Az RMDSZ a teljes nyitottság és az egység üzenetével indul az idei helyhatósági választásokon – jelentették be február 13-án a székelyföldi RMDSZ-szervezetek képviselőinek, valamint a szövetség országos vezetőinek Székelyudvarhelyen tartott tanácskozásán. A székelyföldi települések jelentős többségében közvetlen előválasztásokkal döntenek a jelöltek személyéről. Ezáltal az RMDSZ lehetőséget ad minden csoportnak, ideológiának, hogy a szövetségen belül megméretkezzen. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ kiemelt célja, hogy nagyon erős helyhatósági és parlamenti képviseletet hozzon létre. /(cs. a.): Markó Béla: Célunk, hogy a magyar közösség az EU-csatlakozás nyertese legyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

Lemondott az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) és a Gyergyó Területi Képviselők Tanácsában levő tisztségeiről Borsos Géza József Hargita megyei tanácsos, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. A gyergyószentmiklósi TKT-ülésen közzétett lemondási nyilatkozatában Borsos kijelentette: “A Székelyföldön egypártrendszer uralkodik; az RMDSZ életben tartja a pártállami reflexeket, emiatt nem alakulhattak ki a demokrácia intézményei, nem állhatott helyre a diktatúra alatt felborult keresztény erkölcsi értékrend, a közösség a bomlás jeleit mutatja. Az RMDSZ-ben kialakult a diktatúra, virágzik a korrupció, kiszorult a konzervatív, nemzeti, keresztény értékrend.” Döntése okai között Borsos jelezte: nem vállalhat közösséget azzal az RMDSZ-szel, amely „tudatosan háttérbe szorította a Székelyföld érdekeit”. A Communitas Alapítványt említve jelezte: az RMDSZ „fennhatósága alá próbálja vonni közösségünk civil szerveződéseit, de nem enged betekintést a magyar közösség civil építkezésére szánt bel- és külföldi pénzek elosztásának módjába”. Borsos Géza kifejtette: a Gyergyó Területi Képviselők Tanácsa „elveszítette önállóságát, kritikátlan végrehajtójává vált a pártközponti utasításoknak.” Borsos Géza mellé felzárkózott Ambrus Albert-Árpád, a gyergyócsomafalvi RMDSZ elnöke és két választmányi tag is. /Gergely Edit: Lemondott Borsos. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Napvilágot látott Pomjánek Béla – Vargyas Antal – Zsigmond Enikő: Hargita megye Barangolás a Székelyföldön 1. /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ Az útikönyv a Barangolás a Székelyföldön sorozat indító kötete. 1998-ban jelent meg az első, 2002-ben pedig a bővített második kiadás. A megyében igénybe vehető szálláslehetőségek érvényes címén, telefonszámán kívül településtörténeti jegyzeteket is tartalmaz. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16

A Krónika napilap szerkesztői tovább járják a településeket. Baróton az estjükön párbeszéd alakult ki Krizbai Imre, a Székely Nemzeti Tanács egyik kezdeményezője, valamint Demeter János Kovászna megyei tanácselnök között. Demeter szerint először a székelyföldi gazdasági régiót kell megvalósítani, s ezt követően lesz értelme és lehetősége az önfenntartó autonómiának. Gidófalván szintén az autonómia került a beszélgetés középpontjába. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke megpróbálta eloszlatni az autonómiával kapcsolatos kételyeket, félreértéseket. Felsőbányán dr. Bónis István RMDSZ-elnök elmondta, tevékenységében sokat segítik a Krónikában megjelenő információk, majd javasolta, a lap írjon többet a szórványról. Hitter Ferenc újságíró, RMDSZ-alelnök a lap tárgyilagosságát emelte ki. Nagybányán Ludescher István RMDSZ-elnök, alpolgármester kifogásolta, hogy a lap közvetítő szerepet vállal a megosztott erdélyi magyar társadalomban. /A cél közös, az eszközök különböznek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Február 16-án dr. Garda Dezső képviselő sajtótájékoztatón fejtette ki méltatlankodását amiatt, hogy a február 13-án tartott Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ ülésén úgy minősítették Melles Előd megyei tanácsos négyéves tevékenységét, hogy nem vették figyelembe az erdők visszaadásakor az RMDSZ célkitűzései ellenes tevékenységét. Garda egy 2000. szept. 27-én kelt, Melles Elődnek, a gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal vezetőjének aláírásával is ellátott átiratot bocsátott az újságírók rendelkezésére. Ebben Melles Elődék kifejtik véleményüket, miszerint a közbirtokossági és magánerdőket összevonva, a tulajdonosok vagy örököseik legfeljebb 10 hektár erdős területet kaphassanak vissza, holott akkor ilyen korlátozást nem tartalmazott egyetlen törvény sem. /Bajna György: Méltatlankodik a képviselő. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./ Február 13-án, a TKT ülésén Gyergyószentmiklóson először az RMDSZ megyei tanácsosai, Borsos Géza, Melles Előd és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke számoltak be tevékenységükről, kiemelve az eredmények csapatmunka-jellegét. A megyei tanácsosok munkáját Dézsi Zoltán TESZ-elnök értékelte, megemlítve, hogy a szűkös költségvetésből a beruházások önrészeit is igyekeztek biztosítani a településeknek. Az ülésen dr. Garda Dezső parlamenti képviselő kifogásolva, hogy Melles Előd megyei tanácsos akadályozta az erdők visszaadását, egy dokumentumot osztott szét fénymásolatban. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő azt is nehezményezte, hogy Gál Éva Emese újságíró TKT-hez címzett beadványát nem fogadta el, és nem tűzte napirendre a területi RMDSZ, arra hivatkozva, hogy határozati javaslatot csak TKT-tag terjeszthet elő. Gál Éva Emese beadványában – a több, mint két évig zajló, a Romániai Magyar Szóban megjelent újságcikkeiért meghurcoló becsületsértési per miatt – kérte Melles Előd felmentését RMDSZ funkcióiból. Dézsi Zoltán TESZ-elnök Melles Előd védelmében szólalva fel, tisztességteleneknek nevezte Garda Dezső parlamenti képviselő „jelentgetéseit" és parlamenti felszólalásait. Ezután Boros Géza megyei tanácsos, SZKT-tag lemondott minden RMDSZ-ben betöltött tisztségéről, kifogásolva az RMDSZ egypártrendszerét, s fölróva, hogy a TKT nem volt hajlandó megvitatni a Székely Nemzeti Tanács által előterjesztett székelyföldi autonómia-tervezetet. Az ülésen Ambrus Árpád csomafalvi RMDSZ-elnök is fölolvasta lemondási nyilatkozatát, amelyet két választmányi tag is aláírt. /Gál Éva Emese: TKT Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Több mint százhúsz résztvevője volt a Krónika-karaván február 15-i sepsiszentgyörgyi író-olvasó találkozójának, amelyen az RMDSZ, illetve a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői először vállalták a nyilvános vitát. Az autonómia szükségességét senki nem vitatta, ám ennek megvalósítási módját másképp látták a felek. Az RMDSZ képviselői – Albert Álmos, Demeter János – a gazdasági megerősödést tartanák elsődlegesnek, és véleményük szerint csak ezt követően lehetne autonómiát létrehozni. Az MPSZ reprezentánsai – Tulit Attila, Kónya Ádám, Ferencz Csaba, Kovács István – azonban amellett érveltek, hogy nincs idő a várakozásra, a népességfogyás, a székelyföldi területek, ingatlanok románok általi felvásárlása, illetve a nemzetközi helyzet mind azt igazolja, hogy síkra kell szállni az autonómiáért. Márton Árpád képviselő megjegyezte, veszélyesnek tartja a külön történő megmérettetést. Az MPSZ egy majdani szövetségben gondolkodik, a parlamenti választásokat pedig egy alkunak kell megelőznie, amelyen mindkét fél a júniusi voksoláson elért eredményei szerint tárgyalhat. /RMDSZ–MPSZ vita az olvasótalálkozón. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Az egyik magyarországi tévéstúdió vallási műsorában Brenner János Anasztáz római katolikus kispapról készített megemlékező összeállítást, akit 1957-ben meggyilkoltak egy faluban. Vétke az volt, hogy túlzott ügybuzgalommal teljesítette hivatását. Brennert agyonverték a kommunisták, miközben egy haldoklóhoz igyekezett kiszolgálni a szentségeket. Gyilkosait, természetesen, sohasem találták meg. Ujj János, a lap munkatársa hozzátette: „mifelénk is mennyi, de mennyi Brenner Jánoshoz hasonló papról kell(ene) megemlékeznünk. A börtönbe zárt vagy munkatáborokba hurcolt katolikus és protestáns lelkészek számát megbecsülni is alig tudjuk.” Székelyföldön több faluban is emléktáblával emlékeznek a kommunista rendszerben a településről elhurcolt, bebörtönzött papjaikra. Errefelé is akad hasonló kezdeményezés: a máriaradnai római katolikus kisbazilika előcsarnokában magyar, román és német nyelvű emléktábla emlékeztet az 1951-ben elhurcolt, és kilenc hónapra kényszerlakhelyre kényszerített ferences szerzetesekre. Kisiratoson Godó Mihály jezsuita atya síremlékén helyeztek el márványtáblát egykori szatmárnémeti tanítványai. Aradon kevesen tudják, hogy az aradi minorita atyák is az elhurcoltak között voltak. Közülük a kiváló zenei adottságú Karácsonyi István szervezete nem bírta megpróbáltatásokat. Valahol a Kárpátokon túl, jeltelen sírban várja a feltámadást. Sem a minorita atyák többéves megpróbáltatásaira, sem pedig a mártír Karácsonyi István áldozatára, sem Oláh Ferenc börtönéveire egyetlen emléktábla sem emlékeztet Aradon. /Ujj János: Példaképek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

Aradon február 16-án három helyen láthatták a gyerekek a Borsóci című bábjátékot, amit Bereczky Gyula kolozsvári bábszínész játszott el, egy személyben adva elő az édesanyát, a rózsaszín kismalacot, a gonosz varázslót és természetesen a főszereplő Borsócit. Bereczky Gyula három éve járja az óvodákat és iskolákat, de csak a szórványvidéket, mondván, hogy Székelyföldre elmennek mások is, de a szórványvidékre csak ő jön el, egyetlen hátizsákban hordva minden díszletét, az összes bábfigurákkal együtt. A bábszínész a következő napokban fellép Arad megye több településén, Zimándujfaluban, Zimándközön, Fazekasvarsándon, Majláton, Zerinden, Ágyán, Erdőhegyen, Szapáryliget en, Nagyvarjason, Kisiratoson és Pécskán. /(Karácsonyi): Borsóci kalandjai – az egész megyében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

Tőkés László hétfőtől péntek délig lelkipásztor, utána pedig Székelyföldre megy kortesnek Szász Jenő mellé. Tőkés László a templomban a krisztusi tanokat hirdeti, azután a gyűlésteremben az RMDSZ vezetőit gazembereknek, utódkommunistáknak, bebetonozott, önjelölt politikusoknak nevezte, írta Barabás István. A püspök nemzetpolitikai eszményképe, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség elnöke azt állította, hogy az RMDSZ vezetői lejmilliárdos és dollármilliós bojárok, akik kockacukorral és ostorral vezetik a magyarságot. Tőkés László püspök fizetése, amelyet a román államtól havonta felvesz, ugyanannyi, mint egy szenátoré. Barabás idézte a Népszabadság 2002. aug. 28-i számát: „A nemzetközi botrányba fulladt múlt heti ötnapos nagyváradi református világtalálkozóval kapcsolatos költségekre a leköszönt Orbán-kormány a püspöknek 242 millió forintos támogatást utalt ki. A 242 millió forint – amelynek felhasználására az erdélyi magyar civil társadalomnak semmilyen rálátása nincs – 21 millió forinttal nagyobb annál, mint amit évi (!) támogatásként az egész erdélyi magyarság az Illyés Közalapítvány útján idén kapott.” Barabás az Erdélyi Riportot is idézte (2004. jan. 5.): „A Szász Jenő érdekeltségébe tartozó szervezetek az Orbán-kormány idején csak az Illyés Közalapítványtól, a romániai alkuratóriumot megkerülve, a központi keret terhére több mint egymillió euró támogatást kaptak.” /Barabás István: Mikor az Igéből iga lesz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Elkezdheti a munkát a Székelyföldi Fejlesztési Régió alapjául szolgáló civil szervezet. A Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet létrehozását tűzte ki elsődleges célul a frissen bejegyzett Prosperitas Egyesület. A Székelyföldi Fejlesztési Régió alapjául szolgáló civil szervezet bejegyzéséhez szükséges minisztériumi engedélyekre több hónapon át vártak az alapítók. A Prosperitas Egyesületet tavaly tavasszal hozta létre Maros, Hargita és Kovászna megye önkormányzata közéleti személyiségek és a történelmi egyházak támogatásával, bejegyzését február 13-án hagyta jóvá a sepsiszentgyörgyi Városi Bíróság. – A munka neheze csak most kezdődik – fogalmazott a lebonyolítást vállaló Kovászna megyei tanács elnöke, Demeter János. Az első feladat a Prosperitas Egyesület közgyűlésének mielőbbi összehívása lesz, amelyen megválasztják majd a végleges vezetőséget, és döntenek a stratégiáról. A Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet a Székely Nemzeti Múzeumban rendezi be sepsiszentgyörgyi irodáját, a Properitas háromszéki központja a megyei könyvtárban lesz. /Farkas Réka: Bejegyezték a Prosperitas Egyesületet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

A sok jeles írástudó esztelneki ferences atya közül egyik legjelesebb volt dr. Benedek Simon, rendi nevén Pater Benedek Fidél (Kézdiszentlélek, 1907 okt. 3.- Esztelnek, 1979 máj. 25.). Történész, egyháztörténeti író és genealógus volt. 1945-ben doktorált történettudományból Kolozsváron. Tanulmányt írt a tatárok 1661-es csíki betöréséről (1945), a kolozsvári ferences templomról (1946). Munkássága, egyháztörténeti tudományos-kutatói tevékenysége és hagyatéka feldolgozatlan. Nevét – mint jeles székelyföldi egyháztörténészét – márvány emléktábla jelöli a csíksomlyói kegytemplomban. Az esztelneki rendháznak most csak három lakója van: a házfőnök Nagy István alias Pater Tarziciusz, Balázs Jenő alias P. Balázs Aba, vagyis a mindenki által ismert Aba atya, és egy még be nem öltözött jelölt, a nagyon fiatal Ambrus Zoltán. Fidél atya példájának hű követőjeként, a 82. életévébe lépő Aba atya évek óta beható egyháztörténeti kutatómunkát végez, eredményeit dolgozataiban, tanulmányaiban rögzíti. P. Balázs Aba 1998-ban fejezte be Az esztelneki hármas egyházközség kápolnái a XVI. századtól napjainkig című tanulmányát. P. Balázs Aba Gyergyóremetén született. Kényszerlakhelynek először Máriaradnát jelölték ki számára, majd Dézsen jelölték ki a kényszerlakhelyet, amely 17 évet tartott. Végül 1974-ben került Esztelnekre. /(kisgyörgy z.): Egyszemélyes műhely az esztelneki rendházban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

A magyarországi Békés, Heves, Zala és Veszprém megyével közös vállalkozás, a Székelyföldi Expo létrehozásában állapodott meg a Kovászna megyei önkormányzat. Az expószervezéssel, illetve -fejlesztéssel foglalkozó céget valószínűleg áprilisban jegyzik be. Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, a jogászok már dolgoznak a cég dokumentumainak összeállításán. A tervek szerint Sepsiszentgyörgy Csíkszereda felé vezető kijáratánál választanak telephelyet a cégnek. A Székelyföldi Expo létrehozása régi álma a háromszéki vezetőknek. Az ötlet 2000 szeptemberében került először nyilvánosság elé, ám akkor még Hargita megyével közösen szerették volna megvalósítani a vásárközpontot. Mindez azonban csak ötlet szintjén maradt, a két megye vezetősége ugyanis végül nem tudott megegyezni. /Farkas Réka: Székelyföldi Expót létesítenek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Nem lehet autonómiát létrehozni, amíg Kovászna és Hargita megye a román állam támogatásából él. A két székely megye eltartottá vált, az elmúlt három évben jóval többet kapott a központtól, mint amennyit befizetett – jelentette ki Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki vezetője ezzel szemben az RMDSZ színeiben megválasztott vezetőket teszi felelőssé a régió erőteljes gazdasági romlásáért, és hangsúlyozta, el kell számolniuk eddigi munkájukkal. 2001-ben a Birtalan Ákos parlamenti képviselő által összeállított statisztikák még arról szóltak, hogy Erdélyből és a Székelyföldről sokkal több pénz megy Bukarestbe, mint amennyit visszakap a régió. Kovászna megye ugyan már akkor sem járt élen, ám a befizetések néhány százalékkal meghaladták a visszajuttatott összegeket. Az adatok kizárólag a költségvetési pénzekre vonatkoznak (nincsenek benne a különleges alapokból útjavításra és más beruházásokra folyósított összegek). A statisztikai adatok szerint Háromszéken a legkisebbek a fizetések Romániában, így a személyi jövedelemadóból összegyűlő összeg is alacsony, nagyon rosszak az ipari termelés mutatói, az ebből származó profitadóból és a hozzáadottérték-adóból (TVA) ugyancsak kevés gyűl össze, így tulajdonképpen nem lehet csodálkozni azon, hogy a megye nem járul hozzá túl nagy összeggel az országos költségvetéshez. Az elmúlt három évben a megyét elkerülték a külföldi befektetők is: míg 1996–2000 között több mint kétezer munkahelyet teremtettek a befektetők a megyeszékhelyen, 2000–2004 között alig száz új munkahely jött létre Sepsiszentgyörgyön. Háromszéken csak Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely önfenntartó, a községek túlnyomó többsége saját bevételéből csak költségvetése 20– 30 százalékát képes előteremteni. Hargita megyében csupán Csíkszeredának és Székelyudvarhelynek jobb a helyzete, valamint néhány községnek, Farkaslakának, Korondnak, Zetelakának, Csíkszentkirálynak – ezek ugyanis saját jövedelmükből is boldogulni tudnának. Az RMDSZ vezetői egyelőre csak a rossz hírt jelentették be, egyúttal pedig ezzel próbálták meg igazolni az autonómiatörekvések rossz időzítését. Demeter János szerint létre kell hozni a Székelyföldi Fejlesztési Régiót, megerősíteni a térség gazdaságát, és azt követően lesz értelme az autonómia kiharcolásának. „A tervek megvalósításához azonban hatalmon kell maradnia az RMDSZ-nek” – hangsúlyozta a tanácselnök. /D. Balázs Ildikó, Farkas Réka: Bukarest tartja el a Székelyföldet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Gabriel Andreescu emberjogi aktivista szerint a román ortodox egyházon belül kimutatható a fundamentalista tendencia, s az egyház veszélyezteti az állam világi jellegét: „Úgy vélem, a román ortodox egyház rossz hatással van az ország fejlődésére, fékezi a modernizációt, a szabad társadalom megteremtését, a toleranciára és a sokféleségre épülő modell követését.” Felidézte, hogy amikor 1996-ban visszaadták Kolozsváron a görög katolikusok katedrálisát, a kolozsvári ortodox érsek mintegy 2000 embert (papokat és fiatalokat) gyűjtött össze, és fenyegetőzött. Ezután az ortodoxok rögtön pénzt kaptak az államtól, hogy a görög katolikus katedrális közvetlen közelében (műemlék-épület lebontása árán) új templomot építsenek. A pátriárka többször megkérdőjelezte az állam azon jogát, hogy törvényben rendelkezzék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, s hogy hozzáférhetővé tegyék azt a listát, amelyből kiderül: a papok közül ki működött együtt az egykori titkosszolgálattal – ezt sikerült is megakadályoznia. Az ortodox egyház hatalmas anyagi segítséget kap az államtól, pénzt, földbirtokokat, ingatlanokat, sok megyében a papok ott vannak a helyi önkormányzatban. Andreescu az állam és az ortodox egyház összefogásaként értékelte a székelyföldi templomépítést is, gyakorlati és szimbolikus térfoglalásként, hogy minél ellenőrizhetőbbé váljon a magyar többségű térség. Vele ellentétben Dan Cakir ortodox filozófus és közíró hangoztatta: „Eleve hibás az a megközelítés, amely az 1200 éves egyházat a jelenlegi erkölcsi, politikai és szociális szempontok alapján veszi össztűz alá. Az ortodoxiát, amely közösségi egyház, nem lehet a mai világ protestáns, individualista eszközrendszerével megközelíteni. Az ortodox egyház egész történelme során azon volt, hogy ne fecsérelje erejét a politikára, alapvető célja az ember megváltása a túlvilági életben és a lelki egyensúly csendjének biztosítása az evilági életben.” /Aki román, az ortodox keresztény? = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 22./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) február 21-én Marosvásárhelyen tartotta együttes ülését. – Választások évében vagyunk, eddig sem szavaztunk, hanem választottunk, és idén is választanunk kell – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzésében. Nyitott, befogadó és demokratikus RMDSZ viheti tovább a romániai magyarság politikai egységét. „Be kell bizonyítani, hogy az RMDSZ-ben mindenki megméretkezhet, és aki mégis ellenlistát, ellenszervezetet tervez, csak rombolni akar”, mutatott rá Markó, egyben felhívást intézve a romániai magyarság jogaiért dolgozni akaró minden magyarhoz, hogy vegyenek részt az előválasztásokon. „Leülünk, tárgyalunk, egyeztetünk, konzultálunk természetesen, de csak az egységes RMDSZ-en belül. Az ajtókat minél tágabbra nyitva, de a közös épületet megtartva! Ez a mi ajánlatunk!” Nem lehet az RMDSZ biztosította erkölcsi-politikai-pénzügyi-logisztikai hátérrel egy másik politikai szervezet talpra állításán buzgólkodni. Kifejtette: valószínűleg együtt kell működni ezekben a hónapokban is a Szociáldemokrata Párttal (SZDP). Magyarországtól elvárják, hogy egy közös nemzetpolitika kialakítására törekedve próbálja meg egyformán szeretni határon túli nemzettársait, és a támogatási összegeket ne csökkentse. Frunda György szenátor szerint a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a polgári körök az RMDSZ ellen akarnak fellépni, amelyet minden szempontból elfogadhatatlannak tart, ezért azt javasolta: mindenkit, aki gyengíti az RMDSZ-t, ki kell zárni a szövetségből. Az idei évre kötendő kormánypárti megállapodásról Frunda kijelentette, ha az SZDP nem teljesíti két vállalt kötelezettségét, a két magyar kar létrehozását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) és az aradi Szabadság-szobor ügyének a rendezését, akkor nem lehet szó újabb megállapodás létrejöttéről. Az RMDSZ-küldöttek nyilatkozatot fogadtak el az EP külügyi bizottságának Romániáról szóló jelentéséről. Eszerint az RMDSZ elengedhetetlennek tartja Románia mielőbbi csatlakozását az EU-hoz. /Papp Annamária: Nyitott ajtókat közös épületben! Az SZKT elfogadta az RMDSZ helyhatósági választási programját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ A vita során előbb a frakciók nevében szóltak hozzá a szövetségi képviselők. Lakatos Péter (Partium Frakció) azt kifogásolta, hogy egyes RMDSZ-es parlamenti képviselők az MPSZ polgármester-jelöltjei. Kónya Hamar Sándor (Polgári Centrum Frakció) szerint az autonómiáról sokkal többet kell beszélni. Puskás Bálint (Kereszténydemokrata Frakció): valakikkel együtt kell működni, mint ahogy a parlamenti sikerek érdekében ezt meg is tette a szövetség. De meg kell követelni a partnertől az együttműködési feltételek betartását. Szabó Ödön (Új Erő Frakció) azt a nagyváradi újságírót támadta, aki kezdetben az erdélyi magyarságot szolgálta, ezután pedig egy román vállalkozói kör által indítandó lapot fog vezetni. Winkler Gyula (Szórvány Frakció) szintén ez eredményeket sorolta, mondván, hogy a román önkormányzati képviselőkkel való együttműködés vezetett azokhoz. Eckstein Kovács Péter (Szabadelvű Kör) sérelmezte, hogy kevés szó esett az elnöki tájékoztatásban az idén kérdésessé vált protokollumról. Borbély László (Novum Forum Frakció) igen sértőnek minősítette azt, hogy a belső ellenzék szerint a csúcsvezetőség „árulja a hazai magyarság jogait". Visszautasította Tőkés Lászlónak (aki nem volt jelen az SZKT-n) azt a felvetését, miszerint az RMDSZ manipulálta az Európai Néppártot a FIDESZ ellen. Frunda György az idei protokollumot attól tette függővé, hogy meglesz-e Kolozsváron a két magyar egyetemi kar, viszont szerinte az aradi szoborügyet „nem kell elsietni". Takács Csaba ügyvezető elnök nem értett egyet ezúttal Frunda Györggyel a kizárásokat illetően. Varga Attila úgy vélte: az ellenzék autonómia statútumai „dilettáns munkák, steril szellemi környezetben születtek. Nem ér semmit egy program, ha nem lehet politikai cselekvéssé változtatni". Vekov Károly szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy létrejött az RMDSZ alternatívája, evidencia az a másik szervezet, amely szintén az erdélyi magyarság érdekeit jeleníti meg. Benedek Imre doktor az egészségügy siralmas helyzetét ecsetelte. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a mezőgazdaság súlyos gondjaira figyelmeztetett, Bakk László az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform közleményét ismertette, melyben követelik a három szintű autonómia megvalósulását, valamint azt, hogy a romániai magyarság nemzeti közösségként határozza meg magát; kérik: rehabilitálják az 1989-es események elítéltjeit; az EU-csatlakozás előtt valósuljon meg a reprivatizáció; tiltakoznak ugyanakkor a Székelyföld elrománosítása és gazdasági diszkriminálása ellen. /Máthé Éva: A helyhatósági választás volt a tét az SZKT-n. „Két jelölt kevesebb, mint egy jelölt!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Többen kritizálták Székelyföld területi önkormányzata (autonómiája) szervezeti szabályzatának (statútumának) tervezetét. Nem vették észre, hogy tervezetről van szó. Románia önmagától sem állami magyar egyetemet, sem autonómiát nem fog adni. Ez is indokolja a Magyar Nemzeti Tanács életre hívását, és elsőnek a székelyföldi önkormányzati szervezeti szabályzat-tervezet elfogadását. Guest, az USA romániai nagykövete nemrég tette szóvá, hogy Romániában vannak jó törvények, de nem hajtják végre azokat. A Legfelsőbb Védelmi Tanács elutasította a területi autonómiát és azt „demokrácia és Európa-ellenesnek” minősítette. Csapó József a román parlament szenátoraként 1995-ben elkészítette első autonómiatervezetét. Romániában valószínűleg ő a legjobb ismerője az európai autonómiáknak és autonómiatörekvéseknek. Pontosan ezeket mutatja be közel négyszáz oldalon önálló kötetében, amely végül is 2003-ban jelent meg. – Markó Béla nemrég bejelentette, hogy az autonómia alapjai a Székelyföldön le vannak rakva. Mint a szocializmusé, jegyezte meg cikkében Gajdos Balogh Attila. /Gajdos Balogh Attila: Kiút a feketelyukakból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21., folyt.: febr. 23./

A Székely Nemzeti Tanács által felkért képviselők benyújtották a képviselőháznak Székelyföld autonómia statútumának törvénytervezetét, amelyet február 25-én 100-as számmal iktattak. A tervezetet – Birtalan Ákos képviselő kezdeményezésére – Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly képviselő látta el kézjegyével. A tervezet a nyolc szék, valamint Székelyföld népességére, nemzetiségi összetételére, területére vonatkozó táblázatokkal, továbbá az autonóm terület javasolt térképével egészült ki. /Benyújtották az autonómiatervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./ Az SZNT állandó bizottsága közleménye szerint a statútumtervezet a nyolc szék, valamint Székelyföld népességére, nemzetiségi összetételére, területére vonatkozó táblázatokkal, valamint az autonóm terület javasolt térképével egészült ki. Toró T. Tibor parlamenti képviselő jelezte, az aláírók előzőleg mintegy nyolcórás tárgyalást folytattak Csapó I. Józseffel és az SZNT alelnökével, Bán Istvánnal. Kérésükre a tervezeten még néhány apró jogtechnikai vagy stiláris javítást eszközöltek. „A tervezetnek 45 nappal a benyújtás után a képviselőház plénuma elé kell kerülnie. A végső döntést a szenátusnak kell meghoznia” – magyarázta Toró. Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja nyilatkozatban foglalta össze a tervezet benyújtásával kapcsolatos kifogásait. A frakciók úgy vélték, érdemi vitát kellett volna folytatni a parlamenti csoportban a tervezetről, és ezt követően közösen kellett volna meghozni a döntést. Ugyanakkor ki kellett volna kérni a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek véleményét is a tervezetről. „Az elmúlt nyolc év azt bizonyította, hogy az autonómiákkal kapcsolatos törvények benyújtása soha nem időszerű” – fejtette ki a Krónikának Toró T. Tibor. /Gazda Árpád: Benyújtották az autonómiatervezetet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

Az RMDSZ parlamenti csoportjának február 24-i ülésén Toró T. Tibor képviselő bejelentette, hogy a Székely Nemzeti Tanács felszólítására székelyföldi autonómia-tervezetet nyújtanak be a képviselőházba. Az RMDSZ parlamenti csoportja erről nyilatkozatot adott ki. Ebben hangsúlyozták, hogy eljárással kapcsolatosan „súlyos erkölcsi, elvi és tartalmi kifogásaik” vannak. „A különböző autonómiaformák megvalósítása alapvető célkitűzése az RMDSZ-nek”, ezért a tervezettel kapcsolatban „a parlamenti csoportban érdemi vitát kellett volna folytatni, és utána közösen kellett volna meghozni a döntést”. A kezdeményezők a közösség bizalmával visszaélve „az autonómia gondolatát lejáratják”. Mindez a szélsőséges román nacionalistáknak kedvez. A tervezettel szemben az RMDSZ-nek „súlyos tartalmi kifogásai” vannak. Az RMDSZ még 1993-ban kidolgozott egy törvénytervezetet "A nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről". A tervezet számos előírása, az eltelt több mint tíz év alatt különböző törvényekben szabályozást nyert. „Az RMDSZ egész parlamenti tevékenysége éppen az autonómiát fokozatosan építő jogok becikkelyezéséről, az önálló intézményrendszer kialakításáról szólt.” A 2004. évi választások után kezdődő törvényhozási ciklusban korszerű kisebbségi törvénytervezetet fog az RMDSZ parlamenti képviselete benyújtani. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

A Népújság közölte az RMDSZ parlamenti frakcióinak a Székelyföld autonómia statútumának törvénytervezetét benyújtó képviselőkkel kapcsolatos közleményét: elítélik az autonómiatervezet benyújtását. A közlemény mellett olvasható a lap munkatársának kommentárja. Az autonómia jó. Az autonómia szép. A kérdés, hogy az autonómia-tervezeteket hogyan lehet valóra váltani. A lap munkatársa csatlakozott az RMDSZ véleményéhez. /Mózes Edith: L'art pour l'art autonómia? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

A székelyföldi autonómiatervezet nem hajtja a szélsőséges nacionalista erők malmára a vizet – szögezte le február 26-án Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei képviselője, aki elutasította azt a véleményt is, miszerint e tervezet parlamenti előterjesztésének rossz az időzítése. Toró T. Tibor egyike annak a hat RMDSZ-képviselőnek, akinek aláírásával benyújtották a román képviselőházban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott székelyföldi autonómiastatútum-tervezetet. Toró elutasította az RMDSZ parlamenti frakciói által megfogalmazott kifogásokat. Toró – aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyik alelnöke – úgy látja: a mostani kampányban a román pártok nem a nacionalista kártya kijátszására törekednek, inkább a korrupcióra, a reformok megrekedésére, az igazságszolgáltatás átpolitizálására, a sajtószabadság megsértésére, az emberi jogok helyzetére, a gyermekek jogaira összpontosítják figyelmüket. Az autonómiapolitikát sürgetők mostanra teremtették meg a tervezet megszületésének a feltételeit. Toró tagadta, hogy az RMDSZ az elmúlt években az autonómiáért harcolt volna. /Elutasítják az RMDSZ kifogásait. Toró T. Tibor az autonómiatervezetről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karán február 27-én szerveztek oktatáspolitikai fórumot „Felsőfokú képzés a Székelyföldön: tények és trendek” címmel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rámutatott: magyar nyelven tanuló egyetemi hallgatók száma az 1991–1992-es tanévben regisztrált 500-ról mára tízezerre nőtt. Ez még mindig nem elegendő, hiszen a BBTE-en is létre kell jönnie a két magyar fakultásnak. Verestóy Attila szenátor az egyetemek finanszírozására tért ki előadásában, rámutatva arra, hogy a visszaszerzett közösségi vagyonból az egyetemeket, egyetemistákat, a magyar tudományos életet is lehet támogatni. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke a napokban történt magyar állami költségvetés módosítására, ennek erdélyi kihatására is kitért előadásában, az eredeti tervekkel ellentétben a 1,894 milliárd forintos támogatás 1,531 milliárd forintra csökkent a Sapientia Egyetem esetében, amely 234 milliárd lejt jelent. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai karok dékánja úgy fogalmazott, szeretné, ha nem támogatásnak neveznék a magyar tudományba fektetett összeget, hanem a magyar nemzetért tett kötelességként fognák fel az illetékesek, hiszen ez nem segélynyújtás, hanem szakszerű beruházás. Szilágyi Pál, a Sapientia EMTE rektora kifejtette: a költségvetés módosítása alapjaiban érintette az egyetemet, hiszen nem tudják megvalósítani a tervezett programot. /(Daczó Dénes): A magyar költségvetés csökkentése alapjaiban érinti a Sapientia Egyetemet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

A képviselőházhoz benyújtott, a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet megvitatásának és végső szavazásának határideje április 15., közölte Tudor Mohora (SZDP), az alsóház állandó bizottságának titkára. A kormánynak márc. 16-ig kell ismertetnie álláspontját a tervezet költségvetési vonatkozásaival kapcsolatban, az alsóház törvényhozási bizottságának szintén eddig a határidőig kell jelentést készítenie az autonómiatervezetről. /Meg kell vitatni az autonómiatervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Febr. 27-én oktatáspolitikai fórumot tartottak Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karai, az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományok Intézete szervezésében egyetemi tanárok, politikusok, társadalomkutatók és önkormányzati vezetők részvételével. – A székelyföldi felsőoktatás akkor tesz eleget a kihívásoknak, ha a régiófejlesztés motorjává válik, a gazdasági fejlődést kiszolgáló korszerű erőforrássá – hangzott el Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnökének összegző beszédében. Lányi Szabolcs, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karok dékánja ismertette, hogy míg a fejlett európai országokban a tudományba való – egy főre jutó – befektetés eléri a 300 eurót, s ez az arány Magyarországon is 80 körül van, Romániában fejenként mindössze 3,5 euró körül mozog. A 2004/05-ös tanévben Románia is áttér a bolognai egyezménybe foglaltakra, ennek értelmében az egyetemi képzés három szakaszból áll: a három, esetenként négy évet tartó bachelor képezi a legalsó szintet, amely be kell fogadja a középiskolát végzett fiatalok szinte 100 százalékát, ezt a fokot követi a mesterképzés, majd a doktorátus. A bolognai program másik következménye az egyetemek összevonása, az úgynevezett konzorciumok kialakítása. Hogyan ültethető életbe mindez a Babes-Bolyai Egyetemen működő magyar szakokon (50), amelyek közül mindössze 6-8 esetében folyik mesterképzés – tette fel e kérdést Szilágyi Pál, a Sapientia rektora, aki szerint, ahol nincs meg a továbbtanulás lehetősége, az új szerkezeti felépítés bevezetése a szakok "degradálódásához vezethet". És mi lesz a Sapientia 16 szakán, amelyek ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek? A Babes-Bolyai Egyetem magyar oktatói négy éve készen vannak az új tagozat működtetésére, ezt lebontani a rektor szerint nagy bűn lenne. Amit a román állam költségvetéséből meg lehet oldani, azt fenn kell tartani. A többi kar esetében egy szaktestületnek kellene felmérni a szükségleteket és megszüntetni a párhuzamosságokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalát képviselő Bálint-Pataki József bejelentette, miszerint a magyar állam a tervezettnél az idén 362 millió forinttal kevesebb támogatást nyújt az erdélyi magyar felsőoktatás számára, azaz az 1894 millió helyett 1531 millió forintot. – Ne várjunk mindent másoktól, központi szervektől, kormánytól – jelentette ki Verestóy Attila szenátor. Kötő József hangsúlyozta: el kell érni, hogy állami támogatásban részesüljenek mindazok a felsőoktatási intézmények, amelyek átvállalnak az állam kötelezettségeiből, amit a Sapientia megtesz. /Bodolai Gyöngyi: Kevesebb pénz, jobb stratégia, nagyobb összehangoltság, versenyképes tudás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

A román hatóságok érzékenységét minden bizonnyal Bayer Zsolt erdélyi és székelyföldi felszólalásai bántják. A magyarországi újságíró például tavaly májusban az EMNT sepsiszentgyörgyi fórumán többek között „idióta román sovinizmusról”, „helyi hülye román rendőrről” beszélt. „El tudjátok képzelni, hogy mit tennének az írek, a baszkok, a katalánok, a dél-tiroliak, a korzikaiak, ha megpróbálnák megtiltani nekik, hogy azt írjanak szobraikra, amit akarnak? Ha fenyegetnék őket, amiért saját nyelvüket tanulják? Akkor ott kő kövön nem maradna. Mi pedig hallgatunk és tűrünk, de meddig még?” – hangoztatta felszólalásában Bayer, majd így folytatta: „És ha az a helyi hülye román rendőr még egyszer fenyegetőzni merészel, akkor oda kell menni néhányezer magyarnak a rendőrőrs elé, le kell ülni, és onnan addig ki nem jön senki, ameddig be nem fejezik egy életre azt, amit el sem lett volna szabad kezdeniük. És oda kell menni a Wass Albertről elnevezett iskola köré is, és megvédeni. Nehogy véletlenül azt képzelje Bizánc, hogy a magyaroktól elveheti egyik legnagyobb írójukat (…) Ébredjünk már fel, barátaim! Mindez itt és most történik velünk, miközben vezetőink pezsgőznek, és győzelmi jelentéseket tesznek közzé a javuló román–magyar kapcsolatokról. Persze könnyű úgy javítani a kapcsolatot, ha az egyik fél egyenesen imádja, ha arcul köpik, és minden nap házhoz megy a pofonért (…) Most követelni kell, s kiállni a jogért, az igazságért. És mi lehet a következetes tisztesség ma Erdélyben? Minden jogunk kikövetelése, méghozzá megalkuvás nélkül! Székelyföldi régió, területi és kulturális autonómia európai mintára – és kettős állampolgárság.” /R. Sz.: Mi bánthatja a románok érzékenységét? = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Nem szeretem, ha „határon túli magyarnak" neveznek. Ha határon túliként emlegetnek, tudatosítani akarják bennem, hogy sorstársaimmal együtt valami nagyon lényegesen kívül rekedtem, írta Papp Kincses Emese. Ő szabad erdélyi, székelyföldi, senkitől sem függő, autonóm módon gondolkodó és cselekvő magyar. Mutassuk meg, szólított fel, hogy a tőlünk megvont egymilliárd forint támogatás hiányában is képesek leszünk magyar egyetemünk, intézményeink életben tartására. Mindenki ajánljon fel amit tud. Reméli, hogy a multimilliárdos szenátor kezdi majd az adakozást. /Papp Kincses Emese: Szabad emberként. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./ A multimilliárdos szenátor: Verestóy Attila.

Kuszálik Péter megállapította: „Divatos téma a magyarok pusztulása. Különösen a polgári oldal riogat azzal, hogy istenem, megint, még mindig és továbbra is. Meg hogy fogjunk össze.” És folytatja, ahogy kell: a rohadt komenyisták így meg úgy… Kuszálik Péter elmagyarázta: „A székelyföldi kivándorlás okát is pontosan lehet tudni: több az ember, mint a föld. Ilyen egyszerű.” /Kuszálik Péter: Morfondír. Ki vándorol, ki nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Szilágyi Zsolt RMDSZ-es képviselő sajtótájékoztatóján a helyhatósági választásokról szóló törvény 7. cikkelyének törlését szorgalmazta, mivel szerinte a kitétel megnehezíti a nemzeti kisebbségek szervezeteinek részvételét a választásokon. Leszögezte: a szakasz diszkriminatív jellegű, hatástalanítja az RMDSZ politikai vetélytársait. Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő kifejtette: az RMDSZ "mindinkább centralizált párttá vált", hangsúlyozva, hogy a helyhatósági választásokon a szövetséggel szemben alternatívát kínáló szervezeteknek is részt kell venniük. Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt ugyanakkor kifejtette a parlamentben benyújtott székelyföldi autonómiatervezet révén "konstruktív párbeszédet" kívánnak beindítani a kérdésről. A két politikus leszögezte, hogy az autonómia eszméje szerepel az RMDSZ programjában, így ők a tervezettel csupán "konkréttá teszik" ezt a programot. /Papp Annamária: Kérik a választási törvény módosítását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ Toró T. Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott tervezet célja alkotmányos úton kivívni az autonómiát a tömbmagyarság számára. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága azzal a kéréssel fordult a képviselőházhoz, illetve az alsóház szakbizottságaihoz, hogy küldöttei vehessenek részt az autonómiastatútumról szóló törvénytervezet megvitatásán. Ezt Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke közölte a Mediafax hírügynökséggel. /Toró és Szilágyi az autonómiatervezetről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

„Arra a kérdésre válaszolva, hogy a székelyföldi RMDSZ-elöljárók miért utasítják el a Székely Nemzeti Tanács autonómia-törekvéseit és történt-e megkeresés irányukban, Ferencz Csaba (az SZNT alelnöke) elmondta: a Székely Nemzeti Tanács minden cselekvése nyilvános volt, a székelyföldi politikusok valamennyi reakciója ellenségesnek bizonyult, a három megye parlamenti képviselői és szenátorai közül egyedül Birtalan Ákos támogatta a statútumtervezetet, aki ágyhozkötött beteg." – olvasható az Erdély.ma című internetes újságban. Székedi Ferenc szerint azonban rátarti nagyotakarásról van szó. Az újságíró szerint ugyanis „a gyermeteg autonómia tervezetnek a román parlament elé tuszkolása” nem érdekük a székelyeknek. Székedi Ferenc hangsúlyozta, hogy a tervezet nem megfelelő, dr. Csapó egy erőteljesen központosított székely nemzeti államot akar megteremteni olyan körülmények között, amikor a közép-kelet európai országok levetkőzik a központosítást. Székedi szerint a tervezet székely diktatúrát irányozna elő, hozzátette, hogy székely nagyközségek mind szétváltak. A székely autonómia tervezet ugyanis anakronizmus. /Székedi Ferenc: Szemben az árral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Több mint két hónap telt el azóta, hogy Gyimesközéplokon a Paradis diszkóban két részeg férfi úgy összeverte a lemezlovast, hogy az később belehalt sérüléseibe. Lehetséges, hogy kiszámított Hargita megyében a hatósági tétlenség. Azt hivatott igazolni: megalapozottan állította Ioan Rus belügyminiszter 2001 októberében, hogy a Székelyföldön meggyengült a román állam autoritása. /Gazda Árpád: Hivalkodó tétlenség. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./ Márc. 3-án sem jelent meg a hatóságok előtt a csíkszeredai ügyészségre beidézett Ioan Barsan tarhavaspataki vállalkozó /a környéken Suba Jánosnak nevezik/, akit Szentes Szilárnak, a gyimesközéploki Paradis diszkó lemezlovasának a meggyilkolásával gyanúsítanak. /Gazda Árpád: Betegeskedik Suba. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Markó Béla szövetségi elnök reméli, hogy a jövő héten sikerül aláírni a 2004-re szóló RMDSZ–SZDP együttműködési megállapodást, miután megoldás születik az aradi Szabadság-szobor és a két magyar tannyelvű egyetemi kar létrehozása ügyében. Az elnök elmondta továbbá: a szövetség nem alkalmaz szankciókat az autonómiatervezet kezdeményezőivel szemben. Megszegte a szövetség szabályzatát, de nem számíthat szankcióra az a hat RMDSZ-képviselő – köztük Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt – akik beterjesztették a parlamentben a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet. "Nagy és toleráns szervezet vagyunk. Ez a kis csoport nem tudja eldönteni, hogy a szövetség milyen irányba haladjon. Türelmesen hagyjuk, hogy megoldják dilemmáikat, és tisztázzák a szándékaikat", mondta az RMDSZ elnöke. "Megvárjuk, hogy valóban alternatív szervezetet kívánnak-e létrehozni. Addig nem zárjuk ki őket, és nem alkalmazunk egyéb szankciókat sem", fogalmazott Markó Béla. /Jövő héten aláírnák a protokollumot. Nem büntetik az autonómiatervezet kezdeményezőit. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./