Románia nem jogállam
November 15-én Sepsiszentgyörgyön újra bebizonyosodott, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy olyan ország, melyben csendőrbakanccsal tiporják el a magyar nemzeti közösség akaratát, nem nevezhető annak.
Még akkor sem, ha ezt az Alkotmány látszólagos betartása mellett teszi. Egy engedélyezett történelmi kiállítás megnyitójának tervezett lebonyolítását ugyanis a karhatalom az érvényben lévő törvényekre hivatkozva akadályozta meg.
Történt ugyanis, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi szervezete a történelmi hűség jegyében szeretett volna megemlékezni az 1942-ben elkészült sepsiszentgyörgyi országzászló-talapzat felavatásának 75. évfordulójáról. Ennek érdekében pedig egy méretarányos makett ideiglenes felállítását, valamint az akkor érvényben lévő zászló felvonását tervezte. Ez utóbbi szándék megvalósítása azonban a bukaresti hatalom heves ellenállásába ütközött. Olyannyira, hogy amikor belátta, hogy ezt nem tudják megakadályozni – a román televíziós csatornák újabb magyarellenes uszítással egybekötött kirohanásai, a prefektus szóbeli és írásos, fenyegető hangnemű felszólításai pedig még kevésbé –, akkor a megfélemlítés eszközéhez folyamodott. A harci öltözékbe bújt válogatott csendőrlegények helyszínen való tömeges jelenléte ugyanis csak ezzel magyarázható. Ráadásul parancsnokaik diszkréten, de félreérthetetlenül a zászlót felvonni készülők tudomására hozták, hogy ennek megakadályozása érdekében az erőszaktól sem riadnak vissza. Az árbocrúd körül a pillanat közeledtével egyre tömöttebbé és szorosabbá váló csendőrgyűrű pedig ezt ékesen igazolta.
Mégsem a félelem, hanem a szervezők megfontoltsága volt végül is az, ami miatt a történelmi magyar zászló felvonásának a próbálkozása elmaradt. El kellett kerülni ugyanis az összetűzést, hiszen az embereket nem dulakodni, hanem megemlékezésre hívták. De el kellett kerülni az ereklyénk megszentségtelenítését is, mely a himnuszaink eléneklése alatt végül csak szabadon szárnyalhatott. Egy sepsiszentgyörgyi honfitársunk ugyanis, a kezében lévő székely zászló rúdjára tűzve, a magasba emelte, és vele együtt a reményt is, hogy közösen bármire, így jogaink kikényszerítésére is képesek vagyunk. Bedő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma

Gyász évtizedeken át
73 esztendeje, hogy sírnak a utódok, akiknek szülei, testvérei, rokonai, ismerősei a barcaföldvári haláltáborban szenvedtek, miután a román hadsereg összefogdosta és ide hurcolta az útjába került védtelen magyar és német embereket.
A láger több mint 3000 szenvedő foglyából 1000-nél több balszerencsés személy veszítette el életét. A tífusz, az agyonkínzás, éheztetés, szomjaztatás, a sárban, mocsárban, hidegben való tartás megtette a magáét... Az áldozatok között sok a háromszéki is, szentivániról is tudunk. Emlékezetükre a Földvárral szomszédos községben, Hidvégen szolgált Ungvári Barna András (jelenleg uzoni) református lelkész kezdeményezésére épült meg a volt gyűjtőtábor középtáján, a szovjet katonák hadi temetője mellé a kovácsoltvas kerítéssel körbefogott sírkert, közepében egy robusztus sírkővel. Sokszor volt már meggyalázva, csúfolva, de mégis áll ez az emlékmű, és 1999 óta minden év november 4-én, a nemzet gyásznapján virágba és lobogó gyertyafénybe borul e kis temetőkert.
Idén már 18. alkalommal gyűltünk össze több százan vezekelni és emlékezni. Megfigyelésem szerint igen sokan voltak köztünk rendszeresen ide látogatók, sajnos inkább középkorú és idős emberek. Ugyancsak rendszeresen gyűlnek össze ide a különböző történelmi egyházak vezetői – Brassóból, Földvárról, Hidvégről, Uzonból, Ürmösről és máshonnan is –, az egyházi és civil dalárdák és énekkarok, a vitézi rendek különböző körzetekből – Kézdi, Sepsiszentgyörgy, Barót – díszöltözetben, az RMDSZ és más politikai tömörülések delegáltjai, sok-sok civil szervezet tagjai és magánszemélyek, főképp Erdővidékről, de sok más helyről is.
A műsor, a beszédek, versek, szavalatok, énekek, koszorúzás és a díszőrség tette méltóságossá ezt az eseményt. Szomorú szívvel emlékeztünk azon katona vagy civil foglyokra, akik 1944–45-ben itt, nem is a harctéren veszítették el életüket. Értük helyeztük el az emlékezés sok-sok koszorúját és énekeltük el himnuszainkat. N. Kányádi Mihály, Szentivánlaborfalva / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Báloztak a huszárok
A Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület négy, Baróton tartott huszárbál után az ötödik helyszínéül Sepsiszentgyörgyöt választotta. Az elképzelés szerint a seregszemlét ezentúl minden évben a megye más-más kistérségében szervezik: ezáltal fenntartják az esemény iránti érdeklődést, és szélesebb körben teszik ismertté tevékenységüket. A huszármúltunkat éltetők egyik legjelentősebb ünnepélyéről Jakab István Kevend hagyományőrző huszárkapitány számolt be a Háromszéknek.
Szombat délután a díszbe öltözött huszárok a megyei könyvtár előtt gyülekeztek, majd az Erzsébet parkba vonultak, hogy kegyeletüket leróják az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban elesett elődeik előtt. A koszorúzást követően a bál helyszínére, a Park vendéglőhöz siettek. Az előétel fogyasztása közben Ürmösi-Incze Mária és Ürmösi-Incze Hunor előadásában katonadalok és huszár verbunkok csendültek fel. Vitéz Kádár László hagyományőrző huszár alezredes megnyitóbeszédét követően az eseményszervező egyesület éves tevékenységét mutatták be, szóltak az idén is megszervezett Bálványosi Huszárakadémiáról, hogy részt vállaltak a Székely Vágta lebonyolításában, a huszárokkal és honvédekkel képviselték Háromszéket a Nemzeti Vágtán, nagyszabású, mintegy százötven lovast és gyalogost megmozgató, ágyút és komoly pirotechnikai eszközöket igénylő lovas-történelmi előadást mutattak be Szemerjai csata címmel, de elhangzott az is, miként készültek a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség küllemi és alaki minősítő vizsgájára. Az anyaországi szövetséget elnöke, Székely Tibor hagyományőrző-ezredes képviselte a bálon, aki a szövetség alapításának huszonötödik évfordulójára felújított érdemkeresztet adta át a Székely Virtus egyesületnek. A huszáravatásra éjjel kettőkor került sor, ez alkalomból huszárhadnaggyá avatták a sepsikőröspataki Költő Norbertet és határőr-hadnaggyá a lemhényi Lukács Botondot. „Bálunk jól sikerült, a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület kézdiszéki, sepsiszéki és erdővidéki huszárcsapata, illetve a hozzá tartozó 85. honvéd zászlóalj, és a 15. határőr zászlóalj mellett itt voltak a somogyi, a soproni, a veresegyházi és a mogyoródi huszárok, a csíkszéki Gál Sándor Huszárezred, a szegedi honvédek, a Szilaj Hagyományőrző Egyesület tagjai, a szovátai 15. Mátyáshuszárok, a 6. Württemberg Huszárezred, a székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred tagjai is, akikkel jó hangulatban sokáig tudtunk mulatni. Célt értünk, nemcsak mert bajtársainkkal találkoztunk, hanem azért is, mert egyfajta kulturális missziót is teljesíteni tudtunk: a civilként résztvevők körében ismertebbé tettük tevékenységünket és népszerűsíthettük életformánkat” – nyilatkozta a szervezőegyesület elnöke, Jakab István Kevend. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Új, erdélyi pártot szorgalmazott itt Gherman
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – a Reconstructio Egyesülettel közösen – ismételten megtartotta a 2013 óta rendszeresnek számító román–magyar konferenciát. Először Sepsiszentgyörgyön, majd Marosvásárhelyen és Kolozsváron tartottak ilyet – most pedig Nagyváradon.
Ismét Váradon járt, és újra húzónévként szerepelt egy konferencia meghívottainak sorában Sabin Gherman, aki egyébként az EMNT más rendezvényein is volt már vendég. A kolozsvári televíziós szerkesztő és műsorvezető, aki 19 évvel ezelőtt vált ismertté, az Elegem van Romániából című írásával, és azóta is a transzilván gondolat, az erdélyi románok, magyarok és más nemzetiségek együtt munkálkodásának, Erdély közös fejlesztésének híve, a Bukarest-központúsággal szemben, a váradi városházán tartott konferencia első paneljének egyik előadójaként kijelentette: „amíg Erdély Bécs és Budapest idejében létezett, addig Bukarest idejében már nem létezik”. Azaz a központosítás miatt háttérbe szorul. És ezzel anyagilag is veszít. Példaként említette, hogy Kolozsvár körgyűrűjét fejlesztenék, európai uniós támogatásból, de azért veszítenek el százmillió eurónyi finanszírozást, mert egy pecsétre kell hiába várni Bukarestben – és hasonló veszteségek sora éri Erdélyt, a Bukarest-központúság miatt.
Megvezetettek
Szerinte „a románok ugyanúgy meg vannak vezetve, mint a székelyek: a politikai vezetőik mindig a megfelelő ellenségképet mutogatják nekik, riogatják őket”, holott úgy véli, minden nemzetiségnek teljesen egyenlő jogokat kellene élveznie Erdélyben is, és együtt dolgozni a fejlesztéséért, úgy, hogy „mindenki biztonságban érezheti és megélheti az identitását”. Azt szorgalmazta, hogy az erdélyi románok, magyarok és németek hozzanak létre egy közös pártot. Ez kifejezetten erdélyi tömörülés lenne, amely az autonómiáját is zászlajára tűzné. Úgy véli, lehetetlen úgy haladni, ha nem próbáljuk meghaladni a mai politikai kereteket, ha nem közös, transzilván párt képvisel minket, és ha nem lesz teljes a jogegyenlőség, egészen odáig, hogy három erdélyi hivatalos nyelv is legyen például. Amúgy nem először beszél ilyen párt megalakításáról. Már évek óta hangsúlyozza fórumokon is, hogy nagy jövője lehetne egy olyan erdélyi pártnak, amelyiket közösen vezetnek románok, magyarok és németek, és amely az erdélyiséget helyezi politikája középpontjába. Más alkalmakkor már előadta, hogy 1998-ban, amikor az Elegem van Romániából! című röpiratát megfogalmazta, 4,6 százalékos népszerűségre tett szert, négy évvel később már 25 százalék volt azok aránya, akik elégedetlenek a központosított Romániával, és meglátása szerint, egy erdélyi párt gyorsan szert tehetne legalább 10 százalékos népszerűségre. Most, Váradon még hozzátette: „kezet mindig a többségnek kell nyújtania”. Bővebb kitekintésben pedig kiemelte: „mindenféleképp az EU-val kell tartanunk, ragaszkodnunk kell hozzá, a hibáival együtt is – és eljön majd az az idő, amikor a romániai unióellenes politikai szöveg is vállalhatatlanul alpárinak fog már számítani”, hiszen az egyetlen élhetőbb jövőképet és jelent is még mindig az EU kínálja.
Jogok biztosítása
Gherman ismét síkra szállt a magyarok jogainak totális biztosításáért is, még akkor is, amikor a hallgatóság köréből olyan hozzászólóktól kapott ironizáló feddést, ellenvéleményt, mint például a volt PUNR-s és volt PRM-s parlamenti képviselő és szenátor, Mihai Drecin történész. Gherman azzal vágott vissza: „Együtt kell fejlődnünk, és ne akarjuk már mi, a többség megmondani más nemzeti közösségeknek, hogy nekik mi a jó, akár oktatás terén, akár más területeken”. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartja, hogy „ne csak románul és magyarul gondolkodjunk, hanem közös szándéktól vezérelve, egyként alakítsuk ki erdélyi identitásunkat is – mert amíg ezt nem tudjuk elérni, addig a transzilvanizmus csak az elméletekben létezhet.” Hozzátette: jelenleg önálló erdélyi gazdaság nem létezik, még annyira sem, ahogy valamelyest létezik a Bánság, Moldva, Dobrudzsa gazdasága. Ezen úgy lehetne változtatni szerinte, ha közös, életminőséget javító projektekbe fognának az erdélyiek. „Ekkor világossá válna mindenkinek, menyire jól értjük egymást, mi, románok és magyarok, és menyire nem a különbségeket kell hangsúlyoznunk, hiszen sokkal több van, ami összeköt, a közös lakhelyünk és a közös céljaink is” – fogalmazott, jelezve, hogy az általánosságok azonban nem elegendőek, hanem együtt kimódolt és végrehajtandó, nagyon is konkrét projektek kellenek, gazdasági, közigazgatási- és kulturális téren is.
Ott is nehézkes
A nagyváradi konferencia második része a magyar nyelv üzleti életben való használatát járta körbe, mely során – Tiboldi László EMNT-alelnök moderálásával – előadást tartott dr. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, dr. Beretka Katinka, jogász, egyetemi tanár, Gelu Barna, a Bihar megyei Vállalkozók Szövetségének elnöki tanácsadója, Pajzos Csaba, az RMKT Bihar megyei elnöke, valamint Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke. Dr. Kántor Zoltán megemlítette: az anyanyelv-használati küszöbérték, azaz a 20% Szlovákiában és Romániában használatos, és az egész EU-ban ezek a legrestriktívebb ilyen küszöbértékek. A Szerbiából érkezett dr. Beretka Katinka az ottani anyanyelv-használati szabályozást mutatta be, Gelu Barna azt emelte ki, hogy az üzleti életben a kommunikációban is a gazdasági célok elérése a legfontosabb – és ha ez működik, az magával hozza a fejlődést sok más területen is. Pajzos Csaba többek között azt idézte, egy kutatás nyomán, hogy egy romániai magyar átlagosan 12 ezer óra alatt tanulja meg az államnyelvet, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az anyanyelv használata még a gazdaságban is fontos, mivel többet adunk el, és többet is vásárolunk, ha a tranzakciók közbeni kommunikáció anyanyelven folyik. Csomortányi István felszólalása zárta a konferenciát, amelyben kifejtette, hogyan áll az anyanyelv használata a kereskedelemben és a közszolgáltatási szférában – és az összes terület közül épp ez utóbbiban áll a legrosszabbul. Szeghalmi Örs / erdon.ro

Biokémia, valláserkölcs és marketing egy fórumon
Ünnepelt az EME
A magyar tudomány napjának apropóján az Erdélyi Múzeum-Egyesület sepsiszentgyörgyi fiókszervezete pénteken délelőtt negyedik alkalommal tartott előadássorozatot a tudomány több területére fókuszálva. A rendezvényt a Sapientia Egyetem fogadta be.
Arra a napra emlékezve, amikor Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság, a későbbi akadémia létrehozására, a tudomány napját immáron a tizenhatodik alkalommal ünnepelték meg Erdélyben is, Sepsiszentgyörgyön hétvégén zajlott a negyedik ilyen rendezvény. Az emléknapok vezérgondolatát azóta is a fent említett intézmény adja meg minden évben, idén Az emberközpontú tudomány – ember a tudomány célkeresztjében mottót tartották szem előtt dr. Bartha Sándor kutatómérnök, dr. Kinda Eleonóra vallástanár és dr. Kulcsár Erika, a BBTE adjunktusának előadásai.
Bartha Sándor, a Green Energy Egyesület tudományos munkatársa az integráltfarm-alapú biofinomító rendszerekről értekezett. Az már nem kétséges, hogy csökkenteni kell a széndioxid-kibocsátást és a hagyományos energiahordozók használatát, és bár nálunk is vannak már, akik biomasszával fűtenek, az erre nem megfelelő berendezések használatától itt is nő a légszennyezettség mértéke (legalábbis télen) – mondta az előadó. Szénsemleges biomassza-tüzelésre van szükség, 2020-ra a kötelezően előírt 20%-os megújulóenergia-használat mellett legalább 5%-os mértékben – részletezte.
Kinda Eleonóra, a Székely Mikó Kollégium vallástanára Az istenképű ember címmel tartott előadást, melynek gondolati tengelye, hogy az ember Isten hasonlatosságára van teremtve, ezzel pedig az a nem kis felelősség is jár, hogy az ő akaratát, szándékát kell beteljesíteni, azaz a felebarátok szolgálatát. Ilyen szempontból az uralkodást is a szolgálatra való megbízatásként kell felfogni, nem pedig lehetőségként az önös érdekek érvényesítésére.
Kulcsár Erika az embernek a szolgáltatásmarketingben megnyilvánuló döntő szerepére világított rá. Bármilyen jó terméket is gyártson valaki, az az emberen keresztül jut el a fogyasztóhoz. Ahogy kezelik az ügyfelet, a kiszolgálás, adott esetben a panaszkezelés minősége beépül a termékről alkotott képbe, javítani vagy jelentősen rontani is tudja a márkaarculatot. Nem jó megoldás olyanra bízni az ügyfélszolgálati munkakört, aki más munkakörben nem vált be, mondta az előadó.
Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az előadóteremben egyik városunkbeli egyetem diáksága sem képviseltette magát… Bodor Tünde / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

AJÁNLÓ
KÖNYVBEMUTATÓ
* Ma 17 órától a maksai református egyház imatermében bemutatják dr. Kerekes Jenő háziorvos Rendhagyó családtörténet és napló című könyvét, valamint Köntés György, a maksai iskola egykori tanárának verseskötetét.
* Holnap 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók-termében mutatják be Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott művek című könyvet, amelyet a Hargita Kiadóhivatal jelentetett meg a Székely Könyvtár 51. köteteként, és az orientalista nyelvtudós legfontosabb nyelvészeti tanulmányait, az akadémiának készített jelentéseit, ázsiai útinaplóját tartalmazza, valamint válogatást publicisztikai írásaiból. A kötetet Lövétei Lázár László, a Hargita Kiadóhivatal igazgatója és dr. Borcsa János ismerteti, valamint megtekinthető lesz a tudós kéziratos hagyatékának az a része, amelyet a Székely Nemzeti Múzeum őriz. A kötet a helyszínen megvásárolható.
KÖZMŰVELŐDÉSI NAPOK
* Ma 18 órától a baróti Városi Művelődési Ház Bodosi Dániel-termében Útirajzok. Petőfi Sándor Úti levelek Kerényi Frigyeshez című művéből szerkesztette és előadja: Csadi Zoltán színművész (Budapest). Kedden 17 órától tisztelgés Incze László muzeológus, történész, tanár sírjánál a baróti római katolikus temetőben, emléktábla-avatás, 18 órától Bánffy Miklós pályaképe – kiállításmegnyitó Erdővidék Múzeuma Kászoni Gáspár-termében.
DESIGNHÉT
A november 20–24. között Sepsiszentgyörgyön zajló 3. Design Week keretében ma 17 órától a 2. Csernátoni Design Táborban készült terveket mutatják be a Magmában. 18 órától TWIST, a 3D-ékszerek világa – Török Réka jelmeztervező, ékszerkészítő, a REKKO brand tulajdonosa és Simon Norbert divatfotós közös kiállítása a Lábas Házban. 18.30-tól: „Mesélő jelmezek” – kiállítás, könyvbemutató, filmvetítés a Lábas Házban. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Ismét érkezik az Új Jobboldal
A közösségi portálokon, valamint a párt honlapján közzétett felhívás alapján úgy tűnik, idén is Sepsiszentgyörgyöt szemelte ki az Új Jobboldal Párt a december elsejei nemzeti ünnep helyszíneként tagjai és szimpatizánsai számára.
A két évvel ezelőtt politikai párttá alakult szervezet immár negyedik alkalommal érkezik a megyeszékhelyre, rácsatlakozva a kormányhivatal szervezte hivatalos ünnepségre.
A felhívást az előző évektől eltérően most nem a szélsőséges nacionalista alakulat hirdette meg, hanem a Tiszteletet a ploieşti-ieknek néven futó Facebook-csoport által közzétett plakátot népszerűsítik. Ennek érdekessége, hogy a párt által a korábbi alkalmakkor használttól csak a dátum tekintetében tér el, a többi elem ugyanaz, ideértve a feliratot, mely szerint az ország szívébe, Sepsiszentgyörgyre várnak ünnepelni mindenkit. A Facebook-csoport hírfolyamában szereplő adatok szerint eddig legkevesebb 1900-an jelezték, hogy részt vesznek.
2009-től kezdődően a Tudor Ionescu ügyvéd vezette szervezet minden évben más és más székelyföldi városban szervezte meg felvonulását. Botrányokkal övezett menetelésüket Sepsiszentgyörgyön indították.
A megyeszékhelyre 2013-ban, majd 2015-ben is visszatértek, de Csíkszeredában, valamint Marosvásárhelyen is elhangzottak magyarellenes rigmusaik a román nemzeti ünnepen. A december elsejei toborzást minden alkalommal „a szeparatista magyarok nyomásainak kitett Kovászna/Hargita vagy Maros megyei románokkal való szolidaritás” kifejezéseként hirdették meg.
A felvonulás forgatókönyve nagyjából azonos minden helyszínen: Ionescu és segédei irányításával egyebek mellett olyan szlogeneket skandálnak, mint: Ki a magyarokkal az országból!; Székelyföld Románia, Hargita és Kovászna román föld; A román nyelv az egyedüli úr. A sepsiszentgyörgyi felvonulásaikon többször szócsatába keveredtek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom háromszéki tagjaival, végül 2013-ban a csendőrség is beavatkozott: a magyar szervezet tagjai ellen intézkedett, akik nem tettek eleget a hatósági felkérésnek, hogy tartsák a távolságot az éppen távozó Új Jobboldal csapatától, utóbbiakat pedig nem akadályozták meg, hogy tovább skandálják sértő rigmusaikat.
A szélsőjobbos román szervezethez köthető december elsejei magyarellenes megnyilvánulások kérdését legutóbb Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke vetette fel, kijelentve: a rendezvény eseményeiért, a felszólalásokért a prefektus felel. Tamás Sándor felhozta: a mai napig nem határolódott el senki a tavalyi incidenstől, amikor az egyik szónok Ázsiába küldte a magyarokat, a korábbi években pedig senki nem ítélte el az Új Jobboldal megnyilvánulásait.
Sebastian Cucu prefektus az elnök felvetésére azzal reagált: nem vállalhat felelősséget, hogy magyarellenes megnyilvánulások nélkül zajlik le a december elsejei nemzeti ünnep, de igyekeznek biztosítani a rendezvények törvényes lebonyolítását. Egyben reményét fejezte ki, hogy nem ismétlődnek meg az előző évek történései.
A kormányhivatal vezetői nem az első kitérő válasznál tartanak, Codrin Munteanu korábbi prefektus az Új Jobboldal kapcsán kijelentette: nincs olyan törvényes előírás, amely megtiltaná, hogy az ország állampolgárai szabadon megválasszák, hol vesznek részt a román nemzeti ünnepen. Nagy D. István / Háromszék; Erdély.ma

Esély a párbeszédre?
Két konferenciát is szerveztek a hétvégén, egyiket Aradon, másikat Nagyváradon, mindkettőnek a magyar–román párbeszéd volt a témája, és mindkét helyszínen igen fontos gondolatok hangzottak el a többség–kisebbség kapcsolatáról, a közelgő centenáriumi év jelentette kihívásokról.
Az aradi rendezvényt Surján László volt EP-képviselő, a nagyváradit a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezte, szervezte, s bár első ránézésre furcsának tűnhet, hogy szinte egy időben zajlik két nagyjából azonos célokat felvállaló rendezvény, az mégiscsak örömmel tölthet el, hogy több ilyen fórumot is le lehet bonyolítani. Mintha-mintha a román résztvevők száma is gyarapodna lassacskán: a hasonló eseményekre évek, évtizedek óta előszeretettel visszajáró Smaranda Enachén, Gabriel Andreescun, Sabin Ghermanon kívül a felszólalók között fiatalabbakat vagy újakat is találunk: ide sorolhatjuk Hans Hedrich civil aktivistát vagy Dan Maşcát, a Szabad Emberek Pártjának vezetőjét. Persze, ez még mindig nem elegendő, jó lenne, ha olyan sokan lennének, hogy fel sem tudnánk sorolni őket, jó lenne, ha a hasonló rendezvényeket nem a magyar fél kezdeményezné. És az is szép lenne, ha ezeken a konferenciákon nem arról szólnának az előadók, mit kellene tenni, hogy az előítéletek falait leromboljuk, s hogy valódi párbeszéd alakuljon ki az Erdélyben élő magyarok és románok között, hanem például számvetést lehetne végezni arról, hogy az elmúlt időszakban hány közös programot tudtunk megvalósítani, együttes fellépésünk révén milyen problémákat tudtunk megoldani. Csakhogy ettől egyelőre távol állunk, s vélhetően nem is kerülünk közelebb, míg az erdélyi románság többsége továbbra is Bukaresttől várja a megoldást problémáira, s míg az erdélyi magyarság legerősebb szervezete, az RMDSZ nem fektet nagyobb hangsúlyt a regionális szövetségesek felkutatására, annál is inkább, mert Bukarestben lassan sem a kormánypártokkal, sem az ellenzéki alakulatokkal nem lehet már szót érteni. Kelemen Hunor és más RMDSZ-es vezetők az elmúlt időszakban szóltak a magyar–román párbeszéd eme parlamenten kívüli formájának szükségességéről – ha e kijelentéseket tettek is követik, minden bizonnyal tágulhat azok köre, akik megértéssel, empátiával viszonyulnak kéréseinkhez, és partnerként, nem veszélyforrásként tekintenek ránk. És akkor talán nem kellene ismét amiatt aggódnunk, hogy december elsején újra Sepsiszentgyörgyre látogat az Új Jobboldal, mert az erdélyi románságban olyan erős lenne a szélsőséges magyarellenesség elutasítása, hogy maguk állítanák le az újabb provokációt. Addig is azonban nekünk kell minden lehetséges fórumon tiltakoznunk a készülő újabb magyarellenes akció ellen. Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Rendőrök testközelben – megzsarolták az MPP elnökét?
Az, hogy rendőri és csendőri erőfitogtatással megakadályozták a magyar országzászló felvonását, azt bizonyítja, hogy Románia nem jogállam – jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Nagy Gábor.
A Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi területi szervezetének elnöke szerint a szervezők nem vállalhatták a karhatalmi erők esetleges erőszakos fellépésének következményeit.
Nagy Gábor azt mondja: az MPP annak rendje és módja szerint megszerezte a csendőrség és a rendőrség jóváhagyását az esemény megtartásához. Ehhez képest az akció napján a prefektus egy átiratot küldött az engedélyt adó polgármesteri hivatalnak, amelyben betiltja a rendezvényt.
Az MPP meglátása szerint a november 15-én délelőtt kelt irat „tele van hazugságokkal”.
– Azt állítják, hogy mi nem mondtuk, hogy zászlót is akarunk felhúzni, holott ez szó szerint elhangzott a rendőrséggel és a csendőrséggel tartott egyeztetésen. Azt is mondják, hogy nem adhatnak engedélyt egy olyan esemény megünnepléséhez, amelyben több ezer románt lemészároltak. Ilyen alapon mi is kérhetnénk, hogy akkor ne ünnepeljék Sepsiszentgyörgy bevételét, mert ott meg magyar emberek estek el – mondja Nagy Gábor.
Az elnök szerint a zászlófelvonástól kénytelenek voltak eltekinteni, mert 600-700 emberrel szemben 200-250 állig felfegyverzett rendőr állt, „és ki tudja, hányan voltak civilben”, akik „kerek-perec megmondták”, hogy a zászlófelvonást megakadályozzák, és ha erre sor kerül, a tömeget feloszlatják.
– A szervezők nem vállalhatták annak kockázatát, hogy a fegyveres rendőrök nekimenjenek a tömegnek, amelynek jelentős része nőkből és gyerekekből állt. Láttuk, hogy Európát mennyire érdekli az, hogy Katalóniában a rendőrség szétveri azt a tömeget, amely az Unió egyik alapértékének nyilvántartott jogával akar élni – magyarázta Nagy.
Az MPP kitart amellett, hogy az esemény „kulturális jellegű” volt, minden provokatív felhang nélkül, annál is inkább, hogy a felvonandó zászló 1944-ig volt használatban, tehát „egy történelmi zászló, aminek semmi köze nincs Magyarország mai zászlójához”. Ugyanakkor úgy vélik, jóllehet minden engedélyt megkaptak, az eseményt megakadályozták, tehát „nem lehet szó jogállamról”, és „az a mítosz, hogy Románia mintaszerűen megoldotta a kisebbségi kérdést, november 15-én megszűnt”.
Az MPP helyi elnökének elmondása szerint „olyan szinten megy a zsarolás”, hogy Kulcsár-Terza Józsefnek, az RMDSZ színeiben parlamenti képviselethez jutott képviselőnek a titkosszolgálat felajánlotta, „amennyiben nem húznak zászlót és lemondanak az autonómia-statútumról, megépül a vidombáki nemzetközi repülőtér”.
Az MPP háromszéki és megyeszékhelyi vezetői múlt szerdára terveztek egy időszakos történelmi kiállítást, amelynek keretében egy 75 évvel ezelőtti eseményre emlékeztek, amikor – 1942. november 15-én – a sepsiszentgyörgyi országzászló-talapzatra ünnepélyesen felvonták a magyar zászlót. A zászlófelvonásra, a fenti körülmények között végül nem került sor. Erdély András / Székely Hírmondó; Erdély.ma

Nem fogják tolerálni a soviniszta megnyilvánulásokat, ígéri a Kovászna megyei prefektúra
A Kovászna megyei prefektúra nem tolerálja a „szélsőséges-nacionalista túlzásokat", amelyek „interetnikai álfeszültségeket” táplálnak, és intézkedni fog ezek megakadályozása érdekében a román nemzeti ünnepen – közölte szerdán az intézmény vezetősége.
Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közleményben a Kovászna megyei prefektúra felidézi, hogy az elmúlt években „helyi szélsőséges elemek” zavartak meg különféle ünnepeket, többek közt Románia nemzeti ünnepét is. Az idézett forrás hozzáteszi, hogy egyes „nacionalista résztvevők" meghívás nélkül érkeztek Sepsiszentgyörgyre, a román nemzeti ünnepre.
A Kovászna megyei prefektusi hivatal minden alkalommal elítélt mindennemű szélsőséges megnyilvánulást – jelenti ki a dokumentum. „A prefektusi hivatal, a rendfenntartó intézményekkel és hatóságokkal együtt, következetesen és professzionizmussal fogja kezelni, a törvény által megszabott határok között, az esetleges szélsőséges-nacionalista túlzásokat, amelyeket elfogadhatatlannak tart, függetlenül attól, hogy azok bizonyos esemény vagy nyilvános ünnep mellett foglalnak-e állást vagy ellene” – olvasható a kormányhivatal közleményében, amely hozzáteszi: annál is inkább elfogadhatatlannak minősíti a szélsőséges-nacionalista megnyilvánulásokat, mert ezekről beszámol a helyi és az országos sajtó, tovább táplálva az „interetnikai álfeszültségeket”, és elferdített képet adva Kovászna megye lakóiról.
A Facebookon kezdte szervezni kedden a Ploieștenii vor Respect elnevezésű közösség a Noua Dreaptă, román szélsőjobboldali szervezet sepsiszentgyörgyi ünnepségét december elsejére. A Facebook-eseményüket azóta törölték. transindex.ro; itthon.ma/erdelyorszag

Feleljen a prefektus (December 1.)
Románia nemzeti ünnepén a Háromszéken történő rendezvények tartalmáért a szervezőbizottság elnöke, Sebastian Cucu prefektus felel – jelentette ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke újságírói kérdésre adott válaszában.
A tegnapi tanácsülés után a sajtó képviselői az elnök véleményére voltak kíváncsiak azzal összefüggésben, hogy az Új Jobboldal ismét Sepsiszentgyörgyre készül „ünnepelni”. Tamás Sándor elmondta, részt vett a kormánymegbízott által kinevezett szervezőbizottság ülésén. A testület elnöke prefektusi rendelettel maga a kormánymegbízott, Sebastian Cucu. A bizottságban helyet kapnak a városok, a hadsereg, a belügyi egységek képviselői. A rendezvényhez kért anyagi támogatást megadták, a programba nem szólnak bele. A megbeszélésen ő csak azt vetette fel: nem szeretné, ha Háromszék közösségét ismét kitennék annak, ami az előző években is megtörtént, hogy az Új Jobboldal tagjai hivatalos állami rendezvény részeként ordítják az utcán, hogy Kifelé a magyarokkal az országból! „Nyilván nem lehet megtiltani nekik, hogy ezt kiáltsák, de azt igen, hogy ne az állami rendezvény részeként tegyék” – magyarázta Tamás Sándor. Tavaly nem történt meg ez, akkor egy, a prefektus szerint „hívatlan vendég” ragadta magához a mikrofont és osztotta ki a magyarokat. A korábbi években pedig a hivatalos rendezvényen, az egyesülés felvonulásán részt vevő jobboldalasok „maguk mellett a csendőrökkel, mögöttük a hadsereggel” ordítottak és küldtek ki az országból. Bárki bármit mond, az Új Jobboldal Párt fasiszta szervezet, amely a jelenlegi jogszabályokkal összetűzésben áll – mondta az elnök, hozzátéve, úgy gondolta, vannak olyan szervek, amelyek hivatalból eljárást indítanak ilyen esetben. Mert máskor ellene vagy a megyeháza ellen hivatalból indítottak eljárásokat, de úgy látszik, az országban kétféle mércével mérnek – összegzett.
Fogadkozik Sebastian Cucu
Megengedhetetlennek minősíti a kormánybiztosi hivatal azokat a szélsőséges megnyilvánulásokat, amelyekkel az utóbbi években, főként az ország nemzeti ünnepén szembesült a megyeszékhely. Tegnap délutáni közleményében az intézmény rámutatott: a „nacionalista jellegű résztvevők” saját kezdeményezésből jöttek el a december elsejei nemzeti ünnepre Sepsiszentgyörgyre, nem a szervezők meghívására. Kovászna megye kormánybiztosi hivatala minden alkalommal elítélt bármilyen szélsőséges megnyilvánulást, és a rendfenntartó erőkkel együttműködve járt el ezekben a helyzetekben – írják. „A törvényes kereteknek megfelelően kezelik a jövőben is a szélsőséges-nacionalista kisiklásokat, megnyilvánulásokat, amelyek a helyi és országos sajtóban megjelenve hamis, interetnikai feszültséget szítanak, torz képet festve ugyanakkor a megye lakosságáról” – áll a kormánybiztosi hivatal rövid közleményében. Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ércnél maradandóbb a szó (Könyvbemutató Sepsiszentgyörgyön)
Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott művek című, a Székely Könyvtár sorozatban megjelent könyvét mutatták be kedd este Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.
A házigazda Tóth-Bartos András muzeológus köszöntőjében arra is kitért, hogy az alkalomra kamaratárlatot rendeztek be Szentkatolnai Bálint Gábornak a Székely Nemzeti Múzeum által őrzött kézirathagyatékából és személyes tárgyaiból. Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője, a Hargita Kiadóhivatal igazgatója ismertette a Székely Könyvtár sorozatot, amely 60. kiadványához érkezett, s külön szólt a legújabb tíz kötetről. Szentkatolnai Bálint Gábor könyve az 51. a sorban. A kiadványt annak szerkesztője, Borcsa János kézdivásárhelyi irodalomtörténész mutatta be. Elmondta, Szentkatolnai Bálint Gábornak (1844–1913) ez az első könyve, amely Erdélyben megjelent. Ősbemutatóját a szülőfaluban tartották idén júniusban. A kötet gondozója – aki „a hivatal packázásai” következtében került Szentkatolnára tanárnak negyven évvel ezelőtt – felelevenítette, hogyan „ismerkedett meg” a község nagy szülöttével: hallott róla a helytörténész Bakk Pál tanítótól, majd elkezdett ő maga is kutatni. Az orientalista nyelvtudós múló földi mását többször is sikerült megörökíteni, de ércnél maradandóbb a szó, mondotta, ezért jelentették meg a válogatást. Úgy állította össze a kötetet, hogy első részében Szentkatolnai Bálint Gábor ázsiai útinaplója, olvasmányos publicisztikai írásai, a másodikban legfontosabb nyelvészeti tanulmányai, az akadémiának készített jelentései kaptak helyet. A kötet rávilágít erényeire, megmutatja a tudóst és az embert egyaránt – tette hozzá. Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Seregszemlén az erdélyi magyar kutatók és kutatások
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2002-ben határozta el, hogy csatlakozik a magyar tudomány novemberi ünnepéhez, és megszervezte első konferenciáját A Magyar Tudomány Napja Erdélyben (MTNE) címmel. Az évente megtartott rendezvény időpontja – az EME 1859-es alapító közgyűlésére emlékezve – a november 23-ához közeli hétvégére lett kitűzve. Az EME különböző szakosztályainak és fiókszervezeteinek tudományos ülésszakára eltérő időpontokban kerül sor, így tulajdonképpen egész november úgymond a tudományoké, sőt: a jog-, közgazdaság- és társadalomtudomány szakosztály október végén tartotta, a művészettörténet szekció pedig december 9-én tartja előadásait. Idén a megnyitót november 24-én, 9 órai kezdettel tartják a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében.
A rendezvényről Bitay Enikő, az EME főtitkára számolt be a Szabadságnak.
– Hagyományunkká vált, hogy a pénteki nyitónapon plenáris előadások hangozzanak el a tudomány időszerű kérdéseiről, szombaton pedig a hét szakosztály és fiókegyesületeink tartják meg a saját tudományterületükhöz szabott konferenciájukat, illetve az egyes régiókban és tudományágakban felmerülő sajátos kérdéskörökben maguk határozzák meg annak a tematikáját is. Az évek során ezek a rendezvények is kiszélesedtek, s az egyes konferenciákat november különböző időpontjaiban tartjuk meg.
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat célja, hogy a különböző tudományágak és tudományos műhelyek számára teret biztosítson az elért eredmények bemutatására, megvitatására, valamint a jövőbeni feladatok kijelölésére és egyeztetésére. Az EME hét szakosztálya és négy fiókegyesülete összesen 16 rendezvényével járult hozzá az egyesület központi rendezvényéhez, s ezáltal kapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia tudományünnepi rendezvénysorozatához.
– Nagyon gazdag a rendezvény, ha csak a számos és változatos programot is nézzük. Mit lehet röviden elmondani ezekről?
– A rendezvények változatos képet mutatnak téma, nagyságrend, helyszín és célközönség tekintetében, van közöttük öt nemzetközi tudományos konferencia, tudomány-népszerűsítő rendezvény, illetve emlékkonferencia is. Tíz rendezvény Kolozsváron, hat vidéken zajlott, illetve lesz megtartva (Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Érmindszent, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy).
Emléküléseket többnyire a fiókegyesületek szerveztek/szerveznek. A gyergyószentmiklósi fiókegyesület Történész konferencia a Szent László emlékév tiszteletére címmel nemzetközi fórumot szervezett, a csíkszeredai fiókegyesület tudományos konferenciát tartott Szent László király erdélyi, székelyföldi kultusza tematikában. A Zilah, Szilágysomlyó és vidéke fiókegyesület Érdmindszenten Ady Endre 140. születésnapja tiszteletére szervez emlékkonferenciát „Engem az én falum vár…” címmel, itt előadások hangzanak el, majd emléktáblát lepleznek le.
Az előző évek adatai szerint, több mint félezer érdeklődőt szólít meg a rendezvény, a múlt évben összesen 324 szerző 215 munkáját mutatták be.
– Mi a témája az idei tudománynapnak?
– A Magyar Tudományos Akadémia javaslatát figyelembe véve az Emberközpontú tudomány idén a téma, igyekszik közelebb vinni a tudomány az érdeklődökhöz, betekintést nyújtani a tudományos élet mindennapjaiba, a legújabb kutatási eredményeket közérthetően bemutatni, s mindemellett terjeszteni a tudományos értékeket. Rendezvényünk fővédnöke hagyományosan a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László akadémikus. Az akadémiát Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke fogja képviselni.
– Fiatal kutatók is lesznek az előadók között?
– Hasonlóan a múlt év sikeres rendezvényéhez, idén is a plenáris előadások megtartására különböző szakterületeket képviselő fiatal kutatókat kértünk fel, figyelembe véve a szakosztályok javaslatait. Így tizenegy kutatási témába és ezek eredményeibe láthattunk bele, melyek tükrözik a fiatal generáció tudományos törekvéseinek irányát és a jövőbeni lehetőségeket.
Tizenegy fiatal kutató, tizenegy tudományterületről, különböző intézmények képviseletében tizenegy előadásában mutatja be legújabb kutatási eredményeit, illetve ezek hasznosulását. Betekintést kapunk a biológus kutató által tanulmányozott növény-baktérium kapcsolatába, a fizikus kutató a beltéri radon kutatás jelenlegi romániai helyzetét taglalja, a biológus-agrár-kutató által a mezőgazdasági kultúrák védelméről hallhatunk beszámolót. A rosszindulatú daganatok korszerű diagnózisáról és kezeléséről értekezik a patológus, közgazdász szakértő pedig a pénzügyi viselkedéstan nyitott kérdéseiről szól. A matematika oktatás modern elméleteit tekinti át a felkért előadó. A mérnökkutató a robotirányitási rendszerekről értekezik, az irodalomtörténész pedig Vikár Bélának a magyar-finn kapcsolatok szerepéről tart előadást. A paleontológus kutató a dinoszaurusz korának utolsó felvonását mutatja be a legújabb erdélyi kutatások fényében. A történészkutató a kolozsvári református egyházközség 17. századi gazdálkodásáról, a muzeológus pedig a nagyváradi Római Katolikus Püspökség alakuló egyházművészeti gyűjteményeiről beszél.
A tudománynapi rendezvény keretében is sor került a gr. Mikó Imre-emléklapok átadására, a jelentős oktatói és kutatási tevékenységek elismeréseként, illetve a tudományos szakosztályok és kiadványaiban vállalt szakmai tevékenységekért. A központi rendezvény ünnepi hangulatához egy kiskoncert is hozzájárul, az echo by Visszhang oktett lép fel. A rendezvény az EME székházában folytatódik állófogadással, kötetlen beszélgetéssel.
– A kétnapos rendezvény másnapján már a szakosztályok szervezik az előadásokat?
– Szombaton, november 25-én további hat rendezvény zajlik párhuzamosan, különböző helyszíneken Kolozsvárt, más-más szakterületeket felölelően, a szakosztályok szervezésében. A Nyelvészeti, irodalom-, színház- és zenetudományi kutatások a jövő emberéért tematika a diszciplínák sokfélesége és az intézmények találkozója jegyében zajlik, újdonsága a zenetudományi blokk, amelyet László Ferenc zenetudós születése 80. évfordulója alkalmából szerveznek. A történelem szekció előadásai az idei év történelmi szempontból két kiemelkedő eseményére, az 500 éves reformációra és 150 éves kiegyezésre emlékeznek: Reformáció Erdélyben — történészek és egyháztörténészek világítanak rá többek között az erdélyi szerzetesrendek és a reformáció kapcsolatára, a reformációnak az erdélyi könyvkultúrára és a könyvhasználatra, gondolkodás-, művelődés- és iskolatörténetre kifejtett hatására, illetve más, a reformáció vonzáskörébe tartozó kérdésre; Az osztrák-magyar kiegyezés a szimbolikus politika tükrében — a politikatörténeti kézikönyvek lapjairól jól ismert esemény és a kiegyezéssel kezdődő korszak újragondolását tűzi ki célul olyan esettanulmányok segítségével, amelyek középpontjában ezúttal a szimbolikus kérdések állnak. Az Erdélyi Természettudományi Konferencia keretében hagyományosan a biológia, fizika, földtudományok, kémia és környezettudományok szekciókban tartanak előadásokat, illetve poszterbemutatókat. Az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály Kolozsvári fiókjának tudományos rendezvényén előadások hangzanak el változatos témakörben, amelyek aktuális egészségügyi, kezelési, etikai és közegészségügyi problémákat vetnek fel. A XVIII. Műszaki Tudományos Ülésszak nemzetközi fórumán idén is jelentős intézményközi projektek, együttműködések eredményeit ismerhetjük meg. Nyolc egyetemről, négy kutatóintézetből összesen negyvenkét szerző huszonkét előadását mutatja be. A rendezvény keretében a Jenei Dezső emléklap átadása ünnepélyes keretet biztosít az erdélyi magyar műszaki tudományosságért kifejtett tevékenység elismerésére. Az Emberközpontú elméleti és alkalmazott agrártudomány című rendezvény célja pedig szakmai fórum biztosítása, amely keretében a magyar ajkú hazai és külföldi, pályakezdő és tapasztalt szakemberei az agrártudomány aktuális kérdéseit, a jövőbeni kihívásokat és javaslatokat fogalmazhatnak meg ezek megelőzésére, megoldására.
Mindegyik rendezvény fontos számunkra, jellemzői a szakmaiság, a korszerű tudományos eredmények bemutatása, megvitatása, a tudomány értékeinek terjesztése s mindemellett a tudományos közösségépítés.
Az EME kiadványaiból is lehet tájékozódni az egyes szakterületeken elhangzott előadásokról. Az évi rendszerességgel megjelenő Certamen sorozatban a nyelv-, irodalom-, néprajztudomány, történelem és művészettörténeti szekció előadásait, valamint a Műszaki Tudományos Közlemények sorozatban a reál tudományok szakterületén elhangzott előadások írott változatát olvashatják. A természettudományi előadások közlésre javasolt tanulmányai pedig a Múzeumi Füzetek – Acta Scientiarium Transylvanica folyóiratban lesznek terjesztve. Újvári Ildikó / Szabadság (Kolozsvár)

Ösztöndíj tehetséges diákoknak (Sapientia EMTE)
Első alkalommal részesülnek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyi Tanulmányi Központjának hallgatói a budapesti Földművelődésügyi Minisztérium egész Kárpát-medencére kiterjedő, a magyar nyelvű egyetemi agrárképzést támogató ösztöndíjában. Pilbát Tímea és Székely Csaba harmadéves hallgatók kiváló tanulmányi eredményeikért kapják az ösztöndíjat, a szerződést szerdán írták alá Nagyváradon.
A Földművelődésügyi Minisztérium sajtóirodájának közleménye szerint a Partiumi Keresztény Egyetemen tartott ösztöndíjátadó ünnepségen Tóth Katalin, az agrártárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára leszögezte: a Kárpát-medencei anyanyelvi oktatás és képzés a szülőföldön történő érvényesülés záloga. Az általuk létrehozott ösztöndíjak finanszírozását a minisztérium a kapcsolatrendszerébe tartozó agrárszervezeteken keresztül valósítja meg, ezzel is segítve az egyetemek, a diákok és az érdekvédelmi szervezetek közötti kapcsolat kialakulását. Tóth Katalin beszédében hangsúlyozta, a budapesti kormány alapvető célkitűzése a magyarlakta tájak, falvak és kistérségek versenyképességének elősegítése, hogy ezáltal a vidék a nemzet motorja legyen – olvasható a közleményben. Az idei tanévben negyedik alkalommal ítél oda ösztöndíjat a Földművelésügyi Minisztérium a kiváló teljesítményt nyújtó fiataloknak, 2017-ben ennek a lehetőségnek köszönhetően 16 tanuló részesülhetett anyagi támogatásban.
Mindkét említett ösztöndíjas sepsiszentgyörgyi, három évvel ezelőtt végeztek a Székely Mikó Kollégium természettudományi osztályában, úttörőnek számítanak a Sapientián, mivel annak az évfolyamnak a hallgatói, amellyel a megyeközponti agrármérnöki szak indult. Tímea lapunknak azt mondta: fehér lappal indult, családjában senki nem gazdálkodik, nagyszülei is városon élnek, így a falusi élet kimaradt a gyermekkorából, és azért választotta ezt a szakot, mert itthon működik, és kapcsolatban van a természettel. Nagy álma, hogy a városhoz közeli helyen panziót működtessen, egyfajta táborhelyet. Az ösztöndíjnak nagyon örvend, szeretné megszerezni a gépkocsivezetői jogosítványt, az első részleteket erre fogja fordítani. Székely Csaba nagyon elégedett az oktatással, azt mondta, a tanárok elvárása semmivel sem kisebb, mint a nagy egyetemi városokban, ő is komolyan veszi, mert szakmát akar tanulni. Nincs kedvenc tantárgya, addig a tananyag minden vetülete tetszett neki, a gyakorlatot is nagyon hasznosnak tartja. Az ösztöndíj első részleteit ő is sofőriskolára költi. A Sapientia sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjának két legeredményesebb diákja – sok csoporttársukkal együtt – az egyetem Tanárképző Intézetének is hallgatója, mindketten úgy vélik, ha már házhoz jön a tudás, érdemes annak minden lehetőségét kihasználni. Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Antal Árpád nem vesz részt a december elsejei ünnepségeken
Tiszteletben tartja Románia nemzeti ünnepét, de nem vesz részt a december elsejei ünnepségeken, közölte Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. „Nem fogok részt venni az ünnepségeken, ismerik ennek okait. Várom a pillanatot, amikor Románia nemzeti ünnepe Románia minden egyes állampolgára számára ünnep lehet. December elseje nem ilyen nap. (...) Tisztázni akarom: én tisztelem és mi tiszteljük december elsejét, tiszteletben tartjuk, hogy Románia lakosságának 90 százaléka ünnepként éli meg ezt a napot, de nem tartjuk úgy, hogy velük együtt kéne ünnepelnünk, mivel számunkra ez nem ünnepnap. Hangsúlyozni akarom: nem is gyásznap. Az, hogy nem ünnepnap, még nem jelenti azt, hogy gyásznapnak tartanánk. De nem ünnepnap számunkra (...) Szeretnénk, ha december elseje számunkra is ünnep lenne, és az lehetne, ha betartanák azokat az ígéreteket, amelyeket 1918. december elsején tettek a magyar közösségnek. Vagy az is megoldás lenne, ha találnánk együtt egy nemzeti ünnepnapot, amely mindannyiunk számára ünnep lehetne (...), például az 1989-es forradalom évfordulóját”, fejtette ki Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere és a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke azt is elmondta: véleménye szerint hibás döntés visszavonni Tőkés László vagy Kelemen Hunor állami kitüntetését. „Oda jutunk, hogy Romániában büntetés fog járni az őszinteségért? Büntetés jár azért, ha mondasz valamit? Én azt hiszem, ez egy nagyon hibás irány és nagyon szerencsétlen üzenet most, 2018 küszöbén. Nem lehet, hogy a többség azt üzenje 2018-ban: ha nem úgy gondolkodol, mint mi, ha nem úgy érzel, mint mi, ha nem azt álmodod, amit mi, akkor nem lehetsz ezen állam része” – mondta Antal Árpád. agerpres; Transindex.ro

Tolerancianap az Arénában
Alig telt el néhány nap a tolerancia nemzetközi ünnepe óta, amikor Sepsiszentgyörgy főterén nyolcvan gyermek énekelte Beethoven Örömódáját, tegnap újabb eseményen hangsúlyozták, hogy minden ember egyformán fontos. A Sepsi Arénában 2200 háromszéki óvodás és iskolás vett részt a helyi Diakónia Keresztyén Alapítvány által szervezett interkulturális nap programján, amelyre Háromszék húsz településéről érkeztek a résztvevők.
Makkai Péter, a Diakónia Keresztyén Alapítvány (DKA) programvezetője a megnyitón hangsúlyozta: nem arról szól a tolerancia, hogy hagyjuk a másik embert magunk mellett élni, hanem, hogy felemeljük, ha kell, akkor gondozzuk, elvezetjük Jézushoz, visszük magunkkal előre az életben, ez az igazi krisztusi szeretet – mondotta. Nagy Zoltán, a helyi önkormányzat képviselője azt kérte a gyermekektől, legyenek büszkék anyanyelvükre, kultúrájukra és legyenek kíváncsiak mások kultúrájára is, Sebastian Cucu kormánymegbízott pedig azt mondta, nézzék meg jól a szomszédjukat és barátkozzanak egymással. A Százlábú Néptáncegyüttes méhkeréki román és sóvidéki magyar táncokat mutatott be, a Kincskeresők Néptáncegyüttes Mocsel Antal Rémusz családjával együtt őrkői cigány táncokkal lépett közönség elé. Zenélt a Heveder zenekar. A műsor sztárvendége, Bagdi Bella, a magyarországi Jobb Veled a Világ Alapítvány kezdeményezője a boldogságról és a pozitív gondolkodásról énekelt. A rendezvény résztvevői közül több mint háromszázan a Diakónia Keresztyén Alapítvány és az érintett önkormányzatok támogatásával működő délutáni oktatás kedvezményezettjei, mások pedig olyan községek diákjai, akiket a DKA be szeretne vonni a programba. A tolerancianapot Torma Vera, a délutáni oktatás programvezetője zárta, aki azt kérte a gyermekektől, tartsák nyitva a szemüket és a szívüket, hogy lássák meg egymásban Isten gyermekét. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az akadémia támogatja a székelyföldi románokat
A Román Akadémia szervezeti keretében folytatja munkáját a székelyföldi románok helyzetét kutató Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ. A központot vezető Ioan Lăcătuşu szociológus elmondta: az akadémia elnöki tanácsa a közelmúltban döntött az intézmény bekebelezéséről.
Lăcătuşu kifejtette, az integráció a román identitást ápoló központ újabb győzelme a Kovászna és Hargita megyére kiterjedő ortodox egyházmegye és a sepsiszentgyörgyi Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeuma létrehozása után. Úgy vélte, ez az elmúlt évtizedekben végzett munkájuk elismerését jelenti, ugyanakkor újabb kutatásokra is serkenti a központ munkatársait. A szociológus szerint a központ folytatja a székelyföldi megyék demográfiájának a kutatását, és továbbra is néprajzi, szociológiai, gazdasági, történeti, valamint az együttélésre vonatkozó tanulmányokat készít.
A Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központnak 2000 óta fontos tevékenysége, hogy évről évre megszervezi a marosfői nyári szabadegyetemet, mely a székelyföldi és a Romániával szomszédos országokban élő román közösségek egyik legfontosabb fóruma. Ioan Lăcătuşu a kommunista diktatúra idején költözött Sepsiszentgyörgyre, ahol a város alpolgármestereként tevékenykedett. Több interjúban is a székelyföldi románok elvándorlásának, a régió elmagyarosodásának a veszélyeire figyelmeztetett, és azt a nézetét hangoztatta, hogy a régió demográfiai trendjeit csakis bukaresti kormányzati segítséggel lehet megfordítani. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Emberközpontúság a mai magyar tudományosság célkeresztjében
Kolozsváron zajlik a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórum
A Protestáns Teológiai Intézet felújított dísztermében nyitották meg tegnap délelőtt az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) szervezésében és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke fővédnöksége alatt, a tizenhatodik alkalommal megrendezett A Magyar Tudomány Erdélyben fórumot. A rendezvénysorozatot, konferenciák és tudománynépszerűsítő előadások formájában, Erdély-szerte tizenhat akció előzte meg Kolozsváron, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen, Érmindszenten és Sepsiszentgyörgyön. A résztvevők hazai és anyaországi neves tudósok, kutatók vagy fiatal szakemberek, akik közösen vallják a rendezvény idei mottójául választott emberközpontú tudomány értékei terjesztésének fontosságát, és a kétoldali szakmai kapcsolatok ápolásának nélkülözhetetlenségét. A tegnapi megnyitót plenáris előadások követték, ma pedig több helyszínen szekcióülések zajlanak.
A megnyitón Sipos Gábor EME-elnök a rendezvény mottójával (Emberközpontú tudomány) összhangban álló plenáris előadásokra hívta fel a figyelmet, amelyek nem annyira a szakemberekhez, hanem az érdeklődőkhöz szólnak. Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke hasonló észrevételt fogalmazott meg, arra emlékeztetve, hogy 1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és 2003 óta törvényes előírás a magyar tudomány napjaként megünnepelni, amihez az EME 2002-ben csatlakozott.
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa nevében Simon Edina konzul köszöntötte a fórumot, kiemelve, hogy „a tudomány megismerhető, rólunk szól”, és társadalmi támogatottságát időnként az elért eredmények felmutatásával kell viszonoznia. A közösség felelőssége pedig abban áll, hogy miként hasznosítja a tudományos értékeket. Dávid László a Sapientia EMTE rektora azt hangsúlyozta, hogy intézménye jó tudású, elkötelezett magyar egyetemi közösséget termelt ki, sok fiatal tehetséget volt képes itthon tartani. Markó Bálint a BBTE rektorhelyettese elmondta: a diákok számára fontos munkájuk eredményeinek ismertetése és elismerése. Csoma Botond képviselő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üzenetét tolmácsolta, aki a politikai szempontból zavarosnak ígérkező jövő év kapcsán egy százfős lista kidolgozását és közzétételét említette meg. A lista azok névsorát tartalmazná, akik romániai magyar irodalmárokként, művészekként, sportolókként, társadalom- és az egzakt tudományok művelőiként életművűkkel tagadhatatlanul hozzájárultak az ország fejlődéséhez. Őrségváltásra is sor került: nyugalomba vonulása miatt Tarnóczi Mariannt, az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetőjét, aki hosszú éveken át ápolta az erdélyi tudóskapcsolatokat, virággal és emlékalbummal búcsúztatták, és köszöntötték a helyébe lépő Morvai Tündét.
Bitay Enikő EME-főtitkár ismertette a rendezvénysorozat programját, amelyet a szakmaiság és ismeretterjesztés jellemez. Az összesen 406 szerző 304 előadása utólag kiadványokban is elérhetővé válik. Ezután plenáris előadások hangzottak el az alkalmazott biológiai kutatásokról, a beltéri radonkutatásról és aktuális élelmiszer-előállítási kérdésekről.
A fiatal kutatók és oktatók elismerése a hagyományos gr. Mikó Imre-emlékplakettel az idén a következőknek jutott: Gobesz F. Zsongor (építészet), Szacsvai Kinga (fizika), Mezei Tibor László (orvostudományok). A Visszhang kórus minikoncertje színesített az ünnepséget. Tegnap még nyolc plenáris előadás hangzott el, ma pedig szekcióülésekkel zárul A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 16. fórum. Szabadság (Kolozsvár)

Ilyen retorikát használnak egy Dan Tanasă-könyvbemutatón
Hargita és Kovászna megyét a Románia szívében lévő kígyók szigetének nevezte Lazăr Lădariu román publicista azon a marosvásárhelyi rendezvényen, amelyen a magyarellenességéről ismert Dan Tanasă könyvét mutatták be. Az eseményen jelen volt Maros megye prefektusa, Lucian Goga is.
A Zi de zi román napilap számol be arról a könyvbemutatóról, amelyet Marosvásárhelyen tartottak. Jelen volt többek között Lucian Goga prefektus, Dan Tanasă blogger, aki önmagát a Hargita és Kovászna megyei „elnyomott” románok érdekvédőjének nevezi, Lazăr Lădariu publicista, Ioan Pop Sabău a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok civil fórumának elnöke és Dimitrie Poptămaș, a Vasile Netea Alapítvány elnöke. Dan Tanasă könyve, Elfeledve Románia szívében – a szerző bevallása szerint – a Hargita és Kovászna megyében élő, diszkriminált románok ügyeit tárja nyilvánosság elé. Véleménye szerint a történészek, régészek és hivatalos iratok által alátámasztott eseteket nem lehet megkérdőjelezni, bizonyítják, hogy milyen nehéz sorsuk van az említett megyékben élő románoknak. Ioan Pop Sabău arról beszélt, hogy milyen hasznos ez a könyv, amely dokumentumokkal támasztja alá, hogy a Hargita és Kovászna megyében élő, kisebbségben lévő románok el vannak nyomva. Példaként említette, hogy bár Sepsiszentgyörgy lakosságának 27 százaléka román, a polgármesteri hivatalban egyetlen román alkalmazott sincs. Szerinte a diszkriminációellenes tanács nem pártatlanul végzi a munkáját, sokszor a bíróságokon derül ki, hogy az általa hozott döntések nem állják meg a helyüket. Lazăr Lădariu szerint Dan Tanasă könyve megerősíti a román nemzeti öntudatot. A könyv is rámutat arra, hogy ha nem tartunk össze, akkor megtörténhet, hogy Románia szívében létrejön a kígyók szigete. Ez a könyv mindannyiunk fájdalmát kiáltja világgá. Simon Virág / Székelyhon.ro

Közel ötvenezer magyarul tanuló óvodás a Kárpát-medencében
Óvodafejlesztési program: szakmai konferencia pedagógusoknak
Óvónőknek szervez konferenciákat a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) a magyar kormány támogatásával megvalósuló Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében. Az első ilyen rendezvényt szombat délelőtt tartották meg Kolozsváron. Grezsa István, a Magyarország határain átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos a magyar kormány által támogatott Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot ismertette, a konferencián jelen levő szakemberek pedig a program keretében megvalósuló képzésekről tájékoztatták Közép-Erdély magyar óvodapedagógusait. Ugyanebben a témakörben 2017 decemberében konferenciákat szerveznek még Szovátán, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon is. A magyar kormány a program során a 2019-es év végéig 38,5 milliárd forinttal támogatja azokat a Kárpát-medencei óvodákat, ahol magyar nyelven folyik az oktatás.
A magyar kormány által támogatott óvodafejlesztési program kolozsvári nyitórendezvényén, az Óvodapedagógusok a gyermekközpontú óvodákban című konferencián a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) közép-erdélyi alelnöke, Virág Erzsébet, az oktatási minisztérium képviseletében pedig Mayla Júlia üdvözölte a jelenlevőket. Grezsa István magyar miniszteri biztostól megtudtuk: a magyar kormány a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program során a 2019-es év végéig 38,5 milliárd forinttal támogatja azokat a Kárpát-medencei óvodákat, ahol magyar nyelven folyik az oktatás. Ebből az összegből 300 új ingatlant fognak felépíteni, 450 óvodát pedig korszerűsíteni. Továbbá 1670 óvodát játszósarkokkal látnak el. Jelenleg 48 000–49 000 gyermek jár magyar tannyelvű óvódába a Kárpát-medencében, de az ideális 60 000 lenne. Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ országos elnöke örömmel nyugtázta, hogy az óvodafejlesztési projekt kapcsán a magyar kormány stratégiai partnerként tekint az RMPSZ-re, és a szövetség részese lehet a fejlesztési elképzelés megvalósításának. A program három vonulattal rendelkezik: infrastrukturális beruházások, belső fejlesztés és óvodapedagógusok képzése. Az RMPSZ megyei elnökei és az óvodavezetők javaslatai alapján az elkövetkező hónapokban 223 óvodai játszóteret alakítanak ki, 300 óvodában eszközfejlesztésre kerül sor; 2300 óvónő részére több, a hazai oktatási minisztérium által is akkreditált programot hirdetnek meg. Szintén az óvodafejlesztési program része az a Magyar Sarok elnevezésű fejlesztőcsomag, amely könyvekből, játékokból és egy kerekeken gördülő kétszintes polcból áll. Irsai Mónikától, az RMPSZ keretén belül működő Gál Kelemen Oktatási Központ vezetőjétől megtudtuk: a kolozsvári óvodáknak szánt csomagokat ezen a héten kiosztják, továbbá év végéig minden erdélyi magyar óvodába eljutnak ezek az eszközök. Ezt követően az óvodapedagógusoknak szánt továbbképzési programokat ismertették. Demény Piroska, a BBTE oktatója az óvodapedagógusok didaktikai kultúrájának megújulásáról, Horváth Gizella, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem oktatója az óvoda és a család közötti együttműködéséről, míg a sepsiszentgyörgyi Romániai Magyar Néptánc Egyesület részéről Deák Gyula a népi hagyományok általi kompetenciafejlesztésről értekezett. A konferencián rövid műsorral közreműködött a kolozsvári Méhecske óvodába járó gyermekek csoportja. Szabadság (Kolozsvár)

Lebontották a kirekesztés jelképeként emlegetett őrkői falat Sepsiszentgyörgyön
Útjavítási munkálatok során lebontották Sepsiszentgyörgyön az őrkői romanegyedet elválasztó „berlini falat”, amely a jogvédők szerint a kirekesztés jelképe volt.
Évek óta tartó huzavona után lebontották a többségében romák lakta sepsiszentgyörgyi Őrkő negyed közelében azt a sokat vitatott, diszkriminatívnak nevezett falat, amely elválasztotta a romák otthonait a tömbháznegyedtől. A Váradi József utcában már tavasz óta munkálatok zajlanak: első lépésben kicserélték a vezetékeket, és nemrég jutottak el oda, hogy a területrendezési terv alapján elkezdik az úttest felújítását is. Tóth Birtan Csaba alpolgármester a Krónikának elmondta, ezt megelőzően a kivitelezővel megállapodtak arról, hogy eltüntetik az utca egy részét mintegy kétszáz méteren kettéválasztó, betonelemekből álló, két méter magas választófalat, erre a napokban került sor.
A tervek szerint az utat szabványméretűre kiszélesítik, az egykori fal helyére pedig élősövényt ültetnek, amellyel elválasztják a gyalogos és az autós forgalmat. A helybeliek által „berlini falként” emlegetett építmény a ’80-as években készült, s a jogvédők szerint a kirekesztés jelképévé vált. Tavaly az Európa Kulturális Fővárosa 2021 projekt kapcsán az Active Watch civil szervezet rótta fel a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalnak a választófal meglétét. Az Őrkő negyed roma lakói korábban évekig kérték a fal lebontását, azzal érvelve, hogy az a diszkrimináció jelképe. A fal egy részét apránként már el is hordták korábban az ott élők. Az év elején, amikor kiderült, hogy már elkészült a területrendezési terv, és annak részeként eltűnik az építmény, sokan meggondolták magukat, és tiltakoztak a kivitelezés ellen.
Ottjártunkkor többen is úgy nyilatkoztak, hogy a kicsi gyerekeik állandóan az utcán szaladgálnak, a fal pedig védi őket az építménnyel párhuzamosan haladó autóktól. Mint mondták, már csak azt szeretnék, hogy végre fejezzék be a munkálatokat, aszfaltozzák le az utat, hogy megszabaduljanak a sártól és a latyaktól.
Egyébként nem valószínű, hogy a tél beállta előtt sikerül leaszfaltozni az utat, a munkálatokat várhatóan tavasszal folytatják, tudtuk meg a polgármesteri hivatal illetékeseitől.
Tischler Ferenc önkormányzati képviselő – aki a Máltai Szeretetszolgálat országos főtitkáraként is több szociális programot koordinál Őrkőn – lapunknak elmondta, a többéves tapasztalat azt mutatja, hogy a romák nem kifejezetten kedvelik a szabályokat, de úgy tűnik, hogy a változásokat sem, viszont ha elmagyarázzák nekik, hogy mit miért tesznek, elfogadják. Antal Árpád polgármester több ízben is úgy nyilatkozott, hogy a közösségek közötti láthatatlan falakat kell lebontani a romák felzárkóztatásával. Az Őrkő negyedben mintegy kétezer roma lakik, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai által készített korábbi felmérés szerint a felnőttek csupán egynegyedének van munkahelye, a többség pedig mélyszegénységben él.
A sepsiszentgyörgyi Őrkő negyeddel szomszédos utcák lakói az elmúlt időszakban többször is panaszkodtak a hatóságoknak, kérve, hogy fékezzék meg a romák által elkövetett rendbontásokat. A környéken gyakoriak a lopások, a romák belekötnek a sétáló gyerekekbe, de az éjszakai randalírozások is rendszeresek.
Tavaly egyébként a nép ügyvédje hivatala egy másik, a sepsiszentgyörgyi szociális tömbházegyüttes köré épített kerítés lebontását követelte, mert meglátása szerint hátrányosan megkülönbözteti az ott lakókat. Az ombudsman egy újságcikk nyomán indított tavaly kivizsgálást abban az ügyben, és visszautasította a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal érveit, miszerint a kerítés a szociális tömbházak intézményjellegét erősíti, védi az ott élőket, kiszűrve a hangoskodó, dorbézoló látogatókat. A városvezetés épp az ott lakók panaszai miatt döntötte el, hogy körbekeríti az épületegyüttest, és kapus ellenőrzi a ki- és belépőket.
Amint arról beszámoltunk, Nagybányán ugyancsak rengeteg bírálatot kapott a jogvédő szervezetektől a Horea utca, illetve roma családok lakásai mellett felhúzott, 100 méter hosszú betonfal, amely miatt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) is eljárást indított. Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

Köznapi, fájdalmas történeteket hoztak
Önvallomás-könyvek
Meghitt légkör és családias hangulat jellemezte mindvégig a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében az elmúlt hét közepén lezajlott író–olvasó találkozót, melynek során a Szávai házaspár – Ilona és Géza – vallott fájdalmas fordulatokkal és megrázó eseményekkel tűzdelt életéről és pályájáról.
Nemcsak szerencsés, hanem boldog embernek mondhatja magát, aki a gondviselő különös kegyéből földi léte során betöltheti a rá szabott szerepet, főleg ha a gondolataival és érzelmeivel rezonáló társra is talál. Éppen ezért a Budapestről Székelyföldre újból hazaérkezett Szávai Ilona és Szávai Géza boldog emberek. Az időnként lelkükbe nyilalló megrázkódtatások ellenére is. Mert igaz ugyan, hogy két alkalommal is a szülőföldjük elhagyására kényszerültek, és elvesztettek egy gyereket, de a hitükből és egymás szeretetéből erőt merítve ismét újraépítették romba dőlt világukat.
A Pont Kiadót, melynek legfrissebb kiadványait Sepsiszentgyörgyön is bemutatták, 1994-ben alapították. Eddig több mint hatszáz szerző nyolcszáz művét sikerült az olvasóknak átnyújtani tucatnyi nyelven. Közülük ez alkalomból a Szávai Ilona által összeállított és szerkesztett, családtagjai önvallomását tartalmazó Egyke, valamint Szávai Géza régebbi és újabb prózáiból ízelítőt nyújtó Harmincdekás Pistike színházi ruhája című kötetek kerültek terítékre. Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Cinkos magyarellenesség
Az ünneplés természetes emberi szükséglet, ezért egyénnek és közösségeknek egyaránt jogában áll, mint ahogy az erre okot adó esemény kiválasztása is. Ez utóbbi során viszont tekintettel kellene lenni mások érzékenységére is.
A román hatalom birtokosai azonban ezt figyelmen kívül hagyták, amikor december 1-jét jelölték meg állami ünnepeként, hiszen ez a nap Magyarország feldarabolásának, valamint az erdélyi magyarság kisemmizésének és szolgasorsba taszításának a kezdete.
Egyénnek és közösségnek egyaránt jogában áll ünnepelni, de nincs joga mások ellen fenekedni, uszítani és gyűlöletet kelteni. Márpedig az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) immár párttá alakult újfasiszta szervezet tagjai a román állami ünnep alkalmából Sepsiszentgyörgyön most már hagyományosan ezt teszik. Méghozzá a csendőrség, rendőrség és titkosszolgálatok védőszárnyai alatt, a máskor oly éber prefektus tudtával és hallgatólagos beleegyezésével. Aki ráadásul nem szégyelli azt állítani, hogy szervezőként nem hibáztatható az ünnepségen elhangzottakért és az esetleg bekövetkező nemkívánatos eseményekért.
És teszi ezt annak ellenére, hogy a közrendezvényekre vonatkozó 1991/60-as törvény 12. szakaszának h. pontja kimondja, hogy a szervező köteles eltávolíttatni mindazon résztvevőket, akik megnyilvánulásaikkal zavarják a közrendet. A 9. szakasz a. pontja pedig többek között azt is leszögezi, hogy tilos a fasiszta és soviniszta eszmék terjesztése, valamint a nemzeti gyűlölködésre való uszítás. Úgy látszik azonban, hogy a „Ki a magyarokkal az országból!, Románia a románoké!, Székelyföld nem létezik!” és ehhez hasonló, az Új Jobboldal tagjai által üvöltött jelmondatok a szervezők megítélése szerint nem tartoznak ezek közé.
Tekintetbe véve a felsoroltakat, Sepsiszentgyörgy magyar lakossága december 1-jén akkor cselekszik helyesen, ha otthon marad. Így ugyanis keresztülhúzhatja a városunkba provokálni készülő fasiszta hordák terveit. A média képviselőinek viszont jelen kell lenni, és dokumentálni a történteket. Ezúttal ugyanis nem maradhat el a felelősség számonkérése a magyarellenes kirohanásokért. Bedő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma

Tízéves az erdélyi magyar többpártrendszer – lakossági fórumot tartanak Tőkés Lászlóval Sepsiszentgyörgyön
Az erdélyi magyar többpártrendszer kialakulása annak a lakossági fórumnak a témája, amelyet szombaton Tőkés László EP- képviselő jelenlétében szerveznek Sepsiszentgyörgyön.
Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt Kovászna megyei elnöke keddi sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy november 25-én volt tíz éve, hogy Tőkés László független jelöltként indult az Európa Parlamenti választásokon, és megszerezte a romániai magyarok szavazatának 40 százalékát.
„Tíz éve vált nagykorúvá az erdélyi magyarság, a rendszerváltás után 18 év kellett elteljen, hogy számunkra is valósággá váljon a választás szabadsága, a magyarság kiszabaduljon saját egypártrendszere béklyójából – fogalmazott Bálint József. A politikus rámutatott, sok egyeztetés, mérlegelés után döntötték el, hogy Tőkés László független jelöltként megméretkezik, mert az „egységbontó szerepét” mindenki nehezen vállalta.
A szombaton 17 órakor a Székely Nemzeti Múzeumban sorra kerülő lakossági fórumon Tőkés László jelenlétében veszik számba, hogy a tíz évvel ezelőtti elvárásokhoz képest mit sikerült megvalósítani és mit miért nem. Azért is Sepsiszentgyörgyön tartják a rendezvényt, mert tíz évvel ezelőtt a város lakói kivették a részüket a kampányból, a szervezésből, és nagy számban támogatták Tőkést, aki első EP-képviselői irodáját is Sepsiszentgyörgyön nyitotta meg.
Szintén szombaton lesz az Erdélyi Magyar Néppárt választmányi ülése, ugyanakkor néppártos önkormányzati képviselőknek szerveznek képzést. Bíró Blanka / Székelyhon.ro

Akik otthonról hazajöttek Háromszékre
„Hová mentem férjhez?”
Négy különböző foglalkozású, az anyaországból Erdélybe költözött nő háromszéki otthonába enged bepillantani a Nagy Krisztina által rendezett, Hová mentem férjhez? című dokumentumfilm, amelyet az érdeklődők YouTube-csatornán is megtekinthetnek.
A budapesti Nagy Krisztina lassan 12 éve él Sepsiszentgyörgyön, ennek apropóján jutott eszébe, hogy dokumentumfilmet forgasson „sorstársairól”.
– A négy riportalanynál és nálam is közös pont a szerelem. Nagyon szerencsés vagyok, mert Várkonyi Eszter, Gál Andrea, Várallyay Réka és Kátai Judit annyi derűt vittek a filmbe, és olyan jól beszéltek, hogy alig kellett kérdeznem. Nagyon köszönöm nekik, hogy beengedtek az otthonukba, intim szférájukba – mesélt az alkotási folyamatról Nagy Krisztina.
Négy nőt mutat be a dokumentumfilm, akik különböző foglalkozásúak, ám mindannyian feleségek, anyák.
– Igyekeztem a tudásomhoz mérten abban a néhány percben bemutatni a szellemiségüket, az Erdélyhez fűződő viszonyukat. Külön köszönet Kövér Györgynek és Péter Alpárnak, hogy férjszerepben megszólaltak, ezzel is színesítve a filmet – tette hozzá Krisztina.
Az alkotást Csiki Zoltán filmezte és vágta, illetve Nagy Krisztina szerkesztette és rendezte – az ERSzI Egyesület és a Tiszta Formák Alapítvány támogatásával. Tinca Teddy / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Ünnepi fények, felemás hangulat az erdélyi városokban
Az önkormányzatok idén sem spóroltak a díszkivilágítással, nem maradnak el a karácsonyi vásárok sem. Kolozsváron a hét elején még nem üzemelt a sokat vitatott korcsolyapálya, Vásárhelyen megfeledkeztek a magyar közösségről.
A napokban fényárba borulnak az erdélyi és a partiumi megyeszékhelyek: az önkormányzatok sorra kapcsolják fel az ünnepi díszkivilágítást a december elsejei román ünnep, valamint advent első vasárnapja közeledtével, Kolozsváron már megnyílt a karácsonyi vásár is.
A kincses városban a polgármesteri hivatal idén sem fukarkodott: összesen 35 különböző helyszínen szereltek fel ünnepi díszletet, a város utcáin összesen 27 280 méter hosszú fényfüzért szereltek fel több ezer függődísszel. Ezenkívül fákat is feldíszítettek, az oszlopokra pedig hagyományosan hópelyhet és csengőt mintázó díszeket függesztettek ki. Az ünnepi hangulat látványosságaira közel kétmillió lejt költött a városháza.
Ellátogattunk a hét elején a pénteken megnyílt főtéri karácsonyi vásárra is, amelynek a központi eleme – a Mátyás-szoborcsoport köré felépített – korcsolyapálya rengeteg vitát gerjesztett az elmúlt időszakban.
Veszélyeztetheti a Mátyás-szoborcsoportot a köréje tervezett korcsolyapálya
A romániai építészkamara elnöke építkezési engedély hiányában törvénytelennek tartja a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport körül épülő korcsolyapályát, Oláh Emese alpolgármester viszont ugyanarra a törvényre hivatkozva magyarázza meg, miért legális a projekt.
A pályát egyébként az időjárási viszonyok miatt a hét elején még nem nyitották meg a közönségnek, az viszont nem kérdés, hogy az egyik leglátogatottabb helyszíne lesz az amúgy ízlésesen berendezett vásárnak.
A lapunk által megszólaltatott vásárlátogatók közül legtöbben úgy nyilatkoztak, nincs bajuk azzal, hogy a szobor köré szerelték fel a pályát, szerintük a kolozsváriak tudnak vigyázni az emlékműre.
Arra továbbra sem kaptunk választ az illetékes hatóságoktól, hogy mennyire volt törvényes emlékműövezetbe felszerelni a pályát, a helyszínen azonban az derült ki, ezen nem sokan rágódnak a városban.
Gergely Balázs helyi önkormányzati képviselő a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy bár a polgármesteri hivatal a törvényesség határán mozog, jogilag nem támadható a főtéri korcsolyapályára vonatkozó döntés. Kifejtette, mivel a szakemberek szerint a korcsolyapályának a Mátyás-szoborcsoport körül való üzemeltetése felvet bizonyos aggályokat, az egyetlen dolog, amit tehetnek, hogy folyamatosan felügyelik a helyzetet, és amint valami gyanúsat észlelnek, jelzik azt az illetékes hatóságoknak.
Nem száműzték teljesen a magyar nyelvet
Szembesültünk egyébként azzal is, amit a kétnyelvűségért küzdő Musai–Muszáj civil kezdeményező csoport az elmúlt napokban kétszer is szóvá tett a Facebookon: a vásár bejárati kapujáról hiányzik a magyar nyelvű felirat. A civil aktivisták azt is szóvá tették, hogy az ünnepi vásár honlapja sem „tud” magyarul. A kincses város magyar önkormányzati képviselőihez és Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-elnökhöz címzett nyílt levelükben egyúttal azt is számon kérik, hogy a többnyelvű helységnévtáblák egy része miért nem került még ki a város bejárataihoz.
A magyar nyelvet azonban nem száműzték teljesen az ünnepi vásárból.
Nemcsak a kürtőskalácsosok írták ki magyarul, hogy milyen portékát árulnak, került még néhány házikó, ahol láttunk magyar feliratokat. A főtéri színpad mellett, például a sült kolbászt, flekkent és egyéb meleg ételeket áruló standnál is ki van írva magyarul minden ínyencség neve, mi több, magyarul szolgáltak ki.
A következő kellemes csalódás a fizetéskor ért, az adag szalmakrumpli ára ugyanis hat lej, ám az előbb említett mosolygós hölgy közölte: bár hat lej van kiírva, hétköznap csak öt lejt kell érte fizetni. Az adagra sem lehetett különösebb panaszunk. Ha már szóba elegyedtünk, azt is elárulta: lassan indul be csak a vásár, egyelőre kevés a vendég.
Egyébként kolozsvári viszonylatban az árak nem túlzóak, egy pohár forralt bor hét lej, egy rövid kávét négy lejért lehet kapni, a kürtőskalács ára pedig 12 lej.
Közösségi gyertyagyújtás Sepsiszentgyörgyön
Sepsiszentgyörgyön advent első vasárnapján meggyújtják a város adventi koszorúján az első gyertyát, akkor kapcsolják fel a karácsonyi díszkivilágítást is, ezzel is jelezve, hogy elkezdődött a karácsonyi várakozás időszaka. Már hetedik alkalommal várja az önkormányzat a város lakóit a közös gyertyagyújtásra, ami egyik fontos közösségi ünneppé vált, minden évben több ezren vesznek részt. A forgatókönyv is immár hagyományos: 19.30-kor kezdődik az ünnepség, a helyi iskolák kórusai, zenészek lépnek fel, Dávid György plébános megáldja a koszorút, ezt követően Antal Árpád polgármester meggyújtja az első gyertyát, majd a lángot továbbadja az ünnepségen részt vevőknek.
A szervezők idén is forró teával és mézeskaláccsal várják azokat, akik részt vesznek a közös adventi ünnepen, ugyanakkor gyertyákat is osztogatnak. A városimázs iroda tájékoztatása szerint idén a már megszokott visszafogott és elegáns ünnepi díszeket használják, ám mint minden évben ezeket bővítik, újabb és újabb helyszíneket díszítenek ki.
A városban nem adventi, hanem karácsonyi vásárt szerveznek, a belvárosban december 15. és 24. között rakodnak ki az árusok, az önkormányzat által rendelkezésükre bocsátott egységes fabódékba. A vásárba kézművesek, mesterek, népi iparművészek valamint könyvkereskedők kínálhatják a portékájukat. A könyvárusok kivételével a többiek kizárólag hagyományos úton előállított termékekkel, saját terménnyel vagy saját tervezésű használati és dísztárgyakkal vehetnek részt. Helyben készült élelmiszereket is kínálnak, kürtőskalácsot, lángost, sült gesztenyét, pattogatott kukoricát, és szendvicseket. Bálint Eszter, Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)

Ismét Sepsiszentgyörgyön „ünnepelt” az Új Jobboldal december elsején
Sepsiszentgyörgyön a más megyékből bevonuló szélsőséges fiatalok harsány kiabálása jellemezte pénteken december elseje megünneplését.
A Noua Dreaptă – Új Jobboldal nevű szélsőséges nacionalista párt más megyékből érkezett tagjai már negyedik alkalommal csatlakoznak rá a helyi románság rendezvényére, meghatározva annak a hangulatát. A háromszéki megyeszékhelyen pénteken 9.30-kor a város főutcáján való felvonulással kezdődött meg a december 1-i ünnepség. A hivatalos ünnepi rendezvényhez csatlakozott a Noua Dreaptă – Új Jobboldal szervezet, amely az őket kísérő csendőrök szerint 9 megyéből mintegy 70 fiatalt toborzott az „egyesülés menetének” nevezett demonstrációhoz.
A Noua Dreaptă tagjai rendfenntartók kíséretében érkeztek Sepsiszentgyörgyre, ahol az Erzsébet park melletti katolikus templom közelébe parkolták le járműveiket. A mintegy 70 fős csoport rendőri és csendőri kísérettel vonult az ortodox katedrális elé, ahol csatlakoztak az ünneplőkhöz, több méternyire lemaradva vonultak az ünneplő helybéliek mögött.
Mindannyian román nemzeti zászlót és az Új Jobboldal jelképét lobogtatva vonultak végig a városközpontban, és hangosan skandálták, hogy „Hargita és Kovászna Román föld”, „A román nyelv az egyetlen uralkodó” „Románia nemzetállam”, „Börtönbe az autonómiával” és „Nagyrománia a régi határok között” illetve énekeltek hazafias énekeket.
A Mihai Viteazul térre érve kifeszítették a „Románia nemzetállam, egységes és oszthatatlan” feliratú bannert és egy óriási román nemzeti zászlót. A hivatalos ünnepség idejére elnémultak, meghallgatták az egyházi beszédeket, Sebastian Cucu prefektus, és Codrin Munteanu egykori prefektus szónoklatát, végignézték a hosszúra nyúlt koszorúzást, és a néhány ünneplő által eljárt hórát.
Amikor a helyiek kezdtek elszéledni, az Új Jobboldal tagjai beálltak a Mihai Viteazul szobor elé, zászlóikat lengetve énekelték az Avram Iancuról szóló hazafias dalokat, és azt, hogy Mi vagyunk a románok, itt örökké urak (Noi suntem români, aici pe veci stăpâni).
A felvonulás és a rendezvény alatt végig esett az eső, így nem voltak még bámészkodók sem, csak néhány újságíró nézte végig a járdáról a kiáltozó neonácik menetét. Az eső miatt maradt el valószínű a beharangozott légi parádé is. A felvonulás, és az ünnepség 9.30-kor kezdődött, de délre már kiürült a város, a neonáci párt tagjai a csendőrök kíséretében visszamentek autóikhoz, és távoztak. maszol.ro

Tőkés: a politikai versenyre és az összefogásra is szükség van
Az erdélyi magyar politikai pluralizmus tíz évéről tartottak fórumot Sepsiszentgyörgyön szombaton délután, a Székely Nemzeti Múzeumban, melyen azt idézték, hogy tíz évvel ezelőtt szerzett függetlenként európai parlamenti képviselői mandátumot Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Az EMNT által szervezett fórumon Tőkés László mellett azoknak a szervezeteknek a képviselői kaptak szót, amelyek összegyűjtötték a függetlenként történő indulásához szükséges aláírásokat. Az európai parlamenti képviselő a fórum előtt az MTI-nek úgy nyilatkozott: az erdélyi magyar pluralizmust a rendszerváltozás utáni visszarendeződés hívta életre. Tőkés szerint az erdélyi magyarság számára ugyanis ez a visszarendeződés az RMDSZ egypártrendszerében öltött testet.
Mint felidézte: az ellenzék furcsa módon éppen az RMDSZ 1993-as brassói kongresszusán kitűzött célokat akarta megvalósítani, mert úgy érezte, hogy a szövetség letért a vállalt útjáról. Tőkés László úgy vélte, hogy az erdélyi magyar politikai szervezeteknek a versenyre és az összefogásra is szükségük van, és az általa vezetett EMNT mindkettőből példát mutatott: a versenyből a 2007-es, az összefogásból pedig a 2009-es EP-választáson. Második EP-mandátumát ugyanis már az RMDSZ-szel összefogva nyerte el. Tőkés sajnálatosnak tartotta, hogy az együttműködés nem bizonyult időt állónak. Az MTI emlékeztet: az 1989-ben Bukarestben megalakult RMDSZ egy évtizeden át integrálta sikeresen az erdélyi magyarság különböző világnézetű, valamint mérsékelt és radikális megoldásokat szorgalmazó csoportjait. A pluralizmus igényének első jelei Székelyföldön jelentkeztek, ahol a 2000-es önkormányzati választásokon az Udvarhelyért Polgári Egyesület UPE nyolc képviselőt juttatott be a székelyudvarhelyi és négyet a Hargita megyei önkormányzati testületbe. Később a bíróság az egyesület bejegyzésénél történt formai hibára hivatkozva semmisnek mondta ki az UPE bejegyzését. 2003-ban az RMDSZ ellenzéke létrehozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), és a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), amelyek az erdélyi magyar autonómiatörekvések megjelenítői lettek az erdélyi magyar politikában, de nem indultak a választásokon. A 2004-es önkormányzati választásokon a Magyar Polgári Szövetségbe (MPSZ) tömörült az RMDSZ ellenzéke, de a Központi Választási Iroda (BEC) érvénytelennek tekintette a szervezet választási indulásához összegyűjtött 54 ezer támogató aláírást, ezért a szövetség választási indulása ismét meghiúsult. A BEC a támogató aláírások hitelességét megkérdőjelezve az MPSZ parlamenti választásokon való indulását is megakadályozta. A Románia 2007-es EU-csatlakozása után szervezett európai parlamenti választás hozta meg az első sikert az RMDSZ ellenzékének. Ekkor mind az RMDSZ-nek, mind pedig a hat civil szervezet által támogatott, de függetlenként induló Tőkés Lászlónak sikerült mandátumot szerezni. Tőkés a magyar szavazatok több mint 38 százalékát szerezte meg. Az erdélyi magyar pluralizmus 2008-ban a Magyar Polgári Párt (MPP), majd 2011-ben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzésével nyert új szervezeti keretet. kronika.ro

Az erdélyi magyar politikai pluralizmus tíz évéről tartottak fórumot Sepsiszentgyörgyön
Az erdélyi magyar politikai pluralizmus tíz évéről tartottak fórumot Sepsiszentgyörgyön szombaton délután, a Székely Nemzeti Múzeumban, melyen azt idézték, hogy tíz évvel ezelőtt szerzett függetlenként európai parlamenti képviselői mandátumot Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Az EMNT által szervezett fórumon Tőkés László mellett azoknak a szervezeteknek a képviselői kaptak szót, amelyek összegyűjtötték a függetlenként történő indulásához szükséges aláírásokat.
Az európai parlamenti képviselő a fórum előtt az MTI-nek telefonon elmondta: az erdélyi magyar pluralizmust a rendszerváltozás utáni visszarendeződés hívta életre. Az erdélyi magyarság számára ugyanis ez a visszarendeződés az RMDSZ egypártrendszerében öltött testet. Mint felidézte: az ellenzék furcsa módon éppen az RMDSZ 1993-as brassói kongresszusán kitűzött célokat akarta megvalósítani, mert úgy érezte, hogy a szövetség letért a vállalt útjáról.
Tőkés László úgy vélte, hogy az erdélyi magyar politikai szervezeteknek a versenyre és az összefogásra is szükségük van, és az általa vezetett EMNT mindkettőből példát mutatott. A versenyből a 2007-es, az összefogásból pedig a 2009-es EP-választáson. Második EP-mandátumát ugyanis már az RMDSZ-szel összefogva nyerte el a . Sajnálatosnak tartotta, hogy az együttműködés nem bizonyult időt állónak.
Az 1989-ben Bukarestben megalakult Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egy évtizeden át integrálta sikeresen az erdélyi magyarság különböző világnézetű, valamint mérsékelt és radikális megoldásokat szorgalmazó csoportjait. A pluralizmus igényének első jelei Székelyföldön jelentkeztek, ahol a 2000-es önkormányzati választásokon az Udvarhelyért Polgári Egyesület UPE nyolc képviselőt juttatott be a székelyudvarhelyi és négyet a Hargita megyei önkormányzati testületbe. Később a bíróság az egyesület bejegyzésénél történt formai hibára hivatkozva semmisnek mondta ki az UPE bejegyzését.
2003-ban az RMDSZ ellenzéke létrehozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), és a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), amelyek az erdélyi magyar autonómiatörekvések megjelenítői lettek az erdélyi magyar politikában, de nem indultak a választásokon.
A 2004-es önkormányzati választásokon a Magyar Polgári Szövetségbe (MPSZ) tömörült az RMDSZ ellenzéke, de a Központi Választási Iroda (BEC) érvénytelennek tekintette a szervezet választási indulásához összegyűjtött 54 ezer támogató aláírást, ezért a szövetség választási indulása ismét meghiúsult. A BEC a támogató aláírások hitelességét megkérdőjelezve az MPSZ parlamenti választásokon való indulását is megakadályozta.
A Románia 2007-es EU-csatlakozása után szervezett európai parlamenti választás hozta meg az első sikert az RMDSZ ellenzékének. Ekkor mind az RMDSZ-nek, mind pedig a hat civil szervezet által támogatott, de függetlenként induló Tőkés Lászlónak sikerült mandátumot szerezni. Tőkés a magyar szavazatok több mint 38 százalékát szerezte meg.
Az erdélyi magyar pluralizmus 2008-ban a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésével, majd 2011-ben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzésével nyert új szervezeti keretet. (MTI)

Szobrot állíttatnának és újíttatnának a románok Sepsiszentgyörgyön
Szobrot állítanának a sepsiszentgyörgyi önkormányzat román képviselői Grigore Bălan tábornoknak a nevét viselő sugárúton. Erről Gheorghe Ion liberális tanácsos beszélt a testület rendkívüli ülésén, és sürgette a polgármesteri hivatal hivatalos álláspontját az ügyben.
Grigore Bălan részt vett 1944-ben azokban a harcokban, amelyek során a román hadsereg elfoglalta Sepsiszentgyörgyöt, a közeli Árkos határában megsebesült, majd néhány nap múlva meghalt. A különböző veteránszövetségek már december elsején fel akarták avatni a mellszobrát, ám túl későn kezdeményezték az engedélyeztetést.
Antal Árpád polgármester korábban elmondta, a veteránok a katonai központ raktárában tartják a mellszobrot, ám az nem felel meg egy köztéri alkotásnak. Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere a hétfői tanácsülésen kifejtette, úgy tudja, a városrendezési szakbizottság véleményezte a kérést, ám nincs tudomása annak tartalmáról. Egy másik szobor miatt szólalt fel Adrian Cochior szociáldemokrata önkormányzati képviselő is: ő a román katona Állomás negyedi szobrának felújítását sürgette.
A szobor helyreállítására 220 ezer lejt különített el az önkormányzat, a kivitelezésre háromszor is hirdettek közbeszerzést, ám egyetlen cég sem jelentkezett, ennek következtében a román politikusok felvetették, hogy emelni kellene az árat. Tóth Birtan Csaba alpolgármester lapunknak elmondta, a tervező céggel egyeztettek, kérték az ár aktualizálását, ám erre még nem került sor.
A helyiek által Bronz Bélaként emlegetett szobrot 1974 szeptemberében leplezték le, annak a harminc éves évfordulójára, hogy a román hadsereg elfoglalta a várost, az avatáson Nicolae Ceauşescu is jelen volt. Bíró Blanka / Székelyhon.ro