Autonómiáról tanácskoztak Brüsszelben
Zászlóshajók vagy kalózhajók? címmel tartott műhelybeszélgetést a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdek-képviseleti Irodája tegnap az autonóm régiókról és az európai polgári kezdeményezés intézményéről. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Székelyföld autonómiájáról értekezett.
A műhelybeszélgetés első részében a Dániához tartozó Feröer-szigetek, a Nagy-Britannia részét képező Skócia és Wales, a finnországi Åland, a spanyol Baszkföld és Katalónia képviselői ismertették, milyen fokú önkormányzatot élveznek ezek a területek, és arra a következtetésre jutottak, hogy egy-egy terület annál jobban képes érvényesíteni a maga érdekeit, annál jobban jár, minél nagyobb autonómiát élvez. A beszélgetésen az is kiderült, hogy míg a szerbiai Vajdaság és Székelyföld bruttó nemzeti terméke alig 15 százaléka az uniós átlagnak, addig Katalónia, Skócia, Baszkföld, Dél-Tirol, a Feröer-szigetek és a svéd ajkú, de Finnországhoz tartozó Åland GDP-je meghaladja az uniós átlagot. A beszélgetés második részében a Vajdaság, Dél-Tirol és Székelyföld képviselője ismertette térsége helyzetét.
A Vajdaság brüsszeli képviseleti irodájának igazgatója, Predrag Novikov rámutatott, hogy a Vajdaság a bevételek nagyjából egyharmadát adja Szerbia költségvetésén belül, de a kiadásoknak kevesebb mint hét százalékához jut hozzá. Novikov kifejtette, hogy jelenleg 40 ezerrel kevesebb magyar él a Vajdaságban, mint tíz évvel ezelőtt, és hogy a tartomány érdeke Szerbia minél gyorsabb uniós integrációja gazdasági és politikai értelemben egyaránt. Izsák Balázs kifejtette, hogy a magyar többségű Székelyföld autonómiájának van történelmi előzménye, a terület a második világháború utáni években is autonóm volt, de a kommunizmus idején brutális asszimiláció zajlott, Nicolae Ceauşescu rendszere pedig az egész román államigazgatást átalakította, hogy a magyar autonóm térséget szétverje. Az SZNT célja, hogy kiharcolja a terület autonómiáját – hangoztatta Izsák, aki arról is beszélt, hogy az unióban a lisszaboni szerződés által létrehozott uniós civil kezdeményezés eszközével is élni akarnak. Ennek előkészítése most folyik, ha az Európai Bizottság jóváhagyja a kezdeményezést, akkor tizenkét hónapjuk lesz, hogy összegyűjtsenek hét uniós tagországból legalább egymillió aláírást. Izsák az MTI-nek azt is elmondta, a bizottság csak olyan kezdeményezéseket fogad el, amelyek a joghatóságába tartoznak, ezért polgári kezdeményezésük lényegében arra vonatkozik, hogy a regionális kultúrák fenntarthatóságára és a régiók egyenlőségének előmozdítására is fel lehessen használni kohéziós pénzeket.
„Valójában arra vonatkozik a kezdeményezésünk, hogy milyennek kell lennie az unió kohéziós politikájának azokban az európai régiókban, amelyeket nyelvi, kulturális, nemzeti sajátosságok különböztetnek meg a körülöttük lévő régióktól” – fejtette ki a politikus, aki rámutatott, hogy Székelyföld momentán „láthatatlan” az unió számára, mert a középső romániai régió része, amelynek gazdasági mutatóit felhúzza, hogy az iparosodott Szeben és Brassó is ide tartozik, ezért Székelyföld nem jut forrásokhoz, és erre esélye sincs.
Az SZNT elnöke elmondta: az RMDSZ javaslatot készített, hogy Székelyföld önállóan is hozzáférhessen uniós forrásokhoz, de a román többség ezt nem támogatta. Izsák Balázs szerint úgy tűnik, a román állam az uniós forrásokat is a homogén nemzetállam megteremtésének szolgálatába állítja. „Ilyen körülmények között kell a Székely Nemzeti Tanácsnak az autonómiáért küzdenie” – jelentette ki Izsák Balázs, de hozzátette, hogy ennek dacára nem tesznek le céljukról. A polgári kezdeményezés mellett újra a román törvényhozás elé terjesztik a székelyföldi autonómiára vonatkozó indítványt.
Becsey Zsolt, a Külügyminisztérium koordinátora, a beszélgetés egyik moderátora úgy vélekedett: Katalónia és Baszkföld példája is azt mutatja, hogy megfelelő regionális identitással és megfelelő önkormányzati struktúrával kreatívabb regionális és régiós gazdaságpolitikát lehet folytatni, Közép-Kelet-Európa számára pedig ennek az a nagyon erős üzenete, hogy a hagyományos identitással rendelkező térségek hatékonyabban tudnak működni, ha megkapják a szükséges autonómiát, hogy ügyeiket maguk intézhessék, ez pedig végső soron az adott országnak is hasznára válik.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Önéletrajz Név: dr. Hantz Péter
Születési adatok: Kolozsvár, 1974. február 1.
Lakhely: Bázel
Foglalkozás: biofizikus
Munkahely: Friedrich Miescher Orvosbiológiai Kutatóintézet, Idegtudományi program Közéleti tevékenység: Erdélyi Kárpát Egyesület, jegyző Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, elnök Kolozsvári Magyar Diákszövetség, elnök Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, alelnök Bolyai Kezdeményező Bizottság, ügyvivő alelnök Tanulmányok: Genfi Egyetem, PhD elméleti fizikából Eötvös Loránd Tudományegyetem, MSC, fizikus szak, Budapest rövidebb ideig tanulmányokat folytattam a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen és az Oxfordi Egyetemen
Idegen nyelvek: angol, román, német, francia (alapfok), orosz (alapfok) Politikai hitvallás: 1989 óta - a forradalom tizenöt évesen ért - alig volt olyan időszak, amikor ne tevékenykedtem volna egy civil vagy diákszervezetben. Közéleti munkásságom során elsősorban oktatási és külügyi kérdésekkel foglalkoztam. Ezeken a területeken különösen fontos a szakpolitikusok szerepe. Tapasztalataimat továbbra is szívesen hasznosítanám az erdélyi magyarság érdekeinek érvényesítése, és életszínvonalunk emelése érdekében. Szakpolitikusként a jelenleginél sokkal hatékonyabb oktatási rendszer megvalósításáért fogok síkra szállni. A romániai lakosság a kelet-európai átlaghoz képest is alulképzett. Értékes szakképesítés nélkül illúzió jól fizetett állásokra várni, és az életszínvonalunk sem fog emelkedni. Az építkezést a közoktatás javításában kell kezdeni: sürgősen erőforrásokat rendelnék a kisebb települések egyre gyengébb színvonalú iskolái minőségének emelésére, a hátrányos helyzetű csoportok beiskolázási arányainak növelésére. Külön figyelmet fordítanék egy olyan, délutáni foglalkozásokat és nevelést biztosító intézményrendszer kiépítésére, amely a kallódó gyerekek segítésén túl azoknak is támogatást nyújtana, akiknek a szülei külföldön dolgoznak.
A jelenlegi oktatási rendszerben a szükségesnél kisebb a technikusok és szakmunkások képzésére alkalmas intézmények száma, továbbá a felsőfokú mérnöki és természettudományos képzést is bővíteni kell. Fel fogok lépni a diplomagyárak és a diplomás munkanélkülieket termelő egyetemi szakok visszaszorítása érdekében. Elősegíteném a magas hozzáadott értékű termékeket előállító cégek Kárpát-medencei megtelepedését, amelyek a szakképzésben is szerepet vállalhatnak. A magyar lakosság súlyosan alulreprezentált a felsőfokú végzettséggel rendelkező román állampolgárok körében. Részben ez az oka a Székelyföld relatív elszegényedésének. Célom az állami finanszírozású Bolyai Egyetem újraindításának előmozdítása. A Bolyai Egyetem magába foglalná a BBTE és a MOGYE magyar tagozatait, és egy sepsiszentgyörgyi agrártudományi karral is rendelkezne. A Sapientia Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozásban is kell részesüljön.
Lépéseket fogok tenni a jelenlegi megalkuvó, a lényeges kérdésekben (Székelyföld területi autonómiája, a magyar nyelv hivatalossá tétele, állami magyar egyetem újraindítása) huszonkét éve egy helyben topogó kisebbségpolitika megváltoztatására. Mivel mindenki nagyon jól tudja, hogy hol szenvedünk hátrányos megkülönböztetést, semmi szükség hivatalokat fenntartani a kérdés vizsgálatára. Az erdélyi magyarság Európa egyik legjelentősebb kisebbsége, de tizedannyi jogunk sincsen, mint a lélekszámban jóval kisebb dél-tiroli németeknek, finnországi svédeknek, macedóniai albánoknak vagy moldvai gagauzoknak. „Kérem szépen”-re még sehol nem adtak kisebbségi jogokat. Az ENSZ-nél, az Európai Parlamentben, az EBESZ-nél és Európa Tanácsnál azzal kellett szembesülnöm, hogy az RMDSZ számos politikusa azt a benyomást kelti, hogy az erdélyi magyarságnak nagyon jó dolga van mind gazdasági, mind pedig kisebbségi jogi szempontból. Amikor az általam vezetett küldöttségek bemutatták a valós helyzetet, botrányok törtek ki. El akarom érni, hogy a komolyabb gazdasági érdekeltséggel rendelkező személyek ne kerülhessenek politikai szervezeteink kulcspozícióiba. A romániai viszonyok ismeretében nyilvánvaló, hogy érdekeltségeik tönkretételével zsarolják őket, és nem az a kérdés, hogy beadják-e a derekukat, hanem az, hogy mikor. Jómagam hat éve, az emlékezetes kolozsvári táblaügy óta külföldön élek: 2006-ban magyar feliratokat helyeztem ki a magát multikulturálisnak feltüntető Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, és emiatt viharos körülmények között távoznom kellett egyetemi tanári állásomból és Kolozsvárról is. Több országban is alkalmam volt megismerkedni a magyar diaszpóra életével. Lépéseket tennék annak érdekében, hogy a külföldön élő magyarok által fölhalmozott tapasztalat és kapcsolati tőke hatékonyabban és szervezettebben juthasson el a Kárpát-medencébe. A gyakran informálisan szerveződő magyar közösségek munkájának támogatása, összehangolása a nemzetimázs építése révén is sokszorosan megtérül. Megválasztásom esetén Budapest, Washington és Genf mellett több népszerű egyetemi városban is titkárságot létesítenék. Jelenleg perben állok a román állammal. Ez még néhány évig eltarthat, de a per eredményétől függetlenül szeretnék majd hazaköltözni. Kapcsolatom Erdéllyel élő, közös munkáim vannak otthoni közéleti és tudományos műhelyekkel. Több honlapot is fenntartok, amelyek magyar turisztikai nevezetességeket mutatnak be.
Hantz Péter szenátorjelölt (Románia) sajtótájékoztatót tartott Budapesten, Tőkés László EP-képviselő irodájában.

A néppárt Tőkés Lászlóval kampányolt, az RMDSZ értékelt Csíkszéken
A hétvégi parlamenti választások a változás nyitányát jelentik, a következő négy év pedig az áttörés időszaka lesz – jelentette ki csütörtöki csíkszeredai sajtótájékoztatóján Tőkés László, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnöke, aki kijelentésével a néppártnak a romániai közéletben való szerepére utalt.
Hozzátette: a román alternatíva a visszarendeződés, ennek farvizein halad az RMDSZ, de most a magyar alternatívát, a rendszerváltást kell követni. Tőkés ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy eljött a számonkérés ideje, meg kell állapítani, kik a felelősök azért, hogy Románia és a romániai magyarság ide jutott 23 év után.
Szerinte az RMDSZ-nek is megvan ebben a felelőssége a kommunista múltat hordozó emberek, de a mindenáron a kormányzásban való részvétel miatt is. Az EMNP védnöke úgy látja, a Székelyföldön is rossz kezekbe került a vezetés, és nagy tragédia, hogy nem nőtt ki olyan vezetői réteg, akire nyugodt lelkiismerettel lehetne bízni a Székelyföld sorsát. ,,A mi jelöltjeink alternatívát jelentenek, lecserélhetők az eddigi vezetők. Olyan vezetők kellenek, akiktől nem kell félteni a magyar jövőt” – hangsúlyozta.
A sajtótájékoztatón részt vettek a néppárt helyi jelöltjei – Papp Előd csíkszéki szenátorjelölt, Csibi Zoltán alcsíki, valamint Sorbán Attila felcsíki képviselőjelölt – is, akik arra kérték a választópolgárokat, hogy amennyiben változást szeretnének, támogassák őket a szavazatukkal.
Kampánykiértékelő sajtótájékoztatót tartott eközben szintén csütörtökön az RMDSZ két helyi jelöltje, Tánczos Barna szenátor- és Korodi Attila képviselőjelölt. Mint kiemelték, fél éve tudatosan készülnek a vasárnapi parlamenti választásokra, a kampány során pedig Korodi 33, míg Tánczos 49 települést járt végig. „Minden szempontból elegáns és becsületes kampányon vagyunk túl. Tapasztalatom szerint az embereknek szükségük van egy olyan szenátorra, aki nem az újságokból értesül a választók gondjairól, ugyanakkor szükség van egy olyan személyre, aki a polgármesterek gondjait Bukarestben tudja képviselni, és megoldást keresni azokra. Új terület, óriási felelősség és megtiszteltetés lesz majd számomra szenátorként dolgozni” – fogalmazott igencsak derűlátóan a vasárnapi választások utáni feladatairól Tánczos Barna szenátorjelölt.
„Négyéves képviselői munkám nem volt hiábavaló, a következő négy esztendő pedig a Székelyföld, ezen belül Csíkszék és a Kis-Homoród mente gazdasági megerősödéséről fog szólni” – ígérte eközben Korodi.
Kovács Attila, Kozán István
Krónika (Kolozsvár)

Visszahonosítás Háromszéken (Két éve kezdődött)
A kettős állampolgárságról szóló törvény megszavazása után a honosítás lebonyolítását segítő Demokrácia Központok (DK) létrehozása volt a legnagyobb lépés a nemzetegyesítés gyakorlati kivitelezésében, eredményeképpen két év alatt Háromszéken tizenhétezren, Sepsiszéken tízezren tették le az állampolgársági esküt – hangzott a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ tegnapi születésnapi rendezvényén.
Székelyföld első Demokrácia Központját 2010. december 23-án avatták Sepsiszentgyörgyön az Eves-házban, az ilyen típusú erdélyi irodák megnyitásáról Toró T. Tibor akkori ügyvezető elnök kezdeményezésére döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) októberben ugyanazon a választmányi gyűlésen, amelyen új párt megalapításáról is határoztak. A honosítás 2011 januárjában kezdődött, addig az előkészületek folytak, s míg kezdetben az igénylők ide-oda futkostak a fordításokért, fényképekért, másolatokért, jelenleg a nemrég EMNT-irodának átkeresztelt ügyintéző központokban teljes körű honosítási szolgáltatást nyújtanak, és még a magyar állampolgárságból fakadó okiratok kézbesítésében is segítenek – ismertették tegnap az iroda munkatársai. Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi DK korábbi vezetője méltatta a honosítási okiratok összeállításában segédkező csapat munkáját, akik közül néhányan kezdettől részt vesznek ebben a tevékenységben (köztük Fábián László jelenlegi irodavezető is), egyesek pedig önkéntesként segítenek időnként, és mindannyiuknak emléklappal köszönte meg a kitartást.
Toró T. Tibor emlékeztetett arra, a magyar kormány 2010. november 24-én írta alá az EMNT-vel azt a megállapodást, amely alapján felhatalmazta az erdélyi szervezetet a honosítással kapcsolatos tájékoztatás és ügyintézés lebonyolítására, és ami lehetővé tette, hogy korábban harminc, jelenleg huszonnyolc irodában folytassák ezt a munkát. Elhangzott az is, a közeljövőben tárgyalnak a honosítás egyszerűsítéséről.
A házias hangulatú rendezvényt Fadgyas Edmond gitárkísérettel előadott énekelt versei tették ünnepélyessé.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Választási figyelő – Erdélyből
Tapasztalatait, olvasmányait az ember egymásra másolja – így alakul (folyamatosan) a Konglomerát. A maga sajátos, mai Erdély-képe, amelyet igyekszik könyvbe foglalni. (Akár kisbetűvel, konglomerátumformában fogalmazva, de nagybetűkel írja be magát az életünkbe.)
Olvasom például Esterházy Péter Esti című könyvét, és teljesen váratlanul a következő mondatokat találom benne, a Pécsre datált 9. fejezetben: „Pakolj össze, és lépj ki az életemből, mondta Esti Kornélnak egy nő itt Pécsett még a múlt században. (Pécsett, jó ez a csett? mert állítólag Kolozsvárra nem jó, azt csak beszépítjük, Kolozsvárt, hogy kapjon egy kis patinát, Erdélyből kizárólag patina kell, patina meg nincs, csak erről, ezekről gyávaságból és a hazugság iránti leküzdhetetlen vágytól hajtva hallgatunk; a valóságos Erdély alig valakit érdekel, beleszámítva az erdélyieket is; álmainkat kergetjük, melyek hol színes szélesvásznúak, hol üresek, hol némák, de még ez utóbbi esetben is magyarra vannak szinkronizálva.)”
Nos, az álmok, álmaink most éppen – persze embere és pártja válogatja –színes szélesvásznúak, de nem némák, sőt nagyon is hangosak, természetesen magyarra „szinkronizálva”.
De mit is jelent ez a szinkronizálás?
Mostanában ritkábban gyakorolt szokásomhoz híven, a bukaresti Dilema veche friss, pontosabban november 22–28-a közti hétre ajánlott számát vásároltam meg, ám hogy ne egyoldalúan tájékozódjam kulturális (?) ügyekben, vettem hozzá egy másik hetilapot is, az Observator culturalt. Egy-egy tehát az állás, a két fő politikai orientációt tekintve – természetesen figyelembe véve, hogy az úgymond kulturális lapok nem sorolhatók be egyértelműen az elkötelezett és így magukat sűrűn lejáratni tudó újságok közé. (Erről a Dilema veche meggondolkodtató cikket közöl – érdemes volna bővebben kitérni rá – a Romania inapoiata című, azaz a „visszamaradt” Romániát körüljáró összeállításban.) Mielőtt megpróbálnék tájékozódni abban-arról, hogy a Basescuékhoz közelebbiek, illetve a Pontáékhoz húzók hogyan látják ezt a szegény országot (amelyben egyesek jócskán meggazdagodtak), ugyancsak szokásomhoz híven az esztéta-filozófus (volt művelődési, majd külügyminiszter) Andrei Plesu publicisztikai rovatánál állok meg. Ő ezúttal a vidám Caragialéról értekezik, a valóságra mindig éhes, dinamikus és játékos klasszikusról, és arra figyelmeztet, hogy a gyógyíthatatlan elsiklásaink, a szteretípiák és a rossz erkölcsök megörökítője mellett lássuk meg a jó kedély íróját is (például a választási időkben különösen emlékezetes Elveszett levél alkotójában – teszem hozzá Plesu okfejtéséhez).
Hát ez a biztatás bátorít fel a Szentgyörgy Pincében, fehérasztal mellett elhangzott bonmot idejegyzéséhez. A gyengécske Mihai Viteazul-szobor elé felépített emelvényen még nem értek véget a szónoklatok a sepsiszentgyörgyi autonómiatüntetés keretében (valóban lehetett úgy kétezer ember a téren), amikor lent, a pincében elhangzottak az első ebédrendelések. A pincér közölte, hogy a rendezvény ideje alatt csak ásványvizet, üdítőt vagy alkoholmentes sört lehet az étel mellé rendelni (ezt nyilván utasításba kapták). Ekkor hangzott el a „caragialei” kérdés: – A székelyeknek tehát választaniuk kell az autonómia és az alkohol között?
De vissza, egyelőre legalábbis a két bukaresti hetilaphoz. A Dilema Romania inapoiata súlypontjának egyik újságíró munkatársától azt olvashatjuk, hogy a nem anarchikus és nem kormányozhatatlan, de bizonytalan, félő és zajos Románia a Ceausescu és Ceausescu közti távolságnak valahol a felénél tart. Figyelemre méltó, bár nem túl biztató megállapítás. Ha az Observator culturalban keresünk további vagy másfajta eligazítást, nem sokkal jobb eredményre jutunk. A politikai vezéranyagok egyikét jegyző Bedros Horasangian felteszi a kérdést: vajon normális-e az az ország, ahol végtelenül csak arról van szó, hogy a nagyobb vagy a kisebb rossz között válasszunk? De hol végződik a Nagy Rossz, és hol kezdődik a Kisebbik Rossz? Egyet lapozva pedig, az Observator főszerkesztő-helyettese Basescu elnök önelégültségének a „potenciáljáról” cikkezik…
Egyszerű volna azzal tenni le a két bukaresti lapszámot, hogy ez szerencsére nem a mi dolgunk. Nekünk elég az autonómiaigényünket – amivel tulajdonképpen mind egyetértünk – kinyilvánítani. Akár Mihai Viteazul szentgyörgyi szobra közelében. (Pláne hogy egy ősi történelmi pillanatban a székelyek, egy rosszul politizáló erdélyi magyar fejedelemmel elégedetlenül a román harcos mellé álltak; s a román nemzeti történetírás attól a pillanattól származtatja „a három román fejedelemség” összetartozását.)
A viszonyítási pontok megkülönböztetése azonban nem csupán historiográfiailag fontos. A XIX. században élt medgyesi szász orvos, Daniel G. Scheint magyarra most lefordított (német eredetiben 1833-ban Pesten kinyomtatott), a Székely Nemzeti Múzeum kiadásában 2012-ben hozzáférhetővé tett könyve, Az erdélyi székelyek földje és népe nekünk kellemes olvasmány, hiszen első mondata így hangzik: „Székelyföld az Erdélyi Nagyfejedelemség része, és ennek az országnak a legszélső határától, ahol Moldvát és Oláhországot érinti, Észak- és Nyugat-Erdélyig húzódik, a Szászok földjéig és a Magyarok földjéig.”
1833 és 2012 között nagy idő telt el – és amilyen hasznos a múltat tudatosítani, olyan szükséges a változást tudomásul venni; jóllehet sem Mihai Viteazul vélt igazságának, sem a „Ceausescu és Ceausescu közt” legújabb kori tényeinek elfogadása nem lehet alapállásunk. 2012. december 9-én arról kellene döntenünk, hogy a „Nagy Rossz” és a „Kisebbik Rossz” közül melyiket választjuk – vagy inkább hogy szakítunk a rosszal, amelyből annyi évtizeden át volt részünk. Ez minden román állampolgár dilemmája; olyan dilemma, amelyet elvben nagyon könnyű megválaszolni, csakhogy a „rossz” azonosítása, egy párthoz, egy választási szövetséghez kapcsolása még hosszú szakmai (politológiai) elemzést követően sem könnyű. Leegyszerűsítve a dolgokat, talán így lehet fogalmazni: a győztes, az új (régi?) többség javítson a gazdasági helyzeten, okosan építse az európai kapcsolatokat (netán elérve a bejutást is a Schengen-övezetbe), szakítson a gyűlöletbeszéddel, beleértve a „magyar kártya” folyamatos kijátszásának gyakorlatát. Tegyük hozzá: a közigazgatási (gazdasági) régiók újragondolásában maradjon a realitások talaján – ami országos érdek, nem csupán nekünk, Romániában élő magyaroknak fontos, már-már azt mondanám, élet-halál kérdés.
A magyar képviselet pedig az új parlamentben – vagy éppen a választások után megalakuló kormányban – alapkérdés, a kisszerű érdekeknek (párt- és személyes hiúságoknak) alá kellene, alá kell rendelődniük a közösségi szempontoknak. Ellenzékben eredményesnek lenni: hiú ábránd, önbolondítás. Tegyük hozzá: bármilyen autonómiaigényben, előrehaladásban csak országon belül lehet sikert remélni. Sem Magyarország, sem semmilyen európai intézmény nem képes segíteni a megoldásban.
KÁNTOR LAJOS
*A szerző a Korunk Főszerkesztője.
Népszabadság

Megjelent
Megjelent a százkötetesre tervezett Székely Könyvtár sorozat újabb öt kötete. A Székelyföldről szóló vagy székely szerzők által írt kötetekből álló sorozat száz kiadványát tíz év alatt jelenteti meg a Székelyföld folyóiratot kiadó Hargita Kiadóhivatal Hargita Megye Tanácsának támogatásával.
Olyan, a székelység múltjával és jelenével foglalkozó kötetek kiadását tervezik, amelyek nemcsak székelymagyar öntudatunk megerősödését segítik elő, hanem élvezetes olvasmányul is szolgálnak. Az eddig megjelent kötetek:
Székely népballadák
Mikes Kelemen: Törökországi levelek
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Bözödi György: Székely bánja Kányádi Sándor: Válogatott versek Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae Benedek Elek: Székely népmesék Farkas Árpád: Válogatott versek Tamási Áron: Ábel az országban Zsögödi Nagy Imre: Följegyzések A kötetek egységára 35 lej (2500 Ft), előfizetőknek 25 lej (2000 Ft). Előfizetési szándékát, kérjük, jelezze a 0040 266 311 775-ös telefonon vagy a szekelyfold@hargitamegye.ro e-mail címen.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szobor a Legnagyobb Székelynek
A szülőföldhöz, a közösséghez, a Székelyföldhöz való kötődést, ragaszkodást hirdesse a szobor azoknak, akik egy pillantást vetnek rá – mondta Földi László, Cegléd polgármestere Orbán Balázs szobrának leleplezésén, december 8-án Gyergyószentmiklóson.
Így folytatta: Orbán Balázs követendő példa, bejárta szülőföldje majdnem összes települését, megtekintette, lefényképezte és leírta minden várromját, természeti csodáját. Meg akarta mutatni mindazt, ami érték, amit látni érdemes Székelyföldön.
El kell gondolkodnia a ma emberének: meg tudom-e mutatni a gyermekemnek Székelyföldet, megteszek-e mindent, hogy megismerhesse szülőhazáját?
A szoboradományozó ceglédi polgármester szavait kiegészítette Mezei János gyergyószentmiklósi városvezető beszéde:
„A hajdani útszéli keresztek, rajta a feszülettel, arra figyelmeztették az arra járót, hogy az a település, amely felé igyekszik, vagy amelyiken éppen jár, keresztény emberek közössége. Ha nem is voltak ezek a legmagasabb művészi kivitelűek, szakrális töltetük vitathatatlan. Gyergyószentmiklós városában a legnagyobb székelynek tartott Orbán Balázs szobra eleven emlékeztető arra a hagyatékra, amit a jeles író, tudós, polihisztor hagyott ránk. Ott, ahol egy ilyen személyiség szobra áll, elevenen él az az értékrend is, amelynek szolgálatában élt és dolgozott az ábrázolt személy. Globalizálodó világunkban csak tudatos odafigyeléssel lehet megtartani azokat az értékeket, amelyek egy székely közösség jellegzetességét kell hordozzák. Orbán Balázs ezek közül való. (…) Kívánom, hogy az a szellemiség, ami Orbán Balázs szobrával ezennel megerősítésre került városunkban, legyen a megmaradás, az értékmegtartás és az együvé tartozás jelképe.”
A Virág lakótelepi parkban leleplezett Orbán Balázs-szobor Varga Gábor dombóvári szobrászművész alkotása, aki a Salamon Ernő Gimnázium homlokzatára visszahelyezett magyar címer domborművet is készítette. A szoborállításban nagy szerepe volt dr. Jakab Gyulának a stilizált Székelyföld-térképpel díszített talapzat elkészítésével.
Gergely Imre
Székelyföld.ma

Egyértelmű többséget szerzett az USL a bukaresti törvényhozásban, az ARD a mandátumok 20 százalékára számít
Az RMDSZ 5 százaléka a célfotón dől majd el
Nagy előnnyel nyert a Szociálliberális Szövetség (USL). Öt exit poll igazolta vissza a közvélemény-kutatások előrejelzéseit, miszerint a Szociáldemokrata Pártból (PSD), a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) és a Konzervatív Pártból (PC) álló választási szövetség több mint 50 százalékos kényelmes többséget szerez a képviselőházban és a szenátusban. A második helyen a kisebb jobboldali pártokat és a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) tömörítő Igaz Romániáért Szövetség (ARD) áll, a harmadik a Dan Diaconescu vezette Néppárt (PP-DD), majd az RMDSZ, amely néhány tizedszázalékkal haladja meg az öt százalékos parlamenti bejutási küszöböt. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerepléséről nincsenek adatok. A részvétel (36,54 százalék az országos átlag a 19.30-kor közreadott adatok szerint) néhány százalékkal nagyobb, mint 2008-ban (34,48 százalék.) Lapzártánkkor Victor Ponta kijelentette: ma tárgyal az RMDSZ-szel a parlamenti többség létrehozásáról.
Vasárnap egyfordulós parlamenti választásokat rendeztek Romániában, amelyen 315 képviselői és 137 szenátori választókerületben választották meg az ország kétkamarás parlamentjének törvényhozóit. A választásokon 12 párt és pártszövetség több mint 2400 jelöltje indult.
Tegnap valamennyi erdélyi megyében az országos átlagnál alacsonyabb arányban járultak az urnákhoz a választópolgárok a parlamenti választásokon, a székelyföldi megyék a sereghajtók között voltak a részvétel tekintetében.
Az esti órákban az RMDSZ-es politikusok SMS üzenetekben arra buzdították a magyar választópolgárokat, menjenek szavazni.
A voksolást leginkább az időjárási viszonyok – a havazás és hófúvás – akadályozták. Az első órákban tucatnyi szavazóhelyiség nem nyitott ki, mert még az urnabiztosok sem tudták megközelíteni a szavazóhelyiséget.
Megbüntették, mert alkoholt fogyasztott a mellékhelyiségben
Kolozsváron és Kolozs megyében eddig kisebb incidensekkel zajlott a szavazás. Az egyik szavazókörzetben eltűnt egy pecsét, Bánffyhunyadon pedig több helyen hosszú percekig szünetelt az áramszolgáltatás. Érdemes megjegyezni, hogy Kolozsváron az egyik szavazókörzet elnökének helyettesét megbüntették, ugyanis ittasan találták meg az egyik mellékhelyiségben.
Ehhez az is hozzáadódik, hogy szintén Kolozsváron két szavazókörzeti elnök és két helyettese kisebb közúti balesetet szenvedett: az egyikük által vezetett személygépkocsi megcsúszott az útfelületet borító hórétegen, és egy oszlopnak ütközött. A mentősök a helyszínen ellátták a sérülteket, így gond nélkül elértek a szavazókörzetekhez, s időben megnyitották azokat.
Leadták voksukat vasárnap a magyar pártok vezetői a parlamenti választásokon, és polgártársaikat is arra biztatták, járuljanak minél nagyobb számban az urnákhoz. A tegnapi parlamenti választásokon két magyar párt indult. Az RMDSZ az ország mind a 452 választókerületében, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – 77 – főleg erdélyi – választókerületben állított jelölteket. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szülőfalujában, a Hargita megyei Csíkkarcfalván szavazott, amely ahhoz a képviselői választókerülethez tartozik, amelyben a politikus negyedik mandátumára készül.
– Abban reménykedem, hogy olyan eredménnyel fogjuk zárni a mai napot, amely az erős parlamenti képviseletet megőrzi, és olyan parlamenti frakcióval fogunk rendelkezni, hogy a magyarság ne legyen megkerülhető a következő esztendőkben, ugyanis nagyon fontos döntések születnek a parlamentben. Arra kérek mindenkit, hogy a rossz idő ellenére is menjen el szavazni, hisz ma rajtunk múlik, ma minden magyar ember szavazatán múlik, hogy lesz erős parlamenti képviseletünk, vagy nem lesz – mondta a voksolást követően újságíróknak nyilatkozva az RMDSZ elnöke.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke Sepsiszentgyörgyön adta le voksát, abban a választókerületben, ahol szenátorjelöltként indul.
– Az autonómiára szavaztam és arra, hogy minden magyar nyerjen. Erre biztatok mindenkit, aki még nem választott. Remélem, elegendő sokan leszünk, és akkor minden magyar nyer” – mondta az EMNP elnöke a szavazóhelyiségből való távozásakor.
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Nagyváradon voksolt. Rámutatott, egy öntudatos, romániai magyarnak erkölcsi kötelessége elmenni választani, hogy erősítse a magyar képviseletet a romániai parlamentben.
„Azzal lennék elégedett, ha szakítani tudnánk a romániai magyar politika két évtizedes engedményjogokkal megelégedő, araszoló, veszteglő politikájával, és új lendületet tudnánk adni a rendszerváltoztatásnak, amelyet 89-ben kezdtünk el Temesváron” – mondta Tőkés László.
Alacsonyabb részvétel Erdélyben
Délután 14 óráig a választási névjegyzékben szereplő 18 millió 300 ezer választópolgár 20 és fél százaléka adta le voksát. Brassó kivételével valamennyi erdélyi megyében az országos átlagnál alacsonyabb arányban járultak az urnákhoz a választópolgárok, a székelyföldi megyék is a sereghajtók között voltak a részvétel tekintetében.
A voksolást hófúvás és esőzés hátráltatta országszerte. A zord időjárás főleg az ország nyugati részén, a Bánságban okozott gondot. Az áramellátásban is fennakadások voltak: kora délután 180 szavazóhelyiség maradt több órára villanyáram nélkül az országban. Ezek a körülmények is közrejátszhattak abban, hogy az utóbbi két évtizedben először nem a falusiak, hanem a városlakók szavaztak nagyobb arányban.
A választásokon öt közvélemény-kutató cég készített országos exit pollt. A választóhelyiségekből távozók nyilatkozatai alapján készülő becslést 21 órakor, közvetlenül az urnazárás után ismertették. Az első részeredményeket a tervek szerint hétfő délelőtt teszi közzé az országos választási iroda.
Kelemen Hunor: az RMDSZ bejutott a parlamentbe
Az RMDSZ biztosan ott lesz a következő parlamentben, mind a képviselőházban, mind a szenátusban – jelentette ki az RMDSZ csíkszeredai kampányközpontjában exit poll mérések alapján Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.
Kelemen Hunor hozzátette: az RMDSZ nem egy „ötszázalékos” párt, amint azt a közvélemény-kutatások mutatják, hanem az erdélyi magyar közösség képviselője.
Crin Antonescu, a Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke röviddel 21 óra után értékelte a pártszövetség által az exit poll eredmények szerint elért eredményét. Elsősorban köszönetet mondott azoknak a választópolgároknak, akik a sűrű hóhullás dacára elmentek szavazni, és az általa is vezetett politikai alakulatokra adták le a voksukat. Kifejtette: az 1989 előtti diktatorikus rendszer és a jelenlegi demokratikus államforma közötti alapvető különbség a szavazati jog biztosítása. 
– Amennyiben Önök nem léteznének, nem lenne USL. 2012 az Önök támogatása révén lett a győzelem éve. A politikai ellenfeleink által megfogalmazott rágalmak, intrikák ellenére is jelentősen növeltük a népszerűségünket. A december 9-i voksolás által elért eredmény nem csupán egy politikai alakulat győzelme, ez a győzelem ugyanabban a pillanatban Traian Băsescu legyőzése – fogalmazott az USL társelnöke. Hozzátette: szerinte 2013-nak a válság elleni győzelem évének kell lennie.
Kijelentette: semmi kételye afelől, hogy Victor Ponta lesz továbbra is a kormányfő.
Ponta már beszélt Kelemen Hunorral
Victor Ponta, a Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke kijelentette: már beszélt Kelemen Hunorral, az RMDSZ szövetségi elnökével, s ma elkezdik a tárgyalásokat egy parlamenti többség létrehozásáról. A hírt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök megerősítette.
– Stabilitásra, koherens döntésekre, s nem veszekedésre és steril politikai vitákra van szükség – nyilatkozta az érdekvédelmi szövetség vezetője.
Komoly munka áll az Igaz Romániáért Szövetség (ARD) által elért közel 20 százalék mögött – nyilatkozta Vasile Blaga, a jobboldali pártok szövetségének társelnöke, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnöke.
„Közel egy hónapja a Szociálliberális Szövetség (USL) kemény sajtókampányt indított ellenünk, mindent megtett, hogy eltorzítsa a valóságot, s a jobboldal ellen hergelje a közvéleményt. Ilyen körülmények között az Igaz Romániáért Szövetség által elért eredmények érthetőek”, nyilatkozta Blaga, aki szerint bizonyosak lehetünk afelől, hogy a szövetség a parlamenti mandátumoknak 20 százalékát tudhatja majd magáénak.
„Az ARD parlamenti képviselői hűek maradnak a kampányban tett ígéretükhöz, és mindvégig kiállnak a jogállam, az igazságszolgáltatás függetlensége, az európai Románia érdekében – idézi az Agerpres Vasile Blagát, aki maga is csak nagy nehézségek árán tudta leadni szavazatát. A Temes megyében voksoló politikus alig ért el a szavazókörzetbe a nagy havazás miatt.
Lapzártakor: Kisebb eltérésekkel, de valamennyi exit poll az USL győzelmét jelzi. A Realitatea hírtelevízió által bemutatott Geopol-felmérés alapján az USL 57 százalékot, az ARD 18 százalékot, a PPDD 14 százalékot, az RMDSZ 5 százalékot ér el.
Az Antena 3-as téváadó a CCSB adataira hivatkozott. Eszerint: USL 56,8 százalék a képviselőházban, 58,3 százalék a szenátusban, az ARD esetében 19 százalék- 19,6 százalék az arány, PPDD 13,8 százalék – 14,1 százalék, RMDSZ 5,1 százalék – 5,2 százalék. A TVR a CURS-ra alapoz: USL 56,96 százalék – 57,58 százalék, ARD 18,12 százalék – 18,27 százalék, PPDD 11,95 százalék – 13,09 százalék, RMDSZ 5,19 százalék – 5,16 százalék. A Romania TV szerint az USL a szavazatok 57 százalékát, az ARD 21 százalékát, a PPDD 11 százalékát, az RMDSZ pedig 5 százalékát szerezte meg. A B1 TV a CSOP exit pollját ismerteti: USL 54 százalék – 55 százalék, ARD 19 százalék – 19 százalék, PPDD 10 százalék – 10 százalék, RMDSZ pedig 5 százalék – 5 százalék.
A Központi Választási Bizottság (BEC) által 11 óra 30 perckor nyilvánossá tett, reggel 10 órára vonatkozó adatai szerint országos szinten a választópolgárok 5,52 százaléka adta le voksát. 14 órakor ez az arány 20,56 százalék volt, 18 órára 36,54 százalékra emelkedett.
A BEC 22 óra 30 perckor közölte a 21 órára vonatkozó országos adatokat: ekkor a részvételi arány 41,72 % volt.
Szabadság (Kolozsvár)

Az RMDSZ nyert a székelyföldi magyar többségű kerületekben
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) párhuzamos szavazatszámlálása szerint a szövetség jelöltjei győztek azokban a székelyföldi, magyar többségű választókerületekben, amelyekben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az alternatív parlamenti küszöb átlépéséhez szükséges győzelmeket remélhette.
Debreczeni Hajnal, az RMDSZ elnökének sajtótanácsosa az MTI-nek elmondta, a 90-95 százalékos feldolgozottságú adatok jelzik, hogy a székelyföldi választókerületek többségében fölényes győzelmet aratott az RMDSZ jelöltje.
Hargita megyében négy képviselői és két szenátori választókerületben behozhatatlan előnyre tett szert a szövetség jelöltje. Köztük Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a felscsíki körzetben a szavazatok több mint 80 százalékát szerezte meg.
Az RMDSZ párhuzamos szavazatszámlálása szerint hasonlóan jól szerepeltek a szövetség Kovászna megyei jelöltjei is. Az újonc Klárik László szenátorjelölt több mint kétszer annyi szavazatot kapott választókerületében, mint Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. Presztízscsatát nyert Markó Attila is, a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt nem jogerősen három év börtönbüntetésre ítélt államtitkár is, a Mikó-ügy miatt a nyáron két hónapon át tüntető Sánta Imre bikfalvi lelkésszel szemben.
Krónika (Kolozsvár)

Izsák Balázs nyílt levele Kelemen Hunornak, az RMDSZ szövetségi elnökének
Tisztelt Elnök Úr!
Lezajlottak a parlamenti választások, és az RMDSZ ismét képviselethez jutott Románia parlamentjében, mi több kormányzati részvételre készül Bukarestben. Ez nagyon jó lehetőséget kínál Önöknek, hogy a választási kampányban tett ígéreteket valóra váltsák. Az Önök részvétele a kormányzásban a kétharmados többségű törvények elfogadásához szükséges. Engedje meg, hogy emlékeztessem, Székelyföld autonómia statútumának elfogadása egy ilyen kétharmados többséget igényel. Üdvözölve az RMDSZ választási eredményeit, a Székely Nemzeti Tanács nevében arra kérem Önöket, hogy tegyék kormányzati részvételük feltételévé Székelyföld területi autonómiáját.
Ennek az autonómiának egyik eleme a magyar nyelv hivatalossá tétele Székelyföldön, úgy ahogy azt a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés 2010. március 12-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott határozata is kimondja:
„1. A magyar nyelv hivatalos nyelv Székelyföldön, jogállása azonos az állam hivatalos nyelvével. 2. Székelyföld minden polgárának joga van szabadon, azonos feltételek mellett használni szóban és írásban mindkét nyelvet.”
Elégedetten állapítottuk meg, hogy Ön a választási kampányban hasonló nyilatkozatot tett: „a magyar nyelvet hivatalossá akarjuk tenni ott, ahol a magyarok tömbben élnek.” Ezek után természetes, logikus és jogos elvárás, hogy az RMDSZ csak olyan kormánykoalícióban vegyen részt, amely programjába foglalja a magyar nyelv hivatalossá tételét Székelyföldön. Románia regionális újrafelosztása Ön szerint, de szerintünk is, „kitörési pontot jelenthet az autonómiatörekvéseinknek”. Ez a közös nézőpont tölt el bizakodással, hogy az RMDSZ képviselői és szenátorai készek Románia parlamentje elé terjeszteni a nyolc székely székből – semmiképp sem három megyéből – álló Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó, a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvénytervezetet.
Befejezésül a lehetséges együttműködésről szólnék az európai polgári kezdeményezés ügyében. Bízom abban, hogy az RMDSZ támogatni fogja a sajátos hagyományokat, nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságot őrző európai régiók érdekében elindított polgári kezdeményezésünket, amint mi is készek vagyunk támogatni az RMDSZ tervezetét, amint az elkészül, és esetleges bejegyzése a romániai magyarság érdekeit fogja szolgálni.
Bízom abban, hogy a fentiekről kétoldalú, személyes megbeszélést is tudunk folytatni, amelyet nagyon régóta szorgalmazok, és amely elől, a választások végeztével, remélhetőleg minden akadály/aggály elhárult.
Áldott ünnepeket és sikeres újesztendőt kívánok Önnek és az RMDSZ minden képviselőjének és szenátorának. Marosvásárhely 2012. december 11.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma

Toró T. Tibor: A parlamenti képviselet nem az egyetlen eszköz
Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka Sepsiszentgyörgyön is értékelte a néppárti eredményeket Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. Elmondta: választási eredményük nem rossz, folytatásra ösztönöz, és azt mutatja, nem lehet szőnyeg alá söpörni a Néppártra leadott szavazatokat, a helyzetet alaposabban mai, kolozsvári elnökségi tanácskozásukon értékelik ki.
Ahol azt komolyan vették, a magyar–magyar verseny mobilizált, így Hargita és Kovászna megyében is, miközben az erdélyi, székelyföldi választási részvétel elmarad az országostól – vélekedett Toró sajtótájékoztatóján, amely a meghirdetett éjjeli egy óra helyett háromnegyed kettőkor kezdődött. Versenytársunk hiteltelenített, negatív, demobilizáló kampányt folytatott – mondta az RMDSZ-ről, majd megköszönte jelöltjeiknek, hogy derekasan végigvitték a kampányt, hűséges választóiknak – az MPP szavazóinak is – pedig a bizalmat. Az már most bizonyos – hangoztatta a néppárti politikus –, hogy a tavaszi eredményekhez képest „növekedtek”, elérték az ötvenezer szavazatot, ami azt jelenti, Európa legdiszkriminatívabb párttörvénye alapján nem tudják felszámolni a Néppártot. Eredményeink folytatásra köteleznek, egyetlen, ránk leadott szavazat sem elveszett, mert minden szavazat mögött emberek állnak, akik hisznek az autonómián és föderalizmuson alapuló programban, ez a szám – ami jelenlegi erejüket tükrözi – pedig elegendően sok ahhoz, hogy ne lehessen lesöpörni ezt a közösséget, arra biztos elég, hogy folytassuk munkánkat – értékelte. Nem volt tökéletes a kampányuk – mondotta, nem sikerült elérni a hat–hármas küszöböt, de a parlamenti képviselet nem az egyetlen politikai eszköz egy párt számára, a továbbiakban fontos kérdésekben hallatják majd hangjukat, mozgósítanak utcák, terek elfoglalására. Az RMDSZ választási eredményéről szólva megjegyezte, a szövetség kapott egy lehetőséget, hogy bebizonyítsa, mennyire veszi komolyan ígéreteit, a kormánykoalíció esetleges tagjaként a mérleg nyelve lehet az alkotmányozásban is. Fontos kérdésekben konszenzust kellene kialakítani – tette hozzá Toró.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megőrizte parlamenti súlyát a magyar közösség
18 képviselői és 9 szenátori körzetben nyert mandátumot az RMDSZ – jelentette be kedden Kolozsváron Kovács Péter főtikár, majd hozzátette: Székelyföldön, a szórványban, illetve az etnikai szempontból vegyes vidéken is sikerült megőrizni a súlyunkat.
Az országos kosárból újra képviselői mandátuma van Temes megyének, ahonnan Molnár Zsolt, az RMDSZ legfiatalabb, 29 éves képviselője jutott be a Parlamentbe. Máramaros megyében megmaradt a magyar képviselet, a következő négy évben Bónis István látja el a képviseletet. Kolozs megyei magyarság visszaszerezte a szenátori mandátumát László Attila személyében. Vesztességként lehet elkönyvelni Arad és Brassó megyét, illetve egy Maros megyei szenátori mandátumot. Az RMDSZ 27 fős parlamenti csoportja a következő: Bihar: Cseke Attila, képviselő Szabó Ödön, képviselő Biró Rozália, szenátor Hargita megye: Antal István, képviselő Kelemen Hunor, képviselő Korodi Attila, képviselő Moldován József képviselő Tánczos Barna, szenátor Verestóy Attila, szenátor Kolozs: Máté András, képviselő László Attila, szenátor Kovászna: Fejér László Ödön, képviselő Markó Attila, képviselő Márton Árpád, képviselő Klárik László, szenátor Olosz Gergely, szenátor Maros: Borbély László, képviselő Kelemen Atilla, képviselő Kerekes Károly, képviselő Markó Béla, szenátor Máramaros: Bónis István, képviselő Szatmár: Kereskényi Gábor, képviselő Erdei-Dolóczki István, képviselő Pataki Csaba, szenátor Szilágy: Seres Dénes, képviselő Végh Sándor, szenátor Temes: Molnár Zsolt, képviselő rmdsz.ro
Erdély.ma

Biztos befutók a Székelyföldön, bizonytalan képviselet Belső-Erdélyben
Elsöprő győzelmet szerzett az RMDSZ a Székelyföldön a vasárnapi parlamenti választásokon, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a legtöbb helyen nem tudta felülmúlni a júniusi helyhatósági választásokon elért eredményt.
Hargita: két szenátor, négy képviselő
Hargita megyében a hét mandátumból hatot szerzett meg a szövetség, a legeredményesebben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerepelt, aki körzetében a voksok 79,4 százalékát kapta. A végleges adatok szerint Hargita megyében a szenátusi listákon az RMDSZ 83 097 szavazatot kapott a 116 410-ből, az EMNP szenátorjelöltjeire 17 749-en szavaztak. Verestóy Attila a szavazatok 68 százalékával elnyerte a hetedik szenátori mandátumát, Tánczos Barna (első portrénkon) pedig első ízben képviselheti a hargitaiakat a bukaresti felsőházban, miután megszerezte a szavazatok 75 százalékát.
A képviselőházi listákon is az RMDSZ szerzett többséget, a 116 084 szavazatból 82 814-et kapott, az EMNP második helyen végzett 17 069 szavazattal, míg a Szociálliberális Szövetség harmadik lett 10 683 vokssal.
Az első körzetben Korodi Attila győzött 73 százalékkal, a volt környezetvédelmi miniszter így második képviselői mandátumát kezdheti el. A legjobb eredményt Hargita megyében Kelemen Hunor érte el, az RMDSZ elnöke a szavazók 79,4 százalékának a bizalmát nyerte el, és ezzel megkezdheti negyedik képviselői mandátumát. Az RMDSZ-es Antal István a voksok 73,8 százalékát kapta, így újabb négy évet tölthet a képviselőházban, amelynek 1992 óta tagja. Moldován József volt távközlési államtitkárnak a polgárok 79,14 százaléka szavazott bizalmat. A többségben románok által lakott képviselői körzetben Mircea Duşa belügyminiszter lett az első a szavazatok 47,47 százalékával, a második helyezett, az RMDSZ-es Mik József 31,2 százalékot szerzett, a körzetben az országos visszaosztás során dől el, ki lesz a képviselő.
Tánczos Barna a Krónikának elmondta, az eredmények azt tükrözik, hogy a székelyföldi emberek megbíznak az RMDSZ-ben, és ez nagy felelősséget ró a szövetség politikusaira, akiknek azokat is képviselniük kell, akik nem a szövetségre szavaztak. „Remélem, lesz bennünk bölcsesség, hogy ne a vitát keressük, hanem mindazt, ami összeköt. A következő négy évben nem megosztjuk, hanem megerősítjük a magyar képviseletet” – mondta Tánczos. Papp Előd, az EMNP szenátorjelöltje szerint a néppártnak Hargita megyében sikerült növelnie a szavazatok számát, jobban szerepelt, mint az önkormányzati választásokon. Bár a 6:3-as alternatív küszöböt nem sikerült teljesíteni, stabilizálódott a párt. „Tisztességesen szerepeltünk, megyünk tovább!” – összegzett Papp Előd.
Orbaiszék elveszett
Háromszéken hat parlamenti mandátumból ötöt szerzett meg az RMDSZ. A Kovászna Megyei Választási Iroda végleges adatai szerint a szövetség megőrizte azokat a mandátumokat, amelyeket az elmúlt négy évben is RMDSZ-es politikusok töltöttek be, az orbaiszéki körzetben azonban nem sikerült győzni. A végleges eredmények szerint a Sepsiszék–Erdővidék szenátori körzetben az RMDSZ-es Klárik László volt megyemenedzser lett az első 21 314 szavazattal, a szavazók 56,6 százalékának a bizalmát szerezte meg és egyben első parlamenti mandátumát.
Vetélytársa, Toró T. Tibor EMNP-elnök 7367 voksot (19,57 százalék) kapott. A Felsőháromszék–Bodzavidék szenátori körzetben Olosz Gergely 19 711 szavazattal, 61,79 százalékkal győzött, az EMNP-s Kovács István 3540 szavazattal a harmadik helyre került, Marius Obreja USL-jelölt mögé. Sepsiszentgyörgyöt Markó Attila (második portrénkon) képviseli a következő négy évben a parlament alsóházában, a volt kisebbségügyi államtitkárnak 11 297-en, azaz a választópolgárok 52,6 százaléka szavazott bizalmat.
A Mikó-ügy másik szereplője, Sánta Imre bikfalvi lelkész 4255 szavazatot (19,82 százalék) kapott. Az Erdővidék–Alsóháromszék körzetben Márton Árpád újrázott 59,8 százalékkal, vagyis 9875 vokssal, ebben a körzetben 3169-en (19,19%) pecsételtek az EMNP-s Derzsi Sámuelre. Felsőháromszékről az RMDSZ színeiben megméretkező Fejér László Ödön vállalkozó (harmadik portrénkon) 13 018 szavazattal (74,5%) veheti át első képviselői mandátumát, a néppártos Johann Taierling 2734 szavazatot (15,65%) szerzett.
A szavazatok újraosztásával dől el, hogy ki képviseli a képviselőházban Orbaiszék–Bodzavidék lakóit a következő négy évben, ebben a körzetben ugyanis egyetlen jelölt sem kapta meg a voksok több mint felét, az RMDSZ-es Thiesz János 41,64 százalékos támogatottságot szerzett, Szakács Zoltán, a néppárt jelöltje mindössze 654 szavazatot kapott,  az újraosztás után dől el, melyik román jelölt jut mandátumhoz. Sánta Imre, az EMNP sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje lapunk kérdésére úgy értékelte, az RMDSZ hitelrombolása elbizonytalanította a választókat, és a néppártnak sem sikerült megfelelően mozgósítania őket.
„Le kell vonni a következtetést, új akciótervet kell kidolgozni!” – mondta Sánta, aki torzításnak és bűnbakkeresésnek minősítette, hogy az RMDSZ a néppártot okolja azért, hogy nem sikerült megszereznie az orbaiszéki mandátumot. Az RMDSZ háromszéki vezetői egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat fogalmaztak meg a választások tárgyában, míg Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tiszta lappal kezdené újra, Tamás Sándor tanácselnök azt üzeni a néppártnak: „húzzák meg magukat!”
Antal hangsúlyozta, Sepsiszentgyörgyön 400 szavazaton múlott, hogy Markó Attila megszerezte a többséget, ha nem így történik, román képviselő lett volna. Emlékeztetett a választások éjszakáján mondott nyilatkozatára, miszerint „a néppárt megérdemelne két nagy pofont”, hozzátéve: a hangsúly azon volt, hogy családban kell elintézni a nézeteltéréseket, és többet nem szabad olyan helyzetbe hozni az erdélyi magyarokat, hogy két magyar alakulat közül kelljen választaniuk.
Bizonytalanság Marosban
Az RMDSZ elégedett lehet a Maros megyei eredményekkel – jelentette ki az alakulat megyei elnöke, Kelemen Attila, aki viszonylag kényelmesen nyert saját, magyar többségű képviselői választókerületében. Hasonló győzelmet aratott Markó Béla szenátorjelölt és Borbély László képviselőjelölt is, akik a szavazatok 66, illetve 73 százalékkal nyerték a választásokat. Bár a lista élén végeztek, sem a szenátori bársonyszékért versenybe szálló Frunda Györgynek, sem a hetedik képviselői mandátumára pályázó Kerekes Károlynak nem sikerült megszerezniük a leadott voksok több mint felét. A szövetség egyik legtapasztaltabb politikusának számító Frunda György, aki saját elvárásaihoz képest lényegesen gyengébben szerepelt, a támogatók kevesebb mint 40 százalékát tudhatja maga mögött.
„Remélem, hogy elnyerem a szenátori helyet” – bizakodott, majd megvallotta, hogy nagyon örül a magyar jobboldal kudarcának. „Van bennem egy kis káröröm: nem sikerült nekik!” – jelentette ki, hozzáfűzvén, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egyetlen célja az RMDSZ elgáncsolása volt. Frundához hasonlóan már csak a visszaosztás lutrijában bízhat Kerekes Károly is, akit a szavazók 44 százaléka támogatott. Utóbbi a város magyar többségű körzetében indult, ott, ahol négy évvel ezelőtt Borbély László a szavazatok több mint felét megszerezte. Az RMDSZ vezetői szerint, amennyiben Kerekes nem szerez újabb mandátumot, a felelősség a néppártot terheli, hiszen a két magyar jelölt összesen megszerezte a szavazatok több mint 50 százalékát.
Kerekes Károly ellenjelöltje, Portik Vilmos, aki egyben az EMNP Maros megyei elnöke is, úgy véli, ha nem indult volna a választásokon, az nem azt jelenti, hogy a nemzeti oldal elkötelezett szavazóbázisa az RMDSZ politikusát támogatta volna. Annak ellenére, hogy Marosvásárhelyen a néppárt közel kétszer annyi voksot szerzett, mint a nyári helyhatósági választásokon, Portik szerint át kell értékelni az eredményeket, és alapjaiból kell újraépíteni az EMNP Maros megyei szervezetét. „Az alacsony részvételi arány komoly figyelmeztetés a politikum számára. Kiderült, hogy a néppárt még nem tudja megszólítani megfelelőképpen a magyarokat, az RMDSZ már nem tudja” – következtetett az arányokból az EMNP Maros megyei elnöke. Gyengén szerepelt Lokodi Edit Emőke képviselőjelölt is, aki a 36 százalékos támogatottságával a szociáldemokrata Florin Buicu mögött végzett abban a körzetben, melyet 2008-ban az RMDSZ-ből azóta eltávolított Benedek Imre nyert.
Kolozs: Máté reménykedik
Kolozs megyében az RMDSZ a képviselői listákra leadott szavazatok 12,99 százalékát, az EMNP 1,68 százalékát szerezte meg, a szenátori listák esetében ez az arány 13,20, illetve 1,92 százalék. A töredékszavazatok megyei visszaosztását követően egyelőre Máté András Levente képviselői mandátuma tűnik biztosnak. Az országos visszaosztást követően még egy képviselői vagy szenátori helyet kaphat a szövetség – vázolta a lehetséges forgatókönyveket a megyei elnöke. „Ha nem lett volna széthúzás, jobb lehetett volna az eredmény, a másik pártra adott voks a román pártokra adott szavazatnak bizonyult” – mondta Máté András Levente.
Szász Péter, a néppárt szenátorjelöltje ezzel szemben úgy értékelte: „ahhoz képest, hogy a választók érdeklődése rendkívül alacsony volt, előrelépésnek tekinthető az EMNP eredménye”. Elmondta, az EMNP szenátorjelöltjeire összesen 4096-an, míg képviselőjelöltjeire 3687-en voksoltak a megyében. „A választóinktól kapott bizalom felelősséggel is jár, folytatjuk a megkezdett munkát, tovább építkezünk” – nyilatkozta Szász Péter.
Krónika (Kolozsvár)

A parlamenten kívül is az autonómia és a föderalizmus megvalósításáért küzd a Néppárt
Sikeres kampányon van túl az Erdélyi Magyar Néppárt, a parlamenti választások eredményei pedig azt mutatják, hogy a párt támogatottsága 29 százalékkal növekedett. A Néppárt választási szereplését Toró T. Tibor elnök és Szilágyi Zsolt alelnök, kampányfőnök összegezték keddi, kolozsvári sajtótájékoztatójukon.
Egyetlen Néppártra adott voks sem elveszett szavazat, hiszen az országosan összesített 59 ezer voks a föderalizmus és az autonómia ügye melletti tudatos kiállást mutatja – jelentette ki Toró T. Tibor. A pártelnök sikernek ítélte meg, hogy a föderalizmust és az autonómiát sikerült a román politika napirendjére „becsempészni”, a két téma pedig „fontos része lett a romániai közbeszédnek.”
Toró aggodalmát fejezte ki az RMDSZ demobilizáló kampánya miatt. Úgy véli, az RMDSZ-nek „értékelhető” politikai üzenete nem volt, csak a Néppárt jelöltjeinek hiteltelenítésével foglalkozott. Sajnálatosnak nevezte, hogy míg a Néppárt pozitív kommunikációjában két magyar parlamenti párt bejutását tűzte ki célul, addig az RMDSZ „elveszett és románokra adott” szavazatnak minősítette a néppárti voksokat, ami így távolmaradásra ösztönözte a magyarokat. A magyar közösséget nem lenne szabad leszoktatni arról, hogy hallassa a hangját, részt vegyen a közéletben – emelte ki Toró. Az RMDSZ gyakorlatát azért is veszélyesnek minősítette, mert félő, hogy a közeljövőben „döntéseket akarnak kényszeríteni” az erdélyiekre, a székelyekre, az ellenvélemény felmutatásához pedig szükség lesz azokra, akiket elbizonytalanítottak, akik távol maradtak. Az RMDSZ demobilizálása miatt fennáll a veszélye annak, hogy a politikusok hívó szavára kevesen mozdulnak meg, ha a Székelyföldet például háromba akarják osztani az ország régióinak várható átrajzolása során – összegzett a pártelnök.
Toró a lehetséges RMDSZ–USL-koalícióról elmondta: mivel vasárnap este, 25 perccel az urnazárás után, a mandátumok pontos számának ismerete hiányában Victor Ponta máris jelezte, hogy leendő kormányában számít az RMDSZ-re – majd néhány perc után Kelemen Hunor részéről pozitív válasz is érkezett – egyértelműnek látja, hogy a háttérben már korábban „titkos paktum” köttetett. „Amíg románoztak, amíg azzal félemlítették meg a magyar választókat, hogy a ránk adott szavazat a románokra adott szavazat, addig időközben Bukarestben éppen azokkal egyezkedtek, akikkel riogattak: a román kormánypárttal” – mutatott rá Toró T. Tibor.
Toró úgy véli, amennyiben az RMDSZ az alkotmányozó mérleg nyelveként ülhet le a koalíciós tárgyalásokra, érvényesítenie kell kampányígéretét, az autonómia ügyét. A pártelnök szerint ugyanakkor kérdéses, hogy az RMDSZ-es politikusok az „autonómiával a mappájukban” érkeznek-e Bukarestbe tárgyalni, vagy ismét közlik a magyar közösséggel, hogy az önrendelkezés témája „ezúttal sem időszerű”.
Toró T. Tibor ismét sürgette az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását, majd kérdésre válaszolva elmondta: meglátása szerint „kétpólusú” erdélyi magyar politika körvonalazódik, és a Néppárt „történelmi feladata” a nemzeti és autonómiapárti tábor összefogása.
Igaza volt a Néppártnak, amikor az RMDSZ félelemkampányával szemben azt hangsúlyozta, hogy biztosan lesz magyar képviselet a romániai törvényhozásban, mert az RMDSZ vagy az öt százalékos, vagy 6-3-as alternatív küszöbbel, de bejut a parlamentbe – jelentette ki Szilágyi Zsolt. A kampányfőnök sikeresnek ítélte, hogy a Néppárt közel 60 ezer szavazatot összesített, és a tavaszi önkormányzati választásokhoz képest a 60 százalékról 42 százalékra csökkent részvételi arány ellenére is sikerült növelnie választóinak számát. Összességében a Néppárt 29 százalékkal növelte támogatottságát, míg az RMDSZ 21,73 százalékot veszített a 2012-es helyhatósági választásokon elért eredményéhez képest. A Néppárt kényelmesen teljesítette a párttörvényben rögzített 50 ezres küszöböt, és országos szinten megszerezte a szavazatok 0,79 százalékát, illetve a magyar szavazatok 13,14 százalékát. Egyedül megközelítette az általa és a Magyar Polgári Párt által a nyári helyhatósági választásokon elért eredményt.
„Erre a támogatottságra lehet építeni, ez az eredmény munkát ad nekünk” – fogalmazott Szilágyi. Ismertette: városi környezetben nagyobb a párt támogatottsága, vélekedése szerint ez a nagyobb médiafogyasztás révén sikeresebben eljuttatott politikai üzeneteknek tudható be.
Szilágyi aggasztónak nevezte, hogy félmillió magyar nem ment el szavazni. Úgy véli, a korrupt politikából való kiábrándultság az RMDSZ félelempolitikájával együtt egy passzív magyar közösség kialakulásához vezetett, ami a közeljövőben a hatékony magyar képviselet legnagyobb akadály lehet.
A kampányfőnök felhívta a figyelmet: vasárnap este az RMDSZ sepsiszentgyörgyi kampányközpontjában egy ellopott óriásplakátról kivágták Toró T. Tibor portréját, majd a fekete mágiát idéző módon közszemlére tették és gyertyát gyújtottak előtte. Szilágyi „gusztustalan momentumnak” ítélte az esetet, ami újfent bebizonyította: az RMDSZ-nél nem tudnak méltósággal nyerni. „A győzelemittas alkoholmámor vezetett ide, a tett pedig az emberi élet tiszteletének teljes hiányáról árulkodik” – kommentálta az esetet Szilágyi. A Néppárt bocsánatkérésre szólította fel az RMDSZ elnökét, a kérésre válasz nem érkezett.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóközleménye
Nyugati Jelen (Arad)

Csúnya fejlemények a szomszédban: Íme az új „magyar átok”
És a harc megy tovább...
És virul a „magyar átok”; magyar magyarnak ellensége, összefogás helyett a választás lezárultával is megy a csörte az erdélyi magyar pártok között - derült ki a Magyar Külügyi Intézetben tartott beszélgetésen. A fórum résztvevői szerint összefogásra esély sincs, hosszú távon se, pedig a szociáldemokrata-liberális unió kétharmadától nagyon félnek mindannyian.
Kormányzati szereplő lesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A felkérés a legtöbb szavazatot szerzett Szociálliberális Szövetség (USL) miniszterelnök-jelöltjétől, Victor Pontától érkezett, amit az RMDSZ elfogad. Kelemen Hunor pártelnök a jövő héten kezd tárgyalni arról, hogy „mire szerződjön a párt” – mondta a Heti Válasz Online-nak Tamás Sándor, Kovászna megye RMDSZ-es tanácselnöke. 
Matematikai értelemben az USL-nek, amely a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát (67 százalékát) szerezte meg, és ezáltal alkotmányozó erővé vált, nincs szüksége az RMDSZ-re. Ami miatt mégis beemelheti a kormányba, az egyrészt egy „védőpajzs” emelése Brüsszellel szemben; az uniós vezetők nyáron élesen kikeltek Pontáék akkori ténykedése, elsősorban a Traian Basescu elnök elmozdítására tett kísérlet ellen. Beemelni egy szövetségen kívüli pártot a kormányba – pláne ha annak etnika színezete is van – jó pont az európai vezetők szemében. A másik ok – fejtette ki a Magyar Külügyi Intézetben tartott beszélgetésen Bakk Miklós politológus – hogy a kétharmad könnyen erodálódhat. Az USL szövetségben az a megállapodás, hogy a szociáldemokraták adhatják a kormány többségét, cserébe a liberálsi társelnök Crin Antonescu lesz az államfő – már ha sikerül elmozdítani Basescut – véli Bakk. Az erodálódás ellen pedig tartalékokat kell keresni. Erre is jó lehet az RMDSZ.
Sándor Tamás szerint a pártnak két fő célja van: a magyar közösség jogainak bővítése, valamint Erdély és Székelyföld fejlesztése. „Aki ezt képviseli, azzal együttműködünk” – jelentette ki. A megyei tanácselnök nem használta az autonómai szót; forrásaink szerint az utóbbi időben az RMDSZ-es politikusok nyilatkozataiban elvétve, már-már véletlenül bukkant csak fel ez a kifejezés.
Az USL kétharmados győzelmét, és az együttműködést taglalva Tamás Sándor elmondta: nem jó a kétharmad, „az volt a cél mindig, hogy nélkülünk ne tudjanak dönteni”.„Beszűkült a politikai piac” az együttműködést illetően – tette hozzá.
Magyar magyarnak nem barátja
Az mindenesetre látszik, hogy a magyar pártok nem hajlanak az összefogásra. Pedig akár az alkotmánymódosítást – melynek ki nem mondott célja lehet az egypártrendszer bebetonozása – akár a regionális átszervezést illetően jó lenne az egység. Székelyföld esetén még Bakk Miklós politológus is elképzelhetőnek tartja, hogy „az utcára kell vinni az embereket”. Azt pedig együtt sokkal könnyebb – lenne. Ha ugyanis átalakítják a jelenlegi megyerendszert, közigazgatásilag szétdarabolhatják az egy tömbben élő székelyföldi magyarokat.
A kampányidőszakra jellemző durva hangnem nem ért véget. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által vázolt jövőkép, miszerint bejuthat egy alig több mint egy éve alakult párt a törvényhozásba az RMDSZ állásfoglalása szerint „nem volt reális, és nem volt eredményes”. Az RMDSZ a négy elvesztett képviselőt (ráadásul egy megnövekedett létszámú parlamentben) is az EMNP számlájára írja, már a kampány során is azzal „riogattak” – idézve az EMNP szóhasználatát – hogy a Tőkés László nevével fémjelzett politikai pártra leadott szavazatokat végül a románok viszik el. Az EMNP az RMDSZ-t vádolja azzal, hogy feljelentették őket, ami miatt a pártot támogató idős embereket hallgatott ki a rendőrség és az ügyészség.  
Bár a mostani választáson el sem indult, a „csörtéből” nem marad ki a Magyar Polgári Párt (MPP) sem. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke és kampányfőnöke kifogásolta, hogy bár a közös indulásról is tárgyaltak, az MPP egy héttel a választás előtt végül az RMDSZ-re való szavazásra buzdított. A Heti Válasz Online tudósítóját a beszélgetés végén megkereső MPP-s párttag határozottan visszautasította, hogy a néppárt miattuk ért el olyan alacsony eredményt, és azt is, hogy a közös indulás a korábbi pártelnök, Szász Jenő személye miatt bukott meg.
A román törvények értelmében ha egy párt két egymást követő választáson nem szerez ötvenezer szavazatot, az ügyészség kezdeményezheti a feloszlatását. Szilágyi Zsolt szerint bár kevesebb szavazatot kaptak, mint amire számítottak, az EMNP a most szerzett 59 ezer vokssal bebiztosította magát, és mint megtudtuk, előre tekint, készül a 2014-es európai parlamenti választásra. Az MPP viszont – tette hozzá Szilágyi – feloszlatható. A gyakorlatban erre még sosem került sor, most sem számítanak rá a politikai pártok képviselői. MPP-s forrásunk sem tart ettől.
Mint azt Tamás Sándor kifejtette: azt várják el, hogy „Budapestről segítsék, amit szeretnénk megcsinálni, ne mondják meg, mit csináljunk”. Abban mindkét pártpolitikus egyetértett, hogy Erdélyben Orbán Viktor és a Fidesz népszerűsége töretlen, a Jobbik üzenetei – annak ellenére, hogy ott is egyre több a radikális fiatal – nem gyökereztek meg. Abban is egyetértés volt, hogy egy a Híd-Most magyar-szlovák vegyespárthoz hasonló formáció Erdélyben nem jöhetne létre.
És az is egyértelműnek tűnik, hogy a jövő egyik kérdése az erdélyi magyar pártok számára az lesz, hogy ismét megszólítsák azt a mintegy hatszázezer magyart, aki vélhetően annyira kiábrándult a közéletből, hogy nem szavazott végül senkire.
A számok
A vasárnapi választásokon győztes USL 273 képviselői és 122 szenátori mandátumot szerzett, ami azt jelenti, hogy a két ház, a képviselőház és a szenátus együttes ülésén 67 százalékos többsége van.
Az RMDSZ-nek a négy évvel korábbihoz képest néggyel kevesebb, 18 képviselője lesz, szenátusi frakciója változatlanul 9 tagú lesz. A párt az országos voksok öt százalékát meghaladó szavazataránnyal jutott be a román törvényhozás mindkét házába, de a törvényhozók létszámának növekedése miatt parlamenti súlya 4 és fél százalékra csökkent. Az RMDSZ képviselőjelöltjei 380 656 szavazatot (5,13%), szenátorjelöltjei pedig 388 528 szavazatot kaptak (5,23).
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőjelöltjeire 47 955-en (0,64%), szenátorjelöltjeire 58 765-en (0,79%) voksoltak. Az EMNP nem jutott be a parlamentbe.
Hegedűs Zsuzsa
Heti Válasz (Budapest)

A székelyek
Kik is Erdély székely lakói? A Kárpát-medence keleti és délkeleti területein, a magyar néptömbtől elszakadva, idegenekkel (főleg románokkal és szászokkal) körülvéve élnek. Nevük – a sicul – már a XI. században is előfordul; vagy homlokukon fehér lovaikra, vagy a széleken élő helyzetükre vonatkozhat az elnevezés.
Nyelvük a magyar nyelv legrégibb vonásait őrzi, rovásírásuk sok ezer éves. Származásukról a kutatók sok hipotézist állítottak fel, de igaznak az bizonyult, amit maguk is közös emlékezetként őriznek: Csaba király népe Atilla hunjainak utóda. Történetük együtt indult Árpád népével, csak a nyugati hunok előbb váltak ki a hun – hsziungnú – törzsszövetségből, mint eleink. Egy ideig a közép-ázsiai Csu folyó mentén tartózkodtak, majd a Fekete-tenger északkeleti részére költöztek, ahonnan a római császár hívta be őket a Kárpát-medencébe a 360-as években, hogy a szarmatákat kordában tartsák. Atillának mintegy 35 000-nyi lovasíjásza volt, amivel Európában egyedülálló katonai erőt képviselt. Atilla halála (453) után – ezt többek között Thuróczy Jánosnál (1435–1490) és más krónikásunknál (mint Kézai Simonnál, 1285 körül) olvassuk – a hunok – mintegy 165 ezren – az erdélyi Mezőségre vonultak (a Csigle-mező, Csigledomb ma is őrzi első tartózkodási helyüket), és onnan népesítették be Erdély egy részét.
„Csigle mezején már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat. Ezek a székelyek a hunok maradványai… Amikor a magyarok újra birtokba vették Pannóniát, az ország felosztásánál a székelyek a magyarok beleegyezésével azt a vidéket kapták osztályrészül, amelyet már ezelőtt is lakóhelyül választottak maguknak.” (Thuróczy János)
Anonymus egyértelműen írja, hogy „a székelyek régebben Atilla népei voltak”. „A székelyek az első honfoglalás népei voltak, akiket Árpád magyarjai már itt találtak, ők mentek Árpád népe elé, szövetséget ajánlva nekik. Nem meghódolt, hanem szövetséges nép volt. A XI–XII. században a gyepűk védelmét látták el. Mivel sokáig a hunok szabadságát élvezték, hagyományaik szerint Árpád vezér Országgyűlést hívott össze, amelyben a vezér kimondta, hogy mindannyian nemesek legyenek; jobbágy ne legyen köztük. Mai szálláshelyüket 1224-ben foglalták el. Mátyás király uralkodása idején főnemesekre, lófőnemesekre és gyalognemesekre tagozódtak.”
„A székelyek kiváltképpen való nemesek, nekik mindenestől fogva külön törvények és szokások vagyon. Hadi dolgokban bölcsek, kik örökségeket és tisztségeket nemzetségre és nemzetségi ágazatára osztanak köztük” – olvassuk Werbőczy Tripartitumában, tehát még akkor jelen voltak Erdélyben, amikor a törzsi szervezet fennállt. Különállásukat a „székrendszer” segítette megőrizni, amelyek élén a királybíró, a székbíró és a kapitány állt. A XVI. századtól fokozatosan elszegényedtek, és sokuk jobbágysorba jutott. Egyes erdélyi fejedelmek összefogva a Habsburgokkal a székelyek kiváltságait kezdték eltörölni; az ellenálló székelyeket mindig szigorúan megtorolták. Legismertebb az 1764-es madéfalvai székely népgyűlés szétverése, ami után sokuk Moldvába és más területre menekült.
Ma az Erdélyben élő magyarok lélekszáma reálisan több mint 2 millió, hivatalosan csak 1,2 millió; ennek jelentős részét a székelyek adják. A románoknak Székelyföldre való telepítése egyre erősödik. A székelység autonómiájának megadása erős nemzetközi nyomással feltehetően csak idő kérdése. Kiszely István
Háromszék / Magyar Demokrata
Erdély.ma

Folytatódik a testvérharc (A Néppártot bírálja Kulcsár)
Az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) bírálta Kulcsár-Terza József, sőt, Toró T. Tibor és a vezetőség lemondását kérte, mert véleménye szerint ártottak a székelyföldi autonómia ügyének. Elsősorban az RMDSZ-vezetők által már elmondott vádakat ismételte, a szövetség választások utáni politizálásáról csak újságírói kérdésre ejtett szót, s mindössze annyit mondott: majd, ha eljön az ideje, arról is elmondja véleményét.
Kulcsár-Terza József szerint a választásokon induló mindkét magyar politikai alakulat felelőtlen politizálást folytatott. Az RMDSZ azért, mert nem vette figyelembe a polgáriak javaslatát, és nem volt hajlandó létrehozni a Szász Jenő által javasolt  „nemzeti válogatottat”, az EMNP pedig amiért indult, és így „csak kevésen múlott, hogy nem csúszott öt százalék alá a magyar képviselet”. „A Néppárt olyan volt, mint a testvérünk, nem véletlenül mondták többször, hogy egy tőről fakadtunk, ezért fáj annyira, hogy cserbenhagytak, nemcsak minket, de az erdélyi magyarságot is” – fejtette ki az MPP háromszéki elnöke. Felidézte, hogy az önkormányzati választások előtt Szász Jenő miatt nem akarták a néppártiak a közös indulást, a kongresszus után, amikor Szász távozott a párt éléről, csak úgy egyeztek volna bele a közös listába, ha azon a Néppárt jele szerepel. „Átvették az RMDSZ erőpolitikáját” – vélekedett a megyei elnök, aki szerint jelen helyzetben tiszta szerencse, hogy ők legalább nem állítottak jelölteket. „Haragszunk a Néppártra, mert előbb megosztották a nemzeti oldalt, utána pedig az erdélyi magyarságot” – fejtegette. Kulcsár szerint a néppártiak hibásak amiatt, hogy nem lett magyar képviselő Orbaiszéken, szinte szó szerint ismételte el Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-elnök hétfői nyilatkozatát.
Az MPP megyei elnöke számon kéri azt is a néppártiaktól, hogy megnegyedelték az autonómiatámogatók sorát, az SZNT pár éve 220 000 aláírást gyűjtött, most azonban alig pár tízezren „voksoltak az autonómiára”. Ezért Toró T. Tibornak és a párt vezetőinek le kellene mondaniuk – vélekedett. Az autonómia ügyében további lépések szükségesek, és ezért közösen kell tenniük a magyar szervezeteknek – ismerte el újságírói kérdésre. Az MPP támogatja az SZNT kezdeményezését a Székelyföldi Önkormányzati Tanács összehívása ügyében, és úgy vélik, még március előtt újabb autonómiatüntetést kell szervezni. Kulcsár-Terza József szerint a három magyar politikai alakulatnak januárban tárgyalóasztalhoz kellene ülnie, és a „nemzeti válogatott” létrehozataláról egyeztetnie, mert 2014-ben újabb választás lesz, és csak közösen juttathatnak erős képviseletet az Európai Parlamentbe.
Újságírói kérdésre válaszolva mondta el, a párt elnöksége semmilyen együttműködésről nem döntött, nem hagyott jóvá, s szavaiból kitetszett, tulajdonképpen érvénytelennek tekintik a kézdivásárhelyi MPP és EMNP megállapodását, „az csak afféle helyi dolog”
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egész napos magyar adás
A Román Rádiótársaság igazgatótanácsának határozata értelmében egész napossá alakul át a Marosvásárhelyi Rádió magyar adása. Szász Attila főszerkesztő-helyettes reményei szerint 2013. március 2-án, a rádió fennállásának 55. évfordulóján indulhat az egész napos kisebbségi adás, amelynek keretében egyórás német műsor is hallható lesz majd.
Szász szerint minderre azért nyílt lehetőség, mert a rádió megkapott egy olyan frekvenciát, amelyen korábban a román rádió kulturális csatornája sugározta műsorait. Mint mondta: a döntés meghozatalában egyaránt érdekelt volt a román és a magyar szerkesztőség. Szász Attila szerint a szerkesztőség állományának bővítésére nincs lehetőség, azonban az új műsorrács már körvonalazódik. A Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásai az új, 106,8 MHz-es hullámhosszon Székelyföld egész területén hallgathatók lesznek.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Válaszúton
Kikosarazták az RMDSZ-t. Egyhetes enyelgés, ajánlkozás, féltékenykedés után tegnap délután kimondatott a döntés: ezúttal a házasság elmarad, ágyba bújásról esetleg lehetne szó, de ez már a szövetségnek nem nagyon tetszik. Ennyire olcsón talán ő sem adná magát.
Pedig nagyon kívánkoztak a nászi ágyba, alig volt hang – a meghatározó politikusok közül senki –, aki azt mondta volna, érdemes lenne fontolóra venni az ellenzéki politizálást. Egyértelműen a Markó-doktrína érvényesült: egy kisebbségi szervezetnek mindig a hatalomban a helye, csak ott tudnak beleszólni a döntésekbe, s lágyítani, enyhíteni azokon valamelyest. Az már az elmúlt napokban kiderült, radikális kiállás miatt nem kell aggódniuk a román partnereknek. Borbély László politikai alelnök például pénteken az Erdély TV-ben nyilatkozta: tisztában vannak azzal, hogy nincs esélyük az etnikai, azaz székelyföldi régió kialkudására, de bíznak benne, hogy elérnek a jelenleginél jobb változatot, például úgy, hogy Brassót még idekapcsolják. Nagyon meggyőzően magyarázta, hogy ez jobb lenne annál, ami most van, sőt, annál is, amit Băsescuék akartak. Arról azonban hallgatott, mennyivel kevesebb az RMDSZ kampányvállalásánál – Kovászna és Hargita megyében sűrűn hangoztatták a területi autonómia kiharcolását –, s arról is, hogy tanulmányok egész sora született: egy ilyen közösködés során megfojtaná Székelyföldet Brassó, előbb Háromszéket szippantaná be, aztán jöhetne a többi... Tény, az RMDSZ vezetői bedőltek a nagy blöffnek, elhitték, hogy a nyugalom és a külföld rokonszenvéért a kétharmados többség dacára is helyet kaphatnak a kormányban. Pedig Victor Ponta nagy játéka volt ez, így sikerült valamelyest javítania nyáron eljátszott hitelén, elhitette a brüsszeli nagyurakkal, hogy kisebbségbarát, nagyvonalú gesztusokra is kész, elnyerte a Nagy Testvér beleegyezését, és Barrosóék Băsescut is megfőzték, őt nevesítse miniszterelnöknek. Közben Crin Antonescu a rossz rendőr szerepében kígyót-békát rámondott az RMDSZ-re, tiltakozása szép lassan mind nagyobb teret és hangot kapott, így hétfőn, amikor a döntő tárgyalásra megérkezett a bizakodó magyar vezércsapat, már jóformán csak Ponta állt mellettük. Természetesen döntött a többség szava, s így a szocdem pártelnök nagy „nemzeti megbékélése” ezúttal elmarad. Nagy kérdés, hogy a mostani látványos és igen kellemetlen játék után milyen utat választ az RMDSZ. Dörgölőzik még egy kicsit, helyeket próbál elcsípni bár a megyei intézményekben, vagy vállalja a valós ellenzékiséget. Új időszámítás következik, érdemes lenne fontolóra venni az eddigitől eltérő lehetőségeket, és a járt utak után kipróbálni egy járatlant is. A radikális kiállás akár eredményesebb is lehet, mint az eddigi előre-hátra araszolgatás.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Asztalunkon a Székely Nép
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) negyedévenként megjelenő, Székely Nép című újságának 5. számát jelentette meg, ezúttal 100 000 példányban. Mint ismeretes, az újságot Székelyföldön terjesztik ingyenesen a települési, széki tanácsok.
Háromszéken is a napokban juttatják el az olvasókhoz, így karácsonyig a kiadó szándéka szerint minden településen a családok jelentős része olvashatja a friss számot. Ha meg mind céltudatosak vagyunk, tovább is adhatjuk, hogy a szomszéd is olvashassa el. Mielőtt végigfutnánk az írásokon, hadd említsük meg, hogy az oldalak alján jeles személyiségek gondolatait emelték ki, melyek többnyire a polgári engedetlenség fontosságáról és jogosságáról szólnak. Az ötödik lapszám is tájékoztat az SZNT utóbbi időben célkitűzése, az autonómia elérése érdekében kifejtett munkájáról,. Nem véletlen a mottó: „Székelyföldért megmozgatjuk Európát!” Az SZNT ugyanis megfeszített erővel készül az egymillió aláírás összegyűjtésére az európai polgári kezdeményezéshez, mely a régiók egyenlőségét és a regionális kultúrák fenntarthatóságát célozza. Arról is szó esik a lapban, mennyire fontos, hogy minél több partnere legyen az SZNT-nek e törekvésében, elsősorban Székelyföld minden településén, Erdélyben, Magyarországon, de az EU érdekelt országaiban is. Szó esik a bukovinai székelyek sorstörténetéről, a Dél-Tiroli Felszabadítási Bizottság küzdelméről, Székely Mózes, Erdély egyetlen székelyföldi fejedelmének életútjáról, az európai autonómiákról Székelyföld vonzkörében. A székely önfenntartás, állattartó gazdaság esélyeiről és lehetőségeiről is olvashatnak az érdeklődők, ugyanakkor betekintést nyerhetnek a jászokról és a jász autonómiáról. Sorozatban ismerteti a Székely Nép az SZNT 2004-es beszámolóját, s esszé is olvasható az autonómia közösségi megéléséről is. Részletet közöl a lap György Attila Otthontáj című regényéből. Az idei ötödik lapszám grafikusa Márton Árpád, csíkszeredai jeles képzőművész. A szerkesztőség várja olvasói elképzeléseit, gondolatait az office@sznt.ro címre. Fogadják a várakozás időszakában, adventben az SZNT újabb újságát mely a nagy várakozás – Székelyföld területi autonómiájának kivívása – előkészítője, tájékoztatója.
GAZDA ZOLTÁN
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fociakadémia nyílik a Székelyföldön
Heteken belül elkezdődhet a munka a sokat emlegetett székelyföldi labdarúgó-akadémián – jelentette be tegnap Szondy Zoltán, a Futball Klub Csíkszereda szakosztályvezetője. Elmondta, a leendő székely fociiskola a magyarországi Puskás Ferenc Labdarúgó-akadémiával épített ki szakmai kapcsolatot, első konkrét lépésként az edzők részt vettek a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó-akadémia múlt heti szakmai napjain.
„Több magyarországi akadémiával is tárgyaltunk arról, hogyan lehetne a legkönnyebben megvalósítani szakmai és anyagi szempontból az együttműködést. Végül azért állapodtunk meg a Puskás-akadémiával, mert az ő elképzelésük volt számunkra a legmegfelelőbb” – tudtuk meg Szondy Zoltántól.
Tajti József, a Puskás-akadémia operatív igazgatója elmondta továbbá, a székelyföldi tömbmagyarság számára egy olyan támogatási központot szeretnének létrehozni, ahol kiváló képzést tudnánk biztosítani tehetséges gyerekeknek, a legjobbakat pedig felvennék a felcsúti iskolába.
„Már most is három székely gyerek tanul nálunk. Azt tapasztaljuk, hogy a jó képességű székely gyerekeket a romániai szabályok miatt leghamarabb tizenkét évesen, legkésőbb pedig csak tizenhat évesen lehet leigazolni. Ezért kellene a Székelyföldön egy olyan magas szintű képzést biztosítani, hogy 16 éves korig megtanulhassák a foci alapjait, utána pedig a legjobbak átkerülhetnek a mi akadémiánkra” –  magyarázza Tajti József.
A Puskás-akadémia és a Csíkszereda központú Székelyföld-akadémia között tehát partneri, illetve szakmai viszony fog működni: 14–15 éves korig Csíkszeredában, valamint az alközpontokban – Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön és Baróton – egységes, magyarországi szakmai rend alapján zajlana a képzés.
„A gyerekek 14 éves korukig saját településükön tanulnának, majd a középiskola megkezdésével beköltöznének a csíkszeredai kollégiumba, ahol tovább folyna a képzésük. A legügyesebbek bármikor átkerülhetnek Felcsútra, a többiek 14 éves korukig otthon, helyi klubokban fociznának.” Az edzők feladata, hogy a következő hetekben a Bozsik tehetségkutató program keretében saját településeiken elkezdjék a 6 és 11 év közötti fociszerető gyerekek toborzását, akik számára elindítják az egységes képzést. 
Kozán István
Krónika (Kolozsvár)

Tanulságkereső
Az RMDSZ-nek egy-két tanulságot le kellene vonnia, nemcsak szerénynek mondható választási eredményeiből, nemcsak az alakulgató magyar ellenzéki pártok megsemmisítésére igyekvő gyürkőzéseiből, nemcsak abból a feltétlen bizalomból, melyet a román politika iránt táplált, s mely – most bebizonyosodott – fabatkát sem ért, hanem abból a Magyarország-ellenes kampányból is, melyet, az elmúlt hónapokban olyan  nyíltan és kendőzetlenül  folytatott.
Több mint tizennyolc éves kormányzati szerepvállalásukat nem nullázhatja le senki, különösképp, aki még emlékszik, milyen lelkiállapotban élte meg a magyarság az 1989-es fordulatot, mily mélyen, gyökereiben rendült meg önmagába és megmaradása esélyeibe vetett hite. Az RMDSZ kétségtelenül hozzájárult e gyógyulási folyamat beindulásához, s a  különféle kormányokban való részvétel is mindaddig elfogadhatónak volt tekinthető, míg a hatalmi gőg túl nem burjánzott vezetőiben, elhitetvén magukkal is, hogy sorozatos megalkuvásaik nélkül nincs élet  a Székelyföldön, Erdélyben, de még Romániában sem.
Szombaton, az utolsó SZKT-n újból kormányban érezték magukat, s nagy terveket kovácsoltak. Márton Árpád képviselő például „azt a hadviselési taktikát ajánlotta megfontolásra a testületnek, amely során elvágják az ellenfél csapatainak utánpótlását”, azaz a többszínű magyar közéleti gondolkodás lehetőségét is. Markó Béla meg azt üzente: „A magyarországi politikusoknak tudniuk kellene, esélyeket játszanak el azzal, hogy gyengítenek minket. Ha a választási eredményeink mögötti okokról beszélünk: ezek között az is benne van, hogy az elmúlt éveket nem magyarországi hátszéllel politizáltuk végig, hanem egy magyarországi ellenszélben, és ez óriási különbség.” De még mennyire az, s bár nem nehéz innen eldönteni, hogy ki kezdte fújni a passzátszelet, bizonyos, hogy végigdörgölőzték a magyar szocialista kormányuralmat, s öklüket rázták, hogy nemzetegyesítő szándékkal későbbi kormányok már ne avatkozzanak az erdélyi magyarság belügyeibe. Igényt tartva közben pénzre, paripára, fegyverre. Egyébként is az utánpótlás elvágására készülni, személyi vagy csoportsértődésből következetes Magyarország-ellenes hangulatot kelteni Erdélyben, miközben folyamatosan az épp hatalmon lévő bukaresti román kormányoknak gazsulálnak, nagyon visszatetsző dolog. Most Bukarestben eldöntetett, nincs szükség az RMDSZ-re. Kelemen Hunor hétfőn estefelé csak ámult-bámult, s mintha nem is értette volna Pontáékat, hisz még a választások előtt, útban Brüsszel felé a repülőn a régi-új miniszterelnökkel megitták együttműködésükre az áldomást. Aztán másként döntöttek. S miközben teljes képviseletünkre hivatkozva mindannyiunkat beültetnének a szitába, mit Bukarestben pofoznak, nekünk, erdélyi gyalogmagyaroknak is tovább kell néznünk tanulságkeresőbe.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Titkos paktumok
A politikában voltak, lesznek tárgyalások, egyezségek. Ez a politika természete – Kelemen Hunor ezekkel a szavakkal rövidre is zárná azt a tegnap nyilvánosságra került hírt, miszerint az RMDSZ még jóval a választások előtt, októberben megállapodást írt alá a Szociál-Liberális Szövetség vezetőivel a közös kormányzásról.
 Hogy a neptuni szellemiséget idéző paktumról miért nem szóltak a magyar választóknak, arra a szövetségi elnök nem tér ki. Nyilván, arra számítottak, hogy a baloldali kormány nacionalista megnyilvánulásai mozgósító erővel bírnak a magyarok körében. Arról is hallgat Kelemen Hunor, hogy ezek után minden, a kampányban magyarellenesnek beállított intézkedés olcsó színjátéknak tűnik csupán, melynek köszönhetően Antonescuék megszerezték a román nacionalisták voksait, az RMDSZ pedig a kisebbséget elnyomó hatalommal szembenálló, védelmet nyújtó szervezet szerepében pózolhatott. Kelemen Hunor arra sem ad magyarázatot, miért van az, hogy majd minden román alakulattal hamarabb leülnek tárgyalni, és gyorsabban megegyezésre jutnak, mint például a magyar testvérpártokkal. Miként lehetséges az, hogy a ripacs Crin Antonescuval, a kommunista utódpártot vezető, Adrian Năstase korrupcióért elítélt volt miniszterelnök árnyékában felnőtt Victor Pontával megállapodást írnak alá – a romániai rendszerváltozás elindítójával, Tőkés Lászlóval pedig egy asztalhoz sem hajlandóak ülni?  Nem is olyan régen, november 8-án, Sepsiszentgyörgyön mintegy kétezren vonultak a kormányhivatal elé székely jelképeink védelmében, a nyelvi jogaink, magyar intézményneveink ellen ágáló, szimbólumainkból gúnyt űző, provokatív intézkedéseivel kitűnő, folyton gáncsoskodó kormánymegbízott leváltását követelve. Vajon tudta az a kétezer tiltakozó, hogy voltaképpen „szövetséges” ellen emeli fel hangját, hisz a sokat – és joggal – szidott Codrin Munteanu annak a szociál-liberális csapatnak a tagja, amellyel az RMDSZ már jóval korábban kiegyezett. Tamás Sándor megyei elnök szívhez szóló szavakkal ecsetelte, Székelyföld azoké, akik dolgoznak érte, akik áldozatot hoznak érte. Pedig nagyon úgy tűnik, egyelőre inkább azoké, akik politikai haszonszerzés céljából az itt élők nemzeti érzelmeit kijátsszák, titkos alkukat kötnek, féligazságokat szajkóznak, akik félrevezetik az embereket.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újabb regionális öntudaterősítő program: székelyföldi diákigazolvány
Székelyföldi diákigazolvány létrehozását kezdeményezi Zsigmond József, a sepsiszentgyörgyi tanács fiatal tagja, aki szerint a kártya – társadalmi hasznossága mellett – segíti a szolidaritás érzésének és a regionális öntudatnak a kialakítását.
Zsigmond József Tamás Sándor megyetanácselnök és Antal Árpád polgármester jelenlétében mutatta be a kártyát. Mint mondta: a diákigazolványt hétéves kortól 35 éves korig vehető igénybe, amennyiben a kérvényező érvényes tanulói jogviszonnyal rendelkezik egy, a történelmi Székelyföld területén működő tanintézményben. A háromnyelvű diákigazolvány egy vonalkóddal ellátott kártya, ezért lehetőséget nyújt az egyéni azonosításra, ezenkívül pedig kedvezményekre is feljogosítja gazdáját.
A 14 éven aluli diákok számára a szülő vagy gyám igényelheti az igazolványt, a 14-18 év közötti diákoknak pedig szülői vagy gyám által megírt beleegyezés szükséges a kártya átvételéhez. A felnőttkorú diákoknak csak a hivatalosan megjelölt papírokat kell beszerezniük, felhatalmazás nem szükséges. Az 5-től 100 százalékig terjedő kedvezmények köre a tervek szerint kiterjed a Kovászna, Hargita és Maros megyék területén lévő kulturális intézményekbe való belépéstől a sporton, nyelvtanuláson, szórakozáson (mozi, színház, fesztiválok), szépségápoláson (hajformázás, manikűr, masszázs) keresztül az utazási kedvezményekig.
Antal Árpád arról biztosította a kezdeményezőket, hogy a polgármesteri hivatal, valamint a megyei tanács összes alárendelt intézménye csatlakozni fog az akcióhoz, Tamás Sándor pedig arról beszélt, hogy a diákigazolvány hozzájárul a székelyföldi eszme „társadalmasításához”.
Erdély András
Székely Hírmondó
Erdély.ma

www.7hatar.ro – az első erdélyi gazdaportál
011 őszén új kiadvánnyal gazdagodott az erdélyi nyomtatott sajtó piaca: először jelent meg országos agrármagazin. A Gazdaélet azt a rést igyekezett kitölteni, amelyet a szintén országos Erdélyi Gazda, valamint a székelyföldi Székely Gazda hagyott: olvasmányos, de tartalomban jóval gazdagabb, színesebb, ugyanakkor szerteágazóbb tematikájú anyagokkal vonzani egyre több olvasót hónapról hónapra. Mindez maradéktalanul sikerült – a gazdasági háttér azonban nem tette lehetővé, hogy abban a formában középtávon életképes maradjon. A Gazdaéletet megjelentető székelyudvarhelyi kiadó 2012. november 1-jétől megszüntette az agrármagazin további finanszírozását. Mivel a Gazdaéletről az olvasóktól rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, az egykori főszerkesztő és lapigazgató – Daczó Dénes és Mihály László – folytatni akarta az elkezdett célkitűzést, és ezúttal új, teljesen szűz terület meghódítására tesznek próbálkozást: interneten igyekeznek megszólítani a hivatásos vidéki gazdákat, a hobbi-kertészeket és állattartókat, valamint mindenkit, aki a vidék és annak jövője iránt érdeklődik.
Ennek jogi hátterét a december 7-én hivatalosan bejegyzett Agrár Média Egyesület biztosítja, melynek alapító tagjai Daczó Dénes, Macalik Ernő és Mihály László, székhelye pedig Szépvíz község. Az egyesület alapvető célja az első magyar nyelvű gazdaportál elindítása és működtetése. Nem titok: a 7határ című internetes kiadvány a webet használó gazdák nyitóoldalává kíván fejlődni. Az oldal szerkesztői azt szeretnék, ha az olvasó hozzájuthatna azokhoz az információkhoz, amelyeket az erdélyi gazda eddig nem talált meg magyar nyelven. A hírértékű tájékoztatások, riportok, szaktanácsok mellett a mezőgazdasági törvénykezés újdonságairól, a vita alatt álló tervezetekről is tájékoztat majd a 7határ. Az oldal erőssége lehet a Gazdafórum, ahol a gazda a gazdával oszthatja meg gondolatait, tapasztalatait.
Fontos szempont ugyanakkor, hogy – szemben a nyomtatott magazinokkal, amelyek terjesztési akadályokba ütköznek – az oldal tartalma akár minden erdélyi aktív gazdához eljuthat, ingyen. Az új projekt része, hogy a tárfelület nyújtotta technikai lehetőségeket kihasználva új eszközökkel mutassa be a mai erdélyi vidék valóságát. Az írott riportok mellett kép- és videódokumentumok is kísérik majd az anyagokat, vagy éppen önálló tartalomként jelennek meg.
A gazda léte nem a rusztikus múlt egy darabja, hanem az értékteremtő jelen része. A honlapot működtető Agrár Média Egyesület egyik célja ezért az, hogy ennek az értékteremtő gazdálkodásnak az eszméjét tudatosítsa, a még fellelhető élhető életből, megtapasztalásból származó tudást dokumentálja és továbbadja. Az Agrár Média Egyesület további céljai között szerepel még szakmai rendezvények, fórumok szervezése, szakmai kiadványok megjelentetése, valamint aktív szerepvállalás a gazdaélet szervezésében. Az Agrár Média Egyesület rendelkezik az elindításhoz szükséges alaptőkével, amit az alapító tagok tettek ki. Működését a jövőben az önkéntesség mellett pályázati forrásokból, adományokból, illetve a honlap üzemeltetéséből származó bevételekből fogja fedezni. (www.7hatar.ro sajtóanyag)
Szabadság (Kolozsvár)

Gazdasági bojkott Háromszék ellen
Szisztematikusan csökkentette az elmúlt fél évben a szociál-liberális kormányzat a székelyföldi önkormányzatok számára beruházásokra előzőleg kiutalt összegeket. Sepsiszentgyörgy költségvetését közel 3,6 millió lejjel „lékelték” meg.
A regionális fejlesztési és a környezetvédelmi – nem mellesleg liberális politikusok vezette – szaktárcák által visszavett összegekről, illetve az érintett beruházásokról Antal Árpád polgármester számolt be. Elmondása szerint a Ponta-kabinet elsőként az elődje, a Mihai Răzvan Ungureanu által vezette kormány által kiutalt 3,3 millió lejt „kérte” vissza. Ezt a döntést az önkormányzat megtámadta, és per révén sikerült visszaszerezniük közel 2,3 millió lejt, illetve feltett szándékuk, hogy a maradék összeg miatt is a bírósághoz fordulnak. Az év második felében ugyanakkor Bukarest 500 ezer lejjel rövidítette meg a csatornázásra, illetve 1,3 millió lejjel a hőszigetelésre kiosztott összegeket. Előző esetében ráadásul december 3-án egy levél érkezett a minisztériumból, melyben közlik, hogy Sepsiszentgyörgynek idén 708 lej jár – ismertette az elöljáró. Antal Árpád felhívta figyelmet, hogy a korszerűsítés alatt álló szociális tömbház esetében is visszavágták az előzőleg jóváhagyott támogatást, 200 ezer lejjel. A felsoroltak egyébként már a kifizetés fázisában lévő, kiszámlázott munkálatok, amelyeket a kormánynak kellett volna lerendeznie.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a megyei helyzet kapcsán elmondta, Barót, Kézdivásárhely és Kovászna városa sem áll jobban, illetve több községben komoly gondok vannak, mivel két kormányprogram tulajdonképpen stagnál. Az első esetében, amely csatornázásra és sportcsarnokok építésére biztosított forrásokat, idén egy lejt sem utaltak, míg a másodiknál az országosan leosztott összeg 0,1 százaléka jutott Háromszékre. Ez sem az arányos elosztásnak (1 százalék), sem a reális igény szerintinek (3–4 százalék) nem felel meg.
Mindkét elöljáró úgy véli, kétségtelen, hogy Székelyföld elleni gazdasági bojkottról van szó, ami vélhetőleg folytatódni fog.
Nagy D. István
Székelyhon.ro

Ki volt Tatrangi Dávid?
Jókai Mór A jövő század regénye című művét 1872–74-ben írta, miután többször is meglátogatta Erdélyt. A történet 1952-ben kezdődik, és 2000-ben ér véget, főhőse a székely Tatrangi Dávid, aki a regény végén légjáróival menti meg a Kárpát-medence népét.
A kommunista magyar kultúrpolitika meggátolta, hogy Jókainak ezt a regényét a magyar olvasók új kiadásban olvashassák. Mindez szándékosan történt, hiszen e regényben Jókai minden társadalmi utópiája ellenére megjósolta a huszadik századnak azokat a borzalmait is, melyeket az ateista-kommunista Oroszország idézett elő Magyarország megtámadásával, saját népének kiirtásával.
Itt említhető akár Boszniának Szerbia által történt bekebelezése vagy a szerb–magyar háború is. Magyarország talán ma is legnépszerűbb, európai hírű írója jósként is bevált, s ráadásul utópiájával Orwellt is megelőzte, noha a mű sokkal inkább Jules Verne munkásságával rokon.
Magyarok a legszélső határszélen
Jókai a következőket írja: „Van egy magyar népfaj, mely a legszélsőbb határszélt foglalja el keleten: a székely. Kitűnő sajátságokkal elhalmozott egy nép. Magyarabb valamennyinél, mert se vérébe, se nyelvébe, se szokásaiba nem vegyült soha semmi idegen.
És amellett megvannak benne minden nemzetnek a jó tulajdonai. Honszerető, szabadságvágyó, mint a svájci; szavatartó, hidegvérű, mint az angol, okos, vállalkozó, számító, mint a zsidó; jó katona, mint az arab; mértékletes, józan, szorgalmas, mint a porosz; magán segíteni tudó, idegentől irtózó, mint az olasz; találékony, mint a jenki; tiszta, mint a hollandi; demokrata, szabadelvű, mint a francia; és kitartó mint az orosz; és mindenekfelett szapora, mint a zsidó és a szláv; vallási türelem dolgában pedig előtte van minden nemzetnek a világon.
Földjét a székely el nem pazarolja, kopár hegyoldalait a bánáti kanahán-iszapért be nem cseréli; rablót, zsiványbandát a székely nép maga közt meg nem tűr soha; becsületszava erősebb, mint a pecsétes írás; a nyegle szavára nem hallgat; mindenét, amire szükség van, maga állítja elő, öltönyének (pedig szép viselete van) minden darabját otthon készíti el: idegenre nem szorul. Azzal, amije van, maga kereskedik, messze földre elmegy becsületes nyereségért, s még a királyon is tud nyerni; zsidó, görög közötte meg nem él; minden férfi katonának volt nevelve egykor úgy, hogy a nők mívelték a földet… Akkora darab földön, amekkorán Magyarország akármiféle népfajából nem tudna megélni több kétszázezernél, a székely fajnak félmilliónyi ivadéka él.
És tisztességesen él. A székelyt nem látod, hogy koldulni jöjjön Magyarországra, székely koldust éppen úgy nem látsz idegen ajtó előtt, mint zsidó koldust. A székelyt nem látod se rongyosan, se mezítláb. Pedig egyik falu kapuja a másikéhoz egy hajításnyira van. Minden falu be van kerítve, s kapun kell bemenni. S azok nem szétszórt rongyos házikókból állnak, hanem tisztán tartott fasoros utcákból, minők a németek lakhelyei.
A 19. században már a székely nép száma a nyolcszázezer lelket meghaladta. Ha a székely faj itt volna Magyarország közepén, azóta benépesítette volna az egész országot; ha a főváros közelében volna, kezében volna az egész magyar ipar és kereskedelem. És minő szép faj! Annyi szép, szabályos, jellemzetes arcot nem látni sehol a kerek földön, mint a székelyeknél.”
Ha ma megkérdezem székely barátaimat, elmondják, hogy Erdély az elmúlt 90 évben elbalkanizálódott, a székely falvakban megjelentek az idegen kocsmák, és bizony egyre több a kevert vérű ember. De még mindig elegendő ősi erő, becsület, önérzet van, hogy megálljt parancsoljon a további süllyedésnek. Még sok kis Tatrangi Dávid van a ma már az egész Földön szétszórtságban élő székelység között, hogy elkezdje az ősi múltra és hitre épülő jövőt építeni. Elindítsa az egész magyarságot azon az úton, hogy küzdjön, munkálkodjék, tanuljon, és hátrányaiból is előnyt kovácsolva az igazságosság, kölcsönösség, méltányosság jegyében legyen a Kárpát-medence a tudásból eredő megértés, a megértésből fakadó szeretet hazája.
A nemzettudat szintje
Kiről is mintázta Jókai Tatrangi Dávidot? A Tatrangi családnévként is ismert volt a Barcaságon. Az uzoni nép emlékezetében élénken él a Tömösi-szorost élete árán védelmező lelkészük, Sükösd Sámuel hősi emléke, Tatrangi György „gyalogkatona” fia (született 1797. október 3.), az 1848–49-es szabadságharc résztvevője. Tatrangi Sándor és neje, Benke Juliánna 1857-ben végrendeletileg vagyonukat iskolaépítésre adományozták.
Ennek az iskolának a mai utódja a Tatrangi Sándor Általános Iskola Uzonban. Tatrangi Pál András (Tatrang, 1886. szeptember 25. – Brassó, 1971. december 21.) költő, novellista családneve felvett családnév, akár csak a Zajzoni Rab Istváné. Tatrangi János 1731–1759 között Szemerja-Sepsiszentgyörgy református lelkésze volt, Tatrangi József pedig 1760– 1767 között Gidófalván református lelkész. Torján is ismert a Tatrangi családnév. Neves írónk, Jókai Mór Martin Lajos (Buda, 1827. augusztus 30. – Kolozsvár, 1897. március 4.) matematikusról, feltalálóról, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjáról (képünkön) mintázta a jövő magyarságmintaképét.
A Ferenc József Tudományegyetem tanáraként Magyarországon ő volt az első, aki a repülőgép, illetve a kormányozható léghajó elméletével foglalkozott. Elsőként javasolta a csűrőfelületek használatát a repülőgép kormányzásánál. Konstruált egy helikopterszerű, kerékpármeghajtással működő szerkezetet, amely hat méter magasra emelkedett. A modell ma a kolozsvári történeti múzeumban található. Külföldről több ajánlatot kapott szabadalmának megvásárlására, de magyar hazafiként nem volt hajlandó találmányát idegen országnak eladni. A jelképes hat méter felemelkedés a magyarság tudati szintjének a megemelését jelenti. Ez a tudatosodási folyamat tényleg megmentheti a Kárpát-medencét.
Egy másik kérdés az, hogy Jókai honnan vette, és miért pont a Tatrangi nevet adta főhősének? Jókai 1853-ban meglátogatta Belső-Erdélyt és a Székelyföldet, és 1884-ben Országgyűlési képviselőként Sepsiszentgyörgyre és környékére utazott, mindkét alkalommal a Barcaságot is érintve. Jókai Brassót először 1853. május 25-én, majd 1884. április 22-én látogatta meg, nyilván Hétfalut se hagyta ki. 1853-ban Zajzoni Rab István – a Honterus-gimnázium érettségi előtt álló diákjaként – a Csukás-hegységben bujdosott a brassói szász terror elől. Költőnk Jókait a következő verssel köszöntötte: „Téged, kit halhatatlanság / Fennhordoz szárnyain, / Üdvözölünk, honfiú, ezerszer körünkben! / Kit kísérnek az istenek / Babéros útjain, / Helyt adunk buzgóan elvérző keblünkben! / Rabok vagyunk és fia én / A rabság népének, / De boldog ily napon, újul az életünk, / S a kínos lánc tágulni kezd, / Egy honfi fényének / Ha kevés ideig üdvében élhetünk. /Oh, mit szabad, mit adhatunk / Ha tőlünk távozol, / Hogy eszedből soha ne múljon emlékünk? / Te szív! Egy könnyet s szent fohászt, / Mit mélyen hordozol, / Áldozz a honfinak, ez egy szabad nékünk.”
Zajzoni életében megjelent három könyvében nem szerepel ez a vers. Nincs kizárva az a lehetőség, hogy Zajzoni diákként találkozott Jókaival. Diákkorában két kéziratos kötetnyi verset írt, ebből szavalt iskolástársainak és a körútjain. Mindkét kötet elveszett. Az egyik kötet Olosz Katalin segítségével került elő 1996-ban a kolozsvári egyetemi könyvtárból, és ebben található a még nem publikált fenti vers. Zajzoni másik kéziratos kötete még nem került elő. Az 1848–49-es forradalom után Zajzoni írásaiban mindig tiltakozott az ellen, hogy az osztrák terror hatására a magyar társadalom külföldi, számunkra semmitmondó írók műveit olvastassa, ahelyett, hogy a hazai írók munkáit részesítse előnyben, többek közt a Jókai könyveit. Arany János mellet Jókai is szerette és tisztelte Zajzoni verseit és személyét.
Elkallódott levelek
Jókai beavatott, az ősi magyar táltosok tudásával megáldott író volt. Barcaságon jártakor megismerkedett a hétfalusi csángóság történetével, írásaiban ő említi először a női boricát, ami azóta kihalt, csak a férfiváltozata maradt meg. A hétfalusi csángóságot a székelység egyik legősibb ágának tekintette, és főhősének pont innen választotta a Tatrangi nevet, mert Jókai tudta e név ősi eredetét. Útleírásában így vall: „Felső-Fehér vármegyének egyik beszögellő kerületében, amint az ember a bodzai szorost elhagyja, vagy egyikén az óriási bérceken keresztülvezető gyalogösvényeknek megkerüli a mély utat, meglátszik a Tatráng völgye.
Körös-körül mély lilaszínbe borult hegyek, melyek hátterében fehéren tűnik elő a Kapri-előhegy egettartó orma, tündökölve a korán leesett hótól; a köddel fátyolozott völgyben négy-öt falu tűnik elő fehér házaival, mik kékes füstöt bocsátanak föl a zöld fák közül; a Tatráng vize ezüstkéken csavarog a csendes falvak alatt, itt-ott, amíg a hegyek közül kijut zuhatagokat képezve, melyek habfehér ködöt mutatnak a távolból, a felhők oly alant járnak a völgyben, hogy néha majd ezt, majd amazt a tárgyat takarják el a hegycsúcson álló szemei elől aranyos fátyoltestükkel; ott látszik Hosszúfalu, messze elnyúlt utcájával, Zajzonfalva, kis templomának hegyes bádogfedele messze elragyog, ahogy a nap rásüt, Tatráng, éppen a vízparton, melyre ott magas fa dobogóhíd van építve, s meszsze, igen messze belátszanak nagy sötéten, ködösen Brassó falai, s akkor még jó karban lévő fellegvárának kékes körrajzai. Alant a völgy fenekén van egy szétszórt falu, Bodola.
A házak lent, a templom magasabban épült, s átellenben a helységgel látszik valami kis lovagvár, széles tornyokkal, nyugat felé eső bástyája meredek sziklára van épülve, honnan éppen a házak tetejére eshetik le az ember egypár száz ölnyi magasból.” Dávid Gyula kutatásaiból megtudjuk, hogy a családi hagyomány szerint Tatrangon és Zajzonban is megfordult Jókai. Erről állítólag ő maga is mesélt Istók János csángó szobrászművészünknek, aki a szobrát készítette. Úgy tudjuk, hogy Jókai-levelek is voltak a hétfalusi csángó ismerősöknél, ezek a történelmünk viharában elkallódtak. Érdekelne, hogy kik voltak Jókai ezen csángó ismerősei. Sajnos erre még nem tudunk válaszolni, de hátha a jövőben előkerülnek ezek a hiányzó adatok is.
Tatrang mint bölcső
Több írásomban foglalkoztam már a Tatrang név eredetével, lássunk egy kis ízelítőt belőle. A barcasági csángók őstörténetének megértésében a legfontosabb a Tatrang név értelmezése. A barcasági Tatrang egyben falu, folyó és völgy szent névazonossága, egy nép ideális élettere, bölcsője. Tatrang és Tatrangi családnévként is ismert. Üzbegisztánban szintén található egy Targan (Tatrang), ami egy egész hegyoldal és településrész. Tatrangol alakban található folyó Afganisztánban. A negyedik Tatrang Ujgurhonban található, a mai Kína területén. Ha a magyar ősnyelv szerint vizsgáljuk a Tatrang (Thatrang, Tathranl) nevet, akkor azonnal szembetűnik a Tatra + ng szóösszetétel.
Az utolsó szórész -ng = nagy jelentéséből: Tátra-nagy jelentést adhatunk neki mai hangalakkal. Most már csak az a kérdés, hogy mit jelent a Tatra fogalomrész. Mivel nem tűnik ki, hogy a nagy szórész mire vonatkozik, vagyis az alanya, fel kell tételeznünk, hogy az első szórészben van elrejtve. Ha tovább etimologizáljuk, akkor a Tat-rang felbontáshoz jutunk. Ismét a második szórész ismerős, mégpedig ra-ng formában, amiből egyértelmű, hogy a Rá Napisten és a nagy szavak összetételéből képződött, így a Rá-nagy = Nagy-Napisten szolgálata az, ami rangot jelent az életben.
Már csak a Tat szórészt kell megfejtenünk az eredményhez. Mégis melyik ősi szavunkkal vethető össze ez a szórész: Tátos, Táltos, vagyis egy ősi papi fogalommal. Ebből kiindulva csakis vallási eredetű fogalommal állhatunk szembe. De ha ómagyarul gondolunk e fogalmunkra, azonnal a tát = kitátja a száját, vagyis a papi igehirdetésére. De átvitt értelemben a kitát megfelel a magas helyeken és hegycsúcsokon az égiekhez, közvetlen a napistenhez imádkozó ókori pap szájához, amit kitát annak érdekében (tátott szájú), hogy a Nap fénye beleszálljon az ő lelkébe, és amit majd közvetít az igehirdetéskor a hívőivel.
Nos innen érthetjük meg a Tártra-hegység fogalomképződését. De hasonló eredetűek a kitárul, kinyit, tárt kapuval vár stb. fogalomtársításaink. Ide kapcsolódik a tata, azt a kort megért nagyapa, aki élettapasztalata által bölccsé vált. Erdélyben még ismert a tanor fogalma, a kerek templom kitárt (nyitott) kapujával, mint ahogy az ilyen templomokban tanított a tanár (táltos). A Tátra-hegység a napistenhez kitát, kitáruló vagyis nyitó fogalomértelmezésből eredt ősi szóképzésünk. Hiszen az ősi templomok mindig magas helyekre épültek. Valahogy a napistenhez tartozás terméke a folyó vagy völgy, de akár mint helységnévként a Tatrang fogalma (Tátrához tartozó). Lehet, hogy a Tátra-hegység lakói is ugyanazon népek lettek volna? Még létezne az égi nő értelme is.
Még a That vagy a Tath forma mutat azonosságot az egyiptomi Tót = Thóth mint tudós pap szóképzéssel. Összefoglalva Tatrang jelentése: Nagy napistenhez-tátó (nyitó) hely. A négy ismert Tatrang (több is lehetett) a Tatrang főtáltosok, beavatott magyar papi kaszt megnevezése és szálláshelye, mágusközpontja volt, melyekre jellemző volt a folyó, a völgy, és a szakrális épület, ami köré kialakult a település és a jövő. Tatraing rovó táltos volt: „Kaltes asszony szekerén újabb égiek érkeztek, és Úr városának közelében leszálltak a tengerre. Nemsokára Oánész kiúszott a partra.
Felsőteste emberre hasonlított, míg alul hal teste volt. Az emberek először féltek tőle, de ő fénylő ékszerekkel kedveskedett nekik. Erre Úr népének fiai kenyeret és húst vittek cserébe, amelyet szívesen elfogadott. Később társai is követték, és még csillogóbb ékszereket hoztak a nádhajók kikötőibe.” (5. Arvisura, Tatraing rovása Kr. e. 3965–3947.) Tatrang főtáltos volt Ujguriában (Turfán, és Karaul vidék) i.e. 146-ban (más források szerint i.e. 216-ban), és az ő testvére volt Karaul kán, akinek szintén táltosi szerepe volt. Tatrang a már említett Vu-Ti császártól egy szakrális köntöst kapott, amit az év négy időszakában a sorra kerülő ünnepeken, szertartásokon használt. A köntösön látható az oltalmazó égi sátor, amely átöleli a napot és a holdat.
A köntös maradványát és másolatát ma is őrzi Karaul (Horváth János, meghalt 2009. december 18-án) magyarországi megőrző tokmak táltos, az aranykopjások fővezére, aki a fenti állításokat 2009. augusztus 24-én Buzsák-Tatárváron a cikk írójának személyesen megerősítette. Karaul kán a Loknor (Turfán, Ujguria) vidék őrvonalai mentén Tatrang (Tátrang) főtáltossal őrtornyokat, őrvártákat építettek, melyek a híradáson kívül a környék éjszakai ügyeletét is biztosította. A brassói Warte-hegy (Honvéd), szintén egy ilyen őrvár, őrvárta, szemben a Cenk mágusközponttal.
Tatrang és Karaul családjából származik a tüskehajú Dzserep, a leghűségesebb aranykopjás. Tatrang főtáltos őrvonala és mágusközpontja a Tátra-hegységben is megtalálható, a Tátra ezek szerint a Tatrang névből ered, hatalmasat, főt, fontosat jelent. A Tátra, a Barcaság és a Kárpát-medence több helységében található Hétforrás, ami különleges energiaközpont, gyógyítóhely. Tatrang főtáltos szerepköréhez a gyógyítás is hozzátartozott. Tatrang főtáltos a regös, a gyógyító, a révülő, a csatabűvölő (garabonciás), a baksa (tanuló, segítő) sámánok, valamint a rimalányok (táltoslányok) képzésével is foglalkozott.
Mindezek ismeretében most már érthető, hogy miért adta Jókai főhősének a Tatrangi családnevet. Hétfalusi csángóként köszönjük Jókainak, hogy ennyire szeretett minket, és bízott bennünk. Az utókor hálájának az lenne a legszebb jele, ha minden csángó és székely család megvásárolná, és el is olvasná Jókai összes könyvét. 
Bencze Mihály
Krónika (Kolozsvár)

Könyvbemutatóval zárult a Bod Péter Emlékév
A múltidézés távlatai címmel tartották szerda este a Bod Péter Megyei Könyvtárban a Bod Péter Emlékév zárórendezvényét, melynek során felidézték az eseménysorozat mozzanatait, bemutatták Bod Péternek az erdélyi románok egyházáról szóló történelmi munkáját, valamint az alkalomra összeállított, a sepsiszentgyörgyi könyvtárakat bemutató kötetet. Tartalmas műsorral közreműködött a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző színjátszó csoportja. A Látjátok feleim... című műsort Szováti Mária táncoktató és Zakariás Zalán rendező közreműködésével Deák Magdolna és Fejér Piroska magyar szakos tanár állította össze.  A házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszönetet mondott a rendezvénysorozat résztvevőinek, támogatóinak, majd Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kitért a székelyföldi szórványprogramra, mely által „ésszel és jó szándékú akarattal” a nehéz gazdasági helyzetben is támogatták a szórványt. Szonda Szabolcs vetített képes előadásban elevenítette fel az emlékév stációit. 2012. február 22-én, születésének 300. évfordulóján a tudós pap, irodalom- és egyháztörténész emlékhelyein tartottak ünnepséget: az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeum és a felsőcsernátoni református templom kertjében álló mellszobornál, a Bod Péter szülőháza helyén álló kopjafánál és a felsőcsernátoni Bod Péter Népházban. Ezt követően számos rendezvény zajlott: többek között Kultúra és társadalom kapcsolata és kihívásai címmel műhelytalálkozót tartottak, nemzetközi tudományos konferencia zajlott Nagyenyeden és Magyarigenben, Bod Péter-vetélkedőt szerveztek diákoknak, sor került a Bod-leszármazottak családtalálkozójára, a Kálnoki Református Egyházközség és a Dr. Bedő Albert Környezetvédelmi, Ifjúsági és Közművelődési Egyesület buszos emléktúrát kezdeményezett, november 17-én Magyarigenben Bod Péter-mellszoborot, Vargha Mihály alkotását avatták, majd 24 órás olvasómaratont tartott a baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár. Az ismertetőt követően levetítették Simon József Bod Péterről és az emlékév eseményeiről készített filmjét. Gudor Kund Botond lelkész, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese, történész, Bod Péter-kutató bemutatta az általa szerkesztett, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Vármegye Kiadó és a csíkszeredai Státus Kiadó közös gondozásában megjelent, Bod Péter két munkáját összesítő, Az erdélyi románok egyháztörténetének két könyve című kötetet. Igazi kincs, jellemezte a művet a szerkesztő, amely a görög katolikus egyház megalakulásának ismertetése céljával bemutatja a románok eredetét, népszokásait, egyházi életét, egyházi személyiségeit. A román történetírás számára megkerülhetetlen munka, ám némelyek ma sem akarnak tudomást venni róla. Demeter Lajos helytörténész az általa szerkesztett, a Háromszék Vármegye Kiadónál megjelent, Tékák az időben – Sepsiszentgyörgyi könyvtárak a Kaszinótól a Bod Péter Megyei Könyvtárig című könyvet mutatta be. A megyeszékhelyi egykori és mai könyvtárakat Demeter Lajos mellett Csáki Árpád és Tóth Szabolcs Barnabás történész, Csikós Júlia, a Székely Mikó Kollégium könyvtárosa és Kiss Jenő, a megyei könyvtár volt igazgatója méltatta.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Erdélyi gyerekszerző kötete jelent meg
Erdély legfiatalabb írója, a 11 esztendős Csinódi Nagy Gergő első, Kecsketánc című kötete jelent meg a sepsiszentgyörgyi Art Printer Kiadó gondozásában. A könyvet a szerző 8 éves húga, Ilka-Uzonka készítette.
 A szerző egy havasi tanyán él az Úz völgyében. Első publikált írása a Román Televízió magyar adásának pályázati felhívására született Az én falum címmel, 2011-ben. Ezt követően írta le 33 igaz történetben a televízió- és internetmentes havasi gyermekvilág élményeit.
Könyvében az állattartástól a kenyérsütésig, a farsangtemetéstől a karácsonyig változatosan ír gyermekkora meghatározó élményeiről. December 21-én Gergő szülővárosában, Sepsiszentgyörgyön két könyvbemutatót is tartottak. A székelyföldi bemutatók januárban Csíkszeredában, majd a Magyar Kultúra Napján Bölönben folytatódnak.
Krónika (Kolozsvár)

Jövőben is lesz szórványprogram
Jövőben is folytatnák a Székelyföld–Szórvány programot, melynek révén több tucat rendezvény valósult meg Hunyad, Fehér, Szeben és Kovászna megyékben.
Demeter László Kovászna megyei tanácsos, az Összetartozunk Székelyföld–Szorvány című program háromszéki felelőse összefoglalta az elmúlt év eseményeit, melyek során több program is megvalósult mind a szórványban, mind pedig Székelyföldön. A háromszékiek részt vettek a Hunyad Megyei Magyar Napokon, a Szeben Megyei Magyar Napokon, valamint az Ars Hungarica Fesztiválon, de közösen rendezték meg a Bod Péter születésének 300. évfordulója alkalmával szervezett emlékévet is.
„Sikernek könyveljük el, hogy a Bod Péter Emlékév alkalmával az összefogás eredményeképpen sikerült szobrot állítanunk a nagy tudós emlékére a magyarigeni református templom kertjében” – mondta Demeter László, aki a jövőre vonatkozóan hozzátette: a megkezdett és a jól bejártatott úton kívánnak továbbmenni. Erősíteni szeretnék a négy megye magyar közösségei között a szálakat, erősebbre kívánják fűzni a kötelékeket, továbbá szeretnék bevonni programukba a Brassó megyei magyar közösséget, és nem utolsósorban a magyarországi testvérmegyéket is.
Emiatt kihívás is a 2013-as esztendő, de kihívás amiatt is, mert a székely–szórvány program erősítése céljából létrehozott Kún Kocsárd Egyesület bérbe vette 25 évre az őraljaboldogfalvi romosodó református parókiát azzal a céllal, hogy felújítása után magyar közösségi házzá és turisztikai ponttá alakíthassák át. Ezáltal megmenekülhet az enyészettől a műemléképület a mellette található nagy értékű műemléktemplommal együtt, és hasznos funkciót adnak az épületnek is.
Bús Ildikó
Székelyhon.ro