Székelyudvarhelyen március 18-án kezdték el a támogató aláírások gyűjtését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ által létrehozandó EP-választási listához. Országosan legalább 200 ezer hiteles aláírást kell összegyűjteni. /Bágyi Bencze Jakab: Gyűlnek az EP-s aláírások. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Lőrincz György Székelyudvarhelyen élő és alkotó író előző, Pusztulás című, 2004-ben napvilágot látott regényében egy 20. századi család tragédiájába sűrítve mutatta föl az erdélyi magyar-székely nép kálváriáját, most megjelent regényében /Besúgó voltam, szívem (Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008.)/ tovább lépett. Ha a Pusztulás látszólag csak Sajgóföld regénye volt, újabb könyve, bár egyetlen város a tulajdonképpeni színhelye, de elfér benne mindaz, ami a Sajgóföldet, az ország minden táját bénította. Ebbe a történetbe sűríti az egész rendszer szörnyűségét, írta a lap munkatársa. Az utószóban A félelem regénye címmel ajánlotta a könyvet Pomogáts Béla. Találó észrevétele, hogy „az ember – akár áldozat volt, akár bűnös – nem szívesen emlékezik vissza a megfélemlítés, a megaláztatás keserves tapasztalataira. Azokra a mára (és különösen a fiatal nemzedékek számára) szinte ismeretlen és felfoghatatlan tapasztalatokra (…), amelyek (…) olyan hosszasan és olyan mélyen meggyötörték az embereket.” Ez magyarázat arra is, miért született olyan kevés őszinte mű erről a korszakról. Ezt a „gondolatrendőrséget” a láthatatlanság segítette abban, hogy a forradalmi változások pillanataiban, nyomtalanul alámerüljenek, s utána nagyon gyorsan, az új rendszer alappilléreinek legfontosabb pozícióiban felbukkanva folytathassák munkájukat. /Kiss János: Leszámolás a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Pomogáts Béla irodalomtörténész Magyar irodalom Erdélyben (1918–1944) /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kétkötetes művét mutatták be március 20-án Székelyudvarhelyen, a művelődési házban. Több évtizedes munka eredménye ez a két kötet. Pomogáts hangsúlyozta: nem véletlen, hogy a könyv címe: Magyar irodalom Erdélyben, és nem erdélyi magyar irodalom, ugyanis magyar irodalom csak egy van, amelynek része, amelyhez hozzátartozik az elszakított magyar nemzetrészek irodalma. Az irodalomtörténeti munka következő része az 1945 és 1989 közti időszakot öleli fel. Az irodalmi berkekben kialakított kánonokról az irodalomtörténész úgy vélekedett, hogy a kánonok tévutakra vezethetnek, mint ahogy ez az elmúlt irodalomtörténeti korszakokban bebizonyosodott, amikor bizonyos írókat, költőket többre értékeltek – ez mindig utólag derült ki –, mint megérdemelték. /Bágyi Bencze Jakab: Magyar irodalom Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) március 23-án véglegesítette európai parlamenti jelöltlistáját. Az EMNT az RMDSZ-szel kötött belső koalíciós megállapodása értelmében az európai parlamenti választásokra felállítandó Magyar Összefogás Listáján a lehetséges 43 hely egynegyedére, számszerűen 11 helyre jogosult. Az EMNT Választási Bizottsága a jelöltek között az alábbi sorrendet véglegesítette: Tőkés László – püspök, EP-képviselő, az EMNT elnöke, Szilágyi Zsolt politológus, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, az EMNT alelnöke, László János – mérnök, székelyudvarhelyi nagyvállalkozó, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke, Dávid László – mérnök, egyetemi professzor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Ábrám Noémi – tanítónő, kommunikációs szakértő, a Diakónia Keresztyén Alapítvány ügyvezető igazgatója, az Erdélyi Nagycsaládosok Egyesületének alelnöke, Boros Zoltán – zeneszerző, filmrendező, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője, Sándor Krisztina – ifjúsági vezető, a Bálványosi Szabadegyetem főszervezője, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnöke, Márton Zoltán – mérnök, a Teleki Oktatási Központ igazgatója, az MPP önkormányzati képviselője, Lakatos Róbert – filmrendező, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Fotó, film, média szakának tanára, Toró T. Tibor – kutatófizikus, volt parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke és Bakk Miklós politológus, egyetemi előadótanár, a Babes–Bolyai Tudományegyetem politológia tanszékének helyettes vezetője. Mint ismeretes, az RMDSZ és az EMNT között létrejött megállapodás értelmében a lehetséges befutó első, illetve negyedik hely a tanácsot illeti meg, a második és a harmadik pedig az RMDSZ-é. Az RMDSZ múlt héten rangsorolta jelöltjeit: az első két helyet a szövetség jelenlegi két európai parlamenti képviselője – Winkler Gyula és Sógor Csaba – tölti be. Következésképpen a Magyar Összefogás Listája így nézne ki: az első helyen Tőkés László, a másodikon Winkler Gyula, a harmadikon Sógor Csaba, a negyediken pedig Szilágyi Zsolt szerepel. /EMNT: rangsorolták az EP-jelöltjeiket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Lezárult az első és ötödik osztályokba való beiratkozás időszaka. A tanfelügyelőségen összesítették az adatokat. Hargita megyében 57 első és ugyanannyi ötödik osztály indul. Első osztályba 1270 gyereket írtak be, ötödikbe pedig 1324 gyereket. Első osztályban 25-re, ötödikben pedig 30-ra határozza meg az osztálylétszámot a minisztérium. Kis falvakban indul tíz gyerekkel is osztály, míg a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola két ötödik osztályba 71 gyerek jelentkezett. Bartolf Hedwig főtanfelügyelő helyettes szerint ebben az esetben a gyerekeket átirányítják a közelben levő két iskolába. /Takács Éva: Helyzetkép beiratkozás után. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban március 24-én megnyílt a Kolozsváron élő Székely Géza kiállítása, ugyanakkor bemutatták a Pallas-Akadémia Kiadó Műterem sorozatában megjelent Székely Gézáról szóló könyvet is. „Egy eltűnőfélben lévő tárgyi kultúra átírására és átmentésére vállalkozik anélkül, hogy a néprajzi és történelmi relikviák puszta katalógusát állítaná össze. Székely Géza tanárként dolgozik, művészete ezáltal nem válhat megközelíthetetlenül elvonttá, hiszen művészetszemléletét, technikai tudását naponta próbára kell tennie” – olvasható a könyvajánlóban. Székely Géza a Feszt László, Cseh Gusztáv, Deák Ferenc nevével fémjelzett, ún. „kolozsvári grafikai iskola” méltó folytatója, írta róla Szücs György művészettörténész. /Bágyi Bencze Jakab: A lélek vetülései Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

A színház világnapja alkalmából a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor társulat felújítja Színház a kulisszák mögött című rendezvénysorozatát. A bejelentkező diákcsoportok betekintést nyerhetnek a színfalak mögötti világba. A társulat március 27-én nyitja meg a „Tíz éves a Tomcsa Sándor Színház” című kiállítását. /Bágyi Bencze Jakab: Tíz esztendős színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Székelyudvarhely tanácsa áprilisban feloszlatható, mivel nem tartotta meg februári és márciusi ülését. Az MPP frakciója utolsó kísérletet tett egy rendkívüli ülés összehívására, de azt Bunta Levente RMDSZ-es polgármester „időhiány” címén elutasította. Március 26-án az MPP tanácsosai sajtótájékoztatót tartottak és közleményt adtak ki, melyben így fogalmaznak: „A város fejlődésére nézve súlyosan károsnak tekintjük a polgármester és az RMDSZ-frakció tanácsfeloszlatási kísérletét.” Elmarad a városközpont rehabilitációja érdekében beadandó, több mint tízmillió eurós pályázat megtárgyalása, elfogadása, melynek határideje március 31-én lejár. /Bágyi Bencze Jakab: Udvarhely: tanácsfeloszlatás áprilisban? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Bodor Lászlót és Korodi Attilát választották elnöknek, illetve társelnöknek a hétvégén a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) Székelyudvarhelyen ülésező küldöttei. A tisztújítás nyomán Bodor Kovács Péter elnök mandátumát vette át, míg Korodi új név a MIÉRT csúcsvezetésében. A két tisztségre nem voltak más jelentkezők. Kovács Péter elmondta, azért nem kívánt az ifjúsági szervezet társelnöki tisztségét újra megpályázni, mert „kiöregedett” a MIÉRT-ből, emellett ő a MIÉRT jelöltje az RMDSZ és az EMNT közös EP-listáján. A MIÉRT új vezetői fontosnak nevezték az RMDSZ-szel történő együttműködést. A tanácskozás egyik napján megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is, aki kiemelte: nagyon fontossá vált az RMDSZ és a MIÉRT közti partneri viszony. Hozzátette, nincs alárendelt viszony: a MIÉRT-et az önálló döntés és állásfoglalás jellemzi. /Bágyi Bencze Jakab: Bodor és Korodi a MIÉRT élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Kusztos Endre grafika kiállítása tekinthető meg Marosvásárhelyen. A 84 éves művészt a Vártemplomi Református Diakóniai Otthonban köszönthették a megjelentek. Kusztos Endrét Erdély egyik legkiválóbb élő képzőművészeként Vécsi Nagy Zoltán székelyudvarhelyi művészettörténész köszöntötte, felelevenítve gyorsan ívelő életpályáját. Minden nap dolgozik, mondta Kusztos Endre, aki szovátai házát és ott őrzött munkáit a városka önkormányzatának adományozta, azzal a feltétellel, hogy emlékházat létesítsenek benne, illetve támogassák egy alkotótábor működését. /Antal Erika: Tragédiák a rajzlapon. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

A székelyudvarhelyi Infoprint Kiadó a kézdivásárhelyi Bujdosó vendéglő konferenciatermében bemutatta a Felső-háromszéki Omnibus 2009-es cégkatalógusát. A több mint egy évtizede indított helyi katalóguscsalád legfrissebb, több mint százoldalas kiadványa ezúttal nem csak Kézdivásárhely és Kovászna, hanem egész Kézdi-Orbaiszék vállalkozásainak, intézményeinek, egyházainak, civil szervezeteinek szakszerű, rendszerezett elérhetőségét kínálja. Vass Dénes, a kiadó igazgatója elmondta: a teljességre törekedtek, munkatársai több mint ezer céget, intézményt stb. kerestek fel személyesen, de így is kimaradtak az adatgyűjtés után alakult cégek. /Iochom István: Bemutatták a Felső-háromszéki Omnibust. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

Lelkes önkéntesei számára szervezett LECSÓ (LEendő CSOportvezetők) képzést a Gyulafehérvári Caritas március 20–22. között. A két helyszínen, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen zajlott képzésen összesen 40 önkéntes vett részt, akik az egyházmegye különböző pontjairól érkeztek. A képzés a Gyulafehérvári Caritas és a magyarországi Katolikus Karitász között együttműködés eredménye. Az együttműködés során már sor került egy hasonló képzésre Veszprémben 2008 novemberében. /Molnár Judit: Képzés a Caritas önkénteseinek. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 5./

Váratlan fordulat következett be a székelyudvarhelyi tanácsnál. Zilahi Imre alpolgármestertől – aki a Zöld Párt színeiben nyert tanácsosi mandátumot – alakulata megvonta párttagságát, melynek következtében a tanácsosi tisztségét, illetve alpolgármesteri tisztségét is elveszítette volna. Így a jelöltlistán következő zöld párti tanácsos igazolásáig patthelyzet alakult ki a városi tanácsban: kilenc RMDSZ-es tanácsos kontra nyolc MPP-s plusz egy zöld párti. Az RMDSZ tanácsosi frakciója a patthelyzetet azzal próbálta feloldani, hogy a testület újraválasztására új helyhatósági választások kiírását szorgalmazta. Április 6-án a polgármester rendes havi tanácsülést hívott össze, ahol az RMDSZ-es tanácsosok ugyan nem jelentek meg, de a zöld párti tagságát időközben visszakapott Zilahival kiegészülve két zöld párti és nyolc MPP-s tanácsos elégséges létszámot alkotott az ülés megtartására. Zilahi Imre elmondta, pártja kizáró határozatát visszavonta április 4-i dátummal, és így teljes jogú tagja maradt a testületnek, illetve maradhat alpolgármesterként az önkormányzatban. /Bágyi Bencze Jakab: Székelyudvarhely: megmarad a helyi tanács? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

A tizedik fesztiválját rendezi meg e hónap 12–20-a között a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptánccsoport, amely romániai résztvevője annak a múlt évben indult projektnek, amely három országban egyéves tevékenységsorozatot foglal magában. A fesztivál lehetőséget nyújt a részt vevő gyerekeknek egy népcsoporton belül különböző vidékek, valamint más nemzetek, népek kultúrájának, hagyomány- és szokásvilágának megismerésére, illetve sajátjának megismertetésére, autentikus környezetben történő bemutatására, gyakorlására és ez általi megőrzésére. A projektben részt vevő székelyudvarhelyi Kékiringó tizedik fesztiváljára Románia területéről 15 tánccsoportot, valamint francia, svéd, olasz, magyar, bolgár és szlovák nyelvterületről is legalább egy-egy 12 fős csoportot vár. /Hagyományápolás egy közös Európáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Balázs Imre József költővel, irodalomkritikussal, a Korunk főszerkesztőjével szervezett író-olvasó találkozót az Alterego csoport. Balázs Imre József Székelyudvarhelyen született, és egészen egyetemista koráig ott is élt. Arra a kérdésre, hogy miért fogott az erdélyi, a romániai magyar irodalom kutatásába, elmondta: az említett területek irodalmát előítéletek, sablonok övezik, neki pedig célja eloszlatni ezeket. Balázs Imre József irodalmi munkásságáról, versesköteteiről, misztikus történeteket meg lírai alkotásokat tartalmazó Vidrakönyv című könyvéről, és új, megjelenésre váró, verstömbökből álló kötetéről is mondott néhány szót. /Potozky László: Költő, irodalomkritikus, szerkesztő egy személyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Székelyudvarhelyen megkezdődött a romániai országos Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny és a XVI. Országos Diákszínjátszó Fesztivál. A tantárgyversenyen közel 300 diák – ötödikestől tizenkettedikes évfolyamosokig – vesz részt Erdély minden részéről. A versenynek egyben tehetségkutató jellege is van. A tantárgyverseny eredményhirdetésére után a Radnóti szavalóversenyre, ill. a Senki többet? Harmadszor! – játékos nyelvi vetélkedőre várják a diákokat. /Tanulmányi verseny és diákszínjátszó fesztivál Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

„Az utóbbi évek feltárásai alapján a történelemkönyvek adatait újra kell írni” – hangzott el Sófalvi András régész-történész Tíz év az udvarhelyiszéki templomok régészeti kutatásában című előadásában Székelyudvarhelyen. Elmondta, egyre növekszik azoknak a településeknek a száma, ahol Árpád-kori építkezések, templomok nyomaira bukkan a régész. Például a kányádi templomnál feltételezhető, hogy 12. századi épületmaradvány. A történelemkönyvek adatait újra kell írni, a székelyföldi betelepítések korábban történhettek, mint ahogy az a 20 évvel ezelőtt írt könyvekben szerepel. /Bágyi Bencze Jakab: Tíz év szavatosság. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Április 15-én Székelyudvarhelyen a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium Tamási Áron Ördögváltozás Csíkban című darabjának bemutatásával elkezdődött a 16. Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF). Az idei fesztiválra 24 diákszínjátszó csapat jelentkezett. /B. B. J. : Diákszínjátszó fesztivál indult Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

A romániai magyar nemzeti kisebbség történetére vonatkozó újabb kutatási eredmények átadása az egyik célkitűzése annak a kisebbségtörténeti képzésnek, mely az árkosi Európai Tanulmányok Központjában zajlik a napokban. Az első két előadás témája kissé eltért a meghirdetettől, de fontosnak tartották beszúrni, hiszen ezekkel kapcsolatban tévhitek forognak közszájon. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész a székely eredet körül fennforgó tévhiteket igyekezett eloszlatni, előadása a Csíki Székely Krónika hamisságának bizonyításával. A sepsiszentgyörgyi származású Pál Judit kolozsvári történész, docens Magyarország és Erdély 1867-ben bekövetkezett egyesülése körülményeinek hátterére világított rá. Bárdi Nándor, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa a romániai magyar kisebbség történetében bekövetkezett töréspontokat járta körül. Bárdi Nándor Trianon után a párhuzamos nemzetépítések közé záródott közösség különböző korszakokbéli lehetőségeiről, eredményeiről vagy eredménytelenségeiről nyújtott vázlatot. Előadása érintette, 1996–98 között az RMDSZ-ben a kulturális elit helyét átvették a vidéki gazdasági érdekcsoportok, vagy az RMDSZ a kampányokban nem szólítja meg a munkásságot, pedig Marosvásárhelyen is, Kolozsváron is ez a réteg teszi ki a nemzeti közösség zömét. Bárdi a történelemtanárok figyelmébe ajánlotta a romániai magyar adatbankot, mely a világhálón elérhető. Kolumbán Zsuzsanna, a Hargita Megyei Kulturális Forrásközpont által kiadott negyedéves folyóiratot, az Örökségünket mutatta be. /Szekeres Attila: A virtuális székelyektől az RMDSZ-ig (Kisebbségtörténeti képzés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

Az Ócfalván élő Sinka házaspár /Ignác és Erzsébet/ a kezdetektől fogva meghatározó szerepet vállalt Székelyudvarhely és Udvarhelyszék kulturális életében, kovásza volt a Népszínháznak, a 70-es évek végi táncházmozgalomnak, de sokoldalú tevékenysége mellett mai napig gyermekek százait készíti fel diákszínjátszó fesztiválokra és népdaléneklő vetélkedőkre. A pedagógusházaspárnak már az otthona is hirdeti: kultúrát szerető emberek laknak benne. A festményekről, kevés kivétellel azok Erzsébet munkái, a kézimunkák ugyancsak. Fiatalságuk a színjátszással telt el, az 1977-ben indult Népszínháznakalapító tagjai voltak. Akkoriban ezeknek az előadásoknak komoly sajtóvisszhangjuk volt. Sinka Ignác a legnehezebb időszakban, ‘85-től ‘91-ig volt a Művelődési Ház igazgatója, ugyanakkor az udvarhelyi táncházmozgalom egyik elindítója. Az együttes a Barozda nevet vette fel. A népszínházi próbákkal és előadásokkal párhuzamosan a népzene és néptánc is hangsúlyos helyet kapott az életükben. Lassan felbomlott a Népszínház. Aztán jöttek a nosztalgiarendezvények: Sinka Ignác megszervezte a Siculus Fesztivált 90 őszén, visszaszervezte a táncháztalálkozót, volt egy hatalmas Bárdos Lajos Kórustalálkozó, egy ugyancsak nagy kaliberű Szejke Fesztivál. Sinka Ignác jelenleg Felsőboldogfalván, Bögözben, Agyagfalván, Vágásban tanít zenét. Mindegyik iskolában furulyakört indított, színjátszó csoportokat működtet, és népdaléneklő vetélkedőt szervez évről évre. Ugyanakkor elkészítette Boldogfalva kismonográfiáját. /Antal Ildikó: Kultúrára kódolt házaspár. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./

Hány áldozata volt Hunyad megyében a kommunista rémuralomnak? Még felbecsülni is nehéz. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége megyei szervezetének kb. 1500 tagja van, mondta Mihai Bucur, a szervezet elnöke. A szám azonban csak töredéke a meghurcoltaknak: sokan nem tértek vissza élve a kommunista lágerekből, mások az ott elszenvedett atrocitások miatt vesztették életüket szabadulásuk után, mások pedig a rendszerváltás után nem iratkoztak be az egykori politikai foglyok egyesületébe. A letartóztatások már 1947-ben megkezdődtek. A legtöbb letartóztatás és elhurcolás azonban az ötvenes években történt. A kommunista diktatúra számtalan társadalmi kategóriát üldözött: politikai pártok tagjait – mindenekelőtt legionáriusokat, parasztpártiakat és nemzeti liberális pártiakat –, egyházi személyiségeket (mindenekelőtt az 1948-ban betiltott) görög katolikus és a római katolikus egyház tagjait üldözték), arisztokratákat, gazdagokat, értelmiségieket, nyugati kapcsolatokkal rendelkezőket, vagy a másként gondolkodókat. A legtöbb áldozat a kollektivizálást el nem fogadó szabad parasztok sorából került ki. A jelenleg Szászvároson szolgáló 91 éves Antal atyát nem Hunyad megyében, hanem Székelyudvarhelyen tartóztatták le. Ferences szerzetes volt s 1948-ban a kommunista hatalom önkényesen feloszlatta az összes szerzetesrendet. Két évig helyben maradtak, nem oszlottak fel, majd 1950. augusztus 20-án letartóztatták őket, majd Arad megyébe, Máriaradnára vitték a szerzeteseket. 120-an voltak a kolostorban, mely kényszerlakhelyül szolgált. 1951-ben a háromszéki Esztelneket jelölték ki kényszerlakhelyként. Közel hat év múlva engedték, hogy visszatérjen az egyházba. A temesvári egyházmegyébe került, ahol 47 évig szolgált magyar és német falvakban, míg 2003-ban Böjte Csaba atya meghívására Szászvárosra jött plébánosnak, a gyermekotthon mellé. Antal atya elmesélte, hogy már 1956-ban megpróbálták beszervezni. Ő azonban mindig ellentmondott nekik. Fenyegetőztek, zaklatták, zsarolták, mindent megpróbáltak. Mihai Bucurt, a volt politikai foglyok megyei szervezetének elnökét 1957-ben tartóztatták le, s az 1964-es nagy amnesztiáig volt börtönben. Politikai foglyokat védett, majd ő került a vádlottak padjára, mert nemcsak védte ügyfeleit, hanem rokonszenvezett is velük. Legnehezebb a magánzárka volt, amikor fél évig más embert nem látott, mint a börtönőröket. Szamosújváron a börtönben gyakoriak voltak a verések, minden politikai foglyot vertek. A brailai szigeten gátat kellett építeniük. Évekig tartó, nehéz fizikai munka volt. Napi 14-16 órát dolgoztatták őket. Aki nem teljesítette a normát, este 25 gumibot-ütést kapott. Két barakk jutott 2400 politikai fogolyra. Fűtés nem volt, télen iszonyú hideg volt. 1963-ig semmilyen hírt nem kaptak családjukról. Körülbelül a foglyok fele nem tért vissza a brailai szigetről. /Chirmiciu András: A kommunizmus rémtettei II. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

A sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely – a Plugor Sándor Művészeti Líceum, a Mikes Kelemen Főgimnázium Osonó Diákszínházának és a Művészeti Népiskola színészosztályainak diákjai – a vakációban versenyen kívül mutatta be a Részletek a bolyongás meséiből előadását a Székelyudvarhelyen megrendezett ODIF – Országos Diákszínjátszó Fesztiválon, háromszor lépett színpadra a Csíksomlyón tartott Háló – Katolikus Közösségek Hálózat keretében szervezett ifjúsági találkozón. Az önkormányzat felkérésére április 22-től az Osonó Budapesten, a Ferencvárosi Színjátszó Fesztiválon képviseli Sepsiszentgyörgyöt mint testvérvárost. /(fekete): Ferencvárosban az Osonó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Együttműködési megállapodást megkötését kezdeményezték a székelyudvarhelyi RMDSZ-tanácsosok a városi tanács zöld-párti és MPP-s tanácsosokal. /Bágyi Bencze Jakab: Megállapodás Udvarhelyen? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Közös megegyezéssel ért véget április 22-én az a tanácskozás, amelyet a székelyudvarhelyi városi RMDSZ kezdeményezett az MPP és a Zöld Párt tanácsosaival. Végül az MPP, a polgáriak javaslata zárta le a vitát. Ennek értelmében, a májusi soros tanácsülésig közösen kidolgozzák a közös megegyezést. /Lázár Emese: Májusban dűlőre jutnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 23./

Tamás Sándor megyei tanácselnök beiktatása óta első alkalommal vett részt a kézdivásárhelyi városi tanács ülésén. Meg akarta cáfolni Rácz Károly polgármesternek a tanügyiek ajándékjegyei kapcsán tett kijelentését, miszerint hiába próbált a megyei tanács elnökétől anyagi támogatást kérni, elutasításban volt része. – Rácz Károly polgármester csúsztat – kezdte mondandóját Tamás Sándor, kijelentve, a polgármester nem kért anyagi támogatást a tanárok ajándékjegyeire. Érdekes módon Kézdivásárhely kivételével a megye minden községe és városa tudott ajándékjegyeket adni a pedagógusoknak, ellenben arra volt pénz, hogy egy székelyudvarhelyi cégnek havi 6000 lejt fizessenek ki tanácsadásért. Rácz replikájában elmondta: a város által fizetett udvarhelyi cégnél nyolc szakember dolgozik, ők tanácsadással állnak a kézdivásárhelyi városháza rendelkezésére. Bármelyik iskolaigazgatónak és a közművek igazgatójának a fizetése sokkal nagyobb, mint a város polgármesteréé – mondotta Rácz. /Iochom István: Tamás–Rácz szócsata (Tanácsülés Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

Április 12–20. között tizedik fesztiválját rendezte a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptánccsoport, amelyen 21 hazai és külföldi csoport – közel félszáz résztvevő – képviseltette magát és tájegységének kultúráját. „A részt vevő hagyományőrző csoportok szűkebb régióját tekintve jelen volt a Felvidék, a Hortobágy, a Székelyföld tárgyi és szellemi kultúrája, és meggyőződhettünk, hogy a dallamok a legkeletibb magyar szórványoktól a nyugati magyar nyelvterületekig majdnem ugyanúgy hangzanak” mondta a főszervező, Both Aranka, a vendéglátó Kékiringó vezetője. Minden este más-más ország mutatta be táncait, szokásait, viseleteit, énekeit, hagyományos gasztronómiáját. /A nemzetek Európája Székelyudvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

P. Buzogány Árpád művelődésszervező Székelyudvarhelyen él, a Hagyományőrzési Forrásközpontban dolgozik, de a személyi igazolványában állandó lakcímként Gagy van bejegyezve. Nem is titkolja, hogy szívügye a falu, s ezt az eddig megjelent 12 kötetéből, verseiből, meséiből és lapokban közölt írásaiból sem nehéz megfejteni. A Hargita Népe novellapályázatára jó pár rangos nemzetközi díjjal a tarsolyában írói kategóriában jelentkezett. A Hagyományőrzési Forrásközpontban köteteket szerkeszt, helytörténeti munkákat ír, rendezvényeket szervez. P. Buzogány Árpád Kolozsváron megszerezte a magyar irodalom tanári diplomát. Dolgozott a könyvtárban, a helyi napilapnál, aztán öt évig a Csíkszeredai Székely Kulturális Központban, onnan kanyarodott vissza Székelyudvarhelyre a Forrásközponthoz. Művelődésszervezésből Budapesten az ELTÉ-n diplomázott. /Lázár Emese: A Művelődésszervező. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./

Elhunyt M. Péter János festőművész /Székelyudvarhely, 1941. – Sepsiszentgyörgy, 2009. ápr. 23./ Társaságában ritkán lehetett unatkozni, szomorkodni. Valóságos ódákat zengett szülőföldjéről, a ,,még érintetlen” Varságról. Sepsiszentgyörgyön a Gyárfás Jenő Képtárban tavaly volt egyéni kiállítása. /Vargha Mihály: Búcsú M. Péter János festőművésztől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 24./

Végre megszűnt a Székelyudvarhelyen kialakult patthelyzet. Bunta Levente polgármester és a helyi tanács mindhárom frakciójának képviselői közösen láttak munkához. A városatyák elfogadták Székelyudvarhely költségvetését. /Lázár Emese: Vissza a rendes kerékvágásba. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

Történelmi, néprajzi és irodalmi tárgyú könyveket népszerűsítettek nemrégiben Marosvásárhelyen, a Mentor Kiadónál megjelent új könyveket. Az Erdélyi ritkaságok című sorozat harmadik köteteként jelent meg Bölöni Farkas Sándor Utazás Nyugat-Európában című tanulmánya és naplótöredéke. A Mentor Lámpások voltunk című kötetében Ozsváth Imola tizenöt udvarhelyszéki pedagógus élettörténetét feldolgozó doktori disszertációjából készült könyvből a néhai Bálint Dezső, Kovács Piroska és Balázsi Dénes pedagógusok életútját ismerheti meg az olvasó. Ozsváth Imola a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium tanára. Kovács Piroska nyugdíjas pedagógus harmincnyolc éven át Szentegyházán, Fenyéden, majd szülőfalujában, Máréfalván oktatott, tíz évvel ezelőtt látott napvilágot kötete a híres máréfalvi székely kapukról. A mostani könyvbemutatón egy olyan CD-t is ismertetett, amely 49 faluból 240 régi kaput mutat be. Balázsi Dénes nyugalmazott tanár kötelességének érezte, hogy a világ elé tárja tanulságos életét. A kommunista rezsim idején meghurcolták. Megírta Székelyszentlélek monográfiáját, jelenleg az önéletrajzán dolgozik. A Mentor Kiadó és a marosvásárhelyi Súrlott Grádics Irodalmi Kör közösen mutatta be a Festett az arcom nékem is... című kötetet, amely különböző művelődéstörténeti korszakok fényében beszél az iróniáról. /Mentor-újdonságok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./