Szécsi Antal székelyudvarhelyi ny. tanár volt Nagyenyeden az Áprily Kör vendége, bemutatta „Magafelejtő sorsunk halk tudója” című, Borbáth Károlyról, a jeles erdélyi történészről szóló kötetét. Dr. Borbáth Károlyt /1931-1980/ 1968-ban megfosztották egyetemi állásától. Ekkor kerül Nagyenyedre, ahol 1977-ig vezette a Dokumentációs Könyvtárat, de üldöztetése folytatódott, Vargyasra, szülőfalujába kellett távoznia. Szécsi Antal elmondta: e könyvvel méltó emléket állított volt munkatársának és barátjának. /Bakó Botond: „Magafelejtő sorsunk halk tudója” = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Lejárt a politikailag egyszínű önkormányzati testületek ideje, megszűnni látszik az egypártrendszer, ezentúl majd sokkal hatékonyabb lesz a helyi tanácsok munkája – gondolták sokan. Azonban az önkormányzati testületekben gyakran üres politikai csatározás folyik, a különböző frakciók betartanak egymásnak, az egyéni sérelmek, a népszerűség hajszolása áll egy-egy döntés hátterében. A székelyudvarhelyi rossz példa hat, ahol az MPP-s polgármester és az RMDSZ-es képviselők közötti ádáz harc évekig ellehetetlenítette az önkormányzat munkáját. Az elmúlt hetekben Háromszéken is elszaporodtak a ,,botrányos tanácsülések”. Baróton az RMDSZ-frakció vétózgatja a közösségi érdekű határozatok tető alá hozatalát, Sepsiszentgyörgy meg majdnem elszalasztotta a sugásfürdői ingatlanok visszavásárlásának lehetőségét amiatt, hogy az MPP képviselői az önkormányzati ülés előtt akarták kézhez kapni a határozattervezetet. Legutóbb a Kovászna megyei önkormányzat ülésén szorult háttérbe a közösségi érdek. A megyei tanács elnöke ellen tiltakozó MPP-s képviselők ugyanis kivonultak a teremből, emiatt a testület nem tudott elfogadni egy két és fél millió euró összértékű pályázathoz szükséges határozatokat, és rendkívüli ülést kellett összehívni. /Farcádi Botond: Szolgálni a közösséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 4-e és 9-e között erdélyi turnét szervez, amely érinti majd Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Gyergyószentmiklóst, Csíkszeredát és Székelyudvarhelyt. Több mint tíz éve ez az első alkalom, hogy a temesvári magyar társulat nagyszabású erdélyi körúton bemutatja előadásait. Öt városban három előadás kerül színpadra: A brémai muzsikusok, amely elsősorban gyermekeknek szól, a Puha pihe, Ali Taylor kortárs drámaíró művének magyar nyelvű ősbemutatója, Barabás Olga rendezésében és az Amor omnia, a bolgár rendezőpáros: Peter Pashov és Zheni Pashova formabontó, élő zenével előadott produkciója. /Erdélyi turnén a temesvári magyar társulat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Az idei Országos Diákszínjátszó Fesztiválról hiányzott a nagy múltú, többszörösen díjnyertes Bolyai Farkas Líceum, mondta Kovács Levente rendező, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem tanára, a Székelyudvarhelyen április 15-17-e között megszervezett ODIF-ről. A fesztivál házigazdája az udvarhelyi Tamási Áron Gimnázium keretén belül működő Vitéz Lelkek csoport volt, amely a sepsiszentgyörgyi Osonóhoz hasonlóan az iskolai műkedvelésen túlmutató, „szinte hivatásos” színjátszó közösségnek számít. /Nagy Székely Ildikó: Vérszegény a vásárhelyi diákszínjátszás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

A Marosvásárhelyen élő és örökké aktív, 85 éves Nagy Pál irodalomkritikus és szerkesztő élete nagy ajándékának tartja, hogy személyesen is ismerhette a romániai magyar irodalom legjavát, kapcsolatot, barátságot ápolt az olyan „nagy öregekkel”, mint Kós Károly, Tamási Áron, Tabéry Géza, Tompa László, vagy kortársai közül Sütő Andrással, Székely Jánossal, Molter Károllyal, Kemény Jánossal és sok más jeles íróval, költővel. 1955-től 1970-ig az Igaz Szó irodalmi folyóirat munkatársa volt, majd az akkor alakult A Hét vásárhelyi tudósítója lett három évig. 1973-ban Sütő András hívta meg az Új Élethez, Nagy Pál innen ment nyugdíjba 1984-ben. Azóta is dolgozik, a Mentor Kiadónál a Wass Albert sorozatot gondozza. Egy budapesti kiadónak több kötetet is szerkesztett Tamási Áron műveiből, emellett saját kötetei is jelentek meg a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadónál, a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolatnál és a marosvásárhelyi Mentornál. Nagy Pál is vallja, hogy egységes magyar irodalom van. Egyetemes magyar irdalom, aminek egy része Budapesten, Pécsen vagy Debrecenben születik, más része Szabadkán, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, esetleg Ungváron. Nagy Pál eszményképei elsősorban Tamási Áron, Nyírő József, Bözödi György, aztán Kiss Jenő és Sütő András. Sütővel meghitt barátságban volt. /Antal Erika: Maradandó művek nyomában. Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomtörténész útja egyenesen vezetett az irodalomhoz. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Több mint tíz év elteltével lépett újból az erdélyi közönség elé a temesvári Csiky Gergely Állami Színház. Az öt városban a három produkciót több százan látták, nemcsak telt ház előtt játszottak, de pótszékeket is kellett betenni. Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda és Székelyudvarhely közönsége lelkesedéssel várta előadásaikat. A brémai muzsikusok, az Amor omnia és a Puha pihe című darabok egyaránt nagy nézősereget vonzottak. A temesvári színház valamikor 1996–97-ben volt utoljára erdélyi turnén. /Antal Erika: Telt házakkal kísért turné. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

A Mustármag megújulás-szolgálat Hiszek a romokon rockoratóriuma az erdélyi egyházmegye ezeréves fennállásának ünnepére készült a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség támogatásával. A rockoratórium ősbemutatója március 30-án volt a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. További előadások a közeljövőben: Székelyudvarhelyen május 18-án, Gyergyószentmiklóson május 20-án, Nyárádszeredában május 21-én. /Hiszek a romokon. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 10./

Többéves szünet után ősztől újraindul a középiskolai óvónőképzés – közölte az oktatási minisztérium. Pásztor Gabriella tanügyi tanácsos, volt oktatási államtitkár szerint a képzés újbóli bevezetését az indokolja, hogy országszerte nagy szükség van szakképzett óvónőkre. Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója közölte, már meghirdették a helyeket az ősszel induló óvóképző osztályba. Az erdélyi magyar pedagógusképzés másik „fellegvárában”, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Gimnáziumban nem kívánnak élni a lehetőséggel. /Nagy Orsolya, Pap Melinda, Jánossy Alíz: Újraindul az óvóképzés. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Május 11-én Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör rendezvényén a meghívottal, Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi íróval a magyarországi Fried István Herder-díjas irodalomtörténész beszélgetett. Fried István a Szegedi Tudományegyetemen tanít. Murányi Felnyomták szentnek /Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2007/ című novelláskötetéből olvasott fel részletet, majd készülő Zordok című könyvéről beszélt. A beszélgetést követően a résztvevők a szerzőnek Üres és Teli – Harcesszé /Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, Székelyudvarhely, 2007/ című művét megvásárolhatták. /F. Zs. : Pap – papa – pápa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági fórumon vett részt május 15- én Székelyudvarhelyen. Az Új helyzetben a gazdaság címet viselő rendezvényen székelyföldi és magyarországi vállalkozók vettek részt. /Winkler szerint a kormány képtelen a válság kezelésére. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Székelyudvarhely tanácsának feloszlatását kezdeményezte a helyi RMDSZ-frakció. A polgáriak /MPP/ és a zöldek postai értesítésből szereztek tudomást a fejleményekről. A székelyudvarhelyi tanácsban kialakult patthelyzetből az április 24-i tanácsülésen végre elmozdulás látszott: végre dolgozni ültek össze a városatyák, megszületett a város költségvetése és több határozat is. A polgáriak szerint most egyértelművé vált az RMDSZ szándéka, hogy a testületben megszerezze a teljhatalmat, és színjátéknak minősíthető az RMDSZ által korábban indítványozott együttműködési protokollum aláírása. /Lázár Emese: Perre mennek az udvarhelyi tanácsosok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Május 18–23-a között az Udvarhely Táncműhely harmadjára rendezi meg a Tánc Tavasza Táncfesztivált Székelyudvarhelyen, ezen megfordul a kortárs tánc hazai képviselőinek legjava. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Bozsik Yvette rendezte Játszóteret hozza magával. A Tánc Tavaszát stílusosan az egyik állandó résztvevő, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió zárja. /A tánc tavasza Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Azonnali beavatkozásra van szükség az intézményvezetők leváltásának ügyében, jelentette ki Tőkés László május 20-án Székelyudvarhelyen. Az EP-képviselő bírálta azokat, akik az EMNT és az RMDSZ választási sikerét szeretnék meghiúsítani. Tőkés László EP-képviselő, a Magyar Összefogás listájának első helyezettje az EMNT másik két képviselőjelöltje, Szilágyi Zsolt és László János székelyudvarhelyi vállalkozó társaságában találkozott a média képviselőivel. Szilágyi bemutatta Tőkés sajtóirodájának kiadványát. A dEPutáció – Temesvártól Brüsszelig – Másfél év az Európai Parlamentben című könyv “szűk keresztmetszete a képviselő úr másfél éves európai parlamenti tevékenységének, a munka ennél jóval több”, mutatott rá Szilágyi. László János képviselőjelölt több mint két évtizedes sikeres vállalkozói tapasztalatainak fényében a magyar vállalkozók európai gazdasági életben való jelenlétének fontosságát emelte ki. Tőkés László úgy látja, hogy az összefogás szélesedik, erősödik. A képviselőjelölt és csapata Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgy főterén Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével találkozott. /Lázár Emese: Tőkés Székelyudvarhelyen kampányolt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi részlegének vendége volt május 20-án Winkler Gyula, Tőkés László pedig Székelyudvarhelyen folytatta európai parlamenti választási kampányát. Borbély László parlamenti képviselő Winkler Gyulát, az európai parlamenti jelöltlista második helyezettjét kísérte el az egyetemre, ahol a tanárokkal és a hallgatói önkormányzat képviselőivel találkoztak. Dávid László rektor úgy fogalmazott, hogy minden erdélyi magyarnak kötelessége elmenni június 7-én szavazni. Az utóbbi másfél évben 15 romániai magyar fiatal járt Brüsszelben Winkler Gyula irodájában, ahol gyakornokként betekinthetett az unió működésébe, a parlament tevékenységébe. Kampánykörútjának eddigi tapasztalatait összegezte május 20-án Székelyudvarhelyen Tőkés László, a Magyar Összefogás listájának vezetője Szilágyi Zsolt és László János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) EP-képviselőjelöltjei társaságában. Újságírói kérdésre Szilágyi Zsolt vázolta az erdélyi Magyar Összefogás rövid kronológiáját: már 2006-ban a nemzeti lista felállítását javasolta az EMNT az RMDSZ-nek, akkor nem sikerült a megegyezés. 2007-ben mindkét oldal kipróbálta erőit, és erősnek bizonyult, ezért sikerülhetett mind Tőkés Lászlónak, mind pedig az RMDSZ jelöltjeinek bejutniuk az Európai Parlamentbe. /Az értékmegőrzés szolgálatában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Domokos Géza /1928-2007/, a Kriterion Könyvkiadó egykori igazgatója, az RMDSZ egyik alapítója és első elnöke emlékére, az általa alapított Kriterion Alapítvány kuratóriuma Domokos Géza-díjat létesített. Az első Domokos Géza-díjat Bálint Lajos kolozsvári műszaki könyvszerkesztő vehette át május 11-én, a csíkszeredai Kriterion Házban. A műszaki könyvszerkesztő rendszerint ott szerepel megbújva valahol a hátsó oldalak egyikén. Barátai vallják, Bálint Lajoson nem fog az idő, pedig 1928-ban született Székelydályán, a középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, 1947-ben beiratkozott az akkor még Bolyai Egyetem magyar szakára, ahonnan az osztályharc a kulákgyermeket eltávolította, kolozsvári Világosság szerkesztőségében lett korrektor. Az egyetemet csupán a korszak enyhülésének időszakában, 1972-ben tudta befejezni, a Korunk szerkesztéséről írt államvizsga dolgozatával, de addig már korrektorként, műszaki szerkesztőként dolgozott több lapnál és könyvkiadónál. Domokos Géza fogalmazta meg: “Elsősorban Deák Ferencnek és Bálint Lajosnak köszönhetően, mindkét magyar szerkesztőségben, a bukarestiben és a kolozsváriban is, igazi kultusza alakult ki a betűnek és mindannak, ami az írással – az istenek találmányával – összefüggött. Bálint Lajos nyugodtan odaállhatott volna bármelyik nyomdagép mellé, a könyvnyomtatás minden csínja-bínja, minden módja és szakasza ismert volt előtte. ” Bálint Lajos már több mint ötezer könyvet tekinthetett saját gyermekének, 1992-es nyugdíjba vonulása után sem hagyott fel a szakmával: 1992-ben a református egyház kérte meg, hogy segítsen a Misztótfalusi Kis Miklós nevére keresztelt nyomdát létrehozni. /Székedi Ferenc: Aki a könyveknek él. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Több ezer ember vett részt május 22-én Csíkszeredában az RMDSZ által szervezett tüntetésen, amelyen a tiltakozók a magyar intézményvezetők leváltása ellen foglaltak állást. A szervezők szerint 18 ezren vettek részt a megmozduláson, de a rendőrök csak 4–5 ezer főre becsülték a tömeget. A csíkszeredai Szabadság térre autóbuszokkal érkeztek a tüntetők Kovászna megyéből, valamint a Hargita megyei Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely környékéről. Beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is. Markó Béla beszédében kijelentette: sokan ravasznak és okosnak tartják a román politikát, de szerinte ostobák azok a román politikusok, akik a romániai magyarok sorsáról próbálnak dönteni. Rámutatott: kilencven éve próbálják eltiporni a román kormányok a magyarságot és annak iskoláit, betelepíteni románokkal Székelyföldet, és megkísérelnek az ott élők helyett dönteni, de mindez nem sikerül nekik. – Okos politikusok rájöttek volna arra, hogy mindezt nem lehet velünk megtenni, a székely nép szabadságszeretete ezt nem hagyja – hangsúlyozta Markó. Az összefogás fontosságáról beszélt Tőkés László, aki hangsúlyozta: „igazunkról meg kell győznünk a többségi román nemzet tagjait, és Európát is meg kell nyernünk ügyünk számára”. Felolvasták, és közfelkiáltással elfogadták azt a kiáltványt, amelyben a tüntetők követelik, hogy a központi és helyi állami intézményekben biztosítsák az etnikai arányos képviseletet, és helyezzék vissza tisztségeikbe a leváltott magyar intézményvezetőket. /Markó „az ostoba román politikusokkal” hadakozik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A Budavári Önkormányzat díszpolgárává avatta a nyolcvanéves Kányádi Sándor költőt május 21-én, Buda 1849-es visszafoglalásának évfordulóján, a kerület napján. A nyolcvanéves Kányádi Sándor költőt Nagy Gábor Tamás polgármester köszöntőjében a „kisebbségi lét krónikásának” nevezte, aki „nyolcvan éve kapaszkodik a sors szikláiba”. Kányádi Sándort méltatta Melocco Miklós szobrász is, aki arról beszélt, hogy miként a hívő embernek joga van Istent dicsérni, úgy az olvasó is dicsőítheti a költőt. Az ünnepségen megjelent Székelyudvarhely polgármestere, Bunta Levente is, aki „a mi költőnknek” nevezte Kányádit, majd hozzátette, hogy az alkotó előbb Székelyföld, Erdély, majd az egész magyarság költője lett. „Helyettünk fogalmazta meg, ami a szívünkben volt” – tette hozzá. Kányádi Sándor megköszönte az ünnepséget, majd átvette a díszpolgári címmel járó, a kerület címerével díszített aranygyűrűt. Az önkormányzat „aranykönyvébe” pedig a Játszva magyarul című verséből idézett. „Aki megért / s megértet / egy népet / megéltet” – írta. /Budavár díszpolgára Kányádi Sándor. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

A Székelyudvarhelyen szerkesztett Polgári Élet múlt heti számában azért háborodott fel és fricskázta meg a Krónikát, mert az RMDSZ Communitas Alapítványa idén egyetlen banit sem juttatott a hetilapnak. Több más sajtótermékkel együtt azonban támogatta a Krónikát. A Polgári Élet ebből arra következtet: „az RMDSZ ezzel hálálja meg, hogy a Krónika talán visszafogta kissé az ellenzékiséget”. A Krónika nem változtatott nézetein. A Magyar Polgári Párt /MPP/ szócsövének, a Polgári Élet hetilap munkatársainak az nem tetszik, hogy a Krónika cikkezni mert a pártban uralkodó ellentétekről, és amikor rászolgált, kritikával illette az alakulat vezetőségét is. Különben nem árt, ha a Polgári Élet felelős szerkesztője is tudja: a médiapályázatok elbírálásában egy ideje már a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete az illetékes. – Az Új Magyar Szó /ÚMSZ/ bejelentette, hogy Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonából egy nagyváradi alapítvány „közösségi” tulajdonába került át az országos napilap. A politikus „önzetlen” médiamecénási érdemeinek méltatásán túlmenően az ÚMSZ megbízott főszerkesztője bejelentette: a tulajdonosváltással megkérdőjelezhetetlenné vált a szerkesztőség önállósága és szerkesztői függetlensége. A Krónikának erős kétségeink vannak azonban a tekintetben, hogy a lap – amelynek korábbi főszerkesztőjét a tavalyi parlamenti választások előtt azért váltották le, mert interjút közölt a Markó Béla ellenében indult Kincses Előd szenátorjelölttel – megszabadult a pártcenzúrától. /Rostás Szabolcs: Mit állít a pártsajtó? = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

A Testnevelés és Sporttársulás, illetve az RMDSZ Programiroda szervezésében nemrég Marosvásárhelyen, a Bernády-házban ötödik alkalommal került sor a Testnevelő Tanárok Országos Tanácskozására (TTOT). Az erdélyi megyékből érkező közel 30 pedagógus a már hagyományossá vált évi tanácskozáson a testnevelés-oktatás és sport terén felmerülő problémákról, valamint az idei év versenynaptáráról tanácskozott. Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgató-helyettese az oktatásban zajló decentralizáció helyzetéről beszélt, majd a www.sportoldal.ro erdélyi online sportportál szerkesztőjének, Zátyi Tibornak a bemutatója következett. A tanácskozók eldöntötték, hol, mikor rendezik az országos bajnokságokat. A labdarúgó-bajnokságot október első felében Székelyudvarhelyen, a kosárlabda-bajnokságot Nagybányán november végén vagy december elején rendezik meg. /Szabó Attila: V. TTOT-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Székelyudvarhely két nevesebb iskolájában, a Tamási Áron Gimnáziumban és a Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában a kortárs magyar irodalom oktatásáról érdeklődött a cikkíró. A Tamási Áron Gimnáziumban Lőrincz József magyar szakos tanár elmondta, kortárs magyar irodalmat nem tanít. A tananyag műfajközpontú, és az érettségi követelményeknek megfelelően kell összeállítani a tanterv szerkezetét. Kevés az idő. Kérdéses, hogy a diákoknak mennyire ajánlott a posztmodernektől tanítani, mivel nem követnek eszményeket, nem teremtenek értéket. A kortárs magyar irodalom Kovács András Ferenc, Kányádi Sándor és Szilágyi Domokos bekerül a tananyagba. Dr. Ozsváth Imola fiatal magyar szakos tanárnő más szemszögből látja a kérdést, szerinte minden témához lehet kapcsolni a kortárs irodalomból is műveket. A tanárnő rendszeresen visz be órára pl. Nagy Koppány Zsolt novelláskötetéből részletet, vagy akár Orbán János Dénes írásaiból is ízelítőt. A Palló Imre Művészeti Szakközépiskola magyar szakos tanárnője, Bogdán Ida kifejtette, nincs lehetőség sokat foglalkozni a kortárs költőkkel, de ő igyekszik párhuzamot vonni a jelenkori költők írásai és a műalkotások között, hogy a diákokat még több információval lássa el. A kilencedik osztályban tanulnak Kovács András Ferencről, a tíz-tizenegyedikben Esterházy Péterről, Faludy Györgyről, érintőlegesen beszélnek Kertész Imréről, a tizenkettedik osztályban pedig Orbán János Dénesről is szó esik. A kortárs irodalom tanítása tehát tanárfüggő. Az iskolai órák csökkentése szintén nem a kortárs irodalom oktatásának kedvez. A klasszikusok tanítása viszont elengedhetetlen. /Magyari Beáta: Kortárs magyarirodalom-oktatás a középiskolában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Május 26-án a 80 éve született Maszelka János emlékkiállításának megnyitójára, valamint a Városi Képtár bejáratánál elhelyezett emléktábla avatóünnepségére került sor Székelyudvarhelyen. Avatóbeszédet Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója mondott. A kiállítást Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész nyitotta meg. A Maszelka János emlékplakettet Sánta Csaba szovátai szobrászművész készítette. /Maszelka Jánosra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

Várhatóan csak a magánadományokból származó könyvek gazdagíthatják ebben az évben a városi és községi közkönyvtárakat. Mircea Staicu, a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium főtitkára közölte, a szaktárca kasszájában egyelőre nincs anyagi forrás a közkönyvtárak könyv- és folyóirat-beszerzési programjának a finanszírozására. Súlyos dolog lenne, ha a minisztérium nem találna forrást a támogatásra. Eddig minden évben jutott pénz könyvbeszerzésre, jelezte Benedek Csilla, aki tavaly még a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) képviselőjeként vett részt Bukarestben azon a találkozón, amelyen a megyei könyvtárak küldöttei választják ki, milyen címeket szereznek be az adott évben. Idén még nem hívták őket. Elmondta azt is, hogy a könyvtárak korábban többször próbálták rávenni a minisztériumot, hogy a programra szánt összeget egyenesen a könyvtáraknak utalja át, azok pedig majd kiválasztják maguknak a szükséges köteteket. Rosszul érintené a kiadókat, ha a minisztérium szüneteltetné a támogatást, a könyvbeszerzési program némi segítség volt, ismerte el Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgatója. A közkönyvtáraknak önerőből is gazdagítaniuk kell állományukat, ennek kisebb-nagyobb részét adományok képezik. Hargita megye esetében ez a mennyiség jelentősen hozzájárul a Kájoni János Megyei Könyvtár (KJMK) 230 ezer kötetet számláló állományának és a további 49 városi és községi könyvtár köteteinek a gyarapítására, tájékoztatott Bedő Melinda, a megyei könyvtár aligazgatója. Bákai Magdolna, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatója szerint a minisztériumi támogatás elmaradása negatívan befolyásolná az intézményt. Nem úgy Székelyudvarhelyen, ahol Szabó Károly igazgató szerint a 280 ezer kötettel és 11 ezer fős beiratkozott olvasótáborral büszkélkedő könyvtár a helyi önkormányzat „gyermeke”, így azt nem érintik a minisztériumi határozatok. /Lottópénzre váró tékák. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

Hargita Megye Tanácsa Csíkszentmártonban tartott díszülésén átadták a Hargita Megyéért Díjat Hajdu Gábor ügyvédnek, egykori RMDSZ-szenátornak és egészségügyi miniszternek. Hajdu Gábor, akinek tiszteletére szülőfalujában, Csíkszentmártonban tartották a dísztanácsülést, 1990-től, tíz éven át képviselte RMDSZ-színekben Csíkországot a román szenátusban, 1998 és 2000 között egészségügyi miniszteri tisztséget töltött be a román kormányban, az Isarescu-kabinetben pedig államminiszter volt, ő volt az első magyar személyiség, aki ilyen tisztséget kapott. Egészségügyi minisztersége alatt ő ültette gyakorlatba az 1997-ben elfogadott, egészségbiztosítási rendszert bevezető törvényt, igyekezett helyzetbe hozni a magyar szakorvosképzést, komoly szerepet vállalt az államosított egyházi javak visszaszolgáltatásában. Idén nyolc személyiség vehette át Hargita Megye Tanácsának Életműdíját. Post Mortem Életműdíjat kapott Antal István, a Csíkszeredai Sport Club nemrég elhunyt elnök-vezérigazgatója; a burgonyatermesztés terén elért magas szintű tudományos munkásságáért dr. Bedő Imre nyugalmazott agrármérnök, a Csíkszeredai Burgonya-kutató Állomás megalapítója; Boros Gábor grafikusművész; Hecser Zoltán, a Hargita Népe főmunkatársa; dr. Micu Ion egyetmi tanár, nyugalmazott erdőmérnök, a Hargita Megyei Erdészeti Hivatal egykori igazgatója; dr. Mátyus András, nyugalmazott székelyudvarhelyi fül-orr-gégész főorvos, a székelyudvarhelyi fül-orr-gégészeti osztály szervezője és elindítója, majd az új városi kórház létrehozója; Péter Attila, székelyudvarhelyi nyugalmazott matematika-fizika szakos tanár; valamint Sturzu Maria tusnádfürdői román szakos tanárnő, aki interetnikai kommunikációs csatornát talált, többek között azzal a román nyelvből immár hetedik éve megszervezett versennyel, amelyet kizárólag magyar anyanyelvű diákok számára rendez. /Forró-Erős Gyöngyi: Hargita Megyéért Díj Hajdu Gábornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./

Németh Júlia közel húsz éve sok kiállítást nyitott és nyit meg évente, vállalja a kiállítás-szervezést is. Munkásságának első összefoglalója után (Kolozsvár – műhely és vonzáspont, 2000) újabb kiadványa /Kolozsvár – mű-hely-szín. Litera-Veres Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2008/ látlelete a 21. századba lépő erdélyi magyar képzőművészetnek. Erre utal már a bevezető tanulmány is: Magyar képzőművészek az ezredfordulós Erdélyben. /Murádin Jenő: Az a bizonyos szék. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Sokáig úgy volt, hogy a 156 éves nagyenyedi, középfokú óvó- és tanítóképzést idén véglegesen elbúcsúztatják, helyét teljes egészében a főiskola veszi át. Mégsem ez történt. Az új miniszter új rendelkezést hozott: az országban néhány helyen megtartják a középfokú képzést. Nagyenyedre ősztől a magyar nyelvű óvóképzés feladata hárul. Érdemes az erdélyi, és benne az enyedi óvodatörténetre visszatekinteni. Szabó K. Attila székelyudvarhelyi pedagógia tanár szerkesztésében megjelent hatalmas munka, Az erdélyi tanító és óvóképzés történetéből (Mentor, Marosvásárhely, 2006) foglalkozik a kérdéssel. A helyi vonatkozásokat Fari P. Ilona, a nagyenyedi kollégium gyakorló óvodájának nyugalmazott óvónője tárta fel és ismertette a Közoktatásban megjelent cikkében. Gáspár János (1816–1892), a nagyenyedi tanítóképző első kinevezett igazgatója, tanára Csemegék című könyvében műfordításokat, verseket közölt a legkisebb korosztálynak, ezzel kibontakoztatta a magyar gyermekirodalmat. Az első óvodát Nagyenyeden 1865. április 24-én nyitották meg. Az első magyar kisdedóvóképzőt 1837-ben létesítették, Festesics Leó tolnai házában. London után ez volt a világ második ilyen intézménye. Három évtized múlva, 1873-ban egyszerre Kolozsváron és Budapesten nyitottak meg óvóképző intézeteket. 1918-ban már 15 kisdedóvóképző működött magyar nyelven. 1853-tól Nagyenyeden magyar nyelvű református felekezeti tanítóképzés folyt. Az 1948-as tanügyi reformmal ezeket az intézményeket (Kolozsvár, Nagyenyed, Zilah, Brassó, Kézdivásárhely) államosították, de megmaradhattak. 1957-től váratlanul beindult az óvónőképzés, amely a tanítóképző enyedi hagyományaira épített, hamarosan kialakította sajátos profilját, óvodai gyakorlatait. 1969-ben hároméves érettségi utáni szakképzés indult, majd 1970-ben összevonták a tanító és óvóképzést. 1979-ben megszüntették a nagyenyedi pedagógiai líceumot, majd 1990-ben, szemléletváltással egybekötve, újraindították Bethlen Gábor Kollégiumot. 2001-ben az 5 éves helyett bevezették a kettős szakosítást nyújtó 4 éves képzést. /B. B. : Nagyenyed. Újraindul az óvóképzés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Maszelka János /Máramarossziget, 1929. jan. 24. – Székelyudvarhely, 2003. dec. 20./ festőművész életműve több mint ezer alkotást számlál. A mostani válogatás, a székelyudvarhelyi ünnepi kiállítás csak egy csepp az életmű tengerében. Többnyire a pályája kezdetéről és az utolsó szakaszából. Maszelka életében meghatározó fordulat volt, amikor Bene József festőművész, főiskolai tanár egy tehetségkutató körút alkalmával Maszelkát három másik társával együtt (név szerint: Sepsi Lajos, Kraft László és Orbán Áron) felfedezte, és felvételire hívta Kolozsvárra. Így kerültek együtt négyen, udvarhelyiek, 1949-ben, a kolozsvári főiskolára. Maszelka képeinek témája a táj volt, annak változó arculatával. /(nk): 80 éve született Maszelka János. A székelyudvarhelyi ünnepi kiállítás margójára. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

Ha egy-egy híres nevet hallunk, szinte biztos, hogy létezik egy település valahol a Kárpát-medencében, amely kapcsolatban áll a név viselőjével. Kájoni János neve összeforrott a muzsikával. Kájoni János (Jegenye, 1629 v. 1630 – Gyergyószárhegy, 1687. április 25.) tudós Ferenc-rendi szerzetes, zeneszerző és dallamgyűjtő, orgonista és orgonakészítő, nyomdaalapító és nyomdász, építész, történetíró, botanikus. Sokoldalú tudományos, irodalmi, zenei és építő munkájával jelképes személyiséggé vált. Méltán tartják a Székelyföld legnagyobb polihisztorának. 1652-1657 között Csíksomlyón tevékenykedett orgonistaként, hangszerkészítőként. Ő vezette a mikházi és a szárhegyi kolostorok építését, orgonát készített Csíksomlyón, Mikházán, Szárhegyen és Székelyudvarhelyen. Csíksomlyón 1675-ben megalapította a Székelyföld első nyomdáját, ahol elsőnek 1676-ban Cantionale Catholicum címmel kiadta katolikus énekeskönyvét, amely több kiadást is megért. A Kájoni-sajtón két évszázadon át tankönyveket, ima- és énekeskönyveket nyomtattak, itt készültek 1849-ben a Hadi Lap című forradalmi lap számai. 1669-1675 között Kájoni a gyergyószárhegyi kolostor házfőnöke, 1675-1678 között az erdélyi ferences kusztódia őre volt, 1677-től püspöki helynökként tevékenykedett. Kájoni János egyéniségét munkásságának egyik kutatója, Domokos Pál Péter így jellemezte: „Rendkívül éles szemével meglátta a legsürgősebb tennivalókat. Akaratát szédületesen magas intelligenciával párosult sokirányú szaktudással minden nehézség dacára érvényesítette”. (Domokos Pál Péter: A csíki énekeskönyvek. Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929). Kájoni szervezte és gyarapította a csíksomlyói kolostor könyvtárát, ma is sok kézjegyével ellátott könyv megtalálható a Csíki Székely Múzeumban őrzött ferences gyűjteményben. Énekgyűjtő munkásságának eredménye az 1634-1671 között keletkezett, róla elnevezett Kájoni kódex – kéziratban fennmaradt dalgyűjtemény, amely egyházi művek mellett világi énekeket is megörökített. Codex Caioni címmel hasonmás – és átírt kottás – kiadása 1993-ban, a Musicalia Danubiana sorozatban jelent meg, román-magyar közös kiadásban. A szakirodalom több mint húsz címet tart nyilván Kájoni kéziratban és nyomtatásban fennmaradt munkáiból. A ferences kusztódia történetét is megírta latin nyelven. Magyar fordítása kritikai kiadásban 1991-ben jelent meg Fekete könyv címmel. Kájoni János műveinek jegyzéke, valamint a Kájoni életével és működésével kapcsolatosan nyomtatásban megjelent művek jegyzéke megtalálható P. Benedek Fidél összeállításában a Csíksomlyó című tanulmánykötetben, amelyet Sas Péter rendezett sajtó alá (Kolozsvár: Szent Bonaventúra, 2000). Kiskaján községközpont Beszterce-Naszód megyében van. Hozzá tartozó falvak: Csicsópolyán, Nagydebrek és Nagykaján. Gyergyószárhegyen szerény szobor emlékeztet Kájonira a kolostor falában. Sírja ott található a kolostorban. Néhány éve a helyi Kájoni János Zenei Társaság célul tűzte ki érdemeihez méltó elismertetését. Ennek egyik lépéseként rangos Kájoni Kórustalálkozót szerveztek. /B. D. : Híres emberek, jeles települések. Kájoni és Kaján és – Gyergyószárhegy. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

Nem sikerült erősíteni az erdélyi magyarság európai képviseletét, sőt, további harmincezer szavazót veszített az RMDSZ és az EMNT a 2007-es részvételhez képest. A két szervezet ,,különalkuja” csak egy ,,csonka összefogáshoz” vezetett, ,,egy nemzeti listának jogi és intézményes keretet csak az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közötti magyar koalíció tudott volna biztosítani” – áll MPP székelyudvarhelyi sajtóirodája közleményében. A dokumentum emlékeztetett, hogy az MPP ,,az önkormányzati választásokra versenyhelyzetet, a parlamenti választásokra koalíciót”, az europarlamenti megmérettetésre pedig ,,magyar nemzeti lista létrehozását” szorgalmazta, de kezdeményezése az RMDSZ ,,kirekesztő és öncélú” politikája miatt bukott meg. Mindezek ellenére az MPP sok sikert és eredményes munkát kíván a mandátumot szerzett képviselőknek az Európai Parlamentben. /Sikertelen volt a különalku. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja névre keresztelték át az eddig Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljaként ismert rendezvényt, melyet június 19–27. között 21. alkalommal rendeznek meg. A programban idén is a meghívott színházak idei évadának legjobb előadásai szerepelnek, így például Csíkszeredából a Kék madár, Kassáról a Cyrano de Bergerac, Székelyudvarhelyről a Mesél a bécsi erdő, Marosvásárhelyről a Hullámzó vőlegény, Nagyváradról a Kasimir és Karoline, Gyergyószentmiklósról a Leonce és Léna, Sepsiszentgyörgyről A csoda, Szabadkáról A Gézagyerek vagy Komáromból az Énekes madár. A kísérőprogramban a közelmúltban elhunyt Kovács Ildikó kolozsvári bábszínházrendező tiszteletére szervezett kiállítást nyitnak meg, valamint bemutatják Szebeni Zsuzsa Kovács Ildikó bábrendező című könyvét. Az Újvidéki Tanyaszínház fennállásának 30. évfordulójáról szintén kiállítással emlékeznek meg a szervezők. /21. alkalommal rendezik meg a kisvárdai fesztivált. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

Mind a Kolozsvári Állami Magyar Színház, mind pedig a Kolozsvári Magyar Opera sikeres évadot tudhat maga mögött. színházban idén, a 216. évadot William Shakespeare III. Richárd című, Tompa Gábor rendezte előadás zárja. A 2008/2009-es színházi évad hat bemutatót, számos vendégszereplést és az egy-két hónapig tartó XVII. Európai Színházi Unió Fesztiváljának megszervezését hozta magával. Idén az operában összesen hat bemutató-előadás volt, Jean-Philippe Rameau Pygmalionjának országos bemutató-stúdióelőadása, és a Farkas Ferenc Csínom Palkó című daljátékának bemutatója. Utoljára játssza a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata ebben az évadban Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című művét Zakariás Zalán rendezésében. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatánál nemrég történt meg a vezetőcsere. Dimény Levente művészeti igazgató elmondta, az évadzáró előadás június 13-án a Kasimir és Karoline lesz. Az előadást megelőzően rendhagyó kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők: az évad előadásainak jelmezeit, kellékeit mutatják be. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház határidőnaplója július 12-ig be van táblázva, egymást követik a vendégszereplések, határon innen és határon túl. Június 13-án Marosvásárhelyen, 17-én Sepsiszentgyörgyön vendégszerepelnek a Bozsik Yvette által rendezett és koreografált Játszótér című előadással. Ebben a hónapban még Szatmárnémetiben és Kolozsváron lépnek színre a 3 tánc Beckettre című előadásukkal. A temesvári Csiky Gergely Színházban június 5-én tartották az évadzáró gyűlést. Az évad lezárult, a színészek munkája a temesvári Csiky Gergely Színházat az Amor omnia előadás képviseli a kisvárdai fesztiválon. /Darvas Beáta, Sipos M. Zoltán: Évadzárók után nyári fesztiválok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./