Tibori Szabó Zoltán monográfiája /Ferenczy Júlia, Minerva Művelődési Egyesület és Szabadság kiadása, 2000/ többet ad annál, amit ez a műfaj nyújtani szokott: túl a művész életrajzi adatain és pályafutásának kiemelkedő fejezetein, betekintést nyújt a korabeli Kolozsvár szellemi életébe. Annak ellenére, hogy ezeknek a tehetségeknek a feje fölött egyik napról a másikra országhatárok vonultak át, s bár kikerültek nemzetük művészi vérkeringéséből, nem adták fel a küzdelmet, és újrarendezve soraikat folytatták azt, ami tulajdonképpen természetes feladata minden felelős értelmiséginek: ecsettel, vésővel, daccal szolgálták a köz ügyét, a megmaradást. Ilyen ember volt Ferenczy Júlia is, aki 1941-ben egy olasz tanulmányút helyett inkább a székelyföldi ösztöndíjat választotta. - Több, mint tíz évi gyűjtés, szerkesztés eredménye ez a könyv. /Ferenczy Júlia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Megjelent a Svédországban élő történész, dr. Antal Imre Élő történelem /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000/ című tanulmánykötete. A szerző közismert a magyar tudományosságban a székelyföldi közbirtokosságok kutatási területén. A csíki közbirtokosságok XX. századi részletes története többek között magában foglalja a Csík megyei erdőpanamákat és a közbirtokosságok megreformálására tett kísérleteket is. A könyv jeles székelyföldi személyiségek életéről, valamint Gyimes néprajzáról és Csíkszereda város- és iskolatörténetéről is értékes, új adatokat közöl. /(Kozma Mária): Antal Imre: Élő történelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Aniszi Kálmán Budapestre áttelepült erdélyi író legújabb könyve Mintha már virradna címen jelent meg. A vele készült interjúban életéről vallott. A Bihar megyei Nagykakucson /régebbi nevén: régente Magyarkakucs/ született 1939 októberében. A századfordulón mindössze néhány román család élt a faluban, mára a lakosság fele román. Tíz éve nincs magyar nyelvű oktatás a faluban, a református lelkipásztor fogja össze a helybéli magyarságot. Nagyváradon lett szakmunkás, a városban dolgozott, közben esti líceumba járt. A város akkor még zömmel magyar volt. Tuduka Oszkár tanára ismertette meg vele a magyar irodalmat. Aniszi Kálmán esti úton elvégezte az egyetemet. A kolozsvári Igazsághoz került, emellett a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán filozófiát, filozófiatörténetet és esztétikát tanított. Közel egy évig két lovon ültem egyszerre: újságot írtam és tanítottam. Aztán 1971 őszén többször berendelték a megyei pártbizottsághoz, felszólították, hogy legyen a Művelődési és Művészetügyi Osztály munkatársa. Hat hónapi győzködés után határozottan kijelentette: nem vállalom. Egyszercsak kocsit küldtek érte a szerkesztőségbe, bevitték a megyei pártbizottságra, ahol bemutatták, mint új kollégát. Évek múlva tudta meg, hogy Rácz Győző egyetemi tanár maga szemelte ki és ajánlotta be maga helyett Aniszit, mert a felső pártvezetés meg őt jelölte ki a Korunk főszerkesztői székébe Gáll Ernő helyett, aki nem volt hajlandó nemtelen kompromisszumokra. Az ott eltöltött néhány év Aniszi életének legnehezebb időszaka volt. Az Utunk, a Korunk, a magyar színház és opera ideológiai irányítása tartozott hozzá. A cenzorok elolvasták a megjelenés előtt álló említett lapok kefelevonatait, majd észrevételeikkel jelentkeztek Aniszinál. Úgy emlékszik vissza, hogy vitázott a cenzorokkal és több kéziratot megmentett. Végül felmentették tisztségéből. A Képzőművészeti Főiskolán tanított, ahol 1985-ben végleg megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Átmentem a Korunk folyóirathoz, ahol a filozófia rovatot szerkesztette. - Aniszi hangsúlyozta, hogy a románok nem hagytak fel románosítási tervükkel. "Miután a határ menti és a belsőbb sávokat elözönlötték, felhígítva a magyar lakosságot, most a Székelyföldet készülnek megszállni." Aniszi Magyarországra költözve a Zrínyi Kiadó felelős szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Egy időben filozófiatörténetet tanított Miskolcon, a Bölcsészeti Egyesületnél. Úgy érzi, hogy fel kell hogy dolgozza mindazt, amit átélt. "Budapesten élek, de lélekben Váradon, Kolozsvárt, Erdélyben vagyok otthon." Főleg az erdélyi magyarság sorsproblémái foglalkoztatják, össznemzetben gondolkodik. /Gittai István: "Össznemzetben gondolkodom, érzek" = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó az 1997-es könyvhét óta általa megjelentetett 30 új könyvvel /többek között az Erdély hegyei, Barangolás a Székelyföldön és a Műterem sorozatok darabjaival)/vesz részt a június 1-5. között lezajló budapesti Ünnepi Könyvhéten. A könyvcímek között szerepel például: Vámszer Géza - Csík vármegye településtörténete, Fodor Sándor - Ki ez a ... majdnem? Kisgyörgy Zoltán - Kovászna megye, Veress Dániel - Férfibú és történeti gyász (Glosszák Wesselényi Miklós életéhez, művéhez, eszmevilágához), Antal Imre - Élő történelem, Daczó Árpád (Páter Lukács) - Csíksomlyó titka (Mária-tisztelet a néphagyományban). /A Pallas-Akadémia az Ünnepi Könyvhéten. Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Idén tizenegyedszer rendezte meg a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Alapítvány és a hasonnevű általános iskola az Orbán Balázs nyomdokain elnevezésű honismereti-hagyományápoló találkozót. A sorozat idei témája: a magyar államiság ezer éve. 1990-ben kezdődött a sorozat. Lényege a közös együttlét. Székelyföld, Barcaság, Mezőség, Aranyosszék magyar gyermekei találkoznak, megismerik egymás szokásait, kultúráját. /Orbán Balázs nyomdokain. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Elbírálta a pályázatokat a Sapientia kuratóriuma: négy székelyföldi pályázatot támogatnak - két csíkszeredait, egy székelyudvarhelyit és egy marosvásárhelyit. Tonk Sándor a Sapientia kuratóriumának elnöke kiemelte: a kuratórium a sorrendet a kivitelezhetőség szempontjai alapján állította fel. Most csak a sürgősnek minősített pályázatokról született döntés, ezeknél a pályázók még idén szeretnének valamilyen tanszéket beindítani, és előkészítették az ideiglenes működéshez szükséges iratcsomót. Az elfogadott pályázatok: Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány környezetgazdálkodás, élelmiszeripar, közgazdasági szak beindítását, a marosvásárhelyi Pro Vitae Christiana Alapítvány szociál-pedagógiai szak beindítását tervezi. Emellett két pályázatot tartott a kuratórium figyelemre méltónak, és ajánlotta ezeknek a további támogatását ahhoz, hogy mielőbb elérjék az akkreditációs szintet: a Csíkszeredai Regionális Képzési Központét és a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalét. A csíkszeredai központ javasolta több szak beindítását - agrárgazdaság, agrárszociológia, környezetmérnöki, stb. - de kiépítése csak fokozatosan történik. Idén egyetlen szakkal indulnának, a többit jövőre tervezik akkreditációs szintre felfejleszteni. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal gazdaságtudományi kar kiépítésére pályázott. - Pályázatot nyújtott még be a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem, infrastrukturális támogatást kérve. A Sapientia és a Partium egyetem között nemrégen létrejött egyezmény alapján a kuratórium elfogadta a kérést. Tonk Sándor hangsúlyozta, hogy a nyertes pályázatok mindegyike mögött létezik már egy-egy működő oktatási forma. Kolozsvárról azért nem érkeztek pályázatok, mert a magánegyetemnek a komplementaritás elve alapján kell működnie. A Közgazdász Társaságtól viszont máris érkezett a jövőre vonatkozó javaslat, amely egy könyvviteli-számítógépes-nyilvántartási szak beindítására vonatkozik. /Elbírálta a pályázatokat a Sapientia kuratóriuma. Megkezdődhet az egyetemépítés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Végleges eredmény még nincs a helyhatósági választásokról, de annyi megállapítható, hogy eddigi legjobb választási szerepléséről beszélhet az RMDSZ. Erdély-szerte szinte valamennyi megyei és városi tanácsba a korábbinál több tanácsost sikerült bejuttatni, néhány településen, például Kézdivásárhelyen, Nagyszalontán és Tusnádfürdőn már az első fordulóban megnyerte a választásokat az RMDSZ polgármester-jelöltje. Nem végleges adatok alapján Fodor Imre Marosvásárhelyen kis híján az első fordulóban nyert, és mindenképpen nagy eséllyel vehet részt a választások második fordulójában. A helyi tanácsban az RMDSZ a tanácsosi helyek többségét szerezte meg, akárcsak Szatmárnémetiben, nem beszélve a székelyföldi városokról. Kolozsváron Eckstein-Kovács Péter jelölése is helyes döntésnek bizonyult, ennek köszönhetően sikerült megakadályozni azt, hogy Funar, a jelenlegi nagyromániás polgármester az első fordulóban győzelmet arasson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5. - 1736. sz./

Június 1-5-én Budapesten a magyar könyv ünnepi hete volt. A Vörösmarty és a Deák téren felállított 96 pavilonban másfélszáznál több kiadó volt jelen. A téren már első nap nagy volt a zsúfoltság. A romániai magyar kiadóknak két pavilonjuk is volt. Az egyikben a Kriterion, a Pro Print és a Pallas Akadémia, illetve a Corvina Könyvesház révén több kisebb, zömmel székelyföldi kiadó köteteit kínálták. A másik a Romániai Magyar Könyves Céh pavilonja volt, ahol a Mentor, Tinivár, Polis és Gloria kiadók mutatkoztak be. A csíkszeredai Corvina Könyvesház vezetője, Bencze Tibor elmondta, hogy az eladott könyvek zömét a néprajzi, történelmi, helytörténeti tárgyúak tették ki. A Romániai Magyar Könyves Céh standján bemutatott kiadók kötetei közül is főleg a néprajzi, tájegységleíró, természettudományos, történelmi, illetve publicisztikai tárgyúakat vásárolják, de szépirodalmi kiadványaik is sikeresek. A Vajdasági Magyar Kiadók és a Felvidéki Magyar Kiadók könyvei közül is a vajdasági, illetve a felvidéki magyarság népi hagyományaival, történelmével foglalkozókat keresték. /Nyüzsgés 96 könyvpavilon körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Pozitívan értékelte az Adevarul azt, hogy a Kovászna megyei Nagyajtán az 1921-ben meggyilkolt két román csendőr emlékére visszaállított szobrot leplezett le Anghel Andreescu, a román csendőrség parancsnoka, Dudu Ionescu belügyminiszter jelenlétében. A napilap kiemelte: "10 év óta ez az első alkalom, hogy egy, többségében magyarlakta székelyföldi községben egy 1940-1944 közt lerombolt román emlékmű visszaállítására került sor". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 9. - 357. sz./

A magyar kormány elvi alapokon nem zárkózik el a kettős állampolgárság elől, de a jelenlegi helyzetben politikai, gazdasági és nemzetpolitikai okok miatt nem látja azt reálisnak. Az Orbán-kabinet ugyanakkor várakozó állásponton van a Magyarok Világszövetségével szemben, feszülten figyeli, hogy mi történik a szövetségen belül - jelentette ki székelyföldi körútja alkalmával, Baróton Németh Zsolt, magyar külügyi államtitkár. "Nagy érdeklődéssel figyeljük, hogy az MVSZ-ben zárakat cserélnek, lakatokat szerelnek fel, alkalmazottakat bocsátanak el" - mondta. - Leszögezte: a magyar kormány elvi alapokon nem zárkózik el a kettős állampolgárság elől, de a jelenlegi helyzetben politikai, gazdasági és nemzetpolitikai okok miatt nem látja azt reálisnak. "A magyar kormány a csángóság magyarságtudatának megőrzését és erősítését szolgáló csángó programot indított, s ennek keretében jelentős támogatást nyújt a gyimesfelsőloki csángó líceum bővítéséhez" - hangoztatta. /A magyar kormány szerint. Jelenleg nem reális a kettős állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Csíkszeredában, a Megyei Kulturális Központban jún. 20-án tartott Nyílt Napon bemutatták a megyei önkormányzat kulturális politikáját, továbbá a megyei kulturális intézmények tevékenységét. Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke vázolta az elmúlt négy esztendő megvalósításait, a kulturális autonómia intézményrendszerét (gyergyószárhegyi Alkotóközpont, a Székelyföld c. folyóirat, a Hargita Kiadó és a Megyei Kulturális Központ). Dr. Papp Kincses Emese megyei önkormányzati képviselő tovább árnyalta ennek a stratégiának a szükségességét, Balog László, a Megyei Kulturális Központ igazgatója ismertette az általa igazgatott intézmény projektjeit. Kőrössy Orsolya a Művészeti Népiskola történetét elevenítette fel, Kopacz Katalin a Megyei és Városi Könyvtár gondjairól szólt. /Nyílt nap a Megyei Kulturális Központnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

Marosvásárhelyen jún. 23-25-e között megrendezték a Katolikus Napokat. Először a Deus Providebit Házban dr. Márton András vezetésével Az élő egyház jelene és jövője címmel zajlott pódiumbeszélgetés, majd felavatták a Caritas Otthoni Betegápoló Központot. A felújított Keresztelő Szent János templom benedikálását dr. Jakubinyi György érsek végezte el, megjelent Gyulai Endre, Szeged-Csanádi megyéspüspök is. A felújított templom udvarán leleplezték Márton Áron püspök szobrát, Izsák Márton szobrászművész alkotását. Csató Béla főesperes, plébános elmondta: Izsák Márton szobrászművész megkereste őt, mondván: zsidó emberként ingyen szeretné elkészíteni a kiváló püspök szobrát, amiért felemelte szavát a zsidóüldözés ellen. - Megnyílt S. Sebestyén József építész A Te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre című, a székelyföldi katolikus templomokat bemutató kiállítása. - A háromnapos marosvásárhelyi katolikus ünnep legjelentősebb momentuma a Deus Providebit Tanulmányi Központ felavatása volt. Ennek megvalósítása legfőképpen Csató Béla főesperes, plébános hitéből és akaratából született. A központot 1994-ben kezdtek építeni. Felépítéséhez támogatást kapott Fodor Imre polgármestertől, a marosvásárhelyi önkormányzattól, az Illyés és Apáczai Közalapítványtól, a Határon Túli Magyarok Hivatalától, és nemrég a Sapientia Alapítvány kuratóriumától, no meg több magyarországi, németországi, osztrák, és más európai testvérgyülekezettől és alapítványtól, nem utolsó sorban az RMDSZ-től. Fodor Imre polgármester, akit a tanulmányi központ kuratóriumának elnökévé neveztek ki - azt emelte ki, hogy a központ a most szerveződő erdélyi magyar magánegyetem egyik helyszíne lesz. Az avató ünnepségen jelen volt még és beszédet mondott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Lázár Mózes, országgyűlési képviselő, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának vezetőségi tagja. A Deus Providebit Tanulmányi Központ háromszintes, hasznos felülete 3800 négyzetméter, 10 tanterem van benne, a Szent Mihály díszterem 130 férőhelyes, egy kápolnával, 8 irodahelyiséggel, 9 vendégszobával rendelkezik, mindezt 80 férőhelyes ebédlő, konyha, és sok más helyiség egészíti ki. - Jún. 25-én Pál-Antal Sándor levéltáros A marosvásárhelyi katolicizmus évszázadai címmel tartott előadást. A hálaadó szentmisét a főtéren ünnepi körmenet követte. /Katolikus Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., jún. 26., Máthé Éva: "Hitből és akaratból született!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Az udvarhelyszéki Máréfalva faragott-festett székelykapui egyediek mind a Székelyföldön, mind Erdélyben. Itt jelent meg először kapumonográfia /Kovács Piroska: Székelykapuk Máréfalván, Mentor, Marosvásárhely/ a Kriza János Néprajzi Társaság sorozatában. Bálint Zsigmond fotóművész készítette a könyvhöz a fotókat, aki elmondta, hogy sok díszítőelemet örökített meg a kapukból. A könyvbemutató és fényképkiállítás után rendezték meg Máréfalván azt a tudományos ülésszakot, melynek témája a székely kapu múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozott. A megnyitó után az óvoda bejárata elé felállították a millenniumi székely kaput, melyet fiatal faragók készítették az első világháború előtti díszítőelemek felhasználásával. A tudományos ülésszakon Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke előadását a székely kapuk eredetéről, Kolumbán József mérnök-kutató az időálló festékek alapanyagáráról beszélt. Tervezik a nyilvántartásba vett kapuk leírását, feldolgozását, lerajzolását és kötetbe foglalását. Ezt ki kellene bővíteni a többi tájegységre is. /Adamovits Sándor: Beszélgetés Bálint Zsigmond fotóművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

A választások eredményéről kérdezte Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Markó Béla leszögezte, hogy az RMDSZ jobb eredményeket ért el most, mint 1996-ban. Ugyanakkor nagy arányú volt távolmaradás, ami egyébként az egész román társadalomra jellemző volt. De jellemző a magyarságra is. - Gyengén szerepelt a parasztpárt, jobbak viszont a Demokrata Párt eredményei, ez mutatja: van balratolódás a romániai társadalomban. - Számításba kell venni, hogy hány alpolgármester, hány megyei elnök, alelnök van, e téren az RMDSZ most sokkal jobban áll. Bihar megyében, ahol az RMDSZ nem volt benne a megyei vezetésben, most alelnök van, de ugyanígy Kolozsban, Beszterce-Naszódban. Szatmáron pedig nemcsak a prefektus az RMDSZ tagja, hanem a megyei tanácselnök is. Gyarmath szerint Székelyudvarhelyen "egészen furcsa dolgok mentek végbe". Marosvásárhelyen a felfüggesztett elnök /Kincses Előd/ azt állítja: egyértelműen az RMDSZ központi vezetősége hibáztatható az elszenvedett kudarcért. Markó Béla kifejtette, hogy "Székelyföldön a polgármesterek tekintetében az RMDSZ és a függetlenek közötti arány 1996-hoz képest alapvetően nem változott." Viszont egyesek más pártok listáján indultak, még RMDSZ-tagok is. Markó súlyosnak tartja, hogy Székelyudvarhelyen létrehoztak egy másik szervezetet. Szerinte "aki ezt létrehozta, döntsön: hová és kihez tartozik." Markó leszögezte, hogy Marosvásárhelyen a megyei elnököt azért kellett felfüggeszteni, mert "súlyos politikai hibákat is elkövetett. Többek között teljesen elsekélyesítette a Maros megyei szervezetet." A létszámcsökkenést, "kellő mozgósítással" kellett volna ellensúlyozni, de a megyei elnök erre képtelen volt. Ez volt a politikai oka a felfüggesztésnek. Észlelhető volt a politikai megosztási kísérlet is. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt roppant kevés szavazatot kapott, hétszáznál alig többet, de ez többszörösen elég lett volna ahhoz, hogy az első fordulóban RMDSZ-es polgármestert válasszanak. Markó kijelentette, hogy "Marosvásárhelyet az utóbbi években jóformán elhanyagoltuk. E városba nem vittünk intézményeket, örökké arról vitatkoztunk, kell-e vagy sem oda főiskolát, egyetemet telepíteni." Gyarmath megemlítette Hollanda Dénes kezdeményezését. Markó szerint sikerült szembeállítani Kolozsvár és Vásárhely küldetését, szerepét. A két város között létre kellett volna hozni egy egészséges intézménymegosztást. - Markó nem bízik abban, hogy ez a koalíció újratermelődjék, és megnyerje a választásokat. - A következő SZKT-n elemezni kell a helyhatósági választások eredményeit és kudarcait. Markó szerint Magyarországon sokan Székelyudvarhelyre figyeltek. Pedig Marosvásárhelyre, más kényes helyekre kellett volna összpontosítsanak. /Gyarmath János: Választások után, SZKT előtt. Beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Jakubinyi György érsek idei bérmálási körútjának utolsó állomása Kajántó és Jegenye volt. Az eseményről Jakab Gábor plébános, a Keresztény Szó és a Vasárnap főszerkesztője elmondta, hogy az érsek elsősorban Kolozsváron és környékén bérmált. Régebben az volt a szokás, hogy csak a kolozsvári Szent Mihály-templomban gyűltek össze, és oda vezették a híveket. Már második alkalommal a püspök személyesen, mindenkit a saját háza táján látogatott meg. Akármilyen kicsi is legyen az a közösség, mint például a kajántói, ahol öt tucatnyi katolikus sincs és mindössze csak hárman bérmáltak. Sajnos a gyülekezetek egyre fogynak, különösen Kalotszegen. Székelyföldhöz viszonyítva Kolozsvár is már szórványnak tekinthető. /Véget ért a bérmálási körút. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

Gyergyószárhegy egyik neves szülötte Szini Lajos író, újságíró (1891-1933), akiről Nyírő József azt írta, hogy: "utolsó pillanatig hitt az erdélyi irodalomban, küzdött és áldozott érte". Egész életében szűkebb pátriája, a Székelyföld felemeléséért, emberének boldogulásáért harcolt. Szülőháza homlokzatán 1991-ben emléktáblát helyeztek el. A 90-es évek elején újra kiadták egyik kisregényét, a Nyüszkölés a feredőn és a nagy víz martján címűt. A szárhegyi cserkészcsapat, mely az író nevét vette fel, gondját viseli az emlékháznak. Emlékszoba létrehozását tervezik. /Egy jobb sorsra érdemesült emlékház. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

A magyar költségvetés 0,13 százalékát költik évente a határon túli magyarok támogatására, közölte a napokban a Kossuth Rádió. Ez többmilliárd forintot jelenthet. Elég csak a Magyarországon tanuló többezer (egyesek szerint négy, mások szerint hatezer!) erdélyi diák ösztöndíjára, az Illyés Közalapítvány vagy az Új Kézfogás nyújtotta pályázati lehetőségekre gondolni. Az ellenzék ezt is politikai fegyvernek használja, mint a státustörvény esetében. Nemrég pl. Kovács László MSZP-elnök intette Orbán Viktor miniszterelnököt, a kormányt: ügyeljenek, nehogy a külhoni magyarnak több joga legyen Magyarországon, mint a helybelieknek. Sike Lajos cikkében megjegyezte: azt is ki kellene számítani, hogy mennyivel járulnak hozzá az anyaországba települt határon túli magyarok a költségvetéshez, például az a több ezer kiváló értelmiségi, mérnök, tanár, orvos, közgazdász, akik Erdélyből, a Vajdaságból, Kárpátaljáról, Felvidékről költöztek át az anyaországba. A sok ezer székelyföldi, szilágysági, kalotaszegi, csallóközi, bácskai, beregi kőműves, ácsmester, betonkeverő, kubikos, asztalos, víz- és gázszerelő, akik kevesebb pénzért is hajlandók többet dolgozni a helybelieknél. De még a tíz-tizenötezer idénymunkás is érezhetően növeli a nemzeti összterméket, hiszen a haszon ott marad, csak a kialkudott vagy éppen odalökött munkabért hozzák haza. /Sike Lajos: Zéró tizenhárom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

A Romániai Magyar Dalosszövetség gregorián szakosztálya és a Schola Gregoriana Monostorinensis tanfolyamot szervez július 23-28. között Kolozsváron. Az egyhetes rendezvény gregorián témájú óráit Béres György, a karvezetési gyakorlatot Guttman Mihály vezeti. A résztvevők az ország minden vidékéről érkeznek, mind a Bánság, Várad, Szatmár, mind a Székelyföld különböző helységeiből. /Gregorián és karvezetői tanfolyam. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 23./

A vezető román politikusok sorra közlik, hogy az eredeti tervektől eltérően ezúttal sem mennek el a Bálványosi Nyári Szabadegyetem rendezvényeire, amelyeken pedig a magyar kormányfő és a külügyminiszter is ott lesz. Mugur Isarescu miniszterelnök már le is mondta a részvételt és a szervezők szerint félő, hogy Petre Roman külügyminisztert sem látják a székelyföldi Tusnádfürdőn. A legmagasabb rangú román politikus így a gazdasági miniszter lesz, míg a magyar küldöttségnek a korábban említetteken kívül a Fidesz elnöke és az ifjúsági miniszter is tagja. /Bálványosi Szabadegyetem: nem mennek a román politikusok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

A Székelyföld 2000 konferencia szervező munkacsoportja megbeszélésén elhatározta, hogy az áprilisban megrendezett tusnádfürdői sikeres konferencia folytatásaként tudományos műhelyt, kutató munkacsoportot alakít Székelyföld 2000 néven. A tudományos műhely célja alap- és alkalmazott kutatások elvégzése. A munkacsoport tanulmánykötetben kiadja a konferencia előadásait, létrehozza a Székelyföld 2000 Virtuális Akadémia honlapot és megszervezi a II. Székelyföld 2000 konferenciát. /Székelyföld 2000. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./

"A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja címet viselte a XI. Bálványos Nyári Szabadegyetem zárórendezvénye, amelyen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Mircea Ciumara román államminiszter, Adrian Severin, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének nemrég megválasztott elnöke, Nicolae Manolescu, a Nemzeti Liberális Párt országos vezetésének néhány nappal korábban lemondott tagja, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ-elnök. A vitát Andreas Oplatka, a Neue Züricher Zeitung külpolitikai elemzője vezette. "Az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek a magyar-román kapcsolatokban, mert egy antikommunista, Európa irányába elkötelezett polgári kormány alakult Romániában, ezáltal pedig megszűnt a korábban a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés" - jelentette ki Orbán Viktor a szabadegyetemen. Ami a magyar-magyar viszonyt illeti, a miniszterelnök úgy értékelte: először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, amikor a kedvezőtlen külső feltételek megszűntek, és tényleges lehetőség van arra, hogy az itt élő magyarok számára a megmaradás és a gyarapodás megvalósítható programmá váljon. Magyarországon olyan kormány van, amely egységes egészként kezeli a Kárpát-medencei magyarságot. Ezért jött létre a Magyar Állandó Értekezlet, jogelvek helyett ezért léptek a tettek mezejére. Hangsúlyozta: a magyar-magyar és a magyar-román viszony konszolidálásán túl Magyarország a történelmileg és szellemileg létező Közép Európa gazdasági és politikai megteremtésének mentén tevékenykedik. Akik hajlandók elfogadni ezt a magyar ajánlatot, azokkal szívesen működnek együtt. Kérdés az, hogy Románia is társunk lesz-e - zárta előadását Orbán Viktor. Mircea Ciumara felszólalásában az EU-integráció fontosságát hangsúlyozta. Adrian Severin, a szabadegyetem gyakori vendége azt vallotta: a magyaroknak és a románoknak közös jövője mindenekelőtt egy új, egyesült Európában van, amelynek a különböző kultúrák, történelmi tapasztalatok szintézisévé kell válnia. Severin a multikulturalitásnak, a kultúrák együtt, nem pedig egymás mellett élésének a jelentőségét hangsúlyozta a balkanizmus, az egy etnikumú nemzetállam meghaladott eszméjével szemben. Nicolae Manolescu úgy értékelte: a magyar-román kapcsolatok kulcsa mindenekelőtt az RMDSZ. A szövetségnek olyan erős, európai szellemiségű politikai párttá kell kinőnie magát, amely minket, románokat is európai politizálásra tanít - vélte Manolescu, elismerően értékelve az RMDSZ kormányzati tevékenységét. Markó Béla kifejtette: elégedetlen a magyar-román kapcsolatok alakulásával. Az elmúlt időben bekövetkezett szemléletváltást, az RMDSZ kormányzási szerepvállalását nem sikerült úgy kihasználni, hogy az a kétoldali kapcsolatok épülésére vált volna. A szövetségi elnök szerint Magyarországnak ma lehetősége van arra, hogy összehangolja a térség integrációs törekvéseit. Markó szerint Magyarország elsősorban abban segítheti az erdélyi magyarságot, hogy idehaza tartsa fiataljait, s hogy egy jó, a tervezettnél jobb státustörvény szülessen, hogy Magyarországon és itthon is otthon érezhessék magukat. A magyar-román alapszerződés Markó szerint nem egy dinamikus, belső erők által szuverén módon létrejött termék, hanem azt s Nyugat diktálta. Tőkés László szerint Romániának most lehetősége nyílik arra, hogy felzárkózzon a nyugati keresztény értékrendhez, ebben pedig Erdélynek nagy szerepe van. Magyarország és az RMDSZ felismerte a románokkal közös érdeket, de nem ismerte fel, hogy ez a helyzet milyen jelentős alkupozíciót teremt számára. Javasolta: "a kincstári elégedettség, a teljesítetlen ígéretek, az öndicséret helyett valós lépéseket tegyünk a kérdések megoldására". Amivel nem lehet egyetérteni az Nyugat félrevezetése, a látszatkeltő politizálás, amely a romániai magyarság helyzetének súlyosbodásához vezet. Az előadásokat követően a meghívottak a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. Orbán Viktor a magyarországi sajtó azon felvetését kommentálva miszerint a szabadegyetemen állítólag elhangzó nacionalista kijelentések azok, amelyek a meghívott román politikusokat távol tartják a rendezvénytől, elmondta nem éli meg kudarcként azt, hogy román kollégája, Mugur Isarescu nem jött el Tusnádra. Nem egy "meghiúsult kormányfői találkozóról van szó, a rendezőknek nem ennek összehozása volt a célja. De ha meghívták a magyar miniszterelnököt, kötelességüknek tartották hasonló meghívást intézni a román kormány vezetőjéhez is." A státustörvényről, külhoni állampolgárságról, kettős állampolgárságról szólva a magyar miniszterelnök kifejtette: minden alternatívát megfontolnak. De végiggondolták-e a javaslattevők azt, hogy milyen következményekkel járna az, ha Magyarország úgy dönt: teljes jogkörrel rendelkező állampolgárságot ad valamennyi Kárpát-medencei magyar számára. Véleménye szerint ez az intézkedés a szülőföldjüket elhagyni kívánókat bátorítaná. A MÁÉRT-t épp azért jött létre, hogy az ilyen "súlyos következményekkel járó egyébként legitim gondolatokat" elemezze - mondta a magyar kormányfő. Orbán kijelentette: a schengeni határok kiterjesztésének következményeit akkor lehet felmérni, ha eldőlt már az, milyen vízumpolitikát szándékozik érvényesíteni az EU Romániával szemben. Ugyanennél a kérdéskörnél kifejtette: nem Budapesten dől majd el, hogy "ki a magyar", tehát hogy kik esnek majd a státustörvény hatálya alá. Az alternatívákat a határon túli magyar szervezetek dolgozzák ki. A kérdésre, miszerint változik-e a magyar kormány biztatása az RMDSZ kormányban való részvételével kapcsolatban a sorra következő választások után, Orbán Viktor kijelentette: a magyar kormány azt az RMDSZ-álláspontot tartja hivatalosnak (mindaddig, amíg más jelzések nem érkeznek), hogy nem szerepel a terveik között az, hogy szövetségre lépjenek a mai román ellenzékkel, amennyiben az megnyeri a választásokat. A romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban megjegyezte: bár voltak kudarcok, lásd Marosvásárhely helyzetét, nem lenne szabad sikertelenségnek megélni az összehasonlíthatóan jobb eredményeket. /Székely Kriszta: Orbán Viktor a Székelyföldön. A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ A Romániai Magyar Szó bőven idézett Orbán Viktor beszédéből: "Időm korlátozottsága miatt elsősorban állításokra kell szorítkoznom és érvelésekre, indoklások megadására kevésbé lesz módom. Mondandómat azzal szeretném kezdeni, hogy az ember benne él egy korszakban, annak a sajátos történeti jelentőségét, miután benne él, nem mindig tudja felmérni. Ennek ellenére, mi egy történeti pillanatban vagyunk, ha nem is érezzük ezt mindennap. Az egész Európai Unió metamorfózison megy át. A kibővítési tárgyalások Romániával is megkezdődtek. Magyarország tagja a NATO-nak, egy nagyon határozott misszióval, a délkelet- európai stabilitás kiépítésében való közreműködéssel. A magyar gazdaság tíz év zsugorodás után növekedésnek indult, regionális befolyása, hatása is növekszik. Ez jótékonyan hat nem csak a Magyarországon élő magyarokra, hanem - véleményünk szerint - hamarosan érezhető módon az egész Kárpát- medencében élő magyarságra is. A magyar állam tárgyalásai az Európai Unióval a végső szakaszhoz érkeztek. Hogy a végső szakasz milyen hosszú lesz, az egy más kérdés. Ez az a helyzet, amiben érdemes a román-magyar viszonyról véleményt cserélni. Első állításom az, hogy Magyarország támogatja Románia NATO-tagságát. Nem csak elvi okokból, hanem azért, mert mi, magyarok, amiután bent vagyunk, érzzük ennek jótékony hatását. Ma a NATO bővítés nem szerepel a NATO politikai napirendjén. Erről ugyan esik szó itt-ott, amott, de nincs olyan hivatalos NATO-dokumentum, mely a legfontosabb kérdésként jelölné meg a további bővítés ügyét. A magyar diplomáciának ma azért is kell dolgoznia, hogy a NATO bővítése továbbra is napirenden legyen. A második állításom az Európai Unióra vonatkozik. Az EU 1990-ben egy történelmi lehetőséget mulasztott el, ez mostmár látszik. A dilemma úgy hangzott, az egyébként Nyugat- Európához köthető, szervesen létező Közép-Európa legyen a legfontosabb az Unió számára, vagy a már meglévő keretek helyett/mellett az Unió együttműködésének, belső szerkezetének az elmélyítése. Az Unió e második forgatókönyvet választotta, ezért van az, hogy 1990 óta egyfolytában öt évre vagyunk az Európai Uniós tagságtól. És ez ma sincs másként. Ezzel függ össze a vízumkényszer problémája. Ami a román-magyar viszonyt illeti: az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek. A választások jelentették a fordulópontot. Azért, mert egy antikommunista, európai irányban elkötelezett polgári kormány alakult Romániában. Ez egy történelmi esély volt és egy történelmi kísérlet zajlik. Ennek a végéhez vagy első fejezetének végéhez érkeztünk el, amikor Romániában a magyarok részt vettek a polgári kormány működtetésében. Ennek a mérlegét megvonni nekem nem dolgom. Ráadásul a helyzet rendkívül egyszerű, mert mind az RMDSZ-nek, mind a román polgári kormánynak van saját programja, amihez képest meg lehet mondani, abból mi valósult meg és mi nem. Egy dolgot mindenképpen szeretnék elmondani. Van egy választóvonal a '96-előtti és a '96 utáni román-magyar viszony szempontjából. Azt talán rögzíthetjük, hogy a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés 1996 óta nem volt Romániában. Ennek megléte illetve hiánya választja el a 96 előtti és a 96 utáni időszakot a két egymástól különböző korszakra az én Budapestről kialakuló látásom szerint. A demográfiai helyzet a Kárpát-medencében a magyarság körében nem változott. A romló tendenciák fennmaradtak, de azt is megemlíthetem, hogy először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, hogy megszűntek a kedvezőtlen külső körülmények, legalábbis ezek egy része, beleértve a Budapestről jövő időnkénti értetlenséget is, és tényleges lehetőség van arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság számára a megmaradás és a gyarapodás valósággá tehető program legyen. Ráadásul egy olyan kormány van Magyarországon, mely egyben látja a Kárpát-medencei magyarságot, döntését is ez vezeti. Ezért hoztuk létre az Magyar Állandó Értekezletet. A jogelvek helyett ezért léptünk át a tettek mezejére más kérdésekben, mint pl. a magyar egyetemnél, és ezért akarunk egyébként egy státustörvényszerűséget, amiről még viták vannak, létrehozni. Láttam olyan pólót, amire az van írva: magyar vagyok nem turista. Ez nagyon helyes, ez a státustörvény kiindulópontja. A román-magyar kapcsolatok kulcsa Románián belül van, és ezt a jövőben is követendő irányként tudjuk megjelölni a magyar diplomácia számára. Szeretném, ha a román-magyar viszonyt, valamint a magyar-magyar viszonyt közép-európai összefüggésbe is tudnánk helyezni. A magyar kormány hisz abban, hogy létezik Közép-Európa és lehetséges egy közép-európai építkezés. Ez lehetséges a politika világában és lehetséges gazdaság világában is. A politika világában két lépést tettünk: az első, hogy a magyar választások után a polgári kormány újra vitalizálta a visegrádi együttműködést. Most szeptemberben pedig meg fog történni az, hogy az eddig létezett szlovén-olasz- magyar hármas együttműködést Horvátország befogadásával négyes együttműködésre fogjuk kibővíteni. Erről megszületett a szükséges politikai döntés. A gazdasági építkezés terén: Szlovénia esetében összekötöttük a magyar-szlovén vasúti rendszert, Horvátországban közös kikötőt építünk Rijekában, közös autópálya programot valósítunk meg és összekötöttük tavaly a horvátországi és a magyarországi elektromos rendszereket. Szlovákiával közösen felépítjük a hidat, amely Esztergomban és Kispárkánynál található és elvi megállapodás született politikai szándéknyilatkozatok szintjén a Miskolc-Kassa autópálya megépítésére. Ukrajnával is megállapodásunk van egy határmenti fejlesztési térség létrehozásáról. Ezek nem különálló történetek mindössze, hanem egy Magyarország által kialakított közép- európai építési koncepció. Van ilyen értelemben a magyar viszonyon is túllépő, történelmileg és szellemileg létező Közép-Európát gazdaságilag és politikailag is újra megteremteni akaró magyar szándék, illetve magyar ajánlat. Aki hajlandó ezt az ajánlatot elfogadni, hajlandó velünk társulni e célok érdekében, azzal mind a gazdaság, mind a politika világában örömmel működünk együtt. A kérdés, hogy Románia a jövőben milyen társuló partnerünk lesz ebben majd." /A 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetem zárónapján hallottuk ...ORBÁN VIKTORTÓL. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

"A Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke által vezetett A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága az idén először rendezi meg Magyarország határain kívül - Marosvásárhelyen - a sorban kilencedik Anyanyelvi Konferenciát. Aug. 11-én a Kultúrpalotában megkezdődött a nagyszabású, négynapos rendezvény, melyre az Egyesült Állomokból és sok más államból, főként az anyaországból, valamint Erdélyből több mint kétszáz vendég érkezett a városba. A megnyitón a résztvevőket a Pomogáts Béla üdvözli. Előzetes tervek szerint köszöntő beszédet mond Sütő András író. Az előadók között van Szarka László magyarországi történész; Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor; Papp László mérnök, aki az USA-ból érkezett. A korreferátumok szerzői: Nagy Károly (USA), Komlós Attila (a Konferencia ügyvezető elnöke), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Gömöri György (Nagy Britannia), Tverdota György (Magyarország), Várdy Béla (USA), Gál Sándor (Szlovákia - Kassa), Galambos Ferenc Iréneusz (Ausztria). Aug. 12-én a Konferencia szekcióülésekben folytatja munkálatait. Témák: anyanyelv - mint emberi jog, a szekciót Bodó Barna szociológus vezeti. Az egyházi szekció, hungarológiai szekció, könyvkiadási szekció, irodalmi szekció, kulturális és egyesületi szekció, pedagógiai szekció, sajtó szekció keretében várhatóan gyümölcsöző vita alakul majd ki. A résztvevők aug. 13-án székelyföldi kirándulást tesznek, felkeresik a gyergyószárhegyi kastélyt, a korondi fazekasvásárt, és az erdélyi kultúra több más helyszínét, például az egykori Helikon találkozók otthonát, a marosvécsi Kemény-kastélyt. Aug. 14-én a Konferencia tisztújítással zárul. Még el sem kezdődött a konferencia, a helyi román sajtóban máris heves támadás érte azt és főként elnökét, Pomogáts Bélát. A Recurs című lap szerint egyáltalán nem tesz jót a város hangulatának, hogy a korábbi etnikumközi feszültségek helyszínén rendezik a tanácskozást. /Máthé Éva: IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökével készített interjút a Szabadság munkatársa. Tonk Sándor leszögezte: a 2001-es költségvetés előkészítése folyamán az egyetemnek szánt összeget a magyar kormány ismét előirányozta. - Olyan egyetemet akarnak, amely nem egyházi jellegű, tehát egyik felekezet sem sajátíthatja ki. Az alapítvány törvényszéki bejegyzése májusban történt meg. Hat szakot jelöltek ki, ezek közül öt Csíkszeredában indulhat be, egy Marosvásárhelyen. Az akkreditációs csomagot előterjesztették a minisztériumba, s az első ellenőrzésen át is ment. Remélik, hogy ősszel megkapják a működési engedélyt. - Erdélyben változatlanul Kolozsvár jelenti azt a központot, amely meghatározza az erdélyi magyarság szellemiségét, a létesítendő magánegyetem központja Kolozsváron lesz. Indokolt, hogy Székelyföldön egyetemi hálózat létesüljön, amely egyetemi oktatókat visz oda, hasonló a helyzet a Partiumban. A jelenlegi tanügyi törvény módosított változata lehetőséget nyújt arra, hogy a román kormány támogatást nyújtson magánintézetek számára is. Olyan háttérintézményeket szeretnének létrehozni, amelyek az egyetemi oktatás színvonalát, hírnevét növelik. Tervezik egy egyetemi könyvtár létrehozását, amely egyben az erdélyi magyarság nemzeti gyűjteménye is lehetne. Jelenleg ilyen nincsen, mert ami volt, azt elvették, visszaszolgáltatásáról nem igen esik szó, mint ahogy egyházi könyvtárakról sem. Tervezik egy olyan kollégium felépítését, amely elitképző lenne. Működhet egymás mellett állami és magánegyetem. Az egyetem és az alapítvány nem valami ellen, hanem valamiért jött létre. Szó sem lehet arról, hogy valamiféle rivalizálás alakuljon ki a két intézet között.- 1990 óta majdnem megduplázódott a magyar oktatók létszáma. Mintegy 300 magyar tanár van a Babes-Bolyai Egyetemen, és közülük nagyon sok a fiatal. A magánegyetem egy új lehetőséget nyit meg, több tucat magyar egyetemi oktató kaphat itt lehetőséget a munkára, megélhetésre. - A következő tanévben Csíkszeredában két mérnöki jellegű szak indul be: az egyik élelmiszeripari, a másik területfejlesztési, emellett pedig agrár-, agrárközgazdász képzésre gondolnak, valamint falufejlesztési, falu-szociológiai szakra. Marosvásárhelyen indul szociálpedagógiai szak, amely mellé szeretnének helyi kántor-tanító képzőt is társítani. Tonk emlékeztetett: 1920-tól egy valamiben következetes volt a román kormány - legyen az jobboldali, baloldali -, a magyar egyetem ügyében. Tudják azt, hogy az asszimilációnak az egyik legnagyobb ellenfele az egyetem, az erős szellemi centrum, amely kiképzi a magyar társadalom számára az öntudatos értelmiséget. /Somogyi Botond: Milyen lesz az erdélyi magánegyetem? Beszélgetés Tonk Sándorral, a Sapientia Alapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Aug. 11-én kezdődött Marosvásárhelyen a IX. Anyanyelvi Konferencia. Pomogáts Béla, a konferenciát működtető A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke üdvözölte a megjelenteket. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere azt hangsúlyozta, hogy az itt, Erdélyben élő románoknak, magyaroknak sajátos és közös kulturális értékeinkkel együtt kell bekerülniük a közös Európába. Fodor Imre alpolgármester, kinek Pomogáts Béla köszönetet mondott, hiszen hónapokon át szívós munkával járult hozzá a Konferencia megszervezéséhez, sikeréhez - emlékeztetett Marosvásárhely dicső múltjára, kevésbé dicsőséges jelenére és reményre okot adó perspektíváira. Visy Zsolt, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára magyar kormány céljaként az egyetemes, az anyaországi és a határon túli, magyar jellegű kultúrkincs megőrzését jelölte meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszéde után Sütő András nyitotta meg a konferenciát. Kifejtette: ″Bölcseleti gondolat, hogy az ember a saját halálát nem élheti át, de anyanyelvének halálát igen. Átélheti a Mezőségen, Csángóföldön, s a magyar diaszpóra földrészein. Átélheti, miközben az agónia fájdalma, a riadalmak lenyomata örökre megmarad benne.″ Előadást tartott Balogh András egyetemi tanár, az MTA Nemzetközi Tanulmányok Bizottsága vezetője, Szarka László történész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Péntek János kolozsvári professzor, Papp László, az USA-ban élő mérnök. Másnap szekciókban zajlottak a konferencia munkálatai, aug. 13-án pedig székelyföldi kirándulás szerepelt a programban. Aug. 14-én lesz a tisztújítás. /Máthé Éva: Mozaikkockák a IX. Anyanyelvi Konferenciáról. ″Hogy és mint szolgál a kedves anyanyelve?″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Aug. 13-án az Anyanyelvi Konferencia kétszász tagú küldöttsége ellátogatott a marosvécsi kastély kertjébe, és ott megkoszorúzták báró Kemény János, a Helikon nagyvonalú házigazdája, és Wass Albert, a Helikon-társaság egyik tagja sírhantját. A Helikon-találkozók tizedik évfordulóján, 1935-ben Kuncz Aladár, a Helikon-mozgalom atyja emlékére hatalmas malomkőből kifaragott kőasztalnál Gálfalvi György író, majd Pomogáts Béla méltatta a marosvécsi találkozók jelentőségét, megtermékenyítő szerepét. /(Máthé Éva): IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ Együtt Európába - ezzel a címmel nyitotta meg kapuit a IX. Anyanyelvi Konferencia. Nem a vereségről, a győzelemről szeretnék beszélni a harmadik évezred küszöbén - hangsúlyozta beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A szétszaggatott magyarságnak van egy mindennél erősebb védőernyője, az anyanyelv, amely nem szakadt dialektusokra, amelynek nem volt szüksége, hogy külön irodalmi nyelvet alakítson ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14. - 1781. sz./

Aug. 7-13-a között Székelykeresztúron tanfolyamot tartottak a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány szervezésében. A tanfolyam a májusban beindított Polgári Újjászületés Székelyföldön című program szerves részét képezi. Ennek fő támogatója a Westminster Foundation for Democracy. A székelyföldi kistérségi társulások jövőbeni menedzserei, közművelődési intézmények, kultúrházak vezetői, közösségi munkások vettek részt az egyhetes elméleti tanfolyamon. Az előadók Magyarországról, a Közösségfejlesztők Egyesületétől jöttek. A tanfolyam résztvevői megalakították a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületét. Kialakulóban van egy új szakma, új foglalkozási ág: a térségi menedzseri munkakör. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök szerint nagyon hasznos ez a tanfolyam: ne Csíkszeredában találják ki, hogy mi történjen vidéken, hanem a kistérségi társulások bizonyítsák rátermettségüket ilyen téren. Elmondta, hogy pályázatot írtak ki. Hargita megyében 13 kistérségi társulás van. Ha mindegyik megfelelő pályázattal jön, akkor térségenként 80-100 millió lej közötti támogatást kapnának. /László Miklós: Megalakult a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 17./

Aug. 15-én kolostort avatott az ortodox egyház Székelyföld közepén, Marosfőn. Az ortodoxia az ország legmagyarabb megyéjében háborítatlanul terjeszkedett: püspökséget létesített Csíkszeredában, majd kolostort Marosfőn. Gál Éva Emese megállapította: ″egy vezetőségében is magyar többségű megye rábólintott, hogy földjén gyökeret verjen az ortodoxia, amely az itt élő többség szellemétől idegen vallásként ideológiai fegyverré is válhat. És ez történelmi vétek.″ /(Gál Éva Emese): Történelmi vétek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

"Immár negyedik alkalommal rendezték Gyergyószárhegyen aug. 12. és 15. között; a Száhegyi Napokat. A rendezvény lovasfelvonulással kezdődött, 20 órától József Attila-est címmel helyi fiatalok adtak elő versösszeállítást a Cika-teremben; ugyanitt nyílt kiállítás Ferencz Zoltán és Kristó Róbert képzőművészeti főiskolás fiatalok munkáiból. Aug. 13-a kiemelkedő rendezvénye volt Siklódy Ferenc gyergyószárhegyi grafikus Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című grafikai sorozatának kiállítása. A következő napon népművészeti vásár mellett népművészeti kiállítás nyílt Kiss Portik Irén kézművescsoportjának munkáiból, majd Szent Margit legendájának dramatizált változatát mutatták be helyi fiatalok. Este táncház következett. Augusztus15-én, Nagyboldogasszony búcsúnapján fogadták a búcsúra érkező keresztaljákat a főtéren, amely a fúvószenekar bemutatójának is színhelye volt. A szentmise után ökörsütéssel folytatódott az ünneplés a vásártéren. A helyi műkedvelők Ördögváltozás Csíkban címmel adott elő színpadi játékot. /Gál Éva Emese: Szárhegyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"

"Államalapító Szent István király nevét számos templom viseli a közel ezer éves erdélyi egyházmegyében, a legtöbb Székelyföldön található: Mikóújfalu, Árkos, Szörcse, Kovászna; Csöb, Ákosfalva, Mezőbánd, Mikháza, Disznajó, Csíkszentkirály, Ajnád, Hargitafürdő, Bükkhavas, Borszék, Borzont, Gyergyóbékás, Kicsibükk, Székelyszentkirály, Bethlen, Csicsókeresztúr, Mezőszengyel és Piliskitelep. /Szent István király védelme alatt. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./"

Lakiteleken mutatták be aug. 18-án az Erdély ezer esztendővel az államalapítás után című kötetet, melynek szerzője a nagyváradi születésű, Magyarországon élő Szász András újságíró, aki Erdély várairól, várkastélyairól, templomairól felvételeket is készített. A kötet egy trilógia első része, melynek tiszteletdíját a szerző a további két, Közép-Erdélyt és Székelyföldet bemutató kötete kiadására szánja. /Erdélyi műemlékek kötetben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./

A bukovinai székelyek gróf Hadik András, a jó emlékezetű tábornok jóvoltából, bár a madéfalvi veszedelem után menekültek, nem szóródtak szét, hanem az akkor még a Monarchiához tartozó Bukovinában egy kis "hazát”, egy kompakt közösséget teremthettek: Józseffalva, Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts... E székely közösségek "hazaköltöztek″, kisebb részük Erdélybe, a többség Délvidékre, a mai Vajdaságba. Az erdélyiek viszonylag jobban jártak, hiszen a dévai és csernakeresztúri közösségek ma is élnek és virágoznak. A Délvidékre telepítettek viszont egész tragédiasorozaton estek át: elüldöztetés, lemészároltatás, menekülés és menekítés. Maradékaik a Dunántúlon leltek végleges hazára. - A visszajövetel, a hazajövetel gondjai a legbonyolultabbak a moldvai csángók esetében. A székelyföldi erőltetett menetű iparosítás megkezdése óta százával, sőt ezrével jöttek ők a székelyföldi városokba: Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába és Gyergyószentmiklósra főleg. Kenyeret, megélhetést kaptak itt, de jó szót, felkaroló megértést már annál kevesebbet, másságuk mintha irritálta volna a székelyek egy részét. Vallásukat töretlenül megőrizték. 1989 után ezért is tehetett és tesz legtöbbet értük a római katolikus egyház. Sepsiszentgyörgyön például, az állomás mellett, egy imaházból igazi templomot építettek nekik, ahol magyar és román nyelven egyaránt tartanak istentiszteletet. A hazatért csángók többsége a román nyelvű misét választja. Nem paradox helyzet. "Odahaza″, Moldovában magyar nyelvű prédikációért esdekelnek, a székely városokba költözve pedig, minden kényszerítés nélkül, a román nyelvűt választják. De közben a családban magyarul beszélgetnek. Paradox az is, hogy az ide, illetve visszahonosodott csángó családok döntő többsége román nyelvű osztályokba-iskolákba íratja-járatja gyermekeit, holott bőven jutna hely nekik a magyar nyelvű oktatási hálózatban is. Moldvában ugyancsak kétségbeesett harc folyik legalább a fakultatív magyar nyelvórák bevezetéséért. Százados félelmek és fájdalmak mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak szeretettel lehet kezelni. Különben bekövetkezhet az az észbontó abszurditás, hogy a hazatelepedett moldvai csángómagyarok elrománosodása a Székelyföldön teljesedik ki. /Magyari Lajos: Székelyföldi csángóinkról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./