A határon kívüli román közösségek és az uniós csatlakozás című, egyhetes rendezvényen, a román civil szervezetek marosfői szabadegyetemén megállapították, hogy a hazai politikusok felelőtlenül viszonyulnak a határon túli románokhoz. A meghívott politikusok közül senki sem jelent meg. A román közösségek képviselői javasolták, hogy a Határon Túli Románok Főosztálya a mindenkori államelnök közvetlen fennhatósága alá kerüljön. A zárónap fő témája a Székelyföldön élő románok helyzete volt; a zárónyilatkozatban az aláírók egy jogszabály kidolgozását kérték a Hargita és Kovászna megyében élő román anyanyelvűek védelmére. /D. Balázs Ildikó: Panasz határon innen és túl. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

A határon túli magyar fiatalok tizedik jubileumi találkozóját tartották Budapesten június 26. és július 5. között. Idén 16 országból 700 fiatal gyűlt össze. Erdélyből többek között a Kaláka Néptáncegyüttes, Ördögborda, Passamezzó Historikus Együttes, Snaps Vocal Band, Start Tánccsoport, Szarkaláb, Szerenád Kamarazenekar és az Eufónia Kórus. A rendezvény célja megismertetni a határon túli magyar fiatalokat a magyar fővárossal és a magyar történelemmel. A Honvéd együttes előadásával kezdődött a rendezvény. Népművészeti kiállítás nyílt, mellette fotókiállítás. Utána a Levéltár és a különböző múzeumok következtek. Megnézték a Parlamentet is. A 700 fiatal szórakozhatott a Vidámparkban. Székelyföld bemutatkozására is sor került, majd táncház következett. Kirándultak Ópusztaszerre. Népviseletbe öltözött csoportok vonultak fel egy kalotaszegi párral az élen, és megkoszorúzták az emlékművet. Megtekintették a Feszty-körképet a magyarok bejöveteléről. A fiatalok táncos felvonulást tartottak a Lánchídon, majd sétahajózás következett. /Kovács Pali Ferenc: Hétszáz rózsaszál, avagy Vendégségben Budapesten 1996–2005. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Ötszáz, főként Bákó megyei árvízkárosult családnak nyújt azonnali segítséget a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. Lehel László főigazgató kiemelte, a segélyt nem központi raktárakba adják le, hanem egyenesen a rászorulók kapják – átvételi elismervény ellenében. Jelen akciót a Külügyminisztérium 3 millió forinttal támogatta. A segélyszervezet felvállalta a korábban árvíz sújtotta Temes megyei Ótelek iskolájának, valamint óvodájának teljes rekonstrukcióját. Emellett pedig több millió forintos projektet, hosszú távú fejlesztési programok beindítását is tervezik, mely egyik elemeként különböző képzési modulokat indítanak a felújított iskolában. Az 1991 óta működő segélyszervezet képviselői, egy regionális székelyföldi iroda létrehozásának ötletét is felvetették székelyudvarhelyi tartózkodásuk során, Szász Jenő polgármester támogatásáról biztosította a jelenlévőket. /Szász Emese: Anyaországi gyorssegély árvízkárosultaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

Külföldi politikusokból és szakemberekből álló társaság tanulmányozza a székelyföldi autonómialehetőségeket. Gyakorlati segítséget igyekeznek nyújtani a székelyföldi területi autonómia létrehozásában, ezért tájékozódó útra kísérte el olyan országok képviselőit, ahol már fejlett autonómiák léteznek – mondotta Komlóssy József, az Európai Parlament (EP) magyar küldöttségének tanácsosa. Azt akarják kitalálni, hogyan lehet a dél-tirolinál (Olaszország) vagy az Aland-szigetekinél (Finnország) jobb autonómiát létrehozni, tette hozzá Gedei József, az EP magyar képviselője. A székelyföldi körúton részt vett Tytti Isohookana Asunmaa volt finn kultuszminiszter, aki a csángójelentésről ismert, továbbá Dél-Tirolból Michel Ebner EP-képviselő, Christoph Pan professzor – ahogy Komlóssy nevezte: az autonómiák ,,guruja” –, valamint Davide Zaffi bolzanói egyetemi tanár. Sepsiillyefalván a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese fogadta a vendégeket. Elmondta, a falu tulajdonképpen már a rendszerváltás óta építi az autonómiát, egész intézményrendszert építettek ki. Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos polgármester elmondta, az elmúlt két esztendő legfontosabb témája az autonómia kérdésköre volt. Demeter János tanácselnök szerint legfontosabb a megye és tágabb értelemben Székelyföld gazdasági felzárkózása, versenyképessé tétele addig, amíg Románia az Európai Unió tagjává válik. /Szekeres Attila: Segíteni az autonómiaépítésben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács májusban a tavalyi, szovátafürdői konferencia mintájára megszervezte második nemzetközi konferenciáját az autonómia tárgyában, mondta el Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke. Az EMNT július 16-ra tanácskozást hívott össze Marosvásárhelyre. Meghívták az RMDSZ, az MPSZ és az SZNT vezetőit. A püspök kifejtette, hogy az RMDSZ megalkuvó politikát folytat. Egyfelől múlt év őszén zászlajára tűzte az autonómiát, amivel szavazatokat nyert, másfelől viszont az autonómiát felvizezte, és a kisebbségi törvénytervezetbe foglalt kulturális autonómia látszatával ki akarja játszani az önrendelkezést. Ha sikerül a párbeszédet megvalósítani Markó Béla és az EMNT között, ebben az esetben létrejöhet egy magyar–magyar megegyezés. – Az RMDSZ nemcsak a román politikum nyújtotta mozgásteret nem használja ki, hanem a magyar kormányt is visszafogja. El kellene elérni, hogy a magyar kormány támogassa a teljes körű autonómiára irányuló törekvést. Az EMNT már a hatodik számát adja ki az Erdélyi Monitornak, amelyben valósághű tájékoztatást nyújt angol nyelven, például az ingatlanok dolgában. Az EMNT részéről Antal János olyan nemzetközi szakértőcsoportban dolgozik, amely amerikai tagjaival és az Amerikai Magyar Emberjogi Alapítvánnyal együtt folyamatosan felülvizsgálja az ingatlanhelyzetet, és tájékoztatja az illetékes amerikai restitúciós hatóságot. Nemzetpolitikai szempontból rendkívüli fontos volna, hogy egy erős Székelyföld mellett legyen egy erős Partium. /Makkay József: Meg kell törnünk az RMDSZ egyeduralmát. Beszélgetés Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./

Becslések szerint évente 250–300 ezerre tehető az Erdélyben nyaraló magyarországi turisták száma. Többségük szervezett utazás keretében látogat ide, de egyre több a bakancsos turista is. A falusi turizmus vendéglátóit a „margarétás házak” hálózata fogja össze. A turistaszezonban szombatonként Hargita megyei rendszámú autóbusz várja az utasokat a budapesti Déli-pályaudvarnál. Utasai Erdélyország és Székelyföld egy-egy karéjával ismerkedhetnek meg a „7 nap/6 éjszaka” jelzésű túra során. A falusi vendéglátás Erdélyben is kiépült hálózatának köszönhetően egy hét – autóbuszos utazással, félpanzióval – ötvenezer forint alatt kihozható! /Juhani Nagy János (MTI-Press): Margarétás erdélyi vendéglátás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Július 19-én Tusnádfürdőn folytatódott a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Régiók és autonómiák Európája – 2005 címmel tartott előadáson Michel Ebner, Dél-Tirol Európai Parlamenti (EP) képviselője. Megjegyezte: öt-hat évtizeddel ezelőtt a dél-tiroli kisebbség hasonlóan nehéz helyzetben volt, mint az erdélyi magyar közösség az 1990-es évek elején, ugyanis Olaszország ugyanolyan központosított állam volt, mint Románia az 1989-es eseményeket követően. Elisabeth Nauclér, a Finnországhoz tartozó Aland-szigetek adminisztrációs vezetője kifejtette: a tartományban élő svédek anyanyelvükön tanulnak, a finn csupán választható tantárgy az iskolákban. Mi több, a finnt idegen nyelvként oktatják. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ a román parlamentben nem hajlandó felvállalni és támogatni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott autonómia-elképzelést. A politikus nehezményezte, hogy Hargita és Kovászna megyének sokkal kevesebb költségvetési pénzt utal vissza Bukarest, mint amennyit az itt élő adófizető polgárok eljuttatnak a fővárosba. A legtöbb résztvevő a Kisebbségi jogok és autonómia az EU-ban című előadásra gyűlt össze. Gál Kinga fideszes EP-képviselő kijelentette: az EU nem fogja megoldani az erdélyi magyarság kisebbségi kérdését. – Az Európai Uniónak nincs általánosan elfogadott normatívája a kisebbségvédelemre vonatkozóan – fogalmazott. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke úgy ítélte meg, hogy a romániai közigazgatásban nem tartják be a kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat. Szerinte jelenleg egyetlen romániai politikai erő sem érdekelt a központosított állam felszámolásában. Szász Jenő, az MPSZ elnöke heves támadást intézett az RMDSZ ellen. A tavalyi helyhatósági és parlamenti választások kapcsán az MPSZ-t az aláírások meghamisításával vádolták, de „eddig ezt nem tudták bebizonyítani, ugyanis senkit sem büntettek meg, senkit sem ítéltek el”. /Kiss Olivér: /Gál Kinga: az Európai Unió nem fogja megoldani a kisebbségi kérdést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ Meglepetést váltott ki Ráduly, Róbert csíkszeredai polgármester, aki egy kalap alatt emlegette a székely nemzet elleni, magyar és román oldalról jövő „elnemzetlenítő” kísérleteket. Abból indult ki, hogy nem születtek meg azok a háttértanulmányok, amelyek az autonóm Székelyföld működtetéséhez kellenének. A székely öntudat hiányát szintén hátránynak tekintette, arra lenne szükség, hogy a gyermekek székely történelmet tanuljanak az iskolában. „Én a székely nemzethez tartozom, de magyar anyanyelvű vagyok, punktum” – jelentette ki. Álláspontjára némiképp magyarázatul szolgált, hogy közben a „hiányos történelmi ismereteire” hivatkozott. /Gazda Árpád: Autonómia Európában és Romániában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Stefano Bottoni Tibori Szabó Zoltánnak a Népszabadság július 14-is számában megjelent Egység vagy bomlás? című cikkét vette tollhegyre. Az Aczél Endre és Kis Tiborék nyomdokain lépkedő Tibori Szabó Zoltánról megállapította, hogy jó ideje ő „az erdélyi újságíró és politikai megmondóember” a Népszabadságban. Stílusa túlbuzgósága miatt kissé avítt (pl. akkor is Orbán-Torgyán kormányról beszélt, mikor Pesten sem használták a párosítást). Tibori szerint autonómia akkor lesz csak, ha az RMDSZ benne van a parlamentben, a kormányzatban. Valójában a fejlesztési régiók határait 1998-ban az akkor is, most is kormányon lévő RMDSZ nem kívánta módosítani „mert a székelyföldi fejlesztési régió nem prioritás”? Az egység gondolatához a baloldali Tibori Szabó Zoltán itt a kommunista hatalom által meghurcolt jobboldali László Dezsőt használja fel annak az ideológiának az újrafogalmazására, miszerint a kisebbség politikai egysége – tehát az egypártrendszer a legfontosabb. Az egységgondolat mára kiüresedett szlogen. /Stefano Bottoni: Gott mit uns: az egységszerető ember egyetlen parancsolata.= A Hét (Marosvásárhely), júl. 21./

Nem a kisebbségi, hanem a közösségi jogokat kell érvényre juttatni, a székelység nem kisebbség – hangsúlyozta dr. Csapó I. József Az autonómia esélyei és korlátai Romániában című előadásában a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Csapó szerint az autonómia nem lehet sem cél, sem eszköz, hanem valójában egy közösség önrendelkezésének kifejeződése. Toró T. Tibor a kisebbségi kerettörvény, illetve személyelvű autonómiastatútum jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte az EMNT-nek és az SZNT-nek nemzetstratégiai testületekként igényeket kell megfogalmazniuk, azok érvényesítése a politikai pártokra – RMDSZ, MPSZ – hárul. Márton Árpád képviselő az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének előnyeit ecsetelte, kiemelve annak pozitívumait. Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső képviselő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az általuk felvállalt statútumtervezet parlamenti jelenléte újabb esélynövelő lépés az autonómia vonatkozásában, annak érdekében, hogy Székelyföld gyarmatosításának véget lehessen vetni. /(Ferencz): A székelység nem kisebbség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Ha minden politika alku kérdése, az RMDSZ miért nem alkuszik meg a Magyar Polgári Szövetséggel? Hogyan lehetséges az, hogy olyan passzusokat hagynak a kisebbségi törvénytervezetben, amelyeket uniós fórumok a jogállamiság szempontjából már korábban kifogásoltak? A kérdéseket Márton Árpád Kovászna megyei képviselő próbálta megválaszolni a Bálványosi Szabadegyetemen. Érvelése szerint a területi és a személyi elvű autonómia nem áll ellentétben egymással, ellenben bizonyos esetekben ütközhetnek a személyi és közösségi érdekek. Mint elmondta, azért maradtak a tervezetben ilyen passzusok, mivel fontosabbnak tartja a közösségi érdekeket a személyieknél. Az MPSZ-szel való együttműködéssel kapcsolatosan rámutatott, az MPSZ-ben sincs hajlandóság az RMDSZ-szel való megalkuvásra. Máté András Levente Kolozs megyei képviselő azt vetette fel: nem biztos, hogy a tömbmagyarság területi autonómiája mindenkinek megfelel, hiszen a magyarság jelentős aránya szórványban él. Csapó József SZNT-elnök a területi autonómiát célzó törekvéseket bemutatva kifejtette, az önkormányzás alapvető közösségi jog, amely része az alapvető emberi jogoknak és szabadságoknak. Toró T. Tibor képviselő felvázolta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács törekvéseit. Garda Dezső arra hívta fel a figyelmet, hogy a masszív székelyföldi erdőirtásokkal gazdasági alapjaitól fosztják meg az autonómiát. /L. L.: Vérszegény eszmecsere, megizzasztott képviselők. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Felsősófalván megkezdődött a XI. Székelyföldi Tánctábor. A táncosok közül többen már családdal, gyerekeikkel jönnek. Magyarországról csoportok jöttek, Vajdaságból pedig a Csalóka zenekar. A gyerekeknek külön tartanak táncoktatást. /Takács Éva: XI. Székelyföldi Tánctábor, Felsősófalva. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

,,A tizenöt évvel ezelőtt elkezdődött román–magyar kapcsolatépítéstől eljutottunk a magyar–magyar kapcsolatok építésének kérdéséig” – mondotta nem kis öniróniával Tőkés László, az EMNT elnöke a Bálványosi Szabadegyetemen. Tőkés kifejtette, készül az összefogás, ,,legfontosabb sorskérdéseink tárgyában a valódi, az intézményes párbeszéd is megteremtődhet”. Tőkés kiemelte: jelenlegi formájában ellenzik a kisebbségi törvénytervezetet. Szász Jenő, az MPSZ elnöke azt emelte ki, magyar állami szerepvállalásra van szükség az autonómiáért vívott harcban és a gazdaságpolitikában egyaránt. Egy friss közvélemény-kutatás eredményét ismertette: a székelyföldi magyarság 78 százaléka fontosabbnak tartja az autonómiát, mint az EU-s csatlakozást. /Farkas Réka: Lesz-e erdélyi magyar–magyar párbeszéd? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

A kormány 50 milliárd lej gyorssegélyt különített el a Hargita megyei árvízkárok helyreállítására – jelentette Hargita megyei körútján Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ elnöke tusnádfürdői megbeszéléseit követően az árvíz sújtotta Tusnádközségbe, Csíkszentsimonba, valamint Csíkszentmártonba látogatott, ahol a károk helyreállításáról tárgyalt a települések vezetőivel. Markó kifejtette, az RMDSZ továbbra is határozottan szorgalmazni fogja Székelyföld hathatósabb költségvetési támogatását. Az árvízkárok helyreállítását célzó keretből a kormány eredetileg egyetlen lejjel sem akarta támogatni a magyar megyéket, hozzáállása csupán az RMDSZ minisztereinek kemény fellépése után változott meg. Markó hangsúlyozta, a Székelyföld fejlesztése terén máris nagy előrelépés történt, a kormány tervei szerint ugyanis még ebben az évben felújítják a Balavásár-Csíkszereda útvonalat, valamint a Székelyföld közlekedésében alapvetően fontos bucsini utat is. Korodi Attila államtitkár beszámolt róla, hogy sikerült további tízmilliárd lejes támogatást szerezni a környezetvédelmi tárca költségvetéséből a Hargita megyei gátak újjáépítésére. /Kárelhárításra, árvízvédelemre is jut. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

A Hivatalos Közlöny közölte, hogy létrehozták a kis- és középvállalatok és szövetkezetek négy területi hivatalát. Székhelyeik: Konstanca, Craiova, Iasi és Temesvár. Hargita, Kovászna és Brassó megye Iasihoz tartozik. Véletlen-e ez a területi elosztás, vagy egyenes folytatása azoknak az intézkedéseknek, melyek révén a Hargita és Kovászna megyei telefontudakozó székhelye például Bákóba került? A kormányzatban részt vevő RMDSZ-tisztségviselőket valószínűleg nem tájékoztatták erről a minden túlzás nélkül állítható merényletről az erdélyi magyar gazdasági érdekek ellen. Tehát többek között a székelyföldi szövetkezeti mozgalom újjászervezését, amiért annyit küzdött az RMDSZ, és kiharcolta az erre vonatkozó törvény megalkotását és elfogadását, Iasi-ból fogják irányítani és ellenőrizni. Czédly József szerint ezt a durva jogsértést, bíróságon kell megtámadni. /Czédly József: Az RMDSZ vezérkarának figyelmébe! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

A csángó önismeret szempontjából nézve mérföldkő Duma István-András Csángó mitológiája. Ebben a könyvben foglalja össze mindazt a tudást, melyet az őseitől örökölt. Előtte a csángók kultúráját már számtalanszor kutatták, ám mindig kívülről tették ezt. Duma István-András nem von le semmilyen explicit következtetést, de kutatásaiból kitűnik, hogy minden emlék egyfajta fény- vagy napimádat nyomait mutatja. Mindeddig senki nem foglalkozott a Moldvában mindenfelé megtalálható kerek kőtömbökkel, amelyeknek az öregek védőszerepet tulajdonítanak, és melyek elmozdításától a fiatalok is babonás félelemmel tartózkodnak. E kövek által a fény, a nap őrzi a csángó portát, sőt hosszú időn keresztül őrizte a csángó templomot, olyannyira, hogy még ma is találunk védőköveket templomok közelében. A védőkövek elkorcsosult maradványai Székelyföldön is előfordulnak, a legtöbb kapu előtt van egy kerek, ún. „vettető” kő, mely nem engedi, hogy a kapu teljesen kiforduljon. Az összes régi csángó faluban napjövetről napszentületre tartanak az utak a falun keresztül (kivéve az utolsó században épült falvakat). A falvak mind olyan völgyekben helyezkednek el, amelyek keletről nyugat felé nyúlnak. A legkeletibb ilyen falvak Magyarfalu, Lábnik, a Szerettől nyugatra pedig Pokolpatak, Klézse, Somoska, Forrófalva, Nagypatak, Bogdánfalva – mind a nap útját követik. A forrófalvi temető előtt egy nagy vaskereszt áll, amely az elfelejtetteknek van állítva, és amelyet állítólag a templom tetejére szántak először. Pusztinában a kútnál és jobboldalt álló régi sírok egy részén keresztek helyett kövek vannak. Ugyanakkor a keresztet ábrázoló régi síremlékek esetében (mind a moldvai csángóknál, mind a Székelyföldön, mind a szászföldi székelyeknél) megfigyelhetjük, hogy a kereszt felé egy tetőt állítanak. Az eredmény egy olyan építmény, amely formájában a védőköveket idézi. /b.d.: Napjövetről napszentületre. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

Megkezdődött Csíkszentkirályon az immár 5. alkalommal megszervezett Székelyföldi Fürdőépítő Kaláka. Ez alkalommal erdélyi és magyarországi tájépítők, építészek a lakosság közreműködésével a Borsáros-fürdőt akarják hajdani állapotába visszaállítani. A munkálatokat a helybeli önkormányzat, az Alcsík Kistérségi Társulás, a budapesti Ars Tobia Alapítvány és nem utolsósorban a Csíki Természetvédő Egyesület támogatja. /Fürdőépítő kaláka Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

A Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki Szervezete felháborodással vette tudomásul, hogy az árvízkárok megtérítése során is diszkrimináció áldozata Székelyföld. Annak ellenére, hogy az árvíz nem csak Moldvában pusztított, hanem a Székelyföldön is, valóságos közelharcot kell vívni a kormánnyal, hogy a segélyeket ne ossza kizárólag a moldvai megyéknek. Hosszas utánajárás után végül a csíki falvak számára is jóváhagyott támogatást a kormány, ezzel szemben az árvíz sújtotta gyergyói falvakat még a károkat felmérő tisztségviselők is elkerülték, támogatásra pedig még ígéretet sem kaptak. A MPSZ Gyergyószéki Szervezete elvárja, hogy a román kormány ne diszkriminálja etnikai alapon az árvíz sújtotta régiókat, s mindegyiket egyformán segítse. /Diszkrimináció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

Zágoni Jenő Válogatott írások /Budapest, 2004/ című, Honismeret, egyháztörténelem, életrajzok alcímű kötete a szerző munkásságáról ad képet. Zágoni Jenő Budapesten él, de Székelyföldről származik. Írásaiban jelen van ősei iránti tisztelete, a nagy elődök példaértékű munkássága. A könyv szerzője Kovásznán született 1937-ben. Bibliográfus, történész. Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum nagy tekintélyű könyvtárosa volt. Budapestre áttelepülése után könyvtáros volt, 1997-ről a Magyarországi Baptista Könyvtár igazgatója. Írásaiban a nagy elődöket idézte meg. Írt a baptista missziókról Székelyföldtől Bolíviáig, emlékezett Rákóczira, Bethlenre és Szentkatolnai Bálint Gáborra. Zágoni Jenő eszperantista is, a fordításokkal is foglalkozott. Székelyföldről indult és mindig hivatásának tekintette a székelyek, a csángók szolgálatát. /Haszmann Orsolya: Életmű hat fejezetben. = Csernátoni Füzetek (Csernáton, a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület kiadványa), júl./

Népművészeti vásárt tartottak Déván. A kiállítók közel fele Székelyföldről, Korondról jött. A korondiak elmondták, hogy legjobban Moldvában tudják értékesíteni termékeiket. /CH. A.: Népművészeti vásár. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

Bónis Johanna történész, a Marosvásárhelyi Történelmi Múzeum kutató muzeológusa tudománynépszerűsítő írásaival, a marosvásárhelyi céhek történetéről írt tanulmányával, a székely iparművészeti múzeumról írt könyve alapján vált ismertté. Legutóbb egyik elképzelése is megvalósult: április 29-én Marosvásárhelyen bejegyezték a Ráth Károly Közgyűjtemény Alapítványt, amelynek célja egy marosvásárhelyi magyar múzeum létrehozása, illetve a hajdani Székelyföldi Iparmúzeum visszaállítása. A marosvásárhelyi múzeum 1979-ben hirdetett meg egy középkorral foglalkozó történészi állást, amire Bónis Johanna sikeresen vizsgázott. 1982-ben elkezdte az addig felleltározatlan történelmi levéltári anyag rendszerezését. Ez volt a Marosvásárhelyi Történelmi Múzeum első, tudományosan rendezett raktára pontos nyilvántartással. Kutatási témának a céhtörténetet és kézművesség-történetet választotta. Ezzel a témával nem foglalkozott senki. A két világháború közötti Fodor István-féle Krónikás füzetekben jelentek meg céhekre vonatkozó adatok. Bónis Johanna kiállítása rendezésével a múzeumban bevezette a kétnyelvűséget. Jó kapcsolatot ápol több magyarországi múzeummal. /Bodolai Gyöngyi: Álmok és bosszúságok. Beszélgetés Bónis Johanna történésszel, a Marosvásárhelyi Történelmi Múzeum kutató muzeológusával. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

A napokban a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet (KRK) első alkalommal szervezett nemzetközi honismereti diáktábort, melyen anyaországi, kalotaszegi és székelyföldi gyerekek vettek részt. Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke kifejtette, ez egy cseretáboroztatási kísérlet volt, ugyanis a kőrösfői diákok évente részt vesznek a sárospataki nemzetközi diáktáborban, most az iskola miskolci tagozatának huszonkét fős diákcsoportja vett részt a kőrösfői táborban. A község közigazgatási rendszerét és történelmét ismertette Antal János polgármester. Minden délután kalotaszegi néptáncoktatás folyt. /K. E.: Erdélyi vendégszeretet magyarországi gyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Huszonegy kisiskolás részvételével kezdődött el Gyergyószárhegyen a Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor. A Gyergyócsomafalvi székhelyű Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány idén tizenkettedik alkalommal szervezi meg a gyermek-művésztábort. A jelentkezők immár hagyományos módon több régióból – Felvidékről, Magyarországról – érkeztek, Székelyföldet a székelyudvarhelyi, valamint a Gyergyói-medence településeiről jött gyermekek képviselik. /Gergely Imre: Gyermek alkotók Gyergyószárhegyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

Közel egyéves késéssel, várhatóan szeptemberben nyitják meg Sepsiszentgyörgyön a Magyar Kulturális Központot, miután a magyarországi és a romániai illetékes szaktárcáknak sikerült megállapodásra jutniuk. Az eredeti tervek szerint 2004 novemberében kellett volna megnyílnia. Szeptemberben nyílik a Magyar Kulturális Központ. – A székelyföldi magyar kultúrát eddig Bukarestben népszerűsítették, ezért úgy gondoltuk, hogy közelebb hozzuk ezt a tevékenységet – mondta Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. A bukaresti Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fiókja a Kovászna Megyei Könyvtár épületében működik majd. /Szeptemberben nyílik a Magyar Kulturális Központ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Marosfőn július 10–16-a között zajlott a román történelemnek és civilizációnak szentelt VIII. Nyári Egyetem. Itt néhány nap alatt tisztáznak szaktekintélyek által kétszáz éve vitatott kérdéseket. Példának okáért A román történelem és civilizáció a Kárpát-kanyarban témájú eszmecsere szereplői visszamentek a történelem előtti időkbe, és megállapították: a román földet – beleértve Hargita és Kovászna tájait – a Cucuteni, vagyis a korai Európa legelőrehaladottabb kultúrája uralta, ebből fejlődött ki a dák, majd a román civilizáció, amelynek szószólói most Marosfőn találkoztak. A román nemzet kialakulására dr. Dorinel Ichim bákói muzeológus dolgozott ki elméletet: erdélyi, moldvai, havasalföldi románok a régmúlt idők folyamán vásárokban, majálisokon találkoztak, ismerkedtek, majd házasodtak, apa-, illetve anyatársakká váltak, és kész, így alakult ki Európának egy magas kultúrájú népe! Dr. Ioan Lacatus egykori sepsiszentgyörgyi pártaktivista, jelenleg a hangzatos elnevezésű Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója határozottan elvetette Székelyföld autonómiájának gondolatát. A felszólalók súlyos hibának tartották a magyar iskolák különválását. Különösen súlyos a helyzet Udvarhely – Székelykeresztúr vidékén – jelezték a marosfői tudósok: itt a román gyermekek magyarul beszélnek. Gheorghe Bejan mérnök, a Moldvai Katolikusok Egyesületének elnöke felháborodva közölte, hogy Moldvában újra indulnak magyar osztályok. Egyetlen magyar szakember sem kapott meghívást Marosfőre, ahol mindenki mindenkivel egyetértett. Codrin Munteanu, az újszülött Hargita–Kovásznai Románok Társadalmi Fórumának elnöke kifejtette: „A román államnak tizenöt éve nincs stratégiája az itteni románság számára.” /Barabás István: Elemista egyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

Szabó Gy. László, a nagyapa orgonaépítő mester volt, 40 évig űzött mestersége alatt legalább 32 orgonát épített Erdélyben, legalább 150 orgonát javított Székelyföldön, Csángóföldön, Partiumban. A Romániában fellelhető több mint 1100 orgonából legalább ezer hangszer Erdélyben található. Az unokák, a három testvér, hűek maradtak az orgonához: Molnár Csaba és Molnár József orgonaépítő, Molnár Tünde pedig orgonaművész Marosvásárhelyen, a Zeneakadémián doktorált, itthon és külföldön koncertezik sikerrel. Apjuk református lelkész Misztótfaluban, a Misztótfalusi Kis Miklós Múzeum alapítója. Marosvásárhelyen Molnár József megjavította a Keresztelő Szent János plébániatemplom orgonáját, ő hozta rendbe a ferencesek templomának orgonáját, az unitáriusokét, s most kezdi el a marosvásárhelyi Vártemplom orgonájának felújítását. A Vártemplom ugyanis új orgonát kapott Németországból, a régit Molnár a szentélybe viszi, az újat a karzaton építi fel. Molnár József már több mint száz orgonát javított, s újakat is épített Tasnádszántón, Bálványoson. Kiemelkedőbb teljesítménye a kolozsmonostori apátság orgonájának a javítása volt. A kolozsmonostori munka három évig tartott. Az eredmény: az Európai Unió a felújított apátsági templomot és felújított orgonáját európai örökségként Europa Nostra díjjal jutalmazta. /Lokodi Imre: Molnár József tenyere. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 7./

Dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár emlékeztetett: 1947-től 1990-ig nem volt néprajzoktatás romániai egyetemeken, és elsősorban ma­gyar nyelvű néprajzosképzés nem volt. 1990-ben dr. Péntek János egyetemi professzor újraindította a néprajzi oktatást, ez kezdetben mellékszakként működött, a hallgatók egy nyelv mellé választhatták a néprajzot. 1995-ben végzett az első néprajz mellékszakos csoport, és tavaly, 2004-ben végeztek az első néprajz főszakos hallgatók. Évtizedeken keresztül érződött a szak­emberhiány. Az eddig végzettek főként tanárként helyezkedtek el, nagyon sokan a média különböző területein kaptak munkát, közel tíz végzőst múzeumokban alkalmaztak. A legjobbak tovább tanultak, doktoráltak, elsősorban Magyaror­szágon, majd kilencvenkilenc százalékban hazatértek, és itthon próbáltak elhelyezkedni. A tanszék 1991-től alapkutatásokat végzett moldvai magyar falvakban, és terepmunkákat vezettek Moldvában, utána erdélyi, mezőségi és szórványtelepüléseken, Székelyföldön. A Babes–Bolyai Tudományegyetem néprajz tanszékének tanárai saját kutatási terü­leteiknek megfelelően viszik diákjaikat a különböző vidékekre, településekre. A tanszéken két nagyobb csoport működik, egyrészt dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanszékvezető professzor irá­nyításával nagyon jelentős narratológiai iskola kezd kibontakozni, tehát élettörténetek, szövegek, írott szövegek elemzésével, értel­mezésével foglalkoznak, a másik csoport pedig inkább a társadalomnéprajz, a szociál­antropológia mezőnyében mozog, társadalmi mobilitással, a gazdasági szerkezet átala­kulásával foglalkozik. /Fekete Réka: Tizenöt éves a magyar néprajzosképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem mond le a Székelyföld autonómiájáról, az erről szóló törvénytervezetet pedig egyszer, kétszer, százszor kell benyújtani a parlamentben – jelentette ki augusztus 13-án Marosvásárhelyen Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó a Marosszéki Székely Tanács tagjai előtt kifejtette, Székelyföld autonómia-statútumának másodszori benyújtása június végén a parlamentben fontos volt. /Csapó következetes. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./ A Székely Nemzet Tanácsnak Székelyföld területi autonómiájának elnyerése érdekében a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz kell fordulnia – tanácsolta Csapó I. József azoknak a helyi tanácsoknak, amelyek az autonómia eléréséért népszavazás kiírásáról határoztak, azonban döntésüket a román igazságszolgáltatás megvétózta. Az SZNT nem ért egyet az RMDSZ azon véleményével, mely szerint először a Székelyföld gazdasági fejlesztését kell elérni, és csak ezután lehet tárgyalni az autonómiáról. /Strasbourgba az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Néprajzi nyári egyetem zajlik Gyergyószentmiklóson, az Országos Magyar Diákszövetség szervezésében. Az ötödik alkalommal megrendezett, augusztus 22-éig tartó nyári egyetemet az előző években Temesváron és környékén, a Szászföldön, a történelmi Máramaros vidékén, valamint a Székelyföld más tájain tartották. A szervezők szerint a rendezvényt kettős igény hozta létre: egyrészt kiegészítő képzést nyújtani a néprajz szakos hallgatóknak, elősegíteni a határokon átívelő szakmai kapcsolatok kialakulását a fiatal kutatók között; másrészt tartalmas és igényes nyári programot szervezni. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanárai, illetve muzeológusok és történészek előadásai hangzottak el. /Tóth Ibolya: Néprajzosok nyári egyeteme a Gyergyói-medencében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

Markó Béla kormányfő-helyettes augusztus 16-án hivatalos látogatást tett Kovászna megyében, Borbély László területrendezési megbízott miniszter kíséretében. Markó Béla elégedetlenségének adott hangot a Kovászna és Hargita megyei infrastrukturális beruházások szintjével kapcsolatban. /Nagy beruházások kellenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./ Figyelemfelhívónak, egyértelmű üzenetnek nevezte augusztus 16-i háromszéki látogatását Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. A vizitet záró sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón értékelte a látottakat Borbély László területfejlesztési és közmunkálatügyi miniszter is, külön hangsúlyozva: az Erdővidéket átszelő út építése nagyon megkésett, erre további négymilliárd lej átutalását ígérte. Markó Béla leszögezte: az RMDSZ, illetve azok, akik a kormányban a szövetséget képviselik, próbálnak odafigyelni a Székelyföldre. A mostani látogatáson elsősorban infrastrukturális kérdések merültek fel. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ a jelenlegi gazdasági-fejlesztési régiók átszevezése mellett foglal állást. ,,A cél, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyéből hozzunk létre egy fejlesztési régiót” – mondta a politikus, hozzátéve, kiállnak az autonómia mellett (igaz, a Székely Nemzeti Tanács tervezetét nem tartják jónak), de pillanatnyilag a kisebbségi törvény, illetve a decentralizációt támogató jogszabályok elfogadását tartják elsődlegesnek. /(mózes): Figyelnek a Székelyföldre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./

Tábort szervezett az egyik magyar ifjúsági szervezet Székelyföldön. Ez a tábor kimagasló érdeklődésnek örvendett. No nem a résztvevők körében, hiszen ötszáz körülire tehető a látogatók száma. A hatóságok járőrözgettek, igazoltatgattak a tábor területén. A szervezet régóta fekete báránynak számít Romániában, vezetői nemegyszer durva zaklatásnak voltak kitéve, számos esetben perelték be igaztalan vádak alapján tagjait, és az erdélyi-magyarországi liberális elveket valló, magukat előszeretettel kozmopolitának feltüntető egyének és szervezetek is többször szólták le alpári hangnemben, népnemzeti csökevénynek föltüntetve, törekvéseit. Az ifjakra a magyar kultúra ápolása, a kisebbségi lét felvállalása jellemző, és ezért szervezték meg az első erdélyi nemzeti tábort is. Az EMI táborában rendőrök és a gazdasági rendőrség alkalmazottai folyamatosan járőröztek, a rendezőket felszólították a magyar zászlók levételére. A magyar zászlók senkit sem zavartak sem a Félszigeten, sem a Rockmaratonon. /Nagy Botond: Padlógázzal visszafelé... = Népújság (Marosvásárhely), 2005. aug. 17./