Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Székelyhíd (ROU)
254 tétel
1999. október 2.
Székelyhídon az RMDSZ-székházban érmelléki alkotók képeiből nyílt kiállítás. /Érmelléki ősz. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 2./
1999. december 11.
Megalakult Nagyváradon a budapesti Rákóczi Szövetség (RSZ) váradi fiókszervezete. Tőkés László püspök közölte, hogy bensőséges kapcsolatuk van a szövetséggel. A budapesti egyesület régi jótevője az egyházkerületnek, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumnak. A püspök szerint Halzl József a magyarság szellemi életének meghatározó személyisége. Az utóbbi tíz évben megalakult civil szervezetek közül az RSZ kimagasló tevékenységet folytatott, tartalommal tudta megtölteni tevékenységét. Dr. Halzl József, a budapesti Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, hogy a közelmúltban tartották meg az egyesület tizedik, jubileumi közgyűlését. Elhatározták, hogy kiterjesztik működési területüket, segíteni akarják a kisebbségi sorsban élő magyarok oktatási, kulturális és közművelődési tevékenységét. A kis régiók fejlesztésére városalapítványi rendszert hoztak létre, és kitűnő partnerkapcsolatokat alakítottak ki. Fontolóra veszik, hogy az Illyés Közalapítványnál is ehhez hasonló rendszert alakítsanak ki. Holczman Barna székelyhídi polgármester, a partiumi Rákóczi Szövetség elnöke az általuk szervezett eddigi találkozókról számolt be. - Horosnyi Évát választották meg a Rákóczi Szövetség nagyváradi fiókszervezete elnökének. Az elnökség megbízatása egyelőre két hónapra szól. Ez idő alatt a ki kell dolgozni a működési keretet, valamint a 2000-es programtervezetet. /Megalakult a nagyváradi Rákóczi Szövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./
2000. január 31.
A határ mindkét oldaláról érkezett bihari polgármesterek, önkormányzati tisztségviselők vettek részt a hétvégén Biharkeresztesen azon a felkészülési tréningen, melynek célja közös részvétel európai uniós programokban. A megjelenteket Fülöp Mihály polgármester, a Határ Menti Bihari Települések Településfejlesztési Társulásának az elnöke üdvözölte. Jelen volt Bihar, Csatár, Bihardiószeg, Érmihályfalva, Szalárd, valamint Bors polgármestere. Rákóczi Lajos, az RMDSZ parlamenti képviselője emlékeztetett, hogy Románia azon országok közé tartozik, melyek hátrányos helyzete a PHARE-támogatások kapcsán is jelentkezik. Tavaly 300 millió USD értékű megítélt pályázati összeget nem tudtak felhasználni. A képviselő elmondta, hogy a román-magyar szakaszon 2004. december 1-jéig 11 új határátkelőt nyitnak meg. Ennek részeként 2001 végéig Érmihályfalvánál megnyílik a teljes körű személy- és kisteherforgalom, míg Székelyhídnál csupán 2004-re várható a határátkelő megnyitása. /Szűcs László: Bihariak párbeszéde határok nélkül. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./
2000. február 22.
A budapesti Rákóczi Szövetség küldöttsége százezer forintot adott át Székelyhíd polgármesterének, aki egyébként a Partiumi Rákóczi Szövetség elnöke is. Az adományozók arra szánták a pénzt, hogy a székelyhídi Petőfi Sándor Középiskola magyar szaktanterme egy színes televízióval és egy videolejátszóval gazdagodjon. /Százezer forint Székelyhídnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 22./
2000. május 27.
Rozsnyai István, a magyarországi Létavértes-Vértes egyházközség lelkésze és Gavrucza Tibor székelyhídi lelkipásztor aláírta az együttműködési egyezményt, ezzel a két református egyházközség testvérgyülekezetté vált. Ezentúl közösen pályáznak majd különböző alapítványoknál. /Dérer Ferenc: Székelyhíd-Létavértes-Vértes. Aláírták az együttműködési egyezményt. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./
2000. május 27.
Máj. 26-án öt elnökjelölt visszalépése miatt Boross Péter, Hegedűs Lóránt, Patrubány Miklós és Szakály Sándor közül választhatott elnököt a Magyarok Világszövetségének küldöttgyűlése. Kurucz Gyula, Duray Miklós és Székelyhídi Ágoston Boross Péter javára állt el az elnökjelöltségtől, és feladta G. Nagyné Maczó Ágnes, illetve Pongrátz Gergely is. A három régióból érkezett közel háromszáz küldött a budapesti Hungária Hotel nagytermében ülésezett. Az első fordulós szavazólapok összeszámolása után kiderült, hogy Patrubány Miklós és Boross Péter jutott a második fordulóba: előbbi 113, utóbbi 111 voksot kapott. Szakály Sándorra 40-en, Hegedűs Lórántra 25-en adták szavazatukat. Az új régióelnökök és vezetőségi tagok búcsút vettek az MVSZ éléről most távozó Csoóri Sándortól. Az elnökválasztás második fordulójában Boross 148 szavazatot kapott, míg Patrubány 141-et. Végül a negyedik fordulóban Patrubány Miklós 146 szavazattal győzött a 139 voksot kapott Boross Péterrel szemben. Ezután következik az alelnökök kijelölése. /Máté Zsófia: Patrubány az MVSZ új elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./ Máj. 25-én tiltakozó nyilatkozatot olvastak fel az erdélyi "szavazógép" magatartása ellen a Magyarok Világszövetsége tisztújító közgyűlésén jelen lévő szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai, szlovéniai és csehországi küldöttek nevében az illető országok vezető testületeinek elnökei. A Rózsa Ernő, Hódi Sándor, Soós Kálmán, Bence Lajos és Kónya Ferenc által jegyzett dokumentum szerint a jelenlegi alapszabály módot adott arra, hogy a Kárpát-medencei régión belül a legnagyobb küldöttszámmal bíró Erdély mindent megszavazhasson. Az aláírók elengedhetetlennek tartják, hogy a mandátumok elosztása olyan elvek alapján történjen, amely biztosítja a legitim képviselet elvének maradéktalan érvényesülését. /Tiltakozás az erdélyi "szavazógép" ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Az MVSZ Erdélyi Társasága (VET) közleményben tiltakozott a más kárpát-medencei országok küldöttei által előző nap elfogadott nyilatkozat ellen, amely kifogásolja, hogy "az erdélyi henger" nem teszi lehetővé az esélyegyenlőségen alapuló választást. A VET-dokumentum szerint az erdélyi küldöttség soha egyetlen esetben sem élt vissza azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel számbelileg kisebb, de vele egyenrangú más magyar közösségekkel szemben kétségtelenül rendelkezik. /Tiltakozik az erdélyi küldöttség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2000. június 6.
Az RMDSZ színeiben Bihar megyében 23 városi és községi polgármester-jelölt méretett meg jún. 4-én. Tizenegyen már az első fordulóban nyertek. A június 18-i második fordulóban újabb tíz községben érdekelt az RMDSZ. Az RMDSZ megválasztott polgármesterei: Nagyszalonta: Tódor Albert , Bors: Bátori Géza, Szalárd: Berényi András, Bihar: Nagy Gizella, Kiskereki: Dienes István, Érsemjén: Balazsi József, Érbogyoszló: Vékony Mihály, Hegyközcsatár: Papp György, Érszőlős: Szabó Lajos, Vedresábrány: Barcui Barna, Értarcsa: Lukács Sándor. Az RMDSZ jelöltjei a június 18-i második fordulóban a következő községekben érdekeltek: Székelyhíd, Érmihályfalva, Bihardiószeg, Szalacs, Berettyócsohaj, Kőröstárkány, Várasfenes, Bályok, Érkörtvélyes, Illye (Erdőgyarak, Mezőbaj). /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./
2000. június 9.
A következő tanévben Bihar megyében magyar tannyelvű kilencedik osztályok indulnak Nagyváradon az Ady Endre Középiskolában, a Mihai Eminescuban, a Iosif Vulcan Tanítóképzőben /egy pedagógiai/, a Szent László és a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban. Nagyváradon a szaklíceumi osztályok indulnak magyar tagozaton: a Partenie Cosma Kereskedelmi Iskolacsoportban, a Mihai Viteazulban, az Andrei Sagunában és a Művészeti Líceumban. Érmihályfalván a Mezőgazdasági Líceumban, Margittán az Octavian Goga Líceumban, Kágyán a mezőgazdasági iskolában, Székelyhídon a Petőfi Sándor Gimnáziumban és Nagyszalontán a líceumban. Újdonság, hogy szeptembertől esti tagozaton magyar nyelven is tanulhatnak az érdeklődők. - Egy kisegítő iskolai magyar tannyelvű első osztály is indul, ide csak súlyosan értelmi fogyatékos gyermekeket vehetnek fel. /Magyar tannyelvű osztályok Bihar megyében. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 9./
2000. szeptember 26.
Két új átkelő nyílik meg a román-magyar határon: október 30-ig megindulhat a forgalom a Temes megyei Csanád (Cenad)-Kiszombor és a Bihar megyei Érmihályfalva (Valea lui Mihai)-Nyírábrány határátkelőkön - jelentette be a román külügyminisztérium. A Szatmár megyei Pete-Csengersima határátkelőnél megindul a nemzetközi személyforgalom is. Új határátkelőket nyitnak később majd a Szatmár megyei Csanálos (Urziceni) és Vállaj, valamint a Bihar megyei Székelyhíd (Sacuieni) és Létavértes között. A tervbe vett új határátkelők megépítéséhez Románia és Magyarország felhasználja a nemzeti PHARE-programok keretében rendelkezésre álló, a román-magyar határ menti együttműködés fejlesztését szolgáló EU-alapokat is. /Új átkelők a román-magyar határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./
2000. október 7.
Szept. 30. - okt. 1-jén tartották a Margittai Napokat. Az új római katolikus templomban kisplasztika és fotókiállítás nyílt, Mészáros Zoltán helyi tanár-művész fafaragásait, valamint Ozsváth Judith matematikatanárnő fotóit láthatták az érdeklődők. Felléptek a helyi középiskolások táncműsorukkal, valamint a monospetri és bodonosi fiatalok német és szlovák népitánc bemutatóval. Sikeres volt a székelyhídi Tini Dance gyermek táncegyüttes, Márk Attila gitárművész és a vendégek, a debreceni Református Kollégium gimnazistáinak verses-zenés műsora. Volt ifjúsági focibajnokság és ügyességi autóverseny is. /Albert Attila: / Margittai Napok 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2000. október 9.
Okt. 7-én, vasárnap Székelyhíd községben felavatták az eredeti állapotába visszaállított millenniumi emlékművet, a turulmadárral. Az emlékművet az ezeréves Kárpát-medencei jelenlétünk emlékére emelték 1896-ban. A turult azóta többször eltávolították, utoljára a '40-es években. Az ünnepi eseményen ott voltak - többek között - Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök, Rákóczi Lajos és Székely Ervin parlamenti képviselők, Dukrét Géza és Balogh Ferenc műemlékvédők. Magyarországról a Határon Túli Magyarok Hivatalát Bálint-Pataki József képviselte, s az anyaországból érkezett az ünnepélyes emlékműavatásra Dévai Nagy Kamilla művésznő is. /(dérer): /Székelyhíd. Újra áll a millenniumi emlékmű. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./
2000. november 11.
Nov. 9-én Nagyváradra érkeztek azok a lelkes fiatalok, akik az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábjának kezdeményezésére az ország 36 településén korteskednek az RMDSZ mellett. Porcsalmi Bálint, az egyik főszervező elmondta: a tizenöt fős csoport nov. 5-én, vasárnap indult Kézdivásárhelyről, és két héten át járja a magyarlakta városokat. Bihar megyében Érmihályfalván, Székelyhídon és Nagyszalontán álltak meg. "Jelmondatunk - Mi Erdélyben utazunk - egyrészt jelzi, hogy az ifjak itthoni tájainkon tartják mozgásban a kampányt, másrészt kifejezi, hogy sok fiatal látja a jövőjét Erdélyben" - magyarázta Porcsalmi. /Váradon járt az RMDSZ Ifjúsági Karavánja. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./ Az RMDSZ Ifjúsági Kampánystábja Beugró-Egyetemek Körútja elnevezéssel találkozósorozatot szervez november 13-16. között. A Szövetség oktatási szakértőinek, tisztségviselőinek, honatyajelöltjeinek, valamint a diákszövetségek képviselőinek részvételével tartandó vitafórumok elsődleges célja a romániai magyar egyetemisták minél szélesebb körű megszólítása, az RMDSZ rájuk vonatkozó üzenetének eljuttatása. A kampánykörút négy várost érint: Nagyváradot, Marosvásárhelyt, Brassót és Kolozsvárt. Az RMDSZ választási kampányának részeként Nagyváradon, nov. 13-án rendezi meg a Nagyváradi Magyar Diákszövetség az oktatási fórumot. A rendezvény meghívottja Kötő József, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium államtitkára és Nagy F. István, az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó országos ügyvezető alelnöke. /RMDSZ-oktatási fórum Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./
2000. november 13.
Nov. 11-én előadással egybekötött kihelyezett ülést tartott Biharon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB). Az ülésen kegyelettel emlékeztek meg a nemrég váratlanul elhunyt aradi tagtársról, Alföldy Pálról, majd Dukrét Géza elnök ismertette a 14. darabjához érkezett Partiumi Füzetek sorozatot. Az első kötetet éppen a Biharon megtartott konferencián mutatták be, 1997-ben. Dukrét Géza előadást is tartott, a Szent Jobbról emlékezett meg. Az ősmagyarság jelképéről, a turulmadárról beszélt Borbély Gábor. Dr. Kéri Gáspár beszámolt a székelyhídi millenniumi emlékmű helyreállításáról. Bara István /Szatmárnémeti/ a műemlék kastélyok és udvarházak restaurálásáról, Major Miklós Szilágynagyfalu demográfiai mutatóiról, Kordics Imre a Bihar megyei Fráter-kúriákról. a temesvári Pálkovács István Schlauch Lőrinc váradi püspök életútjáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./
2001. január 12.
"Jan. 11-én a Bihar megyei rendőrség elfogta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője iratait eltulajdonító öt fiatalembert, Kozma atya támadójának kilétét azonban továbbra is homály fedi. A Kozma Imre nevére kiállított személyi igazolványt, diplomata-útlevelet, jogosítványt, bankkártyát, valamint egy személygépkocsi forgalmi engedélyét tartalmazó iratcsomót Teofil Mos rendőrparancsnok személyesen adta át Tempfli József megyés püspöknek. A rendőrség ugyanakkor a borsi határátkelőnél történtekről azt állítja: az incidens nem a határ romániai oldalán történt, és a támadást maga az atya sofőrje sem tudja tanúsítani. /Székelyhídi romák tulajdonították el Kozma atya iratait. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./"
2001. február 14.
"Négy Bihar megyei tanintézet névadásra vonatkozó igénylését hagyta jóvá a megyei Tanfelügyelőség vezetőtanácsa. A szentjánosi nyolcosztályos iskola ezentúl Lónyay Tivadar nevét viseli, a borsi iskolát Tamási Áronról nevezték el. Az eddigi 5. számú általános iskola Biharpüspökiben a következőkben Juhász Gyula nevét viseli. A borsi gyermekek ezentúl a Borsszem nevű óvodába járnak majd. A székelyhídi középfokú oktatási intézet egy ideje már Petőfi Sándor Gimnáziumként él a köztudatban, hiszen a névadás ebben az esetben korábban történt. Az iskola vezetősége most szobor állításával is tisztelegni szeretne a költő emlékének, ezért írásban kérték a Tanfelügyelőség jóváhagyását, hogy a középiskola udvarán bronz mellszobrot helyezhessenek el. Az említett testület ezt az igénylést is jóváhagyta. /Újabb iskolanevek magyarokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14./"
2001. március 16.
"Márc. 15-én Székelyhídon, a Petőfi Sándor Középiskolában leleplezték a költő bronz mellszobrát. Jelen volt Szilágyi Zsolt és Kovács Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, valamint Révész Máriusz fideszes politikus. Hegyesi Viktor iskolaigazgató után Viorica Daróczi aligazgató román nyelven üdvözölte a résztvevőket. A szobrot az iskola udvarán Hegyesi Viktor igazgató leplezte le, melynek talapzatán elhelyezték a kegyelet koszorúit. /Petőfi-mellszobrot avattak Székelyhídon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./"
2001. március 26.
"Márc. 24-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartotta honismereti találkozóját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Dukrét Géza elnök bevezetője után előadások hangzottak el, majd megtartották a Bizottság közgyűlését és megbeszélték a Bihar megye honismerete című gyűjteményes kötet szerkesztésével és kiadásával kapcsolatos tennivalókat. Az előadások változatosak voltak, többek között Bessenyei István Székelyhíd történetét foglalta össze, Major Miklós falutörténeti dolgozata egy Árpád-kori település, Szilágyzovány históriáját taglalta, Sallay Károly ugyancsak egy Árpád-kori, magyar szempontból elszórványosodó falu, a Szatmár megyei Apa monográfiájából kínált ízelítőt. /Helytörténészeink nem tétlenkednek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./"
2001. május 16.
"Máj. 13-án Bihar megye harmadik turul-madaras emlékművét szentelték föl Bihar nagyközség református templomának kertjében. Lerombolása előtt az eredeti turul Ménmarót híres bihari földvárának közepén, egy óriási halmon állott. Bihar megye másik két Turulját padláson bújtatták, évtizedeken keresztül. A székelyhídi körülbelül fél éve került vissza eredeti helyére a község központjában. A másik, albisi bronzszobrot pedig 1989 után merték előhozni rejtekhelyéről és elhelyezni a református templomkertben. /Védőszárnyaik alatt: ezer esztendő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./"
2001. június 8.
"Jún. 1-jén felavatták az ország első iskolateleházát Bihar megye érmelléki nagyközségében, Székelyhídon. A Petőfi Sándor Középiskola informatika tanterme egyben a 9 számítógépből álló, internetes kapcsolattal rendelkező teleház. Hegyesi Viktor iskolaigazgató köszönetet mondott valamennyi támogatójuknak. Az Illyés Közalapítványtól nyert videó- és tévékészülék, illetve a Duna TV-től kapott kazetták lehetővé teszik, hogy a teleházban videotermet is felavassanak. /Iskolateleház-avató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./"
2001. július 20.
"A középiskolai helyek csak augusztusban, a pót-képességvizsga után telnek be Bihar megyében. Magyar tannyelvű osztályokba 160 kilencedikest várnak még - tájékoztatott Miklós Mihály megyei főtanfelügyelő-helyettes. A Szent László Gimnáziumban /Nagyvárad/ 15 betöltetlen hely maradt, a vidéki iskolákban is bőven vannak még hasonló osztályok: Érmihályfalván, Margittán, Székelyhídon, Nagyszalontán, a kágyai szakiskolában egyaránt. /(Balla Tünde): Tanulókat várnak még a bihari iskolák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"
2001. szeptember 18.
"Már 11 éve rendszeresen megtartják a Bihar megyei MIDESZ szervezte Határmenti Ifjúsági Találkozót, bihari, magyarországi és más külföldi fiatalok részvételével. Szept. 14-én a vidéki tagszervezetek hat tehetséges fiataljának alkotásaiból nyílt képzőművészeti tárlat Nagyváradon, a kanonok-sori Tibor Ernő Galériában, ez volt az ifjúsági találkozó megnyitója. Szept. 15-én zajlott a MIDESZ-Kupa focibajnokság, amelyen Nagyszalonta, Hegyközcsatár, Érkeserű, Kiskereki, Székelyhíd, Érmihályfalva, Margitta és Bors ifjú focistái mérkőztek egymással. A kupát a szalontaiak nyerték meg. Szept. 16-án volt táncbemutatót, majd következett a Republik-buli. /(Balla Tünde): XI. Határmenti Ifjúsági Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ "
2001. október 2.
"A hét végén Székelyhídon írták volna alá a Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar megye közötti kisrégiós együttműködési szerződést, azonban ez - a román fél hibájából - elmaradt. A Debrecen városi és valamennyi vidéki önkormányzat már rég elfogadta az együttműködési megállapodás tervezetét. Azonban Bihar megye még le sem fordíttatta román nyelvre a július 7-én megkapott az együttműködési megállapodás magyar nyelvű változatát. A magyarországiak jogi személyiségű szerveződést képzeltek el az együttműködés hátterébe. A népes magyarországi küldöttség szóvá tette, hogy gyorsabb előrehaladásra számítottak. /(Balla Tünde): Elmaradt a Bihar-Hajdú-Bihar Eurórégiós Együttműködés aláírása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./"
2001. október 12.
"Ökumenikus istentisztelettel kezdődtek okt. 6-án a Kraszna Napok, melyen Seres Dénes szenátor, megyei RMDSZ elnöke, mellett részt vett Vida Gyula képviselő, Dragon János, a magyar nagykövetség titkára és Marc Tiberiu prefektus. A Kraszna Napok hivatalos megnyitóját a polgármesteri hivatal udvarán tartották. Kétnyelvűség jellemezte az ünnepet Díszpolgári oklevelet kapott Bódizs Irén nyugalmazott tanár. Vida Gyula képviselő emlékezett az aradi vértanúkra. Eztán következett a meghívott együttesek felvonulása. Huszárok vezetésével egymás után vonultak fel a nagyváradi, székelyhídi, zilahi, szilágycsehi és természetesen a helybeli együttesek. Néptánc-seregszemlével, majd az esti diszkóval folytatódott a ünnepség. /J.L.: IV. Kraszna Napok. Megbékélés és leltár. = Szilágyság (Zilah), okt. 12./"
2001. október 29.
"Az okt. 25-én Batizon megrendezett megemlékezés másnap a Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban folytatódott a VI. Szilágyi Domokos Napok programja. Az országszerte ismert MADIPO színjátszó csoport bemutatta a "Vagyok, ameddig nem leszek" című műsorát. Okt. 27-én koszorúzási ünnepséget szerveztek Szilágyi Domokos mellszobránál. Muzsnay Árpád köszöntő szavai után beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója és Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Ezután kezdődött a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Szilágyi Domokos költészete negyedszázad távlatából címmel irodalmi tanácskozás. A napot "Találkozások Bécsben" címmel a bécsi Bornemisza Péter Társaság irodalmi műsora zárta Antal Imre irányításával, Antal Ágnes és Szépfalusi Márta közreműködésével. A rendezvénysorozat okt. 28-án Nagysomkúton, a költő szülőfalujában ért véget. /Elek György: Befejeződött a Szilágyi Domokos Napok rendezvénysorozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 29./ Az irodalmi tanácskozáson Pomogáts Béla, Székelyhídi Ágoston, Láng Gusztáv, Kántor Lajos. Gálfalvi Zsolt, Bence Lajos(Lendváról), Bertha Zoltán, Demény Péter, Corneliu Balla, Végh Béla főiskolai adjunktus, Fazekas László margittai (pap)költő tartott előadást. Pomogáts Béla leszögezte: "Napjainkban a költészetnek nincs olyan szerepe a közéletben, mint korábban, mivel a politika lerontotta mandátumát". Láng Gusztáv szerint Szilágyi Domokos szerepét a magyar irodalomban még fel kell mérni. /(Sike Lajos): VI. Szilágyi Domokos Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./"
2001. november 13.
"Dr. Wilhelm Sándor halbiológus évekig tartó alapos kutatómunka eredményeképp nyitotta meg az érmelléki halászat és vadfogás múzeumát Székelyhídon az 1990-es évek közepén. Az Érmelléki Halászat és Vadfogás Múzeumát több külföldi, mint hazai látogatja. /Balla Tünde: Páratlan kezdeményezés...Letűnt életforma emlékeit őrzi a székelyhídi múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"
2001. december 15.
"A magyarországi Erdélyi Szövetség december 13-án a csángókat ért újabb hatósági zaklatások, a magyar nyelvhasználatukat akadályozó újabb intézkedések elleni tiltakozásként állásfoglalást fogadott el, melyben a csángók önazonosságának természetes, törvényes és biztonságos érvényesítéséért szállnak síkra. Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke kifejtette, hogy a csángók önazonosságának megőrzése érdekében tett lépéseket építő, jogszerű folyamatnak tekintik, és támogatják e törekvéseket. A sajtótájékoztatón kitértek a Csíkszeredában október 5-6-án megrendezett Csángómagyar önazonosság nevű - közösségi és szakmai tanácskozás munkálataira, bejelentve, hogy a tanácskozás eredményeinek összegezése alapján jövő év februárjában Magyarországon tartják a második tanácskozást, szélesebb körben. Szándékaik szerint ez alkalommal nemcsak a csángómagyar civil szervezeteket hívják meg, hanem azokat a magyarországi civil szervezeteket is, amelyek tevékenységükkel a nemzeti összefogás és a nemzeti felelősségvállalás erősítését szolgálják. Az Erdélyi Szövetség elnöksége támogatta azt a tüntetést, amelyet az Erdélyi Körök Országos Szövetsége szervezett december 14-én a budapesti román nagykövetség előtt, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a csángók helyzetére. /(Guther M. Ilona): Anyaországi állásfoglalás a csángókért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ "
2002. február 19.
Biharban 1953-ban a Sebes-Körös menti Réven és az érmelléki Székelyhídon hozták létre az első vidéki középiskolákat, az országban is az elsők között. Rév patinás középiskolája 80 százalékos továbbtanulási eredményekkel dicsekedhet és a gyereklétszám is növekedőben. Ezért kellett 7 új osztálytermet létrehozni a Rév központjában árválkodó régi internátusi épületben. A másik, nyolc tantermes, emeletes iskolát világbanki támogatással teszik rendbe tavasszal, főként a község és a környező falvak gyermekei töltik meg a padokat. A magyar tagozat magyar katedrájára évek óta nem találnak egy diplomás tanárt, pedig az állást folyamatosan meghirdetik. Réven és még sokfelé a Sebes Körös mentén a szülők nem szívesen íratják magyar tagozatra a gyerekeiket. Fogyóban a magyar lakosság is, ezért rendre kerülnek veszélybe a települések iskolái. Révi adatok szerint 1963-ban 25-ös, 65-ben 27-es osztálylétszámok voltak, manapság összevont osztályok működnek, s megesik, hogy három tanuló van egy évfolyamon. A színmagyar Örvényben, ahol román tagozat nincs is, attól tartanak, pár éven belül megszűnhet az iskola. Mind az elemiben, mind a felső általánosban összevont osztályok vannak. Tanulóik 70 %-a roma. Egyre több szülő viszi a közeli Élesdre taníttatni gyemrekét, hiszen a közeli város tanintézetében a körülmények is jobbak: Fugyivásárhelyen is vészharangok kondultak az általános iskola magyar tagozatáért, ahová 22-en járnak. A községhez tartozó Fugyiban, ahonnan ötödiktől már érkezett az utánpótlás, a nyolc elsős közül immár egyetlen gyereket se írattak magyar osztályba. Egyetlen harmadikos és négy negyedikes van még, így pár év múlva nem lesz ötödik osztály a fugyivásárhelyi iskola magyar tagozatán. Pedig évtizedes tanteremgondok oldódnak meg végre a nagyközségben: az életveszélyessé vált régi épület helyére világbanki támogatással korszerű, új hat tantermes iskolát emeltek. /(Balla Tünde): Hiába épülnek az iskolák? Fogyóban a Sebes Körös menti magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2002. március 23.
Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke egységbontó provokációnak tartja az érmelléki területi szervezet létrejöttéről szóló híreket. Érmihályfalván, Székelyhídon, Széplakon és Margittán, valamint a környező községekben, falvakban a helyi választmányok megszavazták a kezdeményezést, hogy az Érmelléken a Bihar megyeitől független területi RMDSZ-szervezet működjön. /Simon Judit. = "Egységbontó provokáció". = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./
2002. április 5.
Kilenc érmelléki RMDSZ-szervezet elnöke írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé terjesztették, hogy megalakítanák az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezetet. Az önállósulni kívánók ápr. 4-én Margittán ismertették elképzeléseiket. Úgy vélik, a Bihar megyei RMDSZ szervezet nem foglalkozott kellőképpen az Érmellék gondjaival, noha itt él tömbben a bihari magyarság. Kovács Zoltán és a megjelent kezdeményezők hangsúlyozták, az új szervezet nem valami ellen irányul, hanem a térség tömbmagyarságának érdekvédelmét kívánja szolgálni. A szándéknyilatkozatot elfogadta a székelyhídi, az érolaszi, a hegyközszentmiklósi, a csokalyi, a kágyai, az érmihályfalvi, az értarcsai, a margittai és széplaki helyi RMDSZ választmánya. Az új szervezet nem az RMDSZ ellen alakul, az országos szövetség keretében kíván működni, egyenrangú félként tárgyalni a megyével. /Simon Judit: Az SZKT térfelén a labda. Bejelentették elszakadási szándékukat az érmellékiek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./
2002. június 22.
Fényes Elek szülőfalujában, a Bihar megyei Csokalyon megkezdik szülőháza maradványainak konzerválását. Csokalyon tavaly Fényes Elek Társaság alakult, az Érmelléki Egyesülettel benyújtott közös pályázat révén 300 ezer forintot nyertek a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától a szülőház falmaradványai felújítására. Domborművet helyeznek el, a régi telket pedig parkosítják, ide kerül majd a székelyhídi származású, Budapesten élő Mihály Gábor szobrászművész alkotása is, aki felajánlotta, hogy Székelyhíd községnek, amelyhez Csokaly közigazgatásilag tartozik, ajándékképp elkészíti a tudós szobrát. /Mentik ami még menthető. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./