Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2007. május 23.
Szatmárnémetiben a Kölcsey Hét keretén belül a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban tudományos diákkonferencia zajlott. A diákok sorra bemutatták szemináriumi jellegű dolgozataikat, amelyeket tanárokból álló zsűri bírált el. /(bodnár): Tudományos diákkonferencia. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 23./
2007. május 23.
Traian Basescu azért került a támadások kereszttüzébe, mert nem tudják neki megbocsátani, hogy Saulusból Paulus lett. Bár a múltja nem makulátlan, időben felismerte a posztkommunista, szekus elit leváltásának szükségességét, ezzel viszont értelemszerűen rengeteg érdeket sért – fogalmazott Kincses Előd ügyvéd. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egykori politikusa szerint a Markó Béla vezette formáció évek óta feladta a demokratikus elvek védelmét, s számos antidemokratikus bukaresti törvényhez adta szavazatát. Basescu a bukaresti parlamentben elítélte a kommunizmus bűneit, lehetővé a szekus dossziék megnyitását, és támogatta azt, hogy a legmagasabb politikai szinten jelentkező korrupciót is vizsgálja az ügyészség. Rengeteg érdeket sértett, az egész romániai politikai elit szembefordult vele. Ez magyarázza a furcsa szövetséget, amelynek vezető ereje a ma Szociáldemokrata Párt néven futó posztkommunista párt, élén Mircea Geoana elnökkel, akinek Securitate-ezredes volt az apja. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt szekus kapcsolatai közismertek. Az RMDSZ esetleges Securitate-kapcsolatai közszájon forognak, ami pedig a liberálisokat illeti, több vezető politikusukról is kiderült ügynökmúltjuk. Az RMDSZ feladta a demokratikus értékek védelmét, sok antidemokratikus törvényt megszavazott Bukarestben. Basescu három RMDSZ-politikust hoz nyíltan összefüggésbe korrupciós ügyekkel: Verestóy Attilát, Markó Bélát és Nagy Zsoltot. Verestóy a média szerint a székelyföldi erdők kiirtásával alapozta meg óriási vagyonát. Markó Béla és Nagy Zsolt büntetőjogi felelősségéről Kincses Előd nem nyilatkozhat. Meg kell várni a nyomozás eredményét. Az érdekes, hogy Markó Béla meg nem jelent verseiért óriási összeggel járó szerződést tudott kötni romániai magyar és magyarországi kiadókkal. Markó Béla sajnos immár képtelen racionálisan gondolkodni. Kincses Előd nem tudja megmagyarázni például Tőkés László megfosztását a tiszteletbeli elnöki címtől. A püspök akkor már gyakorlatilag politikai holtvágányon volt, az RMDSZ Operatív Tanácsában mindenki mindig ellene szavazott. Azáltal viszont, hogy a szatmári kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki címet, azt érte el a szövetség, hogy az erdélyi magyarság képviselete végletesen megosztottá vált. Az RMDSZ szűk vezető elitje mindenre elszánt, képtelen a megújulásra. Ráadásul úgy be van betonozva a hatalomba, hogy egy következő kongresszusig semmiképpen sem lehet leváltani őket, noha az RMDSZ is megérett a megújulásra, éppen úgy, mint a felvidéki Magyar Koalíció Pártja vagy a Vajdasági Magyar Szövetség. /Pataky István (Magyar Nemzet): Túl sok érdeket sértett a román államfő. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23.
2007. június 12.
Czol Ernő tizenkettedikes diák volt Nagybányán, amikor az Új Magyar Szó egyetemi ösztöndíjat hirdetett középiskolát végző diákok számára. Az ösztöndíj lassan lejár, az elsőéves kolozsvári hallgató 12 hónapra lebontva 1000 eurót kapott az Új Magyar Szótól. Ifj. Czol Ernő édesapjától tanult zenélni, ő írta a második Médiabefutó legjobb dalát, a Piros és zöld nyerte a különdíjat. A nagybányai Németh László Líceum diákjaként a magyar tantárgyversenyen országos második és harmadik helyeken végzett. Jelenleg elsőéves, angol nyelven végzi a műszaki egyetem számítástechnika szakát. Ezen kívül a szatmári kántorképzőben fejleszti zongora- és orgonatudását. /Stanik Bence: Az Új Magyar Szó ösztöndíjasa megveszi álmai hangszerét. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2007. június 12.
Immár sokadszor, a nézők szavazata alapján, idén is Lőrincz Ágnes lett Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál az év színésznője. Az év színésze címet pedig Czintos József érdemelte ki. Az év legjobb előadásának az Indul a bakterház bemutatóját nyilvánították, a leggyengébbnek viszont a szilveszteri kabarét minősítette a nézőközönség. A társulat a hivatalos évzárás után, ezekben a napokban úgynevezett miniévadot tart, melynek bevételét a helyi református gimnáziumnak és a dévai Szent Ferenc Alapítványnak adományozza. /Az év szatmári színésznője. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2007. június 18.
Mintegy 20 ezer katolikus és más felekezetbeli hívő gyűlt össze Szatmárnémeti főterén, a katolikus székesegyház előtt a Szatmárt és Máramarost egyesítő egyházmegye legnagyobb ünnepén. Nem csak magyarok, németek és románok is jelen voltak a búcsún. Számukra a 11 órakor kezdődő főmise előtt külön is miséztek a neogótikus Kálvária-templomban, először románul aztán németül. Németek, azaz svábok elsősorban Nagykároly környékén, katolikus románok főleg az Avasban élnek. A hagyományokhoz híven a Jézus Szíve búcsú körmenettel ért véget. Egyházi vezetőit és papjait követve hosszan vonult Szatmárnémeti hatalmas főterén a húszezres tömeg. /Sike Lajos: Az összetartozás búcsúja Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2007. június 22.
Több száz határ menti lakos cserélte lakását magyarországi ingatlanra. Odaát ugyanis lényegesen olcsóbbak az ingatlanok annak ellenére, hogy Magyarországon még a kis településeken is előbbre járnak a közművesítés terén. Sokan fel sem adják a munkahelyüket, hanem ingáznak, hiszen a lakások árkülönbsége még ezt is kifizetődővé teszi. A jelenség komoly méreteket öltött már Szatmár, Bihar és Arad megyékben. A Szatmár megyei sajtóban már reklámok is jelentek meg, kisebb magyarországi települések elöljárói ily módon igyekeznek falvaikba vonzani a lakásvásárlókat. Szatmárnémetiből szép számmal települtek már át magyarországi határszéli településekre. „Eladtam a négyszobás tömbházlakásomat 55 ezer euróért, és vettem egy házat odaát az összeg feléért – mondta az egyik átköltöző. Aradon például egy 60 négyzetméteres tömbházlakás 45–50 ezer euróért adható el, a határtól 3 kilométerre pedig már 16 ezer euróért összkomfortos falusi házat lehet venni a magyar oldalon. /B. K. : Elnéptelenedés ellen betelepedőkkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2007. június 26.
Növényi ornamentika a népi tárgyakon címmel nyílt kiállítás Szatmárnémetiben, a megyei múzeumban, melyen a többségükben Szatmárnémeti környékéről származó magyar, román, ukrán és sváb népművészeti eszközök kaptak helyet. A különböző rendeltetésű eszközökön kívül virág-, illetve növényi motívumokkal díszített ruhák, bútordarabok, kelengyésládák, tányérok és kancsók is láthatók, melyek szimbolikájáról Szilágyi Levente néprajzkutató beszélt a megnyitón. /Babos Krisztina: Népművészet virágnyelven. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./
2007. június 27.
A 130 ezer lakosú Szatmárnémeti és a tőle mindössze 10 kilométerre lévő, hatezer lakosú, magyarországi Csenger között egyre szorosabb a kapcsolat. A kapcsolatépítés korábban megkezdődött, például azzal, hogy a csengeriek évek óta átjárnak a Harag György Társulat bemutatóira. Mesterné Juhász Beáta csengeri művelődési ház igazgatója szerint az alig száz éve megszűnt szamosi tutajozást újra kellene indítani, amire akár EU-s pénzeket is lehetne szerezni. A tutajozás a turistákat vonzaná. Déstől Csengerig vagy Vásárosnaményig, netán a Tiszán le Tokajig úszna a tutaj a turistákkal. Az Ópályiban most zajló aratóünnepségen több Szatmár megyei falu képviselteti magát. /Sike Lajos: Fátyoltű és tutajozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2007. június 27.
Megjelent Szabó K. Attila Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című közel ezer oldalas munkája. Szabó Kálmán Attila, a könyv szerkesztője előszavában kiemelte: „az intézményes képzés első formáinak megjelenése (1777) óta eltelt két és negyed század folyamán Erdély 23 városában 45 olyan iskola működött, amelyben valamilyen formában rövidebb-hosszabb ideig ilyen jellegű oktató-nevelő munka (is) folyt. ” Önálló magyar tanintézet működik a következő városokban: Kolozsvár, Nagyenyed, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, román intézet tagozataként: Marosvásárhely, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Zilah. /Sipos Erzsébet: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./
2007. június 28.
Eddig a román munkavállalók külföldre történő migrációja volt jellemző a munkaerőpiacra, újabban megjelentek a nyugati határ mentén a magyar szakmunkások. Szatmárnémetiben már több tucat magyarországi építőipari munkás dolgozik. Újabban megjelentek az egyéni munkavállalók is, akik vállalják az ingázást a határon át, ugyanis míg a szomszédos szabolcsi vagy hajdúsági, illetve bihari településeken nagy a munkanélküliség, addig Nyugat-Romániában a munkaerő hiánya jelent gondot. Újabban felsőfokú végzettségű személyek is átjönnének inkább a magyarlakta vidékekre dolgozni, főleg adminisztratív munkakörbe. A budapesti Vegyépszer Szatmárnémetiben az alsó Szamos-híd felújításán dolgozik. /Králik Lóránd, Sike Lajos: Szatmári házat épít a budapesti kőműves. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
2007. június 29.
A BBTE Pszichológia és Neveléstudományi Kara keretében működő, Szatmárnémetibe kihelyezett Tanítóképző Főiskolai Kar hatodik, egyben ilyen minőségben utolsó évfolyama számára június 26-a volt az utolsó főiskolás nap, a diplomamunka megvédésének napja. (A következő végzős évfolyam már – az ún. bolognai rendszer bevezetésével – egyetemi szintű intézmény végzőse.) A hat végzős évfolyam hallgatói számos jó, sok esetben kiváló szakdolgozattal fejezték be tanulmányaikat. Valamennyiük irányítója Muhi Sándor volt. /Bura László: Diplomavédés a Tanítóképzőn. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 29./
2007. július 1.
A gyulafehérvári székesegyházban az idén öt fiatalembert szentelt pappá Jakubinyi György érsek. /Bodó Márta: Papszentelés Gyulafehérváron 2007. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./ Schönberger Jenő római katolikus püspök június 23-án Szatmárnémetiben, a székesegyházban két fiatalt szentelt pappá. /Papszentelés a szatmári székesegyházban. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./
2007. július 2.
Befejeződött Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválja. A díjazottak a következők. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium díját, a kisvárdai fesztivál fődíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című komédiája nyerte, a szakmai zsűri szerint ez volt a legjobb előadás. A szakmai zsűri úgy döntött, hogy a Szülőföld Alap díját megosztja két előadás között, a két nyertes a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának Yvonne burgundi hercegnő című tragi-groteszk komédiája és a Komáromi Jókai Színház Macskabaj című előadása. A szakmai zsűri döntése alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió nyerte el az Alvajáró románc című zenés, színpadi játék együttes teljesítményéért. A szakmai zsűri két színészi fődíjat osztott ki, melyet az Yvonne burgundi hercegnő című előadásában nyújtott játékáért Nagy Dorottya, a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című musicaljében nyújtott alakításáért pedig Fülöp Zoltán nyert elvehette át. A közönségzsűri döntése alapján Kisvárda város közönségdíját a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című előadása nyerte el. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium a bábművészet terén végzett, több mint öt évtizedes, nemzetközi hírű alkotómunkájáért Életmű díjat adományozott Kovács Ildikó rendezőnek, és több évtizedes színházi munkássága elismeréseképpen Kincses Elemér rendezőnek. A Duna Televízió különdíját, hogy portréfilmet készít a Kézjegy című sorozatban a szakmai zsűri által legjobbnak tartott színészről, Karna Margit nyerte. A szakmai zsűri döntése alapján dr. Oláh Albert, Kisvárda város polgármesterének díját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadásának a fesztivál mezőnyéből kiemelkedő díszletéért Bartha József kapta. A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza díjait – a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Különös történet című előadásában nyújtott egyéni teljesítményéért Nagy Csongor Zsolt kapta; – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Yvonne burgundi hercegnő, illetve a Tompa Miklós Társulat és a Yorrick Stúdió Alvajáró románc című előadásában nyújtott énekes, táncos, színészi teljesítményéért Szabadi Nóra kapta; – a Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Tangó előadásában és a Szabadkai Népszínház Molière előadásban nyújtott kiemelkedő színészi teljesítményéért Karna Margit vehette át; – a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadásában nyújtott átütő erejű játékáért Pálffy Tibor kapta; – a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jákobi és Lájdentál című előadásban nyújtott megható és mulatságos alakításáért Panek Kati kapta. A Várda Drink Zrt. díját a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jákobi és Lájdentál című előadásban nyújtott zongoraszólójáért a szakmai zsűri Bogdán Zsoltnak ítélte. A Kisvárdai Lapok Szerkesztősége által felajánlott díjat Karna Margit színművésznő kapta. /A Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiváljának díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2007. július 3.
Érdemes-e manapság, zömmel EU-n belül is határon-túli-magyarozni. Igaz, Elek Tibor irodalomtörténész felvetette: ha összmagyar irodalmat követel Erdély, miért osztogat belülre díjakat? Kisvárdán a színpadi körülmények szelektálják a díjra „alkalmas” produkciókat /egyes darabokat nem tudnak bemutatni Kisvárdán, az ottani színpad méretei miatt/. Régen szükség lenne már modern színházra Kisvárdán. Gergely Edit újságíró szerint vidékies, elavult, kiürült közeg Kisvárda. Érdemes volna a határon túli színházak fesztiválját mondjuk Szatmárnémetibe költöztetni. /Gergely Edit: Kisvárdaráló Szatmárda. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2007. július 9.
Szatmár megyében az érettségin az átmeneti arány 81,97 százalékos volt, az óvások benyújtása előtt. A magyar anyanyelven tanuló diákok zöme Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban érettségizett. A főgimnázium diákjai mellett itt bizonyították felkészültségüket a Református Gimnázium és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont végzősei is, összesen 304–en, közülük mindössze 38 diák bukott meg, a 38-ból 36-an román nyelv és irodalomból. /Bodnár Gyöngyi: Nyolcvanegy százalékos az átmeneti arány. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 9./
2007. július 10.
Az idén először a Babes–Bolyai Tudományegyetemen nemcsak a kolozsvári központban, hanem régióközpontokban is be lehet a tanintézmény összes szakára iratkozni. Ilyen régióközpontnak számít a szatmári kihelyezett tagozat is, amelynek igazgatója, Végh Balázs Béla a beiratkozás körülményeit részletezte. A Babes–Bolyai Tudományegyetemnek 21 kara, ezen belül pedig 117 román, 60 magyar, valamint 18 német nyelven induló szaka van. A Magyarországon végzett diákok is jelentkezhetnek, mivel a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a magyar Oktatásügyi Minisztérium között megkötött egyezmény értelmében, elfogadják a magyarországi érettségit. Szatmárnémetiben idén is két szak indul. A pszichológiai és neveléstudományok kar óvónők és tanítóképző szakának kihelyezett tagozatán mindössze tíz államilag finanszírozott helyet biztosítanak, emellett 60 költségtérítéses hely lesz. Ötven helyet tartanak fenn a távoktatásra, amely ugyancsak költségtérítéses. A főiskolát végzettek számára kiegészítő képzés is indul, itt hatvan hely lesz. A politikatudományi, közigazgatási és kommunikációs kar helyi közigazgatási szakának szatmári kihelyezett tagozatán román nyelvű képzési vonalon 23 állami és 30 fizetéses, magyar vonalon 20 állami és 30 fizetéses, német vonalon pedig 9 állami és 10 fizetéses hely lesz. A távoktatás kizárólag román nyelven zajlik. /Bodnár Gyöngyi: A szatmári kihelyezett tagozaton is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 10./
2007. július 11.
Banner Zoltán és a Kriterion Könyvkiadó volt a meghívottja annak a rendezvénynek, amelyet nemrég tartottak Székelyvéckén (Maros megye), az ifjúsági táborban. A megjelentek Dsida Jenő-verseket hallgathattak meg Banner Zoltán előadásában, a Kriterion által Zarándokút cím alatt megjelentetett kötetből. Az est házigazdája H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója volt, aki ismertette a kötethez kapcsolódó Erdélyi hangok című CD-t, és annak előadóját, a Békéscsabán élő Banner Zoltán művészettörténészt, előadóművészt. Banner Zoltán a vele készült beszélgetésben kifejtette, most lesz 75 éves, unalmas lenne, ha elkezdené az életrajzát mondani, a legfontosabb talán az, hogy erdélyi költő, művészettörténész és előadóművész. Szatmárnémetiben született l932. július 12-én, s nagyon korán mind a három pályán elindult. Kolozsváron volt egyetemista, dolgozott az Utunknál és egy évig a bukaresti Oktatási és Művelődésügyi Minisztériumban a Nemzetiségi Főosztályon. Ezen állások mellett körvonalozódott pályája három vonulata: a versírás, a versmondás és az erdélyi magyar művészet jelenéről és múltjáról való írásműfaja. Figyelte, hogyan fejlődött, hogyan alakult az erdélyi magyar művészet. Az anyanyelvű irodalom volt a központban. A képzőművészet ugyanolyan fontosságú, mint az irodalom, de ez nem volt benne a köztudatban, ezért Banner elkezdett műkritikával foglalkozni. Eddig harmincöt kötete jelent meg az erdélyi magyar művészetről. Mattis-Teutsch János művészetéről ő írt először könyvet. Bannernek a képzőművészet mellett volt egy rögeszméje: az erdélyi népi művészet és naiv művészet. Bandi Dezsőnek a mozgalmát nagyon nagyra értékelte és mellé állt elejétől kezdve. Csillagfaragók címen írt is egy könyvet 1972-ben. Következtek a monográfiák: Szervátiusz Jenő nevét említené, Bordi Andrást, aki a marosvásárhelyi művészeti központ képviselője volt, és végül Benczédi Sándorról és Mohi Sándorról is írt. 1990-ben jelent meg Magyarországon az Erdélyi magyar művészet a XX. században című kötete. Ezt tartja a főművének. Ez ma már könyvritkaságnak számít. Később írt egy újabb kötetet a naiv és népi művészekről, Teremtő önvédelem címmel, amely 1994-ben jelent meg Budapesten, a Hét Torony Kiadónál. Ezelőtt pár évvel kötetet szerkesztett az erdélyi művészek írásaiból Kép, eszme, látvány (Mentor Kiadó) címmel. E három kötet egy kis mikrokozmoszként magába foglalja 80 év művészetét. Művészettörténeti hármaskönyvének tartja ezeket. /Székely Ferenc: Erdélyt vittem, reménységet hoztam. Beszélgetés Banner Zoltánnal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2007. július 11.
Ciklusokból építkező nagyobb egységek, versfejezetek és poémák alkotják a Bogdán László 2000 utáni költészetéből építkező kötetét (Szindbád a taligán, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007). Bölöni Domokos teli van történetekkel. Legutóbbi rövidprózakötete (Jézus megcibálja Pricskili Dungónak a fülét, Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2006) ezt mutatja. Debreczeni Éva az internet révén lépett az irodalomba, kezdetben egy-egy szóba göngyölt „bogánccsal”. Megjelent könyve Vakondsirálya (Hírlap Könyvek, Szatmárnémeti, 2007) gúnyba, nevetésbe, csipkelődésbe oltott rekviem. „Az egész könyv anyám haláláról szól, még a vidám írások is. Az ő emlékére jelent meg, amit ugyan nem tüntettem fel benne hivalkodóan, ahogy szokás, az első oldalon” – vallja a szerző. /(csg): Közjátékok, versfejezetek, szóbogáncsok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2007. július 12.
A kormány nem avatkozik be az igazságszolgáltatásba, az igazságszolgáltatásnak sem lenne szabad beavatkoznia a kormány teendőibe – nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu kormányfő azokról az ügyészségi eljárásokról, melyeket az RMDSZ kormányzati és önkormányzati tisztségviselői ellen indítottak a magyar közösségek számára kiutalt pénzforrások miatt.,,Azt hiszem, néhány ügyész a 1990. előtti politikai rendszert veszi alapul” – nyilatkozta az ügyészségi eljárásokról a kormányfő. A Korrupcióellenes Ügyészség jelenleg Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, Erdei Doloczki István Szatmár megyei képviselő, Szabó István szatmári tanácselnök és Riedl Rudolf, a megye alprefektusa ellen folytat vizsgálatot amiatt, hogy a magyar közösségek lakta erdélyi települések számára aránytalanul magas pénzforrásokat utaltak ki. /(-kas): Kiállt az RMDSZ-es tisztségviselők mellett a kormányfő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./
2007. július 16.
Idén is több mint kétezer a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban végzett diák gyűlt össze a hétvégi Véndiák-találkozón. A Szatmárnémeti Véndiákszövetség tizenhatodik alkalommal szervezte meg a város magyarságának egyik legnépszerűbb rendezvényét. Az iskola termeiben Czinzel Erzsébet fotóiból, Petkes József festményeiből, illetve Buú József fafaragásaiból nyílt tárlat. /Babos Krisztina: Vén diákok a Kölcseyben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./
2007. július 17.
Július 22-27-e között, a Szatmárnémeti Ifjúsági Táborban szervezik meg az első Bogár Tábort, amit a Szent János Római Katolikus Plébánia és annak keretében működő Bogár Klub szervez. A táborozók többnyire margittai, nagyváradi, szatmárnémeti és magyarországi gyerekek, a kárpátaljaiak szervezési bonyodalmak miatt nem tudnak eljönni. A tábor célja a Kárpát–medencei magyar gyermekek és ifjúság keresztény szellemiségnek a közös megélése és elmélyítése. /Szappanos Andrea: A jövő hétvégén indul a Bogár Tábor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 17./
2007. július 18.
Lehoczky Attila megosztotta gondolatait a Nyugati Jelen olvasóival az RMDSZ, és az abból kiebrudaltak közötti megegyezés körülményeiről. Ehhez szólt hozzá a lap Vitafórumában Nagy István. Szerinte a hazai magyar közélet két emblematikus alakjának nincs oka kibékülésre, de a nemzeti közösség létérdeke, hogy megegyezzenek. Tőkés Lászlót eddig kétszer ütötte ki a Markó Béla vezette RMDSZ, először a szatmárnémeti kongresszuson megvonva tiszteletbeli elnöki címét, másodszor az aradin, amikor nem vitatta meg azt az indítványt, hogy a szövetség jelöltje lehessen. Ezek után Tőkés László lépéseit nem lehet kekeckedésnek nevezni. Tőkés Lászlót kötelezi az általa képviselt értékrend és a neki 137 ezer aláíró, és az összegyűjtő hat szervezet álláspontja. Markó Béláék mára már nem érzik magukat elég erősnek, de még most is évtizedes gyakorlatukat folytatják. Céljuk nem a rommagyar lelkek megnyugtatása, hanem a meglévő politikai szerepük megőrzése. Az RMDSZ vezetői előbbre valónak tartják a szervezeti érdeket, mint a közösségit, ami szereptévesztés. Tőkésék retorikáját nem érdemes kárhoztatni, mert a politikai megszólalás mikéntje helyzet- és emberfüggő. Az RMDSZ felelőssége a nagyobb, mert minden eszköz az ő kezében van, a törvényhozási, a pénzosztási és -felhasználási is. /Nagy István: Megegyeznek? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./ Előzmény: Lehoczky Attila: Vita és egyezkedés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./
2007. július 21.
Óbis Sándor zimándújfalui toronyfestő és bádogos a közelmúltban Szépfalun (Frumuseni) javította a katolikus templom tornyát, ahol a kereszttel együtt a tartó gömb is javításra szorult. A gömbben lévő fémdobozba zárva régi iratokat talált, amelyeknek egy része a templom építésére 1891–94 között történt gyűjtés adományozóinak a névsorát tartalmazza az egyénenként felajánlott összegek pontos kimutatásával. A német nyelvű szövegek között imák is találhatók. Az 1894. április 15-én történt felszentelést magyar nyelvű bélyegző, a Temes-Szépfalui Róm. Kath. Plébánia Hivatal feliratú pecsét hitelesíti. Ugyanott az 1936-ban történt legutóbbi nagyjavításra történt gyűjtés kimutatása az önkéntes tűzoltó egyletről, illetve a templom előtt emelt szoborról készült fotók társaságában több ima, illetve apró gyöngybetűkkel egy érdekes magyar nyelvű feljegyzés is található. Az akkori jegyző, az Újvarsándon (Fazerkasvarsándon) 1884-ben született Bartha Antal megírta, akkoriban milyen nehéz volt a közigazgatásban dolgozni a Monitorul Oficialban megjelent, egymásnak ellentmondó törvények, illetve az azokat tévesen értelmező hivatalnokok miatt. Óbis Sándor szerint a Bánságban ritkaságnak számít a kordokumentum értékű irathagyás a toronygömbben, ami inkább Szatmárnémeti környékén volt szokás. Mivel úgy tudja, egy kolozsvári egyetemi tanár tanulmánykötetet ír e dokumentumokról, felajánlaná neki a talált iratok fénymásolatait. /(balta): Kordokumentumok a torony-gömbben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./ Keszeg Vilmos: Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok című könyvéről van szó. /Vajda András: Keszeg Vilmos: Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. júl. 12./
2007. július 25.
Noha 2001 óta törvény szavatolja a magyar nyelv használatának a jogát azokon a romániai településeken, ahol a magyarok aránya meghaladja a húsz százalékot, a hivatalok csak elvétve iktatnak magyar nyelvű kérvényeket. Az okok között helyenként a fordítás többletköltségeit, az ügyintézés nehézkességét említik. Az is felmerül, hogy az erdélyi magyarok többsége nem ismeri a magyar hivatali nyelvet. Szatmárnémeti magyar lakosai alig élnek a közigazgatási törvény által szavatolt nyelvhasználati jogukkal. A város önkormányzata ez év tavaszán nyitott ügyfélfogadási irodát, így a hivatalhoz folyamodóknak nem kell a különböző osztályokat felkeresniük. Az új közönségszolgálati iroda hét alkalmazottja közül kettő jól beszél magyarul. A város magyarságának aránya megközelíti a negyven százalékot, furcsán tekintenek az emberre, ha magyarul szeretne kérvényezni valamit. „Senki sem akart még nálunk magyar nyelvű beadványt letenni, de azért próbálja meg, hátha az illetékes osztályon van olyan személy, aki magyarul tud majd válaszolni – mondta az iroda egyik alkalmazottja. – Szép számmal fordulnak hozzánk olyanok, akik magyar nyelven érdeklődnek, viszont az írásbeli kérvényeket vagy egyéb hivatalos beadványokat már mindenki román nyelven fogalmazza meg. ” Az önkormányzat magyar polgármesterének címzett leveleket is többnyire az állam nyelvén fogalmazzák. Évente csak egy-két magyarul írott levelet kapnak. Az 51 százalékban magyarok lakta Tordaszentlászlóban is románul írják a kérvényeket. A közhivatalnokok többsége magyar anyanyelvű, de a kérvényt a román nemzetiségű jegyzőnek láttamoznia kell, így hát le kell neki fordítani a dokumentumot. „Csak román nyelvű űrlapokat használunk, és ha valaki nem igazodik el a kitöltéssel, inkább segítünk neki” – jegyezte meg a hivatalnok. Sepsiszentgyörgyön a városháza szociális irodájánál már a bejárat előtt magyarul kérdezik, milyen ügyet szeretnének intézni. Tankó Vilmos, a szociális iroda vezetője elmondta: azokat a kéréseket, amelyek kizárólag az iroda vagy a városháza hatáskörébe tartoznak, két nyelven lehet benyújtani, ilyenek többek között a lakásigénylésre vagy tűzifaigénylésre vonatkozó kérések, amelyekhez magyar és román formanyomtatványokat is készítettek. A gyermeknevelési támogatásokra vagy a fűtéstámogatásra vonatkozó kérések csak román nyelven tölthetők ki. „Vannak dolgok, amelyek elméletben gyönyörűek, a gyakorlatban viszont nem működnek” – jegyezte meg a hivatali nyelvhasználati gyakorlat kapcsán Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész. Az emberek megszokták, hogy ami hivatalos, azt románul kell írni. A nehézségek abból fakadnak, hogy a törvényhozó elfelejtett a fordítási költségekről rendelkezni. Márpedig a szakképzett fordító igénybevétele fontos lenne. A romániai magyarok többsége nem ismeri a magyar hivatali nyelvet. Sok esetben a tanár sem tudja, hogy a néptanácsnak, a polgármesteri hivatalnak vagy éppenséggel az önkormányzatnak kell címezni a kérvényt. „Sokat segítene, ha legalább a romániai magyar sajtó egységesen nevezné meg az intézményeket. Ezt a célt szolgálta a közigazgatási szótár kidolgozása; a szerkesztőségek többsége azonban nem veszi figyelembe a nyelvészek által javasolt megnevezéseket” – tette hozzá Szilágyi N. Sándor, aki szerint az lenne megoldás, ha a magyar nyelv is hivatalos nyelvvé válna legalább azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben többségben van a magyarság. Erre vonatkozó törvényjavaslatát azonban annak idején még az RMDSZ is elvetette. A 2001/215-es helyi közigazgatási törvény értelmében minden olyan közigazgatási egységben (településeken, illetve megyékben), ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a kisebbségi nemzet tagjainak jogukban áll anyanyelvüket is használni az önkormányzattal való kommunikáció során. A helyi önkormányzatok kötelesek biztosítani, hogy a lakosok az anyanyelvükön kaphassanak szóbeli felvilágosítást. Kötelesek továbbá írásban is a kisebbség nyelvén válaszolni, amennyiben a beadványokat ezen a nyelven fogalmazzák. A jogszabály azt is előírja, hogy a képviselő-testületi ülések napirendi pontjainak, illetve határozatainak tartalmát is az anyanyelvükön hozzák a 20 százalékot meghaladó kisebbség tagjainak tudomására. Hivatalosan magyarul. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./
2007. július 25.
Az európai parlamenti képviselőjelölés kapcsán Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Csoóri Sándor író és jó néhány hasonló súlyú magyarországi személyiség megszólította az RMDSZ vezetését. Azt javasolták, hogy Tőkés Lászlónak biztosítsanak befutó helyet az EU képviselői listáján. A RMDSZ vezetése mindezt belügyekbe való beavatkozásnak minősítette és elutasította az indítványt. A tusványosi tábor alkalmával tartott tanácskozáson a Tőkés Lászlót jelölő és 148 000 támogató aláírást összegyűjtő hat szervezet arra az álláspontra helyezkedett: nem ért egyet azzal, hogy az általuk támogatott független jelölt RMDSZ-listán induljon és mentőövet nyújtson a romániai magyar érdekképviseletet csődközelbe juttató RMDSZ-csúcsvezetésnek. Az RMDSZ Állandó Tanácsának javaslata, hogy Tőkés László szerepeljen befutó helyen az RMDSZ listáján, ismételten rávilágít az RMDSZ demokrácia deficitjére. A Szövetségi Képviselők Tanácsa megszavazta a Nagy Zsolt–Winkler Gyula listát, akkor a demokrácia alapszabályai szerint ahhoz, hogy az Állandó Tanács szabályosan felkérhesse Tőkés Lászlót, előzőleg össze kellett volna hívnia az SZKT-t, és hatályon kívül kellett volna helyeznie a jogerősen helybenhagyott listát. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette, hogy Tőkés László hiteles személyiség. Ez esetben miért kellett az alapszabály-ellenesen, belső választások nélkül összehívott szatmári kongresszuson kiebrudalni a tiszteletbeli elnöki tisztségből? Kik vállalják az RMDSZ-vezetésben a politikai felelősséget ezért? – kérdezte Kincses Előd. Markó azt is kimondta, hogy „Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével nyilvánvalóan több kérdésben nem értünk egyet”. Melyek ezek a kérdések, az autonómiaformák és elérésüknek útjai, a Bolyai Egyetem, az önálló magyar orvosi és gyógyszerészeti karok visszaállítása, az egyházi javak visszaszolgáltatásának elodázása, az anyanyelv használatának korlátai?- kérdezett tovább Kincses Előd. /Kincses Előd: Egységbontás? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./
2007. július 25.
Amikor olyan barátot temetünk, akit mintegy másfél emberöltönyi idő óta ismerünk, olyankor, akárha sajátmagunkat is temetnénk, írta Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője K. Jakab Antal, Helikon-beli szerkesztőtársa halálakor. Szatmárról jött Kolozsvárra, mindenkor eminens bölcsészhallgatónak, hogy aztán 1964-től, huszonkét éves korától, ígéretes literátorként „mívelje” az akkor épp Utunknak nevezett soros irodalmi folyóiratot. Kolozsváron akkor már 150, éve, a Döbrentei Gábor által 1814-ben alapított Erdélyi Múzeum fennállása óta létezett valamiféle irodalmi fórum. Jött hát K. Jakab Antal szolgálatos mindentudónak, az igazmondás, a valós művészi érték örök számon kérőjének. A vitriolos publicisztika helyett – mely fő erőssége lehetett volna – maradt hát annak idején a Levélváltás rovat, úgyis mint esztétikai gyorssegély... Végül aztán maradandónak sikeredett Jakab-féle vállalkozás lett a hét évszázad magyar irodalmának, általa szerkesztett négykötetes monumentális antológiája, valamint a száz esztendő Nobel-díjasainak emléket állító könyv, mely egyszerre lexikon és szöveggyűjtemény. Mindezen vállalásai ellenére sohasem lett valamiféle szobatudás: jó humorú, évődőn pajtás maradt. /Szilágyi István: Búcsú K. Jakab Antaltól. = Helikon (Kolozsvár), júl. 25., 14. sz. /
2007. július 31.
Még 2004-ben, a Szatmárnémetiben megrendezett RMDSZ-kongresszus alkalmával született megegyezés arról, hogy a magyar kormány 10 millió forint támogatást nyújt a nagykárolyi Károlyi-kastély részleges felújítására. Az összeg az épület két termének – a kápolnának és a kiállítóteremnek – a rendbetételére bizonyult elegendőnek. Bekő Tamás polgármester köszöntőjében annak a reményének adott kifejezést, hogy most már mind közelebbinek tűnik az idő, amikor az egész kastély visszanyeri eredeti szépségét. A kápolna felszentelésénél megjelent Veres János magyar pénzügyminiszter. Jelezte, bízik abban, hogy a nagykárolyi kastély további felújításában közös projektek keretében együttműködhetnek. /Boros Ernő, Sike Lajos: Kápolna a Károlyi-kastélyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
2007. augusztus 3.
Nagyváradon tartott konferenciát a Királyhágómelléki Református Nőszövetség. Királyhágómelléki Református Nőszövetség nyolcadik konferenciája alkalmából zsúfolásig megtelt a nagyvárad-újvárosi templom. A több mint ezer résztvevő az egyházkerület kilenc egyházmegyéjét képviselte. Tőkés László püspök kifejtette, a nőkre a nemzedékről nemzedékre való megmaradás terén is nagy felelősség hárul, a magyarság szempontjából ez a szerep fokozódik, mert az erdélyi magyarság veszélyeztetett nemzeti közösség. „Egy olyan világban, ahol a mobilitás, a kivándorlás, az asszimiláció hódít, nagyon sokat tehetnek az anyanyelvre oktató, családot összefogó édesanyák, nagymamák, asszonyok. ” – szögezte le a püspök. A nőszövetségek megkeresik és felkarolják a szegényeket, a nélkülözőket, Nagyváradon a kórházi beteglátogatást vállalták fel, Szatmárnémetiben a börtönmissziót, a legtöbb gyülekezetben a gyermekmisszió is megindult. /Gergely Gizella: Sorsok üzenete a szeretet által. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./
2007. augusztus 4.
Miközben az aradiak egy része a Békés megyei strandokat választja, a Szatmár megyei lakosok zöme a hétvégéket a vásárosnaményi strandon tölti. A Szamárnémetitől 50 kilométerre levő úszómedence ugyanis jól felszerelt, miközben a szatmárnémeti strand siralmas állapotban van. A szatmáriak elégedettek a magyarországi szolgáltatásokkal, és az árakat is megfelelőnek tartják. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./
2007. augusztus 9.
Romániában egyetlen olyan internetes cég működik, amely magyar nyelven kínálja antikváriumi jellegű szolgáltatását. A www.interlib.ro címen elérhető Erdélyi Virtuális Antikvárium és Könyvesbolt székhelye Szatmárnémetiben van, megrendelői pedig főként az erdélyi magyarlakta területekről kerülnek ki. A családi vállalkozás cégvezetője, Vörös Sándor Zsolt elmondta, oldaluk 2006. február 1-jétől üzemel. Azóta közel 500 regisztrált ügyfelük van, akik több-kevesebb rendszerességgel vásárolnak is. Céljaink között szerepel az is, hogy összegyűjtsék a romániai magyar kiadók kiadványait. Vannak olyan szerzők, akiket folyamatosan keresnek pl. a magyar írók közük Szabó Magda, Wass Albert. A ponyvairodalom is elég nagy hányadot képvisel. /Sándor Boglárka Ágnes: Egyre népszerűbb az internetes könyvrendelés. Egyelőre nem veszélyezteti a könyvesboltokat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./