Végleges: Borboly megyeitanácselnök-jelölt, Ráduly Csíkszereda polgármesterjelöltje
Véglegesült az RMDSZ csíki megyeitanácsos-jelöltek listája április 6-án, ugyanis a Szövetség Csíki Területi Szervezete Területi Küldötteinek Tanácsa Csíkszeredában tartott ülésén megerősítette a múlt héten kialakult sorrendet. A Szervezet csíki jelöltjei Hargita Megye Tanácsába a június 5-én sorra kerülő önkormányzati választásokon tehát: Borboly Csaba, Becze István, Szentes Antal, Ferencz-Salamon Alpár-László, Lőrincz Csilla, Kolozsvári Tibor, Dajka Tünde, Rácz Árpád, Kozma István, Fodor Zoltán, Jére Elemér, György Emőke.
A Szervezet Állandó Tanácsa által elfogadott módszertan értelmében a térség megyeitanácsos-jelöltjeit a helyi választmányok tagjai rangsorolták szavazólapos választás útján. A szavazólapokat minden tag postán kapta meg, és a területi szervezet csíkszeredai székházában lévő zárt kerámiaurnába kellett bedobniuk március 31-én, csütörtökön 15 óráig. Az urnát aznap délután a Területi Választási Bizottság tagjai – Borboly Csaba területi elnök, Korodi Attila parlamenti képviselő és Máthé Gabriella, a Szervezet munkatársa – fel is törték, és a szavazatokat megszámolták és összesítették. A helyi választmányok tagjai nem szavaztak Borboly Csabáról, tekintettel arra, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának jelöltállításokra vonatkozó határozata, illetve Hargita Megye Egyeztető Tanácsának határozata értelmében a területi elnök vezeti a jelöltek listáját. Ezt a jelen lévő küldöttek is megerősítették, továbbá egyöntetűen támogatták azt is, hogy Ráduly Róbert Kálmán legyen a Szövetség csíkszeredai polgármesterjelöltje.
Az eseményen jelen lévő Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólalásában kiemelte, szerinte Ráduly a továbbiakban is jó polgármestere lesz a városnak, illetve elmondta, támogatja azt, hogy az újonnan alakuló megyei tanács elnökét Csík-térség adja majd, Borboly Csaba személyében. A szövetségi elnök hangsúlyozta, erről egyeztetett Gyergyó- és Udvarhely-térséggel is.
Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke az egymásra figyelés és a csapatmunka fontosságára hívta fel a TKT figyelmét. „Ma az RMDSZ-nek a közös, mindenki által felvállalható pontok megtalálásáról kell szólnia” – szögezte le az elnök, aki arra biztatta a jelenlevőket, folytassák a munkát, és ne engedjék el egymás kezét.
Közlemény
Erdély.ma

Néptáncfesztivállal köszöntötték a tavaszt
Zsúfolásig telt a székelyudvarhelyi Művelődési Ház nagyterme a 17. Kékiringó Néptáncfesztivál gálaműsorára. A színvonalas előadást a Patkóból induló felvonulás előzte meg és hajnalig tartó táncház zárta.
Szombat esti táncházzal ért véget a Kékiringó Néptáncfesztivál, melyen összesen tíz székelyföldi és anyaországi együttes vett részt. „E találkozásoknak az ismerkedés, a kapcsolatápolás és tapasztalatszerzés a lényege. Kölcsönösen részt veszünk egymás rendezvényein” – ismertette Both Aranka fesztiválszervező a rendezvény lényegét, hozzáfűzve, hogy nem a díjakért lépnek fel, hanem egymásnak és a táncnak örülnek.
A találkozót kézműves foglalkozások tarkították, aztán a gálaesten többek közt vajdasági, széki, felcsíki, kalocsai, kecseti, mezőmadarasi, moldvai, solymosi, mezőségi és vajdaszentiványi táncrendeket csodálhatott meg a nagyérdemű. Székelyudvarhelyt a Both Aranka által vezetett Kékiringó, valamint a Boros Béla és Hilda által betanított Gereben néptánccsoportok képviselték. A pörgős, jó hangulatú műsort virágcsokrok és a jelenlévő együttesek szalagjainak átadása zárta, melyekkel évente gazdagszik a fesztivál zászlaja. A néptánctalálkozó záróakkordjaként a Művelődési Ház előcsarnokában Forró István és a Kedves Zenekar muzsikájára hajnalig rophatták a táncházkedvelők.
Dósa Ildikó
Székelyhon.ro

Kuncz Aladárra emlékeztek Székelyudvarhelyen
A Helikon – Kemény János Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó a 2016-os Helikoni esték sorozatban, négy helyszínen szervezett emlékműsort Kuncz Aladár halálának 85. évfordulóján, ennek egyik állomása a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár olvasóterme volt a hétvégén.
A Kriterion Könyvkiadó a Kuncz teljes életművet nyolc kötetre tervezett életműsorozatban, az Országos Széchényi Könyvtárral közös kiadásban jelenteti meg, az eseményen ennek a munkának részleteiről is szó esett, a legismertebb műve, A fekete kolostor új kiadásáról, valamint a sorozat harmadik kötetéről, melyben eddig kiadatlan szövegek is elérhetők lesznek a nagyközönség számára.
H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója bemutatta munkatársait, Jeney Éva irodalomtörténészt és Filep Tamás Gusztáv kutatót, eszmetörténészt, akikkel az új sorozat kiadásán dolgoznak. Kuncz maga is járt Udvarhelyen, felkereste Tompa Lászlót, valószínű annak Nyugatos kapcsolatai miatt. A fekete kolostor helyszínén, a franciaországi Noirmoutier várában a Noirmoutier-i Baráti Kör egyébként Jeney Éva segítségével kiállítást szervezett, és emlékhelyet is állítottak Kuncznak. Jeney Éva szerint a könyvben szerepelnek valós és kitalált személyek, helyszínek egyaránt.
Dávid Anna Júlia
Krónika (Kolozsvár)

„Egységben tartani a nemzetet"
Hagyományok Háza-napok Sepsiszentgyörgyön
Agócs Gergely előadásain, az ízesen előadott meséivel valósággal elbódította a jelen lévő pedagógusokat, de a koncerten is aktívan részt vett
Jó gyakorlatok és módszerek az élhető hagyományért mottóval zajlott Sepsiszentgyörgyön – első alkalommal – a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének tevékenysége, melynek keretében számos szakmai előadásra, rendhagyó zeneórákra, módszertani bemutatókra került sor, de gyermekfoglalkozások, éjfélbe nyúló táncházak, élőzenés gyerektáncház, kiállítás is színesítette a programkínálatot.
– Érdemes úgy tekinteni a néphagyományra, mint „kulturális génbankra”. Jóllehet letűnt, megszűnt életmódról van szó, mégis találhatunk benne olyan kulturális mintákat, amelyeknek a mai (vagy egy későbbi) korban helye lehet – mondja dr. Sándor Ildikó, a Hagyományok Háza Közművelődési és Oktatási Osztályának vezetője.
Nagy volt az érdeklődés a több helyszínen – Székely Nemzeti Múzeumban, Míves Házban, a Háromszék Táncstúdiójában, Hostel Sörkertben, Tamási Áron Színházban – zajló esemény iránt, az elődadók szinte minden alkalommal telt ház előtt magyaráztak, a hallgatók, résztvevők pedig az előbb említett „kulturális génbank” kincseit iparkodtak kifürkészni, felfedezni, netán a már adott „letéteket” tudásuk szerint gyarapítani.
Remek fogadtatás
A budapesti székhelyű Hagyományok Háza 2001-ben alakult, idén ünnepli 15. születésnapját: hogy a külhoni magyarsággal jobban kapcsolatba kerüljenek, egy programsorozatot hoztak létre, amellyel idén, egynapos komáromi tartózkodás után Háromszékre is ellátogattak.
Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban pénteken a Parapács zenekar (a Felszállott a páva első évadának győztes csapata) lemezbemutató koncertjével rajtoltak a napok. A felvidéki muzsikát a közönség vastapssal jutalmazta. A koncerten közreműködött dr. Agócs Gergely és Kubinyi Júlia is.
– Szombaton módszertani napok zajlottak. Az érdeklődők többsége Háromszékről érkezett, ám megkerestek Hargita megyéből, a szórványból is. Nagyon jó a fogadtatás, sokan jelezték, hogy nagy szükség van a hasonló programokra. Tudjuk, hogy itt is nagyon jó táncosok, népzenészek, kézművesek vannak, akik szintén a maguk útját járják: igazából a Hagyományok Háza-napok egyfajta eszme- és tapasztalatcsere, ahol mi is tanulunk, továbbá kapcsolatokat építünk ki, ezáltal is közelebb kerülünk egymáshoz. Már van felkérésünk, hogy jövőre Székelyudvarhelyre, illetve Nagyváradra vigyük el ezt a programot – részletezte érdeklődésünkre Varga Máté közművelődési referens.
Egységben tartani a nemzetet
Dr. Agócs Gergely kérdéseinkre kifejtette, Háromszéken hihetetlenül élénk az érdeklődés a foglalkozások iránt.
– Sajnos, ez nem így van Felvidéken, ahol alig bírjuk rá a pedagógusokat, hogy egy-egy ilyen előadásra eljöjjenek. A mi módszertani eredményeinkhez képest fáziseltolódást látunk Erdély esetében is: egy kissé le volt maradva. A Fölszállott a páva is bebizonyította, vannak műhelyek, ahol nagyon szép munka zajlik a hagyományos kultúrával való kapcsolatban, de mindig kiderül, hogy azok a műhelyek valami személyi szálakon kötődnek a magyarországi fejleményekhez, a magyarországi táncház-mozgalom módszertani eredményeihez.
Azt mondja, Erdélyben sokkal nehezebb kiépíteni ennek az intézményi hátterét, illetve nehéz átültetni ezeket az eredményeket: ez lehet a fáziseltolódás oka. Pont ezért érzi kötelességüknek felvállalni ezen eredmények terjesztésének misszióját a határon túli magyarok irányába is, „hiszen csak így tudjuk egységben tartani a nemzetet”.
– A felvidéki helyzetet jobban ismerem, és elmondhatom, ott szervezetten lehetetlenség népzenét tanulni magyar nyelven, az intézményi háttere ennek teljes mértékben hiányzik. Ehhez képest Erdélyben sokkal jobb a helyzet. Nem mindegy, hogy milyen módszerekkel próbáljuk átadni a hagyományról megismerhető tudást. Mi, magyarok azért vagyunk egyes népekhez képest előnyben, mert felismertük, milyen hihetetlen erővel bír az, ha valakinek nemcsak a nemzeti identitását hangsúlyozzák – komolyabb fogódzók és tartalmak nélkül –, hanem a nemzeti identitást a saját családi, közösségi, regionális identitásának folyományaként sikerül kiépíteni minden egyes egyénben. Ezt természetesen a gyermekeknél kell elkezdeni, ezért örülünk, hogy a sepsiszentgyörgyi foglalkozásokra ennyi pedagógus eljött – összegezett dr. Agócs.
– Olyan háromszéki alkotókkal találkozhattam, akikkel már nyári táborokban megismerkedtem, netán olyanokkal, akik továbbképzésre jöttek ki Magyarországra, illetve vannak, akikről tudjuk, hogy magyarországi oktatót hívtak meg ide, és azóta például hímző-kört vezetnek (fölvették a tudást és továbbadják) – magyarázza Péter Szidónia kézműves szakelőadó.
Szombaton bútorfestők, szövők, számos hímző, gyöngyfűzők, de kovács, bőrdíszműves is felkereste előadásaikat. Szeretnék, ha a Hagyományok Háza kihozhatná Erdélybe a minősítést, ha a zsűrizés mindenképpen itt is megvalósulna.
– Keressük is azokat a szervezeteket, akik helyszínt tudnak itt biztosítani, a pluszanyagiak vállalásával is, hogy a szakértőinket ide elhozhassuk. Másrészt szeretnénk a képzéseinket idehozni, hiszen alkalmasnak találjuk, hogy az erdélyi pedagógusok, közművelődésben dolgozó szakemberek részt vegyenek a játszóházi, akár a szakmás tanfolyamainkon.
A programsorozat vasárnap módszertani bemutatónappal folytatódott.
Közreműködtek a Heveder, a Parapács és a Folker zenekarok.
A Hagyományok Háza-napokon előadtak, foglalkozásokat vezettek: dr. Sándor Ildikó néprajzkutató, dr. Agócs Gergely néprajzkutató, dr. Nagy Gabriella népmese-szakelőadó, Berta Alexandra népzenei szakelőadó, Babinecz Sándor néptáncpedagógus, Péter Szidónia kézműves szakelőadó, Illés Vanda, a Népi Iparművészeti Osztály vezetője, Szerényi Béla népzenész, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója, Vojtonovszki Sándor népzenész, Kelemen László főigazgató, Legeza Márta oktatási előadó, Csiki Lóránt és Csiki Virág kézművesek, Szerényi Andrea gyermektáncoktató, ifj. Szerényi Béla népzenész.
Tinca Teddy
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A régió vezető településévé tenné Udvarhelyt Zakariás
Zakariás Zoltánt jelöli udvarhelyi polgármesternek az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a június 5-i helyhatósági választásokon – jelentették be a keddi sajtótájékoztatón. A jelölt erős képviselő-testületet szeretne, amellyel elérné, hogy „Udvarhely újra a régió vezető városa legyen”. Az EMNP ugyanakkor új udvarhelyi elnökét is bemutatta.
„Amikor négy évvel ezelőtt bekerültem az önkormányzati képviselő-testületbe, akkor abban a reményben vállaltam a feladatot, hogy jó irányba lehet változtatni a város fejlődését. Sajnos négy év tevékenység megvilágosította számomra, hogy ez ebben a formában nem lehetséges. Jelen pillanatban Udvarhely önkormányzata nem egy erős önkormányzat” – fejtette ki Zakariás Zoltán, az EMNP országos alelnöke, hogy miért vállalja a megméretkezést a polgármesteri címért. Szerinte az erős önkormányzat akkor alakul ki, ha az emberek is bíznak benne, de úgy látja, hogy a többségi frakció és a polgármesteri hivatal nem ezen dolgozik. „Úgy gondoljuk, ténylegesen elég volt az egy helyben toporgásból, és meg vagyunk győződve arról, Udvarhelynek van annyi energiája és kreativitása, hogy rövid időn belül újra a régió vezető településévé váljon. Ez a célunk” – fogalmazott.
Jakab Attila, a néppárt Hargita megyei elnöke lemondott udvarhelyi elnöki tisztségéről, a megüresedett helyre pedig Hajdó Csabát, az Alt Technologies Kft. vezetőjét választották meg, aki nem rég lépett be a néppártba.
„Úgy érzem, az udvarhelyi közbeszéd továbbra sem arról szól, amiről kellene, ezért részt vennék a városi tanács munkájában. Ehhez az embernek részt kell vennie egy helyi politikai szervezetben is. Hozzám legközelebb a néppárt állt, személyes és más kapcsolatok miatt is” – jelentette ki Hajdó. Szerinte egyébként arról kellene szólnia a közbeszédnek, hogy mi hiányzik vagy mi nem működik Udvarhelyen.
Gálfi mint alpolgármester?
Noha már régóta próbálják egy politikai csoportba hozni az MPP-t és az EMNP-t – helyi szinten pedig meg is van az egyetértés a pártok között –, az országos viszonyok nem változtak az RMDSZ és a polgáriak megállapodása miatt – magyarázta Jakab Attila. A felsőbb döntések okán egyelőre helyi szinten sem történt meg az együttműködési szerződés aláírása, éppen ezért saját polgármesterjelölttel és tanácsosi listával indul az EMNP a helyhatósági választáson. Ennek ellenére számítanak Gálfi Árpádra – az MPP udvarhelyi elnökére –, mint jövőbeli alpolgármesterre. „Ha úgy alakulnak a viszonyok az MPP háza táján, akkor nyitottak vagyunk a tanácsosi listánk kiegészítésére az ők javaslataikkal, tehát az együttműködés részünkről továbbra is nyitott” – magyarázta Jakab.
2012-ben néppárti szenátorjelölt volt Zakariás
Zakariás Zoltán egyébként nem először számít a voksokra, a 2012-es parlamenti választások alkalmával ő volt a néppárt udvarhely- és gyergyószéki szenátorjelöltje. Akkor Székelyudvarhelyen 13 677-en adtak le érvényes szavazatot a szenátorjelöltekre, melyek 71,67 százalékát az RMDSZ-es Verestóy Attila kapta, 24,67 százalékát (3374 szavazatot) pedig Zakariás.
Fülöp-Székely Botond |
Székelyhon.ro

Szeretik a székelyföldi gyakorlatot a veszprémi diákok
Az Erasmus Plus pályázatnak köszönhetően Székelyudvarhelyen végzi háromhetes szakmai gyakorlatát a Veszprémi Szakképzési Centrum tizenkét tanulója.
A tizenhét és huszonegy év közötti diákok itteni vállalkozásoknál dolgoznak autóelektronikai műszerész, karosszérialakatos, gépi forgácsoló, CNC-gépkezelő, valamint autószerelői munkakörökben. Nagyon jól érzik magukat Székelyföldön.
A veszprémi tanintézet az Eötvös József Szakközépiskolával testvériskolai kapcsolatban van. Korábban a „Határtalan” programnak köszönhetően már meglátogatták egymást. Így ismerkedett meg a veszprémi iskola vezetősége az Udvarhelyen rejlő lehetőségekkel. Pályáztak az Erasmus Plus ösztöndíjprogramra, és felvették a kapcsolatot a megfelelő profilú vállalkozásokkal, amelyek nagyon szívesen fogadták a kezdeményezést, hiszen a „cégeknek is érdekük, hogy legyen szakmai utánpótlás” – mondta Szaniszló László projektkoordinátor-helyettes, akinek segítségével találkoztunk a fiatalokkal és bepillanthattunk munkájukba.
Jánosi Gergő és Bauer Csaba – akik autó-, illetve motorversenyzéssel is foglalkoznak – otthon magasan felszerelt szakszervizben dolgoznak, ahol minden munkamozzanatra adott a célszerszám. Udvarhelyen különböző gyártmányú autókkal van dolguk, ami más kihívást jelent. Érkezésünkkor már önállóan javítottak egy gépkocsit. Jánosi Gergő elmondta, sok újat tanultak már itt. A nekik munkát adó AKS Auto Klinika ügyvezetője, Barabás Sándor távozásunkkor bizalmasan odasúgta: „ügyes ez a két gyerek”.
Pálffy Kristóf autóelektrotechnikai műszerészként gyakorlatozik az Autogroup Simónál. Elmondta, ha a munka olyan, akkor engedik önállóan dolgozni. Sok mindent tanultak a szakemberektől, akiktől kérdezhetnek, így amit nem értettek meg az elméleti oktatás során, most megfigyelhetik a gyakorlatban, szakmai tanácsokkal kiegészítve.
Petri Kornél karosszérialakatosként gyakorlatozik, és még a tízórai szünetben is egy autón dolgozott. A munkáját felügyelő szakember nagyon megdicsérte, elmondta, meg van elégedve vele. Arra is felhívta figyelmünket, hogy az ilyen munkához is kell egyfajta tehetség, ráérzés, hiszen volt már olyan gyakornokkal is dolga, aki azzal segített legjobban, ha inkább rendet rakott a műhelyben.
A Prospero Techniknél Kiss Norberttel találkoztunk, akinek már van egy gépi forgácsolói végzettsége, most CNC-gépkezelőként gyakorlatozik. A napokban észrevett egy hibát a rendszerben, és kijavította, amivel kivívta munkatársai elismerését. Mogyorósi Máté László síkköszörűgépen dolgozik a cégnél. Először jár Erdélyben, és nagyon tetszik neki, főleg a környezet, de a munkával is meg van elégedve. „Érdemes volt idejönni” – jegyezte meg búcsúzáskor.
A munkaidő után az Eötvös József Szakközépiskola tanárainak segítségével különböző programokkal teszik tartalmasabbá az itt töltött gyakorlati időt. Megnézték már a várost, és bejárják a környéket is.
Dávid Anna Júlia
Székelyhon.ro

Erről jut eszembe
Székelyudvarhely újra megelőzött. A kijelentés nem túl meglepő, elvégre kisebb város kevesebb gonddal jár. De amiben előbbre tart, az már szöget üthetne egy olyan település vezetőinek a fejébe, amelyről az illetők a minap még azt terjesztették, hogy európai kulturális fővárossá válhat. A fogalmazással persze ügyelnem kell, valakik netán egy az egyben és nem képletesen találják értelmezni a szögverést. Mert ki tudja, mi van a fejekben. Pláne, ha olyan témáról van szó, amilyet ma akarok érinteni. Véleményem szerint ugyanis szoborügyben több lóhosszal le vagyunk maradva. Ezt leginkább három évvel ezelőtt éreztük, amikor a "székely anyavárosban" felavatták Sütő András első hazai köztéri mellszobrát. Marosvásárhelyen akkor már javában zajlott a hercehurca a felállítandó Sütő-szobor körül. Nyugaton a helyzet változatlan. És keleten is. Sőt, a város északi, déli részén egyaránt. A jelek szerint még sokáig kell várnunk az író vásárhelyi bronzmására. Hacsak… Nem, ne bonyolítsuk, az, amivel folytatnám, már egy másik téma, arról bővebben máskor purparlézok. Maradjunk a köztéri alkotásoknál. Székelyudvarhelyen rövidesen egy újabb jelentős művet avatnak, Román Viktor egyik olyan munkáját, amelynek első változata Párizs híres La Défense negyedében 1987 óta díszíti egy rangos biztosítótársaság székhelye, az Hall d'entré de la Coface előterét. A modern szobrászat formanyelvén született plasztika, a Le Char (A szekér) számára Székelyudvarhelyen külön teret építenek ki, már teljében a tér elnevezésére kezdeményezett közvélemény-kutatás. A szobor is együtt haladt az ütemtervvel. Mert ilyen is volt, noha az elképzelés elfogadását, kivitelezését ott is kemény viták előzték meg. De felülkerekedett a józan ész, az akadékoskodók visszavonulót fújtak. A homoródszentmártoni születésű, nemzetközi hírű művész, akinekFranciaországban 17 köztéri munkája látható, megérdemli ezt a honi főhajtást. Egy szaktekintélyekből álló szoborbizottság gondoskodik arról, hogy a térplasztikával minden rendben legyen. A szekér eredeti, üvegszálból készült változata a művész marosvásárhelyi testvére, Román Elemér birtokában van, arról készítették az új bronzváltozatot a szovátai Sánta Csaba szobrászművész öntőműhelyében. A nonfiguratív, absztrakt alkotáshoz igazítják a környezetet is. Hol állunk mi ettől?! Az átkos rendszerben, a Színház tér kialakításakor ilyesmi hogy fordulhatott elő? És most sem. Megannyi hasonló kérdést vethetnénk fel. Tény, hogy Román Viktor Marosvásárhelyről indult világhódító útjára, itt volt a művészeti középiskola tehetséges diákja. Fivére is vásárhelyi, a szobrász számos művét őrzi. Az utóbbi időben két olyan kiállítást is kezdeményezett városunkban, amely a művészetekben kevésbé jártasokban is tudatosíthatta az alkotó fontosságát, nagyságát. Alulírott akkor is, máskor is többször hangsúlyozta, milyen jó lenne, ha Marosvásárhely valamelyik terén Román Viktor-mű volna látható. Nyitást jelenthetne a közízlés igényesebb alakítása, a korszerű városesztétika fejlesztése irányába. De ki törődik ma ilyesmivel?! A döntéshozók talán nem is látták a kiállításokat. Talán Román Viktorról sem hallottak. Talán, talán… Igazi városgazdák az ilyenek? Na, ez itt a kérdés!
(N.M.K.)
Népújság (Marosvásárhely)

Mezei visszatér: MPP-listavezető és megyeitanácselnök-jelölt
Jelölőgyűlést tartott a Magyar Polgári Párt Hargita megyei szervezete Gyergyószéken, melyen Biró Zsolt országos elnök kiemelte, Gyergyószentmiklós az MPP zászlóshajója, s mint ilyen, örül, hogy Mezei János vállalja a megmérettetést.
„Sosem futamodott meg a kihívások elől. Büszkén és emelt fővel vállalta közössége képviseletét. Eddigi tevékenysége során bizonyított. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a lehető legmegfelelőbb jelölt a megyei tanácsosi tisztségre, méltán vezeti az MPP Hargita megyei listáját, mint az MPP megyei tanácselnök-jelöltjére tekintünk rá” – mondta Biró Zsolt.
Az MPP közleményéből ugyanakkor kiderül, hogy a párt Hargita megyei listájának összeállításakor az első három helyezettről a széki szempontok figyelembevételével döntenek, így Mezei János listavezető gyergyói jelöltet Salamon Zoltán megyei elnök, csíkszéki jelölt követi. A harmadik helyre Udvarhelyszék jogosult jelölni.
Ditróban és Remetén is indul az MPP
A gyűlésen ugyanakkor megállapították, jó ütemben haladnak a támogató aláírások gyűjtésével, illetve kiemelten kezelik Gyergyószentmiklós és Gyergyóújfalu helyzetét, ahol jelenleg is az MPP adja a polgármestert, de minden további településen erősíteni szeretne a párt. Lemaradások egyelőre Gyergyóditró és Gyergyóremete tekintetében tapasztalhatók, de mindkét településen indul az MPP – hivatkozik a gyűlésen elhangzottakra a párt sajtóirodájának közleménye.
Tucatnyi csíki MPP-szervezet készül a választásokra
Az MPP a gyergyói találkozót megelőzően, múlt héten Tusnádfürdőn tartott csíkszéki gyűlést, ahol 12 csíki község MPP-szervezete jelentette be, készen állnak a megmérettetésre.
Székelyhon.ro

Bepereli az udvarhelyi polgármesteri hivatal Hargita Megye Tanácsát
Mivel nem kapott pénzt az áfavisszaosztásból, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal bepereli Hargita Megye Tanácsát – egyebek mellett erről beszélt Bunta Levente, a város polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján.
A választási kampány hevében félretájékoztatják az embereket – véli Bunta Levente. Felháborítónak tartja, hogy Hargita Megye Tanácsa csak 44 ezer lejt akar adni Udvarhelynek az áfavisszaosztásból, miután szerinte a város a Hargita megyei össztermék (GDP) felét és az export 80 százalékát termeli.
Ha a 11 millió lejnek – ennyit kapott a megyei tanács az áfavisszaosztásból – csak a felét kapná meg Udvarhely, akkor is több mint öt milliót kellene kapjon – magyarázta Bunta. Ha a lakosság arányát vesszük, akkor Udvarhely Hargita megye összlakosságának nagyjából 10 százalékát teszi ki, ami 1,1 millió lejt jelentene az áfavisszaosztásból. A polgármesteri hivatal ezért bepereli Hargita Megye Tanácsát.
Bunta hangsúlyozta, ettől függetlenül – Borboly Csaba megyei tanácselnök állításával ellentétben – a Bányai János Műszaki Szakközépiskola meg fogja kapni a kérdéses 44 ezer lejt, amelyet a megyei önkormányzat ajánlott fel egy CNC-marógép vásárlására. A város is támogatja anyagiakkal a kezdeményezést – tette hozzá.
Bunta Levente kijelentette, a helyi tanács nem növelte az adókat, a kapcsolódó határozatról tavaly novemberben döntött az önkormányzat. Ezután a kormány többször is megváltoztatta a helyi adók kiszámolási módozatát, emiatt merültek fel kellemetlenségek. Jogi személyek esetében 2007 óta 1,3 százalék az ingatlanadókulcs.
A városfejlesztési stratégiával kapcsolatban a polgármester elmondta, már korábban közzétették, az interneten és a sajtóban is jelezték, hogy hol lehet megtalálni. Tavaly novembertől kezdődően szakmai találkozókat tartottak az infrastruktúra és épített örökségről, a környezetvédelemről, a kultúráról, Udvarhely gazdaságáról – akárcsak szociális témakörökben. „Ez a stratégia egy olcsón és gyorsan készült stratégia. Voltak fenntartásaim, ki is javítottuk a hibák nagy részét” – fogalmazott. A fejlesztési stratégia elfogadásáról e hónap végén döntenek városatyák.
Valószínűleg indul a választásokon
Bunta Levente bejelentette, nagy valószínűséggel megméretkezik a helyhatósági választásokon – ezt már 60-70 százalékban eldöntötte. Az önkéntesei már gyűjtik a jelöléséhez szükséges támogatói aláírásokat: nagyjából kétezernél tartanak.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Pál-Antal Sándor
A székelység története és szimbólumai
Gazdagodik a leltár
Két küllemében is megragadó, értékes könyvvel lettünk gazdagabbak. Kedden délután a szerzőkkel találkozhatott a marosvásárhelyi közönség a Bernády Házban. Örömmel vehettük kézbe A székelység története című ismeretterjesztő kézikönyv második, javított és bővített kiadását, amelyet a Hargitai Megyei Hagyományőrzési és Forrásközpont könyvkiadója adott ki újra, Hargita és Kovászna megye önkormányzatának támogatásával. A második, a többszerzős Székely jelképek pecséten, címerben című könyv egy sorozat negyedik kötete, amely ugyanannál a kiadónál látott napvilágot.
A tankönyv és kézikönyv, illetve a székelység évszázados jelképeit ismertető kötet megjelenése pozitív példa Hargita és Kovászna megye önkormányzatainak összefogására a térség szellemi és kulturális értékeinek, hagyományainak ápolása, az ott dolgozó tudományos kutatók munkájának támogatása érdekében – hangzott el Lőrincz Ildikó, a hagyományőrzési és forrásközpont igazgatójának bevezetőjében. A kiadó munkájáról szólva bejelentette, hogy idei terveik között szerepel A székelység története című kézikönyv román nyelven való megjelentetése is.
A 2013-as első kiadás a székely közösség múltját az ifjúság számára közérthetően összefoglaló első tankönyvnek számított, ami a tanárok és a széles olvasóközönség számára is hasznos kiadványnak bizonyult. Fogadtatásáról a bemutatót vezető Pál-Antal Sándor történész, levéltáros, akadémikus, a könyv lektora számolt be. Elmondta, hogy a kötetnek nagy visszhangja volt, mert egy régi hiányt pótolt. A magyar részről megfogalmazott kritikai megjegyzések ellenére tapasztalt meleg fogadtatással szemben román részről durva támadások érték a könyvet. Arról, hogy miképpen sikerült ezeket kivédeni, Hermann Gusztáv Mihály történész, egyetemi oktató, a kötet főszerkesztője beszélt. A szerzők meglepetésére a legkeményebb bírálat Marius Diaconescu történész, bukaresti egyetemi tanár részéről érte a könyvet, aki, bár Budapesten doktorált, mégsem az eredeti szöveg alapján, hanem az interneten keringő hibákkal tarkított kalózfordítás alapján fogalmazta meg bírálatát. Erre válaszolt az Adevarul lap hasábjain Hermann Gusztáv Mihály. A román történész által és a sajtóban megfogalmazott bírálatok alapját az képezte, hogy a könyv nem a szakralizált hivatalos román történelmet követte. A szerzők hangsúlyozták, hogy a történelem olyan tudomány, amelynek több narratívája is létezhet. Egy háborúról vagy békéről például a különböző felek különbözőképpen gondolkoznak és fogalmaznak. Ezt az elvet kellene Romániában is elfogadni, mert ugyanazon történések iránt nem érezhet a magyarság ugyanúgy, mint a románok. Ezen túl a bírálatok alapját az képezte, hogy van egy etnikailag különböző régió Románia szívében, amely saját önálló múltképet fogalmaz meg, s ragaszkodik ahhoz.
Kérdésre válaszolva Hermann Gusztáv Mihály elmondta, hogy az elírásokat, apró hibákat, másrészt a megjelent szakmai kritikákat figyelembe véve, ahol indokolt volt, javítottak a szövegen, az illusztrációkon, és úgy született meg a bővített, javított változat. Pál-Antal Sándor szerint a második kiadásra szükség volt, mert a szerzők egy része a polgári korszak és a huszadik század kérdése kapcsán könnyedebbé, közérthetőbbé tette a szöveget.
A tíz szerző közül Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történész vett részt a bemutatón. A jelenkor befejező részének szerzője a rendszerváltást követő évek bemutatásakor azt vette figyelembe, hogy a régió hogyan fogalmazza meg önmagát, hogyan talál önmagára. Szerzőtársaihoz hasonlóan az volt a célja, hogy egy regionális öntudatot, önismereti képet adjon a térség lakóinak – válaszolta Pál-Antal Sándor kérdésére.
A kötetben fontos szerepet töltenek be az illusztrációk, amelyek Gyöngyössy János munkáját dicsérik. A második kiadást több mint 30 illusztrációval bővítette, rajzaival hidat építve a szerzők és az olvasók között. Élete egyik legérdekesebb kihívásának tartja ezt a feladatot.
Pál-Antal Sándor bejelentette, hogy a második kiadás nyomán a szerzők bátrabban nézhetnek szembe a jó- és rosszakaró kritikusokkal, és készülőben van egy három kötetre tervezett, 1500 oldalas könyv, amelyben egy jelentős számú népcsoport évezredes történetét részletesebben be lehet mutatni. Addig is a szerkesztők elérték céljukat: tájékoztatni a magyar történelem, s ezen belül a székelység történetének oktatásában nem részesült felnőtteket is a gyermekek mellett, akiknek a könyv készült – tette hozzá.
Székely jelképek pecséten, címerben
Ezt a címet viseli a kedden délután bemutatott második kötet, amely hat szerző alkotása. Létrejöttével kapcsolatosan Pál-Antal Sándor elmondta, hogy 2008–09-ben nagy vihart kavart a székely zászló kérdése. Ezért a két megyei elnök elhatározta, hogy létrehoznak egy szakemberekből álló munkacsoportot, amely kutatásokat végez és tanulmányokat készít a zászlókból kiindulva a székely szimbólumok történetével kapcsolatosan. A Hargita Megyei Hagyományőrző és Forrásközpont mellett 2009-ben alakul meg a felkért történészekből álló Székely Címer, Pecsét és Zászlótörténeti Munkacsoport, amelynek tagjai vállalták, hogy kutatásaik eredményét a központ rendelkezésére bocsátják.
Így született meg a székelység évszázadokon át használt szimbólumairól szóló kötetsorozat tudományos igénnyel, de közérthetően megírt tanulmányokkal.
Az április 12-én Marosvásárhelyen bemutatott könyv a sorozat negyedik kötete. Székely szimbólumok nyomán 2009-ben jelent meg az első, Jelképek a Székelyföldön – címerek, pecsétek, zászlók címet viseli a második (2011), Címer és pecsét a Székelyföldön címmel 2012-ben jelent meg a harmadik, amelyet a bordó színű könyv követ, szép, színes illusztrációkkal ellátva. A Székely jelképek pecséten, címerben kötetet a megjelenését támogató két intézmény, Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba és Tamás Sándor ajánlja az olvasók figyelmébe.
A székely püspökök címereiről és pecsétjeiről szóló fejezet szerzője dr. Bernád Rita-Magdolna, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár főlevéltárosa. A csík-, gyergyó- és kászonszéki nemesek állatalakos magánpecsétjeiről Bicsok Zoltán, a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Intézetének munkatársa, Székelyudvarhely város címeres pecsétjéről Mihály János történész, helytörténész, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási referense, Udvarhelyszék címeres pecsétjéről dr. Pál-Antal Sándor levéltáros, történész, akadémikus írt tanulmányt. A jelenkorral foglalkozó két szerző a marosvásárhelyi, illetve mezőmadarasi származású dr. Szekeres Attila István hivatásos heraldikus, akkreditált címergrafikus, aki a 20. századi heraldikában használt székely jelképeket elemezte és Zepaczener Jenő történész, nyugalmazott múzeumigazgató, aki Hargita megye új címereit mutatja be.
A sorozat szerkesztése közben összegyűjtött képanyagból (székelyföldi címerek, pecsétek, zászlók), amely több mint 200 reprodukcióból áll, vándorkiállítást állítottak össze, amely erdélyi és magyarországi városok után nagy sikernek örvendett Budapesten a fővárosi levéltárban is.
A bemutató dr. Szekeres Attila István érdekes, tanulságos vetített képes előadásával zárult Marosszék (Maros- Torda vármegye, Maros megye) és Marosvásárhely, Háromszék és Sepsiszentgyörgy címerének alakulásáról.
A munkát a csoport nem tekinti lezártnak addig, amíg fel nem dolgozott adatok vannak a székely szimbólumok terén – hangsúlyozta a kötetet és munkatársait bemutató Pál-Antal Sándor.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Magyar Athenas 250
A szülőföldhöz való kötődésünket erősíti, ha tudjuk, hogy Székelyföld mit adott hozzá az egyetemes magyar kultúrához – vallják a Magyar Athenas 250 interdiszciplináris vetélkedő szervezői. A megmérettetés – amelynek ma 10 órától a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban tartják a nyilvános döntőjét sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és brassói csapatok részvételével – része a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SZTT) Székelyföldi Kincskereső elnevezésű programsorozatának.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A változó pedagógusszerepről egyeztetnek
Változó pedagógusszerep változó időben témában tartják az idei Hargita Megyei Pedagógiai Napokat. A rendezvénysorozatot Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusok házában nyitották meg.
Tizenhatodik alkalommal szervezi meg a tanfelügyelőség a Hargita Megyei Pedagógiai Napokat. Az április 15. és május 12. között zajló eseménysorozat keretében – Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Maroshévízen – különböző témájú konferenciákon, fókuszcsoportos beszélgetéseken és módszertani tevékenységeken vehetnek részt az oktatók.
A több hetes rendezvény megnyitóját a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában tartották pénteken, ahol többek között pedagógusok, a tanfelügyelőség munkatársai és más megyékből érkező tanügyi képviselők is jelen voltak. Nyitóbeszédében Görbe Péter főtanfelügyelő kifejtette: reméli, hogy a pedagógiai napok végén sikerül összegezni néhány gondolatot, amelyek segítenek jobbá tenni a Hargita megyei oktatást. Ezután szakmai előadások következtek, majd a több hetes rendezvény további programjait ismertették. További információ és a részletes program a tanfelügyelőség honlapján érhető el.
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro

Fonográf, népzene, előadások a kórusfesztiválon
Kórusművekkel, népdalokkal, néptánccal és népzene-tudományi előadással zajlott le a hét végén a 22. Bárdos Lajos–Palló Imre Éneklő Ifjúság Kórusfesztivál Székelyudvarhelyen, melyen a helyi és külföldi előadók mellett számos érdeklődő is részt vett.
„Ébren tartja és ápolja a magyar kóruskultúrát itt, a Székelyföldön” – mondta a rendezvény céljáról Derritei Júlia tanárnő. A fesztivál programja a korábbi évek hagyományaihoz hűen egy zenetudományi előadással és az énekesek bemutatkozásával kezdődött, majd másnap a gyermek- és ifjúsági kórusok hangversenyével folytatódott és egyházzenei közös énekléssel zárult.
Pénteken Szalay Zoltán népzenekutató A magyar népdalok – moldvai dialektus címmel tartott előadást a volt Stúdió moziban, ahol a jelenlévők a különböző tájegységek magyar népzenéiből is ízelítőt kaphattak. Megtudhatták, hogy a népdalgyűjtemények igen terjedelmesek, és hogy a fonográfot a világon elsőként a magyar néprajzkutatás használta népdalgyűjtéshez. Mind az öt, azaz a dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi (innen mezőségi és udvarhelyszéki), valamint gyimesi dialektus zenéiből hallhattak részleteket, emellett a fonográffal rögzített gyűjteményből is.
A pusztinai énekesek autentikus viseletben érkeztek. Népdalokat, majd körtáncokat, sortáncokat, lánctáncokat adtak elő. A lányok táncaihoz két legény furulyázta a talpalávalót. A gyerekek vezetője Nyisztor Ilona Ezüstgyopár-, Csángó Kultúráért és Európai polgár-díjas hagyományőrző, pusztinai népdalénekes volt, aki a kicsikkel közösen megtanított egy népdalt a közönségnek.
Szombaton a gyermek- és ifjúsági kórusok hangversenye zajlott a Művelődési Házban, ahol a székelyudvarhelyi művészeti iskola énekkarai mellett debreceni, sepsiszentgyörgyi és szászrégeni csoportok is felléptek. Az esemény végén emléklapokat és kisebb ajándékokat osztottak ki, majd közös éneklés következett.
Dávid Anna Júlia
Székelyhon.ro

Reneszánsz táncház a rendhagyó kiállításmegnyitón
Reneszánsz viseletekben sürgő-forgó emberek mellett, dob, triangulum, fuvola, énekszó, tánc és gyerekkacaj hallatszott a Haáz Rezső Múzeum udvarán szombaton délelőtt.
Mátyás az igazságos – Középkori és reneszánsz királyi udvartartás címmel nyitotta meg a széklyudvarhelyi múzeum, a Kossuth utcai épületében utolsó tárlatát: egy babakiállítást a középkori és reneszánsz királyi udvartartás jellegzetes figuráival, a hagyományos reneszánsz viseleteikkel életképekbe rendezve.
Az udvartartás a visegrádi Mátyás Király Múzeumból érkezett Székelyudvarhelyre. A tárlaton a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumával, a Kiss Áron Magyar Játéktársasággal, valamint magánszemélyekkel közösen megalkotott babákon, bábukon keresztül ismerkedhetünk meg a népmesékből és mondákból ismeretes híres királyi udvartartással.
A rendezvény házigazdájaként, a helyi múzeum igazgatója, Miklós Zoltán köszöntötte a bemutató kísérőit: Gróf Pétert, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának főmuzeológusát, régészt-történészt, Györfi Erzsébetet, a Kiss Áron Magyar Játéktársaság elnökét – aki a kiállítás létrejöttének történetébe vezette be a jelenlévőket, valamint Gróh Dánielt, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának régészét, aki röviden bemutatta a kiállítást.
Az eseményt igazán élővé, látványossá tették a zenészek, táncosok és a szavalók előadásai. Különösen látványos reneszánsz táncbemutatót, sőt még egy kisebb táncházat is kerekített az Arany Griff Rend és a Riverenza Régizene-Együttes. Az Arany Griff Rend részéről Sashalmi-Fekete Zoltán hadtörténész, a rend vezetője, röviden ismertette a korszak szokásait, viseletét és zenei műveltségét.
A kiállítás május végéig lesz látogatható, mikor is a múzeum megkezdi átköltözését a Haberstumpf villába.
Dávid Anna Júlia
Székelyhon.ro

Együtt az ellenzék
Udvarhelyen (újra) koalícióra léptek az ellenzéki pártok, melynek eredményeként visszalép a polgármester-jelöltségtől a néppárti Zakariás Zoltán, és pártja közös tanácsosi listát állít az MPP-vel. Polgármesterjelöltjük az MPP-s Gálfi Árpád.
Zakariás Zoltán néppárti alelnök szerint országos politikai státusa is útjában állhatott annak, hogy eddig nem jött létre helyi összefogás az EMNP és az MPP között, éppen ezért úgy döntött, visszalép a pártja által felajánlott polgármesteri jelöléstől – közölte a politikus a keddi sajtótájékoztatón. Mint mondta, politikai tevékenységének egyik legfontosabb célja „Udvarhely fejlődésének biztosítása és a helyi közösség érdekeinek képviselete”, ezért is hozta meg döntését.
„A néppárt és az MPP helyi szervezetei megegyeztek az önkormányzati választásokon való közös indulásról, létrejött a választási koalíció, amely a tegnapi nap folyamán bejegyzésre került a megyei választási bizottságnál. A két párt egyesítette erőit, és egy erős közös csapattal, illetve közös programmal feláll a közös jelölt, Gálfi Árpád mögé” – jelentette be Zakariás.
Gálfi Árpád megköszönte a néppártiak visszalépését, hiszen ezzel megteremtette a pártok közti összefogás lehetőségét. „Munkára vállalkoztam, amikor elvállaltam a jelöltséget, ehhez pedig jó munkatársakra, nem pedig hangzatos szavakra van szükség. Az összefogás biztosítani tudja Székelyudvarhely számára a változást. Programunk a biztonság, a rend és a fejlődés. Ennek megvalósításában számítunk a lakosság segítségére, támogatására” – fogalmazott Gálfi.
Hajdó Csaba, az EMNP nemrég kinevezett udvarhelyi elnöke elmondta, közös programot állítottak össze az MPP-vel, melynek minden pontja megvalósítható, amennyiben a koalíció elnyeri a tanácsosi többséget és a polgármesteri tisztséget. Egyebek mellett szeretnék tehermentesíteni a városközpontot a vasúti sínek felszámolásával, amelyek helyén kétsávos utat alakítanának ki. Szerintük a valós probléma nem a munkahelyek hiánya, hanem a jól fizető munkahelyek hiánya, éppen ezért egy IT ipari park létrehozását tervezik. Kialakítanának ugyanakkor egy szociális szolgáltatásokkal és családmegsegítéssel foglalkozó központot a Budvár utca környékén.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Székelyföld ostroma
Băsescu meghúzta a vészharangot, szerinte veszélyben a demokrácia. Nem tudom, ki hogyan van vele, de számomra demokrácia-ügyben nem – egyebekben sem – az a mérvadó, amit a vén tengeri medve időnként kinyilatkoztat.
Két évvel ezelőtt, a marosvásárhelyi székely szabadság napi rendezvény kapcsán az autonómiával kapcsolatosan fejtette ki magvas véleményét. Igaz, nem annyira frappánsra sikerült, mint a már klasszikusnak számító „annyi autonómia jár Székelyudvarhelynek, mint Caracalnak” szentencia. Akkor az Erdélybe látogató magyarországi politikusoknak, kormánytagoknak szólt a kritika, de úgy, hogy az erdélyiek is értsenek a szóból. Băsescu az autonómia fogalmának tisztázására is felszólította a magyar politikusokat, közéleti szereplőket, a székely önrendelkezés követelőit. Hogy ezen a téren azóta sem történt semmi érdemleges, az tagadhatatlan. Amiként az is, hogy ez kizárólag az erdélyi magyar politikai osztály sara.
Visszakanyarodva Băsescu demokráciaféltéséhez, némileg igazat kell adnom neki. Különösen, amikor annak a véleményének ad hangot, hogy Romániában egy, a Román Hírszerző Szolgálatban (SRI) és az Országos Korrupcióellenes Ügyészségben (DNA) gyökerező „nemzetbiztonsági szekta” jött létre, amely szándékosan kompromittálni akarja a politikai intézményeket, és amelynek még a kormányban is vannak képviselői.
„Egy olyan nemzetbiztonsági szektáról van szó, amely átláthatatlan módon akarja ellenőrizni a politikai döntéshozatalt” – vélekedett Băsescu. Annak a véleményének is hangot adott, miszerint a „szekta” célja a politikai intézmények, többek között a parlament elhiteltelenítése. Kérdésre válaszolva meg is nevezte annak vezetőit: az elemzéseket a SRI szintjén végzik, az igazgatóhelyettes koordinálásával, a végrehajtást pedig a DNA szintjén, a főügyész vezetésével.
Ha jól meggondoljuk, amit Băsescu mondott, az némileg összecseng a Stefano Bottoni történész által a minap kifejtettekkel, miszerint a Székelyföldön a Securitate soha nem volt olyan erős, mint ma a SRI. Ezzel magyarázható székelyföldi városok vezetőinek tervszerűen végrehajtott megvádolása is.
Ostrom ez a javából.
Szentgyörgyi László
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Havazik Hargita megyében
Visszatért a tél április közepén, és havazik Hargita megyében. Az Erdély FM tudósítása szerint a 12A jelzésű országúton akadozik a közlekedés, továbbá fokozott figyelemre van szükség a havazás okozta útviszonyok miatt a 13 B jelzésű országúton Gyergyószentmiklós és Parajd között, a Bucsin tetőn, a 12 C jelzésű országúton Gyergyószentmiklós és Gyilkos-tó között, a 13A jelzésű országúton Csíkszereda és Székelyudvarhely között a Hargitán és a 12A országúton Csíkszereda és Comăneşti között.
Hargitafürdőn az erőteljes havazás következtében vastag hóréteg rakódott le. A hókotrókat már bevetették, de óvatosságra intik az autósokat, mivel a lecserélt téli gumik miatt nagyobb a balesetveszély.
(erdély fm)
Transindex.ro

Háromszéki pacsirták
A középiskolások kategóriájában Erőss Réka és Szabó Réka Fruzsina első díjat nyert a vasárnap Székelyudvarhelyen tartott VI. Székelyföldi Népdalvetélkedőn, amely Háromszék, Csík, Gyergyó, Barcaság, Udvarhelyszék, Marosszék, Moldva és Aranyosszék régiós nyerteseinek döntője. A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum két X. osztályos népdalénekese nem először mutatja meg tehetségét és felkészültségét, mindketten kiskoruktól énekelnek, a helyi népdalvetélkedők többszörös győztesei. A székelyudvarhelyi megmérettetésen, a VI–VII. osztályosok II. díjával tért haza a nagyajtai Boda Szabina Tekla, aki szintén több alkalommal nyert helyi, háromszéki népdalvetélkedőn.
(fekete)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tiltakozások márpedig lesznek
Kétszáz és ezer lej közötti bírságot kaptak azok az udvarhelyi személyek, akiket „kiszúrt” a csendőrség a székely szabadság napján. Nem hagyják ezt annyiban, fellebbeztek, sőt udvarhelyi demonstrációt is kilátásba helyeztek. Izsák Balázs ugyanakkor emlékeztetett, még tavaly bejelentették a jövő évi marosvásárhelyi rendezvényt.
Összesen hét olyan udvarhelyi személyre rótt ki bírságot a csendőrség rendbontásért, illetve csendzavarásért, akik részt vettek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett marosvásárhelyi, székely szabadság napi rendezvényen – mondta el lapunknak Bíró Edit, az SZNT udvarhelyi elnöke. Öt részvevőt 200 lejre, egyet 600 lejre, egyet pedig 1000 lejre bírságoltak. Utóbbi személy egyébként felügyelőként volt jelen a rendezvényen, ketten pedig tagjai a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) udvarhelyi szervezetének. Bíró jogtalannak és felháborítónak tartja a büntetéseket, hiszen ő maga is részt vett a március 10-ei eseményen, és egyáltalán nem tapasztalt rendbontást az udvarhelyiek részéről. Megjegyezte, egy érintett sem fizette ki a bírságot, nevükben az SZNT által szerződtetett Kincses Előd ügyvéd, illetve a HVIM ügyvédje fellebbezett. Ezt az ifjúsági mozgalom egy udvarhelyi tagja is megerősítette, akit 200 lejre büntettek.
„Érdekes, hogy a csendőrségnek volt egy közleménye, amelyben leírják, nem volt rendbontás. Amerre mi voltunk, folyamatosan volt tíz csendőr, akik telefonáltak, videóztak, de egyetlen személyt sem emeltek ki a tömegből. Ha történt volna rendbontás, akkor biztosan közbelépett volna a hatóság” – fogalmazott a megbírságolt személy. Emellett hangsúlyozta, tudomásuk szerint a lakosság részéről sem érkezett semmilyen feljelentés csendzavarási ügyben, ennek ellenére a neki kiállított büntetésen indoklásként ez szerepelt. „Alaptalanok, jogtalanok a büntetések” – mondta.
Bíró Edit szerint a hatóságok megfélemlítési céllal szabhatták ki a bírságokat. Hozzátette, az ilyen fellépések miatt lehet az, hogy csak kevés vásárhelyi vett részt a rendezvényen, annak ellenére, hogy az SZNT többször is felkérte őket. A büntetések egyébként nem egyszerre érkeztek az udvarhelyiekhez, Bíró Edit szerint valószínűleg a csendőrök által készített videofelvételekről, illetve a hatóságoknak leadott részvevői listákról azonosíthatták őket. „Beszéltünk a HVIM tagjaival, hogy nem fogjuk annyiban hagyni a bírságolást, egyelőre azonban megvárjuk, hogyan alakulnak a dolgok. Valószínűleg Udvarhelyen is fogunk szervezni egy demonstrációt” – fogalmazott az udvarhelyi SZNT-elnök.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke lapunknak elmondta, a bírságolásokról szóló csendőrségi közlemény után nem sokkal folyamodványt nyújtott be a hatósághoz, melyben kérte, hogy közöljék azok névsorát, akiket szervezőkként büntettek meg. Ez fontos, hiszen hivatalosan az SZNT nevében eljáró Siculitas Egyesület szervezte a megmozdulást, így tisztázni kell a hatóságokkal az egyes személyek szerepkörét. Izsák szerint több megbüntetett egyáltalán nem volt szervező. Beadványára az elmúlt hét végén válaszolt a csendőrség, a személyi adatok védelméről szóló törvényre hivatkozva elutasítván a kérést.
„Ez egy rendkívül paradox és elfogadhatatlan érvelés, hiszen ha ők ötven embernek 1000 lejes büntetéseket küldenek ki betiltott, be nem jelentett vagy be nem jegyzett nyilvános rendezvény megszervezéséért, akkor az egy közérdekű információ” – magyarázta Izsák, hozzátéve, hogy egyébként bejelentett rendezvényről volt szó. Hangsúlyozta, ebben a kérdésben is eljárást akarnak kezdeményezni a csendőrség ellen.
Izsák Balázs emlékeztetett, még tavaly bejelentették a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnál a jövőben szervezendő székely szabadság napi rendezvényt.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Szatmárnémetiben ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa
A választás a magyarság biztonságérzetéről is szól
Szombaton Szatmárnémetiben, a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén tartotta az RMDSZ önkormányzati kampánynyitó rendezvényét. Kelemen Hunor szerint ma a teljes szövetségnek erősnek kell lennie, mint azoknak az önkormányzati kollégáknak, akiket az elmúlt időszakban ártatlanul meghurcoltak, és akik megtehették volna, hogy nem vállalják az újabb megmérettetést. A június 5-én tartandó romániai önkormányzati választások nemcsak a településfejlesztéssel, infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatos kérdésekről szólnak, hanem arról is, hogy sikerül-e visszaállítani Romániában a magyarok biztonságérzetét – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az a közösség, amelyik nem érzi magát biztonságban, szabad sem lehet, és nem gyarapodhat, nem fejlődhet megfelelőképpen. Az elnök megemlítette: az RMDSZ árnyékjelentést készített a román kormánynak az Európa Tanács számára összeállított kisebbségi jelentéséhez.
Nyomatékosította: nem az RMDSZ tért vissza a sérelmi politizáláshoz, ahogy ezt sokan állítják, hanem a román állam tért le a jogállamiság útjáról. "Az az állam, amelyben a többség és a kisebbség között ingatag a béke, nem lehet biztonsági tényező a térségben" – jelentette ki Kelemen Hunor. Azt a tényt, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának 2015-ös jelentésébe az erdélyi magyarság számtalan sérelme bekerült, úgy értékelte: "a rakétavédelmi pajzs alatt mégsem kerülnek árnyékba a kisebbségi jogok".
Az RMDSZ elnöke szerint – még ha utópiának is tűnik – a magyarság nem mondhat le arról a törekvéséről, hogy Romániában köttessék egy etnikumközi megállapodás a kisebbségi jogokról. Ehhez kell kitaposni az utat. Szerinte a júniusi önkormányzati választásokon és az őszi parlamenti választásokon olyan helyzetet kell teremteni, amelyben számolni kell az RMDSZ erejével.
"Ma az is kérdés, a legfontosabb kérdés, hogy vissza tudjuk-e állítani Erdélyben, Romániában a magyarok biztonságérzetét. Ezt folytatni fogjuk, de az elkövetkező időszakra új feladatokat is kitűzünk magunk elé" – mondta továbbá Kelemen Hunor, és felsorolta azokat a közösségi prioritásokat – az ifjúság- és családpolitika, oktatás- és vidékfejlesztés, műemlékvédelem és önkormányzatiság, illetve a romák felzárkóztatása terén –, amelyeket az RMDSZ 2016-os önkormányzati választási keretprogramja foglal össze. Hozzátette: az RMDSZ azon lesz, hogy a magyarok politikai képviselete erősödjön, polgármesterek százai és tanácsosok ezrei gondoskodjanak arról, hogy a település fejlődjön, a közösség pedig biztonságban érezhesse magát. "Huszonhat év alatt bebizonyosodott, bebizonyította a közösség és a szövetség is, hogy a képviselet egyik biztos alapját az önkormányzatiság jelenti, hiszen helyben könnyen át lehet látni azt is, hogy melyik megoldás milyen hatékonyan működik a közösség érdekében" – tette hozzá a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor felsorolta az RMDSZ választási programjának a főbb elemeit, amelyeket az SZKT ülésein a szövetség vezető politikusai bontottak ki részletesen. A program kiemelt célja, hogy a szövetség majdani önkormányzati képviselői esélyt, munkahelyeket biztosítsanak a fiataloknak, rezsicsökkentést a családoknak, gyermekközpontú, minőségi oktatást a gyermekeknek, az épített örökség védelmét, valamint a mélyszegénység felszámolását, a roma közösség munkaerőpiaci esélyének a megteremtését – hangsúlyozta az elnök. A programot elfogadta az RMDSZ vezető testülete.
Az SZKT ülésén az RMDSZ fontos önkormányzati tisztségekre pályázó politikusai is felszólaltak. A szatmárnémeti polgármesteri tisztségre pályázó Kereskényi Gábor parlamenti képviselő kijelentette, hogy a városnak több kárt okozott a Szociáldemokrata Párt színeiben megválasztott jelenlegi polgármester, mint száz év árvizei. Ezért van szükség arra, hogy négy év kimaradás után ismét RMDSZ-es polgármester vezesse a várost.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kapta a legnagyobb tapsot, aki arról beszélt, hogy Székelyföld is beszorítottnak érzi magát, ha a Partiumban, Belső-Erdélyben a magyarok kiszorulnak a vezető önkormányzati tisztségekből. Hozzátette, az erdélyi magyarságnak Kolozsvár a feje, Partium a keze, Székelyföld a lába, a szórvány pedig a szíve.
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere azt hangsúlyozta, hogy olyan önkormányzati vezetőkre van szüksége az erdélyi magyar közösségnek, akik nemcsak a lelkiismeretesen, hanem a lelkesedéssel végzett munkával tudják visszanyerni a közösség bizalmát, meg tudják erősíteni a közösség saját erejébe vetett hitét.
A székelyudvarhelyi polgármesteri tisztségre pályázó Arros Orsolya arról beszélt, hogy olyan körülmények között próbál tenni a városáért, amikor a jelenlegi, szintén RMDSZ színekben megválasztott polgármester iránti bizalom fogyott el Székelyudvarhelyen.
Zárszavában Kelemen Hunor arra figyelmeztetett, hogy még mindig nem tisztázott, hogy egyfordulós vagy kétfordulós polgármester-választást tartanak júniusban, erről május 4-én dönt majd az alkotmánybíróság. Úgy vélte, ha az alkotmánybíróság úgy döntene, hogy kétfordulós választást kell tartani, az első fordulót nem lehetne megtartani június ötödikén.
Népújság (Marosvásárhely)

Kelemen Hunor: nem térünk vissza a sérelmi politizáláshoz
A politika belülről új kiadásában a 9000 RMDSZ-es jelöltről és a román pártok felelősségéről is beszélgettünk.
Az RMDSZ jelöltállítási folyamatáról, az MPP-vel való együttműködésről, a női jelöltekről és a marosvásárhelyi helyzetről, a román pártok jelöltállítási nehézségeiről és felelősségéről, árnyékjelentésről és emberi jogi jelentésről, illetve az 5000-es alternatív nyelvhasználati küszöbről kérdezte Balázsi-Pál Előd az RMDSZ elnökét,Kelemen Hunort A politika belülről friss kiadásában. A műsor április 25-én 21.35-kor látható az Erdély TV-n, április 26-án meghallgatható az Erdély FM-en, kivonata pedig az alábbiakban olvasható.
A 9000 RMDSZ-es jelöltről
„Általában ennyi jelöltet szokott indítani az RMDSZ. Nyilván ehhez az kell, hogy a helyi és a területi szervezeteink működjenek. Természetesen egyfajta összehangolásra is szükség van, hisz itt háromszáz település kampányáról van szó; egy keretet lehet adni ennek az egésznek, de a prioritási listát minden település minden tanácsosi csapatának együtt kell elkészítenie.”
Az előválasztásokról
„A jó az, hogy nagyon sok helyen előválasztást szerveztünk, sok ezer embert vontunk be a jelöltállítási folyamatba országszerte. Ahol hosszú ideje nem lehetett váltani, azért, mert egy szűk kör szervezte a listákat, ott teljes váltásra került sor, mert ebben az esztendőben előválasztást szerveztek, ilyen Nagybánya, és nem a régi, ismert nevek futottak be, hanem az új emberek, a fiatal emberek, és ez így van rendjén.
De nincsen csodamódszer a jelöltállításra. Sepsiszentgyörgyön soha nem tartottunk előválasztást, ott a tanácsosi listát mindig a polgármester és a helyi választmány állította össze, és mindig kiválóan működött. Csíkszeredában mindig előválasztás volt, és mindig rendben volt, mindig olyan lista volt, amelyet később senki nem kommentált.
Lehet így is, lehet úgy is, a lényeg, hogy hiteles emberek kerüljenek oda, és csapatként tudjanak dolgozni, mert ott, ahol polgármesterként megnyered a választást, nem mindegy, hogy milyen tanácsosi csapattal fogsz együtt dolgozni.”
Az MPP-vel való együttműködésről
„A mi együttműködésünknek keretei eléggé tágak ahhoz, hogy helyenként, ha ők nem tudtak más megoldást találni, akkor akár az EMNP-vel is együtt menjenek, mert Székelyföldön a legtöbb településen verseny van. Hogy ez a verseny hogy néz ki, ez változó. Székelyudvarhelyen ebben az esztendőben egy érdekesebb helyzet alakult ki, a településen élők azt fogják megválasztani, akiről leginkább úgy gondolják, hogy el tudja vezetni a települést. Mi azt szeretnénk, hogy Arros Orsolyát, az RMDSZ jelöltjét válasszák.”
Arros Orsolyáról
„Fiatal, dinamikus udvarhelyi hölgy, aki különböző helyzetekben már bizonyította vezetői képességét, egy jól képzett ember, és a helyi szervezet – elsősorban a fiatalok –, úgy döntöttek, hogy vele szeretnének az idei választáson menni. Ezért a jelenlegi polgármesterrel a helyi szervezeten belül nézeteltérés alakult ki. Ez így van rendjén, az RMDSZ gyakran váltott az elmúlt 25 évben polgármestert, parlamenti képviselőt, szenátort, és ez ezután is így lesz, senkinek nincs ez kiadva örökre, mint valami hűbéri rendszerben, hogy az az ő pozíciója, és nem lehet megkérdőjelezni.
Az, hogy nő vagy nem nő, nem szabadna kérdés legyen. A kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején Gyimesfelsőlokon volt olyan polgármesterasszonyunk, aki két-három mandátumon keresztül azt a települést nagyon összeszedetten, nagyon pontosan és fegyelmezetten vezette, és nem volt semmi baj. Azt szeretném, ha minél több női jelölt lenne, és ez alakulni fog, alakul az erdélyi társadalom mentalitása is. Én, ha udvarhelyi polgár lennék, nagyon szívesen rábíznám a közösség sorsát Arros Orsolyára.”
Miért állt össze ilyen nehezen a jelöltlista Marosvásárhelyen?
„Marosvásárhelyen bonyolultabb helyzet van, én nem nagyon kommentálom, mert távol tartottam magam a jelöltállítástól. Azt üzenték nekem, hogy Marosvásárhely a marosvásárhelyieké, és ne szóljunk bele Kolozsvárról vagy Csíkkarcfalváról; nem szóltunk bele, ez az ő felelősségük, mindenek előtt a megyei elnöknek a felelőssége, és ők ennyire voltak képesek, ennyit tudtak kihozni magukból. Én abban bízom, hogy Soós Zoltán, aki függetlenként indul, de az RMDSZ jelöltje és az RMDSZ jelöltjeként kell viselkednie, ezzel a listával együtt jó eredményt tud elérni.”
Arról, hogy 2016-ban milyen az ideális RMDSZ-jelölt, miben kell másnak lennie, mint 1992-ben
„Sokat professzionalizálódott a politika, 1992-ben teljesen más típusú problémákkal szembesült egy település, más típusú finanszírozási gondokkal, döntési mechanizmusokkal. Akkor nem volt egy ilyen típusú önkormányzati rendszer, amely még mindig sok hibával bír, de a 92-es helyzethez képest, amikor sokkal centralizáltabb volt az egész közigazgatás, változtak a források, kibővültek. Ezt a 25 esztendőt nem lehet meg nem történté tenni.
Hitelesnek kell lenni, dinamikusnak, kell implikálódni a közösség életébe. Egy polgármester nem ülhet az elefántcsonttoronyban, nem elég, hogy időnként bemegy a tanácsülésekre, és az ott meghozott döntéseket megpróbálja végrehajtani. Gyors ügyintézésre és nyitottságra hajlamosnak kell lennie, és az ügyintézést úgy kell tekintenie, hogy arra teljes rálátása legyen a településen élő választópolgárnak. Hozzáértőnek kell lennie, és a magyar ügynek elkötelezettje kell legyen.”
A kampánybüdzséről
„Megváltozott a választási kampányok finanszírozását szabályozó törvény, sokkal szigorúbb lett, mint eddig valaha. Mi mindig egy kis költségvetésű kampányt folytattunk, az előző években és most is. Egy kis településen 6500 lejből lehet kampányolni, ezt, ha a törvény szerint költik, visszaadja az állam a választásokat követően.”
A nagy román pártok jelöltválságáról
„2016-ban az ismert okok miatt nem könnyű embereket meggyőzni, hogy politikai szerepet vállaljanak. Egyrészt a politikusok megítélése nagyon sokat romlott, másrészt (...) sokan felteszik a kérdést, hogy miért kockáztassanak, hogyha kisebb közigazgatási vétségért is, aminek semmi köze a korrupcióhoz, esetleg bajba keveredhetnek, illetve miért tegyék ki magukat a tanácsosok és a helyi politikusok is akár annak, hogy a közösség olyan típusú megítélése alá kerüljenek, amelyről ők úgy gondolják, hogy nem érdemelték meg.”
„2016-ban, úgy láttam, nagyon sokat dolgoztak a pártok azon, hogy új embereket keressenek, hogy újítsanak, hogy váltsanak, de nem mindig sikerült, nem mindig találták meg a megfelelő embereket.”
„Ez bizonyos értelemben ránk is igaz, csak talán az arányok teljesen mások. Nekünk is nagyon sok helyen azzal kellett szembesülnünk, hogy a közösségben nagy tiszteletnek örvendő emberek nehezen vagy egyáltalán nem vállalnak szerepet, még úgy sem, hogy ne befutó helyen legyenek, csak segítsék a nevükkel a listát. Arról nem is beszélve, hogy az egyik kis párt apróhirdetésben kereste a jelölteket. Vicces helyzetek álltak elő az erdélyi magyar közéletben is. 2016 a politika válságos esztendeje, ha szabad így fogalmazni."
A MOGYE magyar oktatását érintő bírósági döntésről
„A MOGYÉ-vel kapcsolatban és más hasonló esetekben a bíróság hozott már számunkra nem kedvező ítéletet, úgy, hogy a törvény egyébként egyértelmű. Erősen el kell gondolkodni, hogy taktikailag jó-e ugyanahhoz a bírósághoz fordulni másképpen föltéve a kérdést, mert a vereség szinte kódolva van egy ilyen ügyben.”
A felerősödött kisebbségellenes retorikáról és intézkedésekről
„Az európai uniós csatlakozást követően még úgy tűnt, hogy folytatható a kilencvenes évek végétől elindult trend, hogy a kisebbségi jogokat, a nyelvi jogokat, a kollektív jogokat, akár a kulturális autonómiát is lépésről-lépésre be lehet iktatni.
Ez elakadt egy adott pillanatban, sőt, Románia megerősödött a térségben és úgy gondolta, hogy megengedheti magának azt, hogy megpróbálja a megszerzett kisebbségi jogokat megcsorbítani, visszavonni, megpróbálja például az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását nemcsak megállítani, hanem visszafordítani. Magyarellenesnek, kisebbségellenesnek és jogfosztónak nevezhető intézkedések egész sora jelent meg az elmúlt esztendőkben, fokozódott egyfajta magyarellenes attitűd.
Ezek megsokszorozódtak, és ezért fordultunk mi ismét erőteljesebben a nemzetközi partnerekhez, ezért fordultunk ahhoz a típusú politikai eszközhöz, ami az árnyékjelentést és a különböző memorandumokat illeti, illetve az Amerikai Egyesült Államokkal és más partnerekkel a folyamatos párbeszédet választottuk, mert úgy gondoltuk, ami történik Romániában, az egyértelműen egy irányváltást mutat. Nem azt mondom, hogy irányvesztést, mert nem magától, véletlenül történnek a dolgok, hanem egy szándékos irányváltásról van szó. Ha először a kisebbségi jogokat nyirbálják meg, utána más emberi jogok következnek. Arra hívtuk fel a partnerek figyelmét, hogy Románián számon kell kérni az alapértékeket, az alapvető emberi jogokat.”
A román pártok felelősségéről
„Kampányban még inkább felerősödnek ezek a jelenségek. Olyan körülmények között végképp aggódni kellene, ha az egyik nagy román párt nem váltott volna főpolgármester-jelöltet Bukarestben, és továbbment volna egy olyan emberrel, aki a holokausztot tagadta, szélsőségesen nacionalista, vallási fundamentalista és a legionárius eszméket támogató, terjesztő ember. Mert ha ezzel képes egy nagy párt menni, akkor a másik nagy pártot is arra ösztönzi, hogy hasonló retorikához nyúljon, és ez azt jelenti, hogy a román társadalom legalább hetven százaléka ezt a retorikát, ezt az értékrendet hallja, ezzel találkozik. És akkor ne csodálkozzunk, hogy előbb-utóbb kisebbségellenes, magyarellenes hangulat alakul ki.
2016-ban a nagy politikai pártoknak a felelőssége óriási, hogy ne adjanak teret a szélsőségességnek, mert abból előbb-utóbb feszültség lesz, ezért van szükség arra, hogy az RMDSZ megpróbáljon egy olyan viszonyt kialakítani a nagy politikai pártokkal, amely a megszerzett politikai jogokat garantálná, a szélsőséges retorikát és nacionalizmust nem engedné a társadalomban elterjedni, illetve a továbblépéshez a párbeszédet keresni.”
„Látni kell: az, hogy egy etnikai kisebbség hogyan érzi magát a szülőhazájában, veszélyeztetve érzi-e magát és etnikai identitását az országban, az alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy milyen a társadalmi béke. Biztonságpolitikai kérdésként kell kezelni, mert ma mindenkit a biztonság érdekel, de nem szabad a biztonság oltárán egyéb ügyeket feláldozni. Nem szabad engedni, hogy Romániában hatalmas lendületet kapjanak a szélsőségesek.”
Az amerikai külügyminisztérium emberi jogi jelentéséről
„2012-től az amerikai külképviselettel gyakoribbá váltak a találkozásaink, illetve a tavalyi washingtoni látogatásunkat, amelyet a New York-i magyar emberjogi alapítvánnyal (HHRF) közösen szerveztünk meg, pontosan ezért terveztük meg, hogy a külügyminisztérium képviselőivel, illetve a kongresszusban a törvényhozókkal és a különböző think-tankek képviselővel találkozzunk. Sok időd ott nincsen, el kell tudd mondani, hogy mi a problémád és mit javasolsz megoldásként, érdekeltté kell tudd tenni a partnert, hogy ez számára miért fontos.”
„Románia Amerikával egy olyan stratégiai partnerséget kötött, amelyet mi magunk is támogattunk, amely biztonságpolitikai szempontból nemcsak Romániának, hanem az egész térségnek fontos. Mi úgy mutattuk be a mi problémáinkat, mint amelyek ebben a biztonságpolitikai kontextusban fontosak tudnak lenni. Ezenkívül emberi jogokként, alapértékekként kell bemutatni a kisebbségi jogokat, mert tulajdonképpen erről is van szó, egy specifikus emberi jogi kategóriáról beszélünk, és ha ezt sikerül megtenni, akkor azt tapasztaltam, hogy az amerikaiaknál van erre nyitottság és odafigyelnek, és ez meglátszik a jelentéseken is, amelyek alapvetően tartalmazzák azt a problémalistát, a Mikó-ügytől a csángók oktatásáig, amelyet mi ott megjelenítettünk.
Ezt fontosnak tartom, mert látni kell, hogy Románia még valamilyen mértékben odafigyel arra, hogy Amerika mit gondol róla, annak ellenére, hogy a román média agyonhallgatta a jelentésnek a kisebbségi jogokkal kapcsolatos részét. Ez is azt mutatja, hogy zavarja őket, és bosszankodnak, hogy Románia ilyen vonatkozásban is megjelenik az amerikai jelentésben. Az amerikai emberi jogi jelentés tulajdonképpen alapjaiban kérdőjelezi meg azt a hamis képet, amelyet főleg Aurescu külügyminisztersége alatt sugallt a kormány, hogy Románia egy mintaország, és minden jól működik. Akkor lehet azt mondani, hogy a dolgok rendben vannak, ha ezt mi mondjuk, és ezt mi nem mondjuk, mert nem érezzük azt, hogy a dolgok rendben mennének. Nekünk ebben viszont proaktívnak kell lenni, megoldásokat kell javasolni, amit mi meg is tettünk például az ET kisebbségvédelmi keretegyezményének betartásáról írt árnyékjelentésben is. Ez nem a sérelmi politizáláshoz való visszatérést jelenti: a problémákat is megemlítjük, de megoldásokat is adunk."
Az egészségügyben nyelvhasználatot szabályozó RMDSZ-es törvénytervezetről
"A tervezetben a 20 százalékos, törvényben előírt anyanyelv-használati küszöbhöz képest mi bevittünk egy alternatívát, az 5000-es számot. Azt mondjuk, ahol nem éri el a 20 százalékot egy etnikai kisebbség számaránya a településen belül, de jelentős számú kisebbség él, ott is lehet és kell alkalmazni ezt a törvényt. Pl. Kolozsváron 20 százalék alá esett a magyarok aránya, de messze 5000 fölött van a számuk. Nem lehet azt mondani, hogy 30-40 ezer ember nem egy jelentős szám, még akkor sem, ha csökken arányaiban a súlya egy településen belül.
Ezzel az alternatívával kell tudjunk továbbmenni a továbbiakban. Az esélyekről túl korai és kockázatos lenne találgatni. Mi azt akarjuk, hogy legyenek olyan kezdeményezéseink, amelyek alapot jelentenek a párbeszédhez, és ha nem tudunk törvényt alkotni ebből most júniusban vagy ősszel – választási esztendőben nem könnyű ezt megtenni –, akkor ezt lehessen majd továbbvinni a következő parlamentbe. Az a fontos, hogy a különböző területekre legyenek előterjesztett megoldási javaslataink."
Transindex.ro

Népi mesterségbemutatók Hargita megyében
A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont 2016 májusában Hargita megye négy térségében szervez mesterségbemutatókat. A program célja Hargita megyei diákokkal olyan mesterségeket ismertetni meg, amelyek az adott régióban jellemzőek, de a mai ember számára kevésbé ismertek, továbbá ráirányítani a diákok figyelmét a mesterek által készített használati tárgyakra. A foglalkozások során a diákok elsajátítva egy-egy mesterség alapjait, elkészíthetnek egy-egy kézműves terméket, ezeket a tárgyakat a foglalkozást követően magukkal is vihetik.
A mesterségbemutatókat négy helyszínen rendezik meg Csík, Gyimes, Gyergyó és Udvarhely régiókban, egy-egy tájház vagy múzeum udvarán. Minden régióban 2-3 helyi mester bevonásával zajlik az oktatás. A különböző helyszínekre más-más régiókból érkeznek 5-8. osztályos diákok. Mindegyik foglalkozás 13 órakor kezdődik és 17 óráig tart.
Az első mesterségbemutatóra május 5-én Tordátfalván kerül sor udvarhelyszéki mesterek: Ráduly János vesszőfonó és Lőrincz Annamária bútorfestő bevonásával. A foglalkozáson a nagytusnádi Imets Fülöp Jákó Általános Iskola diákjai vesznek részt.
Második alkalommal, május 12-én a Nagygalambfalvi Általános Iskola diákjai látogatnak el a csíkmenasági múzeumba, ahol Adorján Lajos és András Katalin a fazekasságba és a varrásba nyújtanak betekintést.
A harmadik mesterségbemutatónak május 19-én a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum ad otthont, ahová a gyimesfelsőloki Domokos Pál Péter Általános Iskolából érkeznek diákok, ők Páll Etelka vezetésével növényi festést, illetve Szász Judit irányításával nemezelést tanulnak.
Végül május 26-án a Borospataki Skanzenben kerül sor az utolsó mesterségbemutatóra, ezen a gyergyószárhegyi Bethlen Gábor Általános Iskola diákjai vesznek részt, őket gyimesi mesterek avatják be a fafaragás, tojásfestés és fonás rejtelmeibe.
A kézműves tevékenységben részt vevő gyerekek kiválasztásában a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vállal szerepet, ezt a Hargita megyei általános iskolákkal való együttműködésben valósítjuk meg. A diákok szállítását és a mesterekkel való együttműködést szintén a Forrásközpont irányítja, a program költségeit Hargita Megye Tanácsa biztosítja.
eloszekelyfold.wordpress.com

Több pénz jut 2017-ben a külhoni magyaroknak
Bővülhetnek a külhoni magyarság különböző programjaira jutó költségvetési források a jövő évben: a Bethlen Gábor Alap az idei 11,8 milliárddal szemben 20,93 milliárd forinttal gazdálkodhat.
A magyar kormány 2017. évi központi költségvetési törvényjavaslata szerint a budapesti Miniszterelnökségen belül a nemzetpolitikai államtitkárság rendelkezésére álló keret az idei 5 milliárdról 6,7 milliárdra növekszik.
Az MTI által ismertetett költségvetés-tervezet értelmében a Magyarság Háza programjaira 216 millió forint áll rendelkezésre. A Határtalanul! tanulmányi kirándulási programra az idei 1,2 milliárddal szemben csaknem kétmilliárd forintot különítenének el.
Határon túli felsőoktatási feladatokra 800 millió jutna, ami közel duplája az idei összegnek. A köznevelés területén a támogatási előirányzat több mint 231 millió forint, határon túli kulturális programokra közel 100 milliót különítenének el. A Rákóczi Szövetség támogatása 50 millió forinttal szerepel a büdzsé tervezetében. A Szász Jenő korábbi székelyudvarhelyi polgármester vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet költségvetési kerete az ideihez hasonlóan 1,2 milliárd forint.
A gazdaságfejlesztés területén a vajdasági programokra 7,6 milliárd, a kárpátaljai elképzelésekre 5,2 milliárd, az erdélyiekre és a felvidékiekre 1-1 milliárd, a horvátországiakra és muravidékiekre fél-félmilliárd forint áll majd rendelkezésre.
Krónika (Kolozsvár)

Székelyudvarhely Tavasza: ünnep az eleje, ünnep a vége
Egy hónapra nyúlik a Székelyudvarhely Tavasza elnevezésű rendezvénysorozat. A május elsején kezdődő programkínálatról a polgármesteri hivatalban számoltak be csütörtökön.
Majálistól gyermeknapig, azaz egy hónapig több mint száz rendezvényre, különböző koncertekre, színházi előadásokra, kiállításokra, konferenciákra, filmvetítésekre, irodalmi estekre, sport és egyéb szabadidős programokra várják az érdeklődőket. Ehhez még tizenhárom egész napos programot is összeállítottak.
Bunta Levente polgármester elmondta, a rendezvény költségeit tekintve nem lesz növekedés az elmúlt évekhez képest, azaz mintegy százötvenezer lej körüli összeget költenek el. A városvezető reményét fejezte ki, hogy sikeres és színvonalas lesz a rendezvénysorozat, amelyen igyekeznek az eddigi évek hibáit is kijavítani. Ami változás a múlt évhez képest, hogy a rendezvényeken „műanyag poharas sört lehet majd kapni, kísérleti jelleggel” — fogalmazott Bunta.
Vasárnap, május elsején a Városi majálissal startol a városnapok, ennek helyszíne a Szejkefürdő lesz. Szervezett biciklis kivonulás idén is lesz, ebbe a Szekler Teker baráti társaság is beszállt. A biciklisek egy szelvényt is kapnak, melyet ételre-italra válthatnak a helyszínen. A biciklis részvevők között egy kerékpárt sorsolnak majd ki. Délután egy órakor fotótárlat nyílik a Borvízmúzeumban, délután hattól felolvasást tartanak a Városi Könyvtárban, este pedig a Hooligans koncertezik a Márton Áron téren. Másnap kezdődnek a diáknapok. Harmadikán, kedden Gyerektáncház lesz a Művelődési Házban.
Dávid Anna Júlia
Székelyhon.ro

Díjeső a háromszékieknek
X. Gyermekszínjátszók Országos Találkozója
Hargita, Maros és Kovászna megye diákjai mutatkoztak be a jubileumi Gyermekszínjátszók Országos Találkozóján, amelynek a Váradi József Általános Iskola volt a házigazdája. Az elemi és gimnáziumi csoportok mellett idén első alkalommal az eredetileg versenyen kívül fellépő középiskolásokat is rangsorolta a zsűri. A háromszéki diákok 3-3 első és harmadik, valamint egy második díjat szereztek. Három előadás dicséretben részesült.
A seregszemle első napján a kisdiákok mutatkoztak be zenés darabbal, népmese-feldolgozással, népi gyerekjátékkal. Az előadások után a pedagógusok szakmai kiértékelőn vettek részt, a kicsiket a Kelekótya együttes szórakoztatta. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen kilenc csodálatos produkciót kellett rangsorolnia. Minden darabban voltak kiemelkedő alakítások, voltak, akik meggyőző művészi játékuk, csengő énekhangjuk, hangszeres tudásuk, szép kiejtésük miatt érdemelték ki a zsűri elismerését.
A produkciók rangsorolása a következőképpen alakult: I. díj: Lúdas Matyi ( Váradi József Ált. Isk.), II. díj: Többsincs királyfi (Váradi József Ált. Isk.) és Nyisd ki, Isten, kiskapudat! ( Székelyudvarhely), III. díj: Vacskamati virágja (Petőfi Sándor Ált. Isk., Kézdivásárhely) és Bulámbuk (Váradi József Ált. Isk.). Dicséret: A falu bírója ( Lövéte), A gomba alatt (Molnár Józsiás Ált. Isk., Kézdivásárhely), A szívtelen csiga (Székely Mikó Kollégium) és A csillagszemű juhász ( Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely).
A találkozó második napján a nagyok léptek színpadra. Idén első alkalommal, az eredetileg versenyen kívül fellépő középiskolásokat is rangsorolták. „Ebben az évben négy középiskolás csapat is eljött, ezért a zsűri úgy döntött, hogy a legjobbakat díjazza”, magyarázta Péter Kinga főszervező.
A gimnazisták és középiskolások előadásai nagyrészt az őket foglalkoztató problémákról: az időhiányról, a szülő-gyerek kapcsolatról szóltak, klasszikus irodalmi darabokat, modern mesefeldolgozásokat, mozgásszínházat is láthatott a közönség.
Az V-VIII. osztályos korcsoportban a következő rangsor alakult ki: I. díj: Az idő (Kézdivásárhely, Nagy Mózes Elméleti Líceum), II. díj: Lúdas Matyi, avagy a libák gágogása (Kőrispatak, Hargita megye), III. díj: A mi padunk ( Illyefalva, Fábián Ernő Községi Könyvtár).
A középiskolásoknál: I. díj: Mind1 (Kézdivásárhely, Nagy Mózes Elméleti Líceum), II. díj: Hófehérke és a hét törpe, III. díj: Napi hét perc (mindkettőt szászrégeniek adták elő).
„Örömmel tapasztalom, hogy a színjátszás egyre nagyobb népszerűségnek örvend a diákok és pedagógusok körében. Amit hátrányként említenék: nagyon sok helyről előválogatás nélkül érkeznek a csapatok, és ez színvonalbeli különbségeket okoz. Háromszéken minden évben megszervezzük a diákszínjátszó találkozó megyei szakaszát, és csak a kiválóan teljesítő csapatok kerülnek a döntőbe, míg a többiek nyílegyenesen jelentkeznek az országos rendezvényre”, mondta Péter Kinga. A vetélkedő kitalálója és lelkes szervezője szerint a szakmai kiértékelések nagy segítséget jelentenek a pedagógusok számára. „Azt tapasztalom, hogy a kezdetekhez képest, amikor sok díszlet terhelte a színjátszást, most minimális kelléket használnak, és kitűnő előadások születnek. Sok esetben a gyerekek a testükkel hozzák létre a díszletet”.
Az elmúlt tíz év összegzéseképpen a találkozó és egyben a színjátszás legnagyobb hozadékának a közösségformálást tartja, hiszen a közös játék feltétele az egymásra való figyelés. Az a tény, hogy évről évre nő a résztvevők száma, bizonyítja, hogy igény van az ilyen jellegű seregszemlére.
Némethi Katalin
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Egy Buta százat csinál
Bunta Levente jelenlegi székelyudvarhelyi polgármester kampánystábja elkérte a választási bizottságtól a Buta Levente független és Arros Orsolya RMDSZ-es polgármesterjelölt által leadott iratcsomókat. A két jelölt önkéntesei között átfedést találtak.
A sajtónak is bemutatott dokumentáció szerint három olyan önkéntes is gyűjtött támogatói aláírásokat Buta Leventének, akik Arros Orsolya RMDSZ-es polgármesterjelöltnek segítettek. Bálint Attila, a polgármester kampányának sajtófelelőse pénteken azt is furcsának találta, hogy Butának a leadási határidő előtti órákban sikerült hatszáz aláírást gyűjtenie, így jelöltethette magát. „Információink szerint ez az RMDSZ-től származik” – jelentette ki a sajtófelelős.
Bálint Attila hangsúlyozta, nem fogják megtámadni Buta jelölését, az információk nyilvánosságra hozatalát csak figyelemfelkeltésre használják. „Az udvarhelyieket senki ne nézze hülyének!” – hangoztatta. A rövid sajtóbeszélgetés után Bálint átadta az észrevételeiket igazoló dokumentumokat Arros Orsolyának, aki láthatóan meglepődött a nem várt látogatáskor.
„Mi soha nem kértük számon önkénteseinket. Most sem tesszük ezt. Amennyiben vannak olyanok, akik nekem, de más jelölteknek is segítettek az aláírásgyűjtésben, azt nem tartjuk elítélendőnek” – fogalmazott az esettel kapcsolatos sajtóközleményében Arros. Az RMDSZ-es polgármesterjelölt kijelentette, ők nem nyomoznak mások önkéntesei után, nem ellenőrzik a támogató udvarhelyiek jegyzékét, és nem készítenek feketelistákat. „Határozottan visszautasítom ezeket a praktikákat. Meggyőződésem, hogy az udvarhelyi embereknek is elegük van ezekből a szekus módszerekből” – olvashatók Arros szavai a közleményben.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Neve van a térnek
Olvasóink többsége Rákóczi térnek nevezné Székelyudvarhely újonnan kialakítandó közösségi terét. Névadási kampányunkban a Székelyhon olvasóitól vártunk javaslatokat, aztán ugyancsak őket hívtuk szavazásra. Végeredményt hirdetünk.
Több mint félezer voks érkezett névadási kampányunk keretében. Mint ismert, a székelyudvarhelyi önkormányzat egy új közösségi tér kialakításához fogott hozzá II. Rákóczi Ferenc és az 1918. december 1. utcák találkozásánál. A projektről többször írtunk, mindig az érintett utcák megnevezésével – valljuk be, kissé nyakatekerten – betájolva a teret. Ennek szerettünk volna véget vetni, és a Székelyhon olvasóival elneveztetni az új parkot.
Kampányunk meghirdetésekor jöttek is az ötletek bőven, komolyak és kevésbé komolyak egyaránt, a lényegen viszont ez mit sem változtat, olvasóink az ügy mellé álltak, és kereszteltek. A javaslatokból aztán szavazást írtunk ki, melyet most hivatalosan lezárunk, és eredményt hirdetünk.
A Rákóczi tér győzött, portálunk olvasói erre adták le a legtöbb, 170 voksot (az 574 szavazat 29,62 százaléka). A győzelemért természetesen jutalom jár – ígéret, hogy mi a Székelyhonon lehetőségeink szerint így fogjuk nevezni a teret.
A verseny egyébként, főleg a kiírás kezdetén igencsak szoros volt, a Pui Béla tér tartotta a lépést a Rákóczival. Végül kissé lemaradva, előbbi a második helyen zárt 107 szavazattal (18,64 százalékkal). Harmadik lett a Városkapu tér, 76 szavazattal (13,24 százalék).
Népszerű volt még a Viszlát, Bunta tér (59 szavazat, 10,28 százalék) az Elcseszett körforgalom tér (57 szavazat, 9,93 százalék), valamint a Rendőr Park (26 szavazat, 4,53 százalék). A részletes eredmény itt található.
Olvasóinknak köszönjük, hogy javasoltak és szavaztak, hasonló esetben (újonnan kialakítandó közösségi tér, név nélkül) visszatérhetünk. Ehhez lehet, hogy újabb olimpiai esztendő szükséges. Amikor van labdarúgó Eb is. És választások.
Székelyhon.ro

Búcsún kértek áldást a kibővített zeteváraljai templomra
„Úgy koptassák, hogy tíz év múlva felújításra szoruljon, és akkor a restaurált templomot jövünk megáldani – mondta Jakubinyi György érsek a megnagyobbított zeteváraljai templom vasárnapi búcsúján. Az új orgonára és az elvégzett munkálatokra Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök kért áldást, majd hatvanöt bérmálkozó részesült a Szentlélek ajándékaiban.
Bár lényegesen többen férnek el a korszerűsített imádság házában, az áldó szentmisét mégis nagyon sokan a templomkertben hallgatták végig. A két főpásztorral együtt miséztek a környék papjai is, továbbá jelen volt számos világi elöljáró, valamint a testvértelepülés, Balatonfenyves küldöttsége. A magyar kormányt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára képviselte, a megyei tanácsot Borboly Csaba elnök. Az egyházközség kórusát Olti Attila vezényelte.
Soltész Miklós államtitkár (fotó) emlékeztetett, milyen csodát volt képes létrehozni a garázsból-műhelyből ez a közösség, amelyben a következő évtizedekre is lehetőségük van megerősíteni a hitet. Mert ahol élünk, az örök hit csak a kereszténységgel tud fennmaradni. Sok-sok szép örömet kívánt az egyházközségnek, Mátyás Gábor szentszéki tanácsosnak pedig, hogy őrizze meg vidámságát. Kiss-Rigó László megyés püspök az áldáskérelmek után a vízhintés szertartását végezte.
Homíliájában kiemelte: a szenteknek, így Józsefnek sem volt könnyű az élete. A szent család tagjai mégis békét tapasztaltak meg. Az ő példájára keressük Isten szándékát, nem a könnyebb ellenállást. A bérmálkozóknak, akik hűségesen kitartanak Jézus és egyháza mellett, szintúgy „nem kínál tejben-vajban életet”. De a saját felelősségre hozott döntés, hogy Jézussal szellemi-lelki kapcsolatban élnek, olyan értékek mentén vezeti majd őket, amelyet szüleiktől és a közösségtől eltanultak. Jakubinyi György érsek vallja: a bérmálás a reménység jele. Kívánta: tudjanak úgy élni, hogy a következő nemzedéknek is képesek legyenek átadni a hitet.
Kiss-Rigó László a neves bibliatudós, Jakubinyi érsek 70. születésnapja alkalmából hetven újszövetségi szentírást ajándékozott a bérmáltaknak, a több évfordulót ünneplő jubilánsnak pedig egyházmegyéje nevében egy Szűzanya-szobrot nyújtott át.
Nagy Attila, Zetelaka polgármestere Jókait idézte: „Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki látta honnan indultunk el”. Műhelyépületből előbb imaház, a tanyatelepüléseken, Ivóban, Sikaszóban, Libánban templomok épültek. Ha az embereknek szűkös is a családi költségvetésük, kiszorították a hozzávalókat. Határokon inneni és túli támogatók önzetlenül segítettek. Mátyás Gábor atya neve összeforrt a völgy népének életével. Jakubinyi György érsek köszönetet mondott az egyházközség plébánosának, amiért a sok jóakaratot összefogta. A megújuló templom jövőt jelent.
A templom felújításáról
András Alpár és Lőrincz Barna mérnökök tervei alapján rekordidő, öt és fél hónap alatt korszerűsítették a zeteváraljai plébániatemplomot. Száz négyzetméterrel nagyobbították meg a templombelsőt, harminccal a kórus-, illetve hittantermet, kazánházat építettek, padlófűtést szereltek be. Új a faberendezés is. A jelentősen megnövelt belmagasságú épület üvegtetős. A tíz festett vitrálé Csíksomlyón, az ötvenkét színes fóliás ablak Székelyudvarhelyen készült. A templomáldásra megújult a plébániaépület, a kerítés, a kapu és a szent hajlék előtti tér is. Az új orgona Székelyudvarhelyen, Pap Zoltán orgonaépítő műhelyében készült, két manuálja, pedálja, tizenöt regisztere, három segédregisztere és összesen kilencszáz sípja van. Magassága hat méter és húsz centiméter. Leghosszabb sípja három méter, míg a legrövidebb csak két centiméter.
Molnár Melinda
Székelyhon.ro

Emléket állítottak Bözödújfalunak
Az elszármazottaknak még mindig fáj
Házak, utcák, patakok, dombok – amelyek már csak azoknak az emlékeiben élnek, akik Bözödújfaluban születtek, nevelkedtek – köszönnek vissza az élethű maketten, Berze Imre székelyudvarhelyi szobrászművész alkotásán, ami az elárasztott falunak állít örök emléket. A hétvégi Szent György-napok keretében szombaton az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyban felavatták a vízzel elöntött településnek szentelt emlékszobát.
A ma már láthatatlant kellett láthatóvá tenni
Kívülállóként is megható volt megtapasztalni azt a példaértékű összetartozást, a szülőfalujuk iránti erős ragaszkodást, ami a falu még életben lévő szülöttjeit jellemzi. Ahogyan az emlékszobába lépve, könnyeikkel küszködve fedezték fel szülőházukat, az egykori jó szomszédokéit, kedves emlékeik helyszíneit a maketten, valamint a falakon lévő képeken. Hiába élnek a világ legtávolabbi pontjain, a kötődés ma is ugyanolyan erős. Akárcsak a fájdalom, hiszen költözni kellett, kényszer alatt elhagyni az ősi portát és egész addigi életüket.
Orbán László, az emlékszoba létesítését felvállaló Erdélyi Utakon Egyesület elnöke hangsúlyozta, az emlékszoba, valamint a makett által nem a tragédiára szerették volna fektetni a hangsúlyt, hanem Bözödújfalu kulturális örökségét, történetét kívánták bemutatni, azt, ahogyan példás egyetértésben élt ott együtt hat vallási felekezet. Akárcsak egy magzat fejlődése az anyaméhben, kilenc hónapba telt, amíg "megszületett" a makett, és alapos kutatómunka eredményeképpen sikerült láthatóvá tenni a láthatatlant. Az emlékszobában a térplasztika, illetve a tó kimerevített mása mellett a falu szülötteitől származó használati tárgyakat, fényképeket – mellettük háromnyelvű ismertető szöveg – helyeztek el, egy képernyőn pedig helybéliek mesélnek a falu életéről, hogy milyen volt a húsvét, a szüreti bál, mi történt, amikor egy csűrben összegyűltek a falubeliek. Különlegesség az egyedi fénytechnika, az árnyékok játéka a napfelkeltét és naplementét idézi fel. A makett fehér színű, hiszen egy mennybéli falunak az élethű mása – ismertette a látványanyagot Orbán László.
Csibi Attila polgármester, aki a kezdetektől fogva oroszlánrészt vállalt a Bözödújfalu emlékének ébren tartását célzó projektben, elismerte, bár családi szálak nem kötik a településhez, mégis kialakult egy olyan kötődés a faluhoz, ami őt is újfalusivá tette. – Megismertem azt a fájdalmat, amit az ott élők éreztek, és megpróbáljuk ezt a sebet nem feltépni, hanem szemléltetni, hogy minél jobban megértse mindenki, mi is történt ott. Ezek az emberek hihetetlen módon kötődnek a településhez, ami már nem létezik, olyan fájdalomként élik meg az emlékezés minden pillanatát, hogy nekünk, nemcsak erdőszentgyörgyieknek, hanem a világon élő minden embernek, kötelességünk erre figyelni. Itt van ez az emlékszoba, amelybe belépve, mintha én is jártam volna a falunak az utcáin, mintha én is megéltem volna ezt a fájdalmat – fogalmazott a városvezető.
– A falu makettjében nem egy épületegyüttest felidéző tárgyat kell látni, hanem sokkal inkább a közösségi életet, életformát, ami a nehézségek mellett évszázadokon át sikeres tudott lenni – mutatott rá dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul, aki szerint ennek a sikernek az volt a legfontosabb feltétele, hogy az itt élők mertek álmodni, ide álmodták a sorsukat, jövőjüket. – Ma is az a legfontosabb, hogy itthon merjünk jövőt álmodni, családot alapítani. Ez a legfőbb feltétele annak, hogy elnéptelenedett falvaink ismét gyerekzsivajtól legyenek hangosak – fűzte hozzá.
Péter Ferenc hangsúlyozta, Szováta polgármestereként örül, hogy egy ilyen színvonalas kiállítás látott napvilágot Erdőszentgyörgyön, ugyanis a fürdőváros egyik legnagyobb gondja, hogy mit mutassanak a környéken a több százezer turistának, akik évente Szovátára érkeznek.
Falunkat nem kapjuk vissza, de legalább az emléke megmarad
Bölcsőjét Bözödújfaluban ringatták, és gyermekkorát is ott töltötte a jelenleg Ausztriában élő Sükösd Árpád, akinek a jóvoltából 1995-ben felépült a siratófal, ahol évente találkoznak az elszármazottak. – Ennyi idő után is ritka az a nap, amikor valami kapcsán ne jutna eszembe Bözödújfalu, hiszen azt mondják, az ember oda való, ahol született és nevelkedett, függetlenül attól, hogy hol éli az életét. Aki kénytelen elhagyni szülőhelyét, előbb-utóbb érzi, hogy hiányzik valami. Nem leli a helyét, nincs amibe kapaszkodnia, nincsenek szülők, testvérek, szomszédok, gyermekkori barátok a közelben, akikkel örömét, bánatát megoszthatná. Éppen azért azt üzenem a fiataloknak, hogy jól gondolják meg, mielőtt elhagynák a szülőföldjüket, és ha mégis erre kényszerülnek, ne felejtsék el ápolni a gyökereket, amíg van mit. Mi, a falu szülöttei a kezdetekben a legmerészebb álmainkban sem gondoltuk, hogy meglesz mindaz, amit ma magunkénak tudhatunk: van emlékhelyünk siratófallal, van kopjafafalunk, és most emlékszobánk falumakettel, kegytárgyakkal. A falunkat nem kapjuk vissza soha, de így picit megnyugodhatunk, hogy legalább az emléke megmarad – fogalmazott Sükösd Árpád, majd megköszönte Csibi Attilla polgármesternek, az erdőszentgyörgyieknek, hogy lelkiismeretesen felvállalták az ügyüket.
Édes otthon, ahová álmaikban ma is visszajárnak
Zsúfolásig telt a Rhédey-kastély a szombati avatóünnepségen, de szinte nem akadt olyan személy, akinek ne csaltak volna könnyeket a szemébe Szombatfalvi József esperesnek, a falu szülöttjének a szavai. A projekt mintegy mentoraként végig ott állt a kivitelező csapat mellett, hogy emlékeinek köszönhetően minél valósághűbben tudják visszaadni a falu és az ott élők mindennapjait.
– Nekünk, akik ott születtünk, még fáj, mert ott volt egy otthon. Fenyőfa gerendás, kopott küszöbű, kerek kővel kirakott bejáratú otthon. Az édes otthon. Ahová álmainkban ma is visszajárunk. Mert ott volt olyan szomszédunk, aki mindig tudta, hol a ház kulcsa, tudta, hogy félreveheti az ajtóba állított seprűt, és elviheti, amire szüksége van. Nekünk még fáj, mert ott voltak azok a gyermekkori pajtások, akikkel együtt lógtunk meg órákról, együtt barangoltunk a hegyre fel, együtt játszottunk és később együtt dolgoztunk, együtt kísértük szüleinket a mezőre, és boldogok voltunk, amikor ők délben pihentek és mi a Küsmöd-patakában fürödhettünk. Nekünk még fáj, mert volt egy falusi közösség, ami messze földön híres volt. Híressé Bözödújfalut nem a tóba süllyesztés tette, hanem az a lelkület, ami évszázadokon keresztül élhető életet jelentett abban a faluban hat felekezet számára. Élhető életet, mert békességben éltek. Nekünk még fáj, de boldogok vagyunk, mert ha tóba is süllyedt a falu, a szellemisége ma is üzen, és a jövőben is fog, mindaddig, amíg siratófal, kopjafafalu, makett és emlékhelyek vannak, és odafigyelnek az emberek arra, hogy igenis lehet élni békességben, egymást szeretve, megértésben. Boldogok vagyunk, hogy hazajárhatunk, hogy helyünk van legalább a falu határában, és helyünk lett itt is, Erdőszent-györgyön. És olyan társakra találtunk, többek között egy polgármester személyében, aki azt mondja, hogy bözödújfalusinak érzi magát – hangzottak az esperes szívhez szóló szavai.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

Udvarhelyszéki jelölteket zártak ki az MPP megyei listájáról
Hargita megyei önkormányzati képviselő-jelöltjeiről tartott sajtótájékoztatott kedden a Magyar Polgári Párt Székelyudvarhelyen. Elhangzott, a választási bizottság formai hibákra hivatkozva több udvarhelyszéki jelölt dokumentációját elutasította.
Mezei János, az MPP országos alelnöke – aki egyébként a lista élén áll – elengedhetetlennek tartja, hogy pártjuk részt vegyen a megyei tanács munkájában, amely szerinte egyfajta szűrő a centralizálódó román rendszerben.
A sajtótájékoztatón tudatták, négy udvarhelyszéki képviselőjelöltet zártak ki az MPP listájáról: a szentábrahámi Szász Józsefet, a székelyudvarhelyi Thamó Csabát, a székelyderzsi Kis Attilát és a máréfalvi Székely Zsoltot. A választási bizottság olyan formai hibák miatt utasította el a benyújtott iratcsomókat, amelyek kijavíthatók lettek volna – tudatta Albert Mátyás, aki Udvarhelyszéket fogja képviselni, ha megválasztják megyei képviselőnek. Szakál Csaba, aki szintén megyeitanácsos-jelölt, gyanúsnak tartotta azt is, hogy mind a négy személy tagja a Székely Nemzeti Tanácsnak. Mezei János még elmondta, noha az elmúlt időszakban ügyészségi eljárás folyt ellene, semmilyen törvényes akadálya nincs annak, hogy indulhasson a tisztségért.
Az udvarhelyszéki listákról
A polgáriak alelnöke tudatta, Székelykeresztúron nem lesz MPP-s önkormányzati képviselőjelölti lista, ahogyan polgármesterjelölt sem, mivel nézetkülönbségek alakultak ki az ottani párttagok között, így elmaradt a szervezés. Hangsúlyozta, ez nem azt jelenti, hogy az ottani igényeknek nem tesznek eleget, csupán annyit, hogy a megyei önkormányzatban igyekeznek megoldásokat találni. Albert Mátyás elmondta, Udvarhelyszéken tizenkét településen indít tanácsoslistát az MPP, ezek között négy helyen polgármesterjelöltjük is van
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro