Jún. 5-én tartotta szokásos havi ülését az RMDSZ udvarhelyszéki területi szervezetének elnöksége. Az önálló magyar felsőoktatás újraszervezésével kapcsolatban a testület megállapította, hogy a romániai magyar nemzeti közösségnek - számarányának megfelelően - joga és szüksége van a történelmi hagyományokkal rendelkező kolozsvári székhelyű Bolyai Tudományegyetem visszaállítására, a székelyföldi főiskolai hálózat központjaként működő Marosvásárhelyi Egyetemre, valamint a Partiumi Egyetemre. Az udvarhelyszéki elnökség ez alkalommal is kinyilvánította a három Hargita megyei területi szervezet közötti kapcsolat javításának szükségességét, valamint ezirányú együttműködési készségét, és szorgalmazta a megyei költségvetés vitáját megelőző egyeztető tárgyalások lebonyolítását. A széki RMDSZ közleményében foglaltakkal az ugyancsak június 5-én ülésező székelyudvarhelyi RMDSZ is támogatólag egyetértett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./

Hargita megye önkormányzati oktatási szakbizottsága jún. 4-i ülésén az önálló felsőoktatás megvalósításáról tárgyalt. Csíkszeredában ugyanis kudarcba fulladt a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőivel folyó tárgyalás magyar nyelvű főiskola létesítésére, közben úgy látszik, hogy megszűnik a hét éve létező, magyarországi egyetemek által támogatott távoktatás, annak ellenére, hogy itt kialakult a főiskolai oktatás infrastruktúrája a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány jóvoltából. Mindezek miatt a megyei önkormányzat vállalta fel a főiskola megindítását. Megrendelésükre a KAM - Kommunikációs és Regionális Antropológiai Munkacsoport tanulmányt készített a székelyföldi főiskolai oktatás lehetőségeiről. Az ülésen megjelent Kötő József államtitkár megerősítette a megyei elképzelést: egy gyakorlat-orientált, regionális gazdaságtanra szakosodott felsőfokú képzés beillik az RMDSZ oktatási koncepciójába. Kötő József annál is inkább helyeselte az elképzelést, mert a multikulturalitás nem a kultúrák esélyegyenlőségéről, inkább kultúrimperializmusról szól. /Oláh-Gál Elvira: Önálló felsőoktatási szándék Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./

Jún.7-én, pünkösd utáni első vasárnapon immár hagyományosan Rétyen találkoztak Székelyföld fúvósai. A helybeli Kelemen Antal vezette együttes tevékenységével lett ez a találkozó a vidék seregszemléje. A fúvósok felléptek Sepsiszentgyörgyön és Baróton is. /Fúvós seregszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Néhány napja a csíkszeredai Internetto Transsylvaniae honlapján újságok cím alatt a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat és a Romániai Magyar Szó mellett megjelent az Udvarhelyi Híradó című lap is, mely lehívható az Internetto címén, vagy direkt a http://www.nextra.ro/infopress/uh.htm címről. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Júl. 11-én Székelykeresztúron tartotta kihelyezett ülését az Udvarhelyszéki RMDSZ Elnöksége. Az ülésen részt vettek a Székelykeresztúri RMDSZ Választmányának tagjai, városi és megyei tanácsosok, a médiák képviselői. Tájékoztató hangzott el a kormánykoalíció és a parlament féléves munkájáról, majd a jelenlevők meghallgatták az elnökség tagjainak beszámolóit féléves munkájukról, valamint a széki szervezet állapotáról. A testület megállapította, hogy eredményként könyvelhetők el Hajdú Gábor Hargita megyei szenátor kinevezése az egészségügyi tárca élére, Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátor megválasztása az Alkotmánybíróságba, Gálfalvi Zsolt beválasztása az RTV Igazgató Tanácsába, a magyar tannyelvű állami egyetem alapítási feltételeit megállapító bizottság létrehozása, 17 fontos egyházi és közösségi ingatlan visszaadása a kisebbségeknek, valamint a 22-es sürgősségi kormányrendelet alapján kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezése 202 nem székelyföldi vegyes lakosságú helységben. - A székelykeresztúri választmánnyal sikerült tisztázni az elmúlt időszakban több kérdésben (önálló magyar nyelvű egyetem létrehozása, kettős állampolgárság kérdése, kormánykoalícióban való további részvétel) felmerült nézetkülönbségeket. A testület megállapította, hogy a fenti kérdések egyikének megítélésében sincsenek feloldhatatlan véleménykülönbségek. Az Udvarhelyszéki RMDSZ egységes az RMDSZ programja szerinti cselekvésben és a romániai magyar nemzeti közösség stratégiai céljainak megvalósításában. Végezetül az Elnökség felhívja Udvarhelyszék RMDSZ-tagságát, lakosságát, vállalkozóit, hogy az SZKT határozatának szellemében járuljanak hozzá az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége által létrehozott, az árvízkárosultak megsegítését szolgáló tízmilliós alap bővítéséhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13., 1303. sz./

"Az 1991-es agyagfalvi históriáról Domokos Géza emlékezésében kifejtette: a baj az volt, hogy Katona Ádám és társai "nem éppen tisztességesen úgy próbálták beállítani kezdeményezésüket, mint legitim, az RMDSZ vezetőségének és a székelyföldi RMDSZ-szervezetek támogatását élvező" lépést. /Domokos Géza: Esély II. /Pallas-Akadémia, Sepsiszentgyörgy, 1997. 235. oldal - Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./"

"Orbán Viktor miniszterelnök látogatásának második napján reggel érkezett a Csíkszereda határában lévő világhírű római katolikus kegyhelyre, a csíksomlyói római katolikus kegytemplomba, ahol Tamás Lajos segédpüspök volt a házigazda. A vendéget Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester köszöntötte. Ezt követően a látogatás még inkább magánjellegű eseménnyel folytatódott, a miniszterelnök a református imaházban részt vett egy egyházi szertartáson, keresztelőn (a református lelkész kisfiának Németh Zsolt külügyi államtitkár a keresztapja), amelyet a város egyik vendéglőjében követett ebéd az ünneplőkkel. Délután a miniszterelnök Székelyudvarhely és a fazekas népművészeiről híres Korond érintésével gépkocsin tette meg az utat Marosvásárhelyre, ahonnan helikopterrel utazik haza. Útközben Székelyföld városaiban és falvaiban sokan köszöntötték, Szentegyházán magyar és román zászlókat lengető tömeg fogadta az autókonvojt, lovashuszárokkal és rezesbandával. Székelyudvarhelyen zúgtak a harangok, amikor megérkezett a kormányfő. Orbán Viktor rövid beszédében visszatért a Tusnádfürdőn megfogalmazott gondolatokra. Kifejtette: Magyarországnak új kormánya alakult, olyan kormánya, amely amikor körülnéz a világban, akkor a horizontja nem ér véget a magyar állam határainál. Hangsúlyozta, hogy az új kormány nem fog megfeledkezni az elmúlt esztendőkben elhanyagolt feladatról, az egész Kárpát-medencei magyarság kulturális önazonosságának megőrzéséről. E tekintetben "számíthatnak ránk, és mi is számítunk az Önök erejére, amit hozzá tudnak adni az egész magyar nemzet közös erejéhez" - mondta a lelkesen ünneplő sokaságnak. Ez olyan szerencsés pillanatban történt, amikor komoly esélyek vannak arra, hogy Magyarország gazdasági és külpolitikai súlya jelentősen növekedjen. A kormány feladata megragadni ezeket a lehetőségeket, és akkor a határon túli magyarok egy olyan Magyarországra tekinthetnek, amely erősebb, mint ebben a pillanatban, erősebb összetartozási érzés fűzi össze a polgárokat. A látogatás végén Marosvásárhelyen családi találkozó volt Markó Béla marosvásárhelyi otthonában. Ez módot adott arra, hogy a magyar miniszterelnök még egy oldott eszmecserét folytasson Markó Bélával. Ezután gépkocsival indult haza a magyar miniszterelnök. /Napi Magyarország, júl. 28., /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"A román lapok a magyar lisztáradatról, a magyar termékek dömpingjéről írnak, amikor valójában a Magyarországról származó liszt a belső fogyasztás egy százalékát teszi ki. Az "igazi ok a román búza versenyképtelenségében rejlik", állapította meg Bíró Béla. Nincs pénz a mezőgazdaság támogatására, mondják, de a veszteségesen termelő ipari kolosszusok fenntartására, a túlcentralizált állami apparátus finanszírozására, Székelyföld militarizálására, sőt a legújabb típusú, esztelenül költséges harci helikopterekre és repülőgépekre mintha még ma is lenne. A felelősséget könnyű a magyarokra, a törökökre, azaz a bevált recept szerint az idegenekre hárítani. A román mezőgazdaság mély válságot él át. A termőterület óriási részét föl sem szántották. A jelenlegi piacellenes intézkedések könnyen kizárhatják Romániát az Európához való csatlakozásból. /Bíró Béla: Ismét az ideológia. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./"

"Aug. 14-én Zilahon felavatták Corneliu Coposu szobrát. A zilahi ünnepségre tartó Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az Alsócsernátonban tartandó Székelyföldi Fórumra történt meghívójáról. Takács Csaba szerint ez nem különbözik más kezdeményezésektől, nem lát benne semmi rendkívülit, "jobb, ha vannak, mintha egyáltalán nem lennének". A meghívó időpontjában családi eseménye zajlik, húszéves házassági évfordulóját ünnepli, ezért nem lesz jelen. Emil Constantinescu elnöknek a magyar egyetemről tett kijelentéséről elmondta, hogy azt az államfő Kolozsváron tette, ahol minden román politikus megpróbál hazafiasabbnak mutatkozni. Az, hogy Constantinescu Marga minisztert támogatja törekvéseiben, túlmutat későbbi kijelentésén, hogy az elnöknek nincs joga befolyásolni az egyetem ügyében való döntést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15-16./ Takács Csaba bizarrnak nevezte Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a kezdeményezését, a Székelyföldi Fórumot. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meghívót juttatott el a sajtóhoz, ebben szept. 12-re Alsócsernátonba "Székelyföldi fórum az RMDSZ megújulásáért" címmel rendhagyó tanácskozásra hívta mindazokat, akiket a romániai magyarság közös gondjai foglalkoztatnak, az RMDSZ valamennyi vezetőjét, az SZKT és a SZET tagjait, a parlamenti képviselőket és szenátorokat, az RMDSZ platformjainak képviselőit, az egyházak vezetőit. Aggodalommal tapasztalja, olvasható a meghívóban, hogy az 1996-os kormányváltás utáni időszak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az RMDSZ jelenlegi politikája kritikus helyzetbe került. Az alsócsernátoni fórumon a "hogyan tovább" kérdésére összpontosítanak. Arra kéri a résztvevőket, hogy javaslataikat juttassák el hozzá, hivatalába. /Meghívó a Székelyföldi Fórumra. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./"

"A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ évente megszervezett hajóútján, aug. 19-én Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár hangsúlyozta: Fontosnak tartjuk, hogy szemléletváltás következzék be a határon túli magyarság ügyének kezelésében. Az európai normák helyett inkább az európai gyakorlatra helyeznénk a hangsúlyt. A legfontosabb, mondta az államtitkár, hogy a magyar kormány partnernek tekintse a határon túli magyarság képviselőit, különösen a legitim szervezeteket. Meg kell teremteni az intézményes magyar-magyar párbeszéd kereteit. A hajón ott volt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, aki nyilatkozott a Napi Magyarországnak: Hosszú ideje érezzük, hogy nem jó irányba haladnak az RMDSZ háza táján - jelentette ki a püspök, aki szept. 12-re Alsócsernátonba "Székelyföldi fórum az RMDSZ megújulásáért" címmel hívott össze tanácskozást. Tőkés szerint "népi szinten is" tapasztalható az eltávolodás a magyar politikai szervezettől, mióta a román kormány ígéretei rendre beváltatlannak bizonyultak. Fordítani kellene az RMDSZ politikai irányultságán, állapította meg a püspök, aki egyben hitet tett a kolozsvári magyar egyetem mellett. /Udvardy Zoltán: Közös gondjainkról a HTMH Médiahajóján. = Napi Magyarország, aug. 21./ A HTMH által szervezett hajóúton a Szatmári Friss Újság munkatársa interjút készített Németh Zsolt államtitkárral. Az államtitkár elmondta, hogy több új határátkelőhely megnyitására lenne szükség és erre lesz is pénz. Németh Zsolt államtitkár a hajóúton kérte meg Tőkés László püspököt, hogy aug. 20-án Orbán Viktor mellett vegyen részt a körmeneten. A lapnak Hámos László, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnöke is nyilatkozott, elmondta, hogy tevékenységük kezdete óta küzdenek azért, hogy Erdélyben újra induljon az egyetem. 1989 óta számtalan alkalommal szóvá tették, több mint száz amerikai kongresszusi képviselő egy sorozat olyan levelet írt alá 1992 és 1993 között, amelyben ez a kérdés kulcsszerepet játszott. Hámos alapítványa kész adományokat gyűjteni, mihelyt megnyílik az erdélyi magyar egyetem. Önálló egyetem kell, mert a multikulturális egyetem szemfényvesztés. /Gui Angéla: Kifutott a médiahajó Budapesten. Lesz pénz új határátkelőhelyekre és az egyetemre is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aug. 24-én az MTI-nek nyilatkozva élesen bírálta Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a Szabadságban megjelent nyilatkozatát. Markó Béla szerint az alsócsernátoni Székelyföldi Fórum az RMDSZ megújulásáért - amelyre Tőkés László küldte ki a meghívókat - az RMDSZ vezető testületének megkérdőjelezésére irányul. "Tőkés László már jó ideje nem úgy nyilatkozik, mint az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, hanem mint a szövetségen belüli ellenzék egyik képviselője." - állapította meg Markó Béla. Szerinte köztiszteletben álló személyiségéhez méltatlan, ahogy kisszerű vádaskodásokba bocsátkozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke aug. 26-án kiadott nyilatkozatában reagált arra, hogy Markó Béla szövetségi elnök támadta az Alsócsernátonban megrendezendő fórumot. Markó Béla szerint ez platformalakítási kísérlet, bizalmatlanság keltése, a közvélemény megtévesztése, veszélyes helyzetet teremt, továbbá intoleranciával vádolta Tőkés Lászlót. A püspök visszautasította a vádakat. Furcsa, állapította meg, hogy az RMDSZ megújítására való törekvésnek a puszta híre ennyire vehemens, személyeskedő reakciót vált ki. A székelyföldi fórum szervezésére a teljes átláthatóság jellemző, melyre Markó Bélával együtt meghívták az RMDSZ valamennyi vezetőjét, az SZKT és a SZET tagjait, a platformok és az egyházak képviselőit. A fórum nem RMDSZ-en kívüli rendezvény. Tőkés László visszautasítja a gyülekezés jogának megkérdőjelezését. A tiszteletbeli elnök szerint a nyilatkozat azt bizonyította, hogy az RMDSZ "a pártosodás útjára tévedt", a fórum egyik célja pedig az, hogy helyreállítsa a szövetség közképviseleti és érdekvédelmi szerepét /Tőkés László tiszteletbeli elnök nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke még aug. 26-án válaszolt Tőkés László nyilatkozatára, kifejtve, hogy egyesek bizonyára nagy várakozással figyelnek a vitára, sikerül-e megbontani a szervezet egységét. Tőkés László azon megjegyzésére, hogy az alsócsernátoni fórum a romániai magyarság integrálására tesz kísérletet, Markó Béla kérdéssel reagált: "Mi az RMDSZ, ha nem az, amire most állítólag kísérletet akar tenni Tőkés?" Markó arra figyelmeztetett, hogy a Tőkés László által "rovokált nyilvános vádaskodások" nem az RMDSZ-nek használnak, hanem "másoknak". Markó úgy látta, a tiszteletbeli elnök kezdeményezése nem minősülhet "alulról építkező kezdeményezésnek". Ennek ellenére Markó Béla kíváncsian várja, milyen politikai eszközöket ajánl a fórum. "Aki kritikát fogalmaz meg, mutassa meg a másik utat is." /Markó Béla szövetségi elnök válasza. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"

Ábrahám Dezső a Romániai Magyar Szó aug. 29-i számában újra Tőkés László püspökre támadt, akire Ábrahámot megbízói 1990-ben telepítették, majd 1993-as lebukása után ráolvasta a püspökre régi hazugságait. Ábrahám újabb támadásának nyilvánvaló célja az alsócsernátoni tanácskozás, a Székelyföldi Fórum elleni hangulatkeltés volt. A Romániai Magyar Szó biztosított teret Ábrahám Dezső förmedvényének, de még senki sem vette a fáradtságot, hogy leleplezze. 1990-ben a magukat átmenteni készülő Keleti ezredes és Kárpáti vezérezredes kiszolgálást, korlátlan utazási és megszólalási lehetőséget biztosítottak a célszemélynek, Tőkés Lászlónak, a velük járó manipuláltság, ellenőrzöttség fejében. A gyanútlan Tőkés László lépre ment. Nem számolt hátsó szándékkal. Ábrahám rátelepedett Tőkés személyére. 1993-ban már olyan írások terjesztésén kapták rajta, amelyekben azt állította, hogy ő már a temesvári felkelés előtt felkarolta Tőkés ügyét és népszerűsítette a nagyvilágban. Ezt Tőkés László erélyesen cáfolta. A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzének - sokak szerint Ábrahám keze közén - épp akkor veszett nyoma, és Koblencz könyvszakértő a bűnügyi szférába sorolta Ábrahám működését. Azóta beszél Ábrahám arról, hogy 1990 februárjában 55 román művészt hozott "saját zsebéből" Budapestre. A baj csak az, hogy Keleti ezredes 1990. febr. 3-án az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy ő helyezte el az 55 művészt és ő gondoskodott róluk. Elfelejtettek egyeztetni, állapította meg a cikkíró. Tőkés László Temesvár ostroma című könyvét Ábrahám nyomattatta ki a Kossuth Nyomdával, majd maga árusította, de a hatmilliós számlát nem fizette ki. /Csipor Ildikó: Szemléltető Ábra(-kadabra-)hám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Előzmény: Ábrahám Dezső: Tőkés ellenzéki platformot szervez? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./

"Pusztina népe különböző beadványokban már többször kérte a magyar nyelvű szentmisét, azonban Petru Gherghel iasi püspök bujtogatók szűk csoportjának nevezte a kérelmezőket és visszautasította a magyar nyelvű szentmise megtartását a moldvai csángók körében. Ilyen előzmények után júl. 28-án Pusztina moldvai csángó faluban Gergely István csíksomlyói plébános magyar nyelvű szentmisét tartott. Petru Gherghel nem engedélyezte, hogy a Szent István király nevét viselő templomban mutassa be a szentmisét, ezért egy udvaron zajlott le a mise. A mise előtt Gherghel püspök telefonon megfenyegette Gergely Istvánt: ha nem távoznak a faluból, akkor erőszakkal fogja innen eltávolítani, majd lecsapta a kagylót. Kánya Péter helyi vállalkozó ajánlotta fel a vendéglőt, ott tartották a misét. Csángó szőttesekkel borították be a hátteret. A csíkszentmiklósi Gergely Géza gyóntatott. Kiosztották a magyar egyházi énekek szövegét, amely a csángó himnusszal zárult /Mivé lettél, csángó-magyar.../ Ismerősként köszöntötték a faluban Gergely Istvánt, aki a csíksomlyói pünkösdi búcsúk alkalmával csángó misét tart a Moldvából érkező magyaroknak. "Hozom a csíksomlyói Szűzanya üzenetét" - kezdte a szentbeszédet Gergely István. Õ azt kéri az Úrtól, "tegye lehetővé, hogy Moldvában, a moldvai egyházmegyében magyarul is lehessen misézni minden templomban, ahol ezt kérik." "Nem csak a Szűzanya üdvözletét hoztam ide hozzátok," hanem "Erdélynek, a Székelyföldön élő magyaroknak, a magyarországiaknak üdvözletét is", mert "mi a ti testvéreitek vagyunk." "Minden magyar a világon tud rólatok és segíteni szeretne." /Fekete Réka: Magyar mise Pusztinában. = Moldvai Magyarság (Sepsiszentgyörgy), július-augusztus - IX. évf. 98-99. sz./"

Veres József hozzászólásában kifejtette, miért nem megy Csernátonba, a Székelyföldi Fórumra. Hangsúlyozta, hogy az utca embere hangját szólaltatta meg: azért nem megy el, mert nyugdíjasként erre nincs pénze, sok időt elvesz az utazás, kevesebb idő jut a tanácskozásra. Kérdésesnek tartja, hogy egy ilyen népgyűlés jogosult-e a romániai magyarság nevében beszélni. Szerinte a széthúzás jelei mutatkoznak, várható a jelenlegi vezetők lejáratása. Veres József szerint a feladat a széthúzás megakadályozása lenne, ezért sokan kételkedve várják ezt a fórumot. /Veres József: Nem megyek Csernátonba! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Az RMDSZ jó ideje csak sodródik, kénytelen belenyugodni a koalíciós partner színeváltozásaiba, álláspontváltozásaiba, állapította meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Az RMDSZ mondja, hogy kilép a kormányból, azután nem lép ki, újabb haladékot ad. Jó precedens volt viszont az RMDSZ Kolozs megyei tanácsának ülése, amikor kezdeményezőleg lépett fel a magyar nyelvű egyetem kérdésében. - A Székelyföldi Fórum egy folyamat kezdete lehet, Partiumi Fórummal szeretné folytatni, még ebben az évben. Éppen ezért "meggyőződésem, hogy a konfliktus, a vita, a Markó-vita helytelen." Azért volt kénytelen ezt a rendhagyó formát választani, "mert az SZKT-n belül minden erre vonatkozó próbálkozást letörtek." Azzal vádolják az RMDSZ-t, hogy kizárólag a magyarság érdekeivel törődik, Ezzel a váddal meg akarják terhelni az RMDSZ-t pszichikailag, el akarják terelni a figyelmet a kisebbségi kérdés megoldatlanságáról. - Tőkés László nem tart attól, hogy az RMDSZ szétszakad, házon belül kell megoldani a problémákat, hangsúlyozta, hogy "mindent az RMDSZ legitim struktúráiban akarunk megvalósítani." /Máté Zsófia: Házon belül oldjuk meg a gondolat. Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./

A Háromszék véleményeket közölt a tervezett székelyföldi fórumról Csernátonba kéne menni címmel. Sylvester Lajos szerint miközben nem "tudunk előrelépni jogteremtésben, nem mulasztunk el egyetlen alkalmat sem, hogy egymásnak essünk." "Az emberek elbizonytalanodtak és elkeseredettek." - Vajda Dénes, Bölön polgármestere szerint nagyon aktuális a csernátoni találkozó, reméli, hogy az RMDSZ csúcsvezetése is ott lesz. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

Az RMDSZ hatalomban lévő politikai elitje egyértelműen elhatárolódott az alsócsernátoni fórumtól. Annak ellenére, hogy az RMDSZ mindkét tábora tisztában van vele: végre tiszta vizet kell önteni a pohárba. Szét kellene nézni Székelyföldön, és ott megtudakolni, "mit gondolnak munkások, földművesek, tanárok, orvosok, lelkészek az RMDSZ-politizálásról, jövőnkről, a román politikusok ámításairól." Makkay szerint a tagság jelentős hányada egyértelműen kiábrándult az RMDSZ-ből. "A mai hatalomból sokan gondolják úgy, hogy a fő bűnbak Tőkés László. Ha ő nem lenne, vígan élhetnénk, míg meg nem halnánk. Nem zavarná a hivatalos politika vizeit senki és semmi. Nem volna, aki számon kérjen, és folyton kényelmetlen kérdéseket szegezzen a választottaknak. Az RMDSZ csúcsvezetőségének logikája szerint ugyanis a tagság csak arra jó, hogy a választófülke csendjében ráüsse a pecsétet egy csapat boldogulási cédulájára." "Hogy ez ne következzék be, ezért is szükség van az alsócsernátoni RMDSZ-fórumra!" /Makkay József: Miért kell elmenni Alsócsernátonba? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Két ellenzéki párt sajtótájékoztatón ismertette a Sepsiszentgyörgyön épülő csendőrlaktanyával kapcsolatos álláspontját. Gica Agrigoroaie, a Nagy-Románia Párt Kovászna megyei elnöke kifejtette, hogy pártja kormányprogramjában szerepel a két székely megye militarizálása. Újabb katonai egységeket hoznának létre ezen vidéken, hogy visszaszorítsák az RMDSZ autonomista kísérleteit. Adrian Casunean-Vlad, a Társadalmi Demokrácia Pártja megyei elnöke közölte, hogy Sepsiszentgyörgyön a csendőrlaktanyát eredetileg tízezres főre tervezték, végül az RMDSZ tiltakozására ezer fősre csökkentették. Amint visszakerülnek a hatalomra, növelni fogják a csendőrlaktanyát létszámát. /A Székelyföld militarizálása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

A Mundus Kiadó /Budapest/ hatkötetes sorozatban kiadja Beke György szociográfiai könyveit. Most jelent meg a második kötet /Boltívek teherbírása/, ebben a cenzúra által annak idején kiadott könyvből kihagyatott részek is szerepelnek, továbbá a függelékben a szerző elmesélte a letiltás történetét. A sorozat első kötete Szigetlakók címet viseli, a tervezett következő kötetek: Az Értől Kölesérig, Bartók szülőföldjén, Déva vára alatt és Székelyföld. /Sylvester Lajos: Múltunk teherbírása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

Máthé Éva marosvásárhelyi újságíró rendszeresen publikál a Magyar Hírlapban. Mostani cikkében felvázolta, hogyan látja ő az RMDSZ-en belüli vitát. Úgy, ahogyan a Magyar Hírlapban megjelenő értékeléseknél szokásos, amelyek mindig Tőkés Lászlót támadják. Máthé Éva véleménye bántó: "annak, ami most az RMDSZ-ben most történik, sokkal inkább hiúság - meg némi irigység - a fő mozgatórugója." 1990-ben úgy tűnt, hogy Tőkés László az erdélyi magyarság koronázatlan fejedelme. Azonban idővel elhalványult Tőkés László dicsősége. A hiúság vására nélküle is népes. A fő motívum adott: melyik csoportosulás lesz képes kicsikarni a hatalomtól az önálló állami magyar egyetemet. A román kormány egyik csoportosulással sem hajlandó kompromisszumot kötni, Máthé Éva szerint ez "alighanem megkérdőjelezi az RMDSZ-en belüli viszályok értelmét." Az újságírónő úgy látja, hogy a magyarországi kormányváltás olajat öntött a tűzre és szerinte a "hiúságra visszavezethető hatalmi harc állomásainak egyike lehet az Alsócsernátonban hamarosan sorra kerülő Székelyföldi Fórum is". A marosvásárhelyi publicista is elismeri a magyar egyetem rendkívüli fontosságát, azt is, hogy az csak Kolozsváron lehet. "Alsócsernátonban már arról is érdemes lesz eszmét cserélni, mi lesz azután, ha az RMDSZ kilép a kormányból." Sajnos "túl kevés azon erdélyi fiatal politikusok száma, akik képesek az újfajta politizálási mód kidolgozására". /Máthé Éva: Kolozsvár után, Alsócsernáton előtt. = Magyar Hírlap, szept. 9./

A Brassó megyei RMDSZ elnöksége szept. 1-jei ülésén tárgyalta az Alsócsernátonba összehívott Székelyföldi Fórumon való részvételt. Megoszlottak a vélemények, többen azon voltak, hogy részt kell venni a fórumon, mások ellenezték. Madaras Lázár megyei tanácselnök-helyettes esetleg megfigyelőként venne részt a találkozón, mondván, Katona Ádám és társai szervezte rendezvény nem lehet szervezeti fórum. Végül megszületett a többségi döntés: megfigyelői státussal vesz részt a megyei RMDSZ képviseletében Bálint László református pap és Markó Gábor politikai alelnök. /Markó Gábor: Nem oda... Csernáton. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 11./

Szept. 12-én Alsócsernátonban mintegy 2000-en /a Romániai Magyar Szó szerint 1200-an/ gyűltek össze Erdély úgyszólván majd minden övezetéből, Tőkés László ismert kezdeményezésére, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében. Nagyon sok újságíró érkezett Budapestről, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról és máshonnan. A fórum szabadtéri ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen igét hirdetett Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád erdélyi magyar evangélikus püspök, majd Czirják Árpád kolozsvári római katolikus érseki helynök szólt a megjelentekhez. Jakubinyi György erdélyi érsek nem jött el, "egységlazításnak" minősítve a fórumot. Ott volt többek között Orbán Árpád a Kovászna megyei és Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, számos külföldi vendég mellett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy erőt gyűjteni, hitet erősíteni sereglettek Háromszékre. "Bukarest gyűléstermeinek balkáni csűrés-csavarásából és parlamenti üléseinek ellenséges szózuhatagától eltávolodva, valamint a kicsire nem adó nemzetközi nagypolitika elidegenítő hatása alól kivonva magunkat, azért jöttünk ide, hogy ismét magunkra találjunk" - hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: az 1848-as agyagfalvi népgyűlés éppen 150 éves évfordulóján ideje ismét számba venni azt, hogy valójában mit akar a romániai magyar nemzeti közösség. Tőkés László úgy látja, hogy a képviselet eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Hol van már a Kolozsvári Nyilatkozat? - kérdezte, utalva a magyar képviselők 1992-es nyilatkozatára. Vissza kell térni a szövetség eredeti programjához, s különösképpen a tagsághoz, hangsúlyozta. Király Károly a között a történelmi egyházak fontosságát hangsúlyozta, amelynek mindig is közösségmegtartó szerep adatott. Határozottan fellépett az egységbontás gondolata ellen, jelezve: az alsócsernátoni fórumnak ilyen szándékai nincsenek. Király Károly felhívást olvasott fel magyarul és románul az együttélő két nemzet jellegzetes erdélyi megbékéléséről. Ehhez azonban a román állampolitikai gyakorlat gyökeres váltására van szükség, mert az eddigi sorozatosan figyelmen kívül hagyja Erdély Európa kultúrköréhez való tartozását, az erdélyi népek hagyományait. Ennek következtében megbomlott az egyensúly. Király Károly a koszovóihoz hasonló események elkerülése érdekében szükségesnek tartja egy állandó EBESZ-megfigyelő képviselet létrehozását Romániában. Az autonómia-igényről dr. Csapó József szenátor beszélt. Nem vagyunk jöttmentek, bevándorlók, vendégmunkások, ezért nem fogadhatjuk el a kisebbségi minősítést sem, jelentette ki. A regionális autonómia nemzetközi jogászok által pontosan körülírt, elismert önrendelkezési jog, amitől ma már a román hatóságok sem tekinthetnek el. A beszélő elmondotta: azzal vádolnak, hogy ez a követelés sehol a világon nincs. Ez nem igaz! Alkotmány által elismert autonómia működik Európa számos országában! 1997-ben az Európa Tanács jóváhagyta az Európai Állampolgársági Egyezményt, amelyik elismeri a kettes és többségi állampolgárságot. Ennek előírásai jó kiinduló pontot jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség integrációs gondjainak orvoslásához. Kónya Hamar Sándor képviselő az állami magyar egyetem újraindításának szükségességét hangsúlyozta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ elnöke elmondta, a világ magyarságának vigyázó szeme ma Alsócsernáton polgári fórumának történéseit figyeli. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere az egyre kilátástalanabb erdélyi sorsról szólt, a megélhetési gondokról. Szász Jenő a fórum támogatását kérte a csereháti ügyben, ahol köztudottan jól szervezett, betelepítési merénylet készül Udvarhely polgárai ellen. A csíki RMDSZ-szervezet nevében Bíró Albin, a gyergyói szervezet képviseletében dr. Fülöp László, Marosvásárhelyről Kincses Előd, Kolozsvárról Gyémánt Mihály érvelt az RMDSZ megújulásának szükségessége mellett. Toró T. Tibor a Temes megyei szövetség, illetve a Reform platform, Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezet megújító törekvéseire hívta fel a figyelmet. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári magyar egyetem igényeit, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Elfogadtak több állásfoglalást, határozatot, felhívást is az erdélyi magyar lakosságot érintő, foglalkoztató kérdésekről, gondokról. A fórumot követő sajtóértekezleten az újságírók az autonómia megvalósításának mikéntjéről érdeklődtek. Dr. Csapó József kiemelte: alkalmazásuk csakis törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzelhető el. Tőkés Lászlót meglepte az, hogy Markó Béla nem jött el Csernátonba, s megerősítették az is, hogy a fórum állásfoglalásai az RMDSZ választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak csak legitimitást, a dokumentumok a fórumon megjelentek álláspontját rögzítik. A Programnyilatkozat mellett az alábbi dokumentumokat fogadta el: - Határozat a kettős állampolgárságról, - Határozat a kolozsvári állami magyar egyetemről, - Határozat Székelyföld autonómiájáról, - Határozat az egyházi, közösségi és személyi magánjavak visszaszolgáltatásáról, - Tiltakozás a székelyföldi militarizálás, a csereháti hatalmi beavatkozás, a másodrendű állampolgárként való kezelés és a sajtó, a politikum magyarellenessége miatt. /Makkay József: Magyar egyetemet, az elkobzott javak visszaadását, önrendelkezést! Alsócsernátonban új RMDSZ-egységet kértek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14., Székelyföldi Fórum Háromszéken. Csernáton üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Szilágyi Aladár 1500-ra becsülte a megjelentek számát. Tőkés László megnyitójában ismertette a Székelyföldi Fórum alapvető célkitűzéseit, valamint a rendezvény ellenzőinek és pártolóinak megnyilvánulásait. Idézte többek között Csetri Elek kolozsvári történészt, aki szerint "időszerű az RMDSZ megújulása... az eddig folytatott halogató és megalkuvó módon taktikázó politikának véget kell vetni szervezetünk életében." Tőkés László kifejtette, hogy Alsócsernátonba kellett jönni, a nép közé. "A helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait kell keresni." A Székelyföldi Fórum előadói, Király Károly, Csapó I. József, Kónya Hamar Sándor, Patrubány Miklós és Szász Jenő a romániai magyarság - és különös hangsúllyal - a székelység megoldásra váró problémáit taglalták. Az elfogadott Programnyilatkozat 17 pontban foglalta össze a megfogalmazódott célkitűzéseket. A kettős állampolgárságról szóló határozat felkérte a magyar kormányt, hogy teremtsen törvényes keretet a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyeréséhez. /Szilágyi Aladár: Székelyföldi Fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./ Részlet a Székelyföldi Fórum Felhívásából: "Olyan államban szeretnénk élni, amelyben nem csak a fővárosban dőlnek el sorsunk meghatározó kérdései, hanem olyan választott vezetők ítélkeznek ügyeinkről, akik sorainkból valók és megértik életünket. Nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy a fővárosban ülő hivatalnokok előbb gondosan begyűjtsék, majd máshová osszák pénzünket, netán a korrupció feneketlen zsákjába kerüljön adónk. Azt kívánjuk, hogy a munkánk által megtermelt hasznon falunkban, városunkban, megyénkben, a mi vidékünkön, Erdélyben kerüljön felhasználásra." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ A Brassói Lapokban Balázs János a Székelyföldi Fórumról elmarasztaló tudósítást írt, Tőkés-csoportról beszélt és kifejtette, hogy a háromszéki falvak többsége nem jelent meg. "Feltűnő volt az RMDSZ országos vezetőinek távolmaradása." Tőkés Lászlótól nem idegen a taktikázás. A fórum után sem világosabb, hogy ők mit is akarnak, fejezte be beszámolóját Balázs János. /Balázs János: Az igazság, kérdőjellel. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./

Szabó Károly szenátor szerint semmiféle határozat nem született a tiszteletbeli elnök személyével kapcsolatban és az RMDSZ kolozsvári kongresszusa nem nevezett ki tiszteletbeli elnököt. A szenátor veszélyesnek tartja a meghirdetett Székelyföldi Fórumot: "azok, akik ezt a népgyűlést szorgalmazzák, nem a magyarságnak dolgoznak, hanem azoknak, akik el akarják szigetelni, ki akarják rekeszteni a romániai magyarságot a romániai alkotmányos politikai színtérről." Szabó Károly szerint a fórumon készül egy olyan felhívás, "amelyik kényes helyzetbe hozza a jelenlegi magyar kormányt és megnehezíti Magyarország integrációját." Ezért ő nem megy el Alsócsernátonba. /Gui Angéla: Szabó Károly szenátor úgy gondolja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 12./

Cseke Gábor közölte elmarasztaló véleményét a csernátoni Székelyföldi Fórumról. Szerinte a felszólalók közül hiányzott az "istenadta Nép". "Akit úgymond az RMDSZ nómenklatúra kizárt a vezetésből. Akitől elszakadt." Cseke Gábor szerkesztőségi főtitkár szerint azok voltak ott Csernátonban, akik "úgy érezték, hogy hangjuk nem eléggé erős az RMDSZ-kórusban". A cikkíró szerint a kettős állampolgárság követelésének felvállalásával a fórum "annyi olajat öntött a tűzre, hogy kormány legyen a talpán a magyarországi, hogy eloltsa." Ehhez a kérdéshez csak úgy szabad közelíteni, ahogyan Kovács Péter tette a Magyar Napló szeptemberi számában Schengen és a határon túli magyarság című tanulmányában, aki leszögezte: a kettős állampolgárság tömegessé tétele nem járható út. /Cseke Gábor: Csernáton - hétköznapi fényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Markó Béla kudarcnak minősítette az Alsócsernátonban lezajlott székelyföldi fórumot. Tény, hogy úgy tűnik, a rendezvénynek nagyobb volt a füstje, mint a lángja, állapította meg cikkében Makkai János. Akkor is, ha - mint várható volt - a román nyelvű médiák gyakorlottan találtak rá azokra a félmondatokra, tétova hangsúlyokra, amelyekkel Tőkés László "szélsőségességét" vélték igazolhatónak. Makkai arra volt kíváncsi, hogy a fórum milyen új gondolatokkal tágítja a magyar közösségen belüli közgondolkozás horizontját. Szerinte ezt meg sem kísérelték. A visszafogottság magyarázata talán az, hogy a fórum megszervezéséből és lebonyolításából Tőkés László mellett vezető szerepet vállalók mondhatni egytől-egyig ott voltak vagy vannak a politika élvonalában. Dr. Csapó József szenátor és a fórumon aktív képviselők sem álltak elő eredeti gondolattal a szervezet belső megújulása vagy a politikai vonalvezetés dolgában. Katona Ádám ingerült türelmetlenséggel tett egy megállapítást: a "radikálisok" mindig tapsot aratnak föllépésükkel, s aztán mégsem történik semmi. Makkai szerint a rendezvény céltévesztését a szerepzavarok is tetézték. Egyesek a területi, vagy egyenesen a megyei RMDSZ szervezetek nevében szólaltak fel, noha Tőkés László jelezte: Alsócsernátonban mindenki a maga nevében és nem valamely testület által hitelesített mandátum birtokában nyilatkozik meg. /Makkai János: A megújulás elmarad. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

"A Székelyföldi Fórum képzeletbeli zászlóján reménykedő betűkkel hirdeti az állami magyar egyetem létének szükségességét. És teljes joggal, mert az önálló intézményünkben megteremthető felkészülés a jövőre, immár a romániai magyarság fennmaradásának nemcsak záloga és feltétele, de igénye is! - írta Kónya-Hamar Sándor képviselő. Erdélynek 1945 és 1959 között két, egymás mellett működő, egy román és egy magyar egyeteme legyen. "És ebben a tényben valóban egyszerre tükröződött a történelmi hagyomány, a demográfiai valóság és a politikai meggondolás." "Az erdélyi magyarság kilenc évének politikai vergődése láttán, egyre többen és konkrétabban fogalmazzák meg a kérdést: van-e az RMDSZ-nek eszmei kezdeményezése és kialakult elképzelése vagy éppen stratégiája az erdélyi magyarság felsőoktatásának ügyét illetően? Akkor, amikor a romániai magyarság egyetemi oktatásának rendezése elsődlegesen és alapvetően is politikai ügy. Akkor, amikor nemzeti közösségünk anyanyelvének védelme mindent meghatározó kötelességünk." Az RMDSZ-nek kidolgozott stratégiája, felsőoktatási telepítési tervezete van, ehhez következetesen ragaszkodni is kell. Úgy kell ragaszkodni ehhez, ahogy 1992. október 25-i nyilatkozatában az RMDSZ Kolozsvárott megfogalmazta az erdélyi magyarság jövőképét: "Vállalva nemzeti entitásunkat, nem akarunk sem elszakadni, sem elvándorolni; szülőföldünket otthonunknak valljuk. De a román nemzetbe beolvadni sem akarunk!" Az egyetemért kitartóan kell továbbra is küzdeni. /Kónya-Hamar Sándor: Állami magyar egyetemet! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Szenátusi felszólalásában Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a parlamentből való eltávolítását, Tőkés László kitoloncolását, Csapó József parlamenti immunitásának felfüggesztését követelte, valamint azt, hogy vezessenek be szükségállapotot Hargita és Kovászna megyében. Tudor szerint ami Alsócsernátonban történt, az valóságos hadüzenet az egységes nemzetállam ellen. Különösen dr. Csapó József szenátort ítélte el, aki Csernátonban a székelyföldi autonómiáról beszélt. Ezért követelte Tudor szenátor Csapó József és az Alsócsernátonban megjelent képviselők mentelmi jogának felfüggesztését. Csapó szenátor élni kívánt a replika jogával, de ezt a házszabály nem teszi lehetővé. Csapó ezért a jövő héten szintén politikai nyilatkozattal fog válaszolni. Csapó József a Brassói Lapoknak kifejtette, hogy Corneliu Vadim Tudor állításainak mindegyike szemenszedett rágalom, hiszen a csernátoni határozatok nemzetközi egyezményekre épülnek. Tudor állásfoglalása jelzi, hogy Romániában továbbra sem lehet arról szó, hogy a kisebbségeket egyenlő állampolgárnak tekintsék. /Béres Katalin: "Rendet" teremtve. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./

A román közvélemény a Székelyföldi Fórumot egyhangúlag szélsőségesnek minősítette, állapította meg Bíró Béla, de hozzátette, hogy ott nem hangzott el semmi olyasmi, ami az RMDSZ programjaiban már korábban ne lett volna benne. "A csernátoni fórumon sok minden elhangzott, csak éppen olyan szélsőségesnek nevezhető", uszító szövegek nem hangzott el, amilyeneket a Romania Mare, az Adevarul vagy a Cotidianul megírt. Bíró Béla ítélkezése a következő: "Csernátonban nem szélsőségesek találkoztak, hanem jobbára olyan személyiségek, akik nem hajlandók szembenézni a tényekkel. Ez azonban nem megkülönbözteti őket a román többségtől, csupán hasonlóvá teszi hozzájuk. Sajnos." /Bíró Béla: Radikális vagy szélsőséges? = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./