Április 13-án több száz Hargita megyei gépkocsitulajdonos tüntetett a székelyföldi utak katasztrofális állapota miatt. A tüntetők jelképesen fűrészporral tömték be az úttestet éktelenítő gödröket. A tüntetés Székelyudvarhelyen kezdődött, majd elindultak Gyergyószentmiklós felé. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, az MPSZ elnöke, a tiltakozás egyik szervezője elmondta: az akciónak nem szántak politikai töltetet, a tüntetők megpróbálták felkelteni a kormányzat figyelmét a székelyföldi utak katasztrofális helyzetére. Csíkszeredában a tüntetők átadtak Constantin Strujan Hargita megyei prefektusnak egy, az államfőnek és a közlekedésügyi miniszternek címzett petíciót, amelyben kifejtették, hogy az utóbbi tizenöt évben egyetlen Hargita megyei utat sem javítottak meg teljes egészében. /MPSZ-es autótüntetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Székelyföld nem Románia? Gödrökkel Európába! Útadót fizetünk, nem gödöradót! Székelyföld – gödrök földje! – ezek a feliratok ékesítették az autós tüntetéshez csatlakozó gépkocsikat április 13-án Sepsiszentgyörgyön. A tüntetők tiltakozó levelét Gazda Zoltán adta át György Ervin prefektusnak, aki ígérete szerint azt továbbítja a szaktárcákhoz és a miniszterelnökhöz. A városházán senki sem fogadta a tüntetőket. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a rendőrség és a csendőrség csak ötven gépkocsinak engedélyezte a sepsiszentgyörgyi felvonulást, és nem hagyták jóvá a város körbejárását sem. /Farkas Réka: Tüntetés a székelyföldi utakért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

Sikeres volt az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Cs. Szabó László születésének 100. évfordulójára kiírt irodalmi szülőföld-esszépályázata. Összesen 26 pályamű érkezett, nemcsak Erdélyből. Megosztott második díjban részesülnek Fortisek Anna Brassóból, valamint Végh Balázs Béla Szatmárról. Megosztott harmadik díjban részesülnek Demény Péter (Kolozsvár) és Kiss Mária Katalin (Tura, Magyarország). A zsűri különdíját Török Tamás, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium harmadéves diákja kapja. A díjazott írásokat közli a Látó. Mivel nagyon sok közlésre érdemes írás érkezett, a közlésre érdemes írásokat megjelenteti a csíkszeredai Székelyföld. /Lőrincz György elnök: Eredményhirdetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

A 390 lelket számláló Kisborosnyó faluban (ide tartozik Kispatak is) két éve áprilisban megalakították a Nyíres Lokálpatrióta Kört. A civil tömörülés azóta sok hasznos dolgot valósított meg. Damó Gyula nyugalmazott igazgatótanító elmondta, a kör külön chartát is szerkesztett magának, ebben szerepel a közerkölcs formálása is. A kör keretében működő Kegyeleti Emlékbizottság 2000-ben millenniumi kopját állított. 2001-ben a millenniumi kopjával közös talapzatra helyezték a kisborosnyói hősök turulmadaras emlékművét. 2003-ban felavatták az emlékparkot, bejáratához kis székely kaput építettek. Ekkorra készült el a magyar történelem kopjafája is. 2004-ben avatták fel a magyar nők emlékművét, majd a székelyföldi ’56-os mártírok emlékművét. Létrehozták a tiszteletbeli tagok intézményét is. A Nyíres Lokálpatrióta Kör ajánlotta fel a Rodostóban felállítandó székely kapu faanyagát, és most szeretnének ott lenni a júniusi kapuavatón. Ebben az esztendőben az emlékpark újabb létesítménnyel bővül. Kopjafát állítanak a néhai helybeli iskolamesterek és a református egyházközség volt lelkészeinek emlékére. Sok esztendőre nyúló terveik koronája a Háromszéki Panteon megépítése lesz. /(kisgyörgy): Kisborosnyói példa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

„Románia azt szeretné, ha Magyarország az elsők között ratifikálná Románia EU-csatlakozási szerződését” – hangoztatta április 14-én Mircea Geoana volt külügyminiszter, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, miután megbeszélést folytatott az Országgyűlés külügyi bizottságának Németh Zsolt által vezetett küldöttségével. A fideszes politikus hangsúlyozta: a magyar parlament támogatja ugyan Románia EU-csatlakozását, de fenntartásokkal. Megismételte, Budapest fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság autonómiája megvalósulhasson. A honatya továbbá kiemelte a székely fejlesztési régió létrehozásának szükségességét, majd javaslatot tett parlamentközi munkacsoportok alapítására. Titus Corlatean bírálta a Fidesz európai parlamenti képviselőit amiatt, hogy a strasbourgi szavazás előtt Románia csatlakozását „megpróbálták” az erdélyi magyarság és a Székelyföld autonómiájának megadása feltételéül szabni. /Rostás Szabolcs: Autonómiaügyben bírálja az ellenzék a Fideszt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

A népszavazási törvényt módosító tervezetet nyújtottak be a parlamentben az RMDSZ háromszéki törvényhozói, hogy lehetővé váljon Székelyföld autonómiájáról szóló referendum kiírása. Puskás Bálint, RMDSZ-szenátor elmondta, a kezdeményezés célja a jogszabály kiegészítése azzal a kitétellel, hogy „a helyi autonómia kérdéseit helyi népszavazásra lehet bocsátani”. A módosítás elfogadásához 69 szenátor támogatására van szükség, éppen annyira, ahány képviselője van a koalíciónak a felsőházban. Puskás szerint a szavazás után képet alkothatnak arról, hogy a kormánykoalíció tagjai mennyire gondolták komolyan a helyi autonómiával kapcsolatban tett ígéreteket. Puskás Bálint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott autonómiatervre is kitért. Úgy vélte, hogy az SZNT-nek nem kellene a parlament elé terjesztenie a Székelyföld autonómiájáról szóló tervezetet a kisebbségi törvénytervezet elfogadása előtt. „Nyitottak vagyunk arra, hogy az SZNT-vel tárgyaljunk, és közösen egy életképes autonómiatervezetet dolgozzunk ki, amelyet a törvényhozás elé terjeszthetünk” – szögezte le Puskás Bálint. /Az SZNT ötletét karolta fel az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Marosvásárhelyen milyen autonómia fog megvalósulni, hisz régen székely főváros volt: Novum Forum Siculorum néven, kérdezte Máthé Éva, a lap munkatársa. Pierre Moscovici, az EP francia tagja olyan jelentés írt, ami állítólag azt kéri Romániától, hogy a csatlakozásig területi autonómiát adjon a Székelyföldnek, és perszonális autonómiát minden erdélyi magyarnak. Az RMDSZ tervezete azt sugallja – elég egyelőre a kulturális autonómia. A román társadalom azt mondja: na ebből legyen elég! Bozgorok: pofa be! Máthé Évát inkább az foglalkoztatja, hogy az erdélyi magyarság egyre híguló jövedelméből hogyan fogja megfizetni az uniós energiaárakat, gyógyszerárakat? /Máthé Éva: Egy gondolat bánt engemet... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Új könyvvel gazdagodott az erdélyi – és az egész magyar – szellemi panteon: Zágoni Jenő szerkesztésében és kiadásában Budapesten megjelent Szent­katolnai Bálint Gábor Válogatott írások című könyve. Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyről történt kényszerű távozása után is ízig-vérig székelyföldi kötődésű tudományos kutató, művelődésszervező és íróember maradt. Zágoni Jenő saját munkáit tartalmazó Válogatott írások címmel 2004-ben kiadott könyve kereken száz erdélyi kötődésű vagy témájú írást tartalmaz. Mostani könyvében Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvész, őshazakutató, nyelvismerő zseni – harminc nyelven beszélt! – mellőzött, elfelejtett, a tudománytárakból kiközösített értékes műveit teszi közkinccsé. Mint minden eddigi kötete, a mostani is a tudós kutatóra jellemző jegyzetanyaggal bővel­kedik. A kötet tartalmazza Szent­katolnai Bálint Gábor önéletrajzi naplótöredékét is. /Sylvester Lajos: Szentkatolnai Bálint Gábor (Zágoni Jenő új könyve). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

Másodfokon is elveszítette a székelyföldi autonómiáról szóló népszavazás kiírásának ügyében zajló pert a gyergyóditrói tanács. A tanács jogi képviselője, Kincses Előd szerint a 2001/215. referendumtörvény rendelkezései ellentmondásosak. Az ügyvéd szerint az április 19-i tárgyaláson a táblabíróság semmibe vette a gyergyóditrói tanács védelemhez való jogát azzal, hogy nem napolta el a tárgyalást, miközben Kincses Előd ugyanaznap Bukarestben tárgyalt, és nem lehetett jelen. Kincses a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordul az autonómiaigény elutasítása és a védelemhez való jog semmibe vétele miatt. /Szucher Ervin: Kincses Strasbourghoz fordul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Noha ismét Marosvásárhelyen tartózkodtak, nem történt meg a tervezgetett Markó Béla–Tőkés László találkozó. Markó Béla az RMDSZ elnöki hivatalába hívta meg Tőkést, aki azonban csak „semleges” pályán hajlandó asztalhoz ülni az RMDSZ elnökével. Tőkés László püspök szerint Markó Béla „cinikusan, hatalmi arroganciával” elutasítja a párbeszédet, hiszen a választási kampánnyal ellentétben az RMDSZ-nek most már nincs szüksége dialógusra Április 23-án tartotta Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács közös tanácskozását. Tőkés László, EMNT elnöke sajnálattal vette tudomásul, hogy a tanácskozásra meghívott számos erdélyi magyar személyiség közül kevesen jelentek meg a fórumon. A tanácskozáson a püspök kifejtette: háttérbe szorították azokat „a szervezeti kérdéseket, amelyek szembe állíthatnák a két nemzeti tanácsot”, és az autonómiára összpontosítottak. A mintegy 150 résztvevő előtt Tőkés élesen bírálta az RMDSZ-t és az általa kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet, amely figyelmen kívül hagyja az autonómia iránti igényt. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke, RMDSZ-es képviselő úgy vélte, hogy noha vannak vállalható részei a tervezetnek, ez a dokumentum nem használja ki a szubszidiaritás és az önkormányzatiság által biztosított mozgásteret. Csapó József, SZNT-elnök rendkívülinek nevezte az Európai Parlament Romániára vonatkozó jelentését, amely a kisebbségek általános védelmének javulása ellenére további intézkedéseket ír elő a romániai magyarság védelmének biztosítására, tiszteletben tartva a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvét. A küldöttek által elfogadott egyik határozat Románia csatlakozását egy évvel elhalasztó uniós védzáradék életbe léptetését kérte, ha a román parlament nem hagyja jóvá a székelyföldi autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozását és az erdélyi magyar nemzeti közösség személyi elvű önkormányzásának statútumát. Egy másik határozatban a résztvevők az EMNT, SZNT, illetve a Magyar Polgári Szövetség szakértőiből álló csoport létrehozásáról döntöttek, amely kapcsolatba lépne az RMDSZ-szel az autonómia kérdésében. /Borbély Tamás: Ismét füstbe ment a Tőkés–Markó találkozó terve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ Szilágyi Zsolt szerint a kisebbségi törvénynek valós önkormányzati jogosítványokat, kellene tartalmaznia. Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete folklorisztikus szintre zülleszti az autonómiát. Ez a törvénytervezet nem nyerte el a romániai magyarság demokratikus támogatását. /(Bögözi Attila): A Nemzeti Tanácsok szerint: Folklorisztikus szintre zülleszti az autonómiát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

A Kossuth Rádióban Oláh-Gál Elvira naponta tudósít Székelyföld történéseiről. Elmondta, hogy Budapesten 1925. december 1-jén a rádió alapító elnöke úgy indította útjára az első adást, hogy „minden határon túl” eljusson a magyar szó. A ’80-as években a Vasárnapi Újság volt az erdélyi magyarság egyik biztató ereje. 1992-től a határon túli magyar szerkesztőségek – ungvári, újvidéki, marosvásárhelyi, temesvári és pozsonyi rádió magyar szerkesztőségei – bekapcsolódtak a Határok nélkül címen megjelent új műsorba. 2001-ben számos határon túli tudósítót szerződtetett a rádió, a Krónika-műsorokba is hangsúlyosabban bekerültek a határon túli hírek, így lett ő is állandó tudósító, külső munkatárs. Oláh-Gál Elvira a bukaresti rádió magyar adásának is tudósítója. Április 20-án például a gyergyószentmiklósi örmény templom harangja szólt délben a Kossuth Rádióban, amihez ő is hozzájárult. /Sarány István: Székelyföld a Kossuthon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

A Bánság három jelentősebb folyója – a Temes, a Berzava és a Béga –, valamint a kisebb hegyvidéki patakok és folyók kiléptek medrükből. Az árhullám megrongálta a Karánsebes–Orsova közötti vasútvonalat és a térségbeli műutakat. A Berzaván és a Temesen az elmúlt napokban három gátszakadás súlyosbította a helyzetet, emiatt gyakorlatilag víz alá került a két nagy bánsági megye, Krassó-Szörény és Temes jó része. Víz alá került Jánosfölde, Denta, Gyülvész, Újvár, Ótelek, Torontálkeresztes, Józsefszállás, Magyarszentmárton és több más település. Négy-ötezer lakost ki kellett telepíteni. A kormány 5,5 milliárd lej értékű gyorssegélyt utalt ki az árvíz sújtotta két megye lakosságának. Országszerte segélyezési akciók indultak. Eddig a legjelentősebb segélyszállítmány a Székelyföldről indult. Az előzetes mérleg szerint a terménykár 90 ezer hektáron mintegy 7,5 millió dollár. /Hét és fél millió dollárnyi a kár. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

A napokban megjelent dr. Márton László mérnök-szakíró Toronyórák és napórák Erdélyben /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve, ez a szerző technikatörténeti sorozata harmadik munkája a Harangok és a Vízimalmok című könyvek után. Székelyföldön sokkal több a napóra és toronyóra, mint Erdély más vidékein. /Gál Éva Emese: Könyv a nap- és toronyórákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

A rodostóiak körében még soha nem tapasztaltam ilyen lelkesedést, mint a szentegyházi Gyermekfilharmónia fellépéseit követően – mondta Hayrullah Yigitbasi, a Trákia Egyetem történelemtanára, aki beszámolt a székelyföldi gyermekek törökországi sikereiről. A 138 tagú szentegyházi zenekar és kórus Rodostóban előbb a Rákóczi Parkban lévő szabadtéri színpadon mutatta be műsorát. Az arénában mintegy 5000 ülőhely van, de a vendéglátók szerint még ugyanennyien álltak a koncert alatt. Második fellépésük egy gimnáziumban volt, 2500 fős közönség előtt. /Sarány István: Rodostói vendég. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

Nagyszabású politikai rendezvényt tervezett a csíksomlyói búcsú idején a magát Székelyföldi Nemzeti Bizottmánynak nevező szervezet, de a gyulafehérvári katolikus egyházmegye hivatalos nyilatkozatát követően visszaléptek. A búcsú időpontjára tervezett székely nemzetgyűlés célja lett volna kikiáltani a székelyföldi autonómiát és felállítani a székely kormányt, az akcióról azonban szinte senki nem tudott érdemben nyilatkozni. A hírek szerint a Székelyföldi Nemzeti Bizottmány létrehozását magyarországiak kezdeményezték, az erdélyi nevek közül a Süket Leventéé, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai főtitkáráé ismert, ő próbálta megszervezni a reprezentatív székelyföldi jelenlétet. Nyilatkozata szerint próbáltak valamit szervezni, de időhiány és szervezési gondok miatt letettek róla. A Székely Nemzeti Bizottmányról egyébként nem lehet hallani. A hírek szerint földalatti mozgalomszerűen szervezkedtek, titokban kerestek fel embereket. Többen egyértelmű diverziónak tekintik kezdeményezésüket, amelynek az a veszélye, hogy lejáratja a székelyföldi autonómia eszméjét. /(-kas): Politikamentes marad a csíksomlyói búcsú. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Levélben fordult Monica Macovei igazságügy-miniszterhez Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Felhívta az igazságügy-miniszter figyelmét, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Nyilatkozata, illetve a román alkotmány szavatolja a szólás- és véleményszabadság jogát, amennyiben a romániai referendumtörvény nem teszi lehetővé az autonómia-népszavazás megszervezését, akkor az ellentmond a nemzetközi dokumentumoknak. Csapó emlékeztetett, hogy a közelmúltban az Európai Parlament külügyi bizottsága ajánlást fogadott el, amelyben az erdélyi és a székelyföldi magyarság jogainak védelmét és kiterjesztését javasolja a szubszidiaritás és önkormányzatiság elve alapján. /(-kas): A törvény módosítását kéri Csapó József. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

Most jelent meg Csíksomlyó 2005 címmel, Székelyföldön és Magyarországon egyszerre, egy 60 oldalas színes, magazin-szerkesztésű, képekkel gazdagon illusztrált kiadvány. A magazin átfogó képet ad Csíksomlyó és környéke vallási, kulturális és társadalmi életéről. /Csíksomlyó 2005. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

Fekete Vince költő-szerkesztő a vele készült beszélgetésben leszögezte, ő soha nem volt transzközép. A transzközépet később találta ki Sántha Attila és Orbán János Dénes, és – amint azt később maguk is bevallották – nagy blöff volt az egész. Ezt a csapatot még most is sokan a szabadszájúsággal, a trágársággal azonosítják. Fekete Vince kifejtette, ők az úgynevezett messianisztikus transzszilvanizmussal szakítottak, „a szenvelgő és szenvedő ideológiával”. A megmaradásozással, a sorok közötti olvasással, az olvasóval való cinkos összekacsintással tele volt a hócipője mindannyiunknak, valami mást, újat akartunk, és mindezt úgy, hogy egyaránt fontos volt számunkra mind az elődökre való építkezés, mind az a határtalan nyelvi kincs, amit Erdély és az Erdélyben születő irodalom nyújtott és nyújtani tudott.” Mindannyiuk munkáira jellemző volt a játékosság, a különböző formai játékok, a komikum és a tragikum ötvözése. Fekete Vincének a Serény Múmia szerkesztőjeként éveken keresztül nagy szerepe volt a fiatal tehetségek pályán való elindításában. Tavaly viszont lemondott a Múmia szerkesztéséről. A Serény Múmia egy nemzedék lapja volt, az a nemzedék már lassan a középgenerációhoz tartozik. Fekete Vince 2004 februárjától – tíz év Múmia-szerkesztés után – jött át teljes állásban a csíkszeredai Székelyföld folyóirathoz. Igazi, szerves irodalmi folyóirat-hagyomány nem volt Csíkban, és lassan már a századik számnál tartanak. Fekete Vince /sz. Kézdivásárhely, 1965. ápr. 7./ a BBTE magyar–orosz szakán végzett 1994-ben Kolozsváron, majd a szegedi JATE doktorandusa volt 1996–1999 között. A Helikon (Serény Múmia) szerkesztője (1993–2004), az Előretolt Helyőrség szerkesztője (1996-tól), jelenleg a Székelyföld főszerkesztő-helyettese. Kötetei: Parázskönyv (1995), Ütköző (1996), A Jóisten a hintaszékből (2002); Lesz maga juszt isa (2004). /Papp Attila Zsolt: Szigetépítés szekértáborokon kívül. Beszélgetés Fekete Vince költő-szerkesztővel. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

Május 6-án Debrecenben Debrecen Polgármesteri Hivatala, valamint a Maros Megyei Tanács Befektetési lehetőségek Székelyföldön címmel szervezett konferenciát. A rendezvényen előadást tartott Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter. Zömében vállalkozók jöttek el. /Befektetési lehetőségek Székelyföldön. Konferencia Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

Közel tíz éve felmérési program indult erdélyi műemléktemplomok művészi értékeinek számbavételére és bemutatására. A magyarországi Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, valamint a Kolozsváron működő Transsylvania Trust Alapítvány munkatársai arra vállalkoztak, hogy mintegy 300 erdélyi templom falképeit és festett faberendezéseit feltérképezik, és egyben megállapítják a megóvásuk érdekében teendő lépések sürgősségi sorrendjét. A felmérésekről megjelent a második kötet /Lángi József–Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések. 2. Budapest, 2004/ A szerzők a szatmári és bihari tájaktól Székelyföld legtávolabbi vidékéig járták be a területet. A leggazdagabbak a magyar műemléktemplomokban: Szilágyság, Kalotaszeg, Marosmente, a Küküllők vidéke, valamint Csík-, Háromszék és Udvarhelyszék. A templom alaprajza után külső és belső felvételek következnek, majd a feltárt falképekről vagy azok töredékes maradványairól, mennyezetkazettákról, festett mellvédekről, padokról készült fényképek szemléltetik a szöveget. Még mindig kevés az olyan erdélyi magyar műemléktemplom, amely az utóbbi tizenöt évben megújult volna. Nagyon kevés a restaurátor szakember. Gyors a pusztulás, különösen akkor, ha egy gyülekezetnek már elfogytak a hívei, például a Dés melletti Néma református temploma esetében. A templomot 1959–61 között helyreállították, újrafedték, statikailag megerősítették, s egyben műemléki értékeit is kibontották. Ma a templom, az enyészet szélén álló, elhagyatott rom. (A könyvben szereplő Kolozsnéma megnevezés hibás. A falu hivatalos neve: Néma. Van ugyan Kolozsnéma nevű helység, de az a Csallóközben, Komárom megyében található.) /Dr. Murádin Katalin: Erdélyi műemléktemplomok és templombelsők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Május 7-én tizenegyedik alkalommal tartotta éves értekezletét az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) sepsiszentgyörgyi fiókszervezete. A rendezvényen a hagyományos székelyföldi mesterségekről volt szó. Szakács Zoltán, a fiókszervezet elnöke kijelentette: fontos, hogy a háromszéki műszaki értelmiség képviselői megvitassanak egy-egy témakört. Dr. Köllő Gábor egyetemi tanár, az EMT elnöke ,,zászlóvivő fiók­szervezetként” üdvözölte a szentgyörgyit. /Mózes László: Terítéken a hagyományos mesterségek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

Május 5-én kezdődtek a Hargitai megyenapok. Május 6-án indult Felsőboldogfalván a Játsszunk Együtt – Diákszínjátszó Fesztivál, melyen 500 gyermek lép fel. Május 7-én Székelyudvarhelyen Hobo-koncert volt, melyet másnap Csíkszeredában megismételtek. Több fotóművészeti kiállítást is tartanak. Május 12-én Míves emberek sokadalma, illetve Első Pünkösdi Könyvnapok zajlanak Csíkszeredában. Május 13-án, Székelyföld – Jövőképünk Európa Küszöbén – címmel konferencia lesz. /(Cseke Gábor): Hargitai megyenapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Fenntartható vidékfejlesztés, hagyományos gazdálkodás az EU-csatlakozás küszöbén címmel szervezett háromnapos tanácskozást az erdélyi unitárius egyház, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és az amerikai Project Harvest Hope Alapítvány. Az sepsiillyefalvi Keresztyén Ifjúsági és Konferenciaközpontban tartott rendezvényen Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, a műhelymunka célja olyan kérdések megvitatása, mint a nagyüzemi szinten művelt gazdálkodás hatásai a falvak lakosságára, ennek ökológiai és emberi erőforrásokat érintő következményei. Benedek Huszár János, Sepsiillyefalva polgármestere köszöntőbeszédében Orbán Viktor volt magyar miniszterelnököt idézte, aki szerint több érv szól az EU-csatlakozás mellett, mint ellene, de két vesztese van: a mezőgazdászok és a határon túli magyarok. Kolumbán Gábor, az erdélyi unitárius egyház főgondnoka hangsúlyozta, hogy Székelyföldön fokozott figyelmet kell fordítani a vidékfejlesztésre. /Bíró Blanka: Kettős lépéshátrányban a csatlakozás előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Nem tett jót az autonómia ügyének Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének lemondása, jelentette ki Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a lemondás oka az SZNT állandó bizottságán belül keresendő. „Félre kell tenni a személyi kérdéseket, és az ügyre kell koncentrálni, mert az RMDSZ eszeveszett sikerpropagandát folytat nemzetközi szinten is” – tette hozzá a püspök. „Szomorúan tapasztaltuk, hogy a román kormánynak immár nemcsak az RMDSZ-t, hanem a FUEN-t is sikerült a maga szekerébe fognia, és az kész legitimálni a román kisebbségpolitikát” – jegyezte meg Tőkés László. A püspök szerint csak összefogással késleltethető az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet elfogadásának késleltetése, jobbítása, valamint az érdemi párbeszéd megkezdése a jogszabály kapcsán. A püspök kifogásolta, hogy a FUEN kongresszusán Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője erényként emelte ki: a csatlakozási tárgyalások során egyáltalán nem volt téma a nemzetiségi kérdés. „Ennél lesújtóbb véleményt nem is mondhatna senki az RMDSZ-ről” – vélte az EMNT-elnök. Tőkés László egyúttal bejelentette, a testület nevében elhatárolódik attól a kezdeményezéstől, amelynek keretében a csíksomlyói búcsú napján Csíkszeredában „kikiáltanák a Székelyföld autonómiáját”. /Balogh Levente: Tőkés László: rosszkor jött Csapó József lemondása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

A bánsági településeken az árvíz miatt több ezer ház összedőlt, ezrek maradtak otthon nélkül. A bajbajutottak megsegítésére elsők között érkeztek a katolikus Caritas munkatársai a helyszínre, akik a legszükségesebbekkel látták el az árvízkárosultakat. A háború után a Székelyföldet sújtó szárazság és éhínség idején, sok gyermeket vittek és fogadtak be a Bánságba. Most a szolidaritást adományozással lehet kifejezni. A püspökkari konferencia felhívására templomi gyűjtést tartanak május 22-én, olvasható Jakubinyi György érsek körlevelében. A gyűjtésből származó adományok a Caritas közvetítésével jutnak célba. /Dr Jakubinyi György érsek: Most a Székelyföldön a sor a bánsági árvízkárosultak megsegítésére. Gyűjtést szervez a katolikus egyház. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

Román–magyar üzletember-konferenciát rendeztek Debrecenben a székelyföldi befektetési lehetőségekről. Borbély László területrendezési miniszter Befektetési lehetőségek a Székelyföldön címen tartott előadást. Elmondta, míg a 2001 és 2004 közötti időszakban az akkori kormány Erdély számára 98,77 milliárd lejt különített el infrastruktúra-fejlesztésre, a havasalföldi megyék összesen 114,064 milliárd, a moldvaiak 132,318 milliárd, a dobrudzsaiak pedig 267,107 milliárd lejt kaptak hasonló célból. Hangsúlyozta: 2007 és 2013 között jelentős uniós forrásokra lehet majd pályázni Romániában, ahhoz viszont, hogy a pénzek lehívhatók legyenek, pályázni képes befektetőkre lesz szükség. „Ebben számítunk önökre” – zárta előadását Borbély. – Tulajdon-tudás-tranzit-turizmus-tartás – fogalmazta meg az „5T” elvét előadásában Matolcsy György volt gazdasági miniszter, a budapesti Növekedéskutató Intézet igazgatója. Matolcsy hangsúlyozta: a Kárpát-medencei földterületek magyar tulajdonban tartása egyre nehezebb feladat, amióta a főleg olasz befektetők földvásárlása Erdély-szerte elterjedt. A „tranzit” címszó alatt az autópályák építésének fontosságát hangsúlyozta. „Ausztria ma már csak jövedelme 8–10 százalékát köszönheti az idegenforgalomnak, de kezdetben ez az arány magasabb volt. Ezt az utat kell követnie a Székelyföldnek is” – tette hozzá. A „tartás” kapcsán figyelmeztetett: rossz kompromisszumokat nem szabad kötni, a közösségi méltóság pedig olyan célok révén tartható, mint a területi autonómia. Geréb László, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) székelyudvarhelyi képzési központjának ügyvezető igazgatója a belső tényezők – vállalkozóbarát gazdaságpolitika, infrastrukturális fejlesztések, lakossági derűlátás – fontosságát hangsúlyozta. Halász János, az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. romániai hálózatának vezetője igazat adott Matolcsy Györgynek abban, hogy a magyar kormánynak nincs koherens határon túli stratégiája. /Salamon Márton László: Debrecenből kéne jönni… = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

Székelyföldi körútra indul a Nagyvárad Táncegyüttes Boszorkánytánc című produkciójával. A Nagyváradi Állami Filharmónia keretében három éve alakult hivatásos magyar népi tánccsoport Biharban, Szatmárban és Kelet-Magyarországon is többfelé sikerrel mutatta be táncjátékát, mely az Erdélyben ma is élő boszorkánykultuszból merített témát. A táncjáték koreográfus-rendezője László Csaba, a székelykeresztúri „Pipacsok” Néptáncegyüttes vezetője, a dramaturg Zsidó Ferenc, a táncjáték muzsikáját pedig a vajdasági Csalóka zenekar válogatta össze. /(Lakatos Balla Tünde): Országos körúton a Boszorkánytánc. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos választmányát a szervezet Partiumi Egyeztető Tanácsa május 28-án Marosvásárhelyre kívánja összehívni. Erről a testület Szatmárnémetiben megtartott ülésén döntöttek a Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyei küldöttek. Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke közölte, az országos szervezet működésében továbbra is komoly fennakadások tapasztalhatók. Ezek orvoslása érdekében kívánják átalakítani kétpillérű szervezetté az MPSZ-t. „A Partiumban sajátos, a Székelyföldön tapasztalhatóktól eltérő problémák merülnek föl. A szervezet többpillérűvé alakítása nem jelent szakadást, csupán a helyi sajátosságok kihangsúlyozásáról szól” – fejtette ki Csuzi. /B. K. B.: Május végére hívnák össze az MPSZ-választmányt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Fodor Sándor betegsége miatt nem lehet jelen Mária lábától a sündisznóállásig /Székelyföld Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, legfontosabbnak vélt könyve bemutatóján. A könyv Csíkszeredáról, szülővárosáról, a hozzá tartozó Csíksomlyóról, gyermekkoráról és fiatal éveiről szól. /Fodor Sándor: Kedves Barátaim! = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

A Hargita megyei napok rendezvényei megpezsdítették a város és a megye életét. Kiemelkedő volt az első pünkösdi könyvnapok megrendezése és az íróvendégek tömeges jelenléte. Az idei Hargita Megyéért díjat Berszán Lajos címzetes kanonok kapta, aki az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium alapítója és egyben igazgatója. Számos életműdíjat is kiosztottak, a kitüntetettek közt van dr. Asztalos László ny. gyergyóremetei főorvos, Barabás Vilmos ny. székelykeresztúri tanár, Ilyésné Miklós Magdolna volt olimpiai kézilabdázó, Nagy P. Zoltán fotóművész és Pop Valeria tanárnő. Jelentős volt a megyenapok alatt a május 13-án lezajlott Székelyföld – jövőkép Európa küszöbén témájú konferencia. Neves kutatók és szakemberek vázolták azokat a szempontokat, melyek a Székelyföld önállósodásában világos szerepet játszanak. Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója előadása (Székelyföldi kitörési pontok 2015-2020. Regionális jövőképek) szerint a térségnek „ki kell találnia” önmagát, föl kell vázolnia a jövőmodellt. Dönteni kell abban, milyen függőségekkel kíván megbékélni és együtt élni a régió. /Cseke Gábor: V. Megyenapok Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./