte be a nyolcadik osztályt, míg 270-en megbuktak.
A bukók és az iskolát elhagyók miatt nem sikerült megvalósítani a beiskolázási tervet Kovászna megyében, jelentette ki Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. Mint lapunknak elmondta, tavaly 1980 diák kezdte el a 8. osztályt, azonban közülük csupán mintegy 1500 iratkozott be felvételire, a többi megbukott, vagy abbahagyta tanulmányait.
„Tizenkét osztálynyi gyereknek nem volt jogosultsága beiratkozni 9. osztályba" – jelentette ki a Krónikának Keresztély Irma, rámutatva, amennyiben a nyolcadikosok számát veszik alapul, akárcsak a beiskolázási tervnél, akkor csupán a diákok 75 százaléka jutott be 9. osztályba, azonban ha a képességvizsgán átmentek arányát nézzük, 90 százalékukat sikerült beiskolázni. A főtanfelügyelő rámutatott, az említett okok miatt egyetlen évben sem sikerült száz százalékban megvalósítani a beiskolázási tervet, tavaly például két osztályt nem sikerült elindítani a tervezettből, és idén valószínűleg nagyobb lesz ez a szám. Rámutatott, a gimnáziumokban a művészeti és felekezeti osztályokban van hiány, míg a szakközépiskolák, szakiskolák esetében tömegesen maradtak távol a nyolcadikot végzettek.
Kérdésünkre Kerestély Irma arra is kitért, hogy a távolmaradás okai között szerepelhet az is, hogy Romániában a pályaválasztás felmérése még gyerekcipőben jár, egyelőre csak kísérletek vannak rá. Bár Kovászna megyében évente kétszer megpróbálják felmérni, hogy a hetedikes-nyolcadikos diákok milyen szakirányt választanának, ezt teljes mértékben még nem sikerült megvalósítani. Mint mondta, a tapasztalatok alapján nő az igény az elméleti oktatás, illetve csökken a szakiskolák iránt, utóbbi ugyanis nem tudja azt nyújtani, amit elvárnak tőle. Rámutatott, a törvény szerint az iskoláknak csak akkreditált szakokat szabad indítani, melyek esetében képzett oktatókkal rendelkeznek, emiatt megtörténhet, hogy nem találkozik a munkapiaci kínálat és kereslet.
Király: fel kell mérni a közösség igényét
A kínálat és kereslet közötti eltérésben látja az okot Király András oktatási államtitkár is, akit elmondása szerint meglepett, hogy az erdélyi magyar iskolák „diákok nélkül maradtak". „Nem tudom mivel magyarázni, hogy az iskolák számításai ennyire ne találkozzék a gyerekek-szülők igényeivel" – nyilatkozta a Krónikának az illetékes, aki szerint alaposan ki kell elemezni a helyzetet. Az államtitkár azon reményének adott hangot, hogy a második és harmadik beiskolázási szakaszt követően javul a helyzet, ráadásul, mint rámutatott, a kisebbségi oktatás esetében a minisztérium 15 fő alatti osztályokat is jóváhagyhat, amire az elmúlt években számtalan példa volt már.
Király András azonban úgy vélte, a jelenlegi helyzet szerint egyértelműen hiba van a rendszerben, „a hivatalos elképzelés nem találkozott a közösségi elképzeléssel". Rámutatott, érdekes módon épp a szórványban bizonyult példaértékűnek a beiskolázás, ami elmondása szerint a magyar közösségre nehezedő nagyobb nyomással is magyarázható. Példaként Arad megyét említette, ahol a megyeszékhelyen található Csíki Gergely Főgimnáziumban úgy tűnik, megtelik a tervezett négy kilencedik osztály. Hunyad megyében, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban is jó a helyzet, de Temes megyében sincsenek gondok, mesélte az államtitkár, aki szerint ez azzal magyarázható, hogy kisebb magyar közösség esetén jobban fel lehet mérni az igényeket. Úgy vélte, a jelenlegi helyzet is azt bizonyítja, hogy a teljes magyar közösségnek, pedagógusoknak, szülőknek, civil szervezeteknek és politikai pártoknak, érdekvédelmi szervezeteknek közösen kell részt venniük a magyar oktatás alakításában. Krónika
Létrejött a külhoni oktatási tanács
Külhoni Magyar Oktatási Tanács (KMOT) segíti majd a határon túli magyarok anyanyelvi oktatását – az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg. A KMOT-ot azért hozták létre, hogy segítse a határon túli magyarság anyanyelvű iskolahálózatának és intézményrendszerének építését, megerősítését és megtartását. Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy az intézmények integrálódjanak az egyetemes magyar oktatási rendszerbe, az egységes Kárpát-medencei oktatási térbe. Az új szakmai tanácsadó testület a köznevelési államtitkárt és az általa irányított szervezeti egységeket segíti a külhoniakat érintő ügyekben. Javaslattevő, előkészítő, valamint véleményező és értékelő feladatokat is végez majd. Részt vesz továbbá a határon túli anyanyelvű képzés stratégiájának kialakításában is.
100 ezer tankönyv Szászéktól
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) közreműködésével a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) mintegy 100 ezer tankönyve jut el a határon túli, magyar nyelven oktató szak- és felnőttképzési intézményekbe. Szász Jenő, az NSKI elnöke közölte: a tavaly létrehozott kutatóintézet kiemelt feladata, hogy erősítse a Kárpát-medencei szemléletet, ezért az NSKI több minisztériummal is szakpolitikai partnerségi megállapodásra törekszik. Elmondta, hogy a tankönyvek a 2013/2014-es tanévben jutnak el Erdélybe, a Felvidékre, Kárpátaljára és a Délvidékre.
Krónika (Kolozsvár)