Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 3-i ülésén Markó Béla elnök beszámolt az MSZP kongresszusáról, amelyen meghívottként részt vett. Béres András oktatási főosztályvezető bemutatta cselekvési programját, melyben szerepel a székelyföldi egyetemi hálózat létrehozása is. Az új párttörvény elemzésére és az ebből az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók megfogalmazására szakértőket kértek fel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 754. sz./

"1990 óta többé-kevésbé szabadon áramlik be az írott sajtó Magyarországról, de mi is jön be, nézett körül Gerendás Lajos a székelyföldi könyvpavilonokban. Szerelmes füzetek, viszik, mint a cukrot, ezoterikus, álomfejtő művek, ezek még veszélyesebbek, írja, mert a tudomány látszatát keltik. Nívós folyóirat alig kapható, van viszont sok piszkos, esőverte, szakadozott, összeragasztott lap, amelyekben a keresztrejtvényt megfejtették... "A mindenkori magyar kormánynak biztosítani kellene, hogy nívós folyóiratok, tudományos ismeretterjesztő periodikák mellett szórakoztató lapok is frissen, a hazaiakhoz hasonló minőségben megvásárolhatók legyenek..." Az RMDSZ-vezetők a Magyarországgal folytatott tárgyalásokon megemlíthetnék ezt is. /Gerendás Lajos: Könyv és madárpiszok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 11./"

A Csapó József szenátor által kidolgozott területi autonómia-tervezetről és a helyhatósági választások előkészítéséről tanácskozott ápr. 13-án Baróton a Székelyföldi Egyezető Tanács, nyolc széki, területi RMDSZ-szervezet képviselőit tömörítő konzultatív szervezet. Megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is. Az ülés részvevői megvitatták a székelyföldi területi autonómia statútumának tervezetét, amely a Székelyföld sajátos identitásának megőrzését szolgálná. A tanácskozás után Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy ezt a tervezetet is munkaanyagként használva fel kell gyorsítani a munkát és ki kell dolgozni a végleges statútumot, amely a tömbmagyarság regionális autonómiáját fogalmazza meg. Megvalósulásához parlamenti jóváhagyásra lenne szükség, amihez megfelelő politikai akarat kellene a többség részéről. Jelenleg sem erre, sem a kisebbségi jogokra vonatkozóan nem tapasztalható ilyen akarat, jegyezte meg a szövetségi elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17., Új Magyarország, ápr. 15./

Ápr. 12-én Csíkszeredában tartottak tanácskozást a székelyföldi egyetemi hálózat megszervezéséről az RMDSZ Oktatási Főosztálya kezdeményezésére, a csíkszeredai, nyárádszeredai, székelyudvarhelyi intézmények programvezetőinek, a sepsiszentgyörgyi és gyergyói főiskola-kezdeményezések szervezőinek részvételével. Megegyeztek abban, hogy az érdekeltek máj. 15-ig benyújtják az Illyés Közalapítványnak a felsőoktatási hálózat kialakítására vonatkozó elképzeléseiket. A beérkezett pályázatok alapján az Oktatái Főosztály véglegesíti a székelyföldi egyetem alapításár vonatkozó tervezetét, és azt előterjeszti az SZKT-nak /Szövetségi Képviselők Tanácsának/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 760. sz./

"Czegő Zoltánnal készített interjút Bíró Béla. Czegő Zoltán székely vándormunkás család gyermekeként született Bukarestben /1938. jún. 18./, hamarosan visszatért a család Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyön érettségizett, 1962-ben végzett Kolozsváron, a bölcsészkaron, 1968-tól az akkor induló Megyei Tükör /Sepsiszentgyörgy/ napilap egyik alapító szerkesztője, 1983-ban politikai okokból eltávolították a sajtóból, 1988-ban áttelepült Magyarországra. Itteni tapasztalatairól elmondta, hogy az SZDSZ már a kezdetben kimutatta foga fehérjét, hogy kozmopolita és legyint a magyarságra. Kezdetben, 1989-ben divat volt Erdély. "Mára oda jutottunk, hogy Beke Gyurit, magamat s Molnár Gusztávot leszámítva senki sem ír. Mi írtunk akkor is, amikor mindenütt lehetett a témáról írni, és ma is írunk, amikor össze-vissza két helyt lehet, a Magyar Fórumban és hellyel-közzel az Új Magyarországban." Erre Bíró Béla megjegyezte, hogy ő is ír a Magyar Hírlapban, Neumann Ottó és Bodor Pál is. A sokat hangoztatott megbékélésről Czegő Zoltán kifejtette: amikor elveszik az iskolát a gyermekem elől, akkor nem mulat, hanem kiált az ember. "Nem tudom azt mondani, mint te is teszed, hogy Trianon óta már vártunk hetvenöt évet, még várjunk egy picit. Nincs mit várni." "Ha bárki türelemre int bennünket, én csak azt mondhatom, nézze meg, milyen türelmesen tépi minden szomszéd-államokbeli rezsim a magyart." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 19-25./ Bíró Béla a Magyar Hírlapban közölte több cikkét, Neumann Ottó a Magyar Hírlap munkatársa, Bodor pedig a Népszabadságé."

Béres András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke ápr. 24-25-én Budapesten tárgyalt dr. Egyed Alberttel, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetőjével, valamint dr. Törzsök Erikával, a HTMH elnökhelyettesével. Áttekintették a kihelyezett egyetemi tagozatok letelepítésének kérdését és a székelyföldi egyetem alapításának helyzetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26., 768. sz./

"Máj. 4-én Alsócsernátonban, a helyi múzeumban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Vitaindítóként Csapó József szenátor bemutatta a még tavaly elkészített székelyföldi autonómia-statútum tervezetét. Király Károly megnevezte az autonómia megvalósulásának legfőbb akadályait, illetve akadályozóit: a kormányzat, az alkotmány koncepciója, az anyaország lemondó magatartása, az RMDSZ vezető testületei közül a megalkuvó politika hívei. Király Károly javasolta, hogy az RMDSZ állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. A jelenlevők nyilatkozatot fogadtak el, amelyet a sajtóban akarnak közzétenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ A nyilatkozat szerint a fórum résztvevői "kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban". Ez a törekvés összhangban van a Nemzeti Megmentési Front 1990 januári nyilatkozatával. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 9./"

"Tőkés Lászlót javasolta romániai elnökjelöltnek Király Károly azon a csernátoni civil fórumon, amelyet a sajtó kizárásával tartott május első napjaiban a frissen alakult Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport, jelentette a Mediafax bukaresti hírügynökség. A hírrel kapcsolatban a bukaresti román lapok, illetve a rádió- és tévéadások megjegyezték, hogy a civil fórumon a székelyföldi területi autonómia megteremtésére történt, "egyelőre" elméleti kísérlet. /Király Károly Tőkés Lászlót javasolta elnökjelöltnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke is nyílt levélben /Hargita Népe közölte/ cáfolta meg a "Székelyföldről elűzött románok szervezetének " koholmányait, akik Iliescu elnökhöz is eljutottak. Az "elűzöttek" jelentős kártérítést követelnek. Sántha Pál Vilmos rámutatott arra, hogy senkit sem űztek el, hanem azok hagyták itt a megyét, akiket erőszakkal helyeztek ide. Hargita megyében a románok lélekszáma növekedett, létszámuk közel áll a 49 ezerhez, ebben még nincsenek benne az utóbbi két-három évben Hargita megyébe helyezett katonatisztek, rendőrök, csendőrök, tűzoltók és mások. /Új Magyarország, máj. 21./"

"A nagyváradi Varadinum egyhetes ünnepségsorozat máj. 12-én "Otthont a hazában" címû közéleti fórummal zárult. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Takács Csaba ügyvezetõ elnök arról beszélt, nem mellékes, hogy Magyarország hogyan fogadja az autonómia gondolatát. Markó Béla az integrációnak arra a veszélyére utalt, hogy a közös mosószer Strasbourgtól Csíkszeredáig ne jelentsen egybemosódást: "nem egyenruhába bújt Európára van szükségünk". Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke utalt arra, senki ne áltassa magát, hogy a kisebbségben levõ szórványvilágot meg lehet menteni, azonban Székelyföldnek igenis van jövõje. Bírálta a magyar kormányt, mert az euroatlanti integrációért "hajlamos feláldozni" a magyar kisebbség ügyét. Kifejtette: "tragikus lenne", ha Magyarország bekerülne, Románia pedig kimaradna az Európai Unióból. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, máj. 13./ A nagyváradi magyarság a múlt héten immár ötödik alkalommal ülte meg májusi ünnepét, a Festum Varadinumot, ezúttal a millecentenárium jegyében. A római katolikus és a református püspökség, valamint a Bihar megyei RMDSZ szervezésében számos egyházi, kulturális és politikai rendezvényre került sor a Szent László király által alapított városban. A varadinum hagyományos ünnepi szentmisével és körmenettel kezdõdött és Szabó Magda Az a szép fényes nap... címû darabjának premierjével zárult. A fórumon "Megbûnhõdte már e nép" címmel emlékeztek a kommunizmus romániai magyar áldozatai, különös tekintettel az erdélyi '56-ra, és annak következményeire. A kevésbé erdélyi 1956-ról Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró beszélt. Elõadása komoly dokumentációs munkára épült, melynek eredményeképpen errõl a kérdéskörrõl könyvet fog kiadni a szerzõ. Fülöp G. Dénes, a vásárhelyi Vártemplom lelkipásztora saját meghurcoltatására, börtönéveire emlékezett. Az ellenállásról, a nagyváradi Ellenpontok szamizdat kiadványról Szõcs Géza költõ beszélt; a rendezvényre nem tudott eljönni az 1980-as évek elején mûködött csoport több vezéregyénisége, Tóth Antal Károly, Ara Kovács Attila és Molnár János. /Wagner István: Varadinum 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Tõkés László máj. 13-án az MTI tudósítójának nyilatkozva leszögezte: félreérthetõnek tartja a nagyváradi fórumon általa mondottak összefoglalását, mintha tragikus lenne, hogy Magyarországnak sikerülne az euroatlanti integráció, Romániának pedig nem. Valójában azt nevezte tragikusnak, ha Románia leszakadna Magyarországtól és más integrációs fázisba kerülne. Ez ugyanis kétszeresen sújtaná a romániai magyarságot. Markó Béla hasonlóképpen vélekedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ A fórum után nyilatkozott Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Naplónak. Megbocsáthatatlannak tartotta, hogy a dél-tiroli osztrák-olasz megbékélési modellre vonatkozó javaslatát nemcsak Bukarest utasította el, hanem a magyarországi vezetõk sem reagáltak rá érdemben, ezzel hozzájárultak az RMDSZ által fontosnak tartott megoldások leértékeléséhez. Bírálta Tom Lantos amerikai képviselõt is, aki a romániai magyarság képviselõinek véleményét figyelmen kívül hagyva kifejezte elismerését a romániai demokratikus fejlõdéssel kapcsolatban. Tom Lantos jelentésében azt írta, hogy Romániában "megjavult a helyzet az etnikai, vallási kisebbségek ügyében is." Megtörténhet, hogy még az idén kisiklik az RMDSZ -jelentette ki a püspök. Markó Béla azonban nem tart a kisiklástól. Tõkés László a vajdasági magyarság szervezetei közötti szakadást elrettentõ példának tartja az egész határon túli magyarság számára. Egyfelõl a többségi nacionalizmusok munkálkodnak ezen, másfelõl az anyaországi politika nem ellensúlyozza a többségi nacionalizmusok megosztó hatását, sõt igyekszik nem ellentétbe kerülni a többségi nemzetek politikai kurzusával - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ nem érzi, hogy többszínûségében támogatását élvezné az anyaországi kormánypolitikának. Ennek következtében annyira felerõsödhet az amerikai és nyugat-európai úgynevezett integrációs nyomás, hogy a most elõretolult mérsékeltnek nevezett irányvonal az RMDSZ-ben abszolút kedvezményben részesül, ugyanakkor a másik oldal, az autonomista háttérbe szorul és nem vállalhatja a közösséget ezzel a fajta uralkodó irányzattal. - Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja a lakása környékén többször látott távcsöves fényképezõgéppel felszerelt gépkocsikat, válaszában a politikai terrorizmust jelölte meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./"

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ soros üléséről közleményt adott ki. Ebben szerepel, hogy mindenütt szervezzenek millecentenáriumi napokat, köszöntik a Székelyföldi Egyeztető Tanács előrelépését autonómia-ügyben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület negyedévenként bekéri az egyházmegyéktől az egyházközségek népesedési adatait. Az 1996-os esztendő első három hónapja megdöbbentő adatokat mutat: az egyházkerületben 500 gyermeket kereszteltek és 1673 temetés volt. Részletezve: Bihar megyében, ahol Székelyföld után a legnagyobb tömbmagyarság él, 99 keresztelő mellett 509 temetés történt, Szatmárnémetiben 46/108, Nagyváradon 43/77, Lugoson 1/13, így folytatható a szomorú statisztika. /Szilágyi Aladár: Partiumi népesedési mérleg. Eltűnt egy falu. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8.

Jún. 9-én Székelyudvarhelyen szervezett találkozót a Székelyföldi Civil Társadalomért csoportosulás. Sokan érkeztek Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Barótból és máshonnan. A csoport máj. 4-én alakult meg Csernátonban, távlati céljául dr. Csapó József szenátor Székelyföld autonómia statútum-tervezetének megvitatását és kivitelezését tűzte ki A csoportosulás tagjai között van Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke, Krizbai Imre baróti református lelkész, Harrington Szánthó unitárius lelkész, dr. Újvári Ferenc Kolozsvárról, Váncsa Árpád Sepsiszentgyörgyről. A mostani találkozón Király Károly tartott előadást, bírálta az RMDSZ hibáit, azt, hogy a vezetők a döntő pillanatokban mindig visszakoztak. Újvári Ferenc bírálta a magyar kormányt az erdélyi magyarság ügyével szembeni közömbössége, az összmagyar érdekeket elsorvasztó politikája miatt. A megjelentek elfogadták Sántha Pál Vilmos határozati javaslatát, ebben szerepelt, hogy az RMDSZ az országos elnökválasztáson nevezzen ki önálló jelöltet, a jelölt Tőkés László püspök legyen, továbbá a Magyarok Világtalálkozóján vitassák meg a kettős állampolgárság kérdését. /Fülöp F. Dénes: Esélyünk - az automómia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 13./

A helyhatósági választások második fordulójában újabb 15 polgármestert választottak meg jún. 16-án. Az 1992-ben megválasztott 124 polgármesterrel szemben a még nem végleges adatok szerint az RMDSZ 136 polgármesteri tisztséget szerzett. Ugyanakkor számos - különösen székelyföldi - településen függetlenként indult magyar polgármesterre esett a magyarság választása, közülük a legtöbb felvállalja az RMDSZ önkormányzati programját, így Csíkszeredában dr. Csedő Csaba függetlenként lett polgármester Kézdivásárhelyen pedig Szigeti István. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 17., 803. sz./

Napvilágot látott Orbán Balázs A Székelyföld leírása történelmi, természetrajzi s népismereti szempontból című, 1868 és 1873 között megjelent munkája első erdélyi kiadásának 26. füzete. A sorozat elindításakor, 1991 júniusában az Európai Idő Kiadó (Sepsiszentgyörgy), sem mérhette fel, milyen nehéz feladatra vállalkozott. A 35 ezer példányban megjelent sorozat hányatott pályát futott be. öt év alatt hat nyomdában készültek az egyes részek. Az utolsó füzet tartalmazza az előfizetők névsorát, akik végig kitartottak. A lista hosszú, Erdély és az anyaország megannyi helységén kívül nemzetünknek szétszórt foszlányatomjai jelentkeztek Párizstól Melbourne-ig. Hat éven keresztül a kiadót, a terjesztőket és az olvasókat ilyen világméretű szellemi kapocs fűzte össze. /Ördög I. Béla: Hatéves szellemi kapocs. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

A moldvai csángók erdélyi iskolákban történő tanítása 1990-ben indult be. Megfelelő felkészülés nélkül indult ez a képzés, írja készülő tanulmányában Pálffy M. Zoltán, aki ebből egy részletet közölt. A beilleszkedési nehézségeket nem mérték fel előre. Összesen 155 csángó tanításáról van szó, közülük 148-an a székelyföldi iskolákban tanul. Szükség lett volna külön nevelőszemélyzetre a csángó kisdiákok részére, de erre nem került sor. A végzősök helyzete nehéz: otthon nem taníthatnak magyarul, ezt a lészpedi Fehér Katalin sorsa bizonyítja. A tanulmány szerzője borúlátó képet fest és azt érzékelteti, hogy nem gondolták át alaposan, mi lesz a végzett csángó fiatalokkal. /Szövetség (Az RMDSZ lapja, Kolozsvár), június./

Egyed Albert /1994 óta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője/ nyilatkozott a határon túli magyar kultúra támogatásáról. A főosztály támogatja a határon túli magyar diákok és pedagógusok képzését, a tankönyv- és könyvkiadást, a hivatásos magyar színházakat és közművelődést. Ezekre a célokra 1996-ban a költségvetés 422,5 millió forintot utalt ki. Elsősorban a részképzést és a továbbképzést támogatják. A minisztériumi ösztöndíjtanács állandóan egyeztet az Ösztöndíj Alapítvánnyal - ez magánalapítvány - és a Kemény Zsigmond Alapítvánnyal, amely a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványhoz tartozik. Az egyeztetés célja, hogy ugyanaz a pályázó ne élvezzen több támogatást egyszerre. Léteznek más források is, egyházi és civil szervezetek, amelyek tőlük függetlenül segítik a diákokat. A minisztériumi ösztöndíj- tanácsba bevonják a kárpát-medencei régió képviselőit, a Határon Túli Magyarok Hivatalát /HTMH/, a Magyarok Világszövetségét, a rektori konferenciát, a főiskolai igazgatók konferenciáját és a diákszervezeteket. Az erdélyi ösztöndíjtanácsnak 25 tagja van - egyetemek, EME, Bolyai Társaság, RMDSZ, egyházak, diákszervezetek. - Kiemelten támogatják a partiumi főiskolai képzést, csatlakozva a már működő Sulyok István Főiskolához., részt vesznek a székelyföldi főiskolai hálózat kialakításában. Már működnek kihelyezett tagozatok. Az az elképzelés, hogy a céltámogatást a székelyföldi felsőoktatási szervezeteknek Egy évig adnak támogatást, addig ki kell alakítani Székelyföldön a főiskolai vezetőséget. - Táborozásra idén négymillió jut, ezt az Illyés Alapítvány még két és félmillió forinttal kibővíti. - A Bolyai Akadémia keretében a továbbképzést jórészt Székelyföldön tartják a kárpát-medencei pedagógusok részére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./

Bartos Jenő nyugállományú iskolaigazgató Zabola és környékének története című monográfiája 500 példányban jelent meg a testvértelepülés, Tapolca képviselőtestülete gondozásában. Sibak András, Tapolca polgármestere bevezető soraiban megtisztelő kötelességként jelölte meg a könyv kiadását. Bartos Jenő Orbán Balázs Székelyföld leírása és egyházi levéltárak anyagainak felhasználásával állította össze munkáját. /Zabolai recenzió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

A Somogyi Ferenc magyar és Marcel Dinu román külügyi államtitkár vezette aug. 13-i és 14-i bukaresti tárgyalás utáni közös sajtótájékoztatón a két fél bejelentette, hogy szakértői szinten elkészült a román-magyar alapszerződés végleges szövege. Minden kérdésben sikerült megállapodásra jutni. A jövő héten Budapesten újból találkozó lesz, de ezen már csak a két nyelvi változatot vetik egybe. Az államtitkárok szerint az aláírásra szeptember első felében kerülhet sor. Marcel Dinu elmondta, hogy tárgyaltak az ún. megbékélési dokumentumok előkészítéséről is. Dinu szerint ezt a jelentős előrelépést az tette lehetővé, hogy a magyar fél jelezte: elfogadta az Európa Tanács 1201-es ajánlásának értelmezésére vonatkozó román javaslatot. Somogyi Ferenc megerősítette, hogy sikeresen zárták le ezt a tárgyalási fordulót, gyakorlatilag megállapodtak az alapszerződés szövegében. Magyar részről nem kényszerültek a korábban képviselt elvek feladására. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Somogyi Ferenc a Népszabadságnak elmondta, hogy az ET 1201-es ajánlásának közös értelmezése abban áll, hogy a dokumentum nem tartalmazza az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok biztosítását. /Népszabadság, aug. 15./ Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnök-jelöltje a román Medifax hírügynökségnek nyilatkozott: attól fél, hogy az alapszerződés aláírása a tervezett formában kedvezőtlen lehet az RMDSZ számára. Az a kitétel, hogy nem fogadják el a kollektív jogokat, olyan autonóm struktúrák el nem ismeréséhez vezethet, mint amilyen az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsa. Ez arra késztethet bizonyos pártokat, hogy kérjék az RMDSZ SZKT betiltását. Frunda rámutatott arra, hogy az alapszerződésnek tartalmaznia kell a romániai magyar közösség jogait, s e jogok között meg kell adni a területi autonómiát. A területi autonómia nem etnikai jellegű, hanem a helyi területi közösségek autonómiája, ami feltételezi az illető területen többségben élő nemzeti kisebbségek sajátos jogait, mint például az anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, kétnyelvű feliratokat, anyanyelvi iskolákat és egyebeket, mondotta. /Új Magyarország, aug. 15./ Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke úgy vélte, hogy a választások előtt hivatalban levő kormánnyal nem ajánlatos szerződést kötni. Borbély Ernő székelyföldi politikus szerint a romániai magyarság számára lényeg a kollektív jogok feltételek és magyarázatok nélküli elfogadása. /Magyar Nemzet, aug. 15./

"Iliescu elnök az Adevarulnak nyilatkozott: szerinte az ET 1201-es ajánlása nem került be az alapszerződés szövegébe, csupán annak függelékében szerepel. "Mi nem változtattuk meg álláspontunkat." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./ Gheorghe Funar, a kisebbik kormánypárt elnöke közleményében kifejtette, hogy az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben. Szerinte a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. A gyors aláírást ellenzi a legjelentősebb ellenzéki tömörülés, a Liberális Párt is, mondván: "a kiszámíthatatlan következményekkel járható "dokumentumról nem dönthet a leköszönés előtt álló kormány. /Magyar Hírlap, aug. 17./"

"A Fidesz elnöksége üdvözli az RMDSZ-nek a magyar-magyar csúcstalálkozó összehívására vonatkozó kezdeményezését és támogatja a külügyi bizottság rendkívüli ülésének összehívását, hangzott el a Fidesz-Magyar Polgári Párt Budapesten, aug. 21-én tartott sajtóértekezletén. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ismertette pártja elnökségének aug. 21-én elfogadott tízpontos állásfoglalását, amely a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos ellenvetéseket és javaslatokat tartalmazza. "Annak eldöntése, hogy a román-magyar alapszerződés készülő szövege előnyös-e az ott élő magyarság számára, kizárólag az RMDSZ illetékes" - emelte ki Orbán Viktor. A Fidesz elfogadhatatlannak tartja, hogy a készülő alapszerződésben nem esik szó a kollektív jogokról, a szerződésben ki kell térni az egyházi ingatlanokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Orbán Viktor javasolta, hogy az alapszerződés hatálya tíz esztendőről kettőre csökkenjen. Erőteljesen kifogásolta, hogy a magyar kormány egy mindössze két hónapig hatalmon levő kormánnyal köt ilyen súlyú megállapodást. Horn Gyula e lépésével valószínűleg Iliescu kampányát próbálja segíteni. /Udvardy Zoltán: Horn Iliescu kampányembere. = Új Magyarország, aug. 22./ A Fidesz támogatja az FKGP és a KDNP javaslatát a parlament rendkívüli összehívására. Orbán Viktor szerint egy dél-tiroli típusú autonómia megilleti Székelyföldet. /Népszabadság, aug. 22./"

"A román kormány legutóbbi ülésén egyhangúlag jóváhagyta az alapszerződés aláírását, Funar pártjának miniszterei szintén áldásukat adták a dokumentumra. Ennek ellenére Funar levelet intézett valamennyi román vezetőhöz, az államelnökhöz, a parlament két háza elnökeihez, a törvényhozás rendkívüli összehívását kérve augusztus végére, továbbá Funar szükségesnek tartja, hogy a kormány újból foglalkozzon az alapszerződéssel. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke Székelyföldön, Csíkszeredában tartott sajtóértekezletén "az átkozott 1201-es ajánlás" kihagyását követelte a szerződésből. A Vatra Romaneasca ultranacionalista szövetség is arra szólította fel Iliescu elnököt és a román pártokat, hogy utasítsák el az 1201-es ajánlást. /Magyar Hírlap, aug. 26./"

Százpontos választási programot hirdetett meg Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a Nagyvárad melletti Félixfürdőn tartott elnökválasztási kampányrendezvényén. Funar kiemelten foglalkozott a magyar veszély elhárításával, ígérte, hogy helyreállítja a Székelyföldről elűzött románok jogait, betiltja a románellenes tevékenységet jelentő pártokat. A rádió helyszíni közvetítésben sugározta, ahogyan Funar felolvasta százpontos programját. /Magyar Hírlap, szept. 2./

Szept. 10-én nyílik Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban A honfoglaló magyarság című kiállítás, melynek anyagát a Magyar Nemzeti Múzeum bocsátotta rendelkezésre, hogy azt bemutassák a székelyföldi múzeumokban, majd a városba való visszaérkezése után segédanyagként hasznosítsák a történelemoktatásban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./

A budapesti Gerendás Lajos Orbán Balázs nyomdokain indult el, hasonló céllal. Mozaikszerűen, falutörténetekben szeretné ismertetni Székelyföld történeteit és összegyűjteni a falumonográfiákat. Ahol nincs, megpróbál összehozni hasonlót. Legnagyobb problémája a városokkal van. Még Székelyudvarhelynek sincs meg a teljes leírása. Segítséget nem kapott, pedig 175 helyre írt levelet, erdélyieknek, magyarországiaknak, szervezeteknek, de hiába. Több terve is van, egy 100 kérdésből álló kérdőív alapján készülő Székelyföldi adattárra, fotóalbumra is gondol. Összeállna egy riportkötet székelyföldi papokkal, művészekkel, írókkal folytatott beszélgetéseiből. Anyagi támogatásra lenne szüksége, szakemberekkel való folyamatos konzultálásra, szakkönyvtár használatára, havonta 15 tekercs filmre, audio-kazettákra, buszjegyre a Székelyföldre... A Duna Tv-ben 1995. szept. 6-án elmondta terveit, azóta sem kereste meg senki. Egyedül Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója, azzal, hogy biztosítja a könyv kiadását. Úgy érzi, hét év kell az adatgyűjtésre. /Inczefi Tibor: Az ezredvég Orbán Balázsa. Beszélgetés Gerendás Lajossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Ugyancsak róla: 1995. évi 1815, 2235. sz. jegyzet. Megjelent cikkei: 1996. évi 235,237,448,608 és 1015. sz. jegyzet.

MDSZ Ügyvezető Elnöksége szept. 20-án Kolozsváron tartott soros ülésén nagyra értékelte, hogy az RMDSZ több mint 140 ezer aláírást gyűjtött Frunda György államelnök-jelöltként történő bejegyzéséhez. Ugyanakkor az országos kampánystáb tagjai tájékoztatást adtak a jelöltállítások helyzetéről. a kapcsolattartásról a területi szervezetekkel. Az Ügyvezető Elnökség döntött arról, hogy szakértői csoportot hoz létre az alapszerződés előírásainak, valamint a szerződéssel jogi érvényre emelkedett nemzetközi dokumentumok elemzésére, az ezekből eredő jogok meghatározására és a gyakorlásukat biztosító törvények, rendeletek szövegjavaslatának megfogalmazására. Kötő József ismertette a közösségi javak felleltározásának helyzetét. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta - az RMDSZ oktatási stratégiájának megfelelően - egy partiumi és egy székelyföldi alapítványi egyetemi hálózat létrehozásának koncepcióját, amelyet véleményezésre eljuttatnak az SZKT szakbizottságához. Megbeszélést tartanak a Bolyai Társasággal, az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel a Babes-Bolyai Egyetemen folyó magyar nyelvű oktatás fejlesztéséhez, valamint az önálló Bolyai Tudományegyetem visszaállításához szükséges szakmai-személyzeti feltételek biztosításának módozatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23./

Szept. 23-án kezdődött meg Székelykeresztúron a múzeum fennállásának 50. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat. Dávid Gyula, az EMKE elnöke ünnepi beszédében a közművelődési egyesületek és a múzeumok együttműködését szorgalmazta. A múzeum alapítója és első igazgatója, a 85 éves dr. Molnár István az első évtizedekre emlékezett, felidézve, hogy az első iskolai múzeumot 1946 szeptemberében nyitották meg, amely Orbán Balázs nevét vette fel. Az ötvenes években annyira megszaporodtak a múzeumi tárgyak, hogy már nem fértek el, ezért a tanács a volt Kaszinó épületét utalta ki a múzeumnak. Sikerült egy Nyikó menti székely házat a múzeum kertében felállítani és berendezni. Csarnokot készítettek a népi ipari szerkezetek bemutatására, 1971-ben, a múzeum fennállásának 25. évfordulóján már itt állították ki ezeket a szerkezeteket. 1977-ben vonult nyugdíjba Molnár István. Utóda Fülöp Lajos múzeumigazgató lett, az ő idejében bővítették és korszerűsítették az épületet. 1982-ben szervezték meg azt a nagyszabású képzőművészeti kiállítást, melynek anyaga közel kétszáz képzőművész adományozta alkotásból jött össze. Gazdagodott a szabadtéri részleg is egy 1853-ban épített kecseti házzal, majd egy 1780-as Nyikó-menti épületegyüttessel. A múzeum 1995 júniusában kivált a központosított intézményrendszerből. A múzeum egyik új alapkiállítása a vidék történelmét vázolja föl az ókortól a X-XI. századig. Dr. Szabó András, a Csíki Székely Múzeum igazgatója megnyitotta a helytörténeti kiállítást. Dr. Székely Zoltán Székelyföld a honfoglalás korában címmel tartott előadást. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 26., okt. 1./

Székelyudvarhelyen a vármegyeház elődje az 1733-ban épült széki székház volt, ez volt Székelyföldön a széki hatóság első állandó székhelye. Ezt a múlt században le kellett bontani, annyira megrepedezett. Az új városházát 1897-ben avatták fel, olvasható a Polgármesteri Hivatal egy hónapja indított folyóiratában. /Város Házi Hírlap (Székelyudvarhely, I. év. 2. sz., felelős kiadó Szász Jenő polgármester, szerkeszti Komoróczy György)

Okt. 1-jétől a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Kurír és a Pesti Riport napilapok kaphatók lesznek Erdélyben, Nagyváradon, Kolozsváron, Nagyszalontán, Aradon és Szatmárnémetiben az aznapi, Marosvásárhelyen és a többi székelyföldi városban az előző napi számok. A Kurír bulvárlap Édes Erdély, itt vagyunk címmel közölte a hírt. /Magyar Nemzet, Népszabadság, Kurír, okt. 1./

Okt. 1-jén a Hargita megyei tanfelügyelőség a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző szervezésében neveléstörténeti tudományos konferenciát tartott Csíkszeredában, a magyar iskola fennállásának ezer éve alkalmából. Burus Botond, a Pedagógusok Háza igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd Kolumbán Gábor Hargita megye tanácselnöke beszédében kifejtette, hogy az ezeréves iskola ma új kihívás előtt áll. Szükség van a székelyföldi egyetemre. Dr. Mészáros István, az MTA tagja Az erdélyi fejedelmek iskolapolitikája címmel tartott előadást, kifejtve, hogy az évszázadok folyamán Erdély a kultúra, a szellemi élet, az iskolatörténet hatalmas kincseit adta az összmagyarságnak. Dr. Murvai László oktatási minisztériumi főosztályvezető a magyar oktatás 1990 és 1995 közötti szakaszát vizsgálta. Aggodalomra ad okot, hogy évről évre csökken az anyanyelvi oktatásban részesülő magyar tanulók létszáma. Míg 1990-ben ugrásszerűen, 50 ezerrel nőtt a magyar iskolába járók lélekszáma, elérve a 230 ezres létszámot, addig azóta ez a szám csökken, mára már csak 202 ezer a számuk. 1948-ban 206 ezer gyermek járt magyar iskolába, ez a mai létszám tehát figyelmeztető. A többi előadók a különböző felekezetek iskoláinak, oktatásának történetét ismertették. A tudományos konferencia idején a megnyílt a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnázium diákjainak kiállítása, valamint egy iskolai évkönyvekből, monográfiákból álló kiállítás. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./