Állandósulni látszik az orvoshiány a Székelyföldön, miután csak két, illetve három személy jelentkezett a Hargita és Kovászna megyében meghirdetett szabad állásokra, holott 55 üres orvosi állást szerettek volna betölteni. Kovászna megyében hárman jelentkeztek a 67 meghirdetett állásra, míg Szilágy megyében hatan mutattak érdeklődést a 44 szabad állás iránt. Hargita megyében 215 szakorvosra lenne szükség, most 30 rezidensi és 25 szakorvosi állást hirdettek meg, két jelentkező volt. /Pap Melinda: Marad az orvoshiány a Székelyföldön? = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

A református templom megmentése céljából szerveznek Berde Mária-megemlékezést az erdélyi író és költő szülőfalujában, a Kolozs megyei Kackón. A március 28-án megtartandó ünnepségen az írónőre való emlékezés mellett a helyi református templom felújításához várnak támogatást – közölte Nyeste L. Csaba, a kozárvári református missziós egyházközség lelkésze, ahova a Kackóban élő nyolc református is tartozik. A templom tetőzetét ki kell cserélni, mivel az egyik tartógerenda beomlott, több helyen is beázott a plafon, és újra kell vakolni az épületet. Kackó szórványtelepülésen a nyolc református mellett még pár katolikus él. „Egy kis magyar szigetet lehetne itt létrehozni, hogy ne haljon ki a magyar szó, és a templomot is legyen, aki használja” – magyarázta a lelkész. A 127 hívet számláló kozárvári egyházközséghez Kuckó mellett másik négy szórványtelepülés tartozik: Monostorszeg (34 hívő), Szelecske (53), Kapjon (5) és a Szilágy megyében található Nagyilonda (5). Az utóbbi település parókiáját 49 évre bérbe vette a kisbácsi református gyülekezet, amely üdülőközpontot alakítana ki benne. /Pap Melinda: Megmentenék a kackói templomot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Az RMDSZ Arad megyei szervezete március 28-án tart tisztújító közgyűlést, amelyen, az elnöki székre az egyedüli jelölt Király András jelenlegi elnök. Kifejtette: „Nekünk, akik RMDSZ segítséggel jutunk valamilyen tisztségbe, sosem a funkció határozza meg a tevékenységüket, hanem, hogyan tudjuk a közösséget szolgálni, mind többet tenni a magyar közösség érdekében.” A 2002-es statisztikai adat szerint az Arad megyei magyarság majdnem 50 ezres. Meg kell nézni, mi a helyzet az oktatási intézményekben, milyen a gyermeklétszám, hányan látogatják az egyházakat. Van, aki magyarnak vallja magát és vállalja, hogy a közösség aktív tagja, és vannak, akik csak tiszteletből tartják meg magyarságukat. A megyében az RMDSZ létszáma évenként fogy. Átlagban minden megyében az ott élő magyarságnak 50 százalék alatti aránya szavazott az RMDSZ-re, néhány kivételtől eltekintve, mint Szilágy, Bihar vagy Maros. Arad megyében a magyar gyermekek fele nem magyar iskolába jár. /Irházi János: „Próbáljuk mi megérteni az embereket”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./

Egyszerre három helyszínen – Kolozsváron is – szervezett a hétvégén konferenciát a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ), amelynek fő témája a kompetenciafejlesztés volt. Kolozsváron Szőcs Judit, a szövetség országos alelnöke nyitotta meg a tanácskozást, ahol jelen voltak Beszterce, Szilágy és Fehér megyei pedagógusok is. /N.-H. D.: Közös érdek az oktatás minősége. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Figyelemfelkeltő akcióval folytatta országos szintű tiltakozó akcióját a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, a MAKOSZ. Március 30-án több száz líceumi tanuló vett részt Kolozsváron azon a felvonuláson, amely a Báthory István Elméleti Líceum előtti térről indult, végigvonult a Farkas utcán, majd a prefektúra előtti téren megállt. Kolozs megye mellett Hunyad, Szilágy és Bihar megye is képviseltette magát megyénként hozzávetőlegesen húsz-húsz tanulóval. Ezt megelőzően a Pro Iuventute székházban a MAKOSZ vezetősége, azaz Vetési Imola elnök és Borzási Sarolta oktatásügyi alelnök tájékoztatta a sajtót: párbeszédet kívánnak kezdeményezni az oktatási minisztériummal, hiszen a diákok túlterheltségét csakis az oktatási intézmények oldhatják meg. „Múlt hét végére tizenhárom megyéből hetven tanintézmény csatlakozott a MAKOSZ akciójához, azaz hozzávetőlegesen 25 000 középiskolás. Ugyanakkor egyetértésükről biztosított a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) és az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége.” Az óraszámok csökkentése elengedhetetlen, de nem a testnevelés, az osztályfőnöki és az idegennyelvórák rovására. Akciójuk után szóbeli ígéretet kaptak, hogy Florin Stamatian prefektusnak előterjeszthetik javaslataikat, a magyar középiskolások pedig a prefektus közbenjárását kérik majd gondjaik megoldásához. /Nagy-Hintós Diana, Dombi Ibolya: Több száz magyar középiskolás vonult fel Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Gáti István RMDSZ-es alprefektust is menesztette tisztségéből a kormány, így 12 év után először fordul elő, hogy Szatmár megye magyar kormánybiztosi képviselet nélkül marad. A menesztett alprefektus kormányzati felügyelőként dolgozhat tovább. Tavaly még Beszterce-Naszód, Kovászna és Máramaros megyében magyar prefektusok dolgoztak, a kormányváltás óta azonban egyik sem maradt meg tisztségében. Míg tavaly tizenkét megyében (Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Krassó-Szörény, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Temes) összesen tizenhárom magyar alprefektus tevékenykedett, mára csak György Ervin maradt, Kovászna megye egykori magyar prefektusa, aki jelenleg alprefektusi tisztséget tölt be /Végh Balázs: Szatmár: Gátinak is mennie kellett. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

Környezetvédelmi témájú ifjúsági projektet indít az Areopagus Alapítvány, partnerségben a Zöld Erdély Egyesülettel, erre a Kolozs és Szilágy megyében működő, vidéki ifjúsági szervezetek pályázhatnak, ennek alapján kiválasztanak öt csoportot. Varga Zoltán, az Areopagus Alapítvány alelnöke elmondta, hogy a fő célcsoport az ifjúság, mert a fiatalokon keresztül lehet szemléletváltást elérni. /J. J. : Magatartásunk fejlesztése környezetvédelemből. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

„Átadtuk az európai uniós országok bukaresti nagyköveteinek a csíkszeredai nagygyűlésen elfogadott kiáltványt” – jelentette be május 26-án Bukarestben az RMDSZ elnöke. Kovászna megye 38 intézményéből alig hat esetében tartották meg a magyar vezetőket. A háromszéki igazgatóleváltások ellen május 28-ár újabb tiltakozási akciót szerveznek Sepsiszentgyörgyön. Van eredménye annak a tárgyalássorozatnak, amelyet a Szatmár megyei RMDSZ folytatott a kormánypártok helyi képviselőivel néhány magyar igazgató megtartása érdekében. Weiszenbacher István, az országos mezőgazdasági és halászati kifizetési ügynökség megyei igazgatója posztján marad, Kovács Mátéból az ifjúsági igazgatóság vezetőjéből aligazgató lesz, míg Fodor István a megyei mezőgazdasági tanácsadó központ aligazgatója tovább dolgozhat beosztásában. Csehi Árpád, a szatmári RMDSZ és a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy nemcsak a napokban leváltott Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes kerül vissza helyére, hanem még két-három elmozdított magyar vezető. A megyei ifjúsági igazgatóságoknál újabb tíz magyar politikust mentettek fel tisztségéből. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, az előző kormány ifjúsági államtitkáraként közvetlenül együtt dolgozott az intézmények vezetőivel, és tudja, milyen munkát végeztek, így kizártnak tartja, hogy a napokban lebonyolított versenyvizsgán figyelembe vették volna a szakmai tudást. A Szatmár, Hargita, Kovászna, Hunyad, Beszterce-Naszód és Maros megye ifjúsági igazgatóságainak vezetőjét, az Arad, Kolozs, és Szilágy megyei aligazgatót, illetve a marosvásárhelyi diákház aligazgatóját bocsátották el, Kovács Péter szerint magyar nemzetiségük és RMDSZ-támogatottságuk miatt. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Uniós nagyköveteknél a csíkszeredai kiáltvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Lebontatná az ördögkúti Bay-kastélyt a Szilágy megyei község önkormányzata, ugyanis Ionel Stanciu polgármester szerint a település lakosai „nem nézik jó szemmel” a műemlék épületet, amely a magyar honvédek 1940-ben elkövetett mészárlására emlékezteti őket. Az elöljáró szerint a kastély elhelyezkedése gátolja a település fejlesztését. A kastélyt 1944-ig a Bay-család birtokolta. A kommunisták hatalomra kerülésével Bay Ferenc grófot elűzték ősi birtokáról, a kastély a helyi téesznek adott otthont, majd évtizedekig üresen állt. 2003-ban egy része beomlott, az épületegyüttes nagyon romos állapotban van. A Szilágy megyei Ördögkút 1940. szeptember 9-én tragikus esemény helyszíne volt. A második bécsi döntés nyomán bevonuló magyar honvédekre az ortodox templom tornyából orvlövészek nyitottak tüzet a helyi románság köréből, egy esetben pedig almáskosárba rejtett gránát robbant fel és okozta több honvéd halálát, illetve sérülését. Megtorlásul a magyar tisztek egyike, Szabó főhadnagy tömeggyilkossággal válaszolt, a megtorlásnak mintegy száz áldozata volt. Calin Harza zilahi vállalkozó többször is meg akarta vásárolni vagy bérelni a kastélyt, azonban a helyi hatóságok minden alkalommal visszautasították. „Romániában van műemlékvédelmi törvény, és ha valaki megengedi magának, hogy egy ilyen jellegű műemlék épületet leromboljon, annak felelnie kell tettéért” – reagált az ördögkúti önkormányzat tervére Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke. „Amikor a Bay-vagyon a helyiek tulajdonába került, az nem sértette őket” – reagált Seres a polgármester azon kijelentésére, miszerint a lakosokat sérti a kastély látványa. Bay Ferenc leszármazottjai hiába igényelték vissza örökségüket, sem a helyi, sem a megyei földosztó bizottság, de a bíróság sem adott helyt jogos kérésüknek. Az egykoron jelentős magyar kisebbséggel, református egyházközséggel rendelkező településen jelenleg egyetlen magyar sincs, mert el kellett hagyniuk szülőfalujukat. /Pap Melinda: Ördögkút román lakosságát „sérti” a Bay-kastély jelenléte. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

A hivatalos végeredmény szerint a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt választási szövetsége (PSD-PC) nyerte a romániai európai parlamenti választásokat, 31,07 százalékos eredménnyel. Az RMDSZ égisze alatt futó „Magyar Összefogás listája” 8,92 százaléknyi szavazatot kapott, így három képviselőt küldhet a brüsszeli törvényhozásba: Tőkés Lászlót, Winkler Gyulát és Sógor Csabát, ugyanazokat, akik az erdélyi magyarságot az EP-ben eddig is képviselték. A választásokon a több mint 18 millió román állampolgárságú választónak csupán a 27,67 százaléka jelent meg az urnáknál. Az erdélyi magyarság az országos átlagnál magasabb, mintegy másfélszeres arányban szavazott. Az eredmény: PSD–PC – 31,07%, Demokrata-Liberális Párt (PD–L) – 29,71%, Nemzeti Liberális Párt (PNL) – 14,52%, RMDSZ – 8,92%, Nagy-Románia Párt–Új Generáció Pártja választási szövetség (PRM–PNG) – 8,65%, Elena Basescu független jelölt – 4,22%, Kereszténydemokrata Nemztei Parasztpárt (PNTCD) – 1,45%, Pavel Abraham független jelölt – 1,03%, Polgári Erő (FC) – 0,40%. Elena Basescu újra belépett a PD–L-be, ezért a PSD-PC és a PD-L egyenlő eredményt tudhat magáénak, 11–11 mandátummal. A PNL 5, az RMDSZ és a PRM–PNG 3–3 mandátumot szerzett. Hargita és Kovászna megyében hatalmas előnnyel győzött a magyar összefogás listája. Hargita megyében a magyar listára szavazott az urnák előtt megjelent választók 89,4 százaléka. Az RMDSZ nyerte el a szavazatok 89,4%-át. Kovászna megyében 82,41 százalékos eredményt ért el az összefogás listája. A magyar lista Háromszéken 1196-al több szavazatot gyűjtött, mint 2007-ben az EP-választáson. Maros megye: az RMDSZ neve alatt futó összefogás listája győzött: 49,3 százalékot /74 516 fő/ kaptak az EMNT és az RMDSZ jelöltjei. Szatmár megye: a magyar lista nyert, a leadott voksok 39,72 százalékát szerezte meg. Biharban is az RMDSZ–EMNT nyert /27,77 %/, Nagyváradon: 37 %. Szilágy megyében is magyar győzelem született: 29,55 %m /22 116 fő/. Beszterce-Naszódban az RMDSZ 6,30%-ot ért el Kolozs megyében: PD-L (46 182 szavazat; 31,01%), RMDSZ (33 525; 22,51%). Kolozs megyében az RMDSZ a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás óta a legjobb megyei eredményt érte el. Az RMDSZ országos vezetősége nevében Markó Béla mondott köszönetet a magyar listára szavazó 431 739 választónak. Markó az EMTE-nek is megköszönte hozzájárulását az összefogás megteremtéséhez. /Egyenlőség a koalíciós partnerek között a hazai EP-választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ A szavazatok 8,9 százalékával megőrizte európai parlamenti mandátumát a választások után a Magyar Összefogás listájának első három jelöltje: Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula. Tőkés László EMNT-elnök örömét fejezte ki, hogy nem okozott csalódást az összefogással járó kockázatvállalás. Románia negyedik legnagyobb alakulata továbbra is az RMDSZ maradt, az ismét feltámadt a Nagy-Románia Párt (PRM) 8,65 százalékkal az ötödik a rangsorban. Európai szinten a kereszténydemokrata-konzervatív Európai Néppártnak várhatóan 267, a szocialistáknak 159 képviselője lesz az Európai Parlamentben. Marosvásárhelyen, a Bernády Házban, az RMDSZ választási hadiszállásán június 8-án a jelenlévők pezsgőt bontottak és hangosan ünnepeltek. Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ–EMNT-együttműködés következő lépése az autonómia-munkacsoport megalakulása és autonómiatervezetek kidolgozása lesz. A Magyar Összefogás listája hat erdélyi megyében – szavazatarány szerinti csökkenő sorrendben: Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Szilágy és Bihar – nyerte meg az európai parlamenti választásokat. Szilágy megyében a 30 százalékos eredményhez 22 116 szavazatra volt szüksége az RMDSZ-listának. Biharban a 35 311 szavazat „csak” 27,41 százalékhoz volt elég, ezzel is az RMDSZ–EMNT közös listája kapta a legtöbb szavazatot. „Itt az ideje, hogy megkezdje működését az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum” – emlékeztetett Tőkés László. /Brüsszeli triumvirátus. Közel 9 százalékot ért el a Magyar Összefogás listája az EP-választáson. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Wagner Péter Ybl-díjas budapesti építész, egyetemi tanár az erdélyi tájak szerelmese. Évtizedek óta tanulmányozza és örökíti meg rajzaiban a népi építészet apró remekeit. Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt kiállításán láthatók grafikái. Mostani tárlata újabb tájegység, a Szilágyság felfedezése, értékeinek bemutatása. Wagner Péter az eddigi fekete-fehér ábrázolás után pasztelljeivel jelentkezett. Szőke Anna, a Szilágy Megyei Hagyományőrző Művelődési Központ kisebbségi referense, a zilahi Művelődési Ház vezetője által összeállított művészi műsor a megnyitón nagy sikert aratott. /Németh Júlia: Budapesti művész a Szilágyságról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Megközelítőleg ugyanannyi érettségi-fellebbezést iktattak idén Kolozs megyében, mint tavaly: 2008-ban 1300 óvást nyújtottak be, idén pedig 1362-t. A kolozsvári magyar érettségizők jóval a Kolozs megyei átlag felett teljesítettek: esetükben a sikerarány 96,59 százalék, szemben a 76,14 százalékos megyei átlaggal. A kolozsvári magyar iskolák messze a Kolozs megyei átlag fölött teljesítettek, a 411 vizsgázó diákból 397 végzett sikerrel. A Báthory-líceum 121 végzőse közül 120 vizsgázott sikeresen; az Apáczai-líceum 79 végzőse közül 78; a Brassai-líceum 57 végzőse közül 55; a Református Kollégium 60 végzőse közül 57; az Unitárius Kollégium 59 végzős diákja közül 55; a Zenelíceumban 100 százalékos volt a sikerarány, a 12 magyar diák mind átment; a Ghibu-líceum 27 végzőséből csak 23 jelent meg, s 20-nak sikerült az érettségi vizsgája. Szilágy megyében 392 magyar végzős iratkozott be az érettségire, 389-en jelentek meg, a sikeresen vizsgázók száma pedig 349 (86,73 százalék). Beszterce-Naszód megyében a 42 magyar végzős közül 35 sikerrel érettségizett (83,3 százalék), közölte Székely Dávid kisebbségekért felelős tanfelügyelő. Fehér megyében érettségire beiratkozott 78 magyar diák, a vizsgákon részt vett 74, közülük 71-nek sikerült a vizsgája, a sikerarány 95,94 százalékos, tájékoztatott Szabó Hajnal kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő. /Ferencz Zsolt: Törvénymódosítással változtatható meg az érettségi. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

A megfelelő információáramlást szeretné nyújtani a könyvtáraknak a Biblionet néven meghirdetett program, amelyet Bukarestben mutattak be. A program első körében Hargita, Bihar, Szilágy és Máramaros megyék központi és helyi könyvtárai is részt vesznek. A programnak köszönhetően megközelítően ötmillió embernek nyílik a közeljövőben lehetősége ingyenes számítógép-, szoftver- és internethasználatra az ország könyvtáraiban. Emellett a könyvtári alkalmazottak megfelelő szakmai felkészítésben részesülnek. A Kájoni János Hargita Megyei Könyvtár vezetői szerint ez a program lehetőséget ad arra, hogy a helyi könyvtárak megfeleljenek a modern társadalom igényeinek. /Szávuj Attila: Biblionet csalogatónak. Ötéves program keretében korszerűsítenék a könyvtárakat. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Etnikai tisztogatás – az első lépés a területi autonómiához; Együtt Európába – romák nélkül?; Hargita megye mindenekfelett, az igazságszolgáltatás és az emberi jogok felett; Nem az öntörvénykezésre egy jogállamban – ehhez hasonló jelszavakat skandált a július 30-án Csíkszeredában tiltakozó roma szervezetek mintegy 60 képviselője. A Romani Criss szervezte tüntetésre Bukarestből, Fehér, Szilágy, Kolozs, Maros és Gorj megyéből érkeztek résztvevők, akik az elmúlt időszakban Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban a roma és a magyar közösség között lezajlott erőszakos cselekedetek ellen emelték fel szavukat, azt állítva, hogy a magyarok roma családok házait gyújtották fel és legyilkolták lovaikat, kutyáikat. Mátyás László helyi önkormányzati képviselő cáfolta a tüntetők vádjait, miszerint a magyarok elkergették a romákat a községből. Mint mondta, a településen békés a hangulat, és nem került sor újabb összetűzésre a magyarok és a cigányság között. Gráncsa János csíkszentkirályi cigányvajda – aki szintén csak nézőként volt jelen az eseményen – elmondta: azért nem akartak részt venni ezen, mivel magyarnak tekintik magukat, és szerintük a községben nem lehet etnikai konfliktusról beszélni. Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere cáfolta a vádakat, miszerint a magyarok felgyújtották egy roma család házát, meggyilkolták kutyáikat és lovaikat, és azóta is rettegésben tartják a cigány közösséget, melynek számos tagja az erdőkben kénytelen meghúzódni. /Romatüntetés vármegyésekkel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./ Egyetlen helyi roma sem vett részt Csíkszeredában a tüntetésen. Pedig – a szervezők szerint – éppen a köztük, valamint két alcsíki település magyar lakossága között nemrég kirobbant konfliktus miatt vonultak utcára. „Nem as erósaknak” – állt azoknak a tábláknak az egyikén, amelyeket végighordozott Csíkszeredában a mintegy hetven roma fiatal. „Minek jöttetek ide? Tanítottátok volna meg eddig jó néhány társatokat, hogy ne lopjanak” – kiabált a tüntetők irányába egy csíkszentmártoni férfi. A szentkirályi romák közül több mint nyolcvanan írták alá azt a dokumentumot, amelyben kijelentették, hogy a faluban nincs semmilyen interetnikus konfliktus. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke provokációnak nevezte a Romani Criss által Csíkszeredában szervezett demonstrációt. A csíki településeken kirobbant cigányprobléma miatt nyilatkozatháború robbant ki. Ezzel kapcsolatban Kelemen Hunor elmondta, „a politikusoknak nem érdemes hadakozniuk a médiával. Természetesen semmilyen körülmények között nem lehet elfogadni azt sem, hogy valaki a nyilvánosság előtt egyetlen embert is állatnak nevezzen, de ismétlem, ebben az ügyben nem szabadott volna kialakulnia a sajtó és a politikusok közti konfliktusnak, ráadásul olyan ügy kapcsán, mely mindkét fél számára probléma” – mondta az RMDSZ államfőjelöltje. /Mihály László: Tüntetés értük, de nélkülük. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./ Kelemen Hunor Parászka Boróka Nesze neked csabakirályfizás /Manna. ro, júl. 13./ című írására utalt.

Máriaradnán az idei Nagyboldogasszony napi, augusztus 15-i templombúcsú azon ritka ünnepségsorozatok egyike volt, amelyiken más-más nap két megyés püspök celebrálta az ünnepi szentmisét. Augusztus 14-én Böcskei László nagyváradi megyés püspök az Arad, Bihar, Szilágy és Temes megyékből érkezett szlovák hívek számára, míg 15-én Roos Márton temesvári megyés püspök magyarul, románul és németül celebrálta az ünnepi szentmisét. /Balta János: Nagyboldogasszony ünnepe Máriaradnán. Két megyés püspök a templombúcsún. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

Berszán Lídia szociális munkás, családterapeuta, a BBTE Szociális Munka Tanszékének adjunktusa szerint objektív és szubjektív okok egyaránt közrejátszanak abban, hogy eldöntsék: az otthoni idősgondozást vagy az öregotthoni ellátást választják-e. A Szilágy megyei Farnason levő korszerű idősek otthonában élők 60 év fölöttiek. A tavaly megnyitott otthonban negyven idős és beteg embert tudnak gondozni, jelenleg azonban mindössze 11 személy él ott. Molnár Irma zsoboki tiszteletes asszony az öregotthon vezetője. A kolozsvári Szent Péteri templom szomszédságában lévő otthont 1996-ban átszervezték, azóta a krónikus szomatikus betegségben szenvedők kórház-otthonaként működik. Az öregotthonnak jelenleg 110 lakója van. Tokay Rozália, a kolozsvári Szent Kamill Otthon igazgatója elmondta, az otthon befogadóképessége ötven személy, általában mozgássérült, illetve halmozottan sérült személyeket gondoznak, szobáik kétágyasak. A 2001-től működő otthon önellátó. A főleg használt ruhákat árusító üzlet bevételeit a Szent Kamill otthon működésére fordítják. Az Agapé öregotthon Kolozsváron, a Mócok útján található, hetven éven felüli hölgyeket fogadnak, akiknek nincs rokonuk. Háziorvos ellátja a betegeket. Az Irgalmasság Háza Misericordia Egyesület Bágyonban működteti öregotthonát. Sógor Géza, az egyesület elnöke és az öregotthon gondnoka elmondta: 65 év feletti személyeket fogadnak. Az öregotthon tíz éve működik, jelenleg 22-en laknak benne. /F. ZS., N. -H. D. : Idősgondozás otthon vagy otthonban: közös döntés szükséges. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Arany János mellett Kálvin János és a 250 éve napvilágot látott Kazinczy Ferenc nyelvújító előtt tisztelgett hétvégén a 3450 lelket számláló, többségében magyarlakta Szilágynagyfalu közössége. A helyi református gyülekezet és a Báró Bánffy György Kulturális Társaság által harmadik alkalommal megszervezett Arany János Napok rendezvénysorozata keretében előadások hangzottak el a két jeles személyiség életéről és munkásságáról, Csepei Mária magyartanár Kazinczy Ferenc munkásságának sokrétűségét ismertette, a diákok pedig nyelvművelő vetélkedőn vettek részt. Arany János 2006-ban állított mellszobrát megkoszorúzták, a helyi néptáncegyüttesek felléptek. A Hold elejti, Nap felkapja című rajzkiállításon Szilágy megye kilenc iskolájának diákjai szerepeltek. Az iskolában az idén augusztusban Sólyomkőváron tartott tizenkettedik Ipp Art képzőművészeti alkotótábor festményeiből szerveztek kiállítást. Srankó Ferenc nyugalmazott történelemtanárnak, Szilágynagyfalu egyház- és iskolatörténete kutatójának adták át a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Ezüstgyopár-díját. /Ferencz Zsolt: „Ha éreztetjük, hogy vagyunk, minden bizonnyal leszünk is” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Látható civil kezdeményezések, mint a központi és észak-nyugati régiók vidéki közösségeinek hatékony fejlesztési lehetőségei témájú, Phare 2006-os támogatásból a Civitas Alapítvány 22 erdélyi vidéki civil sikertörténetéről készített kisfilmet. Táborszervezés, ifjúsági és kulturális programok, falugondnokság, közösségépítő programok, teleház, fenntartható falu modellje, vidéki turizmus, roma projektek, gyermekeket felkaroló projektek elevenednek meg e kisfilmeken Brassó, Bihar, Fehér, Hargita, Kolozs, Maros, Szatmár, Szeben, Szilágy megyékből. A kisfilmekből egy DVD készült. Ezt követően szerveződött az erdélyi civil karaván, amely keretében a Civitas Alapítvány 40 erdélyi vidéki közösségbe látogatott el, mutatta be és osztotta meg a helyi közösségek képviselőivel ezeket az információkat. A körút tanulsága: a vidéki civil szféra még fejletlen (főként a többségében román közösségek esetében), sok közösségben nincs még egy civil szervezet sem, a kapcsolattartás az önkormányzat és a helyi közösség között meglehetősen gyenge. /Csáki Rozália, projektvezető: Vidékek és civil kezdeményezések. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Az eddigi három – tulajdonképpen két – magyar államfőjelölt nagyrészt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, eredményesen népszerűsítette az RMDSZ programját. Az RMDSZ első ízben 1996-ban próbálkozott saját elnökjelölt állítással. Frunda György szenátor több mint 141 ezer támogató szavazatot nyújtott be a Központi Választási Irodához. Kampánya igen sokrétű és átfogó volt, választási programját egyaránt bemutatta a magyar szavazóknak, a többi nemzeti kisebbség képviselőinek, de találkozott román értelmiségiekkel is. Az 1996. november 3-i első fordulóban a magyar jelölt 761 007 szavazatot szerzett, ami az összesen leadott voksok 6,02 százaléka volt. Ez a negyedik helyet jelentette számára. Ezt követően az RMDSZ Operatív Tanács felhívta a magyar választókat, hogy a második fordulóban szavazzanak a demokratikus ellenzék közös jelöltjére, Emil Constantinescura, aki a szavazatok 54,41 százalékát szerezte meg Ion Iliescu 45,59 százalékával szemben. A mintegy 10 százalékos előnyhöz nem kis mértékben járultak hozzá a magyar szavazók. Frunda György 2000-ben „ismételt”, ez alkalommal 12 ellenjelölttel kellett megbirkóznia. Frunda a jelölést támogató 321 ezer aláírást benyújtotta a Központi Választási Irodához. A 2000. november 26-i első fordulót Ion Iliescu nyerte meg a voksok 36,35 százalékával, alig több mint 8 százalékkal előzte meg a 28,34 százalékot összesítő Corneliu Vadim Tudort. A voksok 6,22 százalékát jelentő közel 670 ezer szavazattal Frunda az ötödik lett. A második fordulót Iliescu és Vadim Tudor vívta meg egymással: előbbire – a kisebbik rosszra – a szavazók 66,83 százaléka szavazott. 2004-ben maga az RMDSZ elnöke, Markó Béla volt az államfőjelölt, miután Frundát, visszautasította a jelölést. Az RMDSZ jelöltje, Markó 268 ezer támogató aláírást gyűjtött. Markó Béla választási programja az Együtt Európába – integráció, autonómia, jólét címet kapta. Markó 5,1 százalékot összesített, ami 533 446 szavazatot jelentett. Az első fordulóban Nastase a voksok 60,97, Traian Basescu 33,92, Corneliu Vadim Tudor pedig 12,57 százalékát nyerte el. A második fordulót Traian Basescu nyert meg, megszerezve a szavazatok 51,23 százalékát. A magyarlakta területeken, Maros, Kovászna, Hargita, Szilágy, Szatmár megyékben azonban Arian Nastase győzött. Az idei államfőválasztásokon negyedik alkalommal indult magyar jelölt, ezúttal Kelemen Hunor személyében. /B. T. : Magyar jelöltek az elnökválasztásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

A kommunista diktatúrát megdöntő 1989-s forradalmi események sorozata Temesvárott kezdődött december 15-én. A láng fellobbantója Tőkés László lelkész volt. December 15-én terjedt el a temesvári református hívek között a híre annak, hogy a Szekuritáté előkészületeket tett Tőkés László kilakoltatására. Az őt és családját sújtó hatósági intézkedésről Tőkés december 11-én beszámolt a Magyar Televízió Panoráma című műsorában, amelyben bírálta a Ceausescu-rendszert és a nemzetközi közvélemény támogatását kérte. Tőkés László hívei december 15-én kezdtek gyülekezni a parókia körül, az épületet mintegy 200 személy fogta védőgyűrűjébe. Később több járókelő, közöttük románok is csatlakoztak hozzájuk. A sötétedés beálltával a belügyi alakulatok rátámadtak az egybegyűltekre. Behatoltak a parókiára, majd a templomba, Tőkést tettlegesen bántalmazták, majd feleségével együtt a Szilágy megyei Menyőbe hurcolták. Ekkor már Temesvár több pontján is népes csoportok gyűltek össze, Ceausescu-ellenes jelszavakat skandálva, a tiltakozás tüntetéssé alakult át. A tömeggel szemben felvonultatták a rendőrség és a Szekuritáté embereit, de a tüntetés feltartóztathatatlanul terjedt tovább. A tüntetések december 17-én reggel újult erővel újrakezdődtek. Éjfél után a harc alábbhagyott, 258 ember vesztette életét. December 18-a a Szekuritáté és a hadsereg belelőtt a tömegbe, majd tömeges letartóztatások kezdődtek el, több mint 10 ezer személyt vetettek börtönbe, ahol több személyt meggyilkoltak, a városban kihirdették a rendkívüli állapotot. A kegyetlen megtorlás ellenére december 19-én a városban újabb tüntetések voltak. A hatalom rögtönítélő bíróságokat hozott létre, a Szekuritáté tisztjei több sebesültet agyonlőttek a kórházakban. December 20-án a város üzemeiből a munkások tömött oszlopokban megindultak a városközpont felé, ahol mintegy 100 ezer ember gyűlt össze. A hadsereg nem lépett fel velük szemben. A helyszínre több tábornok kíséretében megérkezett Constantin Dascalescu miniszterelnök és Emil Bobu KB-titkár, akik tárgyalni kezdtek a tüntetőkkel, beleegyezve a bebörtönzöttek szabadon engedésébe, a fő követelést, Ceausescu lemondását azonban nem fogadták el. Estére már a városközpontot a felkelők ellenőrizték, akik megalakították a Román Demokratikus Frontot, és Temesvárt az „első kommunizmustól szabad várossá” nyilvánították. /Temesvár 1989: a szabadság íze. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1989. december 17-én hajnalban végrehajtották a kilakoltatási parancsot, Tőkés Lászlót és családját elhurcolták a temesvári papilakból a Szilágy megyei Menyőbe. December 17-e reggelén a rendfenntartók erődemonstrációt rendeztek a városban: tankok vonulnak fel, katonák menetelnek tömött sorokban. Egyre több ember gyülekezett Temesvár utcáin azt kiabálva: „Le a kommunizmussal!”, „Le Ceausescuval!” , „Ne féljetek!” A nap folyamán került sor az első összecsapásokra az egyre nagyobb számban gyülekező tömeg és a rendfenntartók között. Nicolae Ceausescu parancsot adott a temesvári tüntetés erőszakos elfojtására. Az utcai harcok során számos tüntetőt meggyilkoltak, többen megsebesültek, sokat letartóztattak. /Húsz éve történt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke azt állítja, hogy az általa képviselt szervezet a PD-L-vel való tárgyalások nyomán meg akarja szerezni a prefektusi tisztséget, míg Lucian Bode, a PD-L megyei elnöke leszögezte, az RMDSZ-nek a PSD-vel és a PNL-vel kellene tárgyalnia. Seres Dénes kifejtette, kormánypártként az RMDSZ felelősségeket és feladatokat vállal mind központi, mind megyei szinten, és emiatt szeretné a szervezet megkapni a tisztséget. /Magyar prefektust akar az RMDSZ Szilágyban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

Markó szeretné idén elfogadtatni a költségvetést
December végén iktatták be Romániában a Demokrata Liberális Párt és az RMDSZ koalícióján alapuló új kormányt. Az új Boc-kabinet stabilitást és valós decentralizációt ígér, ám az ország jelenlegi gazdasági helyzetében nem lesz könnyű dolga, hisz az új esztendő dráguláshullámmal köszöntött be. Elégedetlenséget szülhet az is, hogy szeptembertől csaknem 15 ezer pedagógust bocsátanak el.
Az RMDSZ négy miniszterrel van jelen a kormányban. Elsősorban a decentralizáció felgyorsítását és a kisebbségi törvény elfogadását várják. A szövetség 2010-es reményeiről, várakozásairól marosvásárhelyi munkatársaink kérdezték Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki az új román kormány miniszterelnök-helyettese is.
A román kormány egyetlen miniszterelnök-helyettesi tisztségét Markó Béla tölti be. Általános politikai felelőssége van. A kormány munkájával kapcsolatos felelőssége van. Markó Béla külön felelősségeket is kért. Továbbra is a humán tárcákat fogja felügyelni.
Az erdélyi magyarság számára fontos lesz, ha sikerül a kormánynak a gazdaságot rendbehozni, és egy lassú emelkedést elindítani. Kisebbségjogi kérdésekben is szeretne az RMDSZ eredményeket elérni, és cél a decentralizáció.
Markó Béla amikor a magyarság helyzetéről és jogairól beszél, akkor gondol a gazdasági régiók átszervezésére, az anyanyelvi oktatás további bővítésére, a meglévő korlátozások felszámolására.
Egy új kormány első időszakában könnyebb érvényesíteni bizonyos megoldásokat, az RMDSZ elnök a kisebbségi törvény esetében minél hamarabb szeretne nekifogni, mert ebben az esetben egy másik fontos partnerük van; a kisebbségi szervezetek képviselete, frakciójuk a parlamentben. Ők szintén kérik, hogy a kisebbségi törvényt minél hamarabb tűzzék napirendre. Markó Béla azt szeretné, ha idén ezt elfogadnák.
A demokrata-liberális párttal szélesebb és távlatosabb együttműködést szeretne kialakítani a miniszterelnök-helyettes, és tartós együttműködésre számít. De előre nem lehet megmondani, sikerül-e.
Öt prefektusa, és tíz alprefektusa lesz az RMDSZ-nek. Kovászna, Hargita, Hunyad és Szilágy megyében lesz prefektus, és több más megyében alprefektus. Ez az első egyezség, melyet már megkötöttek, de még érvényesíteni kell. Majd következik az államtitkárokról szóló egyezség. Itt arra vártak, hogy az egyes tárcákat szervezzék át.
Ezután alakul ki, hány államtitkár lesz a kormányban, és ezzel arányosan kell a pártnak megkapni a tisztségeket. Azt szeretnék, ott legyenek államtitkáraik, ahol nincs az RMDSZ-nek minisztere, mert szeretnének a kormány egész tevékenységére rálátni.
Duna TV Forrás: Erdély.ma.

Markóhoz idomított hatáskörök
Markó Béla miniszterelnök-helyettesként a kormányban az oktatási, művelődési és kisebbségvédelmi területet fogja felügyelni, nem pedig azokat az ágazatokat, amelyekért a korábbi szociáldemokrata kormányfőhelyettes, Dan Nica felelt. Az RMDSZ ezzel a módosítással részsikert ért el azokon a tárgyalásokon, amelyeket a koalíciós partnerrel folytat a kormányzati pozíciók és a prefektusi helyek elosztása érdekében.
„Markó Béla miniszterelnök-helyettesként a kormányban az oktatási, művelődési és kisebbségvédelmi területet fogja felügyelni, és nem az előző miniszterelnök-helyettes által koordinált területeket, illetve intézményeket. A kormányszervezésre vonatkozó rendelkezések eszerint fognak módosulni” – áll az RMDSZ sajtóközleményében.
Amint korábban megírtuk, előzőleg az RMDSZ-elnöknek ugyanazokat a hatásköröket „utalták ki”, amelyekkel a korábbi miniszterelnök-helyettes, Dan Nica rendelkezett. Eszerint Markó az európai ügyekért felelős ügyosztályt, az energiaár-szabályozó hatóságot és a közszolgáltatásokkal foglalkozó hatóságot irányította volna. Markó saját stábbal rendelkezik majd, munkáját államtanácsosok és államtitkárok segítik.
A héten eldőlnek a prefektusi helyek
A Demokrata–Liberális Párt (PD-L) és RMDSZ közötti koalíciós szerződés értelmében a két alakulat vezetői a múlt héten több alkalommal is egyeztettek a kormányzati és prefektusi-alprefektusi tisztségek elosztásáról. Amint korábban Markó Béla RMDSZ-elnök lapunknak elmondta, egyelőre „semmi nem dőlt el”, a héten folytatják a tárgyalásokat. A szövetség várhatóan öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztséghez jut.
Hargita, Kovászna és Maros megyék közül kettőt biztosan magyar prefektus fog irányítani, a másik két tisztséget Bihar, Hunyad, Szilágy vagy Szatmár kapja meg, arról viszont még nem határoztak, hogy melyik Kárpátokon túli megye kormányhivatalát vezeti majd RMDSZ által javasolt személy. A „befutó” megyékkel kapcsolatos titkolózás oka az, hogy a PD-L vezetői között akadnak olyanok, akik ellenzik a székelyföldi prefektusi helyeknek az RMDSZ által javasolt személyekkel való betöltését.
Országos igényeket nyújtottak be a szatmáriak
„Szervezetünk helyi és országos súlyának megfelelően, a Szatmár megyei magyarság hat felelős posztra tart igényt a kormányzati intézményeknél. Pontosabban három államtitkári és három ügynökségvezetői, illetve főigazgatói állásnak a mi embereink által való betöltéséről van szó” – nyilatkozta lapunknak Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke.
Csehi úgy látja, hogy az elmúlt években elért sikereikhez mérten, amikor az RMDSZ itt már-már túlnyerte magát, s a magyar lakosság számarányához mérten több polgármesteri és más fontos funkciót szerzett meg, az országos vezetés ezt nem méltányolta eléggé a kormányzati posztok elosztásánál. Szerinte most itt az alkalom, hogy pótolják a mulasztást.
Annál is inkább, mert a kijelölt személyek, nem csak azzal az erénnyel rendelkeznek, hogy fiatalok, hanem szakmailag is jól felkészültek, és kellő tapasztalattal rendelkeznek. A választék is megfelelő, mert a hat posztra tíz személy versenyez. Helyi szinten Csehi fontosnak tartja, hogy Szatmár megyének legyen magyar alprefektusa.
Az ÚMSZ kérdésére válaszolva elmondta: elsősorban azért nem igényelnek magyar prefektust, mert akkor „borulna” az etnikai egyensúly, a kevesebb magyarnak több embere volna a megyei csúcsvezetésben, mint a többségi románoknak, s ez már önmagában is feszültségek forrása lehet, amire nincs szükség.
Moldován Árpád Zsolt, Sike Lajos. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Visszaszereznék a prefektusi tisztségeket
Pontosan egy évvel ezelőtt a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Demokrata-Liberális Pártból (PDL) álló koalíció számos magyar intézményvezetőt távolított el tisztségéből. Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt között a közelmúltban kötött kormányzati megállapodás révén ma már biztos, hogy a szövetség öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztséghez jut. Markó Béla szövetségi elnök tegnap a Krónikának megerősítette: Kovászna, Hargita, Hunyad és Szilágy megyében a szövetség kormánybiztosjelöltje kapja meg a tisztséget.
Az ötödik RMDSZ-es prefektusjelölt várhatóan a Kárpátokon túl – az Evenimentul Zilei napilap értesülései szerint Vaslui megyében – kaphat kinevezést. A prefektusjelöltekre az RMDSZ-szervezetek tesznek javaslatot, a kormány új területi képviselőit és helyetteseiket várhatóan az Emil Boc vezette kabinet holnapi ülésén nevezik ki. A „befutó” megyékkel kapcsolatos titkolózás oka az, hogy a PDL területi vezetői között szép számban akadnak, akik hevesen ellenzik, hogy az RMDSZ megkapjon bizonyos tisztségeket.
Még ezen a héten magyar prefektusa lesz Kovászna megyének – jelentette ki a Krónika megkeresésére Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat és a megyei RMDSZ elnöke elmondta, a területi szervezet egyöntetűen György Ervint javasolta a tisztség betöltésére, hiszen 2004–2008 között a kormányhivatal élén tevékenykedett, az elmúlt évben pedig alprefektusként dolgozott, így tapasztalata szavatolja, hogy megfelelően irányítja majd a hivatalt.
Tamás Sándor elmondta, elsődleges szempont, hogy a prefektus működjék együtt az önkormányzatokkal, ne gátolja, hanem segítse azok munkájukat. Az országos megegyezés alapján Kovászna megyében az RMDSZ javasolja a prefektust, míg a két alprefektusi tisztség a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) illeti meg. Az RMDSZ Kovászna megyei elnöke kifejtette, a következő hetekben több állami intézmény élére újra magyar igazgatók kerülhetnek.
Egy évvel korábban a 37 háromszéki decentralizált intézményből húszat román, tizenhetet magyar igazgató vezetett, a PDL–PSD alkotta nagykoalíció osztozkodása után mindössze három hivatal élén maradt magyar vezető. „Az RMDSZ politikai tárgyalásainak egyik fontos eleme a dél-tiroli minta bevezetése, vagyis hogy az állami intézmények vezetésében is érvényesüljön az etnikai arányosság elve” – mondta Tamás Sándor. A Kovászna megyei RMDSZ ugyanakkor összeállította olyan fiatal szakemberek névsorát, akik államtitkári, vagy országos intézményvezetői tisztséget tölthetnek be.
Hargita megyében Ladányi László Zsolt jelenlegi alprefektust jelölte a kormánybiztosi tisztség betöltésére az RMDSZ megyei egyeztető tanácsa – mondta el a Krónikának Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke. A jogász végzettségű Ladányi 2007 februárjától tölti be az alprefektusi tisztséget, korábban Székelyudvarhely alpolgármestereként dolgozott. A szerdán tartandó kormányülésen döntés is születik az ügyben, azelőtt pedig a tanácselnök megfogalmazása szerint nem szeretnének előre inni a medve bőrére.
„A megye számára komoly eredmény lenne, ha magyar prefektust neveznének ki. Az itteni emberek is ezt szeretnék, mi pedig ezért dolgozunk” – tette hozzá a tanácselnök. Az RMDSZ-es alprefektusjelölt kilétéről egyelőre nem kívánt nyilatkozni, azonban Borboly Csaba elmondta: a PDL-vel kötött egyezség szerint, ahol az egyik párt javasol prefektust, ott a másik szervezet kapja meg az alprefektusi tisztséget.
Az RMDSZ elnöke, Markó Béla a Krónikának azt nyilatkozta: Maros megyében egészen biztos, hogy nem lesz magyar nemzetiségű kormánybiztos, ott csak az alprefektusi tisztségre pályáznak. Köztudott, hogy eddig Bárczi Győző volt Marius Paşcan prefektus helyettese. Hogy továbbra is ő marad-e a tisztségben, vagy más személy tölti majd be ezt a funkciót, az a megyei szervezeten múlik – mondta Markó. Lapzártáig nem sikerült elérnünk a megyei szervezet vezetőjét, Kelemen Atillát, de a korábbi nyilatkozatok alapján elképzelhető, hogy Maros megye mindkét alprefektusi tisztségét az RMDSZ kapja.
Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott: a PDL-vel folytatott tárgyalások nyomán a szövetség megszerezheti a prefektusi tisztséget – erre pillanatnyilag 80 százalékos esélyt lát –, ha ez nem sikerül, elfogadnák az alprefektusi tisztséget is. A szövetség Szilágy megyei szervezete Végh Sándort jelöli, aki egy évvel ezelőtt kellett lemondjon az alprefektusi tisztségről.
Az RMDSZ Hunyad megyei szervezete is eséllyel pályázik a prefektusi vagy alprefektusi tisztség valamelyikére. Megtudtuk: a napokban több név is felmerült, a kormánybiztosi tisztségre azonban azt a Dézsi Attilát fogják javasolni, akit a PDL az elmúlt év januárjában távolított el az alprefektusi székből.
Információink szerint a Szatmár megyei RMDSZ csak alprefektusi pozíciót kap a kormánytól, a kormánybiztosi széket a PDL megtartja magának. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete tegnap kora délután tartotta egyeztető ülését, és döntött, kit javasol a megyei kormánybiztos-helyettesi pozíció betöltésére. Többszöri próbálkozásunkra sem sikerült megtudni sem a megyei, sem pedig a városi vezetéstől, kit látnának szívesen a partiumi megye alprefektusi székében.
Az illetékesek a hírzárlatot azzal magyarázták, hogy a nevekről még egyeztetnek. „A legmegfelelőbb embert szeretnénk a legjobb pozícióba helyezni. Szerencsére van kikből válogatni, mert több értékes ember is van a megyében” – hangzott el tegnap a megyei RMDSZ sajtóirodájában. Egyébként a partiumi megyében korábban már volt magyar kormánybiztos, ugyanis 1996 és 2000 között Ridl Rudolf töltötte be ezt a tisztséget, aki 2001 és 2008 között, nyugdíjazásáig alprefektusként dolgozott. A kormánybiztos-helyettesi tisztséget 2008 áprilisa és augusztusa között Pataki Csaba töltötte be, akit 2008 szeptemberétől tavaly márciusig Gáti István váltott.
Folynak a tárgyalások egy alprefektusi tisztségről Bihar megyében is – tudtuk meg Szabó Ödöntől, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökétől. A szervezetnek már van jelöltje, de az ügyvezető a végső döntés meghozataláig titokban kívánja tartani annak kilétét. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Románia: az RMDSZ prefektusi és alprefektusi tisztségeket alkudott ki
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- Számos prefektusi és alprefektusi posztot sikerült kialkudnia a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a kormánykoalíciós partnerrel, a Demokrata–Liberális Párttal (PD-L) történő egyezkedések nyomán.
A romániai magyarok szervezetének operatív döntéshozó szerve, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) már jóváhagyta azoknak a személyeknek a névsorát, akiket az RMDSZ prefektusi, illetve alprefektusi tisztségekbe szán ebben a kormányzati ciklusban. A prefektus Romániában a mindenkori kormány megyei szintű személyes képviselője, elsődleges feladata, hogy gondoskodjon helyi szinten az ország törvényeinek betartásáról, különösen ami a helyi önkormányzati döntéseket illeti.
Az RMDSZ-nek Hargita és Kovászna mellett Hunyad és Szilágy, illetve a Kárpátokon túli Vaslui megyében sikerült prefektusi posztokat kialkudnia. A SZÁT Ladányi Lászlót (Hargita), György Ervint (Kovászna), Dézsi Attilát (Hunyad), Végh Sándort (Szilágy) és Székely Leventét (Vaslui) jelölte a területi kormányhivatalok élére. A jelölteket az RMDSZ területi szervezetei javasolták a testületnek, azok tettek javaslatokat a kialkudott hat új alprefektusi posztra is. Ha Emil Boc miniszterelnök aláírja kinevezésüket, akkor a SZÁT jóváhagyásával Horváth Levente Arad, Borsos K. László Beszterce-Naszód, Pásztor Sándor Bihar, Ambrus Károly Brassó, Böndi Gyöngyike Máramaros, Pataki Csaba pedig Szatmár megye egyik alprefektusi tisztségét kaphatja meg.
A romániai Új Magyar Szó (ÚMSZ) című lap megjegyzi: a jelöltek mindegyike – Borsos K. László kivételével – rendelkezik már intézményvezetői tapasztalattal. Horváth Levente és Pataki Csaba korábban volt már alprefektus, Böndi Gyöngyike a máramarosi kormányhivatalt is vezette, Pásztor Sándor jelenleg a nagyváradi önkormányzat RMDSZ-frakciójának vezetője, Ambrus Károly pedig a kereskedelmi kamaránál tölt be vezető tisztséget.
Kinevezésükkel egyébként az RMDSZ által támogatott alprefektusok száma nyolc lesz az országban, ugyanis Temes megyében Marossy Zoltán, Maros megyében pedig Bárzci Győző István révén már tavaly ősztől ellátja ezt a tisztséget a szövetség.
Az ÚMSZ a helyzet érdekességének tartja, hogy az új kinevezésekkel a magyar ajkú alprefektusok száma végül is kilencre nő Romániában. Brassó megyének ugyanis jelenleg is magyar az egyik alprefektusa. Benedek Gábor azonban nem az RMDSZ, hanem a jelenlegi koalíciós partnere támogatásával kapta meg még tavaly ezt a posztot. Így akár az is elképzelhető, hogy a Brassó megyei kormányhivatal vezetőjének két magyar helyettese legyen – erősítette meg a lapnak Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.
Szerdai vezércikkében a lap emlékeztet: éppen egy esztendeje, hogy a demokrata-liberálisok uralta koalíciós kormány (amelyben a szociáldemokratákkal alkottak nagykoalíciót) kipenderítette helyükről az államigazgatásban tevékenykedő magyar tisztségviselőket, köztük prefektust, alprefektusokat, főtanfelügyelőt és altanfelügyelőket, a szakminisztériumok megyei igazgatóságainak és különböző ügynökségeknek a vezetőit, mondván, hogy a politikai váltógazdaságban úgy illik: a győztes visz mindent. Az RMDSZ akkor egyre gyakrabban emlegette az etnikai tisztogatás vádját, arról beszélve, hogy ezután, függetlenül a kormányszínektől, bizonyos tisztségeket nem politikai szempontok alapján, hanem lakossági összetételnek megfelelően, azaz etnikai alapon kell betölteni.

Kinevezték a magyar prefektusokat
Hat magyar kormánybiztos - három prefektus és ugyanennyi alprefektus - kinevezéséről született döntés a bukaresti kormány tegnapi ülésén. Az RMDSZ sajtóirodájának tájékoztatása szerint Emil Boc miniszterelnök a szövetség által javasolt jelöltek közül jóváhagyta, hogy Hunyad megyében Dézsi Attila, Kovászna megyében György Ervin, Szilágy megyében pedig Végh Sándor töltse be a prefektusi tisztséget.
Ezzel egy időben arról is döntés született, hogy Arad megyében Horváth Levente-Ákos, Máramaros megyében Böndi Gyöngyike, Szatmár megyében pedig Pataki Csaba foglalhatja el az alprefektusi széket.
A felsorolt politikusok közül ketten – Böndi Gyöngyike és György Ervin – korábban már tevékenykedett prefektusként, miközben Végh Sándor és Pataki Csaba lemondott, Dézsi Attilát és Horváth Levente-Ákost pedig leváltották az alprefektusi tisztségből.
Mint arról már beszámoltunk, az RMDSZ a kormánykoalíciós megállapodás értelmében öt megyében jelölhet prefektust – a most kinevezetteken kívül Hargita és Vaslui megyében –, ugyanakkor várhatóan szintén a szövetség jelöltje ülhet Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Maros, Temes, Argeş, valamint Teleorman alprefektusi székébe.
Noha az RMDSZ vezető politikusai korábban úgy nyilatkoztak, hogy az év első kormányülésén valószínűleg valamennyi kormánybiztost kinevezik, ez valószínűleg azért nem történt meg, mivel a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) számos központi és területi vezetője kifogásolja az alakulatnak juttatott tisztségek számát, sőt bizonyos jelölteket is. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

György Ervin újra prefektus
Három RMDSZ által javasolt prefektust és három alprefektust nevezett ki a tegnapi Emil Boc miniszterelnök. Eszerint a Hunyad megyei kormányhivatal élére Dézsi Attila, a Kovászna megyeibe György Ervin, a Szilágy megyeibe pedig Végh Sándor került. Alprefektusnak nevezték ki Böndi Gyöngyikét Máramaros megyébe, Horváth Levente-Ákost Arad megyébe és Pataki Csabát Szatmár megyébe.
Amint beszámoltunk róla, az RMDSZ-nek eddig összesen hat új alprefektusi posztot sikerült kialkudni a már meglévő Maros és Temes megyei mellett. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke tegnap lapunknak elmondta: elképzelhető, hogy sikerül megszerezni egy-egy alprefektusi tisztséget két Kárpátokon túli megyében is. A Gândul napilap tegnap arról írt, hogy az RMDSZ Argeş és Teleorman megyében esélyes a szóban forgó posztokra.
„A román sajtó értesüléseit nem tudom megerősíteni, azt azonban igen, hogy esély van alprefektusi tisztségre két Erdélyen kívüli megyében is” – mondta az ÚMSZ-nek Kovács. Lapunk egyébként kedden tévesen értesült arról, hogy az RMDSZ Pásztor Sándort, a nagyváradi városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetőjét javasolta alprefektusi posztra. Tegnap megtudtuk: a bihariak jelöltje Sarkady Zsolt, a Nagyváradi Állami Filharmónia korábbi vezérigazgatója.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest).

Magyar prefektusokat nevezett ki a kormány
A szerda délutáni kormányülésen a miniszterelnök aláírta a következő, az RMDSZ által javasolt prefektusok kinevezését: Dézsi Attila (Hunyad megye), György Ervin (Kovászna megye), Végh Sándor (Szilágy megye). Alprefektusnak nevezték ki Böndi Gyöngyikét (Máramaros megye), Horváth Levente-Ákost (Arad megye) és Pataki Csabát (Szatmár megye). Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Pesztízsposztok
Ha a puszta számokat tekintjük, jogos a megállapítás, amely szerint az RMDSZ rekordmenynyiségű vezetői tisztséget alkudott ki: öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztség tényleg jól hangzik. Hargita és Kovászna megyén kívül ugyanakkor a másik három, jelentős magyar közösséggel rendelkező megyében – Marosban, Biharban és Szatmárban – nem sikerült megszerezni a kormánybiztosi tisztséget, itt csupán alprefektusok lesznek.
Persze a Hunyad és Szilágy megyeiek is megérdemlik az odafigyelést, hiszen a szórvány rendszerint kevésbé képes érvényesíteni érdekeit, mint a tömbmagyarság. Ugyanakkor az RMDSZ érdekérvényesítésének határait is jelzi, hogy a Székelyföldön kívül magyar szempontból jelentős megyéket nem tudott megszerezni – a vaslui-i prefektusi tisztség már a nevetséges kategóriába tartozik. Érdemes elgondolkodni azon is, mekkora haszna lehet a romániai magyar közösségnek az RMDSZ-es prefektusokból.
A korábbi esetek azt jelzik, elég kevés, hiszen amikor az egyik legmagyarabb megye, Kovászna élén RMDSZ-es prefektus állt, a kormánybiztosi intézmény ugyanúgy megtámadta az autonómia-népszavazásról szóló önkormányzati határozatokat, mint a román prefektus által irányított megyékben. A prefektúra működését ugyanis az apparátus biztosítja – a prefektus politikai tisztséget tölt be, még akkor is, ha az előző kormányzati ciklusban megkísérelték közalkalmazottá nyilvánítani. Így aztán hiába állt magyar ember a hivatal élén, a prefektúra hivatalnokai úgyis azon nemzetállami törvények szellemében cselekedtek, amelyek alól amúgy a prefektus sem bújhat ki.
Éppen ezért kérdéses, hogy a presztízsen és azon túlmenően, hogy néhány hűséges pártkatonát sikerült zsíros pozícióba ültetni, valóban annyira jelentősek ezek a tisztségek. Pláne, hogy az RMDSZ korábban épp a túlközpontosított államigazgatás szimbólumának tartott prefektúrák megszüntetése mellett kardoskodott. Persze a szövetség már többször bizonyította, hogy a következetesség addig tart, amíg a pártérdek felül nem írja, ám most – ha már a koalícióba való belépés indoka az volt, hogy kormányon hatékonyabb az érdekérvényesítés – lehetőséget kapott arra, hogy birtokon belülről kezdeményezze a valós decentralizáció útjában álló prefektúrák felszámolását. Ezzel talán sikerülne visszanyernie valamit megkopott hiteléből.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)