"A Magyarok Világszövetsége berkein belül többször voltak ellentétek. Több MTI-tudósítás is foglalkozott az utóbbi hetek, napok fejleményeivel. Az MVSZ Erdélyi Társasága közleménye szerint Dobos László (a Kárpát-medencei Régió felvidéki elnöke) és további tíz elnökségi tag még január 29-én beadványban fordult az MVSZ Elnökségéhez, amelyben Patrubány Miklóst, a világszövetség alelnökét azzal vádolta, hogy tisztségével visszaélve "az MVSZ költségvetésének felelőseként Erdély vonatkozásában részrehajló módon, több esetben beavatkozott a Kárpát-medencei Régió önálló gazdálkodásába, illetéktelenül és jogtalanul utalványozott". Patrubány Miklós cáfolta a vádakat, a világszövetség Felügyelő Bizottsága pedig megállapította, hogy "visszaélés gyanúja nem merül fel". - Beder Tibor és néhány társa kezdeményezésére létrehozták a Patrubány Miklós vezette Erdélyi Társaságtól független Székelyföldi Társaságot. Beder nyilatkozata szerint a kezdeményezés "nem irányul senki ellen, csupán a Székelyföld felértékelését jelentené az MVSZ keretében". A kezdeményezők "több beleszólást" szeretnének a világszövetség dolgaiba, és "közvetlenül szeretnének kapcsolódni" a budapesti központhoz. A kezdeményező csoport tagjaiként feltüntetettek közül hárman cáfolták, hogy közük lenne e szervezkedéshez. Patrubány Miklós közönséges hazugságnak, Tőkés László püspök, az MVSZ tiszteletbeli elnöke okirat-hamisításnak minősítette a székelyföldi kezdeményezést közlő aláíratlan levelet. Az MVSZ Etikai Bizottsága elmarasztalta Duray Miklóst, mert nemrégiben egy szűkebb körű tanácskozáson "a stratégiai bizottság elnökéhez méltatlanul és elfogadhatatlanul viselkedett Csörgits Józseffel, a horvátországi magyarok egyik vezetőjével" szemben. Az MVSZ elnöksége felülbírálta a Tempfli József megyés püspök vezette Etikai Bizottság döntését. Tempfli József püspök kilátásba helyezte lemondását az vezette Etikai Bizottság éléről. Végül Duray nyilvánosan megkövette Csörgitset, az MVSZ elnöksége pedig Tempfli püspököt, és kérte, hogy a továbbiakban is maradjon a bizottság élén. /Világszövetségi huzavonák. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 3./"

Tíz év terméséből adott válogatást az angol nyelvű tanulmánykötet /Szekleland in Transition, Pro Print Kiadó, Csíkszereda (Székelyföld átmenetben)/ a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja gondozásában. A könyv a székelyföldi lehetőségekről adott számot, az embereknek a hagyományokhoz való viszonyáról, továbbá a migráció gondjáról, Székelyföld gazdasági helyzetéről, végül a magyar-román és a magyar-cigány viszonyról. /Mihály László: Angol nyelvű tanulmánykötet jelent meg. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

Márc. 31-én a csíkszeredai Kriterion Házban mutatták be a Bécsben élő dr. Száva Tibor-Sándor A csíkszépvízi Száva család /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című könyvét. Mint minden család-kutató a vér szavára hallgatva írta meg családja származásának történetét - vélte Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese, hozzátéve, elgondolkodtató, hogy egy-egy család hányfelé szóródott szét. A bemutatón többször is szó esett az örmények szerepéről a székelyföldi települések gazdasági fejlesztésében. Az 1672-es esztendőben 45 örmény család telepedett le Csíkszépvízen, ennek forrásait ismertette a leginkább örmény leszármazottakból álló közönségnek a szerző. /Örmények az évszázadok viharaiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

Nemrég tartottak tisztújítást az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületben /Brassó/ , s máris több rendezvényt szerveztek. Az új vezető Házy Bakó Eszter műkedvelő színjátszó, jelenleg munkanélküli, 1993-tól a brassói Harag György magyar egyetemista színjátszó csoport vezetője és rendezője. Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület 1991 júniusában alakult meg. Harminchat alapító tagja van, 70 rendes tagja. Brassóban kezd ismertté válni az egyesület. Az egyesület idei programja gazdag. Az ezer éves államiság és annak vetülete a Barcaságra a címe annak a pályázatnak, melyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától nyertek. Ennek keretében hónaponként egy-egy rendkívüli magyar-, illetve helyi történelem órát tartanak a középiskolások számára. Kozsik József színművész Petőfi Sándor verseiből összeállított műsorával fog fellépni. Április 14-én nyitják meg a Barcasági csángó népművészeti kiállítást. Április 24-én ünneplik Lendvay Éva költőnő születésnapját az egyesületben. Május folyamán lesz Kisgyörgy Zoltán Barangolás Székelyföldön című könyvének bemutatója. Nyáron lesz a legnagyobb rendezvényük. - Az egyesület legnagyobb gondja, hogy nincs székházuk, 8000 kötetes könyvtáruk a helyi RMDSZ szervezet padlásterében van. /Közművelődés a Koronavárosban. Beszélgetés Házy Bakó Eszterrel, az Apáczai Csere János KE vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

"Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő ismét kifogásolta, hogy a Hargita megyében létrehozott főiskolák kétnyelvűek és így nagyon sok magyar nem az anyanyelvén tanul. 1999 szeptemberében a megyei RMDSZ választmány leszögezte, hogy nem ért egyet a kétnyelvű főiskola létesítésével. Ezt a döntést két RMDSZ tisztségviselő és Csíkszereda független polgármestere megszegte. Ezért akkor a választmány megvontuk tőlük a támogatást. Ezt követően a három említett személy igyekezett lépését igazolni. Szerintük helyes és hasznos volt, hogy nem magyar, hanem magyar-román vegyes főiskolát indítottak be. Valójában köztudott, hogy Csíkszeredában minden főiskolán tanuló fiatal vagy magyar nemzetiségű, vagy - s ez egyetlen személy, aki vegyes házasságból született - tud anyanyelvi szinten magyarul. Ráduly hangsúlyozta: azért nem jó a vegyes főiskola, "mert tapasztalataink vannak arról, hogy ezt egyik napról a másikra többségi nyelvűvé változtathatják." Felhozta a városban működő mai Márton Áron Gimnázium példáját. Először annak idején megjelent két fél román osztály, aztán létrehoztak egy másik román fél osztályt, aztán lassanként az osztályok többségében a magyar diákok javarésze nem anyanyelvén tanult. "Akkor tisztán érződött, hogy beakarják olvasztani - s ez ma sincs másképp, legfeljebb az eszközök másak - a magyarságot a többségi nemzetbe." Példák sorát lehetne felhozni arra, hogy el akarták sorvasztani a magyar tannyelvű oktatást és román iskolák létét akarták ráerőszakolni a többségében magyar ajkú közösségre is. - A létező tanügyi törvény, bár visszalépés a Ciorbea kormány hozta rendelethez képest, lehetővé teszi a csak magyar nyelvű főiskolák létesítését. Egy jogszabály azonban annyit ér, amennyit érvényesítenek belőle. - Gyergyószentmiklós volt polgármestere, Hargita megye mai prefektusa, Dézsi Zoltán közbenjárt azért, hogy Gyergyószentmiklóson a vegyes főiskolát gyorsan létrehozzák, és ezzel precedenst teremtettek. Kézdivásárhelyen beindult a magyar nyelvű tanítóképző, úgyszintén Székelyudvarhelyen. "A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az önálló magyar főiskolák létrehozását illetően nem voltunk eléggé kitartóak, eléggé következetesek" - állapította meg Ráduly. Emlékeztetett arra, hogy Iliescu pártja, az SZDRP 1996-os Székelyföldre vonatkozó programjában szerepelt, hogy a vidék jelentős városaiban kétnyelvű főiskolákat kell létrehozni. "A jelenlegi kormány nem tett mást, mint e programot a mi segítségünkkel megvalósította." /Magyar Balázs: Elveszett lehetőség. Beszélgetés Ráduly Róbert Hargita megyei képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./"

"Az Erdélyi Magyar Kultúra 2000 rendezvénysorozat keretében Hargita Megye Tanácsa Székelyföld 2000 címmel tudományos konferenciát szervez április 13-15-e között Tusnádfürdőn regionális fejlesztés, regionalizmus és európai integráció témakörökben. Az előadók között hazai és magyarországi régiófejlesztéssel foglalkozó szakemberek szerepelnek. Székelyföld fejlesztése az ezredforduló éveiben oly kihívást jelent, mely különböző szakmai körök, önkormányzatok, a politikai képviselet és a civil társadalom szervezeteinek együttműködését teszi szükségessé. Az együttműködés kezdeti, majd állandósítható fóruma a Székelyföld 2000 konferencia, amelynek legfőbb célja egy tudományos igényű, a régió fejlesztésével foglalkozó csapat kialakítása. A konferencia négy szakosztálya: gazdaság, társadalom, szociális politika, demográfia és regionális fejlesztés; természeti erőforrások és környezetvédelem; történelem, közigazgatás, közjogi gondolkodás valamint kultúra, oktatás és egyházügy. Kolumbán Gábor, Hargita Megye tanácselnöke hangsúlyozta: a Székelyföld 2000 nem politikai konferencia, az előadók között nincsenek politikusok. Azt tervezik, hogy minden évben megrendezik a konferenciát és iskola alakulna azokból, akik tudományos kutatásokkal foglalkoznak. A rendezvény színhelyét indokolva emlékeztetett a Tusnádfürdői Székely Kongresszusra, ugyanakkor a helység megfelelő feltételeket biztosít konferenciák szervezésére. A résztvevők számát a szervezők 150 főre becsülik. /Periféria vagy centrum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./"

A Nemzeti Kulturális Alapprogram Folyóiratkiadási Szakmai Kollégiuma április 7-én sajtótájékoztatón ismertette a 2000. évi nyertes pályázatokat, a megítélt összegeket, illetve a döntések főbb indokait. Összesen 191 millió forintot osztottak szét, 105 igénylőnek. Az idén első alkalommal határon túli folyóiratokat is támogattak. A 19 határon túli pályázó összesen 13,8 millió forinthoz jutott, ebből hét erdélyi kiadvány (Látó, LKKT, Székelyföld, Erdélyi Múzeum, Firka, Korunk, Múzeumi Füzetek) összesen 5,45 millió forintnyi támogatásban részesül. /Nyílnak a határon túliak számára a magyar intézmények! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ LKKT: Láthatatlan Kollégium /Kolozsvár/ tervezett elméleti folyóirata.

Élelmiszerkémiai és környezetvédelmi szakokkal indulna Csíkszeredában a Székelyföldi Egyetem Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, hangzott el április 10-én a szakértői egyeztetésen Csíkszeredában, Hargita megye székhelyén. A sajtótájékoztatón Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, György Antal, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettese, Búzás László és dr. Bíró Dénes, a VET Csík Széki szervezetének vezetői ismertették az előkészületet és a megvalósíthatósági tervezetet. A szakmai előkészületeket a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Vegyészeti Tanszékének professzorai, dr. Almási Miklós és dr. Zsakó János, valamint Gálffy Nándor, a Csíkszeredai Burgonyakutató és Kísérleti Intézet vezetője segítik. Az egyetemalapításban és az akkreditálás folyamatában jelentős szereppel bír az a 60.000 kötetes vegyészeti könyvtár, amelyet a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) szállított Csíkszeredába. A kezdeményezők az egyházi alapítású erdélyi egyetem felügyeletét ellátó Sapientia Alapítványhoz fordulnak. /Székelyföldi Egyetem. Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Csíkszeredában? = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), ápr. 11./

A Magyarok Világszövetsége az utóbbi években sokak számára teljesen zárt szervezetté vált, a világszövetség székelyföldi csoportjának létrehozási szándéka ennek következménye - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Cáfolta azt, hogy a székelyföldi társaság létrehozásának kezdeményezése - mint a román sajtó hangsúlyozta - valójában a székely-magyar ellentét felszínre kerülése lenne. Markó kifejtette, hogy az MVSZ az utóbbi években sokak számára teljesen zárt szervezetté vált, és már régóta nem tudja betölteni azt a szerepet, amire szükség lenne. Több, a világszövetségben tevékenykedő ember, köztük erdélyiek is, a politikai megnyilatkozás eszközének tekintik a világszövetséget, holott az MVSZ-nek alapvetően a magyarság szellemi egységét, alkotóerejét és közös energiáit kellene felmutatnia. Az MVSZ-nek a magyar nemzet egységét kellene kifejeznie, egyelőre a magyar viszálykodást és a magyar civódást fejezi ki - hangsúlyozta. Az MVSZ Erdélyi Társaságban, a VET-ben vannak tekintélyes tiszteletre méltó személyiségek is, köztük az erdélyi történelmi egyházak püspökei. Vannak komoly és mérvadó személyiségek, de nem ez a jellemző - mondta. Markó szerint a VET nem reprezentatív képviselete az erdélyi magyarságnak. - Amíg ez a világszövetség alapvetően meg nem változik, nem az én világszövetségem, nyilatkozta Markó Béla. /Markó: a VET nem reprezentatív képviselete az erdélyi magyarságnak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar létrehozását tervezik Csíkszeredában. A Sapientiea Alapítvány pályázati kiírását az elmúlt héten tette közzé. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy az erdélyi városok pályázzanak a magyar kormány által finanszírozott egyetem leendő karai beindítására. Csíkszereda valamint Hargita megye elöljárói - Csedő Csaba István és Kolumbán Gábor - a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyén Patrubány Miklóssal a Magyarok Világszövetségének alelnökével, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzoraival valamint több helyi szakember bevonásával folytattak eszmecserét az egyetem létrehozásáról. Megállapodás született arról, hogy Csíkszereda az Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar beindítását szeretné megnyerni. A karnak a Pro Agricultura Hargitae Universitas adna otthont. Az alapítvány jól felszerelt, háromszintes épülettel rendelkezik, amelyben eddig is több magyarországi főiskola távoktatás keretében folytatott és folytat képzést, ugyanakkor itt működik a BBTE az ősszel létrehozott, kihelyezett informatikai tagozata is. A székházban kapott helyet az a hatvanezer kötetes könyvtár is, amely a jelentős alapot biztosíthat egy itt beinduló képzéshez. Ezt a nagy könyvtárat Kolozsvárnak szánták, de képtelenség volt e hatalmas könyvmennyiséget magánkönyvtárban elhelyezni. Csíkszereda örömmel fogadta a könyvtárat. A könyvállomány a VET tulajdonát képezi és a felhasználó a majdani székelyföldi egyetem. Ez a könyvtár olyan méretű és olyan bő gyűjteménnyel rendelkezik, ami vetekszik a legjobb egyetemek könyvtáraival. A Babes-Bolyai Tudományegyetemnek a kémia kara nem rendelkezik ennyi mindennel. Az egyedüli probléma az, hogy az utolsó évek nincsenek jelen, mivel egy már meglévő könyvtárról van szó. Ezt majd ki kell egészíteni. /Daczó Dénes: Csíkszereda is pályázik. Egyetemalapítás a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Ápr. 13-án Tusnádfürdőn, a Tulipán vendéglőben megkezdte meg munkálatait a Székelyföld 2000 Konferencia. Kolumbán Gábor, a rendezvényt szervező Hargita Megyei Tanács elnöke megnyitóbeszédében a konferencia céljaként a Székelyföld mint régió, valamint a fejlődés megfogalmazását jelölte meg, hangsúlyozva, hogy a fejlesztési stratégia kidolgozása után következik a tényleges munka. Orbán Árpád, a Kovászna Megyei Tanács elnöke üdvözlőbeszédében Háromszéket ismertette, Tóth Miklós, a vendéglátó Tusnádfürdő város polgármestere pedig a század elején szintén e városban tartott Székely Kongresszusról emlékezett meg. A konferencia munkálatai plenáris üléssel kezdődtek. Dr. Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem rektora kifejtette, hogy az egyesülő Európa az államok Európája helyett egyre inkább a régiók Európája lesz. Dr. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Regionális Kutatások Központja főigazgatója előadásában kifejtette, hogy az Európai Unió regionális politikája nem a brüsszeli bürokráciának köszönhető, hanem a gazdasági fejlődésnek. Mint mondotta, jelentős átalakulások mentek végbe az európai gazdasági tér fejlődésében, új fejlett régiók jelentek meg. Dr. Egyed Ákos, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora a székely társadalom tagolódásának főbb irányzatait vette számba. Kolumbán Gábor az értékelvű társadalomépítés regionalizációs hatásairól szólt előadásában, hangsúlyozta, hogy a fejlesztés nem cél, hanem eszköz. A Székelyföld legnagyobb gondját az előadó abban látta, hogy a régió intézményi és személyi kapacitása nagyon alacsony, emiatt nem tudják a meglévő erőforrásokat hasznosítani. Kolumbán Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy jól körülhatárolt kulturális térségek vannak az országban. /Sarány István: Székelyföld 2000 konferencia Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

A magánegyetemet létrehozó Sapientia Alapítvány bejegyzése megtörtént, a kuratórium ápr. 14-én tartotta első hivatalos ülését Kolozsváron. Jóvá hagyták a működési szabályzatot, megválasztották a tisztségviselőket. Elnök Tonk Sándor, alelnök Tánczos Vilmos lett. A kuratórium úgy döntött: a 2 milliárd forintos keretre pályázhatnak oktatási intézmények, szervezetek, magánszemélyek egyaránt. Egyetlen feltétel, hogy a benyújtott pályázat beépüljön a magánegyetem struktúrájába. Az elkövetkező napokban három típusú pályázatot hirdet meg a kuratórium. Az első a 2000-2001-es tanévben beindítható tanszékekre vonatkozik. A második típusú pályázat azoknak a karoknak, intézményeknek a létesítésére vonatkozik, amelyek előkészítési foka nem éri el az akkreditációs szintet, még néhány felkészülési évre van szükségük. Ezt a felkészülést is támogatja az alapítvány. A harmadik típus a háttérintézményekre vonatkozik. Tonk Sándor elmondta, hogy a kuratórium tárgyalást folytatott a Partium Keresztény Egyetem vezetőivel. Megállapodás született, amelynek értelmében a nagyváradi egyetem kész integrálódni a létrejövő magánegyetem kereteibe. Misovicz Tibor, a HTMH elnökhelyettese, a magánegyetem személyi felelőse szerint a további magyar költségvetési támogatás a 2 milliárd forint sikeres felhasználásától függ. Birtalan Ákos a magánegyetem székelyföldi területi felelőse rendkívül fontosnak tartotta azt az elvi döntést, hogy a magánegyetemnek székelyföldi pillére is legyen. Az elkövetkező hetek egyeztetései során megtörténik a legéletképesebb alternatívák kiválasztása, és az is véglegesítődik, hogy milyen formában, milyen centrummal épül majd a magánegyetem székelyföldi tagozata. /Gál Mária: Kidolgozta a pályázati rendszert a Sapientia kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

"Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./"

A Tusnádfürdőn tartott Székelyföld Konferencia végén Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácsának elnöke záróbeszédében összegezte a tanácskozás üzenetét. Precedensteremtő az, hogy Székelyföld fejlesztésének kérdéseiben messzemenő szakmai hozzáértéssel, a napi politika hatásának kizárásával tudtunk gondolatokat cserélni, először történt meg, hogy kulturális térségekről tanácskozást szerveztek Romániában, mondta. A három szekcióban folytatott eszmecsere során több ajánlást is megfogalmaztak: az értékek alapos föltárási munkájára támaszkodva fejlesztési stratégiát kell kidolgozni, majd mindezt egy megfelelő marketingstratégiával el kell eladni. Kiemelték a székelyföldi egyetemi hálózat megteremtésének szükségességét. A jövőben az évenként sorra kerülő tusnádfürdői találkozókon túl a konferenciát folyamattá kell alakítani, amely mindenekelőtt kutatási, intézményfejlesztési programokban valósulhat meg. A konferencia egy Székelyföld-műhellyé alakul át, aminek egyik legfontosabb eszköze egy internetes honlap, majd később egy Székelyföldi Virtuális Akadémiának elkeresztelt, nyitott internetfelület. /Ferencz Csaba : Székelyföld Konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

Patrubány Miklós, a VET elnöke, a MVSZ alelnöke levelében leszögezte, hogy a Markó Béla, az RMDSZ elnöke illetéktelenül és durván beavatkozott a MVSZ és annak erdélyi Országos Tanácsa, a VET életébe, amikor bíráló megjegyzéseket tett a Romániai Magyar Szóban és máshol is Világszövetségről és néhány vezetőjéről. Patrubány kifejtette, hogy az MVSZ pártoktól és kormányoktól független civil szervezet. Markó Béla állásfoglalása sérti a Magyarok Világszövetsége tagságát. Patrubány az RMDSZ vezetését elmarasztalta: lemondott a Bolyai egyetem visszaállításáról, és helyébe a senki által nem igényelt Petőfi-Schiller egyetemet képzelte el. Ugyanez idő alatt, a VET két éve elkezdte a BINET, a Bolyai Internetes Egyetem, szervező előkészítését, és több millió dollár értékű, 60.000 kötetből álló könyvtárt telepített Csíkszeredába, megteremtve a Székelyföldi Egyetem megalapításának egyik megkerülhetetlen feltételét. /Válasz Markó Bélának. Durván beavatkozott a MVSZ és a VET életébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör ápr. 10-i ülésének vendége Oláh István /Székelyudvarhely/ költő, a Romániai Magyar Szó munkatársa volt, aki A világmindenség fényképe /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című, a közelmúltban megjelent verseskötetét mutatta be az egybegyűlteknek. A verseskötetet a gyergyószentmiklósi könyvesboltok nem forgalmazzák. Az erdélyi magyar könyvterjesztés csődjének nevezhető az is, hogy a Székelyföldön megjelenő könyvek nem jutnak el a partiumi városokba, de hogy a székelyföldi városokban sem terjesztik őket - sőt, jelen esetben ugyanazon megyén belül sem - már több, mint aggasztó. /Oláh István az irodalmi körön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Tusnádfürdőn véget értek a Székelyföld 2000 konferencia munkálatai. Kolumbán Gábor, a konferenciát szervező Hargita Megyei Tanács elnöke összefoglalta a rendezvény tanulságait. Az egyik az, hogy lehetséges az összefogás a Székelyföldön színvonalas rendezvények szervezésében. Székelyföldön konszenzus van abban, hogy hajlandók együttműködni a térség egységes fejlesztésében. Második tanulság, hogy a Székelyföld fejlesztését a központi fejlesztési makrorégió szerves fejlődésébe integrálva lehet elképzelni. Tehát létezik egy olyan törvényes és intézményi keret, amelyben legitim módon lehet fejlesztési erőfeszítéseket mozgósítani a Székelyföld érdekében. És a harmadik tanulság: nemzedékváltás történik a Székelyfölddel foglalkozó emberek körében. Jön egy új nemzedék, amelynek tagjai külföldön tanultak, doktoráltak, egyetemeken előadnak és szeretnék tudásukat a Székelyföld fejlesztésének szolgálatába állítani. Ez a konferencia mérföldkő a Székelyföld fejlődésében. Az MTA Regionális Kutatások Központjában dolgozó szakemberek hajlandók megosztani a felhalmozott európai és magyarországi tapasztalatot, tudást. Székelyföld fejlesztése egyfajta kísérleti régiója lehet a román-magyar együttműködésnek a regionális fejlesztés területén. Az előadások szövegét kiadják román nyelven is. Sajnos, román szakembereket még nem tudtak elhozni. - Itt tulajdonképpen egy regionális fejlesztési iskola születik. - Valamennyi előadásában benne volt, hogy nem lehet gazdasági, infrastruktúra-, régió- és vidékfejlesztést elképzelni sajátos kulturális megalapozottság nélkül. - A következtetéseket a szekcióülések elnökei összefoglalták: Az oktatás, kultúra, egyház kérdéskörben a résztvevők fontosnak tartják egységes székelyföldi koncepciók kidolgozását. Szükséges egy székelyföldi regionális egyetem megteremtése. - A résztvevők szükségesnek látják a társadalmi-gazdasági adatrendszer elkészítését. /Oláh-Gál Elvira: Székelyföld 2000 konferencia. Mérföldkő a Székelyföld fejlődésében. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./

1990. január 25-én a csíkszeredai 11-es Általános Iskolából kiváltak a magyar osztályok és magyar tannyelvű iskolát hoztak létre, amely felvette József Attila Általános Iskola nevet. Ez év április 10-14-e között ünnepelte az iskolája fennállásának 10. évfordulóját. Az iskola évkönyvében Borbáth Erzsébet nyugdíjas igazgatónő beszámolt a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvi alapképzésének tapasztalatairól, ugyanis 1990. szeptemberétől 34 csángó gyerek tanult magyarul az iskolában. Szakmailag, pedagógiailag a legnagyobb gondot a felzárkóztatásuk, nyelvi beilleszkedési nehézségeik kezelése okozta. A kollégiumi költségeket kezdetben a katolikus egyház biztosította, majd a Domokos Pál Péter Alapítvány pályázatok, segélykérő levelek által, 1993-tól az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány ajánlotta fel szerződéssel a tulajdonában levő Márton Áron Kollégiumot. A sok évi önzetlen munka után a József Attila Általános Iskola pedagógusai rádöbbentek arra, hogy munkájuk eredménye a Csángóföldön nem gyümölcsözik, a tanulók közül nagyon kevesen találtak munkahelyet, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben végzett moldvai csángó tanítónők is Székelyföldön helyezkedtek el, hiszen otthon nem tarthattak magyar nyelvű órákat. Népszerűsítés hiányában 1998. szeptember 1-jétől már nem indult képzés magyar nyelven a csángó gyerekek számára, ám az itt végzett tanulók nagy része magyar nyelven folytatta tanulmányait középiskolákban, hazai és magyarországi egyetemeken. Veress Emőke igazgatónő elmondta, hogy az 1999/2000-es tanévtől új módszerrel működő, Step by Step osztályt is indítottak. /Hátsekné Kovács Kinga: Egy iskola, amely nem tér ki a kor kihívásai elől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Tusnádfürdőn kétszáz szakértő részvételével lezajlott a Székelyföld-konferencia. Az újságíró abban látja a lényeget, hogy nagyon lassú Székelyföld útja a perifériáról a centrumba, de nem reménytelen. A Székelyföldnek, a régiót magába foglaló Romániának mihamarabb csatlakoznia kell az Európai Unióhoz. Sok mindenhez pénz se kell, csak szemléletváltás. Szó volt a földtulajdonról, Székelyföld kincséről, a borvízről, amelynek palackozása (több mint hatszázmillió üveg évente) a bukaresti meg a külföldi tőkét kamatoztatja, a főiskolákról, az értelmiségi alulképzésről, a szórványosodás réméről, az ortodox egyház missziós kísérleteiről. /Oláh István: A Székelyföld körülírása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

"Hargita megye kultúráját két alapvető összetevő - a népművészet és a képzőművészet - határozza meg. Vitathatatlan, hogy a vidék huszadik századi csúcseredményeit leginkább a képzőművészet eredményezte állapította meg Szatmári László. A Barabás Miklós Céhen kívül Erdélyben jelenleg csupán néhány hivatalos formában működő, bejegyzett művészcsoportosulás létezik: a székelyudvarhelyi Udvar, amely Bíró Gábor festőművész kezdeményezésére jött létre; a Csíkszeredában bejegyzett Grund 2000 Művészeti Alapítvány és az 1999-ben megalakított Hargita Visual Art, a Hargita megyében élő, tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Ez utóbbi szándékai között szerepel a középfokú művészeti oktatás támogatása, a szakmai kapcsolattartás a romániai, anyaországi és külföldi egyesületekkel, megyei jellegű, illetve időszakos csoportos, egyéni és vendégtárlatok rendezése és kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozása. Csíkszereda Városi Tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a csíkszeredai Virág utcai galériát. Példamutató Siklódy Ferenc fiatal grafikus kezdeményezése, aki a székelyföldi képzőművészeti múlt közismert és kevésbé ismert alakjainak rajzolt és írott portréival egy majdani erdélyi képzőművészeti lexikon alapjait veti meg. A közel 300 nevet felölelő listából több mint száz portré el is készült. - Az erdélyi magyar művészet legújabb kori történetében a szobrászat a lassú, csendes változások terepe volt. Elég említeni a Szervátiuszék farkaslaki Tamási-emlékművét, Kulcsár Béla (és Hunyadi László meg Kiss Levente) agyagfalvi szoboregyüttesét, Márkos András székelykeresztúri Petőfijét, a gyergyószárhegyi szoborpark néhány ténylegesen kiemelkedő alkotását, vagy a jelenben Hunyadi László, Bodó Levente, Székely József, Burján Gál Emil munkáit. Csíkszereda nem foglal el tekintélyes helyet a köztéri szobrok lelőhelyeinek lajstromán. (Elkészült viszont Nagy Ödön alkotása, Gál Sándor honvédezredes mellszobra; felállították Vetró Andrásnak Zsögödi Nagy Imrét mintázó szobrát, s a közelmúltban Nagy Ödön és Ercsei Ferenc közös művét, Petőfi Sándor mellszobrát.) És milyen köztéri szobrok vannak még Csíkszeredában? A Felszabadító román katona emlékszobor (Marius Butunoiu alkotása), a Mikó-vár előtt a Petőfi- (Szobotka András műve) és Balcescu-szobor (Doru Popovici műve), a Jégpalota előtti Hokizók (Tőrös Gábor alkotása), Bodó Levente Márton Áron-mellszobra, Nagy Ödönnek egy térplasztikája. - Szatmári hangsúlyozta, hogy a köztéri szobrászat megakadt valahol negyven-ötven évvel ezelőtt. Szobrokat erdélyi magyar művészektől alig (vagy egyáltalán nem) rendelt a közület, s ha 1990-től a tiltás oka megszűnt, a közigazgatási intézmények vagy az ún. civil szférához tartozó közületek, egyesületek, alapítványok stb. elsősorban emlékszobrokat rendelnek a szobrászoktól, ezeket is hagyományos formában, kívánják. - Ideje lenne a képzőművészet működéséhez és kibontakozásához nélkülözhetetlen stratégiát megtervezni. Kezdetben az ezen a vidéken élő/tevékenykedő alkotók munkásságát kellene bemutatni (katalógusok, tanulmánykötetek, bibliográfiák készítése, vándorkiállítások szervezése). Közületi támogatással kell feltárni a vidékről elszármazott jeles képzőművészek életműveit. Szatmári kifejtette, hogy szükséges az előttünk járó alkotók habitusának, képzőművészeti attitűdjének a megismerése, "hiszen csak akkor számolhatunk biztos jövővel, ha múltunkat ismerjük és megbecsüljük. Ideje volna már elkészíteni az erdélyi képzőművészeti lexikont, melyben a székelyföldi alkotóknak élenjáró szerep jutna." /Szatmári László: Vidékünk képzőművészetének szubjektív megközelítése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ A Székelyföld 2000 konferencián elhangzott előadás rövidített változata"

"Beder Tibor kifejtette, Székelyföld a magyarság hátországa, és a VET, amely egész Erdélyt képviseli a Világszövetségben, nem tudja megfelelőképpen megjeleníteni. - A Világszövetség Székelyföldi Társasága létrehozásával esze ágában sincs a VET-et háttérbe szorítani, hangsúlyozta. Beder szerint van itt annyi ember, hogy létrehozzanak egy Székelyföldi Társaságot. Olyan szervezetben gondolkodik, amelynek tagjai nem veszekednek, hanem szolgálják a magyarságot. Programot sem dolgoznak ki, mindenki tegye azt, amit eddig is tett. - A sajtó azt állította, hogy Beder Tibor meg akarja bontani a romániai magyarság egységét. Hibát követett el, mert megkérte Fülöp Dénes vásárhelyi, és Sylvester Lajos szentgyörgyi barátait, hogy hat embert javasoljanak, akikkel a társaságot hivatalosan meg lehet alakítani. A névsort eljuttatta a világszövetséghez, a VET telefonon leellenőrizte... Fodor Imre, valamint Kulcsár Sándor azt mondták, hogy nem tudnak semmiről. Igazuk volt. Az a baki történt, hogy Dénes nem ment el idejében hozzájuk. - Végül azért megalakult a Világszövetség Székelyföldi Társasága, hivatalosan is bejegyezték, megkérték Beder Tibort, hogy egy évre vállalja el az elnökséget. A Székelyföldi Társaságnak meghívással lehet valaki a tagja, vagy ajánlással. Politikus, szenátor, képviselő, RMDSZ-tisztségviselő nem. Nem akarnak ugyanis a politika mezejére lépni. /Inczefi Tibor: Aki "forradalmat" csinált. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./"

Megjelent Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj Gyimesi-szoros, 1944 című könyve. A visszaemlékezés a Gyimesi-szorosban 1944. aug. 28.-szept. 20-a közötti védekezésről szólt. Sebő Ödönt csapatával a német parancsnokság alá akarták rendelni, hogy fedezze a németek visszavonulását. Ő szembeszegült ezzel a paranccsal, az ezeréves magyar határon rendezkedett be védelemre. A visszavonulás után honvédeit továbbvezette Székelyföldön, majd egészen Németországig, az amerikai fogságba kerülésig. /Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

A múlt rezsimben a székelyföldi múzeumok állandó nyomásnak voltak kitéve, olyan történelmi alapkiállítás létesítését követelték a dákoromán kontinuitás jegyében, melynek igazolásához eléggé szegényes bizonyító ásataganyag állt/áll rendelkezésre. A gazdag néprajzi anyagokból akkor csupán időszakos kiállításokra "futotta". Végre elérkezett az az idő, amikor e vidék emberének múltját igazolandó, néprajzi, tárgyi anyagokból készülhetnek igazi alapkiállítások. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban épp egy ilyen néprajzi állandó kiállításon dolgoznak, Zepeczáner Jenő múzeumigazgató és Károlyi Zita muzeográfus elmondták, hogy Székelyföld virágai címe lesz az alapkiállításnak. A múzeum erőssége ugyanis a gazdag virágmotívumokkal díszített tárgyi anyag, kerámiától kezdve, népi bútoron át a textildarabokig. /Kristó Tibor: Készül a székelyudvarhelyi múzeum alapkiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

Román párt, a Nemzeti Liberális Párt színeiben indulnak Gyergyószentmiklóson a magyar független tanácsosok az RMDSZ jelöltjeivel szemben. Rokaly József, az RMDSZ helyi alelnöke a bomlás jeleként értelmezte ezt a döntést. A magyar független tanácsosok jelentkeztek a liberálisoknál, látván, hogy a választási törvény eleve esélytelenné teszi a független jelölteket. Arra a kérdésre, hogy miért nem az RMDSZ listáján indulnak, egyikük, Pázmán Attila elmondta, hogy 1996-ban így tettek, de a kialakított rangsor nem tükrözte a gyergyóiak akaratát. Rokaly József szerint a bomlás fokozatai: először elhagyták az RMDSZ-t, a függetlenség volt a második, román párthoz csatlakozás a harmadik. Szerinte ez először a Bánságban jelentkezett, most Kolozs megyében és már Székelyföldön is felütötte a fejét. /Gazda Árpád: Gyergyószentmiklósi magyar fiatalok román párt színeiben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Ápr. 29-én Siklódy Ferenc gyergyószárhegyi grafikusművész Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka c. grafikai sorozatából nyílt kiállítás Gyergyószentmiklóson. Az arcképcsarnokot Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr közönsége már megtekinthette, Gyergyószentmiklósról Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Marosvásárhely, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Nagyvárad és Temesvár lesznek a vándorkiállítás állomásai. - Ápr. 30-án kiállítás nyílt Márkos András e vidékről származó, ma Németországban élő festőművész Golgotha Ficta c. sorozatából Gyergyószárhegyen. A tárlatmegnyitó első állomása a művész nagyobb lélegzetű terveinek, melyek szerint állandó galériát nyit Gyergyószárhegyen kortárs nyugati képzőművészek bemutatására. /Két gyergyói tárlat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A bukaresti Didaktikai és Pedagógiai Kiadó új magyar alternatív tankönyveit ismertette Kováts László, a kiadó magyar szerkesztőségének vezetője. A negyedik elemista Magyar nyelv tankönyv mindkét változata a kiadónál rendelhető meg. Az egyik változat a Szóról szóra, Kénosi Dénes Ida brassói tanítónő tankönyve. A másik az Útravaló, az ismert Sántha Jenő és Sántha Rozália szerzőpár munkája. A romániai magyar nyelvű elemi iskolai oktatásban egyedülálló, hogy egy szerzőpárnak teljes, egymásra épülő tankönyvsorozattal sikerül a nyilvánosság elé lépnie. A Kézenfogva, Gyöngyszemek, Magvető és Útravaló a töretlen metodikai egységet bizonyítják. Ez a tankönyv lép majd az 1971-től használt Péterfy Emília és Kuszálik Piroska szerzőpár tankönyve helyébe. Új a VII. osztályos Magyar nyelv és irodalomolvasás is Székelyné Cseh Katalin tanárnő munkája. Az ötödikes és hatodikos Magyar nyelv és irodalomolvasás székelyföldi szerzőpár alkotása, a hetedik osztályos szerzője kolozsvári. /Kováts László, a DPK magyar szerkesztőségének vezetője: A Didaktikai és Pedagógiai Kiadó új magyar nyelvű tankönyvei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

A Hargita és Kovászna megyében kisebbségben lévő román nemzetiségűek parlamenti képviseletének biztosítását szolgáló törvénytervezetet terjesztett be Petre Turlea, a Román Nemzeti Egységpárt Kovászna megyei képviselője. A képviselő szerint erre a módosításra azért van szükség, mert a jelenlegi választási törvény alapján aligha kerülhet be a két megyéből román nemzetiségű az ország parlamentjébe. Kovászna megyében 233 256 lakosból 54 586 a román nemzetiségű, Hargita megyében pedig a 347 637 lakosból csak 48 669 a román. Az érvényben lévő román választási törvény minden megyét egy választási kerületnek tekint, és a lakosság száma alapján állapítják meg, hogy egy-egy megye hány képviselőt, illetve szenátort küldhet a törvényhozásba. Ezért Hargita megyének 5, Kovásznának pedig 4 képviselője és mindkét megyének 2-2 szenátora van. Az 1996-os választások eredményeként a két megyéből egyetlen román nemzetiségű került a törvényhozásba: Petre Turlea, aki az RNEP más választási kerületekből származó maradék szavazataival lett Kovászna megyei képviselő. Turlea azt a módosítást terjesztette elő, hogy a két megye esetében, függetlenül a megszerzett szavazatok számától, legalább egy román nemzetiségű képviselő legyen. /Méltatlankodnak a székelyföldi románok. Módosítsák javukra a választási törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: az a gyakorlat, hogy az RMDSZ előválasztásokon döntött a helyhatósági választáson indított polgármester- és tanácsos jelöltjeiről, a szövetségen belül közvetlenül gyakorolt demokrácia modellje. Véleménye szerint a helyi RMDSZ-szervezetek általában képesek voltak megszervezni az előválasztást, a jelöltek és programjuk bemutatását szolgáló kampányt viszont már kevésbé tudták végigvinni. Szerinte az RMDSZ vezetése hibát követett el: a Maros megyében alakuló helyzet láttán sokkal hamarabb kellett volna fellépnie. Markó hangsúlyozta, hogy Kincses Előddel szemben a testületi határozatok nyílt megsértése miatt hoztak szankciót. "A felfüggesztés meglepő volt, mert az RMDSZ nem szokott így eljárni, de nem volt példátlan, mert az 1996-os választáson is történt egy lényegében hasonló eset" - mondta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy több helyen magyar nemzetiségűek román pártok listáin szerepelnek, azaz sikeresnek látszik a román pártoknak az a taktikája, hogy az RMDSZ-en belüli megmérettetésben alulmaradt, vagy a szövetséggel szemben korábban függetlenként fellépett személyeket maguk mellé állítsák. Markó súlyos gondnak nevezte, hogy az RMDSZ egyik platformjának elnökhelyettese az RMDSZ hivatalos listájával szemben indított ellenlistát. A szövetségi elnök úgy fogalmazott, "látszik, hogy már vannak olyan romániai magyar politikusok, akik számára nem a legfőbb érték az RMDSZ tíz év alatt eszközként kivívott és megőrzött egysége". Véleménye szerint "a romániai magyar politikai elit tudatos döntése lesz nagyon hamar, hogy megtartja-e ezt az egységet". /Markó: Kívülről, belülről repesztik az RMDSZ-t. Az elnök szerint hamarabb kellett volna fellépni Maros megyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ Markó Béla megjegyzése, amely szerint a szövetség "egyik platformjának elnökhelyettese az RMDSZ hivatalos listájával szemben ellenlistát indított", Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterre, a Reform Tömörülés alelnökére vonatkozott, és az Udvarhelyért Polgári Egyesület nevű civil szervezet listájáról van szó. Szász Jenő a Szabadságnak úgy nyilatkozott: az egyesület létrehozásának ötlete, amelynek alapítói között vannak a magyar történelmi egyházak, a civil szféra több jeles képviselője, korábbról való. Célja: a polgári társadalom megteremtése Székelyudvarhelyen. Az RMDSZ önkormányzati hírlevele éppen Székelyudvarhely példájával élt, amikor a pártlista előnyeit magyarázta: a városban 1996-ban 10 RMDSZ-es, és 9 független jelölt jutott be a helyi tanácsba 7500, illetve 7300 szavazattal. A kényszerűség vitte rá őket arra, hogy alternatívát kínáljanak. Szász Jenő - 1996-hoz hasonlóan - maga is függetlenként indul a polgármesteri székért. Azért nem vállalta a megmérettetést az RMDSZ szervezte előválasztásokon, mert szerinte tavaly illegitim módon bonyolították le a székelyudvarhelyi RMDSZ-ben a tisztújítást. Kérték a szövetség illetékes szerveit az ügy kivizsgálására, de választ mindeddig nem kaptak. /Udvarhely "példája" Szász Jenő: Székelyföldön nem voltak sikeresek az előválasztások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Máj. 13-án tartotta meg V. kongresszusát Nagykárolyban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete közel 80 küldött és számos meghívott részvételével. Az RMGE a szervezet 10 éves fennállását is megünnepelte. Dr. Csávossy György, az RMGE leköszönő elnöke megnyitó beszéde és Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterének üdvözlő szavai után Pete István szakminisztériumi államtitkár beszélt a szakmai civil szerveződések fontosságáról. Elmondotta: a következő periódusban fontos, hogy az állami gazdaságok privatizációjából a magyarok is kivegyék részüket. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke azt hangsúlyozta: az RMDSZ az előző évek gyakorlatától eltérően lényegesen többet foglalkozik gazdasági, egzisztenciális kérdésekkel, és ebben az RMGE jó partnernek bizonyul. Felszólaltak a vendégek, Szigeti János, a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, Jakab István, a Gazdakörök és Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetője, Szekeres Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, majd Farkas Zoltán a 156 éves RMGE történetét ismertette dióhéjban. Gróf Teleki Domokos gernyeszegi földbirtokos 1844-ben kezdeményezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet létrehozását. Az első világháború utáni időben dr. Szász Pál lett az EMGE elnöke, aki később kommunista börtönökben hunyt el. Neményi József Nándor államtitkár a mezőgazdaságban kialakuló versenyhelyzet fontosságát hangsúlyozta. Neményi szerint Románia európai felzárkózása távoli remény: a mezőgazdaság felzárkózása elképzelhetetlen 2020 előtt. Romfeld János gyergyói küldött kifejtette: amíg Romániában 4,7 millió földtulajdonos átlagban 2,28 ha területen gazdálkodik teljesen kezdetleges módszerekkel, kevés a remény az agrárágazat fejlődésére. - Az országot uraló gazdasági csőd közepette támogatás nélkül nehéz fenntartani a gazdaköröket. A tisztújítás eredménye: Sebestén Csaba az elnök /aki végül ellenjelölt nélkül maradt/. A továbbiakban 11 rendes tagot és 4 póttagot választott meg a közgyűlés. Az új elnökség túlnyomó többsége székelyföldi lett. A kongresszus dr. Csávossy Györgyöt megválasztotta tiszteletbeli elnöknek. /Makkay József: Emberi színjáték Nagykárolyban. V. küldöttülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ AZ RMGE V. küldöttülésén Nagykárolyban Kovács Jenő polgármester fontos bejelentést tett: magyar nyelvű agrárfőiskolai tagozatot akarnak Nagykárolyba telepíteni, s ehhez megtették az első lépést. Két csoportra gondoltak, egy általános mezőgazdaságira és egy kertészetire. Mind a gödöllőiek, mind a debreceni és nyíregyházi egyetemi agrároktatók szívesen segítenek. Ha megnyílik a Csanálos-Vállaj határátkelő, amire a két kormány megállapodása alapján még az idén jó esély van, akkor Debrecenből vagy Nyíregyházáról egészen könnyű lesz az ingázásuk. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető elnökségének gazdasági alelnöke többek között arról beszélt: hiba volt, hogy az RMDSZ az első években túlságosan a kulturális problémákra összpontosított, ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági szerveződés lemaradt, s az itt jelentkező sajátos érdekeinket nehezen tudják megvédeni. - Az RMGE beszámolójábók kiderült, hogy az Ezüstkalászos-tanfolyamoknak csak a múlt évben 660 résztvevője vizsgázott sikerrel. Az 1993 óta megjelenő Erdélyi Gazdából eddig 70 ezer példányt nyomtak, 2000 májusában már 8000 példányt. - Jó javaslatok hangzottak ela kongresszusson: az Ezüstkalászos-tanfolyam intézményesítése, a Hangya szövetkezeti mozgalom újraindítása, a gazdaasszonyok képzésének a beindítása vagy a szakosodás. Többen úgy vélték, hogy az RMGÉ-n belül meg kell alakítani a különböző szakcsoportokat (kertészet, marhatartás stb.), mert a mai körülmények közt már nehéz minden tevékenységet átfogni. /Sike Lajos: Nagykárolyban tartotta tisztújító közgyűlését az RMGE.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Máj. 19-én Budapesten megkezdődött a Magyarország 2000 konferencia A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel, melyet a magyar kormány szervezett, s amelyre meghívottként az anyaországból több mint 140, a határokon túlról pedig több mint 200 magyar politikus, tudós, közéleti személyiség érkezett az Országházba. Németh Zsolt politikai államtitkár bevezetőjében a legfontosabb jövőbeni feladatnak a nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését nevezte. A kétnapos tanácskozássorozat kerettémái a következők: nemzeti kultúra a globalizáció világában, nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Orbán Viktor miniszterelnök az ezeréves magyar államiság évfordulója kapcsán kifejtette: bizonyos értelemben 1990-ben is új államot kellett alapítani. Orbán a századot abban az évben vélte lezártnak látni, melyet egy "elbukott század" előzött meg. A legutóbbi évtizedet az összehúzódás időszakaként jellemezte, a most kezdődőt a bővülés évtizedeként - melyben különben az EU is bővülni fog Magyarországgal -, és 2010-2020 között várja a beérés évtizedét, amikorra az ország már felzárkózott a nyugat-európai átlaghoz. A kormányfő kifejtette, hogy a nemzetállam nem tűnik el, s noha szűkül a hatásköre, a megmaradó annál fontosabbá válik. Orbán szerint az integráció és a globalizáció során felértékelődik a rend és a biztonság, a nemzeti önbizalom, a pozitív jövőkép a nemzetállami kereteken belül. A magyar kormány regionális nemzetstratégiáját ugyanúgy fogalmazta meg, mint Németh Zsolt, tehát a határmódosítás nélküli nemzeti újraegyesítést jelölte meg célként. - A kormányfő dicsérte a határon túli magyar közösségek felelős politikáját, végül összefogásra szólított fel mindenkit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke köszönetet mondott a jelenlegi magyar kormánynak azért, hogy az anyaország jó anyaként vállalja természetes szerepét, s hogy vége lehet annak a tudathasadásos állapotnak, amelyben "az önmagunkkal való kapcsolattartás is nehéz, szinte lehetetlen". Tőkés 1996 júliusára úgy emlékezett, mint amikor "itt kilincseltünk Budapesten az akkori főméltóságoknál, mert az első összmagyar csúcs után 180 fokos fordulatot vett a magyar külpolitika, és Budapest közelebb állt Bukaresthez, mint Kolozsvárhoz". Amint mondta a püspök: "akkor együtt voltam az RMDSZ-es elnöktársaimmal, együtt tiltakoztunk az alapszerződés kialakult szövege miatt". Az előadó azt nevezte szükségesnek, hogy a jelenlegi magyar kormány nemzetstratégiája visszafordíthatatlanná váljék. Nem szabad megengedni, hangsúlyozta, hogy Schengen révén békés formában ismétlődjék meg Trianon. A kulturális, hitbéli integrációt ki kell egészítenie a gazdaságinak, majd a politikainak is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke szerint a Duna-medence magától nő össze, minden a központ felé gravitál, ezért szerinte a 2002-es csatlakozási időponttal kell dolgozni, ha mások azt is mondják, hogy ez tarthatatlan cél. /Wagner István: Magyarország 2000 Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./ Németh Zsolt, a külügyminisztérium örömmel nyugtázta, hogy a magyar-magyar kapcsolatok kiépülésének folyamata, irányítása - a szó jó értelmében - kicsúszott a kormányzat kezéből, oly sok a spontánul, alulról jövő civil: egyházi, kulturális, iskolák közötti, egyesületi, sőt önkormányzati kezdeményezés, hogy immár követni is nehéz. Tőkés László református püspök kijelentette: "Ez a megosztottság mindinkább szükségessé teszi, hogy hangsúlyozzuk a szeretetnek, az atyafiságnak, a természetes nemzeti szolidaritásnak, összefogásnak, közösségnek a fontosságát. És ez nem csupán nemzeti, hanem egyetemes emberi és hitbeli keresztény követelmény". - Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancelláriaminiszter máj. 20-án azokról az ellentmondásokról beszélt, melyek a nagy nemzetközi vállalatok magyarországi jelenléte és érdekeltsége jelent a magyar gazdasági és társadalmi életre. Egyfelől motorjai a fejlődésnek, a teljesítménynek, ugyanakkor befolyásolják a közvéleményformálást, sőt az ízlésvilágot is. Az ellentmondások leküzdését a családok támogatásában, az oktatásban és a vállalkozásfejlesztésben látja. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke óvott attól az elképzeléstől, hogy a határon túli magyarokkal pótolják a magyarországi népesség fogyást. Üdvözölte a határokon túli magyarok anyaországi jogait majdan biztosító státusztörvényt, álláspontja szerint viszont ma Magyarország abban is tudna segíteni, hogy a magyar kisebbségek szülőföldjükön érezzék magukat otthon. Állást foglalt a határokon túli magyarok politikai megoszlása ellen. A magyar kisebbségek jövője kapcsán Markó Béla úgy nyilatkozott: nem a XIX. századi nemzeti romantikát kell újrateremteni, hanem azt kell elérni, hogy például Erdély, a Székelyföld a magyar kommunikációs és információs robbanás egyik helyszíne legyen. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a határon túli magyar fiatalok oktatásáról beszélve jelezte, hogy a tárca elsődleges célja olyan segítséget nyújtani a határon túli fiataloknak, hogy azok otthon, a szülőföldön boldogulhassanak. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a magyar-magyar integráció eddigi eredményeiről és távlatairól számolt be, mondván, hogy a Magyar Állandó Értekezlet új dimenziókat nyitott a magyar-magyar párbeszédnek. Elmondta: a szekcióviták során részvevők szorgalmazták a kettős állampolgárságot és a határon túli magyarok szavazati jogát, mert véleményük szerint ez elismerné eddigi tevékenységüket, és erősítené az anyaországhoz való kötődésüket. javasolták azt is, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok esetében szórvány magyarokról kellene beszélni, míg a nyugati régiókban élő magyarok esetében a diaszpóra elnevezés lenne a helyes. A konferencia záródokumentumának elfogadása előtt Tőkés László kifogásolta, hogy mind a zárónyilatkozat, mind a konferencián elhangzott hozzászólások túlzottan optimistán közelítették meg a magyar kisebbség részvételét a szlovák, illetve a román kormányban. Szerinte Romániában továbbra is folytatódik Erdély pusztulása és az elrománosító politikának is csak a formája változott meg. Javaslata alapján a dokumentumba bekerült a figyelemfelhívás a határokon túli magyarság szociális, demográfiai és politikai helyzetére. A záróbeszédet tartó Martonyi János külügyminiszter kifejtette: hála és köszönet illeti az összmagyarságot: a határokon túliakat, amiért közösségként magyarok tudtak maradni. A NATO-csatlakozás első évfordulója kapcsán felhívta a figyelmet arra: Magyarország formailag és jogilag a Nyugat része lett. /Guther M. Ilona: Magyarország 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./