A nagy esőzés a vasúti forgalmat is akadályozta az ország északi és nyugati részén. A Szilágy megyei Sarmaság–Szilágyballa útszakaszon a vasúti közlekedés teljesen szünetel, a Bukarest, illetve Iasi felé haladó vonatok több száz percet késtek. Kolozs megyében a Borsa folyó vízszintje 25 centiméterrel haladta meg a veszélyes vízállást. Országutakat, több tíz háztartást és több száz hektár szántóföldet öntött el a víz. Magyarszentpálon 35 háztartás került víz alá. /Tovább pusztít az árvíz. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Kolozs megyében idén 2800-an iratkoztak be a tanári versenyvizsgára, az eredmények más megyékhez hasonlóan vegyesek voltak. Közel 100-an kaptak ötösnél kisebb jegyet. Szilágy megyei tanárok 80 százaléka kapott ötösnél nagyobb jegyet a versenyvizsgán – számolt be Szabó István főtanfelügyelő-helyettes. Beszterce-Naszód megyében a vizsgázók 60 százalékának sikerült hetesnél nagyobb jegyet kapnia a vizsgán. Fehér megyében a 857 tanár több mint fele nem írta meg a hetesnél nagyobb jegyet, hogy végleges tanári helyet kaphasson, 155 vizsgázó pedig ötösnél kisebb jegyet érdemelt. A Bukarestben vizsgázók egynegyede, 400 jelentkező kapott ötösnél kisebb jegyet. /Vegyes eredmények a tanári versenyvizsgán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

A szomszédos megyékből is jönnek diákok a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumba. Az idegen nyelvek és az informatika hangsúlyos oktatása, illetve számos diákprogram révén próbál megfelelni az új kihívásoknak az Ady Endre Gimnázium, melyben ötödik osztálytól érettségiig tanulhatnak a diákok. Jelenleg közel ezer diák jár az iskolába, őket 74 tanár oktatja, tájékoztatott Tóth Márta igazgatónő. Az Orsolya-rend 2002-ben kapta vissza az épületet. Akkor a római katolikus egyház és az önkormányzat képviselői tíz évre kötötték meg a bérleti szerződést, de a rend képviselőitől ígéretet kaptak arra, hogy 2012 után is az épületben működhet tovább az iskola. A tanulók mintegy 70 százaléka nagyváradi, de sokan jönnek Margittáról, Nagyszalontáról és Érmihályfalváról is, egyre több diák érkezik a szomszédos Szilágy és Arad megyéből. A gimnázium bentlakása 62 férőhelyes. Lehetőségek szerint anyagi támogatást is nyújtanak a diákoknak, a Communitas Alapítvány évek óta segíti őket, de az Egyesült Államokban is akadt támogatójuk. Nyáron is foglalkoznak a diákokkal. Az adysok egyébként nemcsak a tantárgyversenyeken érnek el jó eredményeket. Országos vitaversenyen, Kárpát-medencei vetélkedőkön, nemzetközi matematikaversenyeken vettek részt a tanulók. Az Ady Endre Gimnázium több mint 200 éves múltra tekint vissza, annak az Orsolya-rendi zárdaiskolának a jogutódja, amelynek alapjait 1771-ben Szentzi István kanonok tette le. Az 1989-es fordulatot követően a tanintézet felvette Ady Endre költő nevét, és megalakult Nagyvárad magyar nyelvű középiskolája. /Fried Noémi Lujza: Kielégített diákigények. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

Augusztus 4-től nyújthatják be pályázati dossziéjukat az RMDSZ-színekben indulni kívánó képviselő- és szenátorjelöltek. Rangsorolásuk küldöttgyűléseken történik. Kolozs megyének 10 képviselő és 4 szenátor jár a törvényhozásban, ennek megfelelően 10 képviselői és 4 szenátori kerületre osztották fel a megyét. A legesélyesebb az a jelölt, aki a Bánffyhunyad központú, és a magyar többségű kalotaszegi falvakat tömörítő képviselői körzetben indul. Fehér megyét öt képviselői és két szenátori körzetre osztották fel – jelezte Rácz Levente megyei RMDSZ elnök, aki nincs megelégedve a körzetek felosztásával. A magyar többségű Torockót leválasztották Nagyenyed körzettől, és a Mócvidékhez csatolták. Így annak a választókörzetnek, ahova Nagyenyed is tartozik, csak 16,41 százaléka magyar. A két szenátori körzet Nagyenyed és Gyulafehérvár köré csoportosul, Enyeden 10,42, Gyulafehérváron pedig 2,06 a magyarság aránya. Szilágy megyében négy képviselői és két szenátori körzetben szavazhat a lakosság a parlamenti választásokon. Fekete Szabó András szenátor szerint a négy képviselői körzet: Zilah, Szilágycseh és környéke, Szilágysomlyó és környéke, valamint Zsibó és környéke. Szilágycseh körzetében a lakosság több mint fele magyar, ez 99–100 százalékos képviselői mandátumot jelent. A szenátori körzetek közül Szilágycseh-Szilágysomlyó körzetében az RMDSZ jelöltje kaphatja a legtöbb szavazatot, de nem éri el a fele plusz egyet, ezért az újraosztáskor dől el a szenátori szék sorsa. Elmondta: Szilágy megyének 1992 óta folyamatosan van egy képviselője és egy szenátora is a parlamentben. /D. I. – Sz. K. : Jelöltállítási start az RMDSZ területi szervezeteinél. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes augusztus 14–19. között szervezi meg a 8 ország 360, és 6 Kolozs és Szilágy megyei település mintegy 180 hagyományőrző fiatalját egybegyűjtő idei – sorrendben a X., Jubileumi Szent István-napi Néptánctalálkozót, amely Erdélyben egyre fontosabb identitásmegőrző szerepet játszik. A fesztiválra Kolozs és Szilágy megyében kerül sor: Kolozsváron, Magyarfenesen, Bánffyhunyadon, Zsobokon, Kidén és Kalotaszentkirályon. /X., Jubileumi Szent István-napi Néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Székelyföldön tolonganak, szórványban vonakodnak a jelöléstől az RMDSZ-tagok. Augusztus 14-én lejárt a jelentkezési határidő, amelyet Bihar megyében egy héttel meghosszabbítottak. Eddig soha nem volt ilyen nagy túljelentkezés az RMDSZ Kovászna megyei képviselő- és szenátorjelöltségeiért, mondta Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki választási bizottságának elnöke: a 4 képviselői kerületre 10 személy pályázik, míg a két szenátori kerületre 7-en jelentkeztek. Maros megyében 12 képviselői és szenátori kerületbe 13-an jelentkeztek, jelezte Kelemen Atilla megyei elnök. Kolozs megyében a tíz képviselői helyre egyelőre nyolc, a négy szenátori kerületre pedig két jelentkező van, tájékoztatott Molnos Lajos ügyvezető alelnök. Szilágy megyében a külföldön tartózkodó Seres Dénes megyei RMDSZ-elnök utasítására a megyei szervezetnél nem szolgáltattak ki adatokat a jelöltekről. Arad megyében heten jelentkeztek képviselő- és ketten szenátorjelöltnek, köztük Király András jelenlegi Arad megyei képviselő. Temes megyében eddig négyen jelentkeztek az összesen tíz képviselői helyre, a négy szenátori kerület egyikére sem pályázott senki, a határidőt ezért meghosszabbították. Máramaros megyében eddig hatan jelentkeztek a hét képviselői helyre, s egyetlen személy a három szenátorira. /Óvakodnak az óvadéktól? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Magyar esttel várta Kolozsvárra a Szent István-napi Néptánctalálkozóra érkező néptánccsoportokat augusztus 14-én a Diákművelődési Házban a Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Heltai Gáspár Alapítvány. A fesztivált idén tizedik alkalommal szervezik meg, ez alkalommal nyolc ország néptánccsoportjai lépnek fel. Sebesi Karen Attila a szervezők nevében köszöntötte a néptánctalálkozón résztvevő csoportokat, Pillich Apor Balázs, a Szarkaláb néptánccsoport vezetője ajándékkal kedveskedett a csoportok vezetőinek. A találkozó szabadtéri néptánccal folytatódott: a hazai és külföldi néptáncegyüttesek felváltva táncoltak a Béke téren, a Főtéren és a Sétáló utcában. A néptánctalálkozó vidéki rendezvényekkel folytatódott a Kolozs megyei Bánffyhunyadon és Kidében, valamint a Szilágy megyei Zsobokon. /D. I. : Szent István-napi néptánc és muzsika. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A Szarkaláb Néptáncegyüttes tizedik alkalommal szervezte meg a Szent István-napi Néptánctalálkozót Kolozsváron. Az 1995-ben alapított Szarkaláb néptáncegyüttes több külföldi turnén vett részt a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezésében, emlékezett Pillich Apor Balázs, az együttes vezetője a kezdetekre emlékezett. 1999-ben két együttes – a dél-bánsági Maroknyi néptáncegyüttes és az észtországi Noome Noortemaia néptáncegyüttes – jelezte: szívesen fellépnének Kolozsváron. Elhatározták, hogy a néptáncfesztivált az államalapító szent királyról, Szent Istvánról nevezik el. Az első rendezvényt 1999-ben a hóstáti Virágos együttessel közösen szervezték. A rendezvény lassan olyan fesztivállá fejlődött, ahova nagyon sokan jelentkeznek. A második évtől kezdve céljuk volt, hogy rangos európai kisebbségi néptáncfesztivállá növeljék rendezvényüket. A kisebbségi néptánccsoportok kiszorulnak a nemzetközi fesztiválokról, mivel oda általában a többségi nemzet néptánccsoportjait hívják meg. A dél-bánsági Maroknyi néptánccsoporttal kialakult barátság régi keletű. Pancsován laknak, s a hajdan odatelepült bukovinai székelyek utolsó leszármazottai. Jelenlegi vezetőjük Győrffy Sándor. A kolozsvári magyarság még nem követi kellő figyelemmel e Szent István-napi rendezvényt. Sokkal fogékonyabbak voltak a magyarfenesi, kalotaszentkirályi, kidei és zsoboki lakosok, akik a néptáncfesztiválban kulturális életük fellendülésének egyik momentumát látják. Azt szeretnék elérni, hogy a rendezvény ne korlátozódjék Kolozs és Szilágy megyére, hanem bevonják Székelyföldet is. /Nagy-Hintós Diana: „Nem magunknak, hanem a magyar közösségnek szervezzük a fesztivált” = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete megtartotta a 2008-as parlamenti választásokat előkészítő jelöltrangsoroló küldöttgyűlést. Jelölési pályázatot négyen tettek le: Seres Dénes és Széman Péter képviselőjelölt, valamint Fekete Szabó András és Csutak Nagy László szenátorjelölt. A küldöttgyűlés Seres Dénes jelenlegi képviselőnek és Fekete Szabó András jelenlegi szenátornak szavazott bizalmat. /Győztek a régiek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

A jelenlegi helyzetben csak a választások tisztázhatják a politikai viszonyokat, hiszen most egyik párt sem tudna parlamenti többséget alkotni. Véget kell vetni ennek a politikai bizonytalanságnak – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Szilágy megyei Sarmaságon tartott sajtótájékoztatóján. Leszögezte: a helyi önkormányzatok csak úgy lehetnek sikeresek, ha mellé tesszük a parlamenti és a kormányzati támogatást is, ezt a Sarmaság községben megvalósított beruházások példázzák a legjobban. Felavatta az Ilosva – Szilágysomlyó közötti utat, amelyet az RMDSZ közbenjárására, kormányzati forrásokból építettek. Markó hangsúlyozta: a magyar nyelvnek regionális hivatalos nyelvi rangot kellene adni. /Sarmaság. Önkormányzati találkozót szerveztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Még nem döntött a Magyar Polgári Párt (MPP) Hargita megyei szervezete arról, hogy kik lesznek azok a független jelöltek, akiket támogatnak a november 30-i parlamenti választásokon. Sem képviselő-, sem szenátorjelölteket nem indít Bihar megyében a Magyar Polgári Párt a parlamenti választáson, tájékoztatott Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke. A Krónika információi szerint Kolozs, Szatmár, Szilágy, Temes, Beszterce-Naszód megyében sem indítanak független jelölteket. /Bálint Eszter, Fried Noémi Lujza, Máthé Éva: Még nem lehet tudni, kiket támogatnak a polgáriak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Kétnapos hivatalos látogatásra indult Szatmár megye prefektusa, Radu Bud, Bihar és Szilágy megye prefektusaival együtt a magyarországi Észak–Alföldi Régióba, hogy megbeszélést folytassanak Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyék közigazgatási vezetőivel. Ezzel rendszeres találkozók veszik kezdetét a három román megye és a három magyarországi megye vezetői között. /Fábián Ágnes: Hat megye vezetői találkoznak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 16./

273 diák mondott le tanulmányainak folytatásáról a tavalyi tanévben a Szilágy megyében. A tanulók elsősorban bizonytalan anyagi helyzetük miatt szakították meg tanulmányaikat, néhány esetben roma diákokról van szó. A helyzet országos szinten sem jó, a 2008-as felmérés szerint a román diákok egyötöde szakította meg tanulmányait. /Szilágy megye. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

A szatmárnémeti Balcescu–Petőfi Általános Iskolában működő amatőr színjátszócsoport legutóbbi fellépése néhány nappal ezelőtt volt Szilágycsehben – számolt be Nagy Tünde, a csapat vezetője. A Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált (PADIF) minden évben megtartják Szatmár, Szilágy, Bihar és Máramaros megyék iskolái amatőr színjátszóinak részvételével. A PADIF célja a nemzeti tudat erősítése, az anyanyelv ápolása. /Gugulya–Hégető Lóránd: Amatőr színjátszók sikere. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 1./

Folyik az RMDSZ-es jelöltek kampánya. A román politikai életben uralkodó „cenzúráról” beszélt Nagyváradon Lakatos Péter képviselő, Bokor Tibornak és Olosz Gergelynek pedig a háromszéki Futásfalva lakói többek közt a román nyelv elsajátításával kapcsolatos gondjaikat panaszolták el. Verestóy Attila szenátor, szenátorjelölt arról beszélt, hogy a szövetség az egyetlen olyan politikai alakulat, amelyik folytonosságot tud felmutatni. Szilágy megyében Seres Dénes, az RMDSZ képviselőjelöltje Fekete Szabó András szenátorjelölttel együtt egy három kilométeres útszakaszt avatott fel Szilágyborzáson. Markó Béla RMDSZ-elnök negyven települést keres fel, útjára elkíséri Kelemen Atilla képviselőjelölt, Borbély László miniszter, marosvásárhelyi képviselőjelölt, Tánczos Barna és Tőke István államtitkár, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, valamint Szabó Árpád alelnök. /Bíráló jelöltek, panaszos szavazók. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Az októberi magyarországi találkozó során leszögezett időpontban a három – Bihar, Szatmár és Szilágy – megye prefektusa vendégül látták az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal három vezetőjét. A hivatalos látogatás november 12. és 14. között, Szatmár és Szilágy megyékben zajlik. A helyi problémák megvitatásán túl az adott települések nevezetességeit is meglátogatták a magyarországi elöljárók. /Prefektustalálkozó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 13./

Dr. Lőrinczi Gyula egyetemi tanár a román vezérkar ezredeseként vonult nyugdíjba. Utána, 1996–2000 között a színromán Giurgiu megye szenátora volt, az RMDSZ képviseletében. A 80 éves Bukarestben élő dr. Lőrinczi Gyula elmondta, Szilágy megyei Zsibó szülöttje, Zilahon, Ady Endre iskolájában érettségizett, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika fakultásán szerzett diplomát, azóta Bukarestben él. A Katonai Akadémián a professzori fokozatig jutott el, 1965-ben doktorált. Abban az időben a Katonai Akadémián más-más tanszékeken ugyan, de három magyar tudós vett részt a román hadsereg elitjének szakmai képzésében: dr. Márton Gyárfás, udvarhelyi származású geodéta, dr. Györfi Jenő matematikus, mérnök, jelenleg a csíkszeredai Sapientia Egyetem tanára és dr. Lőrinczi Gyula. Az utóbbi pályafutása új fordulatot vett, amikor a Nagyvezérkar kötelékében megalakult a Katonai Műszaki-Technológiai Intézet. Újdonsült igazgatója, Lupescu tábornok Lőrinczi ezredesre bízta egy tizenhét tagú kutatócsoport irányítását, hogy matematikai módszereket dolgozzanak ki harcászati jelenségek leírására. Munkájának elismerését jelzi, hogy a kozmikus háromszögelés kiegyenlítésére vonatkozó kutatásainak eredménye a román nyelvű közlés után megjelent angol, orosz és francia nyelven is. Hiába voltak azonban szakmai sikerek, a politika törést hozott katonai pályafutásában. Lőrinczi Gyula felesége magyar, három gyermekük anyanyelvén tanult a jelenleg Ady Endre nevét viselő líceumban, de ezt a Ceausescu idején román középiskolává változtatták. A megalakult RMDSZ első követelései közé tartozott, hogy a bukaresti magyarság kapja vissza jogos tulajdonait, a Petőfi Házat és az 1815-ben alapított iskoláját. Ebben a küzdelemben tevékeny szerepet vállalt Lőrinczi Gyula is, mint az iskola szülőbizottságának elnöke. Többször nyilatkozott a tévében. A vége az lett, hogy a magyarok visszakapták ősi iskolájukat, de Lőrinczi Gyula ezredest a hadsereg nyugállományba helyezte, egyedül őt a vezérkar azonos életkorú főtisztjei közül. Ekkor egy volt tanítványa elintézte, közbenjárt, hogy a Román Akadémia Geodinamikai Intézete szerződtesse Lőrinczi Gyulát kutatónak. Ez megtörtént. Új munkahelyén matematikai módszerekkel feldolgozta a földkéregmozgások nyolc éven át végzett romániai méréseinek eredményeit. Erre s az intézet addig nem talált vállalkozót, mert ilyen munkához geodéziai, geofizikai, csillagászati, modellezői ismeretekre is szükség volt. Ezzel továbbfejlesztette Hazay István professzor, a budapesti Műegyetem egykori rektorának a földkéregmozgási hálózatok kiegyenlítésére javasolt és világszerte elismert elméletét. Vonatkozó tanulmányát Lőrinczi Gyula 2002-ben bemutatta Csíksomlyón is, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság Geodéziai Főosztályának találkozóján, majd közölte Budapesten, a Geodézia és Kartográfia c. szakfolyóiratban. /Barabás István: Vendég Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./

Megújult és felszereltebb oktatási intézményekben tanulhatnak a diákok az elmúlt négy év erre fordított beruházásainak nyomán. Amíg 2004-ig 12 magyar iskola kapott elenyésző összeget, több mint 1200 magyar tannyelvű vagy magyar tagozattal rendelkező oktatási intézmény felújítása, modernizálása valósult meg az elmúlt négy évben, amikor az oktatási intézmények több kormánytámogatásban részesültek, mint a korábbi 15 évben összesen, mutatott rá Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár. Hozzátette, minden megyében megszázszorozódott az oktatási beruházások összege. Nőtt a tanárok fizetése. Az épületek modernizálása mellett húsz új, magyar érdekeltségű iskola épült, és a magyar nyelvű szakoktatás is biztosított az Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Hunyad, Szilágy, Fehér megyei magyar diákoknak. Nemcsak az oktatás, a művelődés más területein is létesültek új intézmények. A műemléképületek restaurálására az országos restaurálási program keretében közel 2,5 millió lejt utalt ki a kormány, többek között a nagyváradi, a vajdahunyadi várak és a csíkszeredai Mikó-vár felújítására, valamint templomok renoválására. A magyar nyelvű folyóirat- és könyvkiadásra közel egymillió lej jutott. A színházaknak nyújtott támogatásokban is jelentős a változás, hisz míg 2005-ben közel 14 millió lejt fordítottak erre, 2008-ban az összeg több mint 26 és fél millió lejre emelkedett. Gyarapodott a kisebbségeket kutató és védő szervezetek száma, ugyanakkor a kisebbségekkel foglalkozó intézetek száma is az elmúlt négy évben. 2007 őszén létrejött a Kolozsváron működő Kisebbségkutató Intézet. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala megnyitotta két, újabb területi irodáját Csíkszeredában és Temesváron. /Arányos iskolatámogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Bihar megyében az RMDSZ jelöltjei parlamenti mandátumot nyertek. Cseke Attila szenátor lett, a leadott voksok 59,41 százalékát szerezte meg. Derzsi Ákos képviselőjelölt Észak-Biharban 54,34 százalékot ért el, míg Lakatos Péter képviselőjelölt a megye északnyugati részén, az Érmelléken 59,46 százalékot. A szavazatok visszaosztását követően még további mandátumokra számíthat a Bihar megyei RMDSZ, ugyanis Szíjjártó Zoltán Nagyszalontán, Pető Csilla a nagyváradi 8-as számú, illetve Csuzi István a 9-es választókerületben az első helyen végzett, esetükben még nem dőlt el a verseny. Kevésen múlott Varga Attila Szatmár megyei képviselőjelölt mandátuma, 49,98 százalékot ért el választókerületében, mindössze öt szavazat hiányzott a bejutáshoz. Varga fellebbezni készül, újra megvizsgáltatja az érvénytelenített szavazatokat. Erdei. D. István képviselőtársával és Günthner Tibor szenátorral biztos bejutók. Rajtuk kívül Kónya László szenátorjelölt és Túrós Loránd képviselőjelölt várhatja jó eséllyel a szavazatok visszaosztását, mindketten a legtöbb voksot gyűjthették be választókerületükben. Szilágy megyében az RMDSZ megszerezte a képviselőházi és a szenátusi jelöltekre leadott szavazatok többségét. A megyében egyedül Seres Dénes nyert egyből mandátumot. /Fikó László, Sike Lajos: Partiumi sikerek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Az RMDSZ színeiben mandátumot nyert jelöltek: TÁBLÁZAT. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ 7 szenátor és 14 képviselőjelöltje nyert első körből mandátumot. BIHAR MEGYE: Szenátus: Cseke Attila – 59,41%; Képviselőház: Derzsi Ákos – 54,37%, Lakatos Péter – 59,46%. HARGITA MEGYE: Szenátus: Gyerkó László – 86,77%, Verestóy Attila – 71,57%; Képviselőház: Antal István – 74,51%, Kelemen Hunor – 89,35%, Korodi Attila – 87,90 %, Pál Árpád – 71,90%. KOVÁSZNA MEGYE: Szenátus: Albert Álmos – 55. 62%, Bokor Tibor – 68,57%; Képviselőház: Édler András – 67,08%, Márton Árpád – 56,29%, Olosz Gergely – 78,1%. MAROS MEGYE: Szenátus: Markó Béla – 66,53 %; Képviselőház: Borbély László – 55,52 %, Kelemen Atilla – 62,08 %, Kerekes Károly – 81,77 %. SZATMÁR MEGYE: Szenátus: Günthner Tibor – 51,99%; Képviselőház: Erdei Dolóczki István – 52,82%. SZILÁGY MEGYE: Képviselőház: Seres Dénes – 65,39%. /Első körben nyert RMDSZ-es képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ mandátumot nyert törvényhozói. Az RMDSZ 31 parlamenti helyet szerzett meg, a legtöbb törvényhozói mandátumot – hatot – a Hargita megyei jelöltek nyerték el. A megyének négy képviselője (Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Pál Árpád), és két szenátora (Verestóy Attila, Gyerkó László) lett. Bihar megye: az RMDSZ négy törvényhozói mandátumot szerzett: három képviselő (Lakatos Péter, Derzsi Ákos, Pető Csilla) és egy szenátor (Cseke Attila). Kovászna megye: három képviselő (Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely) és két szenátor (Albert Álmos és Bokor Tibor). Maros megye: három képviselő (Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla) és két szenátor (Markó Béla, Frunda György). Szatmár megye két képviselő (Erdei Doloczki István és Varga Attila) és egy szenátor (Günthner Tibor). Kolozs megye: két képviselő (Máté András és Pálfi Mózes Zoltán). Szilágy megye: egy képviselő (Seres Dénes) és egy szenátor (Fekete Szabó András). Egy-egy képviselői mandátumot kapott a visszaosztás során Arad megye (Faragó Péter), Brassó megye (Farkas Anna Lili) és Máramaros megye (Béres István). RMDSZ-színekben képviselő lett az Afrikát és Közel-Keletet lefedő képviselői választókerületben Kötő József. Az RMDSZ 22 fős képviselőházi frakciójában 11 befutó „újonc”, a kilencfős szenátusi frakcióban pedig öten jutottak először mandátumhoz. /Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ törvényhozói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

A november 30-i parlamenti választásokat értékelte és az elkövetkező időszak prioritásait elemezte Székely István, az RMDSZ politikai tanácsadója Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. A kerekasztal-beszélgetést a Transindex internetes hírportál és az Erdély FM szervezte. Az egyéni választókerületes rendszer nem biztosítja a mandátumszerzés kiszámíthatóságát, emiatt a törvényt minden bizonnyal meg fogják változtatni – mondta Székely István. Porcsalmi Bálint úgy vélekedett: az RMDSZ nem fogja támogatni a kétfordulós rendszer bevezetését, mert abból legfennebb a PSD és a PD-L kerülhet ki győztesen: még a jelenleginél is nagyobb arányban viheti el a mandátumokat. Kiss Tamás úgy véli, csak a tömbmagyarság két megyéje, Hargita és Kovászna megye profitálhat a kétfordulós egyéni választókerületes rendszer bevezetéséből, hiszen csak itt lehet több, magyar többségű választókerületet kialakítani, függetlenül attól, hogy az RMDSZ éppen kormányon van, vagy nincs. Székely István az egyéni választókerületes rendszer hátrányait ecsetelte: azáltal, hogy senki nem értette pontosan az új rendszer lényegét, és hogy az állampolgárok csak állandó lakhelyükön szavazhattak, növelte a távolmaradást itthon és külföldön egyaránt. A külföldi választókerületekben élő román állampolgároknak mindössze egy százaléka szavazott. Az alacsony részvétel politikai okairól pedig mind a magyar, mind pedig a román politikai elitnek el kell gondolkodnia – vélte Kiss Tamás. Kiss Tamás az RMDSZ-re leadott voksok területi elosztására vonatkozóan elmondta: a magyarok választási részvételének tekintetében öt kategória létezik. Szilágy megye vezet 54,7 százalékkal, ezt követik 40 százalék körüli aránnyal az „ütközőzóna-megyék” (Maros, Bihar és Szatmár), a harmadik kategóriába pedig Beszterce, Hargita és Kolozs megye tartozik 35 százalékkal. A negyedik helyre sorolható Brassó, Fehér, Máramaros és Arad megye, ahol a szavazásra jogosult magyarok 30-35 százaléka járult az urnákhoz november 30-án. A rangsorban Kovászna, Szeben, Krassó-Szörény és Temes megye az utolsó helyen tartózkodik. Székely István elmondta: míg ’90-ben, ’92-ben és ’96-ban Kovászna és Hargita megyében volt a legnagyobb a részvétel, 2000-től kezdődően ez a trend megváltozott. Ezeknek az adatoknak a birtokában újra kell gondolni a választásokról való távolmaradás okát – mondta Székely. /Ferencz Zsolt: Nem érezték a választások tétjét a szavazópolgárok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége – a MAKOSZ – december 13-14-én tartotta meg XV. Kongresszusát, amelyen közel száz diákképviselő vett részt Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy megyék képviseletében. A MAKOSZ megvalósított egy rendeletmódosítást, elérte a 18 éven felüli diákok gyerekpénz-támogatásának hatályban maradását, benyújtott egy törvénymódosítási javaslatot a diáktanácsokat illetően, megnövelte az immár hagyományos rendezvények, nyári táborok, szakmai képzések befogadóképességét. Márciustól az elnöki funkciót az eddigi ügyvezető elnök, a nagyváradi Vetési Imola látja el, társelnök Derzsi Szabolcs, Székelykeresztúrról. Szatmárnémetiből Fugel Edina a Ködak Intézetért felelős alelnöki tisztséget tölti be a jövőben. Emellett a hétvége folyamán egy fontos évfordulót is megünnepelhettek a diákvezetők: az 1990-ben megalakult Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége most ünnepelte 18. születésnapját. /Nagykorú lett a MAKOSZ. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 18./

Szilágy megye magyarsága mindössze 23 százalékos, aktivitásban mégis az élen járnak – szögezte le Sojka Attila zilahi alpolgármester. A parlamenti választások idején Szilágy megye országosan az első helyen állt, ami az RMDSZ támogatottságát illeti. Az RMDSZ segítségével számos magyar vonatkozású megvalósítást tudhatnak maguk mögött az év végén. A legfontosabbak közé sorolható az utak felújítása, amire 1 millió 500 ezer lejes támogatást kaptak. Ezenkívül szeptemberben Zilahon tartották a református iskolák országos tanévnyitóját, több magas rangú egyházi elöljáró jelenlétében, erre 4 ezer lej támogatást kaptak. Az országban elsőként sikerült elérniük a Wesselényi-kollégium akkreditálását, és a magyar egyházak is jelentős támogatási összeghez juthattak idén. Ugyancsak az eredmények között említette az alpolgármester, hogy két zilahi óvoda visszakerült a református egyházközség tulajdonába. /(sbá): Eredményes évet zárnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

A Kolozs és Szilágy megye határán fekvő Zsobokon, a 306 lelkes faluban 1996-ban nyílt meg a református egyház által működtetett, külföldi támogatással létrehozott Bethesda Gyermekotthon. Jelenleg 49 gyermek otthona. Ebből 25 árva, akik még karácsonykor sem érezhetik a család melegségét. Ruzsa Erzsébet, az otthon gazdasági igazgatója elmondta: megfelelő lakhatási és tanulási körülményeket biztosítanak a gyerekeknek. Jelenleg huszonhárom alkalmazottal működik az otthon: négy szakács, öt pedagógus, egy-egy gazdasági, illetve nevelési igazgató. Önkéntes alapon Benk András rajztanár a kerámiatárgyak készítésének rejtelmeibe vezeti be a zsoboki gyerekeket. December 25-én általában fellép a kultúrházban a falu színjátszó csoportja. /Nagy-Hintós Diana: Karácsonyi készülődés a zsoboki Bethesda Gyermekotthonban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

Kolozsváron január 16-án ülésezett az RMDSZ Megyei Küldöttek Tanácsa. Elhalasztották a döntést a polgármesterjelölt-állításról. László Attila megyei elnök elmondta: amennyiben jövő héten úgy döntenek, hogy az RMDSZ állítson jelöltet a februári polgármesteri választásokon, akkor az egyik esélyes Csoma Botond jogász, az Állami Vagyonügynökség jelenlegi igazgatója. A megyei küldöttgyűlésen elhangzott László Attila elnöki beszámolója. Több hozzászóló sérelmezte, hogy az elmúlt négy-nyolc évben a megyei RMDSZ közel húszezer szavazatot vesztett, s az ok kiderítését kérték. Követendő példaként említették Szilágy megyét, ahol 2000-től kezdődően nem történt számot tevő szavazatcsökkenés. Míg 2000-ben huszonhatezer szavazatot szereztek a parlamenti választásokon a Szilágy megyei RMDSZ jelöltjei, idén 25 600 magyar voksolt. /MKT: elhalasztották a döntést a polgármesterjelölt-állításról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Sikerrel tértek haza a Hajnal akar lenni című magyar népdal versenyről a sziklágyságiak. A Szatmárnémeti Filharmónia épületében a hét végén 18. alkalommal megrendezett vetélkedőn számos kis énekes vett részt: Magyarországot 20, Romániát 14, Ukrajnát 5, Szerbiát 4, Szlovéniát pedig 3 versenyző képviselte. Szilágy megyéből a szilágycsehi Berekenye Hagyományőrző Csoport szólistái vettek részt a rendezvényen. A fellépők közül a szilágysági Láng Orsolya és László Renáta a legnagyobb elismerésben részesült: előbbi arany-, utóbbi pedig ezüstminősítést kapott. /Szilágy megye Szilágy megye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

„Megkezdődött a visszaszámlálás, csütörtök, péntek, szombat és pont. Nincs tovább. Egyelőre nincs Gutinmelléki Friss Újság” – olvasható a februártól megszűnt nagybányai magyar napilap utolsó lapszámának vezércikkében. A 2004-től újraéledt nagybányai szórványmagyar napilapírásnak befellegzett. „A valamikori Bányavidéki Fáklyát csak különböző, a kor divatos stratégiájával lehetett eladni. Az akkori újságárusok jóakaratától függött sokszor, hogy a magyar nyelvű hetilap felkerüljön az újságos bódé pultjára” – emlékeztetett a cikkíró. A Gutinmelléki Friss Újságot formailag az Opus Media Kft. adta ki. Áprilisban lesz öt éve, hogy a bányai napilap – a Szatmári Friss Újság helyi kiadásaként – beindult. Időközben a szatmári „anyalapot” eladták az osztrák tulajdonú Inform Média trösztnek, amelynek azonban nem kellett a kis példányszámú nagybányai „szegény rokon”. Gutinmelléki Friss Újság példányszáma kezdetben 1500 volt, majd 800-ra apadt. „Havi 85 millió régi lejes kiadást jelentett a lap fenntartása, amiből alig húszmillió jött vissza a bevételi oldalon. Ezt szponzorok segítségével sikerült valahogy pótolni, de a gazdasági válság miatt immár szponzoraink sincsenek” – panaszolta Vida Noémi ügyvezető. Az amúgy kis számú szerkesztői gárda szétszéledt, Hitter Ferenc főszerkesztővel és Farkas Zoltán szerkesztővel az élen. Nagybányán a megszűnt napilap mellett egy hetilap is „tengődik”, a Bányavidéki Új Szó, a Szatmár megyei Nagykárolyban pedig a Nagykároly és Vidéke működik. Napilapból vált hetilappá a kilencvenes évek elején a Temesvári Új Szó, amely javarészt hirdetésekből tartja fenn magát, szerény költségvetéssel, és szintén Temes megyében jelenik meg a Lugosi Hírmondó. Viszonylagos anyagi stabilitást élvez a Szilágy megyei hetilap, a Szilágyság; a legsikeresebb „szórványmagyar lapnak” ugyanakkor az egyben legnagyobb múlttal is rendelkező Brassói Lapok számít. Olyan erdélyi megyékben, mint Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény nem jelennek meg magyar nyelvű helyi periodikák; ott a legnagyobb példányszámban eladott magyar lap hagyományosan az Új Magyar Szó. /Salamon Márton László: Friss Újság, nincs tovább. Februártól nem jelenik meg a nagybányai magyar nyelvű napilap. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Törvény kellene garantálja az arányos etnikai képviseletet a közintézményekben – jelentette ki Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján Frunda György szenátor. Szerinte az RMDSZ-nek közeljövőben ki kellene dolgoznia az erre vonatkozó jogszabályt, ugyanis etnikai és nem politikai kérdésről van szó. Kifejtette, románok és magyarok egyaránt egyenlő, a lakosság összetételének megfelelő arányban kell, hogy képviselve legyenek az illető megye közintézményeiben, így Szilágy megyében a tisztségek 15, Marosban 38, Kovásznában 75 és Hargitában 80 százalékát magyar nemzetiségű személyek kellene hogy betöltsék. „Örvendetes, hogy Traian Basescu államfőt foglalkoztatja a két, többségében magyarlakta megye helyzete, de sajnálatos, hogy ahelyett, hogy pozitív üzenetet fogalmazna meg, az ellentéteket szítja” – fogalmazott Frunda. Arra is kitért, hogy nem azért nincsenek román igazgatók a két megye vezetőségében, mert a választottak elleneznék ezt. „A románok, amikor meghallják, hogy milyen alacsony fizetések vannak a közigazgatásban, inkább valamelyik közintézménybe vagy katonai egységben próbálnak elhelyezkedni – háromszor akkora javadalmazásért” – nyilatkozta Frunda György. /Pap Melinda, Szucher Ervin: Arányos képviseletet javasol Frunda. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./