Funar kampányol. Miután évekig elhanyagolta a város utcáit, a „hitvány kolozsvári bíró" – ahogyan Markó Béla elnevezte – lázas kirakattevékenységbe kezdett: a belváros számos utcáját egyszerre javíttatja. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere – Fey László szerint a hitvány udvarhelyi bíró – is kampányol. Nem elégszik meg egy szoborral, ő egy egész panoptikummal rukkol elő. A szűk nyugdíjasparkban 13 szobornak kell szorongania, az Emlékezés Parkjának nevezték el. Köztük van a legendák Csaba királyfia. Ez kell a népnek!? – kérdezte Fey László. Jó stratégiai érzékkel Orbán belátta, hogy számára kifizetődő erdélyi klientúrába befektetni, állapította meg Fey. Pénzt és fáradságot nem kímélve itt jártak (járnak) a Fidesz vezetői és propagandistái (Orbán Viktor, Németh Zsolt, Kövér László, Bayer Zsolt stb.), és toborozzák a híveket. /Fey László: Kéz kezet mos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Nagy Zsolt, az RMDSZ helyhatósági választásokért felelős kampányfőnöke közölte, hogy az RMDSZ 318 polgármesterjelölttel, több mint 7600 tanácsosjelölttel 537 közigazgatási egységben száll versenybe a június 6-i önkormányzati választásokon. Többen nem építeni, hanem rombolni kívántak, mondta a Magyar Polgári Szövetségről, egy alternatív szervezetet próbáltak bejegyeztetni, s ezáltal a választási esélyeit rontani az RMDSZ-nek, szerinte ezzel a magyarságnak ártottak. Az RMDSZ-nek jelenleg 146 polgármestere és 2450 helyi és megyei tanácsosa van. Az a cél, hogy a polgármesterek számát növeljék, a helyi és megyei tanácsosi arányokat megtartsák, illetve növeljék Erdély-szinten. Vannak stratégiainak mondott városok: Nagyvárad, Szatmárnémeti, Kolozsvár, ahol legfontosabb cél a jelenlegi polgármester félreállítása, vagy Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda. /Mózes Edith: Az RMDSZ kiszámítható, megbízható jövőt kínál. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

Az elmúlt napokban újra Székelyudvarhelyen járt Bayer Zsolt. A Magyar Nemzet napilap publicistájával 2004. febr. 28-án Ártándon közölték a határőrök: nem léphet be Románia területére. Utólag értesítették, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács a 2002/192-es sürgősségi kormányrendelet értelmében tiltotta ki 90 napra az országból. Az említett rendelet szerint terroristák, terroristaszervezetek tagjai, illetve a hasonló célú szervezeteket anyagi támogatásban részesítő személyek számára megtiltható a határátlépés. „Hüledezve vettem kézbe Románia budapesti nagykövetének levelét, amelyben közölte velem a kitiltás hivatalos indoklását” – mondta Bayer Zsolt. „Mégiscsak furcsa, hogy éppen 90 napra kiáltanak ki valakit terroristának. Vajon nem azt akarták elintézni valakik, hogy míg a választások zajlanak, ne jöhessek Erdélybe a Magyar Polgári Szövetséget és Szász Jenőt támogatni?” – nyilatkozta. Bayer Zsolt egyébként pert indított a román állam ellen. Egymillió dollárnyi kártérítést kér az őt ért sérelemért, és az összeget Böjte Csaba atya és Gergely István plébános karitatív munkát folytató alapítványainak készül átutalni. „Beláthatatlan következményei lehetnek rám nézve annak, ha a román állam azzal gyanúsít, hogy bármi közöm van terroristaszervezetekhez. Bizonyos államok ma a terroristáknak kikiáltott személyeket célzott csapásokkal likvidálják. Ilyen logika szerint akkor engem ki kell lőni?” – tette fel a kérdést Bayer. /Zilahi Imre: „Engem ki lehet lőni?” = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Máj. 30-án, vasárnap a székelyudvarhelyi városi RMDSZ meghívásának eleget téve Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke tartott előadást a Digital 3 televízió nagystúdiójában. Hangsúlyozta, pünkösd ünnepén nem kampányolni érkezett Székelyudvarhelyre, látogatásának célja az, hogy magyar emberekkel találkozhasson. – Fontos üzenete van az aradi Szabadság-szobor felállításának: azt üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyír, mint a határok nélküli európai uniós csatlakozás. Nincs más történelmi realitása a magyar nemzet újra egymásra találásának, mint az, hogy a térség minden országa találkozzon az Európai Unióban – és mi, az anyaország élő lelkiismeretként azon leszünk a világban, hogy ez mihamarabb megtörténjék – mondta az MDF elnök asszonya. Végül Dávid Ibolya és Ladányi László, az RMDSZ polgármesterjelöltje a harmincnapos EU-s tagságát ünneplő Magyarország születésnapi tortáját szeletelte fel. A rendezvénnyel párhuzamosan Szász Jenő polgármester vendégeként Bayer Zsolt anyaországi újságíró közönségtalálkozón vett részt Székelyudvarhelyen. A Magyar Polgári Szövetség szervezte rendezvény a magyarországi Kormorán együttes ingyenes szabadtéri koncertjével zárult. /Szász Emese: Rendezvények – a kampány jegyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

Ladányi Lászlóról, Székelyudvarhely polgármesterjelöltjéről, a városi RMDSZ elnökéről azt mondják, hogy több időt tölt Németországban mint itthon. Felesége Németországba kivándorolt magyar család sarja, akivel itthon, a városban élnek. Névtelen szórólapok szerint Ladányi Verestóy Attila szenátor embere. Ladányi László elismerte, hogy jó a munkakapcsolata a szenátorral. Verestóy Attila szenátor ott segített, ahol szükség volt rá, hangoztatta Ladányi. Ladányi László szerint a szoboravatás és az Orbán Viktor udvarhelyi látogatása kampányrendezvény volt. /B. B. J.: Kényes kérdések Ladányi László polgármesterjelölthöz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 2./

Sike Lajos újságíró elmondta megtérése történetét: a Fidesz-kormány idején a Fidesz híve volt. Öt éve beadta felmondását a főszerkesztőnek, mert nem értett egyet azokkal a magyarországi lapokból átvett írásokkal, amelyek a kormányzó fiatal demokratákat bírálták. Gyarmath János főszerkesztő és Cseke Gábor szerkesztőségi főtitkár nem siette el a választ. „Később kiderült, ők akkor már tudtak olyan dolgokat, amit én még nem vettem észre.” Gyarmath János kérte Sike Lajost, halassza el pár hónapra döntését: jönnek a romániai választások és majd meglátja, milyen szerepet játszik a Fidesz. „Igaza lett Gyarmath Jánosnak!” – írta. Nem az RMDSZ-t támogatták, „hanem a korábbi haveri kapcsolatok révén, annak szerveződő ellenzékét.” Németh Zsolt Székelyudvarhely lakosságának a megosztásán ügyködött. /Sike Lajos: Egy felmondás háttere, avagy: Kinek a lelkét terheli, ha nem lesz parlamenti képviseletünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Idén januárban Székelyudvarhelyen az erdélyi Magyar Polgári Szövetség gyűlést tartott, azután nem késtek a fulmináns nyilatkozatok. Az RMDSZ csúcsvezetése szerint "az MPSZ az erdélyi magyarságnak olyan parányi töredékét képviseli, hogy az még matematikailag is elhanyagolható". A máskor oly lomha román parlament hirtelen villámgyors sebességre váltott. Pár hét, sőt, pár nap alatt áthajszolta gépezetén a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét, hogy mielőbb közhírré tehesse: fantaszták elfogadhatatlan műve, ezért elutasítandó. Románia kormánya úgy döntött, hogy nemzeti kisebbségi szervezetek tagjainak aláírásgyűjtőlista–modelljét megváltoztatja. Az elmúlt szűk másfél hónap során kétszer a parlament, most, immár harmadszor a kormány módosította az aláírásgyűjtő lista modelljét. A Magyar Polgári Szövetséget, formai hibákra való hivatkozással az Országos Választási Iroda kizárta a helyhatósági választásokról, dacára annak, hogy a kritériumoknak megfelelően tizenöt megyéből és Bukarestből nem 25 000, hanem 54 115 aláírást gyűjtött össze, s adott le. Tőkés László kifejtette: "Aki Kovács Jenőre, Hegedűs Pálra, Fosztó Zoltánra, dr. Kovács Ottóra, a többi független tanácsosjelöltre szavaz, az az erdélyi magyar nemzeti politikára szavaz" Ezután az MSZP csak a túlélésre vállalkozhat. Ha pedig a túlélés sikerül, polgármester– és tanácsosjelöltjei révén politikai vereségét erkölcsi győzelemmé konvertálhatja, jegyezte meg Tőkés László. Elkezd szervezkedni, újjászervezi magát az őszi választásokig, és akkor újrakezdheti a zsákutcába jutott romániai magyar politikai élet megújítását. Őszig talán sikerülhet az MPSZ–nek komoly politikai erővé szerveződnie, mert az RMDSZ-t csak Bukarest és Budapest tartja fenn. /(bódi): Magunknak kell megteremtenünk (Autonómia). = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 2., folyt.: jún. 3./

Az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) a Kisvállalkozókat Támogató Kölcsön (KTK) program keretében pénzügyi támogatást biztosít az anyaországon kívül élő és dolgozó magyar kisvállalkozóknak. A pályázat részleteiről tanácskoztak nemrég a Bihar megyei Borson, melyen Bodnár László, az ÚKKA képviselője, a hitelprogramot Romániában működtető székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma, valamint az ÚKKA erdélyi területi megbízotti minőségében tevékenykedő tizenhét vállalkozásfejlesztési központ küldöttei vettek részt. A KTK program a kisvállalkozások beruházását maximum 70%-ban támogatja. A pályázati adatlapok a www.ukka.hu honlapról tölthetők le vagy a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége irodájában vehetők át. /Ördög I. Béla: Pályázati újdonság: Kisvállalkozásokat Támogató Kölcsön. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Sikeresen szerepelt a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház az első alkalommal megrendezett marosvásárhelyi TOPFEST (Thalia Open Festival) színházi seregszemlén. A május 20–30. között sorra került fesztiválon a társulat Forgách András Vásott kölykök című stúdió-előadását vitte színre, melyet a legjobb rendezésért járó díjjal jutalmazott a zsűri. Szabó K. István rendező, az udvarhelyi társulat megbízott igazgatója vette át a díjat. A 2003/2004-es évadban ezennel harmadik alkalommal díjazták a székelyudvarhelyi színház munkáját. A XI. Nemzetközi Látványszínház Fesztiválon, Marosvásárhelyen Csehov Sirály című drámája rendezéséért kapott díjat Sorin Militaru rendező; a társulat fiatal színművészét, Szalma Hajnalkát pedig UNITER-díjjal jutalmazták Bukarestben – szintén a Sirályban nyújtott alakításáért. /Szász Emese: Díjazták az udvarhelyi színházat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kijelentette: Fülöp Dénesnek azért kellett távoznia az Udvarhelyi Híradótól, mert jobboldali eszméket vallott. Az Udvarhelyi Híradó cáfolta ezt az állítást. Szerintük azért tették ki a laptól, mert Csibi István lapjának, a Transzilván Figyelőnek írt cikkeket, Magyari Bálint néven. Fülöp Dénes jelenleg a helyi Polgári Válasz szerkesztője. /Jakab Árpád: Csibinek dolgozik a helyi tanácsosjelölt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 4./

Tőkés László püspök Hajdúnánáson azt mondta, hogy Trianon nem tartozik a lezárt történelmi múlthoz, hanem folyamatként fogható fel, amely az eszkaláció, a kiterjedés egymást követő fázisain megy keresztül. "A területvesztést egy még súlyosabb emlékezetvesztés követte" – jelentette ki a trianoni tragédiára emlékező nagygyűlésen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Kifejtette: létrejött egy önsorsrontó magyar társadalmi tudat, egy olyan történelmi amnézia, amely országvesztő, öncsonkító politikába torkollott. Megítélése szerint a helyzet ma sem rózsásabb, hiszen 1996-ban olyan magyar-román alapszerződést kötöttek, "amely még az erdélyi magyarság területi autonómiájáról is lemondott". "Területért jogokat, ez a nagy tanulsága a jelenkorban Trianon évfordulójának" – hangoztatta a püspök. Tőkés László utalt Orbán Viktornak a közelmúltban Székelyudvarhelyen tett kijelentésére, miszerint az Európai Unió Erdély nélkül csonka lenne Magyarország szemszögéből nézve. "Azt szeretnénk, hogy az európai integráció szerves részévé váljék az összmagyar integráció" – fűzte hozzá Tőkés László. Tőkés László bejelentette: június 16-án Nagyváradon összhatáron túli magyar találkozót tartanak, ahol létre kívánják hozni a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanácsot. A hajdúnánási nagygyűlésen Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke arról beszélt: "még ma is sokan hiszik úgy, hogy mi követtünk el valami rosszat, s ezért Trianont szégyellni kell". "Mi határon inneniek és túliak 84 éve olyasmiért bűnhődünk, amit nem követtünk el. Ezért kell emlékezni" – jelentette ki a szónok. Debrecenben fáklyás felvonulással emlékeztek Trianon 84. évfordulójára. /Trianoni megemlékezések Hajdú-Biharban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 5./ Szolnokon a Jobbik Magyarországért Mozgalom tart megemlékezést. A Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Igazság és Élet Pártja és a Hatvannégy Vármegye Mozgalom és a Magyar Jövő Csoport jún. 4-én Budapesten emlékezett meg a békeszerződés aláírásáról. A trianoni békeszerződést 1920. jún. 4-én írták alá. A békeszerződés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent. A szomszédos államok fennhatósága alá így több mint hárommillió magyar került. /Trianoni megemlékezések. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

Bágyi Bencze Jakab, az Udvarhelyi Híradó munkatársa Aristide Roibu szenátorral készített interjút. Roibunak emlékezetes szerepe volt az úgynevezett Cserehát-kérdésben. Roibu építette azt az eredetileg fogyatékos-gondozónak tervezett épületet, amit aztán átjátszott a Szeplőtlen Szív bukaresti görög katolikus kongregációnak. Szász Jenő polgármester az akkor még hatalmon levő Fidesz-segítséget akarták megoldani a kérdést. Azonban az sem sikerült. Roibu azt állította, hogy a csereháti épületet felajánlotta Szász Jenőnek megvásárlásra. Oláh István újságíró szerint Szász Jenő a Magyar Polgári Szövetség megalapítója az RMDSZ ellenében, és ezzel „az egész romániai, erdélyi magyarság sorsában ártalmas és veszélyes feladatot vállalt.” /Oláh István: Roibu, Cserehát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) RMDSZ-platform elnöke szerint nincs jó megoldás Székelyudvarhelyen, mert a helyi RMDSZ-szervezet közéleti, erkölcsi alapja ingatag, de a Szász Jenő polgármester vezette polgári oldalt sem tudják felvállalni. Katona Ádám szerint belső választást kellett volna tartani Székelyudvarhelyen és Udvarhelyszéken is, mert Verestóy Attila udvarhelyi szenátor négy évvel ezelőtti jelölése erősen kérdéses volt. Köztudomású, írta, hogy a helyi- és széki RMDSZ jelenlegi vezetése engedelmes kiszolgálója Verestóy szenátornak, ami egyúttal azt jelenti, hogy három kulcskérdésről hallgat: a székelyföldi területi autonómia; a kettős állampolgárság és a Székelyföldnek központilag irányított elrománosítása. /Jakab Árpád: Katona Ádám nem kér egyik félből sem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 7./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere függetlenként 52 százalékos szavazataránnyal győzte le a Ladányi Lászlót, az RMDSZ jelöltjét, aki 40,7 százalékot könyvelhetett el. A választások talán legfeszültebb légköre ebben a városban alakult ki Erdélyben világos volt, hogy az RMDSZ mindent elkövet Szász megbuktatásáért. Szász Jenő emlékeztetett, hogy nyolc évvel ezelőtt, mindössze huszonhét éves korában választották meg először. Sepsiszentgyörgyön 42,2 százalékos volt a választási részvételi arány. Albert Álmos, az RMDSZ polgármesterjelöltje a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, őt követi Rétyi Ödön (SZDP) 23,1 százalékkal. Kovásznán a több mint 5000 szavazó közül 1800-an Gazda Istvánra (RMDSZ), mintegy 1600-an pedig a független Zsuffa Leventére adták voksukat. Baróton a polgármester-választás második fordulójában Albert Dénes és Nagy István független jelöltek mérkőznek meg. Csíkszeredában Ráduly Róbert már az első fordulóban nyert, a szavazók 73,6 százaléka voksolt rá. Őt követi a függetlenként induló Tamás Sándor János 9 százalékkal. Csíkszeredán a tanácsban az RMDSZ 13 mandátumhoz, a liberálisok és a kormánypárt 2-2 mandátumhoz jutott, és bekerült további két magyar független is, akik nem indulhattak a Magyar Polgári Szövetség színeiben. A Gyergyóban induló független jelöltek, akik nem indulhattak az MPSZ színeiben, jó eredményeket tudhatnak magukénak. Csomafalván Barabás József polgármesterjelölt a szavazatok több mint 77,4 %-ával megnyerte a választást. Gyergyóditróban Bardócz Ferenc polgármesterjelölt a szavazatok 53,5%-ával újabb mandátumot szerzett. /Orosz Antal: Funar bukása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./

A végleges eredmények még nem ismeretesek, az első következtetések levonására kérte a lap Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét és Kelemen Atillát, a Maros megyei szervezet elnökét. Markó Béla szerint nagyon jól szerepelt a romániai magyarság a helyhatósági választásokon, bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek. A mostani adatok szerint 150 polgármester van már első fordulóból. 2000-ben első forduló után volt 110 polgármestere az RMDSZ-nek, a második után 148. Sikerült leváltani Gheorghe Funart Kolozsváron. A marosvásárhelyi eredmény viszont fájdalmas. Az RMDSZ számára minden település fontos. Székelyudvarhelyt nem tartják kulcskérdésnek. Marosvásárhely nem politikai kérdés, hanem demográfiai. Fogy Marosvásárhely magyarsága, illetve valószínűleg nagyon sokan nem tartózkodnak itthon. /Mózes Edith: "Eredményesen szerepelt az RMDSZ". = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

A székelyudvarhelyi önkormányzati testületben az RMDSZ megőrizte többségét: a Népi Akció Pártja listájáról nyolc, az RMDSZ-éről tíz jelölt lehet tagja a helyi tanácsnak. Független jelöltként szerzett harmadszorra is tanácsosi mandátumot Balázs Piroska főgyógyszerész. Udvarhelyszék másik két városában az RMDSZ jelöltjeit választották meg polgármesternek, Székelykeresztúron Benyovszki Lajos negyedszerre, Szentegyházán Burus Ella Mária első alkalommal töltheti be ezt a tisztséget. Etéden Tiboldi Elek, Homoródalmáson Rigó Mihály, Bögözben Farkas Márton, Farkaslakán Demény Gábor, Korondon Katona Mihály, Felsőboldogfalván Sándor József, Lövétén Lázár Boros Zoltán, Zetelakán Sándor László, Parajdon Bokros Sándor, Fenyéden Szász Gábor lett a polgármester. A két újonnan alakult udvarhelyszéki községben – Máréfalván és Galambfalván – Dávid Lajos, illetve Gyerkő Levente lehet az 1969-es közigazgatási központosítás óta a település első polgármestere. /Zilahi Imre: RMDSZ-többségű tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

A Magyar Polgári Szövetség összesen négy polgármestert juttatott mandátumhoz az idei helyhatósági választások első fordulójában, további heten pedig a második fordulóra készülnek. Székelyudvarhelyen és a közeli Kányádon, a Bihar megyei Érszalacson, valamint Gyergyócsomafalván jutott polgármesteri tisztséghez az MPSZ által támogatott független jelölt, a többi hét településen pedig többnyire az RMDSZ jelöltjeivel kell június 20-án megmérkőzniük. /Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

Kialakulóban egy székelyföldi (területi) televíziós hálózat, mutatott rá Hodgyai Géza, az Entel Kft. vezetője, a Kelet Info Media Group vezérigazgatója. Napi 24 órán át sugározhatnak tartalmas műsorokat. A helyi adók is szerepet kapnak, mert bejöhet a csíkszeredai, a marosvásárhelyi, az udvarhelyi, a gyergyószentmiklósi hírcsomag is. Egy esztendő áll rendelkezésre a hálózat kiépítésére. Minden városban lesz szerkesztőség. A koordinálást az Entel Kft. fogja végezni. Hodgyai Géza a Gyergyó Területi RMDSZ-szervezet egyik alelnöke, de ígérte, hogy a Kelet Info Group politikailag nem lesz elkötelezett. /Bajna György: Születőben a székelyföldi tévéhálózat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

Marosvásárhely főterén egy nappal kampányzárás előtt gyakorlatilag nem léteztek RMDSZ-plakátok, nem lehetett látni Kelemen Attila polgármesterjelölt arcát. Székelyudvarhely főterén viszont egy nappal kampányzárás előtt RMDSZ-plakátok zöldelltek mindenhol. Látszott, az RMDSZ győzni akar Hargita megye második városában (is). Megbuktak és talán érdemes lenne nagyon komolyan körbejárni, hogy miért is buknak meg mindig Udvarhelyen az RMDSZ jelöltei – ám tagadhatatlan, hogy mindent megtettek a győzelemért, írta Szondy Zoltán, Magyar Polgári Szövetség csíki elnöke. Az RMDSZ vezérei megsiratták Udvarhelyt és elvesztették Vásárhelyt, állapította meg. Kolozsváron egy szélsőségesen nacionalista, magyarellenes román polgármester helyére két másik szélsőségesen nacionalista, magyarellenes román politikus pályázott. Kolozsváron a magyar polgármesterjelölt visszalépett. Nem a magyarok mellett mindig kiálló Smaranda Enache javára, hanem egy olyan politikus javára, aki gyilkosnak nevezte Hungáriát. Ezt a politikust akarta az RMDSZ. /Szondy Zoltán (újságíró, a Magyar Polgári Szövetség csíki elnöke): Főtéri séták. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./

Tizennégy felvidéki, vajdasági, magyarországi, erdélyi és moldvai gyermek-néptáncegyüttes kétnapos találkozója kezdődött el jún. 12-én a háromszéki Baróton. A Kárpát-medencei gyermek-néptáncegyüttesek találkozóját a Kovászna megyei Művelődési Központ, a Romániai Magyar Táncszövetség sepsiszentgyörgyi fiókja, valamint a Barót művelődési háza és a helybeli Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezte. A kolozsvári, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, erdővidéki együttesek mellett fellépett a martonvásári Villő gyermektáncegyüttes, egy vajdasági (adai) és két moldvai csángó (frumószai és pusztinai) tánccsoport is. Másnap tartották az együttes-vezetők szakmai tanácskozását. /Kárpát-medencei gyermek-néptáncegyüttesek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Jún. 14-én Székelyudvarhelyen zenés, verses irodalmi esttel emlékeztek Tompa László (Betfalva, 1883. december 4. – Székelyudvarhely, 1964. május 13.) költőre és műfordítóra. Finta Béla, a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztára elnöke emlékezett a negyven éve elhunyt Baumgarten-díjas költőre. A klubhelyiségben a húsz évvel ezelőtt megalakult Tompa László Irodalmi Kör tagjainak szavaltak Tompa László-verseket. /Szász Emese: Tompa Lászlóra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

Az RMDSZ az Emlékezés Parkjának építkezési engedélyét kérte számon. A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjának építésére még a munkálatok megkezdése előtt kiállítottak minden szükséges engedélyt – nyilatkozta Farkas Domokos, a polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának vezetője, az RMDSZ azon vádjára reagálva, hogy a létesítmény nem rendelkezik építkezési engedéllyel. Az RMDSZ máj. 4-én az Építkezésügyi Felügyelőségnél és Hargita megye prefektusánál is „feljelentette” a szoborparkot, azt állítva, a létesítmény nem rendelkezik építkezési engedéllyel. Az Emlékezés Parkjáról Blaskó János budapesti szobrászművész és Szász még 2003 őszén egyeztetett, 2004. máj. 22-én leplezték le a tizenhárom szobrot. A Székelyudvarhelyért Alapítvány, amelynek Szász Jenő az elnöke, adományként kapta a tizenhárom mellszobrot, és ajándékként adta tovább a városnak. Egy tábla hirdeti annak a kilenc magyarországi és három székelyudvarhelyi magánszemélynek a nevét, aki hozzájárult a szoborpark költségeihez. A szobrok talapzatait Tamás István kőfaragó, a teret körülölelő faszerkezetet pedig László Árpád vállalkozó építette. Blaskó János Csaba királyfit, Szent Lászlót, Bethlen Gábort, Bethlen Istvánt, Nyírő Józsefet és a sokak szerint Wass Albertre hasonlító Vándor székelyt mintázta meg, Krisztiáni Sándor szobrászművész Báthory István, II. Rákóczi Ferenc és Bem József mellszobrát jegyzi, Lessenyei Márta Munkácsy-díjjal kitüntetett szobrászművész keze alól Hunyadi János és Kós Károly szobra került ki, Fráter György és Wesselényi Miklós szobra pedig Tóth Emőke műhelyéből származik. /Zilahi Imre: Udvarhely ajándékba kapta a szoborparkot. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

Idén tizenhatodik alkalommal rendezik meg a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválját Kisvárdán, jún. 17–26. között. Tizenhét színházi társulat kapott meghívást; Erdélyből érkezik a legtöbb színház: a csíkszeredai, a gyergyószentmikósi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári, ugyanakkor öt romániai magyar bábszínház is előadást tart. /Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

Jún. 15-én Csanády György – a Székely himnusz szerzőjének tiszteletére – szülővárosában, Székelyudvarhelyen emléktáblát avattak. Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány szervezte ünnepi megemlékezésen Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: a Himnusz és a Szózat mellett, a Székely himnusz is a magyar nép nemzeti hitvallásává vált, szakrális magaslatra emelkedett. A megemlékezések sorát Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere zárta, majd Pomogáts Bélával közösen leplezte le a Bethlen Gábor utca 8. szám alatti ingatlan homlokzatánál – mely épületben 1920-ig élt a költő – Csanády György bronzba öntött arcmását és az emléktáblát – Hunyadi László szobrászművész és Kolumbán Árpád öntőmester alkotását. Végül a Székely Dalegylet férfikórusának közreműködésével a jelenlévők elénekelték a székely himnuszt. A megemlékezés a református temetőkertben, a Csanády-kopjafánál zárult, ahol a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium tanulói helyezték el a kegyelet koszorúit az iskola egykori diákjának kopjafájánál. /Szász Emese: Emléktábla a himnusz szövegírójának. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

Megjelent Murádin László Anyanyelvi mozaik /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című nyelvművelő könyve. Munkájában a kevertnyelvűség kényes kérdésével is foglalkozott, ez a kolozsvári nyelvi közegben sokakat érintő probléma. Magyar emberek nem találják meg az odaillő magyar szót, hát gyorsan a románt alkalmazzák. Elmennek kifizetni a fakturákat, komposztálják a tiketet, ha jön a kontroll. /Sándor Boglárka Ágnes: Anyanyelvünk védelmének újabb fegyvere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Három nap múlva kellene rajtolnia Marosvásárhelyen az Országos Diákszínjátszó Fesztiválnak (ODIF), a szervező Bolyai-gimnáziumnak azonban még nem áll rendelkezésére a szükséges pénzalap, jelezte Horváth Gabriella igazgatóhelyettes. A szervezők pályáztak az Illyés Közalapítványnál és a Communitasnál, az előbbitől még választ sem kaptak, a Communitas válasza negatív volt. Éppen ezért más támogatókat kellett keresniük, a székelyudvarhelyi HEBE Alapítványtól már beérkezett 200_ezer forintnyi támogatás, és helyi vállalkozók is ígértek különböző összegeket. Mindez azonban még mindig nem lesz elég az ötnapos fesztiválra érkező közel négyszáz diákra számított 400 millió lejes költségvetéshez. /Antal Erika: Elmaradhat a marosvásárhelyi diákszínjátszó fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Jún. 17-én Székelyudvarhelyen megalakult a városi tanács, a 19 tanácsos letette az esküt /RMDSZ-színekben tíz, Népi Akció színeiben nyolc és Balázs Piroska független/. A tanácsosok megválasztották alpolgármesternek Ladányi Lászlót, akinek tanácsosi helyére az RMDSZ-listán következő Benedek Árpád Csaba mandátumát hagyták jóvá. /Szász Emese: Alpolgármester lett Ladányi László. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 18./

1990-ben megalakult Székelyudvarhelyen az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület (OBKE), melynek akkori mozgatójaként, illetve az egyesület ügyének továbbvivőjeként dolgozik ma is Katona Ádám irodalomtörténész. Az OBKE a magyarságtudatot volt hivatott erősíteni, vallja Katona Ádám (az OBKE székhelye a művelődési házban van, egy iroda-raktárhelyiség rengeteg könyvvel, kiadvánnyal). Ma sem jutnak igazán hozzá az erdélyi magyarok a legfontosabb kiadványokhoz. Ezek hungarológiai jellegű információk, amelyek hiányoznak a romániai magyar érdeklődő emberek tudatából. Az egyesület az erdélyi vagy összmagyarság történetéhez kapcsolódó ismereteket akarja terjeszteni. Munkájukba beletartozik a könyvkiadás. Különböző erdélyi és külföldi előadók bevonásával előadásokat, szerveztek. Idén kaptak négy könyv kiadására alapítványi támogatást, ezek a könyvek nyomdában vannak. Jövőre újabb négy könyvet adnak ki, erre is megvan az alapítványi jóváhagyás. Jelenleg hárman vezetik az egyesületet, két orvos, András Zoltán, Nagy Pál és ő. Katona Ádám egy könyvön dolgozik, a kötet a Püskinél jelenik meg, a 89 előtti magyar irodalom- és művészettörténeti jellegű írásaiból építkezik. /Barabás Blanka: Az OBKE és a könyvek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 18./

Komoróczy György ötödik kötete jelent meg Jókedvű udvarhelyiek címmel. A szerző az elmúlt fél évszázad udvarhelyi vidám történeteiből, anekdotáiból egy kötetnyire valót gyűjtött egybe. Nagy György udvarhelyi grafikus rajzaival illusztrálták a könyvet. /(barabás): Jókedvű udvarhelyiek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 22./

Szejkefürdőn jún. 18-25-e között zajlik a VIII. Szépteremtő Kaláka elnevezésű alkotótábor. Negyvenhárom fiatal tökéletesíti tudását egy-egy népművészeti ágban. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) és az udvarhelyi fafaragók szervezte alkotótáborban a főbb népi mesterségeket ismét, hagyományszerűen képviseli egy-egy szakember. /(Barabás Blanka): Homoród mente motívumai az alkotásokon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./