Megjelent Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész legújabb könyve: Székely történeti kistükör 1848-ig /Litera, Székelyudvarhely, 2004/. Meggyőződése szerint „ha bebizonyosodik egy mítoszról, hogy a valós múlttal egyeztethetetlen, még nem válik történelmünk selejt-elemévé: azáltal, hogy századokon át milliók tudatában valóságos történetként élt, nemzeti – vagy éppen regionális – lényünk kitörölhetetlen részévé vált". A szerző összefoglalta a székely eredetkérdésben megfogalmazott elméleteket. Ezek három jelentősebb csoportba sorolhatók. Egyikük a László Gyula-féle kettős honfoglalás-elmélet, amely a késő avarok utódainak tekinti a székelységet – de ezt az elméletet Hermann Gusztáv Mihály szerint a régészek és történészek túlnyomó többsége elutasítja. Második feltevés a magyar származás lehetősége, emellett törnek lándzsát Benkő Loránd, Balázs János, Bóna István és Benkő Elek. A harmadik variáció egy török eredetű, a honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozott katonai segédnéptől való eredeztetés (Kristó Gyula, Györffy György, Makkai László, Fodor István és Kordé Zoltán fogalmazza meg ezt, többek között). A szerző ismertette a székely székek rendszerét, illetve a népcsoport történetét. /Sarány István: Székely történelem és mítosz. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./

A nemre buzdító kiadványból Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cége számára több millió forintos üzleti hasznot jelent, hogy az MSZP kampánykiadványa, a Felelős döntés egy székelyudvarhelyi nyomdában készült – mondta Szijjártó Péter (Fidesz). A Heti Világgazdaság című hetilap legújabb számából kiderül, a szocialista miniszter-elnöknek üzleti haszna származik a nyomtatásból. Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. 75 százalékban tulajdonos a Béta-Roll Hengergumizó Rt.-ben, amely 100 százalékos tulajdonosa a székelyudvarhelyi Beta-Roll Srl-nek. Utóbbi cég kapcsolatban áll azzal a székelyudvarhelyi nyomdával, amely a határon túli magyarok kettős állampolgársága elleni voksolásra felhívó kampánylapot készíti. /Üzleti hasznot húzott Gyurcsány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész az utóbbi évadokban többször lépett fel az opera színpadán. Gyergyóremetén született, Székelyudvarhelyen végezte a tanítóképzőt. Ezután határozta el, hogy színész lesz. Kolozsváron, Csíky András osztályában végzett. Tompa Gábor szerződtette a Kolozsvári Magyar Színházhoz A zenéhez Bencze Gergely Katalin hozta közelebb, aki zenét szerez, tanít, karmester, korrepetál, nagyon sokoldalú. /Köllő Katalin: Egy énekes színész története. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Nov. 20-án a Mallersdorfi Ferences Nővérek az Erdélybe való letelepedésük 140. évfordulóját ünnepelték. Ebből az alkalomból szerveztek ünnepséget Székelyudvarhelyen, hiszen az 1991-ben újraalakult nővérközösségnek ebben a városban biztosított rendházat az érsekség. A Mallersdorfi Ferences Nővéreknek jelenleg öt helységben (Székelyudvarhelyen, Déván, Nagyváradon, Szépvízen és Kézdiszentléleken) van szerzetesi közössége. /Gagyi Katinka: Száznegyven éve Erdélyben. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./

Rendőrségi feljelentést tett Bencze Attila székelyudvarhelyi fiatalember, aki azt állítja, hogy Benedek Árpád Csaba, a városi tanács RMDSZ-frakciójának tagja nov. 27-én hajnalban megverte, mert a Népi Akció pártjának plakátjait kívánta kiragasztani. Bencze Attila elmondta, Benedek Árpád Csaba előstör négyszázezer lejt ajánlott fel neki, amennyiben inkább RMDSZ-plakátokat helyez ki, vagy egyszerűen hazamegy. Ő erre nem volt hajlandó, erre Benedek Árpád Csaba és társai nekilökték a kerítésnek, és amikor már a földön feküdt, rúgni kezdték. Mindezt a köztisztasági vállalat közel huszonöt, éppen munkába tartó dolgozója látta. Benedek, aki a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ ifjúsági és sportbizottságának elnöke is, cáfolta, hogy pénzt ajánlott volna fel, továbbá szerinte a fiatalember ittas. Bencze Attila a kórház sürgősségi osztályára ment, ahol megállapították, hogy lábán több komoly zúzódás is van. Ezt követően a fiatalember panaszt a rendőrségen. /Zilahi Imre: Megverték a plakátolót? = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

Egy órával az urnák zárása előtt Verestóy Attila, az RMDSZ Hargita megyei szenátorjelöltje megjelent a székelyudvarhelyi Digital3 kábeltévé adásában, és a szavazáson való részvételre buzdította a városlakókat. Nagy Mária Terézia, a Népi Akció képviselőjelöltje alig húsz perccel ezt követően faxüzenetben jelezte a megyei választási irodának az esetet. /Választási törvényt sértett az RMDSZ Székelyudvarhelyen? = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

Dec. 1-jén Budapesten a Szülőföld Alapról beterjesztett törvény- és a szülőföldprogramról szóló határozati javaslatról tartottak országgyűlési vitanapot. Az Országházban felszólaltak a határon túli magyar szervezetek vezető politikusai is, egybehangzóan magyar állampolgárságot kérve az anyaországtól.  A magyar kormány a nemzetpolgárság megteremtésével, egymilliárd forintos kezdőtőkéjű Szülőföld Alap létrehozásával, húszmilliárd forintos hitelprogrammal, valamint az akadálytalan Magyarországra utazást lehetővé tevő úti okmány biztosításával kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való boldogulását – mondta Petrétei József igazságügy-miniszter. A kormány szülőföldprogramja nem helyettesítheti a kettős állampolgárság megadását – ezt az álláspontot fejtették ki a határon túli magyar szervezetek képviselői a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat vitájában.    Németh Zsolt (Fidesz) közölte: a kormány téved, ha azt hiszi, hogy a szülőföldcsomag eltereli a figyelmet a népszavazásról, és téved abban is, hogy ,,néhány milliárddal megvásárolhatja a határon túli magyarokat”. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka közölte: miközben a „szegény” határon túli magyarok azt gondolják, hogy róluk van szó, addig ez a vita valójában a magyar politikáról szól, arról, hogy ,,ki hogyan gyűri le a másikat”. Eörsi Mátyás szerint a népszavazásért nagymértékben Orbán Viktor a felelős azzal, hogy aláírta az arról szóló kezdeményezést. Csapody Miklós (MDF) közölte: a népszavazás előtt bejelentett tervezet ,,propagandisztikus”, de végre kézzelfogható javaslatokat tartalmaz, ami jelzi, hogy a cselekvés sürgető kényszerét mindenki érzi. Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalásában kijelentette: a kormány szülőföldprogramját – a vitás kérdések tisztázása után – támogatják, ugyanakkor a program nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta, hogy minden olyan programot támogatnak, amely a szülőföldön való megmaradást segíti elő, ugyanakkor kifogásolta, hogy a kormány törvényjavaslatát nem ismerhették meg időben, arról nem kérték ki a véleményüket. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta: a szülőföldön való megmaradás feltétele a kettős állampolgárság, a szülőföldprogram és az autonómia megvalósítása. /Magyar állampolgárságot kérnek a határon túli vezetők (Budapesti vita a Szülőföld programcsomagról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a magyarok egyek voltak és egyek lesznek. A nemzet erőszakkal szétszakított részeit senki nem kérdezte, akarnak-e idegenként élni szülőföldjükön. Rólunk ismét mások döntenek, az anyaországi testvérek. Kikérjük magunknak, hogy élősködő, haszonleső hordaként állítsanak be minket, akik romba döntjük Magyarország gazdaságát – hangsúlyozta Kasza József. A délvidéki politikus emlékeztetett arra a szórólapra is, amely a határon túli magyarok betelepítésével riogatja az anyaországi polgárokat, s mint fogalmazott, ez a sárga cédula a zsidó csillagra emlékeztet, majd a kormánypárti padsorok felé fordítva fejét, kijelentette: ,,szégyen, de nekünk szántátok”. Kasza is azt mondta: a kettős állampolgárságot nem helyettesítheti a kormány által beterjesztett Szülőföldprogram. Hozzátette: idegenekké még egyik nemzet sem nyilvánította saját testvéreit. A kettős állampolgárság elutasítása a megsemmisülés útjára küldené a határon túli magyarokat, s megkezdődne az anyaországi magyarság sorvadása is. – Ha így lenne, visszaköveteljük teljes jussunkat, Adyt, Mátyás királyt, Zrínyit, az aradi vértanúkat és az Országház nekünk járó részét. Ez csupán annyira képtelenség, mint a nemzetegyesítés megtagadása – vélekedett Kasza József. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Ágoston András, a vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke úgy vélte, a kettős állampolgárság eszköz ahhoz, hogy Magyarországból új típusú demokratikus nemzetállam jöjjön létre, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke pedig azt fejtette ki, a kettős állampolgárság intézményét egyfajta belső „indíttatásból kérik, amely abból fakad, hogy Horvátország a saját nemzettársainak ezt már megadta.” Radda István, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének főtitkára javasolta, hogy a törvényjavaslatba „be kellene venni a Nyugat-Európában élő magyarokat is.” Pozsonec Mária, a Szlovén Köztársaság parlamentjének képviselője szerint „a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az igennek kell győzni. A nem nagyon fájna“ – tette hozzá. Szintén a kettős állampolgárság megadása mellett érvelt Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Országos Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: a kormány Szülőföld-programja „kizárólag kiegészítője lehet a kettős állampolgárság megadásának.” Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke „reményét fejezte ki, hogy legközelebb már a magyar állampolgárságról szóló törvény vitájában vehet részt a magyar parlamentben, miután a kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikeres lesz.” /Igen, igen, mindörökké! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Németh Zsolt /Fidesz/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: pártja elutasítja a tervezetet, ez nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Mint mondta, inkább a rossz lelkiismeret dolgozik a kormányban, mint a felfokozott érzékenység a határon túliak irányában. Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc azon hazug kijelentését akarják ellensúlyozni, hogy 539 milliárd forintba kerül majd az anyaországiaknak a 800 000 betelepülő. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Markó Béla kifejtette: úgy adódott, hogy 630 ezer szavazattal a hátuk mögött nem Budapesten, hanem Bukarestben folytathatnak hamarosan koalíciós tárgyalásokat, amelyek valószínűleg erős befolyással lesznek az erdélyi magyarság sorsára; hogy a román parlamentben bármikor megszólalhat jog szerint, a magyar parlamentben pedig csak egészen kivételesen, a házszabálytól való eltérés szerint. „Valójában nem adottság, nem elrendelés, nem történelmi fátum hozta így – mondta –, hanem a Trianon előtti és utáni rövidlátás, magyar politikusoké és másoké is. Eleink hibáiból is vagyunk, ahol vagyunk, és éppen ezért egy pillanatig sem hiszek abban, hogy amit elrontottunk, azt nem lehet kijavítani. A XX. században ez nem sikerült, de sikerülnie kell a XXI.-ben.” Leszögezte, a Szülőföld Alap nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. /Guther M. Ilona: A Szülőföld Alapról szóló vitában Határon túliak is felszólalhattak a magyar parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A Népszabadság tudósítása szerint megdöbbenésükben és felháborodásuk miatt levegőért kapkodtak a kormánypárti képviselők Kasza József hozzászólása közben: a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a zsidócsillag színére asszociált egy sárga szórólapról, s azt sugalmazta, hogy azt az MSZP osztogatja. /Rányomta bélyegét a népszavazási kampány a Szülőföld-programcsomag vitájára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Egyelőre nem lesz népszavazás Székelyudvarhelyen. A Városi Tanács RMDSZ-frakciója ugyanis leszavazta a székelyföldi területi autonómia ügyében kiírandó referendum napirendre tűzését. A Szász Jenő polgármester által dec. 2-ára összehívott, tanácsülés napirendjén szinte kivétel nélkül a kvórum hiányában döntésképtelenné váló, novemberi tanácsülés tárgykörei szerepeltek. /Szász Emese: Ismét elodázták a referendum kiírását. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3./

Dec. 4-én tartotta Mikulás-váró hangversenyét a Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében. A hangversenyt Guttmann Mihály, a dalosszövetség tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Kilenc énekkar lépett fel: a Báthory István Líceum gyermek- és vegyeskara, a magyarlónai református gyermekkar, a zilahi Református Kollégium énekkara, a székelyudvarhelyi Tompa László és a farkaslaki Tamási Áron iskolák összevont énekkara, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium leánykara, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum vegyeskara, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceum Szeminárium fiúkórusa, a kolozsvári Református Kollégium énekkara és a kolozsvári Zenelíceum kórusa. /Hintós Diana: Mikulást várni jó – énekelni még jobb. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, valamint a Kuckó Egyesület égisze alatt második alkalommal szerveztek népművészeti kiállítást és vásárt Székelyudvarhelyen. Fellépett az Udvarhely Néptáncműhely. Bemutatták Korondi Kovács András Csigavonat című gyermekverses kötetét. A kiadványt Molnos Zoltán festőművész illusztrálta. /Szász Emese: Udvarhelyen is járt a Mikulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./

Balla Árpád gyermekgyógyász főorvos elmondta, hogy 2000 áprilisában ment nyugdíjba, de már korábban is foglalkozott tudományszervezéssel – ülésszakokat szervezett, létrehozta a Pápai Páriz Alapítványt. A Pápai Páriz Alapítvány segítségével évente családorvosi továbbképzőt szervez, az előadók zömükben külföldiek, Budapestről, Szegedről, Debrecenből érkeznek. A továbbképzőkre 150–270-en jelentkeznek. A Pápai Páriz Alapítványt szintén 2000-ben intézményesítette, de már 1998-ban elindította az EME kereteiben. Az alapítvány a jótékonykodásba is bekapcsolódott. Emellett Balla Árpád tíz évig a Magyar Egészségügyi Társaság alelnöke volt. Négyévente szoktak világtalálkozót szervezni, illetve évente egyszer az anyaországban, egyszer pedig valamelyik Kárpát-medencei államban szakmai találkozót. Az első (1994-ben) Székelyudvarhelyen volt, itt találkozott először a Kárpát-medencei magyar orvostársadalom. Balla Árpád 1970-től követi Hargita megye népmozgalmi adatait. 1992–2003 között több mint harminckétezren vándoroltak ki. A természetes szaporulat negatív lett, ma már Hargita megyében is mínusz 1,32 ezrelék körül mozog. 1989 után az abortusztörvény teljes liberalizálása után megnyolcszorozódtak a terhesség-megszakítások. /Oláh István: Orvosok a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

A székelyudvarhelyi Faragó Klub az elmúlt napokban ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját. Ez alkalommal tartotta a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) közgyűlését is. Szatmári Ferencet, az RMNSZ ügyvezető elnöke arról tájékoztatott, hogy a szövetség vezetőtestülete eddig Székelyudvarhelyen ülésezett. Elhatározták, hogy háromévenként változtatják a székhelyet. Mostantól Csíkszereda tölti be e szerepet. Terveik között van a fiatal tehetségek felkutatása, kapcsolattartás a romániai és az anyaországi hasonló szervezetekkel, részvétel a népművészeti vásárokon, kiállításokon. Jövő évben Széken és Szovátán szervezik meg a népművészek találkozóját. A tavalyi, Gyimesekben megrendezett alkotótábor sikere folytatásra ösztönöz. A Csíki Székely Múzeum készülő néprajzi alapkiállításán felajánlottak egy termet, ahol zsűrizés után az RMNSZ legszebb termékeit közszemlére teheti. A közgyűlés alkalmával életműdíjban részesültek: Finta Béla, az udvarhelyi Faragó Klub alapító tagja és annak első elnöke, Kisgyörgy Imre, fafaragó, volt ügyvezető elnök; Simon G. Anna bútorfestő; Kovács Piroska, akit a régi székely kapuk megmentőjeként ismernek. Tankó Albert a faragó klub alapító tagja, későbbi elnöke dr. Kós Károly-érdeméremben részesült. Ezenkívül többen is a népművészet mestere és kiváló mesteri díjakat vehettek át. /Kristó Tibor: Népművészek közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

A jövő év első felében tartja kongresszusát a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), amelyen a szervezet kiértékeli a nov. 28-i parlamenti választásokon elért eredményeit. Az MPSZ elnökségének a hét végi székelyudvarhelyi ülésén voltak ugyan a parlamenti választásokon való szerepléssel kapcsolatos viták, Árus Zsolt alelnök szerint azonban Szász Jenő elnök, Szilágyi Zsolt választmányi elnök és a grémium többi tagja között nem olyan mértékűek a nézeteltérések, hogy egy soron következő tisztújításon „bárki fejét kellene követelni”. Árus az MPSZ sikereként könyveli el, hogy az RMDSZ az MPSZ által képviselt autonómiatörekvéseket tűzte zászlajára. Tulit Attila alelnök szerint az MPSZ-nek át kell értékelnie eddigi politikáját, miután a szervezetnek nem sikerült bejutnia a képviselőházba. /Nem volt MPSZ-kudarc? = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Dec. 11-én tartották a Médiabefutó 2004 országos döntőjét Marosvásárhelyen. A versenyprogramban volt népi tánc, tematikus tánc, citerajáték, csűrdöngölő, mesemondás, szavalás, paródia stb. Népzene kategóriában az első nívódíjat a csíkszeredai András Orsolya gardonyos-énekes nyerte. Könnyűzene kategóriában a nagyváradi Loredana és Lea győztek, az együtteseknél a nagybányai Ordibáló Szamócák, népi táncban a kászonaltízi Bóbiska néptáncegyüttes lett az első, modern tánc kategóriában a gyergyószentmiklósi Táncok Csillaga, különdíjat kapott a székelyudvarhelyi Kovács Annamária szavalásáért és a szintén székelyudvarhelyi Botházi Attila mesemondó. A fesztivál nagydíját pedig a mindössze 13 éves, lupényi Farkas Kinga Réka musical énekesnő nyerte. /Nagy Botond: Csúcshangulat, rollerverseny. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

Bármennyire fáj, ami velünk december 5-én történt, bármennyire megvetjük a Gurcsány-Hiller-Lendvai-Kuncze szörnyszövetséget, nemzettársainkat, magyarországi testvéreinket még sincs jogunk megtagadni – írta Magyari Lajos.  Rengeteg barátunk van Magyarországon is, s akik ma itt, Erdélyben ezt a szomorú fiaskót újra személyi, politikai érvényesülésükre szeretnék kihasználni, ugyanolyan becstelenek, mint Gyurcsányék és Hillerék, tette hozzá.   „Sem Székelyudvarhelyre, sem Csíksomlyóra nem szoktak járni Gyurcsányok, Hillerek, Kunczék, Lendvaiak és egyéb alantas érzelmű nemzetveszejtők.” „ A magyar politikum a történelem legmélyebb bugyraiba süllyedt, amikor lehetővé tette két nemzetáruló – Gyurcsány és Hiller – országvezetői pozícióba való kerülését. A nemzet dolga, hogy változtasson ezen.” /Magyari Lajos: Nem lehet így! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

Az a székelyudvarhelyi vendéglős, aki a népszavazás másnapján felírta a bejáratra, hogy magyar állampolgárokat nem szolgál ki, disztingválhatott volna. Legalább a másfél milliónyi magyart, akik igennel szavaztak, továbbra is vendégül láthatná, írta Szalma I. Péter, Miskolcról.  /Szalma I. Péter, Miskolc: Disztingváljunk! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az RMDSZ dec. 18-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. E rendezvény során adják át – immár hagyományosan – az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait is, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásának, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. Idén 27 személy részesül Ezüstfenyő Díjban: Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Kézdivásárhely; Bódi György állategészségügyi asszisztens, Ürmös; dr. Brendus Gyula sebész szakorvos, Nagyenyed; Csávossy György agrármérnök, Csombord; Domokos Géza író, Sepsiszentgyörgy; Fazakas Mihály kohómérnök, Medgyes; Ferencz Alajos bányalakatos, Csíkszentdomokos; Földes Béla kórházigazgató, Nagyvárad; Frunda György szenátor, Marosvásárhely; Horváth Levente közgazdász, Arad; id. Deák Ferenc RMDSZ-elnök, Kisbács; Ilyés Gyula polgármester, Szatmárnémeti; dr. Iszlai Árpád fogorvos, Szászrégen; Komáromi Attila jogtanácsos,Gyulafehérvár; Koszorús Zoltán bányamérnök, Beszterce; Kötő József, az EMKE elnöke, Kolozsvár; Ladányi Kinga szenátori irodavezető, Székelyudvarhely; Lokodi Anna alpolgármester, Uzon; Ludescher István alpolgármester, Nagybánya; Mikó Lorinc jogtanácsos, Kolozsvár; Nagy András polgármester, Szászrégen; Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár; Pop Imre polgármester, Kraszna; Sófalvi László, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Székelyudvarhely; Szepessy László, az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Marosvásárhely; Vida Gyula közgazdász, Szilágysomlyó; Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, Vajdahunyad. /15 éves az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

Dec. 15-én Gyarmathy Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója mutatta be Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtárban a helyi Areopolisz történészcsoport negyedik kötetét /Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok IV. Hargita Megyei Kulturális Központ. Csíkszereda–Székelyudvarhely, 2004/ Az Areopolisz-műhely keretében szerencsés módon találkozott a pályakezdő fiatalok tudományos kíváncsisága a már beérkezett történetkutatók szakmai tapasztalatával. Körvonalazódni látszik egy olyan hosszú távú projekt, melynek keretében elkészülhet Udvarhelyszék monográfiája. Az Areopolisz igazolja, hogy a történetkutatás hagyományos fellegváraként számon tartott Kolozsváron kívül is kialakulhat szervezett formában működő, színvonalas tudományművelés. /A negyedik Areopolisz-kötet. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

A Székelyudvarhelyi Városi Tanács Polgári Frakciója felhívással fordul az RMDSZ országos vezetőségéhez, annak érdekében, hogy a kormányzásban való részvételét a magyar közösség sorsdöntő kérdéseinek megoldásához kösse a szövetség. Egyebek mellett a csereháti épület jogi helyzetének rendezése, illetve eredeti rendeltetésének visszaállítása, önálló állami magyar egyetem létesítése és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami támogatása érdekében kérik az érdekképviselet közbenjárását. Sajtótájékoztatójukon Vajna Imre frakcióvezető, valamint Fülöp D. Dénes tanácsos közölte, a Székelyudvarhelyi Városi Tanács RMDSZ frakcióját arra szólítja fel a testület, hogy elsősorban a helyi közösség problémáinak megoldásán munkálkodjon, és egyetlen tanácsosi többségét kihasználva ne söpörje le napirendről a helyi referendum, a Szinfo és Tourinfo irodák, valamint az ingyenkonyha működési feltételeinek megvitatását, elfogadását. A helyi Digital 3 Televízió szerkesztőit pedig tárgyilagos tájékoztatásra szólítja fel a kilenctagú Polgári Frakció. /Szász Emese: A Polgári Frakció sajtótájékoztatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

„Örvendhetünk, hogy nemzetünknek még vannak olyan nagyjai, akik önzetlenül dolgoznak népünk megmaradásáért” – mondta a Julianus Alapítvány díjátadó ünnepségét megelőzően Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes. A csíkszeredai alapítvány első román díjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerő taps közepette vette át a díjat. A budapesti dr. Atzél Endre a moldvai csángómagyarokért végzett karitatív tevékenységéért, az 1989-ben Magyarországra menekülő magyarok intézményes támogatásáért vehette át az elismerést. Az idei díjazottak listáján a brüsszeli dr. Kállay Oszkár, dr. Czirják Árpád kolozsvári kanonok, Lapohos András ördöngösfüzesi tanár, valamint Kovács Miklós kárpátaljai politikus szerepelt. A város legkiemelkedőbb személyiségeit díjazta a nagyváradi önkormányzat a Kiválóságok gáláján. A tizenöt terület közül kilencben magyar jelölt nyerte el a város címerével díszített szobrocskát és a huszonötmillió lejes pénzjutalmat. A képzőművészek közül Jakobovits Márta, a legjobb színész kategóriában pedig Kiss Törék Ildikó, a Kiss Stúdió Színház alapítója kapta a fődíjat. Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes alapítója a legjobb zenész, Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója az oktatás kategóriában vette át a jutalmat. Az év nagykövete Tóth István, a Tavirózsa fotóklub és a Foto Art Galéria alapítója, a szociális téren nyújtott tevékenységéért Rajna József, a Caritas Catholica vezetője kapta meg a díjat, az elismerésre legméltóbb fiatal Debreczeni Sándor, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke. A sport kategóriában Nyisztor Sándor vívót jutalmazták, aki az idei athéni ötkarikás játékokon képviselte a várost. A sajtó kategóriában győztes Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a pénzdíj egy részét egy ferences apácának, Zita nővérnek ajánlotta föl, aki az elmúlt évtizedekben sokat tett a városért, az utóbbi időben pedig szegény sorban él. Díszoklevéllel tüntetett ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évzáró fogadásán több magánszemélyt és szervezetet. A főtéri Emlékezés Parkjának alkotói közül ketten, Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építészmérnök részesült a kitüntetésben. Díjazták az Artera Alapítványt, a Székely Dalegyletet, a Balázs Ferenc Vegyeskart, Gergely József mesterszakácsot, a Mallersdorfi Ferences Apácarendet, az udvarhelyi Fafaragók Szövetségét, valamint Ilyés Ferenc futballistát, Hosszú Attila vállalkozót és Geréb Péter matematikatanárt. /Díjözön az éves munkáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

Elhunyt Id. Hegyi István (1914–2004), aki református lelkészként bekapcsolódott a falukutató mozgalomba. A népi írók hatása, különösen a Németh Lászlóé meghatározó volt gondolkodás- és látásmódjában. Lelkipásztorként, esperesként is mindig azt tartotta: nagyon fontos a néppel való törődés. Székelyudvarhelyre kerülése (1958) után első dolga híveinek felkeresése volt. Elégedetlen volt a magyar sorskérdések kezelésével, de kijelentette: szeretni kell ezt a népet minden gyarlóságával együtt. /Komoróczy György: Id. Hegyi István emlékére (1914–2004). = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

Tavaly szeptemberben a budapesti Teleki László Intézet szervezett konferenciát Nemzet a társadalomban címmel. A tudományos rendezvényen Hargita megyei, vagy a megyéhez kötődő szakemberek is bemutatták dolgozataikat. A konferencia anyagából kötet készült /Nemzet a társadalomban, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2004/, a könyvben többek között Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész, Oláh Sándor és Gagyi József csíkszeredai antropológusok egy-egy tanulmánya olvasható. Hermann Gusztáv Mihály tanulmányának címe: A székely rendi öntudat nemzetiesedése (?). A szerző szerint Kőrösi Csoma Sándor fogalmazta meg mindeddig legtömörebben identitását: C. P. Kennedy századosnak írt jelentésében leszögezte, hogy ő „a székely nemzetség szülöttje", mely „a magyar nemzet része". Oláh Sándor a „kicsi magyar világban", 1940–44 közötti székelyföldi modernizációs kísérleteket vette számba. Gagyi József a „sztálini kismagyarország", a Magyar Autonóm Tartomány kérdéskörének egy vetületét vizsgálta tanulmányában. /Sarány István: Nemzet a társadalomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

Dr. Molnár Jenő professzor nemrég ünnepelte nyolcvannegyedik születésnapját. Az életét a földrajzi tudományokkal eljegyzett erdélyi tudós nemzedékek egész sorát indította útnak tanári és kutatói pályájukon. December elején volt tanítványai tiszteletkötetet adtak ki Molnár Jenő legértékesebb tanulmányaiból. A Táj és társadalom c. szöveggyűjtemény (szerkesztették Péter Pál és Kassay János) tartalmazza az idős professzor munkáinak időrendes jegyzékét is. A régióhatárok ide-oda tologatásának történelmi előzményei is voltak, hiszen már Nagy Gyula Székelyföld-meghatározása is látványos egyszerűsítéssel az 1876-ban létesített négy megyével (Maros-Torda, Csík, Udvarhely és Háromszék) azonosította. A magyarság fogalomtárában a székelység, a Székelyföld soha nem szűnt meg létezni, éppen csak a közigazgatási határok szabdalták át a pillanatnyi igények szerint e történelmi régiót. /Cseke Gábor: Változatok az autonómiára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

Megjelent a székelyudvarhelyi Kolumbánné Tamás Matild és a magyarországi Szarvas János szerzőpáros Farcádi Sándor Levente művészete élete tükrében című könyve az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület támogatásával. A könyv bemutatta Farcádi Sándor Levente fiatal festőművész életét és eddigi munkásságát. Szerelmese Székelyföld tájainak. /Sándor Mózes: Fafaragóból festőművész. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

Homoródalmásról jelent meg falufüzet az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a homoródalmási unitárius egyházközség és önkormányzat, valamint a székelyudvarhelyi Litera Könyvkiadó kiadásában. Az Unitárius Falufüzetek sorozatban ez a tizenhatodik kiadvány, szerzője Oláh Sándor. /Unitárius Falufüzetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

Január 11-én Székelyudvarhelyen vetítették Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjét. Mona Musca miniszter törvénytelennek minősítette Koltay Gábor filmjét. Erre a hírre Koltay Gábor filmrendezőt kijelentette, hogy jó szándékú vetítéssorozat kellős közepén vannak. „Meggyőződésem, hogy közös dolgainkról beszélni kell” – folytatta Koltay Gábor. Meglepődött a román kulturális miniszter támadásán. „Az egységesülő Európában nem lehetnek tabutémák” – jegyezte meg Koltay. /Takács Éva: Közös dolgainkról beszélni kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./

Az ügyészségnek és a minisztériumnak hivatalból eljárást kellene indítania a Trianon című film vetítése miatt – olvasható Mihail Hardau, Kolozs megye frissen kinevezett prefektusa közleményében. A kormánymegbízott úgy vélte, hogy azok az RMDSZ-es tisztségviselők, akik jelen voltak a vetítésen „politikai elegancia hiányáról tettek tanúbizonyságot”. A rendőrség Székelyudvarhelyen már megbüntette a szervezőket. A prefektus tiltakozott a Trianon kolozsvári vetítése miatt, mivel szerinte a film „Nagy-Magyarország újraegyesítéséért harcol”. Kolozsváron Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke és Somogyi Gyula városi tanácsos volt jelen a rendezvényen. „Jövő csütörtökön megismételjük a filmet, hiszen, mint kiderült, nagyon sok embert érdekel” – jelentette ki Juhász Tamás, az ügyben érintett kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora. Szerinte a teológia nem vonható felelősségre, mivel ők nem vettek részt a film erdélyi körútjának megszervezésében, hanem csak a szervezők rendelkezésére bocsátották a termet. – A szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevére a székelyudvarhelyi rendőrség büntetésről szóló jegyzőkönyvet állított ki. Az EMI közleményben ítélte el a minisztérium feljelentését. A szervezet szerint a romániai politikai elit még mindig nem eléggé érett az erdélyi magyarság történelmének elfogadásához, ezért az EMI felkéri a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben a rendőrségi eljárás mielőbbi megszüntetése érdekében. Koltay Gábor filmrendező megdöbbentőnek tartja, hogy a mai világban bárki betiltson egy művészi teljesítményt, egy ártatlan filmvetítést. A román sajtó szerint a filmet Magyarországon betiltották. Valójában a filmet tavaly június 5-e óta az Uránia Nemzeti Filmszínházban levetítették, az alkotást pedig több mint negyvenezer néző látta. /B. T.: Prefektusi dorgálás a Trianon miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Január 12-én a Trianon című dokumentumfilm erdélyi körútjának soros állomáshelyén, Marosvásárhelyen a szervezők nem mutatták be a ,,letiltott” filmet, így a több száz fős közönség csupán a két meghívott vendég, Koltay Gábor rendező és Raffay Ernő történész előadását hallgathatta meg rendőri ,,érdeklődés” közepette. Koltay Gábor bejelentette, fölösleges volt meghurcolni a filmvetítést szervező Erdélyi Magyar Ifjak nevű társaságot, hiszen a nagyközönség úgyis megtekintheti a Trianont: mint értesült, a Duna Televízió hamarosan műsorára tűzi a tizennégy részes dokumentumfilmet. – Hargita megye új prefektusa, Constantin Strujan közleményében jelezte, hogy a székelyudvarhelyi filmbemutató társszervezője, az Udvarhelyi Fiatal Fórum 50 és 200 millió lej közötti pénzbírságra számíthat. A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség pénzbírságot rótt ki. – Markó Béla államminiszter, az RMDSZ elnöke emlékeztetett: Romániában valóban bizonyos engedélyekhez kötik egy film nyilvános vetítését a közintézményekben. Frunda György ügyvéd, az RMDSZ szenátora is hangsúlyozta, hogy jogilag formai hibák történtek. Frunda szerint nincs igazuk az erdélyi vetítéseket kifogásolóknak. Romániában nyilvánosan kellene vetíteni a Trianont, hogy mindenki megismerje a magyar álláspontot, s hogy a románok megértsék: ami nekik nemzeti ünnep, az a magyaroknak nemzeti fájdalom. /(vop): Marosvásárhelyen nem vetítették le a Trianont. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség 50 millió lejes pénzbírsággal sújtotta a csíkszeredai Kovács Csabát, illetve a székelyudvarhelyi Jakab Attilát, a Trianon című film csíkszeredai és székelyudvarhelyi bemutatóinak szervezőit. – A filmet az UFF Laterna Magica Filmklubja keretében vetítettük, korábban nem volt semmiféle fenntartás az itt bemutatott filmekkel kapcsolatban – mondta Jakab Attila, az UFF elnöke, akit január 12-én behívattak a helyi rendőrségre. Itt kiderült, 50 millió lejre megbírságolták az említett szabálysértés miatt. Megfellebbezik a büntetést, jelezte Jakab Attila. /Kovács Attila: Megbírságolták a Trianon-bemutató szervezőit. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke kifejtette, a tavalyi élete legtöbbet adó éve volt, négy nappal a harmadik polgármesteri mandátumát hozó sikeres választás után megszületett első gyermeke. Szász Jenőnek a testület többségi támogatása nélkül kell vezetnie a várost. Érvényesíteni szeretné választási programját, de ellenfelei csak azon vannak, hogy elgáncsolják, hogy ne tudjon eredményt felmutatni. Példaként hozta fel, hogy első mandátuma ideje alatt nagy lendülettel fogott neki a polgármesteri tevékenységnek. Művelődési és szociális intézményeket teremtettek, nagyobb infrastrukturális beruházásokat valósítottak meg. Utána következett egy újabb négyéves ciklus, amelyben intézményeket szüntetett meg az önkormányzati testület, azzal a céllal, hogy gyengítse a polgármester erejét. Sikerült felépíteni a csereháti ifjúsági lakásokat, de meghiúsult a regionális szeméttároló megépítését célzó, 1 millió dollár értékű dán beruházás. A testület nem hagyta jóvá több Phare-pályázat megvalósíthatósági tanulmányát. – Amit az egyik épít, a másik lerombolja – jellemezte a polgármester a közte és az önkormányzati testület RMDSZ-es többsége közötti viszonyt. /Sarány István: Eredmények és meghiúsult lehetőségek. Szász Jenő mérleget von. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./