Nincs törvényes alap bűnvádi eljárás megindításához a Trianon film kolozsvári vetítése kapcsán – állapította meg a kolozsvári ügyészség. A nyomozóhatóság azt követően indított hivatalból kivizsgálást az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ ellen, hogy Mihail Hardau prefektus kérte, az ügyészek vizsgálják meg, hogy a január 7-én, a Protestáns Teológiai Intézetben levetített film ellenkezik-e a háborús bűnösök kultuszának ápolását tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendelettel. Az EMI közleménye szerint a szervezet vezetőit a múlt héten ismét kihallgatták, végül az ügyészség írásban értesítette őket, hogy a vizsgálatot lezárták, és nem indítanak ellenük bűnvádi eljárást. A prefektusi kérelem ellen Eckstein- Kovács Péter szenátor is tiltakozott, aki a megyei elöljáró lemondását követelte. A Székelyudvarhelyi Bíróság nemrég helyt adott a rendőrségi bírság ellen fellebbező egyik szervező panaszának. /B. T.: Lezárták a vizsgálatot Trianon-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

„Mentsünk meg egy magyar falut!” jelszóval indított gyűjtést Székelyudvarhelyen az Udvarhelyi Fiatal Fórum és az Udvarhelyi Híradó napilap, az özönvíz sújtotta Bánság megmentésére. Egy hete tart a gyűjtés, hogy megmentsék, illetve újjáépítsék a Temes megyei Ótelek falut. A városban kihelyezett több gyűjtőponton bármi felajánlható. Május 4-éig 20 millió lej gyűlt be készpénzben. /Mentsünk meg egy magyar falut! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Május 6-án kezdődött a Játsszunk együtt! elnevezésű gyermekszínjátszó fesztivál a Székelyudvarhely szomszédságában lévő Felsőboldogfalván. A fesztivált tizedik alkalommal szervezték meg, az idei, kétnapos rendezvény az V. Hargitai Megyenapok égisze alatt zajlik. Összesen huszonhat, kisiskolásokból verbuválódott csapat nevezett be a hagyományteremtő seregszemlére. Távolabbi vidékekről – Gyergyóremetéről, illetve Gyimesbükkről – is jöttek versenyzők. /Szász Emese: Hargitai Megyenapok. Színjátszók Felsőboldogfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

A csíkszeredai Joannes Kájoni Közgazdasági Szakközépiskola május 5–8-a között ünnepli az iskola névadója születésének 375. évfordulóját. Az iskola előtti mellszobornál tartottak rövid megemlékezést, majd megkoszorúzták Kájoni János mellszobrát. Eljöttek a makói, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi testvériskolák küldöttségei is. /Kájoni Napok Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

Május 6-án tartotta tisztújító közgyűlését a székelyudvarhelyi városi RMDSZ. Az egyedüli jelöltet, Ladányi Lászlót választották újra az elnöki tisztségbe. A beszámolók után elhangzott felszólalásokban többen szorgalmazták a városi RMDSZ fiatalítását, a sajtóban megjelent támadásokra a radikálisabb reagálást, a szervezet vezetősége és tagsága közötti közvetlenebb kapcsolat kialakítását. /bágyi: Régi-új elnök a városi RMDSZ élén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 9./

Május 5-én kezdődtek a Hargitai megyenapok. Május 6-án indult Felsőboldogfalván a Játsszunk Együtt – Diákszínjátszó Fesztivál, melyen 500 gyermek lép fel. Május 7-én Székelyudvarhelyen Hobo-koncert volt, melyet másnap Csíkszeredában megismételtek. Több fotóművészeti kiállítást is tartanak. Május 12-én Míves emberek sokadalma, illetve Első Pünkösdi Könyvnapok zajlanak Csíkszeredában. Május 13-án, Székelyföld – Jövőképünk Európa Küszöbén – címmel konferencia lesz. /(Cseke Gábor): Hargitai megyenapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Nyilvánosságra hozták a szenátorok vagyonbevallását. Az év első négy hónapjában 5,26 millió eurónak megfelelő összeget helyezett banki letétbe Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Verestóy a leggazdagabb az RMDSZ szenátusi frakciójában. Eurós számláján 2,88 millió eurót helyezett el, az ugyanott vezetett lejes számláján 22 milliárd lejt kamatoztat. A monacói KLB bankban idén nyitott számlán Verestóy Attila 1,78 millió eurót helyezett el. A korábban nyitott számlákon elhelyezett összegek összértéke nem sokkal haladja meg a 250 ezer eurót. A szenátor vagyonának nagyobb részt az a tőke teszi ki, amit a vagyonbevallásban felsorolt 48 cégbe fektetett. Ezek közül a szenátor csak négy cégtől kapott 2004-ben a részvényei után osztalékot. Az 50,53 százalékban tulajdonolt sepsiszentgyörgyi Hungastro hozott a legtöbbet (83 milliárd lejt), annak ellenére, hogy 502 ezer euró értékben el is adott a Hungastro részvényekből. A székelyudvarhelyi Famostól, a SIF Munteniától és a SIN Bukaresttől összesen kevesebb mint egymilliárd lej osztalékot vett fel. A banki műveletek (feltehetően kamatok) a szenátornak tavaly több mint 24 milliárd lejt eredményeztek. Ezek mellett eltörpül az évi 396 milliós szenátori illetmény. A szenátor a feleségével közös tulajdonban lévő 76 négyzetméteres bukaresti lakás mellé 2002-ben vásárolt még egy kisebb bukaresti lakást, idén pedig örökölt egy székelyudvarhelyi lakást. Három évvel ezelőtt az Ilfov megyei Vladiceascán épített egy 155 négyzetméteres hétvégi házat. Az 1998-ban vásárolt 59 hektáros zetelaki termőföld mellé 2001-ben és 2002-ben Vladiceascán is vásárolt 11,4 hektárnyi beltelket. Frunda Györgynek tavaly közel hárommilliárd lejes jövedelme volt, amelynek csak 13 százalékát teszi ki a szenátori illetmény. Az összeg nagyobb részét a szenátor ügyvédi irodája termelte. Az ügyvéd-szenátor az 1994-ben adományként kapott 360 négyzetméteres marosvásárhelyi ház mellett 1996-ban a Maros megyei Vármezőn épített 80 négyzetméteres nyaralót. Emellett két marosvásárhelyi lakással is rendelkezik. Bankszámláin 87 ezer eurót, 50 ezer dollárt és 800 millió lejt helyezett el. A legnagyobb részesedése a Radio Ga-Gát működtető Alamo Impex Kft.-ben van. Ennek értékét a szenátor 27 513 dollárra becsülte. /Gazda Árpád: Nyilvánosságra hozták a felsőházi honatyák vagyonbevallását. Verestóy a leggazdagabb RMDSZ-szenátor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

A Hargitai Megyenapokon koncertezett Csíkszeredában a Kaláka együttes. Az együttes Gyergyószárhegyen és Székelyudvarhelyen is fellép. Az EMTE – Sapientia csíkszeredai campusában tartottak május 10-én Európa Napot. A rendezvényen bemutatták többek között az információs pontok működését. /Szüszer-Nagy Róbert: Hargitai Megyenapok – 2005. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

Román–magyar üzletember-konferenciát rendeztek Debrecenben a székelyföldi befektetési lehetőségekről. Borbély László területrendezési miniszter Befektetési lehetőségek a Székelyföldön címen tartott előadást. Elmondta, míg a 2001 és 2004 közötti időszakban az akkori kormány Erdély számára 98,77 milliárd lejt különített el infrastruktúra-fejlesztésre, a havasalföldi megyék összesen 114,064 milliárd, a moldvaiak 132,318 milliárd, a dobrudzsaiak pedig 267,107 milliárd lejt kaptak hasonló célból. Hangsúlyozta: 2007 és 2013 között jelentős uniós forrásokra lehet majd pályázni Romániában, ahhoz viszont, hogy a pénzek lehívhatók legyenek, pályázni képes befektetőkre lesz szükség. „Ebben számítunk önökre” – zárta előadását Borbély. – Tulajdon-tudás-tranzit-turizmus-tartás – fogalmazta meg az „5T” elvét előadásában Matolcsy György volt gazdasági miniszter, a budapesti Növekedéskutató Intézet igazgatója. Matolcsy hangsúlyozta: a Kárpát-medencei földterületek magyar tulajdonban tartása egyre nehezebb feladat, amióta a főleg olasz befektetők földvásárlása Erdély-szerte elterjedt. A „tranzit” címszó alatt az autópályák építésének fontosságát hangsúlyozta. „Ausztria ma már csak jövedelme 8–10 százalékát köszönheti az idegenforgalomnak, de kezdetben ez az arány magasabb volt. Ezt az utat kell követnie a Székelyföldnek is” – tette hozzá. A „tartás” kapcsán figyelmeztetett: rossz kompromisszumokat nem szabad kötni, a közösségi méltóság pedig olyan célok révén tartható, mint a területi autonómia. Geréb László, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) székelyudvarhelyi képzési központjának ügyvezető igazgatója a belső tényezők – vállalkozóbarát gazdaságpolitika, infrastrukturális fejlesztések, lakossági derűlátás – fontosságát hangsúlyozta. Halász János, az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. romániai hálózatának vezetője igazat adott Matolcsy Györgynek abban, hogy a magyar kormánynak nincs koherens határon túli stratégiája. /Salamon Márton László: Debrecenből kéne jönni… = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

Május 11-én öt Hargita megyei fúvószenakar hangjaitól visszhangzott Csíkszereda, a Hargitai Megyenapok alkalmából. A szentegyházi, az egyesített székelyudvarhelyi és agyagfalvi, továbbá a gyergyóalfalvi, a csíkszentkirályi és újtusnádi rezesbandák adtak ízelítőt repertoárjaikból. Ezt követően valamennyien a megyeháza elé vonultak. Az eső azonban az árkádok alá szorította az együtteseket. /Kristó Tibor: Fújták a rezet az árkádok alatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

Május 12-én indult el Székelyudvarhelyről Szentegyházára a Csíksomlyóra tartó Feltámadás-menet, amely húsvét vasárnapján Tihanyból indult. A nemzeti együvé tartozást kifejezni kívánó akció jelvénye Magyarországot és több ország magyarlakta vidékeit is bejárta, több mint 2000 kilométert megtéve, és minden állomásról magával hozta az ott lakók üzenetét. A Siófok melletti Zamárdi katolikus közössége és a polgári körök által kezdeményezett akció keretében a Feltámadás-menet jelvénye stafétaként több ország magyarlakta településeit és Magyarországot járta be, több mint 2.000 kilométert megtéve. A Feltámadás-menet keretében mindegyik település egy szalagot akasztott a jelvényre, egy-egy szép gondolattal. Ugyanakkor beírtak egy oldalt a szintén körbejáró nagy füzetbe. A jelvényt egyik település adta át a másiknak, gyalogosan, autóval, de még kerékpárral is szállították. Kolozsvári állomása óta a szervezést biztosító Nagy Lajos, az Erdélyi Kárpát Egyesület tagja elmondta, az ötven nappal ezelőtt elindított akció egyfajta visszhangja a december 5-ei magyarországi népszavazásnak, és célja a nemzet újjászületésének előmozdítása. Erdélybe érkezése előtt a jelvény, melyet Csíksomlyón fognak őrizni, Magyarország mellett megjárta a Vajdaságot, Kárpátalját, eljutott Horvátország, Szlovénia, Burgenland és Szlovákia magyarlakta vidékeire is. /Kiss Edit: Nálunk járt a Feltámadás-menet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./

A Hargitai Megyenapokon gazdag látnivalót kínál a Míves emberek sokadalma, Csíkszereda főterén, a számukra felállított standokon. Lőrincz Zsuzsanna, a székelyudvarhelyi Altera Alapítvány elnöke, a sokadalom főszervezője felsorolása szerint öt megye fafaragói, fazekasai, gyöngyfűzői, szövőasszonyai, továbbá használati edényeket, kegytárgyakat, rusztikus ruhákat és székely népviseletet készítők, népi bútorfestők, bőrdíszművesek, csipkeverők, mézeskalácsosok mutatják be termékeiket. /Kristó Tibor: Hargitai Megyenapok – 2005. Míves emberek sokadalma. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

Hálaadó istentisztelettel ünnepelt, valamint jótékonysági fogadást adott a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium abból az alkalomból, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület visszanyerte tulajdonjogát az egykori kollégium ingatlanjára. Igét Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke hirdetett. Tőkéczki László /Budapest/, az ELTE előadótanára beszédében üdvözölte a nagy eseményt. /Barabás Blanka: Ünnep a református gimnáziumban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 16./

Egyre szaporábbak az európai integrálódásról szóló beszélgetések, kerekasztalok, konferenciák. Fel lehet-e Erdélyben készíteni a népet, hogy mihez kezdjen visszakapott-örökölt nadrágszíj-parcelláival, miután tizenöt esztendő nekik nem hozott semmit? Tudatosítani kell, hogy a székely szabadság meg a sokat emlegetett küldetéstudat mára kiürült, üres fogalommá vált, a székely előbb vagy utóbb elmegy, ha nem boldogulhat, és akkor nem segít sem kerekasztal, sem konferencia, írta Bölöni Domokos. A Duna TV Hírmondó műsorában Csáky Zoltán bemutatta a csíkszeredai Sapientia Egyetem aulájában Székelyföld – jövőkép Európa küszöbén című konferencia előadóit. Köztük volt Kolumbán Gábor egyetemi adjunktus, Bunta Levente, a Hargita megyei tanács elnöke, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Szász Jenő Székelyudvarhely polgármestere és Kurkó János György vállalkozó. Egyetlen budapesti ember volt jelen, Tamás Pál egyetemi tanár, aki a Sapientián is tanít. Jó utakra van szükség, az úgynevezett kommunikációs csatornák azért „dugultak el”, mert nincs min kommunikálni, a gazdasági kommunikációhoz kocsik és rakományok is kellenének. A globalizációval jár az újabb elvándorlás is. Veronában, mondotta a sepsiszentgyörgyi Sylvester Lajos rövid felszólalásában, legalább ezer csángó él, és kivívták maguknak a jogot, hogy – románul hallgathassanak misét. Az is jelképértékű, hogy Rekecsinben lerakták az első csángómagyar iskolaközpont alapjait. Autonómia, tudás, (főleg magyar) tőke, fiatalok segítése, modern üzleti tudományok akadémiája, a székelyek közvetítő szerepe a romániai húszmilliós felvevőpiac felé, jó közgazdászok, talpraesett menedzserek, utak, székely világháló, sok pénz – ez kellene. /Bölöni Domokos: Telenéző. „Ha jön a Tőke, hé, székelyek, mi lesz?” = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

A kis és közepes vállalkozások támogatási lehetőségeiről volt szó azon a régiós konferencián, amelyre az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete, valamint a Kis és Közepes Vállalkozások Ügynöksége szervezésében került sor a múlt hét végén Székelyudvarhelyen. Bemutatták az ügynökség, valamint a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium finanszírozási lehetőségeit a 2005-ös évre. /Gazdasági tanácskozás Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ kétévenként díjazza a műemlékvédelmet és ápolást. A díjazásra három kategóriában kerül sor. A műemlékek helyreállításáért a Kós Károly-, felméréséért, számbavételéért, ismertetéséért a Debreczeni László-, művészi megörökítéséért pedig a Veress Ferenc-díjban részesülhetnek az arra érdemes művészek és kutatók. Idén a társaság által meghirdetett „Épített örökségünk művészi megközelítésben” című nemzetközi fotóművészeti pályázat első helyezettje, Zepeczáner Jenő székelyudvarhelyi történész. Műemlék-felmérő tevékenységéért a nagyváradi Dukrét Géza Debreczeni László-díjat kapott. Kós Károly-díjban az aradi Szabadság-szobor restaurátorai, Kolozsi Tibor, Kocsis Rudolf, Pokorny Attila, Szilágyi László és ifj. Starmüller Géza részesültek. /Murádin Jenő: A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ Dukrét Géza 1942-ben Nagyváradon született és átmeneti kitérőkkel ma is ott él. 1965-ben szerzett tanári diplomát a Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz–biológia szakán. 1993-ban megszervezte a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságot, majd megalapította a Partium című honismereti lapot. A Partiumi füzetek című helytörténeti könyvsorozatot is ő indította, s szerkeszti azóta is. Már a 35. kötetnél tart, mely az Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében címet viseli, és a napokban jelent meg. Eddig 12 ifjúsági honismereti tábort szervezett, valamint 13 emléktábla elkészíttetése és felavatása körül bábáskodott. Dukrét Géza az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos alelnöke is volt, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület valamint a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Műemléki Bizottságának tagja, tisztségviselője. Évente megszervezi a Partiumi Honismereti Találkozót Nagyváradon és a háromnapos vándor honismereti konferenciát. Dukrét Géza az erdélyi műemlékvédelem egyik alapembere. /Starmüller Géza: Dukrét Géza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Csíkszeredán május 13-án rendezték meg Székelyföld – jövőképünk Európa küszöbén című konferenciát. Cseke Gábor szerint a rendezvény választ adott arra a közvélekedésre, hogy Székelyföldnek még az ország EU-csatlakozása előtt meg kell adni az autonómiát, a cikkíró hozzátette, hogy mihez kezd majd vele az itt élő pár százezer ember, az majd a jövő zenéje. Az autonómiához a térségnek „ki kell találnia” önmagát, föl kell vázolnia azt a jövőmodellt”, szögezte le előadásában Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója. Amíg erre nincs programszerű, működőképes válasz, addig a Székelyföld önálló politizálása, autonómia-törekvése merő illúzió és demagógia. A Székelyföld 2000 munkacsoport általa kezdeményezett három Székelyföld konferencia (2000, 2001, 2002) anyagai, a Sapientia – EMTE szakembereinek bekapcsolása olyan alapot jelentenek, amire építeni lehet. Gagyi József A krízis éve 1949 (Múltunk Könyvek, Pro-Print, Csíkszereda, 2004) című könyvében azokat a nyomokat kereste, hogy Székelyföld, az erdélyi magyarság tömbben élő csoportja miként veszítette el önrendelkezésének utolsó foszlányait, a diktatúra kényszerének engedve. A szerzőt másik tanulmányában /Határ, amely összeköt, Regio (Budapest), 2003/3./ a Magyar Autonóm Tartomány (MAT) létrejöttét követő propaganda, illetve közvélekedést vizsgálta. A MAT létrehozását mindkét oldalon indulatosan félreértették. A magyarok úgy érezték, hogy védett területen, egyfajta „kicsi Magyarországon” élnek. Cseke szerint a MAT története azt mutatja, hogy erővel a jogrend sohasem oldja meg a kisebbségi önállóság, az önigazgatás kérdését. A 85. évében levő dr. Molnár Jenő professzor Táj és társadalom című szöveggyűjteménye erősíti a székelyföldi helyzetfelismerést. Székelyföld autonómiájához önálló intézményekre és gazdasági önállóságra van szükség. Jelentős még a tatabányai Limes negyedéves tudományos szemle 2004-es két székelyföldi száma a sokszempontú régiómegközelítés miatt. A székelyudvarhelyi Geréb László tanulmánya (A Székelyföld a román gazdasági-statisztikai térben) 1999–2000-es adatok alapján hasonlította a székely régiót az általános romániai helyzethez. A népszaporulat szempontjából a régió nem áll a legrosszabb helyen, a foglalkoztatottság tekintetében szintén nincs rossz helyzetben. A május 13-án tartott konferencián Z. Karvalics László kutató Információs társadalom a Székelyföldön? Című előadásában kifejtette, hogy a hálószerű kommunikáció, a gyors összekapcsoltság szinte minden esetben látványosan javít a demokratizmus minőségén. A tatabányai folyóiratban, a Limesben a székelyudvarhelyi Ilyés Ferenc Rövid helyzetkép a Székelyföld gazdaságáról címmel megállapította, hogy a gazdasági szerkezet kiegyensúlyozottnak mondható, azonban a közlekedési utak szempontjából periférikus helyzet hátrányosan érinti a vidéket mind a beruházási kedvet, mind a kereskedelmet illetően. Kassay János csíkszeredai geográfus tanulmánya (Városok és településhálózat a mai Székelyföldön) szerint a régió nem homogén, s mind környezeti, mind történelmi-kulturális szempontból több térségre, számos élő tájegységre és kistájra darabolódik. Székelyföld jelenleg közigazgatásilag három részre van szakítva, ugyanakkor feloldódik egy határain jóval túlmutató, hivatalosan megállapított fejlesztési régióban, amely hat erdélyi megyét egyesít (Központ-régió), s amelyben a székelyföldi sajátos érdekek alárendelődnek. Az 50 várost, 335 községet és 1828 falut magában foglaló, 2,6 millió lakost számláló (ennek 64,4 %-a román, 30,7 %-a magyar, 1,3 %-a német és 3,3 %-a cigány az 1992-es adatok alapján), Erdély több mint egyharmadát kitevő régióban a székely vidéknek, főként Brassó és Szeben megyék mellett másodhegedűs szereppel kell beérnie. Székelyföldnek nincs egy klasszikus értelemben vett vonzásközpontja. Marosvásárhely rendelkezik ugyan a regionális központra jellemző funkciókkal, ugyanakkor a legerőteljesebb hatást inkább csak saját megyéjére fejti ki. Székelyföldre irányuló vonzáspászmája megütközik a Brassó által kifejtett befolyással. A székelyföldi autonómiatörekvésekben akkor ígérkezik majd előbbre lépés, amikor különleges régiófejlesztési projektek valósulnak meg. A Limesben olvasható továbbá Bíró Béla politológus tanulmánya (Az autonómia esélyei), példaanyagában idejétmúlt. Bíró szerint az elhíresült Gross-féle jelentés kimondja ugyan, hogy a kisebbségek autonómia-törekvések jogosak, de azt is leszögezi, hogy ez csak a többség egyetértésével érvényesítő. Autonómiáról csak valódi demokratikus viszonyok között lehet szó. /Cseke Gábor: Kitalálni önmagunkat, avagy az autonómia csapdái (1.). = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18., (2.) máj. 19./

Az öt erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttes május 18-án kezdődött sepsiszentgyörgyi találkozóján átfogó kép nyílik helyzetükről. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, az Udvarhely Néptáncműhely, a Maros Művészegyüttes, a Nagyvárad Táncegyüttes és a házigazda Háromszék Táncegyüttes a két nap alatt önálló produkcióval mutatkozik be. A hivatásos táncegyüttesek első találkozóját öt esztendővel ezelőtt tartották. A gyakoribb összegző találkozók fontosságát hangsúlyozta Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a művelődési főosztály vezetője. Szép Gyula elmondta: elegen­dő Erdélynek az öt hivatásos néptáncegyüttes, Magyarországon csak négy van, és mind Budapesten. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója elmondta, a találkozó célja többek között az is, hogy előadásszervezők, szakmabeliek előtt bemutatkozzanak, és meghívásokat kapjanak. /(fekete): Az együttlét jó alkalom a töltekezésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

A Romániából nyugatra emigrált, bécsi lakhelyű Antal házaspár a magyarság és Isten szolgálatát tekintik elsődleges feladatuknak. Istenes és világi énekek, versek, balladák és történelmi dokumentumok szövegeinek előadásával járják a magyarlakta településeket. Legutóbb Boldogfalván és Székelyudvarhelyen jártak. Antal Imre elmondta, hogy Ausztriában sok római katolikus egyházi ünnepet állami ünneppé nyilvánítottak, és ilyenkor elutaznak előadásokat tartani. Megjelent CD-re rögzített adventi, karácsonyi koncertjük Istengyermek címmel. Ősinek mondható karácsonyi dalokat énekeltek citera, mandolin, furulya, tekerőlant, néhol pedig orgona kíséretével. Kezdetben Szépfalusy Istvánnal indultak el, aki 2000-ig a Bornemissza Irodalmi Társaságnak, valamint az ausztriai magyar lelkigondozó szolgálatnak az ügyvivője volt. Erdélyben 1995-ben hangzott el először előadásuk. Szeretnének Erdély minden templomában legalább egyszer énekelni. /Bágyi Bencze Jakab: A magyarság és Isten szolgálatában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 19./

Május 19-én kellett volna tárgyalnia Csíkszeredán a bíróságnak a csicsói Péter Lukács ügyét, akit a rendőrség 100 millió lejes pénzbírsággal sújtott a Trianon című film bemutatásáért. Újabb halasztás történt, a következő tárgyalás június 16-án lesz. A székelyudvarhelyi bíróság korábban érvénytelennek nyilvánította azt a rendőrségi jegyzőkönyvet, amely 50 millió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte Jakab Attilát, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökét, a Trianon című dokumentumfilm levetítésének megszervezése miatt. A Trianon című film miatt megbírságolt harmadik személy a csíkszeredai Kovács Csaba, az Erdélyi Magyar Ifjak képviselője, akinek szintén 50 millió lejes pénzbírságot szabott ki a rendőrség. Kovács fellebbezését május 23-án tárgyalja a bíróság. /Trianon-perek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata május 24-én Székelyudvarhelyen bemutatja Henry Fielding Tom Jones című regényéből készült háromfelvonásos, zenés vígjátékát, Pinczés István rendezésében. /B. B.: Színházi mustra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

Székelyudvarhelyen az Areopolisz Szabadegyetemen Gyöngyössy János a székelyföldi erődített templomokról tartott diavetítéses előadást. A székelyudvarhelyi vegyészmérnököt a szakma munkájának jelentőségéért elfogadta – hangsúlyozta bevezetőjében Hermann Gusztáv Mihály könyvtárigazgató. Gyöngyössy János még egyetemista korában, a hetvenes évek második felében kezdte kutatni a székelyföldi erődített templomokat. Fényképezte, lerajzolta őket, kutatásait két, a kilencvenes években megjelent kötetben is közreadta (egyik idehaza, a másik Magyarországon jelent meg). Gyöngyössy János ismertette a székelyföldi vártemplomok történetét. A székelység a bágyi várat leszámítva nem emelt várakat. A 15–16. században gyakoribbá vált török és tatár betörések győzték meg a székelyeket arról, hogy ésszerű megerősíteni, fallal körülvenni a templomokat. Gyöngyössy bemutatta az általa kutatott várak (többek között Sepsiszentgyörgy, Csíkkarcfalva, Zabola, Illyefalva, Nagyajta, Lemhény, Székelyderzs, Homoródszentmárton) általa készített rajzait és nyolcvanas években készült fotóit. /Katona Zoltán: Erődített vártemplomaink. Areopolisz-előadás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

Megjelent Róth András Lajos székelyudvarhelyi könyvtáros szöveggyűjteménye Született nyelvünkön... címmel /Mark-House Kiadó, Gyergyószentmiklós/, alcíme: A magyar anyanyelv dicsérete a XVII–XVIII. században. A könyvben 200 év közel 100 szerzője nyilatkozik a magyarságról, a magyar nyelvről, a magyar öntudatról. A kötetet az egykori nyomdatechnikára, a könyv művészetére is utaló egykori kiadványok címlapjai, jellegzetes díszlécei és záródíszei teszik teljesebbé a részletes szó- és névmagyarázat mellett. /Könyv az anyanyelvről. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ idei első számában Jánó Mihály Középkori falképek Európa szívében címmel a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban megrendezett dokumentációs kiállításról számolt be. Sóvidéki és egyetemes a címe Tibori Szabó Zoltán Kusztos Endrét méltató cikkének. Olvashatunk továbbá a lapban az erdélyi kastélyokról, Bíró József tollából. /Művészek, művészeti események. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

A népmesegyűjteménynek /Ráduly János: A tulipános láda. A kiskendi Fülöp Károly népmeséi. Kis-Küküllő menti székely népmesék, tréfák, anekdoták kiejtés szerinti lejegyzésben. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2005/ közel félszázada kellett volna megjelennie, szögezte le a szerző, Ráduly János, a kötet bevezető tanulmányában. A mesék egy részét 1958-ban jegyezte le, huszonegy esztendős korában, „adatközlője”, vagyis a mesemondó, Fülöp Károlyt mindössze tizennégy éves volt. Fülöp Károly nagyapái meséit örökítette át Ráduly János tollának segítségével az utókorra. /B.D.: Új könyv. Egy ötvenéves gyűjtemény feltámadása. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

Május 21-én Kolozsváron tartotta a néhány hete jogi személyként bejegyzett Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) első közgyűlését. A kezdeményező Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítvány (ERMACISZA) ügyvezetője, Egri István, beszámolójában elhangzott, hogy az MCSZESZ-nek hetvenhét alapító tagja van, ezekhez társult most még tizennégy, tehát 91 tagszervezettel számolnak. A közgyűlés állást foglalt a kisebbségi törvény küszöbön álló elfogadásával kapcsolatban: elítéli azt, hogy ilyen fontos kérdésben előzetesen nem kérték ki a civil szféra véleményét, és nem ért egyet a leendő törvény tartalmával, annak jó néhány pontjával. Az MCSZESZ kilenc tagot választott be az igazgatótanácsba. Elnök: Bodó Barna (Temesvár); alelnökök: Szász Zoltán (Kovászna) és Sándor Krisztina (Kolozsvár); tagok még: Fleisz János (Nagyvárad), Nagy Pál (Székelyudvarhely), Csomós Attila (Marosvásárhely), Héjja Botond (Szatmárnémeti), Kelemen Mária Magdolna (Nagyvárad) és Somogyi Attila (Temesvár). /Ördög I. Béla: Magyar nemkormányzati szervezetek összefogása. Megtartotta első közgyűlését a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Elmarasztalta a kisebbségi törvénytervezetet az MCSZESZ, állásfoglalását eljuttatja az RMDSZ csúcsvezetőségéhez és a kormányhoz. Bodó Barna kifejtette: „Az autonómia zászlaját az RMDSZ 1992–93-ban még magasra emelte, majd a szekrény mélyére rejtette. Ezt azonban a magyar társadalom nem fogadta el, így az érdekszövetség társadalmi nyomásra alkotta meg ezt a törvényt, amelynek sajnos rengeteg hibája van.” /Lázár Lehel: Az RMDSZ eljárása ellen lép fel a civil szféra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Május 21-én Sepsiszentgyörgyön találkozót tartott a Magyar Családi Szolgáltató Liga Alapítvány és a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis Egyesület. A romániai családsegítők kapcsolatba léptek egymással és a magyarországi munkacsoportokkal. Az elmúlt öt-tíz évben indult és csupán néhány városban meghonosodott családsegítő szolgáltatásokat a rászorulók csupán 10–15 százaléka venné igénybe, és legfennebb 3–5 százaléka fizetne érte – derült ki egy közvélemény-kutatásból. A találkozó csíkszeredai, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, kolozsvári, brassói és helyi résztvevői hangsúlyozták, városaikban több családsegítő szervezet is működik, de nincs összehangolt programjuk, pedig közösen eredményesebben pályázhatnának. /(fekete): Családsegítők tanácskoztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Új erdélyi helyszínnel bővült a Bárdos Lajos Zenei Hetek rendezvénysorozat: május 21-én Gyergyóremetén szerveztek nagysikerű gyermekkórus-fesztivált, nemzetközi részvétellel. A Bárdos Lajos Zenei Hetek április 16. és június 19. között zajló rendezvénysorozat a kórusmozgalom népszerűsítését szolgálja, ugyanakkor fórumot teremt azoknak az együtteseknek, amelyek magas szinten művelik a muzsikálást. A karéneklés szinte kizárólag a művészeti iskolákba szorult vissza, nagyon kevés általános iskolában működik énekkar. A gyergyói községek kivételt képeznek ez alól, szinte mindegyikben jó kórusok működnek. A mostani kórusfesztiválon felléptek a csíkszeredai Nagy István és a székelyudvarhelyi Palló Imre művészeti szakközépiskolák kórusai, a ditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskola kórusa, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium énekkara, a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola kórusa, valamint a vendéglátó Fráter György Általános Iskola kórusa. /Sarány István: Bárdos Lajos Kórusfesztivál Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

Oláh István, a Romániai Magyar Szó munkatársa helyreigazította Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, nem igaz, hogy ötszázezer hőse és egy főhőse volt a pünkösdi búcsúnak. Azok inkább jámbor, olykor bűnbánó emberek, zarándokok. Az újságíró ironikusan írt a tatabányai polgármesterről, aki gyalog érkezett: „hétszáz kilométert jött-jődögélt és megérkezett! Ne feledjük, gyalogolni jó szívvel mindenért lehet – ha nincs kocsim, és nem találták még fel a közszállítást”. „Attól viszont még nem lesz hős, sőt, egyetlen főhős valaki, ha ezt az ésszerű móriczi egészségprogramot egyszer (vagy akárhányszor) gyakorolja.” /Oláh István: Hőscsinálók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

A második világháború után a Pénzügyminisztérium egy román–magyar tannyelvű középiskolát működtetett Székelyudvarhelyen. Kereskedelmi, majd pénzügyi jellegű volt, és Mezőgazdasági Könyvelési Középiskolának nevezték 1955-ben, amikor felszámolták. Az akkori három végzős osztály 78 növendéket bocsátott ki összesen, ők még 1955-ben megkapták az érettségi (könyvelői) bizonyítványt. Az elmúlt 50 év alatt a székelyudvarhelyiek ötévenként megszervezték érettségi találkozókat. /Gergely Géza, Gyergyóditró: Ősz a tavaszban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./