Vígh István közel száz, kétméteres és ennél magasabb, többnyire vegyes technikájú alkotásából nyílt kiállítás Debrecenben. A munkák ,,származási helye” a négy kontinens, ahol a művész megfordult és alkotott: Európa, Ázsia, Észak-Amerika és Ausztrália. A kiállításon nagyszámú erdélyi, székelyföldi, illetve háromszéki ihletésű munka szerepel. A megnyitón a művész debreceni hívei mellett részt vett a Debrecenben 1927 óta működő nemzetközi Nyári Egyetem több mint harminc országból származó, háromszáz főnyi, magyar nyelvet tanuló hallgatója. Ez alkalomra jelent meg Vígh István 250 oldalas, Halmitól Debrecenig New Yorkon és Quean-beyan át című önéletrajzi albuma, amely a művész saját alkotásaival illusztrált önéletírását tartalmazza. A debreceni rendezvényt megelőzte a művész szülővárosában, a Szilágy megyei Halmiban, a településnek adományozott közel száz alkotás nemzetközi részvétellel szervezett megnyitója. Vígh István, az erdélyi alkotótáborok résztvevője és patrónusa, a sepsiszentgyörgyi színház egykori díszlet- és jelmeztervezője, a bibarcfalvi Szent László-falikép restaurálója, Sepsiszentgyörgy déli városkapujának tervezője és számos háromszéki tárgyú képzőművészeti alkotás szerzője augusztusban lesz 70 éves. /Sylvester Lajos: Vígh István debreceni kiállításai (Egy világvándor hazatér). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

Hazaszállítják a Szilágy megyei Krasznára Kiss Lajos holttestét. A 28 éves férfi halálát az augusztus 20-i budapesti vihar által kidöntött fa okozta. Feleségét, Ildikót, aki ugyanakkor súlyos sérülést szenvedett, az egyik budapesti kórház ortopédiai osztályán ápolják. Az áldozatok között még két erdélyi magyar van. A széki illetőségű Szegedi János és felesége, Szegedi Vígh Zsuzsanna egy motorcsónak felborulása nyomán estek a Dunába. A feleség holttestét hétfőn vetette ki a folyam a partra, a férjet azonban továbbra is eltűntként tartják nyilván, és keresik. /Három erdélyi áldozat Budapesten. A krasznai Kiss Lajos holttestét ma hozzák haza. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Megtalálták az augusztus 20-i budapesti viharban csónakjából kiesett és eltűnt széki származású Szegedi János holttestét a Dunában. Felesége, Szegedi Vígh Zsuzsanna holttestét már korábban megtalálták. A budapesti katasztrófának öt halálos áldozata volt, közülük 3 erdélyi. Hazaszállították a Szilágy megyei Krasznára Kiss Lajos holttestét. /Budapest: megtalálták a széki férfi holttestét is. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Mintegy 400 vállalkozó kapott különböző támogatást az utóbbi tíz évben a tevékenységében három megyére (Szatmárra, Máramarosra és a Szilágyságra) kiterjedő Szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Központjától, pontosabban azon keresztül az Új Kézfogás Alapítványtól. Elsősorban kamatmentes (másfél millió forintos) mikrohitelekre, a vásárokra való kijutás támogatására és az ISO-minősítés megszerzése közben felmerülő költségek 50 százalékának megtérítésére van nagy igény, nyilatkozta Pécsi Ferenc közgazdász, a Szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Központjának elnöke, amely az Új Kézfogás Közalapítvány partnereként három megye vállalkozói számára nyújt segítséget. A vállalkozásfejlesztési központon keresztül ebben az évben külön lehetett pályázni a Szülőföld Programra. Talán a hiányos tájékoztatással függ össze, hogy Szatmár, Szilágy és Máramaros megyéből az első kiírásra, a fiatal vállalkozók sikeres indulását segítő pályázatra mindössze négyen jelentkeztek. Mind a négyen sikeresen pályáztak: két-két millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak. A második kiírásra tízen küldtek be pályázatot. Pécsi Ferenc szerint azért nem jelentkeztek még többen, mert a feltételek közt szerepel egy magyarországi céggel való partneri kapcsolat kiépítése is. Méghozzá azzal a konkrét megállapodással, hogy az ottani partner 10 százalékkal beszáll az itteni vállalkozásba. Ez nehezen kivitelezhető, mert egy ismeretlen szatmári, vagy bányai fiatal még az oly kecsegtető ötletre sem kap könnyen pénzt egy nyíregyházi, vagy miskolci cégtől. Pécsi Ferenc arról tájékoztatott, hogy a magyarországi gazdasági megszorítások az Új Kézfogás által finanszírozott programokat egyelőre nem érintik, és azok továbbra is működnek, kivéve a korábbi mikrohiteleket. A szatmárihoz hasonló központ működik Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon és még néhány erdélyi városban. /Sike Lajos: A finanszírozási program megmarad. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Szeptember 13-i ülésén összesen 22.129.000 lej támogatást hagyott jóvá a kormány mintegy 152 magyar és vegyes tannyelvű oktatási intézmény számára. Az összeg Bihar, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szilágy és Temes megyei iskolák és óvodák felújítására fordítható. A kormány tartalékalapjából utalt ki pénzt a Bihar, Kovászna, Hargita és Maros megyei megkezdett építkezések befejezésére, valamint útjavításokra. Az összegek kiutalása az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek közbenjárására történt. Szintén az RMDSZ és a Communitas Alapítvány támogatja a XI.-es, XII.-es Magyar nyelv és irodalom tankönyvek újra megjelentetését, egyenként 5500 példányban, valamint a kétkötetes Szöveggyűjteményt 2300 példányban. /Magyar iskolák is kaptak pénzt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Agyagfalván Markó Béla ismét az összefogás fontosságát hangsúlyozta. Meghívták ugyan a belső ellenzék, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Polgárszövetség vezetőit, felszólalásukat azonban megtiltották azzal, hogy RMDSZ-rendezvényről van szó. Erre utóbbiak hívei füttykoncerttel és tiltakozó bekiabálásokkal reagáltak. Markóék végre szembe kellene hogy nézzenek a tényekkel: megszűnt az erdélyi magyarság fölötti RMDSZ-es egyeduralom. A székelység egy része nem fogadja el többé feltétlenül az RMDSZ szűk körű vezetését, írta a Nyugati Jelen munkatársa. Sokan – nemcsak Székelyföldön – nem rajonganak a minden ellenzéki hangot visszautasító, lassan 14 éve hatalmon lévő szűk körű RMDSZ-vezetésért. Az ellenzék is ráébredhetne, túlzott Székelyföld-orientációjával még a vegyes vidékeken (Kolozs, Szilágy stb.) sem tudott jelentősen előretörni. Az RMDSZ továbbra is a legjelentősebb magyar politikai tömörülés marad, ráadásul az egyetlen, amely a parlamentben is politizálhat! /Chirmiciu András: Vízállás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

A 2000-ben megalakult ifjúsági csoport, a Mákófalvi IKE idén is megszervezte hagyományos őszi szórványkiszállását. Október elején a 13 tagú csoport műsorával két faluba látogatott el, ezúttal a Szilágy megyei Egrespatakra és Szilágyszentkirályra. Hazafelé jövet Zilahon megtekintették a hajdani Református Kollégium vissza nem kapott épületét és a Wesselényi-szobrot város főterén. /Mákófalva. IKE-látogatás a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Újabb két kötettel (a szerkesztő szerint füzettel) gyarapodott a Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtése című könyvsorozat. A nagy erdélyi nyelvtudós életcélja volt Erdély teljes történeti helynévtárának összeállítása és közzététele. Harmincöt kartondoboz volt tele sokféle tárgyú és jellegű följegyzéssel, amikor 1987-ben Szabó T. Attila elhunyt. Az anyagot a budapesti Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára vásárolta meg, a kiadást pedig pályázatokon nyert pénzösszegek biztosították. Jó ötlet volt az anyag megyénkénti elrendezése, az adatoknak pedig időrendbe való besorolása. Eddig a következő kötetek láttak napvilágot: Alsó-Fehér megye, Háromszék, Szilágy megye, Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő megye, Torda-Aranyos megye, Udvarhelyszék. A mostani kiadvány címe: Maros–Torda megye. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi Hajdú Mihály és Sófalvi Krisztina. A megjelenés éveként 2005 szerepel, de a Hajdú írta előszó 2006. január 12-én keletkezett. A lejegyzés, javítás, ellenőrzés, korrektúra munkáját Sófalvi Krisztina végezte, akinek román nyelvtudása segített. Sófalvi Krisztina erdélyi származású, eddig, huszonévekben számolható élete a Hargita megyei Felsősófalvához kötődik. Már több nyelvészeti vonatkozású közleménye látott napvilágot. A régi helynevek ismerete nélkül roppant nehéz volna a nyelv-, település-, egyház- és iskolatörténet „művelése”, de a helynévanyag sok esetben az egykori joggyakorlatra, szokásvilágra is utal. Maros-Torda megye helynévanyaga egyike a leggazdagabb helynévtárral rendelkező településeknek. /Ráduly János: Történeti helyneveink. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

Magyarok lakta települések önkormányzatai is kaptak a tervezettnél nagyobb állami bevételekből származó költségvetés-kiegészítések elosztásánál. Bihar megyében Berettyószéplak önkormányzata 900 ezer új lejt költhet a községi utak javítására, Nagyváradon bővítik a víz- és csatornahálózat. Szilágy megyében Krasznán korszerűsítik a megyei utak kereszteződését, Máramaros megyében Felsőbányán a római katolikus templom felújítására kaptak pénzt, Kapnikbányán folytathatják a megkezdett beruházásokat. Egymillió új lejt utaltak ki a Hargita megyei Szentegyházának a fűtésrendszer korszerűsítésére. A kormány legutóbbi ülésén jóváhagyott további 9,6 millió új lejt mintegy 93 magyar, illetve vegyes tannyelvű tanintézetnek. /Kormánypénzek magyar településeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Elutasította a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség a tordai Petőfi Társaságnak, valamint a bánffyhunyadi RMDSZ-nek az önálló magyar tannyelvű iskolák létesítésére vonatkozó kérelmét. A két település magyar közösségének régi vágya az önálló, magyar tannyelvű iskola létesítése. A magyar gyerekek szétszórva, két-három tanintézetben, állandó tanárváltás közepette tanulnak. Télen az illetékes városi tanácsoktól nem sikerült kiharcolni az iskola létesítésére vonatkozó elvi beleegyezést. A tordai tanács elutasító reakciója emberéletet is követelt: Kiss László unitárius lelkész az átélt aggodalmak miatt még aznap elhunyt. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes elmondta, szavazáskor csak ő támogatta a kezdeményezést. A tanfelügyelőség megalapozatlannak tartotta a kezdeményezők azon érvét, miszerint a több iskolában működő magyar osztályok miatt egy-egy iskolában kevés a magyarul tanító tanárok óraszáma, ez pedig ellehetetleníti a címzetes tanárok kinevezését és helyzetét. Vida Anna, a szilágysomylói magyar tannyelvű iskola igazgatója felidézte: négyéves hercehurca után, 2005 szeptemberében indították el Szilágysomlyón az önálló, magyar tannyelvű iskolát. Az illetékesek mindent megtettek azért, hogy eltántorítsák őket. Más Szilágy megyei településen is próbálkoznak az önálló magyar iskola létrehozásával, de felsőbb szinten elbukott kérelmük. /Nagy-Hintós Diana: Tanfelügyelőségi vétó a tordai és a bánffyhunyadi magyar iskola ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Új tisztségviselőkkel bővült az RMDSZ kormányzati jelenléte. Az RMDSZ jelöltjeit Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök december 21-én nevezte ki. Krámer Alpár lett a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára. Krámer Alpár a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági szakán szerzett egyetemi diplomát 1976-ban. Legutóbb a Romgaz Rt. Országos Földgáz Társaságnál igazgatója volt. A tárcánál korábban már dolgozott egy RMDSZ-es államtitkár (Bogos Zsolt), akinek azonban a kormány átszervezése után távoznia kellett tisztségéből. A Kis- és Középvállalatok Országos Ügynökségének elnökének Csáka Józsefet nevezték ki. Csáka József 1985-ben szerzett elektrotechnikai és automatizálási mérnöki diplomát Brassóban, 2006-ban pedig közigazgatási diplomát Bukarestben, 2004-től Székelykeresztúr alpolgármesteri tisztségét töltött be. Az Országos Gyermekvédelmi Hatóság alelnöki tisztségébe Tonk Gabriellát nevezte ki a kormányfő. Tonk Gabriella 1998-ban végezte el a Babes-Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakát, eddig az Artemis Alapítvány alelnöke, ügyvezető igazgatója volt. Csutak Nagy Lászlót az Országos Állategészségügyi Hatóság alelnöki tisztségébe nevezte ki a miniszterelnök. Csutak Nagy László 1984-ben szerzett állatorvosi diplomát Kolozsváron, eddig a Szilágy megyei állategészségügyi igazgatóság osztályvezetője volt. A frissen kinevezett RMDSZ-es tisztségviselők a koalícióból távozó Konzervatív Párt kilépésével megüresedett posztokon osztoztak a Demokrata Párttal folytatott egyeztetések nyomán. Az RMDSZ-nek még a Távközlési Minisztériumban is jár egy államtitkári szék. E tisztségre az elkövetkezendőkben teszik meg a javaslatot. /Új magyar tisztségviselők a kormányban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Mihail Hardau tanügyminiszter idén először rendezte meg az iskolaigazgatók gáláját, amelyen minden megye öt legjobb tanintézményét, illetve igazgatóját díjazták. Kolozs megyében egy magyar tanintézetre, illetve annak igazgatójára esett a tanfelügyelőség választása: a Báthory István Elméleti Líceumra és Tőkés Elek igazgatóra, aki a múlt héten vehette át a szaktárca vezetőjétől az elismerő oklevelet, valamint az iskolának járó 10 000 lejes anyagi juttatást. Tőkés Elek elmondta: a kritériumok szigorúak voltak, ugyanis több mint 50 oldalas, a legapróbb részletekre kitérő értékelőlapot kellett eljuttatni a minisztériumba. Bihar megyéből egy magyar díjazott volt – az Ady Endre Gimnázium igazgatója –, de se Maros, se Brassó, se Szilágy megyéből nem volt magyar jelölt, a két székelyföldi megyéből pedig 4–4 igazgató részesült elismerésben. /Nagy-Hintós Diana: Minisztériumi elismerés a Báthory-líceum igazgatójának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Csuzi István, a Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke reális esélyt lát arra, hogy az MPE és a szervezettel megállapodott Magyar Polgári Szövetség területi szervezetei összegyűjtsék a független EP-jelölt állításához szükséges százezer aláírást. Csuzi ugyanakkor közölte, még várnak arra, hogy az RMDSZ operatív tanácsának jelöltlistáját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) listájával egyesítsék. „Ha azonban ez nem történik meg, akkor független jelöltet indítunk. Nyitott listánkon egyelőre Tőkés László, Hantz Péter, Kovács Lehel és Szilágyi Zsolt neve szerepel” – fejtette ki az MPE elnöke. Hantz és Kovács, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjai már korábban közölték, nem vállalnak politikai tisztséget, Tőkés László püspök ugyanakkor lehetségesnek tartja, hogy induljon az EP-választásokon. A Bihar megyei MPE nemrég megállapodást írt alá a Magyar Polgári Szövetség Maros, Szatmár, Szilágy, Máramaros megyei, valamint a sepsiszéki, orbaiszéki, csíkszéki és kézdiszéki szervezeteivel. /Gergely Gizella: Közös aláírásgyűjtés az EP-jelöltért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Tartalék anyaország címmel szervezett országos szórványtengely-műhelyt Nagyszebenben a helyi Polgári Magyar Művelődési Egyesület és a kolozsvári Vílághírnév internetes névsorolvasó. A rendezvény főszereplője az a Szilágy megyei küldöttség volt, amely Fekete-Szabó András RMDSZ-szenátor vezetésével „örökbe fogadni” érkezett a Nagyszeben környéki szórványközösségeket. A többnyelvűség jegyében zajló rendezvény csúcspontja az örökbefogadási folyamat volt, amelynek ceremóniamestere az ötletgazda Szabó Csaba kolozsvári tévészerkesztő volt. /Tartalék anyaországot keres a szórvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

A Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (SZIT) gyűlésén szó volt az egyeztető tanács frissítéséről, új szervezetek, csoportosulások munkába való bevonásáról. Balogh Lucian leköszönő elnök beszámolt az elmúlt év tevékenységeiről. A következő 2 évre Vékás Albertet választották meg SZIT-elnöknek, 3 évig pedig Szabó Tamás és Boncidai Botond lesz az alelnök. Az új elnökség célul tűzte ki a Szilágy megye ifjúsági szervezeteinek tagjaival és a nagyobb iskolák diáktanácsaival való személyes találkozást, és a megye más ifjúsági szervezeteivel való kapcsolatfelvételt. /SZIT közgyűlést szerveztek Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Csép Sándor, aki a média körében kifejtett tevékenységéről ismert, a népességfogyás meggátolását tekinti szívügyének. Korábban felfigyelt Kalotaszegre, ahol nagyon elterjedt az egykézés. Ezért született meg az Egyetlenem című filmje, a témára pedig öt-tízévente visszatért. Csép Sándor kezdeményezte az Áldás-Népesség Mozgalmat, azzal az elgondolással, hogy konkrét segítséget nyújthasson azoknak, akik több gyermeket vállalnak. – A mozgalom mellé állt Tőkés László püspök, aki szintén szívügyének tekinti a nemzetfogyás problémáját. Félixfürdőn rendeztek 2004-ben egy konferenciát, ahol a civil szféra több száz képviselője vett részt. Désháza Szilágy megyei falucskában évtizedek óta többen születnek, mint ahányan elhaláloznak. Derűs, kedves, kiegyensúlyozott emberek lakják a falut. Olyan támogatójuk is volt, aki jelentős földterületet ajánlott fel Kolozsfürdőn az időközben bejegyzett Áldás-Népesség Társaságnak. A telek parcellázása után nyaralókat építenének, amelyek bevételéből szintén a nagycsaládokat támogatnák. Újabb konferenciát szerveznek február 21-én, ezúttal Marosvásárhelyen, regionális jelleggel. Itt az előadásokon kívül két nyárádszeredai, tízgyermekes családot díjaznak, jelentős összegű anyagi támogatást is juttatva számukra. /Csép Sándor: Áldást a népességnek, kedvet a gyerekvállaláshoz. Nagycsaládosokat díjaz az Áldás-Népesség Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

A vidéki kultúrotthonok felújítását sürgette Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, hogy legyen egy létesítmény, ahol tisztességes körülmények között tarthatnak meg esküvőt, keresztelőt. Az elmúlt év végén fogadták el azt a jogszabályt, amely a községi művelődési intézmények, kulturális létesítmények korszerűsítését, felújítását célul kitűző országos programról szól. Szilágy megyében tavaly több faluban, községben is jelentős felújítási munkálatokat tartottak a kultúrotthonok háza táján. Beszterce-Naszód megyében az elmúlt évben két művelődési házat korszerűsítettek Rettegen és Kékesen, emellett s svájci segítséggel újat építettek Magyardécsében. A bacai művelődési ház felépítésére idén 300 ezer lejt utalt ki a minisztérium, ugyanakkor Csicsómihályfalván is ebben az évben kezdik el egy új kultúrotthon munkálatait. Az árpástói művelődési ház épületét visszaigényelte a református egyház. A község vezetősége ezért új épület felépítéséhez igényelt pénzt, amit a minisztérium jóvá is hagyott. /Kultúrotthon-felújítással élesztenék újra a vidéki kulturális életet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

„Helyi tudáshálót hozunk létre 260 vidéki közösségben Romániában. A vidéken élő lakosság 17,7 százaléka élvezheti majd a legújabb technológiák eredményeit, ez 1 millió 700 ezer embert jelent. A kiválasztott települések között örvendetes, hogy igen jól szerepeltek a magyarlakta megyék települései: Hargita, Szilágy, Maros, Bihar, Szatmár vagy Arad megyéből részt vehetnek ebben a programban” – nyilatkozta Nagy Zsolt miniszter Bukarestben, a Távközlési és Informatikai Minisztérium A Tudás forradalma címmel szervezett konferenciája szünetében. A Tudásalapú Gazdaság programot a Világbank és a román kormány finanszírozza, összértéke 69,4 millió dollár. /S. M. L. : Létrejön az E-tudás hálózata. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

A marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ idén az Áldás, népesség mozgalom által kezdeményezett Beszéljünk a népességről című konferencia köré építette kétnapos /február 21-22./ rendezvénysorozatát, melyen egyházi és civil szervezetek, intézmények képviselői vettek részt. A nagycsaládok csak az egyházra számíthatnak – mondta Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom kezdeményezője. Két nyárádmagyarósi családot, a 11 gyerekes György Gézáét és a 10 gyermekes Nagy Béláét, egyenként 2500 lejes pénzadománnyal jutalmazta meg az Erdélyi Református Egyházkerület. A Beszéljünk a népességről konferencia Csép Sándor előadásával kezdődött, majd Kovács Istvánt, az egyházkerület diakóniai ügyosztályának tanácsosát, Csató Béla római katolikus főesperest, Peták Istvánt, a Magyar Televízió kurátorát, Bornemissza Esztert, az MTV Magyar Ház műsorának vezetőjét, Benkő Ágotát, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnökét, Csíki Sándort, az Erdélyi Nagycsaládosokért Egyesület elnökét, Fülöp Dénesnét, a vártemplomi Diakóniai Otthon ügyvezetőjét és dr. Ábrám Zoltánt, a MOGYE egyetemi tanárát hallgathatták meg a jelenlévők. Csép Sándor két filmjét mutatták be. Az egyik 1975-ben a gazdag Kalotaszegen készült /Egyetlenem/, a másik 2000-ben, a szerényebb Szilágy megyei Désházán. Az első filmben a pompás, jó móddal épített házakban élő párok egy szem gyerek nevelésére vállalkoztak, arra is nehezen, mert a vagyont fontosabbnak tartották a gyermekáldásnál. A második film a désfalviak életét mutatta be, ahol a családok – kevesebb földi jóban dúskálva – bátran vállalták a 3-4 gyermeket. Menni vagy maradni? címmel pályázatot hirdettek a Református Asszisztensképző Iskola diákjai számára. A díjazottak pénzjutalomban is részesültek, amelyet a dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök által működtetett alapítvány ajánlott fel. /Mezey Sarolta: Bod Péter Napok másodszor. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Beke Györgyre emlékeztek a 11. Szórványtengely alkalmával Besztercén. Az 1980-ban megjelent Búvópatakok című riportkönyvének alanyai szólaltak fel a római katolikus templomban, emlékezve a Beszterce-Naszód megyébe oly sokszor ellátogató székely íróra. A rendezvényre eljött Murádin László nyelvész, aki sokszor elkísérte Bekét gyűjtőútján, Vetési László szórványkutató és Végh Sándor, Szilágy megye alprefektusa is. Végh Sándor a két megye, Szilágy és Beszterce-Naszód falvai testvérkapcsolatainak megkötésére érkezett. Szervezőként jelen volt Szabó Csaba, a kolozsvári magyar adás szerkesztője, aki a Limes tévésorozatban azon települések dokumentumfilmjeit mutatta be, melyeket Beke György könyvének útvonala alapján készített. Ezután Ilosva, Óradna, Retteg települések Szilágy megyei testvértelepülési kapcsolatot kötöttek. /Mayla Júlia: Szórványtengelyek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ „Arra vigyázzunk, hogy a tengely ne törjön el, mert ha ez bekövetkezik, akkor nincs tovább” – mondta a Szórványtengely-találkozón Vetési László református lelkész. Szabó Csaba, a kolozsvári televízió magyar szerkesztőségének munkatársa, a Szórványtengely-találkozókat szervező Világhírnév internetes honlap gazdája bejelentette: a „szórványcsalád” újabb két közösséggel gyarapodott. A Beszterce-Naszód megyei Alsóilosva és Radnaborberek reményeik szerint testvérkapcsolatot létesít. Felmerült az is, hogy a körbe a Szilágy megyei Selymesilosva is kapcsolódjék be. Szabó Csaba szerint „Beke György nélkül ma alig tudnánk valamit a Beszterce-Naszód megyei magyarságról”. Kocsis András, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnöke Radnaborbereket említette, ahol Reményik Sándor megírta Templom és iskola című versét, de ahol a ma élő több száz magyar már csak románul vallja magyarságát. „Idejutunk, ha megszűnnek az iskoláink” – jelentette ki Kocsis András. Gáll Mihály református lelkész kifejtette, felőri gyülekezete most építi szórványkollégiumát, amelyben magyarul oktatnak majd. /Benkő Levente: Beszterce – Szórványtengely-találkozót tartottak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Az RMDSZ március 15-i erdélyi központi rendezvényén, Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál több mint kétezerötszázan emlékeztek meg az 1848–49-es szabadságharc hőseiről. Az ünneplő gyülekezetet Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte. A rendezvényen Szilágy megye prefektusa, a megyei tanács elnöke, alelnökei, Zilah polgármestere, alpolgármesterei, az RMDSZ területi szervezeteinek vezetői, illetve parlamenti képviselői, a román pártok helyi képviselői és az egyházak vezetői is jelen voltak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében kijelentette: „Itt az ideje a Kárpát-medencében egy új kiegyezésnek a magyarok között Magyarországon és Romániában is, de elsősorban a nemzetek között. ” Markó szerint „az a megalkuvó, aki nem próbál kezet nyújtani a másik nemzetnek, aki nem kezdeményez párbeszédet, aki nem bízik abban, hogy meg tudjuk érteni egymást a Kárpát-medencében. ” Magyarországot az ünnepségen Terényi János bukaresti nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul képviselte. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Terényi János tolmácsolta, Andrei Todea prefektus felolvasta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök köszöntő levelét. Az ünnepség a Wesselényi-szobor megkoszorúzásával zárult. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Markó: Eljött az ideje egy új kiegyezésnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Az Ipp Art alkotótábor tíz esztendejét megelevenítő gyűjteményes kötet /Ipp Art, Művelődés Kiadó, Zilah, 2006/ Hajdu Attila és Szabó Attila szerkesztésében gazdagon illusztrált könyv. Az 1975 óta Zilahon élő és alkotó Szabó Vilmos festő- és grafikusművész vallott a kötetben arról, hogy a hetvenes évek előtt valamire való képzőművész nem is igen állapodott meg a Szilágyság vidékén. A könyv a sajtóban megjelent írások alapján, időrendi sorrendben elevenítette fel az immár fogalommá vált Ipp Art születését és kiteljesedését. A névadó a Szilágy megyei Ipp település. Itt gyűltek össze először, Csepei János mérnök kezdeményezésére, a javarészt szilágysági képzőművészek. Az évek során Ippről Kárásztelkére, majd Szilágyzoványba költözött tábor az apadó alapítványi támogatás dacára is létezik. Az ippartosok mára több mint félszáz tárlattal büszkélkedhetnek. /Németh Júlia: Ipp Art. Képzőművészet a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Az erdélyi magyar tannyelvű iskolák jó részének története több száz évre nyúlik vissza. Az első világháború után megmaradtak ugyan a felekezeti iskolák, és az erdélyi magyarságnak sikerült bizonyos mértékig megőriznie oktatási rendszerét, de a kötelező román nyelvű érettségi bevezetése, a román nyelvtudás hiánya sok erdélyi magyar fiatal értelmiségi elé állított akadályt. 1944 őszén a felekezeti iskolák alkották az erdélyi magyar oktatás gerincét: a négy felekezet – katolikus, református, unitárius és evangélikus – 1041 tanintézetet működtetett, falusi általános iskoláktól egészen a városi főgimnáziumokig. Ezt a virágzó iskolahálózatot semmisítette meg az 1948-as államosítás, amelynek során Erdély-szerte 468 katolikus, 531 református, 34 unitárius, 8 evangélikus iskola került állami fennhatóság alá. Az erdélyi magyar nyelvű oktatás aláásásának második lépése az volt, hogy az 1950-es évek közepétől kezdődően az önálló magyar tannyelvű iskolákban román tannyelvű osztályokat helyeztek el. A kommunista állam tudatosan törekedett a szakiskolai oktatást elsorvasztására: a magyar gyerekek román tannyelvű osztályokban folytatták tanulmányaikat, ez pedig a többségi nemzethez való asszimilációt hozta magával. Az 1970-es években hozott rendelkezés, miszerint egy önálló líceumi osztály beindításához legkevesebb 36 tanuló szükséges, az 1980-as években éreztette hatását: a kivándorlás, a demográfiai mélypont miatt egyre-másra szűntek meg az önálló magyar tannyelvű iskolák, de a tagozatok is. A magyar egyetemi hallgatókat kötelező módon kihelyezték Ó-Romániába, míg onnan Erdélybe „irányították” a román végzősöket. 1988-ban például 951 magyar nyelvű végzős egyetemi hallgató közül 689 került Ó-Romániába. Az 1989-es rendszerváltás után az erdélyi magyar közösség harcolt azért, hogy visszaszerezze elvett iskoláit, ingatlanjait. Ez még ma is gyakran ütközik a többségi nemzet ellenkezésébe. A magyar nyelvű szakiskolai oktatás azonban még mindig elenyésző. Jelenleg Erdélyben magyar nyelvű oktatás folyik 43 elméleti líceumban (25 önálló magyar líceum, további 18 magyar tagozatos), 51 iskolaközpontban (26 önálló magyar iskolaközpont, további 25 magyar tagozatos), 19 felekezeti iskolában (9 református, 8 római katolikus és 2 unitárius), illetve 13 tanítóképzőben és művészeti líceumban (7 önálló magyar tannyelvű, további 6 magyar tagozatos). A magyar iskolákban tanuló gyermekek létszáma Kolozs megyében hozzávetőlegesen 11 000, Beszterce-Naszód megyében 1516, Fehér megyében közel 8 000, Szilágy megyében 10 170, míg Szeben megyében 481./Nagy-Hintós Diana: Iskolahálózat Erdélyben egykor és most. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Szilágysomlyón a szülők kérésére 2005-ben hozták létre a magyar tannyelvű önálló iskolát, amely azóta is a közösségi összetartozás egyik pillére. A magyar gyermekek korábban a város több vegyes tannyelvű iskolájában tanultak, a tanároknak állandóan ingázniuk kellett az iskolák között. A szülők 2001-ben kérték az önálló magyar iskola létrejöttét. Négy évig halogatták az iskola jogi státusának megadását, a megyei tanfelügyelőség és a minisztériumi szinten többször is elvesztek /!/ az iratcsomók, végül 2005 augusztusában létrehozták az iskolát. Ebben a tanévben az iskolában 310 gyermek tanul 25 pedagógus vezetése mellett, tájékoztatott Vida Anna iskolaigazgató. – A katolikus egyház visszaigényelte a valamikori Római Katolikus Leányiskola épületét, amelyet 2005-ben kapott vissza, és átadta az iskolának használatra. Azóta itt működik a szilágysomlyói Magyar Tannyelvű Általános Iskola, két párhuzamos osztállyal minden évfolyamon, egészen nyolcadikig. Helyhiány miatt egyelőre nem gondolhatnak arra, hogy magyar tannyelvű középiskolát is létesítsenek. Elég szűkösen vannak, délután is folyik a tanítás, mert nincs elég tantermük. Sok állandó jellegű rendezvényük, tevékenységük van: néptáncoktatás, különféle hagyományőrző foglalkozások, színjátszó csoport, társasági táncoktatás. Szilágy megyében egyetlen önálló, magyar tannyelvű középiskola működik: Zilahon, a hosszas küzdelem árán visszaszerzett Wesselényi Református Kollégium. A megye egyetlen magyar tannyelvű általános iskolája Szilágysomlyón létesült, és nagy valószínűséggel ősztől Szilágycsehben is beindul a magyar nyelvű oktatás általános iskolai szinten. /Sándor Boglárka Ágnes: Közösségépítő a szilágysomlyói önálló magyar iskola. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Digitális Románia-térképpel bővült egyebek mellett az Adatbank.ro. Több mint 300 romániai település utcaneveire, valamint házszámaira lehet rátalálni az Utcakeresővel – www.utcakereso.ro. A térképet folyamatosan frissítik, a közeljövőben Kolozs, Szilágy, Arad, Szatmár, Kovászna, valamint Bihar megye összes települése térképét is feltöltik. Az Utcakeresőben a települések román és magyar neve is szerepel. Az eligazodást egy beépített helységnévkereső is segíti, amely a Szabó M. Attila által összeállított, Erdélyi és moldvai helységnévtár digitalizált változatában keres. A multimédiatár térképtárában 28 erdélyi város térképét lehet továbbá megtalálni, de megtekinthető az észak-erdélyi autópálya nyomvonalának részletes térképe, Erdély nemzetiségi térképe is. Szintén az Adatbankban található a 150 legnagyobb magyar lélekszámmal bíró település adatlapja (http://150. adatbank.transindex.ro). A 150 településkartoték többek között ismerteti az egyes települések helységnévváltozásait, népszámlálási adatait, felekezeti és etnikai statisztikáját, 2004-es választási adatsorait, valamint a kapcsolódó közoktatási és politikai kataszteradatokat. Az Erdélyi Magyar Adatbank a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex internetes portál közös digitalizálási projektje, amely lényegében egy Erdélyre összpontosító, természettudományi alapkönyvtárat is tartalmazó széles multimédiatár. /Bálint B. Eszter: Internetes utcakereső indult. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

A választópolgárok mintegy háromnegyede Traian Basescu államfő hivatalban maradása mellett foglalt állást. A részvételi arány 44 százalékos volt országos szinten, Hargita megyében a szavazati joggal rendelkezőknek alig 27,39 százaléka járult az urnákhoz – ez volt Erdélyben a legalacsonyabb részvételi arány –, 75,98 százalékuk a leváltás ellen szavazott. A Központi Választási Iroda előzetes adatai szerint a szavazók 74,32 százaléka nem értett egyet Traian Basescu államfő leváltásával, 24,9 százalék szavazott a menesztésre. Az erdélyi megyékben a részvételi arány: Szeben – 51,03, Brassó – 50,82, Fehér – 48,34, Temes – 47,7, Kolozs – 47,68%, Arad – 46,3, Hunyad – 45,01, Bihar – 44,86, Beszterce-Naszód – 43,82, Máramaros – 40,60, Maros – 39,71, Szatmár – 33,79, Kovászna – 31,151, Szilágy – 28,44 és Hargita – 27,39%. A magyar lakosságú megyékben tapasztalt rendkívül alacsony részvételi hányad pedig azt bizonyítja, hogy a romániai magyar lakosság kevésbé tartotta fontosnak állást foglalni a népszavazásra terjesztett kérdésben – mondta Markó Béla. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke gratulált Traian Basescu államfőnek a népszavazáson való győzelemért, és a reformok folytatását szorgalmazta. „Az Európai Bizottság továbbra is segíti a román intézményeket, hogy eleget tegyenek a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeiknek” – sommázott Barroso. Petre Strachinaru, a Demokrata Párt (PD) háromszéki parlamenti képviselője szerint a magyarság szavazatai a referendumon azt mutatják, hogy az RMDSZ már nem ura saját választótáborának. /Hargita megyében alacsony részvétel a népszavazáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

Közzétették a végleges érettségi eredményeket. A közel kétszázezer érettségiző tanulóból a sikeresen vizsgázók aránya meghaladja a 80 százalékot. Kolozs megyében is a legtöbb fellebbezés a román nyelv és irodalomból kapott osztályzatokat érinti, a sikeresen érettségizők aránya meghaladja a 78 százalékot. Désen 149-en érettségiztek, ebből 28-an magyarok. A 9 megbukott tanuló közül 7-en magyarok voltak. Tordán 197-en érettségiztek, ebből 32-en magyarok. A vizsgázók közül 18-nak nem sikerült az érettségije, 17-en magyar tagozaton tanultak, ők matematikából és románból nem érték el az átmenő jegyet. Bánffyhunyadon 30 magyar diák közül 6-an megbuktak, Szamosújváron 29 magyar közül 3-nak nem sikerült a vizsgája. Kolozsváron a Református Kollégiumban 58-ból 9-et elvágtak, a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban 30-ból 6-ot, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban 59-ből 13-at, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban 87-ből 13-at, a Báthory István Elméleti Líceumban 84-ből egyet, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból 160-ból 17-en nem jelentek meg az érettségi vizsgán. A megjelentek közül 75 diáknak volt sikertelen a vizsgája, a bukottakból 56-an az esti tagozaton tanultak. Beszterce-Naszód megyében 54 magyar diák érettségizett, közülük 11 bukott meg. Szilágy megyében 88 magyar diák érettségizett, közülük 8-at elvágtak. Fehér megyében a magyar líceumok közül Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Szemináriumban 27-en vizsgáztak, 8-an sikertelenül. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban 97-en iratkoztak be vizsgázni, 20 főt elvágtak, románból. /Nyolcvan százalék feletti a sikeresen érettségizők aránya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Elkészült az iratcsomó, amelynek alapján a parlament törvénybe iktathatja a Szilágy megyei Szilágylompért és Selymesilosva újbóli önálló községgé válását. A két magyar falu Sarmaság községtől akar leválni. Szőnyi Levente szilágylompérti református lelkész elmondta, a 930 lelket számláló Szilágylompért, valamint a Magurahegyet is magában foglaló 720 lelkes Selymesilosva nem rendelkezik erős gazdasági hátteret jelentő iparral. /Benkő Levente: A parlamenté a döntés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

Tizenkettedik alkalommal gyűltek össze a Szilágy megyei Zsobokra a festészet, szobrászat, grafika, kerámia, film- és fotóművészet, valamint a fafaragás szerelmesei. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, a Reményik Sándor Egyesület tiszteletbeli elnöke nyitotta meg a Kalotaszegi Képzőművészeti Alkotótábort. Idén filmet forgathatnak és fotózhatnak is a táborlakók. A filmes stáb a Sapientia – EMTE elsőéves egyetemistáiból áll. /D. I. : Képzőművészek találkozója Zsobokon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Tízmillió lejt utalt ki a kormány az erdélyi megyéknek az idei tartalékalapból. Az RMDSZ lobbija nyomán a támogatásból Bihar, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye magyarlakta települései is részesültek. /Tízmillió lej erdélyi településeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./