Székelyföld autonómiájáról szándékozik népszavazást szervezni a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács, nyilatkozta Szilágyi Zsolt Bihar megyei független képviselő. Az autonómia megvalósulása nem veszélyeztetné Románia stabilitását a térségben – mondta a képviselő. /Népszavazás a Székelyföld autonómiájáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

A román értelmiségiek marosfői táborában a csángókérdést a moldvai román római katolikusok magyarosításaként értékelték, elutasítva a „csángó” megnevezést. „Doru Furnea a székelyudvarhelyi románok egyesülete képviseletében kijelentette: elszaporodtak a városban a magyar szobrok, amit a román állam ölbe tett kézzel tűr, ugyanakkor a korondi kerámiákról is eltűntek lassacskán a román motívumok. Angela Barsan, az egy éve önkéntesekből alakult csíki képviselet elnöke szerint további székelyföldi román civil szervezetek megalakulása szükséges. A „hagymakupolás honfoglalással” kapcsolatosan elhangzott: a magyar sajtó nem véletlenül ébredt rá, hogy a hargitai románság megtartó ereje az ortodox egyház. /Aggódnak a korondi kerámiáért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök autonómiát követel a romániai magyarok számára, arra buzdítva őket, hogy harcoljanak ügyükért – tudósítottak a jún. 26-i román napilapok. A legfontosabb politikai napilapnak tekintett Adevarul, az ugyancsak mértékadó Ziua, akárcsak a Jurnalul National politikai bulvárlap címében kiemelte: a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint most van a legalkalmasabb pillanat az erdélyi magyarság autonómiájának. A Curentul a címlapon nagy betűkkel írta: Orbán Viktor arra bujtogatja a magyarokat, hogy harcoljanak autonómiájukért. A cikkíró szerint a magyar radikálisok azt találták a legjobb választási reklámfogásnak, hogy a romániai magyarok autonómiájának ügyét helyezik középpontba, mintegy zsarolva ezzel Romániát. A Curierul National tudósításának címe: Orbán Viktor azt képzeli, hogy az EU-t a magyarok ügyéért találták ki. A nacionalista hangvételű Cronica Romana szerint Emil Constantinescu volt államfő (aki Tusnádfürdőn ott volt Orbán Viktorral) "a román nemzetállam ellenségeivel találkozott". E lap szerint Orbán Viktor Budapest arcátlan revizionizmusának újabb példáját mutatta be a székelyföldi összejövetelen. /"Autonómiát követel a romániai magyaroknak Orbán". A Fidesz-elnök tusványosi beszédének román visszhangja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Érdekes kétnyelvű sorozatot indított a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal. A Bibliotheca Moldaviensis a moldvai csángók sorsát tárja a világ elé. Az eddig megjelent kis kötetek: Bandinus (A Bandinus-kódex és a csángómagyarok ügye a XVII. század derekén), Pater Zöld (Zöld Péter élete és munkássága), Petrás (Petrás Incze János élete és műve), Nastase (Gh. I. Nastase a moldvai magyarokról a Bandinus-kódex alapján). A kiadásért felel Ferenczes István igazgató, a Székelyföld főszerkesztője, a Moldvai Magyarság című folyóirat kiadója. A sorozatot szerkeszti Mirka Szidónia-Kata. A lap idézte a Nastase című kötet összefoglaló utószavát: – A moldvai csángók eredetéről, történelméről egyre több tanulmány, dokumentum lát napvilágot. A szakirodalom, legyen az magyar, angol vagy más nyelvű, egyértelműen elismeri, hogy a Moldvában élő katolikus lakosság (néhány német, lengyel, olasz eredetű népességtől eltekintve) magyar származású. A román történetírás nagyjai, jelentősebb képviselői szintén ezt az álláspontot képviselték (Dimitrie Cantemir, Radu Rosetti, Nicolae Iorga). Gh. I. Nastase, a Iasi-i egyetem történész professzora, az 1926- os egyházi összeírások alapján készítette el Moldva magyarlakta településeinek térképét, és adatait összevetve Bandinus püspök adataival megpróbált fényt deríteni a moldvai magyar betelepedés folyamatára. 1934-35-ben jelentette meg Ungurii din Moldova la 1646 dupa "Codex Bandinus" (A moldvai magyarok 1646-ban a Bandinus-kódex alapján) című munkáját. Ebben írja:"Végösszegzésként elmondható, hogy 1646-ban Moldvának kb. 5000 magyar lakosa lehetett." Nastase tanulmánya rámutat arra, hogy míg a falun élő magyar közösségek sokáig megőrizték anyanyelvüket, vallásukat, addig a moldvai városok magyar közösségei nyelvi és felekezeti szinten gyorsabban asszimilálódtak. A román tudós munkáját méltatva Benda Kálmán ezt mondja: "A szerző eredményei a következőképpen foglalhatók össze: a moldvai magyarok első okleveles említései a XIII. századból ismertek. Első falvaik a Szeret jobb partján, katonailag fontos helyeken épültek; közülük nem egyben ma is régi erődítmények romjai láthatóak. Ez valószínűsíti, hogy a magyar királyok által tudatos elgondolással, a tatárok ellen létesített határőr-települések voltak. Az északi részre a Szamos völgyéből, a délire a Székelyföldről történt a telepítés. A következő évszázadokban azután önkéntes kivándorlással számuk egyre gyarapodott. A XV. században az inkvizíció által üldözött dél-magyarországi husziták, a XVI-XVII. században a jobbágysorsot nem vállaló székelyek, majd a XVIII. században, a madéfalvi veszedelem után, a határőrszolgálat elől menekülő székelyek gyarapították számukat. Ezek a megállapítások mai ismereteink szerint is helytállóak." – A csángók magyar eredetét csak a román nemzetállami ideológia jegyében fogant, olyan tudományosnak nem nevezhető munkák tagadták, mint Dumitru Martinas vagy Bucur Ioan Micu művei. Napjainkban is egyre gyakrabban jelennek meg olyan román nyelvű tanulmányok, véleménynyilvánítások, amelyek megkérdőjelezik vagy egyértelműen tagadják e népcsoport magyarságát. Nastasénak ezt a munkáját a későbbi román történetírás elhallgatta, nem csoda, hogy a román történetírók lexikonában még a neve sincs megemlítve. Ezért fontos ennek a munkának az újrakiadása, hiszen egy nemzetközileg is elfogadott álláspontot képvisel, s megjelenésével mind a kutatók, mind a moldvai csángómagyarok története iránt érdeklődők számára elérhetővé válik. (Nastase. Kétnyelvű kiadás. Editie bilingva. Hargita Kiadóhivatal – Editura Harghita, Csíkszereda-Miercurea-Ciuc, 2003. A magyar fordítás Bartha György munkája.) /B.D.: Bibliotheca Moldaviensis. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

Sikeresek voltak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem a tanári állásokra meghirdetett versenyvizsgái, folytatják az infrastrukturális beruházásokat, egyes szakokon háromszoros túljelentkezést tapasztaltak, máshol azonban aggasztóan alacsony volt az érdeklődők száma. A csíkszeredai karon működő környezetgazdaságtan szakon meghirdetett 50 helyre alig 15-en jelentkeztek, az agrár- és élelmiszeripari gazdaság szakon pedig az 50 helyre csupán 11-en. A mezőgazdasági szakokat elsősorban a székelyföldi alapfoglalkozás támogatása céljából indították Csíkszeredában. Kolozsváron a fotóművészet-média szakon 20 helyre 64-en, Marosvásárhelyen a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szak 40 helyére 169-en jelentkeztek. A következő tanévben több mint 2000 fiatal tanul majd a Sapientián. Az egyetemen 49 sikeres tanári versenyvizsga zajlott. Az oktatók fele már az egyetem keretén belül tevékenykedett. Egyesek magasabb fokozatba léptek, mások pedig új oktatói az intézménynek. Csíkszeredában a tanév kezdetéig a volt csíksomolyói árvaház épületének egyik szárnyát már a tanév kezdetétől használatba veheti az egyetem, Marosvásárhelyen november folyamán tervezik átadni az új campus épületét, Kolozsváron pedig három szak működtetéséhez szükséges kari székhelyt építenek fel. Ebben az évben a Sapientiának 1 milliárd 450 millió forintból kell gazdálkodnia. Korábban 1,8-2 milliárd forint állt az erdélyi magyar felsőfokú oktatási intézmény rendelkezésére. /Kiss Olivér: Infrastrukturális beruházások a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Újra megjelent a 2003-as kiadású turisztikai zsebkönyv, Vargyas Antal: Székelyföld /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című munkája. Megtalálható benne a Székelyföldről minden, amiről a turistának tudnia érdemes: műemlékek, templomok, várromok, kastélyok, udvarházak, természeti ritkaságok rövid leírása. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

Nem a legbiztatóbb előjelekkel áll az európai integráció küszöbén a romániai magyar kultúra – állította Kereskényi Sándor. A csoportérdekek mentén szerveződő mai magyar kulturális életből ugyanis hiányoznak a Kós Károlyhoz hasonló meghatározó emberek. Az elmúlt tizennégy-tizenöt év során nem sikerült megteremteni azokat az alapelveket, módszereket, amelyek segítségével a romániai magyarság kultúrája működőképes egésszé válhatott volna. Ebben komoly felelőssége van az RMDSZ-nek is, amely nem tudott elszakadni a központosított szerkezetekben történő gondolkodástól. A romániai magyar kultúrának csak bizonyos részei jelennek meg hangsúlyosabban az anyaországi kulturális diskurzusban vagy a piacon. Jelenleg az irodalom területén is végbemenő globalizáció, amerikanizálódás hatására egyre inkább bizonyos csoportérdekek kerülnek előtérbe, amelyek stílusok mentén szerveződnek, és az irodalmat a finanszírozható divatok kezdik meghatározni. A partiumi, kolozsvári könyvek alig jutnak el a Székelyföldre, a tétel fordítva még inkább érvényes. A magyarországi–erdélyi könyvforgalom mintha egyirányú lenne. Fennáll a veszélye, hogy az irodalom és a művészet a kisszerűen gondolkodó, stratégia nélküli kulturális lobbik eszközévé válik. Nincsenek távlatok, távlatos koncepciók, amelyek az egész nemzeti hagyományra és értékre figyelnének. /Benkő Levente: Az integráció káros lehet hagyományainkra. Interjú Kereskényi Sándor esszéíró-politikussal. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

Borbély László képviselő a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén javasolta, hogy az RMDSZ készítsen egy átfogó törvénytervezetet a régiófejlesztésről. A tervezet készül, jelezték a pénzügyminisztériumnak, hogy tárgyalnának erről. Romániában a vidékfejlesztés, régiófejlesztés gyerekcipőben jár. Nincs átfogó stratégiai terv, amely megmutatná, hogy az egyes térségekben melyek a kiemelten fontos beruházások, hogyan tud több helység közös fejlesztési tervet kidolgozni. Célszerű lenne, hogy a székelyföldi régió egy térséget képezzen, ez nagyobb autonómiát jelentene. /(mózes): Nem tűzoltómunkára van szükség! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

Székedi Ferenc újságíró ismételten elítélte a dr. Csapó által hangoztatott székelyföldi területi autonómiát. Székedi kifejtette: az egyénen alapul az autonómia. Egy jól működő magyar intézményen. „Az alulról felfele történő építkezésen. És nem a hordószónoklatokon.” Az autonómia nem a dilettáns szabályzatokon múlik, melyet nem fogadott el a román parlament. /Székedi Ferenc: Valami történt. – Zsögödből a világ rovata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Aug. 7-én dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő A Gyergyói-medence modernizációja. A gyergyói térség népességének alakulása a változás utáni időszakban címmel tartott előadást Gyergyószentmiklóson. A diktatúra idején az iparosítás célja Székelyföld elrománosítása volt, de a helyi vezetőknek köszönhetően ez nem következett be: munkaerőt a környező falvakból hoztak. Szintén nekik köszönhetően a gyárakat a korabeli, legmodernebb, többnyire nyugati gépekkel látták el. 1990 után országos szinten bekövetkezett egy rosszul kivitelezett privatizáció, amely a Gyergyói-medencét a létében érintette. A gyárak tönkrementek, a munkások nagy részét elbocsátották, a gépi felszerelés sok helyen eltűnt. Erdélyi Ede a lenfonodából gátert csinált, a szövőde egy időre fellendült, jelenleg árverezik, a bútorgyárat egy csíkszeredai igazgató tette tönkre. A nagy ipari vállalatok leépülésével egyidőben magánvállalkozások létesültek, szám szerint 483, amelynek a fele működőképes. A vállalkozók jelentős hányada foglalkozik fafeldolgozással, és többségük becsületesen. 1997–99 között a hatalomhoz közel álló fakitermelők jutottak fához, 6 milliárd dollár értékű faanyaggal károsítva meg Hargita–Kovászna megyét. A képviselő kitért arra, hogyan gátolta meg az erdészet az erdők visszaadását, s a törvény érvényesítését. 1995-től elkezdődött a térség népességcsökkenése, jelenleg a kivándorlási folyamat viszonylag megállt. /Gál Éva Emese: Közérdekű előadás a Gyergyói-medencéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Tizenkét évnyi Funar-korszak egyik tette volt, hogy Kolozsváron polgármesteri hivatal bejáratához tették fel azt a táblát, amely egy propagandisztikus célzattal létrehozott "Kovászna, Hargita és Maros megyéből 1989 után elűzött románok érdekvédelmi egyesületének" székhelyét hirdeti. Köztudott, hogy a Székelyföldről azok siettek elköltözni, akiket a kommunista rendszer erőszakkal odakötött munkahelyükhöz, és akik az első adódó alkalommal szülőföldjük vagy etnikai közösségük irányába vették útjukat. A magyarságot sertő táblának feltétlenül le kell kerülnie a mai városháza faláról. /Ördög I. Béla: A funárjárás sebei (XXIII.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Kovács László külügyminiszter szerint erőszakos úton nem lehet elérni autonómiát, és bizonyos eurokonform kisebbségi politizálásra hívta fel a figyelmet. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke a külügyminiszterrel ellentétben úgy ítélte meg, hogy "az autonómia elérésére nem létezik semmilyen eurokonform módszer". Az unióban fennálló autonómiák között ugyanis olyan is akad, mint a flamandok és a vallonok utcai harcaival kikényszerített belga, alkotmánymódosításból következő német, vagy a spanyolországi ETA militáns tevékenységétől nem elválasztható baszk autonómia. "Minden autonómia hátterében vagy gazdasági, vagy politikai nyomás, vagy harci tevékenység tapasztalható, esetleg ezek kombinációja. Pusztán politikai akarattal, tárgyalásos úton autonómia sehol sem jött létre. De nemzetközi politikai nyomásgyakorlással talán kialakítható autonómia" – véli Duray Szerinte a megvalósult autonómiák rendre egyfajta kényszerhelyzet eredményei. – Igaza van Duray Miklósnak abban, hogy Európában olykor az erőszak is szerepet játszott az autonómiák létrejöttében, de döntő többségük politikai tárgyalás útján született – reagált Duray nyilatkozatára a Népszabadságban Bársony András /MSZP/ külügyi államtitkár. Bugár Béla megjegyezte, hogy politikai akarattal és tárgyalással sok minden megvalósítható. Ezzel ért egyet a Vajdaságban Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. A tárgyalásos út sikere, hogy a Milosevics-rezsim alatt felszámolt vajdasági autonómia részben már helyreállt. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csak békés eszközökkel óhajtja Székelyföld autonómiáját – mondta Csapó József, az SZNT elnöke. Ugyanez az álláspontja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak is. Ezért nyújtották be autonómiatörvény-tervezetüket a román parlamentbe, és ezért döntöttek április 24-én amellett, hogy a székelyföldi autonómiáról népszavazást kezdeményeznek. A magyar kormány szerint Románia EU-tagságának feltételéül nem szabható a területi autonómia megteremtése, a Fidesz szerint azonban ez egy soha vissza nem térő alkalom. – Mivel az autonómia az EU-ban elfogadott, ezért Románia csatlakozási tárgyalásain a magyar diplomácia abban érdekelt, hogy minél több támogatót szerezzen a Székelyföld területi autonómiájához – nyilatkozta Révész Máriusz. A Fidesz szóvivője szerint, ha az EP magyar képviselői meggyőzik frakciótársaikat az ügy fontosságáról, akkor Románia meg fogja fontolni az autonómia megadását. /Autonómia erőszakkal? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Immár hatodik alkalommal szervezik meg a Szent István-napi népitánc-találkozót. Aug. 20-án lesz az ünnepélyes megnyitó Kolozsváron, tájékoztatott Pillich László, a szervező Heltai Alapítvány elnöke. A hagyományőrző fesztivál megrendezése az utolsó pillanatokig kétséges volt, ugyanis a támogatok által beígért összegek milliós nagyságrendről százezresre csökkentek. A Kolozs megyei tanács által évek óta nyújtott anyagi támogatás is minimálisra zsugorodott. A Határon Túli Magyarok Hivatalánál megpályázott 1 millió forint helyett végül az 150 ezer forintot kaptak, a Communitas Alapítványtól pedig mindössze 20 millió lejt. Pénz hiányában idén a fesztivál "visszaszorul" Kolozs megye határai közé, annak ellenére, hogy számos székelyföldi és más, közép-erdélyi település jelentkezett. /Köllő Katalin: Sikerek és nehézségek az idei népitánc-találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Unitárius világtalálkozót tartottak a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn. Jeruzsálem, Mekka és Csíksomlyó után Szejkefürdő is zarándokhellyé vált, mégpedig az unitáriusok szent helyévé. Egyházi és nemzeti közösségerősítő szándékkal indították el az Egyetemes Unitárius Találkozót, a székelyudvarhelyi unitárius egyházközség keblitanácsának 1998-ban hozott határozata alapján. Aug. 14-én hatodik alkalommal gyűltek egybe Erdély unitáriusai Szejkefürdőn, de érkeztek egész Európából és a tengerentúlról is. Az ünnepség Orbán Balázs szobránál kezdődött a homoródalmási fúvószenekar toborzójával, lovas felvonulással, a lelkészi kar körmenetével és zászlóátadással. Vass Mózes kőhalmi lelkipásztor kiemelte: „Mindannyian vándorok vagyunk eme földi élet rövid és keskeny útján”. „Én is egy vándor vagyok, képzeletbeli átalvetőmben a Biblia és Orbán Balázs könyve, A Székelyföld leírása. A hit és a szülőföld szeretete hozott el Szejkefürdőre. Jöjj, légy vándortársam, bárhol is élsz a nagyvilágban.” Szabó Árpád püspök beszéde után Mikó István, a magyarországi unitárius egyház főgondnoka köszöntötte a résztvevőket. /Kosztolányi Katalin: „Mindannyian vándorok vagyunk”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

- Nastase miniszterelnök úr figyelmét bizonyára elkerülte, hogy Romániával ellentétben Magyarországon nincs választási kampány, nyilatkozata arra hivatott, hogy inkább őt segítse hozzá a magyarellenes szavazatok elnyeréséhez. A Fidesz álláspontja választási kampánytól függetlenül egyértelmű: a határon túli magyaroknak nem juthat kevesebb, mint Európa más kisebbségeinek, így a székelyföldi magyaroknak is joguk van a területi autonómiához – nyilatkozta Révész Máriusz a Transindexnek válaszul arra, hogy Adrian Nastase kormányfő több alkalommal is tiltakozott Orbán Viktor tusnádi kijelentései miatt. A Fidesz szóvivője a dél-tiroli és katalán példákat említve kijelentette: Ha az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező magyar pártok ezt támogatják, akkor az autonómia a csatlakozás időpontjára megvalósítható. /Nem Orbán, hanem Nastase készül választásokra. Fidesz-válasz a román kormányfő bírálataira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

A Székely Nemzeti Tanács Kovászna és Hargita megyei széki elnökei kérik a két megye vezetését, hogy írjon ki népszavazást Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Az SZNT nem hagyja abba a Székelyföld autonómiájáért folyó harcot, akkor sem, ha a román parlament és a kormány álláspontja bebizonyította, hogy a székelyeket másodrendű állampolgárokként kezelik és megfosztják az egyenlőséghez való joguktól. A székelység kéri a székek önrendelkezésének biztosítását az Európa Tanács 2003/1334-es határozata alapján. Az autonómia nem érinti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását. /Népszavazást Székelyföld autonómiájáért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazást nem lehet kiírni a Székely Nemzeti Tanács által említett törvény alapján. Az SZNT a 2000/3-as törvényre hivatkozott amikor a Kovászna, illetve a Hargita megyei tanácshoz benyújtott kérésében, amelyben népszavazást indítványoz autonómia-ügyben. "Van viszont egy másik törvény, amely a fejlesztési régiók működését szabályozza, ez lehetőséget teremt arra, hogy a megyék döntsenek fejlesztési régiók létrehozásáról", vélekedett a tanácselnök. Horia Grama Kovászna megyei prefektus szerint az SZNT kezdeményezése törvénytelen. "Egy ilyen népszavazás megszervezésének semmiféle törvényes alapja nincs, de meglátjuk, milyen álláspontra helyezkedik a megyei tanács", mondta. A prefektus szerint "az etnikai alapú autonómia elfogadhatatlan és nincs összhangban az EU előírásaival". /Törvénytelen az SZNT népszavazás-kezdeményzése? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

A Székely Nemzeti Tanács Kovászna és Hargita megyei széki elnökei kérik a két megye vezetését, hogy írjon ki népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke azt nyilatkozta, hogy a Kovászna megyei kérést már benyújtották a megyei tanácshoz. Az alelnök szerint hasonló kérést nyújtottak be Hargita megyében is, Maros megyében pedig két verziót elemeznek, mivel a történelmi Marosszék határai nem azonosak a jelenlegi Maros megye határaival. /(b): Székely autonómia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 20./

Aug. 18-án kezdődött Zetelakán az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) szervezésében nyaranta sorra kerülő irodalmi tábor. A megnyitón Fodor Sándor, az írószervezet nemrég leköszönt, illetve Sántha Attila, az E-MIL jelenlegi elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Sántha beszámolt az E-MIL rendezvényeiről is. Pomogáts Béla irodalomtörténész vitaindító előadásában a magyar irodalmi-kulturális folyóiratokról beszélt. A csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat estjén az 1997-ben indult folyóiratot Ferenczes István főszerkesztő, Fekete Vince és Molnár Vilmos rovatvezetők, valamint Lövétei Lázár László szerkesztőségi titkár képviselték. A jelenleg 1600 példányban megjelenő, 800 előfizetővel rendelkező folyóirat nagy hangsúlyt fektet szépirodalmi alkotásokra, valamint az oral history (elbeszélt történelem) műfajához tartozó, főként 20. századi vonatkozású szövegekre. /Szonda Szabolcs: Megkezdődött az E-MIL irodalmi tábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Garamvölgyi György, a Fidesz országgyűlési képviselője Sepsiszentgyörgyön kijelentette, pártja és az RMDSZ közti viszonyt újjá kell építeni, meg kell találni az RMDSZ és a Fidesz közeledésének útjait. Puskás Bálint szenátor a Mediafaxnak elmondta, egyetért azzal, hogy közvetítő szerepet vállaljon. Puskás Bálint ugyanakkor kijelentette, hogy támogatja a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését a Székelyföld autonómiájáról rendezett népszavazással kapcsolatban. /"Újragombolt" Fidesz–RMDSZ viszony? Puskás egyetért a népszavazással autonómiaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Nem alakított ki végleges álláspontot a Kovászna Megyei Tanács RMDSZ-frakciója a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) népszavazási kezdeményezése kapcsán. Ezt Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke jelentette ki azt követően, hogy az RMDSZ-frakció informális tanácskozáson vitatta meg a népszavazás ügyét. Az SZNT szept. 26-án arról kérdeztetné meg a megye lakosságát, hogy akarják-e a Székelyföld területi autonómiáját, és szeretnék-e, hogy településük is az új közigazgatási egységhez tartozzék. Demeter János közölte, a jogászok szerint egy ilyen referendum kiírása túllépi a megyei tanács hatáskörét. /G. Á.: Óvatos RMDSZ-frakció. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Marosszéken egyenként keresik fel a községeket a Székely Nemzeti Tanács képviselői. Pozitívan fogadták az autonómia gondolatát az eddig felkeresett polgármesterek – értékelte az elmúlt napok munkáját Fodor Imre. A Székely Nemzeti Tanács marosszéki elnöke szerint nem csupán az RMDSZ színeiben tisztséget szerzett polgármesterek, hanem a román nemzetiségű elöljárók is úgy vélték: amint az bizonyos régiókkal történt Nyugat-Európa országaiban, a Székelyföld önállósága is mielőbbi gazdasági fellendüléshez vezethet. Fodor Imre és kollégája, Izsák Balázs közel húsz település vezetőjének adta át azt a népszavazásra való felhívást, melyet a helyi önkormányzatok javaslatára a polgármestereknek kellene kiírni. /Szucher Ervin: Faluról falura járnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

Székedi Ferenc, a Romániai Magyar Szó munkatársa ellenérveket hozott fel a székelyföldi magyar autonómia ellen. A programok azt sugallják, ha magyarok lesznek a vezetők, minden menni fog. Székedi az egykori Magyar Autonóm Tartományra hivatkozott. /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Festett egek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

Az RMDSZ felső-háromszéki operatív tanácsa aug. 25-én tartott ülésén megvitatta a Székely Nemzeti Tanács széki elnökeinek a megyei tanács elnökéhez eljuttatott beadványát, amelyben a székelyföldi autonómia ügyében népszavazás kiírását kérik. A kézdiszéki RMDSZ azt javasolja Demeter Jánosnak, a megyei tanács elnökének, hogy tűzze napirendre a népszavazás kiírásának kérdését. /(Iochom): A területi autonómiáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

Az elmúlt héten két alkalommal is megbeszélésre került sor Kovászna megye tanácselnöke, illetve a háromszéki Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ képviselői között. A megbeszéléseken jelen volt a megyei tanács RMDSZ-es frakciójának számos tanácsosa is. Az összejöveteleken az SZNT széki szervezetei által benyújtott népszavazással kapcsolatos beadványról volt szó /igényelik-e Székelyföld, mint autonóm területi közigazgatási egység törvény általi létrehozását/. Demeter János a megyei tanács elnöke politikai nyilatkozatot nyújtott át a sajtó képviselőinek. Az állásfoglalásban a megyei önkormányzat elnöke kiemelte, hogy az RMDSZ politikai programjába foglalta az autonómiáért való küzdelmet, 2004-es választási programjába iktatta az autonómiáért való küzdelmet, ezért is kapta a választási program a Párbeszéd az autonómiáért címet. Demeter János kiemelte, hogy a „népszavazásról szóló 3/2000 törvény előírja, hogy Románia területi- közigazgatási megszervezése, területének rendezése és a helyi autonómia nemzeti ügynek tekintendő. Ilyen esetben a referendum kiírását egyedül az államelnök rendelheti el, és az egész ország területére írják ki a népszavazást." Demeter János nyilatkozatában hangsúlyozta: az autonómia túl fontos dolog, hogy prefektusi hivatalok játékszerévé tegyük. Nem népszavazásra van szükség, hanem erős politikai képviseletre. A megyei tanács elnöke úgy döntött, hogy a SZNT beadványának megvitatását a tanácsülés elé terjeszti. /Flóra Gábor: Demeter János a SZNT széki szervezeteinek autonómia-beadványáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Felhívással fordult a Marosszéki Székely Tanács vezetősége a megye azon polgármestereihez, akik olyan községeket és kisvárosokat vezetnek, amelyek korábban Maros székhez tartoztak. Maros megyében 31 ilyen település van, ezeknek a vezető nem minden esetben magyar nemzetiségűek. Ezt Fodor Imre, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a Marosszéki Székely Tanács elnöke jelentette be a marosvásárhelyi újságíróknak. Az elnök és a jelen levő Izsák Balázs, az SZNT alelnöke elmondta: áprilisban döntötte el az SZNT vezetősége, hogy népszavazást kezdeményeznek az idén a Székelyföld mint autonóm területi- közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozásáról. Hargita és Kovászna megyében a megyei tanácsok vezetőségét kérték fel arra, hogy szervezzék meg a megyék területén a népszavazást. Maros megyének viszont csak egy része tartozott a hagyományos Székelyföldhöz. „Maros megyét annakidején hat közigazgatási entitás részeiből fércelték össze", mondotta Fodor Imre. A Marosszéki Székely Tanács vezetősége végigjárta mind a 31 polgármesteri hivatalt, és elmondták: a román nemzetiségű polgármesterek igen pozitívan viszonyultak a kezdeményezéshez, szerintük az autonómia mindenkinek hasznos lenne. /(Máthé Éva): Referendumot – Maros megyében is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

A Székely Nemzeti Tanács vezetése felhívást intézett minden Hargita, Kovászna és Maros megyei polgármesterhez Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás megszervezéséről. Az SZNT vezetése szerint a Kovászna megyei széki szervezetek vezetői és a megyei tanács RMDSZ-frakciója közti megbeszélésen meglepetéssel tapasztalták, hogy a Kovászna és a Hargita megyei tanácsok elnökei nem egyeztettek a találkozó előtt a népszavazás megrendezésének lehetőségéről. Az SZNT és a négy Kovászna megyei széki tanács vezetői kérik a megyei tanács RMDSZ-frakcióját, hogy hozzon egyöntetű döntést. /Felhívás a polgármesterekhez autonómiaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Horia Grama Kovászna megyei prefektus sajtótájékoztatóján törvénytelennek nevezte a Székely Nemzeti Tanács kérését Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kiírására. Hozzáfűzte: az alkotmány világosan kimondja, a román állam nemzeti, egységes és független jellege módosíthatatlan. Ferencz Csaba SZNT-alelnök szerint a Székely Nemzeti Tanács nem mond le a Székelyföld autonómiájáért való harcról, annak ellenére, hogy "a parlament és a kormány magatartása az SZNT szándékát illetően bebizonyította, hogy a székelyeket másodrendű állampolgárokként kezelik". /Grama: törvénytelen az autonómia-népszavazás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Fodor Imre, a Marosszéki Székely Tanács elnöke felhívást intézett a volt Maros szék településeihez, arra kérte a polgármestereket: szervezzenek népszavazást azzal kapcsolatban, hogy a város, község, melyet vezetnek, egyetért-e a Székelyföld, mint önálló, autonóm közigazgatási egység létrehozásával, és kíván-e a település a Székelyföldhöz tartozni. Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke kijelentette: „A Székely Nemzeti Tanács, és ezen belül a Marosszéki Székely Tanács kezdeményezése szerintem alkotmányellenes. A polgármesterek nem szervezhetnek népszavazást. Egyrészt ezért nem támogatom a kezdeményezést. Másrész politikusként, megyei önkormányzati elnökként az RMDSZ politikáját képviselem, és semmi esetre sem a Székely Nemzeti Tanácsét." /(Máthé Éva): A Maros Megyei Tanács elnöke szerint alkotmányellenes a Marosszéki Székely Tanács kezdeményezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Izsák Balázs, a Marosszéki Nemzeti Tanács alelnöke kijelentette, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) feljelentheti a közigazgatási bíróságon azokat a polgármestereket, akik megtagadják a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kérdésének megvitatását. A 102 Maros megyei közigazgatási egység közül 31 település polgármesterét kérték az autonómiával kapcsolatos népszavazás megszervezésére. /Feljelenthetik a népszavazást elszabotálókat? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./