A második román–magyar kortárs színházi találkozó kezdődött meg október 12-én Székelyudvarhelyen. Alighogy véget ért Gyergyószentmiklóson a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma, máris megkezdődött Székelyudvarhelyen a drámMa II. A négynapos seregszemlén nyolc előadást tekinthetnek meg a nézők, de lesznek közönségtalálkozók is, kerekasztal-beszélgetéseket tartanak a kortárs dráma helyzetéről. A négynapos műsoron a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, az Aradi Kamaraszínház és a Pécsi Harmadik Színház közös produkciója, a bukaresti Vígszínház (Teatrul de Comedie), az Act színház, az Aradi Művelődési Ház és a galaci Fani Tardini Színház közös produkciója, valamint a házigazda Tomcsa Sándor Színház előadásai szerepelnek. /Csibi Márti: A kortárs dráma hete. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Mintegy kétezer, gyerekeknek szóló könyv szerepel az október 13-án Marosvásárhelyen megnyílt Kobak könyvesbolt kínálatában, ahol a kicsik szórakoztató programokon is részt vehetnek. Erdély-szerte az ötödik Kobak könyvesboltot nyitotta meg Marosvásárhelyen Trombitás János helyi vállalkozó, akinek Szovátán, Parajdon, Székelyudvarhelyen és Brassóban is vannak üzletei. A város újabb magyar könyvesüzlete abban különbözik a többitől, hogy kínálatát elsősorban a gyermekek igényeihez alakította. A kötetek nagy része az anyaországból, származik. /Szucher Ervin: Gyerekeket és ifjakat vár a Kobak könyvesbolt Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

Székelyudvarhelyen folyik a kortárs drámatalálkozó. Az október 12-15. között megrendezett fesztivál célja lehetőséget adni a román és a magyar kortárs drámák bemutatására. A Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház második alkalommal szervezi meg a kortárs dráma fesztivált. Az október 12-i nyitóelőadáson a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Spiró György: Prah című darabját vitte színre László Csaba rendezésében, ezt követte az Aradi Kamaraszínház és a Pécsi Harmadik Színház közös produkciója, Matei Visniec: Lovak az ablakban című darabja, Radu Dinulescu rendezésében. Október 13-án a bukaresti Komédium Színház mutatta be Nádas Péter: Temetés című művét, Bocsárdi László rendezésében, majd az Aradi Művelődési Ház és a galaci Fani Tardini Színház közös produkciója következett, Schwajda György: Hymnus című előadása, melyet Radu Dinulescu rendezett. Október 14-én a Nyílt Fórum Füzeteket mutatja be Lőkös Ildikó felelős kiadó, délután Andresz Katalin budapesti színésznő jeleníti meg Alina Nelega: Ameli sóhaja darabját, Gali László rendezésében. Este a bukaresti Act színház mutatkozik be, Alina Nelega: Amalia respira adanc (Amália mélyet lélegzik) című előadással. /Csibi Márti: DráMa – holnap is. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Naponta két előadással zajlik Székelyudvarhelyen a dráMA II – Kortárs színházi találkozó, de hamarosan egy montreali társulat, illetve a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem magiszteri évfolyamának diákjai is színpadra lépnek. A montreali Théatre Puzzle október 19-én és 20-án egy meseelőadással vendégszerepel Székelyudvarhelyen, melynek címe: Siess! A produkció bohóctréfákra épül. A meseelőadást a Tomcsa Sándor Színház elszármazott színésze, Ráduly Csaba és felesége Pavla Mano viszik színre. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem magiszteris diákjai október 26-án a Tomcsa Sándor Színházban Molnár Ferenc Az ördög című darabját játsszák, a rendező Balikó Tamás, a kaposvári egyetem színészképző szakának tanára. /Csáki Emese: Montreali társulat és magiszteris színészek a székelyudvarhelyi színpadon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./

Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere a polgári védelmi és a szociális területek felügyeletével bízta meg Szász Jenőt. A település újonnan megválasztott alpolgármestere azonban több munkát vállalna. /Csáki Emese: Beszámolt eddigi munkájáról Szász Jenő, Udvarhely alpolgármestere. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

Veres Péter székelyudvarhelyi muzeológus egyszemélyes szellemi műhelyének, könyvkiadójának neve a Litera-Veres. A jobbára történelmi, néprajzi, művelődéstörténeti, irodalmi és képzőművészeti témákat megjelentető, tíz éve működő kulturális intézmény szép eredményekkel büszkélkedhet létezése óta. Ízléses, olcsó zsebkönyveket jelentetett meg: Szent István király intelmei; Gróf Apponyi Albert trianoni beszéde; Adalékok a Wass Albert-dossziéhoz (dr. Szakács István Péter). A történelmi, néprajzi művek között van: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett (Jánosfalvi Sándor István); Székely történeti kistükör (Hermann Gusztáv Mihály); Székely asszony, székely család (Kolumbán Zsuzsánna); Udvarhelyszéki famesterségek (Haáz Ferenc); Az erdélyi zsidókról (Gidó Attila). A közelmúltban két jelentős képzőművészeti tárgyú könyv látott napvilágot a Litera-Veresnél. A Kolozsvár művészeti életének egy bizonyos szakaszát vizsgáló vaskos, tekintélyes mű szerzője, Németh Júlia az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság és a Barabás Miklós Céh megalakulásának, illetve újraalakulásának fényében tárja az olvasó elé mondanivalóját (Kolozsvár – Mű-Hely-Szín, képzőművészeti látlelet). A másik mű a jeles kolozsvári művészettörténész, Murádin Jenő tollából származik: Ács Ferenc, az impresszionizmus erdélyi úttörője. A szerző szerint Ács Ferenc (1876–1949) képviselte látványosan az erdélyi részek felé is utat nyitó plein air festészetet és az impresszionizmust. Tíz éve alapította, azóta szerkeszti és megjelenteti Veres Péter az Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóiratot is. /Komoróczy György: Litera-Veres. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

A modern magyar művészet 37 éve elhunyt stílus- és iskolateremtő mestere, a grafikában, festészetben egyaránt maradandót alkotott, költészetben, zenében is kitűnt művészegyéniség, Kondor Béla grafikai műveiből nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi művelődési házban. A hatvani Hatvany Lajos Múzeum és a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja (Sepsiszentgyörgy) közreműködésével létrejött tárlat november 15-ig tekinthető meg. /Kondor Béla grafikái Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

A kolozsvári BBTE RK Teológia Kara keretében működő és dr. Marton József által vezetett doktori iskola ünnepet ült október 3-án, amikor két újabb jelöltnek sikerült megszereznie a doktori címet. Csiszár Klára, a szatmári püspökség pasztorális irodájának vezetője A jezsuiták jelenléte és működése a szatmári egyházmegyében a 19. és 20. században című dolgozatát, Gagyi Katinka székelyszentléleki tanár pedig Az erdélyi római katolikus egyház helyzete a kommunista államvezetés idején a székelyudvarhelyi esperesi kerületben című dolgozatát mutatta be és védte meg, és ennek nyomán nyerték el a teológiai doktor címet. /(bm): Két új doktort avattak Kolozsváron. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 18./

A jelentős adósságok ellenére egyelőre zavartalanul működik a távhőszolgáltatás az erdélyi városokban. Nagykárolyban 2000 ősze óta minden család maga gondoskodik a fűtésről, ugyanis a helyi önkormányzat megszüntette a távhőszolgáltatást, tájékoztatott Bekő Tamás városmenedzser. Szatmárnémeti lakossága 2002 óta fűti önerőből otthonát. Csíkszeredában már október elsejétől fűtenek, közölte Duda Tihamér, a Goscom Rt. igazgatója. Székelyudvarhelyen október 15-étől biztosított a távhőszolgáltatás az Urbana Rt. által ellátott mintegy 3000 lakásban, mondta el Ráduly Mihály, a cég igazgatója. Nagyváradon idén nem emelték a hőenergia árát. Csökken a távhőszolgáltatás díjszabása Kolozsváron. /Pap Melinda, Nagy Orsolya, Máthé Éva, Jánossy Alíz, Csáki Emese: Támogatásfüggő távfűtés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

A kortárs magyar erdélyi irodalom két ismert alkotóját látta vendégül az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete. A Szőcs Géza – Farkas Wellmann Endre Amikor fordul az ezred című könyv szerzőpárosa beszélgetett egymással, a kötetet dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke méltatta. Farkas Wellmann Endre is marosvásárhelyi születésű. Kolozsváron végezte tanulmányait, majd Székelyudvarhelyre telepedett, jelenleg Gyergyóalfaluban tanár. A Magyarországon megjelent Amikor fordul az ezred beszélgetőkönyv, dokumentumgyűjtemény. Szőcs Géza kifejtette: a hatalom a felszámolásunkra törekedik. Csak már nincsenek nyílt eszközei. A megfigyelési dossziéja tizenkilencezer oldalt tesz ki. Hatalmas energiát fordított az állam az ő megrágalmazására. Iulian Vlad, a titkosszolgálat rendszer felelőse írta alá, hogy tovább kell folytatni Szőcs Géza kompromittálását mind itthon, mind a külföldi magyarság körében. És 1989 után is működött ez a dezinformációs szolgálat. A szolgálat a mai napig aktív. /Nagy Botond: Emlékek a fal mögül. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

Újraindult a Vándormozi program a székelyudvarhelyi Transikon Egyesület és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezésében, amelynek során udvarhelyi fiatal alkotók dokumentumfilmjeit mutatják be. Október 26-án vetítik a Nők a hinta körül című dokumentumfilmet, melynek rendezője Fecső Zoltán, operatőre Bálint Arthur, vágó Simó Csaba. Október 27-én tekinthető meg Bálint Arthur rendező, operatőr Poros öltöny című alkotása, amely 2008-ban a csíkszeredai Film.doc filmfesztivál fődíját kapta. /Dokumentumfilmek vándormozija. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./

Civilsuli néven Székelyudvarhelyen indul a tizenkét erdélyi nagyvárosba ellátogató hétvégi, népfőiskola jellegű rendezvénysorozat, melynek célja az erdélyi magyar fiatalok érdeklődésének felkeltése a civil szféra és a közéleti kérdések iránt. Sándor Krisztina, a szervező Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke elmondta, eleinte középiskolásokat céloztak meg a programmal, de később kiterjesztették az egyetemistákra is. /Csáki Emese: Székelyudvarhely: Civilsuli a fiataloknak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./

Október 23-án nyílik a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművész kiállítása. /Kákonyi Csilla Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Aradon a Tulipán könyvesboltban bemutatták a 99 éves aradi Kövér Gábor Egy elfuserált évszázad – Ideológiák pokolsáros útvesztői /Udvarszék Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely/ című, immár második könyvét. Ujj János meleg hangú méltatásában elmondta: az 1997–2009 között született írásokból készült válogatás egy politológus, geopolitikus, történész, katonatörténész kvalitásait tükrözik, miközben a szerző egész élete műszaki pályán telt el. /Kiss Károly: Bemutatták Kövér Gábor második könyvét. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

Október 21-én megnyílt Kolozsváron délután a Farkas utcai református templomban az Umling kiállítás. Az Umling Lőrinc által alapított festődinasztia örökségét bemutató kiállítás először Székelyudvarhelyen volt látható. Az ottani Haáz Rezső Múzeum támogatásával gyűjtötték össze a nagyrészt kalotaszegi református templomokból származó bútorokat. Szilágyi Mátyás főkonzul rámutatott, az Erdélyben megmaradt értékek egyszersmind az összmagyarság értékei is. Kovács András művészettörténész beszélt az asztalos család élettörténetéről. A tárlat bezárása után a kiállított bútorokat hazaszállítják, hogy karácsonyra már megszokott helyükön díszítsék a kalotaszegi templomokat. /Hover Zsolt: Kolozsvárra érkezett az Umling-hagyaték. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Parázs vita alakult ki Székelyudvarhelyen a helyi közgyűlésben jelen levő pártok képviselői között. A három politikus a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ által szervezett Civilsuli keretében találkozott. Az MPP részéről Orbán Balázs, az RMDSZ képviseletében Jakab Áron Csaba és a tanácsosi testületbe egy mandátummal bejutó Zöld Párt tanácsosa, Jakab Attila ült asztalhoz. Arra a kérdésre, hogy mi okozta Székelyudvarhelyen az elmúlt kilenc év politikailag áldatlan állapotát, az MPP úgy látta, hogy Udvarhely volt a gyakorlóterepe az erdélyi magyar politika pluralizálódásának, az RMDSZ szerint a politikai szereplők mind olyan utcába mentek, amelyből végül nem tudtak kijönni. Jakab szerint „a fentről jövő pofonokat osztogatták tovább a közszereplők, emiatt alakult ki a politikai csatározás Udvarhelyen”. /Csáki Emese: Székelyudvarhely: Leosztották a fentről jövő pofonokat? = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Első ízben zajlott vetélkedő jelleggel az erdélyi magyar hivatásos táncegyüttesek találkozója Székelyudvarhelyen. Az idei soros házigazdaként az Udvarhely Táncműhely, illetve a Romániai Magyar Néptánc Egyesület szervezésében lezajlott hatodik találkozó szakmai képzésnek is beillett. Komolyan vették feladatukat mind a résztvevők /Nagyvárad Táncegyüttes, Maros Művészegyüttes, Háromszék Táncegyüttes, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Udvarhely Táncműhely/, mind a zsűri tagjai. A zsűri értékelt, a Háromszék Táncegyüttesnek adta az előadásért járó díjat. A Nagyvárad Táncegyüttes női kara, illetve szólistái énekes teljesítményükért, a Hargita Együttes a férfitáncok előadásmódjáért kapott díjat. Külön jutalmazták a Hargita Együttes táncosát, Péter Lászlót. A Maros Művészegyüttes rockballadája a tánc és színház kifejezőeszközeinek ötvözéséért, az Udvarhely Táncműhely produkciója a különleges látványvilágért, annak alkotója, Orza Calin pedig koreográfusi munkájáért kapott díjat. /Antal Ildikó: Folklórműsor és táncszínház – mindkettő kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./

Hagyományos díjátadó ünnepségét tartotta október 24-én az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) Székelyudvarhelyen, amelyen sor került a hetvenéves írók, költők köszöntésére, valamint a Debüt- és Hídverő díjak átadására. Díjazottak: EMIA díjas: Lászlóffy Csaba Debüt-díjas: Máté Angi, Hídverő-díjas: Bertha Zoltán. Gálfalvi Zsolt köszöntötte a 75. életévét betöltő Pomogáts Béla irodalomtörténészt. /Átadták az EMIA-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Székelyudvarhelyen mutatták be október 24-én Az erdélyi magyar tanító és óvóképzés évszázadai (1777–2000) című kötet második, javított, bővített kiadását. 1990 januárjában Szabó Kálmán Attila, az udvarhelyi tanítóképző pedagógiatanára és aligazgatója 200 magyar iskolába juttatott el kérdőíveket, amelyben adatok gyűjtésére kérte fel az erdélyi iskolák magyar tantestületét. Így kezdődött a munka, a 150 évet felölelő időszak feldolgozása. A könyv 2007-ben jelent meg. 2007. október 3-án a társszerzők nagy része Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban találkozott, és elhatározták, hogy kijavítják a megjelent munka hibáit, tökéletesítik és kiegészítik a szöveget. 2009. október 24-én megjelent a második kiadást, amely imponáló oldalszámban (1014 oldal) mutatja be a 23 város 44 intézményét. A páratlan munka mindkét kiadását a Mentor Kiadó vállalta. Az elkészülésében Szabó Kálmán Attila nyugalmazott pedagógiatanár oroszlánrészt vállalt, a legtöbb írást is ő közölte. A kötetet szakmai szempontból lektorálta dr. Mészáros István, a legnagyobb magyar iskolatörténet író. /Minden közösség olyan, amilyenek a tanítói. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Elhunyt Jánky Béla /Székelyudvarhely, 1931. máj. 1. – Kolozsvár, 2009. okt. 26./ költő-műfordító, az egykori Igazság című napilap művelődési rovatának vezetője (1952-56), a Dolgozó Nő művelődési rovatvezető-szerkesztője (1957-74), majd a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok szerkesztője (1974-91). Temetése október 30-án lesz a Házsongárdi temetőben. /Gyászhír. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Megalakultak a szakbizottságok a székelyudvarhelyi önkormányzatban. A bizottságok összetételével csupán az RMDSZ-frakció elégedett: a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői szerint az RMDSZ-képviselők nem hajlottak a kompromisszumra. Külön szakbizottság foglalkozik a szociális, kulturális, sport- és egészségügyi kérdésekkel, ennek Szász Jenő az elnöke. /Csáki Emese: Megkezdte munkáját a székelyudvarhelyi tanács. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

Valószínűleg Csík legrégebbi településére bukkant Botár István régész, a Csíki Székely Múzeum munkatársa az Épített Örökségünk Megmentése program keretében végzett ásatás során: egy 10–11. századi település nyomait találták meg Csíkszentkirályon. Botár szerint valószínű, hogy a székelység betelepedése előtti, még a vármegyei lakosságról van szó. Sikerült a Báthory Kristóf által felszámolt Szentimrefalva egyik részletét kutatni, ahol egy késő Árpád-kori és egy 16. századi lakóház is felszínre került. Sófalvi András, az udvarhelyi múzeum munkatársa, a Parajd határában levő Rapsóné várában folytatott régészeti feltárást. Kiderült, hogy a vár közvetlenül a tatárjárás után épülhetett. /Antal Erika: Csík legrégebbi települése. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Irodalmi folyóiratot indítani mindig kockázatos vállalkozás. Az irodalom az erdélyi magyar művelődéspártolók nem népes táborának körében az utóbbi években háttérbe szorult. Ilyen körülmények között vállalkozott a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Lap- és Könyvkiadó egy új irodalmi kiadvány megjelentetésére, s Erdélyi Toll címmel (irodalmi és művelődési folyóirat) vaskos, negyedéves megjelenésűre tervezett folyóirat első számát kínálják az olvasóknak. A szerkesztőség kiemeli: ,,folyóiratunk klasszikus értékeinket tekinti mércének, irányadónak”. Az első szám olvasmányos, a többi erdélyi magyar irodalmi lap – Székelyföld, Látó, Helikon, Korunk, Várad, a virtuális világba átköltözött Irodalmi Jelen – méltó partnere. Az Erdélyi Toll első lapszámának szerzői jórészt a kiadó köré csoportosult írók, költők. /Váry O. Péter: Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./

A székely szimbólumok felkutatására és népszerűsítésére különített el tizenkétezer lejt Hargita Megye Tanácsa (HMT). Már korábban megalakult a Székely címer-, pecsét- és zászlótörténeti munkacsoport a Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont munkatársa, Mihály János történész ötletére. Marosvásárhelyről Pál-Antal Sándor történész, Sepsiszentgyörgyről Nagy Balázs történész, és Szekeres Attila heraldikus, Székelyudvarhelyről Mihály János és Zepeczáner Jenő történészek vesznek részt a munkában. /A székely szimbólumok felkutatása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

A Székelyudvarhelyhez tartozó Szombatfalván rendezik meg nyolcadik alkalommal az Udvarhelyszéki Amatőr Színjátszó Fesztivált. Székelyudvarhely közelében több faluban, községben is működik színjátszó csoport, ezek számára nyújt ez az esemény lehetőséget a megmérettetésre, egymás megismerésére. /Csáki Emese: Színjátszó szombat Szombatfalván. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./

Erdélyi Toll című új irodalmi és művelődési folyóirattal jelentkezik a székelyudvarhelyi székhelyű Erdélyi Gondolat Lap- és Könyvkiadó. A tervek szerint negyedévente megjelenő folyóirat főszerkesztője az Erdélyi Gondolat Kiadó igazgatója, Beke Sándor. A folyóirat a klasszikus értékeket tekinti mércének, irányadónak. Az Erdélyi Toll szerkesztői Beke Sándor mellett Brauch Magda és Csire Gabriella. /Varga László: Új irodalmi és művelődési folyóirat indult Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

A Teleki Téka kiadványát, a dr. Deé Nagy Anikó tiszteletére szerkesztett Könyvek által a világ... című tanulmánykötetet mutatták be november 3-án Marosvásárhelyen. A kötettel a szerzők és szerkesztők a 70 éves tudományos kutatót, a könyvtár nyugalmazott vezetőjét köszöntötték. A kötet az erdélyi magyar és európai művelődéstörténetből merít. Szerzői marosvásárhelyi, kolozsvári, székelyudvarhelyi, nagyváradi, szegedi, budapesti könyvtárosok, történészek, néprajzkutatók, irodalomtörténészek. A kötetben többek között Bányai-Kovács Réka a Teleki Téka 20. századi történetéről, Kimpián Annamária ifjabb Geleji Katona István egykori könyvtáráról ír, Egyed Emese egy erdélyi tudós nagyasszonyról, Vajai Vay Katáról, Spielmann-Sebestyén Mihály, a Téka vezetője, egy 19. századi marosvásárhelyi orvos (Bélteki Nagy Zsigmond) családi feljegyzéseiről írt tanulmányt. A Könyvek által a világ... című tanulmánykötet a negyedik a 2000 óta napvilágot látott Téka-kiadványok sorában. Korábban Teleki Sámuel könyvtárának katalógusát adták ki a 18–19. századfordulóján, jóval később, 1970-ben pedig az ősnyomtatványok katalógusát. /Antal Erika: Tiszteletkötet a könyvtárosnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ Deé Nagy Anikó munkássága több évtizedet ölel fel, tanulmányai meghatározóak, szárnyai alól kutatók generációi bontakoztak ki. Deé Nagy Anikó Teleki Sámuelről, a Teleki Téka alapítójáról monográfiát jelentetett meg /A könyvtáralapító Teleki Sámuel, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1997/ Az est végén az ünnepelt, Deé Nagy Anikó megköszönte a kötetet, a szép születésnapi ajándékot. /Nagy Botond: Könyvek által a világ… Deé Nagy Anikó tiszteletére. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

A nacionál-kommunista román vezetés jó munkát végzett, mondhatni a teljes siker küszöbén bukott meg: 1989-ig felszámolta a magyar sajtóközpontokat (Arad, Kolozsvár, Nagyvárad), ideológiai kontroll alá vonta a színházakat, megnehezítette az alap- és középfokú oktatást, elsorvasztotta a magyar nyelvű egyetemi képzést, 1989-ben Csíkszeredában több román tannyelvű középiskolai osztály indult, mint magyar. 1990-ben azután megadatott a lehetőség az építkezésre. A klasszikus kultúrközpontok, mint Kolozsvár, Nagyvárad és Marosvásárhely, ahol számbelileg nagyszámú magyar értelmiségi élt, viszonylag könnyen találtak magukra, a többiek viszont a periférián maradtak. Utólag létrejött egy második vonal, ahova egyrészt a később magukra találtak csatlakoztak (például Szatmárnémeti), másrészt felemelkedettek olyan városok, ahol a magyarság számbeli arányánál fogva lehetőség nyílt komolyabb kulturális élet megteremtésére (például Székelyudvarhely, Sepsziszentgyörgy, Csíkszereda és valamilyen szinten Gyergyószentmiklós). A többiek (többek között oly nagy múltú városok, mint Temesvár és Arad) lemaradtak, bár Temesvárnak a Csiky Gergely Színház kapcsán mindig sikerült valami újat felmutatnia. A három vezető kultúrközpont számára mindenki más perifériának számított Romániában, viszont ők saját magukat tekintették perifériának Budapesthez képest. Onnan próbáltak ellesni dolgokat, rajtuk keresztül igyekeztek a modernség felé. Ez kvázi-idegen színdarabokat, művészfilmeket, rendezéseket vagy irodalmi műveket eredményezett, amelyeket a konzervatív romániai magyar kritika nem illetett mindig dicsérő szavakkal. A kolozsvári színház a 2000-es évek elején már olyan darabokat játszott, amelyeket a régi értelmiségi nem értett és nem szeretett, a közönség egy része elfordult a színháztól. Marosvásárhelyen ezt finomabban oldották meg. Az irodalmi életbe új arcok robbantak be, akik tagadták az irodalmi kánont. 2000 után a többi magyar városok igyekeztek utánozni a vezető kultúrközpontokat. Lassan „vidéken” is pont „botrányos” rendezésű, gyakran „nemzetietlennek” vélt darabok születtek, melyeket a helyi közönség nehezen fogadott be. Lassan pezsgő kultúrélet alakult ki, amely nyitottá vált az új mondanivalóra, de azt a konzervatív réteg továbbra sem akar megérteni. /Lehoczky Attila: Gondolatok a határról innen. Szórványkultúra – Centrum és periféria Romániában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

Az egységes Székelyföld feltétele az egységes jelképhasználat – ennek a gondolatnak a jegyében rendezett jelkép-konferenciát Kovászna és Hargita megye önkormányzata valamint a Székely Nemzeti Múzeum. A szakmai tanácskozáson részt vett Dr. Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltáros, Szekeres Attila sepsiszentgyörgyi heraldikus, Székelyudvarhelyről jelen voltak Zepeczaner Jenő és Mihály János történészek. Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke szerint Székelyföld korszerű régióvá tételének egyik legfontosabb eleme az önismeret. A konferencián bemutatták Cserey Zoltán Önkormányzatiság és katonai hatalom Háromszéken a 18–19. században című könyvét. – A Kovászna megyei Nagyajta határában lévő Székelyföld tábla eltávolítását rendelte el a bíróság, így másfél év után le kell venni az egyetlen olyan táblát, amit eddig sikerült kihelyezni a megye bejáratához. A nagyajtai Székelyföld-tábla eltávolítását Codrin Munteanu prefektus kérte, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az építkezésre vonatkozó jogszabályokat annak kihelyezésekor. /Kovács Zsolt: Jelképekkel Székelyföldért. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Esély van arra, hogy a következő, jövő év március 12-re tervezett, Sepsiszentgyörgyön esedékes székelyföldi önkormányzati nagygyűlés egységes legyen, s azon minden magyar párt képviselteti magát. A Székelyudvarhelyen megválasztott ideiglenes házbizottság november 11-én tartott sepsiszentgyörgyi ülése után Farkas Csaba elmondta: házbizottsági elnökként részt vett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum legutóbbi ülésén, ahol nyitottságot tapasztalt minden részről. /Farcádi Botond: Egységes lehet a következő (Székelyföldi önkormányzati nagygyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./